Késő rézkori kőeszközök Nagyrécsén

Átírás

1 ZALAI MÚZEUM Csongrádiné Balogh Éva Késő rézkori kőeszközök Nagyrécsén A lelőhelyen Kvassay Judit, 005. július 5. és szeptember 5. között végzett feltárást. A megelőző ásatásra az M7-es autópálya építése miatt került sor. A kutatott területen, amely feltehetően a telep mindösszesen egyharmadát érinti, 58 objektum került kibontásra. Ezek mindegyike gödör vagy cölöplyuk volt. Az objektumok a badeni kultúra két periódusára, a bolerázi csoportra és a klasszikus badeni kultúrára jellemző leletanyagot tartalmaztak. Ezek kronológiai megoszlása a következőképpen alakult: 7 a bolerázi csoporthoz, a késő bolerázihoz, míg 6 a badeni kultúrához tartozott. Az ásató véleménye szerint a telepen a bolerázi időszakhoz köthető a legtöbb objektum. A lelőhelyen előkerült pattintott és csiszolt kőeszközök, illetve az egyéb kőnyersanyag feldolgozása volt a feladatom. A beleltározott kőeszközök a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága tulajdonában leltári szám alatt találhatók. Az 58 objektumból mindösszesen 7-ben volt kőeszköz: pattintott kőeszközök, csiszolt kőbalták töredékei, őrlőkövek töredékei, ütőkövek, átfúrt lapos kő és kőnyersanyag töredéke. A csiszolt kőbalták csak a badeni objektumokból kerültek elő. A 0. objektumban egy csiszolt kőbalta és egy típusos nyílhegy együtt került elő. A fenti típusok objektumonkénti megoszlását a katalógus tartalmazza. ( db), csonkított mikrolit hegy, rctusálatlan szilánk, őrlőkövck töredékei ( db) 50. objektum (járószint): 5 db lelet; gyártási hulladékok ( db), tompított hátú penge, retusálatlan szilánk töredéke, magkőmaradék 5. objektum: 3 db lelet; retusálatlan szilánk, ütőkő 56. objektum: db lelet; retusálatlan penge Késő bolerázi csoport településmaradványai 57. objektum: 3 db lelet; retusált szilánk, ütőkövek ( db) Klasszikus badeni kultúra településmaradványai 6. objektum: 5 db lelet; kőbalta töredéke, őrlőkő töredékei (3 db), ütőkő töredéke 7. objektum: db lelet; gyártási hulladék 9. objektum: 4 db lelet; átfúrt kőlap, kőnyersanyag töredéke, kőbalta töredéke, ütőkő 0. objektum: 5 db lelet; nyílhegy, kőbalta töredéke, őrlőkő töredékek (3 db). objektum: db lelet; őrlőkő töredéke, gyártási hulladék 7. objektum: 6 db lelet; kőbalta töredékek ( db), őrlőkő töredékek (4 db) 9. objektum: 3 db lelet; őrlőkő töredékek (3 db) 35. objektum: db lelet; őrlőkő töredéke A leletanyag értékelése A kőeszközök katalógusa Csiszolt kőeszközök Bolerázi csoport településmaradványai. objektum (verem): db lelet; simító-csiszoló kő 36. objektum: 7 db lelet;, nyersanyagtöredék, gyártási hulladékok (4 db), nyílhegy, egyenes élü kaparó 37. objektum: db lelet; őrlőkő töredéke 38. objektum: db lelet; őrlőkő töredéke 40. objektum: 6 db lelet; gyártási hulladékok Csiszolt kőbalták töredékei (db) 4 Típus átfúrt, nyéllyukas, kaptafa alakú átfúratlan, trapéz alakú Nyersanyag andezit, bazalt szerpentinit. kép: Csiszolt kőbalták az objektumokból Fig. : Polished stone axes from the features

