Ilyen lesz a bölcsõde udvara a felújítás után

Átírás

1 A P O L G Á R I Ö S S Z E F O G Á S L A P J A Ingyenes kétheti lap példányban Orlai Sándor A heti rendszerességgel megtartott sajtótájékoztatón több témáról esett szó, elsõsorban pályázatokról. Navigare necesse est, mondták a rómaiak, hajózni pedig kell, ez mára úgy fordítódott, hogy pályázni pedig kell. Majdnem minden közgyûlésen elhangzik a városi ellenzék valamelyik képviselõjének szájából, hogy megállt Érd fejlõdése, az elmúlt máfél év alatt nem csináltak semmit, bezzeg õk! Tényleg, mit is csináltak? T. Mészáros András polgármester a os választási gyõzelem után meglepetten adott számot arról, hogy üresen találták azokat a fiókokat, amelyekben a különbözõ megvalósítandó projektek terveinek kellett volna lenni. Magyarán: nem volt szinte egyetlen olyan kidolgozott terv, amelyet be lehetett volna nyújtani valamelyik pályázatra. A nulláról kellett kezdeni. Az elmúlt idõszakban ez a munka folyt, és nem is csekély sikerrel. A sokszor emlegetett Gárdonyi iskola volt az elsõ komoly nyertes pályázat, ahol szintén át kellett dolgozni a terveket, és ez olyan sikerrel történt, hogy a maximálisan elnyerhetõ 250 millió forintot kaptuk meg. A siker komoly reményével nyújtottuk be azóta a szakorvosi rendelõintézet bõvítésére és felújítására szolgáló pályázatot, és szinte minden közgyûlésre benyújtanak egy elõterjesztést valamelyik új pályázat önrészének biztosítására. Így a legutóbbi közgyûlésen Az esélyegyenlõségi programok végrehajtásának támogatására, a Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése, A belterületi utak fejlesztésére, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban, A Kábítószerügyi Egyeztetõ Fórum mûködése céljából pályázati önrész biztosítása tárgyában tárgyaltak a képviselõk, és már benyújtották a városközpont rekonstrukciójára készített több mint egymilliárdos pályázatot is. (Folytatás a 3. oldalon) Pályázni pedig kell Ilyen lesz a bölcsõde udvara a felújítás után Kéri Mihály bizottsági elnök, T. Mészáros András polgármester és Segesdi János alpolgármester a sajtótájékoztatón Ünnepeltek az egészségügyiek Semmelweis Ignác születésnapján ünnepelnek immár több mint ötven éve az egészségügyben dolgozók Segesdi János alpolgármester megnyitó szavaival kezdõdött a Semmelweis ünnepség a Szakorvosi Rendelõintézet tanácstermében. Az alpolgármester úr kifejtette reményét, hogy a pályázat elnyerése után jó erõben és egészségben tudnak majd dolgozni a megújult rendelõintézetben. Erre jó az ünnep mondta, mert ez alkalom arra, hogy lélekben is megerõsödjünk. Dr. Kõszegi Gábor fõigazgató elmondta, hogy mióta világ a világ, megünnepelik az egészségügyben dolgozókat. A középkorban például Szt. Kozma és Szt. Damján nevenapján ünnepeltek a gyógyítók. Ezután Semmelweis Ignác életútját ismertette, megemlítve, hogy ellentmondásos sorsa volt, és élete példa arra, hogy akkor is dolgozni kell kitûzött célunkért, ha meg nem értéssel találkozunk. (Folytatás a 3. oldalon) Elõre a múltba Mindenki gyanús Magyarországon. Az Alkotmánybíróság egyelõre nem reagált a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) panaszára, amely szerint alkotmányellenes és több alapjogot is sért az elektronikus hírközlésrõl szóló törvény, amelyben elõírják, hogy a távközlési cégek készítsenek nyilvántartást arról, ki milyen géprõl, milyen internetes oldalakat nyitott meg, illetve a telefonjáról kit, mikor és honnan hívott. Mindez egy uniós irányelv alapján történik. Lám, az Unió törvényhozói mintha a szocializmus magyar gyakorlatát ültették volna át a XXI. századba. Sztalin, Rákosi és elvtársaiknak tanításai úgy látszik, nem múlnak el nyomtalanul. Azonban a magyar törvényhozásban többségben lévõ szocialista párt egyéb törvényalkotásait figyelve egyáltalán nem biztos, hogy az EU szó szerint ezt kívánja. Eddig is több magyar törvényrõl, rendeletrõl kiderült már, hogy korántsem az uniós jogharmonizáció követelte ki, éppen ellenkezõleg, erõs túlzásokba estek a szolgai szerepet évtizedek alatt megszokott törvényhozók. Mert ami máshol csak ajánlás volt, azt nálunk kötelezõvé tették. Csurka parafrázisával élve átléptek a moszkvai járszalagról a brüsszelire. Mindegy, ki elõtt, de hajlonganiuk kell. Ezt szokták meg a kádári gerincsorvasztó idõszakban. Jól rímel erre a nemzetbiztonsági szolgálatok ajánlkozása az önkormányzatok megvédésére, ami nem jelent mást, minthogy válogatás nélkül és gátlástalanul lehallgathatnának mindenkit, akinek köze van az önkormányzathoz. És kinek nincs? Hiszen az önkormányzat az adott városban, faluban lakók összessége. Vagyis mi vagyunk az önkormányzat. Ön is tagja, kedves Olvasó. Megyünk vissza a múltba, öles léptekkel. Az MSZP-SZDSZ koalíció szétugrása után nagy valószínûséggel a brezsnyevi pangás gyurcsányi változata fog bekövetkezni. Tapicskolunk két évig a még csak langyosnak sem