7 JEGYZETEK. az év(ek)re

Átírás

1 7 JEGYZETEK Rövidítések AKIKJ. AtSz. Bp. Buc., Bük. DKIKJ. EL. EtK. FIK. jel. FM. jel. KKIKJ. Kvár MBK. ME. MMMK. MvhÁLvtár. OEE. EtSzK. OEE-K. OL. TKIKJ. Tvár Az Aradi Kereskedelmi és Iparkamara jelentése(i) a z... év(ek)re Agrártörténeti Szemle Budapest Bukarest A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara jelentése(i) az év(ek)re Erdészeti Lapok Erdészettörténeti Közlemények Közlemények a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi m. kir. Ministerium közegeinek és intézeteinek évi jelentéseiből A földmívelésügyi m. kir. ministemek az évi működéséről a törvényhozás elé terjesztett jelentése A Kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara jelentése(i) az év(ek)re Kolozsvár Magyar bánya-kalauz (Ungarisches Montan-Handbuch). Szerkeszti és kiadja: DÉRY Károly Magyar Erdész A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei Marosvásárhelyi Állami Levéltár (Directia Generalá a Archivelor Statului Servicul Mure ) Az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztály Közleményei Országos Erdészeti Egyesület Könyvtára (Budapest) Magyar Országos Levéltár A Temesvári Kereskedelmi és Iparkamara jelentése(i) az év(ek)re Temesvár Hivatkozások 1/ FÖLDES János: A szeged-királyhalmi erdőőri szakiskola évi tanulmányútja. EL

2 2/ BEDŐ Albert: A magyar állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leírása. I-IV (Bp., 1896.) II , , , , , , , , , , , , , , , , , , , (Az oldalszámok a táblázatban szereplő megyék sorrendjében vannak feltüntetve.) 3/ Lásd OROSZI Sándor: Erdőgazdálkodás Naszód vidékén. EtK. LVn. (Bp., 2003.) és Uő. Egyházi és iskolai erdők Erdélyben. EtK. LXIX. (Bp., 2006.) Továbbá ide tartozhatnak még a különböző pályázati és faeladási hirdetmények: EL füzet III., füzet XI., fűzet X., füzet VII. 4/ OLAY Ferenc: Kulturális alapítványaink és Trianon. Budapesti Szemle (június) / MvhÁLvtár. 48. (351.) Maros-Torda vm. erdészeti közig, iratai Marosvásárhely. 6/ A kincstári, közalapítványi, továbbá az egyházi és szerzetesi nagyobb birtokok területének és mívelési ágak szerinti megoszlásának kimutatása (Bp., 1895.) / TAGÁNYI Károly: Magyar erdészeti oklevéltár. I-III. (Bp., 1896.) II , és / MÁRKUS László: A magyar erdőrendezés története. In: Erdőrendezés-történet. EtK. XLV (Bp., 1999.) 22. 9/ Lásd erről részletesebben: CSŐRE Pál - OROSZI Sándor: Gazdálkodás az alapítványi erdőkben, különös tekintettel a Pilisre. OEE. EtSzK. XIX. (Bp., 1990.) / Az alapítványi jószágok jövedelm ezése EL / HOFFMANN Sándor: A Vallás és Közoktatási m. kir. Ministerium felügyelete alatt álló alapítványi erdőségek fatermelési viszonyainak ismertetése. (Bp., 1873.) és Uő. A magyarországi egyetemi, tanulmányi, vallás-alapítványi és megürült egyházi javak birtokaihoz tartozó erdőségek leírása. EL / OL. K kötet évi erdőfelügyelői jelentések. Temes vm. 13/ Uo kötet évi erdőfelügyelői jelentések. Krassó- Szörény vm. 14/ Uo /a