2 60 Csongrádiné A csiszolt kőbalták töredékeinek mindegyike a bade ni leletanyagot tartalmazó objektumokból kerültek elő. Az 5 db-ból 4 átfúrt, nyéllyukas, kaptafa alakú típus. E n n é l a típusnál a k ő p e n g e éle az e s z k ö z nyelével p á r h u z a m o s, t ö b b n y i r e fejszeként, illetve baltaként használhatták. A n y é l rendszerint valamilyen szerves anyag, feltehetően fa vagy agancs lehetett. Ezt a nyelet a kőpenge k ö z é helyezett s e g é d a n y a g o k k a l rögzíthették. A nyéllyukas kőbaltát m á r a neolitikumtól használták, s m é g a bronzkorban is gyakran előforduló típus volt. A n a g y r é c s e i telepen talált pél dányok az eszköz m u n k á é i felőli töredékei. Nyers anyaguk andezit és bazalt. Balogh Éva rajta, az előlap és a h á t l a p m i n d h á r o m oldalát meredek peremi rctusálással d o l g o z t á k k i. Nyersanyaga sárga radiolarit. A n n a k ellenére, hogy az objektum a bolerázi csoporthoz tartozik, ez a nyílhegytípus a klasszikus badeni kultúra legnagyobb t e m e t ő j é b e n, Buda k a l á s z o n is előfordul (3. kép ). A másik típusos k ő e s z k ö z egy egyenes élü kaparó. M a g k ő p e r e m b ő l k i a l a k í t o t t, p á r h u z a m o s meredek peremi retusokkal kidolgozott eszköz. A kaparóél az előlap bal peremén t a l á l h a t ó (3. kép 3). Nyersanyaga fényes, kérges, o p á l o s radiolarit. A m á s i k típus, amelyből mindösszesen db került elő, egy átfúratlan, t r a p é z alakú, vésőélü, elől, hátul d o m b o r ú - d o m b o r ú típushoz tartozó kőbalta. A csiszolt k ő b a l t á t szerpentinitből készítették. Ezt a típusú k ő e s z k ö z t is ismerték és használták a n e o l i t i k u m t ó l kezdve a bronzkor folyamán is. A7-CS számú gödörben mindkét típus előfordul. Ez az objektum a badeni kultúra településmaradványainak nagyméretű objektuma. Ebben az objektumban pattintott k ő e s z k ö z t nem találtak, c s u p á n 4 db őrlőkő töredékét. Pattintott kőeszközök Típus Darabszám Nyílhegy Egyenes élü kaparó Csonkított mikrolit hegy Tompított hátú penge Retusált szilánk Retusálatlan penge Retusálatlan szilánk 3 Magkömaradék Gyártási hulladék Összesen 0 A leletegyüttes teljes kőanyagának átlagmérete Hosszúság Szélesség Vastagság 3,8 mm 6, mm 6,5 mm. kép: A telepen előkerült kőeszközök típusa és átlagméretci Fig. : Types and sizes of the tools from the settlement A pattintott kőeszközök tipológiai és technológiai értékelése Bolerázi csoport A 36. objektumból a jellegtelen n y e r s a n y a g t ö r e d é k e n és a 4 db gyártási hulladékon kívül típusos pattintott kőeszköz került elő. A z egyik egy bifaciális m e g m u n k á l á s ú, h á r o m s z ö g alakú nyílhegy (3. kép ). Felszíni m e g m u n k á l á s nincs o 3. kép: : nyílhegy Budakalászról; : nyílhegy Nagyrécséről; 3: egyenes élü kaparó Nagyrécséről Fig. 3: : Arrowhead from Budakalász; : Arrowhead from Nagyrécse; 3: Straight edged scraper from Nagyrécse A 40-es o b j e k t u m b ó l a 4 db pattintott kőeszközből (gyártási hulladékok, retusálatlan szilánk) egy típusos csonkított mikrolit hegy érdemel említést. Tompított hátú m i k r o p e n g é b ő l alakították k i, s z á n d é k o s töréssel. A proximális r é s z e maradt meg. C s ú c s a a retusálási m u n k á n a k k ö s z ö n h e t ő e n hegyben v é g z ő d i k. Utólagos funkcionális r e t u s á l á s i nem végeztek a törött részén. Nyersanyaga s z ü r k e, zsíros fényű, e r ő s e n patinás l i m nokvarcit (4. kép ). A z 50-es o b j e k t u m b ó l (járószint) az előkerült 5 db kőeszközből (gyártási hulladékok, retusálatlan szilánk, m a g k ö m a r a d é k ) egy t í p u s o s eszközt lehet kiemelni. Ez egy t o m p í t o t t hátú penge. A penge elő lapjának jobb p e r e m é n, meredek peremi retussal végezték a mikropenge tompítását. Proximális része maradt meg, a l a p j á n á l szándékos törés figyelhető meg. A 40-es objektum csonkított pengéjétől eltér, m i v e l csúcsa nem hegyben v é g z ő d i k (4. kép ). Nyersanyaga s ü m e g i tűzkő.

