Élelmiszerbiztonsági tájékoztató az árvízzel érintett területeken működő élelmiszervállalkozások számára

Átírás

1 Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság 1024 Budapest, Keleti Károly u. 24 Tel: 06/1/ Fax: 06/1/ Élelmiszerbiztonsági tájékoztató az árvízzel érintett területeken működő élelmiszervállalkozások számára Élelmiszerbiztonsági veszélyt jelent az árvíz, mert: - a víz hordalékában szennyező, fertőző anyagok lehettek, ami a víz levonulása után is visszamaradhat és szennyezheti, fertőzheti az élelmiszereket és azok csomagolóanyagait, - az életvitelükben megzavart rovarok, rágcsálók és különféle vadon élő állatok az épületekbe húzódhatnak, megtelepedhetnek, szennyezhetik az élelmiszereket, - az épületek, eszközök, a tárolt élelmiszerek, takarmányok a vízzel szennyeződhettek, fertőződhettek, - a hűtő berendezésekben tárolt élelmiszerek az áramkimaradás miatt megromolhattak, - szennyeződhettek az ivóvíz vezetékek, kutak is. Mit kell tenni az érintett területeken az élelmiszerekkel? A védekezés ideje alatt is és a helyreállítási munkák során is ügyelni kell az élelmiszerek védelmére, az élelmiszerbiztonságra. Fontos a rendszeres és alapos kézmosás, kézfertőtlenítés. o az árvízzel szennyezett élelmiszerek fogyasztásra nem alkalmasak! o az érintett területeken beérő zöldségek, gyümölcsök szennyezettek lehetnek, (pl. eper, dinnye), ha érésük az árvíz idejére esett, és a termést az árvíz elérte, nem szabad felhasználni, o az élelmiszereket szárazon, külső szennyeződéstől, rovaroktól, rágcsálóktól védve kell tartani, o az áramkimaradás miatt a fagyasztó és hűtőszekrényekben, hűtőkamrákban maradt élelmiszereket, ha felolvadtak és érzékszervi elváltozást nem mutatnak, azonnal fel kell használni, (a felengedett, de még hideg élelmiszer fogyasztható, azonban a fagyasztásból + 5 o C fölé felmelegedett élelmiszer már nem biztonságos!) o a vendéglátásban, közétkeztetésben az ételeket fogyasztás előtt alaposan át kell sütni, vagy főzni. o a vízzáró csomagolású élelmiszerek (itt elsősorban a konzervekre kell gondolni) esetében a fogyaszthatósági döntést alapos, szinte egyenkénti csomagolás átvizsgálás, biztonságos lemosás, fertőtlenítés után lehet, nagy körültekintéssel meghozni, amelyhez kérjék ki a NÉBIH munkatársainak szaktanácsát! o az az élelmiszer, amelynél felmerülhetett a szennyezés, fertőzés gyanúja, fogyasztásra nem alkalmas, oly módon kell kidobni, hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzá, (célszerű hypo-val leönteni). o ha az élelmiszer nem szennyeződött, de a származását igazoló dokumentumok sérültek, vagy elvesztek, azonban a csomagolásán az azonosítását biztosító adatok megtalálhatók, a NÉBIH egyedi hozzájárulásával felhasználható.

