Szabad Bölcsészet alapszak Tantárgyi programok

Átírás

1 Tantárgy neve: BEVEZETÉS AZ INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIÁBA Kredit: 2 Heti óraszám: 1 Óratípus: Előadás X Értékelés: Kollokvium i jegy X Tantárgy leírása: A tantárgy célja: a tárgy közös informatikai alapozó kurzus a természettudományos képzésben résztvevő hallgatók számára. Célja, a korábbi tanulmányok során megszerzett informatikai (számítástechnika) alapismeretek kibővítése, rendszerezése, a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges elektronikus adatkezelés és információszerzés fejlesztése. Továbbá prezentációk formájában, projektek elkészítésén keresztül felkészítést nyújt a tudományos kutatómunkák, előadások, elemzések korszerű technikai megvalósításához. A tárgy tartalma: Elektronikus adatkezelés alapjai, szöveges és tényadatbázisok. Megvalósítás táblázatkezelő programban. (számítások; adatlistás műveletek: rendezés, szűrés, kimutatások készítése; diagramok). Elektronikus adatkezelés relációs adatbázisok belső struktúrája; adatok importálása; lekérdezési feladatok; jelentések megvalósítás adatbázis-kezelő programban. Elektronikus információszerzés hálózati, könyvtári információforrások. A multimédia elemei a prezentáció-készítés területén. Az alapszakhoz kapcsolódó projekt elkészítése, mely integrálja az információszerzés és adatkezelés megismert technikáit. Pétery Kristóf: Táblázatkezelés Excel Kossuth Kiadó, 2002 Dr. Kovácsné Cohner Judit - Dr. Kovács Tivadar - Ozsváth Miklós: Adatkezelés az MS ACCESS 2000 alkalmazásával. ComputerBooks, Gerő Judit: PowerPoint 2000 Prezentáció készítése mesterfokon. ComputerBooks, Tantárgyfelelős: Balogh Imre Oktatók: Balogh Imre

2 Tantárgy neve: KÖNYVTÁRISMERET, KÖNYVTÁRHASZNÁLAT Kredit: 2 Heti óraszám: 1 i jegy Tantárgy leírása: Cél, hogy a hallgatók megismerjék a tanulmányaikhoz és a majdani tudományos kutatásban való részvételükhöz szükséges olyan információkat, amelyeket a könyvtárak és más tájékoztatási intézmények nyújtanak. Szerezzék az ezek hatékony használatához szükséges legalapvetőbb jártasságokat és készségeket. Tematika: Az információ szerepe a tanulásban, kutatásban, korunk társadalmában. Könyvtártípusok és feladataik. Dokumentumtípusok, a dokumentumok felosztása különböző szempontok szerint. A könyvtári katalógusok és funkciójuk. A BDF könyvtár számítógépes katalógusának működése. Számítógépek a könyvtárban. A bibliográfiák és fajtáik. Információforrások az Interneten. Referáló és teljes szövegű online szakirodalmi adatbázisok. Adatgyűjtés, bibliográfia, hivatkozások. Információgyűjtés az Internetről. Kérdezze a könyvtárost! (virtuális tájékoztatás) Csermely Péter et al.: Kutatás és közlés a természettudományokban. Osiris, Umberto Eco: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Gondolat, Farkas Éva: Bevezetés a könyvtári információkeresés technikájába. Fercsik Erzsébet: Dolgozatírás felsőfokon. Krónika Nova, Ungváry Rudolf: A tartalom szerinti információkeresés az interneten. 1. rész. Indexelőszolgáltatások. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 47. évf., 2000., 1. sz., rész. Internetkatalógusok. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 47. évf., 2000., 2.sz., Tantárgyfelelős: Koltay Tibor Oktatók: Koltay Tibor

3 Tantárgy neve: BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA Kredit: 2 Heti óraszám:2 i jegy Tantárgy leírása: A kurzus célja, hogy a hallgatókat bevezesse a szociológia alapfogalmaiba, összefüggésrendszerébe, gondolkodásmódjába. Felöleli a társadalmi struktúra, a szegénység, a kisebbségszociológia, családszociológia a deviancia, valamint az életmód-szociológia kérdéseit. Bevezet a kvantitatív és kvalitatív módszertan különbségeinek megértésébe. Átfogó képet kapnak a hallgatók a kutatásmódszertan jelentőségéről, megismerik az empirikus kategóriák összefüggéseit, a kutatás fázisait, módszereit. A kutatásmódszertani kérdések megértése érdekében rövid episztemológiai áttekintést is kapnak, hogy elhelyezhessék a különböző kutatási megközelítéseket, s áttekintésük is legyen a módszerek változásiról. A kvalitatív módszertan alapfogalmait ismerteti meg (változók, indikátorok, kauzalitás, asszociációk), a konceptualizáció és az operacionalizáció folyamatát és jelentőségét, a kérdőívszerkesztés módszertanát, a tartalomelemezés módszertanát, összehasonlító elemzést. Giddens: Elszabadult világ. Perfekt Kiadó, Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Osiris, E. Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, T. May: Social Research: Issues, Methods and Process 2nd ed. Open University Press, Tantárgyfelelős: Miszlivetz Ferenc Oktatók: Miszlivetz Ferenc

4 Tantárgy neve: KOMMUNIKÁCIÓELMÉLETEK Kredit: 2 i jegy A tantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a kommunikáció jelenségéről kialakult elméleteket, tisztába legyenek azzal, milyen nézőpontokon keresztül lehet a kommunikáció jelenségét megközelíteni. Ahhoz, hogy a kommunikáció jelenségszférájának határai kijelölhetőek legyenek, három perspektíva figyelembevétele szükséges. A) Szerkezeti: ennek keretében a tranzaktív, interaktív, kultivációs, participációs modellek kerülnek tárgyalásra. B) Funkcionális: ez a megközelítés az informálás, meggyőzés, érzelmek kifejezése, szocializáció stb. ismeretét jelenti. C) A kutatási hagyományok: a szociálpszichológia, kibernetika, retorika, szemiotika, fenomenológia, társadalomkritika, tudásszociológiai és a kapcsolódó tudományterületek, mint az általános nyelvészet, információelmélet, kibernetika saját nézőpontjából tekintünk a kommunikáció jelenségére. Kötelező irodalom Béres István Horányi Özséb (szerk.): Társadalmi kommunikáció. Osiris, Fassler, Manfred: Was ist Kommunikation? München: Fink, 1997 Griffin, E.: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat, Horányi Özséb: Kommunikáció I-II. General Press, McQuai, Denis: Tömegkommunikáció. Osiris, (megjelenés előtt) Rosengren, Karl Erik: Kommunikáció. Typotex, Tantárgyfelelős: Horányi Özséb Oktató: Horányi Özséb

5 Tantárgy neve: BEVEZETÉS AZ ESZTÉTIKÁBA i jegy Tantárgy leírása: A kurzus célja, hogy a művészetről való gondolkodás történetének legfontosabb dokumentumaival ismertesse meg a hallgatókat. Bemutatja, milyen helyet, szerepet foglal el a szépségről, a művészetről, az alkotó tevékenységről és befogadásról való beszéd a filozófiai gondolkodásban, hogyan bontakozott ki az önálló esztétika tudománya és milyen lehetőségei vannak ma, a művészi pluralitás korában. Olyan fogalmak mentén halad, mint művészet-természet, látszat-valóság, mimézis, katarzis, szépség, kreáció-imitáció, zseni, képzelőerő, ízlés, élmény, érzékiség. W. Tatarkiewicz: Az esztétika alapfogalmai. Hat fogalom története. Kossuth Kiadó, H.-G. Gadamer: Igazság és módszer. I. rész. Gondolat, A. C. Danto: A közhely színeváltozása. Enciklopédia Kiadó, Tantárgyfelelős: Galgóczi Krisztina Oktatók: Galgóczi Krisztina