3 4. kép: : csonkított mikrolit hegy; : tompított hátú penge Fig. 4: : truncated microlite point; : backed blade Késő bolerázi Db Típus Nyersanyag Örlőkövek 7 kisméretű, alaktalan töredékek homokkő Ütőkövek 5 gömbölyded kvarcitkavics Átfúrt kőlap lapos, fél töredék andezit Kőnyersanyag töredék kvarcitkavics, andezit Simítócsiszoló kő hosszúkás, felületén csiszolás nyomaival kvarcitkavics 6. kép: Egyéb kőeszközök az objektumokból Fig. 6: Other stone tools from the features csoport A z 57. objektumban említést é r d e m e l a db ütőkő mellett a retusált szilánk. A z ü t ő k ö v e k g ö m b ö l y d e d formájúak, s súlyuk szinte megegyezik, kb. 0- dkg-ot nyomnak. Nyersanyaguk kvarcitkavics. Rajtuk kívül egy retusált szilánk volt a gödörben, amelyik kidolgozását és formáját tekintve nagy hason lóságot mutat a b u d a k a l á s z i sírokból előkerültekkel. A retusált szilánkot előlap felőli j o b b peremén, a c s ú c s á n á l felszíni retussal dolgozták meg, m í g a hátlap bal p e r e m é n, e g é s z h o s s z á b a n meredek lépcsős, p á r h u z a m o s retusokkal (5. kép ). Nyersanyaga sárgásbarna radiolarit. Klasszikus Egyéb badeni kultúra A 0. objektumban található egy viszonylagosan nagyobb méretű nyílhegy. M e g k ö z e l í t ő l e g derékszögű h á r o m s z ö g alakú, bifaciális m e g m u n k á l á s ú hegy. A z előlapon felszíni és meredek lépcsős peremi retusálás figyelhető meg, m í g a hátlapján csak szabályos, szép k i d o l g o z á s ú lépcsős retusálás van (5. kép ). Nyers anyaga világosbarna radiolarit. 5. kép: : késő bolerázi retusált szilánk; : badeni korú nyílhegy Fig. 5: : Late Boleráz retouched (lake; : Baden arrow Az őrlőkövek többsége kisméretű töredék. Nyersanyaguk h o m o k k ő. alaktalan A z ütőkövek formailag gömbölydedek, kb. 0- dkg súlyú kvarcitkavicsok voltak. A z egyik f o r m á j á t tekintve ad hoc balta is lehetett. A z átfúrt lapos kőlap fél t ö r e d é k e feltehetően h á l ó vagy s z ö v ő s z é k n e h e z é k k é n t szolgálhatott. Nyers anyaga a csiszolt kőeszközök gyakran használt nyers anyaga, az andezit. Ennek i s m e r e t é b e n feltehetően a csiszolt k ő e s z k ö z ö k készítése során lepattant h u l l a d é kot fúrták át. A k ő n y e r s a n y a g jellegtelen, az előforduló m i n i m á lis m e n n y i s é g sem az a n y e r s a n y a g t í p u s, amiből a pat tintott k ő e s z k ö z ö k többsége készült. A pattintott k ő eszközök nyersanyaga főként a j ó m i n ő s é g ű radiolarit. A s i m í t ó - c s i s z o l ó kvarcitkavics e s e t é b e n n e m kizárt, hogy k e r á m i a felületének elsimítására szolgált. Nyersanyag A nyersanyag tudatos kiválasztása a legkorábbi i d ő k t ő l j e l e n van az e m b e r i s é g é l e t é b e n. Ez a tudatosság nem zárja k i a véletlenszerűséget, hiszen nem m i n d i g állt r e n d e l k e z é s é r e j ó m i n ő s é g ű nyersanyag, változott a helyi és a távolsági nyersanyag