mondható posványban, amit reformok címén kevertek számunkra. A kellõen megfizetett kormánypárti propaganda változatlanul sikerekrõl fog beszámolni, mint a hetvenes években a Népszabadság a pártkongreszszusokról, mi pedig nagyon jól tudjuk, hiszen saját bõrünkön érezzük, hogy a derékszíjat immár a gerincünkig húztuk, s annak megroppanása nélkül már nem megy tovább. Az SZDSZ pedig, amely a mérleg nyelveként kikényszeríthetné az elõrehozott választásokat, saját érdekében nem fog változtatni. Hiszen mint azt Kövér László találóan mondta fejenként tizenkétmillió forint számukra a tét, ennyi ugyanis a hátralévõ idõszakban képviselõi tiszteletdíjuk. No meg a sokszáz zsíros felügyelõbizottsági és egyéb álláshely, mint pl. a Szerencsejáték Rt. területi igazgatósági helye az SZDSZ érdi prominense számára. Az elkövetkezõ két évben tessék-lássék ellenzékiséggel felszínen fogják tartani a kormányt, amely viszont csak a túléléshez szükséges munkát fogja elvégezni. Aztán utánuk az özönvíz. ORLAI SÁNDOR Következõ számunk július 17-én jelenik meg

2 2 Ki érti ezt? Közgyûlési mozaik Varga László szocialista képviselõ nehezményezte, hogy az Érdi lap június 5-ei számában a következõ jelent meg: Pedagógusnap alkalmából Érd Közoktatásáért Díjra javasolták Hajdú Ferenc atyát, püspöki biztost, a Mariánum Általános Iskola megalapításában szerzett érdemeiért. A közgyûlés zárt ülésén azonban a szocialisták ellenszavazatai és az idõ elõtt eltávozott fideszes képviselõk miatt nem kapta meg a minõsített többséget. A képviselõ úr szerint itt törvénysértõ kiszivárogtatás történt, mert a zárt ülés eseményeirõl, az ott elhangzottakról nem szabad tudósítani. Megnyugtatom a képviselõ urat: nem történt kiszivárogtatás. Az ülés témája és a szavazás eredményessége vagy eredménytelensége ugyanis nem titkos, csak az ott elhangzottak azok. Arról pedig nem is tudok. Az pedig, hogy a szocialisták nem szavazták meg a kitüntetést, pusztán formállogikai spekuláció útján elért eredmény. Nem kell ugyanis a NASA számítógépeit igénybe venni annak valószínûségének a kiszámításához, hogy vajon a fideszes kereszténydemokrata, vagy a szocialista képviselõk szavaztak-e nemmel? Köztudott ugyanis a szocialista frakció, fõként Varga László zsigeri ellenszenve a Marianum Általános Iskola, de mondhatni a katolikus egyház, az egész vallás ellen. Ennek több ízben jelét adta, még akkor is, ha mézes-mázos szavakba próbálta burkolni. Egy a szerencsétlensége, és egyben a szocialista frakciónak is: létezik Érden egy tõlük független sajtó, és így puszta valójukban megismerheti mindenki szavaikat és azokkal sokszor ellentétes tetteiket. Nem véletlen, hogy mindent megtesznek az Érdi lap ellehetetlenítéséért, mondandójának kétségbe vonásáért. De hát elkövetkezett az az idõ, amikor Érden a vélemény tényleg szabad. S a kiszivárogtatáshoz visszatérve: senki sem heckelte meg a szervert, nem kell a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz fordulni védelemért. * * * Apropó Nemzetbiztonsági Hivatal. A Közgyûlés elé került egy elõterjesztés, Javaslat állásfoglalás kialakításáról az önkormányzat nemzetbiztonsági védelem alá helyezésérõl. Mint ismeretes, a kormány eredetileg titkos határozatával az önkormányzatokat nemzetbiztonsági védelem alá vonta. Ez magyarul azt jelenti, hogy bármikor bárkit lehallgathattak, megfigyelhettek titkosszolgálati eszközökkel, és nem bírói hozzájárulással, hanem a rendészeti miniszter engedélyével. A nagy testvér figyel. Az elõterjesztés szerint a közgyûlés úgy döntött, hogy az önkormányzati alapjogok védelme érdekében nem kíván az önkormányzat védelmére megállapodást kötni a nemzetbiztonsági szolgálattal. Talán nem meglepõ, hogy Varga László képviselõ ezzel ellenkezõ álláspontot hangoztatott. A szocialisták számára nyilvánvalóan a hatvanas nyolcvanas évek légköre a természetes, abban lubickoltak. A III/3- asok, titokszolgák, telefonlehallgatások, ügynöki jelentések világában. A suttogva elmondott félmondatok, a sorok között olvasás idejében. Természetellenes számukra a nyíltan kimondott szó. A félelemmentesség. Schütz István képviselõ szerint seckó-jednó a dolog, mióta Horn Gyuláék beszerezték a mobiltelefonok lehallgatására szolgáló korszerû berendezéseket, úgyis mindenkit lehallgatnak. T. Mészáros András polgármester hozzátette: nem mindegy azonban, hogy saját beleegyezésünkkel, vagy anélkül történik a lehallgatás. A határozat elfogadását szerencsére nem tudták megakadályozni a szocialisták. VITRIO L. A polgári összefogás lapja Alapította az Összefogás Egyesület Kiadja a BALATONI 19. KFT. Felelõs kiadó a kft. ügyvezetõje Felelõs szerkesztõ: ORLAI SÁNDOR Szerkesztõség: Érd, Alsó u. 8., Összefogás Székház Telefon: Honlap: erdilap@erdilap.hu ISSN Nyomdai elõállítás: Ringier Kiadó Kft. Nyomda Felelõs vezetõ: Bertalan László nyomdaigazgató Hirdetésfelvétel: 06-20/ , info@erdilap.hu