DEBRECEN VÁROSFEJLESZTÉSÉNEK CSOMÓPONTI ELEMEI

Átírás

1 DEBRECEN VÁROSFEJLESZTÉSÉNEK CSOMÓPONTI ELEMEI Szakmai tanulmányút, Debrecen IX. Magyar Földrajzi Konferencia november 9-11.

2 BEVEZETÉS Az elmúlt évtizedben Debrecenben igen jelentős fejlesztések mentek végbe, amelyek sok tekintetben megváltoztatták a város arculatát és növelték a település versenyképességét. Tanulmányunk célja ezen változások egy-egy jellemző típusának a bemutatása, valamint a jövőben várható trendek vázolása. A BELVÁROS ÁTALAKULÁSA A debreceni belváros szerkezete hosszú történeti fejlődés eredményeként alakult ki, és a XX. század elején utcahálózatát egy főutca, és azt keresztező három mellékutca-pár jellemezte. A szocializmus éveiben két jelentős változás zajlott le: egyrészt a gépkocsik számának növekedése következtében fokozatosan visszaszorult a főutca sétálóutca jellege, másrészt az 1960-as években részben a növekvő gépkocsiforgalom kezelése céljából a történelmi városközpont északi és keleti határán egy kiskörutat alakítottak ki. A Kossuth tér az 1980-as években; már elkészült a Kálvin téri üzletközpont, de mögötte az irodaház még az eredeti formájában látszik, a forgalom pedig közvetlenül a Nagytemplom előtt halad (Forrás: Csorba P.) A közösségi térré alakított Kossuth tér (Forrás: Csorba P.) A rendszerváltás után ugyanakkor egyre sürgetőbben merült fel az az igény, hogy a többi nagyvároshoz hasonlóan Debrecenben is alakítsanak ki gyalogos övezetet, erre azonban az 1990-es évtizedben még nem került sor. Az 1998-ban hatalomra került új városvezetés ugyanakkor már határozott lépéseket tett a helyzet javítása érdekében. Ennek első lépéseként 2000 és 2001 folyamán a belváros északi részének (a Kossuth tér és a Széchenyi-Kossuth utca közötti terület és az innen induló utcák első része) a sétálóövezetté történő átalakítása (1. ábra), valamint a Kossuth téren különböző egyéb látványosságok (pl. két szökőkút, a megújult Kossuth-szobor előtt elhelyezett városcímer, a Református Nagytemplom mellett található, egykor Veres-toronyra emlékeztető üvegpiramis) elhelyezése. Az újonnan kialakított tér a város igazi központjává vált, és az elmúlt időszakban több kulturális és sportrendezvénynek szolgált helyszínül (Kecskés, 2018). 1

