A SZENTGÁL, FÜZI-KÚTI KÉSŐNEOLIT TELEPÜLÉS KŐANYAGA

Átírás

1 T. BÍRÓ KATALIN A SZENTGÁL, FÜZI-KÚTI KÉSŐNEOLIT TELEPÜLÉS KŐANYAGA 1. Bevezetés Szentgál környéke rendkívül gazdag jó minőségű kő-, elsősorban kova nyersanyagban. A szentgáli Tűzköveshegyen található a Magyarországon eddig ismert leggazdagabb és legnagyobb kiterjedésű radiolarit kitermelőhely. A nyersanyagforrások közelsége meghatározó jelentőségű volt a Füzi-kúti telep életében; joggal feltételezhető, hogy az egyik döntő települési tényezőnek tekinthetjük. A tűzköveshegyi bánya' ' környékének topográfiai vizsgálata során nyolc településből álló, közel egykorú települési gyűrű" létét sikerült megállapítanunk a nyersanyagforrás mintegy 10 km-es körzetéből. Ezek közül, között ásatásaink során részletes információkat gyűjtöttünk a Szentgál-füzikúti későneolit településről. A lelőhelyet, korábbi topográfiai adatok alapján, a tűzköveshegyi kitermelőhellyel kapcsolatban levő műhely- és települési foltok vizsgálata során kerestük fel. A felszínen igen gazdag kőanyagot (1-3. ábra) és jelentős mennyiségű későneolit kerámiát gyűjtöttünk. Az ásatás során nyilvánvalóvá vált, hogy a felszíni kőanyaggazdagság, sajnos, jórészt az ásatási objektumok (gödrök) sérülésével magyarázható. Amint az Regénye Judit leírásából is kitűnik, a szántás és a felszíni erózió az eredeti rétegek jelentős részét elpusztította, és a kőeszköz anyag jelentős része a felszínre került. Minden évben jelentős mennyiségű szórványt gyűjtöttünk a felszínről. Ennek ellenére, az ásatás során eredeti helyzetből gyűjtött kőanyag mennyisége jelentős, bár véleményem szerint csak az eredeti kőanyaggazdagság töredékét sikerült megtalálnunk. A három éven keresztül tartó feltárások során összesen 1143 darab került elő; ebből zárt objektumban, rétegből 980 db. A feltárt felülethez képest a négyzetméterenkénti kőeszköz-sűrűség 3,9 db/m 2. Összehasonlításképpen, egy-egy néhány órás terepbejárás a Tűzköveshegy környéki lelőhelyeken db kőeszközt eredményezett. Szerencsére a leletanyag alapvetően egységes képet mutat, és a kerámiaanyag tanúsága szerint is lényegében egykorúnak tekinthető. A fenti megszorításokkal együtt, a Szentgál-füzikúti feltárt kőanyag ásatásból származó része az eddig ismert legjelentősebb Lengyel III. kőanyag, és a lengyeli kultúra közismerten kőanyaggazdag leletegyüttesein belül is jelentősnek tekinthető. A Szentgál-Tűzköveshegy környéki kőanyagokról, és magáról a füzikuti lelőhely anyagáról is jelentek meg adatok (MÉSZÁROS 1948.; MRT 2.; BÍRÓ 1986a., 1986b., BIRÓ-REGENYE 1991.; BÍRÓ és REGÉNYE RF). A következőkben az közötti ásatásból előkerült kőanyagot tesszük közzé. 2. Szentgál, Füzi-kút 2.1. A leletanyag területi megoszlása az ásatási egységeken belül (4. ábra) A kőanyag megoszlása az ásatási objektumok között és ásatási szezononként is természetesen egyenetlen volt (4. ábra). A legnagyobb számban (702 db) az 1986-os ásatás eredményezett kőeszközöket. Ezen belül is különösen gazdag a 3. árok (262 db), az I. és II. szelvény (111 ill. 113 darab) és az 1. árok (82 db). Hasonlóképpen gazdagnak mondható az ásatás során a 4. árok (153 db) és a 3. árok (140 db) anyaga. Az 1988-as ásatás során összességében és árkonként is kevés kőeszköz került elő. Objektumok szerint leginkább az 1986/3. árok közepén levő gödör és az 1987/4. árokbeli gödör volt kőanyagban gazdagabb. Az objektumokhoz (gödrökhöz) tartozó kőanyag a felső rétegek sérülése miatt nem azonosítható egyértelműen. A leletanyag területi megoszlása típusok szerint - ahol jelentősebb mennyiségű kőanyag került elő - meglehetősen egyenletes (1. táblázat, 5. ábra). Itt (1986/3,1, II; 1987/4, 5) jellemző a szilánkanyag túlsúlya (50% körül, jellemzően 40% felett). Jelentős eltérések mutatkoznak ugyanakkor a nyersanyagok és magkövek, illetve a retusált eszközök aránya terén. A legtöbb retusált eszköz (16,25%) a magkóben is gazdag 1. árokból került ki. Itt az egyéb kőszerszámok 89

