A FÉMIPAR MAGYARORSZÁGON GAZDASÁGI ELEMZÉS

Átírás

1 2014. MÁRCIUS 26. A FÉMIPAR MAGYARORSZÁGON GAZDASÁGI ELEMZÉS Várkonyi Gáspár

2 ELSŐ FEJEZET AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA

3 CÉLOK: a rendelkezésre álló információk alapján egy olyan jellemzés elkészítése, mely hitelesen és objektíven mutatja be a fémipar jelenlegi, aktuális helyzetét, azon lehetőségek, utak, irányok feltárását és azonosítását, melyek hozzájárulhatnak az ágazat további fejlődéséhez.

4 PILLÉREK: Makrogazdasági környezet leírása, bemutatása. Részletes ágazati elemzés dimenziói: Objektív statisztikák: a KSH által biztosított, a 8 fémipari ágazatra vonatkozó részletes statisztikák bemutatása, elemzése, Piaci szubjektív vélemények: a GFK Hungária által készített felmérés adatainak bemutatása elemzése (a felmérés 400 megkérdezett fémipari vállalkozás kérdőíves CATI módszer szerinti felmérésén alapul, mely október 14. és 25. között zajlott le), ezek tehát közvetlenül a piaci szereplőktől származó információkat jelentenek, Nemzetközi beágyazottság: nemzetközi összehasonlító elemzésünk az Eurostat Strukturális Gazdasági Adatbázisának (Structural Business Database) adatait használta fel.

5 MÁSODIK FEJEZET MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZET LEÍRÁSA, BEMUTATÁSA

6 GDP ELŐREJELZÉS: A fémipari vállalkozások működése szempontjából meghatározó lehet a GDP várható alakulása, mivel a konjunktúra a fémipari vállalkozásokat is erősíti 2014-re és 2015-re is gazdasági bővülést vetítenek előre a vizsgált források által publikált adatok 2. táblázat: GDP előrejelzések (a GDP százalékában) Forrás költségvetési törvény, Európai Bizottság, OECD, saját szerkesztés Előrejelzések a GDP növekedésre Év/Szereplő Kormány 0,9 2,0 2,3 EU Bizottság 0,7 1,8 2,1 OECD 1,2 2,0 1,7 Átlag 0,93 1,93 2,03

7 TOVÁBBI MAKROGAZDASÁGI JELLEMZŐK: Az Európai Bizottság 2014 és 2015 vonatkozásában igazán biztató adatokat valószínűsít, mind egy stabil gazdasági helyzetre utal. Az iparág tehát reálisan építi be várakozásaiba a növekedést az adatok alapján. 3. táblázat: Az Európai Bizottság előrejelzése a makrogazdasági adatokra (százalék) Forrás: Európai Bizottság, saját szerkesztés Év/Mutató Költségvetési egyenleg -2,9-3 -2,7 Államadósság 80,7 79,9 79,4 Infláció 2,1 2,2 3 Munkanélküliség 11 10,4 10,1 Foglalkoztatottság növekedése 0,1 0,8 0,5

8 HARMADIK FEJEZET RÉSZLETES ÁGAZATI ELEMZÉS

9 A VIZSGÁLT ÁGAZATOT 8 ALÁGAZAT ALKOTJA: 1. Vasöntés 2. Acélöntés 3. Könnyűfémöntés 4. Egyéb nem vas fém öntése 5. Fémalakítás és porkohászat 6. Fémfelület-kezelés 7. Fémmegmunkálás 8. Szerszámgyártás

10 TERMELÉSI ÉRTÉK, GDP-HEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁS: Az ágazat termelési értéke 2011-re milliárd forintra nőtt, 2012-ben pedig milliárd forintra. Ez a GDP 4,9 százalékának felelt meg 2010-ben. Ez az arány 2011-re 5,7 százalékra nőtt, míg 2012-ben gyakorlatilag nem változott. Ezzel nagyságrendileg azonos szinten van az ágazat a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásával vagy a gép, gépi berendezés gyártásával. Megelőzi például a vegyi anyag, termék gyártása és a gyógyszergyártás alágazatokat. Az adatok rávilágítanak, hogy az ágazat kezdi visszatermelni a válság előtti teljesítményt, melyet leginkább a 2009-es évben vesztett el.