3 A debreceni belvárosban megvalósított és tervezett fejlesztések legfontosabb színterei 1 Kossuth tér, 2 Református Nagytemplom, 3 Kölcsey Központ, 4 Simonffy utca, 5 Halköz, 6 Debrecen Fórum, 7 Piacközpont, 8 Nyugati kiskörút új szakaszai, 9 Debreceni Ítélőtábla és Fellebviteli Főügyészség, 10 Debreceni Járásbíróság, 11 Dósa nádor tér, 12 Régi Városháza (Forrás: saját szerkesztés Kozma G.) A fejlesztés második lépcsőjét a Református Nagytemplom mögötti terület átalakítása jelentette, amelynek keretében felújították a növényzetet, a sétautakat, valamint új padok és világítótestek kerültek kihelyezésre. Az itt található Romkert rendbetételén túl újabb funkciókkal (egy galéria és kávézó megnyitása) is gazdagodott a terület. A belváros északi részén elhelyezkedő 1970-es években épült Kölcsey Művelődési Központ hosszú évekig a város kulturális élete egyik legfontosabb központjának számított, az 1990-es évek végére azonban sem építészetileg, sem pedig infrastrukturális adottságait tekintve nem volt képes ellátni a vele szemben felmerülő igényeket. Ennek következtében a 2000-es évek elején az épületet lerombolták, és helyére Kölcsey Központ néven egy több egységből álló komplexumot építettek. Ennek egyik fontos eleme egy konferenciaközpont, amely főt befogadni képes nagytermével és több kisebb termével magas színvonalon képes kielégíteni a konferenciaturizmus által teremtett igényeket. Ehhez szorosan kapcsolódik a 4 csillagos Hotel Lyceum, amely a város egyik legelőkelőbb szállodájának tekinthető. A komplexum harmadik eleme a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ, amely a közelben található Déri Múzeummal és a Református Kollégiumban található kiállításokkal együtt egy múzeumi negyedet alkot. A fejlesztés negyedik lépcsőjét a főutcából nyugati irányba kiágazó Simonffy utca átalakítása jelentette. Az utca és a hozzá kapcsolódó Halköz gyalogosövezetté alakítása, valamint a környéken található épületek felújítása révén egy sétálózóna alakult ki, amely az itt található vendéglátóipari egységeknek is köszönhetően a város egyik legkedveltebb kikapcsolódási helyszínévé vált. (Forrás: dehir.hu) A belvárosi gyalogosövezet utolsó fontos elemének kialakítása a városrész északkeleti részének az átalakulásához köthető. A korábban itt elhelyezkedő kétszintű parkolót, valamint a Debrecen Áruház és nagybani piac épülettömbjét lebontották, és ezek helyén épült fel egy olyan komplexum, amely többek között a Debrecen Fórum bevásárlóközpontot (ebben kerül a közeljövőben kialakításra a Latinovits Színház) és az új Piacközpontot (ennek felső szintjein több SSC-központ is működik) foglalja magában. Az 2

4 épületegyüttes jobb megközelíthetősége érdekében az előtte húzódó Csapó utca kb. 150 méteres szakaszán alakítottak ki sétálóövezet, amely az itt elhelyezkedő vendéglátóipari egységek (pl. Romkocsma, Butiq) révén igen népszerűvé vált a debreceni lakosok körében. FÓRUM Debrecen (Forrás: media.irodacsoport.hu) A belváros sétálóövezet kiterjesztését nagymértékben támogatta (és tulajdonképpen az előfeltételét is jelentette) a városrész utcahálózatának az átalakulása. Ennek keretében Európai Uniós támogatásokat felhasználva a városrész nyugati peremén az elmúlt időszakban elkészült a kiskörút déli és középső szakasza, amely jelentős mértékben csökkentette a belvárost terhelő gépkocsiforgalmat. Emellett az új utca mellett kialakuló foghíjtelkek jó fekvésük következtében igen népszerűek lettek az ingatlanfejlesztők körében, és az elmúlt években több társasház-építés is elindult ezeken, valamint itt kapott elhelyezést többek között a Debreceni Ítélőtábla, a Fellebviteli Főügyészség és a Debreceni Járásbíróság épülettömbje. A NAGYERDEI STADION ÉS KÖRNYÉKE A város északi részén elhelyezkedő Nagyerdő nagyobb ütemű fejlesztése a XX. század első felére tehető: az oktatási funkció (Tisza István Tudományegyetem különböző épületei) mellett ekkor épült a Nagyerdei Stadion, a gyógyfürdő, valamint több vendéglátóipari egység is létesült. A fejlődés következő jelentős szakaszának az 1960/70-es évek tekinthetők: az 1960/70-es években fejlesztették a strand adottságait, valamint több új szálloda és étterem (pl. Új Vígadó), illetve kikapcsolódást biztosító létesítmény (pl. Szabadtéri színpad, Vidámpark, Állatkert) épült. A nagyobb debreceni fejlesztések térbeli elhelyezkedése (Forrás: saját szerkesztés, Kozma G.) 3

