353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet. az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól. 1. Általános rendelkezések

Átírás

1 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól A Kormány a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény 45. (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. E rendeletet a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, az önkormányzati társulások, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti térségi fejlesztési tanácsok (a továbbiakban együtt: önkormányzat), a kormányzati szektorba nem sorolt, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok (a továbbiakban: gazdasági társaság) és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek minden olyan adósságot keletkeztető ügyletére és kezesség-, illetve garanciavállalására (az 1. és 2. alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügylet) alkalmazni kell, amelyhez a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) szerint a Kormány hozzájárulása szükséges. 2. (1) Az önkormányzat saját bevételének minősül 1. a helyi adóból és a települési adóból származó bevétel, 2. az önkormányzati vagyon és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jog értékesítéséből és hasznosításából származó bevétel, 3. az osztalék, a koncessziós díj és a hozambevétel, 4. a tárgyi eszköz és az immateriális jószág, részvény, részesedés, vállalat értékesítéséből vagy privatizációból származó bevétel, 5. bírság-, pótlék- és díjbevétel, valamint 6. a kezesség-, illetve garanciavállalással kapcsolatos megtérülés. (2) Az önkormányzati társulás és a térségi fejlesztési tanács (a továbbiakban együtt: társulás) esetén saját bevételként elsősorban a társulás saját bevételét kell figyelembe venni. (3) Ha a társulás saját bevételének 50%-a nem nyújt fedezetet az ügyletekből eredő fizetési kötelezettségekre, a nem fedezett rész tekintetében a társulásban résztvevő helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat saját bevételének 50%-át - csökkentve a saját ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeivel - kell figyelembe venni. A társulás ügyleteiből eredő, saját bevételének 50%-át meghaladó fizetési kötelezettséget a társulásban résztvevő helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok közötti megállapodás szerinti arányban - ennek hiányában a társulásban résztvevő helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok saját bevételei 50%- ának saját ügyleteikből eredő fizetési kötelezettségeikkel nem terhelt részének arányában - kell figyelembe venni. 2. Az önkormányzat ügyleteinek engedélyezése 3. (1) A tárgyévben várható adósságot keletkeztető ügyleteiről - a naptári éven belül lejáró futamidejű adósságot keletkeztető ügylet, az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez szükséges reorganizációs hitel és a Gst. 10/B. (3) bekezdése szerinti

2 adósságmegújító ügylet (a továbbiakban: adósságmegújító ügylet) kivételével - az önkormányzat a költségvetési rendeletének, határozatának elfogadását követően, de legkésőbb március 16-áig a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszerben szereplő adatlapon - e rendszeren keresztül - adatot szolgáltat a kincstár önkormányzat székhelye szerint illetékes területi szervének (a továbbiakban: Igazgatóság). (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatásban meg kell jelölni a) a fejlesztési célt, b) az önkormányzat számára törvényben meghatározott azon feladatot, amelyre a fejlesztés irányul, c) a fejlesztéssel létrejövő kapacitást, d) a fejlesztés bruttó forrásigényét, e) az ügylet egybeszámított értékét, amely során az egyazon fejlesztési cél megvalósításához kapcsolódó adósságot keletkeztető ügyletek értékét egybe kell számítani, f) a tárgyévi saját bevétel összegét, g) a tárgyévet megelőző években keletkezett ügyletekből eredő fizetési kötelezettségeket, amelyekbe nem számítandó bele a naptári éven belül lejáró futamidejű adósságot keletkeztető ügyletből, az európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől elnyert támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgáló adósságot keletkeztető ügyletből, a víziközműtársulattól