2 Mit kell tenni az élelmiszer-vállalkozások árvízzel érintett ingatlanain, épületeiben? - a helyreállítási munkák megkezdése előtt gondoskodni kell a területre munkavégzés miatt belépő dolgozók védelméről (védőruha, kesztyű, oltások, oktatások!) - a terület megtisztításának, fertőtlenítésének nem csupán az épületekre, és eszközökre, hanem az udvarokra, szabad területekre is ki kell terjedni, - a művelt mezőgazdasági területeket, legelőket vegyszerrel fertőtleníteni nem szabad, ki kell várni a talaj természetes öntisztulását, - a takarítást, fertőtlenítést a tiszta övezet felől a szennyezett övezet felé haladva kell kivitelezni, - a külső területekről érkező gépjárművek és személyek szennyeződés behordása ellen kerékfertőtlenítők és fertőtlenítő lábtörlők beállításával védeni kell a már megtisztított és fertőtlenített területeket, - ha a vízvezeték szennyezése felmerülhetett, a vezetéket és a kutat fertőtleníteni kell, (lásd később) - mindaddig az eszközök mosogatásához és a kézmosáshoz használt vizet fel kell forralni, - a szennyeződött és megtisztításra nem alkalmas tárgyakat, a szennyeződött és fogyasztásra nem alkalmas élelmiszereket össze kell gyűjteni és hulladékként kezelni, - a védekezésnél használt zsákokat (homokzsák) élelmiszertárolásra később sem szabad hasznosítani, - ismételt üzemeléshez a helyiségeket alaposan ki kell takarítani, fertőtleníteni és szellőztetni, az eszközöket, berendezési tárgyakat le kell mosni és fertőtleníteni, a felhasználandó élelmiszerkészleteket nagy felelősséggel át kell vizsgálni, - A vízvezeték szennyeződés esetén a hálózatot át kell mosni és fertőtleníteni. Mivel lehet fertőtleníteni? Legegyszerűbb fertőtlenítőszer a háztartási hypo és a klórmész. 10 liter 40 C-os vízhez 2 dl háztartási hypo, 5 perc áztatási, behatási idővel jó fertőtlenítő hatásfokú. Jó fertőtlenítőszer a klórmész, melyből felhasználása előtt törzsoldatot kell készíteni, 30 g klórmész + 10 liter víz keverékével. A fertőtlenítésnél a fertőtlenítőszer koncentráció mellett fontos betartani a behatási időt (áztatás, teljes felületet érő bemerítés). A textiliák kifőzéssel vagy fertőtlenítőszeres oldatban áztatással fertőtleníthetők. A bizonytalan minőségű víz csak olyan durva takarításhoz használható, amelyet alapos fertőtlenítés követ. A fertőtlenítőszert az élelmiszerrel érintkező felületekről le kell öblíteni. Leöblítéséhez csak ivóvíz minőségű vizet használjon! A fertőtlenítőszert az élelmiszerrel nem érintkező felületeken (pl. padozat) rajta lehet hagyni. A szennyezett és nem tisztítható, feleslegessé vált tárgyak elégetése is szóba jöhet, amennyiben annak környezetszennyező hatása nincs. A vizes fertőtlenítéssel nem kezelhető felületek (pl. gépek) fertőtlenítéséhez fertőtlenítő szakember szükséges, aki gázosítással, hidegködös vagy egyéb kezeléssel fertőtlenít. A gázosítás, hidegködös eljárás során is ügyelni kell az élelmiszerek védelmére. Kézfertőtlenítés A vállalkozás által, normál munkamenetben használt kéz-fertőtlenítőszer használható. 2/5