6 Tantárgy neve: BEVEZETÉS AZ ETIKÁBA i jegy Tantárgy leírása: A tárgy célja azoknak a legfontosabbnak látszó kérdéseknek a felvetése, melyek kontextusként szolgálhatnak a további kurzusokon fölvetett és alaposabban elemzett részproblémák számára. Főbb kérdések: Van-e etikatörténet?; A modernitás kialakulásának következményei; Ismeretelmélet és etika; Érzületetika és szándéketika; Etika és politika. MacIntyre: Az erény nyomában. (részletek) Heller Ágnes: Morálfilozófia. (részletek) Kant: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése. J: S. Mill: Haszonelvűség. Max Weber: A politika mint hivatás. Tantárgyfelelős: Lányi András Oktatók: Lányi András

7 Tantárgy neve: Bevezetés a filmelméletbe i jegy Tantárgy leírása: A tantárgy bevezetést nyújt a filmelmélet néhány kiemelkedően fontos területének kérdéseibe és problémáiba. A hallgatók megismerkednek a mozgóképes műfajokkal, azok társadalmi szerepének, kommunikatív funkcióinak, kifejezőeszközeinek hasonlóságaival és eltéréseivel. A kurzus a filmmel foglalkozó diszciplínák és interdiszciplináris megközelítések alapvető fogalmi és módszertani eszközeit is áttekinti, felkészítve a hallgatókat haladóbb, speciális témákkal foglalkozó filmelméleti és filmtörténeti kurzusok elvégzésére. Az elméleti ismereteket a félév során folyamatosan filmelemzési gyakorlatok egészítik ki. Arnheim, R.: A vizuális élmény. Gondolat, Bazin, A.: Mi a film? Osiris, Bíró, Y.: A hetedik művészet: A film formanyelve. Osiris, Braudy, L. Cohen, M. (eds.): Film Theory and Criticism, 5th edition. Oxford: Oxford University Press, Gelencsér, G. (szerk.): Képkorszak Szöveggyűjtemény. Korona Kiadó, Hill, J Gibson, P. C. (eds.): The Oxford Guide to Film Studies. Oxford: Oxford University Press, Tantárgyfelelős: Bátori Zsolt Oktatók: Bátori Zsolt

8 Tantárgy neve: BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA i jegy Tantárgy leírása: A tantárgy bevezetést nyújt az európai filozófiai gondolkodás néhány kiemelkedően fontos területének fogalmi- és problémavilágába. Bemutatja a metafizika, az ismeretelmélet, a történelemfilozófia és a politikai filozófia főbb témaköreit, s vázlatosan áttekinti a felsorolt filozófiai diszciplínákban történetileg változó formákban megfogalmazódó legjellegzetesebb kérdésfeltevéseket és válaszkísérleteket. Steiger K.: Filozófia (Tankönyv). Holnap Kiadó, Steiger K.: Bevezetés a filozófiába (Szöveggyűjtemény) Holnap Kiadó, Warburton, R.: Bevezetés a filozófiába. Kossuth Könyvkiadó, Collingwood, R. G.: A történelem eszméje Gondolat K. Bp Politikai filozófiák enciklopédiája. Kossuth Könyvkiadó, Huoranszky F. (szerk.): Modern politikai filozófia. Osiris Láthatatlan Kollégium, Tantárgyfelelős: Tallár Ferenc Oktatók: Tallár Ferenc

9 Tantárgy neve: BEVEZETÉS A VALLÁSTUDOMÁNYBA i jegy Tantárgy leírása: A tárgy célja, hogy általános bevezetést nyújtson a vallástudomány és vallásfilozófia főbb problémáiba (teológia, vallásfilozófia, vallástudomány viszonya; vallás és tudomány problematikája, stb.). Fontos feladat, hogy néhány speciális kérdés elemzése révén kialakítsa a hallgatókban azt a problémaérzékenységet és értelmezési készséget, melyre a későbbi vallástudományi tanulmányaik során a sikeres előrehaladáshoz elengedhetetlenül szükségük lesz. McGrath, Alister E.: Tudomány és vallás: Bevezetés. Typotex, Schaeffler, Richard: A vallásfilozófia kézikönyve. Osiris, Eliade, Mircea: Az örök visszatérés mítosza. Európa, Budapest, Kolakowski, Leszek: Ha nincsen Isten Európa, Tillich, Paul: Rendszeres teológia, o., Osiris, Tantárgyfelelős: Rugássi Gyula Oktatók: Rugási Gyula

10 Tantárgy neve: ÍRÁSGYAKORLAT Kredit: 2 i jegy Tantárgy leírása: A kurzus, a tudományos írás formai illetve tartalmi követelményeit szem előtt tartva, a résztvevők íráskészségét igyekszik fejleszteni. A fő témák: A tudományos szerkezete, bevezetés, a téma kifejtése, konklúzió, a paragrafusok szerkesztése, a mondatszerkesztés; Az érvelés és a meggyőzés legalapvetőbb technikái, bizonyítékok, vita és ellenérvek; A stílus elemei; A forma elemei, formális stílus, dokumentáció, hivatkozások. A tanulók a fenti témákat adott szövegekről írt rövid esszék közös megtárgyalása és javítása közben sajátítják el. A kurzus célja nem elsősorban az egyetemeken megkövetelt esszéforma megtanítása, hanem az érvelő írásmódhoz és problémamegoldáshoz szükséges képességek fejlesztése. Eco: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Gondolat, 1994 Richard Aczel: Hogyan írjunk esszét? Osiris, Szikszainé Nagy Irma: Szövegértés szövegelemzés - szövegalkotás. Osiris, Tantárgyfelelős: Komorjai László Oktatók: Komorjai László

11 Tantárgy neve: ESZTÉTIKAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1. (ANTIK ÉS KÖZÉPKORI ESZTÉTIKA) Kredit: 6 Félév: 2 Heti óraszám: 4 X i jegy X Nemcsak a modern esztétikai gondolkodás kezdeményeinek, előtörténetének bemutatása jelenti a tantárgy alapvető célját, hanem bizonyos esztétikai kulcsfogalmak (poétika, tekhné, mimészisz, katharszisz, aiszthészisz stb.) eredeti értelmének és a közöttük fennálló viszonynak a megvilágítása is. A kurzusnak képet kell adnia arról is, hogy az ókori és a középkori szépségelméletek általános filozófiai (etikai, ismeretelméleti, vallásfilozófiai) kontextusban nyerik el értelmüket. A szeminárium szervesen kapcsolódik a félév esztétikatörténeti előadásához. Míg az előadás a történetiségre és a gondolkodási folyamat bemutatására helyezi a hangsúlyt, a szeminárium a művek alaposabb olvasatát tűzi ki céljául. A szeminárium -mint első ebben a sorban - arra is törekszik, hogy bemutassa a hallgatóknak, hogyan közelíthetünk egy esztétikai szöveghez. Grassi, E.: A szépség ókori elmélete. Tanulmány Kiadó, Az égi és a földi szépről. Szerk. Redl K., Gondolat, Gilbert-Kuhn: Az esztétika története. Gondolat, Bencze Lóránt: A metapherein mint a homo sapiens sajátja. Bp, Gombrich, E. H.: Reneszánsz tanulmányok. Corvina, Platón: Az állam (részletek), Európa, Arisztotelész: Poétika. PannonKlett, Tantárgyfelelős: Galgóczi Krisztina Oktatók: Gelenczey-Miháltz Alirán, Galgóczi Krisztina

