Mezőgazdasági hulladékokból történő megújuló energia-termelés és felhasználás lehetőségei az agrárium területén

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mezőgazdasági hulladékokból történő megújuló energia-termelés és felhasználás lehetőségei az agrárium területén"

Átírás

1 Mezőgazdasági hulladékokból történő megújuló energia-termelés és felhasználás lehetőségei az agrárium területén Szerződésszám: VKSZI/188/2008 GreenCapital-4/2008 Készült: az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából 2008

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 6 A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA... 7 Szabályozás az EU-ban... 8 A megújuló energiaforrások mezőgazdasági összefüggései...8 EU stratégiák, tervek, irányelvek...9 Uniós stratégiai célok...9 A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása néhány EU tagállamban Szabályozás Magyarországon A villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény A távhőszolgáltatásról szóló évi XVIII. törvény A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló 29/2008. (III. 20.) OGY határozat Energiatakarékossági és energiahatékonyság-növelési Cselekvési Program A BAU és a Policy forgatókönyvek A tervezett megújuló energia stratégia ( ) A stratégai célok (Policy) megvalósításának pénzügyi vonatkozásai A támogatások főbb elemei A szabályozás összefoglalása MEZŐGAZDASÁGI HULLADÉKOK Hulladékok a mezőgazdaságban Szalma A szalma jelenlegi kezelése A szalma mezőgazdasági hasznosítása A szalma ipari- és egyéb felhasználása Kukoricacsutka, kukoricaszár A kukoricacsutka és szár jelenlegi kezelése A kukoricacsutka és szár mezőgazdasági hasznosítása A kukoricacsutka és szár ipari- és egyéb alkalmazása Napraforgószár, illetve tányér A napraforgószár és tányér jelenlegi kezelése A napraforgószár és tányér mezőgazdasági hasznosítása A napraforgószár és tányér ipari- és egyéb hasznosítása

3 Szőlővenyige és gyümölcsfanyesedék A szőlővenyige és gyümölcsfa nyesedék jelenlegi kezelése A szőlővenyige és gyümölcsfa nyesedék mezőgazdasági hasznosítása A szőlővenyige és gyümölcsfa nyesedék ipari- és egyéb alkalmazása Trágya, hígtrágya Az állati trágyák jelenlegi kezelése Az állati trágyák mezőgazdasági hasznosításai Az állati trágyák ipari- és egyéb alkalmazásai Erdőgazdasági melléktermékek és hulladékok Erdőgazdasági melléktermékek és hulladékok jelenlegi kezelése Erdőgazdasági melléktermékek és hulladékok mezőgazdasági hasznosítása Erdőgazdasági melléktermékek és hulladékok ipari- és egyéb felhasználása Mezőgazdasági hulladékok összefoglalása MEGÚJULÓKÉNT FIGYELEMBEVEHETŐ HAZAI MEZŐGAZDASÁGI HULLADÉK POTENCIÁL Megújuló energiaforrásaink Biomassza a mezőgazdaságban Előnyök és hátrányok a hasznosításban Mezőgazdasági hulladékok és melléktermékek (MHM) A hazai MHM mennyiségi adatai Az energetikai célú felhasználás aránya Az MHM-ből nyerhető energiák MHM potenciál összefoglalása ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSOK Korszerű MHM kezelés módok Fa alapú MHM termikus hasznosítása Tüzelésre használható egyéb MHM biomassza Biogáz Az MHM kezelésének módszerei hazánkban Visszaforgatás, komposztálás Közvetlen energetikai hasznosítás Közvetett energetikai hasznosítás Javaslat a hazai hasznosításra Zöld Kiserőmű Program megvalósítása Állati trágyák hasznosítása biogáz előállításra Biomassza anyagok erőművi együttégetése

4 A javasolt energetikai hasznosítások értékelése Az alkalmazott értékelés módszere Az értékelés lefolytatása Az értékelés végeredménye Az energetikai hasznosítások összefoglalása ÖSSZFOGLALÁS, JAVASOLT HAZAI HASZNOSÍTÁSOK Mellékletek

5 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében megbízta a Green Capital Zrt.-t öt darab, az agrárium és a környezet-, természetvédelem közös fókuszába eső tanulmány elkészítésével. A tanulmányok témája a következő: 1. Agrár-környezetvédelmi támogatási rendszerek az EU és a hazai természetvédelmi szabályozás szempontjából nemzetközi és hazai gyakorlat 2. Mezőgazdasági hulladékokból történő megújuló energia-termelés és felhasználás lehetőségei az agrárium területén. 3. A magyar mezőgazdaság jövője a GMO-mentesség szempontjából. 4. Az állattartás környezetvédelmi hatásai, helyzete és viszonya a hazai és EU-s szabályozáshoz. 5. Állattartó telepek bűzhatásának elemzése, és javaslat kidolgozása a lakosságot zavaró hatások megszüntetésére egy mintaterület példáján Jelen tanulmány a második téma (Mezőgazdasági hulladékokból történő megújuló energiatermelés és felhasználás lehetőségei az agrárium területén) keretében elkészült kutatási jelentés. Az energiaforrások kezelése az egész világon kiemelt jelentőségű. A fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos közismert problémákkal összefüggésben a megújuló energiák szerepe dinamikusan erősödik. Ezen belül a biomassza látszik hazánkban az egyik legjelentősebb energiapotenciálnak. Közismert, hogy a termőterületeket elfoglaló energianövényekről lemondtak a szakértők és előtérbe kerültek a biomassza hulladékok, melyek a mezőgazdaságban keletkeznek. Ez a hulladék potenciál hazánkban jelentősnek mutatkozik és igen fontos kérdés, hogy ez a potenciál milyen mértékben és milyen feltételek mellett hasznosítható. Áttekintve a rendelkezésre álló adatokat megállapítható, hogy hazánkban az általunk vizsgált mezőgazdasági hulladék és melléktermék 39,2 millió tonnát tesz ki évente. A realitásokat figyelembe véve ennek csupán mintegy30-50%-a hasznosítható energetikailag. Vizsgálataink azt mutatták, hogy bizonyos támogatásokkal megvalósítható gazdaságos energiatermelés ezen az energiapotenciálon. A felvázolt szcenário szerint a fosszilis tüzelőanyagok költségei tovább nőnek és ezzel együtt megfizethetővé válik az e potenciálon termelt energia. A jövőképünk szerint országosan kb db kiserőmű működik majd mezőgazdasági eredetű biomassza hulladékot felhasználva. A kiserőművek a hő mellett villamos energiát és egyes helyeken vezetékes használatra alkalmas biogázt állítanak majd elő. Ezzel együtt megmarad a biomassza erőművi hasznosítása is. A mezőgazdasági eredetű biomassza hulladék begyűjtése, tárolása, szállítása, szárítása, tömörítése, kezelése jelentős költségekkel jár. Ezért a kiserőművek telepítési helyszíneit a hulladékok keletekézési helyeinek figyelembevételével kell kijelölni. Természetesen a 4

6 kiserőművek a napenergiát (napelemek, napkollektorok) és a geotermális energiát (hőszivattyú) is hasznosítanák. Amennyiben ez a Zöld Kiserőmű Program megvalósul, számolni kell azzal, hogy a mezőgazdasági eredetű biomassza hulladék jelentős része nem kerül a jelenlegi módon komposztálásra, vagyis a talajerő utánpótlás ezen eszköze csökken, esetleg kiesik. Számolni kell továbbá azzal, hogy az érintettek egy része meglehetős szkepticizmussal fogadja majd a biomassza hulladék ilyen hasznosítását. Ezért szükséges a résztvevők meggyőzésére erőforrásokat fordítani, valamint egy mintaprojekt végigvitelével meggyőzni a kételkedőket. 5

7 BEVEZETÉS Magyarországnak igen jó természeti adottságai vannak a megújuló energiaforrásokon belül a biomassza energetikai célú hasznosításához. Kérdés azonban, hogy ennek mekkora jelentőséget tulajdonítsunk, és milyen szinten kezeljük? A biomassza más megújulókhoz hasonlóan legnagyobb hátránya, a hagyományos energiahordozókkal szemben kis energiasűrűségű anyag. Ezt az előnytelen tulajdonságát viszont ellensúlyozza azzal, hogy nagyságrendekkel kevésbé terheli a környezetet a felhasználásával történő energiatermelés. A megfelelő szinten való kezelés érdekében fontos, hogy a megújuló energiaforrásokra, köztük a biomassza hasznosítására is ne úgy tekintsünk, mint amely önmagában teljes mértékben megoldja majd a növekvő energiaigényünkből és a fogyatkozó fosszilis készleteinkből fakadó problémáinkat. Ez a gondolkodásmód legalább olyan káros lehet, mint az, amely teljes mértékben elutasítja a megújuló energiaforrások szerepvállalását az energiatermelésben. A biomassza energetikai hasznosítása egy nagyon hasznos kiegészítő forrásként jöhet csak számításba, melynek számos pozitív hatása lehet a vidékfejlesztésen keresztül az emberek környezetükhöz való viszonyának szemléletformálásáig, amennyiben ésszerűen gazdálkodunk ezen erőforrásainkkal. A decentralizált energiatermelésből fakadó előnyök egy-egy település, de akár kistérség, vagy régió életében jelentős szerepet játszhatnak annak ellenére, hogy a nemzeti energiamérlegben valószínűleg nem ezen energiaforrások fognak dominálni még jó ideig. Fontos körülmény, hogy megváltozott a szakemberek egy részének a véleménye a tekintetben, hogy szabad e a termőföld egy részét elvenni a kultúrnövények elől és azon energetikai felhasználású növényfajokat termeszteni. A termőterületeket elfoglaló energianövények helyett ezért előtérbe kerültek a biomassza hulladékok, melyek a mezőgazdaságban keletkeznek. A hazai megújuló energia hasznosításban a legnagyobb lehetőséget a mezőgazdasági melléktermékek szalmák, szárak, nyesedékeke, erdei apadékok energia kiaknázása jelenti. Jelen tanulmányban megvizsgáltuk a mezőgazdaságban keletkező biomassza hulladékok energetikai felhasználásának lehetőségeit. A jelen munka során azt tekintettük mezőgazdasági eredetű biomassza hulladéknak és mellékterméknek saját terminológiával mezőgazdasági hulladékok és melléktermékek - nek (továbbiakban: MHM)-, amely a mezőgazdaságban keletkezett és az elsődleges- és másodlagos biomassza csoportba sorolható. Áttekintettük az egyes mezőgazdasági hulladékokat, a mezőgazdasági hulladékpotenciált, a hulladékok kezelésének kérdéseit és javaslatot állítottunk össze a hasznosításra. 6

8 A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA A megújuló energiaforrások-, köztük a biomassza hasznosítása nem új keletű, de a technikai fejlődés a fosszilis energiahordozók alkalmazásának széles körű elterjedését eredményezte. Ebben a folyamatban az első jelentős törést az ún. energiaválság kirobbanása és az üvegházhatású gázkibocsátás (ÜHG 1 ) problémájának felismerése hozta. Az éghajlatváltozás elleni nemzetközi fellépés első jelentős lépése az ENSZ 1992-es Éghajlatváltozási Keretegyezménye, amelyben fejlett ipari országok kötelezték el magukat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett. Ennek felemás eredményét felismerve került sor 1997-ben a Kiotói Egyezmény aláírására, amelyben a 38 aláíró ország vállalta, hogy 2012-re kibocsátásaikat átlagosan 5,2%-kal csökkentik az 1990-es bázisévhez képest. A Kiotói Jegyzőkönyvben az EU akkori 15 tagállama 8%-os kibocsátás-csökkentés vállalt, amely átlagos csökkentést a tagországok között kvótaszerűen osztottak fel. Magyarország 2002-ben csatlakozott a Kiotói Jegyzőkönyvhöz, és az es bázisévhez képest végrehajtandó 6%-os üvegházhatású gázkibocsátás mérséklésre tett vállalást. Az Európai Unió Kiotói Jegyzőkönyvben tett vállalása alapozta meg az EU közös éghajlatpolitikáját, amelynek elsőszámú célkitűzése az üvegházhatású gázok kibocsátásainak csökkentése. A célkitűzések elérésének stratégiai programja a 2000-ben indított Európai Éghajlatváltozás Program, amely kiterjed ipari, közlekedési, mezőgazdasági, energiafelhasználási, és energiaellátási kérdésekre. Ennek eredményeként került sor 2005-ben az emisszió-kereskedelmi rendszer bevezetésére márciusában újabb ambiciózus célkitűzést fogalmazott meg az Európai Tanács: 2020-ra 15-30%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést irányozott elő a fejlett ipari országok számára. A Környezetvédelmi Tanács pedig az üvegházhatású gázok globális kibocsátás csökkentésének célkitűzését 2050-re az évi szint 60-80%-ában állapította meg. Az Európai Tanács 2007 tavaszi ülésszakán tárgyalta az Európai Bizottság által előterjesztett éghajlat-változási és energiapolitikai integrált javaslatcsomagot. A csomag alapvető célkitűzése az éghajlatváltozás megfékezése, az uniós energiabiztonság növelése és a versenyképesség fokozása. Ennek megfelelően a Tanács határozott arról, hogy az Unió ra legalább 20%-kal csökkentse az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A Tanács támogatta továbbá, hogy a közötti időszak alatt más fejlett országokkal együtt az Unió lépjen fel az 1990-es szinthez képest 30%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentés elérése érdekében. Az Európai Tanács energiacsomagjának megújulókra és bioüzemanyagokra vonatkozó célok kitűzése mellett megerősítette továbbá, hogy 2020-ig 20%-kal kívánja csökkenteni a teljes primer energiafogyasztást. Az üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentés érdekében emelni kell az energiatermelésben a megújulók arányát. Az EU és hazánk is előírásokat alkotott a megújuló energiaforrások alkalmazásának szabályozására. 1 üvegházhatású gáz(ok) 7

