KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE"

Átírás

1 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE ELŐKÉSZÍTŐ FÁZIS KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA 2018.

2 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA ELŐKÉSZÍTŐ FÁZIS MEGRENDELŐ: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal 2800, Tatabánya Fő tér 4. Képviselője: Popovics György Közgyűlés elnöke Pengő Julianna megyei főépítész TERVEZŐ: Város-Teampannon Kft Budapest, Veres Pálné u. 7. Képviselője: Koszorú Lajos ügyvezető VEZETŐ TERVEZŐK: Koszorú Lajos Területrendező tervező Város-Teampannon Kft. TR Szántó Katalin Területrendező tervező Város-Teampannon Kft. TR Tábori Attila Területrendező tervező Város-Teampannon Kft. TR TERVEZŐK: Polgár Judit Szociológus Város-Teampannon Kft. Tóth Helga Településtervező Város-Teampannon Kft. Szekeres Petra Településtervező Város-Teampannon Kft. Lázár Tibor területrendező tervező Környezetterv Kft. TR Szaló Péter Településtervező Város-Teampannon Kft. Imre Diána Településtervező Város-Teampannon Kft. KÖZLEKEDÉS TERVEZŐK: Rhorer Ádám Közlekedéstervező Közlekedés Kft. Tkö

3 TARTALOM BEVEZETÉS NAGYTÉRSÉGI ÖSSZEFÜGGÉSEK ÉS KÜLSŐ KAPCSOLATOK VIZSGÁLATA TRANSZEURÓPAI VÁROSHÁLÓZATOK TRANSZEURÓPAI ZÖLDFOLYOSÓ HÁLÓZAT ELŐZMÉNYEK FELTÁRÁSA ORSZÁGOS FEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ NEMZETI VIDÉKSTRATÉGIA KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÁTFOGÓ ELEMZÉSE TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, TERMÉSZETVÉDELEM A TÁJ JELLEMZŐI TÁJKÉPVÉDELEM TERMŐFÖLD ÉS TALAJVÉDELEM VÍZVÉDELEM ÉPÍTETT KÖRNYEZETI ÉS KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK VILÁGÖRÖKSÉG VÁROMÁNYOS TERÜLETEK HONVÉDELMI TERÜLETEK ÁSVÁNYI NYERSANYAG-GAZDÁLKODÁS HULLADÉKGAZDÁLKODÁS TERMÉSZETI ÉS KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK ÉGHAJLATVÁLTOZÁS TERÜLETI VONATKOZÁSAI A MEGYE TÉRSZERKEZETE TELEPÜLÉSRENDSZER TERÜLETHASZNÁLAT KÖZLEKEDÉS ENERGETIKAI HÁLÓZATOK TÁRSADALOM DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS JÖVEDELMI VISZONYOK SZAKKÉPZETTSÉG GAZDASÁGI ADOTTSÁGOK FŐBB GAZDASÁGI ÁGAZATOK, AZOK FEJLŐDÉSI IRÁNYAI TURIZMUS, MINT GAZDASÁGI ÁGAZAT A TÁJ TERHELÉSÉNEK ÉS TERHELHETŐSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TERÜLETRENDEZÉSI TERV TERÜLETI HATÁSVIZSGÁLATÁNAK MEGKEZDÉSE KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS JAVASOLT TEMATIKÁJA MELLÉKLETEK

4 Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata 2018 tavaszán elindította a megyei területrendezési terv újabb, második módosításának előkészítését. A módosítást az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény 2013 év végén történt módosítása tette szükségessé, az összhangba hozásnak december 31-ig meg kellett volna történnie a 31/A. előírásának értelmében. A megyei területrendezési terv elsősorban az országos és térségi szintű fejlesztési igényeket hivatott összehangolni oly módon, hogy azok térben összerendezettek, összeszervezettek legyenek, és amelyekhez a településrendezési eszközök készítése, vagy módosítása során a helyi fejlesztési igényeket hozzá kell igazítani. Fontos feladata ugyanakkor a megyei területrendezési tervnek, hogy a jogszabályok szabta keretek között térben összehangolja a települések egyedi fejlesztési igényeit, illetve a helyi és a térségi igényeket. Alapvető irányelv, hogy az OTrT-ben meghatározott védelmi célú illetve a térség dinamizálódását, felzárkózását segítő, kínálatot teremtő térszerkezeti elemek, a megyei adottságait figyelembe véve, megfelelő egyensúlyukkal segítsék a megye integrálódását az európai térbe. A területi tervezést megalapozó jogszabály a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény, melynek deklarált céljai a következők: 2. a) az ország valamennyi térségében a területi kohézió erősítése, a társadalmi és gazdasági növekedés elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása; b) a főváros és a vidék, a városok és a községek, illetve a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti - az életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló - jelentős különbségek mérséklése és a további válságterületek kialakulásának megakadályozása, társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében; c) az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése; d) a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése. A megyei területrendezési terv készítése során meg kell felelni a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Kormányrendelet előírásainak is, mely az egyes munkarészekhez kapcsolódó részletes tartalmi elvárásokat, valamint az egyezetés menetét határozza meg. Jelentős változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a dokumentumok véleményeztetése digitális egyeztető felületen történik, mely jóval gyorsabbá teszi az egyeztetést, hiszen a postai megküldés idejével rövidül, az amúgy is egy hónapra olvadt határidő mellett. A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra jogosult államigazgatási szervek körének kijelöléséről szóló 38/2009. (II. 27.) kormányrendelet legfontosabb elemei az adatszolgáltatásra jogosult szervek körének jogszabályban rögzített adatszolgáltatási kötelezettsége, mely alapján meghatározhatók az országos és térségi övezetek. Jelentős változás az eddigi szabályozáshoz képest, hogy 2017 júniusa óta egyedileg meghatározott övezeteket is kijelölhet a megye, területének természeti, épített környezeti és gazdasági adottságainak védelmére és fejlesztésére, a térszerkezet szervezésére, illetve a területfejlesztési koncepciók és programok végrehajtása érdekében. Korábban csak ajánlások és intézkedések keretén belül lehetett a megye sajátosságait figyelembe vevő szabályokat előírni, amelyeket rendeleti erő híján nem lehetett megkövetelni a településektől. A tavalyi változtatással ez az akadály elhárult. Az egyedileg meghatározott övezetek kijelölésének feltétele, hogy az övezetek a) szabályai a településrendezési eszközök készítésére és a településrendezési eszközökben meghatározott területfelhasználási egységek kijelölésére vonatkozhatnak, b) nem lehetnek ellentétesek a megyét érintő országos és kiemelt térségi területrendezési tervekkel. 2

5 A megyei területrendezési terv módosításának megalapozását a Helyzetelemzés elkészítése szolgálja, mely részben a hatályos terv és koncepció helyzetelemzésére 1, azok vonatkozó fejezeteinek aktualizálásra és az államigazgatási szervek új adatszolgáltatására támaszkodik. A megye társadalmi helyzetének rövid bemutatását is tartalmazza jelen helyzetelemzés bár a jogszabály kötelező tematikája ezt nem írja elő. A társadalomvizsgálat elengedhetetlen a megye teljes helyzetképének megismeréséhez TRANSZEURÓPAI VÁROSHÁLÓZATOK Komárom-Esztergom megye makroregionális beágyazottsága, kitettsége a tágabb térség folyamatainak különösen erős, köszönhetően a IV. Berlin-Prága-Pozsony/Bécs-Győr-Budapest-Szeged-Arad-Constanza/ Belgrád/-Szófia-Isztambul transzeurópai (TEN-T) folyosó általi érintettségnek; a rendszerváltás óta kialakult, nagymértékben éppen a TEN-T folyosóra visszavezethető, egyszerre prosperitást és fokozott kitettséget is jelentő gazdasági struktúrának; a megye kis területének, a nagyváros hiányának-győr és Budapest dominanciájának, a történelmi gyökerű policentrikusságnak és tagoltságnak/megosztottságnak, a határ- és egyúttal Duna menti fekvésnek, e tényezők egymásra hatásának. A megye területi folyamatait ma a IV. TEN-T folyosó általi érintettség és a két külső pólus Budapest és Győr erősödő dominanciája alakítja legerőteljesebben. A TEN-T folyosók egyszerre követői és erősítői az Európában zajló nagytehetetlenségű, sodró folyamatnak, amelyek eredményeként egyre komplexebb hálózatok alakulnak ki. Az ország - és térséghatárokon átnyúló városhálózati csomópontok dinamikus fejlődése nyomán új markáns infrastruktúra rendszerek épülnek ki, vagyis a piaci folyamatok összeszövődése, főleg a kereskedelem és termelés új trendjei, valamint Európán belüli migráció által generált folyamatról van szó. A hálózatosodás időben változó sebességű, sokirányú és sokszintű. A folyamat során egymással szorosabban vagy lazábban kooperáló, átfedő, állandó változásban lévő alrendszerek alakultak-alakulnak ki, amelyek hol intézményesen-irányítottan (regionális kormányzás intézményei, mint például a regionális közlekedési szervezetek), hol pedig spontán működnek, új eredményeket és új konfliktusokat generálva (lásd; az autópályák hálózatosodása Közép-kelet európai térben, bevezető utakon keletkező dugók, egyre fogyatkozó szabadterületek). Az érintett nagyváros-térségek és többpólusú várossűrűsödések kiemelkedő vonzereje és befogadóképessége a koncentráció fokozódásának irányába hat. Ez globális, európai és országos viszonylatban is fokozza a jelentős népességsűrűsödési pólusok kialakulását, miközben e pólusok hatókörén kívüli tereket a népességfogyás, a gazdasági potenciál, az eltartóképesség relatív és abszolút csökkenése azaz a zsugorodás jellemzi. Az európai hálózatosodásnak, koncentrálódásnak és határokon átívelő kohéziónak ez a korábban nem látott mértéke egy új egyensúly felé vezető útnak tűnik, amellyel az európai településrendszer a globalizálódó világban stabilitását, sokdimenziós működését fenntarthatóvá tudja fejleszteni és a fenntarthatóságát biztosítani. 1 A hatályos területrendezési terv helyzetelemzése 2009-ben, a területfejlesztési koncepcióhoz készült helyzetelemzés 2012-ben készült 3

6 1. ábra: Európai TEN-T folyosók (forrás: Város-Teampannon Kft) A 9 európai TEN-T folyosóból 4 érinti a Kárpát-medencét, 3 a budapesti régiót-metropolisztérséget, közülük kettő Komárom-Esztergom megyét. Az említett IV., továbbá a VII. vízi közlekedési folyosó, a Duna. A csomópontok és folyosók folyamatos korszerűsödése, erőforrásvonzó képessége egy markáns tengelyes rajzolatot alakít ki a kontinentális térben, felfűzve Magyarországot a Bécs-Győr-(Tatabánya)-Budapest- Kecskemét-Szegednél (elágazóan)- Belgrád-Temesvár tengelyen. E tengely egyre robosztusabbá válik, térben terjed, csápjaival magához kapcsolja a perifériák relatíve fajsúlyosabb centrumait, miközben kelet felé haladva egyre ritkább csomópont-sűrűségű hálózati kép írható le. Ugyanakkor, az erősödő tengelyek hatókörén kívüli térben a településhálózat alsó felében (apró, kis, közepes települések és városok) átfogó szerepvesztés zajlott-zajlik, a helyi gazdaságok eltartó képessége gyengül, a népesség fogyva öregszik, intézmények szűnnek meg, a helyi értelmiségi állások betöltetlenül maradnak. Felerősödött a bizonytalanság, nőtt a mobilitási hajlandóság, ami a zsugorodó térségek kiterjedését eredményezte. Az öregek, szegények, alulképzettek és cigányok szegregációja, az erőteljes elvándorlás, a tovább csökkenő eltartó képesség, az ökológiailag kedvezőtlen folyamatok tervezetlenül zajlanak. Komárom megye sajátos - fent említett adottságai miatt nem egyértelműen kedvezményezettje e folyamatoknak. Míg a TEN-T érintettségnek köszönhetően - tőkevonzó képesség tekintetében az ország legkedvezőbb adottságú megyéi közé tartozik, demográfiai mutatók tekintetében messze nem ilyen egyértelmű a kép. A megyében a be- és elvándorlás nagyjából kioltja egymást és a gazdasági struktúrából 4

7 következően (összeszerelő-ipar jelentős súlya, quaterner szektor alulreprezentáltsága) főleg a magasabb képzettségűek hagyják el a megyét (vagy nem térnek vissza tanulmányaikat követően), miközben az ipar munkaerőhiánya kétségtelenül erős vonzerő az ország kevésbé kedvező fekvésű megyéinek lakosai számára. Miközben a TEN-T folyosóban egyre inkább koncentrálódik a tőke és a népesség az országnak e folyosóval érintett egyharmadán él a népesség 50%-a és itt állítják elő a GDP több mint 75%-át Komárom-Esztergom megye népessége között közel 20 ezer fővel csökkent. Annak ellenére nem képes a megye stabilizálni népességét, hogy ma már nem csak a Budapesti agglomeráció gyűrűzött át a megye területére és generál növekedést a keleti határán, de az elmúlt szűk évtized trendjei azt mutatják, hogy a Győri agglomeráció és a Székesfehérvár-Mór-Győr tengely dinamikusan fejődő gazdaságának továbbgyűrűző hatása is elérte a megye nyugati és délnyugati határát. A Kisbéri és Komáromi járás megyehatár(ok) közeli településeinek trendfordulója ezt jól mutatja (lásd Településrendszer fejezetet). 2. ábra: Kárpát-medencét átszelő európai fejlődési tengelyek (forrás: Város-Teampannon Kft) Az Európai Unióhoz való csatlakozás, majd a schengeni határnyitás az ezredforduló környékén felértékelte a határvárosokat, Esztergom (és Párkány/Sturovo), Komárom (és Révkomárom/Komarno) gazdasági pozíciója erősödött, vonzáskörzetük egyre inkább bővült egykori megyéjük (mai szlovákiai Nyitra megye) területén is, miközben Tatabánya, Oroszlány és Tata közötti kapcsolatrendszer is egyre inkább a kiegyenlítődés, a kölcsönösség, a munkamegosztás irányába kezdett elmozdulni. A transzeurópai dinamikus fejlődési folyosó erőteljes nyugat-keleti irányultsága mellett a Duna menti hídfővárosok fejlődésének és a régiós szemlélet kezdődő térnyerésének köszönhetően (a Közép-Dunántúli régióban Székesfehérvár régióközponttal) e folyosó menti dinamika észak-déli terjeszkedése elindult, jelentősége felértékelődött. A megye egyre inkább képesnek látszott kompenzálni az erős nagyváros hiányát felismerve a megye adottságainak sokkal inkább megfelelő policentrikus fejlődési modellben rejlő lehetőséget. 5

8 3. ábra: Fejődési folyosók (forrás: Komárom-Esztergom megye területfejlesztési Koncepciója, tervező: Város-Teampannon Kft) Ez a folyamat mindazonáltal az évezred tízes éveiben lelassult, elbizonytalanodott és ez csak részben tudható be a hídfővárosokat erősen sújtó válságnak. hiányoznak azok a regionális közlekedéshálózati elemek, amelyek a TEN-T folyosó dinamikájának északdéli irányú szétterjedését segítik. A Komáromi híd megépülése ebben az összefüggésben jelentős mérföldkő lehet, de az 1-es főút új nyomvonal, a Tatabánya-Oroszlány-Mór főúti kapcsolat és az M1- Esztergom közötti nagykapacitású kapcsolat kiépülésének késlekedése, továbbá a szlovákoldali északi irányú (Komárom-Nyitra, Esztergom-Léva) nagykapacitású kapcsolatok megépítésére irányuló politikai szándék hiánya ellene dolgozik; a régiók, mint intézmények megszüntetése ellenére alapvető érdeke a megyének és Közép-Dunántúlnak - a Székesfehérvárral (és Nyitrával) való kapcsolatok kapacitív fejlesztése, az OFTK-ban megfogalmazott csapágyváros koncepció érvényesítése. A közútfejlesztések ugyan szerepelnek a hosszú távú tervekben, de megvalósításuk nincs napirenden; 4. ábra: Munkaerőpiaci kapcsolatrendszerek (Forrás: A munkaerőpiaci ingázás vizsgálati lehetőségei komplex hálózatelemzéssel, Pálóczi Gábor: Területi Statisztika, 2016, 56(2): ) A térkép a évi ingázási adatok alapján lehatárolt elméleti régiókat mutatja, be. Az ábrából jól látható az Észak-Dunántúli megyék közötti erős munkaerőpiaci kapcsolatrendszer. A Budapesti munkaerőpiaci régió csak Komárom-Esztergom megye és Fejér megye keleti határára terjed ki, miközben keleti irányban teljes Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyére, valamint Heves megye jelentős részére és Bács-Kiskun megye északi részére is kiterjed. A lehatárolás hálózatkutatással történt, sűrűsödések-ritkulások elemzése alapján. (Forrás: lásd baloldali ábra) 6

9 A városok közötti együttműködéssel és munkamegosztással összefüggő tradicionális hazai bizalmatlanság mérséklésére, együttműködést ösztönző területfejlesztési eszközökre lenne szükség. Az OFTK ez irányú elkötelezettsége hátterében az a felismerés állt, hogy együttműködés nélkül még a legnagyobb vidéki városaink sem lesznek képesek még az európai városhálózat másod-harmadvonalában sem - fajsúlyos szereplővé válni; A területpolitikában nem kap kellő hangsúlyt a határon átívelő és transznacionális kohézió erősítése mellett elkötelezett Duna Régió Stratégia. A területrendezés szempontjából különösen fontos a Duna régió Stratégia prioritásai közül a dunai hajózás fejlesztése (1A. prioritás), az intermodalitás erősítése (1B. prioritás), a megújuló energia térnyerése (2. prioritás) és a turizmusban a Duna Brand felépítése (3. prioritás). Kivételként itt is említendő a Komáromi híd, amely remélhetőleg áttörést eredményez a két szomszédos megye közötti együttműködés más területein is TRANSZEURÓPAI ZÖLDFOLYOSÓ HÁLÓZAT A globális városhálózatok kialakulása életre hívta a globális fenntarthatósági kockázatok iránti érzékenység fokozódását, miközben a társadalmi-gazdasági változások a rekreációra fordított idő növekedését, a rekreációs és turisztikai szokások átalakulását, a keresett célterületek tekintetében differenciálódást, keresletés kínálatbővülést eredményezett. A zöldfolyosó hálózatok fejlesztése egyszerre reflektál a biodiverzitással, részben a kulturális örökséggel (kultúrtájak) kapcsolatos társadalmi kötelezettségre, illetőleg a rekreációs és turisztikai igények változására (aktív rekreáció, egészségtudatosság, kevésbé frekventált helyszínek bevonása, turisztikai terhelés szétterítése, vidéki térségek számára alternatív jövedelemtermelés lehetősége, természet- és kulturális örökség megőrzésének finanszírozhatósága). 5. ábra: Európai Duna Stratégia által érintett országok (forrás: ec.europa.eu) A városhálózatok dinamikájával, sodrásával, sűrűségével, zajával szemben a transzeurópai zöldfolyosók mentén a nyugalom, a lassúság, a csönd, a regenerálódás képessége és lehetősége a legfőbb értékek. A zöldfolyosók nyújtotta ökológiai és rekreációs-regenerációs szolgáltatások a dinamikus tengelyek működőképességének fenntartásához és az ott koncentrálódó emberkincs életminőségének, alkotóképességének és készségeinek megőrzéséhez, folyamatos megújításához nagy-értékű ökológiai-aktív kikapcsolódási szolgáltatásokat nyújtanak. Az aktív kikapcsolódás transz-európai hálózatai az 7

10 egészségmegőrzés és az egymás kultúrájára való rácsodálkozás-megismerés együttes élményét nyújtva biztosítják a kreatív energiák megújulásának és bővülésének lehetőségét és az ebben rejlő gazdasági és foglalkoztatási potenciál aktivizálását. A kerékpárút, vízi út, lovas- és gyalogtúra-úthálózatok és az őket működtető szervezeti kapcsolatok keresztülfonják Európát. Ezen vonalas szabadidős sportlétesítmények egymással összekapcsolva bejárhatóvá teszik a dinamikus tengelyek közötti lassú régiókat, ahol a megritkult népesség és a táj szolgáltatásait fogyasztva hozzájárulnak egy új fenntartóképesség kialakulásához. 6. ábra: EuroVelo 6 tervezett nyomvonala (forrás: itineraire/#jp-carousel-37) 7. ábra: Magyar kajak és kenuszövetség Vízi Turizmus és Sportfejlesztési Koncepciója térbeli rendszer (forrás: Város- Teampannon kft) A lassú hálózatok elérhetőségét, átjárhatóságát, a településhálózatot feltáró-szervező másodlagos tengelyek (országos-regionális), közlekedéshálózati elemek biztosítják. E lassú terek iránti keresletet a táj vonzó változatosságát biztosító természetmegőrző, 21. századi komplex tájgazdálkodás és termékei (gasztro, bor, ), az európai színvonalú szolgáltatások és az azokat nyújtó képzett, idegen nyelveken kommunikáló szolgáltatók biztosítják. Mindezek együttesének megteremtése nem igényel több befektetést, mint a bizonytalan jövőjű összeszerelőüzemek munkahelyeinek létrehozása, miközben a táj és az általa eltartani képes, az elvádorlás miatt a mainál jóval kisebb létszámú népesség között új egyensúlyok kialakulásának feltételei biztosíthatók. Komárom-Esztergom megye két fő zöldfolyosója a Duna és a Dunántúli-középhegység északkeletdélnyugati vonulata (Pilis-Gerecse-Vértes-Észak-Bakony), a kettő között biztosít kapcsolatot az Által-ér völgye, amely egyúttal a Tatabánya központú városhálózati csomópont nagy jelentőségű szerkezetalakító eleme. A megye területfejlesztési Koncepciója kiemelten kezeli e folyosók rendszerbe 8

11 szervezett tájgazdálkodási, kulturális örökséggazdálkodási, rekreációs, turisztikai fejlesztését és ehhez a területrendezés új eszközeit is igénybe kívánja venni (sajátos megyei térségek). 8. ábra: Komárom-Esztergom megye: Által-ér völgy és Duna mente rekreációs és turisztikai fejlesztése (Forrás: Integrált Területfejlesztési Program (ITP)) 2.1. ORSZÁGOS FEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A januárban hatályba lépett Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) irányváltást jelent abban a tekintetben, hogy a korábbi felzárkóztatás orientált szemlélet helyett a gyorsan és hatékonyan dinamizálható térségek a növekedési motorok és tematikák nemzetgazdasági jelentőségű ágazatok2 megerősítésére fókuszál. Abból a filozófiából indul ki, hogy a felzárkóztatást elsősorban a növekedési motorok fejlesztésének továbbgyűrűző hatása fogja katalizálni megfelelő területi együttműködések, integrált fejlesztések közvetítő hatása révén. 9. ábra: Települési hálózatok térszerkezete (forrás: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció, 2014) A koncepció legfontosabb innovációja az ország település-hálózati térszerkezeti jövőképe. Ebben Tatabánya és Esztergom a Budapesti metropolisztérség szélső városai, a főváros körüli csapágyváros-rendszer nyugat-magyarországi elemei. Tatabánya a főváros körüli ipari-logisztikai gyűrű része, Esztergom a Pest megye határán átnyúló agglomerációs térség peremvárosa. Komárom- Komarno várospár, Áccsal és Bábolnával, a Győri agglomerációs térség részét képezi. Tatabánya a megújuló város, Komárom-Esztergom megye legjelentősebb gazdasági központja. Húzóágazatai az autóipar, gumiipar, elektronika, gépipar, orvosi műszergyártás, környezetvédelmi ipar. Legfontosabb kitörési pontjai a feldolgozóipar (gép- és elektronikai ipar, high-tech ipar) és a logisztika. Tatabánya, Oroszlány-Tata-Komárom városokkal együtt, városhálózati csomóponti térségként továbbra is a megye gazdasági motorja. 2 A dokumentumban említett kiemelt ágazatok: autó és járműipar; elektronikai ipar, híradástechnika; egészségipar és gyógyszeripar; turizmus; mezőgazdaság és élelmiszeripar; építő és építőanyag ipar; logisztika; gép és szerszámgyártás; vegyipar). A dokumentum más részein előkerül még a kreatív ipar és az energiaipar (megújuló és nem megújuló). A kiemelt ágazatok jelentőségét vagy az ország versenyképességéhez, a GDP hez, a külkereskedelmi mérleg javulásához való hozzájárulásuk mértéke, vagy a foglalkoztatásban betöltött vagy potenciálisan betölthető szerepük határozza meg. 9

12 A főváros körüli városgyűrű részeként Esztergom a fővárost kiegészítő funkciókkal rendelkező, határon átnyúló regionális összefogás központjaként is működő középvárosként definiálja magát, versenyképes és továbbfejleszthető gazdasággal. Húzóágazatai az autóipar, elektronika, gépgyártás, logisztika, gumiipar. Vonzáskörzete közel 50 településre terjed ki, amelynek egy része Szlovákiához tartozik. Kulturális, építészeti értékei és sajátos egyházi szerepköre miatt jelentős turisztikai és oktatási-kulturális-egyházi szervező potenciállal bír. A Dunakanyar nyugati kapuja. Komárom-Esztergom megye szempontjából kiemelten fontos lenne az OFTK-ban szorgalmazott, a fővárost tehermentesítő belső gyűrű városait összekötő közlekedési hálózatfejlesztés; a főváros, a fővárosi agglomeráció és a gyűrű városai közötti napi ingázást segítő közösségi közlekedési rendszer kialakítása; a gyűrűhöz tartozó városok profiljához illeszkedő K+F és oktatási intézmények fejlesztése; a gyűrűn belüli kapcsolatrendszerre építő klaszterek, beszállítói hálózatok kialakítása. A megyének országos jelentőségű ipari és logisztikai szerepén túl, kulturális és természeti értékei alapján, számottevő, továbbfejlesztésre alkalmas a turisztikai potenciálja ábra: Turisztikai térszerkezet 11. ábra: Védendő kulturális örökség 2.2. NEMZETI VIDÉKSTRATÉGIA (forrás: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció, 2014) A stratégia átfogó célkitűzése: Vidéki térségeink népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása. Az átfogó cél eléréséhez a stratégia megvalósítása során az alábbi öt horizontális szempont érvényesítését kell szem előtt tartani: 1. Tájaink természeti értékeinek, erőforrásainak megőrzése 2. Sokszínű és életképes agrártermelés 3. Élelmezési és élelmiszerbiztonság 4. A vidéki gazdaság létalapjainak biztosítása, a vidéki foglalkoztatás megerősítése 5. A vidéki közösségek megerősítése, a vidéki népesség életminőségének javítása 10

13 A Nemzeti Vidékstratégia szerteágazó célrendszeréből a területrendezési vonatkozású, azon belül a Komárom-Esztergom megyében is releváns elemeket foglaljuk össze. VIDÉKSTRATÉGIA ELEMEI Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata Talajvédelmi és ásványi nyersanyag-gazdálkodási program Természeti értékek, területek, ökoszisztéma szolgáltatások védelme és helyreállítása program Környezetbiztonsági program TÖRVÉNYBEN ELŐÍRT VONATKOZÓ ÖVEZETEK, TÉRSÉGI SZERKEZETI TERVI ELEMEK Kiváló és jó termőhelyi adottságú szántóterületek, erdőgazdálkodási térség, kiváló termőhelyi adottságú és erdőtelepítésre javasolt területek övezet, települési térség (visszafogása) Országos Ökológiai Hálózat övezetei; vegyes területfelhasználású térség; kiváló termőhelyi adottságú és erdőtelepítésre javasolt területek övezete Földtani veszélyforrás terület övezete; Nagyvízi meder Vízkészlet- és vízminőség-védelmi program Területi vízgazdálkodási program Fenntartható agrárszerkezet- és termeléspolitika Ökológiai gazdálkodás program Génmegőrzési program Táj- és agrár-környezetgazdálkodási program Állattenyésztés-fejlesztési program Gyepgazdálkodás program Lovasprogram Szőlő- és borprogram Szántóföldi növénytermesztés program Erdőprogram Halgazdálkodási program Vadgazdálkodási program Helyi gazdaságfejlesztés + Hozzáadott értéknövelés, biztonságos élelmiszerellátás Helyi energiatermelés és -ellátás program Élelmiszer-feldolgozási program Ellenőrzött élelmiszerlánc program Országos vízminőség-védelmi terület övezete Vízgazdálkodási térség Vegyes területfelhasználású térség, Országos Ökológiai Hálózat övezetei Vegyes területfelhasználású térség Vegyes területfelhasználású térség Kiváló termőhelyi adottságú területek Erdőgazdálkodási térség, Kiváló termőhelyi adottságú és erdőtelepítésre javasolt területek övezete Vízgazdálkodási térség, vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség, Vegyes területfelhasználású térség; Országos Ökológiai Hálózat övezetei, Egyedi építmény által igénybevett térség, kiserőmű nem releváns nem releváns Térségi komplex vidékfejlesztési nemzeti program nem érinti Komárom-Esztergom megyét. Ugyanakkor a megye folyamatosan lobbizik annak érdekében, hogy a vidékfejlesztés ne csak a tanyás településrendszert ismerje el komplex vidékfejlesztési kihívásként, hanem a majorsági rendszer örökségét is, amely számos megyét érint KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A megye jövőképe szembenézve a kihívásokkal új térszerkezeti erővonalak és térségi együttműködési hálózatok kiépülésére, a tudás- és információs társadalomba történő felzárkózásra és a sokrétű alkalmazkodás feltételeinek megteremtésére épül. A megye területi stratégiai céljait a koncepció a megye térszerkezeti egységei, az új térszerkezeti erővonalak mentén kijelölve, a következő ábra szerint határozta meg: 11

14 12. ábra: Komárom-Esztergom megye területfejlesztési Koncepciója, érték- és konfliktustérkép A megye jövőképének egyik legerőteljesebb súlyponti eleme a Tatabánya központú városhálózati csomópont: Oroszlány-Tatabánya- Tata és a velük egyre szorosabb kapcsolatban élő Komárom. A megye identitásának másik meghatározó térsége a Duna mente, amely megerősödik a Komáromnál és Esztergomnál tervezett Duna-hidakkal és a Duna-menti településlánc integrált közlekedési, területhasználati gazdasági, és turisztikai megújulásával. A folyó két oldalán fekvő Duna menti hídfővárosok - Komárom és Esztergom -, hozzájárulnak az OFTK-ban hangsúlyos közép-európai integráció megerősítéséhez. A megye jó adottságú és kezelhető léptékű vidéki térségeiben a Kisalföld és a dombvidék (Gerecse, Vértes, Pilis) területén az élelmiszervertikum, a komplex tájgazdálkodásra épülő helyi gazdaság, illetve a turizmus és rekreáció nagymértékben járul hozzá a népességmegtartó képesség markáns javulásához. Területhasználati szempontból nagy jelentőségű a stratégiában meghatározott specifikus cél, amely a meglévő ipari parkok telephelyvonzó képességének növelését, a rozsdaterületek differenciált hasznosítását és a tájsebek rehabilitációját célozza. 12

15 13. ábra: A megye stratégiai célrendszere TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÁTFOGÓ ELEMZÉSE A településszerkezeti tervek elemezése során a térségi jelentőségű változásokat vizsgáltuk meg a települések korábbi terveihez képest annak érdekében, mivel a megyei területrendezési tervnek a jogszabályi követelményeknek megfelelő változásokat figyelembe kell vennie, amikor összhangot teremt a települési, a megyei és az országos szintű szerkezetalakítási-területhasználati elképzelések között. 13

16 Az előkészítő fázis lezárásáig a 74 településből 54, tehát valamivel több, mint kétharmada küldte meg a megyei önkormányzat részére a hatályos településszerkezeti tervét, további 17 település szerkezeti terve elérhető volt a települések honlapján, tehát megállapításaink csaknem az egész megyére érvényesek. A 2013 előtt készült településrendezési eszközök december 31-ig alkalmazhatók a magasabb rendű jogszabályok előírásai szerint. Ezt követően már csak az új településrendezési követelmények alapján készült településrendezési eszközök alkalmazhatók. A a megküldött illetve hozzáférhető tervek közül kevesebb, mint húsz felel meg az új jogszabályi követelményeknek, további 13 terv esetében történt településszerkezetet érintő módosítás. Ugyanakkor a települések majdnem felében nem történt módosítás a hatályos megyei területrendezési terv elfogadása óta. A megye városai közül Tatabányán, Környén, Bábolnán, Komáromban, valamint Tatán történtek jelentős változások a településszerkezeti tervekben. Tatabánya és Környe jelentősen bővítette az ipari park területét, ezzel egy időben Tatabánya több, korábban kijelölt lakóterületet visszaminősített beépítésre nem szánt, többnyire mezőgazdasági területté és módosította az 1. sz. főúti elkerülő nyomvonalát a megyei terv.alapján. Bábolna viszont a gazdasági területeket minősítette vissza. Komárom új településszerkezeti tervében a lakóterületek csökkentése, valamint a gazdaság területe növekedése figyelhető meg, emellett bekerült a tervekbe a már épülő új Duna híd, valamint a hozzá kapcsolódó déli elkerülő nyomvonala is óta a nagyobb településeken, városokban jelöltek ki nagyobb volumenű fejlesztések céljára területeket, ezeket foglaltuk össze a következő táblázatban. Város Tervező cég/vezető tervező Eredeti TSZT elfogadásának éve 2011 (megyei terv hatályba lépése) óta történt jelentősebb változások a területhasználatban (új beépítésre szánt terület) a műszaki infrastruktúrahálózatban Gazdasági terület bővítése: ipari park bővítése (39 ha) kereskedelmi-szolgáltató terület kijelölése Alsógallán (18 ha) Tatabánya Város-Teampannon kft Tervező: Koszorú Lajos 2018 kereskedelmi-szolgáltató terület kijelölése a Szigeti-dűlő térségében (29 ha) Kertvárosias lakóterület törlése: Felsőgalla- Kőkúti dűlő térségében (35 ha), Alsógalla- Szőlőhegy térségében (33 ha) Új különleges terület kijelölése: Erőmű térségének turisztikai célú fejlesztése (19 ha) Agrárturisztikai és lovasturisztikai területek kijelölése a Panoráma úttól északra (17 ha) Napelempark területének kijelölése az óváros környezetében (6 ha) 1. sz. főúti elkerülő nyomvonala Környe Talent-Plan kft. tervező: Németh Gyula 2016 Új gazdasági terület kijelölése: Ipari park bővítése (260 ha) nem történt jelentős változás Ács LT-Plan BT Vezető tervező: László Tibor 2009 nem történt jelentős változás nem történt jelentős változás Bábolna Tér-Háló építész tervező, építőipari szolgáltató és kereskedő kft. tervező: Németh Géza 2013 Gazdasági terület visszasorolása: Ipari park területén (33 ha) nem történt jelentős változás Komárom OetU kft. tervező: Németh Iván 2013 új gazdasági terület kijelölése: ipari park bővítése (35 ha) Komáromi új Duna-híd 14

17 Város Tervező cég/vezető tervező Eredeti TSZT elfogadásának éve 2011 (megyei terv hatályba lépése) óta történt jelentősebb változások a területhasználatban (új beépítésre szánt terület) Lakóterület visszavonás: Koppánymonostor déli részén (26 ha) Mocsai úttól nyugatra (30 ha) Üzemi mezőgazdasági terület visszavonása: Csémpuszta mellett (22 ha) a műszaki infrastruktúrahálózatban nyomvonala bekerült a tervbe Az elkerülő út nyomvonala az MTrT alapán került meghatározásra Almásfüzitő Planner-T kft. tervező: Horváth Gergely 2005 nem történt jelentős változás nem történt jelentős változás Kisbér Talent-Plan kft. tervező: Németh Gyula 2011 nem történt jelentős változás nem történt jelentős változás Ászár Talent-Plan kft. tervező: Németh Gyula 2011 nem történt jelentős változás nem történt jelentős változás Tata Pro-Terra urbanisztikai ügynökség kft. tervező: S. Vasi Ildikó 2002 Környei csomópont mentén új gazdasági terület kijelölése (5 ha) Új lakóterület kijelölése: Fényes-térség közelében (6 ha) Az elkerülő út észak szektora nem került átvezetésre a településszerkezeti tervbe Baj Pro-Terra urbanisztikai ügynökség kft. tervező: S. Vasi Ildikó 2016 Agostyáni út mentén módosultak a gazdasági területek 1-es út tervezett nyomvonala törlésre került a településszerkezeti tervből Dorog Váti kft nem történt jelentős változás Esztergom Váti kft nem történt jelentős változás nem történt jelentős változás M11 útvonala nem került átvezetésre Nagyigmánd LT-Plan BT Vezető tervező: László Tibor 2006 Új gazdasági terület kijelölése: Ipari park bővítése (13 ha) Településközponti vegyes terület kijelölése (2,5 ha) nem történt jelentős változás Lábatlan Planner-T kft. tervező: Horváth Gergely 2005 nem történt jelentős változás nem történt jelentős változás Nyergesújfalu Planner-T kft. tervező: Horváth Gergely 2001 nem történt jelentős változás nem történt jelentős változás Tát Váti kft nem történt jelentős változás nem történt jelentős változás 1. Táblázat: Településszerkezeti módosítások 15

18 3.1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, TERMÉSZETVÉDELEM TERMÉSZET ÉS TÁJVÉDELEM Érzékeny természeti területek Az érzékeny természeti területeket a 2/2002. (I.23.) KöM-FVM együttes rendelet jelölte ki. Az érzékeny természeti területek kijelölésének célja a természeti, ökológiai szempontból érzékeny földrészleteken olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása, további földrészletek kijelölése, amelyek támogatással ösztönzött, önként vállalt korlátozások révén biztosítják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését. Az érzékeny természeti területek meghatározóan a rét, legelő, nádas, halastó művelési ágú termőföldeket, továbbá a hagyományos és természetkímélő módon hasznosított, valamint a nem megfelelő hasznosítás által veszélyeztetett, illetve a jelentős természeti érték előfordulási helyeként ismert szántó, szőlő, kert, gyümölcsös, fásított terület művelési ágú földrészleteket foglalja magában. 14. ábra: Nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek, természeti emlékek 16

19 Komárom-Esztergom megye kijelölt, fontos érzékeny természeti területek (ÉTT) által érintett települései: ÉTT TERÜLET Által-ér mente fontos érzékeny természeti terület Gerecse és Pilis közti dombvidék fontos érzékeny természeti terület ÉRINTETT TELEPÜLÉS Almásfüzitő, Baj, Dunaalmás, Környe, Naszály, Szomód, Tata, Tatabánya, Vértesszőlős Bajna, Csolnok, Dág, Epöl, Gyermely, Leányvár, Máriahalom, Nagysáp, Úny, Piliscsév, Sárisáp, Szomor, Tokod, Tokodaltáró Az érzékeny természeti területekről szóló együttes rendelet módosítása nélkül kijelölésre kerültek a Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT). A megye területén Magas Természeti Értékű Terület nincs kijelölve. NATURA 2000 területek 15. ábra: egyedi tájértékek A Natura 2000 területeket az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Kormány rendelet jelölte ki. A Natura 2000 területek a különleges madárvédelmi területeket és a különleges természetmegőrzési, illetőleg kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területeket foglalják magukba. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészleteket a 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet tartalmazza. A megye területére eső különleges madárvédelmi területek: Gerecse (HUDI10003) Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága 17

20 Érintett megyei települések: Tata-Agostyán, Baj, Bajna, Bajót, Dunaszentmiklós, Gyermely, Héreg, Lábatlan, Nagysáp, Neszmély, Nyergesújfalu, Süttő, Szomód, Tardos, Tarján, Tatabánya, Vértesszőlős, Vértestolna Tatai Öreg-tó (HUDI10006) Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága Érintett megyei települések: Kocs, Naszály, Szomód, Tata, Tatabánya, Vértesszőlős Vértes (HUDI30001) Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága Érintett megyei települések: Bokod, Oroszlány, Szárliget, Tatabánya, Várgesztes, Vértessomló A megye területére eső kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek: 16. ábra Natura 2000 területek ELNEVEZÉS KÓD NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG ÉRINTETT MEGYEI TELEPÜLÉS Bársonyos HUDI20005 Duna-Ipoly Császár Csépi gyepek HUDI20011 Duna-Ipoly Csép, Nagyigmánd, Szákszend Csolnoki löszgyepek HUDI20013 Duna-Ipoly Csolnok, Dág, Dorog Déli-Gerecse HUDI20015 Duna-Ipoly Gyermely, Szárliget, Tarján, Tatabánya Duna és ártere HUDI20034 Duna-Ipoly Ács, Almásfüzitő, Dömös, Dunaalmás, Esztergom, Komárom, Lábatlan, Neszmély, Nyergesújfalu, Pilismarót, Süttő, Tát Epöli szarmata vonulat HUDI20016 Duna-Ipoly Bajna, Dág, Epöl, Gyermely, Máriahalom, Nagysáp, Sárisáp Északi-Gerecse HUDI20018 Duna-Ipoly Bajót, Csolnok, Dorog, Mogyorósbánya, Nagysáp, Nyergesújfalu, Tokod, Tokodaltáró Gerecse HUDI20020 Duna-Ipoly Tata-Agostyán, Baj, Dunaszentmiklós, 18

21 ELNEVEZÉS KÓD NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG Kirvai löszgyepek HUDI20028 Duna-Ipoly Máriahalom, Úny Kocsi gyepek HUDI20029 Duna-Ipoly Kocs ÉRINTETT MEGYEI TELEPÜLÉS Neszmély, Süttő, Tardos, Tatabánya, Vértesszőlős, Vértestolna Központi-Gerecse HUDI20030 Duna-Ipoly Bajna, Gyermely, Héreg, Lábatlan, Nagysáp, Nyergesújfalu, Tardos, Tarján, Vértestolna Nyakas-tető szarmata vonulat Pilis és Visegrádihegység HUDI20037 Duna-Ipoly Szomor HUDI20039 Duna-Ipoly Dömös, Esztergom, Kesztölc, Leányvár, Piliscsév, Pilismarót, Úny Szomódi gyepek HUDI20048 Duna-Ipoly Dunaszentmiklós, Szomód, Tata Vértes HUDI30001 Duna-Ipoly Bokod, Oroszlány, Szárliget, Tatabánya, Várgesztes, Vértessomló Gönyüi-homokvidék HUFH20009 Fertő-Hanság Komárom Országos Ökológiai Hálózat Az országos ökológiai hálózat magterület, ökológiai folyosó és a pufferterület övezetét a hatályos területrendezési terv kijelölte az illetékes minisztérium adatszolgáltatása alapján. A mostani módosításhoz adatszolgáltatást a Földművelésügyi Minisztérium Nemzeti Parki Tájvédelmi Főosztálya biztosított. Az Adatszolgáltatás alapján megállapítható, hogy a magterület övezete nem változott. Komárom-Esztergom megye területén magterület övezetébe a Pilis, Gerecse, Vértes, Bársonyos összefüggő erdőterületei tartoznak. Mozaikos magterületek találhatók Ács, Komárom, Naszály-Tata, Tát térségében. A megye területén a legjelentősebb ökológiai folyosó a Duna. Az ökológiai folyosó övezetével halmozottan érintett a Gerecse és a Pilis közötti természetközeli élőhelyekben gazdag dombvidéki térség, továbbá a Bakonyalja és a Vértesalja Oroszlány és Bokod térségében. Az ökológiai folyosó részét képezik a Bakonyból és Vértesből a Dunába folyó patakok is. (Által-ér, Kocs- Mocsai vízfolyás, Concó, Szendi-ér, Csépi-ér, Császár-ér, Cuhai-Bakony-ér). Az ökológiai folyosóként kijelölt terület Piliscsév-Kesztölc, Neszmély térségében jelentős területtel növekedett. Növekedett továbbá a Tatai- Öregtótól délre is. A pufferterület övezete mozaikosan helyezkedik el a megye területén, nem képez összefüggő rendszert. A hatályos tervben még nagy kiterjedésű pufferterületek voltak Környe Kömlőd Szákszend Kocs Tata térségében, de az új adatszolgáltatás szerint ezen térségben megszűnt a három nagyobb pufferterület. 19

22 Natúrparkok 17. ábra: Nemzeti Ökológiai Hálózat A 2011-ben módosított megyei területrendezési terv készítésekor a megye területén már létrejött a Vértesi Natúrpark, és folyamatban volt a gerecsei Natúrpark és a Bakonyalja Natúrpark kialakítása is. A Gerecsei Natúrpark 2013-ban kialakításra került. A Vértesi Natúrpark 2005-ben létesült a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány kezdeményezésével 17 település (Bodmér, Bokod, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Gánt, Mór, Oroszlány, Pátka, Pusztavám, Szár, Szárliget, Tatabánya, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló, Zámoly) közreműködésével, amelyek közül Komárom-Esztergom megye területét Bokod, Oroszlány, Szárliget, Várgesztes és Vértessomló települések érintik. Összes területe ha, lakossága meghaladja a 130 ezer főt. Magyarország első hivatalos natúrparkjának a létrehozása lehetőséget biztosított ahhoz, hogy a natúrparki települések, a megyei önkormányzatok és a civil szervezetek összefogva valósítsák meg terveiket. A natúrpark célja a természeti, táji és kulturális értékek megőrzése és védelme, a természetvédelem és a turizmus összehangolt fejlesztése, térségi szinten összehangolt területfejlesztés megvalósítása, a vidéki életminőség javítása, ezzel a lakosság helyben maradásának ösztönzése ( A Gerecse Natúrpark 2013-ban létesült, 29 településen (Annavölgy, Baj, Bajna, Bajót, Csolnok, Dág, Dunaalmás, Epöl, Gyermely, Héreg, Kocs, Lábatlan, Naszály, Neszmély, Nyergesújfalu, Sárisáp, Süttő, Szomód, Szomor, Tardos, Tarján, Tát, Tata, Tatabánya, Tokod, Tokodaltáró, Úny, Vértesszőlős, Vértestolna). Területe hektár, lakossága mintegy 162 ezer fő. A natúrpark létesítésének célja a Gerecse hegység és peremterületei fenntartható, értékőrző tájhasználatának megőrzése, a tájra jellemző helyi termékek előállításának és szolgáltatásoknak a támogatása, a környezeti nevelés, oktatás támogatása, a zöldturizmus különböző formáinak elősegítése ( 20

23 Bakonyalja Natúrpark A Bakonyalja Környezetvédelmi és Turisztikai Egyesület kezdeményezése által folyamatban van a natúrpark kialakítása Kisbér járás területén, melynek segítségével az Egyesület szeretne rávilágítani a megújuló energiákban és az organikus gazdálkodásban rejlő lehetőségekre, valamint a térség egységes turisztikai fejlesztésére. Az egyesület célja, a Bakonyalja egyedülálló táji adottságainak, természeti értékeinek és kultúrtörténeti értékeinek megőrzése. Célja továbbá, hogy közös turistaútvonalra fűzze fel Bakonyalja településeit a natúrpark szellemiségéhez illeszkedő bemutató gazdaságokkal, tájházakkal, régi mesterségeket életre hívó műhelyekkel, színvonalas falusi vendéglátással, állatsimogató udvarokkal várnák a vendégeket. Az Egyesület tevékenységi köre 17 településre terjed ki a Bakonyalján: Ácsteszér, Aka, Ászár, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bársonyos, Császár, Csatka, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely ( A TÁJ JELLEMZŐI A megye tájszerkezetét az egyes eltérő természeti adottságú és ebből következően eltérő tájhasználatú térségek különböző érzékenysége, a megye gazdaságában betöltött szerepe együttesen határozza meg. Ezek együttes figyelembe vételével a megyei táj terhelését és terhelhetőségét is meghatározó tájszerkezeti egységek határozhatók meg: 1. Hegyvidéki erdős táj 2. Dombvidéki táj 3. Mezőgazdasági táj 4. Duna menti urbanizált táj 5. Városi urbanizált táj 18. ábra: A megye tájszerkezeti egységei (forrás: Város-Teampannon Kft.) 21

24 Hegyvidéki erdős táj A megye összefüggő hegyvidéki erdős térségei a Pilis, Gerecse és a Vértes hegységben találhatók. Ezen térségnek a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a Gerecsei Tájvédelmi Körzet, a Vértesi Tájvédelmi Körzet, továbbá az Észak-Vértes helyi jelentőségű természetvédelmi terület részei. Az országos ökológiai hálózat magterületei, továbbá Natura 2000 területek. Ezen tájszerkezeti egység terhelhetőségét a természet- és tájvédelem határozza meg. Az erdőgazdálkodást, vadgazdálkodást tehát a védett terület védelmi céljaival összhangban kell folytatni. Ez az összhang az erdők elsődleges rendeltetésében már megvan, hiszen a térség erdőterületeinek nagy része védelmi rendeltetésű, ezen belül védett erdő. A táji adottságok szempontjából kiemelendők Oroszlány, Tatabánya térségben a Vértes erdőterületén a hajdani szénbányászat következtében fennmaradó tájsebek, felhagyott bányaüzemi létesítmények. A Gerecse hegység területén a kőbányászat okozta tájsebek kedvezőtlen tájképi hatása emelendő ki. Ezen területek rekultivációja, a felhagyott bányaüzemeknek a táj érzékenységéhez igazodó új funkcióval történő hasznosítása, vagy területük természetszerű rendezése a táj fejlesztése szempontjából meghatározóan fontos feladat. Fontos kiemelni továbbá, hogy magterületen új külszíni bányatelek nem létesíthető, a meglévők nem bővíthetők. A hegyvidéki erdős tájak a megye lakosságának, de a tágabb térség lakosságának is turisztikai, rekreációs célterülete. A bakancsos turizmus a turistautak hálózatával, kirándulóhelyekkel, kirándulási célpontokkal, kerékpárutakkal nem terheli oly mértékben a tájat, hogy azt korlátozni kellene. Sőt az ökoturizmus fejlesztése az erdős tájak területén összhangban van a társadalmi-gazdasági-környezeti érdekek táji adottságokon alapuló összehangolt fenntartható fejlődésének elvével. A tájszerkezeti egység területén lévő települések Várgesztes, Vértessomló, Szárliget, Tata-Agostyán, Esztergom-Pilisszentlélek fejlesztése során fontos a települések és a táj harmonikus egységének megőrzése, a települések történeti településszerkezetéhez, hagyományos építészeti karakteréhez igazodó mértéktartó településfejlesztés, amelyben kiemelt hangsúlyt javasolt biztosítani az üdülésnek, turizmusnak. Dombvidéki táj 19. ábra: Hegyvidéki erdős táj a bányasebekkel (forrás: Google Earth) A megye dombvidéki térségébe a Pilis és a Gerecse közötti dombvidék, a Gerecse térségi dombvidéki táj Tata térségében, továbbá a Bakonyalja, Bársonyos dombos térsége sorolható be. Ezen tájszerkezeti egység történeti tájszerkezetére a mezőgazdasági területek, erdőterületek mozaikosságából adódó változatosság jellemző. Ezen változatos, tájképi értékekben gazdag táji környezetbe szervesen és harmonikusan illeszkednek a hagyományosan falusias karakterű települések. A táj változatosságát növelik a mezőgazdasági területen belül a művelési ágak változatossága is. A kedvezőtlenebb termőhelyi adottságok miatt a megye rét és legelő területei ezen tájszerkezeti egységben koncentrálódnak. 22

25 A változatos tájszerkezet, a természetközeli élőhelyek halmozott jelenléte a természetvédelmi oltalom alatt álló területek sokaságát feltételezi. Ez azonban a Pilis-Gerecse térségi dombvidékre igaz, a Bakonyaljára nem. Az országos ökológiai hálózat ugyan mindkét térséget hasonló nagyságrendű mozaikossággal érinti, Natura 2000 területek azonban csak a megye nyugati felének dombvidékén hálózzák be a tájat, a DNy-i csücskében lévő Bakonyalján Natura 2000 terület nincs. A két dombvidéki térség között eltérő tájfejlődés mutatkozik a földrajzi, településszerkezeti különbségek miatt is. A Bakonyalján megyén belüli perifériális helyzete és gazdasági központoktól való távolsága miatt a meghatározó gazdaságfejlesztési potenciált a táj jelenti. Egyrészt, mint termőföld, amely kedvezőtlenebb adottságai ellenére továbbra is a legjelentősebb gazdasági tényezőként tartotta meg a mezőgazdaságot. A másik a táj változatossága, szépsége, amely a lassan kibontakozó turizmus számára még igen jelentős fejlesztési lehetőségeket biztosít. Ezeket az adottságokat a térség tájfejlesztése, megyei szintű tájszabályozása során is fenn kell tartani. Ezt a megye térségi szerkezeti tervében a történeti 20. ábra: Dombvidéki táj Bakonyalján (forrás: Google Earth) mozaikos tájszerkezet fenntarthatóságához kell igazítani. A táj erdősültségét a mezőgazdasági művelésre gazdaságtalan területekkel növelni célszerű, de az erdőfejlesztés csak olyan mértékű legyen, amely a Bakonyalja kiemelt tájképi értékét adó táji változatosságot megőrzi. A mezőgazdasági területeken a termőhelyi adottságokhoz igazodó környezetkímélő gazdálkodás, biogazdálkodás, több funkciós tájgazdálkodás, extenzív állattenyésztés, a helyi termékfeldolgozás, továbbá az ezzel szervesen fejlődő turizmus jelentheti a fejlődést. A Gerecse-Pilis térségi dombvidék természeti adottságai és tájképi változatossága hasonló a Bakonyaljához. Az itt lévő települések társadalmi-gazdasági környezete azonban kedvezőbb azzal, hogy települései a megye két városi urbanizációjának, így gazdasági és intézményközpontjainak szomszédságában találhatóak. A térség fejlődését befolyásolja továbbá a Budapesti Agglomeráció közelsége is. Ezt a táji adottságok szempontjából azért kell kiemelni, mivel a szuburbanizáció folyamata a városok környékén és az agglomerációhoz közeli települések esetében a táj és települések harmonikus egységét, szerves fejlődését veszélyeztetheti. Tatabánya szuburbanizációs térségébe sorolható a tájszerkezeti egység települései közül Vértestolna, Tarján, Héreg. A Budapesti Agglomeráció szuburbanizációs folyamatai (lakóparkok) Piliscsév, Kesztölc, Leányvár, Úny, Máriahalom, Szomor, Gyermely tájképi egységét veszélyeztetik. A táj fejlesztése szempontjából ugyanazok az elvek érvényesíthetők, mint a Bakonyalján: a táj változatosságának megőrzése, a racionális környezetkímélő mezőgazdasági művelési szerkezet kialakítása, a gazdaságosan nem művelhető termőföldek erdősítése, a táji értékekre alapozott turizmus fejlesztése. szuburbanizációval kapcsolatos elvek: lakóterület-kínálat térségi szintű összehangolása, kompakt településtest, elsősorban a már belterületi beépített településrészeken lévő épületállomány megújulásának ösztönzése, zöldmezős fejlesztések csökkentése, az intenzívebb beépítési lehetőségek mellett, szabad területek koncentrálása, zöldfolyosók megtartása, kialakítása. 23

26 Mezőgazdasági táj Ebbe a tájszerkezeti egységbe a megye nyugati, árutermelő mezőgazdasági termelésre meghatározóan szántóföldi növénytermesztésre alkalmas mezőgazdasági területei sorolhatók be. A Komárom-Tata-Környe-Kisbér által határolt összefüggő mezőgazdasági térség területén a szántóföldi növénytermesztés mellett az állattenyésztés is meghatározó. A térség tájszerkezetére tehát a mezőgazdasági tájhasználat és a külterületi birtokközpontok (majorok, puszták) rendszere jellemző. Az erdőterületek, gyepterületek aránya a térségben a megyei átlagnál jóval kisebb. A gyümölcstermesztés növekvő tendenciát mutat. A térség településeinek jelentős része a Neszmélyi borvidékhez tartozik ugyan, de a szőlőterületek aránya ennek ellenére nem jelentős. A rendszerváltozást követően a majorsági központok jelentős részén a mezőgazdasági üzemi tevékenység megszűnt, területükön vagy más gazdasági tevékenység jelent meg, vagy megszűnt a hasznosításuk. 21. ábra: Mezőgazdasági táj a megye nyugati részén (forrás: Google Earth) Mivel a megye, sőt az ország agrárgazdaságában ez a térség a jövőben is meghatározó szerepet tölt be, ezért fontos, hogy a mezőgazdasági üzemközpontok hagyományos üzemközponti funkciója megmaradjon. Mivel a térség kiváló termőhelyi adottságú, ezért a táj fejlesztése szempontjából kiemelt jelentősége van a termőföld védelmének. A táj változatosabbá tétele mezővédő erdősávokkal, a patakok mentén a rétek, legelők rehabilitációjával, a vizek menti természetszerű fásításokkal javasolható. A tájszerkezeti egységben lévő települések fejlesztése során is figyelembe kell venni a termőföld védelmének prioritását. A megye természeti adottságai miatt ez a térség a szélerőművek telepítése szempontjából kedvező adottságokkal rendelkezik. Ezt igazolják a Kisalföld térségében megvalósított szélerőműparkok. A tájszerkezeti egység fejlesztésének meghatározó prioritása tehát a termőföldek védelme, az árutermelő mezőgazdaság fejleszthetőségének biztosítása. Duna menti urbanizált táj Ebbe a tájszerkezeti egységbe a Duna menti települési térségek és az azokkal tájképi, tájszerkezeti egységet alkotó táji környezet sorolható. A Duna vízminőség-védelme és az országos ökológiai hálózatban betöltött kiemelt jelentősége, és mint Natura 2000 terület egyaránt rendkívül érzékeny, ennek ellenére ipari és települési környezetterhelés szempontjából erősen túlterheltnek tekinthető. A Komárom-Almásfüzitő-Dunaalmás-Neszmély és a Süttő- Lábatlan-Nyergesújfalu összefüggő urbanizált térség jelentősen környezetszennyező ipara nagyrészt megszűnt, a barnamezős iparterületek azonban új környezetterhelő ipart vonzhatnak. A környezetszennyező ipar örökségei a térségben a felhagyott vörösiszap tározók Almásfüzitő-Dunaalmás, illetve Neszmély térségében. A nagy részben még rekultiválatlan zagytározók a Duna vízminőségének potenciális veszélyforrásai. A nehézipar környezeti konfliktusainak ellenpólusának tekinthetők a térség természeti és 24

27 kulturális érétkei. A természeti értékek közül kiemelendők a dunai szigetek, amelyek egységes védelme a mai napig nem biztosított. A kulturális értékek közül kiemelendők Komárom és Esztergom műemlékei, történeti településszerkezetük, amelyek turisztikai szempontból is jelentős vonzerőt jelentenek. A táj fejlesztése szempontjából fontos, hogy a folyóval párhuzamosan a települések további összenövése ne következzen be. Ács Duna menti területeit, Süttő-Neszmély közötti, Nyergesújfalu-Tát-Esztergom, Esztergom-Pilismarót-Dömös térségi még beépítetlen természetközeli területeket feltétlenül meg kellene őrizni. Biztosítani kellene a Duna szigeteinek egységes és azonos szintű védelmét és ökológiaitermészetvédelmi prioritású tájrehabilitációját. A települések táji környezetében kiemelendők a hajdani szőlőhegyek, majd zártkertek besűrűsödése, rendezetlen beépülése és a hagyományos funkciótól eltérő lakóterületi, üdülőterületi átalakulása. Ezt a folyamatot jó lenne megállítani és a még hagyományos szőlőhegyi funkciót előnyben részesíteni. Jó példája ennek Neszmély térsége, ahol a megye borvidékének jelentős szőlőterületei találhatóak. A HILLTOP által 88.. ábra: Városi urbanizált táj (forrás: Google Earth) művelt szőlőterületek és az általa felvirágoztatott borászat, borturizmus jó példája a történeti hagyományokon alapuló tájhasználatnak, tájgazdálkodásnak. Tájképvédelmi szempontból fontos a Dunára néző domboldalak természeti adottságokhoz igazodó racionális tájhasználatának megőrzése, a mozaikos tájszerkezet védelme. Ezzel őrizhetők meg az OTrT által kijelölt tájképvédelmi terület övezetének Dunára néző legérzékenyebb és leginkább veszélyeztetett térségei. A tájszerkezet megőrzése szempontjából nagyon fontos a települések és a táj összhangjának megőrzése és további túlzott beépítések megakadályozása, a barnamezős területek rendezése, környezetkímélő gazdaságfejlesztés térségi szintű összehangolt fejlesztése, Környezetvédelmi szempontból kiemelendő a Duna vízminőségének védelme, a roncsolt területek rendezése, a táji, természeti értékek, kulturális örökség értékeinek megőrzése. A gazdaságfejlesztés keretén belül hangsúlyozni kell a Duna menti térség kiemelkedő turisztikai potenciálját, amelyben még jelentős kihasználatlan lehetőségek vannak. Ez a gazdasági ágazat a táj túlzott terhelése nélkül fejleszthető. 22. ábra: Duna menti urbanizált táj (forrás: Google Earth) Városi urbanizált táj A táji adottságok szempontjából megkülönböztetjük a Duna menti urbanizált térséget a Tata-Tatabánya- Oroszlány, illetve a Dorog-Esztergom térsége urbanizált tájtól. Az ebbe a tájszerkezeti egységbe sorolt iparosodott térségek a megye gazdasága szempontjából meghatározó városok együttesét és a közvetlen környezetükben lévő településeket foglalják magukba. Tata-Tatabánya-Oroszlány urbanizált térségéhez szervesen kapcsolódik Szomód, Baj, Vértesszőlős, Környe, Kecskéd és Bokod, Dorog-Esztergom térségéhez Tokod, Tokodaltáró, Tát, Csolnok. Ezen tájegységekre a szénbányászat és az arra települt nehézipar, energetika volt jellemző. Ennek következményeként meddőhányók, salakhányók, pernyehányók maradtak a tájban, amelyek tájrehabilitációja nagyrészt még várat magára. A városok ipari, gazdasági szerkezete megváltozott, amelynek 25

