A kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások keretrendszere

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások keretrendszere"

Átírás

1 Important: date of submission and registration of this document is 16 April 2012 A kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások keretrendszere A. RÉSZ: ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK ÁLTALÁBAN VÉVE A K+F+I SZAKPOLITIKÁRÓL A.1. K+F+I politika Tényfeltárás A hatóságoknak szóló kérdések: 1. Kérjük, ismertesse, az Ön tagállamának hatóságai milyen módon nyújtanak támogatást a K+F+I területén. Kérjük, adjon rövid történeti áttekintést általában a K+F+I szakpolitikáról, valamint az állami beavatkozás alapjául szolgáló jogi eszközökről. E politika irányítása milyen mértékben folyik nemzeti, regionális vagy helyi szinten? Támogatási eszközök: A támogatást nyújtó szervek tapasztalatai szerint a következő eszközök állnak rendelkezésre Magyarországon a K+F+I területet ösztönző gazdasági szabályozási rendszer keretein belül a K+F+I politika számára: vissza nem térítendő támogatások (GOP, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap stb.) kedvezményes hitelkonstrukciók tőkejuttatás, kockázati tőke garancia adó- és járulékkedvezmények (társasági adó, innovációs járulék kedvezmény, iparűzési adó kedvezménye, különadó-kedvezmény) Közvetett támogatások: A hazai innovációs rendszer finanszírozásában igen jelentős a szerepük az ún. indirekt eszközöknek, amelyek nemzetközi összevetésben is számottevőek. A vállalkozások számos kategóriában vehetnek igénybe pl. K+F adó-, illetve járulékkedvezményeket. Közvetlen támogatások: Az EU Strukturális Alap források elérhetővé válásával és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap létrehozásával a közvetlen támogatások kerülnek előtérbe a hazai K+F+I támogatási rendszerben, a támogatások elsődlegesen vissza nem térítendő (pályázati) támogatások formájában valósulnak meg. A hazai fejlesztéspolitikai intézményrendszer jellegzetessége, hogy a támogatási és egyéb lehetőségek sok esetben egymástól függetlenül állnak rendelkezésre. A K+F tevékenység átfogó jellege miatt az egyes részterületeken tapasztalható adminisztratív vagy szervezeti egyszerűsítések nem elegendőek, mert természetszerűleg nem foghatják át az összes érintett területet (pl. hiába egyszerűbb laborfejlesztésre vissza nem térítendő támogatást kapni, ha eközben nem bővül megfelelő mértékben a rendelkezésre álló kutatói létszám stb.). Rövid szakpolitikai történeti áttekintés: A Kormány az 1023/2007. (IV. 5.) Kormányhatározatban rögzítette a középtávú ( ) tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiáját (továbbiakban: TTI stratégia), továbbá az 1066/2007. (VIII. 29.) Kormányhatározatban a stratégia megvalósítását szolgáló, 1

2 re vonatkozó intézkedési tervet (továbbiakban: TTI intézkedési terv). A TTI intézkedési terv évi tapasztalatai, valamint a gazdasági válság hatásainak 2

3 figyelembe vételével 2008 végén javaslat készült egy re vonatkozó aktualizált TTI intézkedési tervre, amelyet a Kormány februárban elfogadott 1. A TTI intézkedési terv ban teljesült, 32 db intézkedés áttekintését és értékelését független szakértő végezte. Elemezésre kerültek az intézkedések outputjait, eredményei, kiegészítve a döntéshozók részére készült megállapításokkal a lehetséges továbbfejlesztési irányokra. A teljesült feladatok révén elért főbb eredmények: Vállalati innováció ösztönzése, illetve a regionális innováció elősegítése: Az ÚMFT (GOP, KMOP, ROP), és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTI Alap) 24 különböző programjában közel 200 milliárd Ft értékű támogatást nyert el közel 2400 pályázó. Felsőoktatás minőségének javítása: A felsőoktatás és a vállalati szféra együttműködésének erősítése, a felsőoktatás K+F+I infrastruktúrájának fejlesztése érdekében az ÚMFT TÁMOP, TIOP, KMOP különböző felsőoktatási K+F konstrukcióiban 53 pályázó közel 68 Mrd Ft értékű támogatást nyert el. Innováció-barátabb jogszabályi környezet: Az új szabályozások elősegítik a folyamatok hatékonyságát a mobilitás és a pályázatok területén. Nemzetközi TTI együttműködések erősödése: a) Magyarország nyerte el az Európai Technológiai Intézet (EIT) létrehozásának jogát, amelynek székhelye Budapest; b) Magyarországon lesz az ELI pán-európai szuperlézer kutatási nagyberendezés egyik helyszíne, amelynek székhelye Szeged; c) az EU K+F+I programjaiban (FP7, CIP) való magyar részvétel támogatását szolgáló pályázatok keretében 34 pályázó 146 millió Ft támogatást nyert el. Az értékelés főbb következtetései és megállapításai: Teljes az összhang a hazai kormányzati TTI stratégia, valamint a kiemelt fontosságú EU K+F+I programok időhorizontja, valamint a stratégia céljai és megvalósításukat szolgáló intézkedési tervek feladatai között Hatékony forráskoordinációs mechanizmusok jöttek létre. Monitoring, értékelés, hatásvizsgálat továbbfejlesztése szükséges Intézményrendszeri keretek stabilitásának fokozása szükséges A időszakra vonatkozóan az új intézkedési terv meghatározta a szakterület legfontosabb és reálisan teljesíthető feladatait a TTI stratégia prioritásai szerinti csoportosításban. Kiemelt jelentőségű intézkedések voltak: A hazai K+F+I források összehangolása Forráskoordinációs Munkacsoport működtetésével, új mandátumának biztosításával. A pályázóknak K+F+I forrástérkép készítése, aktualizálása. Folyamatosan áttekintő összeállítás a K+F pályázatok helyzetéről. A kiemelkedő egyetemeknek pályázati úton Kutatóegyetemi cím, valamint támogatás nyújtása. A pólus innovációs parkok, klaszterek létrehozásának támogatása. Nagy, K+F infrastruktúra fejlesztése (ELI), hazai stratégiai K+F infrastruktúra felmérése, fejlesztési stratégiájának kialakítása (NEKIFUT). A vállalati és a regionális innováció kiemelt támogatása pályázati és tőkepiaci eszközökkel. 1 (1019/2009 (II. 19) Korm.határozat a Kormány re vonatkozó tudomány-, technológia-, és innovációpolitikai intézkedési tervéről, ezzel egyidejűleg a Kormány a re vonatkozó tudomány-, technológia- és innovációpolitikai (TTI) intézkedési tervéről szóló 1066/2007 (VIII.29.) Korm. határozatot hatályon kívül helyezte. 3

4 Nemzetközi K+F együttműködés fejlesztése, felkészülés az EU elnökség K+F feladataira. MTA törvény módosítása. A K+F társadalmi elfogadottságának segítése A évi parlamenti választásokat követően a hivatalba lépett új kormány január 14- én meghirdette az Új Széchenyi Tervet (ÚSZT). Az ÚSZT Tudomány-Innováció Programjának legfőbb célja, hogy Magyarország K+F+I ráfordítása folyamatos növekedéssel az évtized közepére a GDP 1,5%-a legyen. A 2011 áprilisában megjelent Nemzeti Reform Program a K+F ráfordítások szintjére vállalt nemzeti célkitűzés értékét a GDP 1,8%-ában határozta meg. A 2011 áprilisában megjelent Nemzeti Reform Program a K+F ráfordítások szintjére vállalt nemzeti célkitűzés értékét a GDP 1,8%-ában határozta meg. A program horizontális prioritásai: Emberi erőforrások fejlesztése, Konkrét vállalkozásfejlesztési lépések az innovatív cégek helyzetbe hozására, nemzetközi együttműködések erősítése, A nemzeti innovációs rendszer kormányzati irányítási rendszerének átalakítása, jogszabály alkotási lépések) A program ágazati prioritásai A mobilitás, járműipar, és a logisztika; Az egészségipar; Az informatika és a számítástechnika; Az új energetikai és környezetvédelmi fejlesztések, melyekkel a gazdaság illetve a társadalom mûködésének biztonságát lehet elérni; Agrárium; Kreatív iparágak Elindult a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) koordinálásával egy olyan szakmapolitikai munka 2011-ben, amelynek célja egy új nemzeti K+F+I stratégia kimunkálása, amelynek időtávja 2020-ig szól, felváltva a jelenleg érvényben levő középtávú ( ) kormányzati TTI stratégiát. A 2007-es TTI stratégia megújítását több körülmény is indokolja: o o o új paradigmát tükröző, modern innováció-politikai megközelítés (amely a legfrissebb nemzetközi trendekre [Innovation Union, OECD Innovation Strategy] és a hasonló körülmények között a gyakorlatban sikeresnek bizonyuló EU tagországok [Írország, Ausztria, Finnország] jó gyakorlataira épít; és a K+F-en alapuló technológiai (középpontjában az originális) innovációs szemléletet kibővíti az innováció széles értelmezésével) érvényesítése; a stratégia időhorizontja lehet, így biztosíthatja, hogy az EU-2020 stratégia keretében vállalt számszerű célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedéseket a kormányzat időben felmérje és megtegye; az Új Széchenyi Terv /ÚSZT/ (5. program: Tudomány Innováció) megfelelő, az új prioritásokhoz illeszkedő megalapozása, o a K+F+I stratégia számos ponton elválaszthatatlanul kapcsolódik hazánk tudománypolitikájához, ugyanakkor a világos felelősségi viszonyok és a hatékony végrehajtás biztosítása érdekében azzal nem együttesen kerül megfogalmazásra, fókuszában elsődlegesen a hasznosítás-orientált kutatás-fejlesztés, valamint a vállalkozások általánosabb innovációs tevékenysége áll. 4