3 15/ Uo kötet évi erdőfelügyelői jelentések. Krassó- Szörény vm. 16/ Uo /a / A népességtelepítésekhez lásd pl.: ZORAD István: A telepítés. (Bp., 1900.), LOVAS Sándor: A legújabb állami telepítések Magyarországon. (Bp., 1908.), SZABÓ A. Ferenc: A dualizmuskori nemzeti célú telepítések Magyarországon. AtSz : , SOÓS László: A nagysármási telepítés megszervezése ( ). AtSz : / VADAS Jenő: Erdőműveléstan. (Bp., 1898.) / Lásd például a következő hirdetést: EL füzet XI. 20/ PACHMAJER Ottó: A Hylesinus fraxini pusztításáról. EL és Uő. A Hylesinus Fraxini károsítása. EL / Lásd JESZENSZKY Béla: Temes megye gazdasági viszonyai. In: Helyrajzi emlékmű a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók évi augusztus 22-dikétől 26-dikáig Buziás-Temesvárott megtartott XXIII. vándorgyűlésére. Szerk.: BREUER Ármin. (Tvár, 1886.) / Lásd például az álláshirdetéseket: EL füzet V., füzet Hl., füzet III., 4. füzet V., 9. füzet XV., füzet II-III., füzet VIII., fűzet IV., 6. füzet V füzet III. 23/ Csatangolás ME / A téma rövid összefoglalására lásd: OROSZI Sándor: Részvénytársasági erdők az egykori Magyarországon. EL : / BEDŐ Albert: Erdészet. In: Magyarország földmívelése, (Bp., 1896.) / évi Budapesti Országos Általános kiállítás. Az erdészet, erdészeti szakoktatás és vadászat részletes katalógusa. V csoport (Bp.,1885.) 34. és CZEGLÉDY János: Tutajozás a Maroson a múlt században. Etnographia A szakszemélyzet biztosítására és a birtokváltozásokra lásd még a következő hirdetéseket: EL füzet VII., füzet X. és XIV füzet VI-VII., fűzet IX., / Lásd 26/ évi / SARKADI Lajos: Bányászat, ipar, kereskedelem és hitelügy. In: Bihar vármegye és Nagyvárad. (Magyarország vármegyéi és városai.) Szerk.: BOROVSZKY Samu. (Bp., )

4 29/ PAULINYI Sándor: A bánsági bányaerdők gazdászati és kezelési viszonyai. EL / VAJDA Lajos: Erdélyi bányák, kohók, emberek, századok. (Bük., 1981.) p. 31/ TKIKJ / BÖHM Lénárt: Dél-Magyarország vagy az úgynevezett Bánság külön története. I-II. (Pest, 1867.) II és / Lásd pl. 26/ évi 172., Darstellung dér Banater Güter dér k. k. priv. österr. Staats-Eisenbahn-Gesellschaft mit besonderer Rücksicht auf die Forste (Wien, 1861.), Beschreibung dér Excursion des ungarischen Forstvereines durch die Forste des Orawiczaer und Krassovaer Amtsbezirkes am 12. und 13. September 1861 Mittheilungen des Ungarischen Forstvereines , A cs. k. szab. osztr. állam vaspálya társaság Magyarországon, Krassó megyében fekvő bányái, hutái, uradalmai és erdei (Bécs, 1876.), A cs. kir. szab. osztr. államvaspálya-társaság krassómegyei erdőségei EL / OL.K / Lásd pl.: TKIKJ / Lásd a 33/-ban idézetteket, továbbá: Beschreibung dér südungarischen Dománe dér privilegierten österreichischen-ungarischen Staats-Eisenbahn-Gesellschaft (Bp., 1885.). 37/ OL. K kötet évi erdőfelügyelői jelentések. Krassó-Szörény vm. 38/ Uo. K A/ Krassó-Szörény vm. Továbbá lásd: OEE-K. F. 23. Az évi Budapesti Országos Általános Kiállítás anyaga. Szab. osztr. rnagy. államvasút-társaság. Stajerlak- Anina erdőüzem-berendezése és F. 22. Utasítás a társasági erdők felmérése, térképelése, térszámítása, hozamszámítása és üzemberendezése iránt. 39/ Lásd 33/ A cs. kir. szab / TKIKJ / TKIKJ / TKIKJ / Lásd 1/ / A szabadalmazott osztrák-magyar államvasút-társaság magyarországi uradalmának leírása (Bp., 1896.) / KOLLER János: A selmeczi akadémia III. éves erdészet-hallgatóinak idei tanulmányi kirándulása. EL