2 aránya is viszonylag magas. A domináns nyersanyag minden esetben a helyi radiolarit, elsősorban ennek vörös színű (szentgáli típus) változata (2. táblázat, 6. ábra). Ezt további helyi nyersanyagok (elsősorban liász tűzkő) egészítik ki. Nagyobb távolságból származó nyersanyag a leletanyagban nem mutatható ki; a nem helyi származású nyersanyagok között a teveli tűzkő származik viszonylag nagyobb távolságból (kb. 30 km) Tipológiai vizsgálat A Szentgál-füzikúti leletanyag két, leginkább szembetűnő jellegzetessége az intenzív helyi megmunkálás és a mikropenge alapú kőeszközkészlet (3. táblázat, 7-8., ábra). A megmunkálatlan, vagy a megmunkálás kezdeti stádiumában levő magkövek jelenléte és viszonylag magas aránya (nyersanyag + magkó összesen 15,5%) és a kiemelkedő mennyiségű szilánkanyag (46,8%) megerősíti a település topográfiai helyzete alapján kialakult véleményünket, hogy itt a szentgáli Tűzköveshegy kitermelő helyhez társult műhelytelepről beszélhetünk. A nyersanyagforrás közelsége elsődleges telepítő tényezőként játszhatott szerepet. A szerszámköveken belül viszonylag jelentős mennyiségben jelen lévő ütőkövek (7 db), üllő és retusőrök (3 db) is a kőeszköz megmunkálás jelentőségére utalnak. A megmunkálás a leletanyag tanúsága szerint a blokk-, illetve előmagkó stádiumtól indul. A rendelkezésre álló méretadatok szerint a blokkok nagysága viszonylag kicsi volt; mindössze 9 szilánk hosszmérete haladja meg az 5 cm-t. A legjellemzőbb mérettartomány (módusz) kifejezetten a mikrolit tartományba esik; a leletanyag méret szerinti szórása kifejezetten alacsony (4. táblázat). Mindez összhangban van a leletanyagról alkotott első impressziókkal (BI RO 1986a.); a kőeszköz készítés jellemzően pengemagkövek, elsősorban mikropenge-magkövek, illetve róluk lepattintott pengék, mikropengék készítésére irányult. A 95 db retusált eszközből további 53 db (55%) penge alapformán (ebből 13 db 30 mm alatti, tehát mikropengének minősülő alapformán) készült. Ezzel a Szentgál, Füzi-kúti lelőhely beilleszkedik a Dunántúl É-i részén a kései neolitikumban a Sopot kultúrától legalább a lengyeli kultúra végéig megfigyelhető kőeszközkészítési tradícióba, ahol - feltehetőleg kompozit eszközök kőbetét elemeiként elsősorban mikropengéket, illetve mikropenge alapú eszközöket találunk. A másik jellegzetesség, amely a műhely-jellegből adódik, a magkőmaradékokon készült eszközök (elsősorban vakarok) jelentősebb száma (14/8-10. ábra). A tipológiai megoszlás a retusált eszközökön belül kiegyensúlyozott, nincsenek különös mértékben kiemelkedő formák (8. ábra). Legnagyobb számban a csonkított eszközök (főleg csonkított pengék, 23 db) vannak jelen - összesen 27 db. Az egész