11 A FÉMIPARI VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA: A KSH rendelkezésünkre bocsátott adatai szerint a 8 kategóriában 2010-ben összesen db vállalkozás, 2011-ben db vállalkozás, 2012-ben vállalkozás működött. A vállalkozások összességében tehát a 2010-es szint alatti értéket értek el 2012-ben, miközben pl. a nettó árbevétel és a termelési érték is meghaladja a 2010-ben mért értékeket. Ez tehát azt is jelenti, hogy nőttek az egy vállalkozásra jutó átlagos értékek ez mindenképpen bíztató.

12 A FÉMIPARI VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁNAK MEGOSZLÁSA: 2012-re a vállalkozások eloszlása úgy alakult, hogy a fémmegmunkálás területén működő vállalkozások száma és aránya tovább erősödött, míg a többi kategóriában a legtöbb esetben mérséklődött a vállalkozások száma. Illetve látható az is, hogy összességében csökkent a fémipari vállalkozások száma. 4. táblázat: Működő vállalkozások száma (db) Forrás: KSH, saját szerkesztés Alágazat/ Év Vasöntés Acélöntés Könnyűfémöntés Egyéb nem vas fém öntése Fémalakítás és porkohászat Fémfelület-kezelés Fémmegmunkálás Szerszámgyártás Összesen

13 A VÁLLALKOZÁSOK CÉGJELLEMZŐI: A fémipari vállalkozások esetén (mint az a válaszadásokból kiderül) legjellemzőbb az közötti cégalakulás. A válaszadók 41 százaléka mondta azt, hogy vállalkozása ezen évek valamelyikében alakult. A vállalkozások jellemzően jogi személyiséggel rendelkező társasági formát választanak (és ezek érik el a legnagyobb árbevételt). A válaszadó 400 vállalkozás közt egyértelmű többségben van a korlátolt felelősségű társaságok aránya, ugyanis az összes vizsgált vállalkozás 81 százalékának ez a cégformája.

14 A FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA: A KSH adatai szerint a területen között nőtt a szervezetek tevékenységében résztvevők száma. Míg 2010-ben főt foglalkoztatott az ágazat, addig 2011-ben főt, ben pedig már főt. Ez 2010-hez képest mintegy 18 százalékos növekedésnek felel meg. A vállalkozások tevékenységében részt vevők számának 2010-hez viszonyított növekedése, valamint a vállalkozások számának (a korábbi fejezetben bemutatott) 2010-hez viszonyított csökkenése azt eredményezte 2010-ről 2012-re, hogy az átlagosan egy vállalkozásokra jutó, annak tevékenységében részt vevők száma növekedett. Míg 2010-ben átlagosan 6,85 fő vett részt a vállalkozások tevékenységében, addig, 2011-ben már 7,39-en, 2012-ben pedig 8,14-en.

15 A FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA JELENTŐSÉGE: A 8 fémipari kategóriára vonatkozó szűrt létszám (37,714 ezer fő) a feldolgozóipar foglalkoztatotti létszámának 4,7 százalékát adta 2012-ben. A 8 kategória 37,714 ezer fős létszáma olyan ágazatok foglalkoztatottsági adataival mutat hasonlóságot, mint például a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 35,5 ezer fős, a gép, gépi berendezés gyártása 46,5 ezer fős, vagy az ingatlanügyletek 23,4 ezer fős adatai.

16 A FÉMIPARI VÁLLALKOZÁSOK TEVÉKENYSÉGI KÖRE: A válaszadó fémipari vállalkozások megkülönböztethetőek fő és melléktevékenységük szerint. A válaszok azt a képet rajzolják ki, hogy a fémipari vállalkozások leggyakoribb fő tevékenysége a fémszerkezet gyártás (18 százalék), fémmegmunkálás (14 százalék), forgácsolás (12 százalék), gépgyártás és javítás (10 százalék). A vállalkozások egyéb tevékenységei közül a többi tevékenységhez képest nagyobb arányban fordul elő a kereskedelem, szolgáltatás (10 százalék), a lakatosmunkák (4 százalék), gépgyártás és javítás (3 százalék), forgácsolás (3 százalék). Mindemellett kiemelendő, hogy 69 százaléknak nincs más tevékenysége. Tehát jellemzően csak egy tevékenységet végeznek a vállalkozások.