5 A 2020-ig terjedő K+F+I stratégia programozása párhuzamosan zajlik a kapcsolódó K+F+I pályázatok tervezésével, így lehetőség van a tapasztalatok, újítások érvényesítésére, a különböző szintű stratégiai dokumentumok közötti szinergiák fokozott kihasználására. A pályázati rendszer átalakításának tervezett főbb sarokkövei: a kkv-k originális és adaptív innovációs tevékenységének ösztönzése, fokozottan élve a szellemi tulajdonvédelem (IPR) eszközével és menedzsment követelményeivel, a jelenlegi, alapvetően K+F projektszemléletű támogatási rendszer bővítése [Jeremie magvető], a technológia intenzív gazellák / fiatal innovatív vállalkozások (YIC) kiemelt, összetett támogatása, a stratégiai ágazatok K+F+I tevékenységének célzott, proaktív és irányított támogatása, a K+F+I támogatási rendszer térszerkezeti problémáinak, területi kiegyensúlyozatlanságának orvoslása, a nemzetközi, EU-s programokban és kezdeményezésekben való magyar részvétel ösztönzése, ezzel felkészülés a Horizon2020 kiválósági alapon megítélt támogatásaiból való magyar részesedés növelésére, a meglévő pályázatok feltételrendszerének egyszerűsítése és pályázóbaráttá tétele. Elindult egy, a nemzeti K+F+I stratégia megalapozását célzó K+F+I Obszervatórium felállítása, amely a K+F+I területéről származó adatok begyűjtésével, feldolgozásával, elemzésével és nyilvántartásával hozzájárul ezen probléma megoldásához. A hazai innováció keresleti oldalának erősítése érdekében egy, a hazai gyakorlatban eddig még nem létező, de az EU-ban egyre inkább előtérbe kerülő és az EU által kiemelten preferált kezdeményezés, a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzések (PcP) rendszerének magyarországi bevezetését és elterjesztését célzó program elindítását tervezzük évben január 1-jétől az alábbi strukturális átalakításokat vezették be a K+F+I kormányzati tevékenység vonatkozásában: - Felállításra került a Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács, mely a Kormány javaslattevő, véleményező, tanácsadó és döntés-előkészítő testületeként működik, állást foglal valamennyi a K+F+I területet érintő stratégiai és finanszírozási kérdésben. - A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA), mint a K+F+I-t támogató meghatározó hazai pénzügyi forrás feletti rendelkezési jog a nemzeti fejlesztési miniszterhez lett telepítve, integrálva ezzel a KTIA-t is az egységes hazai fejlesztéspolitikai koordinációs rendszerbe, valamint biztosítva az összehangolt működést, illetve az egyszerűsítést, mind a közreműködői szervek, mind a forrásgazdálkodás, mind pedig az eljárások vonatkozásában. A KTIA kezelőjének a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség lett kijelölve. - A Kormány K+F+I-ért felelős szervének, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalnak a neve Nemzeti Innovációs Hivatallá változott. Az új szerv a KTIA nemzetközi programjainak, pályázatainak a működtetésében szakmailag közreműködik. - A Innovációs és fejlesztési eseti bizottság létrehozásáról szóló 76/2011. (X. 14.) OGY határozat megteremtette a TTI irányítási rendszer parlamenti testületét től létrejött a K+F tevékenység minősítésének hatósági, illetve szakértői eljárása, mely feladatot a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala látja el. 2. Kérjük, írja le az Ön tagállamában az elmúlt 5 év során az általános K+F+I politika fejlesztésére szánt teljes pénzügyi költségvetés szerkezetét. Kérjük, ezt az alábbi kategóriák szerinti lebontásban ismertesse: 5

6 a) A támogatás fajtái: Nem állami támogatási intézkedések: Általános K+F+I kezdeményezések, amelyek nem a vállalkozásokra irányulnak (pl. oktatás), A vállalkozásoknak nyújtott olyan pénzügyi támogatás, amelynek összege a de minimis küszöb 2 alatt marad, Általános intézkedések (pl. a vállalkozásoknak a K+F+I területén tett befektetéseire vonatkozó adókedvezmények). Állami támogatások: programok, ad hoc (programon kívüli) támogatások. b) Nemzeti szintű K+F+I célkitűzések (adott esetben regionális és helyi szintűek is) Célkitűzések, pl. a kutatószervezetek és a K+F projektek finanszírozása, kutatási infrastruktúrák, a klaszterek támogatása, a tudástranszfer előmozdítása; c) Az intézkedések fajtái, lehetőleg a K+F+I keretrendszere szerinti formában (K+F projektekhez nyújtott támogatás, műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás, a KKV-k iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatban felmerülő költségeihez nyújtott támogatás, fiatal innovatív vállalkozásoknak nyújtott támogatás, a szolgáltatások területén az eljárási és szervezési innovációhoz nyújtott támogatás, az innovációs tanácsadó szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás, magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyújtott támogatás, innovációs klasztereknek nyújtott támogatás); N 138/2008. sz. állami támogatás Magyarország A Gazdaságfejlesztési Operatív Program K+F és innováció a versenyképességért prioritására és a Regionális Operatív Programok K+F és innováció tárgyú konstrukcióira rendelt források felhasználására vonatkozó támogatási program (lekötött összeg nemzeti valutában) 2008: millió HUF 2009: millió HUF 2010: millió HUF N 409/2007 számú állami támogatás Magyarország A HU 21/2004 számú támogatási program kiegészítése és meghosszabbítása Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások (lekötött összeg nemzeti valutában) 2008: millió HUF 2009: millió HUF 2010: 454 millió HUF 2 A de minimis küszöb vállalkozásonként hároméves időszakra EUR. Lásd a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, december /2006/EK bizottsági rendeletet. 6

7 d) Ágazatok (az ágazati lebontáshoz használhatja a NACE-kódokat, vagy pedig az állami támogatási ügyekre vonatkozó keresőeszközben (lásd: =2) a Select funkciónál megadott kategóriákat. Döntően az alábbi ágazatokban került sor K+F+I keretszabály hatálya alá tartozó támogatások nyújtására: 8690 Egyéb humán-egészségügyi ellátás 3250 Orvosi eszköz gyártása 3030 Légi, űrjármű gyártása 2932 Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása 2562 Fémmegmunkálás 5829 Egyéb szoftverkiadás 3822 Veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása 2651 Mérőműszergyártás 7219 Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés 7211 Biotechnológiai kutatás, fejlesztés 2120 Gyógyszerkészítmény gyártása 2660 Elektronikus orvosi berendezés gyártása 7420 Fényképészet 4672 Fém-, érc-nagykereskedelem 7220 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés 4646 Gyógyszer, gyógyászati termék nagykereskedelme 6209 Egyéb információ-technológiai szolgáltatás 6201 Számítógépes programozás 0322 Édesvízihal-gazdálkodás 3900 Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés 7112 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás 6202 Információ-technológiai szaktanácsadás 2611 Elektronikai alkatrész gyártása 4741 Számítógép, periféria, szoftver kiskereskedelme 6209 'Egyéb információ-technológiai szolgáltatás 2312 'Síküveg továbbfeldolgozása e) kedvezményezettek mérete (kisvállalkozások, középvállalkozások és nagyvállalatok 3 ) és jellege ( vállalkozás, kutatási szervezet, ezen belül felsőoktatás, non-profit szervezet, egyéb); N 138/2008. sz. állami támogatás Magyarország A Gazdaságfejlesztési Operatív Program K+F és innováció a versenyképességért prioritására és a Regionális Operatív Programok K+F és innováció tárgyú konstrukcióira rendelt források felhasználására vonatkozó támogatási program nagyvállalkozás: 0 KKV: nagyvállalkozás: 16 KKV: nagyvállalkozás: 27 KKV: Alkategóriák is meghatározhatók, amennyiben vannak ilyenek és relevánsak. 7