aránya a b e s z e r e z h e t ő s é g függvényében. A csiszolt k ő b a l t á k nyersanyaga az általánosan használt andezit, bazalt és szerpentinit. Ez utóbbi a Mecsek h e g y s é g b e n is található. A z andezit k i ö m l é s e s vulkáni kőzetfajta. Kedvelt nyersanyag, mert nagy részt a felszínen található. M a g y a r o r s z á g i előfordu lásai: Börzsöny, Cserhát, Mátra, Tokaji-és Visegrádi h e g y s é g m i o c é n k o r ú vulkáni ö s s z l e t e. A bazalt szintén k i ö m l é s e s vulkáni kőzetfajta. A D u n á n t ú l i k ö z é p h e g y s é g d é l n y u g a t i részén elterülő Tapolcai m e d e n c é b e n van a l e g k ö z e l e b b i e l ő f o r d u l á s a a vizsgált n a g y r é c s e i lelőhelyhez. H o m o k k ő őrlő- és d ö r z s ö l ő k ő k é n t szolgál. M i v e l nagyon kis t ö r e d é k e k kerültek elő a lelőhelyről, így n e h é z rajtuk olyan p o l i rozási felületet megfigyelni, ami biztossá tenné hasz-

4 nálatukat. K ü l ö n b ö z ő színű és k e m é n y s é g ű v á l t o z a t a ismert, így például vörös h o m o k k ő B a l a t o n a l m á d i b ó l, világos színű változata a Budai hegységből. A kvarcitkavicsokat ütőkőként használják már az ő s k o r leg korábbi időszakától, t ö b b n y i r e a lelőhelyek k ö z e l é b e n lévő folyóvölgyekből gyűjtik ezeket. A csekély számú pattintott kőeszközök techno lógiai j e l l e g z e t e s s é g e mellett, a leletanyag nyersanyagöszetétele is jelzi, hogy a telepen egykor j e l e n t ő s kőeszközkészítés folyhatott. A pattintott k ő e s z k ö z ö k között ugyan csak j e l képesen szerepel a limnokvarcit, de ennek a v u l k á n i tevékenységgel összefüggő hidrotermális, általában é d e s v i z e k b e n lerakódott, t ö b b n y i r e áttetsző fehér, szürkés, sárga, k é k e s s z ü r k e tavi kvarcit k ő z e t n e k a helyei: Kelet-Szlovákia, Velencei és Tokaj-hegység, a B ü k k déli előtere és a M á t r a. Sok közöttük a p a t i n á s felszínű. A budakalászi t e m e t ő b e n a radiolarit u t á n a legtöbb kőeszközt és m á s eszközalapformát, gyártási h u l l a d é k o t ebből a n y e r s a n y a g b ó l készítették. ( C S O N G R Á D I N É 006) Szintén kevés pattintott k ő e s z k ö z került elő, melyet a tengeri üledékes eredetű t ű z k ő b ő l készítettek. Ez a szerves eredetű k o v a k ő g u m ó k, g ö m b ö k alakjában fordul elő. K a g y l ó s t ö r é s ű, s z ü r k é s s á r g a s z í n ű nyersanyag. A D u n á n t ú l i K ö z é p h e g y s é g b e n és a Mecsekben sűrűn előforduló kovakőzet. N a g y r é c s é n a sümegi és teveli változatát ismerjük. É r d e k e s s é g, hogy az 50. o b j e k t u m b ó l e l ő k e r ü l t kis m a g k ö m a r a d é k nyersanyaga is sümegi t ű z k ő. Budakalászon a radi olarit és limnokvarcit után a többi nyersanyaggal együtt a tűzkőből is e l e n y é s z ő számban készített esz közöket tettek a sírokba. K é k e s s z ü r k e s z í n e z e t t s é g ű e