Jegyzőkonyv nyilvánosan tartott tárgyaláspnliiékief. Az Ugyész. Jelen vannak: dr. Kis Tamás bíró

Átírás

1 Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma Budapest, II. Varsányi I. u Bp. Pf. : G /2017/5. Ugyszam: Erkezett: Pé!dany: Jegyzőkonyv nyilvánosan tartott tárgyaláspnliiékief ALKOTUANYBSROSA VL^L-MMJI 2018 FEBR 2 2. Kszeiöiroda' 1. db Ji. Felperes: Alperes: Per tárgya: Tárgyalás helye: Tárgyalás ideje: A tárgyalás megkezdve: Az Ugyész cégbejegyzö végzés hatályon kívül helyezése Budapest, II. Varsányi I. u , III. emelet 316. tárgyaló február 16., 8 óra 30 perc 8 óra 32 perckor Jelen vannak: A biróság részéről: Jegyzökönyvvezetö: dr. Kis Tamás bíró magno A felek részéről: Felperesért: Alperesért: A bi'róság a folytatólagos tárgyalást megkezdi. Megállapitja, hogy az alperes szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg. A bíróság elrendeli a tárgyalás anyagának hangfelvétel útján történő rögzitését, és tájékoztatja a feleket, hogy az arról készült jegyzökönyv 8 munkanap elteltét követöen a bíróság peres kezelöirodaján megtekinthetö, vagy illetékbélyeg ellenében átvehetö. Felperes: A kereset változatlan. Hozzáteszem még, hogy amennyiben az alperes nem tesz eleget a biróság felhívásának, úgy inditványozom, hogy a bíróság a jogszabálysértés megállapitása mellett a keresettel érintett cégbejegyző végzést hatályában tartsa fenn, és hívja fel a Cégbiróságot a törvényességi felügyelet körében szükséges intézkedések megtétele végett. Perköltségigényem nincsen. Ezt követően a bíróság meghozta és kihirdette az alábbi Vé gzé s t: A bíróság az Alkotmánybiróságról szóló évi CLI. törvény 37. -ának (2) bekezdése és a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény 155/B. -a alapján kezdeményezi az Alkotmánybiróságnál a cégnyilvánosságról, a birósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény (Ctv. ) ának megsemmisitését, valamint az alaptörvény-ellenes rendelkezéseknek a jelen ügyben történő alkalmazása kizárását, mert az Alaptörvény B) cikkének (1) bekezdésébe és a XXVIII. cikk (1) bekezdésébe, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméröl szóló, Rómában, november 4-én kelt Egyezmény 6. cikkének 1. pontja 1. mondatába, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 14. cikkének 1. pontja 1, és 2. mondatába ütköznek.

2 30. G /2017/5. 2 A bíróság egyidejűleg a per tárgyalását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggeszti. A végzés ellen nincs helye külön fellebbezésnek. Indokolás: A felperes keresete röviden: Felperes keresetében elöadta, hogy az alperesi társaságot szeptember 13. napján kelt társasági szerződéssel alapították meg, a cég szeptember 15. napján elektronikus úton terjesztette elö bejegyzési kérelmét a Fővárosi Törvényszék Cégbiróságán azzal, hogy a szerződésminta alkalmazására tekintettel egyszerűsitett eljárás lefolytatását kérte. A kérelem külföldi tag részére kézbesítési megbizott bejegyzésére nem irányult. A Cégbíróság szeptember 18. napján kelt, a Cégközlönyben szeptember 20. napján közzétett Cg /4. számú végzésével a céget Cg cégjegyzékszám alatt elnevezéssel bejegyezte a cégjegyzékbe. A cég tagjaként külfoldi személyek tagként kerültek bejegyzésre oly módon, hogy külföldi tag részére kézbesitési megbizott bejegyzése nem történt meg. Felperes álláspontja szerint a Cégbiróság cégbejegyzö végzése jogszabályba ütközik, mivel a bejegyzési kérelem nem felel meg a Ctv. 31. (2) és (3) bekezdésének, 48. (5) bekezdésének, valamint a Ctv. 3. számú mellékletének, mert abban a Ctv. 31. (2) bekezdésének kógens rendelkezése ellenére a cég egyik külföldi tagja, részére kézbesitési megbízott bejegyzését nem kéri a cégjegyzékbe, és e tag vonatkozásában a Ctv. 3. számú mellékletének pontjában elöirt, a bejegyzéshez szükséges, magyarországi kézbesitési megbízottól