5 A szocialista korszak bukása utáni időszakban elsősorban a 2000-es évektől ugyanakkor egyre több probléma jelentkezett a Nagyerdő vonatkozásában. A korábban felépített létesítmények egy része (pl. Szabadtéri színpad, Új Vígadó, Csónakázó tó, Nagyerdei Stadion) a felújítások elmaradása miatt egyre rosszabb állapotba került, és mindinkább a város szégyenfoltjának számított. A változtatás szükségességét a helyi önkormányzat is felismerte, és az 1990-es évek közepén a városrészre elkészített rendezési terv igen ambiciózus elképzeléseket fogalmazott meg, amely magában foglalta egy fedett uszoda. gyógyszálló és konferenciaközpont építését, a már létező sporthotel bővítését, valamint a Nagyerdei Stadion rekonstrukcióját. A megvalósításhoz szükséges anyagi erőforrások ugyanakkor csak korlátozottan álltak rendelkezésre, és ennek következtében a megfogalmazott célokból hosszú ideig csak igen kevés valósult meg: 1998-ban adták át a gyógyfürdő mellett elhelyezkedő Aquaticum Termál és Wellness Hotelt. A szükséges fejlesztések azonban csak a 2000-es évtized végén kezdődtek, amely csúszás alapvetően két okkal magyarázható. Egyrészt mindenki tisztában volt azzal a ténnyel, hogy első fontos feladat a Nagyerdei Stadion helyzetének rendezése, amelyhez állami támogatás szükséges, ez azonban a közötti kormánypártoktól nem volt elvárható. Másrészt ebben az időszakban váltak elérhetővé azon Európai Uniós támogatások, amelyek a többi beruházáshoz szükséges anyagi erőforrásokat tudták biztosítani. A fentiek szellemében az 2010-es évtized elején igen jelentős beruházások kezdődtek, amelyek nagymértékben átformálták a Nagyerdő nyugati és középső részét. 2013/2014 folyamán megvalósult a Nagyerdei Stadion rekonstrukciója, amely több szempontból is egyedi jellegűnek tekinthető. Egyrészt illeszkedik a környezetéhez (ezt az is szükségessé tette, hogy a Nagyerdei Park NATURA 2000-es területnek számít), alig nyúlik túl a fák lombkoronáján, és régi Nagyerdei Stadion emléket idézve a nézőtér minden egyes pontjáról látható egy darab erdő. Másrészt építészeti szempontból különlegesnek tekinthető stadiont övező kb. 1,1 km hosszú, a fák lombkoronájának síkjába emelt, hullámzó járda, amely a futballmérkőzések vagy más rendezvények alkalmával a stadionba érkező vendégek számára kijelölt és ellenőrzött útvonalként szolgál, emellett, az év jelentős részében, amikor nincs rendezvény a stadionban, futópályaként üzemel. Az 1920-as években korszerűnek számító nagyerdei stadion virágkarneválok idején még az ezredforduló után is használatban volt (Forrás: Csorba P.) Az új Nagyerdei stadionnál fontos cél volt, hogy a nézőtér minél közelebb legyen a pályához, és (részben) fedett legyen (Forrás: Csorba P.) Ez a megoldás azért is tekinthető kiemelkedő jelentőségűnek, mivel így lehetőség kínálkozott a lelátók alatt található terek használatára, annak biztosítására, hogy a létesítmény egyéb feladatokat is ellátva multifunkciós stadionként üzemeljen, és a hétköznapok során is élményeket, programokat biztosítson a nagyközönségnek. A fenti adottságot kihasználva az elmúlt években fokozatosan bővült az elérhető szolgáltatások köre. Az átadáshoz kapcsolódva már 2014-ben kialakították azon irodahelyiségeket, amelyek egyrészt a működtetéshez szükségesek, másrészt a stadion legfontosabb használója, a DVSC-TEVA labdarúgócsapata adminisztrációs feladatot ellátó egységeinek a helyszínéül szolgálnak. 4