5 46/ TÉGLÁS Gábor: Az osztrák-magyar államvaspálya társulat krassó-szörénymegyei erdőségeinek gazdasági leírása. EL / TKIKJ / Catalog dér durch die k. k. Oest. Staatseisenbahn-Gesellschaft bei dér Wiener Weltaustellung von Exponirten Bergbau-, Hütíen-, Maschinenfabriks-, Forst- und Landwirtschafts-Producte (Wien, 1873.) / DÉNES Zoltán: Tanulmányút Krassószörényben. EL / Lásd 46/ / OL. K kötet évi erdőfelügyelői jelentések. Temesvár és Krassó-Szörény vm. 52/ FÖLDES János: A fanemek természetes és mesterséges változása és keverése. EL / Lásd 1/ A kiterjedt csemetetermesztés azután azt is lehetővé tette, hogy ezekből a fafajokból eladásra is neveljenek csemetéket. Lásd pl.: EL füzet V 54/ Wellingtonia gigantea EL / OL. K kötet évi erdőfelügyelői jelentések. Krassó-Szörény vm. 56/ Uo. K A/ Krassó-Szörény vm. 57/ Lásd 46/ / Lásd például a következő pályázatokat: EL füzet IV- V., 11. füzet II-III., füzet IV., 5. füzet II-III. 59/ Tavi Gusztáv EL és Ferenczfalvi Tavy Gusztáv EL / OEE-K. F. 22. Az évi Budapesti Országos Általános Kiállítás anyaga. Utasítás a társasági erdők felmérése, térképelése, térszámítása, hozamszámítása és üzemberendezése iránt. 61/ Lásd például a következő pályázatokat: EL füzet XIII., füzet VII., 11. füzet XIII., füzet IX., füzet III. 62/ A szabadalmazott osztrák-magyar államvasút-társaság délmagyarországi uradalmának leírása (Bp., 1885.) / Lásd 45/ / OL. K kötet évi erdőfelügyelői jelentések. Krassó-Szörény vm. 65/ TKIKJ

6 66/ PESTY Frigyes: A Szörényi bánság és Szörény vármegye története. I-II. (Bp., ) II / OL. K kötet évi erdőfelügyelői jelentések. Krassó-Szörény vm. 68/ Uo /a / Uo kötet évi erdő felügyelői jelentések. Temesvár. 70/ TKIKJ / TKIKJ / Az erre vonatkozó hirdetést lásd például: EL füzet III. 73/ MBK / TKIKJ / PESTY Frigyes: Krassó vármegye története. II. kötet. (Bp., 1884.) / TKIKJ / OL. K kötet évi erdőfelügyelői jelentések. Temesvár., kötet évi erdőfelügyelői jelentések. Temesvár. 78/ Uo kötet évi erdőfelügyelői jelentések. Krassó- Szörény vm. 79/ Az alkalmazásukra vonatkozó hirdetéseket lásd például: EL füzet VI., füzet X., 12. füzet V., füzet III-IV 8. füzet II-III., füzet IV-V És egy erdőőri álláshirdetés: EL füzet X. 80/ Erről csak az Erdészeti Zsebnaptár különböző évfolyamai erdőtiszti címtárából tudunk. 81/ Lásd: EL füzet VII., 5. füzet I-II., VI. 82/ TKIKJ / TKIKJ és / EL füzet IV 85/ FEKETE Zoltán: Az erdészeti főiskola idei tanulmányútja. EL / AJTAY Sándor: Az aradi és csanádi egyesült vasutak erdőbirtokának rövid ismertetése. EL / Lásd bővebben: OROSZI Sándor: Az erdélyi Mezőség fásítása és egyéb közérdekű erdőtelepítések kérdése. EtK. LXVII. (Bp., 2005.) / AJTAY Sándor: Aradmegye erdőségeiről. EL / Folyó évi közgyűlésünkről EL