származó elfogadó nyilatkozat sem került csatolásra a kérelemhez. E jogszabálysértésre figyelemmel a cég bejegyzésére irányuló kérelmet a Cégbíróságnak el kellett volna utasitania. Fentiek miatt a felperes a Ctv. 65. (1) bekezdése alapján, a 65. (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a Ctv. 48. (5) bekezdésében meghatározott okból az alperesi társaság ellen a Cégbiróság cégbejegyzö végzésének hatályon kivül helyezése iránt terjesztett elő keresetet. A keresetben indítványozta, hogy a bíróság a Ctv. 66. (1) bekezdése alapján megfelelö határidő tűzésével hivja fel az alperest a jogszabálysértö állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére. Kérte, hogy a bíróság a Ctv. 66. (2) bekezdése szerint ha az (1) bekezdésben foglalt intézkedések eredményre vezetnek, itéletében a végzést a jogszabálysértés megállapitása mellett hatályában tartsa fenn, és hívja fel a Cégbiróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében hivalalból járjon el. Abban az esetben, ha a biróság Ctv. 66. (1) bekezdése szerinti felhivása nem vezet eredményre, úgy inditványozta, hogy a biróság a Ctv. 68. (4) bekezdése alapján ítéletében a Cégbiróság végzését az érvénytelenség megállapitása mellett hatályában tartsa fenn, és a 66. (2) bekezdésében foglaltak szerint hívja fel a Cégbíróságot a szükséges intézkedések megtételére. +** A biróság a per során a 4. számú tárgyalási jegyzőkönyvben foglaltan felhivta az alperest, hogy a jegyzökönyv kézbesítésétől számított 45 napon belül tegye meg a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.

3 30. G /2017/5. A biróság Alkotmánybírósághoz fordulásának jogszabályi alapja: Az Alkotmánybiróságról szóló évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 37. -ának (2) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll eljárásban, bírói kezdeményezés alapján folytatott egyedi normakontroll eljárásban, alkotmányjogi panasz alapján, vagy nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata során felülvizsgálja a közjogi szervezetszabályozó eszközöknek, valamint az Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdésében meghatározott jogegységi határozatoknak az Alaptörvérmyel, illetve nemzetközi szerződéssel való összhangját. Az inditványozókra, az eljárásra és ajogkövetkezményekre a jogszabályok felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A 25. (1) bekezdése szerint, ha a birónak az előtte folyamatban levö egyedi ügy elbirálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli, vagy alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság már megállapitotta, - a birósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján az Alkotmánybiróságnál kezdeményezi a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvényellenességének megállapítását, illetve az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását. A 32. (1) bekezdésének értelmében az Alkotmánybiróság az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés f) pontja alapján a jogszabályok vizsgálatát az indítványozók kezdeményezésére, illetve bármely eljárása során hivatalból végzi. A (2) bekezdésében meghatározottan az eljárást az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kormány, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, valamint az alapvetö jogok biztosa inditványozhatja. A bíró - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az AIkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbirálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek nemzetközi szerzödésbe ütközését észleli. Magyarország Alaptörvényének (a továbbiakban: Alaptörvény) 24. cikk (2) bekezdésének b) pontjában foglaltan az Alkotmánybiróság birói kezdeményezésre soron kivül, de legkésőbb kilencven napon belül felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az AIaptörvéimyel