leletanyagon belül a vakarok viszonylag kevésbé jelentősek (18 db). Jelentős - valószínűleg szintén a műhely-jelleg következtében - a szorosabb tipológiai kategóriába nem sorolt retusált szilánkok, pengék száma (17 db). Jellemző elemei a leletanyagnak a szokatlanul nagy számban jelenlévő fúrók (14 db) és a vésők (6 db), (12-13kép). A fúrók között meglehetősen gyakori a szabálytalan szilánkok, pattintékok átalakításával készült alkalmi eszköz. Jellegzetes elemek a geometrikus formák - trapéz, szegmens alakú élbetétek, egyszerűen levágott véggel (14/1., 4. ábra) vagy csonkított disztális/proximális résszel (14/2-3., 5-6. ábra). A leletanyag mikrolitikus jellege, illetve a mikropengék gyakorisága felveti azt a problémát, hogy tulajdonképpen az általunk eszköznek" és pengének" minősített anyagot mennyire használták, vagy menynyire tekinthetők - általunk adott esetben ismeretlen - eszközök gyártásának' hulladékainak. A kérdést egyszerű makroszkópos vizsgálatokkal nem lehet egyértelműen megválaszolni. Az mindenesetre bizonyos, hogy a szentgáli eszközök egy részén is sikerült használati kopásnyomokat felfedezni (pl. 14/5. ábra). A megnyugtató és végleges megoldást csak a leletanyag mikroszkópos használati kopásnyom vizsgálatától várhatjuk. Erre neolit anyag esetében már tettünk kísérletet, Zala megyei neolit mikroeszközös leletanyagon, ahol a mikroeszközökön jól azonosítható használati kopásnyomokat sikerült megfigyelnünk (Brian Adams vizsgálatai) Típus/nyersanyag összefüggések A teljes leletanyag típus/nyersanyag összefüggéseit a 3. táblázat tartalmazza. Miután a leletanyag túlnyomó része (84,7%) a bakonyi radiolaritokból készült, így a tipológiáról tett általános megfigyelések elsősorban erre a frakcióra vonatkoznak. A második legjelentősebb csoport, a liász tűzkövek csoportja: ebből elsősorban nyersanyagok, magkövek és szabálytalan szilánkok készültek. A retusált eszközök aránya ezen a csoporton belül igen alacsony (82 tételből mindössze 1 db). A teveli tűzkőként meghatározott darabok közt egy magkó, egy szilánk, 2 pengeszerű szilánk és egy csonkított penge volt; ennek feldolgozottsági foka tehát azonos, vagy magasabb a telep atlagáéval. Bazaltból őrlőkövek és csiszolt kőeszközök, különféle szemcseméretű homokkövekből csiszolókövek, őrlőkövek és retusőrök készültek. Az ütőkövek és az üllő anyaga metamorf kvarcit kavics. A különlegesebb darabok közt egyetlen porcelanit csiszolt eszközt érdemes kiemelni. 3. A Szentgál, Füzi-kúti későneolit település kapcsolata a tűzköveshegyi kitermelőhellyel A Tűzköveshegyen és környékén levő kitermelőhelyeket vastag szőnyegben" veszi körül a megmunkált, vagy megmunkálással megbolygatott tűzkő- 90