k voltak. ( C S O N G R Á D I N É 006) A pattintott k ő e s z k ö z ö k nagy részét radiolaritból készítették. A leletegyüttesben sötétbarna, v i l á g o s barna, sárga, vörösbarna, sárgásbarna v á l t o z a t a egy aránt előfordul. T ö b b s é g ü k e t a bakonyi radiolaritból készítették. B a k o n y b ó l, Szentgál, Úrkút, E p l é n y és Bakonycsernye k ö r n y é k é r ő l ismerünk kovaszivacs m a r a d v á n y o s radiolaritot. Régészeti leletcgyüttesben többnyire a bakonyi t ű z k ö v e k j e l l e m z ő e k. A bakonyi radiolaritok változatai: szentgáli t í p u s ú ' v ö r ö s e s színű, fehér zárványos t ű z k ő és az U r k ú t - E p l é n y " típusú mustársárga, sárga, fekete mintázatú r a d i o l á r i á s tűzkövek. Geológiai elterjedésük a Gerecsétől a Bakony nyugati feléig tart. A Mecsekből is i s m e r ü n k felsőjura korú t ű z k ö v e k e t, melyek többnyire z ö l d e s kékes, szürke, z ö l d e s r ó z s a s z í n, m á l y v a s z í n ű, b a r n á s b o r d ó s z í n ű e k. ( T. B Í R Ó - P Á L O S I 986, T. B Í R Ó 984a, T.BÍRÓ 984b, T. D O B O S I 968) A fentiekből következik, hogy Nagyrécsén előkerült kőeszközegyüttest felszíni gyűjtésből származó kisebb távolságról hozott regionális nyersanyagból készítették. Összegzés A k ő e s z k ö z - k é s z í t é s az ő s k o r fiatalabb szakaszában is j e l e n t ő s t e v é k e n y s é g e volt a k ü l ö n b ö z ő kulturális csoportoknak. A neolitikumtól egészen a bronzkor végéig találunk bizonyítékokat a kőeszköz-készítés folyamatosságára, a techonológiai tradíciók ismeretére. N a g y r é c s é n a k ő e s z k ö z ö k t ö b b s é g e a bolerázi cso porthoz tartozik, de a badeni kultúrához köthető egy szépen kidolgozott retusált nyílhegy (5. kép ). Ez teljesen eltér a budakalászi sírokban talált klasszikus nyílhegyektől. A többi 0 k ő e s z k ö z között, - amelyek a bolerázi csoporthoz köthetőek-, a gyártási h u l l a d é k o k domi nálnak. Típusos e s z k ö z k é n t a nyílhegy, egyenes élű k a p a r ó, csonkított m i k r o l i t hegy, tompított hátú penge h a t á r o z h a t ó meg. A b i f a c i á l i s h á r o m s z ö g alakú n y í l h e g y szinte h a s o n m á s a a budakalászi. számú sírban találtnak (3. kép -). A retusált és retusálatlan szilánkok és pengék s z á m a szintén e l e n y é s z ő. Az egyetlen retusált szilánk a k é s ő bolerázi időszakhoz k ö t h e t ő objektumból került elő két, teljesen meg e g y e z ő súlyú ütőkő t á r s a s á g á b a n (5. kép ). A pattintott k ő e s z k ö z ö k átlagméretc (3.8 x 6. x 6.5 mm) egyértelműen j e l z i, hogy egy mikrolitikus k ő e s z k ö z k é s z í t ő iparral állunk szemben. Ennek egyik oka a radiolarit nyersanyag dominanciája, a másik fel t e h e t ő e n a telepen folytatott életmód lehet. A k ő e s z k ö z ö k feltételezett és v a l ó s z í n ű s í t h e t ő használatának a legbiztosabb m e g á l l a p í t á s a a traszol ó g i a i, azaz