8 N 409/2007 számú állami támogatás Magyarország A HU 21/2004 számú támogatási program kiegészítése és meghosszabbítása Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások nagyvállalkozás: 8 KKV: nagyvállalkozás: 4 KKV: nagyvállalkozás: 0 KKV: 14 A támogatási eszközök fajtája (pl.: közvetlen, vissza nem térintendő támogatás, visszatérítendő előleg, kölcsön, kedvezményes hitel, adózási ösztönzők, tőkejuttatás, kezességvállalás, az áruk vagy szolgáltatások azok piaci árát meghaladó ellentételezése, tanácsadás, képzés, infrastruktúrák biztosítása, közbeszerzési politika, a társadalombiztosítási járulékok csökkentése, adósságleírás); A támogatási programok alapján az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre, azonban döntően vissza nem térítendő támogatás került nyújtásra. 1. működési támogatásának nem minősülő visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás, 2. visszatérítendő támogatás, 3. kezességvállalás, 4. tőkejuttatás 3. A K+F+I állami támogatási programjainak végrehajtása és kihasználtsága a) Kérjük, sorolja fel a tagállamában a K+F+I támogatását szolgáló, jelenleg hatályban lévő programokat. K+F+I keretszabály alapján: N 138/2008. sz. állami támogatás Magyarország A Gazdaságfejlesztési Operatív Program K+F és innováció a versenyképességért prioritására és a Regionális Operatív Programok K+F és innováció tárgyú konstrukcióira rendelt források felhasználására vonatkozó támogatási program N 409/2007 számú állami támogatás Magyarország A HU 21/2004 számú támogatási program kiegészítése és meghosszabbítása Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások b) Kérjük, minden egyes program esetében adja meg, hogy célkitűzése a K+F, az innováció 4, vagy pedig vegyes (K+F+I). A K+F+I támogatási programok célja vegyes (K+F+I). c) Az egyes programok kezdeti összes költségvetési előirányzatát ténylegesen milyen arányban használták fel (azaz fizették ki)? 4 Az innovációs célkitűzésű programok alatt a K+F+I keretrendszerében meghatározott következő innovációs támogatási intézkedéseket értjük: fiatal innovatív vállalkozásoknak nyújtott támogatás, a szolgáltatások területén az eljárási és szervezési innovációhoz nyújtott támogatás, az innovációs tanácsadó szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás, magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyújtott támogatás, innovációs klasztereknek nyújtott támogatás. 8

9 Az N 138/2008. sz. állami támogatási program ra vonatkozó keretösszege Euró, amely a jelenlegi árfolyamon számolva HUF, a kifizetési állományunk napján: HUF. d) Az egyes programok költségvetését milyen arányban használták fel kkv-k, nagyvállalatok és egyéb kedvezményezettek? Az N 138/2008. sz. állami támogatási program esetében: 83% KKV 17 % Nagyvállalat Az N 409/2007 sz. állami támogatási program esetében: 88% KKV 12% Nagyvállalat 4. Kérjük, fejtse ki, tagállama K+F+I stratégiája szempontjából mi a jelentősége az uniós programoknak és finanszírozásnak. Amennyiben lehetséges, adja meg a következő uniós programok és finanszírozás relatív fontosságát: Az uniós keretprogramok (a jelenleg hatályos hetedik keretprogram 5 ); Az Innovációs Unió évi Scoreboard adatai alapján Magyarország a moderáltan innovatív országok kategóriájába tartozik, ami valamivel kedvezőbb megítélést jelent az elmúlt tíz év eredményeihez képes annak ellenére, hogy az innovációs profilja az országnak nem mutatott jelentős változást. A gazdasági válság következtében a szűkülő K+F+I-re fordított nemzeti források mellett egyre nőtt a szerepe az EU-s forrásoknak. Általánosan megállapítható, hogy a jellemzően alacsonyan teljesítő EU12-be tartozó tagállamok a fejlett innováció rendszerrel rendelkező országokhoz képest elsősorban a K+F beruházások mértékében, a kutatók számában és a tudományos kiválóság hátterét képező intézményei szintjén maradnak el az EU15-től. A fenti okok 90%-ban magyarázzák meg a projektekre eső átlagos pénzügyi hozzájárulásban mutatkozó különbségeket. Ebben természetesen az is nagy szerepet játszik, hogy ezen országcsoportok között jellemzően nagy a bérszínvonal különbség. Ugyan relevánsnak tekintjük az EU12 és az EU15 közötti különbség tételt az EU15 és EU12 közötti teljesítményt illetően, mégis fontosnak tartjuk azokat a további adatfeldolgozásokat, amelyek strukturáltabb bontásban jellemzik az egyes országcsoportokat. A gyengén szereplő tagállamoknak jelentősen javítani kell kutatási kapacitásaikat, azaz (i) fel kell gyorsítani az egyetemek modernizációját; (ii) fejleszteni kell a K+F+I infrastruktúrát, (iii) növelni kell a műszer beszerzés támogatását, (iv) javítani kell a technológiai transzfert; (v) növelni kell az együttműködést az ipar, a start-up cégek és az egyetem/akadémia között. 5 9

10 Kiemelt hangsúlyt kaptak a nemzeti szintű felkészülési programstratégiák, valamint a nemzeti K+F+I és az EU-s programok összehangolásának igénye. A fő hangsúly a Keretprogram rendszerének és a kohéziós politikát szolgáló Strukturális Alapok közötti szinergiák kiaknázására fektettük, amit a programtervezésnél maximálisan igyekeztünk érvényesíteni. A programstruktúrák kialakításánál arra törekedtünk, hogy a programportfolió elemei ne duplikálják az EU FP7 pályázatait, ne szívják el az EU-s forrásoktól a hazai pályázókat, hanem annak rendszerét kiegészítsék, illetve a nemzetközi konzorciumokban való részvételhez a felkészülést biztosítsák. Az EU FP7 pályázatai által nyújtott lehetőségek 2010-től egyre jelentősebbé váltak, mivel a hazai K+F+I források a KTI Alap zárolásával jelentősen szűkültek. A hazai programstruktúrák kialakításánál jelentős volt az a törekvés, hogy a magyar pályázók minél eredményesebben szerepeljenek a Keretprogramban, onnét minél nagyobb összegeket legyenek képesek elnyerni. Ehhez olyan programok kialakítására került sor, amelyek pl. támogatták a nemzetközi konzorciumok kiépítéséhez szükséges kapcsolatépítést és tárgyalásokat, valamint nyertes projektek esetében fedezték a Bizottsággal való tárgyalásokhoz és szerződéskötéshez szükséges kijutás költségeit. E mellett ösztönöztük a pályázókat, hogy minél nagyobb számban igyekezzenek vállalni a projektkoordinátor szerepét. Továbbá lehetővé tettük, hogy a kedvezményezettek a maximális támogatási intenzitásokat igénybe vehessék, amennyiben az elnyert EU-s projekt keretében erre nem volt lehetőségük. Aktívan bekapcsolódtunk és hazai pályázat keretében lehetővé tettük kutatóink számára az EU FP7 ERA-NET programjaiban való részvételt, amelynek legfőbb célja a nemzeti és regionális kutatás-fejlesztési programok koordinációja, az adott tématerületen közös stratégiai célok kitűzése és végrehajtása, közös nemzetközi pályázati felhívások meghirdetése és együttes lebonyolítása. Az ERA-NET programok lehetőséget adnak továbbá a tagállamoknak közös tevékenységek megtervezésére, megvalósítására. A versenyképességi és innovációs keretprogram 6 ; az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 7 ; Kohéziós politika, különösen a strukturális alapok által a K+F-hez és az innovációhoz, a vállalkozói kedv fokozásához, az IKT-hez, valamint a humántőke fejlesztéséhez nyújtott finanszírozás révén 8 ; Felsőoktatás: TÁMOP-4.2. művelet: A felsőoktatás K+F+I+O kapacitásainak bővítése a vállalkozásokkal való szerves együttműködés kiépítésének szolgálatában. A művelet elsősorban azokat a szervezeti, képzési és kutatás-fejlesztési jellegű tevékenységeket támogatja, amelyek a vállakozásokkal való szervezett együttműködés keretfeltételeinek a kialakítása révén bővíti a felsőoktatási intézmények kapacitásait a tudástermelés, illetve a tudásdisszemináció területén. Ezek a tevékenységek a felsőoktatási intézmények oldaláról a GOP K+F ösztönzését szolgáló, valamint a pólusprogramok idevágó műveleteit egészítik ki és támasztják alá