12 Tantárgy neve: ESZTÉTIKAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 2. (RENESZÁNSZ ÉS FELVILÁGOSODÁSKORI ESZTÉTIKA) Kredit: 6 Félév: 2 Heti óraszám: 4 X i jegy X A kurzus első része áttekinti az antik poétika és retorika újjáéledése nyomán kiformálódó poétikai és traktátus irodalmat, különös tekintettel az azokban megfogalmazott művészi gyakorlatokra, műfaji jellemzőkre, előírásokra, az emancipálódó képzőművészetek érveire és az ezek körül zajló vitákra. A kurzus második felében annak a 18. században kiformálódó esztétikai beszédmódnak a kilakulását követjük nyomon, melynek kulcsfogalmai az ízlés, képzelet, szépművészetek. A szeminárium szervesen kapcsolódik a félév esztétikatörténeti előadásához. Míg az előadás a történetiségre és a gondolkodási folyamat bemutatására helyezi a hangsúlyt, a szeminárium a művek alapos olvasatát tűzi ki céljául. W. Tatarkiewicz: Az esztétika alapfogalmai. (részletek) Kossuth Kiadó, Cesare Vasoli: A humanizmus és a reneszánsz esztétikája. Akadémiai Kiadó, Szécsényi Endre: Társiasság és tekintély. (részletek) Osiris Kiadó, Kisbali László (szerk.): Az esztétika forrásvidéke. Janus, D. Hume: A jó ízlésről. In.: Hume összes esszéi. Atlantisz, Lessing, G. E.: Laokóon - Hamburgi dramaturgia. Akadémiai, Tantárgyfelelős: Galgóczi Krisztina Oktatók: Nagy Anna, Galgóczi Krisztina

13 Tantárgy neve: ESZTÉTIKAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 3. (KLASSZIKUS NÉMET ESZTÉTIKA) Kredit: 6 Félév: 2 Heti óraszám: 4 X i jegy X A kurzus előadásaiból a hallgatók képet kapnak az esztétika mint önálló diszciplína kialakulásának történetéről, az ezt kísérő vitákról, valamint az esztétikai gondolkodás legjelesebb alakjairól a tárgyalt időszakban. Az előadásokhoz kapcsolódó szeminárium keretében túlnyomó részt szövegelemző és -értelmező órákat tartunk, hogy hallgatóinknak mind világosabb elképzelésük legyen arról, miben áll a klasszikus német esztétikai törekvéseiben munkáló rendszerszerűség, teoretikus igény és melyek azok a pontok, melyekkel az esztétikai gondolkodás más tárgyterületekkel (ontológia, etika, vallásfilozófia) érintkezik. Baumgarten, A. G.: Esztétika. Atlantisz, Winckelmann, J. J.: Művészeti írások. Magyar Helikon, Kant, I.: Az ítélőerő kritikája. Osiris, Hegel, G. F. W.: Esztétikai előadások. Akadémiai, Schlegel, A. W. és F.: Válogatott esztétikai írások. Gondolat, Schelling, F. W. J.: A művészet filozófiája. Akadémiai, Tantárgyfelelős: Galgóczi Krisztina Oktatók: Hévizi Ottó, Pongrácz Tibor

14 Tantárgy neve: ESZTÉTIKAI HATÁRTUDOMÁNYOK (MŰVÉSZETPSZICHOLÓGIA) i jegy A kurzus nemcsak történeti és tipológiai áttekintést ad a művészetpszichológia tárgykö-rében, de egyben kitekintést nyújt e terület más tudományágakkal való érintkezésére (pl. pszichológia, szociológia, antropológia, kultúratudomány). Ezáltal a hallgatók a különböző tudományágak manapság elengedhetetlen együttműködésének (interdiszciplinaritás) egyik legnagyobb múltra visszatekintő példájával ismerkedhetnek meg. A kurzus során elsajátított tudást applikativ módon tudják majd felhasználni művészeti alkotások elemzésekor. Halász László (szerk): Művészetpszichológia. Gondolat, Mérei Ferenc: vett a füvekből édes illatot : művészetpszichológia. Múzsák, Bókay-Erős: Pszichoanalízis és irodalomtudomány. Szöveggyűjtemény. Filum, Rudolf Arnheim: New eassays on the psychology of art. UCP Tantárgyfelelős: Nagy Anna Oktatók: Galgóczi Krisztina

15 Tantárgy neve: ESZTÉTIKAI HATÁRTUDOMÁNYOK (MŰVÉSZETSZOCIOLÓGIA) i jegy A kurzus a szűkebben vett esztétikának nem részét képező, de a művészettudományi műveltség szempontjából fontos tudásterülettel ismerteti meg a hallgatókat. Olyan kérdéseket jár körül, mint a művészeti termelés és művészi befogadás társadalomtörténete, a művész státusának történeti alakulása, a művészet autonómiájának kérdése, a művészeti világ valamint a művészeti intézményrendszer felépítése és működése. Kitér a művészetekről szóló legreprezentatívabb modern szociológiai elméletekre is. J. Habermas: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltása, Osiris, Budapest, A művészeti észlelés szociológiai elméletének elemei, In: Józsa P. (szerk.), Művészetszociológia. KJK, U. Eco: A rossz ízlés struktúrája, in: A nyitott mű. Gondolat, P. Bourdieu: A kulturális alkotások tudományos vizsgálata érdekében. In: A gyakorlati észjárás. Napvilág, Alapelvek a kulturális alkotások szociológiájához. In: Wessely Anna (szerk.): A kultúra szociológiája. Osiris, Tantárgyfelelős: Nagy Anna Oktatók: Király Edit, Nagy Anna

16 Tantárgy neve: ESZTÉTIKAI HATÁRTUDOMÁNYOK (KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA) Óratípus: Előadás X Értékelés: Kollokvium i jegy X Az esztétikai látásmód és gondolkodás történeti és kulturális differenciáinak, a diakrón és szinkron különbségeknek a bemutatása áll a kurzus előadásainak homlokterében. A tantárgy keretében mindenekelőtt arra törekszünk, hogy a hallgatókat minél több szempontokból és minél kiterjedtebb (főleg képzőművészeti és irodalmi) példatár segítségével ismertessük meg ennek a fiatal tudományágnak a kérdéseivel, és így összetettebb és árnyaltabb képet kapjanak az esztétikai tapasztalat történeti előfeltételeiről, az esztétikai megértés szükségszerű 'perspektivikusságáról'. Antropológia és irodalom. Szerk. Biczó G., Csokonai, Maquet, J.: Az esztétikai tapasztalat. A vizuális művészetek antropológus szemmel, Csokonai, Gombrich, E. H.: Művészet és illúzió. Gondolat, De Man, P.: Olvasás és történelem. Osiris, 2004 Tantárgyfelelős: Nagy Anna Oktatók: Király Edit, Bátori Zsolt

17 Tantárgy neve: ESZTÉTIKAI HATÁRTUDOMÁNYOK (BEVEZETÉS A MŰVÉSZETTÖRTÉNET-ELMÉLETBE) i jegy A szemináriumon a művészettörténetírás különböző előfeltevéseken nyugvó, metodológiai és érveléstechnikai szempontból sokszor egymással vitázó műértelmezési koncepcióit ismerhetik meg a hallgatók. A művészettörténeti gondolkodásban meghatározó szerzők, illetve szövegek történeti áttekintése összekapcsolódik a kép és kultúra, kép és nyelv összefüggéseit vizsgáló, valamint a képzőművészeti alkotások sajátosságait feltárni igyekvő, a képiség autonómiáját megalapozó műértelmező stratégiák szisztematikus bemutatásával. A stílustörténeti, ikonológiai, ikonikai, hermeneutikai szemlélet-és beszédmódokat egy-egy paradigmatikus szöveg (műelemzés) bemutatásával demonstráljuk. A. Riegl: A képzőművészetek történeti grammatikája. In: Enigma IX. Évfolyam, 2002, 33. szám H. Wölfflin: Művészettörténeti alapfogalmak. (Bevezetés, Befejezés, Utószó) Corvina, E. Panofsky: Ikonográfia és ikonológia: bevezetés a reneszánsz művészet tanulmányozásába. In: A jelentés a vizuális művészetekben. Gondolat, M. Imdahl: Művészettörténeti megjegyzések az esztétikai tapasztalathoz. In: Fenomén és mű. Kijárat Kiadó, O. Bätschmann: Bevezetés a művészettörténeti hermeneutikába. Corvina, Budapest, Tantárgyfelelős: Nagy Anna Oktatók: Nagy Anna

