Településrendezési terv

Átírás

1 Településrendezési terv Máriahalom Község Önkormányzata Képviselõ-testületének 31/2011.(VI.22.) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról áriahalom Község Önkormányzata Képviselõ-testületének 6/2011.(VII.1.) önkormányzat rendelete a Helyi Építési Szabályzatról

2 MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV Máriahalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2011.(VI.22.) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról áriahalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2011.(VII.1.) önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Megbízó Máriahalom község Önkormányzata Murczin Kálmán Polgármester 2527 Máriahalom, Széchenyi u. 31. Tel.: Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár, Bimbó u. 20. Te./Fax: Mobil: , vzm@vzm.hu Településrendezés: Tájrendezés, Környezetvédelem: Közlekedés: Ferik Tünde okl. építészmérnök, vezető településrendező tervező TT/1É /06 Kéthelyi Márton okl. tájépítészmérnök Kéthelyi Márton okl. tájépítészmérnök Lelkesné Frenyó Mária közlekedéstervező építőmérnök KÉ-T, K1-d Vízi közművek, energiaközművek, távközlés: Régészet: Hanczár Emőke okl. építőmérnök MK: (KÉSZ Kft.) Kustár Rozália - régész- muzeológus június VZM 1157/09 mhalom_szab_jova_ doc

3 MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK MÁRIAHALOM KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2011.(VI.22.) SZÁMÚ HATÁROZATA A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS TELEPÜLÉSSZERKEZET-TÁJSZERKEZET IGAZGATÁSI TERÜLET, BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS TERÜLETFELHASZNÁLÁS AZ EGYES TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK JELLEMZŐI BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Lakóterületek Vegyes területek Gazdasági területek Különleges területek BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Zöldterület közkert Erdőterületek Mezőgazdasági területek Vízgazdálkodási terület Különleges beépítésre nem szánt terület Közlekedési terület és közműterület ÉRTÉKVÉDELEM TÁJI ÉRTÉKEK Természetvédelem Tájképvédelemi terület övezete MŰVI ÉRTÉKEK Országos védelem Helyi védelem RÉGÉSZETI TERÜLETEK KÖRNYEZETALAKÍTÁS ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ-, TALAJVÉDELEM A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME HULLADÉKKEZELÉS ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM KÖZMŰVESÍTÉS ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS VÍZELLÁTÁS CSATORNÁZÁS, VÍZELVEZETÉS GÁZ- ÉS HŐENERGIA ELLÁTÁS VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÁRIAHALOM KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2011.(VII.1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szabályzat hatálya és értelmezése Értelmező rendelkezések A szabályozás elemei Belterülethatár módosítás Telekalakítás engedélyezési eljárás Építési és használatbavételi engedélyezési eljárás

4 MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 3 TARTALOMJEGYZÉK 7. Építmények elhelyezése Beépítési mód, építési hely II. FEJEZET KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE Országos védelem Régészeti területek Helyi védett terület, építmény Általános építészeti előírások Reklám, hirdetőtábla Táj- és természetvédelem Védelem alatt álló természeti területek és értékek Környezetvédelem Felszíni és felszín alatti vizek védelme A levegő védelme A termőföld védelme Hulladékártalmatlanítás és elhelyezés A zaj elleni védelem Felszínmozgás-veszélyes területek Vízeróziónak kitett terület előírásai Védőterületek, védőtávolságok A településrendezési feladatok megvalósítását szolgáló sajátos jogintézmények III. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁS Beépítésre szánt terület Falusias lakóterület Településközpont vegyes terület Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Egyéb ipari gazdasági terület enrgetikai terület Különleges területek Különleges terület - Turisztikai terület Különleges terület - Biofalu Különleges terület - pincesor Különleges terület Mezőgazdasági üzemi terület Különleges terület - szennyvíztisztító Különleges terület biogazdálkodási terület Különleges terület - Sportterület Különleges terület - Lovassport-terület Beépítésre nem szánt területek Zöldterület Erdőterület Erdőterület védelmi erdők területe, mezővédő erdők Erdőterület gazdasági erdők területe Mezőgazdasági terület Általános mezőgazdasági terület Általános mezőgazdasági terület szántó Általános mezőgazdasági terület gyep Kertes mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási terület Különleges beépítésre nem szánt területek Különleges beépítésre nem szánt terület - Temető, kegyeleti park területe Különleges beépítésre nem szánt terület rekreációs terület Különleges beépítésre nem szánt terület - Bányaterület Közlekedési területek általános előírásai IV. FEJEZET KÖZMŰELLÁTÁS ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Általános előírások Közművesítés mértékének az előírása Vízellátás Szennyvízelvezetés Szennyvízelvezetési mód Szennyvízkezelés, elhelyezés

5 MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 4 TARTALOMJEGYZÉK 62. Felszíni vízrendezés Csapadékvíz elvezetés Villamosenergia ellátás Földgázellátás Vezetékes elektronikus hírközlés Vezeték nélküli elektronikus hírközlés V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK melléklet a 6/2011. (VII.1.) önkormányzati rendelethez Belterületbe vonható területek melléklet a 6/2011. (VII.1.) önkormányzati rendelethez Művi értékvédelem helyi védelem melléklet a 6/2011. (VII.1.) önkormányzati rendelethez Sajátos jogintézmények melléklet a 6/2011. (VII.1.) önkormányzati rendelethez SZT-1 jelű Belterületi Szabályozási Terv melléklet a 6/2011. (VII.1.) önkormányzati rendelethez SZT-2 jelű Külterületi Szabályozási Terv sz. függelék Épület elhelyezés lehetőségei a beépítési mód függvényében sz. függelék Művi értékvédelem országos védelem sz. függelék Régészeti területek sz. függelék Természeti értékek sz. függelék Közművek, közműlétesítmények védőtávolságai sz. függelék Mintakeresztszelvények sz. függelék Örökségvédelmi adatlapok sz. függelék Értelmező rendelkezések RAJZJEGYZÉK TERÜLETFELHASZNÁLÁSI ÉS SZERKEZETI TERV TSZT M=1:8 000 BELTERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERV SZT-1 M=1: KÜLTERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERV SZT-2 M=1:8 000