annak megszűnése miatt átvett hitelből, és az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelből származó, de beleszámítandó a kezesség-, illetve garanciavállalásból eredő, jogosult által érvényesített fizetési kötelezettség összege, valamint h) ha az adatszolgáltatás benyújtásakor ismert, az ügylet típusát, futamidejét, devizanemét, az adósságállomány keletkezésének ütemezését és az ügyletből eredő évenkénti fizetési kötelezettséget. (3) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás nem minősül hozzájárulás iránti kérelemnek. E kérelmét az önkormányzat az 5. (1) bekezdése alapján nyújtja be. 4. (1) Az Igazgatóság a rendelkezésére álló adatokkal összeveti az önkormányzat adatszolgáltatását, megvizsgálja a fizetési kötelezettségek és a saját bevételek egymáshoz viszonyított arányát. (2) Ha szükséges, az Igazgatóság legfeljebb 8 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel az önkormányzatot. Ha az önkormányzat a hiánypótlást nem vagy nem határidőben teljesíti, az Igazgatóság az adatszolgáltatást nem fogadja el. (3) Az Igazgatóság a hiánytalan adatszolgáltatást véleményével együtt március 31-éig elektronikus úton továbbítja a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak. (4) A fővárosi és megyei kormányhivatal megvizsgálja, hogy a tervezett fejlesztési cél törvényben meghatározott feladat ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi-e. Ha szükséges, a fővárosi és megyei kormányhivatal legfeljebb 8 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel az önkormányzatot. Ha az önkormányzat a hiánypótlást nem vagy nem határidőben teljesíti, a fővárosi és megyei kormányhivatal az adatszolgáltatást nem fogadja el. A fővárosi és megyei kormányhivatal a hiánytalan adatszolgáltatást az Igazgatóság és a saját véleményével együtt a (3) bekezdés szerinti továbbítást vagy a hiánypótlást követő 8 napon belül elektronikusan továbbítja a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek és az államháztartásért felelős miniszternek (a továbbiakban együtt: miniszterek). (5) A miniszterek tájékoztatják a Kormányt az általuk előzetesen támogathatónak tartott ügyletekről, azok céljáról és várható értékéről.

3 5. (1) Az önkormányzat a 3. (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás alapján nyújtja be a Kormány hozzájárulása iránti kérelmét a fejlesztési célú ügylethez. Kivételesen indokolt esetben a 3. szerinti adatszolgáltatás hiányában is benyújtható a kérelem. (2) A kérelmet a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül kell benyújtani. A kérelem benyújtására a tárgyév november 20-áig van lehetőség. Rendkívüli esetben, az önkormányzat külön indokolásának elfogadása után a miniszterek december 5-éig engedélyezhetik kérelem benyújtását. (2a) A kérelemben szerepeltetni kell a) az ügylethez kapcsolódó ellátandó önkormányzati feladatot, a feladatot meghatározó törvényi rendelkezés megjelölésével, b) a fejlesztési célt, a fejlesztéssel előálló kapacitás meghatározását, c) a fejlesztés eredményeként létrejövő tárgyi eszköz folyamatos működtetéséhez szükséges források bemutatását, a működtetésből eredő kiadásokat és bevételeket a működtetés első öt évére, d) abban az esetben, ha az önkormányzat a saját bevételét a tárgyévre vagy az azt követő évekre a megelőző évi előirányzatnál magasabb mértékben határozza meg, ennek indokolását, e) az ügylet típusát, futamidejét, devizanemét, f) az önkormányzat működési és fejlesztési célú, 30 napon belül, valamint 30, illetve 60 napon túl lejárt szállítói tartozásait, g) abban az esetben, ha az önkormányzat a 3. szerinti adatszolgáltatást az adott ügylet esetében nem teljesített, akkor az (1) bekezdés szerinti indokolt eset bemutatását, és h) abban az esetben, ha az adatszolgáltatásban feltüntetett, az ügyletre, illetve a fejlesztésre vonatkozó adatok jelentősen megváltoztak, az eltérés indokolását. (3) A kérelemhez - a Gst. 10/C. (2) bekezdésében meghatározott dokumentumok mellett - mellékelni kell a) a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat által kitöltött, a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszerben szereplő adatlapot, továbbá a helyi önkormányzat költségvetési