28 következményeként a térség környezetminősége jelentősen javult. A barnamezős ipari területek újrahasznosítása helyett új zöldmezős iparterületek kijelölése következett be a gazdaságfejlesztés és foglalkoztatottság érdekében. Ennek következtében a beépített és a beépítésre szánt területek aránya a biológiailag aktív kondicionáló hatású zöldfelületek rovására jelentős mértékben megnövekedett. Az élhető, jobb minőségű települési környezet kialakítása érdekében a szabadidő eltöltését, a rekreációt szolgáló zöldterületek védelme ezen térség egyik meghatározó prioritása. A még meglévő biológiailag aktív zöldfelületeket, táji környezetet a zöldfelületi rendszer fejlesztésével, védelmi és közjóléti erdők telepítésével javasolt fejleszteni. A további termőföldek igénybevétele helyett a városok intenzívebb beépítését indokolt ösztönözni. További gazdasági területek helyett a felhagyott bányaüzemek, ipartelepek újrahasznosításával, a roncsolt területek rendezésével, a már kijelölt gazdasági területeken belüli intenzív iparfejlesztéssel célszerű a gazdasági-foglalkoztatási konfliktusokat megoldani. Fontos a gazdasági területek és a 23. ábra: Városi urbanizált táj (forrás: Google Earth) környezetszennyezésre érzékeny lakóterületek, intézmények fásítással történő térbeli elválasztása, a városok környezetminőségének javítása, a települések közötti még beépítetlen táji környezet megőrzése. Tata-Tatabánya-Oroszlány térségében kiemelt környezetvédelmi feladat a felszín alatti és felszíni vizek védelme is. A térség nagy részét lefedik a karsztforrások hidrogeológiai védőterületei. Kiemelt feladat továbbá a Tatai Öreg-tó vízminőségének védelme. A tó vízgyűjtőterületébe tartozik ugyanis a tótól délre lévő tájszerkezeti egység teljes területe. Ezért meghatározóan fontos, hogy a tavat tápláló Által-érbe szennyezett víz ne kerülhessen TÁJKÉPVÉDELEM A hatályos megyei területrendezési terv a készítésekor hatályos OTrT-vel összhangban kijelölte az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetét meghatározóan a Pilis, Gerecse, Vértes és Bakonyalja térségében. Ezen övezeti területeket egészítette ki összefüggő rendszerré a terv a térségi jelentőségű tájképvédelmi övezettel. A térségi jelentőségű tájképvédelmi övezet magában foglalja a Gerecse és a Pilis közötti változatos tájhasználatú, mozaikos tájkarakterű dombvidéki tájat, a Vértes és Bakonyalja közötti dombvidéki mozaikos térséget, továbbá Ács 1-es főút és Dunamenti területét. A hatályos megyei terv tájképvédelmi övezetek kijelölésével összefüggő meghatározó alapelve volt, hogy a települési térségek területét nem tekintette az övezet részének. A hatályos terv szerint az övezet által körbevett települési területeken ugyanis a településkép védelem keretében indokolt biztosítani a településkép védelmét a tájképvédelemmel összhangban. Az OTrT évi módosítása nagyon helyesen megszüntette az országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetét, hiszen tájképvédelmi szempontból nem lehet különbséget tenni országos és térségi jelentőség között. Így az OTrT-be már egy övezet került, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete. Az övezet fogalommeghatározása az OTrT szerint: 26

29 "tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult olyan területek tartoznak, amelyek a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak". Az új OTrT szerinti övezet területe lényegében megegyezik a hatályos megyei terv szerinti tájképvédelmi övezetek területével, tehát az erdős hegyvidéki tájak és a változatos tájképi élményt nyújtó mozaikos tájkarakterű dombvidéki tájak tartoznak az övezet területébe. Továbbra is fenntartjuk azon véleményünket, hogy az övezetbe tartozó települések települési területe ne legyen része az övezetnek. Ez ma már azzal igazolható, hogy a hatályos megyei terv készítése óta a településkép-védelmi jogszabályok alapján elkészültek, vagy készülnek a településképi rendeletek. Így feleslegnek tartjuk a települési területekre vonatkozóan tájképvédelmi szempontból további szabályok megfogalmazását. 24. ábra: Kiváló és jó termőhelyi adottságú szántóterületek, térségi jelentőségű mezőgazdasági terület Jelenleg ellentmondás van az OTrT övezetre vonatkozó szabályai és a településkép védelmére vonatkozó szabályok között. Ez annak a következménye, hogy nincs tisztázva a tájképvédelem és a településképvédelem egymás közötti viszonya. A helyi építési szabályzat a településkép védelmére vonatkozó előírásokat már nem tartalmazhat. Az OTrT övezeti szabályai szerint azonban a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatban meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájbailleszkedésre vonatkozó szabályokat. Kérdés, hogy az építmények tájbaillesztésére vonatkozó szabályok egyben a településkép védelmét is szolgálják-e. Ha igen, akkor nem szerepelhetnek a helyi építési szabályzatban. 27

30 3.4. TERMŐFÖLD ÉS TALAJVÉDELEM A MEGYE TERMŐFÖLDHASZNÁLATA A megye területének közel 82%-a termőterületként hasznosul. A változatos adottságok, és hegyvidéki környezet következtében a KSH adatok szerint a megye területének negyede erdő- és valamivel több, mint fele áll mezőgazdasági művelés alatt. A mezőgazdasági terület 81%-a szántó, 15%-a gyepterület, viszont a szőlőterületek aránya 2 %, ami duplája az országos átlagnak, a gyümölcsös 1%, ami megegyezik az országos átlaggal. A megye területhasználatában bekövetkezett változásokat a vonatkozó fejezet részletesen, több szemszögből is tárgyalja. A termőföld használatban történtek kisebb-nagyobb változások 2010 óta. A legnagyobb pozitív változás a megye szőlőterületeit érinti, ahol több, mint 8%-kos terület növekedés történt az elmúlt 8 évben. A szőlőtermesztés, borászat területén tapasztalható pozitív változás egyrészt új szőlőterületek telepítésével, másrészt a borászat, borturizmus fejlődésével (Ászár-neszmélyi borvidék) magyarázható. A gyep és erdő művelési ágú területeknek is kisebb mértékben nőtt a területe. A szántó a többi művelési ághoz képest csak kis mértékben, 0,3 %-kal csökkent. A nádas viszont több, mint felére csökkent, de a kert, a gyümölcsös és a halastó is több mint 25%-kal csökkent. A mezőgazdasági terület összességében viszont növekedett. A termőföldek területnagysága általánosságban csökkenő tendenciát mutat hazánkban és a megyében is. Érdekes adat viszont, hogy a művelés alól kivett terület nagysága a 2010-es évhez csökkent több mint 1000 hektárral, viszont 2016 óta 1600 hektárral növekedett. MŰVELÉSI ÁG TERÜLETE (HA) BEN % ARÁNYA A MEGYÉBEN 2010-BEN TERÜLETE (HA) 2017-BEN % ARÁNYA A MEGYÉBEN 2017-BEN VÁLTOZÁS % Szántó , ,7-0,33 Konyhakert ,8-25,9 Gyümölcsös 851 0, ,3-29,5 Szőlő , ,7 +8,3 Gyep , ,5 +1,9 MG. TERÜLET ÖSSZESEN , ,9 +0,57 Erdő , ,8 +0,77 Nádas 628 0, ,1-52,23 Halastó , ,8-31,27 TERMŐTERÜLET ÖSSZESEN Művelés alól kivett terület , , , ,8-2,65 KEM ÖSSZESEN ,11-0,9 2. táblázat: Komárom-Esztergom megye földterülete művelési ágak szerint, 2010-ben és 2017-ben (Forrás: KSH) A termőföldek csökkenésével kapcsolatban megjegyzendő, hogy az EU 2020 stratégiának egyik fontos célkitűzése a környezetvédelem és az erőforráshatékonyság. Bár megújuló energiaforrásról van szó, ugyanakkor korlátozott mind a mennyisége, mind a megújulása. Megújulásában elsősorban a helyes gazdálkodási gyakorlat játszik szerepet, mennyisége függ a termőföldek más célú igénybevételének ütemétől. A termőföld 25. ábra: Komárom-Esztergom megye termőföldhasználata (Forrás: KSH 2017.) 28

31 védelme érdekében fontos célkitűzés a zöldmezős beruházások helyett a felhagyott, barnamezős területek igénybevétele, mely folyamat a megyében csak részleges eredményekhez vezetett. Ez elsősorban az ipari parkok fejlesztésével van összefüggésben SZÁNTÓTERÜLETEK TERMŐHELYI ADOTTSÁGA 26. ábra: MEPAR felszínborítás (forrás: FÖMI 2018.) Egy szántóterület termőhelyi adottsága több tényezőtől függ. Minőségét elsősorban az éghajlat, a domborzat és a talaj befolyásolja, de természetesen egyéb földrajzi adottságok is meghatározzák. Komárom-Esztergom megye természeti adottságait a hatályban lévő területrendezési tervhez készült helyzetelemzés részletes bemutatta. A termőföldet befolyásoló domborzati és éghajlati viszonyokat az előző fejezet bemutatta. az alacsony síksági, dombsági területek, ahová a Duna-menti északi és északnyugati területek tartoznak; a hegyvidéki területek, Pilis, Gerecse és a Vértes területe, amely elsősorban a megye keleti és délkeleti részeit foglalja magába. A megye síkvidéki területein a kiváló minőségű talajok kedvező éghajlati adottságokkal párosulnak. A síkvidéknek köszönhetően viszonylag magasan áll a talajvíz: általában 2-4 m közötti, de a hullámos síkság völgyeiben ennél alacsonyabb, a hátakon ennél magasabb is lehet. A keleti hegyvidéki területeken a domborzati jelleg, és a hőmérséklet szempontjából kedvezőtlenebb éghajlati jellemzők teszik kevésbé gazdaságossá a növénytermesztést. Itt csak a vízfolyások mentén, medencék területén találkozhatunk kedvező viszonyokkal a növénytermesztés számára. A termőföldek legfontosabb tulajdonsága, a termékenysége a talajértékszámmal (azaz a legjobb termékenységű talajhoz viszonyított számmal) mérhető. Az agrotopográfiai térképek szerint a legjobb termékenységű talajok Komárom és Ács térségében helyezkednek el. Ott a talajértékszám a et is eléri. E területeken intenzív szántóföldi művelést folytatnak. Ugyancsak jó minőségű szántóterületek helyezkednek el a Keleti-Gerecse medencéiben. A Gerecse, Vértes, Visegrádi-hg. és térségükben alacsonyabb termékenységű talajok találhatók, melyek talajértékszáma 20-40% közötti. Ezeket a területeket általában összefüggő erdőterületek borítják. A termőföldek nagyságával, használatával szorosan összefügg a 29

32 tájhasználat és annak változása (lásd még a 3.2 fejezetben). A következőkben a termőföld védelmével kapcsolatos övezetek lehatárolását vizsgáljuk területrendezési szempontból, a vonatkozó jogszabályok adta lehetőségek között. 27. ábra: Kiváló és jó termőhelyi adottságú szántóterületek A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetére vonatkozóan az OTrT a következő fogalom meghatározást alkalmazza: kiváló növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak. Az övezetre vonatkozóan az OTrT két szabályt tartalmaz. Egyrészt a külszíni bányatelek megállapítása és bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. Másrészt beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. A jó termőhelyi adottságú szántó terület övezetét a évi OTrT vezette be. A jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetére vonatkozóan az OTrT a következő fogalom meghatározást alkalmazza: jó növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak. Az övezetre vonatkozóan az OTrT csupán egy szabályt tartalmaz: a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a településrendezési eszközökben a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél kell figyelembe venni. Jó termőhelyi adottságú szántó terület a megyében összesen hektáron került kijelölésre 39 településen a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület körül, valamint Tata, Kocs és Környe térségében. A termőföld védelmével összefüggésben a megyei területrendezési tervben meg kellett határozni a széleróziónak és vízeróziónak kitett területek övezetét, azonban az OTrT megszüntette az övezetek térségi tervekben való kijelölését. Tekintettel arra, hogy a megyében sok helyen fordul elő homokos vályog (Komáromi- Esztergomi síkság, Únyi-patak völgye, Dorog térsége) és homoktalaj (Ács és Komárom, Duna 30

33 mentén Esztergom-Pilismarót térségében, Dunaalmás és Tata között) erózióérzékeny terület, fontos a megfelelő agrotechnika alkalmazása és a védelmi rendszer kialakítása (deflációs terület hosszának csökkentésére mezővédő erdősávok telepítése), a mozaikosság fokozása segíthet enyhíteni a szélerózió okozta károkat. Továbbá az alacsonyabb termékenységű szántók erdősítése is segít. A megyében a vízerózió szinte mindenütt jelen van, ahol 5%-nál magasabb a lejtőviszony, ezért itt is fontos feladat az állandó növényborítottság fenntartása, a helyes agrotechnika, teraszolás, sáncolás és az adottságokhoz helyesen megválaszott tájhasználat, a művelési ág változtatása, a kevésbé jó agropotenciállal rendelkező területek erdősítése. 28a. ábra: Vízeróziónak kitett területek övezete 28b. ábra: Széleróziónak kitett területek övezete Sajátos megyei térségek Komárom-Esztergom megye területrendezési terve az OTrT által előírt övezeteken túl ú.n. sajátos megyei térségeket is lehatárolt, melyek között szerepel a Térségi jelentőségű árutermelő mezőgazdasági terület (A Határozat 1/B. melléklet 6. pont). Erre a sajátos térségre akkor azért volt szükség, mert a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete jelentősen lecsökkent 2008-ban, és a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét még nem tartalmazta az OTrT, azonban ezen kívül további jelentős nagyságú terület rendelkezik jó termékenységű termőfölddel, elsősorban a megye középső és keleti részén. A lehatárolás alapjául az Agrotopográfiai térkép talajértékszáma szolgált. Ezek a talajértékszám alapján lehatárolt területek elsősorban kedvező vízellátás hatására (öntözés) értékes árutermelő területek lehetnek, nem csak az OTrT által már védett, erősen leszűkített nyugati területeken. A megye 76 településéből 58 települést érintő térségekben is fontos feladat az elsődleges mezőgazdasági hasznosítás, a termőföld védelme, amit területrendezési szinten is hangsúlyozni szükséges. A jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetével csak 35 település esetében van átfedés, 23 településen nem szerepel az övezet (megye keleti és déli területein). Országos gyümölcs termőhely kataszter által érintett települések Az OTrT 8. (2) bekezdése kimondja, hogy az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészlet beépítésre szánt területté nem minősíthető. Az Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató- Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft. adatszolgáltatása alapján a megyei terv kijelölte azokat a településeket, ahol a gyümölcs termőhelyre vonatkozó szabályt figyelembe kell venni a településrendezési tervek készítése során (29 település érintett). Figyelembe véve, hogy 1303 hektár helyett mára már csak 600 hektár gyümölcsöst tartanak nyílván (2017. KSH adat), fontos az adatbázis mielőbbi aktualizálása (ezt évek óta ígérik). A rendszerváltás előtt készült adatbázis miatt az érintett települések esetében a gyümölcs kataszterrel való érintettség a településfejlesztés gátja lehet, ezért a hatályos megyei terv intézkedése javasolta, hogy csak az I. osztályú területekre vonatkozzon az OTrT előírása. 31

34 Országos szőlőkataszter által érintett települések Az OTrT 8. (1) bekezdése szerint borvidéki település szőlő termőhelyi katasztere I-II. osztályú területeihez tartozó földrészlet beépítésre szánt területté nem minősíthető. A megye a Neszmélyi borvidék által érintett, amelynek borvidéki településeit a 127/2009. (IX.29.) FVM rendelet sorolja fel, és a terv ennek figyelembe vételével jelölte ki a szőlőkataszter által érintett településeket (28 település érintett). A borvidéki tájkarakter a megye egyes területein (pl.: Neszmély, Tata, Dunaszentmiklós, Kesztölc) meghatározó, így annak megőrzése az agrárgazdasági fejlesztés mellett a tájvédelem szempontjából is fontos. A gyümölcskataszterhez hasonlóan a szőlőkataszter kijelölése is a rendszreváltást megelőző időszakban történt. Átfogó felülvizsgálata annak ellenére sem történt meg, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás következményeként az ország szőlőterületeinek nagysága az EU által erősen behatárolt. Az érintett 28 település alapján feltételezhető, hogy aránytalanul sok a meglévő 1600 hektár szőlőterülethez képest a szőlőkataszterben nyilvántartott terület. Ezért feltétlenül fontos lenne a szőlőkataszter átfogó felülvizsgálata. A megye korábban fontosnak tartotta az OTrT vonatkozó szabályának módosítását úgy, hogy a korlátozás csak az I. osztályú szőlőkataszteri területre vonatkozzon, ezért intézkedésként javasolta, hogy csak az I. osztályú területekre vonatkozzon az OTrT előírása. 29. ábra: Országos Gyümölgytermőhely Kataszter által érintett települések 30. ábra: Szőlőkataszteri területek TERMŐTERÜLETEK TERÜLETRENDEZÉSI SZINTŰ VÉDELME Kiváló és jó termőhelyi adottságú szántóterületek Egy szántóterület termőhelyi adottsága több tényezőtől függ. Minőségét elsősorban az éghajlat, a domborzat és a talaj befolyásolja. Komárom-Esztergom megye éghajlati adottságai az előző fejezetében részletes bemutatásra kerültek, illetve az agrotopográfiai térkép alapján a korábbi vizsgálatok részletesen tárgyalták a megye talajadottságait. Ebben a fejezetben csak a megye termőhelyi adottságainak jogszabály szerinti besorolása és mezőgazdasági szempontú kiegészítő elemzése kerül bemutatásra. Jogszabályi meghatározottság Az OTrT előírja a kiváló és jó termőhelyi adottságokkal rendelkező területek megállapítását. A kiváló és jó termőhelyi adottságú szántóterületek övezete országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezetek, amelyekbe az agroökológiai adottságai alapján kimagasló agrárpotenciállal rendelkező, ugyanakkor környezeti szempontból a legkevésbé érzékeny, ezért mezőgazdasági árutermelésre legalkalmasabb kiváló és jó minőségű és termőképességű szántóterületek tartoznak. A kiváló és jó termőhelyi adottságú területeket a fenti definíció alapján a SZIE-KTI munkatársai határolták le, és ez alapján jelölték ki az Országos Területrendezési Terv mellékleteként. A évi OTrT-ben meghatározottakhoz képest 2014-re jelentősen átalakult a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek kiterjedése, elsősorban a megye középső és nyugati területein, melynek hatására összesen hektárral csökkent az övezet területe. A 37 település érintettség 20 településre szűkült. Az 500 hektárt és 50%-ot 32

35 meghaladó csökkenés Ászár, Bábolna, Császár, Csép, Dunaalmás, Kerékteleki, Kisigmánd, Kocs, Mocsa, Nagyigmánd, Naszály, Szákszend, Szomód, Tárkány, Tata települések területeit érintette, de Komárom esetében is majdnem felére csökkent. Legnagyobb arányú csökkenés Császár, Csép, Mocsa, Nagyigmánd, Tata településeknél figyelhető meg. A megyében egyedül Bana településen növekedett az övezet nagysága másfélszeresére. 17 település területén pedig teljesen megszünt az övezet, melyek közül Csém (466 hektár) és Kisbér (229 hektár) volt érintett legnagyobb területtel. A hatályos OTrt szerint jelenleg Komárom, Ács, Bábolna és Tárkány térségében vannak a nagy összefüggő legjobb termőképességű szántók. Az OTrT övezete 3 településen pedig 5 hektár vagy az alatti nagyságú (Almásfüzitő, Csép, Dunaalmás), de az övezet tartalmaz 1 hektár alatti nagyságú területeket is, illetve települési terület is érintett, melyek a tervezésnél pontosítandók. A hatályos megyei tervben az 1 hektár alatti különálló területek nem kerültek lehatárolásra VÍZVÉDELEM Az Európai Unió által elfogadott és december 22-én hatályba léptetett Víz Keretirányelv (VKI) jelentős mérföldkőnek tekinthető a vizek védelmében, hasznosításában. Általános célkitűzése, hogy javítani kell a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek állapotát, biztosítani kell a fenntartható vízhasználatot (vízkészletek hosszú távú védelmét), a vízminőség javítását, a szennyezés csökkentését, és mérsékelni kell az árvizek, aszályok vizek állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatásait FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLETEK 31. ábra Vízgazdálkodási alegységek és a megye vízrajza (forrás: Vízgazdálkodási alegységi tervek, KEM TrT): Felszíni vizek vízminőség védelmi vízgyűjtő területe a megyének kevesebb, mint a negyedét (53,6 km 2 ) teszi ki. A térséget körülbelül húsz jelentősebb kisvízfolyás érinti, melyek közül az Únyi-patak, Kenyérmezei-patak, Által-ér, Concó, Cuhai Bakony-ér rendelkezik jelentősebb vízgyűjtővel és vízhozammal. A Tatai Öreg-tó mellett jelentős állóvíznek számítanak még a Bánhidai- és Bokodi-tó (erőmű hűtőtó), Ferencmajori és a Kisbéri-halastavak, valamint a Réti-tavak. A megye területének közel negyede (56,5 km 2 ) kiemelten érzékeny felszín alatti vízvédelmi kategóriába sorolt, a kijelölt vízbázis védelmi védőterületek, valamint a Gerecse, és a Vértes felszíni karsztjai miatt. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet határozta meg a vízbázisok biztonságba helyezésének folyamatát. A megye területének közel ötöde (45,5 km 2 ) vízbázis védőterülettel érintett. A Tatabányai védőidom (27,3 km 2 ) a Sárisáp Karsztaknai vízmű és védőterülete (3,9 km 2 ) a Héregi vízmű és védőterülete (3,4 km 2 ) és a Tatai vízmű és védőterülete (3,3 km 2 ) tekinthető a négy legnagyobb védőterületnek. 33

36 32. ábra: Vízminőség-védelem A megye területét tíz felszín alatti víztest érinti. Magyarország Kistájainak Katasztere szerint a megyében igen változó a talajvíz mennyisége és szintje. A sík területeken, illetve a medencékben, völgytalpakban 2-3 méter körül mozog, a hegyek előterében, a domboldalakon ennél mélyebb, úgy 4-6 m körüli. A talajfelszínhez legközelebb (1-2 méter) a Duna komáromi szakaszának térségében található. A mélyben elhelyezkedő vizek és a Duna part menti sekély vizek elsősorban az ivóvíz-ellátásban, míg a termálvizek az energiahasznosításban, illetve a rekreációban hasznosíthatók. A sekély, porózus rétegben elhelyezkedő víztesteket nevezi a köznyelv talajvíznek, mely a mezőgazdaság számára fontos erőforrás. A rétegvizek jellemzően vasat, ammóniát tartalmaznak. A Vértes, a Gerecse és a Pilis karsztjai összefüggő karsztvíz tároló rendszert alkotnak, mely egységet képez a Dunántúli-középhegység karsztvíz rendszerével. A felszín alatti vizek egyik legfontosabb hasznosítási módja a megyében az ivóvíz. A megye területén három távlati ivóvízbázist jelöltek ki. Parti szűrésű vízkivétel a Duna menti településeken található (Dömös, Esztergom, Komárom, Tát, Dunaalmás). Hazánk híres a gyógyfürdő és termálvíz gazdagságáról, ám a megyében viszonylag kevés a hivatalosan nyilvántartott gyógyvízkút (Esztergom, Komárom, Bábolna). Ásványvíz-lelőhelyek száma valamivel több (Bábolna, Bajna, Bakonysárkány, Esztergom, Kesztölc, Oroszlány, Piliscsév, Tatabánya, Tokodaltáró). 34

37 VÍZMINŐSÉG 33. ábra: Vízbázis-védelem A vizek alapvetően jó minőségűek, de minél közelebb helyezkedik el a felszínhez a vízadó réteg, annál nagyobb valószínűséggel jelenhet meg felszíni szennyező anyag (ammónia, nitrát) a vízben (pl. Dömös térsége). 34a. ábra: A felszín alatti víztestek kémiai állapota sekély porózus és sekély hegyvidéki területeken (forrás: 34b. ábra: A felszín alatti víztestek kémiai állapota porózus és hegyvidéki területen (forrás: 34c. ábra: A felszín alatti víztestek kémiai állapota karszt és termálkarszt területeken (forrás: A 2000-ben elfogadott EU víz keretirányelv egyik fő célja a vízminőség javítása, a szennyezések csökkentése. Az eredeti tervek szerint 2015-ig a felszíni vizek elérték volna a jó ökológiai és kémiai, a felszín alatti vizek pedig a jó mennyiségi és kémiai állapotot. Az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben számos intézkedést 35

38 fogalmaztak meg a jó állapot elérése érdekében (A vízgyűjtő-gazdálkodási tervekből egyértelműen látszik, hogy időbeni mentességet kellett kérni legalább 2027 ig a jó állapot eléréséhez). Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (2016. március 9.) adatai alapján a megye felszín alatti vizeinek kémiai állapota a sekély porózus és sekély hegyvidéki rétegben gyenge illetve gyenge állapottal kockáztatottnak minősül. A porózus és hegyvidéki terület kategóriában vegyesnek tekintetőek (nyugaton jó, észak-keleten gyenge, délkeleten jó, de gyenge állapot kockázatú). A karszt és termálkarszt víztestek állapota jellemzően jó minősítést kaptak. A felszíni vizek esetén fő szennyező forrásként a közvetlen és közvetett települési szennyvízbevezetést, valamint az ipari szennyvízbevezetést kell kiemelni. Jelentős tényezők még a diffúz szennyezések melyek jellemzően a mezőgazdasági (túltrágyázás, vegyszerhasználat) és hulladék elhelyezési tevékenységet (nem megfelelő szigetelés) miatt alakulnak ki. 35a. ábra: A felszíni víztestek kémiai állapota (forrás: 35b. ábra: A tápanyag és nitrátérzékeny területek (forrás: Általánosságban érvényes, hogy a jó mezőgazdasági gyakorlat bevezetésével, a tápanyag- és vegyszerterhelés csökkentése elősegíti a jó állapot elérését. A mezőgazdasági területek és a medrek között védősávot, pufferzónát kell kialakítani, mely helyes part menti növénytársulás kialakításával legalább féloldali árnyékolást ad a medreknek, illetve visszatartja a termőterületekről kimosódó szerves- és tápanyagokat. A megyei vízellátás gyakorlatilag teljes körű. Az ellátás zömében a karsztvíz készletekből, illetőleg parti szűrésű vízbázisokból történik. A parti szűrésű vízkivétel általában felső pannon és a negyedidőszaki üledékes összletek jó vízvezető képességű porózus tagjai tárolják e vizeket. A vizek alapvetően jó minőségűek, de minél közelebb helyezkedik el a felszínhez a vízadó réteg, annál nagyobb valószínűséggel jelenhet meg felszíni szennyező anyag (ammónia, nitrát) a vízben (pl. Dömös térsége). Karsztvizes vízbázisok a Vértes és a Gerecse hegységekben fordulnak elő (pl. Tatabánya, Tarján, Héreg, Sárisáp térsége). Jellemzően a triász korú fődolomit és mészkő kőzetek tárolják a vizet. A karsztvizek nagyon jó minőségűek, kémiai összetételük jellegzetesen magnézium-kalcium hidrogén-karbonátos, alacsony szulfát, klorid tartalmú, nitrát, ammónium nem szennyezi. Vas és mangán tartalmuk változó. A megye valamivel több, mint negyedét érinti a hatályos OTrT szerinti országos vízminőség-védelmi terület övezete (57,7km 2 ). Ebbe az övezetbe a felszíni és felszín alatti vizek, az emberi fogyasztásra, használatra szánt 36

39 vizek és a vízkivételi művek, továbbá a halak életfeltételeinek biztosítása érdekében védendő területek tartoznak. Az állattartó telepek szennyvize is jelentős szennyezőforrás lehet, pl. a sertéstelepek hígtrágya elhelyezése (Vértessomló, Kecskéd) a nitrátérzékeny területeket veszélyeztetheti. A nitrátérzékeny területekkel érintett településeket a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelemről szóló Kormányrendelet jelölte ki. A rendelet szerint a megye nagyobb része nitrátérzékeny SZENNYVÍZKEZELÉS A KSH 2016-os adatai szerint a megye lakásállományának 93%-a csatornahálózattal ellátott és mindössze 4 % használ egyéb szennyvízkezelési módszert. Komárom-Esztergom megyében a tisztítás nélkül elvezetett szennyvíz mennyisége jelentősen csökkent 15 év alatt: 2000-ben 2538 ezer m 3, 2010-ben már csak 192 ezer m 3 volt. A KSH adatai alapján napjainkban öt kistelepülésen kívül (Aka, Csatka, Csém, Máriahalom, Úny) mindenhol legalább részlegesen megoldott a szennyvízelvezetés és tisztítás. Az öt településből csak kettő (Máriahalom és Úny) érintett az országos vízminőség-védelmi terület övezetével, ezért ezek a községek amennyiben más jogszabályoknak megfelelő szennyvízkezelési eljárást nem alkalmaznak - veszélyeztethetik a víz minőségét. Az elmúlt években több szennyvíztisztítót is korszerűsítettek és a szennyvízhálózatokat is fejlesztették. Az oroszlányi szennyvíztisztító átépítésével, a tatabányai tisztító további fejlesztésével az Által-éren jelentősen csökkent a vízszennyezés. SZENNYVÍZ AGGLOMERÁCIÓ KATEGÓRIÁK lakos egyed felett lakos egyed lakos egyed 2000 lakos egyed alatt KÖZPONT Esztergom Komárom Tata Tatabánya Oroszlány Tát Nyergesújfalu Lábatlan Ács Kisbér Bábolna Almásfüzitő Epöl Bokod Csolnok Dad Neszmély Szomód Nagyigmánd Kocs Kesztölc Gyermely Mocsa Naszály Sárisáp Szárliget Tarján Tokodaltáró Császár Annavölgy Bakonyszombathely Dág Dömös HOZZÁ TARTOZÓ TELEPÜLÉSEK Baj Várgesztes, Vértestolna, Környe, Vértessomló, Tardos, Vértesszőlős Kecskéd Tokod Bajót Süttő Bajna, Nagysáp Kömlőd Dunaalmás Dunaszentmiklós Leányvár, Piliscsév Szomor Szákszend 37

40 SZENNYVÍZ AGGLOMERÁCIÓ KATEGÓRIÁK KÖZPONT HOZZÁ TARTOZÓ TELEPÜLÉSEK Héreg Máriahalom Mogyorósbánya Pilismarót Súr Úny 3. táblázat: Szennyvíz agglomeráció (forrás:25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet) 3.6. ÉPÍTETT KÖRNYEZETI ÉS KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK Komárom-Esztergom megye területrendezési tervének 2011-es elfogadása óta több változás is történt mind a jogszabályi előírások, mind az épített és kulturális örökség lehatárolásának szempontjából. A IV. MELLÉKLET a fokozottan védett régészeti lelőhelyek, az V. MELLÉKLET a kiemelten védett lelőhelyek listáját, a VI. MELLÉKLET régészeti lelőhelyek teljes listáját, a II. MELLÉKLET a műemlékek teljes listáját tartalmazza A MEGYE MŰEMLÉKÁLLOMÁNYA A megye területén a Miniszterelnökség Örökségvédelmi Nyilvántartási Osztályának május 28-i adatszolgáltatása alapján 491 műemléki védelem alatt álló objektum található, melyből 143 objektum általános műemléki védettséget, 361 műemléki védettséget, 8 objektum műemléki tartozéki védettséget élvez, melyekhez 2 műemléki jelentőségű terület és 266 műemléki környezeti védelem kapcsolódik. A egyedi műemlékek területi elhelyezkedését, valamint településenkénti összetételét a mellékelt térkép mutatja. A műemlékek kategorizálása során a következő szempontokat vettük figyelembe. Egyházi emlékek Népi építészeti emlékek Közintézmény, városi épületek Kastély, kúria, vár Ipar, agrár, közlekedés, műtárgy Köztéri műalkotás Római kori emlék Egyéb műemlék, műemlék jellegű épület A legtöbb és legváltozatosabb jellegű műemlékkel természetesen a két történelmi városban, Esztergomban (216) és Tatán (139) találkozhatunk. Jelentős számú műemlékkel rendelkezik még Oroszlány (32), Bábolna (31), Komárom (20), Kisbér (20), Bajna (17), Neszmély (12). A legtöbb egyházi műemlék és védett városi lakóház Esztergomban és Tatán található, a legtöbb műemléki védettségű népi építészeti emlékkel Neszmély és Esztergom büszkélkedhet. Szinte minden településen műemléki védelem alatt állnak a templomok, római kori műemléki védettség csak három településen található. A műemlék tartozék száma a megyében 9, melyek az alábbiak: Esztergom: a hrsz-ú lakóépülethez, a 16247, -8, -9 hrsz-ú lakóház és vendéglő épülethez, Víziváros középkori városfalai és védművei együtteshez tartozó minaretmaradvány. Kisbér: Szabadság park északi és déli épülete Kerékteleki: fa harangláb, tartozik a 68/1-2 hrsz-ú kápolna épületéhez Oroszlány: lelkészlak, valamint az 1328/1 hrsz-ú evangélikus templomhoz tartozó melléképületek. A Kulturális örökségről szóló évi LXIV. Törvény (Kötv) melléklete felsorolja azokat az épületeket, melyek kizárólagos állami tulajdonban vannak. Ilyen például a komáromi erődrendszer, a bajnai Sándor-Metternich kastély, a dömösi prépostsági romok, az esztergomi pálos kolostorrom, vagy az oroszlányi kamalduli remeteség műemlék együttese. A műemlékvédelem sajátos tárgyai a történeti kertek, temetők, temetkezési helyek, műemléki területek (történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet). Tatán található védett történeti kert (a 38

41 Cseke-tó partján található, 1783-ban épült Angolkert), valamint védett temető (Izraelita temető). A 38. szerint történeti tájként kell műemléki védelemben részesíteni az ember és a természet együttes munkájának eredményeként létrejött olyan kulturális (történeti, műemléki, művészeti, tudományos, műszaki stb.) szempontból jelentős, részlegesen beépített területet, amely jellegzetessége, egységessége révén topográfiailag körülhatárolható egységet alkot. A műemlékvédelem még nem jelölte ki, azonban a korábbi megyei területrendezési terv intézkedési terve javasolja a Pilis, középkori királyi vadászbirtok történeti tájjá nyilvánítását. Ennek alátámasztására 2007 áprilisában készült indoklás, mely kezdeményezés támogatásáról a megyei önkormányzat is határozatot hozott. A történeti táj területe kiterjed a Duna-Ipoly Nemzeti Park Komárom-Esztergom és Pest megyei, Duna jobb partján lévő területekre. Az indoklás kiemeli, hogy a Pilis területén együtt található meg a középkori Királyi Erdő valamennyi eleme: a királyi központok (Visegrád és Esztergom), a vadászterület, vadállomány és a királyi házhoz köthető ciszterci és pálos kolostorok romjai. Az indoklás további része azt is alátámasztja, hogy e két rend tevékenységével úgynevezett kolostortáj is kialakult, ahol összetett örökségi értéket képviselő emlékcsoport található. A terület a mai napig nem kapta meg a történeti táj védettséget, azonban a világörökségi-várományos területek között szerepel, mint Dunakanyar kultúrtáj. A megnevezés munkacím, a végleges elnevezés változhat. A várományos terület pontos lehatárolására nem rendelkezünk adatokkal azon túl, hogy a Visegrádi középkori királyi központ és vadászterület, illetve Esztergom középkori vára - korábbi két várományosi helyszín - összevonásával határozták meg a területet. 36. ábra: Műemlékek és régészeti lelőhelyek A Kötv 39. (1) bek. szerint műemléki jelentőségű területként kell védeni a település azon részét, amelynek a jellegzetes, történelmileg kialakult szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való kapcsolata, terei és utcaképei, építményeinek együttese összefüggő rendszert alkotva - műemléki védelemre érdemes módon - fejezi ki az azt létrehozó közösség építészeti kultúráját. A megyében két műemléki jelentőségű terület található: Esztergom műemléki jelentőségű területe, Tata város műemléki jelentőségű területe. A Kötv 40. -a szerint a védetté nyilvánított műemlékkel vagy műemléki jelentőségű területtel közvetlenül határos ingatlanok, a közterületrészek és a közterületrészekkel határos 39

42 ingatlanok műemléki környezetnek minősülnek. A védetté nyilvánításról szóló rendelet sajátos viszonyok esetén ettől eltérően is kijelölheti a műemléki környezetet. A megadott adatszolgáltatás szerint a megyében 265 műemléki védelem alatt álló műemléki környezet található, melyet a III. MELLÉKLET tartalmaz RÉGÉSZETI LELŐHELYEK A Miniszterelnökség Örökségvédelmi Nyilvántartási Osztályának tájékoztatása szerint Komárom-Esztergom megyében 1664 nyilvántartott lelőhely található, melyből 170 fokozottan, vagy kiemelten védett. Ez a 2011-es állapothoz (1827) képest 163 lelőhellyel kevesebb. A Kötv 13. (4) bekezdése szerint kiemelten védett az a lelőhely, mely kivételes tudományos jelentőséggel, és nemzetközi vagy országos szempontból kiemelkedő fontossággal bír. A hatályos megyei tervben megállapított 6 fokozottan védett régészeti lelőhely mindegyik szerepel a Miniszterelnökség Örökségvédelmi Nyilvántartási Osztálya által megküldött fokozottan és kiemelten védett régészeti lelőhelyek között. A Miniszterelnökség Örökségvédelmi Nyilvántartási Osztálya által megküldött adatbázisban lévő 22 fokozottan védett régészeti lelőhely között 16 új lelőhely szerepel, melyek a hatályos megyei tervben nincsenek benne. A régészeti lelőhelyek kategorizálása szempontjából is történtek változások. A korábban meglévő régészetileg védett lelőhely kategória megszűnt, s a kategóriába tartozó objektumok átsorolásra kerültek a két megmaradó (kiemelten védett és fokozottan védett) kategóriába, illetve a szakmai védelem kategóriába, melybe összesen 6316 lelőhely tartozik. A régészeti lelőhelyekkel kapcsolatban nem fogalmaznak meg külön előírásokat a területrendezési tervezésre vonatkozó törvények. Az OTrT évi módosítása óta a Történeti települési térség övezetét már nem kell alkalmazni a megyei tervekben VILÁGÖRÖKSÉG VÁROMÁNYOS TERÜLETEK A világörökség és világörökség-várományos terület kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló évi UNESCO Egyezmény szerinti Világörökségi Listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyeket Magyarország, mint részes állam nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott arra, hogy a Világörökségi Listára jelöltek legyenek. A megyében jelenleg nem található világörökségi terület, ugyanakkor Magyarország január 31-én benyújtotta az UNESCO Világörökségi Központjához a római limes magyarországi szakaszának világörökségi nevezését. A római limes magyarországi szakaszának védelme egy nemzetközi sorozatjelölés részeként kerül a bizottság elé. A Római Birodalom kr. u. 2. században érte el legnagyobb kiterjedését: Európában a Brit-szigetektől a Fekete-tengerig, Észak-Afrikában a Vörös-tengertől az Atlanti- Óceán partjáig terjedt. Ennek emlékét a limes őrzi, mely árkok, falak, erődítmények, őrtornyok és települések maradványaiból áll. Ennek Nagy-Britanniára (1987) és Németországra (2005) eső szakaszát már felvették a világörökségi listára, hazánkra eső szakaszának védelme előkészítés alatt áll. A Római limes a következő települések területét érinti: Dömös, Pilismarót, Esztergom, Tokod, Nyergesújfalu, Neszmély, Naszály, Mocsa, Almásfüzitő, Komárom, Ács. 40

43 A megyében további három várományos terület is található. Ezek a következők: "Dunakanyar kultúrtáj" (munkacím) (Kulturális - kultúrtáj) A Komárom / Komarnoi erődrendszer (Kulturális) szlovák-magyar közös felterjesztés 2008-ban Tájház hálózat Magyarországon (Kulturális) A Dunakanyar kultúrtáj még megnevezésként csak a magyar oldalakon érhető el, a világörökség nemzeti bizottságának központi honlapján hivatalosan még a tentatív listára 1993-ban felvett esztergomi és 2000-ben felvett visegrádi helyszín szerepel. A megnevezés ún. munkacím, valószínűsíthetően az esztergomi és visegrádi helyszín összevonásával kerül majd kijelölésre e terület. Ebből következően a pontos lehatárolása sem ismert. megyei területrendezési terv már korábban kijelölte a területet, mint történeti térség, úgy a világörökség várományos helyszín Komárom-Esztergom megyében Dömös, Esztergom, Kesztölc, Leányvár, Piliscsév és Pilismarót településeket érintheti. A komáromi erődrendszer 2007-ben került fel a várományos listára Szlovákia és hazánk részvételével. Komárom előnyös közlekedés-földrajzi helyzete folytán már a régmúltban (Római Birodalom korában) is jelentős gazdasági, kulturális és védelmi szerepet töltött be. Az elmúlt évezred viharos évszázadaiban számos alkalommal indult várépítés, vagy korszerűsítés, melynek mára meglévő tagjai a Csillagerőd, Monostori-Erőd, Igmándi-Erőd, valamint Szlovákiában az Újvár ben került a várományos listára a Tájház-hálózat Magyarországon tétel. A tájház-hálózat bemutatja a 18. század és 20. század közötti időszak egy-egy vallás, település, népcsoport jellemző népi építészetét, gazdálkodását, eszközeit, öltözködési hagyományait. A tájházak folyamatos működtetésével, kapcsolódó programok szervezésével megőrizhetők egy-egy térség hagyományai, helyi népszokásai, erősíthető egy-egy közösség összetartozása. Egyedülálló az a törekvés Európában, hogy a különböző térségek, közösségek értékei (tájházai) tudományos alapossággal együtt, azonos módon kerülnek megőrzésre és bemutatásra. A megyében szlovák tájház található például Vértesszőlősön, Pilisszentlélek területén (Esztergom), Oroszlányban, német nemzetiségi tájház Dorogon. 37. ábra: Világörökségi és világörökség várományos, valamint történeti települések 41

44 3.8. HONVÉDELMI TERÜLETEK A hatályos megyei területrendezési tervben amennyiben a megyét érinti - kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezetét és honvédelmi terület övezetét kell kijelölni az OTrT-vel összhangban. Az előbbi országos szintű övezet, amit alkalmazni kell, az utóbbi övezetet a megyei területrendezési terv jelöli ki az adatszolgáltatással összhangban. A kiemelt fontosságú honvédelmi terület fogalma az OTrT fogalommagyarázata alapján: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelyben a Magyarország védelmi képességeit alapvetően meghatározó vagy a NATOtagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződéseiben vállalt kötelességei teljesítéséhez szükséges építmények elhelyezésére vagy ilyen tevékenységek végzésére szolgáló területek találhatók. A honvédelmi terület fogalma: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amely a Magyar Honvédség alapfeladatai rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű ellátásához szükséges építmények elhelyezésére vagy ilyen tevékenységek végzésére szolgál. Az OTrT előírásai szerint mindkét övezet esetében a területeket a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni, és a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A hatályos megyei területrendezési tervben csak kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetet kellett kijelölni, mely Tata, Szomód és Baj települések közigazgatási területét érinti és pontos területi lehatárolással került meghatározásra. A hatályos OTrT alapján csak az övezettel érintett településeket kell a megyei területrendezési tervben kijelölni, a pontos területet az érintett településeknek rendezési eszközeiben, adatszolgáltatás alapján kell lehatárolniuk. A módosított OTrT a hatályos megyei tervnél jóval nagyobb területet sorol kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetbe: Tata, Baj, Szomód mellett Dunaszentmiklós, Neszmély, Süttő, Lábatlan, Nyergesújfalu, Naszály, Tardos és Bajót is érintetté vált. A Honvédelmi Minisztérium adatszolgáltatása szerint további három település honvédelmi terület övezetébe került: Esztergom, Pilismarót, Tatabánya. 42

45 38. ábra: Kiemelt fontosságú honvédelmi terület és honvédelmi terület övezetével érintett települések a HM adatszolgáltatása szerint A honvédelmi érintettség jelentős arányú kiterjesztésének indokát ugyan nem ismertette a Minisztérium, ugyanakkor feltételezhetően összefüggésben van a 2012-ben elfogadott Magyarország Nemzeti Katonai Stratégiájában meghatározott alapvetésekkel, valamint a manapság tapasztalható világpolitikai folyamatokkal, mely gyökeresen fordulatot irányoz elő a honvédelemben. 3 A stratégia közvetlenül nem emeli ki a képesség-fejlesztés területi vonatkozásait, ugyanakkor tény, hogy a honvédség megerősítéséhez szükséges feladatok végrehajtása többlet területigénnyel járhat, mellyel magyarázható a területek jelentős bővülése. E stratégia alapján az elmúlt időszakban jelentősen megváltoztak a honvédelemmel összefüggő építési tárgyú jogszabályok előírásai, melyet a településrendezési eszközök készítése és módosítása során figyelembe kell venni. A jogszabályváltozások jelentősen lazítottak a honvédelemmel összefüggő építési tevékenységek szabályozásán, tulajdonképpen korlátlan lehetőséget biztosítva. A jelentősebb előírások a következők: Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet: 32. (2) A honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények valamennyi építési övezetben, illetve övezetben - a telek megengedett beépített területére és beépítési magasságára e rendeletben, továbbá a helyi építési szabályzatban meghatározott előírásokra tekintet nélkül - elhelyezhetők. (2015) 38. (2) bek.: A védőterület kiterjedését, felhasználásának és beépítésének lehetőségét, módját és feltételeit a vonatkozó jogszabályok - ennek hiányában az illetékes hatóságok előírásai - alapján kell meghatározni. A településrendezési eszközök készítése, felülvizsgálata vagy módosítása során a honvédelmi és katonai célú építmények működési és védőterületét a honvédelmi miniszter adatszolgáltatása alapján kell kijelölni. (2016)

46 A Minisztérium tájékoztatójában kiemelte, hogy a jogalkotó kötelessége a honvédelmi érdeket szolgáló területek korlátozásmentes működését szolgáló védőterületek kijelölése, a környező, nem katonai területeken folytatott tevékenységek és területhasználatok biztosítása érdekében. A jogalkotó változtatási tilalmat, telekalakítási tilalmat, építési tilalmat sem rendelhet a honvédelmi érdekeltségű területekre, összhangban az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 20. (7) bekezdésének e) pontjával ÁSVÁNYI NYERSANYAG-GAZDÁLKODÁS A korábbi megyei területrendezési terv meghatározta a megye ásványi nyersanyag gazdálkodási területek övezetével érintett településeket. Az érintett települések területén az állam kizárólagos tulajdonát képező, kutatással lehatárolt, de bányatelekkel le nem fedett, nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon területek (szénhidrogének és építőipari nyersanyagok) találhatók. A módosított OTrT szerint most már a bányatelekkel le nem fedett mellett a megállapított bányatelekkel lefedett és az állam kizárólagos tulajdonát képező, az Országos Ásványanyag Nyilvántartás szerint nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon területei alapján kell besorolni a településeket ÁSVÁNYVAGYON A megye főbb ásványi nyersanyagai A megye közepe, keleti része hegyvidék, nyugati területein síkvidék helyezkedik el, így a rendelkezésre álló nyersanyagok köre változatos. Nemfémes nyersanyagok Hazai nemfémes ásványi nyersanyagoknak nevezzük az ásványbányászati, az építőanyag-ipari és a talajjavításra alkalmas (tőzeg-lápföld-lápimész) megkutatott és reménybeli vagyonnal rendelkező előfordulásokat. Építőanyagok: A megye jelentős részén találhatók építőanyag-ipari ásványi nyersanyagok. Elsősorban a Duna mentén, ill. a síkságon a folyó jóvoltából felhalmozódott kavics és homok készletek találhatók (pl. Ács, Komárom, Naszály, Dunaalmás, Mocsa térsége), de előfordul jóval távolabb is (Máriahalom, Baj, Császár, Kesztölc, Piliscsév vagy Környe térségében) szintén a Duna hatására. Nem jellemző anyaga a megyének, de zárványként előfordult korábban agyagkitermelés is, Baj település területén, ez jelenleg szünetel. Szintén egy helyen termelnek ki homokkövet Sárisáp területén. A Lábatlan térségében kitermelt márgát cementgyártásra használták, ez a bánya jelenleg szintén szünetel. Jelentős mennyiségű mészkő található a Gerecse környékén, mely építőanyagként, vagy építési kötőanyagként való felhasználása mellett alkalmas savanyú talajok javítására is. Legnagyobb ilyen mészkőbánya Tatabánya területén a Keselő-hegyen található. Szénhidrogének A medencei területek tipikus nyersanyaga a kőolaj és a földgáz. Jelentősége az energia- és üzemanyag termelés mellett a vegyipar esetében van. A korábbi kutatási területek jelenleg nem kerültek lehatárolásra a megye nyugati felén. Szén A Dorogi-, Tatabánya-Mányi-, Oroszlányi medencék jó minőségű barnaszénnel rendelkeznek, mára már az utolsó bánya, a Márkus-hegyi is bezárt 2015-ben NYERSANYAGLELŐHELYEK, BÁNYATELKEK A megyére vonatkozó ásványi nyersanyag-gazdálkodással összefüggő térképi adatokat a Pest Megyei Kormányhivatal Bányafelügyeleti Főosztálya bocsátotta rendelkezésünkre. A 2018 májusában megküldött dwg állomány alapján 42 település érintett megkutatott, nyilvántartott ásványi nyersanyaggal rendelkező 44

47 területtel. A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat honlapján (mbfsz.gov.hu) található bányászati területek digitális térképe alapján a megye területén összesen 34 db bányatelek található a korábbi (2011.) 40 db bányatelek helyett, továbbá 1 kutatási terület Pilismarót területén. Bányatelek összesen 22 településen található. A 34 bányából 28 működik, három bánya kitermelése szünetel (baji agyagbánya, oroszlányi szénbánya, lábatlani márgabánya), egy bezárt (Esztergomi szénbánya), kettő pedig tájrendezés (pusztavámi barnaszén és naszályi kavics) alatt áll után összesen 6 bányatelek szűnt meg, és 4 új telket állapítottak meg. A bányatelkeket a következő táblázat mutatja be. Megnevezés Bányatelek területe (ha) Kitermelt nyersanyag MÜT* Bányatelek megállapítása Ács I. - homokos kavics 62,26 homok kavics működő Baj II. agyag 26,78 agyag szünetelő Baj III. homok 31,68 homok működő Bajna II. (Sárási mészkőbánya) - mészkő 6,68 mészkő működő Bokod II. szén Oroszlány területén 127,21 barnaszén működő Császár I. (Gelegenyés) - homok 4,28 homok működő Csém II. kavics 7,3 homok, homokos kavics, kavics működő Dorog IV. mészkő 31,77 mészkő működő Dunaalmás I. kavics, homok 15,59 homok, kavics működő Esztergom III. szén 730,94 barnaszén bezárt Kesztölc I. mészkő 5,19 mészkő működő Kesztölc II. homok 20,66 homok működő Komárom I. kavics 32,98 homokos kavics működő Környe I. (Környe bányaüzem) - homok 13,09 homok működő Lábatlan I. márga 75,66 márga szünetel Lábatlan V. - mészkő, díszítőkő 3,48 díszítő mészkő mészkő működő Máriahalom I. homok 1,38 homok működő Mocsa III. kavics 24,96 homok kavics működő Mocsa IV. kavics 25 kavics működő Mocsa V. kavics 24,9 kavics működő Naszály I. kavics 32,01 kavics működő Naszály II. (Grébicspuszta) - kavics 3,52 kavics tájrendező Naszály III. homok, homokos kavics, kavicsos homok 12,78 Nyergesújfalu I. mészkő 95,19 homok, homokos kavics, kavicsos homok cementipari márga cementipari mészkő nincs MÜT működő Oroszlány VI. szén 49,72 barnaszén szünetelő Oroszlány VIII. (Ferenc szénbánya) - szén 104,81 szén nincs MÜT Piliscsév I. homok 2,65 homok működő Pusztavám VI. szén, barnaszén 4520,09, nőtt a területe 177,67 ha-ral Sárisáp III. - kaolinos kvarchomokkő 42,95 barnaszén tájrendező kaolinos kvarchomokkő működő Süttő I. mészkő 94,25 mészkő működő Tardos II. (Bányahegy-aljai bányaüzem) - díszítő mészkő Tardos III. (Bányahegy-aljai bányaüzem) - díszítő mészkő Tardos IV. tömb kristályos mészkő 63,55 Tatabánya I. mészkő cementipari mészkő 162,28 *műszaki üzemi terv 1,4 díszítő mészkő működő ,4 díszítő mészkő működő tömb kristályos mészkő mészkő, cementipari mészkő nincs MÜT működő

48 4. táblázat: Megállapított bányatelkek a megye területén, (Forrás: Megnevezés Pilismarót (089/1-34, 090 hrsz.) homok, kavics Kutatási terület (ha) Nyersanyag Megállapítása Érvényessége Státusza 122,22 homok, kavics kutatás 5. táblázat: Ásványi nyersanyagkutatások a megye területén, (Forrás: ábra: Bányaterületek és az ásványi nyersanyag-vagyon terület övezete (Forrás: A bányák működése, azok megállapítása, és működésük üteme időben nagyon változó. A bányászatról szóló évi XLVIII. törvény előírja többek között a bányaművelés részleteses szabályait, a tulajdonos és használó jogait és kötelezettségeit, valamint a tájrendezést is. A bánya bezárását követően a bánya művelőjének a művelés megkezdése előtt elfogadott műszaki üzemi tervnek megfelelően kell elvégeznie a bánya tájrendezését. A bányák jelentősen csökkenthetik a táj esztétikai megjelenését, ezért a tájrendezés egyik feladata a tájképbe illesztés az eredeti, vagy javasolt új területhasználattal. Ezt támogathatja meg a területrendezés és településrendezés a rendelkezésre álló eszközeivel, a tájrehabilitációra vonatkozó szabályok előírásával. A hatályos MTrT szerint korábban 29 településen (övezeti érintettség) volt olyan terület nyilvántartva, ahol ásványi nyersanyag léte volt bizonyított. A Bányafelügyelet által szolgáltatott térképi állomány alapján viszont már 42 település érintett, néhány településnél csak a Duna medre érintett (Dömös, Pilismarót, Tát). A táblázatokban és a térképeken látható adatok a július végi állapotot tükrözik HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A hulladékgazdálkodást megújító, a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény nyomán megalkotott országos hulladékgazdálkodási terv hatására javult mind a keletkező hulladékok megfelelő elhelyezésének 46

49 helyzete, mind a korábbi települési hulladéklerakók rekultivációjának előrehaladása. A megyében kellő számú, és területileg megfelelő regionális hulladéklerakó létesült. A korábban kiépült komplex hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása, országos területi integrációja jelenleg folyamatban van, mely 2019-ig fog megvalósulni (új gyűjtőkörzetek és hulladékgazdálkodási közszolgáltatók). A hulladékgazdálkodás közszolgáltatásának területén komoly változások várhatók, melyek elősegítik az EU Hulladék Keretirányelvével való összhang megteremtését: hulladékképződés megelőzése, magasabb arányú hulladékhasznosítás. A hulladékgazdálkodási fejlesztések az elkülönített hulladékgyűjtési, szállítási és előkezelő rendszerre irányulnak. Az országos területi integráció alapján a 22 régióból Komárom-Esztergom megyét 3 gyűjtőkörzet fogja érinteni: Duna-Vértes Régió (Duna-Vértes köze Hulladékgazdálkodási Társulás) 38 települést, a Fejér Régió 11 települést és a Győr Régió 3 települést fog kiszolgálni a megyében ban a komplex hulladékgazdálkodási rendszer részét képezi a tatabányai regionális hulladéklerakó, mely megfelel a hazai jogszabályok követelményeinek és az EU normáknak. A megyében található Dubnik-völgyi regionális települési szilárd hulladéklerakó és kezelő központ területe a régi, szabad kapacitásának vége felé járó lerakó szomszédságában nyílt meg 2017-ben. Itt biogázüzem, komposztálás, hulladékválogatás, kezelés és feldolgozás is történik. A hulladéklerakó szabad kapacitása évekig elegendő lesz. Az oroszlányi regionális hulladéklerakón telítettség miatt 2014 óta lerakás nem történik. A jelenleg 6 hektáros lerakó bővítésére még 15 ha áll rendelkezésre. A közszolgáltatási területről begyűjtött kommunális hulladék a Polgárdi lerakóba kerül elszállításra. A régi hulladéklerakók rekultivációi befejeződtek a megye területén. Jelenleg elérhető adatok 2016-ból származnak (KSH, EHIR). Ez alapján 2013 után 79 ezer tonnáról 85 ezer tonnára nőtt a megyében közszolgáltatás keretében elszállított hulladék, melynek 84%-a lakossági hulladék volt. Összességében azonban az elszállított hulladék mennyisége között 14%-kal csökkent. A hulladékok szervezett gyűjtése minden településen megoldott. Jelentős pozitív változás, hogy a lakossági szelektív hulladékgyűjtés aránya a megyében 2010 óta 5,4%-ról 15%-ra növekedett. A megyei környezetvédelmi program szerint azonban jelentős lemaradást kell még behozni a szelektív hulladékgyűjtés infrastruktúrájának a kialakításában, mivel 2020-ig 50%-ra kell növelni az újrahasználatra előkészítést. A megyében a települési szilárd hulladék lerakással történő ártalmatlanításának aránya még mindig nagyon magas, 68%, de 2010 óta ez is javult 20%-ot. A 2016-ban újrafeldolgozással hasznosított 30% települési (a lakossági mellett ipari és mezőgazdasági) szilárdhulladék jelentős javulást jelent a évi 10%-hoz képest. Tatabányán a Dubnyik-völgyben 2010 óta megépült a biogáz üzem, ahol a települési szilárd hulladék-maradék frakció, valamint szennyvíziszap komplex hasznosítása történik villamosenergia előállítása céljára. A térségi szerkezeti tervben az oroszlányi és a tatabányai hulladéklerakó és a biogáz üzem is építmények által igénybevett térségként került meghatározásra. A hulladéklerakó területének bővítése miatt e területkijelölések pontosítása szükséges. Ugyanitt, a meglévő tatabányai hulladéklerakó területén halad keresztül a tervezett regionális mellékút, melynek nyomvonala azóta módosításra került a város tervében. Hiányosságok vannak a kezelő és hasznosító hálózat rendszerében, az inert hulladékok kezelésében és hasznosításában, az elektronikai és egyéb veszélyes hulladékok lakosságtól való begyűjtésében, az állati hulladékgyűjtő és tároló helyek megszervezésében és telepítésében is. A zöld hulladék, szennyvíziszap kezelésére, hasznosítására a regionális hulladékkezelő központ komposztálója szolgál. A megyében Dorog, Oroszlány, Almásfüzitő, Esztergom városokban üzemelnek veszélyes és nem veszélyes hulladékhasznosító és ártalmatlanító telephelyek. A veszélyes hulladék nagy részének ártalmatlanítását a Dorogi veszélyes hulladékégetőben végzik. A hulladékégetés során felszabaduló hőt energiatermelésre fordítják, melyet áramként betáplálnak az országos hálózatba vagy rendszerbe. (Megjegyzés: az egyik leghatékonyabb energia- és hőtermelés az áram-hő kapcsolt szemétégető-művekben történik, ezért indokolt a hulladékégetés arányának növelése.) Közszolgáltatás keretében elszállított hulladék (ezer tonna) ,9 88,7 82,8 79, ,2 Lakosságtól elszállított összes hulladék (ezer tonna) 73 71,4 68,2 67,7 68,8 71,6 ebből szelektíven 0,93 0,8 0,84 2,52 1,