a h a s z n á l a t i k o p á s n y o m vizsgálat e l v é g z é s e. ( B Á C S K A Y 995, CSONGRÁDINÉ , C S O N G R Á D I N É 00) M i v e l jelen esetben ez nem történt meg csak feltételezhetjük az eszközről, félkész t e r m é k r ő l, hogy mire is használ hatták. De mint azt a csonkított e s z k ö z ö k esetében láttuk nem ritka az e l s ő d l e g e s felhasználás után egy m á s o d l a g o s, sőt további megújító retusokkal történő felhasználás sem. A z egyenes élű k a p a r ó leginkább n ö v é n y i részek v á g á s á r a szolgál, de száraz bőr vágása, kaparása is tör ténhet ezzel az e s z k ö z z e l. A retusált és retusálatlan p e n g é k szilánkok szintén alkalmasak a n ö v é n y i részek v á g á s á r a, de u g y a n ú g y m é s z á r o s m u n k á r a (hús/friss b ő r feldolgozása, csont v á g á s a ) is. A mikrolitizálódás m á r a felső paleolitikum kései i d ő s z a k á b a n m e g k e z d ő d i k, de általános elterjedésük a mezolitikum i d ő s z a k á r a tehető. Jellegzetes techni kával készülnek az e s z k ö z ö k : a p e n g é k e t egysoros, gyöngy, tompító retusokkal völgyelik, majd a völgye lés irányában s z á n d é k o s a n eltörik. Ezeket az eszkö zöket retusált és nem retusált f o r m á b a n is felhasz nálták. A mikrolitikus eszközöket t ö b b n y i r e nagyobb p e n g é k, s z i l á n k o k c s o n k í t á s á v a l alakítják k i. A

5 csonkítás az e s z k ö z t e n g e l y r e m e r ő l e g e s, formailag lehet egyenes, ferde, h o m o r ú és d o m b o r ú egyaránt. Cél a vadászati fegyverek készítése volt, de találunk közöttük sarlófényes e s z k ö z ö k e t is, ami azt bizonyítja, hogy a pattintott k ő e s z k ö z ö k felhasználása igen vál tozatos formában történt. A sarlófény a gabonafélék szárában lévő szilíciumtartalmú részecskék hatására alakul k i az eszközön. A vizsgált e s z k ö z ö k esetében i n k á b b a fegyverként v a l ó használat a valószínűbb, mivel egyiken sem volt sarlófény. M a g y a r o r s z á g területéről egyelőre k i s s z á m ú pattin tott k ő e s z k ö z a n y a g o t i s m e r ü n k a késő r é z k o r idősza kára tehető telepekről. A z újabb feltárások során s z á m u k növekszik, de e g y e l ő r e m é g publikálatlan és feldolgozás alatt álló lelőhelyekkel állunk szemben. A teljesség igénye nélkül n é h á n y a t felsorolunk: Jelenleg feldolgozás alatt van a BalatonszemesSzemesi berek ( V e s z p r é m m.) l e l ő h e l y e n talált objektumok pattintott k ő e s z k ö z a n y a g a. K é z i r a t b a n található a Badeni kultúrát m e g e l ő z ő bolerázi csoport pattintott k ő e s z k ö z k é s z l e t e Gyön- g y ö s h a l á s z - E n c s p u s z t á r ó l (Heves m. ), Ózd-Kőaljatető ( B o r s o d - A b a ú j - Z e m p l é n m.) késő r é z k o r i telep kőeszk ö z n y a g a, továbbá Szerencs-Hajdúrét ( B o r s o d - A b a ú j Z e m p l é n m.) k é s ő rézkori telep k ő e s z k ö z k é s z l e t