való összhangját; az f) pontban meghatározottan vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerzödésbe ütközését. A Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp. ) 155/B. (1) bekezdésének értelmében a biróság az Alkotmánybiróságnak a jogszabály, jogszabályi rendelkezés, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapitására, továbbá nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló eljárását az Alkotmánybiróságról szóló törvényben foglalt szabályok szerint hivatalból vagy kérelemre kezdeményezheti. A (3) bekezdésben foglaltan az Alkotmánybiróság eljárásának kezdeményezéséröl a bíróság végzéssel határoz, egyidejüleg a per tárgyalását felfüggeszti. Az eljárás - a fenti rendelkezésekböl következöen - nem kizárólag a felek kérelmére, hanem hivatalból is kezdeményezhető. A perben a biróság hivatalból terjeszti elő az inditványt. *** Az inditvány jogszabályi és jogalkalmazási háttere, valamint az inditvánnyal érintett jogszabályi rendelkezések és azok indokolása:

4 30. G /2017/5. 4 A biróság álláspontja szerint az alábbi jogszabályi előirások alaptörvény-ellenes rendelkezések: A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény (Ctv. ) a A cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelö végzés hatályon kívül helyezése iránti per 65. (1) A kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés öt érintő részére vonatkozóan - pert indithat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a cég székhelye szerint illetékes törvényszék előtt. A cég kérelemre történő törlését elrendelö végzés ellen a pert a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani. (2) A per meginditásának a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított harminc napon belül van helye. A határidő elmulasztásajogvesztésseljár. (3) A keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbiróságnak észlelnie kellett volna. 66. (1) Haa cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés vagy a meghozatala alapjául szolgáló irat jogszabálysértö, a bíróság megfelelö határidő tűzésével felhívja a céget a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére. (2) Ha az (1) bekezdésben foglalt intézkedések eredményre vezetnek, a bíróság ítéletében a végzést hatályában fenntartja és felhivja a cégbíróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból jegyezze be vagy törölje az érintett cégjegyzékadatot, illetve - indokolt esetben - hívja fel a céget a bejegyzéshez szükséges további adatok bejelentésére, illetve a törvényes állapot helyreállitásához szükséges intézkedések megtételére. (3) Ha a változásbejegyzést elrendelö végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a jogszabálysértés nem küszöbölhetö ki, vagy a cég a biróság felhivásának nem tesz eleget, a biróság a végzést, illetve a végzésben szereplő többi adattól elkülöníthető jogszabálysértő adatot hatályon kívül helyezi és a (2) bekezdés megfelelö alkalmazásával jár el azzal, hogy az utóbbi esetben a céggel szemben törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazását is kezdeményezheti. 67. Ha a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés jogszabálysértő, azonban a jogszabálysértés csekély jelentőségű és cégjegyzékadatot nem érint, a bíróság a végzést a jogszabálysértés megállapítása mellett - további intézkedés elrendelése nélkül - hatályában fenntartja. 