6 Szintén az átadáshoz kapcsolódott a 12 Sky-box kialakítása, amelyek igen hamar bérlőre találtak, valamint egy 140 fős konferencia- és rendezvényterem átadása, amely az elmúlt időszakban több tudományos tanácskozást is vendégül látott. Aquaticum (Forrás: programturizmus.hu) Nagyerdei Stadion (Forrás: dvsc.hu) A fejlődés következő lépcsőfokát a kereskedelem és a kikapcsolódás jelentette. Ennek keretében 2015-ben nyílt meg a stadion déli részén a klubbal kapcsolatos emléktárgyakat árusító és a stadiontúráknak kiinduló pontként szolgáló DVSC-shop, valamint 2016-ban a szurkolókat vendégül látó Red & White Club. A kikapcsolódás vonatkozásában a létesítmény északi részén elhelyezkedő és szeptemberében átadott Hall Közösségi Tér játszik kiemelkedő szerepet, amely modern belső világa, változatos formái, révén sokféle esemény kereteit képes biztosítani. A szolgáltatások harmadik eleme a sporthoz és az egészséges életmódhoz kapcsolódik, és szoros kapcsolatban áll a Debreceni Egyetem ilyen jellegű törekvéseivel (Bács Kozma, 2018). A Debreceni Egyetem Életmód Központja keretében került folyamán kialakításra a Sportdiagnosztikai, Életmód- és Terápiás Központ (SET-Center), amelyben sportegészségügyi szolgáltatásokra, terhelésélettani mérésekre, 3-4 dimenziós mozgáselemzésre, rehabilitációs és sportpszichológiai felmérésekre, valamint fejlesztő tréningekre is lehetőség nyílik. A komplexum másik eleme a szeptemberében átadott UniFit Fitness és Gym Center (eredeti nevén Mozgás Központ), ahol az egyetemi hallgatók és dolgozók, valamint a város lakossága a legmodernebb XXI. századi körülmények között veheti igénybe a spinning kerékpárokat, a futópadokat, a különböző nyújtó és erősítő gépeket és a változatos wellness szolgáltatásokat. A legújabb, sporthoz köthető fejlesztésnek a DEAC-DAK egyesület 2018-ban átadott asztalitenisz-edzőközpontja tekinthető, amely az érintett sportág számára biztosít korszerű feltételeket. A létesítmény fejlesztéséhez kapcsolódva mind a Nagyerdei park középső, a stadionhoz szorosan kapcsolódó része, mind pedig a nyugati része jelentős megújuláson ment keresztül. A stadiontól délre, az egykori Csónakázó tó helyén egy szökőkutakból és több kisebb medencéből, valamint azokon átívelő mini hidakból álló komplexumot alakítottak ki, amelynek a legfőbb látványossága egy időszakosan működő 60 méter magas szökőkút. A létesítmény egyrészt a stadion fogadóterének tekinthető (innen indul a korábban már említett lebegő járda), másrészt az alatta kialakított mélygarázs révén csökkenti a városrész parkolási gondjait. A stadiontól északra elhelyezkedő területen egy koncertek és egyéb események megszervezésére alkalmas multifunkcionális közösségi és rendezvénytér került kialakításra, amely télen egy mobil műjégpályának szolgál helyszínül. A stadion keleti és nyugati peremén továbbra is a parkerdő jelleg dominál, az előbbi területén erdei tanösvény és terepfutó kalandpálya került kialakításra. A Nagyerdei park nyugati részén megvalósuló beruházások szintén kapcsolódnak a stadion-fejlesztéshez. 5

