Pattintott kőeszközök 2. Nyersanyagvizsgálatok. Pattintott kőeszközök 2. Pattintott kőeszközök 2. Pattintott kőeszközök 2. Pattintott kőeszközök 2.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pattintott kőeszközök 2. Nyersanyagvizsgálatok. Pattintott kőeszközök 2. Pattintott kőeszközök 2. Pattintott kőeszközök 2. Pattintott kőeszközök 2."

Zsuzsanna Lakatos
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Nyersanyagvizsgálatok Litotéka 1

2 Nyersanyagatlasz 2

3 első nyersanyagelterjedési térkép F. Rómer (1878): Les silex taillés et les obsidiennes en Hongrie. Congr. Int. d'anthr. et d'arch. Prehist VIII. Compte-Rendu 2 Budapest Földrajzi környezet - földtani környezet Legfontosabb felhasznált nyersanyagok: paleolitikum dunántúli radiolarit mecseki radiolarit kárpáti radiolarit Északi tűzkövek kvarcit szarukő szeletai kvarcporfír Legfontosabb felhasznált nyersanyagok: őskor (1) dunántúli radiolarit mecseki radiolarit kárpáti radiolarit teveli északi déli Lessini kova régészeti kronológia Középkor Népvándorláskor Római kor Vaskor Bronzkor Rézkor Neolitikum Paleolitikum 3

Földrajzi környezet - földtani környezet Legfontosabb felhasznált nyersanyagok: paleolitikum dunántúli radiolarit mecseki radiolarit kárpáti radiolarit

4 Kvarcit Hejce MN (~ 7,000 BP) Ságvár LUP (~ 18,000) Tata MP (~ 100,000) Vértesszőlős LP (~ 400,000) Kvarcit Metamorf kőzet, amely kristályos kvarc szemcsékől áll. A kemény kvarc szemcséknek köszönhetően különlegesen ellenálló, ezért gyakran fordul elő folyami üledékekben kavics formájában. A kerekded kvarcitkavicsok ideális kiindulási formát jelentettek a korai eszközkészítő tevékenység számára, az alsó paleolitikum vezérleletei - hasító eszközök, általánosan használt idegen elnevezésük szerint "chopperek" és "chopping tool-ok" alkotják a korai őskőkori lelőhelyek eszközeinek jelentős részét. A kvarcit kavicsok használata azonban nem ért véget az alsópaleolitikummal: fontos eleme egyes középső-paleolit eszközkészítő hagyományoknak és tovább folytatódott a felsőpaleolitikum egyes csoportjainál is. Bár a kvarcit kavicsok pattintott kőeszközként való felhasználása a fiatalabb időszakok kőiparára nem jellemző, más funkcióban - jellemzően ütőkéként, kalapácsként - felhasználásuk az őskor legfiatalabb szakaszaiban is megfigyelhető. kvarcit kvarcit Csongrád EBA (~ 4,000 BP) Nyírlugos (MN? ~ 7,000 BP) Arka LUP (~ 16,000) Puskaporos EUP (~ 36,000) 4

A kerekded kvarcitkavicsok ideális kiindulási formát jelentettek a korai eszközkészítő tevékenység számára, az alsó paleolitikum vezérleletei - hasító eszközök, általánosan használt idegen

5 A legjellemzőbb és leginkább kutatott Magyarországi nyersanyag. Vulkáni üveg, amely nálunk a földtörténeti harmadidőszak fiatalabb részének intenzív vulkáni tevékenységéhez kapcsolódik. A Kárpát-medencei ok meglehetősen idős vulkáni üvegeknek számítanak: G. BIGAZZI és munkatársainak kutatásai szerint (1990) a szlovákiai millió évvel, a dél-tokaji millió évvel ezelőtt képződött. Az egyes változatok egymástól makroszkóposan is jól elválaszthatók: - áttetsző-átlátszó, u.n. kárpáti 1 (szlovák, C1) típus - átlátszatlan, u.n. kárpáti 2 (magyarországi) típus (Tolcsva (C2T), illetve Erdőbénye-Mád (C2E) környéki változatok Származási hely: Tokaj-Eperjesi hegység középső, illetve déli része A megfigyelt különbségek a kémiai összetételben is felfedezhetők. Röntgen PGAAdiffrakció (XRD) FTD 5

BIGAZZI és munkatársainak kutatásai szerint (1990) a szlovákiai 15-16 millió évvel, a dél-tokaji 10-12 millió évvel ezelőtt képződött.