rendeletét, a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatát, b) a társulás költségvetési határozatát, a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszerben szereplő adatlapot, ha a társulás saját bevételének 50%-a nem nyújt fedezetet az ügyletekből eredő fizetési kötelezettségeire, akkor a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszerben szereplő, a társulásban részt vevő önkormányzatokra vonatkozó adatlapot, a kezességvállalásról szóló dokumentumokat, valamint - ha ilyet kötöttek - a 2. (3) bekezdése szerinti megállapodást is, c) a tárgyévet követő három évre szóló költségvetési kitekintésre vonatkozó határozatot, d) az önkormányzat rövid szöveges indokolással ellátott tájékoztatását da) az ügylet szükségességéről, db) az ügyletből finanszírozott fejlesztés szükségességéről, dc) adósságmegújító ügylet, valamint működési célú ügylet esetén az adósság újratermelődését megakadályozó önkormányzati intézkedésekről, dd) a bevezetett helyi adókról, azok mértékéről, a kedvezményi, mentességi szabályok tartalmáról és a megállapított adómértékek, adókedvezmények, adómentességek időtartamáról és indokoltságáról, de) adósságmegújító ügylet esetén arról, hogy a tervezett ügylet a Gst. 3. (2) bekezdése szerinti, lejáró adósság előfinanszírozására szolgál-e, df) kezesség-, illetve garanciavállalás esetén a kezesség-, illetve garanciavállalással biztosított ügylet önkormányzat számára előírt feladathoz kapcsolódó felhasználásáról,

4 e) az önkormányzat zárszámadásáról készült könyvvizsgálói jelentést, amennyiben ilyen készült, f) ha a (2a) bekezdés d) pontja szerinti indokolásban a helyi adóbevétel növekedése az adó mértékének emelésén, rendeletben megállapított kedvezmények csökkenésén, illetve új adónem bevezetésén alapul, az önkormányzat kihirdetett adórendeletét, g) adósságmegújító ügylet esetén, ha az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyleteiből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az ügylet futamidejének végéig bármely évben meghaladja az önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50%-át, az arra irányuló kérvényt, hogy a Kormány tekintsen el az adósságkorlátra vonatkozó rendelkezés alkalmazásától, és a kérés alapjául szolgáló - kivételes vagy az önkormányzat működését veszélyeztető eset - részletes kifejtését, h) az ügyletből - adósságmegújító ügylet esetén mind az eredeti, mind az azt kiváltó ügyletből - eredő, szerződés szerint az önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettségeket esedékesség és összeg szerint tartalmazó dokumentumokat, i) kezesség-, illetve garanciavállalás esetén a kezesség-, illetve garanciavállalási díjról szóló dokumentumot. 6. (1) Az Igazgatóság az önkormányzat kérelmét és azok mellékleteit megvizsgálja. Ennek keretében ellenőrzi, hogy a) valamennyi melléklet benyújtásra került-e, b) az önkormányzat ügyleteiből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladja meg az önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50%-át, c) az önkormányzat eleget tett-e a Gst. 10. (2) bekezdése szerinti adómegállapítási követelménynek, d) az önkormányzat a költségvetési rendeletében, határozatában foglalt adatokat szerepelteti-e a kérelmében és annak mellékleteiben, és e) a fejlesztés és az ügylet adatai megegyeznek-e a 3. szerinti adatszolgáltatásában foglaltakkal. (2) Az Igazgatóság a rendelkezésére álló adatok alapján véleményezi, hogy a) a fejlesztés eredményeként létrejövő tárgyi eszköz folyamatos működtetéséhez szükséges források rendelkezésre állnak-e, b) az önkormányzat által szerepeltetett tárgyévi és tárgyévet követő saját bevételek összege az előző évek tényadatainak figyelembevételével reális-e, és c) kezesség- illetve garanciavállalásra irányuló ügylet esetén a kezesség, illetve garanciabeváltásra várhatóan sor fog-e kerülni az adósnak a kérelemhez mellékelt pénzügyi adatai ismeretében. (2a) (3) Ha szükséges, az Igazgatóság legfeljebb 8 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel az önkormányzatot. Ha az önkormányzat a hiánypótlást nem vagy nem határidőben teljesíti, az Igazgatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. (4) Az Igazgatóság a hiánytalan kérelemről és annak mellékleteiről kialakított véleményét a kérelem benyújtását vagy a hiánypótlást követő 8 napon belül elektronikus úton továbbítja a fővárosi és megyei kormányhivatalnak. (5) Az Igazgatóság jogosult a társulásban résztvevő helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat saját ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeivel csökkentett saját bevételei, valamint a társulási ügylethez kapcsolódó fizetési kötelezettség tételes bemutatása érdekében a

5 társulásban résztvevő helyi önkormányzattól, nemzetiségi önkormányzattól adatot, valamint a költségvetési rendeletét, határozatát bekérni. 7. (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a kérelem és mellékleteinek a kincstár által üzemeltetett rendszerbe történő benyújtásukat követően megvizsgálja, hogy a) az ügylet létrehozására vonatkozó önkormányzati döntés, az önkormányzat kérelme és azok mellékletei megfelelnek-e a jogszabályokban előírtaknak, és b) az ügylet az önkormányzat törvényben meghatározott feladatának ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi-e. (2) Ha szükséges, a fővárosi és megyei kormányhivatal legfeljebb 8 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel az önkormányzatot. Ha az önkormányzat a hiánypótlást nem vagy nem határidőben teljesíti, a fővárosi és megyei kormányhivatal érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a kérelmet. (3) A fővárosi és megyei kormányhivatal az önkormányzat kérelmét és annak mellékleteit az Igazgatóság és saját véleményével együtt a kérelem 6. (2) bekezdés szerinti véleményezésének lezárultát vagy a hiánypótlást követő 8 napon belül elektronikus úton továbbítja a minisztereknek. 8. (1) A miniszterek a kérelemről - a 4. (5) bekezdése szerinti tájékoztatást követően - a Kormány részére együttes előterjesztést készítenek, amelyben az Igazgatóság, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal véleményét figyelembe véve javaslatot tesznek az ügyletek és az ahhoz kapcsolódó fejlesztések támogatására, részbeni, illetve alacsonyabb ügyletértékbeli támogatására, vagy elutasítására. (2) A Kormány az együttes előterjesztés alapján az előterjesztés elkészítését megelőző hónapokban beérkezett kérelmekről legalább a 4. (5) bekezdése szerinti tájékoztatást követő három havonkénti gyakorisággal, kivételesen - a Gst. 10/B. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek való meg nem felelés esetében - a kérelem beérkezésétől számított kilenc hónapon belül, de legkésőbb a tárgyév december 31-éig határozatban dönt. 9. (1) Az adósságot keletkeztető ügyletre vonatkozó kérelmet a Kormány elutasítja, ha a) a Gst. 10. (7) bekezdésében és 10/B. (3) bekezdésében meghatározott esetek kivételével az ügyletekből eredő fizetési kötelezettség a futamidő végéig bármelyik évben meghaladja az önkormányzat saját bevételének 50%-át, b) a fejlesztés nem törvényben meghatározott feladat ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi, vagy a működési kiadások folyamatos teljesítése nem látszik biztosítottnak, c) a fővárosi és megyei kormányhivatal véleménye szerint az ügylethez kapcsolódó dokumentumok, szerződéstervezetek nem felelnek meg a jogszabályokban előírtaknak, vagy d) a hozzájárulás megadása veszélyezteti az államadósság-mutató előző évhez viszonyított tervezett csökkenését. (1a) A Kormány a kérelmet elutasíthatja, ha az ügylet nem kötelező önkormányzati feladat ellátáshoz szükséges kapacitás létrehozását eredményezi. (1b) A kezesség-, illetve garanciavállalásra vonatkozó kérelmet a Kormány akkor utasítja el, ha az (1) bekezdés a) és c) szerinti feltételek valamelyike nem teljesül. (2) A Kormány 8. (2) bekezdés szerinti döntéséről a helyi önkormányzatokért felelős miniszter haladéktalanul értesíti az önkormányzatot a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül. 10. Adósságmegújító ügylet és kezesség-, illetve garanciavállalás esetén nem kell alkalmazni a 3. és 4. -t, az 5. (1) bekezdését, az 5. (2a) bekezdés a)-c), g) és h) pontját, az 5. (3) bekezdés d) pont db) alpontját, a 6. (1) bekezdés e) pontját, a 6. (2) bekezdés a) pontját, a 7. (1) bekezdés b) pontját, a 9. (1) bekezdés b) pontját.