11 A művelet keretében tervezett tevékenységek egy másik csoportja a kutatás szellemi kapacitásainak a bővítését, a felsőoktatási alapkutatás human szinvonalának emelését, a kutatói munka és életpálya vonzerejének növelését, valamint a kutatási eredmények fokozott társadalmi megismerését és elismerését szolgálja. A Nemzeti Kiválóság Program, olyan átfogó pályázati rendszer megvalósítása, ami lehetővé teszi az oktatói-kutatói életpálya tervezhetőségét: A Kiváló hallgatók, a doktorjelöltek és doktori fokozatot szerzettek, az oktatók-kutatók támogatása, mobilitásuk elősegítése Átfogó hallgatói, oktatói és kutatói tehetségggondozó program megvalósítása A külföldön dolgozó kiváló Magyar kutatók, oktatók számára a Magyarországra történő visszatelepülés vonzóvá tétele a kutatók karrier lehetőségeinek (kiemelt akadémiai/kutatói álláshelyek biztosítása) támogatásával. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program esetében: 1.1. Intézkedés célja: A tudás minél jobb piaci hasznosulása érdekében kiemelkedő fontosságú az elsősorban üzleti célú, de nagyobb megtérülési kockázatú K+F projektek támogatása, különösen a vállalkozások vezető szerepe mellett az egyetemek és kutatóintézetek együttműködésével folytatott alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés ösztönzése, majd az eredmények piacra juttatása. Az intézkedés célja ezért olyan, elsősorban együttműködésben végzett kutatási projektek támogatása, amelyek kutatási eredményekre támaszkodva korszerű, magas értéket képviselő, piacképes termékek, eljárások és szolgáltatások létrejöttét eredményezik Intézkedés célja: Az intézkedés célja a fejlesztési/versenyképességi pólus ÚMFT zászlóshajó programhoz kapcsolódóan akkreditált 9 innovációs pólus klaszterek létrehozása és nemzetközileg is láthatóvá fejlesztése, elsősorban a meglevő K+F+I együttműködések és szolgáltató infrastruktúra (az innovációs és technológiai parkok) bázisán Intézkedés célja: A vállalati szektor versenyképességének, növekedési potenciáljának javításához jelentősen és közvetlenül hozzájárul a vállalati önálló K+F+I potenciál fejlesztése, illetve a technológia-intenzív vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése. Célul tűzzük a vállalkozások önálló vagy együttműködésben végzett termék, szolgáltatás és technológia fejlesztések ösztönzését (illetve a versenyképes technológiák megvásárlását és adaptálását), az új vagy továbbfejlesztett termékek hasznosítását, piaci bevezetését és a kapcsolódó márkaépítés támogatását. Mindhárom intézkedés szorosan kapcsolódik a K+F+I vállalkozói kedv fokozásához, az IKT finanszírozáshoz 9 Az akkreditáció szervezetrendszerét és szakmai tartalmát a fejlesztési pólusok ÚMFT zászlóshajó programja határozza meg. 11

12 Az Európai Beruházási Bank, különösen a kockázatmegosztó pénzügyi mechanizmus révén 10, A hatóságoknak és a más érdekelt feleknek egyaránt szóló kérdések 5. Véleménye szerint az Ön tagállamában milyen jelentőségű szerepet játszik a K+F+I politika fejlesztésében a magánszektorból származó finanszírozás szintje? Amennyiben lehetséges, jelezze a magánszektorból származó finanszírozás különböző forrásainak relatív fontosságát, így a következőkét: bankok által nyújtott hitelfinanszírozás, saját tőkeforrások, meglévő részvényesek, kockázati tőke (befektetési alapok tőzsdén nem jegyzett vállalkozásokba történő befektetései) és kockázatitőke-befektetések (vállalkozásoknak nyújtott saját tőke vagy kvázi-sajáttőke finanszírozás a korai növekedési szakaszokban). 6. A jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság mennyiben gyakorolt hatást a következőkre: az általános állami K+F+I politika; az Ön tagállamában a K+F+I területnek nyújtott állami támogatásnyújtás; a magánszektor K+F+I területre irányuló kiadásainak szintje. Amennyiben hatással volt ezekre, kérjük, jellemezze e hatást és jelezze, hogy tagállamának hatóságai válaszul módosították-e általános K+F+I szakpolitikájukat és különösen az állami támogatásnyújtást. Tagállamának hatóságai milyen módon szándékoznak finanszírozást biztosítani a kkv-k K+F+I kiadásai számára, amelyeket különösen súlyosan érintett a pénzügyi válság hatása a bankhitelezésre? A válság hatására a vállalkozások jelentősen csökkentették a területre szánt beruházásaik mértékét. A pénzügyi válság hatására egyértelműen csökkent mind a magánszektor által finanszírozott, mind az államilag támogatott K+F+I beruházások száma. Általában csökkent a K+F+I célú tevékenységek prioritása, hiszen sok esetben a vállalkozások túlélése, és nem a fejlesztés volt a cél. A válság hatására az állami támogatások ösztönző hatása mindinkább előtérbe került. A.2. A K+F+I politika indoklása A hatóságoknak szóló kérdések: 7. Az Ön tagállamában kialakított K+F+I politikának melyek voltak a fő szakpolitikai céljai (pl. a K+F+I területére irányuló beruházások növelése, a források jobb elosztása, egy adott ágazat, tevékenység vagy régió fejlesztése, a foglalkoztatás, a környezetvédelem)? Amennyiben megítélése szerint az érintett intézkedések nem valamilyen konkrét célkitűzésre összpontosultak, kifejtené, ennek mi volt az oka? Főbb célok: Az ország versenyképességének a K+F+I-n keresztüli javítása Regionális kiegyenlítés Nemzetközileg versenyképes tudásközpontok megerősítése 10 Az EU által (a hetedik fejlesztési program révén) és az EBB által társfinanszírozott kockázatmegosztó pénzügyi mechanizmus célja elsősorban a magánszektor kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs, valamint innovációs befektetéseinek előmozdítása Európa egészében. Lásd: és research/funding/funding02_en.htm 12

13 Egyetemi/akadémiai és az üzleti szféra K+F+I együttműködéseinek erősítése, beleértve a különböző hálózatos együttműködési formák támogatását (nemzeti technológiai platformok, klaszterek, határon átnyúló együttműködések stb.) A nemzetközi K+F+I együttműködésben rejlő szinergiák kihasználása (pl. az EU K+F+I Keretprogramjaiban való minél sikeresebb magyar részvétel elősegítése, stratégiailag jelentős nagy kutatási infrastruktúrákhoz való hazai hozzáférés biztosítása, stb.) A horizontális szempontok mellett az utóbbi időszakban teret nyertek a hazai gazdaság számára K+F+I kitörési pontokat jelentő ún. kiemelt húzóágazatoknak a meghatározása és fejlődésüknek támogatása. A lehetséges állami intézkedések megnyilvánulhatnak anyagi, valamint nem anyagi támogatás formájában. Az anyagi ösztönzők a következők lehetnek: pályázat keretében elnyert, illetve egyedileg megítélt közvetlen támogatás (visszatérítendő és vissza nem térítendő), adó- és járulék kedvezmények, munkahely-teremtési támogatás, a beszállítói hálózat és háttéripar fejlesztése, képzési támogatás. A nem anyagi jellegű támogatási formák az alábbiak: adminisztrációs terhek csökkentése, pályázati rendszer egyszerűsítése, képzési rendszer piaci igényekhez történő igazítása, keresleti oldal érdekeltté tétele az adott szolgáltatás igénybevételére. Minden vállalkozás számára fontos, hogy több lábon álljon, tehát ne csak egy vállalattal legyen szerződéses kapcsolatban, hanem bizonyos termékeikre különböző felvevő kört találjon. Az államnak lehetősége van ebben segíteni az üzleti vállalkozásokat, a külképviseletek és egyéb szervezetek bevonásával olyan információs rendszert építhet ki, amely egyfelől felméri a világpiac igényeit, másfelől tisztában van az ország kapacitásaival. A fejlesztések hatékonyságát azzal is lehet még növelni, ha az állam a kitörési pontokhoz kötődő, támogatást elnyerő kis- és középvállalkozások számára a fejlődésükhöz szükséges egyéb szolgáltatásokat is biztosít. Ilyen szolgáltatás például az üzleti kapcsolatok közvetítése, a gazdaság diplomáciai támogatás, a marketing támogatás. Az adminisztrációs terhek csökkentése felé tett lépések közül kiemelendő a kormányablakok felállítása, melyek egyablakos tájékoztatási és ügyintézési rendszerként segítik a gyorsabb ügyintézés lebonyolítását. Kulcsfontosságú a foglalkoztatási és az oktatási rendszer összehangolása, a képzéseknek igazodniuk kell a mindenkori munkaerő piaci igényekhez, meg kell szüntetni az öncélú képzéseket. Hiányszakmák esetében az adott képzéshez nyújtott magasabb állami támogatással, ezzel párhuzamosan a tanulóknak kiadott magasabb ösztöndíjakkal fokozható a képzés iránti érdeklődés. A kkv-k húzóágazatokhoz kapcsolódó fejlődésének elősegítésére elengedhetetlen a vállalatok megfelelő informáltságának biztosítása, és teljes körű tájékoztatás nyújtása az állami pályázatokról. Ennél is továbbmenve, esetlegesen ki lehet építeni egy, a pályázatírásban történő segítségnyújtást célzó rendszert, mint szolgáltatási funkciót. A magyar kis- és középvállalatokat képessé kell tenni a pályázatokon való sikeres részvételre. Ennek érdekében hozzá kell jutniuk a szükséges információkhoz, és meg kell tanulniuk a pályázatírás hatékony módját. 13