18 Tantárgy neve: ETIKATÖRTÉNET 1. (ANTIK ETIKA) i jegy A kurzus bevezetést nyújt az antik etikai és politikai gondolkodás probléma- és fogalmi világába, és közben bemutatja a görög-római etika történetének egyes korszakait, jelentős gondolkodóit a preszókratikus kezdetektől Ciceroig. A kurzus tematikájának főbb részei a következők: az etikai gondolkodás kezdetei (preszókratikusok és szofisták), Szókratész és Platón, Arisztotelész, a hellenisztikus filozófiák (epikureizmus, szkepticizmus, sztoicizmus), végül Cicero etikai és politikaelméleti munkássága. G.S: Kirk, J.E. Raven, M. Schofield: A preszókratikus filozófusok. Atlantisz, 1998; A szofista filozófia. Szöveggyűjtemény. Szerk: Steiger Kornél. Atlantisz, Platón: Kritón, Menón, Állam (részletek), in: Platón összes művei. Európa, Arisztotelész: Nikomakhoszi etika, Politika. (részletek, különböző kiadásokban) A.A. Long.: Hellenisztikus filozófia. Osiris, Sztoikus etikai antológia. Szerk: Steiger Kornél. Gondolat, Cicero: Tusculumi eszmecsere (részletek). Allprint, Tantárgyfelelős: Borbély Gábor Oktatók: Gelenczey-Miháltz Alirán

19 Tantárgy neve: ETIKATÖRTÉNET 1. (KERESZTÉNY ETIKA) i jegy A kurzus során a morálfilozófia szempontjából legfontosabb középkori keresztény szerzőkkel foglalkozunk. Külön figyelmet szentelünk a szabad akarat és az isteni mindenhatóság viszonyának. A legfontosabb témák a következők: hellenisztikus etikai elméletek és a korai keresztény szerzők; a keleti kereszténység és Szent Ágoston; Boëthius De consolatione philosophiae, a mű hatása a nyugati középkorra; Dionüsziosz Areopagita misztikus teológiája; Johannes Scotus Eriugena az eleve elrendelésről; Petrus Abaelardus: a jó szemantikája, s a bűn, mint Isten megvetése; az arisztotelészi etika recepciója a teológusok körében: Albertus Magnus, Aquinói Szent Tamás; a legfőbb jó és a filozófia: Boëthius de Dacia; Ockham az isteni előretudásról és az eleve elrendelésről; a Luther-Erasmus vita. Órigenész? A princípiumokról. Harmadik könyv. Kairosz Kiadó, II., 5-93.o. Boëthius: A filozófia vigasztalása. Európa Kiadó, Augustinus: A boldog életről - A szabad akaratról. Európa Kiadó, Budapest, Augustinus: Vallomások. Gondolat, Petrus Abaelardus: Etika. Ford. Turgonyi Zoltán. Filozófiai Intézet, Vidrányi Katalin: Megjegyzések Augustinushoz. Világosság, December. Melléklet. Ál-Areopagita Dénes: Misztikus teológia. In: Az isteni és emberi természetről. Atlantisz, o. Aquinói Szent Tamás: Summa theologiae, Prima Secundae, szemelvények, in: Aquinói Szent Tamás szemelvényekben. Ford. Schütz Antal, Szent István Társulat, o. Rotterdami Erasmus: Értekezés, avagy összeállítás a szabad akaratról. In.: Reneszánsz etikai antológia, szerk. Vajda Mihály, Gondolat, Budapest, o Tantárgyfelelős: Borbély Gábor Oktatók: Borbély Gábor

20 Tantárgy neve: ETIKATÖRTÉNET 1. (RENESZÁNSZ ÉS FELVILÁGOSODÁS) i jegy A kurzus célja áttekintést adni általában a reneszánsz szellemi életének fontosabb meghatározó elemeiről, melyek kijelölik az etikai gondolkodás helyét és lehetőségeit. Számba véve a reformáció és ellenreformáció (vagy katolikus reformáció) főbb etikai és társadalmi vonatkozásait, külön kitér a kurzus Hobbes és Spinoza etikafelfogására, hiszen szisztematikus értelemben ők fejtenek ki először etikát, éspedig az ember természetéről alkotott szisztematikus filozófiai felfogás alapján. A kurzus ezután az említett két filozófust alapul véve áttekinti a brit és a kontinentális erkölcsfilozófia törekvéseket Hume-ig, illetve Kantig, mindig szélesebb társadalomés ismeretelméleti helyezve az etikai történetét. Denis Diderot: Rameau unokaöccse. Thomas Hobbes: Leviatán. Immanuel Kant: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése. Benedictus de Spinoza: Etika. Vajda M. (szerk.:) Reneszánsz etikai antológia. Tantárgyfelelős: Borbély Gábor Oktatók: Borbély Gábor

21 Tantárgy neve: ETIKATÖRTÉNET 2. (ÉSZ, SZABADSÁG, EGYETEMESSÉG KANTNÁL) i jegy A kurzus bevezetés a kanti etikába, azonban az alapelemek tárgyalásán túl kitér arra is, miként ágyazódik be a formális etika a rendszernek azok közé az elemei közé, amelyek révén Kant a mit remélhetek? kérdésére próbált választ keresni, és hogy a kanti etika belső problémái (a moralitás és legalitás összemosódása vagy a kategorikus imperatívusz formuláinak működési zavarai) miként vetnek föl olyan kérdéseket, mint az erkölcsi érvelés aszimmetriáinak, racionalitásának, illetve a racionalitás korlátainak a problémája. Immanuel Kant: A gyakorlati ész kritikája. Osiris, uő: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése. In: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése. Gondolat Sir David Ross: Kant etikája. Kommentár Az erkölcsök metafizikájának alapvetéséhez. Gond 31. Ernst Cassirer: Kant élete és műve. Osiris, Alasdair MacIntyre: Az erény nyomában. Osiris, Tantárgyfelelős: Borbély Gábor Oktatók: Mesterházi Miklós

22 Tantárgy neve: ETIKATÖRTÉNET 2. (20. SZÁZADI ETIKA) i jegy A korunk etikai gondolkodását leginkább meghatározó szerzők és iskolák áttekintése során két fő szempontot követünk: - Hogyan kapcsolódnak a hagyományhoz, mennyiben kínálnak újszerű választ az erkölcsi gondolkodás története során kimunkált kérdésekre? - Hogyan jelennek meg az etikában a kor nagy kérdései, pl. a tudományos-technikai forradalom következményei, az életvilág fragmentálódása, a kiszolgáltatottság a totális rendszereknek/globális struktúráknak, a szélső individualizmus és a megvalósult univerzalizmus kettőssége, a társadalmi szerepek relativizálódása, az identitás pralizálódása stb? Az alapképzés tematikájának összeállításánál ugyanakkor figyelembe kellett vennünk, hogy a kortárs etika meghatározó szövegeinek egy jelentős része ezen a szinten még nehezen értelmezhető. Tematika: - Az etikai liberalizmus az emberi jogoktól az elismerés-etikáig. Az autonómia dilemmái. - Pragmatizmus, utilitarizmus, kommunitárius irányzatok. A közjó dilemmái. - Posztmodern érték- és céletikák. A mérték dilemmái. - Tények és értékek. Fenomenológia és hermeneutika az etikában. - A felelősség újraértelmezése. Perszonalizmus. A Másik szabadsága. - Alkalmazott etikák. J.Habermas: Feljegyzések a diszkurzusetika programjának megalapozásához. In: Uő: A kommunikatív etika o. Új Mandátum, H.Jonas: Az emberi cselekvés megváltozott természete. In: Természet és szabadság, Osiris, 2000 Kindler J.-Zsolnai L.: Etika a gazdaságban o. Fromm, Sen, Rawls, Etzioni stb. írásai. Keraban, A.Macintyre: Az erény nyomában. Osiris, Tengelyi L.: Élettörténet és sorsesemény. Atlantisz, Vajda M.: Miként lehetséges ma materiális értéketika? In: Uő: Változó evidenciák. Cserépfalvy-Századvég, Tantárgyfelelős: Borbély Gábor Oktatók: Lányi András