50 A közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladék a kezelés módja szerint (tonna) Anyagában hasznosított hulladék Energetikailag hasznosított hulladék Lerakott települési hulladék Összes tisztított szennyvíz (ezer m3) ezen belül: biológiailag vagy III. tisztítási fokozattal táblázat: Komárom-Esztergom megye hulladékgazdálkodását jellemző statisztikai adatok között (forrás: KSH) A régióban a legkedvezőtlenebb a nagytömegű ipari hulladék hasznosítása. Az ipari hulladékok legelőnyösebben építési, útépítési célra hasznosíthatók. A pernyék (főként mint kötőanyag), bányameddők és kohászati salakok, valamint az építési hulladékok felhasználásával az önkormányzati utak költségkímélő módon építhetők. Fontos lenne, hogy a pályázati rendszer kiemelten támogassa a másodlagos nyersanyagok felhasználásával történő útépítéseket. A másodtüzelőanyagok előállítása maradék hulladékból erőműi és cementgyári célra még hiányos a megyében. 40. ábra: Hulladéklerakók és integrált hulladékgazdálkodási körzetek (forrás: május Veszélyes hulladék ártalmatlanítása Az OTrT veszélyes hulladékártalmatlanítóként kijelöli a Dorogi veszélyes hulladékégetőt, amelyet már a hatályos megyei terv Térségi Szerkezeti Terve is lehatárolt. 48

51 Táti-Esztergomi Komáromi-Almásfüzitői KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA ELŐKÉSZÍTŐ FÁZIS TERMÉSZETI ÉS KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK A természeti és környezeti kockázatok elemzését a területrendezési tervezéshez szükséges mélységben végezzük el. Az OTrT-ben három olyan övezet szerepel, amely a természeti és környezeti kockázatokra alapozva befolyásolja a kijelölhető területfelhasználást: nagyvízi meder, rendszeresen belvízjárta terület övezete, földtani veszélyforrás területe ÁRVÍZVÉDELEM, BELVÍZVÉDELEM Komárom-Esztergom megye - domborzatának köszönhetően - kevésbé veszélyeztetett az árvizek és belvizek szempontjából, mint például a szomszédos Győr-Moson-Sopron megye. Az árvízi kockázatkezeléssel (röviden ÁKK) összefüggő tervezőmunka 2010-ben indult és az egész országra kiterjedt. Ennek egyik ütemeként elkészültek a területi veszély- és kockázati térképek, melyek a várható területi elöntéseket, a vagyoni, humán, ökológiai, örökségvédelmi kockázatokkal érintett területeket határolták le. Ezt követően elkészült a veszély és kockázatok csökkentését szolgáló intézkedési terv. A széleskörű társadalmasítást követően a Kormány a 1146/2016. (III. 25.) Kormányhatározatával fogadta el Magyarország Árvízi Országos Kockázatkezelési Tervét. Az alábbi térképek a megye két árvízvédelmi öblözetének (Komárom-Almásfüzitői és Táti-Esztergomi) környezetében várható elöntések területeinek árvíz-veszélyeztetettségét mutatják be a különböző elöntések valószínűségének gyakorisága szempontjából. A kék szín telítettsége a várható elöntés magasságát jelölik (0-5 méter között, ahol mélyebb elöntéseket a sötétebb kék jelzi). A térképek jól mutatják a Duna menti árvízi öblözetek környezetének veszélyeztetettségét gátszakadások, vagy a meglévő töltéskorona szintjét meghaladó áradások esetén. 41. ábra: 3,3% valószínűségű potenciális elöntés (30 évente 1x) 42. ábra: 1% valószínűségű potenciális elöntés (100 évente 1x) 43. ábra: 1 ezrelékes valószínűségű potenciális elöntés (1000 évente 1x) Az előbbi térképeken jól látható, hogy a 30 és a 100 évente várható elöntések között jelentős területi eltérés látható, a 100 és 1000 évente várható elöntések között ugyanakkor nem területi, hanem a térképi ábrázolásban alig érzékelhető vízmélység-különbség várható. Az ÁKK főbb intézkedései között a következők szerepelnek: 1. Töltésmagasítás, erősítés, a két ártéri öblözet töltéseinek fejlesztése A töltéseknek területbiztosítás szükséges a területrendezési tervben 2. Új töltés építése, víztározás, vízvisszatartás, vésztározó, árapasztó csatorna építése nem tervezett a megyében 3. Ártéri, hullámtéri területhasználatok módosítása nem érinti a megyét 49

52 4. Növényzet alakítása és fenntartása ökológiai és természetvédelmi szempontok figyelembe vételével, a lefolyási akadályok megszűntetésével Helemba-sziget tisztítása, Esztergom térségében parti növényzet kiirtása 5. A Concó és az Únyi-patak esetében: vízszállító képesség visszaállítása, árvízi biztonság megoldása, meder rehabilitáció elvégzése, az üledék és a lefolyást gátló növényzet egyszeri eltávolításával. 6. Mederkotrás a Táti-esztergomi ártéri öblözetben: Prímás sziget felső részén beerdősülés tisztítása, visszakotrás, a táti mellékág alvízi szűkület eltávolítása, kotrása 7. Lefolyási akadályok átalakítása, elbontása: Esztergom MAHART kikötő elbontása (víziközlekedési szempontból vizsgálandó) 8. Hullámtéri mellékágak és holtágak rehabilitációja, mesterséges kialakítása: - Komáromi-almásfüzitői ártéri öblözetet érintően: Neszmélyi-Mocsi mellékág ökológiai vízigényének biztosítása, vezetőmű magassági módosítása, szigeteken levonulási sávok kialakítása, Szőnyi és Monostori mellékág rehabilitációja, kotrása, visszakapcsolása a levezetésbe - Táti-esztergomi ártéri öblözetet érintően: Körtvélyesi-mellékág rányitása és vizes élőhelyek létrehozása, Táti mellékágban Kenyérmezei-patak torkolatánál lévő feltöltődés eltávolítása, kiágazás kotrása, módosítása. Mint látható az árvíz elleni védekezés sokrétű feladat: nemcsak a közvetlen vízkárelhárítást, hanem a védművek folyamatos fenntartását és fejlesztését, továbbá a megfelelő vízkormányzást is jelenti. 44. ábra: Nagyvízi meder területe és az elsőrendű és tervezett árvízvédelmi fővonalakkal Komárom-Esztergom megyében az adatok szerint nincsen rendszeresen belvízjárta terület (Pálfai-féle térkép, 2014-ben készül belvíz-veszélyeztettségi térkép 4 ). A megye területét a Szőnyi-Füzítői belvízvédelmi szakasz (két őrjárással) érinti, melynek vizeit az azonos nevű csatorna vezeti el. A Szőny-Füzitői belvízcsatornán között történtek rehabilitációs munkák, melynek eredményeként a csatorna rendezett állapotú, jól működő rendszerré vált. Egyedi jelenség Komárom-Esztergom megyében a karsztforrások újraéledése. A fakadóvizek elsősorban azokon a korábban vizenyős területeken okoznak problémát, ahol a kiszáradt területeket beépítették (elsősorban Tata és környéke). A források korábbi elapadását a bányászattal összefüggő víztelenítés okozta. A bányászati tevékenység megszűnését követően a karsztvíz rendszer lassan regenerálódik, több forrás még ma sem működik. A források folyamatos monitorozása, a veszélyeztetett területekről a víz elvezetése, illetve a visszatérő források megfelelő hasznosítása a térség jövője szempontjából kiemelt fontosságú. 4 A belvízveszélyeztettségi térkép alapja hat komplex tényező (hidrometeorológiai, domborzat, talajtan, földtan, talajvíz, területhasználat) és a belvíz-gyakorisági adatok figyelembe vételével számított komplex belvíz-veszélyeztetettségi mutató 50

53 45. ábra: Ország belvíz-veszélyeztetettségi térképe, 2015 (forrás: OVF) 46. ábra: Komárom-Esztergom megye belvízveszélyeztetettsége 47. ábra: Magyarország aszályos területe (forrás: Komárom-Esztergom megyében a többletvizek mellett az aszályosság sem kiemelt probléma úgy, mint ahogy mint például az alföldi megyékben. Ennek ellenére célszerű a problémakörrel foglalkozni, mert a globális éghajlatváltozás negatív hatásai előreláthatóan az egész országban, így a megyében is fokozódhatnak. A Pálfai-féle aszályossági zónák alapján a megye jelentős része mérsékelten aszályos területek közé tartozik. Az aszály csökkenti a mezőgazdaság versenyképességét, a termelékenységet, mely kihat a területek eltartóképességére. Tovább fokozza a problémát a csapadék területi és időbeli eloszlását jellemző egyre nagyobb egyenlőtlenség és a szélsőséges időjárási események gyakoriságának növekedése. 51

54 Az aszályosság következményeinek enyhítése komplex feladat. 5 A veszélyeztetett területeken fontos a prevenció és az alkalmazkodás. A vízkészleti adottságokhoz illeszkedő tájhasználattal (művelési mód/ág), vízvisszatartással, öntözéssel, előrejelzéssel, és a vízfelhasználás hatékonyságának növelésével az aszály káros hatásai csökkenthetők, megelőzhetők. Alkalmazkodással, megfelelő agrotechnikával, a vízvisszatartás javításával, a vízrendszerek fejlesztésével, szemléletmód váltással szintén mérsékelhetők a károk. A szélsőséges időjárási eseményeket tekintve ki kell térni a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek intézkedési terv részében szereplő települési csapadékvíz gazdálkodás stratégiájára. Ennek lényege, hogy a 20 mm alatti csapadékok helyben tartása az érintett ingatlan tulajdonosának feladata (zöld infrastruktúra), a mm közötti csapadékmennyiség elhelyezése a település feladatkörébe tartozik, míg a 40 mm feletti csapadékmennyiség elvezetése állami főműveken történik (szürke infrastruktúra). Ezutóbbi esetben célravezetőbb a minél nagyobb arányú visszatartás, hiszen a víz egyre nagyobb kincs. Az önkormányzatok és a lakosok sokat tehetnek a vízvisszatartással zöld megoldások alkalmazásával (pl. esőkertek, áteresztő burkolatok, tetővizek visszatartása, beszivárgás elősegítése, vizes élőhelyek kialakítása stb.). E megoldások jelentős hasznot jelenthetnek a helyi közösségeknek a városi zöldfelületek fenntartásában, fejlesztésében FÖLDTANI KOCKÁZAT A megye mozgásveszélyes területeit részletesen az alábbi térkép mutatja: 48. ábra: Földtani veszélyforrással érintett települések 5 Kolossváry Gábor, címzetes egyetemi docens november 25-ei előadása alapján ( 6 Dr. Buzás Kálmán, egyetemi tanár Települési csapadékvíz gazdálkodás előadása alapján ( +strat%c3%a9giai+alapja&ie=utf-8&oe=utf-8&client=firefox-b) 52

55 A földtani veszélyforrás kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a lejtős tömegmozgásokkal, egyéb kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságokkal és építésföldtani kockázatokkal jellemezhető területek, továbbá az emberi tevékenység hatására jelentkező vagy felerősödő kedvezőtlen földtani folyamatokkal és vízjárással összefüggő földtani veszélyek által érintett területek tartoznak. Az érintett területen új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a bányafelügyelet hozzájárul. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal digitálisan elérhető Országos Felszínmozgásos Katasztere alapján megye adottságából következően számos földtani veszélyforrás található Komárom-Esztergom megyében. A földtani veszélyforrásokat a fenti térkép és a VII. MELLÉKLET szerinti táblázat tartalmazza EGYÉB KOCKÁZAT A termékeny talajréteg védelme érdekében a 2011-es módosítás alapján készült megyei területrendezési terv tartalmazhatott szélerózió és vízerózió mérséklésével összefüggő övezeteket. A övezeti kijelölések arra szolgáltak, hogy a településrendezési eszközökben olyan területhasználat kerüljön kijelölésre a leginkább veszélyeztetett területeken, mely mérsékeli a szél- és vízerózió mértékét. Ez az övezet az OTrT 2013 végi módosításával törlésre került. Ugyanakkor az eróziós károk mérséklésében továbbra is ki kell jelölni a megfelelő tájhasználatot. 49. ábra: Széleróziónak kitett terület övezete a hatályos megyei terv szerint 50. ábra: Vízeróziónak kitett terület a hatályos megyei terv szerint Területrendezési léptékben a levegő minőségére, valamint a vízvédelemre célszerű még kitérni. A vízvédelmet külön fejezet tárgyalja. A levegővédelemmel kapcsolatosan a megyei területrendezési tervnek csak csekély befolyásolási lehetősége van. Területi léptékben a légszennyezettségi zónákat célszerű figyelembe venni. A vonatkozó rendelet (4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet) jelöli ki Magyarországon azokat a területeket, amelyeken belül a légszennyező anyagok koncentrációja egy bizonyos tartományba esik. Ezeket a területeket a rendelet légszennyezettségi zónákba, illetve agglomerációba sorolja. Hazánkban összesen 10 légszennyezettségi zóna, illetve agglomeráció, valamint városok található. A szennyezőanyagok koncentrációját, illetve a mérőpontok számát ezekre a zónákra vonatkoztatva kell meghatározni. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendeletében Komárom- Tatabánya-Esztergom szerepel, azaz a megye hagyományosan ipari városai. A területre a következő típusokat határozták meg légszennyező elemként: Kén-dioxid Nitrogéndioximonoxid 10 Benzol Szén- PM Talaj közeli PM10 PM10 PM10 PM10 PM10 ózon Arzén Kadmium Nikkel Ólom benz(a)- (As) (Cd) (Ni) (Pb) pirén (BaP) E C F D E O-I D E F F B 7. Táblázat: légszennyező elemek zónánkénti besorolásai 53

56 A zónák típusait a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. melléklete határozza meg ÉGHAJLATVÁLTOZÁS TERÜLETI VONATKOZÁSAI Komárom-Esztergom megye az ország legkisebb területű és második legsűrűbben lakott megyéje, ahol a klímaváltozáshoz hozzájáruló tényezők közül jelentős az átmenő forgalom, az ipari parkok, gazdaságikereskedelmi területek logisztikai terhelése, valamint a foglalkoztatási központok felé irányuló forgalom, a szuburbanizáció általi ingázás terhelése. Az ipari kibocsátások (gépgyártás, autógyártás, vegyipar és energiaipar) növekedése is prognosztizálható a jelenlegi fejlődési ütem mellett, mellyel nő az energiafogyasztás is. A megye kiemelt feladata tehát a lakossági energiafogyasztás, az ipari és a közlekedési kibocsátás csökkentése. A megye a klímaváltozás hatásai által nem különösebben veszélyeztetett, az országos átlagtól nem tér el. A klímaváltozás hatásaira való felkészülést alapozza meg a Komárom-Esztergom megye klímastratégiája c. dokumentum, amelyet a Magyar Innováció és Hatékonyság Kft. készített 2017-ben a Környezeti és energiahatékonysági operatív program KEHOP keretében. Az éghajlatváltozás megyét érintő területi vonatkozásait a megye klímastratégiája c. dokumentum felhasználásával mutatjuk be, a területrendezés sajátosságaira figyelemmel. A megye legfontosabb üvegházhatású gázok kibocsátási szegmensei a háztartások, az ipar és a közlekedés. A kibocsátási tényezők közül az energia, azon belül a villamosáram és a földgáz a legnagyobb kibocsátási faktor. A dokumentum készítése során elvégzett adaptációs helyzetértékelések és a jövőbeli veszélyeztetettségi elemzések alapján a megyében a klímaváltozás okozta jelentősebb problémák a következők: védendő értékek és ivóvíz készletek veszélyeztetettsége árvíz, villámárvíz hőhullám, aszály és erdőtűz A megyei adaptációs elemzések és szakértői vélemények alapján Az éghajlatváltozás kiemelt problémakörei, hatásai és hatásviselői, valamint a várható hatás mértéke táblázat (Bíró et al., 2017 alapján) meghatározza a 10 kijelölt 7 problémakör relevanciáját a megyében. 51. ábra: Komárom-Esztergom megye klímakitettsége A területrendezési terv készítése során különösen figyelembe veendő megállapítások: 7 Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia által 54

57 A megye természeti kincseit (klímaérzékeny élőhelyeket) veszélyeztetik a villámárvizek és hőhullámok, az erdőtűz kockázat (ez hatványozottan), veszélyeztetett továbbá az ivóvíz készletek mennyisége és minősége. A megyében számos kiemelten védendő érték van, például a Tatai Öreg-tó ig várhatóan megnő az erdőtüzek és aszályos napok száma. Különös elővigyázatosságot igényel a Vértes és Gerecse, Pilis, Bakonyalja erdővagyona, a természeti értékek, a lakott területek. A megye középső területén az erdők veszélyeztetettsége magas, melyet jól szemléltet a lenti NATÉR ábra. A villámárvíz veszélyeztettség középtávon nő a megyében, s továbbra is korrelál a csapadékos napok számával. A keleti területeken, a Gerecse és a Vértes lejtőin elterülő települések erősebben veszélyeztetettek. A fokozottan veszélyeztetett települések a hegységekkel borított területen találhatóak, azon belül is a hegylábaknál. A felszíni és felszín alatti vízkincsen belül (vízfolyások, források, tavak, vizes élőhelyek, karsztos élőhelyek) a megye fő ivóvízforrását jelentő karsztvízbázis kiemelten sérülékeny. Ezt a Duna vizének szennyeződése bemosódás árvízhelyzet alkalmával, a csapadékeloszlás egyenetlensége illetve hiánya (közvetetten a villámárvizek és aszályok) és az illegális hulladék-elhelyezés egyaránt veszélyeztet. A régió az ivóvízbázisok, tavak vízminőségének védelme terén kiemelt fejlesztést igényel. A partiszűrésű vízkészletre települt vízbázisok közül a Komárom- Koppánymonostori, az Esztergom- Prímás-szigeti, a Táti, és a Dömösi vízbázis sérülékeny. 52. ábra 53. ábra Legfontosabb adaptációs (alkalmazkodási) és mitigációs (kockázatmérséklő) megyei feladatok az alábbiak: A közúti forgalom által generált, az ipari és a mezőgazdasági (különösen állattartás) eredetű üvegházhatású levegőszennyező kibocsátás mérséklése, Épületek, közlekedés és a gazdaság energiahatékonyságának növelése, Szénhidrogének kiváltása alternatív energiaforrásokkal, az energiatermelés CO2 kibocsátásának mérséklése, Meglévő összefüggő zöldfelületek védelme, területük bővítése, burkolt és épülettel fedett területek növekedési ütemének mérséklése, megállítása, rozsdaterületek, barnamezők fejlesztésének ösztönzésével a zöldmezős területigény mérséklése, Tájsebek, roncsolt területek kezelése, rekultivációja, fedetlen felületek visszaszorítása, vízfolyások, tavak jókarba helyezése, karsztforrások visszatéréséből eredő problémák kezelése, a települési csapadékvízzel való gazdálkodás korszerűsítése, 55

58 ár- és belvízvédelem, illetőleg az öntözés integrált fejlesztése, meglévő rendszerek korszerűsítése, települési környezeti infrastruktúra hiányosságok felszámolása, Klímavédelmi cselekvések összehangolása a környező régiókkal, Oktatás, szemléletformálás. Komárom-Esztergom megye klímastratégiája a megyei klímavédelmi jövőkép (Közös cselekvéssel stabilan az élvonalban a klímaváltozás mérséklésében, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban) eléréséhez meghatározza a szükséges célkitűzéseket: a Megyei Dekarbonizációs (széndioxid csökkentő) és Mitigációs (Kockázatmérséklő) Célkitűzéseket, a Megyei Adaptációs (alkalmazkodási) Célkitűzéseket, valamint a Klímatudatossági és Szemléletformálási Célkitűzéseket. A területrendezési terv készítése során az I. MELLÉKLETBEN is bemutatott célkitűzésekre figyelemmel kell lenni. 56

59 4.1 TELEPÜLÉSRENDSZER A TELEPÜLÉSRENDSZER TÉRBELI SZERVEZŐDÉSE Komárom-Esztergom megye településrendszere a markánsan eltérő táji, gazdasági adottságok eredményeképpen két főtengelyre, illetőleg három karakteres altengelyre szerveződik: a (Budapest)- Tatabánya (Oroszlány) Tata- Komárom-(Győr-Bécs) főtengelyhez a Székesfehérvár-Mór- Pusztavám-Oroszlány-Tatabánya-Komárom-Komarno-Érsekújvár-Nyitra másodlagos észak-déli tengely csatlakozik; a (Budapest)-Esztergom Komárom-(Ács)-(Győr) közötti Duna-parti főtengelyt észak-déli irányban a Budapest-Dorog-Esztergom-Párkány-Léva, illetve a (Székesfehérvár-Mór)-Kisbér-Komárom-(Komarno) keresztezik. A megye városhálózata a történelem során többször is átrendeződött: határhelyzet kialakulása, korábbi két megye megmaradt területeinek egy megyébe történő egyesítése, központfunkció átkerülése a Tataimedencébe. A rendszerváltás óta a két egykori megyeszékhely újbóli megerősödése markánsan érvényesült, így a kettő, majd egypólusú térség az ezredfordulóra egyre inkább hárompólusúvá vált. Egy-egy pólus nem csak a vezér várost (Tatabánya, Esztergom, Komárom), de a térségükben lévő többi várost és nagyobb községeket is magába foglalja: Tatabánya mellett Tata, Oroszlány, Dorog, Nyergesújfalu-Tát és a szlovákiai Párkány a szlovákiai Révkomárom mellett Bábolna, Ács és Almásfüzitő). Komárom-Esztergom megye településrendszerének legfőbb sajátossága tehát a többszörözött többközpontúság. Ebből következik, hogy a megye településrendszerére a klasszikus minden út Rómába vezet modell nem alkalmazható! Európában és Magyarországon is több olyan térség található, ahol nem jöttek létre egyértelmű centrum-periféria helyzetek: több kisebb-nagyobb központ hol együttműködve, hol versengve szervezi a teret, az egymás közeli központok hatásterülete nagymértékben átfed egymáson. Az egyensúly és szinergia kibontakozását, a városrégió megszerveződését az egyközpontú szemléletre épülő közigazgatási kormányzási rendszer, a versengésre késztető adórendszer gátolja. A társadalmi mozgások, folyamatok és a megyei területfejlesztés tervezési folyamat során erősödő tudatosulás, a közös infrastruktúrafejlesztések mégis a kohézió irányába sodorják e térség városait és községeit. Ez a kiváló adottságú sokpólusú urbanizált táj az egykori Tatai-szénmedence, az Esterházy család több évszázados birtok- és településfejlesztő tevékenysége nyomán kibontakozó Által-ér-völgyi régió, a Tatabánya- Oroszlány-Tata-Komárom városegyüttes és térsége ma mintegy ezer, Révkomárommal (és térségével) ezer ember lakóhelye. Ilyen urbanizációs sűrűsödés a ezer lakosú Esztergom- Sturovó-Dorog-Tát-Nyergesújfalu-Tokod-Tokodaltáró térség, illetőleg a kb. 50 ezer lakosú Komárom- Komarno várospár és közvetlen vonzáskörzete. Komárom-Esztergom megye jövőbemutató, távlatos döntést hozott, amikor területfejlesztési koncepciójának fókuszába állította e várostérségek térszerkezeti és szervezeti feltételeinek kialakítását már a korábbi területfejlesztési ciklusokban is (lásd sajátos megyei térségek). A területfejlesztési stratégia és integrált területi program projektek sorát irányozta elő, amelyek e cél megvalósítását szolgálják. A megye területrendezési hatáskörének bővülése, a megyei övezet- és hozzárendelt szabály-alkotásra kapott felhatalmazás a terület- és településrendezési keretrendszer kialakításának lehetőségét teremti meg. 57

60 54. ábra: Sajátos megyei térségek a 2011-ben jóváhagyott, hatályos megyei területrendezési tervben (tervező: Város-Teampannon) 55. ábra: Városhálózati sűrűsödések és tematikus térségek a megyei területfejlesztési stratégiában (tervező: Város-Teampannon) E sokpólusú településrendszerben a hálózatok azon tulajdonsága, miszerint az erős egyre erősebb, a gyengébb pedig egyre gyengébb lesz, (tartósan) nem érvényesült. A három megyei pólus(térség) erőviszonyai egymás között, illetőleg a pólusokon belüli erőviszonyok folyamatos mozgásban vannak, hosszabb távon akár komolyabb súlyponteltolódások is bekövetkeztek és bekövetkezhetnek. A megyei területfejlesztési koncepcióban rögzített vízió megvalósulása azt eredményezhetné, hogy a korábbi nulla végű játékot (a hálózat egyik elemének megerősödése a másik térvesztését eredményezi) egyre inkább winwin folyamatok váltsák fel. Ennek feltétele a többközpontúság elismerése-elfogadása, a benne rejlő lehetőségek kibontakozását szolgáló stratégiák érvényesítése, ennek megfelelő térszerkezet kialakítása VÁROSHÁLÓZAT A megye városhálózatának legerősebb tagjait továbbra is az 1983-as várossá nyilvánítási hullám előtti városok alkotják: Tatabánya, Oroszlány, Tata, Esztergom és Komárom. A nyolcvanas években lett város Kisbér és Dorog, az évtized végén Nyergesújfalu. Kisbér a térsége városhiányossága, Dorog (akkor még) jelentős bányászati-ipari foglalkoztató szerepe, Nyergesújfalu a fontos ipari szerepe okán óta a megyében 12 városi jogállású település van, jelentősebb térszervező és/vagy foglalkoztató szerepet azonban csak a rendszerváltás előtt várossá vált települések töltenek be. A valós településhálózati folyamatokat a KSH a településegyüttesek lehatárolásával próbálja nyomon követni. Ezek a lehatárolások a népszámlálási adatok felhasználásával, komplex mutatórendszer alapján készülnek, de csakis a megyei jogú városokra vonatkozóan, ami a mai informatikai környezetben nehezen indokolható az adatkezelés nehézségeivel. Különösen azon megyékben hibás ez a módszertan, ahol a megyei jogú város és a környező városok térszervező szerepe tekintetében a különbség nem szélsőséges. Nagyon hiányzik az a módszertan, ami a lehatárolást az összes városra alkalmazná. További súlyos módszertani hiba, hogy a megyehatárokat, a tényleges folyamatokat felülírva, minden esetben agglomerációs, illetőleg településegyüttes határnak tekintik. Ezekkel a megszorításokkal tudjuk csak értékelni a tatabányai nagyvárosi településegyüttes lehatárolásának változásait. A Tatabányai nagyvárosi településegyüttest a évi lehatárolás szerint is ugyanaz a 12 település alkotta, mint 1998-ban, a 2014-ben közreadott (2011. évi népszámlálási adatok alapján lehatárolt) településegyüttes ugyanakkor csak 11 településből áll ban, a KSH módszer szerinti településegyüttes már nem foglalta magában Tatát és Oroszlányt, illetve e városok vonzáskörzetéhez tartozó Baj és Bokod községeket. Ennek hátterében e városok foglalkoztató-térszervező szerepeinek növekedése áll, e szerepek városok közötti fokozódó megosztása áll ben pedig a korábban ide tartozó Dad község sem került bele a statisztikai lehatárolásba. A lehatárolás nem foglalkozik e városok közötti, sőt Komáromra is kiterjedő erőteljes többirányú, komplex kapcsolatrendszerrel. 58

61 Hiánypótló az a vizsgálat, amely 2014-ben a évi népszámlálás alapján, illetőleg évi népszámlálás alapján (visszamenőleg) a munkaerőpiaci vonzáskörzeteket határolja le Igaz, hogy a módszertan egydimenziós, viszont sokkal pontosabb képet fest, mivel minden települést vizsgál, továbbá a többirányú ingázások összeadódnak, ami a valós kapcsolati hálózatokról sokkal pontosabb képet ad. A Tatabányai munkaerő-piaci vonzáskörzet Oroszlány és Tata vonzáskörzetét is magában foglalja. A módszertan hibája ugyanakkor, hogy az egydimenziós jellegből fakadóan inkább pillanatfelvételről lehet beszélni. Különösen kisebb vonzáskörzetek esetében egy-egy 1-2 száz főt foglalkoztató vállalkozás megszűnése, áttelepülése más településre komoly változásokat is eredményezhet. Az utóbbi vizsgálat alapján mégis megállapítható, hogy a nagyobb városok, jelentősebb munkaerőpiaci központok vonzáskörzete nőtt, a kisebbek a nagyobbakba beolvadtak. Ugyanakkor a nagyobb központok relatív súlya a saját munkaerőpiaci központjukon belül csökkent, az ingázás többirányúsága, keresztirányúsága erősödött. A megye szempontjából kétségtelen Tatabánya és Tata városegyüttes kiemelkedő pozíciója: a két város súlyponti fekvéséből adódóan, továbbá a tervezett közlekedésfejlesztéseknek is köszönhetően relatív súlya tovább erősödhet. A két város egymáshoz közeli fekvése, szerepeik kiegészítő jellege, egymásra utaltságuk (munkaerőpiac, oktatási-kulturális-jóléti szolgáltatások iránti kereslet stb) egyre inkább szükségszerűvé teszi a területfejlesztési koncepcióban megfogalmazott várostérségi szemlélet mind szélesebb körű érvényesülését. Az Által-ér menti kerékpárút megvalósulása ennek fontos funkcionális (ingázás, rekreációsturisztikai kínálatfejlesztés) és emblematikus mérföldköve: az egykori Tatai-szénmedence 21. századi arculatának adott egyértelmű, markáns irányt. 56. ábra: Munkaerőpiaci vonzáskörzetek évi és a évi népszámlálások alapján, Forrás: PÉNZES, J. MOLNÁR, E. PÁLÓCZI, G. (2014): Helyi munkaerő-piaci vonzáskörzetek az ezredforduló utáni Magyarországon Területi Statisztika 54 (5): A munkaerőpiaci mozgások tekintetében 1954 óta város Oroszlány tartósan része e várostérségnek, egyes tanulmányok Tatabánya külvárosaként emlegetik igen kis saját vonzáskörzete alapján ( A város a évi és a évi munkaerőpiaci vonzáskörzet lehatárolás alapján is a Tatabányai vonzáskörzet szerves része, csakúgy, mint Tata. Azonban nem egyirányú mozgásokról van szó, sokkal inkább egy több központú vonzáskörzetről, ahol Tatabánya súlya 2001-ben és 2011-ben is csak 55% volt (összehasonlítva: a központok munkaerőpiaci súlyának országos átlaga 2001-ben 72% volt, míg 2011-ben is 69 %). Az országostól eltérő átlag éppen a többi központ relatíve jelentős foglalkoztatási szerepének köszönhető) re Oroszlány is rákapcsolódik az emblematikus jelentőségű Által-éri zöldfolyosóra, amely észak-felé már a Dunáig (Dunaalmás) kiépült. Városhálózati pozíció tekintetében Komárom többirányú kötődésű: az egykori Duna menti ipari agglomeráció két legjelentősebb városának egyike (Esztergom mellett), a megye kisalföldi területeinek szervező-foglalkoztató központja, miközben egyre több szálon kötődik a Tatabánya központú várostérséghez. A 2014-ig erős foglalkoztató szerepű térségből a Nokia volt munkavállalóit- a évi 59

62 elbocsátások, illetőleg a évi bezárás után igen nagy részben a Győri Audi szívta fel, ugyanakkor Tatabánya, illetve szlovákiai foglalkoztatók is jelentős számban alkalmaznak komáromiakat. Munkaerőpiaci vonzáskörzete erősen beszűkülhetett a évi állapothoz képest. A komáromi híd megépülése a Tatai medence és a szlovákiai Vág-völgyi városok közötti (beszállítói, munkaerőpiaci) kapcsolatok erősödését elősegíti, a javuló közlekedési viszonyok miatt (távolabbi munkaerőpiacok elérhetősége) a város tőkevonzó képessége is (újra) javulhat. A megyei kapcsolati hálóban elsősorban a Duna menti tengelyre szerveződő, 1952-ig megyeszékhely Esztergom kedvező fővárosi és Pest megyei kapcsolatai okán inkább a Budapesti agglomeráció felé húz, ugyanakkor munkaerőpiaci vonzáskörzete is egyre bővül. A Tatabányai vonzáskörzethez hasonlóan ugyanakkor szintén több központú vonzáskörzetről van szó, amely Dorog vonzáskörzetét már 2001-ben is magában foglalta (mindkét irányú ingázás), 2011-re Nyergesújfalu-Lábatlan vonzáskörzete is beolvadt. Ha a megyeszékhely Tatabányát, mint fókuszt tekintjük kétségtelenül áll az a nézet, hogy településhálózati szempontból leghátrányosabb helyzetű Kisbér. A regionális (Székesfehérvár-Mór-Győr) kapcsolatrendszer tekintetében azonban a kisváros pozíciója egyáltalán nem kedvezőtlen, a két szomszédos megyeszékhely és Mór munkahelyei kiválóan elérhetőek az itt élők számára. Nem mondható ez el Oroszlányról, amely még mindig nem rendelkezik főúti kapcsolattal sem Tatabánya, sem pedig Mór(-Székesfehérvár) irányába. Noha ez a megyei közlekedési hálózat legfontosabb hiányossága, a NIF tájékoztatása szerint a kormányzat ennek megvalósítását nem tekinti még a megyén belüli fejlesztések között sem! prioritásnak. A kapcsolati hiánynak is betudható, hogy Oroszlány szenvedi el a legjelentősebb népességfogyást a megye városai közül. A közötti vándorlási különbözet adata (1000 lakosra -4,1) közel háromszor rosszabb, mint a soron következő, legkedvezőtlenebb helyzetű járásban (Komáromi járás, 1000 lakosra -1,5). A évben az Oroszlányi járás kivételével (1000 lakosra -3,1) minden más járásban pozitív egyenleget mutattak ki! A Komáromi híd megépülését követően a Tatabánya déli elkerülő-oroszlány-mór főúti kapcsolat megvalósulásának kell prioritást élveznie. A megye újabb városai Bábolna (2003), Lábatlan (2004), Ács (2007), Tát (2013) akkor nyertek városi rangot, amikor az ennek alapjául szolgáló gazdasági szerepük már erőteljesen csökkent (kivéve Tát, amelyik tipikus szuburbánus település). A drámai zsugorodás a megye nyugati határán (Ács, Bábolna), Győr vonzásának köszönhetően, valamelyest mérséklődött az utóbbi években, a vándorlási pozitívum a természetes fogyást lényegében kiegyenlíti (Bábolna népessége az utóbbi években újra nőni kezdett). E kisvárosok (Bábolna kivételével) a Duna menti zónában találhatók, viszonylag kedvező kapcsolataik révén, mint munkaerő kibocsátók (lakóvárosok) töltenek be szerepet. Relatív nagy népességüknek köszönhetően környezetüknél jobb az intézményi ellátás és a lakossági szolgáltatások kínálata, térszervező szereppel azonban nem rendelkeznek A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT VÁLTOZÁSAI A megyében a települések száma nem változott, a megyét továbbra is 76 önálló települési közigazgatási egység alkotja. A közigazgatási határokat illetően sem történt változás. Az egyes települések népességváltozása nem volt olyan mértékű, ami a vidékies-urbánus jellegen módosított volna: a megye továbbra is egyike az ország urbanizálódó térségeinek. A járásrendszer következtében hat város közigazgatási szerepe (tovább) erősödött, a korábban kistérségközpont Dorog nem kapott önálló járást. A járásrendszer a megye egyébként is sokoldalú térszervező szereppel bíró nagyobb városok mellett még Kisbérnek kedvezett. Az ezredforduló első évtizedében a megye urbanizálódó térségei még urbanizáltabbak lettek, a szuburbanizáció fokozódott. A trend a évi népszámlálást követő időszakban mindazonáltal bonyolultabbá vált. A növekedési-zsugorodási tendenciák szórtabbá váltak. A előtt a (szub)urbanizációs hatásokból kimaradt térségek közül a évi népszámlálás adatai azt mutatják, hogy a 60

63 (2001- hez képest) 2017 (2010-hez képest) (2001- hez képest) 2017 (2010-hez képest) (2001- hez képest) 2017 (2010-hez képest) (2001- hez képest) 2017 (2010-hez képest) (2001- hez képest) 2017 (2010-hez képest) (2001- hez képest) 2017 (2010-hez képest) (2001- hez képest) 2017 (2010-hez képest) KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA ELŐKÉSZÍTŐ FÁZIS megye nyugati határának településeit elérte a Győri agglomerációs nyomás. A Móri munkaerőpiaci vonzáskörzet hízása is a megye korábban erősen zsugorodó bakonyaljai falvak demográfiai viszonyainak kedvez. A többi, korábban is csökkenő népességű vidéki települést továbbra is a népességcsökkenés jellemzi (Kisalföld, Gerecse belső, nagyobb városoktól távolabbi települései). Ugyanakkor egyes, korábbi szuburbanizációs célpontok népességnövekedése megállt, sőt negatívba fordult át. 57. ábra: Népességváltozás és között. A jóval rövidebb időszak ellenére a trendfordulás jól látható: új növekvő települések a megye nyugati határán és a Bakonyalján, továbbá átrendeződések a Budapesti agglomeráció vonzáskörzetében VIDÉKI TÉRSÉGEK DIFFERENCIÁLTSÁGA Komárom-Esztergom megye vidéki települései között ma legmarkánsabb különbség abban van, hogy a gazdasági-ipari tengely részét képezik-e, vagy a közöttük lévő összefüggő vidéki térségekben helyezkednek el. Demográfiai és gazdasági aktivitás tekintetében is ez a legjelentősebb vízválasztó. A települések népesség szerinti nagysága a megyében az alábbiak szerint alakul: KE megye 2010 jan. 1.(fő) Települések száma népességnagyság szerint 6 (n.v.) 7 (+) (1 város) 21 (1 város) 5 (város) 5 (város)** 4 (város)* (n.v.) (n.v.) ( n.v.) (n.v.) ** (+) 5 (város)* 2 1 Típus népessége 2254 (-) 2597 (+) (-) (+) (+) (-) (-) (-) (-) (-) (2010-)* * (+) (-)* 8. táblázat:: Települések népesség szerinti megoszlása Forrás: Hatályos TRT Vizsgálati munkarész, évi és évi Helységnévkönyvek, KSH * Esztergom népessége a korábbi időszakban 30 ezer fő fölé emelkedett, viszont 2017-re újra 30 ezer alá csökkent a népessége. ** Kisbér 1986, Lábatlan 2004, Ács 2007, Tát 2013 óta város. n.v. nem változott a korábbi állapothoz képest + számuk nőtt a korábbi állapothoz képest - számuk csökkent a korábbi állapothoz képest A vidéki térség a közigazgatási funkciók, a foglalkoztatottság és a vállalkozó kedv szempontjából erősen homogén, azonban közigazgatási funkciók lassan követik a gazdasági aktivitást és a népességmozgásokat. A községek közül közös önkormányzati hivatalt a 64 községből 17 működtet: 61

64 Járás Esztergomi KÖH község (együttműködésben érintett) Bajna, Bajót, Csolnok, Dág, Piliscsév (5) saját önk. hivatalú község térségi szerep nélkül Kesztölc, Pilismarót, Sárisáp, Süttő, Tokod, Tokodaltáró (6) KÖH más településen (együttműködésben érintett) Annavölgy, Dömös, Epöl, Leányvár, Máriahalom, Mogyorósbánya, Nagysáp, Úny (8) Községek összesen Komáromi Mocsa, Nagyigmánd (2) Almásfüzitő (1) Bana, Csém, Kisigmánd (3) 6 Kisbéri Ászár, Bakonyszombathely, - Ácsteszér, Aka, Bakonybánk, 16 Császár, Réde, Tárkány (5) Bakonysárkány, Bársonyos, Csatka, Csép, Ete, Kerékteleki, Súr, Vérteskethely (11) Oroszlányi Szákszend, Bokod (2) Kecskéd (1) Dad, Kömlőd (2) 5 Tatabányai Vértessomló, Gyermely (2) Környe, Szárliget, Tarján, Vértesszőlős (4) Héreg, Szomor, Várgesztes (3) 9 Tatai Tardos (1) Baj, Kocs, Naszály, Szomód (4) Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Neszmély, Vértestolna (4) összesen Táblázat: Települések státusza a megyében A fenti táblázatok (és a kapcsolódó térkép) jól tükrözik a megyei településhálózat karakterét: változatos településstruktúra nagy (de csökkenő) népességű egykori ipari és bányászfalvak és kicsi, de növekvő szuburbánus települések a Pilis és a Gerecse dombvidéki területén, közepes méretű lakó (korábban döntően mező- és erdőgazdálkodó) falvak a dombvidék belsejében (Esztergomi és Tatai járás), mikroközpontok köré szerveződő sok kistelepülés a Bakonyalja (Kisbéri járás) területén, nagy népességű községek és kisvárosok dominanciája a Kisalföldön (Komáromi járás), relatív nagy népességű egykori bányászfalvak és szuburbánus települések Vértes területén (Oroszlányi és a Tatabányai járás) ábra: Települések népessége, 2017, és közigazgatási szerepe (KSH Helyésgnévkönyv alapján saját szerkesztés) KÖZPONTI BELTERÜLETEN KÍVÜLI LAKOTT HELYEK, TELEPÜLÉSRÉSZEK A külterületi illetőleg központi belterületen kívüli lakott helyekkel jobbára csak a tanyakutatás (utóbbi időben néhány zártkert-kutatás) foglalkozik, miközben az országban igen sok, ettől eltérő lakotthely-típus is 62

65 előfordul. E központi belterületen kívüli településrészek eredet, használat alapján meghatározott típusainak, helyzetének és trendjeinek feltérképezése (nem csak Komárom-Esztergom megyében) a településkutatás egyik nagy hiányossága. A közigazgatás alapú településhálózat elemzés ugyanis gyakran elfedi a valós térszerkezeti viszonyokat, akár mindkét irányba: lásd Esztergom 16 központi belterületen kívüli (legalább 10 fő által lakott) településrésze, illetőleg a három közigazgatási egységből álló, de valójában teljesen összenőtt Tát-Tokod-Tokodaltáró, vagy Kisbér-Ászár, Sárisáp-Annavölgy településeket. A területrendezési terv módosítás megalapozására fordítható igen rövid idő a KSH adatok elemzését teszi lehetővé, ami azonban csak felületes kép kialakítására alkalmas: az egyéb belterület (nem típusba sorolt) elfedi a valós térhasználat jellegét; gyakran nem világos a településrészi besorolás (tipizálás) alapja, indoka; adatfelvétel csak népszámlálások idején történik, az utolsó ilyen adatfelvétel 2011-ben történt nincsenek előzetes vizsgálatok, nincsenek kialakult módszerek az adatok értékelésére, hiányoznak a terepvizsgálatok. Településrész-típusok jelleg szerint Komárom-Esztergom megyében a népesség 7%-a, több mint 20 ezer lakos él a központi belterületeken kívül, esetenként azoktól nagyobb távolságra. E viszonylag magas szám azonban magában foglalja például Esztergom-kertváros 6300 lakosát: a városrész szerkezetileg Dorog város része, még ha közigazgatásilag Esztergomhoz is tartozik. Dorog kis közigazgatási területének köszönheti Tát-kertváros is a létét (Dorogi szénbánya kolónián élő bányászok betelepítése). A közigazgatásilag Komáromhoz tartozó több mint 2 ezer lakosú Koppánymonostor egykor önálló település volt, csakúgy, mint Tata területén Agostyán (560 fő), Kisbér területén Hánta (460 fő), Esztergom területén Pilisszentlélek (320 fő). A megyében központi belterületen kívül további jelentősebb (100 főt meghaladó) népesség egykori zárkertekben (szőlőhegyek, hétvégi házas üdülőterületek), volt bányász- vagy ipari kolóniák területén, illetve működő vagy nem működő majorok területén él. A korábbi kolóniák közül ugyanakkor önálló község lett Tokodaltáró (egykori bányász- és üveggyári kolónia) és Annavölgy (korábban Sárisáphoz tartozó bányászkolónia). A KSH besorolása szerint 2011-ben fő besorolás nélküli településen élt, ezek (jellemzően) egyéb belterületek közel 1 ezer fő élt 26 üdülő jellegű (hétvégi házas) településrészen; kb fő élt összesen 89 mezőgazdasági jellegű településrészen (szőlő, pincesor, egyéb zártkert, major, puszta, tanya, horgásztanya); közel 390 fő élt 14 ipari, vagy üzemi településrészen (közülük 52 a táti malom, 40 a tatai téglagyár területén); gazdasági funkcióhoz nem kötött 44 lakóhelyen 1400-an éltek; gyógy és szociális intézményben, illetve szállásszolgáltató épületben összesen 110 fő élt 6 településrészen egyéb helyeken (őrházak, vasútállomások stb) 35 településrészen kb. 280 fő élt. Egyes ipari és bányászkolóniák (Csolnok, XII. akna, Tokod-Ebszőnybánya, Környebánya, Almásfüzitő- Kiskolónia), szőlők (Bársonyos-Öreghegy), üdülőtelepülések (Pilismarót: Dunapart, Síkvölgypuszta, Vértessomló-Üdülőfalu), majorok (Szomód-Ferencmajor, Szomor-Somodorpuszta) jellegét nem határozza meg a KSH, noha nem mindegyik egyéb belterület. Esztergom-kertvárost és az eredetileg önálló, a szocializmus idején csatolt településrészeket (Koppánymonostor, Hánta, Agostyán) nem számítjuk, akkor 28, jellege szerint nem azonosított településrészen 3700 főt vett száma a KSH. 63

66 A központi belterületen kívüli települések adottságai igen eltérőek, még az közel azonos eredetűek között is óriási különbségek lehetnek. Pl. Esztergom egykori zártkertjei (Szamárhegy, Búbánatvölgy) ma a város elit lakónegyedei ( rózsadombjai ), miközben a kisbéri szőlőkben a népesség legszegényebb rétegei, informális források szerint a Nyugat-magyarországi munkahelyek hozzáférése reményében beköltözők húzzák meg magukat. 59. ábra: Központi belterületen kívüli legalább 10 lakossal rendelkező településrészek száma településenként (KSH évi népszámlálás alapján saját szerkesztés) Településrész-típusok lakosság nagysága szerint 116 településrészen a népszámlálók 2011-ben egyáltalán nem találtak lakost. 112 településrészen 1-10 fő élt, ezeken a településrészeken több mint 400 főt számoltak össze. 65 településrészen fő élt 2011-ben, az ilyen helyen élők száma közel 1500 fő volt. Ezeknek igen nagy része mezőgazdasági jellegű település (major, zárkert, stb). A majorok vagy egykori majorok részén ma is folyik gazdasági tevékenység (lásd baromfi telepek), ahol az ott élők munkát kapnak, máshol az eredeti tevékenység megszűnt, az itt élők az igen szegényes lakáskörülmények között ott ragadtak, vagy egyéb lehetőség híján beköltöztek. 100 főnél népesebb, 500 főnél kisebb népességű központi belterületen kívül 30 településrészen összesen 6200 fő élt 2011-ben. Ezek egy része a lakosság élethelyzete szempontjából az aprófalvak számát szaporítja, problémáik egy része azokhoz hasonló, de többnyire további nehézségekkel is meg kell küzdeniük. Vannak közöttük egykori falvak (ahol az alapvető szolgáltatások orvos, óvoda, idősotthon, kisbolt - biztosítottak), szőlőkből lett elit kertvárosok és szegénységet koncentráló zártkertek, egykori majorok, bányász- és ipari kolóniák, üdülőtelepek egyaránt előfordulnak lakosú központi belterületen kívüli településrész mindössze 3 volt a megyében, Almásfüzitő-Kiskolónia, Tata-Agostyán, illetve a Komárom-KKV lakótelep főnél csak Esztergom-Kertváros (6300 lakos) és Koppánymonostor (2300 lakos) volt népesebb. Járás lakosú településrész lakosú településrész lakosú településrész legérzékenyebb lakosúak összesen település- ilyen település- ilyen település- ilyen település- ilyen érintett 64

67 részek száma településen élő lakos összesen részek száma településen élő lakos összesen részek száma településen élő lakos összesen részek száma települése n élő lakos összesen Esztergomi Kisbéri Komáromi * Oroszlányi Tatabányai Tatai Összesen *Almásfüzitő-Kiskolónia,; Komárom-KKV-lakótelep települések száma 10. táblázat: Központi belterületen kívüli, 10 főnél népesebb, 1000 főnél kisebb népességű településrészeken élők járásonként (2011) 60. ábra: Központi belterületen kívüli településrészek száma (2011-ben ténylegesen lakott/ összes településrész, továbbá az ott élők népessége (KSH évi népszámlálás alapján saját szerkesztés) A legérzékenyebb lakosú, központi belterületen kívüli településrész és az ott élők számát összesítve megállapítható, hogy ilyen településrészből legtöbb az Esztergomi járásban található, de hasonlóan magas a számuk a Tatabányai járásban: a járásonként ±30 ilyen településrészen 3 ezer-3 ezer körüli népesség élt ben. Jelentős az ilyen településrészek és az ott élők száma még a Kisbéri járásban (17 településrészen 1,5 ezer lakos). A Komáromi járásban 22 településrészen közel 1 ezer, a Tatai járásban 17 településrészen kb. 800, az Oroszlányi járásban 10 településrészen közel 700 fő lakott. Mindent összevetve 55 település 129 ilyen településrészén kb. 10 ezer lakosról van szó, ami a megye népességének kb. 3%-a. Az idő rövidsége miatt részletesebben csak a ténylegesen lakott településrészeket vizsgáltuk. Szükséges ugyanakkor felhívni a figyelmet, hogy a megye térszerkezete szempontjából a (már) nem vagy csak néhány személy által lakott településrészek - lásd majorok és zártkertek) is jelentőséggel bír(hat)nak. A megye 65

68 nyugati peremén ezek jelentős baromfi, kisebb mértékben (verseny)ló tenyésztő és bértartó telephelyek, a helyi gazdasági struktúrában adott esetben meghatározó szerepet játszhatnak. 4.2 TERÜLETHASZNÁLAT MEZŐGAZDASÁGI TÉRSÉG 61. ábra: Területfelhasználás Az OTrT szerint a mezőgazdasági térség országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók. A szabályok szerint a megyei területrendezési tervben az OTrT szerint kijelölt mezőgazdasági térség területének 75%-át mezőgazdasági térségbe kell sorolni. A vegyes (mozaikos) területfelhasználású térség országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, ahol a mezőgazdaságnak és erdőgazdaságnak egyaránt meghatározó szerepe van, és a mezőgazdasági területek és erdőterületek mozaikossága jellemző. A szabály szerint a vegyes területfelhasználású térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy vegyes területfelhasználású térségbe kell sorolni. Az adottságokat tekintve összefüggő mezőgazdasági térség a megye nyugati felén található (Kisalföld: Győr-Tatai-teraszvidék, Igmánd-Kisbéri-medence), ahol hullámos felszínű medencesíkságon magas termékenységű barna erdőtalajok alakultak ki. Ezeken a területeken a nagytáblás szántóföldi művelés a jellemző, csak elvétve találhatók erdőfoltok. Összefüggő erdőterület Bábolnától délre helyezkedik el. A síkság nyugati felén állattartó telepek, puszták sorakoznak a főbb mezőgazdasági feltáró utak mentén (pl. Bábolna és Bársonyos/Kerékteleki közötti erdő térségében), némelyikük lakott (pl. Felső- és Alsóvasdinnyepuszta). A síkság déli részein a vízfolyások mentén halastavak teszik változatosabbá a mezőgazdasági tájat, valamint a gazdálkodást. Kisbér térségében és attól délre a mezőgazdasági tájhasználatot felváltja a mozaikos tájjelleg, a domborzat is átvált dombvidékibe: a mezőgazdasági táblák mellett gyakoribbak az összefüggő erdők, 66

69 valamit megjelennek a Neszmélyi borvidékhez (Ászári Körzet) tartozó nagyüzemi szőlőterületek. A térségben a szőlőtermesztés jelentősége nagyrészt visszaszorult, nem határozza meg a térség földhasználatát. Ezzel ellentétben a síkság keleti peremén Neszmély térségében (Neszmélyi Körzet) a Gerecse északi, észak-nyugati lejtőin összefüggő szőlőterületek jelzik a terület borvidéki jellegét. A megye másik összefüggő mezőgazdasági területe a Gerecsei-medencékben helyezkednek el. Itt is igen jó termékenységű talajok találhatók, ugyanakkor a zártabb hegyvidéki környezet következtében a terület termőhelyi adottságai eltérők. A kisalföldi területekhez képest árnyalatnyival hűvösebb és valamivel nedvesebb klimatikus viszonyok között történik a nagyüzemi szántóföldi művelés. A majorságok itt is jellemzők, de nem jelennek meg olyan sűrűségben, mint a kisalföldi területeken. A Gerecsei-medencéktől keletre a dombvidéki jellegű felszíneken az összefüggő szántóföldeket felváltja a mozaikos táj, gyakoribbak az összefüggő erdőfoltok, a meredekebb domboldalakon láthatóan erőteljesebbek az eróziós hatások, ezért a talajok termékenysége sem olyan magas, mint a medencékben. A mozaikos földeken is a szántóművelés a jellemző, de a településtesttől különálló major csak elvétve található vélhetően a domborzati sajátosságokból adódóan. Ehhez keleten közvetlenül kapcsolódik a Pilisi-medencék mezőgazdasági területei Dorog- Leányvár-Úny vonalában ERDŐGAZDÁLKODÁS Az erdőgazdálkodás szempontjából a megyei területrendezési tervet a térségi szerkezeti terv vonatkozásában az erdőgazdálkodási térség, a térségi szabályozás vonatkozásában a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete és az erdőtelepítésre javasolt terület övezete érinti. A megye területén az erdőterületek nagysága a 2011-ben elfogadott módosítás óta lényegében nem változott, amit igazol, hogy a 2010-ben készült vizsgálatok idején a Komárom-Esztergom Megyei Földhivatal adatai szerint a megye területén ha erdő volt. A KSH 2017-es adatbázisa szerint ( a megye erdősültsége 2010 óta nem változott, összesen 61,8 ezer hektár. Az erdőterület nyilvánvalóan nem csökkent, csupán a KSH kerekítése miatt "tűnt el" 38 ha. Mivel az erdőterület nagysága az eltelt 8 év alatt nem változott, így a tulajdonmegoszlásban és az elsődleges rendeltetésben sem következhettek be számottevő változások. A megye erdőterületeinek tulajdonmegoszlásában 2009-ben 81%-ot tett ki az állami tulajdon, 18%-ot magántulajdon és 1%-ot a közösségi tulajdon. A megye erdősültségének elsődleges rendeltetés szerinti megoszlásában legnagyobb arányt a védelmi rendeltetésű erdők képviselik (54,3%), a gazdasági erdők aránya 45,1 %. A közjóléti erdők aránya mindössze 0,5%, míg az oktatási-kutatási erdők 0,1%-ot tesznek ki. A 2011-ben elfogadott megyei terv térségi szerkezeti terve ha erdőgazdálkodási térséget jelölt ki. Ez lényegesen kevesebb volt, mint az OTrT által kijelölt erdőgazdálkodási térség (85350ha). Az erdőterületek statisztikai adatainak, az erdők konkrét területi növekedése ismeretében az erdőgazdálkodási térségek területrendezési tervi nagyságrendje erősen eltúlzott. Különösen annak ismeretében, hogy a megye erdősültsége jóval az országos átlag felett van. A jelenleg hatályos OTrT által kijelölt erdőgazdálkodási térség ha. A megye területrendezési tervének most is lehetősége van a térség pontosítására, hiszen az OTrT által kijelölt erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban kell erdőgazdálkodási térségbe sorolnia. A településrendezés eszközeiben tovább pontosíthatók a tervezett erdőterületek annak tudatában, hogy a településszerkezeti terv távlatában hol várhatók konkrét erdőtelepítések. Az OTrT a már meglévő erdőterületeket azzal védi, hogy a törvény 7. (1) bekezdése szerint "az Országos Erdőállomány Adattár" szerint erdőterületnek minősülő területeket a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. Az erdőterületek védelmét azonban az erdőtörvény is biztosítja, így az erdők más célú hasznosítása csak rendkívüli esetben az erdőtörvény előírásainak figyelembevételével történhet. Így a települések rendezési terveiben az Adattár szerinti erdőknek általában 100%-a erdőterületbe kerül. 67

70 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület az OTrT fogalom meghatározása szerint: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe olyan meglévő erdőterületek, valamint erdőtelepítésre alkalmas területek tartoznak, amelyeknek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is szükséges vagy indokolt. Az övezet területét Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési és Földhivatali Főosztálya adatszolgáltatása alapján a mellékelt térkép tartalmazza. Az övezetre vonatkozó törvényi szabályozás lényegesen megváltozott: 62. ábra: Elsődlegesen erdő rendeltetésű területek (forrás: NÉBIH 2017.) A hatályos megyei terv készítésekor az akkor hatályban lévő OTrT még lehetőséget adott az övezetben beépítésre szánt terület kialakítására is. A közgyűlés 266/2011. (XII.15.) számú határozata szerinti megyei területrendezési tervi ajánlásokban az övezetre vonatkozóan a következő javaslat szerepelt: " Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület kijelölése még kivételes esetben sem javasolt." Az OTrT 2012.évi módosítása során az övezetre vonatkozó szabály a megyei ajánlással összhangban változott (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem létesíthető. 68

71 63. ábra: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Erdőtelepítésre javasolt terület övezete A hatályos megyei terv az övezet területét a balatonfüredi Zöldövezet Tervező Iroda 1992-ben készített komplex fejlesztési terve alapján jelölte ki, mivel annál frissebb adatszolgáltatás nem állt rendelkezésre. A jelenlegi módosításához Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési és Földhivatali Főosztálynak kell adatszolgáltatást adnia. (Egyelőre adatszolgáltatást nem kaptunk) VÍZGAZDÁLKODÁSI TÉRSÉG A vízgazdálkodási térség országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe Magyarország felszíni vízrajzi hálózata (vízfolyások és tavak) és parti sávja tartozik. A vízgazdálkodási térséget 90%-ban vízgazdálkodási térségbe kell besorolni a megyei területrendezési tervekben. A területenként változó klimatikus viszonyoknak megfelelően a megye területét sűrűn behálózzák a sík- és dombvidéki vízfolyások. A vízgazdálkodási térségeknek a víz levezetésén túl összetett szerepük van, mely térségenként változik, ezért alapvetően meghatározzák a fejlesztés irányait. A legjelentősebb vízfolyás a Duna, mely nemzetközi jelentősége, szerepe vitathatatlan. Hatása nemcsak a folyam vonalában, hanem annak szélesebb sávjára is kiterjed. A megyei pozícióját tekintve határfolyónak a vízgazdálkodás mellett kiemelkedő szerepe van a közlekedésben (VII. páneurópai folyosó), a turisztikában (kerékpáros turizmus is!), a rekreációban (sport, szabadidő eltöltése), a természetvédelemben (nemzetközi ökológiai folyosó!), valamint jelentős tájformáló elem (Dunakanyar), nem beszélve kulturális szerepéről. A területrendezési szerepe ezért a vízgazdálkodási szerepen jóval túlmutat, az érintett megyék kiemelkedő természeti, gazdasági és kulturális értéke. 69