9 Szabályozás az EU-ban Az Európai Unió elkötelezett a megújuló energiaforrások alkalmazásának területén, bár a megújulók hőtermelési célú támogatására egyelőre nem vonatkozik egységes európai szabályozás. Az egyes tagországok elsősorban beruházási kedvezmények biztosításával támogatják a megújulók felhasználását a hőtermelésben. Az egységes hőpiaci támogatási szabályok szükségességét az Európai Unió is felismerte: a Bizottság 2006-os döntése alapján ki kell dolgozni egy megújuló hő irányelvet, amely számszerű célkitűzéseket tartalmaz a megújulók felhasználására vonatkozóan a fűtés és hűtés területén. A megújuló alapú hőtermelés legnagyobb részben az EU-ban is biomasszán alapul, az elhanyagolható maradék 2/3-1/3 arányban oszlik meg a geotermikus- és a napenergia között. A biomassza-felhasználás csaknem 60%-át a háztartások tűzifaigénye teszi ki, 15% körüli a közcélú kogeneráció és 10% feletti az ipar részaránya. Az EU célkitűzése 2010-re, hogy a megújuló energiaforrások felhasználásának részaránya érje el a 12%-ot (jelenlegi uniós átlag 5,3%). Konkrét - jogszabályokban megfogalmazott - elvárás, hogy az EU átlagában 2010-re a megújulókból termelt villamos energia érje el a 22%-ot (2001/77/EK irányelv), a bio üzemanyagok felhasználása pedig - energiatartalomra vetítve - az 5,75%-ot (2003/30/EK irányelv). A bio üzemanyagok tekintetében a 2003/30/EK irányelv 2005-re 2%-ot tűz ki célul, amelyet évente 0,75%-kal növelve 2010-re el kell érni az 5,75%-ot. Ennek területén hazánk jelentős lemaradásban van, január 1-én még csak 0,6%-ot értünk el. A megújuló energiaforrások mezőgazdasági összefüggései Az európai közösségek bizottsága COM(2005) 628 számú Közleménye tartalmazza a biomasszával kapcsolatos cselekvési tervet. Az EU az energiapolitikának-, és különösen a megújuló energiaforrások előmozdításának szélesebb összefüggésében mutatja be a szükséges intézkedéseket. Ez a terv a célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedéseknek csupán egyik összetevője amely azonban fontos, mivel a biomassza jelenlegi mennyisége körülbelül az EU-ban felhasznált megújuló energia felét teszi ki. Ez a cselekvési terv intézkedéseket ír elő a biomassza-energia fából, hulladékból és mezőgazdasági termékekből való fejlesztésének növelésére azáltal, hogy piaci alapú ösztönzőket hoz létre a használatára vonatkozóan, illetve elmozdítja az akadályokat a piac fejlődése elől. Így Európa csökkentheti a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, valamint serkentheti a gazdasági tevékenységet a vidéki területeken. Az intézkedések főbb elemei - tüzeléstechnikai úton, hő- és villamos energia előállítására; - bio-üzemanyag formájában; - biogáz előállítás céljára. 8

10 A legfontosabb agrárgazdasági összefüggés, hogy az energetikai igény pótlólagos keresletet indukál az agrár-termékpályákon, új, fizetőképes piacokat teremtve. Ez által a mezőgazdaság termelési- és piaci szerkezete kedvező irányban befolyásolható, csökkenthető a hagyományos termékpályákra nehezedő nyomás. A számos előny ellenére a megújuló energiaforrások jelenleg nem versenyképesek a fosszilis eredetű energiahordozókkal (részben azok externális költségeinek el nem ismerése miatt), ezért elterjedésükhöz kormányzati támogatás szükséges. A támogatásnak számos EU-konform módja alakult ki, ezek lehetnek közvetlen ártámogatás, dotáció (ritkán alkalmazott); adópreferencia (bio-üzemanyagok esetén alkalmazott); beruházási támogatás (általánosan alkalmazott); hatósági árakon keresztül történő közvetett támogatás (villamos-energia esetén alkalmazott); jogi-szabályozási lehetőségekkel történő elősegítés (pl. zöld-áram rendszer); a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kutatások, fejlesztések, információátadás elősegítése, támogatása. EU stratégiák, tervek, irányelvek Az alábbiakban a legjelentősebb EU stratégiákat és terveket, irányelveket ismertetjük. 2001/77/EK irányelv a zöld villamos energia támogatásáról Bio-üzemanyag stratégia Biomassza Cselekvési Terv 2003/30/EK irányelv a közlekedésben használt bio-üzemanyagokról 2003/87/EK irányelv az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról 2006/32/EK irányelv az energia végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról 2002/91/EK irányelv az épületek energiahatékonyságáról Megújuló Energetikai Útiterv 2010 utáni célok Készülő ÚJ EU-IRÁNYELV a megújulók forrásokból előállított energia támogatásáról (tagországok számára konkrét növelési célok kijelölése 2020-ra Uniós stratégiai célok Az EU stratégiai céljai a klímavédelem területén nagyon határozattak. Európai Tanács márciusi ülésének ambiciózus célkitűzései az új EU energia-klíma csomag szerint: Az energiafogyasztás felelős az üvegházgázok 80 %-áért, ezért az EU 1990-hez képest 2020-ra 20 %-al csökkenti az ÜHG kibocsátásait; 9

11 Globális összefogás esetén az EU 30 %-os kibocsátás csökkentést vállal 2020-ra hez képest; Az összes megújuló energia termelést 2010-re a jelenlegi 6%-ról 12%-ra, 2015-re 15%-ra, 2020-ra 20%-ra kell növelni. (évi 18 Mrd Euro támogatás) (a tagállamoknál differenciált vállalással az adottságok, lehetőségek függvényében); A bio-üzemanyag részarányát 2010-re 5,75%-ra, 2015-re 8%-ra, 2020-ra 10%-ra kell növelni; EU energiafelhasználását relatíve 20 %-al kívánja csökkenteni 2020-ra; Szükségesek a támogatások, a K+F-re nagy hangsúlyt kell helyezni a jövőben. AUSZTRIA A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása néhány EU tagállamban Ausztriában a kormány többféle eszközzel támogatja a megújuló energiaforrások hasznosítását. Az osztrák adórendszer ökológia-orientált módon történő átalakítására már évekkel ezelőtt sor került: első lépésként a földgázra és a villamos energiára vetettek ki többlet adót, majd a benzinre és gázolajra, legújabban pedig a szénre. A megújuló alapú villamosenergia-termelést kedvező, technológiánként differenciált árak előírásával támogatják és biztosítják a zöld áram kötelező átvételét. A zöld áram termelés támogatásán felül a megújulókat évről évre jelentős összegekkel támogatják központi programokból, valamint szövetségi és tartományi szinten is nyújtanak vissza nem térítendő támogatást, és kedvezményes kölcsönöket a megújuló energiák felhasználásához. A napenergia hőtermelési célú felhasználása, a biomassza, a geotermikus energia, és a szélenergia hasznosítására projekt alapon a beruházási költségek 30%-ára lehet támogatást kapni. Szintén jelentős összegeket fordítanak energetikai kutatásokra, amelynek 7-9%-át megújuló technológiákkal kapcsolatos K+F-re fordítják. SVÉDORSZÁG Svédországban 1991-ben vezették be a széndioxid adót, a meglévő energiaadók új elemeként. A CO2 adó legnyilvánvalóbb eredménye az volt, hogy növekedett a svéd távfűtésben a biomassza alapú hőtermelés, így ma a távfűtés energiaellátásának 50%-a megújuló alapú. A fa iránt jelentkező többletkereslet a fa-felhasználás új módszereinek fejlesztésére ösztönözte a piacot, ami végső soron az alapanyag árának csökkenéséhez vezetett. DÁNIA Dániában fontos szerepet játszanak a megújuló energiák terjedésében az önkéntes megállapodások. A szélenergia széleskörű felhasználása a villamosenergia-iparral kötött önkéntes megállapodáson nyugszik. A megújuló energiák elterjedésének támogatása a biomassza esetében kötelező felhasználási előírásokon alapul, piaci védelmet élveznek továbbá a magán szélerőművek és decentralizált hőt és villamos energiát kombináltan termelő rendszerek (biomassza és hulladékfelhasználás). Az adózási rendszer (energia-adó, CO2-adó, SO2-adó) is maximálisan támogatja a megújuló energiafelhasználást, pl. zéro CO2 és SO2 emisszió (szél) esetén. 10

12 Vissza nem térítendő támogatás jár azoknak az áramtermelőknek, akik azt megújuló energiából állítják elő, illetve hulladékból történő áramtermelés esetén. Ugyancsak kapható beruházási támogatás széntüzelésű távfűtő rendszerek biomasszára történő átalakítására. A megújuló energia hasznosítását az Energia Kutatási Program is jelentős összeggel támogatja. NÉMETORSZÁG Németországban a piaci ösztönzés egyik eszközét a megújuló energiaforrások felhasználását célzó beruházásokhoz nyújtott támogatás jelenti. A 2007 januárjától érvényes támogatások két fő csoportját a napkollektorokhoz és a biomassza-kazánokhoz biztosított, valamint a biomasszát, vagy geotermikus energiát felhasználó nagyobb (fűtőművi) létesítményekhez igénybe vehető támogatás képezi. A támogatás célja a megújuló energiaforrások térnyerésének előmozdítása mellett a megújuló energia berendezések versenyképességének, az iparág fejlődésének ösztönzése is. Így a támogatható beruházásoknál az alkalmazott berendezések korszerűségére és környezetbarát voltára vonatkozó előírásokat is be kell tartani. A korszerűbb (innovatív) berendezések például a több lakásegységet ellátó (kollektív) napkollektoros rendszerek emelt szintű támogatásban részesülnek. A helyi távhőt szolgáltató fűtőművi (100 kw feletti) hőforrások preferált támogatásával egyidejűleg a szükségessé váló távhőrendszer-építéshez-, vagy bővítéshez további beruházási hozzájárulás is igénybe vehető. A támogatás kedvezményezettjei a lakosság, bizonyos intézmények és a kis- és középvállalkozások. Az alaptámogatás a megvalósulást követően igényelhető, az innovációs támogatást a szállítási, vagy beruházási szerződés megkötése előtt kell igényelni. A távhőt támogató megújuló energiaprogram esetében a beruházási hitel összegét csökkenti az elnyert támogatás. A megújulók felhasználásának növelését célzó másik eszközt a német megújuló energia törvény 2 jelenti, amely alapvetően a megújuló bázisú villamosenergia-termelés támogatását célozza az átvétel szabályozásával. Szilárd biomassza beruházások esetén a rendszer differenciál a tervezett kapacitás mérete szerint. Az energiaadók területén is kedvező diszkriminációban részesülnek a megújuló energiaforrások. Szabályozás Magyarországon A megújuló energiaforrások felhasználását az uniós gyakorlatnak megfelelően Magyarország különféle támogatási eszközökkel igyekszik ösztönözni, bár meg kell jegyezni, hogy Magyarországon nincs külön törvény a megújuló energiahordozó felhasználás növeléséről. Magyarország az EU csatlakozáskor vállalta, hogy az összes energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások jelenlegi 3,6%-os értékét megduplázza, illetve a villamos energiatermelést tekintve megújulókból 3,6%-ot igyekszik elérni 2010-ig. A megújulóból előállított villamos energia tekintetében vállalt 3,6%-ot (a évi 0,7%-os bázisról) már 2005-ben túlteljesítettünk: 2005-ben a zöldáram termelés elérte a 4,5%-ot. Ugyanakkor az EU törekvésekből (Biomassza Akcióterv, ill. az EU csúcstalálkozón elhangzottak) kiolvasható, hogy a 2010 utáni elvárások jelentősen növekedni fognak hazánkkal szemben elérve a 12-15%-ot is. 2 Erneuebare Energien Gesetz = EEG 11

13 A villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény A villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény (VET) elődje vezette be a kötelező átvétel intézményét, amely lehetővé tette a megújuló energiaforrást felhasználó villamosenergia-termelők támogatását. A VET céljai között megfogalmazza, hogy elősegíti a megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelését [1.. h)]. Ezzel összefüggésben a VET az alábbiakat tartalmazza [9-10..]: A felhasználható energiaforrások bővítése érdekében elő kell segíteni a megújuló energiaforrás, a hulladék, mint energiaforrás, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia felhasználását. A megújuló energiaforrás, a hulladék, mint energiaforrás, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia felhasználásának elősegítése érdekében differenciált, kötelező átvételi rendszert hoz létre 3. A háztartási méretű kiserőművek üzemeltetői által termelt villamos energiát az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő külön jogszabály szerint köteles átvenni. A távhőszolgáltatásról szóló évi XVIII. törvény A távhőszolgáltatásról szóló évi XVIII. törvény (továbbiakban: Távhő tv.) kimondja, hogy az árak megállapításánál figyelembe kell venni a kapcsolt és a megújuló energiaforrással történő energiatermelés kimutatható környezetvédelmi és gazdasági előnyeit [57. (2) c)]. A Távhő tv. kimondja, hogy kormányrendeletben kell szabályozni a a távhő előállítására szolgáló megújuló energia hasznosításának szabályait [60.. (1) h)] Az alábbi előírást ugyan nem a Távhő tv. tartalmazza, de a távhő támogatás miatt itt szerepeltetjük. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplő Regionális Fejlesztés Operatív Programokra meghatározott előirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól szóló 19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet kijelöli a támogatások előirányzatok szerinti jogcímeit. A Regionális Fejlesztés Operatív Programok forrásainál szerepel a Távfűtő rendszerek kialakítása és korszerűsítése főcím és ezen belül a biomassza megújuló energiaforrásként való felhasználását célzó beruházások, mint jogcím. 3 ezt szabályozza a 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 12