6 MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 5 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÁRIAHALOM KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 31/2011.(VI.22.) SZÁMÚ HATÁROZATA A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL 1. Máriahalom Község Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 7.. (3) bekezdésének b) pontja alapján Máriahalom község Településszerkezeti Tervét a határozat mellékletét képező formában és tartalommal megállapítja. 2. A településszerkezeti terv rajzi, valamint szöveges munkarészből áll. A településszerkezeti terv szöveges része a határozat 1. melléklete. A településszerkezeti terv rajzi része a határozat 2. melléklete. 3. Ez a határozat augusztus 1-jén lép hatályba. Máriahalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településszerkezeti terv megállapításáról szóló 2/2000.(I.27.) számú határozata hatályát veszti. Murczin Kálmán polgármester Héder János jegyző

7 MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 6 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 1. SZ. MELLÉKLET TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS

8 MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 7 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 1. TELEPÜLÉSSZERKEZET-TÁJSZERKEZET A település jelenlegi szerkezetének és további fejlődésének legmeghatározóbb vonalas elemei: j. Úny - Bajna összekötő út; - Máriahalom-Szomor településközi út; - Máriahalom-Dág településközi út; - települést átszelő erek, csatornák (Únyi-patak Máriahalomi ága); - külterületet felszabdaló földutak, fasorok. Szerkezeti jelentőségű területhasználati jellemzők: - a belterület lakóterületi túlsúlya; - laza beépítésű biofalu; - pincesorok az únyi és a szomori út mentén; - a mezőgazdasági üzemi területek a belterülethez közel, illetve távolabb a külterületen; - a településtől északra mezőgazdasági területek (szántók) túlsúlya; - nagykiterjedésű gyepterületek a település nyugati és délkeleti részén; - vízfolyások menti galérianövényzet és gyepterületek; - összefüggő erdőfoltok a település déli-délkeleti részén, illetve a belterülettől délre. Új vonalas szerkezeti elemek: - fasorok. Új szerkezeti jelentőségű területhasználati jellemzők: - erdőterületek bővítése; - gyepterületek növelése; - vízfelület kialakítása a belterülettől délre; - új lakóterületek a Béke utca és az Árpád utca folytatásában szántóterületek belterületbe vonásával; - új turisztikai és rekreációs területek; - bővülő biofalu terület; - új gazdasági, üzemi területek a dági út két oldalán; - alternatív gazdaság alapjait megteremtő gazdasági és gazdálkodási területek. A településrendezési terv célja, hogy az egyes tájhasználati formák, településrészek, közlekedési és egyéb infrastruktúra elemek egymással összhangban fejlődjenek. Máriahalom Komárom Esztergom megyében Gerecse keleti dombsági részén, az Únyi-patak Márihalomi ágánál húzódó falu. Szerkezetét meghatározó táji, természeti adottságok a változatos domborzat, azokat formáló patakvölgyek. A vízfolyások és a völgyek jelentik a természetes vonalas elemeket, a művi elemek (utak, távvezetékek) elsősorban a domborzati viszonyoknak megfelelően völgyekben kerültek kialakításra. Mivel a műszaki infrastruktúra elemei követik a természetes környezetet, ezért nem formálják karakteresen a táj képét, kevéssé jelennek meg korridorként, az élővilágot elválasztó folyosóként. A tájszerkezetet alapvetően a domborzati viszonyok határozzák meg, aminek köszönhetően erősen mozaikos tájszerkezet alakulhatott ki. A település a Gerecse szélén található, s így a terület hullámzásának megfelelően a magasabb fekvésű, illetve meredekebb lejtésű területeken erdők, rétek, legelők, míg az alacsonyabb, síkabb részeken a szántók dominálnak. Máriahalom fekvéséből adódóan a falu közvetlen közelében találhatóak a szántók, az erdők és a legelők távolabb esnek, s a távoli legelőkön az újraerdősödés folyamata is elindult. Egybefüggő erdőségek a település délidélkeleti határában találhatók. A tájszerkezet kialakításánál hosszabb időtávon cél a mozaikosabb tájszerkezet megtartása. A területen közepes minőségű termőföldek találhatók, ezért ezek megőrzése kiemelt feladat. A jobb adottságokkal rendelkező szántók továbbra is szántóterületként hasznosítandók. Az ökológiaiés zöld folyósót érintő területek, továbbá az árkok, patakok mentén gyepterületek, a település egyéb részein erdőterületek létesítésére a vízminőségvédelem és a biodiverzitás megőrzése szempontjából nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A legelőket fent kell tartani, a beerdősülési, szukcessziós folyamatokat meg kell akadályozni.