7 90/ Lásd például: MARKI Sándor: Arad-vármegye és Arad szabad királyi város története. I. rész (Arad, 1892.) / Lásd 86/ és 89/, továbbá AJTAY Sándor: Az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak tulajdonát képező erdőbirtok gazdasági viszonyainak rövid ismertetése. (Arad, 1902.). 92/ Erdészt keresnek például: EL füzet VI. 93/ AKDCJ / Lásd: AJTAY Sándor: Új szerkezetű erdei iparvasúti kocsik. EL , Uő. Újszerkezetű erdei iparvasúti kocsi. EL , Uő. A Bóra-rendszerű iparvasúti kocsikról. EL / O L.K / Józseffőherczeg erdővásárlása EL / RÖSLER, R.: Zűr Geschichte dér Forstgesetzgebung in Siebenbürgen. Zeitschrift für Siebenbürgische Landeskunde / Lásd 7/ 1/XXVIII. 99/ Utasítás A magyar és székely városok tanácsa s választott közönsége, pénztárnoka, városgazdája, orátora, s számvevői számára, az allodialis jó k és jövedelmek felvigyázás s azokroli számadás módjaira nézve (Kvár, 1837.). Lásd különösen a 6-7., 102. és 113. oldalakat. 100/ MÉSZÁROS Károly: Az új erdőtörvény, a polgári magánjog és a nemzetgazdászati érdekek szempontjából. (Pest, 1857.) A szerző a oldalakon fejtegeti, hogy a szabad királyi városok (amelyek birtokviszonyaira nézve csaknem egyenrangúnak tartatott a birtokos nemesemberrel ) erdei, és a többi település - akár város is - erdei különböző megítélés alá veendő. Ennek azonban erdészeti szempontból akár Magyarországon, akár Erdélyben sem ekkor, sem a kiegyezés után különösebb jelentősége nem volt. Az erdélyi városok keletkezéséről, szerepéről újabban megjelent: SONKOLY Gábor: Erdély városai a XVIII- XIX. században. (Bp., 2001.). 101/ EL / Utasítás az erdőgazdasági üzemtervek készítése iránt (Bp., 1881.). 103/ A város későbbi erdészeti személyzetére lásd például a következő hirdetéseket: EL füzet IX., füzet IV A különböző faeladásokra pedig: EL füzet XII., füzet VII., 17. füzet IV-V., 19. füzet III. 111

8 104/ OROSZI Sándor: Emlékezés a székely közösségek erdőire. EtK. XVII. (Bp., 1995.) / OROSZI Sándor: Az erdélyi szászok erdőgazdálkodása. EtK. LXIII. (Bp., 2004.) és / A táblázat adatainak forrása: BEDO Albert: A magyar állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leírása. I-III. (Bp., 1885.) és a mű 2. kiadása, amelynek címleírását lásd a 2/ pontban. A hivatkozott oldalszámok a települések sorrendjében: Abrudbánya: II , II , Arad: II , II , Bereck: II , II , Beszterce: II , II , Brassó: II , II , Dés: II , II , Déva: II , n , Erzsébetváros: II , II , Felsőbánya: II , II , Felvinc: II , II , Gyulafehérvár: II , II., , Hátszeg: II , II , Karánsebes: II , II , Kézdivásárhely: nincs adat, Kolozs: II , 1896., II , Kolozsvár: II , II , Lúgos: II , II , Máramarossziget: II , II , Marosvásárhely: II , II , Medgyes: II , II , Nagybánya: II , II , Nagyenyed: II , II , Nagykároly: II , II , Nagyvárad: II , II , Segesvár: II , II , Sepsiszentgyörgy: II , II , Szamosújvár: II , II , Szászrégen: II , II , Szászsebes: II , II , Szászváros: II , II , Szatmárnémeti: II , II , Székelyudvarhely: , II , Szilágysomlyó: H , II , Teke: II II , Temesvár: II , II , Torda: II , II , Vajdahunyad: II , II , Vízakna: II , II , Zilah: II , II