68. (1) Ha a perben a felperes a cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés jogszabályba ütközését az alapjául szolgáló létesítö okiratnak, illetve módosításának a végzésben foglalt cégjegyzékadattal összefüggö érvénytelenségére alapitja, a biróság a per során megkisérli az érvénytelenségi ok kiküszöbölését. (2) Ha az érvénytelenség oka már nem áll fenn, a végzést hatályában fenntartja és a 66. (2) bekezdésében foglaltak szerint felhivja a cégbíróságot a szükséges intézkedések megtételére. (3) Ha az érvénytelenségi ok változatlanul fennáll, a bíróság a változásbejegyzési végzést az ítéletében meghatározott idöponttal hatályon kivül helyezi és a létesítö okirat módositását az itélethozatalt követő meghatározott idöpontig hatályossá nyilvánítja. Ez az időpont nem lehet későbbi, mint az itéletjogerőre emelkedésétől számított kilencven nap. Abíróság ítéletében emellett felhivja a cégbiróságot a 66. (2) bekezdésében foglalt intézkedések megtételére. (4) A cég bejegyzésére vonatkozó végzés teljes hatályon kivül helyezésének, illetve a létesítö okirat érvénytelensége megállapításának csak a 69. (2) bekezdésében foglalt érvénytelenségi ok fennállása esetén van helye. Ebben az esetben a bíróság a 69. (4) bekezdésében foglaltak szerint jár el. Más érvénytelenségi ok fennállása esetében a bíróság ítéletében az érvénytelenség

5 30. G /2017/5. 5 megállapitása mellett a végzést hatályában fenntartja és a 66. (2) bekezdésében foglaltak szerint felhívja a cégbíróságot a szükséges intézkedések megtételére. A biróság álláspontja szerint a fenti rendelkezések az AIaptörvény alábbi rendelkezéseibe ütköznek: B)cikk (1) Magyarország független, demokratikusjogállam. XXVIII. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben ajogait és kötelezettségeit törvény által felállitott, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül birálja el. A rendelkezések a tentieken túl az emberi jogok és az alapvetö szabadságok védelméröl szóló, Rómában, november 4-én kelt Egyezmény (a továbbiakban: az Egyezmény) 6. cikkének I. pontja 1. mondatába is ütköznek (az Egyezményt és az ahhoz tartozó nyolc kiegészitö jegyzőkönyvet az évi XXXI. törvény hirdette ki). 6. Cikk - Tisztességes tárgyaláshoz való jog 1. Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan biróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű idön belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetöjogi vádak megalapozottságát illetöen. Az itéletet nyilvánosan kell kihirdetni, a tárgyalóterembe történö belépést azonban meg lehet tiltani a sajtónak és a közönségnek a tárgyalás teljes idötartamára vagy egy részére annyiban, amennyiben egy demokratikus társadalomban ez az erkölcsök, a közrend, illetőleg a nemzetbiztonság érdekében szükséges, ha e korlátozás kiskorúak érdekei, vagy az eljárásban résztvevö felek magánéletének védelme szempontjából szükséges, illetőleg annyiban, amennyiben ezt a biróság feltétlenül szükségesnek tartja, mert úgy ítéli meg, hogy az adott ügyben olyan különleges körülmények állnak fenn, melyek folytán a nyilvánosság az igazságszolgáltatás érdekeit veszélyeztetné. A rendelkezések az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (a továbbiakban: az Egyezségokmány) 14. cikkének 1. pontja 1. és 2. mondatába is ütköznek (az Egyezségokmányt az évi 8. törvényerejű rendelet hirdette ki). 14. Cikk 1. A biróság előtt mindenki egyenlö. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben ajogait és kötelességeit a törvény által felállitott független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson birálja el. A sajtót és a nyilvánosságot ki lehet zárni a tárgyalás egy részéröl vagy az egész tárgyalásról mind erkölcsi okokból, a demokratikus társadalom közrendjének, vagy az állam biztonságának védelme érdekében, mindakkor, amikor a felek magánéletének érdekei azt követelik, mind pedig a bíróság által feltétlenül szükségesnek itélt mértékben, az olyan különleges körülmények fennállása esetén, amikor a nyilvánosság ártana az igazságszolgáltatás érdekeinek; azonban minden büntető vagy polgári ügyben hozott ítéletet nyilvánosan kell kihirdetni, kivéve, ha a fiatalkorúak érdekei mást kívánnak, vagy ha az eljárás házassági jogvitára vagy gyermekek gyámságára vonatkozik.