9 MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 8 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A véderdők megtartandók. A szerkezeti terven jelölt helyeken fasorok, erdősávok telepítendők. Összefüggő erdő kerül kialakításra a település déli részén. Fontos településszerkezeti elem a település körül kialakítandó erdősáv - az erózió és defláció okozta degradáció enyhítése érdekében a belterülettel északon és nyugaton határos szántóterület lejtőin. A település jövőben a helyi értékekre alapozva kívánja a fejlődését biztosítani. Ennek megfelelően kerültek kijelölésre a gazdasági és egyéb turisztikai területek. A külterület meghatározó elemei a mezőgazdasági üzemi területek. A külterületi meglévő gazdasági területek megtartandók, különleges terület mezőgazdasági üzemi területként fejlesztésük biztosítandó. A munkahelyteremtés és megtartás érdekében új kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek kerültek kijelölésre a település infrastruktúrával jól ellátott keleti részén a szennyvíztisztítótól északra. A megújuló energiák támogatása érdekében került kijelölésre a dág határ közelében a különleges terület biogáz üzem területe. Az egykori beépítetlen zártkertek kertes mezőgazdasági művelését fenn kell tartani, melyek fokozhatják egyes családok létbiztonságát a településen. A településképet meghatározzák az únyi és a szomori út melletti pincesorok, melyek karaktere megőrzendő, a terv a település arculatának megőrzése érdekében különleges terület pincesorként kívánja szabályozni. A külterület meghatározó területhasználata továbbá a település keleti határában található homokbánya, mely jelentős földtani érték. A különleges beépítésre nem szánt bánya területen össze kell egyeztetni a gazdasági és természeti hasznot. Továbbbi vízgazdálkodási terület a Török-kút forrás által táplált kis tó, valamint az Öreg-hegyen található víztározó. Különleges terület - szennyvíztisztító terület kerül kijelölésre a belterülettől keletre, az Únyi-patak Máriahalomi ága mellett. Máriahalom településszerkezete nagymértékben alkalmazkodott a dombvidéki adottságokhoz. A település a XIX. századtól fejlődik az únyi és szomori utak csomópontjában, a fejlődése során nőtt jegyekkel rendelkezik a település. A település belterületének fő szerkezeti eleme a 1122 j. országos mellékút, mely a település főutcája, továbbá a szomori településközi út. A helyi adottságokat figyelembe véve alakult ki az utcaszerkezet, melyek a főbb gyűjtőutakról fűződnek le. A településközpont nem különül el. A belterület jelentős része falusias lakóterület. A településközpont az ott található fejlesztési igények, továbbá az intézmények miatt településközpont vegyes terület. Újabb területek beépítésre való kijelölése, a beépítés intenzitásának növelése az igények figyelembevételével és a jelenlegi településszerkezethez való alkalmazkodással lehetséges. Fejlesztési területként új falusias lakóterület a település északi részén a belterülethatár módosításával, illetve kisebb foltban a Szomori út mellett került kijelölésre. A terv megerősíti a belterülethez délen kapcsolódó biofalu különleges területfelhasználását, mely magántulajdonú terület. A terület kis beépítettségének megtartása javasolt, fejlődésének keretei biztosítottak. A temető és a kegyeleti parkok különleges beépítésre nem szánt területfelhasználásba kerültek. További különleges területként kerültek meghatározásra a turisztikai potenciálok kihasználására - a belterületen, illetve a belterülethez kapcsolódó külterületi településrészen lovassport területek, a belterület nyugati részén kijelölt turisztikai terület, továbbá a belterülethez délkeleten kapcsolódó rekreációs és szabadidőtér. A belterületi zöldfelületek közkertként lettek kijelölve.

10 MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 9 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 2. IGAZGATÁSI TERÜLET, BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS A település területén az igazgatási határ megtartandó. Belterülethatár módosítható az alábbi helyeken: Az Árpád utca és a temető között (058/11-12 hrsz) zöldterület kialakítása céljából; Az Árpád utca és a Béke utca nyugati folytatásában falusias lakóterület biztosítására (058/19-20 hrsz); 3. TERÜLETFELHASZNÁLÁS A település igazgatási területe az alábbi területfelhasználási egységbe került: A) Beépítésre szánt területek: 1) Lakóterület a) falusias lakóterület 2) Vegyes terület a) településközpont vegyes terület 3) Gazdasági terület a) kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület b) egyéb ipari gazdasági terület energetikai terület 4) Különleges terület a) turisztikai terület b) biofalu c) pincesor d) mezőgazdasági üzemi terület e) szennyvíztisztító f) biogazdálkodási terület g) sportterület h) lovassport terület B) Beépítésre nem szánt területek: 1) Zöldterületek 2) Erdőterületek 3) Mezőgazdasági területek a) általános mezőgazdasági terület szántó b) általános mezőgazdasági terület gyep c) kertes mezőgazdasági terület 4) Vízgazdálkodási területek

11 MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 10 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 5) Különleges beépítésre nem szánt terület a) temető, kegyeleti park b) rekreációs terület c) bánya 6) Közlekedési és közmű elhelyezési területek 3.1 AZ EGYES TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK JELLEMZŐI Máriahalom szerkezeti tervében a területfelhasználási egységek jellemzőinek összefoglalása a következőkben kerül részletezésre. Az egyes területek konkrét szabályozását a Szabályozási terv fogja tartalmazni, itt csupán keret jelleggel a Szerkezeti terv által biztosított lehetőségek és követelmények összegzése található. Az egyes területfelhasználási egységeknél meghatározásra került a tömbönkénti maximális szintterület-sűrűség, max. beépítettség, amely természetesen a szabályozás során a tömb egyedi sajátosságát figyelembe véve alacsonyabb lehet. Az egyes területfelhasználási egységeknél dőlt betűvel annak definíciója is meghatározásra kerül (az OTÉK-ban foglaltakkal összhangban), ez azonban nem része a határozatnak. Területfelhasználási egység Megengedett max. szintterületsűrűség Tervezett beépítettség Min. zöldfelületi arány Tervezett max. építménymagasság Közművesítettség Lf Falusias lakóterület 0,5 4,5-6,0 m 30 (35)% 60% teljes¹ Vt Településközpont vegyes terület 0,2/K 4,5 m/k 10%/K 60%/K teljes¹ Gksz Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület 0,7-0,8 4,5-6,0 m 35-40%/K 30-40%/K teljes¹ Gip-e K-tur K-bio K-ps Egyéb ipari gazdasági terület energetikai terület Különleges terület Turisztikai terület Különleges terület biofalu Különleges terület - pincesor 0,6 9,0 (12,0) m 30% 40% legalább részleges 0,4-0,7 4,5-6,0 m 20-30%/K 60%/K teljes¹ 0,4 4,5 m 20% 70% 0,5/K 3,5 m 30%/K 50%/K K-mü Különleges terület mezőgazdasági üzemi terület 0,6 6,0 (9,0) m 30% 40% K-szt Különleges terület - szennyvíztisztító 0,2 4,5 m 20% 30% Különleges terület K-bg biogazdálkodási 0,15 4,5 m 10% 80% terület K-sp Különleges terület - sportterület K-lsp Különleges terület lovassport terület ¹ Csatorna-hálózat kiépítését követően K kialakult állapot teljes¹/ legalább részleges teljes¹/ legalább részleges teljes¹/ legalább részleges legalább részleges teljes¹/ legalább részleges 0,2 4,5 (10,5) m 20% 60% teljes¹ 0,2 6,0 (10,0) m 10% 70% teljes¹