9 107/ OL. K Sepsiszentgyörgyi erdőtiszti értekezletjegyzőkönyve. Továbbá lásd következő faeladási hirdetést is: EL füzet X. 108/ A város erdőgazdasági viszonyairól lásd: H. KARACSONY Sándor: A Máramarosszigeti m. kir. Állami Erdőhivatal 15 éves múltjából ( ). H.é.n. [Máramarossziget, 1914.] / Az idézett okleveleket közli: IGYÁRTÓ Gyöngyi: A máramarosi koronavárosok. (Ungvár-Bp., 2005.) és / FORBERGER János: Erdőgazdaság. In: Máramaros vármegye egyetemes leírása. Szerk.: SZILÁGYI István. (Bp., 1876.) / Lásd 7/ / TAGÁNYI Károly: A földközösség története Magyarországon. (Bp., ) / Lásd 7/ III / Lásd 7 / III / Az elhúzódó tárgyalásokra lásd például: FM. jel / Lásd 108/. 117/ Lásd például a következő árverési hirdetéseket: EL füzet IX-X., füzet X-XI., füzete III-IV 118/ Lásd 7 / II / FM. jel / Lásd 2 / IV / Lásd 7/ / Lásd 7/, például I és II / Lásd 7/ / A város erdőgazdálkodásához lásd: FERENTZY Lajos: Szatmár vármegye erdőgazdaságának leírása. ME , , , / FEKETE Lajos: Erdély erdőségeinek állapota és tenyészeti viszonyai. I-II. Közgazdasági Értesítő / MATUSOVITS Péter: Síksági tölgyeseink pusztulása. EL / SZABÓ Adolf: Az ákácerdő hivatása Nagybányán. (Nagybánya, 1912.) / Lásd például a következő árverési hirdetményt: EL füzet VI. 129/ Lásd például a következő álláshirdetéseket: EL füzet XII., 5. füzet III. 130/ A városok erdőbirtoka EL

10 131/ A város erdőgazdálkodásáról lásd 124/ 426., , / Lásd 7 / II / KOLLEGA TARSOLY István (szerk.): A leghosszabb fél évszázad. Erdészetünk a kormányjelentések tükrében, EtK. LXI. (Bp., 2004.) 116. és / Lásd például a következő árverési hirdetményeket: EL füzet V-VI., füzet IX., füzet IX-X., 18. füzet XI., füzet III-IV., füzet XIV-XV 135/ A város erdőgazdálkodásáról lásd 124/ , , , , 168. és LÉBER Antal: Erdőgazdaság. In: Szatmár vármegye. Szatmár-Németi (Magyarország vármegyéi és városai.) Szerk.: BOROVSZKY Samu. (Bp., é.n.) / Lásd 7 / n / OL. K kötet évi erdőfelügyelői jelentések. Szatmárnémeti. 138/ Uo kötet évi erdőfelügyelői jelentések. Szatmárnémeti. 139/ Ezekre lásd például a következő pályázati hirdetéseket: EL füzet VI., füzet XIII., füzet XII. 140/ Lásd: EL füzet IX-X. 141/ Szatmár város erdővásárlása EL / LÉBER Antal: A fakereskedelem Szatmár vármegyében. EL / EL füzet VIII-IX. A nagyarányú fakitermelés és vasútépítés híre a kamarai jelentésekbe is belekerült: DKIKJ , / Lásd 142/ További faeladási hirdetésekre lásd például: EL füzet VII-X., füzet IX-X., 3. füzet III-IV., 4. füzet III-IV füzet VI., füzet IV füzet X. 145/ OL. K A/ Szatmárnémeti. 146/ Lásd 126/ és VADAS Jenő: Megjegyzések a Síksági tölgyeseink pusztulása közleményre. EL , MATU- SOVITS Péter: Válasz a Megjegyzések a síksági tölgyeseink pusztulása czímű közleményre. EL / Lásd 130/. 148/ Lásd bővebben: OROSZI Sándor: Az erdélyi közösségi erdők története. EtK. LXVI. (Bp., 2004.) / Lásd 7 / II