6 30. G /2017/5. 6 További relevánsjogszabályi rendelkezések: Polgári perrendtartásró! szóló évi III. törvény (Pp. ): 1. Ennek a törvénynek az a célja, hogy a természetes személyek és más személyek vagyoni és személyi jogaival kapcsolatban felmerült jogviták biróság előtti eljárásban való pártatlan eldöntését az e fejezetben meghatározott alapelvek érvényesítésével biztositsa. 2. (l)abiróságnak az a feladata, hogy - összhangban az 1. -ban foglaltakkal - a feleknek ajogviták elbirálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerü idön belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. 3. (2) A bíróság - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. A biróság a fél által elöadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe. 23. (1) A törvényszék hatáskörébe tartoznak: e) a cégekkel kapcsolatos perek közül: ea) a kérelemnek helyt adó cégbírósági bejegyzö végzés hatályon kivül helyezése iránt inditott perek (l)apert keresetlevéllel kell megindítani; a keresetlevélben fel kell tüntetni: e) a biróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem) A felperes nyilatkozata után az alperes terjeszti elö ellenkérelmét, amely vagy a per megszüntetésére (157. ) irányul, vagy érdemi védekezést, illetve ellenkövetelést (viszontkereset, beszámitás) tartalmaz a felperes kereseti kérelmével szemben. Az ellenkérelemben elő kell adni az annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyitékait (2) A másodfokú biróság az elsőfokú biróság itéletét - a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem, illetőleg a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül - végzéssel hatályon kivül helyezheti, és az elsöfokú biróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasithatja, ha az elsöfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt szükséges a tárgyalás megismétlése, illetöleg kiegészitése. Ctv.: 71. (1) A cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti, illetve a ban meghatározott perekben a biróság soron kivüljár el. +** A biróság Alkotmánybirósághoz fordulásának indokai: A bíróság álláspontja szerint az inditvánnyal érintett jogszabályi rendelkezések sértik az Alaptörvény B) cikkének (1) bekezdésében foglalt jogállamiság alkotmányos elvét, mivel alkotmányosan nem feloldható normakolli'zió áll fenn a rendelkezések és a Pp. fenti rendelkezései között.

7 30. G /2017/5. A biróság utal az Alaptörvény záró és vegyes rendelkezéseinek április 1. napjától hatályos 5. pontját értelmezö 13/2013. (VI. 17. ) AB határozatban tett alábbi megállapításra: "Az Alkotmánybíróság az újabb ügyekben vizsgálandó alkotmányjogi kérdések kapcsán felhasználhatja a korábbi határozataiban kidolgozott érveket, jogelveket és alkotmányossági összefüggéseket, ha az Alaptörvény adott szakaszának az AIkotmánnyal fennálló tartalmi egyezése, az Alaptörvény egészét illető kontextuális egyezösége, az AIaptörvény értelmezési szabályainak figyelembevétele és a konkrét ügy alapján a megállapítások alkalmazhatóságának nincs akadálya, és szükségesnek mutatkozik azoknak a meghozandó döntése indokolásába történő beillesztése. " A biróság ezen megállapításból kiindulva utal arra a korábbi alkotmánybirósági határozatra, amely megitélése szerint megfelel a fenti határozatban rögzítetteknek. Az Alkotmánybiróság 35/1991. (VI. 20.) számú határozatának indokolásában rögzitetten: "A jogállamiság elvéböl nem következik, hogy az azonos szintű jogszabályok közötti normakollizió kizárt. Törvényi rendelkezések összeütközése miatt az alkotmányellenesség pusztán az Alkotmány 2. (1) bekezdése alapján tehát nem állapitható meg akkor sem, ha ez a kollízió nem kivánatos és a törvényhozónak ennek elkerülésére kell törekednie. Az Alkotmány 