17 A VÁLLALKOZÁSOK PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉGE: A válaszadók azt a képet rajzolják ki (ld. következő dia), hogy a fémipari vállalkozások többsége nem rendelkezik nyertes pályázattal. A vállalkozások 67 százaléka vallott erről, miközben 33 százaléknyi cégnek voltak sikerei a pályázatok tekintetében. Legsikertelenebbül a Közép-Magyarországi régióban és a Dél-Alföldön pályáztak a vállalkozások. Itt a cégek 77 százalékának, illetve 72 százalékának nem volt sikeres pályázata.

18 MUNKAVÁL LALÓK SZÁMA RÉGIÓ A VÁLLALKOZÁSOK PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉGE: 16. táblázat: a fémipari vállalkozások pályázati tevékenysége (az összes válaszadó százalékában) Forrás: GFK Hungária, saját szerkesztés Sikeres pályázat volt nem volt TELJES MINTA Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Közép- Magyarország Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld fő fő fő fő fő vagy több 57 43

19 A VÁLLALKOZÁSOK K+F TEVÉKENYSÉGE: A fémipari vállalkozások esetében a rendelkezésre álló adatok tükrében kijelenthető, hogy jellemzően nem végeznek K+F tevékenységet. Mint az látható a következő dián lévő táblázaton, a 400 megkérdezett vállalkozás mindössze 7 százaléka folytat ilyen jellegű tevékenységet.

20 MUNKAVÁLLA LÓK SZÁMA RÉGIÓ A VÁLLALKOZÁSOK K+F TEVÉKENYSÉGE: Kutatási-fejlesztési tevékenység végzése nem millió Ft 1-10 millió millió Ft feletti Ft értékben értékben értékben TELJES MINTA Nyugat- Dunántúl Közép- Dunántúl Dél-Dunántúl Közép- Magyarorszá g Észak- Magyarorszá g Észak-Alföld Dél-Alföld fő fő fő fő fő vagy több táblázat: a vállalkozások K+F tevékenysége I. (az összes vállalkozás százalékában) Forrás: GFK Hungária, saját szerkesztés

21 A VEVŐI KÖR JELLEMZÉSE: A fémipari vállalkozások vevői körére jellemző, hogy leginkább néhány nagy vevőre korlátozódik (a válaszadó vállalatok 78 százalékára igaz), a sok kis vevővel szemben (ez a vállalkozások 22 százalékára igaz). A vállalkozások méretének és a vállalkozás vevői szerkezetének vizsgálatakor nem látható sajátosság. A vállalkozások mérete és a megkülönböztetett vállalattípusok, mint ügyfelek kapcsolatát vizsgálva az adatok tanulsága szerint megállapíthatjuk, hogy a nagyobb (több foglalkoztatottal rendelkező) cégek irányába való elmozdulás magával hozza, hogy a néhány nagy vevő, mint ügyfél egyre inkább a nagyvállalatok közül, vagy a multinacionális cégek közül kerülnek ki.

22 A FÉMIPARI VÁLLALATOK INTEGRÁCIÓJÁNAK JELLEMZÉSE: Általában alacsony a részvételük. A klaszterekben való részvétel átlaga 12 százalék. Az ipari parkban való tagság átlagosan 6 százalékos. Az ipari parkok tekintetében a nagyobb foglalkoztatotti létszám magasabb arányú ipari parki tagságot láttat. Beszállítói rendszernek a fémipari vállalkozások 4 százaléka tagja mindösszesen a megkérdezettek körében. Arányát tekintve Észak- Magyarország emelkedik ki a többi régióhoz képest.

23 A FÉMIPARI VÁLLALATOK KÜLKERESKEDELME: A 400 válaszadó közül a vállalatok 53 százaléka nyilatkozott arról, hogy nem végez közvetlen exportot, 71 százalék arról, hogy nem végez közvetett exportot, a közvetlen import esetén ez az arány 57 százalék. Regionális alapon a legnagyobb közvetlen exporttevékenység (a régióban levő vállalkozások közül) Nyugat-Magyarországon és Észak-Magyarországon figyelhető meg.

24 A FÉMIPARI VÁLLALATOK KÜLKERESKEDELME: A rendelkezésre bocsátott adatok arra is lehetőséget biztosítottak, hogy megvizsgáljuk: van-e különbség az exporttevékenységet végző vállalkozások és az exporttevékenységet nem végző vállalkozások között a fentebb elemzett témakörökben. Láthatóvá vált, hogy az exporttevékenység alapvetően nem befolyásolja döntően sem a saját, sem a bérelt telephelyek számát, az exportot nem végzőkhöz képest. A vállalkozások cégalakulásának évét tekintve az exportáló és a nem exportáló vállalkozások között lényeges különbség nem látható.