12 MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 11 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 3.2. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Azok a beépített és további beépítésre kijelölt területek, amelyen belüli építési övezetekben az építési telek megengedett beépítettsége legalább 10 %. Ezek azok a területek, amelyek a település fejlődése szempontjából legnagyobb jelentőséggel bírnak LAKÓTERÜLETEK Falusias lakóterületek (Lf) A terület laza beépítésű, kertes, legfeljebb 6,0 m-es építménymagasságú lakóépületek, a mező és erdőgazdálkodást szolgáló építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. A kialakult beépítési módnak megfelelően jellemzően 4,5 m a megengedhető építménymagasság, a Petőfi Sándor utca keleti részének kivételével. A területen a nagy mélységű telkeken a hagyományoknak megfelelő gazdálkodási tevékenység is folytatható, továbbá egyéb kiszolgáló építmények is elhelyezhetők. A település központi részén, a Széchenyi István utca középső szakaszán a megengedett legnagyobb beépítettség közfunkciót ellátó épület esetén 35%. (OTÉK 111. alapján Állami Főépítész hozzájárulását adta.) Új falusias lakóterület: a belterülethez kapcsolódóan, a Béke utcai és az Árpád utca keleti irányú telekosztások folytatásaként, a Petőfi Sándor utcára történő kicsatlakozással 3,15 ha és kb. 30 lakótelek; a belterület déli részén, a Szomori útnyugati oldalán 0,75 ha és kb. 6 lakótelek. Belterületi tartalékot jelentenek továbbá a település foghíjtelkei is Vegyes területek a) Településközpont vegyes területek (Vt) Ez a területfelhasználási egység biztosíthatja a változó igényeknek megfelelően a meglévő funkciók átalakulását. A területen a lakófunkcióval vegyesen olyan helyi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltatói, vendéglátói, egyházi, egészségügyi, stb. intézmények helyezked(het)nek el, melyek a (domináns) lakófunkciót alapvetően nem zavarják. A településen vegyes területként azok a tömbök kerültek kijelölésre, amelyek távlati funkciója túlnyomóan nem csak lakó, hanem intézményi és kereskedelmi vagy szolgáltató funkció is. A Településszerkezeti terv e területen kívánja elősegíteni azon településszintű igazgatási, kereskedelmi, oktatási, vendéglátó, szolgáltató létesítmények kialakítását (illetve a meglévők megtartását és fejlesztését), amelyek hatásukban és kapacitásukban túlmutatnak egy-egy lakótömbön, s településszintű igényeket elégítenek ki. A terület fejlesztésénél figyelembe kell venni, hogy az itt elhelyezhető intézmények (pl. igazgatási, egészségügyi létesítmények, panzió, vendégház, kulturális intézmények, kereskedelem stb.) forgalma a központot a lehető legkisebb mértékben terhelje, s a parkolóigények kielégíthetőek legyenek. Településközpont vegyes terület a Szomori út északi szakaszán található terület, ahol a közösségi fejlesztések megvalósíthatók GAZDASÁGI TERÜLETEK Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A területen gazdasági tevékenységi célú épületek mellett a tulajdonos, használó számára lakóépület, igazgatási és egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltő(!), sportépítmény de kivételesen egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, és egyéb közösségi szórakoztató épület is elhelyezhető. A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen lévő gazdasági telephelyeken jelentős zavaró hatással nem rendelkező tevékenységek folytathatók, üzemek telepíthetők. Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területet jelöl ki a településszerkezeti terv belterületen, jelenlegi TÜZÉP.

13 MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 12 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Új kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület: A település keleti részén, a dági út két oldalán jelöl a településszerkezeti terv kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területet két változatban, melyek véglegesítése testületi döntést igényel. a 078/4-9 hrsz-ú területek 5,89 ha. A szabályozás során kiemelt figyelmet kell fordítani a telephelyek településképi megjelenésére és telken belüli fásítást kell előírni. Az Únyi-patak Máriahalomi ága mellett beültetési kötelezettséget kell előírni a szabályozás során Egyéb ipari gazdasági terület energetikai terület Az egyéb ipari gazdasági terület energetikai terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, mely a térségben, az állattartás során keletkezett trágyából képes biogázt, s egyéb szerves trágyát termelni. Új egyéb ipari gazdasági terület energetikai terület került kijelölésre a település északnyugati határában a dági út mellett. A területen energetikai célú épületek helyezhetők el. Mivel a telephely közel fekszik a szomszédos településekhez, a szabályozás során különös figyelmet kell fordítani a környezeti terhelés csökkentésére, a határértékek betartásának biztosítására. A szabályozás során elő kell írni a telken belüli fásítást (beültetési kötelezettség), illetve a szerkezeti terven jelölt véderdőket a szabályozási terven is ábrázolni kell KÜLÖNLEGES TERÜLETEK A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és az előző területfelhasználási egységekbe nem sorolhatók. - egyéb egyedi kezelést igénylő különleges területek, melyek az épületek különlegessége, környezetre való hatása miatt kaptak különleges övezeti besorolást. - zöldfelületi jellegű intézmények (temető, sporttelep, stb.), melyek annak ellenére hogy beépítésre szánt területek, az övezeti besorolás szempontjából a területen lévő épület(ek) funkciója mellett a zöldfelület használata a meghatározó. A különleges területek kialakításánál az a szándék is vezérelte a Tervezőket, hogy a kijelölt területek adott célhoz kötötten, és csak ennek a célnak megfeleltetve kerüljenek felhasználásra, ezáltal biztosítva a koncepció célkitűzéseinek megvalósulását, területenként speciális szabályozási előírások alkalmazásával Különleges terület - turisztikai terület (K-tur) Ebbe a területfelhasználási egységbe azok a területek kerültek, amelyek a település turizmushoz kapcsolódó fejlesztéseinek célterületei. A területen az átmeneti ott tartózkodást szolgáló szállásépületek, valamint szociális funkciók mellett, ellátási, vendéglátási funkciójú épületek, szolgáltató épületek, valamint idegenforgalmi, bemutató, oktatási épületek és sportcélú létesítmények helyezhetők el. Patak soron található intenzív beépítettségű, szálláshelyként üzemelő területét, továbbá az ezzel szomszédos, az alternatív pihenést, oktatást szolgáló területeket turisztikai területként határozza meg a településszerkezeti terv. Új különleges terület turisztikai terület: A belterület nyugati határán, a 1122 j. mellékúttól északra fekvő területet (5,13 ha) jelölte ki a szerkezeti terv a turisztikai szolgáltatások fejlesztésére, kapcsolódóan a település lovassport területeihez. Ebbe a területfelhasználási egységbe került a belterülethez közvetlenül kapcsolódóan, a település keleti részén, a pincesortól délre található terület (0,43 ha). A turisztikai besorolás alapján a sportolási és turisztikai szolgáltatások széles de a környezetet nem terhelő és nem zavaró funkciói valósíthatók meg.