7 A korábbi Csónakázó tó megszűnése csökkentette a rendelkezésre álló vízfelületet, ennek pótlására a terület középső révén elhelyezkedő Békás-tó vízfelületét másfélszeresére növelték, és biztonságosabbá tették a vízutánpótlását. A tó környezetében felújították a leromlott állapotú Szabadtéri Színpadot, tanösvényt, játszóteret és új sétányokat alakítottak ki, valamint megújították a park növényzetét. (Forrás: dehir.hu) A POTENCIÁLIS ÉSZAKKELETI VÁROSKÖZPONT A város északkeleti része hosszú ideig csak igazgatási és lakófunkcióval rendelkezett: egyrészt a XIX. század II. felében igazodva az adott létesítmény jelentős területigényéhez a Kassai úton huszárlaktanya létesült (ez a XX. század első felében tüzérlaktanyává alakult át, másrészt a város térbeli terjeszkedésének köszönhetően lakóépületeket, döntő mértékben földszintes házakat építettek. A terület helyzete először a II. világháború után az 1950-es/60-as években változott meg jelentős mértékben. Egyrészt a város nyugati részéből fokozatosan ide települt át Debrecen egyik új vállalata, a Magyar Gördülőcsapágy Művek, amely több szempontból is átformálta a környék arculatát. A dolgozók lakásigényeinek kielégítése érdekében a Szabadság út) korábbi nevén Kassai út) északi részén, a korábbi földszintes házak helyén 4 emeletes épületekből és különböző kiegészítő létesítményekből (pl. óvoda, kereskedelmi egységek) álló lakótelepek épültek, valamint a lakosság igényeinek kielégítése céljából strandfürdő is létesült. Másrészt a korábbi magyar laktanyába a szovjet hadsereg egységei költöztek be, és a régi épületek hasznosítása mellett több új létesítményt is emeltek. Harmadrészt az 1970-es években egyre sürgetőbbé vált Debrecenben egy megfelelő befogadóképességű (legalább fős) fedett sportcsarnok megépítése, amelyre elsősorban a megfelelő megközelíthetőség miatt a Szabadság útján került sor. A rendszerváltás után több olyan változás is történt, amely alapjaiban formálta át a terület viszonyait. Egyrészt a Magyar Gördülőcsapágy Művek debreceni gyára csődbe jutott, és bár történtek lépések az egykori gyárépületek hasznosítására (pl. jelenleg is itt működik az Eurorings vállalat, illetve egy darabig itt működött a FAG és a Foxconn debreceni egysége), a terület jelentős része kihasználatlannak tekinthető. Másrészt a szovjet hadsereg kivonulása után üresen maradt laktanyát a Debreceni Egyetem kapta meg hasznosításra, és az elmúlt évtizedekben intézmény egyik új Campusát alakította ki a Kassai úton. A fejlődés első lépcsőfokaként egy-két kivételtől eltekintve lerombolták a szovjet hadsereg által emelt objektumokat, megkezdték az XIX. század második felében felhúzott épületek rekonstrukcióját. Ez utóbbiak fogadták be a közgazdász, a jogász és a népegészségügyi képzést, az egyetem Gazdasági Főigazgatóságának bizonyos egységeit, valamint ezekben kapott elhelyezést a Lovarda Kulturális Központ. A második lépcsőben új oktatási épületek beruházásai valósultak meg, amelyekben az Informatikai Kar és a Népegészségügyi Kar tanszékeinek működnek. Az új beruházások másik csoportjába az egyetemi oktatást/kutatást kiszolgáló egységek sorolhatók: a Campus területén épület fel az egyetem új kollégiuma (az egység magas színvonala és a sportlétesítményekhez való közelsége miatt több esetben is a sportrendezvényekre érkező elszállásolást is biztosította), új könyvtára, valamint az egyetem szuper-számítógépe és megújuló energiaforrásokat kutató központja. 6

8 Lovarda Kulturális Központ (Forrás: pmobil.hu) Harmadrészt támaszkodva a már meglévő adottságokra (pl. Oláh Gábor utcai sportkombinát és a Hódos Imre sportcsarnok közelsége) fokozatosan bővült a terület sportlétesítményekkel történő ellátottsága. A 2002-es Tornász Világbajnokság eredeti helyszíne a Budapest Sportcsarnok leégése után új helyszínre volt szükség, és a 2001-es Ifjúsági Atlétikai Világbajnokság kiváló megszervezésére támaszkodva a kormány Debrecent választotta (Kozma, 2010). A rendezvény vendégül látása azonban új sportlétesítmény igényelt, és a már korábban említett okok (Hódos Imre Sportcsarnok közelsége) és az idő rövidsége miatt (önkormányzati tulajdonú telek volt szükséges a beruházáshoz) a választás a Kassai úti fürdő területére esett. Az adott ingatlanon került sor januárja és a szeptember között a Főnix Csarnok felépítésére, amelyben az elmúlt évtizedekben több sport- és kulturális rendezvényre került sor. A sporttal kapcsolatos másik beruházásra az egykori szovjet laktanya területén került sor. A város 2005-ben nyerte el a 2007-es Rövid pályás Úszó Európa-bajnokság rendezési jogát, és ez után került sor 2005/2006 folyamán a létesítmény felépítésére. Az uszoda az elmúlt évtizedben igen nagy népszerűségre tett szert a hazai sportéletben: több alkalommal itt rendezték meg a magyar úszó-bajnokságot, 2012-ben, a Londoni Olimpia előtt pedig az Úszó Európa-bajnokságra került sor. Főnix csarnok (Forrás: debrecen.varosom.hu) A városrész negyedik új funkciójának a szolgáltatás tekinthető. Ennek hátterében az áll, hogy a 2000-es évtized második felétől a város egyre népszerűbbé vált az SSC (Shared Service Center) szektorban tevékenykedő vállalatok számára, akik Budapest fokozatos telítődése és az ottani magas munkaerőköltségek miatt egyre nagyobb figyelmet kezdtek szentelni a vidéki nagyvárosoknak. Az érintett cégek befogadását ugyanakkor nagymértékben nehezítette az a tény, hogy bár történtek ilyen jellegű fejlesztések Debrecenben, hiányzott egy olyan A+ kategóriás irodaépület, amely a legmagasabb igényeket is kielégíti. A beruházást az is támogatta, hogy 2016/17 folyamán az Európai Unió által támogatott beruházások kifutása miatt szabad építőipari kapacitások keletkeztek Debrecenben. A fentiek következtében kezdődött 2017-ben az önkormányzat tulajdonában lévő Debreceni Vagyonkezelő Zrt. és a 7