6 3. A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek ügyleteinek engedélyezése 11. (1) A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet a Gst. 9. -a szerinti hozzájárulás iránti kérelmét az alapító, tulajdonos - az Országgyűlés, a Kormány vagy az állam nevében más személy által alapított és az állam tulajdonában álló kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet esetén az alapítói, tulajdonosi jogokat gyakorló - szervezetnek küldi meg. Ha az alapító, tulajdonos, illetve az alapítói, tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet a kérelemben foglaltakkal egyetért, azt az államháztartásért felelős miniszternek továbbítja. (2) A kérelem tartalmazza a) a Gst. 9. (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelező feladat megjelölését és az azt meghatározó jogszabályi rendelkezésre vagy a működési célra való utalást, és b) fejlesztési célú ügylet esetén a fejlesztési cél megjelölését, a fejlesztéssel előálló kapacitás meghatározását, a fejlesztés eredményeként létrejövő tárgyi eszköz folyamatos működtetéséhez szükséges források bemutatását és a Gst. 9. (2) bekezdés c) pontja szerinti elemzést. (3) A kérelemhez - a Gst. 10/C. (2) bekezdése szerinti dokumentumok mellett - mellékelni kell a) a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek a kérelem benyújtását megelőző három évről készült, a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolóját (ideértve a kiegészítő mellékletet is), továbbá - ha a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet a számvitelről szóló törvény alapján könyvvizsgálatra köteles - a beszámolóról készült könyvvizsgálói jelentést, és b) a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet tárgyévi üzleti tervét vagy nyilatkozatot arról, hogy üzleti terv készítését az alapító, tulajdonos szervezet, illetve az alapítói, tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet nem írta elő. 3/A. A kormányzati szektorba nem sorolt, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság adósságot keletkeztető ügyletének engedélyezése 11/A. (1) A gazdasági társaság adósság keletkeztető ügyletének vállalásához a Gst. 10/E. -a alapján szükséges hozzájárulás iránti kérelmet a Gst. 10/E. (1) bekezdése szerinti önkormányzat a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül, legkésőbb az 5. (2) bekezdésében meghatározott határidőig nyújtja be. (2) A kérelem tartalmazza a) az ügylet típusát, futamidejét, devizanemét, a lehívás ütemezését, b) fejlesztési célú ügylet esetén a fejlesztési cél megjelölését, a fejlesztéssel előálló kapacitás meghatározását és a fejlesztés eredményeként létrejövő tárgyi eszköz folyamatos működtetéséhez szükséges források bemutatását és c) működési célú ügylet esetén a felhasználás céljának összefoglalását. (3) A kérelemhez mellékelni kell a) az önkormányzat által kitöltött, a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszerben szereplő, a gazdasági társaságra vonatkozó adatlapot, b) a gazdasági társaság ügyletére vonatkozóan ba) a Gst. 10/C. (2) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti dokumentumokat, bb) az 5. (3) bekezdés d) pont da) és db) alpontja és h) pontja szerinti dokumentumokat, bc) a 11. (3) bekezdése szerinti dokumentumokat, c) azon további pénzügyi és gazdasági dokumentumokat, amelyekből megállapítható a Gst. 10/E. (2) bekezdésében foglalt előírások teljesülése.

7 11/B. (1) Az Igazgatóság az önkormányzat kérelmét és azok mellékleteit megvizsgálja. Ennek keretében ellenőrzi, hogy valamennyi melléklet benyújtásra került-e. (2) Az Igazgatóság a rendelkezésére álló adatok alapján véleményezi, hogy a gazdasági társaság ügylete a benyújtott dokumentumok alapján megfelel-e a Gst. 10/E. (2) bekezdésében foglalt előírásoknak. (3) Ha szükséges, az Igazgatóság legfeljebb 8 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel az önkormányzatot. Ha az önkormányzat a hiánypótlást nem vagy nem határidőben teljesíti, az Igazgatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. (4) Az Igazgatóság a hiánytalan kérelemről és annak mellékleteiről kialakított véleményét a kérelem benyújtását vagy a hiánypótlást követő 8 napon belül elektronikus úton továbbítja a fővárosi és megyei kormányhivatalnak. 11/C. (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a kérelem és mellékleteinek a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszerbe történő benyújtásukat követően megvizsgálja, hogy a kérelem és azok mellékletei megfelelnek-e a jogszabályokban előírtaknak. (2) Ha szükséges, a fővárosi és megyei kormányhivatal legfeljebb 8 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel az önkormányzatot. Ha az önkormányzat a hiánypótlást nem vagy nem határidőben teljesíti, a fővárosi és megyei kormányhivatal érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a kérelmet. (3) A fővárosi és megyei kormányhivatal az önkormányzat kérelmét és annak mellékleteit az Igazgatóság és saját véleményével együtt a kérelem véleményezésének lezárultát vagy a hiánypótlást követő 8 napon belül elektronikus úton továbbítja a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek. 11/D. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a kérelemről a 8. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Kormány részére előterjesztést készít, melyről a Kormány a 8. (2) bekezdése szerint dönt. 4. Hatályba léptető rendelkezések 12. Ez a rendelet január 1-jén lép hatályba melléklet a 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelethez 5.