23 Tantárgy neve: F ILOZÓFIATÖRTÉNET 1. (GÖRÖG FILOZÓFIA) i jegy A kurzus bevezetést nyújt az antik filozófiai gondolkodás probléma- és fogalmi világába, miközben bemutatja az antik filozófia történetének egyes korszakait és jelentős alakjait a preszókratikus kezdetektől az újplatonizmus megjelenéséig. A kurzus tematikájának főbb elemei a következők: a preszókratikus filozófia, a szofisták, Szókratész és Platón, Arisztotelész, a hellenisztikus filozófiák (epikureizmus, szkepticizmus, sztoicizmus) és az újplatonizmus. Kirk, G. S. Raven, J. E. Schofield, M.: A preszókratikus filozófusok. Atlantisz, Steiger K. (szerk.): A szofista filozófia. Szöveggyűjtemény. Atlantisz, Kerferd, G. B.: A szofista mozgalom. Osiris, Platón: Szókratész védőbeszéde, Kritón, Phaidón, Állam, Timaiosz, Theaitétosz, Szofista. In: Platón összes művei. Európa, Taylor, A. E.: Platón. Osiris, Arisztotelész: Metafizika, Lélekfilozófiai írások, Nikomakhoszi ethika, Politika. (részletek különböző kiadásokban) Ross, D.: Arisztotelész. Osiris, Long, A. A.: Hellenisztikus filozófia. Osiris, Wallis, R.T.: Az újplatonizmus. Osiris, Tantárgyfelelős: Gelenczey-Miháltz Alirán Oktatók: Gelenczey-Miháltz Alirán

24 Tantárgy neve: FILOZÓFIATÖRTÉNET 1. (KÖZÉPKORI FILOZÓFIA) i jegy A kurzus témái: (1)A középkori filozófia historiográfiájának áttekintése. A történeti és az analitikus megközelítés. (2)Az Arisztotelész-recepció a középkorban. (3)A középkori egyetemek. Oktatási formák és filozófiai műfajok. (4)Jelelmélet és logika a középkori filozófiában. (5)A középkori logika specifikus területei: consequentiák és suppositiók. Az univerzálé-probléma. (6)Metafizika és teológia a középkori gondolkodásban. Albertus Magnus, Brabanti Siger, Boëthius de Dacia, Aquinói Szent Tamás. (7)Az istenérvek és az ellenérvek. (8)Platónizmus a középkorban. Johannes Scotus Eriugena, Eckhart mester, Nicolaus Cusanus. (9)Notitia intuitiva és notitia abstractiva a 14. századi filozófiában. Szkepticizmus és az isteni mindenhatóság. (10)Temporális logika és modalitások a középkori filozófiában és teológiában. A futurum contingensek. (11)Viták a lélek halhatatlanságának bizonyításáról valamint a világ örökkévalóságáról. (12)A legfőbb jóról. Klima Gy.: Szent Tamás metafizikája és az analitikus filozófia, avagy lehetséges-e analitikus metafizika? Le Goff, J.: Az értelmiség a középkorban. Kneale, W. - Kneale, M.: A logika fejlődése. Aquinói Szent Tamás: Az értelem egysége. A Summa Theologiae 1., 2., 3. és 13. kérdése. Klima Gy.: Az Öt Út. Aquinói Tamás istenbizonyításai. Eckhart mester: Útmutató beszédek. Borbély G.: Szkepticizmus a középkorban? Megjegyzések a késő középkori filozófia historiográfiájához. Nidcolaus de Ultricuria levelei. Holcot, R.: Kérdések a Szentenciák négy könyvéhez. Második könyv, Második kérdés. Aquinói Szent Tamás: A világ örökkévalósága. Petrus Abelardus: Etika. Tantárgyfelelős: Gelenczey-Miháltz Alirán Oktatók: Borbély Gábor

25 Tantárgy neve: FILOZÓFIATÖRTÉNET 2. ( SZÁZADI FILOZÓFIA) i jegy A kurzus célja a XVI XVIII. századi filozófia áttekintése, egy olyan átfogó kép kialakítása, amely az előtérbe állított ismeretelméleti és metafizikai kérdések tárgyalását egy szélesebb társadalom- és morálfilozófiai, történeti és vallási kontextus felvázolásával párosítja. A Galilei-féle mechanisztikus természettudomány kibontakozásával párhuzamban a filozófia új ismeretelméleti és metafizikai problémák egész sorával találja szemben magát, amelyek eltérő kezelése Gassendi, Hobbes vagy Descartes filozófiájában rokon, mégis alternatív paradigmákat hív életre a XVII. század első felében. A kurzus a metafizika descartes-i elméletének belső nehézségeit vizsgálva számba veszi Hobbes és Gassendi észrevételeit, majd nyomon követi a karteziánus paradigma kritikai megújítására tett spinozai és malebranche-i kísérleteket. Locke ismeretelméletének tárgyalása a tolerancia-levél gondolatain keresztül kapcsolódik össze a kontinentális fejleményekkel, a felvilágosodás atyjának nevezett Pierre Bayle munkásságával. Leibniz Metafizikai értekezése és Monadológiája után ismét szóba kerül Nicolas Malebranche filozófiája, amely kézenfekvő átmenetet kínál Berkeley és Hume irányába. Hume és Rousseau részletesebb tárgyalása mellett néhány összefoglaló jellegű előadás nyújt bepillantást az angol, a francia és a német felvilágosodás főbb irányzataiba, illetve a történetfilozófiák kialakulásának XVIII. századi folyamatába. Bacon: Novum Organum I. Descartes: Értekezés a módszerről, Elmélkedések az első filozófiáról A filozófia elvei. Spinoza: Etika. Hobbes: Leviatán. Locke: Értekezés az emberi értelemről. Leibniz: Metafizikai értekezés, Monadológia. Berkeley: Tanulmány az emberi megismerés alapelveiről. Hume: Tanulmány az emberi értelemről. Rousseau: A társadalmi szerződésről. Ludassy M. (szerk.): A francia felvilágosodás morálfilozófiája. Tantárgyfelelős: Mesterházi Miklós Oktatók: Komorjai László

26 Tantárgy neve: FILOZÓFIATÖRTÉNET 2. (KLASSZIKUS NÉMET FILOZÓFIA) i jegy Az előadások/szemináriumok a Kant, Fichte, Schelling és Hegel nevével fémjelzett korszak kulcsproblémáit (tudás és szkepszis, hit és tudás, meghasonlás és szubjektivitás) kívánják explikálni a legfontosabb művek és olyan alapvető mozzanatok tárgyalásán keresztül, mint a szkepszis szkeptikus cáfolatára tett kanti kritikai kísérlet, a tudás korlátozása, a modernitás problémáinak filozófiai megfogalmazódása vagy a meghasonlást a történeti önreflexió közegében föloldani próbáló hegeli dialektika. Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája. Atlantisz, uő: A gyakorlati ész kritikája. Osiris, Johann Gottlieb Fichte: Az ember rendeltetése. In: uő: Válogatott filozófiai írások. Gondolat, uő: A jelenlegi kor alapvonásai. uo. Friedrich Wilhelm - Joseph Schelling: A művészet filozófiája. Akadémiai, Georg Wilhelm - Friedrich Hegel: A szellem fenomenológiája. Akadémiai, uő: Előadások a világtörténet filozófiájáról. Akadémiai, uő: Előadások a filozófia történetéről. Akadémiai, Tantárgyfelelős: Mesterházi Miklós Oktatók: Mesterházi Miklós