11 150/ OL. K / Lásd 125/ / OL. K kötet évi erdőfelügyelői jelentések. Szilágy vm., kötet évi erdőfelügyelői jelentések. Szilágy vm. 153/ Lásd 2 / IV / OL. K kötet évi erdőgondnoksági jelentések. 155/ Lásd 2 / IV / OL. K kötet évi erdőgondnoksági jelentések. 157/ Kolozsvár sz. kir. város erdészeti szabályrendelete EL / Kolozsvár város erdészetéről EL / EGYED Ákos: Kőváry László közgazdasági nézetei. In: Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múltjából (XIX-XX. század). (Kvár, 2001.) / SIMON Gyula: Új faraktár Kolozsvártt. EL / OL. K /a (9575/1887.). 162/ OL. K kötet évi erdőfelügyelői jelentések. Kolozsvár, kötet évi erdőfelügyelői jelentések. Kolozsvár. 163/ Lásd 158/ / OL. K-l /a Dési erdőhivatal. 165/ Kolozsvár erdővásárlási szándékai EL / KŐVÁRY László: Tájképek utazási rajzokban. (Bük., 1984.) 235. és BÁLINT József: Bevezetés. In: KŐVÁRY László: Tájképek utazási rajzokban. (Bük., 1984.) 13. és / TRANSILVANUS: Erdészeti akadémia Kolozsvárt. Erdélyi Gazda / Lásd erről bővebben: OROSZI Sándor: A Selmec-kérdés. EtK. LVI. (Bp., 2003.). 169/ TOKAJI László: Kolozsvár sz. kir. város mezőgazdasági birtokainak házi kezeléséről. (Kvár, 1913.). 170/ OL. K /C / Uo /a / Uo. K /a Marosvásárhelyi erdőhivatal. Továbbá MvhÁLvtár. 48. (351.) Maros-Torda vm. erdészeti közig, iratai szám nélkül. 173/ Lásd 112/ / Lásd 7 / D

12 175/ EL / Lásd például: KKIKJ Arad környékén pedig egyenesen mozgalmat indítottak a város külhatárának akácfaövvel való befásítása érdekében /.../, hogy az akácpagonyok anyaga fedezni fogja a máris mutatkozó karószükségletbeli hiányt. AKIKJ / OL. K /a (62.452/1887.). 178/ A város korábban az üzemterv elkészítésére pályázatot hirdetett. Lásd: EL füzet III-IV 179/ Lásd 2 / IV / OL. K / EL füzet X. 182/ OL. K /a (10.136/1887.). 183/ Lásd 25/ / Lásd 7 / II / Lásd például a következő hirdetéseket: EL füzet V., 17. füzet IV., 18. füzet II., fűzet IV-V 186/ MIRTSE János: A cserüzemről. ME / Lásd például a következő hirdetést: EL füzet V-VI. 188/ Lásd 87/ 81. és OROSZI Sándor: A bánsági volt határőrvidéki közösségek (Krassó-Szörény vármegye) erdőgazdálkodása. EtK. LVIII. (Bp., 2003.) / Ezt a rendelkezést Takács Imre az erdészeti jogfejlődés egyik alapvető tételének tekinti. Lásd: TAKÁCS Imre: Az erdészet fejlődése Magyarországon 1880-ig a jogszabályok tükrében. MMMK (Bp., 1970.) / GEML József: Temesvár újkora. In: Temesvár. (Magyarország vármegyéi és városai.) Szerk.: BOROVSZKY Samu. (Bp., ) / Lásd: BELLÁI József: Temesvár leírása. In: Temesvár. (Magyarország vármegyéi és városai.) Szerk.: BOROVSZKY Samu. (Bp., ) / Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai (Bp., 1985.) / A csatorna használatáról és fejlesztéséről lásd például: TKIKJ , , , és AMBRÓ- ZY[-MIGAZZI] István: Memorandum a Béga-faúsztató csatorna temesvár-kistopoloveczi szakaszának hajózhatóvá tétele tárgyában Nagyméltóságú Darányi Ignác földmívelésügyi miniszter 116