6 Mencshely (modern) Palaeolithic distribution Kálló MCA ~ 5,000 BP Kup MN ~ 7,200 BP Esztergom (LUP, ~ 18,000 A pattintott kőeszközök nyersanyagának legfontosabb összetevője Európa jelentős részén. Tág értelemben az összes sekély tengeri üledékes kovakőzet megnevezése; szűkebb értelemben inkább a fiatal (Kréta korú, illetve harmadidőszaki), zömében kovaszivacsok maradványaiból kialakult üledékes kovakőzetekre alkalmazott kifejezés. Ebben a szűkebb értelemben Magyarországon egyetlen "igazi" előfordulás a felső kréta korú teveli amelyet Nagytevel határában ma egy mészkő-bánya tár fel. Maga a nyersanyag szürke, fehér gumókéreggel, belül koncentrikusan sötétülő mintázattal. Megjelenésében hasonlít számos, főként Európa északi részéről származó nyersanyagra. A teveli alkalmas volt nagy méretű pengemagkövek, pengék előállítására is. Felhasználását elsősorban az újkőkor középső és késői időszakából ismerjük. PGAA PGAA 6

üledékes kovakőzetekre alkalmazott kifejezés. Ebben a szűkebb értelemben Magyarországon egyetlen "igazi" előfordulás a felső kréta korú teveli amelyet Nagytevel határában ma egy mészkő-bánya tár fel.

7 Északi tűzkövek néven foglalhatjuk össze a Lengyel Síkság és a Prut-Dnyeszter medence felől érkező, a szakirodalomban különféle egyedi neveken ismert kovakőzeteket (krakkói júra, csokoládé kova, dnyeszter/volhyniai kova, pruti kova, swieciechówi kova, erratikus (balti) ). Ezek a kovakőzetek egymáshoz makroszkóposan és tulajdonságaikban is némileg hasonlóak, és valamennyien a távolsági nyersanyagok körébe tartoznak a vizsgált területen. Az egyes csoportok között azonban mind a petroarcheológiai ismertség és feldolgozottság szintjében, mind történeti szerepükben igen nagy különbség van. Ezen kívül alkalmanként bizonyos egybeesés várható egyes lokális-regionális jelentőségű limnokvarcit változatokkal. Szintén az északi kapcsolatokat jelző tűzkövek körébe sorolhatóak a regionális jelentőségű, a távolsági nyersanyagoknál kisebb elterjedési területtel jellemezhető morva szürke tűzkövek (pl. Stranska Skala típusú kova, Krumlovsky Les típusú kova). Előfordulásuk feltételezhető néhány észak-magyarországi régészeti lelőhely anyagában. Más irányú kontaktusokat jelez a Kárpát-medence központi térségei számára a Déli tűzkövek néven elkülönített csoport. Ezeknek petroarcheológiai ismertsége ma még igen alacsony szinten áll. Összetevői: a tartalmában pontosan nem tisztázott u.n. 'bánáti kova' két alfaja. A sárga-mézsárga, apró fehér pettyes, szélén áttetsző változatot (Litotéka L 87/099) 'bánáti kova', a Comsa féle leíráshoz (COMSA 1966/67) közelebb álló sárga, mozaikos mintázatú, Mn-léces kovát (L 87/100 'közép-bánáti kova' néven írjuk le. Szórványosan előfordult a vizsgált anyagokban a Petresti és Gumelnita kulturák domináns nyersanyaga is, amit E. Comsa 'balkáni kova' néven különített el (COMSA 1966/67). A Dél-és Délnyugat dunántúli területeken megfigyelhető további szürke változatok megjelenése, feltehetően további D-DNy irányú kapcsolatokat jelezve. Ezek közül a világosszürke foltos matt "becsehelyi" tűnik fontos komponensnek. Teveli Északi Déli Lessini Teveli Palaeolithic 7

Ezek a kovakőzetek egymáshoz makroszkóposan és tulajdonságaikban is némileg hasonlóak, és valamennyien a távolsági nyersanyagok körébe tartoznak a vizsgált területen.