27 Tantárgy neve: FILOZÓFIATÖRTÉNET 3. (19. SZÁZADI FILOZÓFIA) i jegy A kurzus során a hallgatók megismerkednek a klasszikus német filozófia eszményeiből kinövő és azokkal vitázó filozófiai tendenciákkal, valamint a legfontosabb filozófusok életművével (Schopenhauer, Kierkegaard, Marx, Nietzsche, Dilthey, James stb.). A tendenciák bemutatásának elve egyszerre követi a szinkronitásét és a diakronitásét, hiszen kortársak és egymást követő nemzedékek latens vagy manifeszt vitája alkotja azt, ami a filozófiatörténetet történetté teszi. Ezért a kurzus tudatosan állítja a kronológikus bemutatás előterébe az egyes filozófusok életművét akként, mint a filozófiai gondolkodás mindig lehetséges alternatíváit. A kurzus célja továbbá a filozófiai problématörténet kontinuitásának hangsúlyozása. Ennek érdekében a XIX. század bizonyos filozófiai törekvéseinél egzisztencializmus, pozitivizmus, pragmatizmus, hermeneutika szükséges a kitekintés a XX. századi, illetve jelenkori filozófia néhány kapcsolódó bölcseleti kísérletére is, mindenekelőtt a Wittgenstein és Husserl, Heidegger és Sartre, Rorty és Derrida neve fémjelezte irányokra. Schopenhauer. A világ mint akarat és képzet. Kierkegaard: Vagy-vagy, Félelem és reszketés. Marx: A német ideológia. Nietzsche: A vidám tudomány. Dilthey: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban. Emerson: Esszék. Tantárgyfelelős: Tallár Ferenc Oktatók: Mesterházi Miklós

28 Tantárgy neve: FILOZÓFIATÖRTÉNET 3. (20. SZÁZADI FILOZÓFIA) i jegy 1. Analitikus filozófia Főbb fejezetek: Frege és a nyelvi jelentés; Wittgenstein Tractusa és a Bécsi Kör; a Britt empirizmus és az empirista ismeretelmélet (Russell, Moore, Ryle és Ayer); a század második fele: az alaptételek megkérdőjelezése (analitikus-szintetikus megkülönböztetés; jelentés, gondolat és elme; a referencia fregei-russelli elmélete, az érzetadat-empirizmuson alapuló hagyományos ismeretelmélet); a metafizika újjáéledése; 2. Fenomenológia Edmund Husserl fenomenolgiája: a pszichologizmus cáfolata, az intencionalitás problémája és az ismeretelmélet alapkérdésének újrafogalmazása; a jelentés problémájának általánosítása; a transzcendentálfilozófia radikalizálása. A fenomenológiai módszer továbbgondolása: Heidegger fundamentálontológiája, Scheler etikája, Ingarden irodalomelmélete, Sartre én-koncepciója, Merleau-Ponty érzékeléselmélete, a derridai dekonstrukció és a filozófiai hermeneutika. Frege, G.: Logikai vizsgálódások. Copi, J. M.- Gould, J. A. (szerk.): Kortárs tanulmányok a logikaelmélet témaköréből. Russell, B.: Logic and Knowledge. Altrichter F. (szerk.): A Bécsi Kör filozófiája. Ayer, A. J.: Language, Truth and Logic. Wittgenstein, L.: Logikai-filozófiai értekezés, Filozófiai vizsgálódások. Quine, W. V.: From a Logical Point of View. Sellars, W.: Empiricism and the Pfilosophy of Mind Husserl: Logische Untersuchungen, Karteziánus elmélkedések, Az európai tudományok válsága és a transzcendentális fenomenológia. Heidegger: Lét és idő. Scheler: Formalizmus az etikában és materiális értéketika. Ingarden: Irodalmi műalkotás. Sartre: L étre et le néant. Merleau-Ponty: Phéneménologie de la perception. Derrida: Grammatológia, Gadamer: Igazság és módszer Tantárgyfelelős: Tallár Ferenc Oktatók: Tallár Ferenc

29 Tantárgy neve: MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET 1-5. Kredit: 15 Félév: 5 Óratípus: Előadás X Értékelés: Kollokvium i jegy X Tantárgy leírása: A filozófia és az etika szakirány egészén végighúzódó tantárgy célja a hallgatók irodalmi, továbbá filmtörténeti és művészettörténeti ismereteinek kitágítása. A tantárgy középpontjában olyan klasszikus művek komplex elemzése áll, melyek egyidejűleg teszik lehetővé az esztétikai, filozófiai, etikai és vallástudományi megközelítést. Tantárgyfelelős: Tallár Ferenc Oktatók: Tallár Ferenc, Borbély Gábor, Dér Katalin, Galgóczi Krisztina, Hévizi Ottó, Lányi András

30 Tantárgy neve: VALLÁSTUDOMÁNYI PROPEDEUTIKA (VALLÁSTÖRTÉNET 1. ZSIDÓSÁG ÉS KERESZTÉNYSÉG) Félévek száma: 1 i jegy A tárgy célja, hogy áttekintést adjon a zsidó és a keresztény vallás legjellemzőbb vonásairól és történetükről, általános képet nyújtva az általános képzésben érdekelteknek, s bevezetést biztosítva a szakirány későbbi kapcsolódó tárgyaihoz. Rózsa Huba: Az Ószövetség keletkezése. Szent István, Miller, J. Maxwell Hayes, John H.: Az ókori Izrael és Júda története. PPKE, Pilicscsaba, Ferguson, Everett: A kereszténység bölcsője. Osiris, von Harnack, Adolf: A kereszténység lényege. Osiris, Tantárgyfelelős: Rugási Gyula Oktató: Rugási Gyula

31 Tantárgy neve: VALLÁSTUDOMÁNYI PROPEDEUTIKA (VALLÁSTÖRTÉNET 2. ISZLÁM ÉS KELETI VALLÁSOK) Félévek száma: 1 i jegy A tárgy célja, hogy áttekintést adjon az iszlám, valamint a nagy keleti vallások kialakulásáról. Az általános képzés részeként a tárgy a legáltalánosabb jellemzők tisztázásával járul hozzá a vallástörténeti képzéshez, míg a szakirány iránt érdeklődőknek áttekintő bevezetést nyújta a világvallások tárgyalt tradícióihoz. Simon Róbert: A Korán világa. Helikon, Montgomery Watt, William: Az iszlám rövid története. Akkord, Klosteramier, Klaus K.: Bevezetés a hinduizmusba. Akkord, Conze, Edward : A buddhizmus rövid története. Akkord, Tantárgyfelelős: Rugási Gyula Oktató: Simon Róbert