14 MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 13 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Különleges terület - biofalu (K-bio) Ebbe a területfelhasználási egységbe azok a területek kerültek, amelyek olyan laza beépítésű lakóterületi fejlesztést engednek, ahol nagy hangsúlyt kapnak a közösségi terek, közös területek is. Ebbe a területfelhasználási egységbe tartozik a belterülettől nyugatra kijelölt 52,01 ha-os, legnagyobb fejlesztési terület. A laza beépítésű területen legfeljebb 70 lakóegység építhető. A szabályozás során ki kell jelölni a közösség tagjainak olyan gazdálkodási területeket, ahol együtt termelhetnek, továbbá figyelemmel kell lenni, hogy ne alakulhasson ki sűrű beépítés Különleges terület - pincesor (K-ps) Ebbe a területfelhasználási egységbe a szőlőműveléshez és feldolgozáshoz kapcsolódó pincék és présházak sorakozik. A terület intenzív beépítésű. A területen a feldolgozási és tárolási funkciók mellett ellátási, vendéglátási funkciójú, valamint idegenforgalmi, bemutató épületek helyezhetők el. A területfelhasználási egységbe tartozó pincesorok a településkép jellemző elemei, így az egységes építészeti karakter megőrzéséről a szabályozás során gondoskodni kell. Ebbe a területfelhasználási egységbe tartozik a településre kelet felöl bevezető 1122 j. mellékút két oldalán sorakozó pincék, a belterület déli határában, a szomori út melletti pincesor, továbbá a Rákóczi Ferenc utcában a löszfalba vájt pincék Különleges terület mezőgazdasági üzemi terület (K-mü) A különleges terület mezőgazdasági üzemi terület olyan mezőgazdasági célú építmények, olyan nagyüzemi állattartás céljára alkalmas építmények elhelyezésére szolgál, amely más beépítésre szánt területen nem helyezhető el. Ebbe a területfelhasználási egységbe tartozik a település déli részén a Törökkútvölgyben a Keresztes-puszta területe (0104/2 hrsz) és a külterület keleti részén álló állattartó és turisztikai terület (0104/5/b hrsz), valamint a Gyermely Zrt. telephelye (058/7 hrsz), a belterülettől keletre. Új különleges terület - mezőgazdasági üzemi terület került kijelölésre a meglévő Gyermely Zrt. - üzemi területekhez kapcsolódóan, ahol intenzív, nagyüzemi állattartás engedélyezett 058/22 és 058/26 hrsz-ú területek szerkezeti terven ábrázolt részek 2,2 ha. Mivel a telephely közvetlenül a belterület határán fekszik, a szabályozás során különös figyelmet kell fordítani a környezeti terhelés csökkentésére, a határértékek betartásának biztosítására. A szabályozás során elő kell írni a telken belüli fásítást (beültetési kötelezettség) Különleges terület - szennyvíztisztító (K-szt) A területen a szennyvízelhelyezés és tisztítás törvényben előírt módon történő elvégzéséhez szükséges műtárgyak elhelyezésére szolgál. Külterületen a 1122 j. mellékúttól északra, az Únyi-patak Máriahalomi ága mellett fekvő, 078/10 hrsz-ú terület került kijelölésre e területfelhasználási egységbe. A szabályozás során különös figyelmet kell fordítani a környezeti terhelés csökkentésére, határértékek betartásának biztosítására Különleges terület biogazdálkodási terület (K-bg) A területen az árutermelő biogazdálkodáshoz kapcsolódó gazdasági építmények elhelyezésére szolgál. Különleges terület biogazdálkodási területként kerültek kijelölésre a településszerkezeti tervben azok a belterületi, mezőgazdasági műveléssel hasznosított területek, ahol ellenőrzött keretek között valósítható meg a biogazdálkodás (növénytermesztés, állattenyésztés), s az ehhez szükséges gazdasági épületek elhelyezhetők Különleges terület - sportterület (K-sp) A terület főként sportpályák, sportlétesítmények és kiszolgáló épületeik elhelyezésére szolgál. Új Különleges terület sportterület kerül kijelölésre a Szomori úttól délkeletre a patak keleti oldalán (160/1,2, 161, 164, 165/1,3 hrsz).