25 A FÉMIPARI VÁLLALATOK KÜLKERESKEDELME: A cégforma tekintetében jól láthatóan az exporttevékenységet végző vállalkozásoknál magasabb a korlátolt felelősségű vállalkozások aránya. Az árbevétel tekintetében az exportáló és nem exportáló vállalkozások között meghatározó különbségek látszódnak. Egyértelműen nagyobb arányban vannak jelen az exportálók a 200 millió forintot meghaladó éves árbevétel kategóriákban. 23. táblázat: az árbevétel alakulása az exporttevékenység függvényében (az összes válaszadó százalékában) Forrás: GFK Hungária, saját szerkesztés 10 millió Ft alatt millió Ft A vállalkozás tavalyi árbevétele millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft 2 milliárd Ft felett van exporttevékenység nincs exporttevékenység

26 A FÉMIPARI VÁLLALATOK KÜLKERESKEDELME: A foglalkoztatottak szerkezetében meghatározó különbség áll fenn a két kategória között. Az adatokból kiolvasható, hogy az exportálók nagyobb arányban tartoznak a magasabb foglalkoztatotti létszám-kategóriákba. Míg a nem exportálók 68 százaléka maximum 10 főt foglalkoztat, addig az exportáló vállalkozások 71 százaléka a 10 fő fölötti létszámmal rendelkezők körébe tartozik. 24. táblázat: a foglalkoztatottak és a felsőfokú végzettségűek száma (%) Forrás: GFK Hungária, saját szerkesztés Foglalkoztatottak száma A foglalkoztatottakon belül a diplomások száma 1-5 fő 6-10 fő fő fő 51 fő vagy több egy sincs 1-5 fő 6-10 fő 11 fő vagy több van exporttevékenység nincs exporttevékenység

27 A FÉMIPARI VÁLLALATOK KÜLKERESKEDELME: Az exporttevékenység tekintetében lényegében nem tapasztalható különbség a vállalkozások között a szabadalmi tevékenység tekintetében. Az exporttevékenységet végzők és nem végzők közel azonos arányban (94-96 százalék) nem rendelkeznek saját szabadalommal, szellemi tulajdonnal, találmánnyal. Mindezek mellett meg kell jegyezni, hogy az exporttevékenységet nem végző vállalkozások egyáltalán nem vásárolnak eljárásokat, know-how-t. Az exportálók és nem exportálók között ugyanakkor lényeges különbség látható a kutatási, fejlesztési tevékenység tekintetében. Az exportáló cégek nagyobb aránya végez ilyen jellegű tevékenységet: 9 százalék, szemben a nem exportálók 3 százaléknyi vállalkozásával szemben. Mindemellett nem csak a vállalkozások arányában, hanem az erre fordított összeg tekintetében is magasabb értéket értek el az exportáló vállalkozások.

28 NEGYEDIK FEJEZET NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁS

29 A FÉMIPARI VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA: A vállalkozások számát tekintve hazánk az uniós átlagérték alatt helyezkedik el, de még a középmezőnyben a 2011-es 4798 összes vállalkozás számot tekintve. Viszont a régiónkat tekintve csak Szlovákia és Lengyelország rendelkezik több fémipari vállalkozással, mint hazánk.

30 A FÉMIPARI VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA: ábra: A fémipari vállalkozások száma az EU tagországaiban (db) Forrás: Eurostat, saját szerkesztés

31 A FÉMIPARI VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA: Fontos, hogy a vizsgált 8 alágazat tekintetében a hazai vállalkozások megoszlása nem tér el lényegesen az európai országokban megfigyelhető megoszlásoktól. az EU 28 országában a fémmegmunkálás tevékenységben működik a vállalkozások nagyságrendileg 66 százaléka, hazákban pedig ez az arány 73 százalékos, tehát itthon magasabb ezen alágazat koncentrálódása, a fémalakítás, porkohászat esetén a hazai vállalkozások aránya (3,5 százalék) kevesebb, mint feleannyi, mint az uniós átlagos megoszlás (7,6 százalék), fémfelület kezelésnél pedig a hazánkban látható koncentráció (8,8 százalék) szintén kisebb az uniós megoszlásnál (13,5 százalék)

32 A FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA: Az összes foglalkoztatottak tekintve hazánk szintén a középmezőnyben helyezkedik el: 2011-ben fő volt hazai létszám, ez ugyan elmarad az uniós átlagtól, azonban ezzel a tagországok középmezőnyében helyezkedik el hazánk, olyan országokat megelőzve, mint például Ausztria, Szlovákia, Portugália, Szlovénia. A közvetlen régiónkban csak Lengyelország fémipari vállalatai foglalkoztatnak több munkavállalót, mint hazánk igaz, a lengyel adat jóval magasabb (nagyságrendileg 115 ezer fő).