9 Hunép Universal Építőipari Zrt. közös beruházásaként a m 2 -es Forest Offices Debrecen építése. A helyszín kiválasztását több tényező is indokolta. A magas színvonalú megközelíthetőség mellett ki kell emelni a szomszédos Főnix Csarnok parkolóját (az épülethez ugyan készül 250 darab parkoló, de ez valószínűleg kevés lesz a kb foglalkoztatott igényeinek a kielégítéséhez), valamint azt a tényt, hogy az ingatlan önkormányzati tulajdonban volt. Forrest Offices (Forrás: dehir.hu) A REPÜLŐTÉR ÉS KÖRNYÉKE A város déli részén elhelyezkedő repülőtér a XX. század elején jött létre, majd az 1930-as években már rendszeres járatok üzemeltek Debrecenből Budapestre és Magyarország nagyobb városaiba. A második világháború során a magyar bombázó repülőgépek bázisaként üzemelt. A háborút követően magyar, majd 1951-től szovjet repülőcsapatok állomásoztak itt. Az ingatlant 1990-ben vette át a Magyar Honvédség Fenntartási és Elhelyezési Főigazgatósága, majd 1994-ben a helyi önkormányzat vásárolta meg azt (Kádár Kozma, 2011). Az objektum fejlesztésének és működtetésének jelentős költségei miatt Debrecen vezetői a kezdetektől fogva arra törekedtek, hogy a magánszférát is bevonják a kiadások finanszírozásába. Ennek szellemében 1997-ben a magyar tulajdonú Szer-Bon Rt-vel, 1998-ban a török BEGENDIK GROUP cégcsoporttal, míg ban a magyar Xanga Holding Zrt-vel kötött a város erre irányuló szerződést, a három cég különböző okok miatt (pl. gazdasági válság okozta problémák) ugyanakkor mindegyik esetben felbontották azt. A fentiek következtében mind az objektum működéséhez szükséges fejlesztéseket ( közötti időszakban kb. 4,5 milliárd Ft-ot fordított erre a célra), mind pedig a működtetés költségeit az önkormányzat, illetve az utóbbi esetben a tulajdonában lévő Airport Debrecen Kft. volt kénytelen finanszírozni. A beruházások keretében többek között korszerű navigációs berendezést építettek ki, bővítették a fogadóépületet és az az előtt elhelyezkedő parkolót, nemzetközi biztonsági előírásoknak megfelelő fegyveres őrzésvédelmet alakítottak ki, beszerezték a működéshez szükséges tűzoltó járműveket, és végrehajtották a terület kármentesítését. Mindezek eredményeként a Debreceni Nemzetközi Repülőtéren április 22-től, a magyarországi vidéki repülőterek közül egyedüliként létesült állandó vámút és nemzetközi légi határátkelőhely, 2008-ban schengeni légi határátkelőhely létesült, és a minősítések alapján az objektum egyenrangúvá vált a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtérrel. A repülőtér forgalmát az 1990-es évtizedben a kisméretű gépek uralták, a 2000-es évtizedben ugyanakkor már megjelentek a nagyobb személyszállító repülőgépek, amelyek elsősorban a nyári idegenforgalmi szezonban bonyolítottak le charter-járatokat. A 2000-es évtizedben történtek ugyan törekvések a menetrendszerinti forgalom beindítására, azonban sem a bécsi, sem a budapesti, sem pedig a müncheni járat nem bizonyult tartósnak. 8