32 Tantárgy neve: VALLÁSTUDOMÁNYI PROPEDEUTIKA (VALLÁSFILOZÓFIA 1. VALLÁS ÉS FILOZÓFIA) Félévek száma: 1 i jegy A tárgy a filozófiai és a vallási gondolkodás egymásra hatásának és konfliktusának történetéről ad áttekintést. A kurzus célja, hogy egyszerre adjon problématörténeti és formatörténeti áttekintést az általános képzés részeként, s egyben bevezetést a szakirányú vallásfilozófiai és részben a vallástudományi kurzusokhoz. Canterbury Szent Anzelm: Monologion. Proslogion. in: Filozófiai és teológiai művek I., Osiris, o. Aquinói Szent Tamás: Summa Theolgiae 1-3. és 12. kérdés., in: A létezőről és a lényegről. Helikon, 1990, o., Kant, Immanuel: Vallás a puszta ész határain belül. in: uő.: Vallás a puszta ész határain belül és más írások. Gondolat, ford.: Vidrányi Katalin Schleiermacher, Friedrich D. E.: A vallásról: beszédek a vallást megvető művelt közönséghez. Osiris, ford.: Gál Zoltán Gáspár Csaba László: Mi a vallás?, in.: uő.: Isten és a semmi, Harmat, Budapest, 2000, o. Mezei Balázs: Kortárs vallásfilozófia. in: uő.: Vallás és hagyomány. L Harmattan, Tantárgyfelelős: Rugási Gyula Oktató: Losonczi Péter

33 Tantárgy neve: VALLÁSTUDOMÁNYI PROPEDEUTIKA (VALLÁSFILOZÓFIA 2. VALLÁSI ANTROPOLÓGIA) Félévek száma: 1 i jegy A tárgy a filozófiai antropológia és a vallási beállítódás emberképének legfontosabb jellemzőit kívánja tárgyalni. Ezáltal az általános képzés hallgatóinak speciális ismeretek elsajátítását teszi lehetővé, míg a szakirányra készülőknek az ismeretek megszerzése mellett a későbbi tanulmányok folyamán szükséges problémaérzékenységét fejleszti. Wolff, Hans W.: Az Ószövetség antropológiája. Harmat PRTA, Pannenberg, Wolfhart: Mi az ember? Egyházfórum, Buber, Martin: Én és Te. Európa, Martini, Carlo M.-Eco, Umberto: Miben hisz, aki nem hisz? Európa, Camus, Albert: A lázadó ember. Bethlen, Tantárgyfelelős: Rugási Gyula Oktató: Gáspár Csaba László

34 Tantárgy neve: VALLÁSTUDOMÁNYI PROPEDEUTIKA (VALLÁSSZOCIOLÓGIA) Félévek száma: 1 i jegy A kurzus a szociológia vallásra vonatkozó értelmezési keretének rövid áttekintését végzi el. A félév a szaktudománynak a vallásról, a vallási jelenségekről, a vallás szerepéről, társadalmi helyéről megfogalmazott elképzeléseire tér ki a szociológiai hagyomány két alapító atyjának (Webernek, Durkheimnek) vallásszociológiai munkásságától kezdve a strukturalizmus, a fenomenológiai szociológia értelmezésén keresztül a jelenbeli vallásszociológiai irányzatok rövid tárgyalásáig. Emile Durkheim: A vallási élet elemi formái. L Harmattan, Max Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Gondolat, Maw Weber: Vallásszociológia. In: uő: Gazdaság és társadalom 2/1. KJK, o. Tomka Miklós: A vallásszociológia új útjai. Replika, o. Tantárgyfelelős: Rugási Gyula Oktató: Bognár Búlcsu

35 Tantárgy neve: MODERN MŰVÉSZETELMÉLETEK 1. i jegy A tantárgy keretében a XIX. század végének és a XX. század elejének néhány reprezentatív esztétikai törekvéséről esik szó, közöttük is döntően Kierkegaard, Nietzsche és a fiatal Lukács György elképzeléseiről. A kurzus bemutatja, hogy a nevezett esztéta-filozófusok gondolkodása miként kapcsolódott a klasszikus német esztétika hagyományához, és hogy kérdéseik milyen vonatkozásokban tértek el attól. Az említett esztétikai törekvések elemzése során kitérünk ara is, hogy a XIX. század közepétől miként válik kérdésessé az esztétika rendszereszménye és miként adja át a helyét a kísérleti, esszéisztikus próbálkozásoknak. Kierkegaard, S. A.: A csábító naplója. In: Vagy-vagy. Gondolat, Nietzsche, F.: A tragédia születése. Európa, Lukács Gy.: A lélek és a formák. Napvilág - Lukács Archívum, Lukács Gy.: A heidelbergi művészetfilozófia és esztétika. Magvető, Bubner, R.: A jelenkori esztétika némely feltételéről. In Athenaeum, 1991/1. Tantárgyfelelős: Hévizi Ottó Oktatók: Hévizi Ottó, Csonka Ferenc

36 Tantárgy neve: MODERN MŰVÉSZETELMÉLETEK 2. i jegy A modernitás esztétikai iránykereséseinek katalógusához nélkülözhetetlen a fenomenológiai irányzat valamint a művészet társadalomkritikai potenciálját és (üdv)történeti jelentőségét hangoztató gondolkodók nézeteinek bemutatása. A harmincas évektől induló korszakot az esztétikai mű-tapasztalat konstitúcióját különböző perspektívákból láttató R.Ingarden (Az irodalmi műalkotás 1931) és M.Merleau-Ponty művei, valamint a műalkotás metafizikai státusát revízió alá vonó Heidegger műve (A műalkotás eredete 1936) mellett W.Benjamin (A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korszakában ) és Th.W.Adorno (a Kierkegaardkönyv zárófejezete 1933) tanulmányai révén próbáljuk bemutatni. R.Ingarden: Az irodalmi műalkotás. Gondolat, 1977 Heidegger: A műalkotás eredete. Európa, 1988 W. Benjamin: A német szomorújáték eredete. In: Angelus novus. Magyar Helikon 1980 W. Benjamin: A műalk. a technikai sokszorosíthatóság. In: Kommentár és prófécia. Adorno: Kierkegaard. Konstruktion des Aesthetischen. Suhrkamp, o. Tantárgyfelelős: Hévizi Ottó Oktatók: Pongrácz Tibor, Király Edit

37 Tanegység neve: MODERN MŰVÉSZETELMÉLETEK Kredit: 2 Óratípus: Előadás X Értékelés: Kollokvium i jegy X A szeminárium Lukács György ifjúkori esztétikai felfogásával foglalkozik, azon belül is döntően az esszékorszak poétikájával (Levél a 'kísérlet'-ről) és a fiatal Lukács három nagy értekezésével, a Művészetfilozófiával, A regény elméletével és az Esztétikával. A kurzus különböző szövegek-fejezetek elemzése révén igyekszik képet adni a lukácsi szemlélet alapvonásairól, dilemmáiról, kulcskérdéseiről, valamint arról a tanulságos útról, amelyet a fiatal Lukács bejár a pántragizmustól a bolsevik fordulatáig. Lukács György: A lélek és formák. Napvilág - Lukács Archívum, Lukács György: A heidelbergi művészetfilozófia és esztétika. A regény elmélete. Magvető, Fehér Ferenc-Heller Ágnes: A Budapesti Iskola. I. Talumányok Lukács Györgyről. T- Twins Kiadó - Lukács Archívum, Márkus György-Vajda Mihály: A Budapesti Iskola. II. Tanulmányok Lukács Györgyről. T-Twins Kiadó - Lukács Archívum, Tantárgyfelelős: Hévizi Ottó Oktatók: Hévizi Ottó

38 Tantárgy neve: KORTÁRS MŰVÉSZETELMÉLETEK 1. i jegy Az utóbbi közel ötven év egyik meghatározó interpretációs modellje és a művészetfilozófia berkein belül is vezető szerepet betöltő iskolája a főként német szellemtudomány gyökereiből kifejlődött hermeneutikai, recepcióesztétikai irányzat. Gadamer korszakos műve, az Igazság és módszer 1960-tól a figyelmet a befogadónak a mindenkori történeti tapasztalatban konstituálódó megértése felé terelte, mely a mű szólamának engedelmeskedve, azzal együttműködve tárja fel a mű-világ jelentését. A recepcióesztétikai törekvések a hermeneutikai modell sajátos, intertextuális változataként kerülnek bemutatásra. Gadamer: Igazság és módszer. Osiris, Jauss: Recepcióelmélet esztétikai tapasztalat... Osiris, P.de Man: Az olvasás allegóriái. Ictus, Ricoeur: Válogatott irodalomelméleti tanulmányok. Osiris, Bacsó: A megértés művészete a művészet megértése. Magvető, Tantárgyfelelős: Pongrácz Tibor Oktatók: Pongrácz Tibor, Domján Krisztina