33 A FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA: Az egy vállalkozásra eső foglalkoztatottsági arány az adatokat tekintve hazánkban 2011-ben 7,4 fő volt, míg az EU átlag ebben a tekintetben a jóval magasabb, a 10,4 fős értéket mutatott. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon nagyobb a kisebb méretű vállalkozások aránya. Ez a korábbi vizsgált adatokat (vagyis hazai belső eloszlást) tekintve azt jelenti, hogy Magyarországon magasabb a mikrovállalkozások aránya, mint általában az uniós országokban.

34 A TERMELÉSI ÉRTÉK: A termelési értéket tekintve hazánk (1.868 millió euró) szintén az EU-átlag (7.907 millió euró) alatti értékekkel rendelkezik, amely ebben az esetben is a középmezőnybe való tartozáshoz volt elegendő a 2011-es adatokat tekintve. Negatív, hogy kifejezetten nagy az elmaradásunk az átlaghoz képest. Pozitív, hogy a regionális versenytársaink közül csak Lengyelország és Ausztria tud minket megelőzni a nominális értékeket tekintve. A termelési értéket továbbvizsgálva kiderül, hogy vélhetően az alacsony nominális termelési érték következtében az egy vállalkozásra, és az egy foglalkoztatottra viszonyított termelési érték az uniós összehasonlításban kifejezetten alacsony hazánkban. Mindkét esetben az utolsók között van a rangsort tekintve hazánk.

35 A TERMELÉSI ÉRTÉK: 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 4. ábra: Az egy vállalkozásra eső termelés nagysága az EU tagállamaiban (millió euró) Forrás: Eurostat, saját szerkesztés 1,50 1,00 0,50 0,00

36 A TERMELÉSI ÉRTÉK: Az ágazat vonatkozásában az adatok azt jelentik, hogy relatíve alacsonyabb a vállalkozások termelékenysége (és az egyes dolgozók termelékenysége is), mint az EU-ban egy átlagos fémipari vállalkozás esetén. A korábban vizsgált adatokat tekintve ennek legfontosabb magyarázata a kérdőíves adatok alapján az lehet, hogy nagyon alacsony mértékű a hazai fémipari vállalkozások innovációs tevékenysége és szabadalmakkal való ellátottsága.

37 ÖTÖDIK FEJEZET KÖVETKEZTETÉSEK SWOT ANALÍZIS

38 VESZÉLYEK: Alacsony integráltság (klaszterek, beszállítási láncok, ipari parkok) Alacsony K+F intenzitás Alacsony pályázati teljesítmény (mind a hazai, mind az uniós pályázatok tekintetében)

39 ERŐSSÉGEK: Stabil vállalkozási szerkezet Magas területi lefedettség Gazdaságpolitikai célokhoz való illeszkedés

40 LEHETŐSÉGEK: Várható általános konjunktúra (hazai és globális szinten) A gazdaságpolitika keleti nyitás politikája as uniós források felhasználása (kifizetések felgyorsulása) A as uniós forrásokból való részesülés (közvetlen és közvetett módon) Alacsony kamatkörnyezet, laza monetáris politika (európai szinten), az MNB Növekedési és Hitelprogramja

41 KÖVETKEZTETÉSEK Az adatok rávilágítanak, hogy a fémipar nemzetgazdasági szerepe (főként a kormányzati célokhoz való kapcsolódás tekintetében) fontos Emellett az ágazat a jövőben, akár már középtávon még nagyobb szerephez juthat a nemzetgazdaságban Mindemellett az is látszik, hogy ennek elérésére külön fejlesztéseket kell véghezvinni a kitörési pontok, lehetőségek mellett Komoly cél, hogy a fémipari vállalkozások nemzetközi összehasonlításban vett termelékenységét javítani lehessen, ehhez az szükséges, hogy a korábban említett alacsony szintű innovációs jellegű tevékenység komoly fejlődésnek induljon az iparágon belül