72 A vízgazdálkodási térségek másik jól körül határolható csoportja a vízválasztóként is működő Dunántúliközéphegységben eredő vízfolyások. A vízválasztó vonaltól észak-nyugatra eredő vízfolyások a megye területén átfolyva érik el a Dunát. A vízfolyások hossza a vízválasztó elhelyezkedéséből adódóan kelet felé folyamatosan csökken, a Gerecse északi részén és a Pilis környékén a legrövidebbek. E vízfolyások vízhozama a legjobban kitett a szeszélyes időjárásnak. A megye nyugati részén a benyúló kisalföldi részeken ezzel ellentétben hosszabbak, vízgyűjtő területük is jóval nagyobb, ezzel vízhozamuk is bővebb (Cuhai-Bakony-ér, Concó, Által-ér). Ezt gazdaságilag ki is használják az érintett településeken, hiszen halastavakat, hűtőtavakat alakítottak ki a vízfolyások mentén (Kisbér, Komárom és Tata, Tatabánya, Oroszlány térsége). Az Által-ér táplálja a megyében legjelentősebb rekreációs funkciójú Tatai (Öreg)-tavat, az Által-ér pedig egyre nagyobb szerepet kap a megyei turisztikában: az Által-ér menti kerékpárút több szakasza épült meg, Tatabánya a Bánhidai tó mellett a Bánhidai erőmű területének újrahasznosításával turizmussal, a szabadidő eltöltésével, sportolással összefüggő építési övezetet jelölt ki településrendezési eszközeiben. Az Által-ér felső szakaszán mesterségesen kialakított Bokodi-tó elsődleges szerepe a hőerőműhöz kapcsolódik (hűtőtó), de horgászhelyként is kedvelt. A vízválasztótól dél-keletre elhelyezkedő vízfolyások szintén a Dunába torkollnak, viszont azok többségében már Fejér megyén keresztül folyik át. Komárom-Esztergom megyében szerepük már kevésbé jelentős, ugyanakkor a szomszédos megyében szintén halastavakat táplálnak. A legjelentősebb vízfolyások a Szent-László-víz és a Váli-víz BEÉPÍTETT TERÜLETEK VÁLTOZÁSA Az elmúlt hét évben változó mértékben növekedtek a megye települései. A beépítés változásának vizsgálatára a Google Earth 2011-ben és 2018-ban készült légifotójait használtuk, összehasonlítva a két felvétel közötti eltéréseket. Megállapítható, hogy a vizsgált időszakban elsősorban a gazdasági területek növekedtek jelentősen, emellett két városban, Tatabányán és Esztergomban tapasztaltunk településszerkezeti léptékű lakóterületi bővülést. A lakóterületek közül Tatabányán a Kertvárosban, Esztergomban Szentgyörgymezőn növekedett a település, kertvárosias lakóterületként. A települések közül Tatabánya és Környe közös ipari parkjában történt a legnagyobb beépülés, ahol mindkét településen ha-nyi területtel nőtt a beépített területek mérete. Mindkét település jelentősen megnövelte a településszerkezeti terveiben az ipari park méretét, segítve annak további bővülését. Hasonlóan számottevő beépült területek növekedése Komáromban, ahol az ipari parkban az Alumetal Group telepedett le, 10 ha-os telephelyet felhasználva. A komáromi ipari park fejleszthető területei a város tájékoztatása alapján fogyóban vannak, ezért a település a települési térség növelését kérte a megyei terv készítése során. Egyenletes telítődés figyelhető meg az esztergomi és a tatai ipari park fejlődésében. Előbbiben 5 ha, utóbbiban 9 ha-nyi területen telepedtek le gazdasági vállalkozások. Hasonló léptékű növekedés történt Oroszlányban, ahol a Borg Warner mintegy 10 ha-on bővítette telephelyét. Emellett kisebb mértékben, 1-2 ha közötti léptékben bővültek Bábolna, Baj, Szomód, Vértesszőlős és Dorog hasznosított gazdasági területei. 70

73 64. ábra: Komáromi ipari park beépülésének változása 2011 és 2018 között 65. ábra: Tatabánya és Környe ipari parkjának változása 2011 és 2018 között Település Rendeltetés Beépülés mértéke (ha) Bábolna gazdasági terület 2 Komárom gazdasági terület 10 Tata gazdasági terület 9 Baj gazdasági terület 3,3 Szomód gazdasági terület 1,5 Tatabánya gazdasági terület 21,2 kertvárosias lakóterület 3,6 Környe gazdasági terület 30,2 Vértesszőlős gazdasági terület 0,9 Dorog gazdasági terület 1,5 Esztergom gazdasági terület 5 kertvárosias lakóterület 1,3 Oroszlány gazdasági terület Táblázat. beépülés mértéke a megye településein (saját gyűjtés) 4.3 KÖZLEKEDÉS A KÖZLEKEDÉSHÁLÓZAT TÉRSZERKEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEI A területi fejlesztés szempontjából meghatározó szerkezeti elemek a közlekedési hálózat létesítményei (gyorsforgalmi út, főút, mellékút, vasúthálózat, kikötők), melyek a Közlekedési infrastruktúra, illetve a 71

74 nagytérségi összefüggések fejezetekben részletesen bemutatásra kerültek, jelen fejezetben nem ismételjük meg. Térségi szempontból a következő változásokat érdemes röviden kiemelni ben került átadásra a 117. számú főút 16 km-re szakasza, mely tulajdonképpen a 10. sz. főút Dorogon, Táton és Tokodon átvezető szakaszának elkerülőjeként működik, tehermentesítve így a településeket az Esztergom/Nyergesújfalu/Lábatlan és Budapest felé irányuló teherforgalom alól. Hosszabb távon a főút rövidebb szakasza válik majd az M10/11 gyorsforgalmi út részévé ben került átadásra a Komáromi elkerülő (113. sz. főút) egyik szakasza, mely az 1. és 13. sz. főutat köti össze. Ez a szakasz jelenleg a komáromi ipari park M1 autópálya csomópont és Székesfehérvár felé irányuló teherforgalmát vezeti el a város központjából. Az elkerülő továbbépítésével Szlovákia felé egy új, nagy kapacitású közúti kapcsolat fog kiépülni (A tervek szerint a híd 2015-ig elkészül). A vasútvonal hálózatban (nyomvonalakban) változás nem történt csak üzemeltetésükben. A Tatabánya- Kisbér-Pápa vasútvonalon 2007 márciusa óta nincs személyszállítás, teherforgalom híján ez a vasútvonal az enyészeté lett. Az Almásfüzitő Esztergom és Komárom Székesfehérvár vasútvonalakon 2010-ben hosszabb-rövidebb ideig szünetelt a személyforgalom. A Budapest-Esztergom vasútvonalon manapság jelentős fejlesztések történnek, ezzel is javítva a térség közösségi közlekedési elérhetőségét, de fejlesztések várhatók a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal Biatorbágy és Tata közötti szakaszán is. A kerékpárutak esetén összességében annyi megállapítható, hogy legfeljebb egyes települések belterületén épült ki rövidebb szakasz (pl. Duna menti és Vértesi kerékpárút), összefüggő hálózatról még nem beszélhetünk VONALAS RENDSZEREK, LÉTESÍTMÉNYEK A megye közlekedési hálózatát a Budapest és a nyugati országhatár közötti közutak és vasútvonalak és az erre hozzávetőleg merőleges észak-déli hálózati elemek határozzák meg. Hagyományosan a megye területén keresztül valósulnak meg a Budapest és Bécs/Pozsony közötti összeköttetések, jóllehet ezek vonalvezetése folyamatosan változik (korábban Budapest Dorog Komárom, majd Budapest Tatabánya Komárom, legújabban Budapest Tatabánya-Győr /M1/). A megye közlekedési gerincvonala az M1-es autópálya és a vele párhuzamosan futó 1. sz. Budapest Hegyeshalom vasútvonal. Az autópálya Budapest és a határ között több ütemben épült ki, az egyik legkorábban, a 70-es évek elején épült szakasza a Tatabánya és Győr között megépült szakasz, mely Komáromot kerülte el és lerövidítette a Tatabánya és Győr közötti útszakaszt. Ezt követte a 80-as évek elején a Tatabányát a Gerecse oldalában elkerülő autópálya, párhuzamosan a Komáromot elkerülő félpálya bővítésével. A Tatabánya és Budapest közötti szakaszon az autópálya kiépítését már a 60-as évektől kezdve egy több ütemben végbement útfejlesztés előzte meg. Ezzel a tradicionális bécsi út, a Budapestről Dorogon, Nyergesújfalun és Komáromon át nyugat felé vezető főútvonal átkerült a Gerecse és a Vértes közötti új nyomvonalra, a vasút mellé, ennek ellenére a korábbi, 10-es számú főút helyi elosztószerepe mellett megmaradt a kisebb térség (Dunamente, esztergomi, dorogi iparterületek feltárása) gerincútjának. A megye további fontos települési és közlekedési tengelye az Almásfüzitő és Esztergom közötti Duna-völgy. A Gerecse Dunára lefutó északi lejtője által beszorított szűk települési sávban jelentős ipari potenciál van még jelen, melyet a 10-es út és a vasút végig súlyvonalában tár fel, tehát a kapcsolatokat, elérhetőséget tekintve a településszerkezet és a közlekedési hálózat viszonya ideális, teher- és személyforgalom szempontjából egyaránt. A hálózatilag ideális helyzet azonban a környezet- és életminőség területén hátrányokkal is jár. E hátrányokat kiküszöbölendő a települések régi elképzelése egylábatlan Nyergesújfalu Süttő útszakaszt tehermentesítő elkerülőút, amelyből a hatályos OTrT egy Nyergesújfalut elkerülő 72

75 nyomvonalat tartalmaz, amely Lábatlan keleti iparterülete és a lakóterületek között visszatér a jelenlegi nyomvonalba A nyomvonal értelme erősen megkérdőjelezhető, mivel a legjelentősebb ipari forgalmi kiszolgálási igény éppen a tehermentesített szakaszra esik, így a forgalom nagy része továbbra is itt maradna. Nyergesújfalutól nyugatra jelentősen csökkent a nagy teherforgalmat vonzó ipari tevékenység. A tervezett elkerülő így valójában nem tehermentesít, hanem új zöldmezős területeket tárna fel, ami egy rozsdaterületekben gazdag térségben megkérdőjelezhető stratégia, különös tekintettel a környező természeti-táji értékekre, a megye, azon belül Nyergesújfalu és térsége turizmusfejlesztési célkitűzéseire. Egy Dunával párhuzamos 10-es út elkerülő alapvetően átértékelné a meglévő hálózatokat és alternatívát állít az M1-es útnak Budapest északi városrészeinek kapcsolatait tekintve. Ugyanakkor az út megépítése jelentős környezetvédelmi és településszerkezeti kérdéseket vet fel a meredek domboldalak és a Duna közé szoruló települési sávban. Amennyiben a Duna-parti folyosó általános környezeti rehabilitációja a használaton kívüli gazdasági területek visszavezetését, az emberi jelenlét és tevékenység nyomainak csökkentését tűzi ki célul, a településláncolattól délre vezetett nyomvonaltervnek teljes értékű alternatívája lehet az átalakuló ipari-gazdasági területeket felfűző, a 10-es út és a Duna közé helyezett nyomvonal. Mindenekelőtt azonban a meglévő tartalékok kiaknázásának jegyében javasolható a meglévő vasútvonal kapacitásának teljes kimerítése és elérhetőségének javítása, karöltve a szolgáltatás színvonal radikális növelésével és a Dorogon át megvalósítható közvetlen Budapesti kapcsolat kihasználásával. Egy színvonalas vasúti kapcsolat lehetőség szerint Tata-Tatabánya felé is kapcsolatot biztosítva - nem csak az ott élők munkába járási feltételeit és ezzel a települések népességmegtartó képességét javítaná látványosan, hanem a főút mellett élők életminőségét, a tervezett EUROVELO kihasználhatóságát, a térség turisztikai vonzerejét is, hozzájárulna a rozsdaterületek felértékelődéséhez, funkcióváltásához, a Duna menti struktúraváltó stratégia megvalósulásához. A fő közlekedési folyosók közötti térségek viszonylag ritkán lakottak, ennek megfelelő sűrűségű, az országos állapotnak megfelelő, átlagos minőségű úthálózattal. Az észak-déli vasúti kapcsolat a közútihoz hasonlóan háttérbe szorult az elmúlt fél évszázad területi fejlődése során. A Dunántúlt harántirányban átszelő, így fontos hálózati szereppel bíró, ám viszonylag ritkán lakott területet feltáró Komárom-Székesfehérvár vasútvonalon a személyforgalmat napi két járatra csökkentették A vasútvonal a gyakorlatban a Budapest Tatabánya Komárom vonalszakasz esetleges átjárhatatlansága esetén szükséges elkerülő-útvonalaként működik. Az országos vasúti rendszer hálózatosodása és a térségi együttműködés szempontjából kulcsfontosságú a korábban tervezett, de csak részben, hiányosan megépült Mór és Oroszlány közötti vasútvonal megépítése. A vonal megváltozott hálózati szerepének megfelelően a nyomvonalat meghatározva a Székesfehérvár (-Mór) Oroszlány Tatabánya (és tovább Tata- Komárom) tengelyen egy, a közúti kapcsolattal is együttműködő, az érintett települések egymással való integrációját támogató vasúti kapcsolat jön létre ( Által-ér völgyi vasút ). A nagyfontosságú nyomvonalat sajnos sem a hatályos OTrT, sem pedig a tervezett OTrT nem tartalmazza, noha az OFTK szerinti csapágyváros koncepció megvalósulásának egyik meghatározó eleme (a hiányzó főúti kapcsolat mellett). A Közép-Dunántúli térségben hiányzó erős pólusvárost a térség városai közötti együttműködést és munkamegosztást erősítő infrastruktúrával szükséges kiegyensúlyozni, és ebben a hiányzó Tatabánya-Oroszlány-Mór-Székesfehérvár főúti és vasúti kapcsolat éppolyan fontosságú, mint az 1-es főút új nyomvonala, amelyek hosszabb távon, az épülő komáromi hidat is 73

76 felértékelve egy Nyitra-Székesfehérvár közötti dinamikus gazdasági tengely kialakulásához vezethet. Ebben az összefüggésben mérlegelhető, hogy amennyiben a Kisbér és Győr közötti (Győr-Sopron- Moson megye által támogatott), az utas- és teheráru áramlást a jelenlegi komáromi vasúti kapcsolatnál jobban lefedő összeköttetés megépül, a Kisbér és Komárom közötti szakasz a kiszolgált alacsony népsűrűségű területek és a rossz hálózati kapcsolódás okán megszüntethető. A Budapest Hegyeshalom fővonal Budapest Tata szakasz korszerűsítésének tervi előkészítése elkészült, a megvalósítás ütemezésére jelenleg nincs döntés. Komárom-Esztergom megyét a vasúti forgalomleállítások érintették. A Budapest Esztergom, a Budapest-Hegyeshalom és a Tatabánya-Oroszlány vasútvonalak kivételével az összes vonalon megszüntették, vagy olyan mértékben csökkentették a szolgáltatást, ami gyakorlatilag a megszüntetéssel egyenértékű. A Környe-Pápa vonalszakasz pótlás nélkül megszűnt, azóta a vasúti infrastruktúra olyan állapotba került, ami a szolgáltatás újbóli megindítását lehetetlenné teszi. A keresztező Komárom-Székesfehérvár vasútvonal szolgáltatáscsökkentése után a megye egyik jelentős települése, Kisbér, gyakorlatilag vasúti kiszolgálás nélkül maradt. Az Almásfüzitő- Esztergom vasútvonalon a napi két járatpár közlekedik, ami azt jelenti, hogy a jelentős hosszban a vasútra szerveződő, sűrűn lakott településláncolat (összesen fő lakossal) közösségi közlekedési kiszolgálásából a vasút kimarad. A teherforgalom ezen a vonalon továbbra is jelentős, melyhez az esztergomi Suzuki-gyár nagyban hozzájárul. Ezen túlmenően a korábban jelentős vasúti határátmeneten, a Komárom Révkormárom közötti hídon sem zajlik vasúti személyforgalom. A Duna vonalát követve szakaszokban kiépült az a kerékpárút, mely az országos és a nemzetközi törzshálózatnak egyaránt része lesz. Jelenleg Búbánatvölgy és Esztergom, Tokod és Nyergesújfalu, valamint Almásfüzitő és Komárom nyugati kapuja között lehet ezeket kerékpárral igénybe venni. A térségeken átvezető kerékpárutak mellett a helyi, települései kerékpárutak a megyében a mindennapokhoz tartoznak. A Dunában jelentős komplex hasznosítási lehetőségek rejlenek. Az egyik a vízi közlekedés, melynek nemcsak a belvízi hajózásban van szerepe, hanem a nemzetközi szállításban is, hiszen elérhetővé válik a Fekete-tenger, és mesterséges csatornán keresztül az Északi-tenger is, ezzel együtt a világ legjelentősebb kikötőcsoportjai is (pl. Amsterdam, Rotterdam, Constanta). A Duna stratégia egyik legfontosabb eleme a belvízi hajózás fejlesztése, mind a teherszállítás, mind a turisztikai célú hajózás vonatkozásában. A fejlesztési tervekben (Duna Stratégia) hangsúlyosan jelenik meg a dunai hajózás feltételeinek javítása: Komárom, mint az ország kiemelten fejlesztendő trimodális kikötőinek egyik (Győr-Gönyű, Budapest-Csepel, Érd-Nagytétény, Dunaújváros és Baja mellett). Ugyanakkor a megyében hiányoznak a kapcsolódó közút-vasúti infrastruktúra- és kikötői kapacitások, de a dunai belvízi közlekedéssel kapcsolatos hazai politikai szándék is. A megyében több kikötő is van (pl. Komárom, Szőny, Almásfüzitő, Lábatlan), Nagy kapacitású teherforgalomra alkalmas kikötő Szlovákiában, Révkomáromban, amelyet - a hídépítéssel elindított együttműködést fenntartva-továbberősítve - a két megye jelentős vízi közlekedési infrastruktúrájává válhatna EGYÉNI ÉS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI MEGKÖZELÍTHETŐSÉG Komárom-Esztergom megye az országos térszerkezetben periférikus helyzetben van, ez megközelíthetőségére rányomja bélyegét. Az északon határoló Duna határfolyó, Esztergom és Komárom 74

77 között 52 km-es hosszban egyetlen híd sem keresztezi. Városszerkezeti okok miatt az esztergomi kapcsolat nem tekinthető országos jelentőségű kapcsolatnak, jellemzően helyi mobilitási igényt elégít ki. A Patince (Pat) és Dunaalmás között tervezett komp sem javíthatja jelentősen az alapvető kapcsolathiányt. A megye jellemző közúti megközelítési útvonalai: Duna völgyében keletről a 11-es út, nyugatról a 10-es út, Budapest felől a 10-es, és a közös folyosóban vezetett 1-es és M1-es út, Székesfehérvár felől a 81-es és 811-es út (utóbbi az M1-es autópályával biztosít kapcsolatot), Győr felől az M1-es autópálya és a 81-es főút. A felsoroltakon kívül a közutak közötti zárványokban számos helyi jelentőségű út lépi át a megyehatárt és biztosít összeköttetést a szomszédos települések között. Jelentős akadály a Vértes hegység tömbje, melynek kiépített útjai erdőgazdasági és üzemi célokat szolgálnak, ezért a Fejér megyei Bicske és Mór közötti körülbelül 20km-es szakaszon semmiféle közlekedési kapcsolat nem keresztezi a megyehatárt. A megyének alapvetően a domborzat által dominált keleti és déli részén a főútvonalak egyértelműen a völgyekbe, domborzati áttörésekbe szerveződnek, így a megye jelentős települései egymással nem mindig állnak közvetlen kapcsolatban (pl. Tatabánya Esztergom). A közvetlen kapcsolati irányokban a közúti és a közösségi közlekedési megközelíthetőség lehetősége többszörösen, közúton és vasúton is adott. A közösségi közlekedés fókuszpontjai Tatabánya és Esztergom. Utóbbi szinte Budapest agglomerációjának számít, így a két megye közötti közlekedési összeszövődés a helyi jelentőségű közlekedés szintjén is létrejön. Esztergom az északnyugati agglomerációs vasúti és autóbuszjáratok végpontja. A vasútállomás kedvezőtlen városszerkezeti elhelyezkedése miatt az autóbusz-közlekedés dominál, a szomszédos Szlovákiába is indulnak menetrendszerű járatok. Esztergom a 10-es (45km) és a 11-es úton (63km) is megközelíthető Budapest felől, az órás sűrűséggel közlekedő autóbuszok az előbbi nyomvonalon 1 óra 10 perc, utóbbin kereken két óra alatt teszik meg a távot. A 2. számú vasútvonal korszerűsítésével az eljutási idő javult. Esztergom-Komárom viszonylatban a településláncolat kedvező módon a vasútvonalra szerveződik, de jól megfigyelhető az állandó törekvés e vasútvonal személyforgalmának megszüntetésére. Ez a törekvés már csak azért is hibás, mert a párhuzamos 10-es út leterheltsége az autóbusz-közlekedést is hátráltatja. A től 2010-ig zajló vasútvonal-bezárási hullámban a vonal forgalmát megszüntették, majd sor került a forgalom választási ígéretként megfogalmazott újbóli megindítására. A forgalmat csak napi két vonatpárral vette fel a MÁV, ez a menetrend jelenleg kizárja, hogy a vonalat utasforgalomra igénybe lehessen venni, a pálya és az utasforgalmi létesítmények viszonylag jó állapota ellenére. A Komárom és Esztergom közötti 53 km-en a menetidő 1 óra 24 és 1 óra 34 perc között változik, jelenleg Esztergom irányába a hajnali, 5.16-os és a koradélutáni es indulás azt jelenti, hogy hivatás- és iskolai forgalomra a szolgáltatás nem alkalmas. A megfelelő menetrend azonban önmagában nem oldja meg a vonal funkcionális problémáját, nevezetesen az esztergomi vasútállomásnak a városban kedvezőtlen elhelyezkedését és azt, hogy Esztergom önmagában nem rendelkezik elég nagy utasvonzó potenciállal. A csatlakozó Dorog-Budapest vasútvonal adta viszonylatszervezési lehetőségeket figyelembevébe indokolt lehet a járatok csatlakozásának és útirányának módosítása természetesen az utasbarát és az igényekhez igazodó menetrend bevezetésén túl. A viszonylaton napi hat pár autóbuszjárat közlekedik átszállás nélkül, a városközpontokban lévő autóbuszvégállomások között. Bár az Esztergom Budapest viszonylat dedikáltan a vasút szolgáltatási területe, Piliscsaba és Esztergom között már az autóbuszközlekedés dominál, köszönhetően az esztergomi vasútállomás kedvezőtlen és az autóbusz-pályaudvar központi elhelyezkedésének. Budapest és Tatabánya között a fő közösségi közlekedési kapocs a vasút, az órás ütemben közlekedő személyvonatok 50 perc alatt érnek Budapestről a megyeszékhelyre, az ütemen felül közlekedő gyors és nemzetközi vonatoknak csak fél órára van ehhez szükségük. Tatabánya-állomáson a vonatoknak ütemes csatlakozása van Oroszlány felé, ez a város nagyságrendjéhez képest kiugróan jó budapesti kapcsolatot 75

78 teremt. Tatabánya és Székesfehérvár, a két szomszédos megyeszékhely között napi 11 pár autóbuszjárat közlekedik munkanapokon, az km-es utat 1 óra perc alatt megtéve. 66: ábra: Kistérségi központok elérhetősége percben 2012-ben (Forrás: TEIR) Tatabánya és Győr között a vasúté a főszerep. A személyvonatok órás ütemben közlekednek, 1 óra 10 perc alatt téve meg a 67km-es távolságot, a gyorsvonatoknak erre mindössze fél órára van szükségük. Tatabánya és Esztergom között bár földrajzilag közvetett a kapcsolat, napi 15 pár közvetlen autóbusz közlekedik. Az útvonaltól függően 55-60km-es távolságot másfél-két óra alatt teszik meg, feltárva a Gerecse településeit. Tatabányának a megye nyugati felével, Kisbérrel is nagyon jó az összeköttetése, a napi 16 pár autóbuszjárat olyan kiszolgálási színvonalat biztosít a települések központjában, amely a párhuzamos vasútvonalon sem járatsűrűség, sem utazási idő tekintetében nem volt lehetséges. Az autóbuszoknak a 38km-es távolságon megközelítőleg egy órára van szükségük a két település között. A megye második legfontosabb vasúti folyosója a Komárom-Székesfehérvár vasútvonal, mely tágabb kitekintésben egy Sárbogárd Székesfehérvár Komárom vasútvonal része. Ez az átlós vonal három vasúti törzshálózati fővonal között létesít kapcsolatot, a tervezett, de életbe nem lépett menetrend szerint kiváló kiszolgálást adva Észak- és Dél-Dunántúl között. Az előremutató menetrendi fejlesztés helyett annak ellenkezője valósult meg, a napi két vonatpár gyakorlatilag azt jelenti, hogy a megye észak-déli vasúti gerincvonalán megszűnt a személyszállítás. A kieső személyszállítási kapacitás ellentételezéseképpen a párhuzamos 81-es főúton a két város között napi 5 pár autóbuszjárat közlekedik, a vasútinál (1 óra 25 perc) hosszabb menetidővel (1 óra 45 perc). Megemlítendő még, hogy az autóbusz-állomások területi elhelyezkedése legtöbbször előnytelen, a vasútállomásoktól távol helyezkednek el, nehezítve az átszállást. A vasútállomások kiszolgálása a települések felől akkor volna ideális, ha az autóbusz-állomásokat a vasúti kiszolgáló létesítményekkel a lehető legszorosabb egységet képezve alakítanák ki KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATI HIÁNYOK A kapcsolathiányok meghatározásánál nem vettük figyelembe a tervezett, de meg nem épült közlekedési infrastruktúrát ( ábra), sokkal inkább a térségi együttműködés kialakult erővonalainak megfelelő infrastruktúrával való kiszolgálása a cél. A megyében két markáns együttműködési tengely körvonalazódik. Az Oroszlánytól Tatabánya -Tatán át Almásfüzítő/Komáromig nyúló területen különböző ipari, logisztikai gazdasági tevékenységek sorakoznak, szoros együttműködésben testesítve meg a megye gazdasági gerincvonalát. A belső kapcsolatokkal egyenlő fontosságú ennek a tengelynek a déli, Székesfehérvárhoz (Mór) való kapcsolódása is. A belső kapcsolatok működését gyengíti, hogy a megye közlekedési gerincvonala, az M1-es autópálya és az 1-es út is a belső kapcsolatok irányára részben merőleges, illetve fonódó, leváló, Tatán városi átkelési szakaszokkal nehezítve. A déli, székesfehérvári kapcsolat szinte teljes mértékben hiányzik, illetve Mór térségében erre alkalmatlan hálózaton át valósul meg. Ennek fényében látható, hogy a (részben meglévő nyomvonalon) tervezett Mór-Oroszlány vasútvonal a területi együttműködés vonalába illeszkedik, Tata térségében pedig a lakott területek által nehezített közúti kapcsolatokat új vonalakra kell helyezni. 76

79 67. ábra: Közlekedési hálózatok A MEGYE TERVEZETT KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATA A HATÁLYOS MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERV SZERINT A másik markáns gazdasági-térszerkezeti vonal Komárom és Esztergom között húzódik. Térszerkezeti hiány itt nem tapasztalható, ellenben a Duna-parti gazdasági sáv belső forgalma kapacitás- és környezetvédelmi problémákat vet fel. Olyan kapacitásnövelő, a térszerkezetet gazdagító megoldás támogatható, amely a gazdasági tengely átalakuló funkcióit, a települések, a gazdasági egységek és a közlekedési infrastruktúra szoros integrációját megőrzi, nem gerjeszt új, fölösleges területi keresletet Speciális esete a kapcsolati hiányoknak, amikor a kapacitív, jó külső kapcsolatokkal rendelkező hálózati elemmel való öszeköttetés hiányzik. Komárom-Esztergom megye esetében a Duna mentén állnak elő ilyen jellegű problémák, különösen az Almásfüzitő és Esztergom közötti, a főközlekedési irányokról leszakadó területrészen, ahol a Duna szlovákiai oldalán megfelelő közlekedési kapacitás áll rendelkezésre, ám az oda való kapcsolat nem megoldott. Tipikus példája az ilyenfajta együtt-nem-működésnek, hogy az esztergomi Suzuki-autógyár nem használhatja a Párkányban rendelkezésre álló vasúti rakodó- és szállítókapacitást, ezért a sokkal kisebb kapacitású magyar oldalon kell, hogy megoldja szállítási feladatait ÉS 2018 KÖZÖTT MEGVALÓSULT KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSEK - A Komárom belterületét nyugatról elkerülő 131 számú főút 2011-ben elkészült a 13. számú és 1. számú főút közötti szakaszon. - A 2. számú vasútvonal Piliscsaba Esztergom vonalszakasz pálya átépítése 2013-ban készült el, a villamosítás 2018-ban fejeződik be. 77

80 4.3.7 FOLYAMATBAN LÉVŐ ÉS ELŐKÉSZÍTÉS ALATT ÁLLÓ KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉSEK Komárom-Esztergom megye hatályos területrendezési terve a évi. törvénnyel módosított évi. törvénnyel jóváhagyott országos Területrendezési Tervvel összhangban készült. A évi tv az OTrT-t módosította, az alábbi eltérések e módosítás következményei. Gyorsforgalmi úthálózat: - A KEM TRT-ben M11-es gyorsforgalmi út az OTRT szerint főút kategóriájú Főúthálózat: - Az 1. számú főút Tatabánya Tata belterületi elkerülő szakasza az OTRT-ben a települések nyugati külterületét és Környét érinti, a KEMTRT nyomvonalától eltérően. - A 10. számú főútnak az OTRT-ben kijelölt Nyergesújfalu elkerülő szakasza a megyei TRT-ben nem szerepel. - A Tatabánya Kisbér Pápa irányú főút megyei TRT-ben kijelölt Kisbér déli elkerülő szakaszát az OTRT nem tartalmazza. Vasúti hálózat: - Az OTRT nem tartalmazza a megyei TRT-ben kijelölt Komárom belterületét elkerülő vasúti kapcsolatokat. - Az OTRT-ben nem szerepel az Oroszlány Mór irányú vasúti kapcsolat - Az OTRT-ben nem szerepel Esztergomnál vasúti híd építése 4.4. ENERGETIKAI HÁLÓZATOK ENERGIAHÁLÓZAT ELEMEI Területrendezési szinten a következő energetikai hálózatoknak kell területet biztosítani: Országos jelentőségű elemek: 750 kv-os, 400 kv-os, 220 kv-os átviteli hálózat távvezeték eleme Földgáz-, kőolaj-, termékvezeték egyéb országos erőmű Térségi jelentőségű elemek: térségi ellátást biztosító 132 kv-os elosztó hálózati távvezeték földgázelosztó vezeték kiserőmű A kategorizálásban az OTrT módosítást követően kisebb finomítás történt. A szénhidrogén szállító vezetékeket megkülönböztették, a 132 kv-os vezetékeket egy kategóriába olvasztották, illetve egyes földgázszállító vezetékek országos kategóriába kerültek. 50 MW-nál nagyobb erőmű Almásfüzitőben tervezett a megyében az OTrT szerint. Komárom-Esztergom megyében meglévő erőművek (50 MW, vagy annál nagyobb teljesítményű erőművek) (OTrT általmeghatározott): Oroszlányi erőmű (hőerőmű) Alműsfüzitői erőmű (tervezett) Kiserőművek (5 MW-nál nagyobb és 50 MW-nál kisebb erőművek) Tatabányai hőerőmű Dorogi hőerőmű 78

81 A hatályos megyei tervek Almásfüzitőre jelöltek tervezett erőművet, mely MWe teljesítményű gázüzemű, kombinált ciklusú erőművet, mely szükség esetén olajüzeműre is átállítható. A tervezett erőmű azonban nem kapott környezethasználati engedélyt, mert az erőműből érkező meleg vizet Natura 2000 élőhelyeket semmisített volna meg. A hatályos megyei tervben szintén szerepel a Bánhidai hőerőmű, mely jelenleg nem üzemel. A város az erőmű területének rekultivációját tervezi az Által-ér menti zöldfolyosóba integráltan. Az OTrT átmeneti rendelkezései alapján A Magyar-Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatszolgáltatása a szélerőművek használatbavételi engedélyeiről nem érkezett meg. 68. ábra Országos és térségi jelentőségő elektromos hálózat elemei ENERGIAELLÁTÁS Az energiaellátás több energiaforrás igénybevételével történhet: hagyományos a fosszilis tüzelőanyagok, tűzifa, elektromos energia, a földgáz használata. A 2000-es években megindult megújuló energia felhasználás arányának növekedése továbbra is töretlen, bár az uniós átlagtól jelentősen elmaradunk (lásd később). Az energiaforrások felhasználása nagyobbrészt hőigényeket elégít ki, kisebb részben villamos-energiatermelés és a közlekedés üzemanyaga. A hőigények ¾-ét fűtésre és használati meleg víz előállításra használják. Hazánkban mind a távhő szolgáltatás, mind az egyedi fűtési módok terén a földgáz felhasználása jelentős a könnyű kezelhetősége és tisztasága miatt. Magyarország primer energiaszerkezetében 2015-ben is 43,8%-os aránnyal jelenik meg, de ez 2005 óta állandónak tekinthető. 8 8 Forrás: Energy Policies of IEA Countries, 2000 Review, OECD/IEA. Paris,

82 63. ábra: Nagynyomású gázvezetékek Az utóbbi másfél évtizedben a vezetékes gázfogyasztásban a 2000-es évek közepén volt a csúcspont, majd folyamatossá vált a csökkenés, mely regionálisan és országosan is hasonló tendenciával történt. Komárom- Esztergom megye gázfogyasztása 2016-ra a 2006-ös érték kicsit több mint 2/3-ára esett vissza, mely megfelel az országban tapasztalható folyamatoknak. Ez a folyamat több okra vezethető vissza, részben az energiaárak növekedése, részben pedig az energiatudatos, hatékony energiafelhasználás előtérbe kerülése, valamint az épületenergetikai megoldások és a megújuló energiaforrások használatának terjedése okozta Komárom-Esztergom megye 160,8 185,8 122,1 115,0 Közép-Dunántúl 112,9 134,8 93,7 87,8 Ország 102,3 121,4 89,0 79,4 12. táblázat: Egy háztartási fogyasztóra jutó átlagos vezetékes gáz felhasználás havi átlaga között, m 3 (forrás: KSH) Szintén csökkenő tendenciát mutat a lakossági villamosenergia-felhasználása, mely szintén az energiahatékonyság növekedésére vezethető vissza az energiatakarékos fénytestek elterjedésével. A lakossági villamosenergia-felhasználás csökkenésének mértéke azonban kisebb, a 2016-os fogyasztás a 90%- át teszi ki a 2005-ös adatoknak Komárom-Esztergom megye 192,1 197,4 185,5 178,9 Közép-Dunántúl 174,0 180,2 166,9 164,7 Ország 172,5 189,4 181,0 176,6 13. táblázat: Egy háztartási fogyasztóra jutó villamosenergia-felhasználás havi átlaga között, kwh (forrás: KSH) Komárom-Esztergom megye földgázzal az ország legkevésbé ellátott megyéi közé tartozik (44%), míg), melynél csak Tolna és Baranya megye kevésbé ellátott, így az értéke jelentősen elmarad az országos átlagtól 80

83 (61,5%). A megye járásai közül az az Oroszlányi (29%) és a Tatabánya (26%)i járás marad el jelentősen a megye többi járásától, melyek 50% feletti ellátottságúak. A Tatabányai járásban ezzel szemben jelentősen magasabb a távfűtésbe bekapcsolt lakások száma. A meleg vízzel - távfűtéssel ellátott lakások aránya Magyarországon gyakorlatilag a rendszerváltozás óta változatlan, annak ellenére, hogy Európa számos országában fejlődik, mint a klímavédelmi célok elérésének egyik eszköze. Finnországban például a lakosság 50%-a távfűtéses lakásban él, míg Magyarországon ez az arány 15%. A távfűtés népszerűtlensége annak magas költségével, és a lakótelepek problémáival függ össze (szabályozhatatlanság, elavult fűtési rendszerek, szigetelési hiányosságok stb.). A megyében a kisbéri kistérség kivételével minden járásban van távhőszolgáltatás. A távfűtéssel ellátott lakások aránya a tatabányai (60,1%) és az oroszlányi (46,9%) járásban kiemelkedően magas, de a komáromi, esztergomi és a Tatai járásban is meghaladja a 10%-ot MEGÚJULÓ ENERGIA A megújuló energiaforrások közé a nap, a szél, a földhő, a biomassza és a víz mozgási energiáját értjük. Az Európai Unió gazdasági stratégiájának részeként 2020-ra az energiafogyasztásban a megújuló energiaforrások 20%-os részarányát tűzte ki célul. Magyarország 2010-től 2020-ig érvényes Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve (Nemzeti Cselekvési Terv: NCsT) szerint az ország bruttó energiafogyasztásának 14,65 %-t megújuló energiából vállalja előállítani. A zöld-energia ágazatot egyben a gazdasági fejlődés egyik kitörési irányának is tekinti a kormányzat (új munkahelyek). Felhasználási módjukat tekintve a megújuló energiák részarányát 2010-től 2020-ig a fűtéshűtés terén 9 %-ról 18,9 %-ra, a villamos-energiában 6,7-ről 10,9 %-ra, a közlekedésben pedig 4,6-ról 10,0 %- ra kell emelni. Az Európai Unióban átlagban az összes energiafelhasználás 16%-át tette ki a megújuló energia, Magyarországon ez 9,5% volt 2014-ben. Hazánkban a villamos-energiafogyasztás 7,3%-át fedezzük megújuló energiából, melynek nagyobb része biomasszából (54%) és szélenergiából (21%) származott. A napenergia hasznosítás részaránya 2014-ben még csak 2% volt, azonban várhatóan erőteljesen növekedni fog a támogatásoknak köszönhetően. A megye területén általában megközelíti a 2000 órát a napsütéses órák száma, ami alkalmassá teszi a napenergia hasznosítására, ugyanakkor erre Magyarországon több megyében is jobb feltételek állnak rendelkezésre. Közvetetten házilag tetőre szerelt napkollektorok alkalmazásával történhet a nap hőjének hasznosítása. Közvetlenül villamos-energia termelésre használható napelemek, naperőművek elhelyezésével. Egyre több helyen telepítenek hazánkban kisebb teljesítményű naperőműveket, ebben Komárom-Esztergom megye sem kivétel: pl. Tatabánya új településrendezési tervében napelempark telepítésére szolgáló övezet került kijelölésre. Mivel a napkollektorok és napelemek önállóan is telepíthetők, ezért jól alkalmazhatók az elektromos-energiával ellátatlan területeken. A geotermikusenergia-hasznosítás (földhő) terén kevés lehetőség van a megyében, bár az egész ország alatt vékonyabb a földkéreg vastagsága, ezért a geotermikus grádiens nagyobb (5-7 C/100 m), mint a Föld átlaga. A mellékelt térkép jól mutatja, hogy erre esély legfeljebb a megye északi-nyugati területein van. A szélenergia ipari méretű hasznosítása a 2000-es években az energiapolitika részévé vált: 2005 és 2010 között rohamosan növekedett a megtermelt szélenergia mennyisége (36 TJ-ról közel 2000 TJ-ra), elsősorban a Kisalföldön telepített szélturbinák hatására épült meg Magyarország eddigi legnagyobb Nagyigmánd, Kisigmánd, Ács és Csém környékén, 50 MW-os termelőkapacitással. Ezt követően a szélerőművek telepítése megállt a szigorú szabályozások következtében: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/2012. (XII. 20). Kormányrendelet 10. (4) bekezdése alapján beépítésre szánt területen, beépítésre szánt terület határától számított méteren belül nem lehet elhelyezni szélerőművet, szélerőműparkot. Ez Magyarországon kizárja a szélerőmű telepítést. 81

84 A megyében nem működik vízi erőmű, és törpe vízerőmű sem. Bár úgy tűnik, hogy a megyében a vízi energia hasznosítására kiválóak az adottságok (Duna, vízfolyások, számtalan duzzasztott tó, dombvidéki környezet stb.), azonban megvalósításuk több tényezőtől is függ. Csak olyan víztározó mellé építhető gazdaságosan vízerőmű, amelyekből rendszeres a vízleeresztés (folyamatosan rendelkezésre áll a víz), illetve olyan vízfolyásoknál alakítható ki, ahol nem szélsőséges a vízhozam. Fontos a vízfolyás megfelelő sebessége, ezért a legtöbb esetben mesterséges beavatkozásra lehet szükség (pl. szűkítés). 5 MW-nál nagyobb teljesítményű vízerőmű létesítése csak a nagy folyókon lehetséges, mint a megye esetében a Duna. A megyét a Bős- Nagymarosi vízlépcső terve érintette, mely részben társadalmi nyomásra, részben a fokozódó gazdasági nehézségekre is tekintettel, nem valósult meg a vízlépcső magyarországi részében. A megyében szilárd biomassza feldolgozására alkalmasan működik a Tatabányai és a Dorogi hőerőmű. Hazánkban a szilárd biomassza megtermelésére nagy a potenciál: a mezőgazdasági termelésből kivont területek ismételt bevonása, a fafeldolgozó ipar, a mezőgazdaság és erdőgazdaság melléktermékei mindmind forrásai a bioenergia termelésnek, mindamellett, hogy e termelők értékesítési csatornái bővülhetnek. Ugyanakkor a biomassza feldolgozás kockázatot is jelent a környezet számára, ugyanis sok esetben tapasztalható, hogy az erőmű üzemeltetése során élő növényzetet használnak fel fűtőanyagként. Általánosságban megállapítható, hogy a háztartási méretű kiserőművek (<0,5 MW) elhelyezésének településrendezési feltételei jelentősen javultak, a szélerőmű és szélerőműpark akkurátus tiltása mellett. A jelenlegi építési szabályok lehetővé teszik minden övezetben és építési övezetben a megújuló energiaforrás műtárgyának elhelyezését. Bármilyen 0,5 MW-nál kisebb teljesítményű erőmű elhelyezése lehetséges kereskedelmi, szolgáltató területen, ipari területen, temetőt kivéve különleges területen, közlekedési és közmű területen, gazdasági erdőterületen, általános mezőgazdasági területen, burkolt vagy fásított köztér és sétány területet kivéve különleges beépítésre nem szánt területen. 70. ábra Megújuló energiaforrások hasznosítására javasolt területek (forrás: Pylon Kft.) 5.1 DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK A megye népességszáma 2010-ig gyakorlatilag stagnált, vagy alig csökkent, de 2010 után évről-évre kismértékű népességcsökkenés tapasztalható. Magyarországon kb óta minden évben meghaladja a halálozások száma a születések számát, vagyis a népesség természetes fogyása tapasztalható. Komárom-Esztergom megye mutatói nem térnek el jelentősen az országos, illetve a Közép-Dunántúli régió átlagától, egyik évben meghaladják, másik évben kicsivel alatta maradnak, a tendencia inkább romlik, semmint javul. A népességszám alakulásában járásonként különbségek mutatkoznak a természetes szaporodás, illetve fogyás, valamint a belföldi vándorlási különbözet függvényében. Az elmúlt 5 évben (2011 és 2016 között), a megye minden járásában csökkent a lakónépesség száma. A megyei átlagot jóval meghaladó mértékben csökkent a népesség az Oroszlányi járásban, míg a Tatai járásban volt a legcsekélyebb a népességfogyás. A 82

85 természetes szaporodás, azaz az élve születések és a halálozások különbözete, minden járásban negatív volt 2010 és 2016 között. A legnagyobb mértékű természetes fogyás a Kisbéri járást sújtotta, de a megyei átlagnál nagyobb volt a természetes fogyásból eredő veszteség az Esztergomi és a Komáromi járásban is. A természetes fogyásból következő veszteségeket megyei szinten korábban még részben kompenzálta a belföldi vándorlási különbözetből származó pozitív egyenleg, de 2010 után ennek a tendenciának vége szakadt és 2016 között egyedül a Tatabányai és a Tatai járásban volt kismértékű belföldi vándorlási nyereség, azonban a megye egésze immár nem nyertese a belföldi migrációnak. Legnagyobb volt a vándorlási veszteség az Oroszlányi járásban. 320,0 315,0 310,0 314,8 315,0 314,6 314,5 312,4 311,4 310,2 305,0 300,0 302,5 300,7 299,1 297,9 295,0 290,0 285, ábra: Komárom-Esztergom megye népességszáma (forrás: Lechner Nonprofit Kft.) ,58-3,74-3,15-3,48-3,72-3,67-3,97-3,65-4,35-3,64-5, Komárom-Esztergom megye Magyarország Közép-Dunántúli régió 72. ábra: Természetes szaporodás/fogyás - Az élveszületések és a halálozások különbözete ezer lakosra vetítve (forrás: Lechner Nonprofit Kft.) Járás Lakónépesség az év végén fő változása a év végéhez, % Városok népessége Települések átlagos népessége az év végén, fő A 65 éves és idősebb népesség aránya az állandó népességből az év végén, % Belföldi vándorlási különbözet Természetes szaporodás, fogyás ( ) Belföldi vándorlási különbözet évi átlaga ezer lakosra Esztergomi , ,6 4,1-4,2-0,8 Kisbéri , ,0 1,3-6,7-0,6 Komáromi , ,6 2,4-4,2-1,5 Oroszlányi , ,6-3,1-3,6-4,1 Tatabányai , ,0 0,9-3,9 1,6 83

86 Tatai , ,0-3,2 1,0 Összesen , ,3 1,6-4,1-0,2 14. táblázat: Járások népessége, népmozgalom 2016 (forrás: Komárom-Esztergom megye statisztikai évkönyve, KSH) A évi belföldi vándorlási különbözetet mutató adatok reményt keltőek, amennyiben az Oroszlányi járástól eltekintve, ebben az évben mindenhol kis mértékben pozitív volt a vándorlási egyenleg. A hatályos, 2011-ben elfogadott megyei területrendezési terv megalapozó vizsgálata az Esztergomi és a Tatai kistérség (Tatai esetében a mai járás, Esztergom esetében jóval kisebb terület) megyén belüli kiemelkedő vonzerejéről, sikerességéről tanúskodott, amennyiben a népmozgalmi adatok ebben a két kistérségben mutattak népességnövekedést és pozitív vándorlási különbözetet az ezredfordulót követő évtizedben. Ezzel összefüggésben a megye városai közül Esztergom és Tata városának népessége tudott növekedni között. 73. ábra: Megyék vándorlási egyenlege (ezrelék) 2015 A korábbi vizsgálat és a évi adatok összevetése azt mutatja, hogy azóta jelentős változás következett be, ugyanis nemcsak a járások népessége csökkent 2010 óta, de a megye városainak népességszáma is csökkent, egyedül csak Bábolna lakónépessége tudott növekedni (2,1 %-kal, 2011 óta). A belföldi vándorlás mértéke és iránya is sokat változott a városok esetében. Kisbér, Tát és Bábolna pl. jelentős vándorlási nyereséget ért el, miközben a korábban vonzó Tata városa méretes vándorlási veszteséget könyvelt el ban, de a megyeszékhelyről is többen költöztek el, mint ahányan odaköltöztek, ebben az évben ben öt megyében és Budapesten mutatkozott vándorlási nyereség. A belföldi vándorlás legnagyobb nyertese Pest megye, legnagyobb vesztese Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Komárom-Esztergom megye csekély mértékű pozitív egyenleget ért el. Város fő 2009 Lakónépesség az év végén fő 2016 Változás Változás Természetes szap./fogyás Ezer lakosra Belföldi vándorlási különbözet

87 2010, % 2016, % Tatabánya ,2-2,4-2,6-4,1 0,6-3,3 Ács ,0-1,0-5,9-0,3-1,3 1,8 Bábolna ,1 2,1-5,1-1,6-10,2 5,2 Dorog ,0-2,0-4,2-5,6-0,9-3,5 Esztergom ,3-2,3-0,2-3,8 2,1 4,1 Kisbér ,0-2,4-10,8-6,3-5,3 8,4 Komárom ,8-2,9-2,6-1,9-0,2 0,6 Lábatlan ,8-4,8-1,2-2,7-8,9 4,6 Nyergesújfalu ,7-3,0-3,7-4,2-10,1 2,0 Oroszlány ,7-3,4-2,9-3,0-3,0-2,7 Tát ,0-8,2 6,5 Tata ,2-2,1-3,3-3,5 6,4-7,4 Összesen ,5-2,4-2,8-3,7 - -1,0 15. táblázat: Városok népessége, népmozgalom, 2009,2016 (forrás: Komárom-Esztergom megye statisztikai évkönyve, és KSH) A megyei népesség életkor szerinti összetételének alakulását továbbra is az elöregedés jellemzi. A gyermekkorúak aránya 2001 óta tovább csökkent, az időskorúak aránya nőtt. A népesség elöregedésének mértékét az öregedési index fejezi ki. Ha ez a mutató 100 alatt van, akkor többen vannak a 14 éven aluliak, mint a 65 éven felüliek a teljes populáción belül ben még csak három megye Zala, Heves, Békés és Budapest öregedési mutatója volt 100-nál magasabb ben viszont már csak három megye öregedési indexe maradt 100 alatt: Pest; Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében még több gyermekkorú élt, mint 65 éven felüli. Komárom-Esztergom megye öregedési indexe 2010-ben 106,4, ami kedvezőbb a középdunántúli régió átlagánál (110,4), és az országos átlagnál (112,6). A 2010-es adatok szerint az ország legelöregedettebb térségének számított a főváros (146,6), valamint Zala (138,3) és Békés (135,5) megye. A legfrissebb, évi adatok gyorsuló ütemű elöregedést mutatnak. Komárom-Esztergom megye öregedési indexe 2016-ban 123,3, az országos index 128,5, ami jelentős növekedés 6 év alatt. A megye járásai közül a Komáromi és az Esztergomi járásban a legnagyobb a 65 éven felüliek aránya, relatíve legkedvezőbb a Tatabányai járás és az Oroszlányi járás mutatója. Terület Lakónépességből a 65 éves és idősebbek száma az év végén (fő) Lakónépességből a 0-14 évesek száma az év végén (fő) Öregedési index Lakónépesség száma az év végén Ország , Komárom-Esztergom megye , Esztergomi járás , Kisbéri járás , Komáromi járás , Oroszlányi járás , Tatai járás , Tatabányai járás , táblázat: Öregedési index, 2016 (forrás: Statinfo, KSH saját szerkesztés) 9 Tát július 15. től városi rangot visel 85

88 Az alábbi térkép az öregedési mutató területi különbségeit mutatja az ország 19 megyéjére és Budapestre vonatkozóan a TEiR adatai alapján. Itt jelentősen magasabb értékek szerepelnek, mivel a számítást a 0-14 éves és a 60 éves és annál idősebb korosztály egymáshoz mért létszáma alapján számították. A jelentős területi különbségeket ezek az értékek is jól mutatják. A pozitív szélsőértéket Pest megye (137,96), a negatív szélsőértéket Zala megye (221,84) képviseli. Komárom-Esztergom megye (169,53) ebben a besorolásban a relatíve legkedvezőbb kategóriába tartozik. 74. ábra: Öregedési mutató, 2015 A városodás mértéke is tovább emelkedett a megyében: a évi 62%-kal szemben január 1-én a megye lakosságának kétharmada (65,67%) élt városokban. A városi népesség arányának növekedése a korábban vizsgált periódushoz képest lelassult, 2016-ban a megye lakosságának 66,9%-a élt városokban. A megye 65 községe közül mindössze 6 település lélekszáma nem éri el az ötszáz főt: Aka; Bakonybánk; Csatka; Csém; Csép; Kisigmánd. Összességében, a csökkenő lélekszám ellenére a megye településeit továbbra sem fenyegeti közvetlenül az elnéptelenedés veszélye, ami alapvetően a megye fővárossal és a központi régióval szomszédos fekvésének, illetve a Budapest-Tatabánya Győr-Pozsony Bécs fejlődési tengelyhez való kapcsolódásának köszönhető. 5.2 FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS JÖVEDELMI VISZONYOK A megyében az évezred első évtizedében, egészen a gazdasági válság kezdetéig, növekedett a foglalkoztatottak száma. A évi csúcspont majdnem elérte az évi szintet, 2009-ben a gazdasági válság hatására azonban jelentős visszaesés következett be. Ezt követően fokozatosan kezdett csökkenni a munkanélküliségi ráta, 2016-ban már csak 3,7 % volt. Ezzel párhuzamosan növekedett a foglalkoztatási arány, amelynél magasabb csak a fővárosban, Győr-Moson Sopron és Vas megyében tapasztalható. 86

89 Gazdasági aktivitás Ezer fő Gazdaságilag aktív éves népesség* 138,7 137,6 138,3 143,8 140,9 Ebből: Foglalkoztatott 126,8 127,1 132,3 136,1 135,6 Munkanélküli 11,9 10,5 6,0 7,7 5,3 Gazdaságilag nem aktív éves népesség 101,0 98,0 95,4 87,9 89,5 Százalék Aktivitási arány 57,9 58,4 59,2 62,1 61,1 Foglalkoztatási arány 52,9 53,9 56,6 58,8 58,9 Munkanélküliségi ráta 8,6 7,6 4,3 5,3 3,7 *a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes száma 17. táblázat: A éves népesség gazdasági aktivitása (forrás: Komárom-Esztergom megye statisztikai évkönyve, KSH) Komárom-Esztergom megyében a foglalkoztatási arány (a foglalkoztatottak éves népességen belüli aránya) tartósan magasabb az országos átlagnál. Országos viszonylatban nemcsak a foglalkoztatottsági ráta, de az adófizetők aránya is magas a megyében, ezzel egyidejűleg az országos átlagnál jóval alacsonyabb a munkanélküliségi ráta. Területi egység Egy főre jutó GDP, ezer Ft Nettó átlagkereset, Ft Fejér Komárom- Esztergom Veszprém Közép- Dunántúl Ország összesen táblázat: Egy főre jutó bruttó hazai termék és az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete ( ) (forrás: KSH, STADAT táblák- saját szerkesztés) A Közép-Dunántúli régión belül Fejér megye és Komárom-Esztergom megye gazdasági teljesítmény (egy főre jutó GDP) szerinti pozíciója egymást váltogatja. Budapest és Győr-Moson-Sopron megye után hol Fejér megye, hol pedig Komárom-Esztergom megye foglalja el a 3. illetve a 4 helyet a megyék sorrendjében. Veszprém megye mutatói rendre a régió átlaga alatt maradnak. A megyében az egy főre jutó GDP tartósan eléri, vagy kismértékben meghaladja az országos átlagot, amelyet a Közép-Magyarországi régió (Budapest és Pest megye) kiugróan magas teljesítménye húz fel. A megye gazdasági fejlettségével, illetve a központi régióhoz való földrajzi közelségével magyarázható az alkalmazásban állók relatíve magas jövedelmi színvonala. Annak ellenére, hogy az egy főre jutó GDP Komárom-Esztergom megyében közel azonos, mint Fejér megyében, az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete valamelyest elmarad a Fejér megyében dolgozók átlagkeresetétől. A KSH által közölt adatok szerint 2016-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete Ft volt Komárom-Esztergom megyében. Ez valamivel magasabb a legjobban kereső Közép-Dunántúli régió átlagánál ( Ft/hó), de alacsonyabb az országos átlagnál ( Ft/hó), amelyet egyértelműen a kiugróan magas fővárosi keresetek emelnek magasra. 87

90 A lakosság életkörülményeinek területi különbségeit az alkalmazásban állók bérszínvonalánál jobban kifejezi az egy lakosra jutó éves jövedelem. Sajnálatos módon a TEiR legutolsó adatai 2014-re vonatkoznak, de az országon belüli különbségek az alábbi térképes ábrázolással válnak igazán szembetűnővé. 75. ábra: Egy lakosra jutó összes nettó jövedelem (Ft), 2014 Komárom-Esztergom megye, Budapest és Fejér megye után, a legmagasabb szintű egy lakosra jutó nettó összjövedelemmel büszkélkedhet. Az országos átlagot ( Ft) és a Közép-Dunántúli régió átlagát ( Ft) is jócskán meghaladja a megyében élők egy évi nettó összjövedelmének szintje ( Ft). A térkép a évi adatokat ábrázolja, de fontos kiemelni, hogy az ezt megelőző 10 évben is rendre magasabb volt a megyében élők egy lakosra jutó jövedelme mind a régiós, mind pedig az országos átlagnál. 5.3 SZAKKÉPZETTSÉG A megyében élő népesség aktuális képzettségi színvonalát a KSH évi mikrocenzus vizsgálatának adatai alapján tudjuk megismerni. Látható, hogy 1990 óta a csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya kevesebb, mint a felére csökkent, miközben a szakmunkás végzettségűek aránya kb. 7%-kal, az érettségizettek aránya közel 15%-kal, a diplomások aránya pedig 10%-kal nőtt a megyében. Mutató Legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya a 15-X éves népességben, % 57,0 44,9 31,4 26,5 Szakmunkás, szakiskolai végzettségűek aránya a 15-X éves népességben, % 18,2 22,3 25,7 25,3 Érettségizettek aránya a 18-X éves népességben, % 19,1 25,5 31,0 33,7 Diplomások aránya a 25-X éves népességben, % 7,9 9,7 14,7 17,5 19. táblázat: Komárom-Esztergom megye népességének iskolázottsági szintje,

91 Területi egység Legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya a 15-X éves népességben, % Szakmunkás, szakiskolai végzettségűek aránya a 15-X éves népességben, % Érettségizettek aránya a 18-X éves népességben, % Diplomások aránya a 25-X éves népességben, % Ország összesen 26,5 20,9 33,4 22,8 Budapest 14,9 10,5 38,1 40,7 Bács-Kiskun megye 32,2 25,5 29,0 16,0 Baranya megye 28,1 23,5 31,4 20,2 Békés megye 31,6 24,6 31,3 15,2 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 32,8 21,2 32,6 16,8 Csongrád megye 25,4 20,2 35,8 22,1 Fejér megye 27,4 23,3 32,9 19,6 Győr-Moson-Sopron megye 23,2 25,9 3,1 19,9 Hajdú-Bihar megye 29,5 22,3 31,1 20,6 Heves megye 30,6 23,0 32,4 16,9 Jász-Nagykun-Szolnok megye 33,6 24,4 29,5 15,3 Komárom-Esztergom megye 26,5 25,3 33,7 17,5 Nógrád megye 35,7 23,0 30,8 12,8 Pest megye 24,3 20,0 35,4 24,5 Somogy megye 31,3 24,8 30,8 16,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 36,2 22,3 29,3 15,2 Tolna megye 32,5 25,2 28,9 16,0 Vas megye 25,8 25,2 34,2 17,6 Veszprém megye 26,3 26,7 31,8 18,0 Zala megye 27,2 25,8 31,9 17,6 20. táblázat: Területi összehasonlítás, 2016 A területi összehasonlítás alapján elmondható, hogy Komárom-Esztergom megye lakossága körében a csak általános iskolát végzettek aránya megegyezik az országos átlaggal, a szakmunkás végzettségűek aránya közel 5%-kal magasabb az országos átlagnál, az érettségizetteké szintén az országos átlagnak megfelelő. A diplomások aránya azonban elmarad az országos átlagtól 5%-kal. Összességében továbbra is érvényes a megyei terv készítésekor tett megállapítás, miszerint a megyében a felsőfokú végzettségű munkavállalók aránya alatta marad az országos átlagnak. A megyei statisztikai évkönyvek adatai szerint a 2001/2002-es tanévben még általános iskolai tanuló volt a megyében, míg a 2016/2017-es tanévben már csak A nappali tagozatos gimnáziumi tanulók létszáma gyakorlatilag stagnál (5 268; fő), a megyében működő felsőoktatási intézmények összes hallgatóinak száma a 2001/20002-es főről, 2016/2017-re 601 főre csökkent. 89

92 76. ábra: Diplomások aránya a 25-X éves népességben, FŐBB GAZDASÁGI ÁGAZATOK, AZOK FEJLŐDÉSI IRÁNYAI KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE HELYE ÉS SZEREPE Néhány összehasonlító adat a KSH Fókuszban a megyék c. kiadványából (ábrákat lásd a következő oldalon): A diagram alapján szembetűnő, hogy a megye főbb gazdasági mutatói - legfőképpen az ipari termelésnek köszönhetően, de a beruházások teljesítményértéke szerint is -, a megye területéhez és népességszámához viszonyítva kiugróan magasak. A regisztrált vállalkozások száma relatíve alacsony, az építőipar termelési értéke átlagos, a foglalkoztatottak száma relatíve magas. A megye az ipari termelés, a GDP, és a foglalkoztatás alapján immár tartósan a hazai élbolyba tartozik ban az egy főre jutó megyei GDP meghaladta az országos átlagot, ez a megyék közötti rangsorban a 4. helyezést jelentette. Komárom-Esztergom megye ben még a 8. helyezett volt a megyei GDP rangsorban, majd az ezredforduló után egy nagy ugrással a 2. helyre rukkolt elő, ami egyenesen összefüggött a nagy elsősorban - multinacionális cégek megtelepedésével. (2010-hez képest, 2016-ra Bács-Kiskun megye ugrott hasonlóan nagyot helyről a 7. helyre -, ami egyértelműen a Mercedes gyár odatelepülésének köszönhető.) ld. 80. ábra A megyék közötti gazdasági teljesítménykülönbségeket jól mutatja az egy főre jutó GDP-nek az országos átlaghoz viszonyított mértéke, az országos átlag százalékában kifejezve. ld. 79. ábra 90

93 Terület Lakónépesség* Foglalkoztatott** Regisztrált vállalkozás*** Beruházások teljestményértéke Ipari termelés**** Építőipari termelés Épített lakás Vendégéjszaka Közúti közlekedési baleset A térség helye az országban (Ország összesen = 100%) százalék *2017.január 1-jén. **2017. IV. negyedévében. ***2017.december 31-én. ****A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján. 77. ábra: A térség helye, szerepe az országban (ország összesen=100%) 78. ábra: Egy főre jutó bruttó hazai termék az országos átlag százalékában ( ) (forrás: - saját szerkesztés) 91