14 A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló 29/2008. (III. 20.) OGY határozat Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló évi LX. törvény 3. (1)-(2) bekezdésében foglaltak alapján az Országgyűlés a 29/2008. (III. 20.) OGY határozatot hozta. Ebben az alábbi fontos, -a mezőgazdasági hulladékok és melléktermékek hasznosítására is vonatkozó- főbb megállapítások 4 találhatók: Magyarországon a hulladékgazdálkodásból, valamint a szennyvízkezelésből származik a teljes üvegházhatású gázkibocsátás 6-7 százaléka. A kibocsátást az elszállított és lerakott települési (és ipari) hulladék anaerob bomlási folyamatából származó, illetve a szennyvízkezelés során képződő metán teszi ki. A helyzet várhatóan javul, hiszen az európai uniós jogszabályokkal összhangban 2009-ig körülbelül 2000 hulladéklerakót kell bezárni. Ezen lerakók nagyobb hányadára készültek már rekultivációs tervek, mely által lehetőség nyílik a bezárt hulladéklerakóknál a képződő üvegházhatású gázok befogása, s így elkerülhető a metán gáz légkörbe kerülése, s ezzel egy időben pedig alternatív energiaforrásként is fel lehet használni. Ugyanígy használható alternatív energiaforrásként a szennyvízkezelés során képződő metán is. Erre gazdaságossági szempontok miatt elsősorban a nagyobb városokban van mód. Jó példa az észak-csepeli szennyvíztisztító beruházás, ahol úgy tervezték meg a fejlesztést, hogy a képződő metánra alapított gázmotorok fedezik a telep energiaellátását. A nagyobb városok és egyéb akár a 15 ezer lakosegyenértéknél nagyobb (szennyvíz-) agglomerációk esetében is lehetőség nyílik a fenti megoldásokra. Magyarországon a megújuló energiatermelés igen alacsony, mindössze 4,1 százalékot képviselt a teljes energiafelhasználáson belül 2005-ben, és azt is jelentős részben környezetileg fenntarthatatlan módon érte el. Az ipari hulladék energiák maximális hasznosítását, illetve az ipar energiaszükségletének minél nagyobb mértékben hulladék és megújuló forrásokból történő fedezését elő kell segíteni és ösztönözni szükséges. Pozitív társadalmi hatás még, hogy az alacsony széntartalmú gazdaságban elterjedten használt megújuló energia előállítása sokszor munkaigényesebb, mint a hagyományos energiatermelés. Ezért az átállás munkahelyeket teremt. Az alacsonyabb széntartalmú pályára állás paradigmaváltást igényel. Az alacsony és a magas széntartalmú gazdaság közötti alapvető különbségeket meg kell ismerni. A megújuló energiaforrások hasznosításának magyarországi adottságait tekintve több becslés is napvilágot látott az elmúlt években, de ezek eredményei nagyon eltérőek. Ezek alapján a mai technológiákkal alternatív módon megtermelhető energia évi PJ között változik. A becsléseknél nincs érdemi eltérés ugyanakkor az elméletileg megújuló forrásokkal megtermelhető energiát illetően: ez akár évi 2500 petajoule-t is elérhet. Ekkora energiamennyiség több mint kétszerese a jelenlegi energiafelhasználásnak. Az egyes tanulmányok abban is megegyeznek, hogy a közeljövőben kihasználható legnagyobb lehetőséget a biomasszának tulajdonítják, ezt követi a földhő (geotermális), a szél, valamint a napenergia hasznosítása. 4 részletesebb ismertetés a 2. sz. mellékletben található 13

15 A NÉS az ország Megújuló Energia Stratégiájában tartalmazott célokkal összhangban van, az abban meghatározott célt célértéknek tekinti. Eszerint a megújuló energia felhasználást az országos teljes végső energiafelhasználáson belül 186,4 PJ-ra kell emelni 2020-ra. Ez a végső energiafelhasználás nagyságától függően eltérő arányt jelenthet a teljes energiafelhasználáson belül és minden bizonnyal alatta marad az EU átlagaként meghatározott 20%-nak. Ennek oka, hogy Magyarország megújuló energiapotenciálja összességében elmarad az átlagos EU tagállam megújuló potenciáljától - a biomassza termelésben és a geotermális energiatermelésben rendelkezünk elsősorban relatív előnnyel a többi tagállamhoz képest. Az első energiafajta alkalmazása egy bizonyos mértéken felül azonban természetvédelmi problémákat vet fel, a második alkalmazása pedig jelenleg alacsony a megújuló energiafajtákon belül. Így a NÉS a megújuló energiatermelés feltétlen növelése helyett elsősorban az energiafelhasználás csökkentésére helyezi a hangsúlyt az energiatakarékosságon és az energiahatékonyság fejlesztésén keresztül. Biomassza A 2006-os év villamos energiatermelésének közel 4,3 százalékát fedeztük biomasszahasznosítással, és ez az arány is döntőrészt erdei tűzifa égetéséből származott, rossz hatásfok mellett. A biomassza alapú villamos energia- és hőtermelés felmérések szerint jelentős bővítési lehetőségekkel rendelkezik, de fenntarthatósági megfontolások és valós kibocsátás-csökkentési potenciálja alapján mégse jelent valódi alternatívát. A biomassza hasznosításakor a klímavédelmi és környezeti szempontokat alaposan mérlegelni kell. Erre a megújuló energiafajtára ott és oly mértékig érdemes támaszkodni, ahol és ameddig az nem bontja meg a természeti egyensúlyt, nem veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot és az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése szempontjából is előnyös. A biomassza-termelés a következő természetvédelmi, élelmiszerbiztonsági és klímavédelmi kockázatokat veti fel: - az energetikai célú biomassza-hasznosításhoz szükséges alapanyag területi igénye versenyt jelent a biomassza egyéb hasznosítási formáinak, így az élelmiszertermelésnek, a takarmányozásnak vagy az agráripari termékek alapanyaggyártásának, illetve a természetes élővilágon belüli hasznosulásának; - az alapanyag-termesztés környezeti terheléssel jár, s az általában intenzív művelés műtrágya- és növényvédőszer-igénye jelentős; - a természetes élőhelyeken megtermelt biomasszából származó energiatermelés ösztönzésével (pl.: erdei fakitermelés fokozása), a természetes és természetközeli élőhelyek kiterjedésének csökkentésével, illetve a korábbi extenzív művelési eljárásokkal érintett területek művelésének intenzifikálásával csökkenti a biológiai változatosságot, s ezeken túl a nyelő kiterjedése is csökken; - génmódosított, illetve inváziós fajok energianövényként történő felhasználásával veszélyezteti a természetes vegetáció faji és genetikai sokféleségét; - egyes biomassza-hasznosítási módok a teljes életciklusukat tekintve több kibocsátással járhatnak, mint a kiváltani kívánt fosszilis energiahordozók; energiamérlegük sokszor negatív. 14

16 A szilárd biomassza tüzeléstechnikai célú felhasználásának lehetséges alternatívái közül a mezőgazdasági melléktermékek és biohulladékok hasznosítása, valamint az ökológiai és gazdasági szempontból is tartamos erdei biomassza-termelés van leginkább összhangban a fenntarthatóság kritériumával. E tekintetben kimondottan a kistérségi piaci rendszerek preferálandók, amelyen belül új megoldandó feladatot jelent a hamu visszagyűjtési rendszerének, trágyázásban való felhasználásának kialakítása. Fás- és lágyszárú energiaültetvényeknél törekedni kell a minél természetesebb, extenzívebb termesztésre. Cél, hogy égetésre szánt biomassza termesztésre csak az élelmiszertermelési célú művelés alól kivonandó területeken kerüljön sor, hogy a természetes élőhelyektől ne vegyen el újabb területet. A telepítés csak olyan fajokkal történhet, amelyek a kockázatelemzéseket követően bizonyíthatóan nem veszélyeztetik spontán terjedésükkel a környező természetes élőhelyeket. Ha az égetésre szánt biomassza átalakítása (tömörítés, aprítás, szárítás) elkerülhetetlen, energetikailag a leghatékonyabb eljárás használata indokolt. Stratégiai célok Jelenleg Magyarországon csak a megújulóval termelt villamos energia élvez támogatást, azonban az Európai Bizottság 2006 döntése szerint ki kell dolgozni egy megújuló hő irányelvet is, amely számszerű célkitűzéseket tartalmaz majd a megújulók részarányára vonatkozóan a fűtés és hűtés területén. Szükséges ezért egy, a megújuló hőtermelést és hűtést megalapozó támogatási rendszer kidolgozásának megkezdése. Szükséges a biomassza energetikai célú felhasználásánál a legkisebb elfogadható tüzelési hatásfok növelése ösztönzőkkel vagy kötelező jellegű hatásfok előírással annak érdekében, hogy az abból történő energiatermelés a biomassza felhasználás növekedésénél nagyobb arányban legyen növelhető. A megújuló villamosenergia-termelési támogatási rendszert úgy kell kialakítani, hogy a kiváltott fosszilis tüzelőanyag mennyisége minél nagyobb legyen. Ezért ott érdemes ösztönözni a biomassza alapú termelést, ahol relatíve sok fosszilis energiát tud kiváltani: ez nem elsősorban a kondenzációs villamosenergia-termelésben van, mert ott egy legjobb elérhető technikát alkalmazó erőmű hatásfoka jelentősen elmarad fosszilis megfelelőjétől. Emiatt a biomassza alkalmazásának támogatása elsősorban a kapcsolt termelés, valamint a hőtermelés területein indokolt, ahol a biomassza alapú alkalmazásoknál a legjobb elérhető technikai hatásfokok a fosszilis energiáéhoz közelítenek. Biogáz A biogáz hasznosítása klímavédelmi szempontból előnyös, hiszen azzal a légkör felmelegedéséhez intenzíven hozzájáruló metán mennyisége csökken. Agrárkörnyezetvédelmi hozadéka is fontos, hiszen a biogáz üzemek alkalmasak a mezőgazdasági és az élelmiszeripari hulladék anyagok feldolgozására, átalakítására és semlegesítésére. A járművek meghajtására használható vagy a földgázhálózatba táplálható biogázt elsősorban állati trágyából, élelmiszeripari hulladékokból, egyéb ipari és lakossági szelektíven gyűjtött hulladékból, valamint a bioüzemanyag-gyártás melléktermékeiből lehet előállítani. Mindezekből középtávon évente 1,137 millió köbméter biogáz nyerhető, amelynek 25 PJ az energiatartalma. Az 1 hektárra vetített, megtermelt bioüzemanyag mennyisége és a megtett kilométerek tekintetében a biogáz rendelkezik a legjobb mutatókkal a többi biohajtóanyaggal összehasonlítva, valamint energiamérlege a teljes termelésre viszonyítva jobb, mint más bioüzemanyagoké. 15

17 A biogáz-üzemek elterjedését akadályozza a létesítmények magas beruházási költsége. A biometán földgázhálózatba táplálását a földgáztörvény ugyan lehetővé teszi, azonban a végrehajtási szabályozás hiányzik, szükséges ennek kidolgozása, pótlása is. Energiatakarékossági és energiahatékonyság-növelési Cselekvési Program A Kormány 1999-ben fogadta el az Energiatakarékossági és energiahatékonyság-növelési Cselekvési Programot mely a megújulók támogatását is tartalmazta [1107/1999. (X. 8.) Korm. határozat]. A kormányhatározat főbb előírásai az alábbiak: 2010-ig el kell elérni - a rendelkezésre álló nemzetközi pénzforrások függvényében - a 75 PJ/év energiahordozó megtakarítást; Fel kell tárni a csatlakozásig igénybe vehető és a csatlakozás után megnyíló EU támogatások energetikai területen való igénybevételi lehetőségeit és feltételrendszerét; A társadalom egészében szükséges az energiatakarékossági szemléletre történő nevelés és ismeretterjesztés; Kiemelt feladat az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások bővítésének az érvényesítése a K+F programokban; A helyi önkormányzatok részére támogatást kell nyújtani helyi energia megtakarítási koncepciók, energiaellátási tervek kidolgozásához. A legkisebb költségre tervezés, a fogyasztó oldali igénybefolyásolási programok alkalmazása; A mezőgazdaságban támogatásokat kell biztosítani az energia megtakarításokat eredményező technológiai korszerűsítésekre; A lakossági és közületi energia megtakarítás támogatása; A gázfelhasználás mérséklése, az ellátásbiztonság fokozása és a biomassza eredetű energiahordozók felhasználásának növelése céljából az Energiatakarékossági Program keretében támogatni kell a háztartási és kommunális-közületi fogyasztóknál az átállást; A megújuló energiaforrások hasznosításának bővítése; A megújuló energiahordozók felhasználás növelési programján belül a biomassza, a geotermikus hőenergia és szerves hulladékok hasznosítás bővítésének kiemelt támogatása; A távhőellátó rendszerek felújítása, a távhőszolgáltatás versenyképessé tétele; 16

18 A BAU és a Policy forgatókönyvek A megújuló energiaforrások teljes energiafelhasználásban vett részarányára vonatkozó célértékek meghatározásához a szakemberek két forgatókönyvet állítottak fel, a BAU és a Policy forgatókönyveket. A forgatókönyvek bemutatását részletesebben az 1. sz. melléklet tartalmazza. A BAU forgatókönyv 5 a ma érvényes, vagy közvetlenül a bevezetés előtt álló energiapolitikai eszközök, ösztönzők hatását veszi alapul, míg a Policy forgatókönyv a megújuló energiaforrások részarányának intenzívebb növekedését biztosítja, mivel további, a megújulók terjedését ösztönző beavatkozások megvalósulásával számol. A szakértők a Policy forgatókönyv megvalósítását fogadják el alapvető célkitűzésnek, figyelembe véve, hogy a Magyarország energiapolitikája keretstratégiai dokumentum is a megújuló energia stratégia Policy forgatókönyvében előre jelzett termelési potenciállal számol. A Policy forgatókönyv célértékeinek megvalósítása eredményeképpen Magyarországon ban a megújuló energiaforrások felhasználása összesen 186,4 PJ-t tesz ki, ezen belül az egyes felhasználási területek szerint a villamosenergia-termelésben 79,7 PJ (9470 GWh), a hőtermelésben 87,1 PJ, az üzemanyag-fogyasztáson belül 19,6 PJ bioüzemanyagot használ fel az ország. Megjegyzés: során a GKM-ben elkészült egy Előterjesztés a Kormány részére megújuló energiahordozó felhasználás hazai stratégiájáról, de a dokumentumot többszöri átdolgozás után a Kormány végül nem hagyta jóvá. A dokumentum éles szakma viták kereszttüzébe került, ami jelezte, mennyire megosztottak a megújulókra vonatkozó szakmai elképzelések. Magyarországon, a vonatkozó szabályozás alapján, a potenciálisan komposztálható, a 102/1996 számú kormányrendelet 6 értelmében nem veszélyes hulladéknak minősülő biohulladékokat eredetük, jogi szabályozásuk alapján három fő csoportra oszthatjuk. A legjelentősebb a települési szilárd hulladékok szerves frakciója, a második csoport a szennyvíziszapok, a harmadik a nem veszélyes termelési biohulladékok. A 83/1997 (IX.26.) számú, a Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló országgyűlési határozat és a 2000 május 23-án elfogadott Hulladékgazdálkodási Törvény értelmében a lerakóba került hulladék szerves anyag tartalmát fokozatosan csökkenteni kell. A hazai szabályozást illetően a hulladékgazdálkodásról szóló évi LIII. törvény előírásai a mértékadóak. A törvény megalapozza a hulladékgazdálkodás EU konform szabályozását. A törvény előírásai értelmében a hulladék kezelése kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék kezelésére vonatkozó legfontosabb kapcsolódó jogszabály a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet. A mezőgazdasági eredetű hulladékok közül a trágyák mezőgazdasági területen történő felhasználására, illetve a trágya, hígtrágya tárolására vonatkozó hatályos jogi és műszaki szabályozások az iránymutatóak. 5 ismereteink szerint a BAU forgatókönyv nem képezi a kormányzati stratégia részét /1996. (VII. 12.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokról 17