c. Reményeink szerint a jelenleg legnagyobb k é s ő r é z k o r i badeni t e m e t ő, B u d a k a l á s z k ő e s z k ö z a n y a g á n a k feldolgozásával olyan ö s s z e h a s o n l í t ó régészeti anyagot kapunk, amely mind t i p o l ó g i a i, mind techno l ó g i a i s z e m p o n t b ó l t á m p o n t o t ad a folyamatosan b ő v ü l ő ismereteink helyes m e g í t é l é s é h e z. Bár igaz, hogy kisszámú a leletanyag, mégis az egyes kultúrákra v o n a t k o z ó tendenciák, azaz a nyersanyag kiválasztása, az eszközök m é r e t e, típusa, a traszeológiai vizsgálat e r e d m é n y e, a retusálás módja, stb. m i n d j e l l e m z ő e k egy adott korszak kulturális e g y s é g e i r e. Azonban t o v á b b r a is elengedhetetlen a feltárt település, vagy t e m e t ő komplex e l e m z é s e, mivel ennek ismeretében a c s e k é l y számú k ő e s z k ö z a n y a g is b ő v e b b információt nyújthat az őskor e m b e r é n e k h é t k ö z n a p i életmódjáról, szakrális tradíciók továbbéléséről. Jegyzetek: Ezúton mondok köszönetet Bondár Máriának és Kvassay Juditnak a közlési jog átengedéséért. A nyersanyag meghatározásnál nyújtott segítségét ezúton is köszönöm Bácskay Erzsébetnek. Irodalom: BÁCSKAY 995 Bácskai E.: Kísérleti eredmények kőeszközökön. Geoarcheológiai Ankét Archeocomp Egyesület. MúzeumMEK munkacsoport. Kézirat. BONDÁR 008 Bondár M. : Késő rézkori település Nagyrécse határában. Kézirat. Megjelenés alatt. BORDES 947 Bordes. F.: Etude compatarive des différentes tech niques de taille du silex et des roches dures. L' Anthropologie -9. BRÉZILLON 977 Brézillon, M.: La dénomination des objets de pierre taillée. IVe supplément a Gallia Préhistoire, Paris. BRÉZILLON 968 Brézillon, M. : La dénomination des objets de pierre taillée. 4. BRONZKORI KÉZMŰVES TECHNIKÁK Kő- és csontcszközök.cd ROM, Szerzők: Anloni Judit, Horváth Tünde. Szerkesztők: Poroszlai Ildikó, Csongrádiné Balogh Éva 004. CSONGRÁDINÉ 993 Csongrádiné B. É.: Rézkori és bronzkori pattintott kőeszközök Pest megyében és a Dunától Keletre cső területeken. Tipológiai és statisztikai feldolgozás. Doktori disszertáció. Kézirat. CSONGRÁDINÉ Csongrádiné B. É.: Tipológiai és traszeológiai vizs gálatok rézkori és bronzkori pattintott kőeszközökön. Tipological and microscopic investigations ( Traceologie") on Copper Age chipped stones tools. Folia Arch. X L V I I CSONGRÁDINÉ 000 Csongrádiné B. É.: Rézkori pattintott kőeszközök a Magyar Nemzeti Múzeumban. ComArchHung CSONGRÁDINÉ 00 Csongrádiné B. É.: Adatok a rézkori, bronzkori pat tintott kőeszközök tipológiai értékeléséhez. (JászNagykun-Szolnok megye). TISICUM. JászNagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve XII CSONGRÁDINÉ 004 Csongrádiné B. É.: Pattintott kőeszközök rézkori sírokban. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely CSONGRÁDINÉ 006 Csongrádiné B. É.: A budakalászi temető pattintott kőeszközei. Kézirat. Megjelenés alatt.