3 törmelék. Sajnos, az közötti ásatások datáló értékű leletanyagot nem adtak. Egyetlen faszénmintánk C-14 vizsgálata (Hv-13189, 685 ± 120 B.P.) irreális dátumot eredményezett. Kiterjedt nyersanyagelterjedési vizsgálataink egyértelműen bizonyították, hogy a szentgáli nyersanyag a paleolitikum óta (Lovas- MÉSZÁROS-VÉRTES 1955.; Pörgölhegyi barlang - ROSKA 1955.) ismeretes volt. Régészeti anyagban a vaskorig megtalálható, később tűzkőként másodlagos felhasználását is sikerült bizonyítani (HÁLA 1986.). A környék lakosainak elbeszélése szerint, helyi kitermelése még a II. világháború után is folyt a gombáspusztai tanya mellett. Az ásatási területen, pedológiai érvek szerint, már a Würm III stadiális előtt is számolhatunk kitermeléssel (Csorba Péter szakvéleménye szerint), a kitermelés döntő hányada azonban a holocénben történt. A jellegtelen hulladékanyagban nehéz tipológiai érvekkel kort meghatározni; igen valószínű, hogy több periódus nyersanyagkitermelő tevékenységének eredményeit együtt láthatjuk. Az 1984-es ásatási szezonban került feltárásra egy zárt műhelyfolt a kitermelőhelyen belül. A tűzkőrétegek és a nálánál fiatalabb mészmárga határán egy vályúszerű mélyedésben zavartalan műhelyfelszínt találtunk (15. ábra), ahol a későneolit hulladékanyagra némileg emlékeztető formákat találtunk. Feltételesen a műhelyfoltot a lengyeli kultúra kitermelő (lenagyoló) tevékenységével hozzuk kapcsolatba (16. ábra). A települési viszonyok vizsgálata (BIRO-REGE- NYE 1991.) nyomós érvet jelent amellett, hogy a lengyeli kultúra késői (III) szakaszában a kőanyag kitermelés különösen nagy jelentőségű lehetett. A nyersanyagforrások vidékét ugyanis ekkor egy nyolc településből álló gyűrű veszi körül, olyan területen, amely - ezt a rövid periódust nem számítva - egészen a középkorig lakatlan volt. Ha nem is tudjuk egyértelműen bizonyítani még (pl. a kitermelőhely datálása, vagy szerencsés refitting' segítségével), de szinte biztosra vehető, hogy a füzikúti telep a szentgáli Tűzköveshegy nyersanyagforrásainak kitermelésére és a védelmére létesült, és a telep életében a kőeszközmegmunkálás kiemelt szerepet kapott. 4. Szentgál, Füzi-kúti későneolit település és a Tűzköveshegyet körülvevő további telepek kőanyagának összehasonlítása Terepbejárásaink során a Tűzköveshegy környezetében további 8 késólengyeli telepet sikerült lokalizálni. Valamennyi esetben gyűjtöttünk - gyakran jelentős mennyiségű - kőanyagot. Ezeknek a leletanyagoknak összefoglaló típus-nyersanyag táblázatát az 5. táblázat tartalmazza. Az összehasonlításba belevettük az egyetlen idősebb (Lengyel I. korú) telep ásatással feltárt anyagát is (Ajka-Csók utca), ami jellemzően más típus- és nyersanyagspektrumot adott. A füzikúti anyagnál alkalmazott összefoglaló kategóriák szerint a felszíni gyűjtésű anyagok tipológiai és nyersanyagmegoszlása a következőképpen alakul (6., 7. táblázat, ábra). A vizsgált leletanyagok egy része (Márkó, Bánd és Kislőd figyelembe nem vett szórványadatai) viszonylag kis mintát jelentenek, így reálisan nem hasonlíthatók össze a füzikúti anyaggal. A gyűjtött anyagok közül leginkább eltérőnek a szintén kisszámú kőeszközből álló Ajka-feketehegyi anyag mutatkozik, amelynek korhatározása kevésbé biztos, mint a többi leletanyagé; elképzelhető, hogy itt a késólengyeli anyaghoz korábbi (esetleg paleolit) kőeszközök kerültek. Az Ajka-feketehegyi anyag szelektív felszíni gyűjtés eredménye, a többitől élesen elkülönül - azonban nem csak típus szerint (csak retusált eszközök és pengék), amit a gyűjtéstechnika jól magyaráz, hanem nyersanyag szerint is. A mintanagyság, amint azt említettem, túl kicsi, de feltételezhető, hogy ez az anyag nem kizárólag a Lengyel III. népesség hagyatéka. A Csók utcai leletanyag vegyesebb nyersanyagspektruma már a teveli tűzkő vonzásába eső lelőhely vegyesebb összetételét tükrözi. Ez a leletanyag egyébként nem gyűjtésből, hanem Regénye Judit ásatásából származik, így az összetétel mindenképpen hiteles. Ugyanitt feltűnő a pengék nagy száma, ami részben megint a teveli tűzkő, és a még vonaldíszes kori hagyományokat őrző leletanyag hatása. A nagyobb Lengyel III leletegyüttesek nyersanyag- és típusmegoszlása ugyanakkor közel áll a füzikúti anyaghoz. 5. Összefoglalás A szentgáli Tűzköveshegy környéke egyike az őskori kőeszközkészítés nagy, regionális jelentőségű helyi centrumainak. A korábban tisztázott szoros időhatárokon belül (Lengyel III) a Tűzköveshegy környékén működő kőeszköz-készítő műhelyek anyagából az között gyűjtött és feltárt Szentgálfüzikúti anyagot mutattuk be részletesen. A telepen nyilvánvalóan intenzív kőeszköz készítő tevékenység folyt, de a kőeszközök helyi használata is megfigyelhető. A telepen készült kőeszközök a lengyeli kultúra észak-dunántúli lelőhelyein (már a Sopot-Bicske kultúrától) megfigyelhető mikropengés tradíciójú sorozatba illeszkednek, a dunántúli lengyel III korú leletanyagok közül az eddigi leggazdagabb ásatásból származó közölt leletanyag. 91