3 Az élelmiszer-vállalkotások által üzemeltetett vízhálózat és saját kút fertőtlenítése Ha a vízhálózat szennyeződhetett, az abból folyó víz nem ivóvíz! Ivóvíz minőségű víz hiányában a vállalkozásnak tevékenységét saját hatáskörben korlátoznia kell, mérlegelve az élelmiszerbiztonságot! Például: a higiénés kézmosás megléte mellett (kézmosóknál lajtos kocsiból származó ivóvíz és kézfertőtlenítő) csomagolt élelmiszerek kezelése, kiosztása, értékesítése folytatható. Ivásra palackozott víz, eszközök mosogatására lajtos-kocsival szállított ivóvíz átmenetileg felhasználható. A hálózat és kút fertőtlenítése, szükséges átmosása, tisztítása után a víz mikrobiológiai vizsgálatát el kell végeztetni. Negatív vízvizsgálati eredmény hiányában az üzemelést nem szabad megkezdeni. A vállalkozás által üzemeltetett kút fertőtlenítése: métert nem meghaladó fúrt kút fertőtlenítése A tározó aknát is és a kutat is ki kell tisztítani és fertőtleníteni. -1 m 3 vízhez 100 ml nátrium hypoklorit-90 et számolva a fertőtlenítőszert a tározó akna oldalára kell locsolni ml nátrium hypoklorit-90 et kell az anyacsőbe önteni, majd a szivattyút többször néhány percig járatni, utána ismét 300 ml nátrium hypoklorit 90-et beönteni, és a vizet a tározóba (akna) szivattyúzni. 24 óra behatási idő után kell a rendszert kiszivattyúzni. A m-nél mélyebb kút fertőtlenítéséhez szakember segítségét vegye igénybe. A vállalkozás által üzemeltetett ivóvíz hálózat, vezetékek mosása, fertőtlenítése A szennyeződött épületekben a vízvezetéket át kell vizsgálni, a sérüléseket, hibákat ki kell javítani, (a későbbi visszaszívás megelőzése érdekében) majd a hálózatot nagy nyomással át kell mosni, a fent leírt mennyiségű fertőtlenítőszerrel feltölteni, és 24 óra állás után kifolyatni. A leírt eljárásokat követően célszerű levenni a vízmintát. Kerék és lábfertőtlenítő Ideiglenes kerékfertőtlenítő készíthető szögvas keretbe szórt fűrészpor segítségével, amelyet fertőtlenítő oldattal (pl, hypo, nátrium hypoklorit -90) nedvesen kell tartani. Lábfertőtlenítésre tálca, láda beállítható. Figyelem! A nátrium hypoklorit-90 veszélyes anyag, kezelésekor a kémiai biztonsági és munkavédelmi szabályokat be kell tartani! További segítséget kérhet az illetékes megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság járási hivatalaiban. Készült az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságon június 3/5

4 MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉLELMISZERLÁNC- BIZTONSÁGI ÉS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI IGAZGATÓSÁG elérhetőségei Megye Baranya, Pécs 7604, Pf. 67. Megyeri u. 24. Bács-kiskun, Kecskemét 6001, Pf Halasi u. 34. Békés, Békéscsaba 5601, Pf. 24. Szerdahelyi u. 2. Borsod-Abaúj-Zemplén Miskolc 3501, Pf. 62. Vologda út 1. Csongrád, Szeged 6701, Pf Vasas Szent Péter u. 9/a. Fejér, Székesfehérvár 8001, Pf. 33. Csikvári u. 17. Győr-Moson-Sopron, Győr 9002, Pf. 76. Régi-Veszprémi út 7. Hajdú-Bihar, Debrecen 4002, Pf Diószegi u. 30. Heves, Eger 3301, Pf Szövetkezet u. 4. Komárom-Esztergom, Tatabánya 2801, Pf Győri út 29. Nógrád, Salgótarján 3101, Pf Baglyasi út. 2. Somogy, Kaposvár Pf Cseri Major Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nyíregyháza 4401, Pf Keleti u. 1. Szolnok, Szolnok 5001, Pf. 16. Verseghy u. 9. Központi telefonszám Fax-szám Készenléti ügyeleti telefonszámok a Duna-menti megyei Állategészségügyi Igazgatóságokon 06-72/ / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / Győri Járási Hivatal: / Mosoni Járási Hivatal: / / / / / / / / / / / / / /5

5 Tolna, Szekszárd 7101, Pf. 105.Tormay B. u. 18. Vas, Szombathely 9700, Zanati u. 3. Veszprém, Veszprém 8201, Pf. 126.Dózsa Gy. u. 33. Zala, Zalaegerszeg 8901, Pf Göcseji u. 18. Pest Megye, Budapest 1389, Pf Budapest, Lehel út / / / / / / / / / / / / h-ás portaszolgálat, ahol felvilágosítást adnak az ügyeletes állatorvos és élelmiszerbiztonsági felügyelő elérhetőségéről: 061/ Gödöllői (és Észak-Bp) Járási ÁÉH: / Érdi (és Dél-Bp) Járási ÁÉH: / Ráckevei Járási ÁÉH: / Váci Járási ÁÉH: / /5