Ügyfélszolgálati Irodája KATALIN ÜZLETHÁZ földszintjén, a Budai út 11. szám alatt Hirdetésfelvétel, apróhirdetések felvétele minden hétköznap: 9-12 és óra között. Telefon: 06-23/ , 06-20/ Az idén a Diósdi út és a Bagoly utca felújítása után a város úthálózatának egy újabb fontos szakaszát sikerült leaszfaltozni: a Felsõvölgyi út sok szomszédos utca lakói számára teremet normálisabb közlekedési lehetõséget. A történet több, mint egy évtizede kezdõdött, amikor ezt az útszakaszt elkezdték építeni. Az alapot megfelelõ mélységben megteremtették: úttükör kialakítással, murvás útalappal. Azonban a felsõ aszfalt réteg helyett (gondolom anyagi okokból) murvaporral terítették le. A téma azóta is mindig a szemem elõtt volt, mint (eddig) megoldatlan probléma. A lehetõség akkor nyílt meg elõttem, amikor az érdi önkormányzat Városfejlesztési, Mûszaki és Mezõgazdasági Bizottságának tagja lettem. Az út megépítésének (pontosabban: befejezésének) szükségszerûségérõl a bizottság tagjai és vezetõje, Tóth Tamás tanácsnok úr segítségével sikerült az illetékes döntéshozókat meggyõzni. Fõ indokaim között szerepelt az, hogy az útnak megfelelõ alapozása volt, így egy kevés elõkészítés után aszfaltozható volt. Az út helyi térképen megadott szélessége lehetõvé teszi az aszfaltút melletti csatornafektetést is, útbontás nélkül.végül a közlekedés megkönnyítése érdekében egérutat jelent a volt Érdligeti strandtól a Törökbálinti útig. Örömmel láttam, hogy a projekt megvalósítása a végéhez közeledik! A meglévõ útpálya profilba hozása után hengerelt aszfalt burkolatot kapott az út, majd kétoldali padkát készítettek. Remélem, hamarosan újabb útvonalak megépítésérõl vagy felújításáról számolhatunk be Érd területén! Beszélgetés Orbán Viktorral, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség elnökével Felsõvölgyi úti egérút BALOGH FERENC Tájékoztató az uszodáról Alegutóbbi közgyûlésen Palkó Péter, az Unicredit Bank beruházási szakembere számolt be szóban és írásban a sportcsarnok és uszoda körüli fejleményekrõl. Elmondta, hogy mióta tavaly tavasszal a város felmondta a szerzõdést, folyamatosan megállapodásra törekednek, és egy olyan konstrukciót akarnak kialakítani, amely mindkét fél számára megfelelõ. A sportcsarnok mellett fekszik az önkormányzat tulajdonát képezõ mintegy hat hektárnyi terület. Ezen a területen olyan ingatlanfejlesztés valósulhatna meg, amely illeszkedik a sportcsarnok és uszoda funkciójához, kihasználva annak adottságait, a sportra fókuszálna, és nemzetközi és hazai sportrendezvényekhez kapcsolódna. Az ingatlanfejlesztés terveiben szerepel, hogy kedvezményt kapnának az érdi lakosok, iskolák, óvodák, hogy minél többen igénybe vehessék azt. A fejlesztési terület hasznosításának idõtartama, az üzemeltetés részleteinek kidolgozása a fentiek figyelembe vételével a nyári hónapokban történne, és a tervek szerint a szeptemberi közgyûlésre már konkrét és egyeztetett koncepciót lehetne szavazásra elõterjeszteni. Közben folyik a mûszaki átadásra való elõkészület, ennek részeként telepítették a lámpás gyalogátkelõhelyet is. T. Mészáros András polgármester elmondta, hogy az önkormányzat elmegy a lehetõségeinek határáig, de csak addig, és bízik benne, hogy õszre megnyílhat az uszoda és sportcsarnok. Elnök úr, Ön azt mondta évadzáró beszédében, hogy Magyarországnak nincs több vesztegetni való ideje. Mindenki tisztában van azzal hiszen elemzõk, közgazdászok régóta figyelmeztetnek rá hogy a világgazdaság radikális átalakulás elõtt áll. Ez az átalakulás hatalmas kihívás elé állítja a magyar gazdaságot, amely jelenlegi válságos állapotában nem tudja felvenni az új ritmust, nem tud alkalmazkodni az új körülményekhez. Ezért minél elõbb változásra van szükség. Kezelni kell a válságot, és talpra kell állítani a gazdaságot. Erre azonban a kisebbségi kormány képtelen. Hogyan idézhetõ elõ Ön szerint a változás? Az ország érdeke egyértelmûen azt diktálja, hogy az emberek minél elõbb, elõrehozott választáson fejezhessék ki akaratukat az ország jövõjét illetõen. Ugyanakkor az elõrehozott választás mára gazdasági kényszerré is vált, hiszen a kisebbségi kormány képtelen úrrá lenni a válságon, amit napról napra újabb bizonyítékok támasztanak alá: a májusi adatok szerint az infláció már elérte a 7%-ot, egy év alatt tizenegyezerrel nõtt a munkanélküliek száma, újabb gyárak, üzemek zárják be kapuikat, a kormány mindeközben pedig az ÁFA emelésére készül. Mi kell az elõrehozott választáshoz? Az elõrehozott választáshoz az Országgyûlésnek fel kel oszlatnia önmagát. Ez pedig kizárólag az SZDSZ-en múlik. A szabaddemokratáknak el kell dönteniük: az emberek pártjára állnak, vagy továbbra is Az elõrehozott választás gazdasági kényszer kültagok maradnak az MSZP nevet viselõ mutyi bt-ben. A kormánypártok állandóan azt róják fel Önöknek, hogy nincs programjuk. Az MSZP tovább folytatja a hazugság politikáját. Tavaly decemberben mutattuk be az Erõs Magyarország címû programunkat, azt mindenki elolvashatja. A következõ kormányzás azonban csak akkor lehet sikeres, ha programjának legfontosabb pontjairól egyezség születik a kormányzásra készülõk és a társadalom különbözõ csoportjai között. A nyugdíjas szervezetekkel már egyezséget kötöttünk, amelyben garantáljuk, hogy minden körülmények között meg fogjuk védeni a nyugdíjak vásárlóértékét. Tárgyalunk a gazdasági élet vezetõ szereplõivel is, elmondtuk, hogy tíz év alatt egymillió új legális munkahelyet kell létrehozni a válságból való végleges kilábalás érdekében. A nyár folyamán újabb és újabb szervezetekkel, társadalmi csoportokkal készülünk egyezségeket kötni. Meggyõzõdésünk, hogy nem az embereket, hanem az emberekkel kell kormányozni. (Forrás: Fidesz)

3 3 (Folytatás az 1. oldalról) Pályázni pedig kell A felújítandó bölcsõde látványterve Lassan végkifejletéhez közeledik a legnagyobb projekt, a csatornázás is. A nagy többség mindenütt aláírta a szándéknyilatkozatokat, most azokat keresik fel a szervezõk, akik valamilyen okból még kimaradtak. A szervezést július 25-én 16 órakor zárják le, ez az a végsõ idõpont, amíg lehet jelentkezni. Akihez nem jutnak el a szervezõk, az az Alispán u. 8-ban, az ügyfélszolgálaton jelentkezhet. Az iroda telefonszáma A csatornatársulat alakuló ülése július 28-án lesz, ezután következhet a cégbejegyzés és a többi kötelezõ tennivaló. Mint köztudott, az ÁNTSZ csak ideiglenesen engedélyezte az Aradi utcai bölcsõde mûködését, annak borzalmas állapota miatt. Így az önkormányzatnak nincs más választása, hozzá kell kezdeni a felújításhoz. De ha más felújítunk, akkor érdemes bõvíteni, mert Érden is az országos tendencia érvényesül, a gyerekek mintegy egyharmada kerülhet csak bölcsõdébe. Elkészültek a felújítás tervei, készül a pályázati anyag, de, mint azt Segesdi János alpolgármester elmondta, akkor is meg kell építenünk, ha nem nyerünk a pályázaton. A felújítás után mintegy negyven fõvel fog növekedni a bölcsõde befogadóképessége. Kéri Mihály, az Oktatási és Mûvelõdési Bizottság elnöke a hagyományosan szeptemberben megrendezésre kerülõ Érdi Napok programjairól beszélt. Az idén szeptember 6- ától 20-áig fog tartani, és az utcabállal indul. Ezen neves szereplõk is fellépnek, pl. Rúzsa Magdi és a Csík zenekar, és lesz tûzijáték is. Az Érdi Napok keretében rangos tudománytorténeti konferenciára kerül sor a Földrajzi Múzeumban, ekkor nyitják meg a megújított állandó kiállítást is, valamint mutatják be a 25 éves a Magyar Földrajzi Múzeum címû jubileumi kötetet. Az Érdi Napokon fellép a késõbbiekben Fábry Sándor, Bódy Magdi és zenekara, a MÁV szimfonikusok, az Indian Joe Band és mások. A Mûvelõdési Központban két neves festõmûvész: Somogyi György és Kovács Johanna kiállítását láthatjuk majd.y A rendezvénysorozat a Csuka Zoltán emléknappal zárul. Alakul a Fundoklia-völgy tavaszán az Önkormányzat elvégeztette az 2008M7 autópályától délre fekvõ védett terület kitûzését. A védett terület elsõsorban a védelmet szolgáló céllal, illetve a terület megjelölésének céljából több tonnás kövekkel (sziklákkal), a jogi szempontból és geomorfológiailag is megfelelõ helyeken megjelölésre került (2008 májusa). A köveket (kisebb homokkõ-sziklák) a város a Sóskúti Homokbánya felajánlásával kapta, nagy mennyiségben (kb db kõ biztosan kihelyezésre került). Amit sikerült elérni: A terület motorral, illetve gépkocsival történõ megközelítését (hulladéklerakások megakadályozása) utca lezárásával, cserjés területen kisebb bevezetõ ösvények lezárásával, illetve a Vereckei út mentén folyamatos kõlerakással sikerült megakadályozni (a Vereckei út nyomvonala a helyére került, ezért annak mentén is a védett terület pontos határára kerültek a kövek). A terület déli részén a Hegyalja út mentén folyamatos kõsor kialakításával sikerült megakadályozni a krosszmotorosok által kedvelt útvonal használatát. Már lakossági visszajelzés is érkezett a vasárnapi zajongás csökkenésére utalva. A munkálatok során elõkerült hulladékok egyrészt a munkagéppel összegyûjtésre kerültek (szállítása még nem történt meg, de a hétre ígéretet kaptunk, idõjárás is befolyásolja), illetve a Környezetvédõ Egyesület és más civil szervezetek segítségével, a növényzet sérülésével elõkerült hulladékok nagyrészt összeszedésre és elszállításra kerültek. Még hátra van a hulladékok összegyûjtésének befejezése, a kövekkel hozott nagy mennyiségû föld nem került még elszállításra, illetve a maradék sziklák biztonságos elhelyezése sem történt meg, a hétre kaptunk ígéretet. Az említetteken kívül megemlítendõ, hogy a területre vonatkozó Kezelési Terv elkészítése elkezdõdött, folyamatban van, segítségével lehet a késõbbi idõbeli és egyéb ütemezéseket meghatározni a feladatokkal kapcsolatban. A szükséges lépésekrõl, intézkedésekrõl a Kezelési Terv fog javaslatokat tenni. A továbbiakban feladat még: Egyéb hulladékok (nagyobb tömegû lerakások) elszállítása, a határ kijelölésének pótlása a kövekkel. Azokon a helyeken ahol vagy jogi, településrendezési vagy a geomorfológiai okok miatt nem indokolt, és szerencsés a kövek kihelyezése, rendezni kell a viszonyokat, illetve kerítés vagy élõsövény ültetésével kell védekezni. MUNKATÁRSUNK Meddig lehet még hátrálni? Van nekünk egy arisztokratikus tartású, gõgös járású szép nagy macskánk. Korlátlan ura az életterének, nem nagyon mer vele bajuszt akasztani hozzá hasonló állat a környéken, a rágcsálókat sikeresen távol tartja a háztól és bizony a mamlaszabb madarakat is el szokta néha kapni. Pár napja már, két fészekaljnyi rigófi próbálgatja a repülés tudományát a kertünkben. A rigó szülõk, amikor meglátják a macskát éktelen, fülsiketítõ rikácsolásba kezdenek és szinte zuhanórepülésbe csapkodnak a számukra életveszélyes ragadozó körül. Macska úr pedig gõgös tartás ide, arisztokratikus járás oda, nem bírja elviselni a rettentõ madárvisongást, menekülõre fogja a dolgot és valamelyik bokor alatt próbálja meghúzni magát. A rigóröptetés aztán pár nap alatt befejezõdik, visszaáll a régi rend, a cirmos újra átveszi az uralmat a territóriumában. De mi legyen most már velünk, magyarországi magyarokkal? Meddig terjed a mi életterünk, meddig lehetünk még meghatározói a Kárpát-medence számunkra megmaradt részének? Ha valaki esetleg fel akar háborodni az élettér szó hallatán, nyugodtan tegye meg, mutassa meg magát, az a tiszta dolog, ha tudjuk, kik is az ellenségei ennek a nemzetnek, a magyar beszéd használata ellenére is. Ugyanis egy jól meghatározható körhöz tartozók szívesen kezdenek visongani, fasiszta, náci veszélyt vizionálva, ha az élettér szót meghallják legtöbbször azt sem tudva, mi a különbség fasiszta és náci között. Jó lenne belelátni az idõ elõttünk gomolygó ködébe és akár ötven, vagy száz évre elõre pillantani, mit is tudtak szerencsétlen és tehetetlen nemzedékünk leszármazottai, a rájuk hagyott csõdtömegbõl kihozni. Egyáltalán náluk lesz-e még a kezdeményezés lehetõsége, vagy valakik mások fognak róluk dönteni, õk lesznek-e tényleg Pannónia palesztinjai, akik egymástól is szétszakadva, egymással is harcolva néha kõvel dobálják meg elnyomóik páncélozott katonai jármûveit. A Kárpát-medence rigói, vagy keselyûi most éppen éktelen rikácsolásba kezdtek azért a tétova próbálkozásért, mert néhány cselekedni akaró magyar vezetõ, néhány község képviselõ testülete, polgármestere komoly összefüggést lát a munka és az érte adható pénz között. Vagy ha pontosak akarunk lenni, úgy gondolják, igazuk van választóiknak, amikor felháborítónak tartják, hogy amíg a többség kemény munkával keresi meg a kenyérre valót, mások csak a nyitott tenyerük tartásával gyûjtik be ugyanazt a pénzt. Profi jogász lejmolókról van szó, mert rögtön mellé teszik a jogi érvelést is, õnékik az alanyi jogon jár. Nincs azzal semmi gond, ha bárki kihasználja a lehetõséget bármely, törvényesen járó potya pénz megszerzéséhez. Ha egy nép olyan parlamentre bízza a törvényei megalkotását, amelyik a tisztességes munka becsületét nem tartja mindennél elõbbre, sõt arra bátorít a törvényei által, hogy másként is lehet, ne keresse az okot másban, mint saját magában. Kossuth Lajos szülõfalujában megelégelték a potya pénz osztogatását. Kihirdették ország-világ elõtt, hogy csak az a munkaképes felnõtt kaphat náluk segélyt, aki havonta meghatározott órát a település javára dolgozik. Sõt még azt is merészelték, hogy csak az a család kaphat iskoláztatási segélyt, ahol a gyerkõc tényleg jár iskolába és ezt még igazolni is tudja. No ezt már a liberális kötélidegek nem bírták, mélységesen felhergelõdtek. Akarom mondani felhergelték speciálisan idomított tollnokaikat és megmondó embereiket, akik kifejtették, hogy itt a világ vége, Magyarországon dühöngeni kezdett a rasszizmus, cigányellenesek vagyunk szõröstõl, bõröstõl és rátörték az ajtót az illetékes ombudsmanusra, hogy tegyen már valamit. Ekkorra azonban kiszabadult a szellem a palackból, jó néhány más község polgármestere is felbátorodott és kihirdették, hogy õk is bezárják a pénzes masinát, azt csak munkával lehet újra mozgásba hozni. A kisebbségi ombudsman pillanatok alatt meghozta a verdiktet, hogy a segélyt bármilyen munkához kötni alkotmányellenes és felszólították a monoki elöljáróságot és a polgármestert, hogy haladéktalanul szüntessék be törvénysértõ magatartásukat. A polgármestert hála Istennek nem olyan fából faragták, aki könnyen megrettenne a saját árnyékától, visszaüzent, hogy eb ura fakó, a központi hivatalnok nem parancsol Monokon, ott bizony csak munkáért hajlandóak pénzt adni, punktum marad a rendelet. Sõt ugyanazzal a lendülettel beadványt írt az Országos Választási Irodának, népszavazást kezdeményezve, hogy az ócska törvényt, amire a kormány embere hivatkozik, változtassák meg. Hogy a monoki rendeletet pontosan mikortól is kezdték rasszistává és cigányellenessé maszatolni a tömegpszichózis alakításának mesteremberei, ma már szinte meghatározhatatlan. A lényege az egésznek, hogy szép lassan, szisztematikusan az egész problémahalmazt átlökdösik a cigányellenesség hazug és igaztalan mocsarába. És erre menetrendszerûen ismét meglesznek azok a tömegek, akik ezt a szemetet is megveszik. Onnantól kezdve aztán már teljesen másról lesz szó, meg kell védeni a szegény kiszolgáltatott és súlyosan hátrányos helyzetben lévõ, elnyomott cigányságot. A dolog pikantériája, hogy pont az általuk lecigányozott Orbán Viktortól. Egyre azért ez is alkalmas lehet. Ismét bizonyítottá vált, hogy amit a liberálisok elleneznek és támadnak, nagy valószínûséggel hasznára van a nemzetnek és az, amit meg támogatnak, kárára lehet. Nem is olyan ördöngös dolog eligazodni az eszük járásán. A magyar nemzet pár éve eljátszotta a lehetõséget, hogy az apadó anyaországi lakosságot a határon túlra rekedt nemzettársaiból is pótolja, hisz megtagadta õket és ráadásul még jobb gazdasági alternatívát sem tud ajánlani, hogy ide csalogassa õket. A lakosságszám egyre fogyatkozó ütemét legjobb lenne persze egy intenzív születésszám emelkedéssel mérsékelni, majd növekedésbe fordítani. A jelenlegi gazdasági, tudati és kulturális állapota erre alkalmatlanná teszi a magyar nemzetet. Pótolható persze a kiesõ munkaerõ Afrikából, vagy Ázsiából is de látjuk milyen következményekkel járt ez azokban az országokban, ahol ezt az utat választották. Marad az a népcsoport, amelyik évszázadok óta többé, kevésbé a magyar kultúrkörhöz tartozik, nyelvünket beszéli és integrálható, ez pedig a hatalmas ütemben szaporodó cigányság. Most még nálunk a kezdeményezés lehetõsége, hogy akár radikális eszközökkel és módszerekkel rávegyük õket a tanulásra, saját középosztályuk és motiváló erõt jelentõ értelmiségük kialakítására, hogy amikor átveszik létszámuk növekedése miatt Magyarország vezetését, ne egy lumpen, analfabéta, bûnözõi létre szokott bármire felhasználható tömeg basáskodjon felettünk. Hogy a maradék magyarsággal mi lesz? El kell indulniuk az új Anonimusoknak, Kõrösi Csomáknak szétnézni Kazakhisztánban, ott maradt õseink, rokonaink hátha befogadnak majd bennünket? Már ha semmiképpen nem vagyunk hajlandóak még idõben kicsavarni azoknak a kezébõl a hatalmat, akik ebbe a mocsárba vezettek bennünket. KOPOR TIHAMÉR

4 4 Ünnepeltek az egészségügyiek (Folytatás az 1. oldalról) A rendelõintézet helyzetére térve elmondta a fõigazgató úr, hogy másfél évvel ezelõtt súlyos anyagi helyzetben volt, de mostanra sikerült stabilizálni a gazdasági körülményeket, és ez azt is lehetõvé teszi, hogy a dolgozóknak kétheti bérnek megfelelõ jutalmat fizessenek. Ezután rövid mûsort adtak a Bólyai Általános iskola és a Lukin László zeneiskola növendékei, majd díjátadásokra került sor. Érd Egészségügyéért Díj adományozható a város egészségügyi ellátása érdekében kiemelkedõ tevékenységet végzõ orvosnak, gyógyszerésznek, ápoló- és kisegítõ személyzetnek, valamint példaértékû munkát végzõ közösségnek. Érd Megyei Jogú Város Közgyûlése a város egészségügyi ellátása érdekében végzett több évtizedes kiemelkedõ tevékenységéért BOD- NÁR ISTVÁNNÉ részére az Érd Egészségügyéért Díjat adományozza. Bodnár Istvánné az Egészségügyi Szakiskolát 1963-ban végezte el, a szakmai gyakorlatok nagy részét a Heim Pál Kórházban töltötte. Az iskola elvégzése után ugyanitt, a II. Csecsemõosztályon helyezkedett el augusztus 1-jén került Érdre, ahol körzeti ápolónõként kezdte meg a szolgálatot. Dr. Weidinger István körzeti orvos mellett dolgozott hosszú évekig, aki mellett szakmailag sokat fejlõdött. A betegek érdekében, idõt és fáradtságot nem kímélve, munkaidõn túl is járta a területet az orvos által rendelt asszisztensi feladatok elvégzése miatt. Mindig türelmes, bátorító, együttérzõ magatartást tanúsított a betegek iránt tól a körzeti ápolónõi munka mellett az orvosi ügyeletben helyettesként rendszeresen, majd tõl teljes munkaidõben az ügyeleti szolgálatban dolgozott ben nyugdíjba vonult, de a közszolgálati munkát folytatta tõl az International Ambulance Service Kft. alkalmazásában áll. Munkáját mindig lelkiismeretesen, pontosan, megbízhatóan végezte, munkatársaival jó kapcsolatot tudott kialakítani. A sürgõsségi betegellátás megterhelõ éjszakai munkáját is fáradhatatlanul végezte, és végzi a mai napig. Bodnár Istvánné 45 évet töltött az egészségügy szolgálatában Érden. Asszisztensi munkája, személyisége, embersége példaértékû, amiért az Egészségügyi Bizottság az Érd Egészségügyéért díj odaítélését javasolta. MUSTRA FELHÍVÁS A Szepes Gyula Mûvelõdési Központ érdi fiatal alkotók jelentkezését várja, akik hivatásból vagy hobbiból festenek, rajzolnak, fotóznak és alkotásaikkal szívesen résztvennének, bemutatkoznának egy közös kiállításon. A jelentkezés feltételei: éves kor, maximum két lehetõség szerint keretezett festmény, grafika, fotó, illetve kizárólag falra kihelyezhetõ alkotás. A mûvek beadásának ideje: szeptember 1-jén és 2-án (hétfõ, kedd) 8-18 óráig a mûvelõdési központban Lukács Orsolyánál. A beérkezett alkotásokat szakmai zsûri értékeli és az általuk javasolt munkákból a Parkvárosi Közösségi Ház kiállítótermében rendezünk kiállítást. Megnyitó: szeptember 24. szerda 18 óra. A kiállítás október 22-ig, hétköznap óráig tekinthetõ meg. Kérjük, hogy akit érdekel feltétlenül jelezze részvételi szándékát az orsi@szepesmk.hu címen július 30-ig. Votin József: Egy érdlakó feljegyzései 399. Szombaton, június 28-án, délután fél 3 elõtt 4-5 perccel megálltam a Szabadság téren az autóbusz megállójában, hogy a menetrend szerint 37-kor odaérkezõ VOLÁN busszal Pusztazámorra menjek. Hogy az idõ jobban teljék, az elõttem elsuhanó autókat számolgattam. A fogalom ritkább volt, mint vártam, mert amikor a kiválasztott számú autó elment elõttem, még mindig csak fél volt a telefonomon. Elérkezett az ideje, de az autóbusz nem jött. Néhány perces késést (mivel ez hétköznap általános gyakorlat, szombaton is) elképzelhetõnek, bár a gyér forgalom miatt indokolatlannak tartottam, így türelmesen várakoztam. Két óra 35 perckor odaért a százhalombattai járat, s mivel jeleztem, hogy nem õt várom, lassítás után továbbhajtott. A tárnoki következett. A gépkocsivezetõ kérdésemre megerõsítette, hogy csak a faluba megy. Jó félórás várakozás után a pályaudvarra sétáltam és az információtól kértem, hogy adjanak elfogadható magyarázatot arra, miért nem érkezett a menetrend szerinti járat a megállóba. Felvilágosítást nem kaptam. Az eseményeket nem részletezve, csak röviden: amikor többszöri kopogásra elõkerült a szolgálatos hölgy, elõször nem akarta megérteni a problémát, utána arra hivatkozott, hogy eddig még senki nem reklamált, azután mobilon felhívott valakit, majd a monitorán keresgélt és kijelentette, hogy a járat nem maradt ki, ahogy én feltételeztem, hanem a menetrend szerint, 14 óra 35 perckor onnan, a pályaudvarról kiindult, vagyis hogy én lekéstem. Közben odaérkezett egy kollégája, aki úgy állt a jármûvével, hogy az információs ablakból nem lehetett mást látni, csak a busz oldalát. A kolléga azt állította, hogy találkozott a zámori járattal. Erre is hivatkozva együttesen kétségbe vonták panaszom jogosságát, mely szerint a járat a menetrend szerinti idõpontban nem haladt el a jelzett megálló elõtt. A hölgy megkérte ezt a kéretlenül közremûködõ gépkocsivezetõt, hogy álljon el az ablak elõl, mert így nem látni semmit. Még egy jó negyedóráig (a következõ zámori járat indulásáig) biztosan nem állt el onnan, ami érthetõ, mert így pár lépéssel elérhette a tartózkodó/pihenõ helyiséget. Végtére is érthetõ: meleg volt. Nem kellett szegénynek fáradnia, mintha szabályosan dolgozott volna. Napszúrást sem kaphatott, amíg a fedett parkolóból az épületbe jött (volna) az úttesten keresztül. Szerettem volna a kérdéses járat rendszámát és a gépkocsivezetõ nevét megkapni, de, természetesen, ilyen adatokat nem adhatnak ki. Így a pilótával nem beszélhettem, a személyes felelõsséget nem vállalhatta az, aki bármilyen okból a szabálytalanságot elkövette és nem kérhetett elnézést pl. tõlem, akinek kellemetlenséget okozott. Ugyanígy kárt is okozhatott volna, forintban mérhetõt. Sikerült viszont beszélgetnem azzal a gépkocsivezetõvel, aki azt állította, hogy találkozott a zámori járattal, tehát az menetrend szerint közlekedett. Az csak ismételt kérdésemre derült ki, hogy az Egér úton látta, vagyis Érdre érkezése elõtt, és nem a kérdéses útvonalon, az érdi továbbindulás után. Ez a jó ember még a körforgalmat is megemlítette a rendszeresen összevissza járó autóbuszok mentségére. A türelmes és megrendíthetetlen VOLÁN alkalmazottak továbbá meséltek még arról, hogy az ablakból mindent látni és így látták is kimenni a zámori járatot, (ami végtére igaz is lehet, ha éppen a helyén ült az infós hölgy, ha éppen nem állt ott egy másik jármû, és ha arról nem beszélünk, amit kérdeztem, hogy mikor?) és hogy beírhatok a panaszkönyvbe, vagy levelet írhatok a fõnökségnek és akkor majd kivizsgálják a panaszomat, hogy videón rögzítik minden járat indulását és a kazettákat sokáig megõrzik, stb. Végsõ tanulságként közölték, hogy a menetrend csak tájékoztató jellegû. Ezt mindkét formájában, mind az elõbb érkezõ és a rendszeresen késõ járatok közlekedésével nap mint nap tapasztaljuk itt, Érden. A közlekedési vállalat érdi kirendeltségének egész mûködése olyan, mint a menetrend: kamu az egész. Van, de minek? Egyre több ember véleménye az, hogy fõleg az utasok bosszantására. Hogyan jutottam el végül a Zámor felé esõ úti célomhoz? Egyszerûen: megkerültem az ablak elé állított buszt és biztos, ami biztos, a 10-es állás felé indultam. És láss csodát: körforgalom, menetrend és volán-alkalmazottak ide, vagy oda: a 35-kor induló zámori járat úgy tudott Pest felõl Érdre beérkezni, hogy 23-kor már ott állt. Hogy hány perce, nem tudom. Nem is kérdeztem. Az viszont biztos, hogy ez a járat pontosan 15 óra 35-kor indult, az állomás órája és az ugyanannyit mutató mobilom szerint is. Kalandos utazásom kalandos része véget ért. Csak a bosszúság és a késedelem maradt. Most már csak azt nem tudom, érdemes-e levelet írnom egy ilyen cégnek? Vajon nem a fejétõl bûzlik-e a hal? És melyik cég fog válaszolni? Hiszen a buszokra egy ideje a VOLÁN mellett BEB és BSZV felirat is fel van mázolva, a kézzel írott ákom-bákom útvonaljelzõ táblák stílusában. Amelyeket egyesek egész nap az ablakban hagynak, akkor is, ha már más vonalon járnak. Erõs a gyanúm, hogy a levelezés is csak falra hányt borsó. Ha belülrõl nem akar megújulni és rendet rakni egy vállalat mert az, amit szolgáltatás címén, de helyette nyújtanak, mert szerintük parasztoknak így is jó, akkor miért mozdulna külsõ észrevételre? És pláne, ha a megrendelõ így is elfogadja a szolgáltatást és rendszeresen teljesíti a cég anyagi követeléseit?! Szinte el sem tudom képzelni, hogy egyszer majd azt tapasztalhatjuk, hogy elmúlt az az idõ, amikor az érdi intermodális közlekedési csomópontra begördülõ helyi autóbuszjáratról leszálló utasok nem bánatosan vagy káromkodva néznek az összehangolt menetrend szerint éppen kigördülõ elõvárosi vonatszerelvény után Tegnap azt mondta nekem valaki, hogy írásaimban mindig van valami szúrka-piszka. Mit csináljak, ha nem mindenrõl lehet jó véleményem? Sokszor nem tudja az ember, hogy sírjon-e vagy nevessen. Annyira megszoktuk a mindenfelõl áradó marhaságot, hogy észre sem vesszük, mennyi anakronizmus és mennyi közéleti dinoszaurusz vesz körül még ma is minket mindennapjainkban. Ha csak a megszólításokra gondolok, akkor is széles a paletta. Korábban már felemlegettem, hogy a velejéig képmutató, kommunizmust, majd a szocializmust építõ évtizedekben kialakult abszurd gyakorlat hol másutt, mint a legmegcsontosodottabb és így bizonyos értelemben legkonzervatívabb szervezetekben, az egyenruhás testületekben maradt fenn. Az államilag fenntartott fegyveres testületekben, meg a fegyvertelenekben is, mint pl. a postásoknál és a közlekedési vállalatokban. Ahol a mundér becsületének védelme mindent megelõz. És a tagoknak védelmet ad. A becsületesek mellett a linkeknek, fegyelmezetleneknek, csalóknak is. Ilyen és az egyéb védettséget élvezõ (vagy azt magának ideig-óráig beképzelõ) személyek, testületek körében virágzik az anakronisztikus megszólítások kultusza. Mai napig hallhatjuk a hivatásos beszélõk, a rendõrségi szóvivõk közléseiben, hogy az úriember értsd = gazember, fegyveres rabló, de legalább is betörõ vagy tolvaj, a hölgy = régebben örömlány, utcalány, manapság csak egyszerûen, de becézve (hiszen a mi fajtánk) prosti. Szûk körben (pártkörökben) virul a lejáratott értékû elvtárs. Annak idején a hadseregben, a politikai életben, a mozgalomban eetás lett belõle, aki a civil életben a szakszeezet tagjaként építette amit éppen. Munkahelyeken, fizikai állományúként az ember vagy szaktárs, szaki, másodrangú állampolgárokként, a nem igazi melós, raktári, áruházi segédszemélyzet kartárs vagy kartársnõ volt. De nem is sorolom tovább. Volt persze a társadalomnak egy rétege is, az értelmiség. (Társadalmi osztályok: a munkásság és a dolgozó parasztság.) Ezek a munkahelyen köpenyt hordtak, fehér, kék, vagy esetleg drapp köpenyt. Az utóbbi kettõ félig-meddig átmeneti volt: mûvezetõk, mûhelyfõnökök és hasonló beosztású alsó-középvezetõk egyenruhája volt. Orvos, mérnök, tanár egymásközti megszólítása: kolléga, kollegina. Volt. A kontraszelekciós szakemberképzés eredményeként ma már az is elõfordul, hogy kompetens diplomás ember a munkahelyén beosztott kartársakkal dolgozik együtt. Hogy egy-két kivétellel asszonyok? Mit számít neki! Mint az unisex divatban: darab darab. Fõ a következetesség, hogy notóriusan ragaszkodjunk a hibáinkhoz. Támogatás igényelhetõ útépítésre Avonatkozó helyi rendelet alapján az önkormányzat illetékes bizottsága idén is kiírta azt a pályázatot, amely az önkormányzat és a lakosság együttmûködésében megvalósuló útépítések támogatására vonatkozik. A korábbi évek tapasztalataiból kiindulva most jobban szeretnék segíteni a pályázókat. Ezért a pályázatot megelõzõen azokat a személyeket, akik csatornázott utcában laknak és utcájukban vagy környezetükben szeretnék megszervezni az útépítést, információkkal, tanácsokkal fogják ellátni. A pályázat benyújtásakor is leegyszerûsített adminisztrációt kérnek majd (a vonatkozó rendelet szerinti minimumot). A pályázati kiírás és a formanyomtatványok letölthetõek a honlapról, további információ: 06-23/ Városfejlesztési Iroda, vagy keressék választókerületi képviselõjüket!