10 A Debreceni Repülőtér utasforgalma között (Forrás:KSH) Debrecenből elérhető repülőgépjáratok 2018 májusi adatok alapján (Forrás: A 2010-es évek elején az önkormányzat úgy vélte, a továbbiakban nem képes az objektum további működését és fejlesztését finanszírozni, és ezért újra kísérletet tett magántőke bevonására, amely két területen is sikerrel járt. Egyrészt a Xanga Investment and Development Group többséget szerzett a repülőteret üzemeltető Airport Debrecen Kft-ben, és ígéretet tett a létesítmény fejlesztésére. Másrészt a repülőtér üzemi területének hasznosítására kiírt pályázatot a fenti cég egyik vállalata, a Saigo Port Kft. nyerte el, amely egy cargo és logisztikai bázis kiépítését vállalta. Az elmúlt időszakban a repülőtér mind a két korábban említett területen igen jelentős változás következett be. Az egyik legjelentősebbnek tekinthető fapados légitársaság, a Wizz Air júniusában indította el London-Lutoni, majd decemberben Eindhoveni járatát, amelyek változó intenzitással azóta is üzemelnek. A fentiek mellett az elmúlt időszakban a légitársaság több európai városba indított rendszeres járatokat (emellett ugyanakkor megszűnt például a malmői és dortmundi célpont), és így jelenleg hat városba (London-Luton, Eindhoven, Bergamo, Tel-Aviv, Moszkva, Beauvais) lehet eljutni a légitársaság gépeivel. A járatbővítés következményeként a Wizz Air decemberétől egy repülőgépet a debreceni repülőtéren állomásoztat, amely így a társaság 22. bázisává vált. Az objektum másik jelentős használójának a Lufthansa City Line tekinthető, amely áprilisától kezdetben heti három, majd nyarától heti öt járatot üzemeltet Debrecen és München között. A rendszeres járatokat közlekedtető légitársaságok mellett a 9

11 repülőtér harmadik fontos szereplőjének a különböző utazási irodák jelentik, amelyek a nyári időszakban váltakozó számú járatot indítanak a különböző tengerparti üdülőhelyekre (2018-ban például Burgaszba, Antalyaba, Barcelonába, Zakyntosba és Hurghadába indultak Debrecenből repülőgépek). A fentiek következtében az elmúlt években jelentős mértékben nőtt a repülőtér forgalma, és 2017-ben az utaslétszám meghaladta a főt. A 2010-es évek eleje óta a repülőtér másik jelentős funkciójának tekinthető logisztikai szolgáltatás is nagyméretű fejlődésen ment keresztül, amelynek eredményeként egy Trimodális Logisztikai Központ alakult ki. Ennek keretében a Saigo Port Kft. részben Európai Uniós támogatások segítségével felújította a repülőteret a vasútállomással összekötő vasútvonalat, majd megépített egy térburkolattal övezett vasúti átrakót is (2017-ben rendszeresen közlekedtek a repülőtér és többi külföldi kikötő között konténervonatok, 2018-ban azonban a megfelelő igények hiányában leállították ezeket). Emellett 2016 és 2017 folyamán kb m nagyságú raktárcsarnokot épített meg, amelyekben hazai és nemzetközi logisztikai cégek bérelnek területet. A fejlesztés harmadik lépcsőjét a 2018-ban átadott Innovációs és Inkubációs Központ jelenti, amely egyrészt helyet biztosít a high-tech termelés, valamint a magas hozzáadott értékű logisztikai szolgáltatások számára, másrészt pedig a repülőtér megnövekedett forgalmához kapcsolódóan helyszínül szolgál a terminálfunkciók, a légitársaságok és a kapcsolódó kiszolgáló vállalatok tevékenységeinek magas színvonalon történő végzéséhez. Tájképvédelmi szempontból kiemelkedően kezelendő terület övezete (Forrás: Országos Területrendezési Terv) Néhány példa a különböző szektorokban alkalmazható ökoszisztéma-alapú éghajlati adaptáció lehetőségeire (Forrás: Czúcz et al, 2011) 10