19 Az élelmiszeripari hulladékokra vonatkozóan a HAPPC előírások a mérvadóak. Főbb hazai szabályozások: Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája, (jelenleg még egyeztetés alatt) konkrét intézkedések, programok, célok Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv (Kormány által elfogadva február 13.-án) Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia ( )- (Korm. által elfogadva február 13.-án) Kiemelt cél a fenti stratégiák összehangolása A jelzett stratégiák, tervek keretét a Magyarország energiapolitikája című stratégia 7 adja. A tervezett megújuló energia stratégia ( ) A tervezett megújuló energia stratégia főbb elemei az alábbiak, A BAU-forgatókönyv szerint 2020-ra a megújuló részarány 11 %-ot érjen el, azaz 2006 évi 55 PJ-ról 136 PJ-ra emelkedjen a felhasználás energiatakarékossági intézkedésekkel; A Policy forgatókönyv szerint 2020-ra a megújuló részarány 15 %-ot érjen el energiatakarékossági intézkedésekkel, azaz évi 55 PJ-ról 186 PJ-ra (15 %-ra) emelkedjen. A stratégai célok (Policy) megvalósításának pénzügyi vonatkozásai A stratégai célok (Policy) megvalósításának pénzügyi vonatkozásainak főbb összetevői az alábbiak: Mintegy Mrd Ft értékű energetikai össz beruházásra lesz szükség; Az előzetesen becsülhető támogatási igény mintegy Mrd Ft o Ebből a különböző EU és egyéb futó programok kb Mrd Ft-ot fednek le 2015-ig; o A fennmaradó kb. 200 Mrd Ft-ot ugyancsak EU forrásból szükséges biztosítani. A támogatások főbb elemei Magyarország Európai Uniós tagsága révén több ezer milliárd forint fejlesztési célokra felhasználható, uniós forrású támogatásra jogosult a ig terjedő időszakban. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Környezeti és Energia Operatív Programja (KEOP) összesen 4916 M euró-s (1219 Mrd Ft) keretéből két prioritás támogat energetikai célú hazai projekteket: a Megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely céljaira a teljes keret 5,15%-a, az energiatakarékosság ösztönzését célzó Hatékony energiafelhasználás prioritási tengely céljaira pedig 3,14%-a áll rendelkezésre. 7 Kormány által elfogadva, jelenleg folyik a parlamenti egyeztetés 18

20 A Megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritás tengelyhez az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja a támogatást, így a KEOP támogatásaira a nyugat-dunántúli, közép-dunántúli, dél-dunántúli, észak-magyarországi, észak-alföldi és dél-alföldi régiók jogosultak. A közép-magyarországi régió önállóan, saját operatív programján keresztül támogatja a megújuló energiahordozó-felhasználás növelésére irányuló beruházásokat, a KEOP megújuló prioritásának megfelelő tükörprogram révén. A megújuló energiahordozó-felhasználás növelése prioritási tengely elsődleges célja a hazai energiahordozók forrásszerkezetének kedvező irányú befolyásolása, azaz a fosszilis energiaforrások felhasználásától a megújuló energiaforrások felé történő elmozdulás elősegítése. A megújuló energiaforrások nagyobb részarányának elérése érdekében hőés/vagy villamosenergia-előállítás támogatására lehet pályázni, 2013-ig összesen 58 Mrd Ftra, illetve nagy- és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatására, között 5 Mrd Ft-os keretösszeg erejéig. A hő- és villamosenergia-konstrukció keretében támogatott tevékenység a biomasszafelhasználás, a biológiai hulladékalapú biogáz-termelés és felhasználás, a geotermikus energia hasznosítása, hőszivattyús rendszerek telepítése, napenergia és vízenergia hasznosítása, hálózatra nem termelő szélerőművek létesítése, megújuló energiaforrásokat hasznosító közösségi távfűtő rendszerek kialakítása, korszerűsítése, és megújuló bázisú szilárd tüzelőanyagok előkészítése (pl. pellett, brikett előállítás). Az egyes operatív programokat az NFÜ 8 keretében önálló szervezeti egységként működő irányító hatóságok felügyelik, a KEOP két energetikával foglalkozó prioritásának tervezéséért a GKM és a KvVM felelős. Az energetikai programok pályázatait az Energia Központ Kht. kezeli, a Kht. a KEOP energetikai prioritásainak közreműködő szervezete. A KEOP-on kívül az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST) intézkedései is támogatják a megújuló energiafelhasználás hazai terjedését. Az ÚMVST célja, hogy a vidék a szükséges alapanyagok megtermelésén túl intenzíven részt tudjon venni a bioenergia szegmens fejlődésében. Az ÚMVST a megújuló energiaforrások előállítását három stratégiai irány mentén támogatja, ezek a folyékony biomassza (bioetanol és biodízel), a szilárd biomassza (fás szárú és lágyszárú energetikai ültetvények), valamint a biogáz. A támogatások forrása az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA), amely a biomassza versenyképes megtermeléséhez és elsődleges félkész termékké történő feldolgozásához, illetve a termelők saját energiaellátásához biztosít támogatást. Az uniós támogatásokon felül várhatóan tovább működnek a hazai finanszírozású programok. A szabályozás összefoglalása A megújuló energiaforrások-, köztük a biomassza hasznosítása nem új keletű, de a technikai fejlődés a fosszilis energiahordozók alkalmazásának széles körű elterjedését eredményezte. Ebben a folyamatban az első jelentős törést az ún. energiaválság kirobbanása és az üvegházhatású gázkibocsátás (ÜHG) problémájának felismerése hozta. 8 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (Az ügynökséget a Nemzeti Fejlesztési Hivatalból és a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtását irányító szervezetekből hozta létre a kormány) 19

21 Az Európai Unió elkötelezett a megújuló energiaforrások alkalmazásának területén, bár a megújulók hőtermelési célú támogatására egyelőre nem vonatkozik egységes európai szabályozás. Az egyes tagországok elsősorban beruházási kedvezmények biztosításával támogatják a megújulók felhasználását a hőtermelésben. Az EU célkitűzése 2010-re, hogy a megújuló energiaforrások felhasználásának részaránya érje el a 12%-ot (jelenlegi uniós átlag 5,3%). Konkrét - jogszabályokban megfogalmazott - elvárás, hogy az EU átlagában 2010-re a megújulókból termelt villamos energia érje el a 22%-ot (2001/77/EK irányelv), a bio üzemanyagok felhasználása pedig - energiatartalomra vetítve - az 5,75%-ot (2003/30/EK irányelv). A bio üzemanyagok tekintetében a 2003/30/EK irányelv 2005-re 2%-ot tűz ki célul, amelyet évente 0,75%-kal növelve 2010-re el kell érni az 5,75%-ot. Ennek területén hazánk jelentős lemaradásban van, január 1-én még csak 0,6%-ot értünk el. Az európai közösségek bizottsága COM(2005) 628 számú Közleménye tartalmazza a biomasszával kapcsolatos cselekvési tervet. Az EU az energiapolitikának-, és különösen a megújuló energiaforrások előmozdításának szélesebb összefüggésében mutatja be a szükséges intézkedéseket. Magyarország az EU csatlakozáskor vállalta, hogy az összes energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások jelenlegi 3,6%-os értékét megduplázza, illetve a villamos energiatermelést tekintve megújulókból 3,6%-ot igyekszik elérni 2010-ig. A megújulóból előállított villamos energia tekintetében vállalt 3,6%-ot (a évi 0,7%-os bázisról) már 2005-ben túlteljesítettünk: 2005-ben a zöldáram termelés elérte a 4,5%-ot. A VET céljai között megfogalmazza, hogy elősegíti a megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelését [1.. h)]. A távhőszolgáltatásról szóló évi XVIII. törvény (továbbiakban: Távhő tv.) kimondja, hogy az árak megállapításánál figyelembe kell venni a kapcsolt és a megújuló energiaforrással történő energiatermelés kimutatható környezetvédelmi és gazdasági előnyeit [57. (2) c)] Az Országgyűlés a 29/2008. (III. 20.) OGY határozatában több fontos, -a mezőgazdasági hulladékok és melléktermékek hasznosítására is vonatkozó- megállapítás található. A Kormány 1999-ben fogadta el az Energiatakarékossági és energiahatékonyság-növelési Cselekvési Programot mely a megújulók támogatását is tartalmazta [1107/1999. (X. 8.) Korm. határozat]. A megújuló energiaforrások teljes energiafelhasználásban vett részarányára vonatkozó célértékek meghatározásához a szakemberek elkészítettek két forgatókönyvet, a BAU és a Policy forgatókönyveket. A BAU forgatókönyv a ma érvényes, vagy közvetlenül a bevezetés előtt álló energiapolitikai eszközök, ösztönzők hatását veszi alapul, míg a Policy forgatókönyv a megújuló energiaforrások részarányának intenzívebb növekedését biztosítja, mivel további, a megújulók terjedését ösztönző beavatkozások megvalósulásával számol. Magyarország Európai Uniós tagsága révén több ezer milliárd forint fejlesztési célokra felhasználható, uniós forrású támogatásra jogosult a ig terjedő időszakban. Az Új 20

22 Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Környezeti és Energia Operatív Programja (KEOP) összesen 4916 M euró-s (1219 Mrd Ft) keretéből két prioritás támogat energetikai célú hazai projekteket: a Megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely céljaira a teljes keret 5,15%-a, az energiatakarékosság ösztönzését célzó Hatékony energiafelhasználás prioritási tengely céljaira pedig 3,14%-a áll rendelkezésre. 21

23 MEZŐGAZDASÁGI HULLADÉKOK A mezőgazdaság területén számos hulladék és melléktermék 9 keletkezik. A növénytermesztés, állattartás, és a kiegészítő tevékenységek, mind jelentős hulladék kibocsátók és egyúttal jelentős mennyiségben keletkeznek melléktermékek is az egyes tevékenységeknél. A jelen tanulmányban csak a mezőgazdasági folyamatok- és azokkal szoros összefüggésben zajló folyamatok (pl: kérgezés, vágás, tisztítás, stb.) vizsgálata történik. Az iparszerű feldolgozás területeit (pl: konzervipar, faipar, cukorgyártás, borászat, húsipar, stb.) nem vizsgáljuk. De foglalkozunk viszont állattartás hulladékával, a trágyával, mivel ez jelentős biomassza potenciált képvisel. Hulladékok a mezőgazdaságban A mezőgazdaságnak, az erdőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak hulladékgazdálkodás szempontjából kedvező lehet a megítélésük, hiszen keletkező hulladékuk legnagyobb része biológiai kezeléssel hasznosítható vagy közvetlenül visszaforgatható a mezőgazdasági termelésbe. A mező- és erdőgazdaságban éves szinten közel 40 millió tonna növényi maradvány, melléktermék, nyesedék, erdészeti apadék 10 formájú hasznosítható biomassza képződik. Ezen hulladék kezelésére a korábbi szokásoknak megfelelően komposztáló, biogáz-előállító, és - hasznosító létesítményeket lehet kialakítani. A növényi termékek feldolgozásának előkészítésekor képződő egyéb hulladék egy része is visszavezethető a természetbe, például talajjavításra, roncsolt és szennyezett területek helyreállításra, vagy lerakók rekultiválására. Biomassza égetésével hő és villamos energia állítható elő, erjesztéssel biogáz, melyből szintén hő, villamos energia vagy üzemanyag nyerhető, emellett speciális technológiák segítségével biomasszából folyékony üzemanyagot (biodízel vagy bioetanol) is kaphatunk. Újabb technológiának számít a szilárd biomassza elgázosítása, majd a forró füstgáz felhasználása hő- és villamosenergia-termelésre. Emellett meg kell említeni, hogy az energetikai felhasználás mellett jelentős szerepe lehet a jövőben a biomasszából előállított műanyagoknak, mint pl. a keményítő, cellulóz, vagy cukor alapú, biológiailag lebomló szatyroknak, csomagoló- és szigetelőanyagoknak. Szalma A szalma jelenlegi kezelése A szalma Magyarországon elsősorban búzaszalmát jelent, de természetesen más gabonanövények szárrészei is ide tartoznak. A gazdaságok ennek csak egy részét takarítják be valamilyen formában, a többi a tarlón elégetésre vagy beszántásra kerül. Egyes vélemények szerint a beszántás, ill. a talajerő-visszapótlás ezen módja lenne a hasznosítás legjobb formája. 9 az az anyag, amelyet soros anyaghasználat jelleggel közvetlenül felhasználnak, vagy értékesítenek 10 gally, kéreg, fűrészpor 22