14 8. Véleménye szerint tagállama eltérő K+F+I célokat követ a nem állami támogatási K+F+I intézkedések és az állami támogatási K+F+I intézkedések végrehajtásakor? Amennyiben így van, kérjük, jelezze az eltéréseket. Nem, nincsen alapvető eltérés az állami támogatási és nem állami támogatási intézkedések nyújtásakor. 9. Tagállama hogyan kíván egyensúlyt kialakítani K+F+I politikáiban az állami támogatással járó beavatkozások és a K+F+I területét támogató egyéb politikák között? Véleménye szerint az általános horizontális intézkedéseken túlmenően mik az állami támogatási intézkedések? Ld. 7. pontban leírtakat 10. Értékelése szerint mennyire hatékony tagállamának K+F+I politikája? Végeznek-e az egyedi intézkedésekre vagy a programokra vonatkozóan értékelő elemzést? A 2007-ben jóváhagyott középtávú ( ) kormányzati TTI stratégia 2013-ig szabott irányt a KFI szakterületet érintő feladatokra. A feladatok megvalósítása érdekében két éves intézkedési terveket fogadtak el. ( ; és ). A évi IT terv teljesülését független szakértő értékelte. (főbb megállapításai jelen válasz második felében a programértékelési résznél találhatók.) A évi TTI intézkedési terv módosításra került, a évi TTI intézkedési terv révén. A évre vonatkozó TTI intézkedési terv feladatai végrehajtásának állása szintén értékelésre került. A Gazdaságfejlesztési Operatív Programok (GOP) keretében az EU előírások szerint nagyon szigorú és EU konform értékelési és ellenőrzési kultúra alakult ki. Ez fokozatosan megjelenik a hazai K+F+I támogatáspolitikai gyakorlatban is. Ennek keretében átfogó, jelentős stratégiai és programértékelések történtek: a) Értékelési jelentés a TTI stratégia Intézkedési tervének ban teljesült feladataira vonatkozóan A dokumentum a Kormány tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) intézkedési tervéről szóló 1066/2007. (VIII. 29.) Kormányhatározatban rögzített, ban megkezdődött illetve már lezárult 32 db intézkedés áttekintését, magas szintű értékelését tartalmazza. Az egyes intézkedések értékelését március 30-tól szeptember 18-ig végezte a független szakértő, a dokumentumban foglalt információk az értékelési tárgyát képező intézkedések megvalósításának augusztus 31-i állapotát tükrözik: megmaradtak, és kibővültek az innovációs jellegű tevékenységekre vonatkozó adókedvezmények elkészült a fiatal innovatív vállalkozásokhoz (YIC) kapcsolódó adópolitikai kedvezményrendszer bevezetésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány, kialakításra került a hazai szereplők EU FP6 és FP7 programban való részvételének átmeneti és előfinanszírozására vonatkozó szabályozás Magyarország nyerte el az Európai Technológiai Intézet (EIT) létrehozásának jogát, melynek eredményeképpen az intézet felállításra került, 14

15 a költségvetési kutatóhelyeken létrehozott szellemi alkotásokhoz kapcsolódó jogokra vonatkozó hatályos szabályozás módosult, annak érdekében, hogy elősegítse a kutatási eredmények piaci hasznosulását, kialakításra került és hatályba lépett a szabályozás, mely a pályázó gazdasági státusza és kutatás-fejlesztési kockázatai alapján határozza meg a pályázati konstrukciók keretében elnyerhető támogatás intenzitását, kialakításra került és hatályba lépett egy egyszerűsített szabályozás, mely lehetővé teszi a harmadik országból érkező kutatók fogadását, többek között a fogadó intézmények akkreditációjának segítségével, egy OECD kutatás keretében felmérésre és nemzetközi összevetésre került a hazai innovációs rendszer, 24 különböző pályázattípust indítottak el közel 240 milliárd forintos támogatási kerettel, melyből összesen 200 milliárd forint értékű támogatást nyert el 2400 pályázó b) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap közötti működésének átfogó értékelése a tanulmányt független szakértői konzorcium készítette. Az értékelés kiemelt megállapításai a következők voltak: Szükséges az innovációt meghatározó stratégiai dokumentumok (innovációs törvény, Alap törvény, kormányzati TTI stratégia, NKTH stratégia) aktualizálása, pontosítása (köztük pl. az innováció fogalmára alkalmazott meghatározás korszerűsítése és egységesítése), a stratégiai célok hierarchiájának meghatározása, a stratégia-megvalósítás eszközrendszerének a kidolgozása, valamint a KTI Alap szerepének meghatározása. Szükséges a kormányzati K+F+I támogatási konstrukciók hosszútávra szóló tervezése és a különböző finanszírozási források (a KTIA mellett elsősorban a Strukturális Alapok operatív programjai) egyértelmű összehangolása és koordinációja. Ezzel összefüggésben át kell gondolni, hogyan csökkenthető az egyéb, nem feltétlenül innovációs célú, ám fontos közfinanszírozású K+F feladatok Alapból történő finanszírozása; a felsőoktatási intézmények, illetve a Magyar Tudományos Akadémia részéről az e finanszírozás biztosítására vonatkozóan erős nyomás tapasztalható, hiszen a Kormány az Alap képződésével párhuzamosan jelentősen szűkítette az egyéb közfinanszírozású K+F forrásokat. A stratégiai döntéshozatal megerősítéséhez fontos feltétel az érdemi, tényekre alapozott döntés-előkészítés biztosítása. Szükséges az Alap felhasználását szakszerűbbé tenni, valamint a jogszabályoknak való maradéktalanul megfelelő működést biztosítani. Indokolt kormányzati stratégiai szinten a KTI Alap szerepének megerősítése. Szükséges a döntés-előkészítési folyamatok transzparenciájának további növelése, a szakmai-etikai jellegű összeférhetetlenségi szabályok jogszabályi előírásokon túlmutató további kidolgozása, a bírálók szerepének és kiválasztásának pontosabb meghatározása és mindezek dokumentálása és következetes alkalmazása. Az NKTH, és az Alap regionális innovációs politikája, stratégiája az értékelési eredmények alapján jelentős felülvizsgálatra szorul. Az Alap hatásainak és eredményeinek méréséhez szükséges a megfelelő és megbízható informatikai háttér kiépítése, továbbfejlesztése. Az informatikai rendszernek a szakpolitika és a pályázatmenedzsment számára, valamint a programok és projektek szakmai és pénzügyi nyomon követéséhez is biztosítania kell a naprakész adatokat. A pályázati programok, konstrukciók és pályázatok eredményeinek nyomon követéséhez szükséges a folyamatos és érdemi szakmai monitoring rendszer kiépítése és működtetése, ami alapján folyamatos visszacsatolás érkezik és lehetőség nyílik a beavatkozásra program, konstrukció és projektszinten egyaránt. Összességében megállapítható, hogy a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap működése kedvező és mérhető nemzetgazdasági szintű hatásokat eredményezett az 15

16 esetleges hiányosságok ellenére. E kedvező hatások erősödése várható, amennyiben a K+F+I irányítási rendszerben és az Alap működésében azonosított hiányosságok a megfogalmazott javaslatok mentén javításra kerülnek. *** A GVOP vonatkozásában készültek értékelések, amelyekben szignifikánsan kimutatható volt, hogy az a vállalkozás, amely támogatásban részesült a későbbiekben jobb gazdasági eredményeket ért el. A GOP hatékonyságának az a problémája, hogy a jelentős K+F+I tevékenységet végző cégek a fővárosban vannak, valamint a vállalkozások gyakran nem ismerik fel a saját K+F+I lehetőségeiket. A hatóságoknak és a más érdekelt feleknek egyaránt szóló kérdések: 11. Véleménye szerint hogyan alakul tagállama K+F+I politikája a fentiekben említett Európa 2020 stratégia és annak végrehajtása összefüggésében? Az Európai Uniónak jelentős javulást kell elérnie ahhoz, hogy 2020-ig elérje az Európa 2020 stratégiában meghatározott, a GDP 3 %-ának megfelelő kiadási célkitűzését a K+F+I-re fordított összeg tekintetében. Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezése: Innovatív Unió című közleményében a Bizottság megfogalmazza, hogy mit kell tenni az innováció fellendítése, valamint annak érdekében, hogy a K+F+I politikát a társadalmunkat érintő kihívásokra, például az éghajlatváltozásra, energia- és erőforrás-hatékonyságra, egészségügyre és demográfiai változásokra összpontosítsuk. A közös stratégiai keret (Horizont 2020) megszünteti a széttöredezettséget és nagyobb fokú koherenciát biztosít, többek között a nemzeti kutatási programokkal. Szorosan kapcsolódik a fő ágazati szakpolitikai prioritásokhoz, mint például az egészségügy, az élelmezésbiztonság és a biogazdaság, az energiaügy és az éghajlatváltozás. Az Európai Technológiai Intézet a Horizont 2020 program részét képezi majd, és jelentős szerepet fog játszani a tudásháromszög három oldalának (oktatás, innováció és kutatás) a tudásés innovációs közösségek révén történő közelítésében. A kockázatmegosztó finanszírozási mechanizmus sikeres példája nyomán a kutatásfinanszírozás új megközelítésének egyik jellemzője az innovatív pénzügyi eszközök fokozottabb alkalmazása lesz. A Magyarország számára fontos, a gazdasági, szociális és területi kohéziót támogató keretben 376 milliárd euró szerepel a következő hétéves tervezési időszakra. Újdonság, hogy az Európa 2020 stratégiához szorosan kapcsolódó projektek kapnának támogatást (kondicionalitás), ami az uniós pénzek eredményes felhasználásának garanciája. Ez arra utal, hogy át kell gondolni a kohéziós eszközök és a Horizon2020 közötti szinergiák komplex, többszintű rendszerét, a programozás és intézményrendszer vonatkozásában. Az Nemzeti Reform Programban (NRP) Magyarország azt vállalta, hogy a K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított arányát (GERD/GDP) a 2010-es 1,14%-os értékről 2020-ra 1,8%-os értékre növeli, amihez további jelentős forrásokat kell majd biztosítani. Tovább kell törekedni a magánszféra K+F+I ráfordításainak növelésére, hogy a jelenleg fennálló 2:1 közfinanszírozás-magánszektor arányt lehetőleg a ciklus végére 1:2 arányra változtassuk. A hazai kutatás-fejlesztés és innovációs rendszert képessé kell tenni arra, hogy minél hatékonyabban tudjon Magyarország szerepelni az EU programokban között. 16