2. (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. A jogállamiság alkotmányos deklarálása azonban tartalmi kérdésekben tovább utal az egyes nevesitett alkotmányos elvekre és jogokra. Alkotmányellenesség megállapitására ezért törvényi rendelkezések kolliziója miatt csak akkor kerülhet sor, ha ezen alkotmányos elvek vagy jogok valamelyike megsérül annak folytán, hogy a szabályozás ellentmondása jogszabályértelmezéssel nem oldható fel és ez anyagi alkotmányellenességhez vezet, vagy ha a normaszövegek értelmezhetetlensége valamely konkrét alapjogi sérelmet okoz. Ennek hiányában azonban az azonos szintű normaszövegek!ehetséges értelmezési nehézsége, illetőleg az értelmezéstől fúggö ellentéte, összeütközése önmagában nem jelent alkotmányellenességet." A Ctv ában szabályozott pert ajogirodalom kontroll pemek hívja. Amennyiben ugyanis az illetékes cégbíróság kérelem alapján indult eljárásban cég bejegyzésérol, változás bejegyzéséről dönt, és e végzés "tartalma" jogszabálysértő, vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabálysértőek, egy ún. kontroll perben kiküszöbölhetö a jogsértés egy "másik bíróság" által. A per tárgya nem társasági jogvita, hanem a cégbiróság eljárása, illetve döntésének "felülvizsgálata" (Társasági jogi perek. HVG ORAC Kiadó, oldal). Az indítvánnyal érintett rendelkezések és a Pp. megjelölt rendelkezései között alkotmányosan fel nem oldható normakollízió az alábbiakban áll: l./ajogvita kontroll per funkciója okán a Ctv. inditvánnyal érintett rendelkezései halározzák meg a petitum tartalmát, tehát a pert megindító keresetlevél kötelező tartalmi elemeit, igy a polgári perben előterjesztendö határozott kereseti kérelem tartalmát, tehát a Pp (1) bekezdésének e) pontja szerinti tartalmú kereseti kérelmet is (továbbá a jelen perben még nem alkalmazandó, a Polgári Perrendtartásról szóló évi CXXX. törvény - új Pp (2) bekezdésének a) pontja szerinti petitumot is). A perinditásra jogosult fél nem kérhet mást, mint amit a Ctv. előir. Ugyanakkor a törvényi rendelkezéssel teljesen egyező tartalmú kereseti kérelem tartalma alapján részint feltételtöl függö (tehát nem határozott), mivel a per során kibocsátandó birósági felhivás eredményességétől, illetve a jogszabálysértés kiküszöbölhetöségétől függ, részint nem is kereseti kérelem, hanem egy, a per során kibocsátandó felhivás megtételére tett inditvány, és annak lehetséges kimeneteitől függő további nyilatkozat. A Ctv ai tehát a Pp (1 bekezdésének e) pontjával összeegyeztethetetlenek.

8 30. G /2017/5. 2., A Ctv. nem határozza meg, hogy a biróságnak a per során mikor kell kibocsátania ajogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére irányuló felhívását. Következésképpen arra a tárgyalást előkészítésétől kezdve(pp )a tárgyalás berekesztéséig (Pp ) bármikor sor kerülhet, pl. a tárgyalás kitüzésével egyidejűleg, vagy azt követően, tárgyaláson, vagy tárgyaláson kivül egyaránt. A biróság a felhivás kibocsátásával megsérti a Pp. 1. és 2. -ában foglalt alapelveket (a jogviták pártatlan eldöntése, a felek tisztességes elbírálásához füződő joga), mivel a per tárgyalási szakában kifejezésre juttatja az álláspontját a kereset megalapozottságáról, prejudikál. Ugyanakkor a felhivás mellőzése esetén súlyos eljárási szabálysértést valósít meg (Pp ). ugyanis a Ctv. -s szabályozás jellege folytán az nem mellőzhető. Mivel a Ctv. kötelező jellegű eljárási szabályokat is tartalmaz, annak mellőzése alapot ad az elsöfokú eljárás lényeges szabályainak megsértésének megállapítására, és a Pp (2) bekezdésének alkalmazására. Amennyiben a bíróság a felhivást szükségtelennek tartja, mert a kereset álláspontja szerint megalapozatlan, és ezért nem bocsátja ki a felhívást, önmagában ez a körülmény alapot ad az itélet hatályon kívül helyezésére. Az inditvánnyal érintett rendelkezések tehát a Pp. 1. és 2. -ával, valamint a 252. (2) bekezdésével összeegyeztethetetlenek. (A tisztességes eljárás alapelvét az új Pp. preambuluma is deklarálja.) 