94 79. ábra: Megyék sorrendje az egy főre jutó GDP alapján ( ) KSH, saját szerkesztés (forrás: - saját szerkesztés) Komárom-Esztergom megyében nem csak az egy főre jutó GDP, de az egy lakosra jutó beruházás, valamint az egy lakosra jutó ipari termelés értéke is kiemelkedő, mind az ország, mind pedig a régió viszonylatában. Az egy lakosra jutó ipari termelés értéke a megyében az országos értéknek több mint két és félszerese. A biztos pozíciót és a fejlődés folyamatosságát jelzi, hogy az egy főre jutó beruházások értéke is másfélszerese az országos átlagnak, valamint a régió átlagát is meghaladja bő 20%-kal. Az ipari termelés magas volumenindexe is prosperáló gazdaságra utal. A K+F ráfordítások mértéke sokat javult az előző vizsgálat (2009) óta, de továbbra is relatíve kedvezőtlen, hiszen az országos szintnek kevesebb, mint a fele. Ez azt jelzi, hogy a megye gazdasága erősen függ a külső hatásoktól, és az itt működő termelőüzemek hosszútávú versenyképességét veszélyezteti a K+F ráfordítások még mindig alacsony szintje. Megnevezés Komárom-Esztergom megye Bruttó hazai termék, gazdasági szervezet, beruházás, kutatás-fejlesztés Közép-Dunántúl Egy lakosra jutó GDP, ezer Ft Ország Egy lakosra jutó beruházás, Ft Egy lakosra jutó regisztrált vállalkozás K+F-ráfordítás a GDP százalékában 0,61 0,97 1,38 Ipar, építőipar Egy lakosra jutó ipari termelés, ezer Ft 7 62, , ,9 Ipari termelés volumenindexe, előző év =100% 121,5 107,1 101,3 Egy lakosra jutó építőipari termelés, ezer Ft 131,4 124,5 131,0 Kiskereskedelem, turizmus, vendéglátás Tízezer lakosra utó kiskereskedelmi és járműüzlet Ezer lakosra jutó kereskedelmi szállásférőhely Tízezer lakosra jutó vendéglátóhely táblázat: A megye néhány gazdasági mutatószáma, 2015 területi összehasonlítás (forrás: Komárom-Esztergom megye Statisztikai évkönyve, 2016) A megye gazdaságának kimagasló erőssége az ipar, azon belül is első helyen a járműgyártás, második helyezett (erősen lemaradva) a számítógépgyártó, elektronikai és optikai ágazat. Az egy főre jutó termelés tekintetében is magasan kiugrik a járműgyártás teljesítménye, az ebben a vonatkozásban is második helyezett számítógép, elektronika és optika mögött. A megyében előállított termékexport felét a járműgyártás teszi ki! Az összes értékesítés (belföldi és export együtt) 2016-ban md Ft, amelyből 314 md Ft a belföldi értékesítés, md. Ft az export árbevétele volt. 92

95 A bruttó hozzáadott érték Gazdasági ág megoszlása, % a régió az ország azonos gazdasági ágán belüli arány, % Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 4,8% 29,5 3,6 Ipar 52,9% 35,0 5,8 Építőipar 4,0% 28,1 2,9 Kereskedelem; szállítás, raktározás; szálláshelyszolgáltatás; vendéglátás 13,9% 30,1 2,3 Információ, kommunikáció 0,9 20,8 0,6 Pénzügyi biztosítási tevékenység; 1,0% 28,8 0,8 Ingatlanügyletek, 5,0% 23,0 2,0 Szakmai tudományos, műszaki, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; oktatás; humán egészségügyi és szociális ellátás 5,2 24,7 1,8 10,8% 25,6 1,9 Művészet és szabad idő; egyéb szolgáltatások 1,4% 21,9 1,5 Összesen 100,0% 30,6 3,1 22. táblázat: Bruttó hozzáadott érték gazdasági ágak szerinti összetétele, 2015 (forrás: Komárom-Esztergom megye Statisztikai évkönyve, 2016) A bruttó hozzáadott érték gazdasági ágak szerinti megoszlása jól mutatja az ipar nagymértékű dominanciáját a megye gazdaságában. A megye gazdaságának versenyképességét egyértelműen a feldolgozóipar, azon belül is a járműgyártás határozza meg legnagyobb mértékben. Az ipar után, negyedakkora súllyal, a kereskedelem, logisztika és turizmus vendéglátás képvisel jelenős súlyt a megye gazdaságán belül. Magyarország és ezen belül Komárom-Esztergom megye - gazdasága rendkívül nyitottnak számít, a hazánk által lebonyolított termék - és szolgáltatás export GDP-hez viszonyított aránya 91,3% volt, ami az egyik legmagasabb Európában. A behozatal esetében hazánk szintén magas, 84,6%-os GDP-hez viszonyított aránnyal rendelkezett. Magyarország tehát az export-orientáció mellett Európa egyik leginkább importfüggő országa is, amelynek egyik oka, hogy az exporttermelésünknek rendkívül magas az importrátája. Ide kapcsolódik hazánk magas nyersanyagigénye, illetve az, hogy az ellátási láncban kevés a versenyképes, magas termelékenységű magyar vállalkozás hez képest a megye feldolgozóipara átstrukturálódott. A termelési értéken belül 6 évvel ezelőtt a számítógép, elektronika és optika ágazathoz tartozó cégek képviselték a legnagyobb (46%-os) arányt, mostanra azonban a járműipar adja a feldolgozóipari termelés 47%-át. A gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar a mostani felét sem érte el, a gépgyártás, továbbá a villamos berendezés gyártás hozzájárulása viszont a jelenleginél magasabb volt. A járműipar kiugró teljesítményét főként az új személygépjármű modellek fejlesztése és piaci bevezetése indukálta. A járműgyártáshoz kapcsolódó beszállító ágazatok teljesítménye is jelentősen bővült. A foglalkoztatásban is kiemelkedő szerepe van az iparnak, az alkalmazásban állók felét az iparban foglalkoztatták, ami az országos átlag kétszerese. 11 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Magyar Közlöny, szám 93

96 13,7 Járműipar 4,7 7,3 2,6 6,0 26,9 Számítógépek, elektronikai, optikai termékek gyártása Gumi-, műanyag- és építőanyagipar 6,5 7,5 3,9 47,2 Gép, gépi berendezése gyártása Villamos berendezések gyártása 5,9 Élelmiszeripar 8,4 13,6 45,8 Egyéb feldolgozóipari ágazatok Belső kör: I. negyedév Külső kör: I. negyedév 80. ábra: A Komárom-Esztergom megyei feldolgozóipar termelési értékének megoszlása ágazatok szerint, %12 (forrás. KEMKIK INFO IV. évf. 1. szám A 25 legnagyobb árbevételű Komárom-Esztergom megyei cég13 az országos TOP 500-ban is szerepel: (zárójelben az országos helyezés.) 1. Magyar Suzuki Zrt. (8.), 2. PCE Paragon Solutions Kft. (23.), 3. BorgWarner Oroszlány Kft. (71.), 4. Coloplast Hungary Kft. (115.), 5. Grundfos Magyarország Kft. (116.), 6. IKR Kft. (119.), 7. Tyco Electronics Hungary Kft. (188.), 8. Zoltek Vegyipari Zrt. (225.), 9. Rossi Biofuel Zrt. (230.), 10. Delphi Kft. (238.), 11. Güntner-Tata Kft. (266), 12. Wescast Hungary Zrt. (284.), 13. GE Water and Process Kft. (300.), 14. Kirchhoff Hungária Kft. (310.), 15. AGC Glass Hungary Kft. (313.), 16. Magyar Toyo Seat Kft. (349.), 17. Lotte Mo. Kft. (359.), 18. EurasiaLogistics Kft. (360.), 19. Bridgestone Tatabánya Kft. (385.), 20. Mol- Lub Kft. (388.), 21. Goodmills Mo. Kft. (428.), 22. Bonafarm-Bábolna Kft. (445.), 23. Gyermelyi Holding Zrt. (477.), 24. Summit D and V Kft. (487.) 25. Agrotec Magyarország Kft. (499.) 14 A tízezer lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma nemcsak a megyében, de régiós és országos szinten is csökkent 2010 óta. Az ezer főre jutó kereskedelmi szállásférőhelyek száma viszont úgy csökkent a megyében, hogy eközben régiós és országos szinten is növekedés történt ezen a téren. 12A megyei székhelyű, legalább 50 főt foglalkoztató feldolgozóipari vállalkozások adatai alapján 13 Creditreform Kft. HVG-ben megjelent összesítése alapján

97 81. ábra: Legnagyobb árbevételű vállalatok településenkénti száma a megyében (a körökben lévő szám a településen lévő cégek számát jelöli, amelyek a KEMKIK INFO IV. évf. 1. szám tájékoztatása szerint a legnagyobb árbevételűek közé tartoznak) 6.2 TURIZMUS, MINT GAZDASÁGI ÁGAZAT A megye alapvető turisztikai adottságai földrajzi fekvése, természeti, kulturális, műemléki kínálata nem változtak. A turizmus fejlesztésének területi súlypontjai jórészt ugyanazok, mint a hatályos területrendezési terv készítésekor: A megye fejlesztendő központjai: Esztergom, Komárom, Bábolna és Kisbér, Tata, valamint a Duna vonalára felfűzhető települések által alkotott térségek. A Megyei Fejlesztési Koncepcióban ugyanakkor jelentős hangsúllyal jelent meg új turisztikai térségként az Által-ér mente. Az Által-ér vízrendszere az ember általi tájalakító tevékenységek (vízszabályozás, lecsapolás, halastavak, erőművi tavak) történelmi változásának látványos megnyilvánulása. Maga a vízrendszer és a patak-völgyében kiépülő kerékpárút korábban mozaikszerűen értelmezett vonzerőket fűzi rendszerbe (majki remeteség, oroszlányi bányamúzeum, bánhidai bányász skanzen, tatai Öreg-tó, Tata egyéb látványosságai: Esterházy kastély együttes, Réti-tavak, Fényes tanösvény, Ferenc-majori halastavak, Dunaalmási kőfejtő, egykori malmot és más kisebb nevezetességeket fűz össze vés egészíti ki a kifejezetten a vízhez kapcsolódó új programelemekkel (lásd pl. Mikovinyi Sámuel emléktúra stb). Változatlanul igaz, hogy a meglévő és működő turisztikai vonzásközpontok fejlesztése az elsődleges, mivel ezek biztosítják a további speciális kínálatok háttér és marketing bázisát. Nemcsak a területi súlypontok, de a kijelölt fejlesztési irányvonalak is kisebb hangsúlyváltoztatásokkal továbbra is érvényesek. Kulturális és örökségturizmus (Esztergom, Tata, Komárom, Majk, Vértesszőlős, várak, kastélyok) Aktív turizmus (lovaglás, kerékpározás, motorsport, sikló- és vitorlázó repülés, evezés, síelés) Gasztronómia és borkultúra Falusi turizmus vallási turizmus Konferencia és kongresszusi turizmus (városok, kastélyok) Gyógy / termál / wellness turizmus Vízi turizmus (evezés, horgászat, jacht turizmus, vitorlázás, szörf, sárkányhajó) 95

98 Egyéb (fesztiválok, rendezvények: pl. Tatai Vadlúdsokadalom, Nagy lehalászás, Patara). További fejlesztési irányvonalként érdemes jelentős hangsúlyt helyezni a különféle sportágakhoz kapcsolódó létesítmények létrehozására, miáltal a megye turisztikai palettája és vonzereje fokozható. A Magyar Turisztikai Ügynökség jelentős fejlesztésekről döntött Komárom-Esztergom megyében. A év elején tett bejelentés szerint 12 nagyobb fejlesztés lendítheti fel a megye vendégforgalmát a következő években, a beruházások összértéke mintegy 50 milliárd forint lesz.15 Turisztikai szempontból Komárom-Esztergom megye jelentősebb települései Esztergom, Tata, Várgesztes és Komárom. Ezen belül az esztergomi projektek közül kiemelkedik a belváros megújítását, a Bazilika és a Kanonoksor környékének rendezését, a Szent István műemlékfürdő felújítását, valamint a dunai gyorshajózást megvalósító 12,5 milliárd forintos fejlesztés, mely utóbbi az egész térség turizmusára jelentős hatást gyakorol majd. A tervek szerint a következő években megvalósul továbbá többek között a komáromi Monostori Erőd fejlesztése, élménypark kialakítása a Bánhidai Erőműben, a tatai Esterházy-kastélyegyüttes turisztikai célú fejlesztése, Dömösön megépül a Rám-szakadék látogatóközpont, Csolnokon kilátót emelnek a Nagy-Getén, továbbá fejlesztik a majki kamalduli remeteséget és a Bajnai Sándor-Metternich-kastélyt. Megnevezés Összesen Működő egység Szoba Férőhely Vendég Ebből: külföldi Vendégéjszaka Ebből: külföldi Átlagos tartózkodási idő, éjszaka 3,4 2,5 2,3 2,3 2,4 Ebből: külföldi 4,2 3,0 3,1 3,2 3,1 Ebből: szállodák Működő egység Szoba Férőhely Vendég Ebből: külföldi Vendégéjszaka Ebből: külföldi Átlagos tartózkodási idő, éjszaka 2,1 2,1 2,0 1,9 2,1 Ebből: külföldi 1,9 2,2 2,1 2,2 2,3 23. táblázat: Kereskedelmi szálláshelyek, (forrás: Komárom-Esztergom megye Statisztikai évkönyve, 2016) Az ezredforduló óta a kereskedelmi szálláshelyek minőségi összetétele sokat javult a megyében. Ezt mutatja, hogy miközben a szobaszám két és félszeresére nőtt, a férőhelyek száma csökkent, azaz teret nyertek a drágább, magasabb színvonalú szálláshelyek. A vendégszám 2016-ban másfélszerese a évinek, de a vendégéjszakák száma alig növekedett, vagyis az átlagos tartózkodási idő kimutathatóan csökkent ben még csak minden kilencedik kereskedelmi szálláshely volt szállodában, 2016-ban már a férőhelyek több mint fele szállodában található. A szállodákban a vendégszám és a vendégéjszakák száma is jelentős mértékben emelkedett

99 A táj terhelésével és terhelhetőségével nagyon szoros kapcsolatban állnak az előző helyzetértékelési fejezetekben kifejtett térségi adottságok. Az adott táj terhelhetősége többféle tájhasználati mód szempontjából vizsgálható. Külön-külön javasolt vizsgálni a táj mezőgazdasági, erdőgazdasági vagy ipari termeléssel, üdülési vagy települési hasznosítással való terhelését és terhelhetőségét. Mindegyik tájhasználat esetében az ökológiai értékekre gyakorolt esetleges negatív hatásra kell koncentrálni. A kidolgozott tájanalízisnek nem része a tájképi adottságok vizsgálata és értékelése, azok megtalálhatók a vonatkozó fejezetekben. A terhelhetőség a táj terhelésekkel szembeni ellenállásával és a táj már elszenvedett terheléseinek összevetésével határozható meg. Szükséges meghatározni a táj érzékenységét (regenerálódó képességét) is. Ezért a vizsgálatok első részében a táj érzékenységét meghatározó szempontok felállítása a feladat. Az értékelés alapja fő vonalakban a Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszékén a területrendezési tervekhez kidolgozott tájterhelhetőség vizsgálati módszertana volt, az abban meghatározott vizsgálati és értékelési javaslatokkal. 82. ábra: A tájat terhelő tényezők (forrás: DTA 50, MTrT) 1. Közúthálózat 2. Vasúthálózat 3. Elektromos vezetékek 4. Szénhidrogén vezetékek 5. Települési térség 6. Hulladéklerakóhelyek, bányaterületek, meddőhányók, zagytározók, tájsebek A táj jellemzői című fejezetben kerültek meghatározásra a megye tájszerkezeti egységei, melyek adottságaikat, tájhasználatukat tekintve összefüggő tájegységek és különböző érzékenységi szintűek. A táj terhelhetőségét az egyes eltérő természeti adottságú és ebből következően eltérő tájhasználatú térségek különböző érzékenysége és a megye gazdaságában betöltött szerepe együttesen határozza meg. A táj terhelése meghatározóan a települési térségekben, az ipar, és/vagy a bányászat által halmozottan igénybe vett összefüggő urbanizált térségekben jellemző. A Duna menti táj a vízminőség-védelme és az országos ökológiai hálózatban betöltött kiemelt jelentősége, Natura 2000 terület rendkívül érzékenysége ellenére ipari és települési környezetterhelés szempontjából erősen túlterheltnek tekinthető. Az 5 tájszerkezeti egységen belül a városi urbanizált és mezőgazdasági táj a legkevésbé érzékeny, mivel itt nagy a mesterséges, módosított területek aránya és kevés a természetes, védelemben részesülő terület. E tájakon belül viszont kiemelt figyelmet kell fordítani a meglévő erdők, véderdők ökológiai folyosók megőrzésére, és lehetőség szerinti bővítésére, az ipari területek, zagyterek és a lakott területek véderdősávval való térbeli elhatárolására. 97

100 A tájterhelés vizsgálata során a megyében 12 terhelő tényező került figyelembe vételre, melyek az alábbi csoportosításban kerültek térképi megjelenítésre: közlekedési infrastruktúra: gyorsforgalmi utak, főutak, mellékutak, autópálya csomópontok, repülőtér, vasúthálózat; elektromos és szénhidrogén szállító vezetékek; települési térség: városok és községek beépített és beépítésre szánt területei; hulladéklerakó helyek, nyersanyag kitermelés területei, tájsebek 83. ábra: A táj érzékenységét meghatározó tényezők (forrás: Corine,MTrT, NEBIH, Földművelésügyi Minisztérium, DINPIG) 1. Ökológiai hálózat 2. Natura 2000 területek 3. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület és erdőtelepítésre alkalmas terület 4. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület 5. Felszíni és kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület 6. Vízfelület, vízfolyás 7. Régészeti lelőhelyek 8. Nitrátérzékeny települések 9. Szélerózióval és vízerózióval érintett területek Az elemzés során nagyobb súlyt kaptak a fő közlekedési utak, hulladéklerakók, meddőhányók, a vonalas létesítmények közül a nagyobb hatást gyakorló hálózati elemek, valamint a sérülés esetén súlyos károkat okozó szénhidrogén szállító vezetékek, vörösiszaptározók és a hulladéklerakóhelyek. Összesen 4 kategóriába soroltuk az egyes területeket: erősen terhelt, fokozottan terhelt, közepesen terhelt, kevésbé terhelt. A táj érzékenysége - a természeti és kulturális örökségi adottságok figyelembevételével - 15 érzékenységi tényező alapján került meghatározásra: Natura 2000 területek; megyei területrendezési tervből: ökológiai hálózat elemei (magterület, ökológiai folyosó, pufferterület); kiváló termőhelyi adottságú erdőterület és szántóterület, erdőtelepítésre alkalmas terület, felszíni és kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület, nitrátérzékeny területek, víz- és szélerózióval érintett területek; régészeti területek; vízfelület, vízfolyás; Az egyes elemek közül nagyobb súlyt kaptak a regenerálódó képességet is figyelembe véve a természetvédelmi, földvédelmi, vízvédelmi célú, vagy kulturális örökség szempontjából védendő területek, 98

101 kisebb súlyt a természetvédelmi típusú, de külön védelmet nem élvező elemek. Összesen 4 kategóriába soroltuk az egyes területeket: kiemelten érzékeny, fokozottan érzékeny, érzékeny, kevésbé érzékeny. 83. ábra: Komárom-Esztergom megye tájérzékenysége 84. ábra: Komárom-Esztergom megye tájterhelése 99

102 85. ábra: Komárom-Esztergom megye tájterhelhetősége A különböző rétegek alapján kijelölt kategóriák és azok térképi megjelenítése szerint került meghatározásra a tájterhelés és tájérzékenység. Az érzékenységi skála egyik végén a legérzékenyebb területek (sötétzöld), a másik végén a természet- és környezetvédelem szempontjából legkevésbé érzékeny területek (fehér) helyezkednek el. A terhelési skála egyik végén a legnagyobb mértékben igénybe vett területek (bordó), a másik végén legkevésbé roncsolt területek (világos) találhatók. Az érzékenységi és terhelési kategóriákat összevetve készült el a négy részből álló terhelhetőségi skála. Sötétbarnával jelöltük a leginkább terhelhető területeket, melyek a megye legkevésbé érzékeny és legkevésbé igénybe vett területeit fedik le. A világos színek jelzik azokat a területeket, amelyek a (leg)kevésbé terhelhetők. Ide tartoznak a nagyon érzékeny és jelentősen igénybe vett területek. A vizsgálat eredményeként a következő tájak a legkevésbé terhelhetők: a nagyobb városok és a Duna menti térség (már túlterheltek, ipari táj, vízvédelem), a hegyvidékek (természeti-ökológiai értékek védelme miatt). 100

103 A hatásvizsgálat a területrendezési terv készítésének előrehaladtával, a terv céljainak meghatározását, illetve a szerkezeti terv kidolgozását követően, illetve azzal részben párhuzamosan fog az alábbi tartalommal elkészülni. A területrendezési tervek megalapozását szolgáló területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat tartalmi követelményei I. A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat kidolgozásának ismertetése II. III. IV. A területi terv (a továbbiakban: terv) céljainak ismertetése. A terv célrendszerében foglaltak hatásai, különös tekintettel a környezeti, gazdasági, társadalmi fenntarthatóság szempontjaira. A szerkezeti terv módosításával összefüggő környezeti, társadalmi és gazdasági hatások: 1. A területfelhasználási kategóriák lehatárolásainak változásai okozta környezeti, társadalmi és gazdasági hatások: 1.1. Környezeti szempontból, különös tekintettel a) természetre, b) tájra, c) termőföldre és talajra, d) vízre, e) épített környezeti és a kulturális örökségi értékekre, f) világörökségi értékekre, g) honvédelemre, h) ásványvagyonra, i) hulladékgazdálkodásra, j) természeti és ember által előidézett kockázatokra; 1.2. Társadalmi szempontból, különös tekintettel a településrendszerre; 1.3. Gazdasági szempontból, különös tekintettel a) mezőgazdaságra, b) erdőgazdálkodásra, c) vízgazdálkodásra, d) energetikára, e) közlekedésre. 2. A műszaki infrastruktúra elemeinek változásai okozta környezeti, társadalmi és gazdasági hatások (mint az 1.1., 1.2. és 1.3. pont). V. A térségi övezetek módosításával összefüggő környezeti, társadalmi és gazdasági hatások (mint az 1.1., 1.2. és 1.3. pont). VI. VII. VIII. Összegzés: a terv jelentősebb hatásainak ismertetése, a feltárt konfliktusok értékelése. A feltárt konfliktusok feloldására, a káros hatások ellentételezésére vonatkozó javaslatok és egyéb intézkedések meghatározása. Javaslat olyan környezeti, társadalmi és gazdasági szempontú előírásokra, feltételekre, amelyeket a terv által befolyásolt más terveknél figyelembe kell venni. 101

104 Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet 8. (2) bekezdése alapján a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Kormányrendelet figyelembe vételével összeállítottuk Komárom-Esztergom Megye Területrendezési terve módosítása javaslattevő fázisa környezeti értékelésének tematikáját. A környezeti értékelés során csak a megyei tervezés kompetenciájába tartozó változások kerülnek értékelésre. A megyei területrendezési terv módosítása során a tervbe be kell építeni az OTrT által meghatározott országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózat elemeit és egyedi építményeket, valamint adatszolgáltatás alapján és a hatályos OTrT-vel összhangban ki kell jelölni az országos és térségi övezeteket. Így a vizsgálat során általános szempont, hogy csak azok a változások kerülnek értékelésre, melyeket a megyei területrendezési terv az országos jelentőségű elemeken felül jelölhet ki, azaz kompetenciája van (pl. térségi jelentőségű szerkezeti elemek változásai, egyedileg meghatározott övezetek javaslata). 1. A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése 1.1. Előzmények 1.2. Tematika 1.3. A területrendezési terv és a környezeti értékelés kapcsolódása A javaslattevő fázisban elkészített területrendezési terv környezeti értékelése az egyeztetést követően kiegészül azzal, hogy a beérkezett vélemények hogyan érvényesülnek a terv véglegesítése során A területrendezési terv és környezeti értékelés egyeztetése során kapott vélemények hatása a terv alakulására A területrendezési terv és a környezeti értékelés véleményeztetése után a véleményeket a területrendezési terv és a környezeti értékelés szempontjai szerint is értékelni kell, és a vélemények alapján kell a tervet és a környezeti értékelést véglegesíteni, illetve jóváhagyásra előkészíteni A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása a tervezési folyamatba, a környezeti értékelés készítésébe A környezeti értékelés ugyan azt a nyilvánosságot kapja, mint a területrendezési terv. A megye honlapján hozzáférhető lesz és meghatározott határidőn belül bárki véleményezheti A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok forrása. A környezeti értékeléshez meghatározott forrás az OTrT, OTK, hatályos megyei területrendezési terv, megyei fejlesztési koncepció, ágazati adatszolgáltatások, jogszabályok. 2. A terv kidolgozásakor vizsgált változatok rövid ismertetése 2.1. A terv céljai, tartalmának összefoglaló ismertetése A terv céljainak a területrendezéssel összefüggő magasabb szintű jogszabályokkal kell összhangban lennie. A terv tartalmát az OTrT határozza meg A terv összefüggése más releváns tervekkel, programokkal (OTrT, megyei területfejlesztési koncepció) 2.3. A változatok közötti választás indokai, A terv környezetvédelmi szempontból jelentős változásai a hatályos területi tervhez képest; A változatok közötti választás indoka, alátámasztása Az Ország Szerkezeti Terve (OTrT) szerinti megyei térszerkezet és a terv szerint javasolt térszerkezet összehasonlító értékelése. 102

105 A hatályos megyei területrendezési terv szerinti térszerkezet és a terv szerint javasolt térszerkezet összehasonlító értékelése. 3. A terv környezeti hatásainak feltárása 3.1. A terv új javaslatainak összevetése a jelentősebb környezet- és természetvédelmi célokkal (pl. Nemzeti Környezetvédelmi Program, Nemzeti Természetvédelmi Alapterv) 3.2. A terv új javaslatainak (különösen a térségi jelentőségű elemek és az egyedileg meghatározott övezetek) hatása a környezeti elemekre, természeti erőforrásokra a föld védelmére, a levegő védelmére, a vizek védelmére, a hulladékgazdálkodásra, a tájra, az épített környezetre, a kulturális örökség védelmére, az élővilágra a biológiai sokféleségre. 4. A tervben szereplő intézkedések környezeti hatékonyságának értékelése. 5. A terv hatása a terv által befolyásolt más tervekre. A terv, hatással lehet a megyei fejlesztési programokra, a kistérségi fejlesztési programokra, településfejlesztési koncepciókra, településrendezési tervekre, megyei ágazati fejlesztési programokra. 6. A tervben szereplő javaslatok monitorozási lehetőségére vonatkozó javaslat. A monitorozás meghatározóan a településrendezési terveken keresztül történhet. 7. A terv környezeti hatásainak összefoglaló értékelése. 103

106 I. MELLÉKLET: MEGYEI DEKARBONIZÁCIÓS ÉS MITIGÁCIÓS CÉLKITŰZÉSEK Komárom-Esztergom megye klímastratégiája, Készítette: Magyar Innováció és Hatékonyság Kft. a Környezeti és energiahatékonysági operatív program KEHOP keretében 1.1 Megyei Dekarbonizációs és Mitigációs Célkitűzés (M) Megyei dekarbonizációs cél bázisidőszak (2017) CO2 kibocsátás ÜHG kibocsátás csökkentése (%) t 2-3% 4-15% 8-30% Megyei dekarbonizációs célok Részcélok Intézkedések Megyei lakossági és közintézményi klíma mitigációs felvilágosító kampány indítása ME A megye energiafelhasználásból adódó ÜHG kibocsátásának csökkentése MK Közlekedési eredetű ÜHG kibocsátás csökkentése MM Mezőgazdasági eredetű ÜHG kibocsátás MH Hulladék eredetű ÜHG kibocsátás M-1 Lakossági villamosáram eredetű ÜHG kibocsátás csökkentés e M-2 Nagyipari szereplők villamosáram eredetű ÜHG kibocsátás csökkentése M-3 Személygépjárművek mutatójának csökkentése M-4 Szarvasmarhák ÜHG kibocsátásának stabilizálása M-5 Lerakott települési hulladék csökkentése M-6 Települési folyékony hulladék csökkentése Önkormányzati/közintézményi ingatlanvagyon energiahatékonysági célú felújítása Dekarbonizáció integrálása a megyei és települési stratégiai dokumentumokban Települési szintű klímastratégiák kidolgozása és a kapcsolódó akciók végrehajtása Nagyipari ÜHG kibocsátás csökkentését célzó energiahatékonysági beruházások megvalósításának ösztönzése Elektromos hajtásláncú közlekedés meghonosításának elősegítése 104

107 1.2 Megyei Adaptációs Célkitűzés (A) Átfogó adaptációs célkitűzések Megyei átfogó adaptációs célok Aá 1 Az alkalmazkodási tervezésbe 2030-ig a lakossá g széles rétegeit be kell vonni Intézkedések A helyi lakosság bevonása az alkalmazkodási intézkedésekbe Aá ig a városok és nagyközségek területfejlesztési terveinek minimum 50%-ában szerepeljen a klímatudatosság kritériumrendszere, ezen felül környezettudatos f orgalomszervezés Aá ig a városok és nagyközségek területfejlesztési terveinek minimum 50 %-ában szerepeljen az ivóvízvédelem lokális terve Aá 4 NATURA-2000 területek és ter mészeti értékek védelmére vonatkozó terv kidolgozása, kistérségi- városi szinten ig Az alkalmazkodóképességet erősítő kockázatelemzési, környezetértékelési módszertani alkalmazások elterjesztése, a műszaki kritériumrendszerek módosítása a területfejlesztési, területrendezési, építésügyi és egyéb szakigazgatási dokumentumokba Az ivóvízvédelmet érintő klímastratégiai kérdések (villámárvíz, belvíz, aszály hatásai) beépítése a környezetvédelmi és ivóvízvédelmi stratégiákba A NATURA 2000 és kiemelt természeti területek klímaszempontú védelmi tervének kidolgozása és megvalósítása A zöldfelületi vagyon védelmének és fejlesztésének beépítése a település- és területfejlesztési dokumentumokba Aá 5 Lokális, városi- kistérségi zöldfelület és erdővagyon védelmére szóló intézkedések a városi/kistérségi területfejlesztési dokumentumok minimum 50 %-ában szerepeljenek. (aszállyal, erdőtűzzel és egyéb klímakockázati károkkal szemb en). Aá ig a villámárviz ek elöntéseitől védett területek arányának 25 %-kal történő növelése A villámárvizeknek kitett területek felmérése Aá 7 a megyében hőségriadó tervvel rendelkező települések arányának 25 %-kal való növelése Települési hőségriadó tervek kidolgozásának elősegítése Aá ig a megyei épületállomány (középületek) klímairányú sérülékenységének felmérése Aá ig az árvíz i védelem fokozása, elöntések csökkentése Aá ig az aszálykárok csökkentése, kompenzáció növelése Aá-11 Mezőgazdasági területeken alkalmazkodás a klímaváltozás hatásaihoz, klímaváltozás okozta veszteségek csökkentése, új termesztés technológiák bevezetése Specifikus adaptációs célkitűzések a megyei értékek megóvására Megye specifikus adaptációs célok AS 1 A Tatai Öreg-tó bioszférájának, valamint az épített környezetének megőrzése (beleértve a halgazdálkodást is) 105

108 AS 2 A Rám-szakadék bioszférájának és természeti kincseinek megőrzése AS 3 A Neszmélyi szőlőkultúrák megőrzése, a környéket érintő klímahatások felmérése 2019-ig (várhatóan KEHOP kapcsán) AS 4 A Kisbéri- lótenyésztést (különös tekintettel a kisbéri félvér fajtára) érintő klímahatások vizsgálata, azonosítása, ehhez kapcsolódóan az állatenyésztést általánosan érintő hatások vizsgálata AS 5 A Bábolnai gazdaságot érintő klímahatások vizsgálata AS 6 A Komáromi és Esztergomi épített kulturális örökség védelme, rendelkezésre álló források esetén az állagmegóvást érintő beruházások ösztönzése AS 7 Komárom és a Komáromi Duna holtágak, belterületi tavak (Rüdiger tó, Szőnyi halastó) és természeti értékeinek védelme, klíma adaptációs szempontú felmérése és a szükséges intézkedések megtétele. (iszapmentesítése, vízminőségek javítása, továbbá a holtágak esetében élőhelyek rehabilitációja). 1.3 Klímatudatossági és Szemléletformálási Célkitűzés (Sz) Átfogó cél A megye klímaadaptációs felkészülésének növelése rendszeres kampányok, szemléletformálási intézkedések lefolytatásával, 2025-ig éves rendszerességgel Szh 1 célkitűzés Komárom-Esztergom megye szemléletformálási horizontális célja 2030-ig a felnövekvő fiatal nemzedékek segítsége által számottevő ÜHG kibocsátást éri el a megye, az energiahatékony és racionális, fenntartható életmód, valamint gazdaságszervezés alkalmazásával A megye éghajlati partnerség átfogó célkitűzései A célokhoz kapcsolódó intézkedések Szá 1 Elektromobilitás Elektromos és alternatív hajtásláncú közlekedés ismereteinek terjesztése a lakosság körében Szá 2 Klímaplatform fenntartása A megyei klímaplatform taglétszámának fenntartása valós, promoter osztályú stakeholderek bevonásával, rendszeres, célzott ismeretbővítő találkozókkal (minimum évente 1), hálózatosodás növelése, klímaadaptáció és szemléletformálás szempontjából érintett, nagy szervezetek és azok lokális egységeinek bevonása (pl. Magyar Közút, természetvédelmi közösségek, stb.) Szá 3 Energiatudatosság A lakossági energiafogyasztásban aktuális állapothoz képest legalább 5% ÜHG kibocsátás csökkenés a villamosáram és egyéb energiahordozók oldalon- illetve ezen célt támogató energiatudatossági kampány létrehozása a Jedlik Ányos tervben foglalt elektromos közlekedés előmozdításához, az elektromos töltőpontok elterjedéséhez, s ezáltal a közlekedési eredetű ÜHG kibocsátás csökkenéséhez is vezet. aktív, cselekvőképes és beruházásra képes stakeholderek ismereteinek bővítésével a korábbi célkitűzések is támogathatók. Az ismerettejesztő program célja az empowerment, a helyi nagybefektetők, jogalkotók klímatudatosságának képzése, saját klíma- és energiatudatos befektetéseiknek ösztönzése. a lakossági energiatudatosság fejlesztése. Nem egyszerűen az ÜHG csökkentés a cél, hanem, hogy azt a lakosság viselkedésével, energiafogyasztása racionalizálásával érje el. A célkitűzés egyik fő motivációja az EU álláspont, miszerint pusztán energiatudatossággal 15% energia megtakarítható. A lakosság egésze számára Az alternatív hajtásláncú autózásról szóló ismeretterjesztő programok megyei kampányba történő megszervezése Lakossági energiatakarékossági kampány szervezése Megyei Klímatudatossági Tudásbázis létrehozása 106

109 elérhető, alacsony befektetési igényű, mégis magas és pozitív klímahatással járó viselkedésformák megismertetése a széles körű megyei lakossággal (napi közlekedés racionalizálása, carsharing, Led izzócsere, takarékoskodás a villamosárammal, stb.) A klímaváltozás hatásaira érzékenyítő figyelemfelkeltő akciók szervezése a megye általános és középiskoláiban Szá 4 Hőhullámok A hőhullámok elleni védekezés alapvető módszereit a megyei lakosság legalább 50%-a ismeri és használja 2020-ig. (igazolása legalább passzív eléréssel) Szá 5 Oktatás: A megyei általános- és középiskolákban minden évben egy alalommal klímaszempontú oktatásban is részesülnek a diákok, illetve amennyiben tehetik részt vesznek az év diákenergiamenedzsere, illetve energiatudatos iskolák programokban, vagy az energiahatékonysági témahét rendezvényeiben Szá 6 Városi stratégiák Az ésszerű közlekedésszervezés, és energiahatékony forgalommenedzsment gondolkodás, valamint az alacsony energiaszükségletű háztartások és ipar gondolatának beépítése a városi és településfejlesztési stratégiákba 2025-ig Lakossági víztakarékosság/csapadékvíz gyűjtést népszerűsítő szemléletformáló kampányok Cél az ismertterjesztés, hőhullámos időszakban, s azt megelőzően. A következő alapelvek beépítése szükséges a települési önkormányzatok területfejlesztési dokumentumaiba: Klímatudatos forgalomszervezés, alternatív hajtásláncok elterjedésének elősegítése Alacsony energiaigényű gazdaság és infrastruktúra tervezés Lakossági klímaterhelés csökkentése Épített és természeti környezet megóvása, a klímaadaptáció elősegítése A hőhullámok elleni védekezésről felvilágosító kampány Az oktatási intézmények klímaszempontú tanórai és tanórán kívüli aktivitásainak támogatása Megyei Klímatudatossági Tudásbázis létrehozása 107

110 II. MELLÉKLET: KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE MŰEMLÉKEINEK LISTÁJA Védett értékek db GYÜLEKEZETI ÉPÜLET temetőkápolna, ravatalozó: Esztergom, Szomor görög keleti templom: Esztergom székesegyház: Esztergom római katolikus templom: Ácsteszér, Ászár, Bábolna, Baj, Bajna, Bajót (2), Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bokod, Csatka, Császár, Dad, Dág, Dorog (2), Dömös, Dunaalmás, Epöl, Esztergom (5), Gyermely, Héreg, Kecskéd, Kesztölc, Kisbér, Kocs, Komárom, Környe, Leányvásár, Máriahalom, Mocsa, Nagyigmánd, Nyergesújfalu, Piliscsév, Pilismarót, Réde, Sárisáp, Súr, Süttő, Szákszend (2), Szomód, Szomor, Tardos, Tarján, Tata (2), Tatabánya (3), Tárkány, Tokod, Vérteskethely, Vértessomló, Vértesszőlős, Vértestolna római katolikus kápolna: Esztergom (3), Kerékteleki, Tardos, Tát, Tokod, Vértessomló, Vértestolna református templom: Ács, Bokod, Császár, Dad, Gyermely, Héreg, Kisigmánd, Kömlőd, Lábatlan, Neszmély, Pilismarót, Szákszend, Tarján, Tata, Úny evangélikus templom: Ászár, Bokod, Kisbér, Oroszlány, Szákszend ferences templom: Esztergom (2) Gyülekezeti épület összesen: 2 db 1 db 1 db 62 db 9 db 15 db 5 db 2 db 97 db EGYÉB EGYHÁZI ÉPÜLET érseki palota: Esztergom római katolikus plébánia, káptalanház, rendház: Bajót, Bársonyos, Dad, Esztergom (3), Héreg, Kisbér, Kocs, Komárom, Környe, Nagyigmánd, Nyergesújfalu, Tata, Tatabánya, Tárkány református parókia, lelkészlak: Gyermely, Kömlőd református iskola, óvoda: Dad (volt sörház) római katolikus iskola, papnevelde: Esztergom ferences rendház: Esztergom kálvária-kápolna: Esztergom, Tata piarista rendház: Tata kapucinus rendház: Tata Egyéb egyházi épület összesen: MŰALKOTÁS Kálvária, kőkereszt: Bajna (2), Bajót, Császár, Esztergom (4), Kecskéd, Kesztölc, Naszály, Nyergesújfalu, Sárisáp, Szomód, Tata (2), Tárkány Nepomuki.Szt.János szobor, híd: Bakonyszombathely, Dömös, Esztergom, Kisbér, Komárom, Nagyigmánd, Pilismarót, Szomód, Szomor, Tata Mária-szobor/-oszlop: Esztergom (2), Tata (2) Szentháromság: Csolnok, Esztergom, Komárom, Mocsa, Tarján Minaret: Esztergom 1 db 16 db 2 db 1 db 1 db 1 db 2 db 1 db 1 db 26 db 17 db 10 db 4 db 5 db 1 db 108

111 Egyéb szent szobra: Esztergom (Ecce homo; Szt. Antal), Kesztölc (Szt. Vendel; Szt. Orbán) Műalkotás összesen: 4 db 41 db ROM, TEMETŐ Templomrom: Dömös (+környezete), Esztergom (2), Környe, Oroszlány kolostorrom, kápolnarom: Kesztölc, Nyergesújfalu, Oroszlány sírkő: Ászár, Dunaalmás, Naszály, Úny temető: Bajna (keresztény), Tata (izraelita) Rom, temető összesen: EGYHÁZI ÖSSZESEN: NÉPI ÉPÍTÉSZETI EMLÉK Lakóház (porta, halászház): Ászár, Dad, Esztergom (6), Kocs, Máriahalom (2), Nagyigmánd, Oroszlány, Süttő, Tata (25) kapu: Esztergom, Tata Népi összesen: 6 db 3 db 4 db 2 db 15 db 179 db 39 db 2 db 41 db KÖZINTÉZMÉNY, VÁROSI ÉPÜLETEK Hatóság, hivatal: Esztergom (3), Kocs, Tata (3) Fogadó, szálló, vendéglő, fürdő, kaszinó: Esztergom (6), Tata (3), Tatabánya Lakóépült, polgárház, bérház: Esztergom (42), Nyergesújfalu, Tata (18) Oktatási, tudományos: Esztergom (4), Tata Könyvtár, múzeum: Ácsteszér (Táncsics Mihály szülőháza), Esztergom (5), Tata (Angolkert) nyaraló: Esztergom (Babits) városi utcarészlet, házsor: Esztergom egyéb középület: Esztergom (Takarékpénztár; patika; középkori ház falmaradványa; iroda) Közintézmény, városi épületek összesen: 7 db 10 db 61 db 5 db 6 db 1 db 1 db 4 db 95 db KASTÉLY, KÚRIA, VÁR kastély: Ács, Bajna (+környezete), Kisbér, Komárom, Tata kúria: Csép, Kömlőd (2), Környe, Nagyigmánd, Naszály, Pilismarót, Süttő vár: Tata, Vértessomló Kastély, kúria összesen: 6 db 8 db 2 db 11 db IPAR, AGRÁR, KÖZLEKEDÉS, MŰTÁRGY malom: Dunaalmás, Naszály, Oroszlány, Tata (8), Tatabánya gyár: Esztergom (2), Tata (3) magtár: Bakonyszombathely, Komárom, Szákszend, Tát lovarda, istálló: Bajna, Bábolna, Kisbér, Tata alagút: Esztergom 12 db 5 db 4 db 4 db 1 db 109

112 híd: Naszály kút: Neszmély hajóállomás: Dömös erődítmény: Esztergom (őrtorony rom; városfalak), Komárom (erőd; Csillagerőd; Monostori erőd), Neszmély (várrom), Tarján (várrom), Várgesztes (várrom+környezete) vadászház: Baj major, uradalom, épületegyüttes: Bábolna, Gyermely, Neszmély (2), Vértestolna (2) egyéb ipari épület/építmény: Ászár (Sörház), Baj (pince), Dorog (Reimann-altáró bejárata), Kisbér (pékház), Máriahalom (pince) Ipar, mezőgazdaság, közlekedés, műtárgy összesen: KÖZTÉRI MŰALKOTÁS emlékmű: Kisbér (Törzsmének emlékoszlop), Komárom (1849-es honvéd emlékmű), Tatabánya (turul) szobor: Esztergom (Szt. István, Szt. László, Boldog Özséb, Kőrösi Márk, kőoroszlánok), Kisbér (Kozma Ferenc mellszobra; Wenckheim Béla lovasszobra), Tata (Néppark bejárata) műrom: Kisbér, Tata (2) óratorony: Tata egyéb műalkotás: Esztergom Köztéri műalkotás összesen: 1 db 1 db 1 db 9 db 1 db 6 db 5 db 50 db 3 db 8 db 3 db 1 db 1 db 16 db RÓMAI KORI EMLÉK építmény: Dorog (római lakóépület), Pilismarót (római tábor), Tokod (castrum) töltés: Szomód Római kori emlékek összesen: 3 db 1 db 4 db Területi védettség Műemléki jelentőségű terület: Esztergom, Tata 2 db 110

113 III. MELLÉKLET: KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE VÉDETT MŰEMLÉKI KÖRNYEZETEINEK LISTÁJA HELYSÉG NÉV VÉDETTSÉGI HATÁROZAT SZÁMA Bajna Bajna, volt Sándor kastély müemlék "müemléki 9259/1970. OMF környezet" Dömös Dömös községben a prépostsági romok műemléki 6712/a/1991. OMF környezete Várgesztes Várgesztes, várrom müemlék "müemléki 12914/1969. OMF környezet" Ács Ref. templom ex-lege műemléki környezete Ácsteszér R. k. templom ex-lege műemléki környezete Ácsteszér Táncsics Mihály szülőháza ex-lege műemléki környezete Ászár R.k. templom ex-lege műemléki környezete Ászár Sírkő ex-lege műemléki környezete Ászár lakóház ex-lege műemléki környezete Ászár lakóépület ex-lege műemléki környezete Bábolna Ménesközpont ex-lege műemléki környezete Bábolna rk. templom ex-lege műemléki környezete Bábolna Bábolnai Ménesbirtok történeti központja épületegyüttesének műemléki környezete 9/2009. (III. 6.) OKM, 5/2015. (II. 2.) MvM Baj R.k. templom ex-lege műemléki környezete Bajna R.k.templom ex-lege műemléki környezete Bajna Kőkereszt ex-lege műemléki környezete Bajna Istálló ex-lege műemléki környezete Bajna un. Csima kálvária ex-lege műemléki környezete Bajna Sándor-szarkofág és az esztergomi kanonok által 14/2003. (IX. 19.) NKÖM emelt feszület műemléki környezete Bajót R. k. templom ex-lege műemléki környezete Bajót Péliföldkereszti r. k. templom ex-lege műemléki környezete Bajót Péliföldkereszti rendház ex-lege műemléki környezete Bajót Kálvária-szoborcsoport ex-lege műemléki környezete Bakonybánk R. k. templom ex-lege műemléki környezete Bakonysárkány R. k. templom ex-lege műemléki környezete Bakonyszombathely Magtár ex-lege műemléki környezete Bakonyszombathely Nep. Szt. János szobor ex-lege műemléki környezete Bakonyszombathely R. k. templom ex-lege műemléki környezete Bana R. k. templom ex-lege műemléki környezete Bársonyos R. k. plébániaház ex-lege műemléki környezete Bokod R. k. templom ex-lege műemléki környezete Bokod Ref. templom ex-lege műemléki környezete Bokod Ev. templom ex-lege műemléki környezete Császár Ref. templom ex-lege műemléki környezete Császár R.k. templom ex-lege műemléki környezete Csatka R.k. templom ex-lege műemléki környezete Dad R.k.templom ex-lege műemléki környezete Dad Ref. templom ex-lege műemléki környezete Dad Ált. iskola, sörház ex-lege műemléki környezete Dad R. k. plébániaház ex-lege műemléki környezete Dad Lakóépület műemléki környezete 12/1999. (VIII. 18.) NKÖM Dág R. k. templom ex-lege műemléki környezete Dorog Késő római lakótelep maradványai ex-lege műemléki környezete Dorog R. k. templom ex-lege műemléki környezete 111

114 HELYSÉG Dorog Dömös Dömös Dunaalmás Epöl Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom NÉV Római katolikus bányásztemplom műemléki környezete R. k. templom ex-lege műemléki környezete A ház udavarán Nep. Szt. János szobor ex-lege műemléki környezete R. k. templom ex-lege műemléki környezete R. k. templom ex-lege műemléki környezete Lakóház ex-lege műemléki környezete Lakóház ex-lege műemléki környezete Lakóház ex-lege műemléki környezete Lakóház ex-lege műemléki környezete Székesegyházi könyvtár ex-lege műemléki környezete Lakóház ex-lege műemléki környezete Mária oszlop ex-lege műemléki környezete Vízivárosi, v. ferences templom ex-lege műemléki környezete v. Ferences rendház ex-lege műemléki környezete Ún. Polusin-ház ex-lege műemléki környezete Lakóház ex-lege műemléki környezete Vizivárosi plébániatemplom ex-lege műemléki környezete Régi prímási palota ex-lege műemléki környezete Érseki Palota - múzeum ex-lege műemléki környezete Szt. István szobor ex-lege műemléki környezete Szt. László szobor ex-lege műemléki környezete Boldog Özséb szobra ex-lege műemléki környezete Kőrösi Márk szobra ex-lege műemléki környezete Érseki papnevelde ex-lege műemléki környezete Két kanonoki házsor ex-lege műemléki környezete Belvárosi ferences templom ex-lege műemléki környezete Megyeháza ex-lege műemléki környezete Egyemeletes lakóház ex-lege műemléki környezete Fősikola-épület. Volt bencés székház ex-lege műemléki környezete Ún. Matyasovszky-ház ex-lege műemléki környezete v. ferences rendház ex-lege műemléki környezete Őrtorony romja ex-lege műemléki környezete Iskola és levéltár ex-lege műemléki környezete Ún. Obermayer-ház ex-lege műemléki környezete Ún. Lieb-ház ex-lege műemléki környezete Ún. Tindler-ház ex-lege műemléki környezete Szentháromság-szobor ex-lege műemléki környezete Szent Anna /u.n.kerek/ templom ex-lege műemléki környezete Szt. István-kápolna ex-lege műemléki környezete Egyemeletes lakóház ex-lege műemléki környezete Kálvária-kápolna ex-lege műemléki környezete Kálvária ex-lege műemléki környezete Rk. plébániaház ex-lege műemléki környezete Gör. kel. templom ex-lege műemléki környezete Dóczy-ház (Egykori fogadalmi templom és aggok háza) ex-lege műemléki környezete Káptalanház ex-lege műemléki környezete Alagút ex-lege műemléki környezete VÉDETTSÉGI HATÁROZAT SZÁMA 4/2007. (II. 9.) OKM 112

115 VÉDETTSÉGI HATÁROZAT HELYSÉG NÉV SZÁMA Esztergom Szt. György-mezei r. k. templom ex-lege műemléki környezete Esztergom Lakóház ex-lege műemléki környezete Esztergom Rozália-kápolna ex-lege műemléki környezete Esztergom Belvárosi r.k.plébániatemplom ex-lege műemléki környezete Esztergom Főszékesegyház ex-lege műemléki környezete Esztergom Mária-szobor ex-lege műemléki környezete Esztergom Városháza ex-lege műemléki környezete Esztergom Ún. Müller-ház ex-lege műemléki környezete Esztergom Lakóház ex-lege műemléki környezete Esztergom Lakóház ex-lege műemléki környezete Esztergom ház ex-lege műemléki környezete Esztergom Ún. Frey-ház ex-lege műemléki környezete Esztergom Lakóház ex-lege műemléki környezete Esztergom Ún. Pozzi-ház ex-lege műemléki környezete Esztergom Lakóház ex-lege műemléki környezete Esztergom Takarékpénztár ex-lege műemléki környezete Esztergom v. Járásbíróság ex-lege műemléki környezete Esztergom Lakóház ex-lege műemléki környezete Esztergom Egyemeletes lakóház ex-lege műemléki környezete Esztergom Ún. Rochlitz-patika ex-lege műemléki környezete Esztergom Szobortalapzat ex-lege műemléki környezete Esztergom Ravatalozó-kápolna ex-lege műemléki környezete Esztergom R. k. plébániaház ex-lege műemléki környezete Esztergom Pálos templom- és kolostorrom ex-lege műemléki környezete Esztergom Esztergom műemléki jelentőségű terület ex-lege műemléki környezete Esztergom Ozicseli Hadzsi Ibrahim dzsámi ex-lege műemléki környezete Esztergom Lakóház ex-lege műemléki környezete Esztergom Volt "primási gépgyár", ma iroda és öltözőép. exlege műemléki környezete Esztergom lakóház v. iskola ex-lege műemléki környezete Esztergom Technika Háza, egykori zsinagóga ex-lege műemléki környezete Esztergom lakóház ex-lege műemléki környezete Esztergom lakóház és vendéglő ex-lege műemléki környezete Esztergom plébániaház ex-lege műemléki környezete Esztergom lakóház ex-lege műemléki környezete Esztergom Ecce homo szobor ex-lege műemléki környezete Esztergom Nep. Szt. János szobor ex-lege műemléki környezete Esztergom kőkereszt ex-lege műemléki környezete Esztergom kő temetőkereszt ex-lege műemléki környezete Esztergom Kőkereszt ex-lege műemléki környezete Esztergom Népi lakóépület (tájház) ex-lege műemléki környezete Esztergom tisztviselő bérház műemléki környezete 9/2009. (III. 6.) OKM Gyermely R. k. templom (Szent István király) ex-lege műemléki környezete Gyermely volt Metternich uradalom ex-lege műemléki környezete Gyermely ref. templom ex-lege műemléki környezete Héreg R.k. templom ex-lege műemléki környezete Héreg Ref. templom ex-lege műemléki környezete Kecskéd R.k.templom ex-lege műemléki környezete Kecskéd Kálvária szoborcsoport ex-lege műemléki 113

116 VÉDETTSÉGI HATÁROZAT HELYSÉG NÉV SZÁMA környezete Kerékteleki kápolna ex-lege műemléki környezete Kesztölc Kolostorrom ex-lege műemléki környezete Kesztölc Szent Vendel szobor ex-lege műemléki környezete Kesztölc r. k. templom és műtárgyai ex-lege műemléki környezete Kesztölc Szt. Orbán szobor ex-lege műemléki környezete Kisbér Ev. templom ex-lege műemléki környezete Kisbér R. k. templom ex-lege műemléki környezete Kisbér Volt Batthyany-kastély, később méntelepi épület ex-lege műemléki környezete Kisbér Magyar Királyi Lovarda ex-lege műemléki környezete Kisbér Nepomuki Szt. János szobor ex-lege műemléki környezete Kisbér Úri lak műemléki környezete 32/2005. (XII. 22.) NKÖM Kisigmánd Ref. templom ex-lege műemléki környezete Kocs R. k. plébániaház ex-lege műemléki környezete Kocs R. k. templom ex-lege műemléki környezete Kocs Múzeum-tájház (volt lakóház) műemléki környezete 12/1999. (VIII. 18.) NKÖM, 31/2014. (IV. 10) BM Komárom Nep.Szt.János szobor ex-lege műemléki környezete Komárom R.k.templom ex-lege műemléki környezete Komárom R. k. plébániaház ex-lege műemléki környezete Komárom Gyürky-kastély műemléki környezete 27/2005. (X. 7.) NKÖM Komárom Igmándi erőd ex-lege műemléki környezete Komárom "Csillagerőd" ex lege műemléki környezete Komárom Monostori erőd ex-lege műemléki környezete Komárom Zichy-magtár műemléki környezete 53/2011. (VIII. 25.) NEFMI Kömlőd Ref. templom ex-lege műemléki környezete Környe R.k.templom ex-lege műemléki környezete Lábatlan Ref.templom ex-lege műemléki környezete Leányvár R. k. templom ex-lege műemléki környezete Máriahalom R. k. templom ex-lege műemléki környzete Máriahalom pince-présház ex-lege műemléki környezete Mocsa R. k. templom ex-lege műemléki környezete Mocsa Szentháromság szobor ex-lege műemléki környezete Nagyigmánd R. k. templom ex lege műemléki környezete Nagyigmánd R. k. plébániaház ex-lege műemléki környezete Nagyigmánd v. Ghyczy kúria, ma az ÁG pihenő háza ex-lege műemléki környezete Nagyigmánd Nepomuki Szt. János szobor ex-lege műemléki környezete Nagyigmánd Népi lakóház műemléki környezete 53/2011. (VIII. 25.) NEFMI Naszály Billegpusztai Esterházy-kuria ex-lege műemléki környezete Naszály Vizimalom ex-lege műemléki környezete Neszmély Ref.templom ex-lege műemléki környezete Nyergesújfalu R. k. templom ex-lege műemléki környezete Nyergesújfalu R. k. plébániaház ex-lege műemléki környezete Oroszlány Vértesszentkereszti bencés templomrom ex-lege műemléki környezete Oroszlány Vértesszentkereszti bencés kolostor romjai ex-lege műemléki környezete Oroszlány Majkpusztai volt kamalduli remeteség müemlék "müemléki környezet" 10138/1968. OMF, 30/1997. (IX. 10.) KTM-MKM Oroszlány vizimalom ex-lege műemléki környezete 114

117 VÉDETTSÉGI HATÁROZAT HELYSÉG NÉV SZÁMA Oroszlány evangélikus templom ex-lege műemléki környezete Piliscsév R. k. templom ex-lege műemléki környezete Pilismarót Római tábor alapfalai ex-lege műemléki környezete Pilismarót R. k. templom ex-lege műemléki környezete Pilismarót Nep. Szt. János szobor ex-lege műemléki környezete Pilismarót volt Heckenast villa ex-lege műemléki környezete Pilismarót Ref. templom ex-lege műemléki környezete Réde R. k. templom ex-lege műemléki környezete Sárisáp R. k. templom ex-lege műemléki környezete Súr R. k. templom ex-lege műemléki környezete Süttő Bikolpusztai v. Reviczky kúria ex-lege műemléki környezete Süttő R. k. templom ex-lege műemléki környezete Szákszend R.k.templom ex-lege műemléki környezete Szákszend Ev. templom ex-lege műemléki környezete Szákszend R.k.templom ex-lege műemléki környezete Szomód R. k. templom (Szent Jakab) ex-lege műemléki környezete Szomor R. k. templom ex-lege műemléki környezete Szomor Nep. Szt. János szobor ex-lege műemléki környezete Tardos R. k. templom ex-lege műemléki környezete Tarján R.k.templom ex-lege műemléki környezete Tarján Ref. templom ex-lege műemléki környezete Tarján Szentháromság szobor ex-lege műemléki környezete Tárkány R. k. templom ex-lege műemléki környezete Tárkány Ölbőpusztai majorok műemléki környezete 9/2009. (III. 6.) OKM Tát Magtár ex-lege műemléki környezete Tata Miklós malom ex-lege műemléki környezete Tata Középület ex-lege műemléki környezete Tata Nepomucenus malom ex-lege műemléki környezete Tata v. Bőrgyár ex-lege műemléki környezete Tata v. Piarista rendház ex-lege műemléki környezete Tata Berta malom ex-lege műemléki környezete Tata Cifra malom ex-lege műemléki környezete Tata Nep. Szt. János híd ex-lege műemléki környezete Tata Lakóház ex-lege műemléki környezete Tata Lakóház ex-lege műemléki környezete Tata Lakóház ex-lege műemléki környezete Tata Lakóház ex-lege műemléki környezete Tata Ún. Wagner-ház ex-lege műemléki környezete Tata v. Kapucinus templom ex-lege műemléki környezete Tata Kálvária kápolna ex-lege műemléki környezete Tata Lakóház, volt kapucinus rendház ex-lege műemléki környezete Tata Kálvária ex-lege műemléki környezete Tata ref. templom ex-lege műemléki környezete Tata Komárom megyei Erdőgazdaság, v. kamalduli szerzetesház ex-lege műemléki környezete Tata Lakóház ex-lege műemléki környezete Tata Lakóház ex-lege műemléki környezete Tata R.k.templom ex-lege műemléki környezete Tata Szűz Mária szobor ex-lege műemléki környezete Tata Lakóház ex-lege műemléki környezete 115