6 FEUSTEL 985 Feustel, R.: Technik der Steinzeit. ArchäolithikumMesolitikum. 63. KOZLOWSKI 980 Kozlowski, S. K.: Multivariate analysis of Upper Palaeolithic and Mesolithic Stone assemblages SZÁZHALOMBATTA TÖRTÉNETE A BRONZKORTÓL NAPJAINKIG. Állandó kiállításának katalógusa. Csongrádiné Balogh Éva által meghatározott 67. számú tárgy ismertetés. Százhalombatta SZÁZHALOMBATTA TÖRTÉNETE A BRONZKORTÓL NAPJAINKIG. Állandó kiállításának katalógusa. Csongrádiné Balogh Éva által meghatározott 69-es számú tárgyis mertetés. Százhalombatta T.BÍRÓ-PÁLOSI 986 T.Bíró K - Pálosi M.: A pattintott kőeszközök nyers anyagának forrásai Magyarországon. A MÁFI évi jelentése az 983-as évről. Budapest, T.BÍRÓ 984a T.Bíró K.: Öskökori és őskori pattintott kőeszközeink nyersanyagának forrásai. Arch.Ért T.BÍRÓ 984b T.Bíró K.: Öskökori és őskori pattintott kőeszközök nyersanyagai Magyarországon. Doktori értekezés. T.DOBOSI 968 T.Dobosi V.: Kupferzeitlichc Silcxgeräte aus Ungarn. AAC Late Copper Age stone tools from Nagyrécse Judit Kvassay lead an excavation at N a g y r é c s e Sárszegi-patak West between 5 July, 005 and 5 September, 005. The preventive excavation had to be made because of the construction o f the M 7 highway. On the examined area, w h i c h is presumably only onethird o f the settlement, 58 features came to light, all o f them being pits or post holes. th th The features contain findings typical o f the two periods o f the Baden Culture. According to the archaeo logists, most o f the features are from the Boleráz period. M y task was the processing of chipped and polished stone tools, and other r a w stone materials. The stone tools are the property o f the Zala Megyei M ú z e u m o k Igazgatósága, and can be found under the inventory numbers O f the 58 features, o n l y 7 contained some kind o f stone tool: fragments o f chipped and polished stone axes, grinding stones, hammerstones, pierced flat stone and fragments o f r a w stone material. Polished stone axes were found o n l y in the features o f Baden. A polished stone axe and an arrowhead were found together in feature 0. T h e catalogue contains all the features mentioned above, sorted by distribution. After the evaluation o f the finds, it became clear that all o f the stone tools excavated at site from the Late Copper Age near N a g y r é c s e belong to the Boleráz group, but one beautifully crafted and retouched arrowhead is bound to the Baden Culture. This totally differs from the arrowheads found i n the graves o f B u d a k a l á s z. Most o f the other 0 stone tools - w h i c h are bound to the B o l e r á z group - are manufacturing debris. Some tools were identified as arrowheads, straight edged scrapers, truncated m i c r o l i t e point and backed blade. A bifacial, triangle-shaped arrowhead is almost identical to the one found i n grave no. i n Budakalász (Fig 3: -). There is only a trace o f retouched and non-retouched shards and blades. The only retouched shard came from a feature bound to the B o l e r á z period, along with two identical weighted hammerstones. The average dimensions o f the chipped stone tools (3.8 x 6. x 6.5 m m ) prove that they are products o f a microlithic toolmaking industry. One reason is the dominance o f radiolarit, the other is maybe the lifestyle o f the inhabitants in the settlement. We didn't make any traseologic examinations. As a result, the tool's exact use can only be guessed. It was not uncommon w i t h excised tools, that they were re used secondary after the injury, or were put to further use after a regenerating retouch. The straight-edged scraper was used to cut vegetal parts, to cut and scrape dry leather. The retouched or non-retouched blades were used to cut plants and to w o r k up animals (fresh meat, leather, cutting bone). Only few chipped stone tools are k n o w n from the late copper age settlements in Hungary. Their number is growing in the past few years, but most o f the new sites aren't published, yet. Hopefully, after the pro cessing o f B u d a k a l á s z, the biggest known Baden cemetery, a better, more detailed typology can be made, which w i l l serve as the basis o f further exami nations. In this case, small amount o f stone findings were processed, but the raw material, the size o f the tools, the traseologic examinations, the method o f the retouch are all typical o f the cultures. Henceforward detailed analysis o f whole settlements and cemeteries need to be made to get more data about the life and tra ditions o f prehistoric cultures. Translated by Zoltán Fullár