4 RÖVIDÍTÉSEK BÍRÓ 1986 a. = TAKÁCS-BIRÓ, K.: The Szentgál workshop complex (Preliminary report). In: T. Biro ed., Sümeg Papers BÍRÓ 1986 b. = TAKÁCS-BIRÓ, К.: Prehistoric workshop sites in Hungary. Conference preprints, Southampton BIRÓ-REGENYE = BIRO, K.-REGENYE, J.: Prehistoric workshop and exploitation site Szentgál-Tűzköveshegy. Acta ArchHung HÁLA = HÁLA, J.: Archaic methods for lighting fire in the Carpathian Basin, with special regard to the use of siliceous materials. In: T. Biró ed., Sümeg, Papers, MÉSZÁROS MÉSZÁROS Gy.: A vázsonyi medence mezolit- és neolitkori települései. Veszprém MÉSZÁROS-VÉRTES = MÉSZÁROS, Gy.-VÉRTES, L.: A paint mine from the Early Upper Palaeolithic age near Lovas (Hungary, county Veszprém). Acta ArchHung MRT 2. = ÉRI L-KELEMEN M.-NÉMETH P.-TORMA L: Magyarország Régészeti Topográfiája 2. A veszprémi járás. Budapest RF = Régészeti Füzetek Ser. I ; ; ; és nyomdában. ROSKA = ROSKA M.: Ásatások a Bakony barlangjaiban az években. МАЛ Évi Jel évről, VÉRTES = VÉRTES L.: Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon. Budapest LITHIC MATERIAL OF THE LATE NEOLITHIC SETTLEMENT SZENTGÁL, FÜZI-KÚT The environs on the Szentgál-Tűzköveshegy ('Flintstone Mountain') radiolarite source region was surrounded by, during the Lengyel III period, a ring of settlements specialised in stone working (BIRÓ-REGENYE 1991). One of these sites, Szentgál-Füzikút was surveyed and later excavated during our research on the raw material source region. The excavations performed between 1986 and 1988 opened up a settlement of the Lengyel culture (phase III) with abundant lithic industry. Though the lithics found in situ (around 1000 items) seem to represent only a part of the former assemblage due to the deterioration of the archaeological units by modern agricultural activity, the lithic assemblage is the largest one published from this period. The stone industry is presented here in details. compared to workshop material recovered on the Tuzköveshegy and surface collections of the contemporary neighbouring settlements. The Szentgál-Füzikút industry is basically characterised by a microblade-based lithic industry, typical for the northern parts of Transdanubia since the beginning of the Late Neolithic, the Sopot- Bicske culture. KATALINT. BERÓ Magyar Nemzeti Múzeum Műtárgyvédelmi és Információs Részleg H-1450 Budapest Könyves K. krt