15 MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 14 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Különleges terület - lovassport-terület (K-lsp) A terület főként lovassporttal kapcsolatos sport és szabadidős tevékenységet kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál, e mellett a területet használók számára szálláshely-szolgáltató és vendéglátó épületek és egyéb turisztikai célú épületek, valamint állattartó épület (istálló) helyezhetők el. A belterület nyugati részén, a Rákóczi Ferenc utcában (65/2, 67/2 hrsz) és a település külterületén, a belterülettel határosan, a Szomori úton (027 hrsz) a meglévő lovastanyák és lovaspálya elsősorban a lovassport, valamint a szolgáltatást igénybe vevők kiszolgálását biztosító építmények elhelyezésére alkalmas, biztosítva a lovasturisztikai szolgáltatás fejlesztésének lehetőségét. Új Különleges terület lovassport-terület kerül kijelölésre a Rákóczi Ferenc utca északi oldalán 421, 423, 427/3,4 hrsz) BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Beépítésre nem szánt területek azok, amelyeken belüli övezetekben a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % ZÖLDTERÜLET KÖZKERT A település lakosságának pihenési, játék és mozgás igényét szolgáló, továbbá a biológiai aktivitással a környezet minőségét javító, településesztétikai értékű, növényzettel fedett közhasználatú közkertek területe. Meglévő közkertek: - a Petőfi Sándor utca középső szakaszán ( hrsz). Tervezett közkertek: - a Szomori út északi szakaszán a patak és belterülethatár közötti terület (167/2, 175, hrsz, és a 169, 170, 172, 173/2, 174, 179, 181/1, 184 hrsz-ú területek egy része); - kapcsolódóan a település északi határában jelölt lakóterületi fejlesztésekhez. (058/20 hrszú terület egy része); - a Patak-sor és a belterülethatár közötti terület (69/2, 70, hrsz); - a temető és a lakóterület között (058/11, 058/12 hrsz-ú területek egy része) ERDŐTERÜLETEK Erdőnek a fás növényekből és társult élőlényekből kialakult életközösséget tekintjük, területfelhasználás szempontjából erdőterületeknek az erdő által elfoglalt 1500 m 2 vagy annál nagyobb kiterjedésű földterületet tekintjük a benne található nyiladékokkal együtt, valamint az erdőtelepítésre tervezett területeket. Erdőnek minősül a meghatározott terület akkor is ha átmenetileg a faállomány vagy az életközösség más eleme hiányzik. Az erdőterületek alapvető jelentőségűek az élővilág megőrzése és a települési környezet minősége szempontjából, valamint elsődleges fontosságúak tájesztétikai szempontból a maradék táji értékek és turisztikai vonzerő megtartása céljából. Az erdősültség növelése, a térség mezoklímájának kedvező irányú megváltoztatása, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklése érdekében a monokultúrás szántóterületek csökkentése, illetve a kedvezőbb ökológiai állapotú területek növelése céljából szükséges. Az erdők telepítésénél fontos, hogy honos, a tájra jellemző fafajok kerüljenek telepítésre, az erdő élővilága gazdagodjon és turisztikai szempontból vonzó erdők alakuljanak ki. Meglévő erdők: a település északi részén, a 1122 j. mellékúttól északra, a szántóterületek közé beékelődő erdőterületek (kb. 26,2 ha); a település délnyugati határában, mozaikosan megjelenő erdőfoltok (kb. 11,6 ha); a település déli részét tájszerkezetileg meghatározó nagy erdőség(kb. 149,2 ha); a település keleti határában lévő erdőterületek (kb. 34,7 ha); A település belterületéhez kapcsolódó erdőterületek délről (kb. 21,5 ha).

16 MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 15 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Tervezett erdők: A település északkeleti határában a tervezett kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület közvetlen közelében (kb. 7,5 ha); a település belterületétől délre eső területeken (11,15 ha) a település belterülettől északra tervezett véderdők (kb. 7,5 ha) MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK A mezőgazdasági területek a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló területek. A mezőgazdasági területek a szerkezeti tervben általános mezőgazdasági terület szántó, általános mezőgazdasági terület gyep, általános mezőgazdasági terület biogazdálkodási terület, illetve kertes mezőgazdasági terület területfelhasználási egységként kerültek felosztásra Általános mezőgazdasági terület szántó Az általános mezőgazdasági terület szántóterülethez tartoznak azok a jelenleg szántóföldi műveléssel hasznosított területek, amelyek a helyi erősen közepes adottságokat figyelembe véve viszonylag jobb minőségűek, megközelítésük, vadaktól való védelmük elfogadható. A szerkezeti terv csökkenti a szántó műveléssel hasznosított területeket és a szántók egy részét gyep, illetve erdő művelési ágba jelöli ki Általános mezőgazdasági terület - gyep A meglévő, jelenleg is gyepként hasznosított területek mellett gyepesítendők a vízfolyások melletti mélyebb fekvésű, vagy az élővilág, a vízminőség szempontjából fontos patak menti területek. A szerkezeti terv az alábbi területeken jelöl ki gyepterületeket: a kisebb vízfolyások, árkok menti területek; erdők előterében a meredekebb hajlásszögű lejtőkön; a település nyugati határában. A gyepterületek növelése tájképi szempontból és a környezetkímélő gazdálkodás szempontjából is fontos Kertes mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági területbe sorolja a szerkezeti terv a település déli és keleti részén elhelyezkedő, korábban zártkertként hasznosított területet Vízgazdálkodási terület Vízgazdálkodási terület a vízmedrek és árvédelmi töltések területe, ahol a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással, a vízi sportolással, strandolással, horgászattal, öntözéssel összefüggő építmények alakíthatók ki. A település külterületén lévő csatornák, patakok medrét, valamint a belterülettől délkeletre fekvő, a Keresztes-puszta melletti tó medrét (Török-kút) a szerkezeti terv vízgazdálkodási területfelhasználási egységként jelöli ki. A belterülettől keletre fekvő völgyben az árok (0104/4 hrsz) duzzasztásával tó alakítható ki (0104/5 hrsz-ú területen). A településtől délre található időszakosan vizenyős területet, mocsárt (0168/3 hrsz) a településszerkezeti terv vízgazdálkodási területként jelöli KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET A terület olyan nagykiterjedésű funkciók elhelyezésére szolgál (temető területek), melyek beépítettsége nem haladja meg a 2%-ot Különleges beépítésre nem szánt terület - temetőterület (Kk-t), kegyeleti park (Kk-kgy) A temető terület a temetkezés kegyeleti épületei, s az azt kiszolgáló és kiegészítő épületek elhelyezésére szolgál. A kegyeleti park lezárt temető. Belterületen a Béke utca nyugati végén helyezkedik el a temető (373, 374 hrsz). A temető bővítése északi irányban lehetséges.