17 A.3. A K+F+I keretrendszerének hatása a K+F+I politikára A hatóságoknak szóló kérdések: 12. Általános K+F+I politikájuk kialakítását befolyásolták-e a K+F+I keretrendszerének rendelkezései (pl. a jogosult támogatási kategóriák, a támogatás ösztönző hatásának értékelése)? Vannak-e példák olyan támogatási intézkedésekre, amelyek kialakítását az eredetileg tervezetthez képest megváltoztatták, hogy összhangban legyen a K+F+I keretrendszerének követelményeivel? Amennyiben igen, kifejtené ennek okát? Magyarország K+F+I szakpolitikáját jelentősen befolyásolták a K+F+I keretszabály rendelkezései. A K+F támogatási intézkedéseket, így különösen a támogatási kategóriákat, a támogatási intenzitásokat, az elszámolható költségeket hozzáigazítottuk a K+F+I keretszabályhoz. A hazai pályázati rendszert is átalakítottuk a K+F+I Keretszabálynak megfelelően. A hatóságoknak és a más érdekelt feleknek egyaránt szóló kérdések: 13. Véleménye szerint a K+F+I jelenleg hatályos keretrendszere útmutatással szolgált a tagállamok számára a piaci hiányosságokat jobban megcélzó, nagyszabású egyedi K+F támogatások kialakításához. A kutatási infrastruktúra területén további tisztázásra van szükség. ld. 30. pont B. RÉSZ: ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK A K+F+I TERÜLETÉN NYÚJTOTT ÁLLAMI TÁMOGATÁSRÓL B.1. A K+F+I területén nyújtott állami támogatás hatékonysága A hatóságoknak szóló kérdések: 14. Amennyiben tagállama olyan intézkedések révén valósított meg K+F+I célkitűzéseket, amelyek meghatározott feltételek teljesülése esetén nem minősülnek állami támogatásnak, kérjük, jelezze, hogy ezek az intézkedések az alábbi kategóriák valamelyikébe tartoznak-e, és milyen módon biztosítják, hogy ne tartalmazzanak állami támogatást: Amennyiben a támogatás nyújtására pályázati felhívás/támogatási program keretében került sor, a pályázati feltételek/támogatási program feltételei, így különösen a pályázók/kedvezményezettek körének, a támogatható tevékenységeknek a meghatározásával biztosítottuk, hogy az adott támogatás ne minősüljön állami támogatásnak. - csekély összegű támogatás A csekély összegű támogatás (de minimis támogatás) olyan támogatás, amelyet egy vállalatnak nyújtottak, amelynek összege három pénzügyi év időszakában nem haladja meg a eurót, és amely eleget tesz bizonyos feltételeknek, nem minősül a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak, mivel a kereskedelemre nincs hatással, illetve a versenyt nem torzítja. A csekély összegű támogatás feltételeit a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379., , 5.o.) határozza meg. 17

18 Bizonyos K+F adókedvezmények csekély összegű (de minimis) támogatásként vehetőek igénybe. A felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézet, kutatóhely és az adózó által írásban kötött szerződés alapján közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetén az adózó a Tao. törvény 7. (1) bekezdés t) pontjában foglaltak alkalmazásakor az ott meghatározott összeg háromszorosát, legfeljebb 50 millió forintot vehet figyelembe, amelynek a társasági adókulccsal (az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10%, afelett 19%) számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Az adókedvezményre vonatkozó jogszabály tartalmazza, hogy a támogatás igénybevételére csak az 1998/2006/EK rendelettel összhangban kerülhet sor. - K+F+I infrastruktúra: Amennyiben nem állami támogatásként finanszírozunk ilyen infrastruktúrát, biztosítani kell, hogy annak ne a gazdasági célú felhasználása legyen az elsődleges, a bérbeadásra piaci áron kerüljön sor, és a kedvezményezett az ebből származó bevételét forgassa vissza a nem gazdasági tevékenységébe. - Iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatos politika: - Oktatás és képzés: Az ilyen célra nyújtott támogatások esetében (amennyiben azokat nem állami támogatásnak minősítettük) nem vállalkozások, hanem magánszemélyek vagy nem gazdasági tevékenységet végző szervezetek voltak a kedvezményezettek. - A képzett munkaerő mobilitása: Az ilyen célra nyújtott támogatások esetében (amennyiben azokat nem állami támogatásnak minősítettük) nem vállalkozások, hanem magánszemélyek vagy nem gazdasági tevékenységet végző szervezetek voltak a kedvezményezettek. - Tudástranszfer és technológiaátadás - Általános adózási ösztönzők - A magyar adórendszer nemzetközi összevetésben is jelentős ösztönzőket (K+F adó-, ill. járulékkedvezmény) tartalmaz a vállalati K+F tevékenység erősítése érdekében. Az adóösztönzők minden adózó számára elérhetőek, így nem minősülnek szelektív intézkedésnek - Közbeszerzési politika - Tájékoztató kampányok - Egyéb általános intézkedések 15. Milyen hatással volt a K+F+I keretrendszere az Önök K+F+I politikájának általános hatékonyságára A hatóságoknak és a más érdekelt feleknek egyaránt szóló kérdések: 18

19 16. Kérjük, tegyen elérhetővé minden olyan esetleges releváns felmérést vagy jelentést, amely az Ön tagállamában a K+F+I területére irányuló állami támogatás hatékonyságát írja le. Lásd. az 1. és 10. pontban foglaltakat. 17. Tapasztalatai szerint a K+F+I előmozdítását mely típusú állami támogatási eszközök szolgálják a legmegfelelőbb módon? (pl. közvetlen, vissza nem térítendő támogatás, visszatérítendő előleg, kölcsön, kedvezményes hitel, adóügyi ösztönzők, tőkejuttatás, kezességvállalás, az áruk vagy szolgáltatások azok piaci árát meghaladó ellentételezése, tanácsadás, képzés, infrastruktúrák biztosítása, közbeszerzési politika, társadalombiztosítási járulékok csökkentése, adósságleírás). Kérjük, indokolja válaszát. A jelenleg tapasztalható forráshiány miatt fokozott szerep jut az állami finanszírozásnak, a vissza nem térítendő támogatás szerepe felértékelődik. Ennek eredményeképpen napjainkban a közvetlen pénztámogatás javíthat leghatékonyabban a helyzeten. 18. Tapasztalatai alapján melyek azok az eszközök, amelyekkel különösen hatékonyak támogathatóak az innovatív kezdő vállalkozások és kkv-k? Korábbi évek tapasztalatai alapján: a) INNOCSEKK illetve később INNOCSEKK PLUSZ Program A regionális innováció előmozdítása érdekében meghirdetett konstrukció célja volt a hazai mikro- és kisvállalkozások termék-, szolgáltatás-, eljárás- vagy szervezési innovációjának ösztönzése innovációs szolgáltatás vásárlásának egyszerűsített adminisztrációs feltételekkel történő támogatásával. A konstrukció a saját K+F tevékenységet nem folytató, KFI szolgáltatásokat igénybe vevő kkv-k támogatásával is bővítette az innovatív vállalkozások körét, emellett hozzájárult a KFI szolgáltatások keresleti oldalának ösztönzéséhez, a tudásközpontok és a kisvállalkozások közötti tudástranszfer előmozdításához. Az INNOCSEKK PLUSZ lehetővé tette a technológiai innováció mellett az innovációs tevékenység más formáinak a támogatását is, illetve a régióhatárokon túli K+F szolgáltatatóktól is különböző szolgáltatások vásárlását. A 10. pontban leírt értékelés szerint a program sikeres volt. b) BAROSS GÁBOR program Szintén a regionális innováció támogatása érdekében a mikro és KKV-k részére kiírt konstrukció. Célja volt, hogy segítséget nyújtson a magyarországi régiókban a mikro és kisvállalkozások K+F+I projektjeinek megvalósításához az alábbi területeken: Nemzetközi K+F projektekben való részvétel támogatása Innovációs kompetencia és szolgáltatásfejlesztés K+F projektek támogatása K+F infrastruktúra fejlesztése Jövőbeli tervek szerint: a) Innovatív ötletekből gazellák és technológiai inkubátor program A program célja az ígéretes üzleti tervekké konvertálható innovatív ötletek megvalósításának elősegítése, a létrejövő nagy növekedési és export potenciálú fiatal innovatív vállalkozások 12 fejlődésének, piaci alapú finanszírozásra való felkészítésének több lépésben történő 12 Az Enterprise Ireland gyakorlatában High Potential Start-Up-nak azok a vállalkozások minősülnek, amelyek az alapításuktól számított 3. év végére várhatóan legalább 10 alkalmazottat és 1 millió eurós éves árbevételt tudnak felmutatni. Az ír statisztikák szerint az induló kkv-k kb. 6%-a felel meg ennek a kritériumnak az üzleti tervek alapján, azonban hozzájuk köthető a kkv-k által telejsített munkahelyteremtés jelentős része. 19