5 Szentgál, Füzi-kút felszíni gyűjtésű leletek (1985). Mikropengesorozat és mikropenge alapú eszközök Fig.l. Szentgál, Füzi-kút Surface finds. Microblade series and retouched artifacts made on microblades

6 94 2. ábra Szentgál, Füzi-kút felszíni gyűjtésű leletek (1985). Mikropengesorozat és mikropenge alapú eszközök Fig. 2. Szentgál, Füzi-kút. Surface finds. Microblade series and retouched artifacts made on microblades

7 5. óöra Szentgál, Füzi-kút, felszíni gyűjtésű leletek (1985). Egyéb retusált eszközök Fig.3. Szentgál, Füzi-kút. Surface finds. Other retouched artifacts 95

8 96 4. ábra Szentgál, Füzi-kút, ásatási terület. A kőanyag megoszlása a lelőlhelyen Fig. 4. Szentgál, Füzi-kút. Excavation area. Density of lithic finds

9 5. ábra A kőanyag tipológiai megoszlása az 50 kőeszköznél több leletanyagot szolgáltató ásatási egységekben Fig. 5. Typological distribution of the lithic material in excavation units yielding more than 50 pieces 97

10 98 6. ábra A kőanyag nyersanyag szerinti megoszlása az 50 kőeszköznél több leletanyagot szolgáltató ásatási egységekben Fig. 6. Raw material distribution of the lithic material in excavation units yielding more than 50 pieces

11 8. ábra Szentgál, Füzi-kút, tipológiai megoszlás a retusált eszközökön belül Fig. 8. Szentgál, Füzi-kút. Typological distribution within the retouched artifacts

12 9. ábra Szentgál, Füzi-kút, nyersanyagmegoszlás Fig. 9. Szentgál, Füzi-kút. Raw material distribution

13 10. ábra Szentgál, Füzi-kút. Kőeszközök az évi ásatás anyagából Fig. 10. Szentgál, Füzi-kút. Lithic materialfromthe excavations of

14 ábra Szentgál, Füzi-kút. Kőeszközök az évi ásatás anyagából Fig. 11. Szentgál, Füzi-kút. Lithic material from the excavations of 1986

15 12. ábra Szentgál, Füzi-kút. Kőeszközök az évi ásatás anyagából Fig. 12. Szentgál, Füzi-kút. Lithic material from the excavations of

16 ábra Szentgál, Füzi-kút. Kőeszközök az évi ásatás anyagából Fig. 13. Szentgál, Füzi-kút. Lithic material from the excavations of 1986

17 74. ábra Szentgál, Füzi-kút. Kőeszközök az évi ásatás anyagából Fig. 14. Szentgál, Füzi-kút. Lithic material from the excavations of

18 ábra Szentgál-Tuzköveshegy, évi ásatás, V. szelvény Fig. 15. Szentgál-Tuzköveshegy. Section V. (excavated in 1984)

19 16. ábra Szentgál-Tuzköveshegy, évi ásatás, kőeszközök az V. szelvényből Fig. 16. Szentgál-Tuzköveshegy. Lithic material from section V. 107

20 17. ábra A Szentgál-Tuzköveshegy környéki későneolit lelőhelyek kőanyagának összehasonlítása - típusspektrum Fig. 17. Comparison of the type spectra of the Late Neolithic sites around the Szentgál-Tuzköveshegy source

21 18. ábra A Szentgál-Tűzköveshegy környéki későneolit lelőhelyek kőanyagának összehasonlítása - nyersanyagspektrum Fig. 18. Comparison of the raw material spectra of the Late Neolithic sites around the Szentgál-Tűzköveshegy source 109