12 ÖSSZEFOGLALÁS Véleményünk szerint a tanulmányban bemutatott fejlesztések jelentős mértékben javították a város versenyképességét és hozzájárultak új célcsoportok Debrecenbe vonzásához, illetve a település lakossága elégedettség-érzetének a növeléséhez. Az elkövetkező időszakban ugyanakkor mindegyik esettanulmány vonatkozásában további beruházások várhatók. A belváros esetében a fejlesztések több területre is kiterjednek. Egyrészt a Dósa nádor téren a gépkocsiforgalom és parkolás visszaszorításával bővítik zöldterületet, valamint a Régi Városháza hátsó tömbjéhez kapcsolódva kerül felépítésre a Debreceni Inkubációs Központ, amely alatt mélygarázs enyhítené a belvárosi parkolási gondokat. Másrészt a belváros nyugati részén 2020-ra készül el a kiskörút északi része, amely teljessé teszi a városrész övező körgyűrűt. A Nagyerdei Stadion környezetében egyrészt 2018 végén kezdődik a Nagyerdei Strand építése, amely objektum egyedi jellegével próbál kiemelkedni a környéken található fürdők közül. Másrészt az elkövetkező években valósul meg az Állatkertet és Vidámparkot is magában foglaló Nagyerdei Kultúrpark fejlesztése, amelynek keretében növelik a megtekinthető állatok körét (pl. Elefántház, Sarkvidékek Háza) és újfajta szórakoztatást szolgáló elemeket is kialakítanak. Az északkeleti városközpontban csak kisebb méretű nagyságú fejlesztések várhatók, amelyek többek között a Sportuszoda új medencéjének a felépítését foglalja magában. A repülőtérrel kapcsolatos közeljövőben megvalósuló beruházások hátterében az áll, hogy a Wizz Air decemberétől egy második gépet is állomásoztat Debrecenben, valamint az elkövetkező időszakban több új járatot is indít (2018. december: Barcelona, Basel, Dortmund, Doncaster/Sheffield, tavasza: Palma de Mallorca, Málta, Larnaca), és a megnövekedett utasszám (2019-re kb , míg 2020-ra 1 millió utast prognosztizálnak) kiszolgálását már nem teszi lehetővé a jelenlegi infrastruktúra. Ennek következtében bővítik/szélesítik a kifutópályát, kiépítik a repülőgépek leszállását a jelenleginél jobban segítő ILS 2 rendszert, valamint az Innovációs és Inkubációs Központ egy részét is utasterminállá alakítják át (a távlati cél ugyanakkor egy új terminál megépítése). Emellett a repülőtértől délre az év végére egy kb. 8 milliárd Ft-os beruházás eredményeként befejeződik a közel 600 hektáros Déli Ipari Park infrastruktúrájának kialakítása. Az ingatlanon már jelenleg is zajlik a német Krones és Continental vállalatok gyárának a felépítése, és az elképzelések szerint az ipari parkban hosszú távon kb ember fog dolgozni. Dr. Kozma Gábor 11

13 Irodalom Bács, Z. Kozma, G. (2018) Sportlétesítmények a köz szolgálatában: a multifunkcionális stadionok. Magyar Sporttudományi Szemle, 19(2), Kádár, K. Kozma, G. (2011) Az egykori szovjet katonai területek funkcióváltása Debrecenben. Tér és Társadalom, 25(2), Kecskés, T. (2018) The regeneration of a Hungarian city centre from the 1990s till nowadays. Annals of the University of Oradea, Geography Series, 28(1), Kozma, G. (2010) Sport as an element in the place branding activities of local governments. GeoJournal of Tourism and Geosites, 3(2), dartavlat.jpg resources/irr_realestates/25237_forum-debrecen/237_forum_debrecen_forum_debrecen.jpg csillag-hotel/4/ aquaticum-debrecen-termal.jpg? Országos Területrendezési Terv

14 Megállóhelyek, programpontok: 13