24 Más vélemények szerint viszont a nagy cellulóztartalmú anyag talajba juttatása azonban káros, ún. szénhidráthatást vált ki, ami csak nagy mennyiségű nitrogénműtrágya kiszórásával ellensúlyozható. A búzaszalma ammóniás és nátronlúgos feltárással, valamint hőközléssel emészthetővé tehető, és így állati takarmányként felhasználható. A betakarítási technológiák kialakultak, a szalma megfelelő termelékenységgel takarítható be. A betakarítás két legelterjedtebb formája a kisbálás és nagybálás begyűjtés. A szalma bálázása A nagybálák lehetnek a bálázó-géptől függően hengeres és szögletes bálák. A szalmát a felsoroltakon kívül még egyéb módon is betakarítják (petrencekészítés, szalmalehúzás), azonban ezek az eljárások a hasznosításnál kevésbé jönnek számításba, mivel az így begyűjtött szalma utólagos manipulálása nehezen gépesíthető. A gabonakombájnok után a renden levő szalma bálázására a lengődugattyús bálázó alkalmazható bálakidobóval felszerelve, mely a bálákat a bálázó után kapcsolt, növelt raktérfogatú pótkocsira juttatja. A nagyobb teljesítményű kombájnok után maradó szalmarend bálázására az oldalcsúszdával felszerelt nagyobb teljesítményű csúszó-dugattyús bálázó kerül alkalmazásra, amely a mellette haladó járműre juttatja a kész bálákat. A bálák szállítása ömlesztve, nagy raktérfogatú, bála befogadására alkalmas billenő felépítményű vagy lehordó szerkezetes szállító járművekkel történik. Alkalmaznak olyan megoldást is, amikor bálagyűjtő-rendező kocsival, a bálákat megfelelő egységrakományokba rendezik, amelyeket a speciális bálafelszedő-szállító kocsival viszik a kazalozás helyére. A kisbálákat általában kazlakban tárolják. A kazalozást gépi rakodóeszközök felhasználásával, kézzel végzik. A kazalbontáshoz ugyancsak kézi munkaerőt alkalmaznak. A nagybálás betakarításnak két, tulajdonképpen csak a bála formájában különböző technológiája terjedt el, a hengeres nagybálás és a szögletes nagybálás technológia. A szalma betakarításnak ez a módja igen termelékeny, teljes folyamatában gépesített eljárás. A kombájnok által rendre rakott gabonaszalmát a nagy teljesítményű és üzembiztos bálázógépek 2,5-3,8 m 3 térfogatú, kg tömegű hengeres bálákba sodorják, illetve a szögletes bálát készítő gépek 3,7-5,4 m 3 térfogatú, kg tömegű bálába préselik. A nagybálák rakodását szúrótüskékkel vagy különleges bálafogával ellátott homlokrakodókkal, szállításukat vagy speciális bálaszállító kocsikkal, vagy növelt rakfelületű normál szállítóeszközökkel végzik. A szalmabálák tárolása szérűn kazalba rakva végezhető. A jól fedhető négyszög keresztmetszetű, négy bála szélességű és négy bála magasságú kazalban db bála helyezhető el. A szögletes bálák gondosabb takarást igényelnek, egyes helyeken fóliával takarják a kazlakat. Nehézséget okoz, hogy alig lehetséges 12 hónapon át a szalmát úgy tárolni, hogy az energetikai hasznosítás által megkívánt 20-22%-os nedvességtartalom megmaradjon. Veszteséget okozhat a rothadás és a befülledés is, amely megfelelő, zárt helyen való tárolással küszöbölhető ki. 23

25 A szalma mezőgazdasági hasznosítása A szalmafélék legnagyobb részét hagyományosan almozásra, istállótrágya készítésére használják fel. A pillangósok, az árpa és a zab szalmájának jelentős tápértéke van, e növényrészek az állatok etetésében játszanak szerepet. A szalma ipari- és egyéb felhasználása Az ipar a szalmát cellulóz-előállításra, illetve papírgyártásra használja fel. Ez a mennyiség azonban nem jelentős, és elsősorban csak a papírgyárak környékén elhelyezkedő gazdaságokra terjed ki. Kukoricacsutka, kukoricaszár A kukoricacsutka és szár jelenlegi kezelése A kukoricacsutka, kukoricaszár a legnagyobb mennyiségben keletkező melléktermék, melynek kb. 90%-a szár és levél, a fennmaradó kb. 10% pedig a kukoricacsutka. Hasznosítás céljaira jelentős mennyiségű kukoricaszár áll rendelkezésre. A tüzelésre való hasznosítást azonban magas, 40-65%-os nedvességtartalma nagyon megnehezíti. Ez azonban nagymértékben függ a betakarítás időpontjától és az időjárástól. Ez ideig még nem sikerült olyan technológiát találni, amellyel a kukoricaszár nedvességtartalmát nagyobb ráfordítások nélkül, természetes úton, 15-20%-ra lehetne csökkenteni. Hazánkban a kukorica szemes betakarítására általában gabonakombájnokat alkalmaznak A kombájnokra teljesítményüktől függően 4-8 soros kukoricacső-törő adaptereket szerelnek. A betakarító adapterek általában derékban törik a szárat, és a levélzet jelentős részét a csőtörő hengerek összezúzzák. A kombájnok járószerkezete a legtöbb típusnál a talajba tapossa a szár egy részét, megnehezítve ezzel a szár betakarítását. A kombájnok után történő kukoricaszárbetakarítási eljárások alapfeltétele, hogy minél több legyen az álló kukoricaszár, mivel csak ezek takaríthatók be szennyeződésmentesen és a legkisebb veszteséggel. A szárbetakarításra két megoldás terjedt el, a szecskázásos és a bálázásos technológia. A szecskázásos betakarítás során az arató-cséplő géppel végzett kukorica-betakarítás után a szárat egy speciális adapterrel felszerelt járva-szecskázóval takarítjuk be. A felaprított kukoricaszárat a járva-szecskázó az után kapcsolt, vagy mellette haladó speciális szecskaszállító pótkocsiba juttatja. A kombájn után történő szecskázással a nagy taposási veszteség miatt a szárnak csak 50-70%-a takarítható be. A veszteségek kiküszöbölésére született meg a kukoricaszár-rendrakó berendezés. A rendrakó adaptert a csőtörőre szerelik fel. A kukoricaszárból képzett rendet rendfelszedővel ellátott járva-szecskázóval szedik fel és aprítják. Sajnos a kukoricaszár nagy nedvességtartalma miatt a szecskázva betakarított anyag tárolása hosszú ideig nem lehetséges, így csak a betakarítási időszakban, a naponta felhasználásra kerülő mennyiséget gyűjtik be ily módon. A rendrakó adapterekkel renden hagyott kukoricaszár mind a hengeres, mind a szögletes nagybálát készítő gépekkel jól felszedhető és bálákba tömöríthető. 24

26 A bálák tárolása azonban a nagy nedvességtartalmuk miatt fokozott gondosságot és körültekintést igényel, a bálázás után közvetlenül nem kazalozhatók, mert öngyulladás léphet fel. Ezért a bálákat egysorosan tárolják, így viszont azok nagy területet foglalnak el, és a beázás elleni védelem sem megoldott. A kukoricacsutka és szár mezőgazdasági hasznosítása A kukoricaszár hasznosítás legelterjedtebb módja a beszántás, mely általában a vetésterület 90%-án történik. A cellulózhatás elkerülése érdekében a talajba nagy mennyiségű műtrágyát is kell juttatni, ami jelentősen megnöveli a költségeket. A leveles kukoricaszár tápértéke valamivel nagyobb, mint a gabonafélék szalmájáé, így takarmányként hasznosítása előnyösebb. Korán betakarítva a kérődzők számára jó minőségű siló készíthető belőle. Emellett a nagybálákban betakarított kukoricaszár ballaszttakarmányként is számításba vehető. A kukoricacsutka nagyobb mennyiségben a hibridüzemeknél áll rendelkezésre, ahol a főtermék betakarítása csövesen történik. A hibridvetőmag-üzemekben a csutka jól felhasználható a hőenergia előállítására, ugyanis a vetőmag szárítása csövesen történik, tehát a csutka is szárításra kerül. A keletkező nagy mennyiségű 12-16%-os nedvességtartalomra leszáradt csutka fedezi a vetőmagszárítás hőigényét. A kukoricacsutka és szár ipari- és egyéb alkalmazása Ismereteink szerint a kukoricacsutkát és szárat ipari, vagy más egyéb módon nem használják fel. Jelenleg a kukoricaszárat egyéb tüzelőanyagokkal keverve tüzelik a legtöbb helyen. A szár megszárításával és brikettálásával is próbálkoznak, így nemesített, jó minőségű tüzelőanyagot nyernek. A széleskörű iparszerű alkalmazás még nincs kidolgozva. Napraforgószár, illetve tányér A napraforgószár és tányér jelenlegi kezelése A napraforgószár és tányér jelentős mennyiséget képvisel a mezőgazdasági melléktermékek között. A napraforgószár és tányér jelenlegi hasznosítása a termőföldbe történő visszaforgatás. A napraforgószár és tányér mezőgazdasági hasznosítása Legtöbbször a teljes szármennyiséget összezúzzák és beszántják, így lényegében ezzel a termőföld talajerő utánpótlását segítik. Betakarítása még nem teljesen megoldott. Technológiája lényegében megegyezik a kukoricaszár betakarítási technológiájával. A jelenlegi módszerekkel a szárnak és a tányérnak kb. 50%-a lenne visszanyerhető és ez jelentős hőenergia-forrást képviselne. A napraforgószár és tányér ipari- és egyéb hasznosítása A szár és tányér ipari hasznosítása nem terjedt el. Megjegyezzük, hogy a napraforgószár a betakarítás után aránylag alacsony nedvességtartalmú, így tüzelésre-, illetve feldolgozásra 25

27 (brikettálás, pelletgyártás) alkalmas lenne. A napraforgómag héját a növényolaj-ipari vállalatok tüzelésre felhasználják. Szőlővenyige és gyümölcsfanyesedék A szőlővenyige és gyümölcsfa nyesedék jelenlegi kezelése A nagyüzemi szőlőültetvények évenkénti metszése során keletkező venyige mennyisége jelentős. Ennek nagy részét ma még a szőlősorokból történő kihúzást követően a szabadban elégetik. A venyige viszonylag magas fűtőértéke miatt jól tüzelhető. A venyigeapríték, illetve a venyigebálák kazalban jól tárolhatók. A gyümölcsfák ritkító metszése során évente valamivel kisebb, 4-5 évenként a felújítások során nagyobb mennyiségű nyesedék keletkezik. A nyesedék fűtőértéke a venyigéhez hasonlóan viszonylag magas, és aprítva jól tüzelhető. A száraz körülmények között készített apríték kazalban jól tárolható. A nyesedék- és venyige begyűjtés technológiájának kialakítása még most is folyamatban van. Alapvetően itt is két technológia ismeretes, a bálázásos technológia és az aprítási eljárásokra alapozott technológia. A bálázásos betakarítás elsősorban a szőlővenyigénél jöhet számításba. A gyümölcsfagallyak, vesszők bálázására történtek ugyan próbálkozások, de a nyesedékben előforduló 30 mm-nél vastagabb ágak bálázása nehézségekbe ütközött. A szőlővenyigénél tehát mindkét technológia, a bálázásos és aprításos is alkalmazható. A kézi metszés során a két-két szőlősorról lekerülő venyigéket a metszők középre dobálják, gépi metszés esetén pedig venyige rendsodrókat alkalmaznak, amelyek a sorok alól a sorközökbe terelik a venyigét. A sorközben levő venyige bálázóval gyűjthető össze. A bálák szállítása és tárolása a szalmáéhoz hasonlóan történik. Az aprításos betakarítás során a sorközökben heverő venyigét felaprítják. Ez történhet rendfelszedővel felszerelt zöldtakarmány-betakarító gépekkel vagy speciális venyige-, illetve nyesedékaprítókkal. Ha a sorközökben kisebb mennyiségű venyige keletkezik, akkor célszerűen kitolják azt a sor végére és az aprítást ott végzik el. Az apríték tárolása kazalban történik. A gyümölcsfanyesedék begyűjtése teljesen hasonló a szőlővenyige aprításos begyűjtéséhez. A metszés után itt is rendsodrával terelik középre a lehullott nyesedéket, és azt vagy a sorközben, vagy a sor végén aprítják. A sorvégi aprítás esetén az erdészetben használatos aprítógépek is számításba jöhetnek. A nyesedék, apríték tárolása szellőztetőkürtökkel ellátott kazlakban oldható meg. A szőlővenyige és gyümölcsfa nyesedék mezőgazdasági hasznosítása A venyige nagy részét a szabadban elégetik. A kisebbik részét pedig, ahol erre meg vannak az eszközök, aprítják és a talajba keverik. A gyümölcsfanyesedék mezőgazdasági hasznosítása nem terjedt el. A szőlővenyige és gyümölcsfa nyesedék ipari- és egyéb alkalmazása A szőlővenyigét és gyümölcsnyesedéket az ipar számottevő mértékben nem hasznosítja. 26