22 1. táblázat. Szentgál-Füzikút. Összefoglaló típustáblázat az egyes ásatási egységek anyagáról. Table 1. Szentgál-Füzikút. Comprehensive typological table on the material of the excavation units. típus 1986.év év év l.árok 2. árok З.агок I. sz. n.sz. l.árok 2. árok З.агок 4. árok 5. árok 6. árok l.árok 2. árok 8. árok (darab) nyersanyag , magkő szilánk penge retus, eszköz csisz. eszköz egyéb * Összes , terület (m2) 27, , , , ** ter-/kőeszk. 2,91 0,96 14,97 5,55 10,04 5,83 12,75 5,50 5,33 0,55 0,10 *** típus (százalék) nyersanyag 5 8,70 1,15 1, ,14 3,27 4, magkő 15 4,35 5,34 13,51 7, ,57 11,11 13,64 16, szilánk 35 52,17 54,58 50,45 52, ,71 39,22 43,18 45,83 50 penge 21,25 26,09 24,81 24,32 27, ,57 36,60 31,82 29,17 16,67 retus, eszköz 16,25 8,70 11,83 4,50 11, ,14 5,88 6,82 8,33 0 csisz. eszköz 1, ,80 0, , ,33 egyéb 6,25 0 2,29 3,60 0, ,14 3, ,33 50 összes * 980,00 kőe szk., d ** : 90,75 felület *** 3,9 kóeszk./m 2. táblázat. Szentgál-Füzikút. Összefoglaló nyersanyag táblázat az egyes ásatási egységek anyagáról. Table 2. Szentgál-Füzikút. Comprehensive raw material distribution table on the material of the excavation units. Nyersanyag év L év év (darab) l.árok 2. árok З.агок I. sz. n.sz. l.árok 2. árok З.агок 4. árok 5. árok 6. árok l.árok 2. árok 8. árok J2 radiolarít I Jl kova Teveli tkő egyéb összes Nyersanyag százalék J2 radiolarít 85 91,30 93,51 87,39 98, ,71 78,43 79, , Jl kova 3,75 4,35 1,91 2, ,29 8,50 11, Teveli tkő 0 0 0,38 9, ,71 1, egyéb 11,25 4,35 4,20 0 1, ,29 13,07 9, ,67 50 összes

23 Típuskódok 3. táblázat Szentgál-Füzikút. Teljes típus-nyersanyag táblázat Table 3. Complete type/raw matéria! distribution table NYERSANYAGKÓDOK Összesen ? ? Al Al A A2 A A3 Bl Bl В1/ Bl/9 Blw Blw B B2' B2/9 1 1 B2/9 B2w B2w ВЗ B3 ВЗ/ B3/9 B3w B3w В B4 В4/9 2 2 B4/9 B4f B4f B4w 1 1 B4w B B8 B8f 2 2 B8f B8w 2 2 B8w B B9 B B5 B5/ B5/9 B5f B5f B5w B5w B B6 B6w 1 1 B6w B B7 B7/ B7/9 B7f 1 1 B7f B7w B7w C C3 C3/9 1 1 C3/9 C C5 C5w 1 1 C5w C7 2 2 C7 D D3 D D5 D5/ D5/9 D5w D5w D D7 F/C F/C5 (Folytatás a következő oldalon.) 111

24 Típuskódok 3. táblázat Folytatás Table 3. Continue NYERSANYAGKÓDOK Összesen F/D7 1 1 F/D7 F/D8 1 1 F/D8 F F3 F F4 F5 1 1 F5 F7 2 2 F7 G3 1 1 G3 G G4 G G5 G7 1 1 G7 I/C3 1 1 VC3 I/D I/D3 I/D5 1 1 I/D5 W3 1 1 I/J J3 1 1 J3 L4 1 1 L4 L5 1 1 L5 L5w L5w M5 1 1 M5 M5w 1 1 M5w P P P P9 esi esi csi9 1 1 csi9 esi? 1 1 esi? kav. 2 2 kav. Őri őri. órl órl.9 ret. 2 2 ret. ret.? 1 1 ter.? tör. 2 2 tör. üllő 1 1 üllő üt. 6 6 üt. üt üt.9 dhösz.- szesen nyersanyag kód db.öszszesen nyersanyag kód 112

25 4. táblázat Szentgál-Füzikút Statisztikai jellemzők Table 4. Statistical characteristics Minta (N) TELJES ANYAG (TOTAL) Length hosszméret Width szélesség Height vastagság átlag (mean) 25,6 18,9 8,592 variancia 229,35 157,36 83,08 std. dev. 15,1 12,5 9,115 std. err. 0,45 0,37 0,273 darab (pieces) 1,114 Minta (N) MAGKÖVEK (CORES) Length hosszméret Width szélesség Height vastagság átlag (mean) 30,4 26,9 19,1 variancia 110,92 106,28 56,41 std. dev. 10,5 10,3 7,51 std. err. 0,87 0,85 0,623 darab (pieces) 145 Minta (N) SZILÁNKOK (FLAKES) Length hosszméret Width szélesség Height magasság átlag (mean) 19,7 16,9 5,343 variancia 122,62 97,19 16,01 std. dev. 11 9,85 4,001 std. err. 0,49 0,43 0,177 darab (pieces) 508 Minta (N) PENGÉK (BLADES) Length hosszméret Width szélesség Height vastagság átlag (mean) 25,1 12,4 4,449 variancia 87,57 31,73 8,17 std. dev. 9,35 5,63 2,859 std. err. 0,55 0,33 0,168 darab (pieces)