17 MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 16 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Kegyeleti parkként lett lehatárolva a temető nyugati részén az ó- és közép temető, illetve a Petőfi S. utcában a volt szovjet temető (285/1 hrsz) Különleges beépítésre nem szánt terület rekreációs terület (Kk-re) Elsődlegesen szabadidős tevékenységek végzésére, pihenést, testedzést szolgáló épületek elhelyezésére, illetve rendezvények lebonyolítására szolgáló terület. A területen elhelyezhetők a terület használók ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmények mellett kulturális, sportolási és szálláshely célú épületek. Ebbe a területfelhasználási egységbe került a belterülettel határos 04/1 és 011/5 hrsz-ú területek. A szabályozás során figyelemmel kell lenni, hogy a fejlesztések ne sértsék a Natura 2000 területek értékeit, fejlesztésa hatályos jogszabályok alapján csak hatásbecslést követően lehetséges Különleges beépítésre nem szánt terület - bánya (Kk-bá) Azon területek kerültek ezen besorolásba, mely területeken ásványanyag kitermelés végezhető engedéllyel. A külterület kelti részén, a j. mellékúttól délre a 095/3 hrsz-ú terület. A bánya jelentős földtani értékek forrása KÖZLEKEDÉSI TERÜLET ÉS KÖZMŰTERÜLET A közlekedési terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, közterületi gépjármű várakozóhelyek, járdák, és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszereik, környezetvédelmi (fasorok) és forgalomtechnikai létesítményeinek az elhelyezésére szolgál. Tervezett gyorsforgalmi utak - M10-es gyorsforgalmi út a települést közvetlenül nem érinti. - M11-es gyorsforgalmi út a települést közvetlenül nem érinti. A tervezett gyorsforgalmi utak megvalósítása éves időtávra tehető, a nyomvonal m széles környezetének kiépítésre szánt területté történő kijejölésére vonatkozó korlátozás és a m védőtávolság a település közigazgatási területét nem érinti. Országos mellékutak Meglévő: jelű Bajna Úny összekötő út (50-50 méteres védőtávolság) Településközi utak Meglévő: - Máriahalom Szomor közötti települéközi út - Máriahalom Dág közötti településközi út Tervezett - A Komárom-Esztergom megyei Területrendezési Tervben tervezett Máriahalom Sárisáp közötti térségi jelentőségű út; - A Komárom-Esztergom megyei Területrendezési Tervben tervezett Máriahalom Perbál közötti térségi jelentőségű út; Települési gyűjtőutak Meglévő A Széchenyi I. és Petőfi S. utca (a 1122 jelű országos mellékút belterületi szakasza); Meglévő és tervezett települési kiszolgáló utak Meglévő: A település úthálózata kialakultnak mondható, a beállt lakóterületen lévő utcák szabályozási szélessége megfelelő, megtartandó. Tervezett: - Az Árpád utca kikötése a Béke utcáig, szabályozási szélessége 12,0m - Az Árpád utca meghosszabbítása keleti irányban és a 284/1 hrsz-ú úttal való összekötése - Béke utca kiépítése a Jókai Mór utcától a Petőfi utcáig - A település dél-nyugati határában tervezett lakóterület fejlesztési területek megközelítését, feltárását biztosító kiszolgáló út,

18 MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 17 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Közúti csomópontok: Meglévő jelű Tinnye Bajna összekötő út, Széchenyi utca és a Szomori út szintbeni csomópontja, Tervezett települések közötti kerékpárutak: - Epöl - Máriahalom Úny települések közötti kerékpárút; - Máriahalom Epöl települések közötti kerékpárút. Parkolók: Meglévő - Polgármesteri Hivatal Posta előtti parkoló - óvoda előtti parkoló - temető melletti parkoló Tervezett - a jelenlegi buszforduló helyén tervezett parkoló. Meglévő és továbbfejlesztésre tervezett gyalogos útvonalak: Az országos mellékutak, települési gyűjtőutak, és kiszolgáló utak mentén, azok beépített oldalán keskeny, helyenként hiányos burkolt gyalogosjárda van kiépítve. Összességében elmondható, hogy Máriahalom járdahálózatának kiépítettsége tovább fejlesztendő. 4. ÉRTÉKVÉDELEM 4.1 TÁJI ÉRTÉKEK TERMÉSZETVÉDELEM Ex-lege védett érték A Keresztes-puszta mellett álló tó vizét a Török-kút nevezetű forrás táplálja a 0104/1 hrsz-ú területen. További forrás a területen a 0148/1 hrsz-ú területen található Kőszikla forrás. A források a természetvédelmi törvény alapján ex-lege védett kategóriába tartoznak. Natura 2000 területek Máriahalom területének egy részét érinti Natura 2000 SCI terület. Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek a területen: a Kirvai löszgyepek SCI (HUDI20028) a belterülettől délkeletre található erdő- és gyepterületek egy nagyobb összefüggő foltban a perbáli határig; az Epöli szarmata vonulat SCI (HUDI20016) a település gyermelyi határán. Ugyanezen terület az Országos Ökológiai Hálózat részét is képezi. Máriahalom területén a Natura 2000 hálózattal érintett ingatlanok: Epöli szarmata vonulat: 040/2, 040/3, 040/4, 041/1, 041/3, 041/4, 042, 047/4b, 047/4c, 0196, 0198/1, 0198/2, 0203/1, 0203/2, 0203/3, Kirvai löszgyepek: 04/1, 04/2, 05, 07, 010, 011/1, 011/2, 011/3, 011/5, 011/6, 012/2, 012/3, 012/10,012/11, 012/12, 012/13, 0104/8, 0104/9, 0109/4, 0119/1, 0125/3, 0125/4, 0128, 0129, 0134, 0144/4, 0144/5, 0144/6, Országos Ökológiai Hálózat Az OTrT Országos ökológiai hálózat övezetei közül a települést az Ökológiai és zöldfolyosó övezete érinti. Az övezetébe tartoznak a település belterületétől délkeletre található erdő- és gyepterületek egy nagyobb összefüggő foltban a perbáli határig, valamint a település nyugati részén, a gyermelyi hatásban egy keskeny sávban. A terület megegyezik a Natura 2000 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területtel. Megyei területrendezési terv természetvédelmi övezetei A megyei területrendezési terv természetvédelmi övezetei közül a települést a Természeti terület és az Ökológiai (zöld) folyosó övezete érinti. Természeti terület övezetébe tartoznak a település belterületétől délkeletre található erdő- és gyepterületek egy nagyobb összefüggő foltban a perbáli határig.