39 Tantárgy neve: KORTÁRS MŰVÉSZETELMÉLETEK 2. i jegy A kurzus célja a főként francia indíttatású, majd az amerikai recepcióval kiterebélyesedő strukturalista-posztstrukturalista-posztmodern esztétikák összefüggéseinek és útkereséseinek feltérképezése. Ennek során az értelemtulajdonítás különböző stratégiáit, ezek elméletét és gyakorlatát modellanalízisek segítségével (O.Jahraus és S.Neuhaus példáját követve, akik Kafka egy novelláját mutatták be tíz interpretációs iskola alapján) kívánjuk közelebbről megvilágítani. Riffaterre, Jakobson szövegei a Strukturalizmus I-II. (Európa) kötetből. Barthes: A szöveg öröme. Osiris, 1996 Derrida: A disszemináció. Jelenkor, Culler: Dekonstrukció. Osiris-Gond Jauss: Egy posztmodern esztétika védelmében. Holmi, 1993/9. Tantárgyfelelős: Pongrácz Tibor Oktatók: Király Edit, Pongrácz Tibor

40 Tantárgy neve: KORTÁRS MŰVÉSZETELMÉLETEK Kredit: 2 Óratípus: Előadás X Értékelés: Kollokvium i jegy X Az anglo-amerikai színtéren a nyelvjátékok és életformák wittgensteini elméletén edződő posztanalitikus szerzők a nyelvfilozófiai és institucionális perspektíváknak juttattak elsődleges szerepet a művészetfilozófiai diskurzusban. A kurzus célja a wittgensteini kiindulás szem előtt tartásával áttekintést nyújtani Cavell, Danto, Goodman, Dickie és Wollheim esztétikai nézeteiről. Wittgenstein: Előadások az esztétikáról. Latin Betűk, Cavell: Tanulmányok a Vulgo 1999/1 számából. Danto: A közhely színeváltozása. Enciklopédia Kiadó, Dickie: Art and the Aesthetic. London, Wollheim: Valamiként-látás, benne-látás és képi reprezentáció. In: Kép-fenoménvalóság. Kijárat Kiadó, Tantárgyfelelős: Pongrácz Tibor Oktatók: Bátori Zsolt

41 Tantárgy neve: ÁGAZATI ESZTÉTIKÁK (KÉPZÓMŰVÉSZET) Óratípus: Előadás X Értékelés: Kollokvium i jegy X A kurzus a képzőművészet szerteágazó formáinak specifikumaival, azoknak a többi művészettől jól megkülönböztethető szintaxisával, funkcióival valamint reprezentatív műfajaival és technikáival ismerteti meg a hallgatókat. Bevezeti a hallgatókat a vonatkozó legjelentősebb elméletekbe - ideértve azok történeti előzményeit is -, valamint átadja nekik a különféle klasszikus és kortárs képzőművészeti alkotás elemzéséhez-értelmezéséhez szükséges ismereteket. O. Bätschmann: Bevezetés a művészettörténeti hermeneutikába. Corvina, Budapest, H. Wölfflin: Művészettörténeti alapfogalmak. Corvina Ihász Zsuzsa: Művészeti technikák könyve. Helikon, Sarah Kent: Kompozíció. A képi elemek elrendezésének elmélete és gyakorlata. Park Kiadó, 1996 Tantárgyfelelős: Galgóczi Krisztina Oktatók: Nagy Anna

42 Tantárgy neve: ÁGAZATI ESZTÉTIKÁK (ZENE) Óratípus: Előadás X Értékelés: Kollokvium i jegy X A kurzus azt a látszólag könnyen megválaszolható, de korántsem egyértelmű kérdést járja körül, mi a zene. Pontosabban azt, hogy mit értünk a zene európai fogalmán, milyen lényeges és specifikus sajátosságai vannak a zeneművészetnek. E fogalom különböző definícióját a történetileg változó értelmezéseket három - a nyugati zene állandó jellemzőjének tekinthető fogalom felől bontjuk ki: az idő, érzés, mathészisz. A történeti nézőpontot megtartva, olyan témákat járunk körül, mint a zenei értelem, a zenei befogadás, a jó és rossz zene megkülönböztethetősége, komolyzene versus könnyű zene. A kurzuson a hallgatók elsajátíthatják a különféle klasszikus és kortárs műalkotások elemzéséhez-értelmezéséhez szükséges ismereteket. K. Dahlhaus H.H. Eggebrecht: Mi a zene? Osiris, Budapest, Zoltai Dénes: A zeneesztétika története I. Zeneműkiadó, Szabolcsi Bence: A művész és közönsége. Zeneműkiadó, Tantárgyfelelős: Galgóczi Krisztina Oktatók: Nagy Anna

43 Tantárgy neve: ÁGAZATI ESZTÉTIKÁK (SZÍNHÁZESZTÉTIKA 1-2.) Kredit: 4 Félév: 2 Óratípus: Előadás X Értékelés: Kollokvium i jegy X Ebben a két féléves kurzusban a hallgatók a színházesztétika és dramaturgia alapműveivel ismerkednek meg az újkortól napjainkig, végigkísérve a színházról való esztétikai gondolkodás történetét egy-egy kulcsmű megismerésén keresztül. A kurzus a szakirány fő céljaival összhangban több célkitűzést tűz ki maga elé. Egyrészt célja, hogy a hallgatók minél alaposabban el tudjanak mélyülni egy esztétikai szövegben, és értelmezni tudják azt a korábbiak ismeretében, másrészt, hogy bővítse általános esztétikai kitekintésüket egy új műfaj irányába, harmadrészt, hogy megalapozza a későbbi specializáció lehetőségét a színháztudomány, színházesztétika, színháztörténet és színházkritika felé. Diderot: Színészparadoxon in: Válogatott filozófiai művei II. Franklin 1905, Lessing: Hamburgi dramaturgia. Akadémiai, Brecht: Színházi tanulmányok. Magvető, Artaud: A könyörtelen színház. Gondolat, Brook: Az üres tér. Európa, Színházi antológia, XX. század. Szerk: Jákfalvi Magdolna. Balassi, Lukács György: A modern dráma fejlődésének története. Magvető, Tantárgyfelelős: Galgóczi Krisztina Oktatók: Galgóczi Krisztina

44 Tantárgy neve: KANONIKUS MŰVEK ELEMZÉSE 1. (DRÁMA) Óratípus: Előadás X Értékelés: Kollokvium i jegy X A félévre tervezett kurzus egy korszakos jelentőségű drámai mű (pl. Shakespeare: Hamlet, Goethe: Faust) elemzése révén igyekszik megvilágítani a hallgatók előtt egy esztétikai műforma specifikus szabályrendszerét, a műfajok és műnemek közötti viszonyt. Az elemzett műhöz kapcsolódva ugyanakkor reflektál magának a kanonizáció folyamatának, esztétikai és történeti előfeltételeinek viszonyára, ezen keresztül bemutatja a különböző megértésmódok, változó értékpreferenciák érvényesülését ebben a folyamatban E. Fischer-Lichte: A dráma története. Jelenkor, J. Tischner: A dráma filozófiája: bevezetés. Európa, P.Szondi: A modern dráma elmélete. Osiris, Tantárgyfelelős: Király Edit Oktatók: Galgóczi Krisztina, Mesterházi Miklós