8 radiolarit Mencshely MN (~7,000 BP) Jankovichian MP (~ 38,000) Tata MP (~ 100,000) Vértesszőlős LP (~ 400,000) radiolarit A radiolarit üledékes eredetű mélytengeri kőzet, a kovavázas egysejtű sugárállatkák (Radiolaria) vázelemeiből épül fel. A Kárpát-medencében található radiolaritok zöme a mezozoikumban képződött, a Tethys óceán egykori üledékgyűjtőjében. A képződési helynek megfelelően a radiolaritok a Tethys üledékeiből kialakult hegységrendszer teljes területén, így az Alpok-Kárpátok vonalában és ezen túl, a Balkánon keresztül egészen a Himalájáig megtalálhatók A mikroszkopikus méretű kovavázas állatkák tömegéből kialakult kőzet rendkívül kemény, fő alkotója a Mohs-skálán 7. keménységi fokú kvarc. A jellemző fizikai tulajdonságok, elsősorban szín, fény és az anyakőzet jellege alapján több, regionális elkülönítésre is alkalmas makroszkópos típus-csoportot lehetett a radiolaritokon belül elkülöníteni. Elkülöníthető változatok: Dunántúli középhegység (Szentgál, Úrkút, Hárskút, Tata típusok) Mecseki radiolarit Kárpáti radiolarit PIXE- Röntgen PIGE diffrakció (XRD) B M C Neutron aktivációs vizsgálatok G M (NAA) Γ C Protonok által indukált G röntgen és gamma spektroszkópia W Γ B G radiolarit radiolarit 8

A képződési helynek megfelelően a radiolaritok a Tethys üledékeiből kialakult hegységrendszer teljes területén, így az Alpok-Kárpátok vonalában és ezen túl, a Balkánon keresztül egészen a Himalájáig

9 Nagykálló L/MBA (~3400 BP) Füzesabony E/MN (~7500 BP) Subalyuk MP (~50000 BP) Ez a csoport a Kárpát medence kovakőzetein belül sajátos egységet alkot. Képződésük a fiatal harmadidőszaki vulkáni tevékenységhez kapcsolódik: részben a vulkáni utóműködés folyamán kovasavval telített forróvizes oldatokból csapódtak ki, esetleg a korábban keletkezett változatos anyagú kőzeteket itatták át illetve a kovasavban gazdag állóvizekben élő egysejtűek vázaiból felhalmozódó finom iszapból keletkeztek. Ezeket a kis területen belül is igen változatos megjelenésű kőzeteket összefoglaló néven limnokvarcitcsoportként lehet leírni. Számos helyi változat különíthető el, de általánosan jellemző típusok is megtalálhatók képződésének teljes területén. Ez Magyarországon a Dunakanyartól a Tokaji hegységig terjed, további előfordulásait gyűjteményi és irodalmi adatokból Szlovákiából (Selmeci és Körmöci hegység, Garamvölgy) és Erdélyből (Nagybánya (Baia Mare) és Jószáshely (Iosasel) környéke) egyaránt ismerjük. Nyersanyagvizsgálatok Irodalom BIRÓ 1998 T. Biró, Katalin Lithic implements and the circulation of raw materials in the Great Hungarian Plain during the Late Neolithic Period - Budapest Magyar Nemzeti Múzeum saját 0 BIRÓ 2004 T. Biró, Katalin Provenancing: methods, possibilities, problems (Exchange and Cultural Contacts in the Neolithic Carpathian Basin and Around: Advances in the Research. 30th ) Antaeus Budapest BIRÓ et al T. Biró, Katalin--T. Dobosi, Viola--Schléder, Zsolt LITOTHECA - Comparative Raw Material Collection of the Hungarian National Museum. Vol. II. - Budapest Magyar Nemzeti Múzeum BIRÓ--DOBOSI 1991 T. Biró Katalin--T. Dobosi Viola LITOTHECA - Comparative Raw Material Collection of the Hungarian National Museum - Budapest Magyar Nemzeti Múzeum BIRÓ--PÁLOSI 1986 T. Biró Katalin--Pálosi Márta A pattintott kõeszközök nyersanyagának forrásai Magyarországon MÁFIJ Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése Budapest DOBOSI 1978 T. Dobosi Viola A pattintott kõeszközök nyersanyagáról FolArch Folia Archaeologica Budapest

változatos anyagú kőzeteket itatták át illetve a kovasavban gazdag állóvizekben élő egysejtűek vázaiból felhalmozódó finom iszapból keletkeztek.

Hasonló dokumentumok

Archeometria - Régészeti bevezető 1. Kőeszközök általános áttekintés Pattintott kőeszközök 2. nyersanyag

Archeometria - Régészeti bevezető 1. Kőeszközök általános áttekintés Pattintott kőeszközök 2. nyersanyag régészeti kronológia Középkor Népvándorláskor Római kor Vaskor Bronzkor Rézkor Neolitikum Paleolitikum