13 Úrhoz. (Tvár, 1903.) Végül egy, a mai helyzetről szóló újsághír: Zsilip a Bégán Népszabadság július / Lásd 190/ 140. A személyzet biztosítására lásd például a következő hirdetéseket: EL füzet IV., füzet XII. 195/ Lásd például a következő kimutatást: FIK. jel / OL. K kötet évi erdőfelügyelői jelentések. Temesvár. 197/ Uo /a-l / FM. jel / TKIKJ / TKIKJ / Lásd 190/ / Lásd 17/ Lovas 155. és a telepítések világháború előtti eredményeiről: CSERNOVICS Diador: A dél-magyarországi kincstári birtokok és telepes községek múltja és jelene. (Arad, 1913.). 203/ FM. jel / Az iskola és a tanulmányi erdő ismertetésére lásd például a következő külföldi beszámolót: SCHWAPPACH: Eine forstliche Studienreise nach Rumánien und den Ostkarpathen. Zeitschrift für Forst- und Jagdwesen / A m. kir. bányászati és erdészeti főiskola tanácsának emlékirata a főiskola erdészeti ágazatának székhelykérdése tárgyában EL És lásd a Selmec-kérdés részleteit 168/. 206/ FIK. jel / FIK. jel és / OL. K /a (1548/1886.). 209/ FM. jel / FM. jel / FM. jel / OL. K /a-l / Uo. K (13.773/1893.). 214/ Uo (47.417/1893.). 215/ Uo. K kötet évi erdőfelügyelői jelentések. Arad vm. 216/ Uo. K (24.829/1885.). 217/ Lásd 4/ / Az erdélyi román földbirtoktörvények (Bp., 1921.)

14 219/ A törvény erdészeti szempontú ismertetésére lásd például: Az erdélyi román agrártörvény EL Az értékelésekre pedig: SEBESS Dénes: Új Románia földbirtokpolitikája Erdélyben. (Bp., 1921.), MÓRICZ Miklós: Az erdélyi föld sorsa. Az évi román földreform. (Bp., 1932.). 220/ Az agrár-reform törvény végrehajtási rendelete Erdély-, Bánát-, Körös-völgy- és Máramarosra vonatkozólag (Nagyvárad, 1921.) / GRÁF, R.: Domeniul Bánátean al StEG, Din istoria industrialá a Banatului montan. (Re ita, 1997.) / OL. K / Ennek leírását lásd például: SEBESS Dénes: Emlékirat az erdélyrészi telepítésről. (Marosvásárhely, 1905.) / SULYOK István: Az erdélyi magyar telepesek. In: Erdélyi Magyar Évkönyv Szerk.: SULYOK István - FRITZ László. (Kvár, 1930.) / Lásd erről a legújabb feldolgozást: KOCSIS Lajos: A csíki magánjavak története. ( ). (Debrecen, 2006.) / Lásd 219/ M óricz / Lásd például: VADAS Jenő: Vaddisznó vadászat Temesmegyében. EL / OL. K / Emlék-fásítások a nagybányai m. kir erdőigazgatóság kerületében EL / BENKŐ Pál: A vadászat. Gyakorlati szakkönyv. (Bp., 1935.) 385. Itt mondok köszönetét Kádár Zsombornak és Pál-Antal Sándornak, akik a marosvásárhelyi levéltárban és a Teleki-tékában történő eligazodásomat segítették. 118