3., A kontroll per-funkció miatt a peres eljárás tartalma alapján nem polgári peres eljárás, nem a Pp ában meghatározott jogvita. Az alperesi pozícióban az a cég áll, amelyet érintően az illetékes cégbiróság a perinditásrajogosult felperes által állított jogsértö tartalmú határozatot hozta. Az alperesnek a perben a Pp. 3. -ának (2) bekezdése alapján előterjesztendö kérelmei és jognyilatkozatai csupán annyiban bírnak relevanciával, amennyiben a biróság által kibocsátott felhívásra vonatkoznak, azonban lényegében még akkor sem: egy nemperes eljárás kezdeményezése (mint ajogszabálysértő állapot megszüntetése érdekében tetl intézkedés) vagy annak elniaradása határozza meg a peres eljárást lezáró ítélet rendelkezö részének a tartalmát, nem pedig az alperes bármilyen tartalmú nyilatkozata. Ajogvita kontradiktórius funkciója azáltal sem teljesül, hogy a bíróság a Pp a szerinti ellenkérelem tartalmától függetlenül - akár azt megelőzően - is köteles kibocsátani ajogszabálysértö állapot megszüntetésére irányuló felhívását. Az indítvánnyal érintett rendelkezések tehát a Pp. 1. és 2, -ával, a 3. (2) bekezdésével, valamint a ával összeegyeztethetetlenek. (Az új Pp. 1. (2)bekezdése a törvény hatálya keretében rögzíti, hogy a biróság jogvitát birál el, a 2. (2) bekezdése a rendelkezési elv kapcsán a korábbi Pp. 3. -ának (2) bekezdésével egyezö tartalmú szabályozást deklarál.) A bíróság hangsúlyozza, hogy az új Pp. -t a kereset benyújtásának idöpontjára tekintettel a jelen perben nem kell alkalmazni, azonban az indítvánnyal érintett Ctv ai és az új Pp. fentiekben megjelölt rendelkezései közötti normakollízió ugyanúgy fennáll, mint a jelen perben alkalmazandó perrendtartási elöírások és a Ctv. -rendelkezések közötti, tekintettel a régi és az új Pp. e tekintetben egyezö szabályozására, alapelveire. Ugyanez állapítható meg az új Pp. hatályba lépésére tekintettel módositott Ctv aira is (melyek január 1-től hatályosak, ezért a jelen perben még nem alkalmazandók). Az érintett rendelkezések sértik a peres feleknek az AIaptörvény XXVIII. cikkének (1) bekezdésében biztositott, pártatlan bírósághoz és tisztességes tárgyaláshoz való jogát is, továbbá az Egyezmény 6. cikkének 1. pontja 1. mondatában biztositott, "a törvény által létrehozott független és pártatlan biróság garanciáját is, mivel a per tárgyalási szakában kötelezö jelleggel kibocsátandó birósági felhívás nyilvánvalóan a biróság pártatlanságának alapelvével ellentétes. Utköznek továbbá az Egyezségokmány 14. cikkének 1. pontja első két mondatába is, amely rögziti a törvény előtti egyenlőség és a pártatlanság alapelvét. A pártatlanság alapelvét sértik az Egyezménybe ütközés kapcsán jelzettek miatt, és ugyanezen okból a törvény előtti egyenlőség garanciáját is, tekintve hogy

9 30.G Ö/2017/5. 9 a per alperesének alapvetö jogai sérülnek az esetleges ellenkérelmétől, perbeli védekezésétől teljesen függetlenül kibocsátandó és jogszabálysértést deklaráló felhivás, valamint a per kontradiktóriusjellegét kiüresitö szabályozási rendszer okán. A fentiekre tekintettel a bíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A végzés elleni külön fellebbezési jog kizárása a Pp. 155/B. (4) bekezdésén alapul. Dr. Kis Tamás s. k A biróság a mai tárgyalás jegyzökönyvét a felperes részére nem hiteles másolatban - kérésére - megküldi. Tárgyalás befejezve, jegyzőkönyv lezárva: 8 óra 51 perckor. K. m. f. bíró Dr. Kis Tamás s. k. biró A kiadmány hiteléül: ^ro^ '-^ ' ~'. 'y^? 5ioi*o^' '"'>'""' ^Vk^ 'fe. T,. P ü ÍSf'Í S m. i?ü ta^; \< 266. ^^

10