20 elősegítése. A program a célok elérése érdekében többszakaszos pályázati támogatást és aktív mentori megközelítést alkalmaz. Az egymásra épülő szakaszok célja, hogy segítse a pályázót abban, hogy az innovatív, megvalósítás egyre magasabb szintjére fejlessze tovább ötletét, K+F eredményét, találmányát. A program célja a technológia-alapú vállalkozások mentorálására képes technológiai inkubátor vállalkozások létrehozásának ösztönzése, a technológiai inkubáció módszereinek és üzleti modelljének megteremtése a magyar K+F+I szférában. További cél a technológiaintenzív vállalkozások piacképes termékeinek kifejlesztésére irányuló K+F tevékenységének ösztönzése, vállalkozások termék- és üzletfejlesztésének segítése, inkubációja, magántőke és üzleti érdekeltség bevonásával, a technológiai inkubátorokon keresztül. A Program az innovációs lánc KFI szakaszait követő üzletfejlesztési tevékenységeket és a kockázati tőkebevonást támogatja a) Kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzés (PcP) A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés alatt olyan K+F szolgáltatások bizonyos feltételek teljesülése esetén állami támogatásnak nem minősülő beszerzési modelljét kell érteni, amely a közintézmények igényeire épülő, innovatív ötletek megvalósítását és alkalmazást teszi lehetővé a fenntartható, minőségi közszolgáltatások érdekében. A PcP keretében a folyamatban résztvevő vállalkozások új megoldásokat alakítanak ki a közszféra előzetesen felmért és jól körülhatárolt, közép- és hosszú távú szükségleteire. Ezek a közigények általában olyan új technológiák / termékek kidolgozását teszik szükségessé, amelyek vagy meghaladják a piacon fellelhető szolgáltatások technológiai korlátait, vagy nagyon magas áruk miatt a közintézmények számára elérhetetlenek; esetleg a keresett megoldások egyáltalán nem is léteznek még kereskedelmi forgalomban, vagy ha mégis, a kínálat további K+F nélkül használhatatlan. A PcP program során a K+F haszna és kockázata a közbeszerzők és vállalkozások közötti oly módon oszlik meg, ami a K+F eredményeinek széles körű kereskedelmi hasznosítására és elterjedésére buzdít. A kereskedelmi hasznosítást megelőző K+F fázis, illetve a K+F-ből származó eredmények kereskedelmi léptékű piaci bevezetésének egyértelmű különválasztása lehetővé teszi a költségvetési szerv számára, hogy kockázat nélkül mérhesse fel a magánszektorban rejlő lehetőségeket és találjon ott testre szabott megoldásokat. Ugyanakkor a vállalkozások részére hatalmas lehetőség rejlik abban, hogy innovatív-jellegű ötleteikhez egyfelől anyagi hozzájárulást kapjanak, másfelől termékfejlesztésükkel olyan piacot érhessenek el, amelyre méretük vagy anyagi korlátaik miatt amúgy nem volna mód. Hatékony eszköz továbbá az egyetemi együttműködések, és az olyan inkubátorházak létrehozásának ösztönzése, melyekben a KKV-k számára biztosítnak lehetőséget. B.2. A K+F+I területére irányuló állami támogatás pozitív hatásai A hatóságoknak szóló kérdések: 19. Amikor tagállamának hatóságai állami támogatást nyújtanak a K+F+I-hez, milyen módon igazolják az ösztönző hatás meglétét? Általában megvizsgálják-e az alternatív helyzetet (azaz azt, hogy az érintett vállalkozás a támogatás nélkül mit tenne)? Kérjük, soroljon fel példákat. Mérik-e azt, hogy a további közkiadások milyen hatást fejtenek ki a magánszektor K+F+I kiadásainak mozgósítására? Ha igen, e mérések milyen eredménnyel szolgáltak? A támogatások ösztönző hatását kötelezően be kell mutatni a K+F projektről készült pályaműben. Ösztönző hatás hiányában a pályázat támogatásra nem jogosult. A támogatási döntés-előkészítési eljárásban a bírálat részét képezi az ösztönző hatás vizsgálata is. 20

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap I. A célok meghatározása, felsorolása Az Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, az államháztartásról

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag

Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra Háttéranyag EUREKA Programban való magyar részvétel támogatása Cél: a vállalkozói szféra, különösen a kis- és középvállalkozások

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Kutatás és fejlesztés helyzete II. Alacsony K+F ráfordítás és kevés kutató Állami forrás

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Innovációs fordulat előtt

Innovációs fordulat előtt Innovációs fordulat előtt Dr. Nikodémus Antal, főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály 2012. március 22. Az előadás szerkezete: II.Az ipari közlegelők szerepe III.Uniós

Részletesebben

Hazai innovációs feladatok A NIH szerepe

Hazai innovációs feladatok A NIH szerepe Hazai innovációs feladatok A NIH szerepe Sebők Katalin főosztályvezető Stratégiai Főosztály Országos RIÜNET Konferencia Szent István Egyetem, Gödöllő 2011.12.08. Tartalom Innovációs kihívások Kormányzati

Részletesebben

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Dr. Grasselli Norbert igazgató Pályázati programok harmonizálása 8 pályázatból álló portfolió: az a pályázók részéről a legnagyobb érdeklődést kiváltó pályázati

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

EU FP7 részvételt támogató hazai intézkedések. 2012. szeptember 17. www.nih.gov.hu

EU FP7 részvételt támogató hazai intézkedések. 2012. szeptember 17. www.nih.gov.hu EU FP7 részvételt támogató hazai intézkedések 1 Az intézkedések célja Magyarország részvétele az EU K+F programjaiban lényegesen elmaradást mutat az EU átlagától, különösen az elnyert támogatási összegek

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21.

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. 2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Erősségeink Több mint 50 magasan képzett fejlesztési szakértő 700-800 vállalati ügyfél, 150 önkormányzat Több mint 90 Mrd Ft elnyert támogatás

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Széchenyi Programiroda tevékenysége, vállalkozásfejlesztés A Széchenyi Programiroda feladatai Az Új Széchenyi Terv célkitűzése: hatékony pályázati rendszer működtetése a kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

A Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) feladatai a hazai kutatás-fejlesztés-innováció folyamatában

A Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) feladatai a hazai kutatás-fejlesztés-innováció folyamatában A Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) feladatai a hazai kutatás-fejlesztés-innováció folyamatában www.kutatas.hu Dr. Vadász István pályázati főigazgató-helyettes Jogszabályi

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete A kis és középvállalkozások versenyképességének javítása

Részletesebben

Befektetés a jövőbe: Nemzeti KFI Stratégia 2020

Befektetés a jövőbe: Nemzeti KFI Stratégia 2020 Befektetés a jövőbe: Nemzeti KFI Stratégia 2020 2012. november 8. Előadó: Dr. Peredy Zoltán főosztályvezető-helyettes IPE Versenyképességi Díjátadó Budapest, 2012.12.11. Összesített innovációs index Magyarország

Részletesebben

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22.