19 MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 18 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Ökológiai (zöld) folyosó övezetébe tartozik a település északkeleti részén, homokbányától délre eső terület TÁJKÉPVÉDELEMI TERÜLET ÖVEZETE Máriahalom teljes közigazgatási területét belterület kivételével - a megyei terv tájképvédelmi övezetbe sorolta, amely övezet előírásait és irányelveit a településszerkezeti terv a területhasználat meghatározásakor figyelembe vette. Új épület építése esetén látványtervet kell készíteni a beépítésre szánt külterületi telephelyeken, illetve a gazdasági erdőterületen és általános mezőgazdasági területeken MŰVI ÉRTÉKEK Máriahalom több évszázados múltra visszatekintő település. A falu történetéből adódóan is több építészeti értékkel találkozhatunk itt, amelynek egy része mára szinte teljesen tönkrement ORSZÁGOS VÉDELEM A településen négy országos védelem alatt álló építmény található. Ssz. Cím Hrsz Funkció Törzsszám 1. Petőfi S. u Pince-présház (Tájház) Széchenyi u. 318/1 Római katolikus templom Széchenyi u /1 Lakóház Széchenyi u /2 Lakóház HELYI VÉDELEM A településen több épület, illetve épületcsoport őrzi a vidék népi építészetének jellemző vonásait. Ezek megőrzését biztosítani kell. Helyi védelemre javasolható épületek, építmények: Ssz. Cím Hrsz Funkció 1. Széchenyi u /1 Óvoda 2. Széchenyi u Plébánia 3. Széchenyi u /2 Lakóház Pince-présház 5. Petőfi S. u. 231 Pince-présház 6. Szomori út 1007 Pince-présház 7. Petőfi S. u. 272 Pince, gazdasági épület 8. Rákóczi u. 385 Pince 9. Rákóczi u. 386 Pince 10. Külterület 03 Mária kápolna 11. Külterület 03 Szent Vendel kápolna 12. Szomori út 1011 Kőkép 13. Széchenyi I. u. 318/1 Kőkereszt 14. Rákóczi F. u. 317/3 Kőkereszt 15. Petőfi S. u. 285/1 Kőkereszt 16. Petőfi S. u. 191 I. világháborús emlékmű 17. Petőfi S. u. 191 II. világháborús emlékmű 18. Külterület 03 Kőkereszt A kialakult településszerkezet egyedi arculatot kölcsönöz a településnek. A településen a régi településmag védelmét a sajátos építészeti jelleg megőrzését utcaképvédelem - kijelölésével és védelmi szempontú szabályozással kell megvalósítani. 4.3 RÉGÉSZETI TERÜLETEK A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartása szerint a településen több régészeti lelőhely található.

20 MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 19 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Ssz. Lelőhely neve KÖH Hrsz azonosító 1. Máriahalompuszta - Török-kút / Csabai úti dűlő /5 3. Présházi földek /2, 02/ Tsz major (Trettplatz dűlő) /24, 26-27, 058/7 5. Homokbánya /3 6. Grosse Wiesen /1; 02/4 7. Béka-hegy /3 8. Grosses feld (Nagy föld; /4, illetve kiterjedhet a 407, 408, 411, 414, Ördög-völgy) 415, 416/1, 419, 421. sz. 9. Hanfäcker (Kakas-föld) Kolostor-hegy / Friedhofs Äcker - A Béke utca - 058/20 keleti meghosszabbításában 12. Trettplatz - Ipartelep - 058/28, kapcsolódó régészeti érdekű terület: 078/ Úny - Őrlő úti dűlő - zárkert 5. KÖRNYEZETALAKÍTÁS ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM A Településszerkezeti és Szabályozási terv készítésekor elsődleges szempont Máriahalom tájhasználatának és meglévő környezeti értékeinek védelme, a környezeti elemek megőrzése és lehetőség szerint állapotuk javítása. Máriahalom területén jelentős környezetterhelést jelentő tevékenység nem található. A településen a közlekedésből, ipari tevékenységből származó szennyezés elhanyagolható mértékű. A Gyermelyi Zrt. dági telepének terhelése Úny mellett Máriahalmon jelentkezik. Környezetvédelmi problémák elsősorban a település csatornázatlanságából és abból adódnak, hogy a terület felszíni szennyeződésre érzékeny, a felszínen települő porózus, jó vízelvezető talajképződmények miatt. 5.1 A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ-, TALAJVÉDELEM Máriahalom felszíni vízfolyása az Únyi-patak Máriahalmi-ága, mely a település belterületét megkerülve torkollik a településhatáron húzódó Únyi-patakba. A településen található továbbá az ex lege védett forrás a Törökkút és a Kőszikla forrás. Az alapkőzet minősége miatt a terület egésze karsztosnak tekinthető, több helyen nyílt karsztfelszínek jellemzők, ezért a település egésze vízföldtani szempontból érzékeny terület, mely különösen érzékeny a talaj- és a talajvízszennyezésre. A 27/2006. kormányrendelet - a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről - melléklete tartalmazza a nitrátérzékeny települések listáját. Máriahalom ebben, mint nitrátérzékeny település szerepel. Mindezért kiemelkedő feladat az ésszerű tájhasználat kialakítása, a mezőgazdasági területeken a környezetkímélő eszközök alkalmazása, valamint a műtrágyák, szennyvizek kezelésére. Máriahalom területe a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet (a felszín alatti vizek védelméről) alapján, a 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet melléklete szerint szennyezés-érzékenységi szempontból az érzékeny kategóriába tartozik, s kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület a felszín alatt 100 m-en belül mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók. (A 219/2004. kormányrendelet szerint tilos a felszín alatti vizekbe bevezetni a rendelet szerinti kockázatos anyagokat, ill. az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása során ilyen anyag keletkezéséhez vezető közvetlen anyagot.) A felszín alatti vizek és a talaj szennyeződésének megakadályozása érdekében szükséges a településen a közműves szennyvíz-elvezetés teljes körű kiépítése, ennek megvalósulásáig a csatorna-hálózaton kívüli szennyvíztárolás felülvizsgálata, szükség esetén szankcionálása, és zárt rendszerű közműpótlók alkalmazása.