26 típus 5. táblázat A Szentgál-Füzikúti telep környezetében lévő jelentősebb leleohelyek típus/nyersanyag táblázata Table 5. Complete type/raw material distribution table for the sites around the Tuzköveshegy, without Szentgál-Füzikút SZENTGÁL-TELEKI DŰLŐ nyersanyag Bl Bl Blw Blw B B2 B2w B2w B B3 B3/ B3/9 B3w B3w B B4 B4/ B4/9 B4w B4w B B5 B5/ B5/9 B5w B5w B B6 B6w B6w B B7 B7/ B7/9 B7w B7w B B8 B8/ B8/9 B8w B8w C C3 C C4 C5/ C5/9 C5f C5f C C6 C6w C6w C C7 C7f C7f C7w 1 0 C7w D/C6 1 1 D/C6 D3 1 5 D3 D5 1 1 D5 E4 1 0 E4 E5 1 0 E5 F/C5 1 0 F/C5 F F3 F F7 F8 1 1 F8 F8w 1 0 F8w G/C6 1 3 G/C6 ossz. db súly g típus (Folytatás a következő oldalon.) 114

27 5. táblázat Folytatás Table 5. Continued SZENTGÁL-TELEKI DŰLŐ nyersanyag G G L/D L/D7 esi esi. kav kav. kav kav. 9 őri. 9 őri. 9 ossz ossz. súly súly ossz. db súly g típus AJKA-CSÓK UTCA nyersanyag ossz. súly típus db. g Al A Bl B B2w B B3/ B3w B B4/ B B5/ B5f B B6/ B B7/ B7f B7w B B C F/C F/C G (Folytatás a következő oldalon.) 115

28 típus 5. táblázat Folytatás Table 5. Continued AJKA-CSÓK UTCA nyersanyag kav ossz. db súly ossz. db. súly g AJKA-PÁL MAJOR típus nyersanyag ossz. súly dg g A Bl Bl/ Blw B B2/ B B3/ B3f B3w B B4w B4f B В5У B5w B B6f B6w B B7/ B7w B B8/ C C D D5w D F/C F/D F (Folytatás a következő oldalon.)

29 típus 5. táblázat Folytatás Table 5. Continued AJKA-PÁL MAJOR nyersanyag F F F F G I/D I/D /D I/J kav ossz. db súly g ossz. dg súly g 6. táblázat Környező telepek (összefoglaló típustáblázat) Table 6. Comprehensive typological distribution table for the sites around the Tuzköveshegy típus Márkó Kislőd Bánd Ajkai Ajka 2 Ajka3 nyersanyag (db.) magkó (db.) szilánk (db.) penge (db.) retus, eszköz (db.) csisz. eszköz (db.) egyéb összesen típus Szentgál- Teleki d. nyersanyag (%) 33,33 2,13 3,81 1,27 0 0,00 magkó (%) 25 10, ,24 21,61 0 9,30 szilánk (%) 16,67 51, ,71 46, ,65 penge (%) 8,33 29, ,76 18,22 22,22 25,58 retus, eszköz (%) 0 6, ,67 11,44 77,78 17,67 csisz. eszköz (%) 8, ,00 egyéb 8, ,81 0,85 0 2,79 összes ,

30 7. táblázat Környező telepek (összefoglaló nyersanyagtáblázat) Table 7. Comprehensive raw material distribution table for the sites around Tuzköveshegy. nyersanyag Márkó Kislőd Bánd Ajkai Ajka 2 Ajka3 J2 radiolarit (db.) Jlkova(db.) Teveli tkő (db.) egyéb összes Szentgál- Teleki d nyersanyag J2 radiolarit (%) 83,33 95, ,67 91,53 55,56 97,21 Jl kova (%) 8, ,76 3,39 44,44 0 Teveli tkő (%) 0 2, ,76 0, egyéb 8,33 2, ,81 4,24 0 2,79 összes