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22. Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére 2013. november 22. Innovációs teljesítmény - EU Innovation Scoreboard 2013 Innovációs Alap A 2013-as kiírású pályázatok státusza (VKSZ integrált

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Tudás, alkotás, érték

Tudás, alkotás, érték Tudás, alkotás, érték A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2007. évi programjai valamint az EU 7. K+F Keretprogramja Vass Ilona, általános alelnök Nemzeti Innovációs Rendszer, NKTH-GKM szakmai konferencia

Részletesebben

NKFIH: Innováció a versenyképességért

NKFIH: Innováció a versenyképességért NKFIH: Innováció a versenyképességért Budapest, 2015. november 30. Tudomány- és innovációpolitikai alapvetések innovációpolitika tudomány- és gazdaságpolitikai összefüggésrendszerben növekvő mértékű részvétel

Részletesebben

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása Befektetőbarát Település Program A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása 2015. október 7. A HIPA támogatási részlege Állami Támogatások Főosztály EKD Osztály A Kormány egyedi döntésével nyújtott készpénztámogatás

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati lehetőségei

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati lehetőségei A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati lehetőségei Első Önkormányzati Projektbörze 2010 Budapest, 2010.03.31. Szemző György projektmenedzser, GOP IH Nemzeti Fejlesztési Ügynökség A Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén

AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén Pályázati lehetőségek az IT területén Előadó: Nagy Tamás tanácsadó 2012. október 2. 1 AGENDA 00 Az Equinox Consulting bemutatása 01 Az Európai Unió által támogatott pályázati lehetőségek 02 Pályázatírással

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03.

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. A minőségi javulás ígérete Változások az új tervezési időszakban NFT I. tapasztalatok ÚMFT Hosszú támogatási folyamat, ezen belül elhúzódó

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár Biztos alapok az innovációhoz DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár EU Innovációs Eredménytábla (2013) Az innováció dimenziói Potenciálok Piaci tevékenység Eredmények Humánerőforrás

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem

Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem Az innovációs ügynökségről A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta (elődje 2005

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F pályázatok rövid ismertetése

A 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F pályázatok rövid ismertetése 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F ok rövid ismertetése 3.1. Intézkedés: lkalmazás-orientált kooperatív kutatási és technológia fejlesztési tevékenységek támogatása

Részletesebben

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek Szivi Orsolya 2009. április 20. Budapest Az előadás felépítése Fejlesztési programok, pályázati lehetőségek

Részletesebben

HVCA-MISZ-M27 2012-09-06. Horgos Lénárd M27 ABSOLVO. www.m27.eu

HVCA-MISZ-M27 2012-09-06. Horgos Lénárd M27 ABSOLVO. www.m27.eu Horgos Lénárd M27 ABSOLVO HVCA-MISZ-M27 2012-09-06 Tartalom Mikor és milyen forrást tudok igénybe venni az innovációs projektemhez? És utána? Az üzleti modellek és a felkészülés kérdései A paradicsom színre

Részletesebben

Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért

Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Egyszerűsítések, gyorsítások Átláthatóbb pályázati struktúra Átgondolt, a fejlesztési célokra koncentráló pályázatok

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok. Ferencz Dóra 2008. 05. 22.

Pályázati tapasztalatok. Ferencz Dóra 2008. 05. 22. Pályázati tapasztalatok Ferencz Dóra 2008. 05. 22. Új pályázatok, új filozófia A támogatás nem helyettesíti a magántőkét, csak kiegészítjük azt Életképes, de támogatás nélkül meg nem valósuló fejlesztések

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Az uniós pályázati rendszer megújítása Milyen pályázati lehetőségek közül válogathatnak a kkv-k?

Az uniós pályázati rendszer megújítása Milyen pályázati lehetőségek közül válogathatnak a kkv-k? Az uniós pályázati rendszer megújítása Milyen pályázati lehetőségek közül válogathatnak a kkv-k? dr. Kabai Anikó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatóság Új Széchenyi

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Kormányzati Innovációs és K+F stratégia a járműipar vonatkozásában

Kormányzati Innovációs és K+F stratégia a járműipar vonatkozásában Kormányzati Innovációs és K+F stratégia a járműipar vonatkozásában Dr. Nikodémus Antal, főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály Innováció és fenntartható felszíni közlekedés

Részletesebben

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök - a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

- DAOP-1.2.1.-11, DDOP-1.1.3.-11, ÉAOP-1.1.2./A-11, ÉMOP-1.2.1.-11, KDOP- 1.2.1.-11, KMOP-1.5.2.-11, NYDOP-1.1.1./A-11

- DAOP-1.2.1.-11, DDOP-1.1.3.-11, ÉAOP-1.1.2./A-11, ÉMOP-1.2.1.-11, KDOP- 1.2.1.-11, KMOP-1.5.2.-11, NYDOP-1.1.1./A-11 ÚSzT - DAOP-1.2.1.-11, DDOP-1.1.3.-11, ÉAOP-1.1.2./A-11, ÉMOP-1.2.1.-11, KDOP- 1.2.1.-11, KMOP-1.5.2.-11, NYDOP-1.1.1./A-11 Vállalati együttműködés és klaszterek támogatása Célja A konstrukció célja, hogy

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret Tájékoztató A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1) és A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.2) pályázathoz Beadási

Részletesebben

KKV-knak szóló pályázati lehetőségek. Vántora Virág Pécs, 2010. június 28.

KKV-knak szóló pályázati lehetőségek. Vántora Virág Pécs, 2010. június 28. KKV-knak szóló pályázati lehetőségek Vántora Virág Pécs, 2010. június 28. 1. FP7 - Research for the Benefit of SMEs 2. Konzorcium építő pályázat 3. Bonus pályázat 4. Marie Curie Actions 5. KKV-knak szóló

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2012. OKTÓBER

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2012. OKTÓBER Kedves Partnerünk! Kedves Hölgyem/Uram! Szeretnénk tájékoztatni az újonnan megjelenő, és a folyamatosan beadható pályázatokról. Budapesti és Pest megyei cégek számára a pályázati lehetőségek jelentősen

Részletesebben

Innovációs pályázati lehetőségek Mogyorósi Péter Laser Consult Kft.

Innovációs pályázati lehetőségek Mogyorósi Péter Laser Consult Kft. Innovációs pályázati lehetőségek Mogyorósi Péter Laser Consult Kft. Laser Consult Kft 1 Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal innovációt támogató pályázatai Asbóth Oszkár program Baross Gábor program

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

InoPlaCe projekt. Regionális Módszertani és Információs Nap. Győr, 2012. október 31.

InoPlaCe projekt. Regionális Módszertani és Információs Nap. Győr, 2012. október 31. InoPlaCe projekt Regionális Módszertani és Információs Nap Győr, 2012. október 31. A projekt célkitűzései Átfogó cél: A közép-európai térség versenyképességének és innovációs potenciáljának erősítése Konkrét

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

A kamarai hálózat szerepe a KKV-k sikeres forráslehívásának támogatásában a 2014-2020- as programozási időszakban

A kamarai hálózat szerepe a KKV-k sikeres forráslehívásának támogatásában a 2014-2020- as programozási időszakban A kamarai hálózat szerepe a KKV-k sikeres forráslehívásának támogatásában a 2014-2020- as programozási időszakban Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár Kamara szerepe köztestületi funkció, kamarai

Részletesebben

Regionális innovációs források Innovációs Alap

Regionális innovációs források Innovációs Alap Hogyan pályázzunk? EUREKA és Baross Gábor Program információs nap Baross Gábor innovációs pályázati lehetőségek a Nyugat-dunántúli Régióban Nyeste Péter innovációs menedzser Sopron, 2008. március 17. Regionális

Részletesebben

GOP előrehaladás vissza nem térítendő támogatások státusza

GOP előrehaladás vissza nem térítendő támogatások státusza GOP előrehaladás vissza nem térítendő támogatások státusza IBM-Konferencia 2012. November 14. Szemző György Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, GOP IH GOP 1. Prioritás - K+F és innováció a versenyképességért

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program

Gazdaságfejlesztési Operatív Program Gazdaságfejlesztési Operatív Program Debrecen 2009. június 03. Kabai Anikó GOP IH, osztályvezető Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési OP szerkezete, előrehaladása 1. prioritás: K+F+I 2. prioritás:

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2012. SZEPTEMBER

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2012. SZEPTEMBER Kedves Partnerünk! Kedves Hölgyem/Uram! Szeretnénk tájékoztatni az újonnan megjelenő, és a folyamatosan beadható pályázatokról. Budapesti és Pest megyei cégek számára a pályázati lehetőségek jelentősen

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft.

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások Előadó: Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Egymásra épülő üzletágaink Finanszírozási tanácsadás Projektmenedzsment

Részletesebben

Az innováció, mint motor

Az innováció, mint motor Az innováció, mint motor Innováció Sebők Katalin főosztályvezető Stratégiai Főosztály Az ötlettől az üzleti sikerig Napi Gazdaság konferencia Budapest, 2011.12.14. www.nih.gov.hu 1. Összesített innovációs

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel!

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Nagyobb támogatottság, nagyobb versenyképesség! Glósz és Társa innováció menedzsment www.glosz.hu Innováció

Részletesebben

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás 1. azonosító jele neve keretösszege

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról OKTATÁSI MINISZTER 8024-1/2006. TERVEZET! (OM honlap) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról Budapest, 2006. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Tartalmi

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3.

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Uniós gazdaságfejlesztés számokban 2007-2009 3-ból 2 sikeres pályázó 10 000 hazai vállalkozás

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 1990- ben alakult azzal a céllal, hogy szakmai és pénzügyi támogatása révén elősegítse

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben