Írásbeli munkák formai követelményei az LFZE zenetudományi képzéseiben

Átírás

1 Írásbeli munkák formai követelményei az LFZE zenetudományi képzéseiben Az alábbi szabályokat kell alkalmazni minden olyan írásbeli munkában, amelyet a hallgatók az LFZE muzikológia BA, muzikológus MA, valamint muzikológus-tanári MA képzéseinek keretében nyújtanak be (házi dolgozat, szemináriumi dolgozat, szakdolgozat stb.). 1. A szakirodalomból vagy más forrásszövegből származó vélekedéseket és ténymegállapításokat minden esetben korrekt, oldalszámot is feltüntető hivatkozás (formailag: lábjegyzet) dokumentálja. Azokat az adatokat, amelyek közismertnek tekinthetők, és a dolgozat érvelésében nem játszanak középponti szerepet (pl. Mozart halálának időpontja) szükségtelen szakirodalmi hivatkozással alátámasztani. A hivatkozásokban az adatok sorrendje, a központozás, a dőlt betű és zárójel alkalmazása, illetve a kiegészítések ( in, közr. ; ford. stb.) tekintetében az alábbi példák szoros követése kötelező! A szakirodalom egyes tételeit a lábjegyzetekben az első hivatkozáskor valamennyi bibliográfiai adattal tüntetjük fel. Arra az oldalra hivatkozunk, amelyiken a főszövegben közölt információt találtuk. a) Hivatkozás monográfiára vagy egyszerzős tanulmánykötetre: Peter Franklin, Mahler: Symphony No. 3 (Cambridge: Cambridge University Press, 1991), 3. b) Hivatkozás fordításban megjelent monográfiára vagy egyszerzős tanulmánykötetre: Jens Malte Fischer, Gustav Mahler, ford. Stewart Spencer (New Haven és London: Yale University Press, 2011), c) Hivatkozás könyvsorozatban megjelent monográfiára vagy egyszerzős tanulmánykötetre: Somfai László, Kottakép és műalkotás: Harminc tanulmány Bachtól Bartókig (Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 2015; Musica Scientia), 12. d) Hivatkozás többkötetes műre, illetve nem első kiadásra: Constantin Floros, Gustav Mahler I: Die geistige Welt Gustav Mahlers in systematischer Darstellung (Wiesbaden: Breitkopf & Härtel, ), 7. e) Hivatkozás dokumentumkötetre (a könyv címleírását követve eltérő megoldások lehetségesek):

2 Henry Louis de La Grange és Günther Weiß (szerk. és közr.), Die Briefe Gustav Mahlers an Alma: Erste Gesamtausgabe (Berlin: Siedler Verlag, 1995), 43. VAGY Gustav Mahler, Liebste Justi : Briefe an die Familie, közr. Stephen McClatchie, szerk. Helmut Brenner (Bonn: Weidle Verlag, 2006), f) Hivatkozás gyűjteményes kötetben megjelent írásra: Stephen E. Hefling, Aspects of Mahler s Late Style, in Karen Painter (szerk.), Mahler and His World (Princeton: Princeton University Press, 2002), 200. g) Hivatkozás folyóiratban megjelent tanulmányra: Vera Micznik, Mahler and»the Power of Genre«, The Journal of Musicology, 12 (1994)/2, 118. A szakirodalom egyes tételeire a lábjegyzetekben való második feltűnésüktől kezdve rövidítve hivatkozunk, továbbra is pontosan feltüntetve azt az oldalszámot, amelyiken az adott információt találtuk: La Grange és Weiß, Die Briefe Gustav Mahlers an Alma, 17. Hefling, Aspects of Mahler s Late Style, A munka végén a bibliográfiának fel kell sorolnia az összes hivatkozott művet a szerzők vezetéknevének ABC rendjében. Ha egy szerzőtől több műre is hivatkozunk, akkor a műveket a megjelenés időrendjében tüntessük fel! A bibliográfiában a szerzők vezetékneve kerül előre; monográfiák, dokumentumkötetek esetében nem írunk semmilyen oldalszámot; folyóiratban vagy tanulmánykötetben megjelent írásoknál viszont közöljük a tanulmány kezdetének és végének oldalszámát. Példaként: Franklin, Peter, Mahler: Symphony No. 3 (Cambridge: Cambridge University Press, 1991). Micznik, Vera, Mahler and»the Power of Genre«, The Journal of Musicology, 12 (1994)/2, Számos szöveg elérhető nyomtatott és online formában is, azonos tartalommal. Amennyiben formai eltérés van a kettő között (pl. az online formát nem tagolják oldalszámok), akkor kötelező a nyomtatott formára hivatkozni (pl. a Muzsika c. folyóirat papíralapon megjelent számaira a szabadon hozzáférhető online archívum helyett). Ha az online forma vizuálisan is megegyezik a nyomtatott formával (annak elektronikus változata PDF vagy más formátumban), akkor a hivatkozás ugyanúgy történik, mintha a nyomtatott formára hivatkoznánk. Önálló (nyomtatásban egyáltalán nem létező vagy részben eltérő tartalommal megjelent) online tartalom esetében megadjuk az URL-t < > jelek közé illesztve, majd vesszővel elválasztva közöljük az utolsó hozzáférés dátumát. 2

3 A nyomtatott, illetve az online elérhetőség önmagában nem értékmérő. Tudományos szövegben csak ellenőrizhető szerzőségű, szerkesztésű és kiadású, korrekt hivatkozásokkal ellátott írásra támaszkodhatunk szakirodalomként. Erről mind a nyomtatott, mind az online elérhetőségű munkák esetében meg kell győződnünk. 2. A lábjegyzet indexszáma a főszövegben lehetőleg a mondat végéhez tapadjon. Indokolt esetben ugyanakkor megengedett a lábjegyzetet a mondaton belül egy meghatározott szóhoz csatolni. A lábjegyzet indexszáma minden esetben az utolsó legyen az egymáshoz szóköz nélkül tapadó írásjelek közül: Tudományos szövegben csak ellenőrizhető szerzőségű, szerkesztésű és kiadású, korrekt hivatkozásokkal ellátott írásra támaszkodhatunk szakirodalomként. 1 Tudományos szövegben csak ellenőrizhető szerzőségű, szerkesztésű és kiadású, korrekt hivatkozásokkal ellátott írásra támaszkodhatunk szakirodalomként. 1 Tudományos szövegben csak ellenőrizhető szerzőségű, szerkesztésű és kiadású, korrekt hivatkozásokkal ellátott írásra támaszkodhatunk szakirodalomként. 1 Tudományos szövegben csak ellenőrizhető szerzőségű, szerkesztésű és kiadású, 1 korrekt hivatkozásokkal ellátott írásra támaszkodhatunk szakirodalomként. 3. Az idézeteket minden esetben világosan el kell különíteni. A rövid idézetek macskakörmök közé kerülnek. Ha az idézett szöveg már eleve tartalmazott idézetet, azt a mi idézetünkön belül»lúdláb«vagy félidézőjel határolja el. A hosszabb idézeteket a bal margó behúzásával és apró betűkkel (10-es méret) jelenítjük meg, macskaköröm nélkül: Az 1875-ben alapított Zeneakadémia az egyetlen a Liszt Ferenc nevét viselő intézmények közül, amelynek létrehozásában maga Liszt is tevékeny szerepet játszott. A több mint száznegyven éve működő egyetem a zeneművészeti és zenetudományi képzés magyarországi fellegvára. Ilyen esetekben az idézeten belüli idézet kerül macskakörmök közé: Úgy fogalmazhatnánk, Antónia nem a lelkét, hanem a testét veszejti el. Vagy, hogy az Ön egyik kedvenc képét használjam: követi a legsötétebb éjszaka birodalmába vezető ösvényt, de onnan már nem talál kiutat. Az idézeten belüli kihagyást mindig [ ] jelöli: A [ ] Zeneakadémia az egyetlen a Liszt Ferenc nevét viselő intézmények közül, amelynek létrehozásában maga Liszt is tevékeny szerepet játszott. A több mint száznegyven éve működő egyetem a zeneművészeti és zenetudományi képzés magyarországi fellegvára. A szakszerű fordításban el nem érhető idegen nyelvű szövegeket a főszövegben saját magyar fordításunkban, a lábjegyzetben eredeti nyelven idézzük. Idézetet saját mondanivalónk hiányának elpalástolására ne használjunk! Idézni indokolt lehet, ha a) elsődleges forrásra hivatkozunk (zeneszerzői nyilatkozat, egykorú műbírálat stb.); b) egy adott szerző (zenetörténész) által bevezetett szakterminusra utalunk; c) olyan állítást, okfejtést találtunk a szakirodalomban, amellyel érvelésünk során vitába kívánunk szállni, vagy amelyet részletesen kívánunk kommentálni; d) a szakirodalomban talált állítást, okfejtést kifejezetten elméleti vagy módszertani keretnek tekintjük munkánkban. 3

4 Magától értődik, hogy az idézetekhez kivétel nélkül szakirodalmi vagy forráshivatkozást (lábjegyzetet) kell csatolni. 4. Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, másfeles sortáv és sorkizárás használatát kérjük. Az oldalszámok a lap alján, középen helyezkedjenek el! Lapalji lábjegyzetek (tehát nem végjegyzetek!) alkalmazandók, ezek betűmérete az automatikus beállításnak megfelelő 10-es. Ügyeljünk arra, hogy a lábjegyzetek és az oldalszámok betűtípusa is Times New Roman legyen! Margók beállítása: normál ; lap tájolása: álló ; méret: A4, tördelés: egyhasábos. A bekezdések között ne legyen sorkihagyás (térköz)! A bekezdések a szöveg, illetve az egyes fejezetek első bekezdéseinek kivételével balról behúzott sorral indulnak. Kiemelést kizárólag kurzívval (dőlt betűvel) jelezzünk! Kiemelést alkalmazunk idegen, a magyar nyelvhasználatban meg nem honosodott kifejezések esetében. Akkor is kiemelést alkalmazunk, ha a magyarban használatos kifejezésnek idegen írásmódját, alakját alkalmazzuk: Beethoven kezdeti ingadozása a scherzo, a menuetto, illetve a menuetto-allegro megjelölések között tehát egyáltalán nem meglepő. Ugyancsak kiemelést alkalmazunk az irodalmi, illetve irodalmias műcímek esetében: A Rigoletto, a Traviata, A trubadúr és a Carmen hamarosan a kedvenc darabjaim lettek, ezzel szemben a Gyöngyhalászok és a Sámson és Delila alatt halálra untam magam. Nincs ugyanakkor kiemelés a magyarban meghonosodott műfaji megjelölést tartalmazó címek esetében. Többtételes művek sorszámát arab számmal, az egyes tételeket római számmal jelöljük: Beethoven 5. szimfóniájának III. tétele Hosszabb munka (elsősorban tehát a szakdolgozat) esetében a szöveget fejezetekre kell bontani. A fejezetcímet írjuk 16-os betűmérettel, félkövér betűvel, balra igazítva, a folyó szövegtől pedig térközzel válasszuk el! Gondolatjelként nagykötőjelet használunk, előtte és utána szóközzel: Sápadt volt, sovány, alacsony termetű, arca hosszúkás, meredek homlokát koromfekete haj keretezte szemüvege mögött kifejező tekintet, arcán a szenvedés és a humor redői. Ugyancsak nagykötőjelet használunk oldalszámokkal vagy évszámokkal határolt intervallumok megadásakor (vö. a hivatkozásokkal, a bibliográfiával!): Julius Korngold ( ) 5. A dolgozat mondanivalójának megfelelően szükséges lehet ábrák, táblázatok és gondosan szerkesztett kottapéldák beillesztése. Utóbbiak szorítkozzanak a szöveget illusztráló információra (egy zenekari klarinétszólam néhány üteme helyett tehát ne közöljünk teljes bemásolt partitúraoldalt!). 4

5 6. Muzikológia BA szakdolgozat terjedelme: minimum , maximum leütés, szóközökkel. Muzikológus MA szakdolgozat terjedelme: minimum , maximum leütés, szóközökkel. A terjedelembe a címoldal, a tartalomjegyzék, a bibliográfia és az esetleges függelék nem számít bele. Minden egyéb írásbeli munka esetén a terjedelmi követelményt a kurzus oktatója határozza meg. 7. Az itt nem szabályozott kérdésekben (különös tekintettel a szakdolgozatokra vonatkozó további előírásokra) a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem általános szabályait kell követni. Budapest, február 1. LFZE Zenetudományi Tanszék 5