118 VÉDETTSÉGI HATÁROZAT HELYSÉG NÉV SZÁMA Tata R. k. plébániaház ex-lege műemléki környezete Tata Esterházy kerti lak (Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Igazgatósága) ex-lege műemléki környezete Tata Műrom ex-lege műemléki környezete Tata "Mecset" ex-lege műemléki környezete Tata Lakóház ex-lege műemléki környezete Tata Lakóház ex-lege műemléki környezete Tata Óratorony ex-lege műemléki környezete Tata Lakóház ex-lege műemléki környezete Tata Néppark bejárata, két kőgriff ex-lege műemléki környezete Tata Jenő-malom ex-lege műemléki környezete Tata Lakóház ex-lege műemléki környezete Tata Pötörke malom ex-lege műemléki környezete Tata Lakóház ex-lege műemléki környezete Tata lakóépület ex-lege műemléki környezete Tata Tata város műemléki jelentőségű területének ex lege műemléki környezete Tata lakóház, un. Lányi villa ex-lege műemléki környezete Tata Lóistálló ex-lege műemléki környezete Tata Pálma Szálló ex-lege műemléki környezete Tata Mária szobor ex-lege műemléki környezete Tata Angolkert műemléki környezete 21/2004. (X. 12.) NKÖM Tatabánya R. k. templom (Szűz Mária Szent Neve) ex-lege műemléki környezete Tatabánya R. k. plébániaház ex-lege műemléki környezete Tatabánya Alsógallai r.k. templom ex-lege műemléki környezete Tatabánya turul emlékmű ex-lege műemléki környezete Tatabánya Kaszinó műemléki környezete 9/2009. (III. 6.) OKM Tokod R. k. templom ex-lege műemléki környezete Tokod Római castrum maradványai ex-lege műemléki környezete Úny Ref. templom ex-lege műemléki környezete Vérteskethely R. k. templom ex-lege műemléki környezete Vértessomló R. k. templom (Sarlós Boldogasszony) ex-lege műemléki környezete Vértestolna R. k. templom ex-lege műemléki környezete Vértestolna Lakóház és gazdasági épületek műemléki környezete 15/2000. (IX.15.) NKÖM IV. MELLÉKLET: KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE FOKOZOTTAN VÉDETT RÉGÉSZETI LELŐHELYEI 1. Esztergom, Szentkirály I. (17/2004. (VIII. 27.) NKÖM rendelet) 2. Esztergom, Szentkirály II. (Bekő-féle homokbánya) (VIII. 27.) NKÖM rendelet) 3. Esztergom, Szentkirály III. (VIII. 27.) NKÖM rendelet) 4. Esztergom, Szentgyörgymező - Duna-part (VIII. 27.) NKÖM rendelet) 5. Esztergom, Szentgyörgymező (17/2004. (VIII. 27.) NKÖM, 8/2015. (II. 27.) MvM rendelet) 6. Esztergom, Hideglelős kereszt (1/2009. (I. 23.) OKM rendelet) 7. Komárom, Brigetio V. tábor (40/2016. (XII. 29.) MvM rendelet) 8. Komárom, Brigetio VIII-XI. tábor (40/2016. (XII. 29.) MvM rendelet) 9. Komárom, Brigetio XIX. tábor (40/2016. (XII. 29.) MvM rendelet) 10. Komárom, Brigetio XX. tábor (40/2016. (XII. 29.) MvM rendelet) 116

119 11. Komárom, Brigetio XXI. tábor (40/2016. (XII. 29.) MvM rendelet) 12. Komárom, Brigetio XXII. tábor (40/2016. (XII. 29.) MvM rendelet) 13. Mocsa, Brigetio VI-VII. tábor (40/2016. (XII. 29.) MvM rendelet) 14. Mocsa, Brigetio XXII-XXIII. tábor (40/2016. (XII. 29.) MvM rendelet) 15. Mocsa, Brigetio XXIV. tábor (40/2016. (XII. 29.) MvM rendelet) 16. Mocsa, Brigetio XXV. tábor (40/2016. (XII. 29.) MvM rendelet) 17. Mocsa, Brigetio XXVI. tábor (40/2016. (XII. 29.) MvM rendelet) 18. Mocsa, Brigetio XXVII. tábor (40/2016. (XII. 29.) MvM rendelet) 19. Naszály, Brigetio XII. tábor (40/2016. (XII. 29.) MvM rendelet) 20. Naszály, Brigetio XIII-XIV. tábor (40/2016. (XII. 29.) MvM rendelet) 21. Naszály, Brigetio XV. tábor (40/2016. (XII. 29.) MvM rendelet) 22. Naszály, Brigetio XXXIV. tábor (40/2016. (XII. 29.) MvM rendelet) V. MELLÉKLET: KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE KIEMELTEN VÉDETT RÉGÉSZETI LELŐHELYEI SORSZÁM TELEPÜLÉS ELNEVEZÉS VÉDETTSÉGI HATÁROZAT 1. Csabdi Télizöldes 20527/1983. MM 2. Almásfüzitő Kurucdomb /1951 VKM, 91843/1993. XX. 782 MO. MKM, 8/2015. (II. 27.) MvM 3. Almásfüzitő Római tábor 46705/1971. MM 4. Almásfüzitő Nagykolónia 91843/1993. XX. 782 MO. MKM 5. Ács Vaspuszta /1951 VKM, 32/2014. (IV.14.) BM 6. Ács Bumbumkút /1951 VKM, 86256/1992. MKM, 8/2015. (II. 27.) MvM 7. Bajót Jankovich-barlang /1951. KM 8. Dömös Kövecses-patak 8/2015. (II. 27.) MvM 9. Dömös Prépostság / Dömös Tófenék 8/2015. (II. 27.) MvM 11. Dömös Hajóállomás 8/2015. (II. 27.) MvM 12. Dömös Bartók Béla utca 8/2015. (II. 27.) MvM 13. Esztergom Várhegy 47866/1974. KM, 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 14. Esztergom Viziváros 47866/1974. KM, 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 15. Esztergom Királyi város 48977/1971. MM 16. Esztergom Zsidódi-dűlő I. 8/2015. (II. 27.) MvM 17. Esztergom Várhegy - Budai torony 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 18. Esztergom Várhegy - Keleti rondella 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 19. Esztergom Várhegy - Északi rondella (Toprák-kuleszi, 47866/1974. KM, 17/2004. Földtorony, Víztorony, Csonkatorony) (VIII. 27.) NKÖM 20. Esztergom Várhegy - Alsó bástya-kiskapu (Vízivárosi kapu, Macskaúti kapu, Katzer Stieger Thor) Macskakapu, Koc 47866/1974. KM, 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 21. Esztergom Várhegy - Várkapu (DK-i kapu és védművei) 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 22. Esztergom Várhegy - Nagy torony (Quadriburg, Öregtorony) 47866/1974. KM, 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 23. Esztergom Várhegy - Keleti védművek 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 24. Esztergom Várhegy - Alagutak 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 25. Esztergom Várhegy - Fejedelmi palota 47866/1974. KM, 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 26. Esztergom Várhegy - Szent István protomártír-templom és /1974. KM, 17/

120 SORSZÁM TELEPÜLÉS ELNEVEZÉS VÉDETTSÉGI HATÁROZAT prépostság (VIII. 27.) NKÖM 27. Esztergom Várhegy - Királyi, majd érseki palota 47866/1974. KM, 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 28. Esztergom Várhegy - Szent Adalbert-templom 47866/1974. KM, 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 29. Esztergom Várhegy - Árpád-kori érseki palota 47866/1974. KM, 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 30. Esztergom Várhegy - Káptalanház (Monostor) 47866/1974. KM, 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 31. Esztergom Várhegy - Prépostház (Curia prepositi) 47866/1974. KM, 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 32. Esztergom Várhegy - Vitéz János függőkertje 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 33. Esztergom Várhegy - Egyéb épületek 47866/1974. KM, 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 34. Esztergom Várhegy - Vízellátás (kút, ciszternák, vízvezeték) 47866/1974. KM, 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 35. Esztergom Viziváros - Városfalak 47866/1974. KM, 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 36. Esztergom Viziváros - Veprech-torony (Kis kapu, Kücsük kapu) 47866/1974. KM, 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 37. Esztergom Viziváros - Révkapu (Iszkele-kapu, Duna kapu vagy 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM Vízi kapu; Wasserthor) - 19-es hősök tere 38. Esztergom Viziváros - Budai kapu (belső budai kapu, belső vagy második postakapu) 47866/1974. KM, 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 39. Esztergom Viziváros - Postakapu (külső budai kapu, sorompó 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM kapu, Post Thor, második postakapu) 40. Esztergom Viziváros - Budai kapu rondella (Budun Kapu Kuleszi, Keleti bástya, török rondella) 47866/1974. KM, 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 41. Esztergom Viziváros - Hévízfürdő tornya (Ilidzsa Kuleszi) 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 42. Esztergom Viziváros - Hévízi erőd (Mattyasovszky-bástya, 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM Hévízfürdő rondella) 43. Esztergom Viziváros - Ferences rondella 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 44. Esztergom Viziváros - Révkapu rondella (Révkapu tornya) 47866/1974. KM, 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 45. Esztergom Viziváros - Jezsuita-bástya 47866/1974. KM, 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 46. Esztergom Viziváros - Kis bástya 47866/1974. KM, 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 47. Esztergom Viziváros - Malom-bástya (Verpéci-kastély, Szu- Kuleszi, Vízi torony) 47866/1974. KM, 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 48. Esztergom Viziváros - Vízemelő gép, középkori vízmű 47866/1974. KM, 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 49. Esztergom Viziváros - Alagút 47866/1974. KM, 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 50. Esztergom Viziváros - Szent László-templom 47866/1974. KM, 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 51. Esztergom Viziváros - Plébániatemplom 47866/1974. KM, 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 52. Esztergom Viziváros - Vízivárosi plébánia (Mehkeme dzsámi, Szent István-templom) 47866/1974. KM, 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 53. Esztergom Viziváros - Rusztem pasa fürdője 85128/1970. MM, 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 54. Esztergom Viziváros - Kis fürdő (Török fürdő, Mattyasovszkyfürdő) 85128/1970. MM, 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 55. Esztergom Viziváros - Malom-fürdő 47866/1974. KM, 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 56. Esztergom Királyi város - Városfalak 48977/1971. MM 57. Esztergom Dunai kapu 48977/1971. MM 58. Esztergom Szent Lőrinc-templom 48977/1971. MM 59. Esztergom Szent Miklós-templom 48977/1971. MM 118

121 SORSZÁM TELEPÜLÉS ELNEVEZÉS VÉDETTSÉGI HATÁROZAT 60. Esztergom Szent Péter-templom 48977/1971. MM 61. Esztergom Segítő Szűz Máriáról nevezett ferences templom 48977/1971. MM és kolostor 62. Esztergom Kossuth Lajos utca /1971. MM 63. Esztergom Szentkereszt-templom 48977/1971. MM 64. Esztergom Zalka Máté utca /1971. MM 65. Esztergom Kossuth Lajos utca , Zalka Máté utca /1971. MM 66. Esztergom Várhegy - Várfalak 47866/1974. KM, 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 67. Esztergom Legény-barlang /1951. KM 68. Esztergom Leány-barlang /1951. KM 69. Esztergom Strázsa-hegyi-barlang /1951. KM 70. Esztergom Berényi Zsigmond utca /1974. KM, 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 71. Esztergom Berényi Zsigmond utca /2004. (VIII. 27.) NKÖM 72. Esztergom Berényi Zsigmond utca /1974. KM, 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 73. Esztergom Széchenyi tér /1971. MM 74. Esztergom Széchenyi tér /1971. MM 75. Esztergom Saskert 48977/1971. MM 76. Esztergom Simor János utca /1971. MM 77. Esztergom Bottyán János utca /1971. MM 78. Esztergom Bottyán János utca /1971. MM 79. Esztergom Bottyán János utca /1971. MM 80. Esztergom Jókai Mór utca /1971. MM 81. Esztergom Széchenyi tér /1971. MM 82. Esztergom Széchenyi tér /1971. MM 83. Esztergom Széchenyi tér /1971. MM 84. Esztergom Széchenyi tér /1971. MM 85. Esztergom Széchenyi tér /1971. MM 86. Esztergom Bottyán János utca /1971. MM 87. Esztergom Bottyán János utca /1971. MM 88. Esztergom Bottyán János utca /1971. MM 89. Esztergom IV. Béla király utca /1971. MM 90. Esztergom Pázmány Péter utca /1974. KM, 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 91. Esztergom Pázmány Péter utca /1974. KM, 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 92. Esztergom Pázmány Péter utca /1974. KM, 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 93. Esztergom Mindszenty tér /1974. KM, 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 94. Esztergom Pázmány Péter utca /1974. KM, 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 95. Esztergom Katona István utca 2. 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 96. Esztergom Lőrinc utca /1971. MM 97. Esztergom Bottyán János utca /1971. MM 98. Esztergom Bibliotheka 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 99. Esztergom Berényi Zsigmond utca /1974. KM, 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 100. Esztergom Széchenyi tér /1971. MM 101. Esztergom Széchenyi tér /1971. MM 102. Esztergom Széchenyi tér Debreczeni ház 48977/1971. MM 103. Esztergom Berényi u /1974. KM, 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 104. Esztergom Pázmány Péter utca 1. előtt 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 105. Esztergom Eszperantó utca 23. előtt 48977/1971. MM 106. Esztergom Katona István utca 8. 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 107. Esztergom Főapát utca /1971. MM 119

122 SORSZÁM TELEPÜLÉS ELNEVEZÉS VÉDETTSÉGI HATÁROZAT 108. Esztergom Bajcsy-Zsilinszky utca 28. előtt 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM 109. Esztergom Bajcsy-Zsilinszky utca /2004. (VIII. 27.) NKÖM 110. Esztergom Jókai utca /1971. MM 111. Esztergom IV. Béla utca /1971. MM 112. Esztergom Vasútállomás és környéke (Kovácsi védetté 47866/1974. KM, 17/2004. nyilvánított része) (VIII. 27.) NKÖM 113. Esztergom Budai Nagy Antal utca és Schweidel József utca 17/2004. (VIII. 27.) NKÖM közötti árvízvédelmi töltés belső oldala 114. Esztergom Schweidel József utca /2004. (VIII. 27.) NKÖM 115. Kesztölc Klastrompuszta I. (Kolostorrom) 84868/1970. MM 116. Komárom Szőny-Vásártér /1951 VKM, 86256/1992. XX. MKM 117. Komárom Komárom-Szőny, Brigetio legiós tábora 86256/1992. XX. MKM, 91843/1993. XX. 782 MO. MKM, 8/2015. (II. 27.) MvM 118. Komárom Komárom-Szőny, Brigetio katonavárosa 86256/1992. XX. MKM, 91843/1993. XX. 782 MO. MKM, 8/2015. (II. 27.) MvM 119. Komárom Komárom-Szőny Brigetio polgárvárosa /1951 VKM, 86256/1992. XX. MKM, 32/2014. (IV.14.) BM 120. Környe Római erőd /1956 H. MM., /1959. MM, 2/2006. (VII. 19.) OKM 121. Környe 3. számú kocsisír 2/2006. (VII. 19.) OKM 122. Neszmély Kalin vár 81/2013. (XII.23.) BM 123. Neszmély Téglagyár /1956. NM 124. Neszmély Sánci-dűlő II. 22/2007. (III. 28.) OKM 125. Neszmély Azaum 5. burgus 22/2007. (III. 28.) OKM, 8/2015. (II. 27.) MvM 126. Nyergesújfalu Sánc-hegy oldala /1951 VKM, 32/2014. (IV.14.) BM 127. Nyergesújfalu Sánc-hegy II /1951 VKM, 32/2014. (IV.14.) BM 128. Nyergesújfalu Sánc-hegy III /1951 VKM 129. Piliscsév Csévi-barlang /1951. KM 130. Pilismarót Kis-hegy /1951 VKM, 32/2014. (IV.14.) BM 131. Pilismarót Basaharc - Duna-part 8/2015. (II. 27.) MvM 132. Pilismarót Homoki-szőlők II. 8/2015. (II. 27.) MvM 133. Pilismarót Emerenciások II. 8/2015. (II. 27.) MvM 134. Pilismarót Szobi-rév III. 8/2015. (II. 27.) MvM 135. Pilismarót Szobi-rév IV. 8/2015. (II. 27.) MvM 136. Pilismarót Hajóállomás 8/2015. (II. 27.) MvM 137. Pilismarót Öregek-dűlő /1951 VKM 138. Süttő Kis-sánc 22/2007. (III. 28.) OKM 139. Süttő Nagy-sánc-tető 22/2007. (III. 28.) OKM 140. Süttő Fekete-hídi-árok mellett 22/2007. (III. 28.) OKM 141. Süttő Hosszú-völgy 22/2007. (III. 28.) OKM 142. Süttő Sánc-földek 22/2007. (III. 28.) OKM 143. Tatabánya Szelim-lyuk /1951. KM 144. Tatabánya Lengyel-barlang /1951. KM 145. Tokod Altáró - Erzsébet-akna /1951 VKM, 13/2003. (VIII. 15.) NKÖM 146. Tokod Vár-berek 13/2003. (VIII. 15.) NKÖM 147. Várgesztes Vár 148. Vértesszőlős Előember telephelye 59108/1991. MKM 120

123 VI. MELLÉKLET: KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE RÉGÉSZETI LELŐHELYEI AZONOSÍTÓ TELEPÜLÉS NÉV VÉDETTSÉG TÍPUSA Csabdi Télizöldes kiemelten védett Aka Szaller Ferenc háza szakmai Aka 1/2004. lelőhely szakmai Aka 2/2004. lelőhely szakmai Aka Wisenekker-dűlő szakmai Aka Farkastorok szakmai Aka Tímári-dűlő szakmai Aka Kisszőlők szakmai Aka Káposztás-föld szakmai Aka Hosszúrét szakmai Aka Patak-oldal szakmai Almásfüzitő Foktorok nyilvántartott Almásfüzitő Kurucdomb kiemelten védett Almásfüzitő Római tábor kiemelten védett Almásfüzitő Timföldgyár szakmai Almásfüzitő Nagykolónia C épület 3., 7. sz. szakmai Almásfüzitő Nagykolónia kiemelten védett Almásfüzitő Perjéspuszta szakmai Almásfüzitő Vasúti híd 1. szakmai Almásfüzitő Vasúti híd 2. szakmai Almásfüzitő Kiskolónia - Vasút szakmai Almásfüzitő Foktorok 4. szakmai Almásfüzitő Olajfinomító szakmai Almásfüzitő Pusztadomb II. (VII. sz. zagytér) szakmai Almásfüzitő Bulcsik-híd szakmai Almásfüzitő Keményítőgyár szakmai Almásfüzitő Prépost-sziget (Szent Elek-sziget) szakmai Almásfüzitő Perjéspuszta II. szakmai Almásfüzitő Verő Imre u. szakmai Almásfüzitő Foktorok, Fényesforrás és a "füzitői" rét között szakmai Almásfüzitő Kurucdomb védőövezete védőövezet Ács Vaspuszta kiemelten védett Ács Bumbumkút kiemelten védett Ács Felsőjegespuszta szakmai Ács Tervezett szélerőmű szakmai Ács Református templom szakmai Ács McDonald's Étterem szakmai Ács Autópálya mente 1. szakmai Ács Autópálya mente 2. szakmai Ács Falurét-dűlő 1. szakmai Ács Falurét-dűlő 2. szakmai Ács LEIER 1. szakmai Ács LEIER 2. szakmai Ács LEIER 3. szakmai Ács Nádas-kúti-dűlő szakmai Ács Rektor-telep 1. szakmai Ács Rektor-telep 2. szakmai Ács 1-es út mente szakmai Ács 1-es út mente 2. szakmai Ács HARTMANN telephelye szakmai Ács Várhegy szakmai Ács Bőnyi úti-dűlő I. szakmai Ács Úr-rét I. szakmai Ács Úr-rét II. szakmai Ács Maller-tanya szakmai Ács Bőnyi-úti-dűlő II. szakmai Ács Kovács-rétek szakmai 121

124 AZONOSÍTÓ TELEPÜLÉS NÉV VÉDETTSÉG TÍPUSA Ács Jeges-puszta szakmai Ács Hegyre-dűlő I. szakmai Ács Hegyre-dűlő II. szakmai Ács Öböl-kúti-dűlő szakmai Ács Halom alja- dűlő szakmai Ács Vaspuszta védőövezete védőövezet Ács Bumbumkút védőövezete védőövezet Ács Vaspuszta-dűlők szakmai Ács Duna-magaspart I. szakmai Ács Duna-magaspart II. szakmai Ácsteszér Középső-csárdai-dűlő szakmai Ácsteszér Kisszőlők szakmai Ácsteszér Akai úti-dűlő szakmai Ácsteszér Kígyóséri völgy szakmai Ácsteszér Magtár szakmai Ácsteszér Faluhely-dűlő szakmai Ászár 1/2005. lelőhely szakmai Ászár 2/2005. lelőhely szakmai Ászár 3/2005. lelőhely szakmai Ászár 4/2005. lelőhely szakmai Ászár Katolikus templom környéke nyilvántartott Ászár Diófa utcától délre. nyilvántartott Ászár Concó part nyilvántartott Ászár Tarcsapusztai - ároktól nyugatra. nyilvántartott Ászár Tarcsapusztai - ároktól keletre II. nyilvántartott Ászár Külső legelő - dűlő nyilvántartott Ászár Homok - dűlő II. nyilvántartott Ászár Tarcsapusztai - ároktól keletre I. szakmai Ászár Homok-dűlő I. nyilvántartott Ászár Keményítőgyár-telep nyilvántartott Ászár Külső-legelő-dűlő 2. szakmai Baj Öregkovács-hegy szakmai Baj Bugony István kertje, Ady Endre u. 10. szakmai Baj 4/2005. lelőhely szakmai Baj 5/2005. lelőhely szakmai Baj 6/2005. lelőhely szakmai Baj 7/2005. lelőhely szakmai Baj 8/2005. lelőhely szakmai Baj Keskeny-dűlő szakmai Baj Homoki-szőlő szakmai Baj Agostyáni-út mente szakmai Baj Tatai út mente szakmai Baj Szőlők alja szakmai Baj Szőlőkre dűlő szakmai Baj Petőfi Sándor utca 44. szakmai Baj Faluközpont szakmai 1898 Bajna Hősök tere és Szabadság utca szakmai 1899 Bajna Csilláló-völgyi-dűlő szakmai 1900 Bajna Somos-páskom szakmai 1901 Bajna Bercse I. szakmai 1902 Bajna Bercse II. szakmai 1903 Bajna Bercse III. szakmai 1904 Bajna Kertalja szakmai 1905 Bajna Kis-Csapás I. szakmai 1906 Bajna Kis-Csapás II. szakmai 1907 Bajna Hősök tere 21. szakmai 1908 Bajna Őr-hegy alja I. szakmai 1909 Bajna Bajnai Öreg-lyuk szakmai 1910 Bajna Őr-hegy alja II. szakmai 122

125 AZONOSÍTÓ TELEPÜLÉS NÉV VÉDETTSÉG TÍPUSA 1911 Bajna Őr-hegy alja III. szakmai 1912 Bajna Csimai-tó-dűlő I. szakmai 1913 Bajna Bajnai-patak szakmai 1914 Bajna Csimai-tó-dűlő II. szakmai 1915 Bajna Őr-hegy alja IV. szakmai 1916 Bajna Kovácsi-hegy alja szakmai 1917 Bajna Csima előtti dűlő I. szakmai 1918 Bajna Proletárok szakmai 1919 Bajna Fácános-kert szakmai 1920 Bajna Pap-földi-dűlő szakmai 1921 Bajna Józsa-hegy szakmai 1922 Bajna Pap-erdő szakmai 1923 Bajna Halászói-dűlő I. szakmai 1924 Bajna Vízállás feletti dűlő szakmai 1925 Bajna Nagy-Sárás szakmai 1926 Bajna Faluhely szakmai 1927 Bajna Sárási-templom-dűlő szakmai 1928 Bajna Mulató alja szakmai 1929 Bajna Vízállás alatti dűlő szakmai 1930 Bajna Csima szakmai 1931 Bajna Csimai-kápolna szakmai 1932 Bajna Csimai-dűlő szakmai 1933 Bajna Szomori úti dűlő szakmai 1934 Bajna Csima előtti dűlő szakmai 1935 Bajna Kablás szakmai 1936 Bajna Csilláló-dűlő - Bercse I. szakmai 1937 Bajna Halászói-dűlő szakmai 1938 Bajna Őr-hegy alja V. szakmai 1939 Bajna Nyika szakmai 1940 Bajna Sárási-Diós szakmai 1941 Bajna Arany János utca 1. szakmai 1942 Bajna Bódis-rét szakmai 1943 Bajna Pap-erdő - Homokbánya szakmai 1944 Bajna Tsz-major szakmai Bajna Sándor-Metternich kastély szakmai Bajna Római katolikus templom szakmai Bajna Bem József utca 5. szakmai Bajna Kossuth Lajos utca 39. szakmai 1956 Bajót Gohéros szakmai 1957 Bajót Szabadság utca (Kenderesi-dűlő) szakmai 1958 Bajót Római katolikus templom szakmai 1959 Bajót Hagymás-rét szakmai 1960 Bajót Péliföldszentkereszt I. szakmai 1961 Bajót Péliföldszentkereszt II. szakmai 1962 Bajót Péliföldszentkereszt III. szakmai 1963 Bajót Péliföldszentkereszt IV. szakmai 1964 Bajót Péliföldszentkereszt V. szakmai 1965 Bajót Péliföldszentkereszt VI. szakmai 1966 Bajót Péliföldszentkereszt VII. szakmai 1967 Bajót Péliföldszentkereszt VIII. (Szérűs-földek) szakmai 1968 Bajót Péliföldszentkereszt IX. (Komlós I.) szakmai 1969 Bajót Péliföldszentkereszt X. (Komlós II.) szakmai 1970 Bajót Berényvár szakmai 1971 Bajót Jankovich-barlang kiemelten védett 1972 Bajót Kiskő-oldali-barlang szakmai 1973 Bajót Rétkertek szakmai Bajót Bajóti 3. sz. kőfülke szakmai Bakonybánk Tóth-Réde 1. szakmai Bakonybánk Dáné-irtás 1. szakmai 123

126 AZONOSÍTÓ TELEPÜLÉS NÉV VÉDETTSÉG TÍPUSA Bakonybánk Dáné-irtás 2. szakmai Bakonysárkány Sövénykúti-patak bal oldala szakmai Bakonysárkány Faluhely szakmai Bakonysárkány Csepegő-dűlő szakmai Bakonysárkány Uradalmi birtok II. szakmai Bakonysárkány Uradalmi birtok II/2. szakmai Bakonysárkány Uradalmi birtok I. szakmai Bakonysárkány Uradalmi birtok I/2. szakmai Bakonysárkány Kéthelyi tag szakmai Bakonysárkány Ildamajor 1 szakmai Bakonysárkány Ildamajor 2 szakmai Bakonysárkány Ildamajor 3 szakmai Bakonysárkány Vasút mente 1. szakmai Bakonysárkány Köles-dűlő szakmai Bakonysárkány Szarvas-földek 1. szakmai Bakonysárkány Szarvas-földek 2. szakmai Bakonyszombathely MTsz szakmai Bakonyszombathely MTsz 2. szakmai Bakonyszombathely Pusztaszentegyházi-dűlő szakmai Bakonyszombathely Feketevízi erdő szakmai Bakonyszombathely Tilos alja-dűlő szakmai Bakonyszombathely Írtás szakmai Bakonyszombathely Hideg-kút szakmai Bakonyszombathely Pap-hegy alatt szakmai Bakonyszombathely Szennyvíztisztító mellett szakmai Bana Ördögásta-hegy szakmai Bana Temetődomb szakmai Bana Templomrom szakmai Bábolna Polgármesteri Hivatal és a mögötte levő napközis szakmai udvar Bokod Pap-réti-dűlő szakmai Bokod Gajdocs szakmai Bokod Hosszú-dűlő szakmai Bokod Erőmű lakótelep szakmai Csatka Szabadság tér szakmai Császár Kossuth Lajos utca 2. szakmai Császár Kisfaludy utca 15. szakmai Császár Vasútállomástól Nyugatra lévő római temető szakmai Császár Kőkoporsó szakmai Császár Szabadosok laposa szakmai Császár Bika-rét szakmai Császár Halastó (Pörös-dűlő) szakmai Császár Bikaréti-árok 2. szakmai Csém Vasúti őrház szakmai Csém Csémi határra dűlő 2. szakmai Csém Csémi-dűlő II. szakmai Csém Csémi-dűlő III. szakmai Csép Békavár szakmai Csép Nyáros ér szakmai Csép Kertek alja szakmai Csép Petőfi Sándor utca 55. szakmai Csép Református templom szakmai Csép Községi legelő és nyárfás szakmai Csép 1/2004. szakmai Csép 3/2004. szakmai Csép István hatod II. szakmai Csép Református templomtól nyugatra szakmai Csép Belterület keleti területe szakmai Csép Tárkányi út mente szakmai 124

127 AZONOSÍTÓ TELEPÜLÉS NÉV VÉDETTSÉG TÍPUSA 1979 Csolnok Hinter den Gärten szakmai 1980 Csolnok Szedres szakmai 1981 Csolnok Kecske-hegy szakmai 1982 Csolnok Cinegés szakmai 1983 Csolnok Belterület szakmai 1984 Csolnok Magosi-szőlők szakmai 1985 Csolnok Szőlőhegy szakmai 1986 Csolnok Cinegés II. szakmai 1987 Csolnok Hruscsó szakmai 1988 Csolnok Annavölgyi út szakmai 1989 Csolnok XII/A. akna szakmai Dad Fő u. és a vasút közötti háztelkek szakmai Dad Sinai-hegyi-dűlő szakmai Dad 1/2005. lelőhely szakmai Dad 2/2005. lelőhely szakmai Dad 3/2005. lelőhely szakmai Dad 4/2005. lelőhely szakmai Dad 5/2005. lelőhely szakmai Dad 6/2005. lelőhely szakmai Dad 7/2005. lelőhely szakmai Dad 8/2005. lelőhely szakmai Dad 9/2005. lelőhely szakmai Dad 10/2005. lelőhely szakmai Dad 11/2005. lelőhely szakmai Dad 12/2005. lelőhely szakmai Dad MGTSZ major szakmai Dad Pánej-völgy szakmai Dad Legelő szakmai Dad Túlsó-hegyi dűlő szakmai Dad Szilfa-dűlő szakmai Dad Pető Ince telke szakmai Dad Kömlődi-vízfolyás és Által-ér között szakmai 1991 Dág Kiscsévpuszta I. szakmai 1992 Dág Kiscsévpuszta II. szakmai 1993 Dág Temető-tábla (pri Kostelika, nad Kostelikom) szakmai 1994 Dág Dágipuszta I. szakmai 1995 Dág Dágipuszta II. szakmai 1996 Dág Mészáros-rét felett (Nad masarovskych lukach) szakmai 2032 Dorog Hungária-hegy (Nagy-kőszikla) szakmai 2033 Dorog Ódorogi-völgy - Mészmű szakmai 2034 Dorog Kálvária-hegy szakmai 2035 Dorog Eötvös József Általános Iskola szakmai 2036 Dorog Temetői-dűlő szakmai 2037 Dorog Homoki-szőlők szakmai 2038 Dorog Hosszú-rétek I. szakmai 2040 Dorog Arany-hegyi-szőlők (Homoki-szőlők) szakmai 2041 Dorog Csolnoki út szakmai 2042 Dorog Régi-dűlő szakmai 2043 Dorog Dózsa György utca 8. szakmai 2044 Dorog Hosszú-rétek II. szakmai 2045 Dorog Árok-földek szakmai 2001 Dömös Kövecses-patak kiemelten védett 2002 Dömös Köves-patak völgye szakmai 2003 Dömös Alsó-réti-dűlő I. szakmai 2004 Dömös Alsó-réti-dűlő II. szakmai 2005 Dömös Prépostság kiemelten védett 2006 Dömös Körtvélyespuszta szakmai 2007 Dömös Árpádvár I. szakmai 2008 Dömös Árpádvár II. szakmai 125

128 AZONOSÍTÓ TELEPÜLÉS NÉV VÉDETTSÉG TÍPUSA 2009 Dömös Pénzverők árka szakmai 2010 Dömös Tófenék kiemelten védett 2011 Dömös Hajóállomás kiemelten védett 2012 Dömös Táncsics Mihály út 8. szakmai 2013 Dömös Pattantyús I. szakmai 2014 Dömös Pattantyús II. szakmai 2015 Dömös Árpádvár III. szakmai 2016 Dömös Bartók Béla utca kiemelten védett Dömös Vízmű, Duna-meder szakmai Dömös 1700 fkm szakmai Dömös Tófenék védőövezete védőövezet Dömös Kövecses-patak védőövezete védőövezet Dömös Bartók Béla utca védőövezete védőövezet Dömös Hajóállomás védőövezete védőövezet Dunaalmás Foktorok szakmai Dunaalmás Almásfüzitő-Dunaalmás vasútvonal szakmai Dunaalmás Vasúti híd szakmai Dunaalmás Mészáros-tanya, dombhát szakmai Dunaalmás Mészáros-major szakmai Dunaalmás Patócsi Elek háza szakmai Dunaalmás Árta szakmai Dunaalmás Foktorok, füzitői vasúti őrház szakmai Dunaalmás Uradalmi szőlők szakmai Dunaalmás Barát-hegy szakmai Dunaalmás Tatai út szakmai Dunaalmás Római út szakmai Dunaalmás Református templom szakmai Dunaalmás 2/2004. lelőhely szakmai Dunaalmás 3/2004. lelőhely szakmai Dunaalmás 4/2004. lelőhely szakmai Dunaalmás Fényes-patak partja szakmai Dunaalmás 7/2004. lelőhely szakmai Dunaalmás 8/2004. lelőhely szakmai Dunaalmás 9/2004. lelőhely szakmai Dunaalmás 10/2004. lelőhely szakmai Dunaalmás Lenhardt öregszőlő, Ugró-hegy szakmai Dunaalmás Újtelep, Hunyadi utca szakmai Dunaalmás Kis u. 15. szakmai Dunaalmás Hegysor u. 4. szakmai Dunaalmás Országúti-dűlő szakmai Dunaszentmiklós Markó szakmai 2046 Epöl Öreg-szentegyház-dűlő szakmai 2047 Epöl Kőkúti-dűlő I. szakmai 2048 Epöl Kőkúti-dűlő II. szakmai 2049 Epöl Antalpuszta - Bencivár szakmai 2050 Epöl Palkó-völgyi-dűlő szakmai 2051 Epöl Nagy-hegyi-dűlő szakmai 2052 Epöl Tsz-major szakmai 2053 Epöl Kakas-völgy szakmai 2089 Esztergom Várhegy kiemelten védett Esztergom Víziváros, Várhegy régészeti védőövezete védőövezet 2090 Esztergom Viziváros kiemelten védett 2091 Esztergom Királyi város kiemelten védett 2092 Esztergom Kisléva szakmai 2093 Esztergom Szenttamáshegy szakmai 2094 Esztergom Hévíz szakmai 2095 Esztergom Örmény szakmai 2096 Esztergom Szentanna szakmai 2097 Esztergom Domonkos kolostor szakmai 126

129 AZONOSÍTÓ TELEPÜLÉS NÉV VÉDETTSÉG TÍPUSA 2098 Esztergom Újfalu szakmai 2100 Esztergom Szabad Május sétány szakmai 2101 Esztergom Sziget szakmai 2102 Esztergom Sziget szakmai 2103 Esztergom Bartók Béla utca (Kenderföldek) szakmai 2104 Esztergom Szentpál szakmai 2105 Esztergom Kovácsi szakmai 2106 Esztergom Gyepmester-ház (Lázár-domb) szakmai 2107 Esztergom Szentistván (Borjú-mező, Szentkirályi-Dunadűlő) szakmai 2108 Esztergom Szentkirály I. fokozottan védett Esztergom Szentkirály I- II. régészeti védőövezete védőövezet 2109 Esztergom Szentkirály II. (Bekő-féle homokbánya) fokozottan védett 2110 Esztergom Szentkirály III. fokozottan védett 2111 Esztergom Nyáros-sziget szakmai 2112 Esztergom Kerek-tó I. szakmai 2113 Esztergom Kerek-tó II. szakmai 2114 Esztergom Csont-kút (Bille) szakmai 2115 Esztergom Homoki-domb szakmai 2116 Esztergom Szentkirályi-Duna-dűlő szakmai 2117 Esztergom Zsidód I. szakmai 2118 Esztergom Zsidód II. szakmai 2119 Esztergom Zsidódi-dűlő I. kiemelten védett 2120 Esztergom Zsidódi-dűlő II. szakmai 2121 Esztergom Felső-sziget (Szentkirályi- vagy Prímási-sziget) szakmai 2122 Esztergom Zsidópuszta I. szakmai 2123 Esztergom Zsidópuszta II. szakmai 2124 Esztergom Kenyérmező szakmai 2125 Esztergom Kolozs úton túli dűlő szakmai 2126 Esztergom Lőtér szakmai 2127 Esztergom Strázsa-hegyi-dűlő szakmai 2128 Esztergom Bajon szakmai 2129 Esztergom Nyír szakmai 2130 Esztergom Kenyérmezői temető szakmai 2131 Esztergom Cserepes-völgy I. szakmai 2132 Esztergom Cserepes-völgy II. szakmai 2133 Esztergom Cserepes-völgy - Macskás szakmai 2134 Esztergom Árpádvár szakmai 2135 Esztergom Juhszalagos szakmai 2136 Esztergom Szarvas-hegyi-földek szakmai 2137 Esztergom Ispita-hegy I. szakmai 2138 Esztergom Ispita-hegy II. szakmai 2139 Esztergom Ispita-hegy III. szakmai 2140 Esztergom Diós-völgyi-forrás (Török-kút) szakmai 2141 Esztergom Diós-völgy - Török-kút szakmai 2142 Esztergom Borz-hegy I. szakmai 2143 Esztergom Borz-hegy II. (Leányvár) szakmai 2144 Esztergom Laposi-földek szakmai 2145 Esztergom MIM szerelőcsarnok szakmai 2146 Esztergom Dobogókői út (Kolos-kút, Kolosvári kút) szakmai 2147 Esztergom Orbán-kápolna (Kenderes-dűlő, Galagonyásdűlő, szakmai Kő-alja-dűlő) 2148 Esztergom Kenderes-dűlő (Csurgó-kút) szakmai 2149 Esztergom Kálvária szakmai 2150 Esztergom Sípoló-hegy (Szent János erőd) szakmai 2151 Esztergom Holop-kút (Kusztus-dűlő) szakmai 2152 Esztergom Téglagyár szakmai 2153 Esztergom Bánom-dűlő I. (Szent János-kút) szakmai 2154 Esztergom Bánomi-dűlő szakmai 2155 Esztergom Bánomi-dűlő III. szakmai 127

130 AZONOSÍTÓ TELEPÜLÉS NÉV VÉDETTSÉG TÍPUSA 2157 Esztergom Téglagyár (Iskola utca) szakmai 2158 Esztergom Vár utca, Béke tér szakmai 2159 Esztergom Béke tér szakmai 2160 Esztergom Szentgyörgymező I. szakmai 2161 Esztergom Szentgyörgymező II. szakmai 2162 Esztergom Szentgyörgymező - Duna-part fokozottan védett 2163 Esztergom Szentgyörgymező fokozottan védett 2164 Esztergom Duna-dűlő I. szakmai 2165 Esztergom Duna-dűlő II. szakmai 2166 Esztergom Kis-tói-földek szakmai 2167 Esztergom Duna-dűlő III. szakmai 2168 Esztergom Kis-tói-dűlő szakmai 2169 Esztergom Kistói földek szakmai 2170 Esztergom Duna-dűlő IV. szakmai 2171 Esztergom Új-földek I. szakmai 2172 Esztergom Új-földek II. szakmai 2173 Esztergom Új-földek III. szakmai 2174 Esztergom Dédai csárda I. szakmai 2175 Esztergom Szamár-hegyi homokbánya szakmai 2176 Esztergom Dédaicsárda II. szakmai 2179 Esztergom Búbánatvölgy - Huray-villa szakmai 2180 Esztergom Búbánat- völgy szakmai 2181 Esztergom Római út szakmai 2182 Esztergom Hideglelős kereszt fokozottan védett 2183 Esztergom Halyagos-völgy szakmai 2184 Esztergom Zsellér-földek szakmai 2185 Esztergom Búbánatvölgy I. szakmai 2186 Esztergom Búbánatvölgy II. szakmai 2187 Esztergom Búbánatvölgy III. szakmai 2188 Esztergom Búbánatvölgy IV. szakmai 2189 Esztergom Búbánatvölgy - Kerek-tó szakmai 2190 Esztergom Búbánatvölgy - Hátulsó-rét-földek szakmai 2191 Esztergom Kerek-tói-dűlő szakmai 2192 Esztergom Szamár-hegy I. szakmai 2193 Esztergom Szamár-hegy - Hajdú-szőlő szakmai 2194 Esztergom Szamár-hegyi-dűlő I. szakmai 2195 Esztergom Komandát-rét szakmai 2196 Esztergom Szamár-hegyi-dűlő II. szakmai 2197 Esztergom Fűzfás-kút szakmai 2198 Esztergom Szamár-hegyi-dűlő III. szakmai 2199 Esztergom Irtvány-dűlő szakmai 2200 Esztergom Töltések közötti dűlő szakmai 2201 Esztergom Töltések közötti dűlő II. szakmai 2202 Esztergom Barát-kút alja I. szakmai 2203 Esztergom Ákospalota (Barát-kút) szakmai 2204 Esztergom Ákospalotája szakmai 2205 Esztergom Barát-kút alja II. szakmai 2206 Esztergom Irtvány-földek szakmai 2207 Esztergom Fári-kút szakmai 2208 Esztergom Hadzsi szakmai 2209 Esztergom Hármas-kút I. szakmai 2210 Esztergom Hármas-kút II. szakmai 2211 Esztergom Hármas-kút III. szakmai 2212 Esztergom Vályús-kút szakmai 2213 Esztergom Barát-kút I. szakmai 2214 Esztergom Barát-kút II. szakmai 2215 Esztergom Barát-kút III. szakmai 2216 Esztergom Rózsakert szakmai 2217 Esztergom Nyárasd II.-dűlő szakmai 128

131 AZONOSÍTÓ TELEPÜLÉS NÉV VÉDETTSÉG TÍPUSA 2218 Esztergom Laposi III.-dűlő szakmai 2219 Esztergom Apácamajor szakmai 2220 Esztergom Kis-Strázsa-hegy szakmai 2222 Esztergom Helemba-sziget szakmai 2223 Esztergom Barát-kút III. szakmai 2224 Esztergom Kenderes-dűlő szakmai 2225 Esztergom Szentgyörgymező - Földműves utca 9. szakmai 2226 Esztergom Kolozs úton túli dűlő szakmai 2227 Esztergom Szamár-hegy III. szakmai 2228 Esztergom Várhegy - Budai torony kiemelten védett 2229 Esztergom Várhegy - Keleti rondella kiemelten védett 2230 Esztergom Várhegy - Északi rondella (Toprák-kuleszi, kiemelten védett Földtorony, Víztorony, Csonkatorony) 2231 Esztergom Várhegy - Alsó bástya-kiskapu (Vízivárosi kapu, kiemelten védett Macskaúti kapu, Katzer Stieger Thor) Macskakapu, Koc 2232 Esztergom Várhegy - Várkapu (DK-i kapu és védművei) kiemelten védett 2233 Esztergom Várhegy - Nagy torony (Quadriburg, Öregtorony) kiemelten védett 2234 Esztergom Várhegy - Keleti védművek kiemelten védett 2235 Esztergom Várhegy - Alagutak kiemelten védett 2236 Esztergom Várhegy - Fejedelmi palota kiemelten védett 2237 Esztergom Várhegy - Szent István protomártír-templom és - kiemelten védett prépostság 2238 Esztergom Várhegy - Királyi, majd érseki palota kiemelten védett 2239 Esztergom Várhegy - Szent Adalbert-templom kiemelten védett 2240 Esztergom Várhegy - Árpád-kori érseki palota kiemelten védett 2241 Esztergom Várhegy - Káptalanház (Monostor) kiemelten védett 2242 Esztergom Várhegy - Prépostház (Curia prepositi) kiemelten védett 2243 Esztergom Várhegy - Vitéz János függőkertje kiemelten védett 2244 Esztergom Várhegy - Egyéb épületek kiemelten védett 2245 Esztergom Várhegy - Vízellátás (kút, ciszternák, vízvezeték) kiemelten védett 2246 Esztergom Viziváros - Városfalak kiemelten védett 2247 Esztergom Viziváros - Veprech-torony (Kis kapu, Kücsük kiemelten védett kapu) 2248 Esztergom Viziváros - Révkapu (Iszkele-kapu, Duna kapu kiemelten védett vagy Vízi kapu; Wasserthor) - 19-es hősök tere 2249 Esztergom Viziváros - Budai kapu (belső budai kapu, belső vagy második postakapu) kiemelten védett 2250 Esztergom Viziváros - Postakapu (külső budai kapu, kiemelten védett sorompó kapu, Post Thor, második postakapu) 2251 Esztergom Viziváros - Budai kapu rondella (Budun Kapu kiemelten védett Kuleszi, Keleti bástya, török rondella) 2252 Esztergom Viziváros - Hévízfürdő tornya (Ilidzsa Kuleszi) kiemelten védett 2253 Esztergom Viziváros - Hévízi erőd (Mattyasovszky-bástya, kiemelten védett Hévízfürdő rondella) 2254 Esztergom Viziváros - Ferences rondella kiemelten védett 2255 Esztergom Viziváros - Révkapu rondella (Révkapu tornya) kiemelten védett 2256 Esztergom Viziváros - Jezsuita-bástya kiemelten védett 2257 Esztergom Viziváros - Kis bástya kiemelten védett 2258 Esztergom Viziváros - Malom-bástya (Verpéci-kastély, Szu- kiemelten védett Kuleszi, Vízi torony) 2259 Esztergom Viziváros - Vízemelő gép, középkori vízmű kiemelten védett 2260 Esztergom Viziváros - Török híd szakmai 2261 Esztergom Viziváros - Alagút kiemelten védett 2262 Esztergom Viziváros - Szent László-templom kiemelten védett 2263 Esztergom Viziváros - Plébániatemplom kiemelten védett 2264 Esztergom Viziváros - Vízivárosi plébánia (Mehkeme dzsámi, kiemelten védett Szent István-templom) 2265 Esztergom Viziváros - Rusztem pasa fürdője kiemelten védett 2266 Esztergom Viziváros - Kis fürdő (Török fürdő, kiemelten védett 129

132 AZONOSÍTÓ TELEPÜLÉS NÉV VÉDETTSÉG TÍPUSA Mattyasovszky-fürdő) 2268 Esztergom Viziváros - Malom-fürdő kiemelten védett 2269 Esztergom Királyi város - Városfalak kiemelten védett 2270 Esztergom Lőrinc kapu szakmai 2271 Esztergom Budai kapu szakmai 2272 Esztergom Szent Pál kapu szakmai 2273 Esztergom Dunai kapu kiemelten védett 2274 Esztergom Északi rondella szakmai 2275 Esztergom Keleti rondella szakmai 2276 Esztergom Déli rondella szakmai 2277 Esztergom Nyugati kapu rondella (Dunai kapu rondella) szakmai 2278 Esztergom Szent Lőrinc-templom kiemelten védett 2279 Esztergom Szent Miklós-templom kiemelten védett 2280 Esztergom Szent Péter-templom kiemelten védett 2281 Esztergom Segítő Szűz Máriáról nevezett ferences templom kiemelten védett és kolostor 2282 Esztergom Szent Jakab-templom, (Jókai utca - Eszperantó szakmai utca kereszteződése) 2283 Esztergom Árok utca 15. szakmai 2284 Esztergom Kossuth Lajos utca 73. kiemelten védett 2285 Esztergom Szentkereszt-templom kiemelten védett 2286 Esztergom Zalka Máté utca kiemelten védett 2287 Esztergom Kossuth Lajos utca , Zalka Máté utca 45- kiemelten védett Esztergom Kossuth Lajos utca 37. előtt szakmai 2289 Esztergom Királyi város - Török fürdő szakmai 2291 Esztergom Várhegy - Várfalak kiemelten védett 2292 Esztergom Kolostorrom szakmai 2293 Esztergom Halastógát szakmai 2294 Esztergom Réten túl szakmai 2295 Esztergom Alsó-dűlő szakmai 2296 Esztergom Legény-barlang kiemelten védett 2297 Esztergom Leány-barlang kiemelten védett 2298 Esztergom Bivak-barlang szakmai 2299 Esztergom Pilis-nyergi-víznyelő szakmai Esztergom Strázsa-hegyi-barlang kiemelten védett Esztergom Berényi Zsigmond utca 2. kiemelten védett Esztergom Berényi Zsigmond utca 25. kiemelten védett Esztergom Berényi Zsigmond utca 3. kiemelten védett Esztergom Kossuth híd - Vízivárosi hídfő szakmai Esztergom Széchenyi tér szakmai Esztergom Széchenyi tér 21. kiemelten védett Esztergom Széchenyi tér 9. kiemelten védett Esztergom Saskert kiemelten védett Esztergom Jókai Mór utca 14. előtt szakmai Esztergom Jókai Mór utca 24. előtt szakmai Esztergom Kossuth Lajos utca 1. előtt szakmai Esztergom Kossuth Lajos utca 20. szakmai Esztergom Kossuth Lajos utca 21. előtt szakmai Esztergom Kossuth Lajos utca 25. előtt szakmai Esztergom Kossuth Lajos utca 33. előtt szakmai Esztergom Kossuth Lajos utca 38. szakmai Esztergom Kossuth Lajos utca 54. előtt szakmai Esztergom Kossuth Lajos utca 56. előtt szakmai Esztergom Kossuth Lajos utca 63. előtt szakmai Esztergom Kossuth Lajos utca 71. előtt szakmai Esztergom Kossuth Lajos utca 76. előtt szakmai Esztergom Kossuth Lajos utca előtt szakmai Esztergom Árok utca szakmai Esztergom IV. Béla király utca szakmai 130

133 AZONOSÍTÓ TELEPÜLÉS NÉV VÉDETTSÉG TÍPUSA Esztergom Bottyán János utca szakmai Esztergom Árok utca 29. szakmai Esztergom Simor János utca 85. kiemelten védett Esztergom Simor János utca szakmai Esztergom Kossuth Lajos utca 62. előtt szakmai Esztergom Bottyán János utca 8. kiemelten védett Esztergom Bottyán János utca 10. előtt szakmai Esztergom Bottyán János és IV. Béla király utca sarka szakmai Esztergom Bottyán János utca 13. kiemelten védett Esztergom Bottyán János utca 9. kiemelten védett Esztergom Bottyán János utca 12. előtt szakmai Esztergom Jókai Mór utca 4. előtt szakmai Esztergom Jókai Mór utca 6. kiemelten védett Esztergom Széchenyi tér 6-8. kiemelten védett Esztergom Széchenyi tér 8. kiemelten védett Esztergom Széchenyi tér kiemelten védett Esztergom Széchenyi tér 15. kiemelten védett Esztergom Széchenyi tér 22. kiemelten védett Esztergom Bottyán János utca 3. kiemelten védett Esztergom Bottyán János utca 5. kiemelten védett Esztergom Bottyán János utca 11. kiemelten védett Esztergom IV. Béla király utca 3. kiemelten védett Esztergom Jókai Mór utca 12. számú ház előtt szakmai Esztergom Jókai Mór utca előtt szakmai Esztergom Jókai Mór utca 27. Eszperantói utcai oldala előtt szakmai Esztergom Arany János utca 3-4. előtt szakmai Esztergom Kossuth Lajos utca előtt szakmai Esztergom Kossuth Lajos utca 27. előtt szakmai Esztergom Kossuth Lajos utca előtt szakmai Esztergom Kossuth Lajos utca 31. előtt szakmai Esztergom Kossuth Lajos utca 35. előtt szakmai Esztergom Kossuth Lajos utca 38. kapualja szakmai Esztergom Kossuth Lajos utca 40. előtt szakmai Esztergom Kossuth Lajos utca előtt szakmai Esztergom Kossuth Lajos utca 51. előtt szakmai Esztergom Kossuth Lajos utca 52. előtt szakmai Esztergom Kossuth Lajos utca 61. előtt szakmai Esztergom Kossuth Lajos utca 64. előtt szakmai Esztergom Kossuth Lajos utca előtt szakmai Esztergom Kossuth Lajos utca Árok utca sarok szakmai Esztergom Tanítóképző szakmai Esztergom Basa u. 6. szakmai Esztergom Basa u. 15. szakmai Esztergom Basa u. 1. szakmai Esztergom Batthyány L. u. 8. szakmai Esztergom Batthyány L. u. 16. szakmai Esztergom Batthyány L. u. 11. szakmai Esztergom Batthyány L. u. 15. szakmai Esztergom Lépcső utca 5-7. előtt szakmai Esztergom Lépcső u.1. előtti tér szakmai Esztergom Becket Tamás u. 3./a előtt szakmai Esztergom Pázmány Péter utca 18. kiemelten védett Esztergom Pázmány Péter utca 13. kiemelten védett Esztergom Pázmány Péter utca 9. kiemelten védett Esztergom Mindszenty tér 5. kiemelten védett Esztergom Pázmány Péter utca 15. kiemelten védett Esztergom Katona István utca 2. kiemelten védett Esztergom Magyar utca 4-6. előtt szakmai Esztergom Lőrinc utca kiemelten védett 131

134 AZONOSÍTÓ TELEPÜLÉS NÉV VÉDETTSÉG TÍPUSA Esztergom Lőrinc utca 5. szakmai Esztergom Lőrinc utca 5-7. előtt szakmai Esztergom Lőrinc u. 9. szakmai Esztergom Lőrinc utca 17. szakmai Esztergom Bottyán János utca 4. kiemelten védett Esztergom Bibliotheka kiemelten védett Esztergom Arany János utca 5-7. előtt szakmai Esztergom Berényi Zsigmond utca kiemelten védett Esztergom Kossuth Lajos utca szakmai Esztergom Kossuth Lajos utca 41. előtt szakmai Esztergom Kossuth Lajos utca 45. előtt szakmai Esztergom Kossuth Lajos utca előtt szakmai Esztergom Kossuth Lajos utca 11. előtt szakmai Esztergom Kossuth Lajos utca előtt szakmai Esztergom Kossuth Lajos utca 55. előtt szakmai Esztergom Kossuth Lajos utca 57. előtt szakmai Esztergom Kossuth Lajos utca 15. előtt szakmai Esztergom Széchenyi tér 1. kiemelten védett Esztergom Széchenyi tér 24. kiemelten védett Esztergom Széchenyi tér Debreczeni ház kiemelten védett Esztergom Lőrinc utca - Hamza telek szakmai Esztergom Berényi u. 3. kiemelten védett Esztergom Erzsébet park szakmai Esztergom Szigeti rév szakmai Esztergom Arany János utca 2. szakmai Esztergom Pázmány Péter utca 1. előtt kiemelten védett Esztergom Eszperantó utca 23. előtt kiemelten védett Esztergom Katona István utca 8. kiemelten védett Esztergom Főapát utca 1. kiemelten védett Esztergom Hévíz szakmai Esztergom Bajcsy-Zsilinszky utca 20. szakmai Esztergom Bajcsy-Zsilinszky utca 22. szakmai Esztergom Bajcsy-Zsilinszky utca 24. szakmai Esztergom Bajcsy-Zsilinszky utca 26. szakmai Esztergom Bajcsy-Zsilinszky utca 28. előtt kiemelten védett Esztergom Bajcsy-Zsilinszky utca 27/b szakmai Esztergom Bajcsy-Zsilinszky utca 36. kiemelten védett Esztergom Bajcsy-Zsilinszky utca szakmai Esztergom Liszt Ferenc utca 6-8. előtt szakmai Esztergom Liszt Ferenc utca 4-6. előtt szakmai Esztergom Liszt Ferenc utca 5. szakmai Esztergom József Attila tér 5. szakmai Esztergom Álmos utca 3. előtt szakmai Esztergom Malom utca szakmai Esztergom Bajcsy Zsilinszky utca 9. szakmai Esztergom Irinyi utca 2/c szakmai Esztergom Vasvári Pál utca - Esze Tamás utca sarok szakmai Esztergom Petőfi Sándor utca 3. szakmai Esztergom Kölcsey Ferenc utca 4. szakmai Esztergom Kölcsey Ferenc utca 2. szakmai Esztergom Irinyi utca 9/d szakmai Esztergom Irinyi utca 1. szakmai Esztergom Vörösmarty utca 13. szakmai Esztergom Vörösmarty utca 14. szakmai Esztergom Vörösmarty utca 4. szakmai Esztergom Bajcsy-Zsilinszky utca 3. szakmai Esztergom Madách utca 1-5 szakmai Esztergom Jókai utca kiemelten védett Esztergom Jókai utca szakmai 132

135 AZONOSÍTÓ TELEPÜLÉS NÉV VÉDETTSÉG TÍPUSA Esztergom IV. Béla utca 6. kiemelten védett Esztergom Kossuth Lajos utca 4. szakmai Esztergom Vár utca 2. szakmai Esztergom Bánomi út 3. szakmai Esztergom Aulich utca 4. szakmai Esztergom Kossuth Lajos utca 39. előtt szakmai Esztergom Kossuth Lajos utca 47. előtt szakmai Esztergom Imaház utca 4. szakmai Esztergom Petőfi Sándor utca - Vörösmarty utca sarok szakmai Esztergom Petőfi Sándor utca 1. szakmai Esztergom Petőfi Sándor utca szakmai Esztergom Petőfi Sándor utca 20. szakmai Esztergom Arany János utca 14. előtt szakmai Esztergom Irányi Dániel utca szakmai Esztergom Temető utca 4. szakmai Esztergom Siszler utca 5. szakmai Esztergom Temető utca 6. szakmai Esztergom Kálvária-dűlő szakmai Esztergom Besze János utca szakmai Esztergom Besze János utca 2-8. előtt szakmai Esztergom Besze János utca előtt szakmai Esztergom Rozália utca 1-3. előtt szakmai Esztergom Rozália utca 5. előtt szakmai Esztergom Petőfi Sándor utca szakmai Esztergom Rozália kápolna szakmai Esztergom MRT 5. (8/11. lelőhely) szakmai Esztergom Honvéd utca 29. előtt szakmai Esztergom Honvéd utca 37. szakmai Esztergom Honvéd utca 52. előtt szakmai Esztergom Honvéd utca 54. előtt szakmai Esztergom Honvéd utca előtt szakmai Esztergom Honvéd utca 56. előtt szakmai Esztergom Honvéd utca 58. előtt szakmai Esztergom Terézia utca 1-2. előtt szakmai Esztergom Sallai utca 1. előtt szakmai Esztergom Simor János utca 128. szakmai Esztergom SZIM Marógépgyár mellett szakmai Esztergom Duna utca szakmai Esztergom Szentkirály utca - Lázár Vilmos utca között szakmai Esztergom Táti út 61. előtt szakmai Esztergom Táti út 61. szemben szakmai Esztergom MIM lakások szakmai Esztergom Vasútállomás és környéke (Kovácsi védetté kiemelten védett nyilvánított része) Esztergom Sugár út 11.-el szemben szakmai Esztergom Sugár út - Erzsébet királyné közötti terület szakmai Esztergom Budai Nagy Antal utca és Schweidel József utca kiemelten védett közötti árvízvédelmi töltés belső oldala Esztergom Budai Nagy Antal úti Villanytelep szakmai Esztergom Bartók Béla utca 2. szakmai Esztergom Bartók Béla utca 5. szakmai Esztergom Bartók Béla utca 10. szakmai Esztergom Schweidel József utca 10. kiemelten védett Esztergom Eszperantó előtt szakmai Esztergom Eszperantó előtt szakmai Esztergom Eszperantó utca 1-7. előtt szakmai Esztergom Budai Nagy Antal utca 1/a-1/b szakmai Esztergom Imaház u. 12. szakmai Esztergom Szent Tamás Prépostsági templom szakmai Esztergom Ősi- barlang szakmai 133

136 AZONOSÍTÓ TELEPÜLÉS NÉV VÉDETTSÉG TÍPUSA Esztergom Régi komp lejárónál szakmai Esztergom Kossuth Lajos utca szakmai Esztergom volt Mentőállomás szakmai 2054 Esztergom Lőrinc utca szakmai 2178 Esztergom Búbánatvölgyi strand szakmai Esztergom Zsidódi-dűlő I. védőövezete védőövezet Esztergom Szentgyörgymező védőövezete védőövezet Ete Ács úti szőlől alja szakmai Ete Remenális szakmai Ete Csépi-ér szakmai Gyermely Temető szakmai Gyermely Katolikus templom és környéke szakmai Gyermely Tabán utca 8. szakmai Gyermely Gyermelyi víztározó I. szakmai Gyermely Hosszúki-dűlő szakmai Gyermely Hidegvölgyi legelő szakmai Gyermely Nyulasomvölgyi-dűlő szakmai Gyermely Temető gázvezeték, 227/1 út szakmai Héreg Fekete Gyémánt Lakópark szakmai Héreg 2. lelőhely szakmai Héreg 3. lelőhely szakmai Héreg 5. lelőhely szakmai Héreg 7. lelőhely szakmai Héreg Fekete-kő alja szakmai Héreg 4. lelőhely szakmai Kecskéd Környéről Kecskéd felé vezető műút mente szakmai Kecskéd Homok-dűlő 1. szakmai Kecskéd Homok-dűlő 2. szakmai Kecskéd Tó-dűlő szakmai Kecskéd Sziget-dűlő szakmai Kecskéd 12/2004. lelőhely szakmai Kecskéd Homok-dűlő 3. szakmai Kecskéd Templom-dűlő szakmai Kecskéd Sziget-dűlő 2. szakmai Kerékteleki Szolgagyőr szakmai Kerékteleki Bercsháza szakmai Kerékteleki Felsőbörcsháza-puszta szakmai 2306 Kesztölc Magasok I. szakmai 2307 Kesztölc Magasok II. (Új-hegy) szakmai 2308 Kesztölc Boki-dűlő I. szakmai 2309 Kesztölc Boki-dűlő II. szakmai 2310 Kesztölc Klastrompuszta - Halastó szakmai 2311 Kesztölc Klastrompuszta I. (Kolostorrom) kiemelten védett 2312 Kesztölc Klastrompuszta II. szakmai 2313 Kesztölc Alsó-mező szakmai 2314 Kesztölc Tatárszállás szakmai 2315 Kesztölc Kecskeólak szakmai 2316 Kesztölc Cseresznyés-hát szakmai 2317 Kesztölc Tsz-major szakmai 2318 Kesztölc Öreg-szirti-barlang szakmai 2319 Kesztölc Zadne luki szakmai 2320 Kesztölc Kara utca (Klastromi út) szakmai 2321 Kesztölc Hosszú-földek szakmai 2322 Kesztölc Petőfi utca szakmai 2323 Kesztölc Petőfi utca 11. szakmai Kesztölc Kesztölci- barlang szakmai Kisbér 1. számú lelőhely szakmai Kisbér Farkas-földek szakmai Kisbér 1/2005. lelőhely szakmai 134