28 Trágya, hígtrágya Az állattartás során keletkező trágyák jelentős energia potenciállal rendelkeznek. A trágyákból megfelelő kezelés hatására számottevő mennyiségű biogáz nyerhető ki. Az állati trágyák jelenlegi kezelése A hígtrágya azon állatok ürüléke és vizelete, amelyeket alommentes vagy csak nagyon kis mennyiségű alommal, hézagos szerkezetű, vagy rácsos padlón és pihenő-boxokban tartanak. Ez a típusú állattartás főként fejőstehén-, hízómarha-, hízódisznó- és tyúktartásban terjedt el. Ezzel szemben az anyatehén-, borjú-, tenyészkoca-,ló-, birka- és kecsketartásnál az almos istállózás szokásos, és ez olyan raktározható trágyát ad, amelyet komposztálni, vagy akár közvetlenül felhasználni érdemes. Csak nagy alomtartalmú trágyát lehet komposztálni. Kevés szalmát tartalmazó trágya a biogáztelepeken keverőgépekkel feldolgozható. A hígtrágya és trágya összetétele függ elsősorban az állatfajtól, a hasznosítástól, az istállózás típusától, a teljesítményszinttől és ezzel összefüggésben az etetéstől, az ammónia és a víz párolgása során keletkező veszteségtől, valamint az alomból, ételmaradékokból, csapadék- és felmosóvízből adódó összetevőktől. A hígtrágya és kifutótrágya (ürülék, vizelet és eső keverékéből származó alommentes ürülék, amely betonozott etető- és futtatóhelyeken keletkezik) különösen alkalmas biogáz készítésre. Az állati trágyák mezőgazdasági hasznosításai A trágyákat az ismert módon hasznosítják: az almos trágyákat érlelik, majd a termőtalajba dolgozzák be, míg a hígtrágyákat kezelés és érlelés után célgépekkel a termőtalajba injektálják. Sajnos a hígtrágyák egy része nem hasznosul ily módon, mert több telephelyen trágyatavas tárolás történik csak. A biogázfejlesztés után visszamaradó erjesztett trágyát biotrágya, biohumusz minőségű, ami teljes értékű, jól kezelhető, szagtalan, kertek, parkok trágyázására jól használható. Az állati trágyák ipari- és egyéb alkalmazásai A trágyákat az ipar biogáz készítésre használhatná, de ennek mértéke jelenleg még elenyésző. Az ilyen jellegű hasznosítás várhatóan néhány évtized múlva terjed majd el. Erdőgazdasági melléktermékek és hulladékok Erdőgazdasági melléktermékek és hulladékok jelenlegi kezelése Az erdőművelés során számos műveletnél keletkeznek hulladékok, melyek lehetnek galy maradványok, levélzet, kéreg maradványok, 27

29 tuskó, gyökérzet fűrészpor, forgács. A leginkább a vágáslap alatti részek jelentősek, a többi növényrész általában nem kerül hasznosításra. Az erdészetben a megtermesztett faanyag vágáslap alatti, és vágáslap feletti részét különböztetik meg. A vágáslap alatti rész a tuskó és gyökérzet, amely a klasszikus erdőgazdálkodás során vagy a sarjaztatásban hasznosul, vagy évek során lebomlik, de mennyiségével nem számolnak, hiszen kiszedése igen energiaigényes, és energiatermeléshez történő előkészítése szakmai-technológiai szempontból komplikált feladat és egyben igen költséges tevékenység. Egy esetben számolhatunk a tuskók felhasználásával, akkor, ha a korábbi állomány végvágása utáni felújítás teljes talaj-előkészítéssel, vagy teljes talaj-előkészítéssel és fafaj-cserével történik. Ekkor ugyanis a tuskókiemeléssel jelentős mennyiségű faanyaghoz juthatunk, melynek költségei az erdőfelújítást terhelik. A kitermelt tuskóból speciális aprítógép felhasználásával elfogadható árú energetikai apríték állítható elő. Figyelembe véve a már korábban kitermelt tuskókat és a folyamatosan keletkező újabb tuskó depóniákat, Magyarországon évenként átlagosan m 3 tuskó apríték előállítására van lehetőség, elsősorban fűtőműi felhasználásra. A föld feletti farész a teljes fa, melyből jelenleg ipari felhasználásra szánt választékokat és tűzifát termelnek, miközben a vékony gally, a kéreg, valamint a felkészítés során keletkező eselékek apadékként 11 kerülnek elszámolásra. Az eddigiekből következik, hogy az erdőgazdálkodásban és a fafeldolgozásban tulajdonképpen hulladékok nincsenek, csak olyan farészek, melyek az adott időszakban jelenleg még- gazdaságosan nem gyűjthetők össze, illetve nincs gazdaságos felhasználási lehetőségük, de egyébként anyagi és felhasználási tulajdonságaik nagymértékben egyezők a hasznosuló anyagéval. Ezért van az, hogy az erdőgazdálkodás bruttó és nettó fakitermelési adatokkal számol, melléktermékei nincsenek, az éppen nem hasznosítható faanyagot veszteségként (apadék) veszi számításba. Tehát szemben a mezőgazdálkodás össztermékre vonatkoztatott 40-60% melléktermékhányadával, az erdőgazdálkodás csak a hasznosítási módok átcsoportosításával vagy kifejezetten az energetikai célú fatermesztéssel vehető figyelembe a biomasszabázisban. Az erdészetben a vágástéri apadék és a gyérítési hulladék tekinthető mellékterméknek. Az erdőgazdálkodás mint biomassza- (dendromassza) bázis a következő főbb területeken jelenthet fanyersanyag-bázist: nevelővágások (tisztítások) kis értékű faanyaga, 11 veszteség 28

30 nevelővágások (gyérítések) kis értékű faanyaga és tűzifahányada, véghasználatok o gallyanyaga, o tüzifahányada, rontott, vagy különleges rendeltetésű erdők faanyaga, célültetvények faanyaga, egészségügyi termelések faanyaga. A Magyarországon az erdők éves hozama átlagosan 5 m 3 /ha/év értékre tehető. Ez a hozamérték hektáronként és koronként nagymértékben változik. Az 5 m 3 /ha/év átlagnövedéket figyelembe véve a magyar erdők évenkénti energiahordozó-produktuma mintegy GJ/ha, azaz a magyar erdők évenkénti energiaprodukciója kb PJ. A magyar erdőkből az átlagnövedéket figyelembe véve biztonsággal, és a tartamos erdőgazdálkodás igényeit is figyelembe véve évente mintegy 8 millió m 3 bruttó (6,5 millió m 3 nettó) fatérfogat termelhető ki. Ennek a famennyiségnek várhatóan 20%-a apadék, 1,6 millió m 3. A jelenleg gazdaságosan begyűjthető mennyiség mintegy 0,48 milló m 3 -t tesz ki. A pellet-, illetve a brikett-hasznosító berendezések, a teljes automatizáltság, ill. az egyéb okokból magas műszaki színvonal miatt még hosszú ideig viszonylag drágák lesznek, ezért speciális piaci támogatás nélkül csak további jelentős fosszilis energiahordozó-áremelkedés mellett számolhatunk terjedésükkel, mert ez esetben a kimagaslóan jó hatásfokuk miatt elérhető energiahordozó-megtakarítás gazdasági előnyökkel is jár. A föld feletti farészből ipari felhasználásra szánt választékokat és tűzifát termelnek, miközben a vékony gally, a kéreg, valamint a felkészítés során keletkező esedékek apadékként (veszteség) kerülnek elszámolásra. A faapríték különféle működési elveket hasznosító aprítógépek felhasználásával állítható elő. Legfontosabb tulajdonsága az, hogy eredetétől függetlenül viszonylag homogén szemcseméretű speciális választék, melyet ömlesztett anyagként a legváltozatosabb technológiákba vihetünk be, és a fa bonyolult kémiai összetételéből következően a legkülönfélébb célra használhatunk fel. A felsoroltakból következik a faapríték-termelés (később csak apríték) célja és lehetősége. Az aprítéktermelésnek mint speciális technológiának, számos előnye van, mert a kis értékű fák feldolgozását is lehetővé teszi, a fahasznosítás során csökken az élőmunka-felhasználás, lehetőség nyílik farészek hagyományos felkészítés nélküli előkészítésérehomogenizálására, elterjeszthetővé válnak a fakitermelésben a hulladékszegény technológiák, újszerű fatermesztési és fahasznosítási technológiák bevezetésére nyílik lehetőség (ültetvénygazdálkodás). 29

31 Erdőgazdasági melléktermékek és hulladékok mezőgazdasági hasznosítása E hulladékok mezőgazdasági hasznosítása nem gyakorlat. A tuskó és gyökérzet, az erdőgazdálkodás során vagy a sarjaztatásban hasznosul, illetve az évek során a termőtalajban lebomlik. Erdőgazdasági melléktermékek és hulladékok ipari- és egyéb felhasználása Az erdőgazdasági melléktermékek és hulladékok gyakorlati szintű ipari hasznosítása ismereteink szerint nem történik. Mezőgazdasági hulladékok összefoglalása A mezőgazdaság területén számos hulladék és melléktermék 12 keletkezik. A növénytermesztés, állattartás, és a kiegészítő tevékenységek, mind jelentős hulladék kibocsátók és egyúttal jelentős mennyiségben keletkeznek melléktermékek is az egyes tevékenységeknél. A mező- és erdőgazdaságban éves szinten közel 40 millió tonna növényi maradvány, melléktermék, nyesedék, erdészeti apadék 13 formájú hasznosítható biomassza képződik. Ezen hulladék kezelésére a korábbi szokásoknak megfelelően komposztáló, biogáz-előállító, és - hasznosító létesítményeket lehet kialakítani. A növényi termékek feldolgozásának előkészítésekor képződő egyéb hulladék egy része is visszavezethető a természetbe, például talajjavításra, roncsolt és szennyezett területek helyreállításra, vagy lerakók rekultiválására. Biomassza égetésével hő és villamos energia állítható elő, erjesztéssel biogáz, melyből szintén hő, villamos energia vagy üzemanyag nyerhető, emellett speciális technológiák segítségével biomasszából folyékony üzemanyagot (biodízel vagy bioetanol) is kaphatunk. Újabb technológiának számít a szilárd biomassza elgázosítása, majd a forró füstgáz felhasználása hő- és villamosenergia-termelésre. A vizsgálat MHM anyagok: A szalma Magyarországon elsősorban búzaszalmát jelent, de természetesen más gabonanövények szárrészei is ide tartoznak. A gazdaságok ennek csak egy részét takarítják be valamilyen formában, a többi a tarlón elégetésre vagy beszántásra kerül. A kukorica szár-, és csutka tüzelésre való hasznosítást magas, 40-65%-os nedvességtartalma nagyon megnehezíti. Ez azonban nagymértékben függ a betakarítás időpontjától és az időjárástól is. Ez ideig még nem sikerült olyan technológiát találni, amellyel a kukoricaszár nedvességtartalmát nagyobb ráfordítások nélkül, természetes úton, 15-20%-ra lehetne csökkenteni. A napraforgószár és tányér jelentős mennyiséget képvisel a mezőgazdasági melléktermékek között. A napraforgószár és tányér jelenlegi hasznosítása a termőföldbe történő visszaforgatás. 12 az az anyag, amelyet soros anyaghasználat jelleggel közvetlenül felhasználnak, vagy értékesítenek 13 gally, kéreg, fűrészpor 30

32 A nagyüzemi szőlőültetvények évenkénti metszése során keletkező venyige mennyisége jelentős. Ennek nagy részét ma még a szőlősorokból történő kihúzást követően a szabadban elégetik. A venyige viszonylag magas fűtőértéke miatt jól tüzelhető. A venyigeapríték, illetve a venyigebálák kazalban jól tárolhatók. Az állattartás során keletkező trágyák jelentős energia potenciállal rendelkeznek. A trágyákból megfelelő kezelés hatására számottevő mennyiségű biogáz nyerhető. Az erdőgazdasági melléktermékek és hulladékok között leginkább a vágáslap alatti részek jelentősek, a többi növényrész általában nem kerül hasznosításra. 31

33 MEGÚJULÓKÉNT FIGYELEMBEVEHETŐ HAZAI MEZŐGAZDASÁGI HULLADÉK POTENCIÁL Magyarország energiaellátásában meghatározó az import magas részaránya. A hazai termelés a kőolajszükséglet ötödét, a földgázfogyasztás hatodát fedezi, és az ismert-, valamint a várható készletadatok ezen arányok további csökkenését valószínűsítik. Számítani kell tehát arra, hogy a nemzetközi piacokon az energiaigény folyamatosan nő, az energiaforrásokért biztonságpolitikai kérdéseket is felvető globális verseny zajlik, a kőolaj és a földgáz folyamatos beszerzése megnehezül, a hiány kockázata nő, ami az árakra is azonnal kihat. A fosszilis energiahordozó felhasználás megújuló energiahordozókkal való-, akár részbeni kiváltása jelentős gazdasági-társadalmi előnyökkel járhat. Megújuló energiaforrásaink A megújuló energiaforrások közül a nap, a szél, a biomassza és a geotermikus energia hosszú távon használható jelentősebb energiahordozók az egyre inkább kimerülő szénhidrogének mellett. A megújuló energiaforrások kedvező tulajdonsága, hogy környezetszennyező hatásuk a fosszilis energiahordozókhoz képest lényegesen kisebb. Felhasználásuk mérsékli a klímaváltozást okozó üvegház hatású gázok kibocsátását és a levegőszennyezést, aminek kedvező hatása a kisebb mértékű savasodásban, az épített környezet állagromlásának mérséklésében és jobb mezőgazdasági termésben mutatkozik meg. További kedvező hatás érhető el az egyébként környezetterhelő anyagok (pl. hulladék, szennyvíziszap) energetikai hasznosítása, valamint az alacsonyabb szennyezőanyag kibocsátással együtt csökkenő áttételes, kedvező társadalmi hatások (pl. a lakosság jobb egészségügyi állapota) révén. Megújuló energiaforrásokkal ma jellemzően drágábban lehet csak energiát termelni, mint a hagyományos, piacérett technológiákkal, ezért a megújulók felfutásának feltétele valamilyen támogatás (állami, EU). Megújuló energiafelhasználás megoszlása 2006-ban 14 (55 PJ) 47% tüzifa 38,3% egyéb biomassza 1,7% bio-üzemanyagok 0,8% biogáz 6,6 % geotermikus 1,2% vízienergia 0,3% szélenergia 0,2% napenergia 3,2% kommunális hulladék biológiailag lebomló része 14 ETE Műszaki Tudományos Tanács vitanap KvVM előadás május 14-én 32

34 A megújulók részarányára vonatkozó magasabb célértékek egyben magasabb támogatási igénnyel is járnak, ezzel a társadalom tagjainak és a döntéshozóknak is tisztában kell lenniük. A biomassza energetikai hasznosításával jelentős nemzetgazdasági tényezőként kell számolni, mert egyszerre kínál megoldást az energetika, a vidékfejlesztés és a környezetvédelem kérdéseire. Ezen belül a mezőgazdaságban keletkező hulladékokat tartalmazó elsődleges és másodlagos biomassza hasznosításától komoly eredmények várhatók. Biomassza a mezőgazdaságban Magyarországon a megújuló energiaforrások közül az egyik legnagyobb potenciállal a biomassza rendelkezik. A mezőgazdaság területén különböző halmazállapotú és ezáltal eltérő felhasználási lehetőségekkel rendelkező szerves eredetű anyagok képződnek. Az energiahordozóként felhasználni kívánt anyagok valamely mező-, vagy erdőgazdasági melléktermék, ill. hulladék, esetleg kifejezetten erre a célra ültetett növényzet lehetnek. Megjegyzendő, hogy az enegianövények megítélése változik, ma már kevésbé elfogadott e növényfajok termőföldi alkalmazása. Az energiahordozókénti felhasználás kérdését bonyolítja az is, hogy lehetőségeket minden esetben a helyi adottságok ismeretében szükséges mérlegelni. A biomassza energetikai hasznosítását a biomassza-termelés és felhasználás alapos mérlegelésével, elemzésével lehet csak eldönteni. A mezőgazdaságban energetikai hasznosítás céljára általában a melléktermék vagy hulladék kerülhet csak szóba 15. A főtermék és a melléktermék aránya a különböző kultúrák esetében nagyon eltérő, de több növény esetében a melléktermék mennyisége eléri a főtermék mennyiségét. A gabona esetén például 63% melléktermék, aminek csak töredékét használjuk fel. Hazánkban már több mint húsz éve folynak kutatások a biomassza hasznosítási lehetőségeivel kapcsolatban. Ez azt eredményezte, hogy nem csak a biomassza mint energiahordozó tekintetében rendelkezünk nagy potenciállal, de hazai forrásból rendelkezésre áll az ehhez kapcsolódó szakértelem is. Az, hogy jelenleg a lehetőségeink egyelőre kihasználatlanok e téren, köszönhető annak hogy nem volt eddig igazi kényszerítő erő az energiahordozó váltásra. Előnyök és hátrányok a hasznosításban Előnyök a fosszilis energiahordozókkal szemben megtakaríthatók a földtani kutatás és bányanyitás költségei; rendszeresen és biztonságosan újra képződik, újra termelhető; keletkezési helye alapján módot ad a nem központosított, helyi hasznosításra, így az összegyűjtés és szétosztás költségei csökkennek; az energiatermelést szolgáló beruházások átfutási ideje és tőkeigénye töredéke a 15 Kivéve a bioetnol és a bidizel. A főtermékből készült bioetanok és biodizel nem tárgya a tanulmánybak. 33

35 fosszilis energiaforrásokénak; csökkenti az ország energia-kiszolgáltatottságát. Környezetvédelmi előnyök Hátrányok felhasználása nem növeli az üvegházhatású gáz kibocsátást; szakszerű égetés esetén kevésbé szennyezi a környezetet; hamutartalma alacsony; hamuja hasznosítható; a korszerű hasznosítás egyes elemei még kidolgozatlanok; energiasűrűsége előfordulásaiban viszonylag csekély, emiatt nagy térfogatot kell begyűjteni; az összegyűjtés, kezelés (szállítás, tárolás, stb.) viszonylag költséges; a nedvességtartalom 16 változó; kevéssé ismert, illetve elfogadott; az ár még nem versenyképes. Mezőgazdasági hulladékok és melléktermékek (MHM) A termőföld használata energianövények termelésére erősen vitatható, a jelenlegi vélemények szerint az invazív jellegű energianövények elterjedés jelentős kockázatot hordoz. Természetvédelmi szempontból is fontos kérdés a felhasznált faj invazív, özönnövény jellege vagyis hogy a szóban forgó faj mennyire válik tömegessé egy-egy élőhelyen, kiszorítva ezzel más fajokat, illetve megváltoztatva az eredeti élőhely sajátosságait. Egyes fajok esetében fennáll a genetikai szennyezés lehetősége is. A gyors növekedésű energianövények jelentős mértékben kihasználják a talaj erőforrásait, ami esetenként a talajszerkezet leromlásához vezethet. Mindezek miatt fordultak a szakemberek a megújulóként figyelembe vehető hazai MHM felé. Az adatok szerint hazánkban igen jelentős energetikai potenciállal bíró szántóföldi melléktermékek, kertészeti hulladékok állnak rendelkezésre. A hazai MHM mennyiségi adatai A hazai MHM mennyiségi adatai -mivel zömmel becsléseken alapulnak- az egyes szakirodalmi anyagokban némileg eltérnek egymástól. A következő 1. sz. táblázatba összefoglaltuk a legfontosabb mezőgazdasági hulladékokból és melléktermékekből éves szinten keletkező mennyiségeket. 16 Tüzeléstechnikai szempontból max % nedvesség tartalomig elvileg bármilyen biomassza felhasználható energia előállítás céljára. 34

36 1. sz. táblázat MEGNEVEZÉS MHM MENNYISÉGI ADATAI Mennyiség (millió tonna/év) Állati hulladék 0,2 Hígtrágya 3,5 Almos trágya 13,5 Szalma 6 Kukoricaszár és csutka 12 Napraforgószár 1,7 Nyesedék (szőlő, gyümölcs) 1,3 Erdészeti hulladék 1 Összesen: 39,2 Forrás 17 : Környezetfejlesztési Főosztály, KvVM Az alábbi 2. sz. táblázat a Zöldenergia Kézikönyv adatai alapján tartalmazza az MHM biomassza potenciáljára vonatkozó magyarországi adatokat. Az 1. sz. táblázat és a 2. sz. táblázat adatai az MHM három szintjét mutatják be. Az 1. sz. táblázatban az elméleti mennyiségek-, míg a 2. sz. táblázatban a betakarítható-, és az energetikai célra felhasználható mennyiségek szerepelnek. 2. sz. táblázat MEGNEVEZÉS MHM BIOMASSZA POTENCIÁLJA Évenkénti betakarítható mennyiség Energetikai célra rendelkezésre áll A magyar kőolajbányászat 2000 évéhez viszonyítva millió t/év millió t/év PJ/év (%) Gabonaszalma (bálás) 4-5,5 1,5 14,2 22,6 Kukoricaszár ,5-5 42,2 101,3 Napraforgószár 0,7-0,9 0,3-0,4 3,1 11,3 Gyümölcsfanyesedék 0,9-1,1 0,5-0,6 4,9 5,4 Erdőgazdasági hulladék 1,1-1,4 0,6-0,7 5,8 5,0 Összesen 13,7-18,9 6,4-8,2 70,2 145,6 Forrás: Zöldenergia Kézikönyv o. Amint a fenti táblázatokból is kitűnik, a fel nem használt kukoricaszár és gabonaszalma jelentős energiapotenciált képvisel. A kettő együtt évente 5-6,5 millió tonnát tesz ki. Ebből a kukoricaszár égetéses hasznosítása kissé körülményes nagyobb víztartalma miatt, de ez 17 ETE Műszaki Tudományos Tanács vitanap KvVM előadás május 14-én 18 Gergely S. Zöldenergia kézikönyv. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest,

37 technológiai fejlesztésekkel megoldható. A többi feltüntetett hulladék jellemzően alacsony víztartalmú, így ezek tüzeléses energetikai hasznosításának nincs akadálya. A 2. sz. táblázatban szereplő évenkénti betakarítható mennyiség csökkentetésre került a be nem takarítható hányaddal, az állattenyésztés takarmányozási és almozási szükségletével. Az energetikai célú felhasználás aránya Figyelemmel a műszaki és gazdasági okokra és körülményekre, a mezőgazdasági hulladékoknak és melléktermékeknek csak egy része használható fel energetikai célra. Az energetikai célú felhasználás aránya függ a be nem takarítható mennyiségtől, takarmányozási és almozási szükségletétől, az aktuális fosszilis energiahordozó áraktól, az alkalmazható technológiai módszerektől, a képződés területi megoszlásától, a képződés időbeli lefutásától, a képződés elaprózottságától, az aktuális támogatási, érdekeltségi rendszertől. Számolni kell a mezőgazdasági hulladékoknak és melléktermékeknek azon részével, melyek nem takaríthatók be. Ilyenek pl.: a gyökérzet, levelek, kéreg maradványok, vágási maradékok, stb. Gépesített begyűjtés, bálázás, rakat-képzés esetén előfordul a MHM morzsolódása, törése, kirázódása, stb. ami szintén csökkenti a begyűjthető mennyiséget. Az állattartáshoz jelentős mennyiségben használnak fel takarmányozásra és almozásra szalmát-, illetve a növényi szárakat. Várhatóan ez a jövőben sem fog csökkenni, sőt a mélyalmos állattartás terjedésével némi növekedés várható 19. Első sorban gazdaságossági kérdés, hogy e vizsgált biomassza milyen mértékben kerül hasznosításra. Mivel minden ilyen felvetést, így ezt is a fosszilis energiahordozók aktuális árának függvényében kell értékelni, ezért elképzelhető, hogy a gazdaságosan feldolgozható hányad jelentősen változhat. Módosíthatja ezt a technológiai fejlődés is, mikor új, a jelenleginél hatékonyabb módszerek kerülhetnek alkalmazásra. A szántóföldi melléktermékek hatalmas elméleti mennyisége az ország egész területén szétszórva képződik. Azonos biomassza mennyiség begyűjtése lényegesen nagyobb területet igényel a célirányosan termesztett növényeknél, mivel fajlagosan egy hektárra vetítve jelentősen kevesebb képződik, ez pedig megnöveli a begyűjtési körzetet és a szállítási költségeket. Nagyobb kapacitású erőművek esetében - amelyek jelentős mennyiségű alapanyagot igényelnek - ez gazdaságtalanná tenné a kizárólag szántóföldi melléktermékekre alapozott üzemeltetést. A melléktermékek nagyobb erőművekben történő felhasználása ellen szól az is, hogy azok a minél kisebb és lehatárolható begyűjtési körzet mellett előre jól 19 Ez a 2. sz. táblázat adataiban a szerző figyelembe vette. 36

38 kiszámítató és tervezhető alapanyag-bázisra tartanak igényt. A melléktermékeknek egy-egy adott körzetben képződő mennyisége pedig évente széles szórást mutathat, emiatt komplikáltabb és pontosabb - ez által nagyobb közvetett költséget jelentő - szervezést igényel a nagyobb mennyiségek begyűjtése. A fentiekből következik, hogy a hasznosítás során első sorban nem nagy teljesítményű erőművekben kell gondolkodni, hanem kistérségi kiserőművekben, esetleg együttégetés alkalmazásával. A begyűjtést nagyban megnehezíti az is, hogy ez az országosan szétszórt mennyiség legnagyobb része kis gazdaságok elaprózott tábláin képződik. Nehéz évről-évre folyamatosan érdekelté tenni a gazdákat, hogy a talajerő-visszapótlásra történő felhasználás helyett inkább gyűjtsék be azt. A hasznosítható hányad jelenlegi mértékét az egyes szakértők közel egyezően becsülik. Az alábbi két táblázat tartalmazza a Zöld Energia Kézikönyv korábban hivatkozott adatsorát (3. sz. táblázat), míg az Energiagazdálkodási Kézikönyv 9. számban szereplő adatok az alsó táblázatban (4. sz. táblázat) találhatók. 3. sz. táblázat Megnevezés Termelt mennyiség (10 6 t/év) Hasznosítható mennyiség (10 6 t/év) Hasznosítási arány (%): MEZŐGAZDASÁGI HULLADÉKOK ÉS MELLÉKTERMÉK Szalma (bálás) (Zöld Energia Kézikönyv) Nyesedék venyige Fa hulladék 4,5-7,5 10,0-13,0 1,0-1,2 0,4-1,0 1,0-1,5 1,0-1,5 1,5-2,0 3,0-4,0 0,4-0,6 0,3-0,4 0,5-0,7 0,5-0, sz. táblázat Megnevezés MEZŐGAZDASÁGI HULLADÉKOK ÉS MELLÉKTERMÉK (Energiagazdálkodási Kézikönyv 9. szám) Szalma (bálás) Kukoricaszár Kukoricacsutka Napraforgószár Kukoricaszár Napraforgó- szár Nyesedék venyige Fa hulladék Termelt mennyiség (10 6 t/év) 4-5, ,7-0,9 0,9-1,1 1,1-1,4 Hasznosítható mennyiség (10 6 t/év) 1,5 3,5-5 0,3-0,4 0,5-0,6 0,6-0,7 Hasznosítási arány (%): 31, A termelt mennyiségek mindkét adatsor esetén lényegében azonosak. A termelt mennyiségek és a hasznosítható mennyiségek aránya a két táblázatban jó egyezést mutat. 37

39 5. sz. táblázat BIOGÁZTERMELÉS TRÁGYA NYERSANYAGAI ÉS GÁZHOZAMOK (http://www.mefo.hu/) Megnevezés Sertés Szarv.marha Csirke Almos Biogáz hozam, elm. (m 3 /t szervesanyag) Hasznosítható mennyiség (m 3 /t szervesanyag) A mezőgazdaságban képződő biomasszák közül talán a legígéretesebb a trágyák hasznosítása biogáz termelésre. Éves szinten a híg-, illetve almos trágyákból jelentős mennyiség keletkezik (ld. korábbi az 1. sz. táblázatban: hígtrágya: 3,5- és almos trágya: 13,5 millió tonna/év), mely a teljes MHM 43,4 %-a. A fenti 5. sz. táblázat tartalmazza az egyes trágyafajták elméleti biogáz hozamait, valamint a gyakorlatban kitermelhető mennyiségeket. Az almos-, és hígtrágyából nyerhető energiát becsléssel határoztuk meg. Ennek alapján kb. 38 PJ energia áll potenciálisan rendelkezésre éves szinten. Az MHM-ből nyerhető energiák A megújuló energiaforrások hasznosításának magyarországi adottságait tekintve több becslés is napvilágot látott az elmúlt években, de ezek eredményei nagyon eltérőek. Ezek alapján a mai technológiákkal alternatív módon megtermelhető energia évi PJ között változik. A becsléseknél nincs érdemi eltérés ugyanakkor az elméletileg megújuló forrásokkal megtermelhető energiát illetően: ez akár évi 2500 petajoule-t is elérhet. Ekkora energiamennyiség több mint kétszerese a jelenlegi energiafelhasználásnak. Az egyes tanulmányok abban is megegyeznek, hogy a közeljövőben kihasználható legnagyobb lehetőséget a biomasszának tulajdonítják, ezt követi a földhő (geotermális), a szél, valamint a napenergia hasznosítása. A megújuló energia felhasználást az országos teljes végső energiafelhasználáson belül 186,4 PJ-ra kell emelni 2020-ra. Ez a végső energiafelhasználás nagyságától függően eltérő arányt jelenthet a teljes energiafelhasználáson belül és minden bizonnyal alatta marad az EU átlagaként meghatározott 20%-nak. Ennek oka, hogy Magyarország megújuló energiapotenciálja összességében elmarad az átlagos EU tagállam megújuló potenciáljától - a biomassza termelésben és a geotermális energiatermelésben rendelkezünk elsősorban relatív előnnyel a többi tagállamhoz képest. A 2006-os év villamos energiatermelésének közel 4,3 százalékát fedeztük biomasszahasznosítással, és ez az arány is döntőrészt erdei tűzifa égetéséből származott, rossz hatásfok mellett. A rendelkezésre álló adatok 20 alapján Magyarország évi 926,5 PJ volumenű közvetlen (végső) energiafelhasználásának több mint felét (mintegy 490 PJ-t) hőigények ellátására fordítottuk. 20 Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája (GKM; 2007) 38

40 Az előző adatatok, valamint a fentiek alapján az alábbi MHM arány becsülhető. ENERGIA PJ/év arány-1 arány-2 Mo. összesen: 926,5 100% Ebből hőtermelésre: ,9% 100% MHM: 108,2 11,7% 22,1% Az adatokból kitűnik, hogy Magyarország éves energiafelhasználásának több mint 10 %-át teszi ki az MHM. Ha csak a hőigények ellátását biztosító 490 PJ-hoz viszonyítjuk az MHMet, akkor 22 % feletti értéket kapunk. Ez az MHM nagyon jelentős energiapotenciált képvisel, szakszerű és tervszerű kihasználására mindenképp szükség volna. MHM potenciál összefoglalása Magyarországon a megújuló energiaforrások közül az egyik legnagyobb potenciállal a biomassza rendelkezik. A mezőgazdaság területén különböző halmazállapotú és ezáltal eltérő felhasználási lehetőségekkel rendelkező szerves eredetű anyagok képződnek. Az energiahordozóként felhasználni kívánt anyagok valamely mező-, vagy erdőgazdasági melléktermék, ill. hulladék, esetleg kifejezetten erre a célra ültetett növényzet lehetnek. Megjegyzendő, hogy az enegianövények megítélése változik, ma már kevésbé elfogadott e növényfajok termőföldi alkalmazása. Az energiahordozókénti felhasználás kérdését bonyolítja az is, hogy lehetőségeket minden esetben a helyi adottságok ismeretében szükséges mérlegelni. A biomassza energetikai hasznosítását a biomassza-termelés és felhasználás alapos mérlegelésével, elemzésével lehet csak eldönteni. A mezőgazdaságban energetikai hasznosítás céljára általában a melléktermék vagy hulladék kerülhet csak szóba. A főtermék és a melléktermék aránya a különböző kultúrák esetében nagyon eltérő, de több növény esetében a melléktermék mennyisége eléri a főtermék mennyiségét. A hazai MHM mennyiségi adatai -mivel zömmel becsléseken alapulnak- az egyes szakirodalmi anyagokban némileg eltérnek egymástól. Az adatok alapján a fel nem használt kukoricaszár és gabonaszalma jelentős energiapotenciált képvisel. A kettő együtt évente 5-6,5 millió tonnát tesz ki. Ebből a kukoricaszár égetéses hasznosítása kissé körülményes nagyobb víztartalma miatt, de ez technológiai fejlesztésekkel megoldható. A többi feltüntetett hulladék jellemzően alacsony víztartalmú, így ezek tüzeléses energetikai hasznosításának nincs akadálya. A szántóföldi melléktermékek hatalmas elméleti mennyisége az ország egész területén szétszórva képződik. Azonos biomassza mennyiség begyűjtése lényegesen nagyobb területet igényel a célirányosan termesztett növényeknél, mivel fajlagosan egy hektárra vetítve 39

41 jelentősen kevesebb képződik, ez pedig megnöveli a begyűjtési körzetet és a szállítási költségeket. A begyűjtést nagyban megnehezíti az is, hogy ez az országosan szétszórt mennyiség legnagyobb része kis gazdaságok elaprózott tábláin képződik. Nehéz évről-évre folyamatosan érdekelté tenni a gazdákat, hogy a talajerő-visszapótlásra történő felhasználás helyett inkább gyűjtsék be azt. A mezőgazdaságban képződő biomasszák közül talán a legígéretesebb a trágyák hasznosítása biogáz termelésre. Éves szinten a híg-, illetve szerves trágyákból jelentős mennyiség keletkezik (hígtrágya: 3,5- és almos trágya: 13,5 millió tonna/év), mely a teljes MHM 43,4 %- a. A megújuló energiaforrások hasznosításának magyarországi adottságait a mai technológiákkal alternatív módon megtermelhető energia évi PJ között változik. Általános vélemény, hogy a közeljövőben kihasználható legnagyobb lehetősége a biomasszának van. A 2006-os év villamos energiatermelésének közel 4,3 százalékát fedeztük biomasszahasznosítással, és ez az arány is döntőrészt erdei tűzifa égetéséből származott, rossz hatásfok mellett. Az adatok elemzéséből kitűnik, hogy Magyarország éves energiafelhasználásának több mint 10 %-át teszi ki az MHM. Ha csak a hőigények ellátását biztosító 490 PJ-hoz viszonyítjuk az MHM-et, akkor 22 % feletti értéket kapunk. Ez az MHM nagyon jelentős energiapotenciált képvisel, szakszerű és tervszerű kihasználására mindenképp szükség volna. 40

42 ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSOK A rendelkezésünkre álló MHM biomassza mennyiség hasznosítása több kérdést is felvet. Többek között, hogy milyen módszerekkel használhatjuk ki e potenciált, valamint az, hogy a zöld energia hogy illeszthető be a gazdaságba, s további nagy kérdés, a vidéken élők részéről a hasznosítás módszereinek elfogadása is. Az MHM potenciál első sorban energetikai hasznosításra alkalmas. Ennek főbb módszerei az alábbiak: Közvetlen elégetés (hőenergia termelés); Levegő kizárásával történő erjesztés (biogáz gyártása); Levegő jelenlétében történő erjesztés (bioetanol, biometanol) előállítása. Természetesen egyéb hasznosítási módszerek, eljárások is léteznek, de ezek esetében még nincs a széleskörű alkalmazásra tapasztalat. A biomassza energetikai hasznosításának folyamatát az 1. sz. ábra mutatja be. 1. sz. ábra 41

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában CONSTRUMA 33. Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás 2014. április 2-6. Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Jó gyakorlatok a megújuló energia felhasználásának területéről Nagykanizsa, 2014. március 26. Előadó:

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft.

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Jelen és közelmúlt támogatási rendszere 1. ÚMFT-Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 2. Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PANNON PELLET Kft. A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PUSZTAMAGYARÓD 2008-04-04 MEGÚJULÓ-ENERGIA POLITIKA, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ÉS TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Dr. Németh Imre államtitkár Miniszterelnöki Hivatal

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül Zöldgazdaság-fejlesztési program 1. prioritás: Egészséges, tiszta települések 2. prioritás: Vizeink jó kezelése 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési Energiapolitika, energiatakarékoss kosság, megújul juló energia források Bohoczky Ferenc vezető főtan tanácsos Gazdasági és s Közleked K zlekedési Minisztérium Az energiapolitika Ellátásbiztonság, vezérelvei

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP Varga Pál elnök MÉGNAP Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Történelem Napkollektor növekedési stratégiák I. Napenergia

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Mi várható 2012-ben? 1331/2012. (IX. 7.) Kormányhatározat alapján Operatív programok közötti

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása a KEOP keretében Bánfi József, Energia Központ Kht. Kihívások az energetikában

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.11.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló beruházások esetében:

Részletesebben

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28. Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

Megújuló energiahasználat helyzete Magyarországon, szerepe az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, valamint a gazdaságfejlesztésben

Megújuló energiahasználat helyzete Magyarországon, szerepe az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, valamint a gazdaságfejlesztésben Megújuló energiahasználat helyzete Magyarországon, szerepe az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, valamint a gazdaságfejlesztésben Energia-másképp konferencia 2009. április 2. Dióssy László Környezetvédelmi

Részletesebben

Települések hőellátása helyi energiával

Települések hőellátása helyi energiával MTA KÖTEB Jövőnk a Földön Albizottság MTA Energetikai Bizottság, Hőellátás Albizottság, a MMK, MATÁSZSZ és MTT közreműködésével szervezett konferencia Települések hőellátása helyi energiával A konferencia

Részletesebben

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) Dr. Szerdahelyi György Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium MIÉRT KERÜLT

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2015.

Részletesebben

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az energiapolitika alapjai ELLÁTÁSBIZTONSÁG-POLITIKAI ELVÁRÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MINIMÁLIS KÖLTSÉG ELVE KÖRNYEZETVÉDELEM

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén. Bánfi József Energetikai szakértő

Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén. Bánfi József Energetikai szakértő Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén Bánfi József Energetikai szakértő Visszatekintés A megújuló energiaforrások hasznosítása jelentőségét a világ már a 70-es években felismerte

Részletesebben

Biomassza az NCST-ben

Biomassza az NCST-ben Biomassza az NCST-ben Tervek, célok, lehetőségek Lontay Zoltán irodavezető MET Balatonalmádi, 2011. június 8. / GEA EGI Energiagazdálkodási Zrt. Az energetika állami befolyásolása a tulajdonosi pozíció

Részletesebben

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Az NFÜ KEOP-IH helye a Támogatási Intézményrendszerben Szaktárcák -> a feladatkörben érintett miniszterrel egyeztetve Nemzeti

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA Kaderják Péter Budapesti Corvinus Egyetem 2009 április 2. 2 MI INDOKOLHATJA A MEGÚJULÓ SZABÁLYOZÁST? Szennyezés elkerülés Legjobb megoldás: szennyező adóztatása

Részletesebben

Épületek hatékony energiaellátása

Épületek hatékony energiaellátása Épületek hatékony energiaellátása Dr. Büki Gergely Magyar Energetikusok Kerekasztala 2009. február 10. 1. Energiatükör - tanulságok EU 27 Magyarország 1995 2006 1995 2006 Végenergia-felhasználás, F PJ

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27. Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS ( TERVEZET )

ELŐTERJESZTÉS ( TERVEZET ) GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM Iktatószám: GKM /22550/2/ 2007. ELŐTERJESZTÉS ( TERVEZET ) a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére vonatkozó 2007-2020 közötti stratégiáról

Részletesebben

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 09/23/10 1 DECENTRALIZÁLT KISERŐMŰVEK Villamosenergia-rendszer általában: hatékony termelés és

Részletesebben

1. Technológia és infrastrukturális beruházások

1. Technológia és infrastrukturális beruházások AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK NAGYVÁLLALATOKNAK A 2009-2010 ÉVEKBEN 1. Technológia és infrastrukturális beruházások Technológia fejlesztés I. Támogatás mértéke: max. 30% Támogatás összege:

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22.

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22. Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22. Szabó Gábor Dávid (tanácsadó projekt menedzser, KvVM FI) Prioritás HÁTTÉR KEOP 2007-13 Keret Keret Mrd Ft (260Ft/ ) Százalékos megoszlás

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai Matuz Géza Okl. gépészmérnök Mennyi energiát takaríthatunk meg? Kulcsfontosságú lehetőség az épületek energiafelhasználásának csökkentése EU 20-20-20

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA OTKA Workshop ME, GázmG zmérnöki Tanszék 2004. november 4. készült a OTKA T046224 kutatási projekt

Részletesebben

Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép" BIRÓ TAMÁS. Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály

Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép BIRÓ TAMÁS. Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép" BIRÓ TAMÁS Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály EU zöldenergia politikája és célkitőzések Ellátásbiztonság

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17.

2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17. 2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök elképzeléseihez, kérem,

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Települési hőellátás helyi energiával című konferencia ÁLLÁSFOGLALÁSA

Települési hőellátás helyi energiával című konferencia ÁLLÁSFOGLALÁSA A Magyar Tudományos Akadémia (Környezettudományi Elnöki Bizottsága és Energetikai Tudományos Bizottsága), a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége és a Magyar Termálenergia

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési

Részletesebben

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Dr. Nemcsok Dénes Helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság

Részletesebben

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU

Részletesebben

ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE

ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE Dr. Ivelics Ramon PhD tudományos munkatárs Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezetipari és Megújuló-energetikai Kompetencia

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

"A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára

A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára Erdőgazdaságok a megújuló energiák terén Budapest. Május 5-7 Dr. Jung László vezérigazgató EGERERDŐ Zrt. A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata megfogalmazásában: "A fenntarthatóság az emberiség

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD ELSŐ SZALMATÜZEL ZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD HőerH erőmű Zrt. http:// //www.bhd.hu info@bhd bhd.hu 1 ELŐZM ZMÉNYEK A fosszilis készletek kimerülése Globális felmelegedés: CO 2, CH 4,... kibocsátás Magyarország

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

Energetikai támogatási rendszerek 2009. Június 03. Rajnai Attila Energia Központ Kht.

Energetikai támogatási rendszerek 2009. Június 03. Rajnai Attila Energia Központ Kht. Energetikai támogatási rendszerek 2009. Június 03. Rajnai Attila Energia Központ Kht. Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia

Részletesebben

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. 2011. január 19., szerda AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Pest megyén és Budapesten

Részletesebben