137 AZONOSÍTÓ TELEPÜLÉS NÉV VÉDETTSÉG TÍPUSA Kisbér 2/2005. lelőhely szakmai Kisbér 3/2005. lelőhely szakmai Kisbér Battyán-értől K-re eső terület szakmai Kisbér Ipari Park területe szakmai Kisbér Zöldmalmi tavak szakmai Kisbér sz. utak találkozása szakmai Kisbér Fekete-víz-értől északra szakmai Kisigmánd Csémi határra dűlő K4 szakmai Kisigmánd Kertek-alja szakmai Kisigmánd Öregcsém szakmai Kisigmánd Öregcsém II. szakmai Kisigmánd Mocsai határra dűlő szakmai Kisigmánd Concóra-dűlő szakmai Kisigmánd Concóra-dűlő I. szakmai Kocs 1/2004. lelőhely szakmai Kocs 2/2004. lelőhely szakmai Kocs Jánosházapuszta szakmai Kocs Csicsói patak szakmai Kocs Kisigmándi-ér I. szakmai Kocs Kisigmándi-ér II. szakmai Kocs Kisigmándi-ér III. szakmai Kocs Kisigmándi-ér IV. szakmai Kocs Kisigmándi-ér V. szakmai Kocs Büdöstó-dűlő I. szakmai Kocs Teke-vár szakmai Kocs Igmándi út szakmai Kocs Halom szakmai Kocs Újházpuszta szakmai Kocs Halom utca szakmai Kocs Tsz-major szakmai Kocs Szendi úti tanya mellett szakmai Kocs Bazsói-lapos szakmai Komárom Szőny-Vásártér kiemelten védett Komárom Vásártér utca 2. szakmai Komárom Komárom-Szőny, Brigetio legiós tábora kiemelten védett Komárom Komárom-Szőny, Brigetio katonavárosa kiemelten védett Komárom Komárom-Szőny Brigetio polgárvárosa kiemelten védett Komárom Komárom, MOLAJ-lakótelep szakmai Komárom Vásártér u. 1/A szakmai Komárom Vásártér u. 13. szakmai Komárom Vásártér 4423/9 hrsz. (Üzletsor Ny-i épülete) szakmai Komárom Puskaporosi út 14. szakmai Komárom Petőfi Sándor utca 25. szakmai Komárom Brigetio katonaváros illetve temetője szakmai Komárom Petőfi Sándor utca 91. szakmai Komárom Széchenyi u. 35. szakmai Komárom Vasállás szakmai Komárom Lombos u. 15. szakmai Komárom Lombos utca 10. szakmai Komárom Brigetio II. tábor nyilvántartott Komárom Brigetio III. tábor nyilvántartott Komárom Brigetio IV. tábor nyilvántartott Komárom Brigetio V. tábor fokozottan védett Komárom Brigetio VIII-XI. tábor fokozottan védett Komárom Tűzoltó u. 2. szakmai Komárom Széchényi u. 97. szakmai Komárom Brigetio polgárváros szakmai Komárom Széchényi út 34. szakmai Komárom Virág utca 48. szakmai 135

138 AZONOSÍTÓ TELEPÜLÉS NÉV VÉDETTSÉG TÍPUSA Komárom Balaton utca 5-7. számú házak az út északi szakmai oldalából Komárom Széchenyi u. 23. szakmai Komárom Ady E.u. szakmai Komárom Virág utca 9. szakmai Komárom Virág utca 19. szakmai Komárom Virág utca 25 szakmai Komárom Nagyherkály szakmai Komárom Polgárvárosi temető szakmai Komárom Virág u. 11. szakmai Komárom Brigetio, Kurucdombi fazekastelep szakmai Komárom Brigetio XIX. tábor fokozottan védett Komárom Brigetio XX. tábor fokozottan védett Komárom Brigetio XXI. tábor fokozottan védett Komárom Brigetio XXX-XXXI. tábor nyilvántartott Komárom Brigetio XXXII. tábor fokozottan védett Komárom Brigetio szakmai Komárom Halom-dűlő szakmai Komárom Nagykolónia- Homokbánya szakmai Komárom Komárom-Szőny Brigetio polgárvárosának védőövezet védőövezete Komárom Brigetio legiós tábor és katonaváros védőövezete védőövezet Komárom Brigetio V. tábor védőövezete védőövezet Komárom Brigetio VIII-XI. tábor és Brigetio XXXII. tábor védőövezet védőövezete Komárom Brigetio XIX., XX. és XXI. tábor védőövezete védőövezet Komárom Szőny-Vasút utca szakmai Kömlőd Kövecses-hegyi-dűlő szakmai Kömlőd Komáromi úti-dűlő I. szakmai Kömlőd Komáromi úti-dűlő II. szakmai Kömlőd Tagos-dűlő I. szakmai Kömlőd Tagos-dűlő II. szakmai Kömlőd Székesi-dűlő szakmai Környe Halastó I. szakmai Környe Halastó II. szakmai Környe Közép-dűlő szakmai Környe Római erőd kiemelten védett Környe Fácánkert szakmai Környe Környéről Kecskéd felé vezető műút mente szakmai Környe 3. számú kocsisír kiemelten védett Környe Ipari Park, 2/2005. lelőhely szakmai Környe Ipari Park, 4/2005. lelőhely szakmai Környe Innenső rét-haraszti patak, 1/2006. szakmai Környe Környebánya számú kocsisír szakmai Környe Gázvezeték szakmai Környe 1/2004. lelőhely szakmai Környe Ipari Park, 6/2005. lelőhely szakmai Környe Ipari Park, 1/2005. lelőhely szakmai Környe Ipari Park, 5/2005. lelőhely szakmai Környe Vasúti híd környéke szakmai Környe Vasút mente szakmai Környe Szentgyörgypuszta-Kövecses dűlő szakmai Környe Szentgyörgypuszta-Rikkantó szakmai Környe 2/2004. lelőhely szakmai Környe Rotunda szakmai Környe Szentgyörgypusztai temető szakmai Környe Szentgyörgypuszta 2. szakmai Környe A Patári-patak É-i oldala, a Patári-dűlő Ny-i része szakmai Környe Patárpuszta Toyota szalon szakmai 136

139 AZONOSÍTÓ TELEPÜLÉS NÉV VÉDETTSÉG TÍPUSA Környe Tatabánya - Déli elkerülő út 2/2004. szakmai Környe Tatabánya - Déli elkerülő út 3/2004. szakmai Környe Tatabánya - Déli elkerülő út 1/2004. szakmai Környe Vasútvonali elágazás szakmai Környe Patárpusztai bejárat szakmai Környe Gulya-mező szakmai Környe Szőlő-hegytől DK-re szakmai Környe Szabados-dűlő szakmai Környe Tagyos szakmai Környe Erdő tagyos szakmai Környe Pörös-rét É szakmai Környe Tagyos-puszta szakmai Környe Liszkai-dűlő szakmai Környe Rákos-Erdei-dűlő szakmai 2341 Lábatlan Református templom szakmai 2342 Lábatlan Klastrom-dűlői meredek oldal szakmai 2343 Lábatlan Cementgyár szakmai 2344 Lábatlan Rákóczi Ferenc utca szakmai 2345 Lábatlan Pusztapiszke szakmai 2346 Lábatlan Hosszú-földek (Süttő - Vasúti őrház) szakmai 2347 Lábatlan Duna-part szakmai 2348 Lábatlan Felső vasútállomás szakmai 2349 Lábatlan Honvéd utca (Porosi-szőlők) szakmai 2350 Lábatlan Apáca-kert szakmai 2351 Lábatlan Klastrom-kert szakmai 2352 Lábatlan Eménkes-hegyi kőbánya szakmai 2353 Lábatlan Bajcsy-Zsilinszky utca 4. szakmai 2354 Lábatlan Vasút szakmai 2355 Lábatlan Rábl-völgy szakmai 2356 Lábatlan Cementgyár - Cementsiló szakmai 2357 Lábatlan Rózsa Ferenc utca szakmai 2358 Lábatlan Rákóczi Ferenc utca 32. szakmai Lábatlan Pisznice- tető szakmai Lábatlan Pisznice-barlang nyilvántartott 2361 Leányvár Bogárháti-dűlő (Fisolenberg) szakmai 2362 Leányvár Bildstock (Kossuth-dűlő) szakmai 2363 Leányvár Kukurutzäcker (Attila-völgy) szakmai 2364 Leányvár Dreihotter (Hármashatár) szakmai 2365 Leányvár Kolostor-hegy (Klosterberg) szakmai 2366 Leányvár Vaskapupuszta szakmai 2367 Leányvár Rohräcker I. szakmai 2368 Leányvár Rohräcker (Pap-föld) II. szakmai 2369 Leányvár Friedhofäcker (Temető-dűlő) szakmai 2370 Leányvár Rohräcker (Pap-föld) III. szakmai 2372 Máriahalom Máriahalompuszta - Török-kút szakmai 2373 Máriahalom Csabai úti dűlő szakmai 2374 Máriahalom Présházi-földek szakmai 2375 Máriahalom Tsz-major (Trettplatz-dűlő) szakmai 2376 Máriahalom Homokbánya szakmai 2377 Máriahalom Grosse Wiesen szakmai 2378 Máriahalom Béka-hegy szakmai 2379 Máriahalom Grosses Feld (Nagy-föld, Ördög-völgy) szakmai 2380 Máriahalom Hanfäcker (Kakas-föld) szakmai 2381 Máriahalom Kolostor-hegy szakmai Máriahalom Friedhofs Acker - A Béke utca keleti szakmai meghosszabításában Máriahalom Trettplatz - Ipartelep szakmai Mocsa Szilla-patak völgye szakmai Mocsa Boldogasszony-dűlő szakmai 137

140 AZONOSÍTÓ TELEPÜLÉS NÉV VÉDETTSÉG TÍPUSA Mocsa Szila patak völgye 2. szakmai Mocsa Szila patak völgye 3. szakmai Mocsa Belterület szakmai Mocsa Kocs-mocsai patak szakmai Mocsa Naszályi úti híd szakmai Mocsa Asszony-tó szakmai Mocsa Tömörd-puszta 1. szakmai Mocsa Billegi Lapos szakmai Mocsa Tsz major szakmai Mocsa Tömörd-puszta 2. szakmai Mocsa Brigetio XVII. tábor nyilvántartott Mocsa Brigetio XVIII. tábor nyilvántartott Mocsa Tófenék-dűlő 2. szakmai Mocsa Tófenék-dűlő 1. szakmai Mocsa Nyéki-haraszt szakmai Mocsa Szila-völgyi-dűlő szakmai Mocsa Diófás szakmai Mocsa Brigetio VI-VII. tábor fokozottan védett Mocsa Brigetio XXII-XXIII. tábor fokozottan védett Mocsa Brigetio XXIV. tábor fokozottan védett Mocsa Brigetio XXV. tábor fokozottan védett Mocsa Brigetio XXVI. tábor fokozottan védett Mocsa Brigetio XXVII. tábor fokozottan védett Mocsa Brigetio XXVIII. tábor nyilvántartott Mocsa Brigetio XXIX. tábor nyilvántartott Mocsa Brigetio VI-VII. tábor védőövezete védőövezet Mocsa Brigetio XXII-XXIII. tábor védőövezete védőövezet Mocsa Brigetio XXIV. tábor védőövezete védőövezet Mocsa Brigetio XXV. tábor és Brigetio XXVI. tábor védőövezet védőövezete Mocsa Brigetio XXVII. tábor védőövezete védőövezet 2386 Mogyorósbánya Fehér kereszt I. (Pataluka) szakmai 2387 Mogyorósbánya Fehér kereszt II. szakmai 2388 Mogyorósbánya Római katolikus templom szakmai 2389 Mogyorósbánya Alsó-Gyiloki-dűlő szakmai 2390 Mogyorósbánya Szarkáspuszta szakmai 2391 Mogyorósbánya Hosszú-földek szakmai 2392 Mogyorósbánya Községi-legelő szakmai 2393 Mogyorósbánya Táti út szakmai 2394 Mogyorósbánya Ó-hegy szakmai Mogyorósbánya Újfalusi dombok szakmai Nagyigmánd Szélhossza-dűlő szakmai Nagyigmánd Szőke puszta II. szakmai Nagyigmánd Szőke puszta I. szakmai Nagyigmánd Thaly-puszta szakmai Nagyigmánd Ghiczy puszta szakmai Nagyigmánd Csicsói patak szakmai Nagyigmánd Csicsói patak 2. szakmai Nagyigmánd Csicsói patak szakmai Nagyigmánd Zsellér-dűlő szakmai Nagyigmánd Disznó-tó szakmai Nagyigmánd Szendi úti dűlő 2. szakmai Nagyigmánd Szenti úti dűlő 3. szakmai Nagyigmánd Borjúmezei legelő szakmai Nagyigmánd Borjúmezei legelő 2. szakmai Nagyigmánd Csépi éri dűlő szakmai Nagyigmánd Csépi éri dűlő 2. szakmai Nagyigmánd Csépi éri dűlő 3. szakmai Nagyigmánd Csépi éri dűlő 4. szakmai 138

141 AZONOSÍTÓ TELEPÜLÉS NÉV VÉDETTSÉG TÍPUSA Nagyigmánd Földvár szakmai Nagyigmánd Csicsói patak 4. szakmai Nagyigmánd Csicsói patak 5. szakmai Nagyigmánd Zsellér-dűlő 2. szakmai Nagyigmánd Zsellér-dűlő 3. szakmai Nagyigmánd Gabonatároló szakmai Nagyigmánd Gyeptag szakmai Nagyigmánd Csicsói patak 3. szakmai Nagyigmánd Csicsói patak 7. szakmai Nagyigmánd Csicsói kút szakmai Nagyigmánd Szendi-ér partja szakmai Nagyigmánd Szendi úti dűlő I. szakmai Nagyigmánd Zsellér-dűlő III. szakmai Nagyigmánd Thaly-puszta II. szakmai Nagyigmánd Sós- tói- dűlő szakmai Nagyigmánd Egyes-dűlő I. szakmai Nagyigmánd Egyes-dűlő II. szakmai Nagyigmánd Kettes-dűlő II. szakmai Nagyigmánd Kettes-dűlő I. szakmai Nagyigmánd Kocs-Kisigmándi-ér partja II. szakmai Nagyigmánd Kocs-Kisigmándi-ér partja I. szakmai Nagyigmánd Szőke-puszta I. (Csicsóra-dűlő) szakmai Nagyigmánd Szendi- ér 1. szakmai Nagyigmánd Szendi- ér 2. szakmai 2401 Nagysáp Kerekdombmajor szakmai 2402 Nagysáp Keskeny-rét szakmai 2403 Nagysáp Új-töltés-oldal szakmai 2404 Nagysáp Kerek-domb-oldal szakmai 2405 Nagysáp Rétföldek szakmai 2406 Nagysáp Úrisáp-major szakmai 2407 Nagysáp Nagy-völgy szakmai 2408 Nagysáp Nagy-völgyi-dűlő szakmai 2409 Nagysáp Esztergomi úti dűlő szakmai 2410 Nagysáp Úrisáp szakmai 2411 Nagysáp Gedás-hegy szakmai 2412 Nagysáp Domonkospuszta - Sápi-oldal szakmai 2413 Nagysáp Domonkospuszta szakmai 2414 Nagysáp Kismajor szakmai 2415 Nagysáp Domonkospuszta - Nagymajor I. szakmai 2416 Nagysáp Kovács-berek szakmai 2417 Nagysáp Domonkospuszta - Nagymajor II. szakmai 2418 Nagysáp Belterület szakmai 2419 Nagysáp Csőszlak szakmai 2420 Nagysáp Dózsa György utca szakmai 2421 Nagysáp Sár-mellék szakmai 2422 Nagysáp Kertekalja I. szakmai 2423 Nagysáp Kertekalja II. szakmai 2424 Nagysáp Köztársaság tér 16. szakmai Naszály Tatai út melléke 1. szakmai Naszály Tatai út melléke 2. szakmai Naszály Tatai út melléke 3. szakmai Naszály Felső-Grébics-puszta 1. szakmai Naszály Felső-Grébics-puszta 2. szakmai Naszály Billegi csatornaőrség, temető szakmai Naszály Brigetio XII. tábor fokozottan védett Naszály Brigetio XIII-XIV. tábor fokozottan védett Naszály Brigetio XV. Tábor fokozottan védett Naszály Brigetio XXXIV. tábor fokozottan védett Naszály Nyúl-hegy szakmai 139

142 AZONOSÍTÓ TELEPÜLÉS NÉV VÉDETTSÉG TÍPUSA Naszály Brigetio XII. tábor védőövezete védőövezet Naszály Brigetio XIII-XIV. tábor védőövezete védőövezet Naszály Brigetio XV. tábor védőövezet Naszály Brigetio XXXIV. tábor védőövezete védőövezet Naszály Nagy-Csapási-dűlő szakmai Neszmély Református templom szakmai Neszmély Vár-hegy szakmai Neszmély Kisvár szakmai Neszmély Tekerespatak szakmai Neszmély Kalin vár kiemelten védett Neszmély Kalin vár védőövezete védőövezet Neszmély Királykút szakmai Neszmély Téglagyár kiemelten védett Neszmély Felsősziget szakmai Neszmély Előharaszt szakmai Neszmély Tekereshát szakmai Neszmély Tekeres patak szakmai Neszmély Tekeres patak partja szakmai Neszmély Kalinvár szakmai Neszmély Kalinváralja szakmai Neszmély Sertésvölgy szakmai Neszmély Új-hegy szakmai 2589 Neszmély Sánci-dűlő II. kiemelten védett Neszmély Azaum 5. burgus kiemelten védett Neszmély Azaum 5. burgus védőövezete védőövezet Neszmély Aranykalász Tsz mellett szakmai 2442 Nyergesújfalu Papírgyári-földek szakmai 2443 Nyergesújfalu Duna-dűlő szakmai 2444 Nyergesújfalu Széles-földek (Téglagyár) szakmai 2445 Nyergesújfalu Sánc-hegy oldala kiemelten védett 2446 Nyergesújfalu Sánc-hegy II. kiemelten védett 2448 Nyergesújfalu Téglagyári agyagbánya I. szakmai 2449 Nyergesújfalu Lukai-földek szakmai 2450 Nyergesújfalu Domonkos-földek szakmai 2451 Nyergesújfalu Gunyhóalji-dűlő szakmai 2452 Nyergesújfalu Som-berek-alja szakmai 2453 Nyergesújfalu Pusztamarót I. szakmai 2454 Nyergesújfalu Pusztamarót II. szakmai 2455 Nyergesújfalu Pusztamarót III. szakmai 2456 Nyergesújfalu Téglagyár szakmai 2457 Nyergesújfalu Téglagyári agyagbánya II. szakmai 2458 Nyergesújfalu Duna-part (Viscosa-gyár) szakmai 2459 Nyergesújfalu Római katolikus templom szakmai 2460 Nyergesújfalu Józsefpuszta szakmai 2461 Nyergesújfalu Rábl-völgy I. szakmai 2462 Nyergesújfalu Rábl-völgy II. szakmai 2463 Nyergesújfalu Rábl-völgy III. szakmai 2464 Nyergesújfalu Sánc-dűlő szakmai 2465 Nyergesújfalu Szarkási-hegy szakmai 2466 Nyergesújfalu Duna-meder szakmai 2467 Nyergesújfalu Pala utca (Sátoritelep) szakmai 2468 Nyergesújfalu Eternittelepi Általános Iskola szakmai 2469 Nyergesújfalu Kis-Sánc-hegy szakmai Nyergesújfalu Sánc-hegy III. kiemelten védett Nyergesújfalu Széles-dűlő szakmai Nyergesújfalu 19. lelőhely, Szent József- puszta szakmai Nyergesújfalu Sánc-hegy védőövezete védőövezet Oroszlány Borbála telep 1. szakmai Oroszlány Palatörő szakmai 140

143 AZONOSÍTÓ TELEPÜLÉS NÉV VÉDETTSÉG TÍPUSA Oroszlány Borbála telep 2. szakmai Oroszlány Lakótelepi rakodó szakmai Oroszlány Erőmű-tó szakmai Oroszlány Szentgyörgypuszta, Szentgyörgyvár szakmai Oroszlány Majk, premontrei kolostor szakmai Oroszlány Gerencsérvár szakmai Oroszlány 3/2004. lelőhely szakmai Oroszlány 4/2004. lelőhely szakmai Oroszlány 5/2004. lelőhely szakmai Oroszlány 6/2004. lelőhely szakmai Oroszlány 7/2004. lelőhely szakmai Oroszlány 8/2004. lelőhely szakmai Oroszlány Várdomb, 14. sz. lelőhely szakmai Oroszlány 11/2004. lelőhely szakmai Oroszlány 13/2004. lelőhely szakmai Oroszlány 9/2004. lelőhely szakmai Oroszlány 10/2004. lelőhely szakmai Oroszlány Dadi malom szakmai Oroszlány Vértesszentkereszti kolostorrom szakmai Oroszlány Majkpuszta szakmai Oroszlány Majk, Majki-tó mellett szakmai Oroszlány Gerencséri ér mente I. szakmai Oroszlány Szentgyörgyvár 2. szakmai 2475 Piliscsév Margéta szakmai 2476 Piliscsév Szent Orbán-szobor szakmai 2477 Piliscsév Od Szántova II. szakmai 2478 Piliscsév Hosszú-rétek I. szakmai 2479 Piliscsév Hosszú-rétek II. szakmai 2480 Piliscsév Szent Vendel-szobor szakmai 2481 Piliscsév Tatárszállás szakmai 2482 Piliscsév Kopasz-hegy szakmai 2483 Piliscsév Predne kusze szakmai 2484 Piliscsév Od Veresvara I. szakmai 2485 Piliscsév Od Veresvara II. szakmai 2486 Piliscsév Csévi-barlang kiemelten védett Piliscsév Kopaszhegyi dűlő szakmai 2498 Pilismarót Miklós deák völgye szakmai 2499 Pilismarót Basaharci-oldal I. szakmai 2500 Pilismarót Nagy-Hábod alja szakmai 2501 Pilismarót Pángor-domb szakmai 2502 Pilismarót Alsómarót szakmai 2503 Pilismarót Kis-hegy kiemelten védett 2504 Pilismarót Hosszú-hegy oldala I. szakmai 2505 Pilismarót Hosszú-hegy oldala II. szakmai 2506 Pilismarót Basaharc - Duna-part kiemelten védett 2507 Pilismarót Basaharc szakmai 2508 Pilismarót Felsőmarót szakmai 2509 Pilismarót Foki-föld szakmai 2510 Pilismarót Homoki-szőlők I. (Öreg-szőlő, Fenyő-szög) szakmai 2511 Pilismarót Homoki-szőlők II. kiemelten védett 2512 Pilismarót Basaharci-oldal II. szakmai 2513 Pilismarót Basaharc - Téglagyár szakmai 2514 Pilismarót Közép-hegy szakmai 2515 Pilismarót Bitóci-domb szakmai 2516 Pilismarót Bitóci-völgy szakmai 2517 Pilismarót Felső-Szélesek szakmai 2518 Pilismarót Emerenciások I. szakmai 2519 Pilismarót Emerenciások II. kiemelten védett 2520 Pilismarót Basaharc - Szobi-rév szakmai 141

144 AZONOSÍTÓ TELEPÜLÉS NÉV VÉDETTSÉG TÍPUSA 2521 Pilismarót Szobi-rév III. kiemelten védett 2522 Pilismarót Szobi-rév IV. kiemelten védett 2523 Pilismarót Szobi-rév V. szakmai 2525 Pilismarót Hajóállomás kiemelten védett 2526 Pilismarót Homoki-szőlők III. szakmai 2527 Pilismarót Dózsa György utca szakmai 2528 Pilismarót Öregek-dűlő kiemelten védett 2529 Pilismarót Hosszú-hegy szakmai 2530 Pilismarót Bonc-hegy szakmai 2531 Pilismarót Homokbánya szakmai 2532 Pilismarót Rákóczi Ferenc utca szakmai 2533 Pilismarót Árpád utca szakmai 2534 Pilismarót Tsz-major szakmai Pilismarót Helembai-zátony, Duna meder nyilvántartott Pilismarót Kis-hegy védőövezete védőövezet Pilismarót Basaharc - Duna-part védőövezete védőövezet Pilismarót Emerenciások II. védőövezete védőövezet Pilismarót Szobi-rév III. védőövezete védőövezet Pilismarót Szobi-rév IV. védőövezete védőövezet Pilismarót Hajóállomás védőövezete védőövezet Pilismarót Homoki-szőlők II. védőövezete védőövezet Pilismarót Homoki-szőlők IV. szakmai Réde Murva-hegyi vízfolyástól Ny-ra szakmai Réde Fűzfarkúti-dűlő I. szakmai Réde Fűzfarkúti-dűlő II. szakmai Réde Fűzfarkúti-dűlő III. szakmai Réde Felső-kisajtói dűlő szakmai Réde Felső-rét szakmai Réde Bika-rét szakmai Réde Kavicsbányai-dűlő szakmai Réde Lesalja-tábla szakmai Réde Hegy alja-dűlő szakmai Réde Vízközi-dűlő szakmai Réde Kis malom úti-dűlő szakmai Réde Hegyalja-dűlő szakmai Réde Két út köze 1. szakmai Réde Két út köze 2. szakmai Réde Sánc-hegyi-dűlő 1. szakmai Réde Sánc-hegyi-dűlő 2. szakmai Réde Sánc-hegyi-dűlő 3. szakmai Réde Szalai-kút-lapos 1. szakmai Réde Szalai-kút-lapos 2. szakmai 2543 Sárisáp Paulinamajor szakmai 2544 Sárisáp X. tábla szakmai 2545 Sárisáp XIII. tábla szakmai 2546 Sárisáp XII. tábla szakmai 2547 Sárisáp Újtelep szakmai 2548 Sárisáp Éles-hát szakmai 2549 Sárisáp Sápi-völgy I. szakmai 2550 Sárisáp Sápi-völgy II. szakmai 2551 Sárisáp Dedinsko szakmai 2552 Sárisáp Sápi-völgy III. szakmai 2553 Sárisáp Dubnyik szakmai 2554 Sárisáp Szlaniszkai-dűlő szakmai 2555 Sárisáp Vízmű szakmai 2556 Sárisáp Vasútállomás szakmai 2557 Sárisáp Belterület szakmai 2558 Sárisáp Quadriburg I. szakmai 2559 Sárisáp Quadriburg II. szakmai 142

145 AZONOSÍTÓ TELEPÜLÉS NÉV VÉDETTSÉG TÍPUSA 2560 Sárisáp Quadriburg III. szakmai 2561 Sárisáp Újmajori-dűlő szakmai 2562 Sárisáp Téglagyár szakmai 2563 Sárisáp Öreg-szőlők szakmai 2564 Sárisáp XII. tábla szakmai 2565 Sárisáp Birkás-hegy szakmai 2566 Sárisáp Ságvári utca 1. szakmai 2567 Sárisáp Annavölgy - Népbolt u. szakmai Súr Kisfaluhelyi dűlő szakmai Súr Súri-patak mente 1. szakmai Súr Csépi dűlő szakmai Súr 1/2004. lelőhely szakmai Súr 2/2004. lelőhely szakmai Súr 3/2004. lelőhely szakmai Súr 4/2004. lelőhely szakmai Súr Római katolikus templom szakmai Súr Mélyúti-dűlő 1. szakmai Súr Pogánysánc szakmai 2583 Süttő Vasútállomás szakmai 2584 Süttő Sportpálya szakmai 2585 Süttő Sánci-dűlő I. szakmai 2586 Süttő Kis-sánc kiemelten védett 2587 Süttő Nagy-sánc-tető kiemelten védett 2588 Süttő Fekete-hídi-árok mellett kiemelten védett 2590 Süttő Alsóbikol - Leányvár szakmai 2591 Süttő Bikolpuszta I. szakmai 2592 Süttő Bikolpuszta II. szakmai 2593 Süttő Bikolpuszta III. szakmai 2594 Süttő Tatai úti dűlő I. szakmai 2595 Süttő Tatai úti dűlő II. szakmai 2596 Süttő Belterület szakmai 2597 Süttő Hosszú-völgy kiemelten védett 2598 Süttő Diós-völgyi-árok szakmai 2599 Süttő Diós-völgyi kőbánya szakmai 2600 Süttő Gerecse szakmai 2601 Süttő Sánc-földek kiemelten védett 2602 Süttő Alsóvadács szakmai 2603 Süttő Rákóczi utca - Kőfaragó üzem szakmai 2604 Süttő Bikoli út szakmai 2605 Süttő Fekete-hídi-árok szakmai 2606 Süttő Nyulas-árok szakmai 2607 Süttő Papi-földek szakmai Szákszend Nagy Gyeptörés szakmai Szákszend Szák - Vasútállomás környéke szakmai Szákszend Szák - id. Murcsik János földje szakmai Szákszend Téglagyár szakmai Szárliget Sósi-ér szakmai Szomor Bajnai út mente szakmai Szomor Major-dűlő I. szakmai Szomor Máriahalmi út mente I. szakmai Szomor Török mecset omladék I. szakmai Szomor Török mecset omladék II. szakmai Szomor Vörös-hegyi-patak mente I, szakmai Szomor Vörös-hegyi-patak mente II. szakmai Szomor Anyácsai-tó partja I. szakmai Szomor Anyácsai-tó mellett szakmai Szomor Vörös-hegyi-patak mente III. szakmai Szomor Parkfalu szakmai Szomor Templom-oldal szakmai 143

146 AZONOSÍTÓ TELEPÜLÉS NÉV VÉDETTSÉG TÍPUSA Szomor Parkfalu 2. szakmai Szomód Hosszú-dűlő szakmai Szomód Kákás-völgy szakmai Szomód Fő utca 90. szakmai Szomód Gyukahegy, Temetődomb szakmai Szomód Bocska-hegy szakmai Szomód Árendás-patak I. szakmai Szomód Kákás-tó szakmai Szomód Szilváskertek szakmai Szomód Gyakorlótér - Homokbánya szakmai Szomód Gyakorlótér - Homokbánya II. szakmai Szomód Tókút szakmai Szomód Árendás patak II. szakmai Szomód Árendás patak III. szakmai Szomód Szabados-dűlő, lőtér szakmai Szomód Zsellér-dűlő I. (lőtér) szakmai Szomód Szomódi-vízfolyás szakmai Szomód Sós-tó dűlő szakmai Szomód Felső-gyep-dűlő szakmai Szomód Nyárosi dűlőút I. szakmai Szomód Szilánvölgy-puszta I. szakmai Szomód Nyárosi dűlőút II. szakmai Szomód Szilánvölgy-puszta II. szakmai Szomód Halastó szakmai Szomód Bocska hegy szakmai Szomód Kenderhegy, Temető-föld, kavicsbánya szakmai Szomód Zsellér-dűlő II. (lőtér) szakmai Szomód 1/2005. lelőhely szakmai Szomód 2/2005. lelőhely szakmai Szomód 3/2005. lelőhely szakmai Szomód Szomódi-vízfolyás II. szakmai Szomód Által-értől Ny-ra szakmai Szomód Tó-kút lakókert szakmai Tardos Bányahegy alja szakmai Tardos Ófalu-dűlő szakmai Tarján 1. lelőhely szakmai Tarján 2. lelőhely szakmai Tarján 3. lelőhely szakmai Tarján 4. lelőhely szakmai Tarján Sintér szakmai Tarján Téglaház-dűlő szakmai Tarján Kálvária-dűlő szakmai Tarján Lovász-hegyi-dűlő szakmai Tarján 9. lelőhely szakmai Tarján Sövény-Kert I. szakmai Tarján 11. lelőhely szakmai Tarján 12. lelőhely szakmai Tarján 13. lelőhely szakmai Tarján 14. lelőhely szakmai Tarján Somlyóvár szakmai Tarján 16. lelőhely szakmai Tarján 17. lelőhely szakmai Tarján 18. lelőhely szakmai Tarján 19. lelőhely szakmai Tarján 20. lelőhely szakmai Tarján 21. lelőhely szakmai Tarján 22. lelőhely szakmai Tarján 23. lelőhely szakmai Tarján 24. lelőhely szakmai 144

147 AZONOSÍTÓ TELEPÜLÉS NÉV VÉDETTSÉG TÍPUSA Tarján 25. lelőhely szakmai Tarján Heréskert 1. szakmai Tarján 27. lelőhely szakmai Tarján 28. lelőhely szakmai Tarján 29. lelőhely szakmai Tarján 30. lelőhely szakmai Tarján 31. lelőhely szakmai Tarján 32. lelőhely szakmai Tarján 33. lelőhely szakmai Tarján 34. lelőhely szakmai Tarján 35. lelőhely szakmai Tarján 36. lelőhely szakmai Tarján 37. lelőhely szakmai Tarján 38. lelőhely szakmai Tarján 39. lelőhely szakmai Tarján 40. lelőhely szakmai Tarján 41. lelőhely szakmai Tarján 42. lelőhely szakmai Tarján 43. lelőhely szakmai Tarján 44. lellőhely szakmai Tarján 45. lelőhely szakmai Tarján 46. lelőhely szakmai Tarján 47. lelőhely szakmai Tarján 48. lelőhely szakmai Tarján 49. lelőhely szakmai Tarján 50. lelőhely szakmai Tarján 51. lelőhely szakmai Tarján 52. lelőhely szakmai Tarján 53. lelőhely szakmai Tarján 54. lelőhely szakmai Tarján 55. lelőhely szakmai Tarján 56. lelőhely szakmai Tarján 57. lelőhely szakmai Tarján 58. lelőhely szakmai Tarján 59. lelőhely szakmai Tarján 60. lelőhely szakmai Tarján 61. lelőhely szakmai Tarján 62. lelőhely szakmai Tarján 63. lelőhely szakmai Tarján 64. lelőhely szakmai Tarján 65. lelőhely szakmai Tarján 66. lelőhely szakmai Tarján 67. lelőhely szakmai Tarján 68. lelőhely szakmai Tarján 69. lelőhely szakmai Tarján Héregre vezető út mellett szakmai Tarján 5. lelőhely szakmai Tata Porhanyóbánya szakmai Tata Vár szakmai Tata Tervezett ipari park, I. lelőhely szakmai Tata Tervezett ipari park, II. lelőhely szakmai Tata Tervezett ipari park, III. lelőhely szakmai Tata Tervezett ipari park, IV. lelőhely szakmai Tata Tervezett ipari park, V. lelőhely szakmai Tata Tervezett ipari park, VI. lelőhely szakmai Tata Tervezett ipari park, VII. lelőhely szakmai Tata Tervezett ipari park, VIII. lelőhely szakmai Tata Tervezett ipari park, IX. lelőhely szakmai Tata Kálvária utca - Fekete utca - Izraelita temető szakmai 145

148 AZONOSÍTÓ TELEPÜLÉS NÉV VÉDETTSÉG TÍPUSA Tata 9/2005. lelőhely szakmai Tata Hereföldek szakmai Tata Kossuth tér 10/b szakmai Tata Újhegyi-szőlők szakmai Tata Újhegyi szőlők - 1/1968 lh. szakmai Tata Nagy Sándor u. 2. szakmai Tata Kocsi u. 11. szakmai Tata Nagykert u szakmai Tata Öreg- tó szakmai Tata 1/1998. lelőhely szakmai Tata Halgazdaság, Réti-tavak szakmai Tata Angolpark szakmai Tata 5/1998. lelőhely szakmai Tata 4/1998. lelőhely szakmai Tata 3/1998. lelőhely szakmai Tata 2/1998. lelőhely szakmai Tata Városi-tó szakmai Tata Bánhidai úti dűlő I. szakmai Tata Kisles II. szakmai Tata Kisles I. szakmai Tata Bánhidai úti dűlő II. szakmai Tata Tangazdaság szakmai Tata Tófarok szakmai Tata Asszony-tó szakmai Tata Derítő-tó mente szakmai Tata Városi-tó 4 szakmai Tata Mocsai úti-dűlő szakmai Tata Városi-tó 3 szakmai Tata Halasi-tó szakmai Tata Kossuth tér szakmai Tata Dadi- út melléke 1. szakmai Tata Dadi- út melléke 2. szakmai Tata Ér- dűlő szakmai Tata Kálvária-domb szakmai Tata Forró-Kút lapos szakmai Tata Káposztás-völgy szakmai Tata Ér-dűlő II. szakmai Tata Mocsai úti-dűlő II. szakmai Tata Komáromi-útmenti-dűlő szakmai Tata Mikoviny-ároktól DNy-ra szakmai Tata Mikoviny-ároktól ÉK-re szakmai Tata Mocsai úti-dűlő III. szakmai Tata Réti-major szakmai Tatabánya Fajzás szakmai Tatabánya Építőipari Szövetkezet szakmai Tatabánya Felső-Rét-Föld szakmai Tatabánya Által-ér mente szakmai Tatabánya Petőfi út vége szakmai Tatabánya Dinnye-földek szakmai Tatabánya Síkvölgyi úton aluli-dűlő szakmai Tatabánya Bánhida-Erőmű-tó szakmai Tatabánya Mentőállomás szakmai Tatabánya Tarjáni út szakmai Tatabánya Dózsakert szakmai Tatabánya Vasút menti dombhát szakmai Tatabánya Réti-földek szakmai Tatabánya Szelim-lyuk kiemelten védett Tatabánya Kis-Patár I. szakmai Tatabánya Környei elkerülő út szakmai 146

149 AZONOSÍTÓ TELEPÜLÉS NÉV VÉDETTSÉG TÍPUSA Tatabánya Gatyás-rét szakmai Tatabánya Keselő-dűlő szakmai Tatabánya József-lapos I. szakmai Tatabánya József-lapos II. szakmai Tatabánya Névkert-dűlő I. szakmai Tatabánya Birka Csárda szakmai Tatabánya Hosszú-hegy alja II. szakmai Tatabánya Hosszú-hely alja III. szakmai Tatabánya Névkert-dűlő II. szakmai Tatabánya Sátor-hegy alja szakmai Tatabánya Vasút menti dombhát II. szakmai Tatabánya Patári-dűlő II. szakmai Tatabánya Patári-dűlő III. szakmai Tatabánya Nagy-Tuskó I. szakmai Tatabánya Vörös-hegyi-dűlő szakmai Tatabánya Nagy-Tuskó II. szakmai Tatabánya Vizes-dűlő szakmai Tatabánya Csákányos-puszta szakmai Tatabánya Bikás-rét szakmai Tatabánya 2. erőmű - Homokbánya szakmai Tatabánya Álmos vezér út szakmai Tatabánya Lengyel-barlang kiemelten védett Tatabánya Bánhidai templom környéke szakmai Tatabánya Fürdő u. 37. szakmai Tatabánya Kúti-dűlő szakmai Tatabánya Síkvölgypuszta szakmai Tatabánya Zöld-dombi-dűlő szakmai Tatabánya Vasúti őrház szakmai Tatabánya Cementgyár - Márgabánya szakmai Tatabánya Királyhegy - X. akna szakmai Tatabánya Kertváros szakmai Tatabánya Dembinszky utca 2/1. szakmai Tatabánya November 7. u. 22. szakmai Tatabánya Május 1. utca 46. szakmai Tatabánya Alsógalla szakmai Tatabánya Ökör-kúti-dűlő I. szakmai Tatabánya Ökör-kúti-dűlő II. szakmai Tatabánya Ökör-kúti-dűlő III. szakmai Tatabánya Ló-kúti-dűlő I. szakmai Tatabánya Ló-kúti-dűlő II. szakmai Tatabánya Népház környéke szakmai Tatabánya Panoráma lakópark szakmai Tatabánya Alexy-telek szakmai Tatabánya Gödöri-dűlő szakmai Tatabánya Patári-dűlő IV. szakmai Tatabánya Tatabánya és Környe közigazgatási határa szakmai Tatabánya Szárligetre vezető út szakmai Tatabánya Csákányospuszta 2. szakmai Tatabánya Csákányospuszta 3. szakmai Tatabánya Vörös-hegyi kőbánya szakmai Tatabánya Patári-dűlő I. szakmai Tatabánya Eszterházy- kőfülke szakmai Tatabánya Pisztoly- barlang szakmai Tatabánya Kis-Patári-vízfolyás DNy-i partja szakmai Tatabánya Erőmű-tótól délre szakmai Tatabánya Tatabánya-Alsó, Vasútállomás szakmai Tatabánya Koldusszállás szakmai Tárkány Tárkányi Szőlő I. szakmai Tárkány Túróerdő szakmai 147

150 AZONOSÍTÓ TELEPÜLÉS NÉV VÉDETTSÉG TÍPUSA Tárkány Zsellérföldek szakmai 2620 Tát Alsó-Körtvélyesi-dűlő I. szakmai 2621 Tát Alsó-Körtvélyesi-dűlő II. szakmai 2622 Tát Sportpálya szakmai 2623 Tát Általános iskola szakmai 2624 Tát Gyilok-földek szakmai 2625 Tát Újtelep - Béke tér szakmai 2626 Tát Kertváros szakmai 2627 Tát Római út szakmai Tát Felsőkörtvélyesi-dűlő szakmai Tát Kertváros, Római út szakmai Tát Malom-dűlő, Római út nyilvántartott 2636 Tokod Belterület szakmai 2637 Tokod Két-Nyárfa-dűlő szakmai 2638 Tokod Ebszőnycsárda szakmai 2639 Tokod Bundás-hegy szakmai 2640 Tokod Sáncok szakmai 2641 Tokod Mogyorósi úti dűlő I. szakmai 2642 Tokod Szorosok szakmai 2643 Tokod Ebszőnybánya - Faluhelyek, Sár-oldal szakmai 2644 Tokod Ebszőnybánya - Csobántanya szakmai 2655 Tokod Les-hegy szakmai 2656 Tokod Dank-hegy szakmai 2657 Tokod Római út szakmai 2658 Tokod Altáró - Erzsébet-akna kiemelten védett 2659 Tokod MÁV fatelítő-telep szakmai 2660 Tokod Erzsébet-akna - Iszaptároló szakmai 2661 Tokod Régi iszapgödör szakmai 2662 Tokod Vár-berek kiemelten védett 2645 Tokod Csomorja (Hegyes-kő) szakmai 2646 Tokod Ebszőnyi iszapgödör szakmai 2647 Tokod Nagy-berek I. szakmai 2648 Tokod Kossuth Lajos utca szakmai 2649 Tokod Mogyorósi úti dűlő II. szakmai 2650 Tokod Mogyorósi úti dűlő III. szakmai 2651 Tokod Nagy-berek II. szakmai 2664 Tokod Cigány-hegy alja szakmai 2667 Tokod Oldal-földek szakmai 2668 Tokod Sas-hegy szakmai 2652 Tokodaltáró Szarkási-dűlő szakmai 2653 Tokodaltáró Árpád-akna (Ótokod) szakmai 2654 Tokodaltáró XV-ös akna szakmai 2663 Tokodaltáró Szénosztályozó szakmai 2665 Tokodaltáró Tokod-Altáró - Rozmaring utca szakmai 2666 Tokodaltáró Les-hegy alja szakmai 2672 Úny Belterület szakmai 2673 Úny Diós (Bozzay-ráta) szakmai 2674 Úny Barát-hegyi-dűlő szakmai 2675 Úny Őrlő úti dűlő szakmai 2676 Úny János halála szakmai 2677 Úny Filagór szakmai Várgesztes Édes Zoltán telke szakmai Várgesztes Vár kiemelten védett Várgesztes Kis-vár szakmai Vérteskethely Halmoki erdő szakmai Vérteskethely Várhely-tó szakmai Vérteskethely Dobsa úti-dűlő szakmai Vérteskethely Evangélikus templom mögötti terület szakmai Vérteskethely Öreg-föld-dűlő szakmai 148

151 AZONOSÍTÓ TELEPÜLÉS NÉV VÉDETTSÉG TÍPUSA Vértessomló Üdülőfalu szakmai Vértessomló Milleniumi Üdülőfalu szakmai Vértessomló Alkotmány utca szakmai Vértessomló Vitányvár szakmai Vértessomló Római katolikus templom szakmai Vértessomló Házi rétek szakmai Vértesszőlős Aranylyuk-barlang szakmai Vértesszőlős Előember telephelye kiemelten védett Vértesszőlős Valusek u szakmai Vértesszőlős M1 autópálya szakmai Vértesszőlős Széchenyi u. szakmai Vértesszőlős M1-es műút 2. szakmai Vértesszőlős Likótelek szakmai Vértesszőlős Vasútállomás környéke szakmai Vértesszőlős Pusztaremeteség szakmai Vértesszőlős Hosszúdűlő, Pincesor szakmai Vértesszőlős Tanács u. 5. szakmai Vértesszőlős Által-ér szakmai Vértesszőlős Tüskés 4. lh. szakmai Vértesszőlős Tüskés 2. (6. lh.) szakmai Vértesszőlős Fajzási-dűlő (8. lh.) szakmai Vértesszőlős Vasútvonal mente 1. (1. lh.) szakmai Vértesszőlős Felső-Réti-föld 1. (3. lh.) szakmai Vértesszőlős Vasútvonal mente 2. (2. lelőhely) szakmai Vértesszőlős Tüskés 1. (5. lh.) szakmai Vértesszőlős Vasútvonal mente 3. szakmai Vértesszőlős Hosszú-dűlő szakmai Vértestolna Tarjáni-Malom-patak I. szakmai Vértestolna Tarjáni-Malom patak, Halastó szakmai Vértestolna Tarjáni-Malom-patak II. szakmai Vértestolna Buncsú- kút 1. szakmai Vértestolna Buncsú- kút 2. szakmai Vértestolna Tarjáni- malompatak mente 1. szakmai Vértestolna Tarjáni- malompatak mente 2. szakmai Pilisszántó Római út szakmai 7668 Csetény Itató-dűlő szakmai 149

152 TELEPÜLÉS VII. MELLÉKLET: KONKRÉT FÖLDTANI VESZÉLYFORRÁSOK KOMÁROM- ESZTERGOM MEGYE TERÜLETÉN PERIODI- CITÁS MOZGÁSTÍPUS BEÉPÍTETTSÉG LEHETSÉGES OK MEGÉPÍTETT VÉDMŰ Annavölgy partfalomlás belterület csapadék támfal Annavölgy folyamatos partfalomlás belterület megtámasztó szerkezet Annavölgy egyszeri rézsűcsúszás belterület megtámasztó szerkezet Bajna folyamatos rétegcsúszás külterület átázás Bajna folyamatos rétegcsúszás külterület egyéb Bajna egyszeri omlás külterület Bajna egyszeri törmelékmozgás külterület átázás Bajna alápincézett terület pincenegyed Bajna időszakos rétegcsúszás külterület útbevágás Bajót időszakos omlás belterület egyéb Bajót folyamatos rétegcsúszás külterület Bajót folyamatos rézsűcsúszás Bajót folyamatos omlás vegyes beépítésű vegyes beépítésű összetett természetes folyamat összetett természetes folyamat összetett emberi beavatkozás meredek partfal Út oldalrézsűt ferdére lenyesték, azóta erodálódik, növényzet nem tud megtelepedni rajta Az út fölötti lejtőn 30 m hosszú, 10 m magas, 45o dőlésű bevágást alakítottak ki. A bevágás és az út között 1,5 m széles 0,6 m mély biztosított vízelvezető árkot létesítettek. nincs adat Bajót partfalomlás nincs adat Bajót partfalomlás belterület Bajót Bajót alápincézett terület partfalomlás Az út két oldalán 6/4-es rézsűket alakítottak ki földmunka készült, vízelvezető árkokat készítettek védekezési művek nem épültek védekezési művek nem épültek nincs adat Bajót partfalomlás belterület csapadék nincs adat Bakonysárkány folyamatos rézsűcsúszás közterület Bakonysárkány folyamatos suvadás közterület Bakonysárkány egyszeri rézsűcsúszás közterület egyéb Bakonysárkány egyszeri rézsűcsúszás közterület egyéb Bakonysárkány egyszeri suvadás közterület egyéb Bakonysárkány folyamatos rézsűcsúszás közterület Csolnok egyszeri alápincézett terület belterület Csolnok partfalomlás autóút összetett emberi beavatkozás összetett emberi beavatkozás összetett emberi beavatkozás feltehetőleg átázás és meredek partfal Övárok, szivárgók, rézsű laposabb kialakítása. Talpszivárgók már a vasútépítéskor készültek. Később épültek még öv- és talpárkok ban az állomásbővítéskor további vízelvezetőket építettek és forrásokat foglaltak. Övárok, szivárgók, laposabb rézsűkiképzés Övárok, szivárgók, laposabb rézsűkiképzés övárok, szivárgók, vasútvonal rézsűjét kisebb hajlásúra építették át Övárok, szivárgók, rézsű laposabb kialakítása A beszakadást az önkormányzat jól láthatóan elkerítette. Az erdei út gépjármű közlekedésre alkalmatlan. 150

153 TELEPÜLÉS PERIODI- CITÁS Csolnok egyszeri rézsűcsúszás belterület Csolnok egyszeri partfalomlás belterület Csolnok MOZGÁSTÍPUS BEÉPÍTETTSÉG LEHETSÉGES OK MEGÉPÍTETT VÉDMŰ támfalmozgás Csolnok egyszeri rézsűcsúszás belterület Csolnok egyszeri támfalmozgás belterület Csolnok egyszeri löszomlás belterület Csolnok időszakos támfalmozgás belterület Dömös egyszeri partfalomlás családi házas Dömös partfalomlás belterület Dunaalmás folyamatos rétegcsúszás külterület átázás Dunaalmás folyamatos omlás külterület Dunaszentmiklós rézsűcsúszás családi házas összetett természetes folyamat csapadék Dunaszentmiklós törmelékmozgás belterület támfal Dunaszentmiklós löszomlás belterület Dunaszentmiklós időszakos partfalomlás belterület Dunaszentmiklós Dunaszentmiklós rézsűcsúszás rézsűcsúszás családi házas családi házas Esztergom rézsűcsúszás autóút Esztergom időszakos omlás külterület Esztergom folyamatos omlás külterület átázás, rendkívüli csapadékmennyiség átázás, rendkívüli csapadékmennyiség összetett természetes folyamat összetett természetes folyamat Az érintett területet pince homlokfalak támasztották meg. Az ingatlan tulajdonosa a támfalat vas támasszal a háza falához kitámasztotta. A megoldás az épületre nézve nem veszélytelen! Az omlás miatt a támfalat az udvaron teljes szélességben elkerítették és intézkedtek, hogy az óvodások ne menjenek az udvarra. fák és cserjék folyamatosan vastagodó gyökereinek feszítő hatására Az Akasztó-hegy Ny-i oldalának D-i részén feketefenyő erdővel tették biztonságosabbá az erózióval veszélyeztetett lejtőt. Védekezési művek nem készültek. Az Izsán-völgyben is a lineáris erózió megfékezésére betongátakat építettek, amelyek a fenti tömegmozgásos folyamatok következményeként károsodtak, ill. tönkrementek A korábbi években a folyamatos omlások miatt, központi forrásból és önkormányzati önrészből a falu központja felé eső K-i, kb. 40 m hosszú szakaszt már támfallal látták el. támfallal és felette rézsűvédelem nincsenek Esztergom egyszeri rézsűcsúszás nincs adat Esztergom egyszeri rézsűcsúszás vegyes beépítésű Esztergom egyszeri rétegcsúszás külterület átázás nincsenek Esztergom folyamatos rétegcsúszás külterület átázás nincs Esztergom időszakos rétegcsúszás külterület átázás nincs Esztergom folyamatos rétegcsúszás külterület útbevágás Esztergom folyamatos rézsűcsúszás külterület átázás van 151

154 TELEPÜLÉS PERIODI- CITÁS Esztergom időszakos partfalomlás belterület Esztergom folyamatos partfalomlás belterület MOZGÁSTÍPUS BEÉPÍTETTSÉG LEHETSÉGES OK MEGÉPÍTETT VÉDMŰ Esztergom folyamatos süllyedés belterület aláfejtés Esztergom folyamatos rétegcsúszás belterület Esztergom egyszeri rétegcsúszás külterület Esztergom egyszeri suvadás vegyes beépítésű összetett emberi beavatkozás összetett emberi beavatkozás átázás Esztergom folyamatos rétegcsúszás külterület átázás nem volt Esztergom egyszeri rétegcsúszás külterület átázás nincsenek Esztergom egyszeri omlás Esztergom folyamatos omlás családi házas családi házas Esztergom egyszeri omlás belterület Esztergom folyamatos omlás Esztergom egyszeri omlás családi házas családi házas összetett természetes folyamat egyéb összetett természetes folyamat egyéb összetett természetes folyamat Az utca alsóbb szakaszán korábban is történtek omlások, ami miatt ezen a szakaszon a partfalat támfallal igyekeztek megvédeni. A felszínen vezetett gázcsövet merevítő szögvas, amely hegesztése a korláttól elvált, eltávolodott. Nyílt vízvezető árok és szivárgó, támasztó kőborda épült a Monteverdi utcában tereprendezés, nyílt vízvezető árkok, biológiai védelem, szivárgó építés Horgonyzás, torkrét betonozás elkészült, támpillérekkel megépítették horgonyzás, torkrét betonozás elkészült Repedések cementhabarcsos injektálása, horgonnyal történő biztosítása, vasbeton burkolat és beton lábazat építése horgonyzás, torkrét betonozás elkészült Horgonyzás, torkrét betonozás elkészült, támpillérekkel megépítették Esztergom folyamatos partfalomlás belterület A partfal K-i részét megerősítették. Esztergom partfalomlás Esztergom egyszeri suvadás külterület összetett emberi beavatkozás Esztergom rézsűcsúszás belterület van Esztergom folyamatos partfalomlás belterület Esztergom egyszeri rétegcsúszás külterület Esztergom egyszeri rétegcsúszás családi házas Esztergom folyamatos rétegcsúszás külterület összetett emberi beavatkozás átázás Esztergom folyamatos rézsűcsúszás külterület átázás Esztergom folyamatos rézsűcsúszás külterület összetett emberi beavatkozás összetett emberi beavatkozás Felszíni erózió elleni vedelem injektálással és torkrétbetonnal, ill. terméskő burkolattal. Vízelvezetés rendezése A jelenséget ideiglenes és részleges zúzottkő borítással próbálták fékezni. A m magas, kb. 65 -os partfal Ny-i, a Várszínház mögötti részét két lépcsőben erősítették meg (támfal és felette betonrács). tereprendezés a támfalak, tereprendezés, vízelvezetés készült Javaslat a felszíni vízelvezetés megvalósítására, övárok segítségével, valamint a rézsű biológiai védelmére, továbbá támborda építésére Javaslat a felszíni vízelvezetés megvalósítására övárok segítségével, valamint a rézsű biológiai védelmére, továbbá támborda építésére 152

155 TELEPÜLÉS PERIODI- CITÁS Esztergom folyamatos rézsűcsúszás külterület Esztergom folyamatos rézsűcsúszás külterület Esztergom folyamatos rézsűcsúszás külterület Esztergom folyamatos rézsűcsúszás külterület MOZGÁSTÍPUS BEÉPÍTETTSÉG LEHETSÉGES OK MEGÉPÍTETT VÉDMŰ összetett emberi beavatkozás összetett emberi beavatkozás összetett emberi beavatkozás összetett emberi beavatkozás nem voltak nem voltak nem voltak nem voltak Esztergom folyamatos rétegcsúszás külterület egyéb támfalak Kesztölc egyszeri rétegcsúszás külterület átázás védekezési művek nem épültek Kesztölc Kesztölc időszakos egyszeri szeletes földcsuszamlás alápincézett terület Kesztölc időszakos rétegcsúszás külterület pincenegyed vegyes beépítésű Kesztölc egyszeri partfalomlás belterület Kesztölc egyszeri? belterület Kesztölc egyszeri partfalomlás belterület Kesztölc rézsűcsúszás belterület Kesztölc alápincézett terület belterület Kesztölc egyszeri partfalomlás belterület Kesztölc folyamatos szeletes földcsuszamlás külterület Kesztölc egyszeri partfalomlás belterület Kesztölc egyszeri partfalomlás belterület Kesztölc időszakos partfalomlás belterület összetett természetes folyamat átázás egyéb Környe partfalomlás pincenegyed csapadék Környe folyamatos omlás külterület aláfejtés Környe egyszeri rézsűcsúszás külterület Lábatlan Lábatlan folyamatos folyamatos szeletes földcsuszamlás szeletes földcsuszamlás külterület külterület Lábatlan folyamatos suvadás külterület egyéb Lábatlan időszakos rétegcsúszás külterület átázás Lábatlan folyamatos rétegcsúszás külterület egyéb Lábatlan folyamatos sárfolyás külterület összetett emberi beavatkozás összetett emberi beavatkozás összetett emberi beavatkozás összetett természetes folyamat védekezési művekre nem volt szükség Védekezési művek nem épültek. A károkat az épületek lakói saját költségükön hárították el ben egy 10 m hosszú vasbeton gerendát építettek be, amely részlegesen tudta csak megakadályozni a februári csúszás közműkárait Védekezési művek nem épültek Piszke patak völgyében présházak károsodtak Helyreállítási és védekezési munkákra nem került sor Lábatlan időszakos rétegcsúszás külterület átázás Védekezési művek nem épültek Lábatlan partfalomlás vegyes beépítésű Lábatlan egyszeri partfalomlás belterület Lábatlan időszakos kőfolyás külterület összetett emberi beavatkozás nincs adat Védekezési művek nem épültek 153

156 TELEPÜLÉS PERIODI- CITÁS Lábatlan folyamatos kőfolyás külterület Lábatlan időszakos kőfolyás külterület Lábatlan Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya egyszeri folyamatos folyamatos folyamatos egyszeri MOZGÁSTÍPUS BEÉPÍTETTSÉG LEHETSÉGES OK MEGÉPÍTETT VÉDMŰ alápincézett terület szeletes földcsuszamlás szeletes földcsuszamlás szeletes földcsuszamlás alápincézett terület lakótömbös külterület külterület külterület belterület Mogyorósbánya egyszeri partfalomlás külterület Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya Mogyorósbánya egyszeri egyszeri időszakos egyszeri egyszeri alápincézett terület építmény omlása építmény omlása alápincézett terület alápincézett terület belterület belterület belterület pincenegyed belterület összetett emberi beavatkozás összetett természetes folyamat A lakótelep a hatvanas években épült. Korábban a terület szőlőművelés alatt állt, és több pince-présház is volt itt, ezért feltételezhető, hogy egy elfeledett pince szakadt be. összetett emberi beavatkozás összetett emberi beavatkozás összetett emberi beavatkozás megépített védekezési művek védekezés nem volt nincs. A helyszíni szemle idején a beszakadás szalaggal körbe volt kerítve. A helyszíni szemle idején mindkét pince jól láthatóan el volt kerítve Az érintet útszakaszt az önkormányzat jól láthatóan elkerítette, és a forgalom elől teljes szélességében lezárta. A tulajdonos a tavalyi omlás törmelékét nem takarította el, a fal további omlásának megakadályozása érdekében semmit nem tett. Használatukat megtiltotta az építéshatóság A helyszíni szemle idején mindkét pince jól láthatóan el volt kerítve Mogyorósbánya időszakos rétegcsúszás külterület átázás védekezési művek nem épültek Mogyorósbánya időszakos rétegcsúszás külterület átázás védekezési művek nem épültek Mogyorósbánya folyamatos szeletes földcsuszamlás külterület összetett emberi beavatkozás Mogyorósbánya időszakos omlás külterület átázás védekezési művek nem épültek Mogyorósbánya időszakos partfalomlás külterület Mogyorósbánya időszakos partfalomlás külterület Neszmély Neszmély folyamatos folyamatos szeletes földcsuszamlás szeletes földcsuszamlás külterület külterület Neszmély folyamatos rétegcsúszás külterület Neszmély egyszeri omlás külterület átázás összetett természetes folyamat összetett természetes folyamat összetett természetes folyamat A felső partszakasz Madari-hát felé eső részén 200 m-es övárok vezeti el a felszíni vizeket. A vízmosás feletti magasabb térszínen is húzódnak biztosítatlan övárkok. Neszmély folyamatos omlás külterület átázás Védekezési művek nem készültek Neszmély folyamatos szeletes külterület összetett emberi 154

157 TELEPÜLÉS PERIODI- CITÁS MOZGÁSTÍPUS BEÉPÍTETTSÉG LEHETSÉGES OK MEGÉPÍTETT VÉDMŰ földcsuszamlás beavatkozás Neszmély folyamatos rétegcsúszás külterület átázás Neszmély folyamatos suvadás külterület meredek partfal nem készült Neszmély egyszeri omlás külterület Neszmély egyszeri omlás külterület egyéb összetett emberi beavatkozás 4 db többé-kevésbé megrongálódott hordalékfogó gát van a völgyben, melyek építésének idejét nem ismerjük. Az MTA-FKI vizsgálatai általánosságban növénytelepítési tevékenységet is említenek A károsodott földúton 30 méterenként támasztó közbordák épültek. Más védelmi munkákra nem került sor Neszmély folyamatos rétegcsúszás pincenegyed átázás védekezés nem volt Neszmély folyamatos löszomlás külterület Neszmély Neszmély Neszmély folyamatos folyamatos folyamatos szeletes földcsuszamlás szeletes földcsuszamlás szeletes földcsuszamlás külterület külterület külterület Neszmély folyamatos löszomlás külterület összetett természetes folyamat egyéb átázás Neszmély folyamatos suvadás külterület átázás nem készült Neszmély folyamatos rétegcsúszás külterület átázás Neszmély folyamatos omlás külterület meredek partfal Nyergesújfalu (Pusztamarót) Nyergesújfalu (Pusztamarót) folyamatos kőfolyás külterület folyamatos omlás külterület Nyergesújfalu folyamatos támfalmozgás Oroszlány folyamatos süllyedés Oroszlány folyamatos süllyedés Oroszlány folyamatos süllyedés Oroszlány folyamatos süllyedés Oroszlány folyamatos omlás családi házas vegyes beépítésű vegyes beépítésű vegyes beépítésű vegyes beépítésű vegyes beépítésű összetett természetes folyamat összetett természetes folyamat csapadék aláfejtés aláfejtés aláfejtés aláfejtés aláfejtés Oroszlány folyamatos rétegcsúszás külterület egyéb Piliscsév egyszeri partfalomlás Piliscsév alápincézett terület családi házas családi házas IV. A völgy mély részein új mozgás nem észlelhető, fosszilis suvadások megnyugodtak. Domblejtőben omlások és eróziós pusztulás Valószínűleg 1976-ban a patakmederben 6 db hordalékfogó gát épült. A völgy felső végében övárkok létesültek, melyekből a víz a vízmosások alján húzódé terméskővel burkolt árokba folyik nem készült, a völgy mélyebb részein a természetes, erős növényzet biztos védelmet biztosít van nincs adat 155

158 TELEPÜLÉS PERIODI- CITÁS MOZGÁSTÍPUS BEÉPÍTETTSÉG LEHETSÉGES OK MEGÉPÍTETT VÉDMŰ Piliscsév támfalmozgás pincenegyed van Piliscsév egyszeri partfalomlás belterület Piliscsév Piliscsév Piliscsév egyszeri egyszeri időszakos alápincézett terület alápincézett terület szeletes földcsuszamlás belterület belterület külterület összetett természetes folyamat Piliscsév időszakos rétegcsúszás külterület átázás védekezési művek nem épültek Pilismarót egyszeri löszomlás belterület Pilismarót időszakos partfalomlás nincs adat Pilismarót partfalomlás belterület csapadék Pilismarót Pilismarót Sárisáp alápincézett terület partfalomlás rézsűcsúszás Sárisáp időszakos rézsűcsúszás családi házas családi házas vegyes beépítésű családi házas csapadék csapadék Tömedékelés, pince megerősítés (adatfelvételkor folyamatban) nincs adat Sárisáp egyszeri támfalmozgás belterület vegyeskő és tégla támfal Sárisáp rézsűcsúszás pincenegyed nincs adat Súr partfalomlás családi házas Süttő folyamatos rétegcsúszás külterület átázás Védekezési művek nem épültek. Süttő folyamatos rétegcsúszás külterület összetett természetes folyamat Süttő időszakos rétegcsúszás külterület átázás védekezési művek nem készültek. Szomor rézsűhámlás autóút Tardos folyamatos támfalmozgás belterület Tardos támfalmozgás belterület Tardos rézsűcsúszás autóút Tarján süllyedés családi házas Tarján rézsűcsúszás autóút átázás, rendkívüli csapadékmennyiség átázás, rendkívüli csapadékmennyiség átázás, rendkívüli csapadékmennyiség átázás, rendkívüli csapadékmennyiség, meredek rézsű Tata időszakos partfalomlás belterület kőfalas biztosítás Tata rézsűcsúszás családi házas Tata löszomlás autóút Tatabánya rézsűhámlás autóút Tatabánya folyamatos rétegcsúszás külterület Tatabánya rézsűcsúszás autóút Tatabánya partfalomlás vegyes beépítésű átázás, rendkívüli csapadékmennyiség átázás, rendkívüli csapadékmennyiség átázás, rendkívüli csapadékmennyiség összetett természetes folyamat átázás, rendkívüli csapadékmennyiség csapadék van nincs 156

159 TELEPÜLÉS Tatabánya PERIODI- CITÁS egyszeri MOZGÁSTÍPUS BEÉPÍTETTSÉG LEHETSÉGES OK MEGÉPÍTETT VÉDMŰ építmény omlása belterület Tokod folyamatos rétegcsúszás külterület átázás védekezési művek nem épültek Tokod folyamatos rétegcsúszás külterület aláfejtés Tokod (Ebszőny) Tokod Tokod (Ebszőny) folyamatos folyamatos folyamatos szeletes földcsuszamlás alábányászott terület szeletes földcsuszamlás Tokod egyszeri partfalomlás külterület aláfejtés nem készültek külterület aláfejtés Védekezési művek nem épültek külterület aláfejtés nem készültek Úny partfalomlás belterület kőfal Vértestolna süllyedés autóút Vértestolna rézsűcsúszás családi házas Vértestolna egyszeri rézsűcsúszás belterület átázás, rendkívüli csapadékmennyiség átázás, rendkívüli csapadékmennyiség A visszamaradó 3-4 m magas földfal ideiglenes biztosítását az új támszerkezet megépítéséig meg kell oldani. (forrás: mbfsz.gov.hu) 157

160 2. melléklet A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERV EGYEDILEG MEGHATÁROZOTT ÖVEZETEINEK JAVASLATA JOGSZABÁLYI HÁTTÉR Az országos területrendezési tervről szóló évi XXVI. törvény 12. (6) bekezdése alapján: (6) A megyei önkormányzat a területrendezési tervéről szóló rendeletének részeként a megye területének természeti, épített környezeti és gazdasági adottságainak védelmére és fejlesztésére, a térszerkezet szervezésére, továbbá a területfejlesztési koncepciók és programok végrehajtására ( ) egyedileg meghatározott övezeteket is kijelölhet, amely övezetek a) szabályai a településrendezési eszközök készítésére és a településrendezési eszközökben meghatározott területfelhasználási egységek kijelölésére vonatkozhatnak, b) nem lehetnek ellentétesek a megyét érintő országos és kiemelt térségi területrendezési tervekkel. ELŐZMÉNYEK A megyei egyedi övezetek kijelölésének alapjául az alábbi tervi előzmények szolgáltak: a 2012-ben hatályba lépett megyei területrendezési tervben meghatározott sajátos megyei térségek és intézkedéssel érintett térségek; a 2014-ben jóváhagyott megyei területfejlesztési koncepció specifikus (területi) céljai illetve ezek érvényesítése a 2015-ben jóváhagyott Megyei Területfejlesztési Stratégiában majd az Integrált Területi Programban; a Város-Teampannon Kft. által között Kisbér térségében megvalósított kísérleti projekt keretében készített ún. struktúraterv. 1. táblázat: Korábban alkalmazott sajátos megyei térségek, intézkedési térségek, fejlesztési célterületek értékelése az egyedi övezetek kijelölése szempontjából KORÁBBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS MEGYEI TÉRSÉGEK, INTÉZKEDÉSI TÉRSÉGEK, FEJLESZTÉSI CÉLTERÜLETEK Településhálózat sajátos megyei térségei A turizmusfejlesztés szempontjából jelentős térségek Védendő szerkezetű települések, térségi örökségvédelmi területek, történeti táj javasolt térsége 1 A KÉSZÜLŐ MEGYEI TERVBEN EGYEDI ÖVEZETKÉNT TÖRTÉNŐ ALKALMAZÁSRA VONATKOZÓ JAVASLAT/ELLENJAVALLAT, INDOKLÁS Ez a sajátos megyei térség nagy fontosságú, területrendezés hiányzó tematikáját a településrendszer szerkezetalakítását és szabályozását hivatott a lehetőségekhez mérten pótolni. A tematika a megyei hatályos területfejlesztési dokumentumaiban is jelentős hangsúlyt kapott. Az utóbbiak figyelembevételével, továbbá az egyedi övezetek kijelölésére és a hozzárendelhető szabályozásra vonatkozó korlátozások további pontosítást tehetnek szükségessé. A turizmusfejlesztés szempontját az egyedi övezetekben is javasolt érvényesíteni. A területfejlesztési tervezés igen részletesen foglalkozott a turizmussal ennek alapján indokolt a térségeket újragondolni, pontosítani, egyes elemeket részben más egyedi övezet keretében (pl. tájfejlesztés) javasoljuk érvényesíteni. A védendő szerkezetű települések az OTrT-ben előírt történeti település övezetet egészítette ki. Mivel a hatályos OTrT ezt az övezetet már nem alkalmazza, a kiegészítése is okafogyottá vált. A Településképi Arculati Kézikönyv és a Településkép-védelmi rendeletek minden településen biztosítják a védendő szerkezet szükséges védelmét. A sajátos övezet többi elemét a turizmusfejlesztés vagy a tájfejlesztés egyedi övezete(i) keretében javasolt érvényesíteni.

161 KORÁBBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS MEGYEI TÉRSÉGEK, INTÉZKEDÉSI TÉRSÉGEK, FEJLESZTÉSI CÉLTERÜLETEK Térségi jelentőségű árutermelő mezőgazdaság területe Natura 2000 területek Nitrátérzékeny területek Szélerőmű-telepítés szempontjából vizsgálat alá vonható terület Meglévő és tervezett natúrparkok Duna menti települések Közlekedési hálózat és létesítmények A KÉSZÜLŐ MEGYEI TERVBEN EGYEDI ÖVEZETKÉNT TÖRTÉNŐ ALKALMAZÁSRA VONATKOZÓ JAVASLAT/ELLENJAVALLAT, INDOKLÁS A hatályos OTrT alapján hasonló tartalmú övezetet kötelezően meg kell határozni, ezért alkalmazása nem indokolt Alapvetően tájékoztató jellegű, országos jogszabályok vonatkoznak rá függetlenül attól, hogy egyedi megyei övezet kijelölésre kerül vagy nem. A módosítandó megyei tervben hozzárendelt ajánlások közül azokat, amelyek szabályként is alkalmazhatók és érvényesítésük továbbra is indokolt, más (pl. vidékfejlesztés) egyedi övezetei keretében javasolt érvényesíteni. Tekintettel arra, hogy a hatályos OTÉK szerint Magyarországon sehol nem lehet szélerőművet telepíteni, így senki nem fog ilyen irányú vizsgálatot kezdeményezni. Amennyiben a későbbiekben a szélerőmű telepítés lehetősége újra biztosított lesz, akkor a korábbi tervekben alkalmazott sajátos megyei térség tájékoztatásként figyelembe vehető, a megyei rendelet ennek alapján újabb egyedi övezettel bővíthető. Az intézkedési térség egyedi övezetként történő alkalmazását vizsgálni javasoljuk. A Natúrpark, noha városok is lehetnek tagok, alapvetően mégis komplex vidékfejlesztési térségként értelmezhető. A natúrpark létrehozásának fókuszában a természet, a táj, valamint a vidéki épített és szellemi örökség értékőrző hasznosítása áll, a térség jövedelemtermelő képességének erősítése érdekében. Az egyedi övezethez olyan területrendezési szabályokat kell kötni, amelyek e célok megvalósulásának feltételeit javítják. Az intézkedési térséggel a megye közös tervezésre kívánta ösztönözni a Duna menti településeket. A fejlesztési tervezés során nyilvánvalóvá vált, hogy a térségben a turizmus az a téma, amelyben az érintett települések látják a partnerség hasznát, különös tekintettel a tervezett EUROVELO-ra és a LIMES világörökség várományos területben való nagyarányú érintettségre. A térség más tematikáit (gazdaságfejlesztés, szuburbanizációs nyomás kezelése) a Településhálózat egyedi övezeteiben hatékony és integrált szabályozással javasoljuk beépíteni. Javaslatunk szerint ez a térség és a vonatkozó szabályozás beépül a Duna mentét érintő más egyedi övezetekbe. Egyedi övezet meghatározás szempontjából irreleváns. Intézkedésként továbbra javasolt aktualizálva - alkalmazni. A megyei területfejlesztési tervezés során meghatározott térszerkezeti egységek az alábbiak voltak (lásd 2. táblázat) Városhálózati csomópont Hídfővárosok térsége Duna mente Bakonyalja-Kisalföld Gerecse-Pilis 2

162 A tervezési folyamat során az alábbi turisztikai térségek váltak komplex turizmusfejlesztés célterületévé: Duna mente (azonos a Városias térségként lehatárolt Duna menti térséggel) Által-ér mente (A Tatabánya központú városhálózati csomópont azon települései, melyek az Által-érrel vagy az Által-ér vízgyűjtőjéhez tartozó kisvízfolyással, állóvízzel rendelkeznek); Vidéki tájak (A településhálózat szerinti vidéki térségek, valamint a városias térségek kapcsolódó települései) 2. táblázat: A 2015-ben jóváhagyott megyei Integrált Területi Program szerinti településhálózati differenciálás VÁROSIAS TÉRSÉGEK Tatabánya központú városhálózati csomópont Ikervárosok térsége Duna mente magtelepülések: Tatabányai, Tatai, Oroszlányi járások városai; a városokkal határos és közvetlen közúti kapcsolattal (max. 5-6 km távolság központ-központ között: Bokod, Kecskéd, Szárliget, Környe, Vértesszőlős, Baj, Szomód, Naszály) rendelkező (szuburbánus) falvak, továbbá Komárom, Almásfüzitő kapcsolódó települések: Mocsa; Kocs, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Tardos, Neszmély; Szákszend, Kömlőd, Dad, Tarján, Héreg, Vértessomló, Vértestolna, Várgesztes magtelepülések: Komárom, Almásfüzitő, Csém, Kisigmánd; Esztergom, Tát, Nyergesújfalu, Dorog, Tokod, Tokodaltáró kapcsolódó települések: magtelepülések: Ács, Komárom, Almásfüzitő, Csém, Kisigmánd, Dunaalmás, Neszmély, Süttő, Lábatlan; Esztergom, Tát, Nyergesújfalu, Dorog, Tokod, Tokodaltáró kapcsolódó települések: Pilismarót, Dömös, Bajót, Mogyorósbánya, Mocsa VIDÉKI TÉRSÉGEK Gerecse-Pilis Esztergomi, Oroszlányi, Tatai, Tatabányai városias térségeinek kapcsolódó települései, az erős vidéki jelleggel rendelkező Duna menti magtelepülések, valamint e kistérségek egyéb (nem városias térségi) községei: Lábatlan, Süttő, Neszmély, Dunaalmás, Pilismarót, Dömös, Mogyorósbánya, Bajót, Kocs, Szákszend, Dad, Kömlőd, Vértessomló, Várgesztes, Tardos, Héreg, Tarján, Vértestolna, Dunaszentmiklós továbbá Annavölgy, Bajna, Csolnok, Dág, Epöl, Kesztölc, Leányvár, Máriahalom, Nagysáp, Piliscsév, Sárisáp, Úny; továbbá Gyermely, Szomor Bakonyalja-Kisalföld Komáromi és Kisbéri járások városai és községei kivéve Komárom város és Almásfüzitő, valamint Szákszend az Oroszlányi járásból, tehát: Ács, Csém, Kisigmánd, Mocsa, Szákszend továbbá Bábolna, Nagyigmánd, Bana továbbá Ácsteszér, Aka, Ászár, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bársonyos, Császár, Csatka, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely 3

163 1. ábra: Térszerkezeti egységek a megyei területfejlesztési Koncepcióban (balra); Településhálózat differenciálása az Integrált Területi Programban városias és vidéki térségek (jobbra). A tömör barna szín a városias térségek magtelepülései, a sraffozott települések a városias térségek kapcsolódó települései. Zöld pöttyel jelölt: Duna menti térség vidékies jellegű magtelepülései 2. ábra: Tatabánya központú városhálózati csomópont a megyei területfejlesztési koncepcióban (balra fent); Által-ér mente turizmusfejlesztési térség a megyei stratégiai programban (jobbra); Tatabánya központú városhálózat csomópont az integrált területi Programban (balra lent) 4

164 3. ábra: Duna mente és ikervárosok térsége a megyei területfejlesztési koncepcióban (balra fent); Duna mente és ikervárosok az Integrált Területi Programban (jobbra fent); Duna menti turizmusfejlesztés térsége a megyei területfejlesztési stratégiában (lent); 4. ábra: Kisbér és térsége struktúraterve (balra), illetőleg komplex fejlesztési és rendezési programja (jobbra) és az utóbbi térkép jelmagyarázata (lent) a Város-Teampannon Kft által kezdeményezett mintaprojektben. A struktúraterv tervi elemeihez fejlesztési és szabályozási döntések is hozzárendelhetők, így mindkettőhöz alapul szolgálnak. 5

165 A tervben kiemelendő az integrált, alkalmazkodó mezőgazdasági tájhasználat (elsődlegesen nagyüzemi mezőgazdasági terület), amely többek között a területfejlesztési programban ösztönzött majorprogramhoz biztosítja a rendezési feltételeket, valamint az ún. vegyes használatú természetkímélő mezőgazdasági terület, amely a tervezési térségben elsősorban az egykori zártkertek fejlesztésére ad egy lehetséges forgatókönyvet. A terv a vidéki térségek településrendszerének differenciálásához is támpontot ad. Ezek a megye számos más területét is érintik, így egyedi övezetként történő alkalmazásukat érdemes vizsgálni. 6

166 JAVASLATOK A KÉSZÜLŐ MEGYEI TERVBEN ALKALMAZANDÓ EGYEDI ÖVEZETEKRE A tervelőzmények jövőbe mutató is elemeit figyelembe véve az alábbi egyedi övezetek kijelölését és hozzárendelhető szabályozás kidolgozását javasoljuk: TELEPÜLÉSHÁLÓZAT EGYEDI ÖVEZETE ÁLTAL ÉRINTETT TÉRSÉGEK: - Tatabánya központú városhálózati csomópont - Esztergom-Sturovo ikervárosok által szervezett városhálózati csomópont; - Komárom-Komarno ikervárosok által szervezett városhálózati csomópont Komárom-Esztergom megye városhálózata fejlődése és fekvése okán is erősen tagolt. A megyeszékhely térszervező szerepe, gazdasági ereje a környező megyeszékhelyeknél gyengébb. Ez nemcsak a város fiatal kora (még a 80 évet sem éri el), hanem az egykori megyeszékhelyek Esztergom és Komárom decentrumai még mindig jelentősnek mondható térszervező szerepe, a Tatabányához közeli Tata gazdasági-intézményi-turisztikai és Oroszlány gazdasági ereje miatt is. A megyeszékhely térszervező szerepe hálózatos elven érvényesül ebben a nagy várossűrűségű térségben, mely belefeszül a kiváló elérhetőségű Győr és Budapest tengelybe. A megyei területpolitika már az ezredforduló környékén felismerte, hogy a megye versenyképességének egyik feltétele, hogy a térszerkezet-alakítás során e sajátos városhálózatra ne gyengeségként, hanem lehetőségként tekintsen. Európában erre számos példa található, még ha ezek léptéke, Európán belüli súlya el is tér a megyéjétől. Ilyen sokközpontú városi agglomeráción alapul a néhány éve Európa kulturális Fővárosa címet is elnyerő Emscher régió, vagy a hollandiai Parkstad-Limburg (mindkettő egykori bányász térség), de az Eindhoven köré szerveződő, szintén holland Brabantstad is jó példa a többközpontú várostérség életképességére. A Tatabánya központú városhálózati csomópontra a települések mérete, fejlettsége, lehetőségei, jövőképe alapján - leginkább a Parkstad-Limburg tekinthető jó előképnek, ahol a 8 településből álló várostérségben a városi szerepek egy 90 ezer és két ezer lakosú város között oszlik meg. A megye 20. századi fejlődési sajátosságaiból fakadóan a két decentrum sem önállóan tölti be - saját vonzáskörzetében térszervező szerepét. Különösen a gazdasági-foglalkoztatási szerepek oszlanak meg a decentrum és a környékbeli városok-községek között. Egyéb térszervező szerep tekintetében elsősorban a Duna és a határ túloldalán található ikerváros-párjukkal osztozkodnak. Az elmúlt évek folyamatai igazolták, hogy a korábban a teljes megyei Duna-szakaszon eloszló gazdaság ma egyre inkább e Duna-parti decentrumokban és a velük szomszédos városokban-községekben koncentrálódik. A megye területén tervezett országos úthálózati fejlesztések is ebbe az irányba hatnak, így a területhasználat differenciált szabályozásával is ezt az irányt érdemes erősíteni. Lehatárolás Az övezet jellegéből adódóan az övezet települési érintettséget jelent. A Tatabányai városhálózati csomópont övezetébe javasolt az Integrált Területi Program szerinti magtelepüléseket kiindulópontnak tekinteni. Vizsgálandó az elmúlt 5 évben erősen növekvő Vértestolnát, Dunaszentmiklóst és Dunaalmást és a 2011-ig erőteljesen növekvő Naszályt a városhálózati csomóponti térség részeként kezelni. Az Esztergom központú városhálózati csomópont esetében az övezeti érintettséget javasolt Esztergom mellett legalább Dorog, Nyergesújfalu, Tát, Tokod, Tokodaltáróra kiterjeszteni. Vizsgálandó Mogyorósbánya és Bajót. A Komárom központú városhálózati csomópont esetében Komárom mellett Almásfüzitőt, továbbá Csém és Kisigmánd településeket javasolt a csomópont részeként szabályozni. 7

167 TELEPÜLÉSHÁLÓZAT TÉRSÉGI SZEREPŰ ELEMEI: - regionális jelentőségű térszervező város: Tatabánya - térségi jelentőségű térszervező központ: Esztergom-Dorog -(Sutrovo), (Komarno)- Komárom; - térségi szerepű térszervező város (Tata, Oroszlány, Nyergesújfalu-Tát-Lábatlan; Ács- Bábolna, Kisbér-Ászár) - egyéb térszervező település (Császár, Bajna, Gyermely ) - környező városok, térségi vonzáskörzettel A település- azon belül a városhálózat differenciálása a hazai területrendezés nagy hiányossága. A területrendezési szabályozás mind a mai napig nem vette a bátorságot, hogy valós különbséget tegyen a milliós és az alig ezer lakosú városok között, differenciáljon a települések népessége, területhasználata, térszervező szerepe, gazdasági ereje, dinamikája stb. alapján. A várossá válási/minősítési hullám eredményeként egyre több olyan település nyert városi rangot, amelynek sem térszervező szerepe, sem területhasználata ezt nem indokolja. Eközben a városias nagy koncentrációjú, vegyes térhasználatú területek aránya a kertvárosi expanzió hatására jelentősen csökkent a ténylegesen városi szerepű városokban és a közvetlen vonzáskörzetükben, ami a városok és térségük üzemeltethetőségét, az élhetőséget, a környezet minőségét, a városok szolgáltatási szerepének megfelelő színvonalú ellátását teszi kockára. A szabályozással tehát egyrészt a településeknek városoknak a hálózaton belüli térszervező szerepével arányos területkínálat rendelkezésre állását, másrészt viszont a fenntarthatatlan expanzió megállítását, a település hálózati szerepéhez méltó koncentráció és funkciómix fennmaradását, ahhoz való közeledést kell elérni. A településhálózat differenciálása során a területszervezésről szóló 321/2012. (XI. 16.) Kormányrendelet évi módosítása iránymutató lehet, még ha egy az egyben nem is alkalmazható. A kormányrendelet a várossá nyilvánítási szabályokat szigorította (a döntéshozó mérlegelési lehetőségét nyitva hagyva). A kormányrendelet az alábbi mutatókat tekinti a várossá nyilvánítási kérelem elbírálása alapjának: a lakosságszám a KSH által a kezdeményezés elbírálásának évében nyilvántartott legfrissebb hivatalos adat szerint meghaladja a főt és az azt megelőző öt évben folyamatosan növekedett; a kezdeményezések értékelése során térségi szerepet betöltőnek kell tekinteni azt a községet, amely esetén a községben dolgozók legalább 20%-a más településről jár be dolgozni; ha a helyi önkormányzat bevezetett ilyen adónemet - az elbírálást megelőző évben a helyi önkormányzat bevételeinek legalább 20%-a helyi iparűzési adóból folyt be; a településen a csatornázottsági arány minimum 60%-os; a kormányrendelet mellékletében meghatározott mutatók alapján számított várossá nyilvánítási komplex mutatószám eléri a tárgyévre vonatkozó városi átlagot (a melléklet 7 szempontot népesség, népmozgalom; oktatás, iskolázottság; egészségügy; lakás; infrastruktúra; gazdaság vizsgál, összesen 22 paraméter alapján), (lásd következő oldal táblázat) a belterületi szilárdburkolatú utak aránya legalább 90%-os, rendelkezik alapfokú és középfokú nevelési-oktatási intézménnyel. 8

168 5. ábra: A településhálózat egyedi övezete által érintett térségek és térségi szerepű elemei 6. ábra: 321/2012. (XI. 16.) sz. kormányrendelet 1. melléklete Pusztán a fentieket mégsem tekinthetjük döntő szempontnak: nagy fontosságú az egyes városok térszerkezeti pozíciója, többek között: - több irányú közlekedési elérhetősége, amely feltétel ahhoz, hogy központi szerepet tudjon betölteni; 9

169 - fekvése nagyobb városokhoz képest: hiszen Kisbér teljesen más szerepet tölt be a Bakonyalján, mint pl. a hasonló méretű Tát, amely akár jobb mutatókkal is rendelkezhet Kisbérnél, térségi szerepe mégis kevésbé jelentős a környező nagyobb központok miatt. TURIZMUSFEJLESZTÉS EGYEDI ÖVEZETÉVEL ÉRINTETT TÉRSÉGEK: - Duna mente komplex turizmusfejlesztési térség (a Dunakanyar kultúrtáj világörökség várományos helyszín pilisi településeit is beleértve) - Által-ér menti komplex turizmusfejlesztési térség; A turizmus fejlesztése egyike annak a kevés területpolitikai célkitűzéseknek, amelynek érdekében a hazai települések hajlandónak mutatkoznak az együttműködésre. Az összehangolt cselekvésnek ugyanis viszonylag gyorsan jól látható eredményei lehetnek. A két javasolt turisztikai térség makroregionális összefüggésben is kiemelt jelentőséggel bír: a Duna európai összefüggésben, míg az Által-ér a szlovákiai Vág-völgy, illetőleg a Vértes és a Velencei-tó érintésével a Balatonnal biztosít kapcsolatot. A két folyosó koncentrálja a megye kínálatainak nagy részét. A szabályozással egyrészt a kínálatbővítéshez szükséges, térségi szinten összehangolt területkínálatot, másrészt a turisztikai folyosók tájképi-településképi értékeinek megőrzését, a konfliktusok mérséklését-felszámolását lehet ösztönözni. A vidéki térségekben a turizmusfejlesztésnek a megyében nincsenek térségi léptékű területhasználati feltételei, ezért turisztikai övezetként további területek kijelölése nem indokolt. A komplex táj- és vidékfejlesztés egyedi övezetek kijelölése és szabályozása során szükséges a turizmus szempontjait is figyelembe venni. Lehatárolás A lehatárolás az övezet jellegéből adódóan a települési érintettségre vonatkozik. A Duna mente komplex turizmusfejlesztési térségbe az Integrált Területi Program szerinti települések továbbá Esztergom és Visegrád középkori magyar királyi központok Világörökség várományos terület települései tartoznak. Az Által-ér menti komplex turizmusfejlesztési térségbe az Által-ér és mellékvizei által továbbá az Által- ér vízrendszerébe tartozó állóvizek (halastavak, hűtőtavak) és vizes élőhelyek által érintett települések tartoznak. 10

170 7. ábra: Turizmusfejlesztés egyedi övezetével érintett térségek: ciklámen: Duna mente; zöld: Által-ér mente; sárga: Esztergom és Visegrád középkori magyar királyi központok Világörökség várományos terület KOMPLEX TÁJ- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS EGYEDI ÖVEZETEI: - Kisalföldi, elsődlegesen nagyüzemi mezőgazdasági használatú táj (majorsági táj) integrált fejlesztésének övezete Az árutermelő mezőgazdaság magyarországi térnyerése eredményezte a 19. századtól kezdve a majorsági gazdálkodás ma ismert formájának kialakulását. A majorsági központok - mezőgazdasági üzemközpontok (egy része) - egyúttal a gazdaságban dolgozó munkások béresek - idényjellegű, majd egyre inkább állandó lakóhelyévé vált. A majorsági központban állattartótelepek, gépállomások, terményraktárak stb. működtek. A II. világháborút követő évtizedekben az üzemközpontok egy része faluként önállósodott, más része TSZ vagy állami gazdaság központjaként működött tovább, de itt kaptak helyet egyes melléküzemági tevékenységek is. A rendszerváltás idején a nem lakott üzemközpontok közül sokat elhagytak, mások továbbműködtek. A lakott helyeken elidősödött a népesség, illetve kicserélődött, az északkelet-magyarországi, déldunántúli aprófalvakhoz hasonlóan szegénygettókká váltak, ahol az egészséges ivóvízhez való hozzáférés, a munkába járás, az egészségtelen lakhatási körülmények sok esetben az említett falvakhoz hasonló nehézséget jelent az ott élőknek, miközben ezek tények a statisztikában nem jelennek meg. A gazdasági központként működő létesítmények esetében a kedvezőtlen útviszonyok nehezítik a hasznosítást. Egyes létesítmények nagy múlttal bírnak, a kulturális örökség részét képezik, megőrzésük az egyébként viszonylag egyhangú nagyüzemi használatú táj használati értékének valamint turisztika vonzerejének növeléséhez nagymértékben járulhatna hozzá (lásd lovas központok). A jól karbantartott épületállomány műszaki-gazdasági szempontból is értéket képvisel (lásd baromfi-telepek, szarvasmarha telepek, sertéstelepek). Ezek megfelelő tájba-illesztéssel - szintén hozzájárulhatnak a tájképi diverzitás növeléséhez, a kerékpáros turizmus fejlesztéséhez (pl. 11

171 távoli belterületek között komfortpontok, értékesebb épületállomány esetén szálláshelyek, vendéglátás kialakítása). E gazdasági központok jövőképét, hasznosíthatóságát a belterülettől való távolság, a közúti elérhetőség, az infrastrukturális ellátottság, a lakottság mértéke, minősége nagymértékben befolyásolja. 8. ábra: Komplex táj- és vidékfejlesztés egyedi övezetei: zöld: meglévő és tervezett natúrparkok által érintett komplex táj- és vidékfejlesztés egyedi övezete; Kisalföldi, elsődlegesen nagyüzemi mezőgazdasági használatú táj (majorsági táj) integrált fejlesztésének övezete KISALFÖLDI MAJORSÁGI TÁJ GERECSE NATÚRPARK BAKONYALJA NATÚRPARK (tervezett) VÉRTES NATÚRPARK Komárom-Esztergom megye egész területén maradtak fenn ilyen majorsági központok, a megye kisalföldi területein koncentrációjuk jelentős, a táj és a gazdaság karakterét (családi és nagyüzemi állattartás) nagymértékben meghatározzák. E sajátos településszerkezeti adottság az ország más részein is előfordul, így a rendszerváltás utáni tervezési-fejlesztési gyakorlatban méltatlanul elfelejtett tájtípusra indokolt ráirányítani a figyelmet, térségi szinten akár megyehatáron átívelően - koordinálni a jövőjük alakítását. Lehatárolás A lehatárolás első tervezete részben a minta projekt kutatásai, részben a Google Earth alapján történt. A megye kisalföldi területein azok a települések kerültek bele a lehatárolásba, ahol nagyobb kiterjedésű mezőgazdasági üzemközpont található. Az övezet települési érintettséget határoz meg, pontos lehatárolás a településrendezés feladata, a szabályozásban megadottak szerint. 12

172 TELEPÜLÉSEK KERTES TERÜLETEINEK DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉSI ÖVEZETEI - Történelmi borvidéki területek övezete - Kertes vegyes használatú területek (egykori zártkertek, hétvégi házas üdülőterületek) differenciált fejlesztésének övezete A kertes területek, egykori zártkertek-szőlők, hétvégi házas üdülőterületek, hobbikertek, új kertvárosias lakóterületek, ezek között különféle átmenetek a területrendezés egyik sok éve napirenden lévő kihívása. A jellemzően települések körül található kertségek-kertes területek különféle történelmi gyökerű területek. Ezek egy része a 20. században jött létre kifejezetten a városi munkásság (aktív) pihenését, egészségi állapotának fenntartását (hobbikertek, hétvégi házas üdülőterületek), később a magántulajdonú ingatlan iránti vágy kielégítését szolgálta. Másik része az ország szőlőművelésre alkalmas - nehezebben megművelhető területe, ahol nagy élőmunka- és szaktudás igényű kert és szőlőművelés folyt és folyik ma is (történelmi borvidékek, Homokhátság, stb.). A rendszerváltást közvetlenül megelőző évtizedtől a nagyvárosok térségében e területek váltak a szuburbanizáció fő célterületévé: egyes területeket a magas jövedelműek, másokat éppen a városi lakás fenntartására már nem képes legszegényebbek lakták és lakják be. Az önkormányzatok az esetek egy részében engednek a nyomásnak és átsorolják e területeket belterületté illetőleg lakóterületté, ami később jelentős terhet jelent számukra: ki kell építeni az infrastruktúrát. biztosítani kell a kötelező szolgáltatásokat, intézményeket. Eközben az ingatlanok értéke már pusztán az átsorolástól is - sokszorosára nőhet. Ahol ez nem következik be, ott viszont előbb-utóbb infrastrukturális és szociális valamint környezetkárosítással járó problémák is halmozódhatnak. A történelmi borvidékek közül a jobb piaci pozíciójúak talpon maradtak (Neszmély térsége), itt a dűlőút-hálózat rossz minősége, az erózió és más konfliktusok akadályozhatják a dinamikusabb fejlődést, a nem megfelelő építésszabályozás tájképi konfliktusokhoz, ez pedig a borvidék turisztikai leértékelődéséhez vezethet. A rosszabb adottságú és piaci pozíciójú területekről a szőlőtermelés fokozatosan kiszorul, kevés élőmunkát igénylő, de tájképileg sivárabb kultúrák, beerdősülés, vagy alacsony jövedelműek betelepülése következik be (lásd ászári terület). E területek vonatkozásában a térségi szabályozás elsősorban a megalapozottabb településrendezési döntések meghozatalát, azon belül a beépítésre szánt területek expanziójának mérséklését, a manapság újra éledni látszó városi kertészet, mint szabadidős tevékenység számára hely biztosítását, a városok zöldfelületi rendszerének fejlesztését, szociális célok megvalósítását, a tájkép-településkép védelmét szolgálja. A még művelt szőlők területén a kultúra fenntartása, betelepített területek bővülése célirányos építésszabályozással ösztönözhető. A fejleszthetőség és a funkcióváltás lehetőségének meghatározása során minimálisan vizsgálandók a térség-település demográfiai viszonyai, a megközelíthetőség, a közművekkel való ellátás fajlagos költsége, a térség ingatlanpiaci viszonyai a lakóterületi kínálat ezzel összefüggésben a migrációs trendek valamint a térség eltartó-képessége is. 13

173 Lehatárolás A tervezés jelenlegi fázisában megadtuk a földhivatal által zártkertként nyilvántartott összes megyei területet. További egyeztetés alapján az egyedi övezet kijelölése különféle szempontok alapján történhet: - x hektárnál nagyobb kertes területtel rendelkező települések (települési érintettség); - x hektárnál nagyobb kertes mezőgazdasági területek (pontos lehatárolás) - történelmi borvidék kataszteri területeinek külön egyedi övezeti szabályozása (megfelelő adatszolgáltatás esetén pontos lehatárolás, egyéb esetben települési érintettség) - városkörnyékiség a fentiekkel összevetve 9. ábra: A települések kertes területei 14

Melegedőhelyek Komárom-Esztergom megyében

Melegedőhelyek Komárom-Esztergom megyében helyek Komárom-Esztergom megyében Vértestolna Polgármesteri Hivatal Vértestolna, Petőfi u. 82. ESZI Szent Erzsébet Központ hajléktalanszálló Tatabánya, Tatabánya Hegy utca 20. Csém melegedőhely Csém, Béke

Részletesebben

Tatabánya Szent Borbála Kórház. Tatabánya 1. oldal / 104

Tatabánya Szent Borbála Kórház. Tatabánya 1. oldal / 104 Tatabánya Szent Borbála Kórház megye - Szak Progressz Település név makó Szakmanév Intézet név ivitási Szakmai szervezeti egység d 10 4105 Oroszlányi Bokod 2225 01 Belgyógyászat Tatabánya, Szt. Borbála

Részletesebben

Kom-Eg megye

Kom-Eg megye Engedélyezési terv beadásának tervezett Kivitelezés megkezdés Kivitelezés befejezés Kontakt személy Járás Település Nyertes pályázó Közintézményi IH Üzleti IH Lakossági IH határideje tervezett határideje

Részletesebben

11. rész-ajánlattételi terület Komárom-Esztergom megye

11. rész-ajánlattételi terület Komárom-Esztergom megye e terhek 1 1 PILISCSÉV kül 18 8 43889 16293 2 18 igen 0 6 1 1 0 ESZTERGOMI JÁRÁSI HIVATAL 1 4397 11844 1 1 PILISCSÉV kül 80 32 41627 4288 6 129 igen 0 42 3 2 1 ESZTERGOMI JÁRÁSI HIVATAL 1 8568 83178 1

Részletesebben

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA 5. melléklet az 57/2016.(XI.4.) kt. számú határozathoz A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott

Részletesebben

Hatályos OTrT (Jelen tervezés terv alapja) Ország szerkezeti terv (hatályos településrendezési terv alapja)

Hatályos OTrT (Jelen tervezés terv alapja) Ország szerkezeti terv (hatályos településrendezési terv alapja) I I. 1. 5. A területrendezési tervvel való összhang igazolása Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-től hatályos Bács-Kiskun

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban OTrT) országos ket, területfelhasználási

Részletesebben

Az Ország Szerkezeti Tervének vonatkozó részlete

Az Ország Szerkezeti Tervének vonatkozó részlete 1.2. TERVELŐZMÉNYEK, A MAGASABB RENDŰ TERVEKKEL VALÓ ÖSSZHANG Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban OTrT) országos övezeteket, területfelhasználási kategóriákat

Részletesebben

3.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

3.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA 3.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-től hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

A megyei területrendezési terv módosítása a következı szervezetekkel került egyeztetésre:

A megyei területrendezési terv módosítása a következı szervezetekkel került egyeztetésre: A megyei területrendezési terv módosítása a következı szervezetekkel került egyeztetésre: 1. Szervezet neve Válaszadás (igen+/nem-) Egyetértés (igen+/nem-) 2. Miniszterelnöki Hivatal + 0 3. Földmővelésügyi

Részletesebben

4. A területi terveknek való megfelelőség igazolása

4. A területi terveknek való megfelelőség igazolása 4. A területi terveknek való megfelelőség igazolása A területrendezési - településrendezési tervek tervhierarchiájának legmagasabb szintjén az Országos Területrendezési Terv áll, amelyet az Országgyűlés

Részletesebben

Fényeslitke Község Településrendezési Tervének módosításához

Fényeslitke Község Településrendezési Tervének módosításához Fényeslitke Község Településrendezési Tervének módosításához Országos, kiemelt t érségi és megyei övezet ek t erület i lehatárolása Nap elemes - erőműpark T ervező: Art Vital T ervező, Építő és Kereskedelmi

Részletesebben

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i Nyírkáta Község Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i övezetek területi lehatárolása Napelemes erőműpark Tervező: A r t Vi t al T e r v e z

Részletesebben

Területrendezési tervekkel való összhang vizsgálata

Területrendezési tervekkel való összhang vizsgálata NYÍRBOGÁT NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Területrendezési tervekkel való összhang vizsgálata a 2003. évi XXVI. törvény 2013. évi CCXXIX. törvénnyel megállapított rendelkezései alapján

Részletesebben

Pest megye területrendezési tervének 2018 évi módosítása. PESTTERV Kft

Pest megye területrendezési tervének 2018 évi módosítása. PESTTERV Kft Pest megye területrendezési tervének 2018 évi módosítása Munkaindító megbeszélés Schuchmann Péter PESTTERV Kft Budapest, 2018. március 14 Az előzmények Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése a 21/2006.

Részletesebben

3.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

3.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA 3.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-től hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

T e r ve z ő : A r t V i t a l T e r ve z ő, É p í t ő é s 2017.

T e r ve z ő : A r t V i t a l T e r ve z ő, É p í t ő é s 2017. Nyírbátor Város Településrendezési Tervének módosításához Országos, kiemelt térségi és megyei övezetek területei lehatárolása Napelemes erőműpark T e r ve z ő : A r t V i t a l T e r ve z ő, É p í t ő

Részletesebben

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata VAJA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata 1 1.) A Megyei Területrendezési Terv Vaja várost érintő elhatározásai

Részletesebben

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i Téglás Város Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i övezetek területi lehatárolása Napelemes erőműpark Tervező: A r t Vi t al T e r v e z ő,

Részletesebben

Településrendezési Tervének módosításához

Településrendezési Tervének módosításához Nagyecsed Város Településrendezési Tervének módosításához Országos, kiemelt t érségi és megyei övezet ek t erület i lehatárolása G a z d a s á g i t e r ü l e t e k - 2016 T ervező: Art Vital T ervező,

Részletesebben

Területrendezési tervekkel való összhang vizsgálata

Területrendezési tervekkel való összhang vizsgálata VAJA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Területrendezési tervekkel való összhang vizsgálata a 2003. évi XXVI. törvény 2013. évi CCXXIX. törvénnyel megállapított rendelkezései alapján Nyíregyháza

Részletesebben

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i Nagyecsed Város Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i övezetek területi lehatárolása Intézményi területek 2017. Tervező: A r t Vi t al T e

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Térségi övezetek lehatárolása dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft.

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

Szervezetünk a Gerecse Natúrpark tagja. Írta: tea április 17. szerda, 06:06

Szervezetünk a Gerecse Natúrpark tagja. Írta: tea április 17. szerda, 06:06 Felismerve, hogy a Gerecse tágabb térségében fellelhető számos természeti és építészeti-kulturális érték, hagyomány megőrzéséhez, fenntartható fejlesztéséhez olyan térségi szintű, járásokon is átívelő,

Részletesebben

Söréd Község Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosítása Alba Expert Mérnöki Iroda Bt.

Söréd Község Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosítása Alba Expert Mérnöki Iroda Bt. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK I. TELEPÜLÉSRENDEZÉS 1. Vizsgálat 1.1. Elhelyezkedés Söréd község Fejér megye észak-nyugati határához közel, Székesfehérvártól 16 km-re helyezkedik el. A települést DNy ÉK-i irányban

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

1. SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

1. SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1 3/2019. (II.20.) határozat 1. melléklete 1. számú melléklet Településszerkezeti tervi leírás Neszmély Község Településszerkezeti tervét a Képviselő testület a 85/2013.(VI.26.) sz. Kt. önkormányzati határozattal

Részletesebben

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i Nyírcsaholy Község Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i övezetek területi lehatárolása Napelemes erőműpark Tervező: A r t Vi t al T e r v

Részletesebben

A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe

A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe Göncz Annamária VÁTI Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Osztály V. Magyar Tájökológiai Konferencia

Részletesebben

A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 22/2005. (IX. 29.) számú önkormányzati rendelete

A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 22/2005. (IX. 29.) számú önkormányzati rendelete A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 22/2005. (IX. 29.) számú önkormányzati rendelete Komárom-Esztergom Megye Területrendezési Szabályzatáról (Egységes szerkezetben) A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés

Részletesebben

Duna-Vértes Köze Regionális. Hulladékgazdálkodási Társulás ELŐTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés júniusi 28-i ülésére

Duna-Vértes Köze Regionális. Hulladékgazdálkodási Társulás ELŐTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés júniusi 28-i ülésére Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás ELŐTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. júniusi 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztató a megyében működő Duna Vértes Köze Regionális

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZÁSOK TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEINEK BEMUTATÁSA

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZÁSOK TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEINEK BEMUTATÁSA A TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZÁSOK TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEINEK BEMUTATÁSA A településrendezési eszközöknek meg kell felelnie a vonatkozó területrendezési terveknek, jelen esetben az

Részletesebben

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZÁSOK TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEINEK BEMUTATÁSA

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZÁSOK TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEINEK BEMUTATÁSA A TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZÁSOK TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEINEK BEMUTATÁSA A településrendezési eszközöknek meg kell felelnie a vonatkozó területrendezési terveknek, jelen esetben az

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

ÁCS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA (a 0547/2 hrsz-ú telek területén)

ÁCS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA (a 0547/2 hrsz-ú telek területén) ÁCS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA (a 0547/2 hrsz-ú telek területén) ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ KÖRNYEZETTERV KFT. 1149 Budapest, Várna utca 12-14. Telefon/fax: 06-1-340-2382

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA 2016. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság ÚJFEHÉRTÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Módosítások 2016. I. KÜLZETLAP Újfehértó Város Településrendezési Tervének - módosításához

Részletesebben

TERÜLETI TERVEK ÉRVÉNYESÍTÉSE

TERÜLETI TERVEK ÉRVÉNYESÍTÉSE TERÜLETI TERVEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A település tervezése során a 2008. évi L. törvénnyel módosított 2003. évi XXVI. törvénnyel jóváhagyott Országos Területrendezési Terv és a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció K á n t o r j á n o s i K ö z s é g T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről Tervező:

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

II.1.5. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA

II.1.5. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

K o n c e p ci ó k é s z í t é sé r ő l. T e r ve z ő : URBAN Linea Tervező és Szolgáltató KFT.

K o n c e p ci ó k é s z í t é sé r ő l. T e r ve z ő : URBAN Linea Tervező és Szolgáltató KFT. Újfehértó Város Településfejlesztési koncepciójának készítéséhez Előzetes tájékoztatási dokumentáció K o n c e p ci ó k é s z í t é sé r ő l T e r ve z ő : URBAN Linea Tervező és Szolgáltató KFT. 2016.

Részletesebben

Bölcske elkerülő út - Áttekintő nézet a módosításról

Bölcske elkerülő út - Áttekintő nézet a módosításról Módosítással érintett terület 1. sz. melléklet Bölcske elkerülő út - Áttekintő nézet a módosításról 1 2. sz. melléklet A módosítás alá vont terület hatályos szerkezeti és szabályozási terv kivonata Településszerkezeti

Részletesebben

1. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Országos térségi k vizsgálata Balatonföldvár településre vonatkozóan a 2003. évi XXVI. tv. (OTrT) szerint: Balatonföldvár teljes közigazgatási területére, ill. a 19. számú módosítással

Részletesebben

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i Tiszalök Város Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i övezetek területi lehatárolása Módosítás 2018. Ipari Park Tervező: A r t Vi t al T e r

Részletesebben

Területrendezési szabályozás változása

Területrendezési szabályozás változása Területrendezési szabályozás változása Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2014. április 15. Előzmények Országos Területrendezési Tervről szóló 2003.

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

T e r ve z ő : A r t V i t a l T e r ve z ő, É p í t ő é s 2017.

T e r ve z ő : A r t V i t a l T e r ve z ő, É p í t ő é s 2017. Kisvárda Város Településfejlesztési koncepciójának készítéséhez Előzetes tájékoztatási dokumentáció Koncepció készítéséről T e r ve z ő : A r t V i t a l T e r ve z ő, É p í t ő é s Kereskedelmi Kft. (C-1-1062)

Részletesebben

VÁRAKOZÁSI IDŐK JEGYZÉKE AUTÓBUSZ VÁR VONATRA

VÁRAKOZÁSI IDŐK JEGYZÉKE AUTÓBUSZ VÁR VONATRA VÁRAKOZÁSI IDŐK JEGYZÉKE AUTÓBUSZ VÁR VONATRA Almásfüzitő, vá. 8741/826 Naszály, aut. ford. Z 13 40 1/4934 8741/884 Naszály, aut. ford. M 15 40 1/4916 8741/834 Naszály, aut. ford. Z 18 40 1/4946 8741/842

Részletesebben

AUTÓBUSZJÁRATOK INDULNAK

AUTÓBUSZJÁRATOK INDULNAK Ajka, aut.áll Almásfüzitő, vá. 1 M 7:30 M 8:20 X 10:10 M 12:20 Annavölgy, óvoda 6 M 5:15 Z 5:40 Z 11:30 13:00 M 14:00 + 15:50 M 12:50 O 14:55 M 15:05 X 15:45 19:05 21:05 22:20 Bajna, sz. vend. 10 M 5:15

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Érvényes: december 11-től AUTÓBUSZJÁRATOK INDULNAK H10.10, H H14.10

Érvényes: december 11-től AUTÓBUSZJÁRATOK INDULNAK H10.10, H H14.10 02 Ajka, aut. áll. 01 Almásfüzítő, vá. 02 Almásfüzítő, vá., 7.30 5.00, 8.20 13.20 H10.10 06 Annavölgy, óvoda, 5.15 N 5.40 N11.30 07 Annavölgy, óvoda H 4.40 < 5.30 N12.20 09 Annavölgy, óvoda H 4.35 P 4.45

Részletesebben

Tiszakanyár Község Településrendezési Tervének módosításához

Tiszakanyár Község Településrendezési Tervének módosításához Tiszakanyár Község Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go san, kiemelt t é rs é g i és m e gyei ö v e ze te k te r ü l et i l e h a táro l á sa Zöldterü letek 2016. Tervező: Urban D imen

Részletesebben

Újfehértó Településrendezési Tervének módosításához ORSZÁGOS, KIEMELT TÉRSÉGI ÉS MEGYEI ÖVEZETEK TERÜLETI LEHATÁROLÁSA KÜLZETLAP

Újfehértó Településrendezési Tervének módosításához ORSZÁGOS, KIEMELT TÉRSÉGI ÉS MEGYEI ÖVEZETEK TERÜLETI LEHATÁROLÁSA KÜLZETLAP Újfehértó Város Településrendezési Tervének módosításához Országosan, kiemelt térségi és megyei övezetek területi lehatárolása Módosítások I. 2017. T e r ve z ő : Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató

Részletesebben

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i Kisvarsány Község Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i övezetek területi lehatárolása Módosítások 2017. DIGI T e r ve z ő : U r b a n Li n

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE 2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.

Részletesebben

KISLŐD KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA A 088 ÉS 093 HRSZ-Ú INGATLANOK VONATKOZÁSÁBAN

KISLŐD KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA A 088 ÉS 093 HRSZ-Ú INGATLANOK VONATKOZÁSÁBAN KISLŐD KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA A 088 ÉS 093 HRSZ-Ú INGATLANOK VONATKOZÁSÁBAN Kislőd Község Önkormányzat Képviselő-testületének a az 17/2004. (II. 28.) önkormányzati határozattal

Részletesebben

Szamosszeg Község T e l e p ülésrendezési Tervének módosításához

Szamosszeg Község T e l e p ülésrendezési Tervének módosításához Szamosszeg Község T e l e p ülésrendezési Tervének módosításához Országos, kiemelt t érségi és megyei övezet ek t erület i lehatárolása Mód osítások 2017. - DIGI Tervező: Urban Linea Tervező és Sz olgált

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Érvényes: október 01-től AUTÓBUSZJÁRATOK ÉRKEZNEK. f19.52

Érvényes: október 01-től AUTÓBUSZJÁRATOK ÉRKEZNEK. f19.52 Ajka, aut. áll. 9.20 Almásfüzítő, vá., 7.14 H 9.24 9.55, 11.24, 15.21 17.50 Annavölgy, óvoda 15.42 N13.52 Bajna, sz. vend. 5.31 H 6.02 6.35 P 6.52 < 7.17 z 7.21 < 7.28, 7.40 H 8.31 9.20 10.27 11.22 12.46

Részletesebben

Településrendezési Tervének módosítása

Településrendezési Tervének módosítása Sajóbábony város Településrendezési Tervének módosítása Térségi tervekkel való összhang igazolása Országos Területrendezési Terv (2003. évi XXVI. törvény) Az Ország Szerkezeti Terve a rendezés alá vont

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Fényeslitke Község Településrendezési Tervének módosításához

Fényeslitke Község Településrendezési Tervének módosításához Fényeslitke Község Településrendezési Tervének módosításához Országos, kiemelt t érségi és megyei övezet ek t erület i lehatárolása F é n y e s l i t k e K o m o r ó I n t e r m o d á l i s K ö z f o r

Részletesebben

Projekthelyszín település(ek) A projekt elő készítettsége

Projekthelyszín település(ek) A projekt elő készítettsége IF1. Tatabánya központú városhálózati csomópont nagytérségi beágyazódása Intermodális közösségi közlekedési központ létrehozása Tatán Tatai járás Tata megvalósíhatósági Tata Város 750 000 000 Ft IF1. Tatabánya

Részletesebben

Érvényes: szeptember 1-től AUTÓBUSZJÁRATOK INDULNAK H

Érvényes: szeptember 1-től AUTÓBUSZJÁRATOK INDULNAK H 02 Ajka, aut. áll. 1 01 Almásfüzítő, vá. 02 Almásfüzítő, vá., 7.30, 8.20 13.20 H10.10, 12.20 06 Annavölgy, óvoda, 5.15 N 5.40 N11.30 07 Annavölgy, óvoda H 4.40 < 5.30 N12.20 09 Annavölgy, óvoda H 4.35

Részletesebben

VÁRAKOZÁSI IDŐK JEGYZÉKE AUTÓBUSZ VÁR VONATRA

VÁRAKOZÁSI IDŐK JEGYZÉKE AUTÓBUSZ VÁR VONATRA VÁRAKOZÁSI IDŐK JEGYZÉKE AUTÓBUSZ VÁR VONATRA Almásfüzitő, vá. 8741/826 Naszály, Tsz. iroda Z 13 40 1/4934 8741/884 Naszály, Tsz. iroda M 15 40 1/4916 8741/834 Naszály, Tsz. iroda Z 18 40 1/4946 8741/842

Részletesebben

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA 2015. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Teljes eljárás - Előzetes tájékoztatási dokumentáció KÜLZETLAP Rétközberencs Község

Részletesebben

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i Piricse Község Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i övezetek területi lehatárolása Módosítások 2017. DIGI T e r ve z ő : U r b a n Li n e

Részletesebben

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció T é g l á s V á r o s T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről T ervező: Art Vital

Részletesebben

VÁRAKOZÁSI IDŐK JEGYZÉKE AUTÓBUSZ VÁR VONATRA

VÁRAKOZÁSI IDŐK JEGYZÉKE AUTÓBUSZ VÁR VONATRA VÁRAKOZÁSI IDŐK JEGYZÉKE AUTÓBUSZ VÁR VONATRA Almásfüzitő, vá. 8741/826 Naszály, Tsz. iroda Z 13 40 1/4934 8741/884 Naszály, Tsz. iroda M 15 40 1/4916 8741/834 Naszály, Tsz. iroda Z 18 40 1/4946 8741/842

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság H-3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1., Pf.: 6. Tel.: (48) , Fax: (48)

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság H-3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1., Pf.: 6. Tel.: (48) , Fax: (48) Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság H-3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1., Pf.: 6. Tel.: (48) 506-000, Fax: (48) 506-001 info.anp@t-online.hu www.anp.hu Szerencs Város Önkormányzata Szerencs Rákóczi út 89.

Részletesebben

G a z d a sá g i t e r ü l e t e k t e ch n o l ó gi á i T e r ve z ő :

G a z d a sá g i t e r ü l e t e k t e ch n o l ó gi á i T e r ve z ő : Nyírmada Város Településrendezési Tervének módosításához Országos, kiemelt térségi és megyei övezetek területi lehatárolása G a z d a sá g i t e r ü l e t e k t e ch n o l ó gi á i 2 0 1 8. T e r ve z

Részletesebben

Zajta Község T e l e p ülésrendezési Tervének módosításához

Zajta Község T e l e p ülésrendezési Tervének módosításához Zajta Község T e l e p ülésrendezési Tervének módosításához Országos, kiemelt t érségi és megyei övezet ek t erület i lehatárolása Mód osítások 2017. TELEKOM Tervező: Urban Linea Tervező és Sz olgált at

Részletesebben

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató

Részletesebben

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság

Részletesebben

Mátészalka Város Településrendezési Tervének módosításához

Mátészalka Város Településrendezési Tervének módosításához Mátészalka Város Településrendezési Tervének módosításához Országos, kiemelt t érségi és megyei övezet ek t erület i lehatárolása M ó d o s í t á s o k I. 2017. T ervező: Art Vital T ervező, Építő és Kereskedelmi

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEINEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEINEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. telefon: (30) 364 3996 KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEINEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK 2015. ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA alátámasztó munkarészek

Részletesebben

Ország szerkezeti terv Hatályos OTrT (hatályos megyei terv alapja) Vízgazdálkodási térség 398,7

Ország szerkezeti terv Hatályos OTrT (hatályos megyei terv alapja) Vízgazdálkodási térség 398,7 5. A t e r ü l e t r e n d e z é s i t e r v v e l v a l ó ö s s z h a n g i g a z o l á s a Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12- tıl hatályos

Részletesebben

VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Jászladány Nagyközség TRE módosítása 2. VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ Eljárási rend A módosítás során a jelenleg hatályos TRE pontatlanságának javítása történik. A TRE módosítás tartalmilag

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

08.30-12.30 Oroszlány, Csákvári út (8119 sz út), (143 sz kereszteződése

08.30-12.30 Oroszlány, Csákvári út (8119 sz út), (143 sz kereszteződése 2015. február 01. 07.00-09.00 Tata, Baji u. 09.05-11.00 Tata, Vértessszőlősi út 11.05-12.00 Tata, Honvéd u. 12.05-14.00 Szomód belterület 14.05-16.00 Tata, Kocsi u. 16.05-17.00 Tata, Ady E. u. 2015. február

Részletesebben

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS GYAKORLATA

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS GYAKORLATA SOMOGY MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA PÉLDÁJÁN A TERV GENERÁLTERVEZŐJE: KÖRNYEZETTERV KFT. A TERV VEZETŐ TERVEZŐI: DR LAPOSA JÓZSEF KOSZORÚ LAJOS JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A területfejlesztésről és a

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

42 6.A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA A tervezési munka részeként a hatályos területrendezési tervek Zselicszentpált érintő területfelhasználási kategóriái

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Gazdasági és közlekedési terek 2014 Előzetes tájékoztatási dokumentáció ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. 2014. Nagyhalász Város rendezési

Részletesebben

Településrendezési Tervének módosításához

Településrendezési Tervének módosításához Nagyecsed Város Településrendezési Tervének módosításához Teljes eljárás Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció G a z d a s á g i t e r ü l e t e k - 2016 T ervező: Art Vital T ervező, Építő és Kereskedelmi

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (OTrT) évi felülvizsgálatának módosítási javaslatai

Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (OTrT) évi felülvizsgálatának módosítási javaslatai Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) 2013. évi felülvizsgálatának módosítási javaslatai 2013. szeptember 18. Az Ország Szerkezeti Terve meghatározza: 1. az1000 ha-nálnagyobb

Részletesebben

Város Polgármestere. Előterjesztés. A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulással összefüggő kérdésekről

Város Polgármestere. Előterjesztés. A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulással összefüggő kérdésekről Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a Telefon: 06 23 310-174/213 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előterjesztés A Duna-Vértes Köze Regionális

Részletesebben

3.1. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

3.1. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA 3.1. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 1 Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011.

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

- a fenti pontoknak eleget tesznek az új lakó vegyes gazdasági és üdülőterületek kijelölése.

- a fenti pontoknak eleget tesznek az új lakó vegyes gazdasági és üdülőterületek kijelölése. 5. melléklet a /2014. (..) önkormányzati határozathoz A területrendezési tervvel való összhang igazolása A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben