Konzultáció a szociális jogok európai pilléréről

Átírás

1 Contribution ID: 9848daca c163fb Date: 08/12/ :08:15 Konzultáció a szociális jogok európai pilléréről A *-gal jelölt mezőket kötelező kitölteni. Köszöntjük az Európai Bizottság által a szociális jogok európai pilléréről szervezett nyilvános konzultáció weboldalán! Megfelelnek-e a jelenlegi szociális jogok a 21. századi elvárásoknak? A pillér keretében olyan alapelvek kerülnek meghatározásra, melyek segíthetnek a foglalkoztatás- és szociálpolitikai kihívások megoldásában. Szeretnénk, ha a szociális jogok európai pillérének kialakításában minden európai polgár részt venne. Emellett várjuk a szociális partnerek, a szervezetek és a közigazgatási szervek képviselőinek véleményét is! A konzultáción 2016 végéig lehet részt venni. I. A válaszadó azonosítására szolgáló kérdések * Magánszemélyként vagy egy szervezet képviselőjeként tölti ki a kérdőívet? Magánszemélyként Szervezet képviselőjeként Milyen típusú szervezetet képvisel? Vállalkozás Uniós szintű szervezet Nemzeti szintű szervezet 1

2 Az Ön által képviselt nemzeti szintű szervezet: Nem kormányzati szervezet Szakszervezet Munkáltatói szervezet Kutatóközpont/tudományos intézmény Nemzeti közigazgatási szerv Regionális/helyi közigazgatási szerv Egyéb * Az Ön által képviselt szervezet vagy intézmény neve: legfeljebb 500 karakter Magyarország Kormánya * *Válaszadó utóneve: Magyarország Kormánya * *Válaszadó vezetékneve: Magyarország Kormánya * *Válaszadó címe: euhat@me.gov.hu * Az Ön által képviselt szervezet vagy intézmény postacíme: legfeljebb 500 karakter Miniszterelnökség, Európai Uniós Ügyekért Felelős Államtitkárság 1055 Budapest, Kossuth tér 1-3. Ország Magánszemélyek esetében: a lakóhely szerinti ország. Szervezetek esetében: a szervezet székhelye vagy központja szerinti ország. Magyarország 2

3 Regisztrációs szám (ha Ön/az Ön szervezete regisztrálta magát az átláthatósági nyilvántartásban): Ha regisztrálni szeretne, az eljárás menetét megtalálja az alábbi weboldalon: /transparencyregister/info/homepage.do * Az Ön válasza: a személyes adatokkal együtt közzétehető (Hozzájárulok az általam megadott összes információ közzétételéhez, és kijelentem, hogy válaszaimra a közzétételt gátló szerzői jogi korlátozások nem vonatkoznak). név nélkül közzétehető (Hozzájárulok az általam megadott összes információ közzétételéhez, a nevemet/a szervezet nevét kivéve, és kijelentem, hogy válaszaimra a közzétételt gátló szerzői jogi korlátozások nem vonatkoznak) nem tehető közzé kérem bizalmas kezelését (A Bizottság nem teszi közzé a beérkezett választ, de belső célokra felhasználja) II. A konzultáció kérdései A Bizottság felkéri az összes érdekelt felet, hogy az alábbi kérdőívben foglalt kérdéseket december 31-ig válaszolja meg, és eddig az időpontig tegye meg esetleges észrevételeit is. (Lásd még: A Bizottság közleménye a szociális jogok európai pillérével kapcsolatos konzultáció elindításáról, COM(2016) 127 final) A szociális helyzetre és az EU szociális vívmányaira vonatkozó kérdések 1. Ön szerint melyek a legsürgetőbb foglalkoztatási és szociális prioritások? Az Európai Unió tagállamainak napjainkban olyan szociális és foglalkoztatási problémákkal kell szembenéznie, amelyek indokolják a legjobb gyakorlatok és tapasztalatok cseréjét a tagállami kompetenciák tiszteletben tartása mellett. 3

4 2. Hogyan kezelhetjük az Európa-szerte különböző foglalkoztatási és szociális helyzeteket? Tekintettel arra, hogy a szociális jogok európai pillérének létrehozását célzó bizottsági kezdeményezésben foglalt szakpolitikai területek jelentős része a Szerződésekben rögzített hatáskörmegosztás szerint alapvetően tagállami hatáskörbe tartozik, az e szakpolitikák alakítása, szervezése, működtetése és finanszírozása továbbra is nemzeti hatáskörben kell, hogy maradjon. A Szerződésekben az egyes érintett szakpolitikákra vonatkozóan rögzített hatáskörök korlátait maradéktalanul tiszteletben kell tartani, valamint a szubszidiaritás és arányosság elvét érvényesíteni kell. A szociális jogok európai pillérének koncepciója egyáltalán nem reflektál a már az Amszterdami Szerződés óta létező Európai Foglalkoztatási Stratégiára, aminek a célja kifejezetten az, hogy az ún. Foglalkoztatási Iránymutatásokban megtestesülő célok elérésére ösztönözze a tagállamokat, mégpedig egymás szakpolitikáinak kölcsönös kiértékelése által. A szociális jogok európai pillérének jelenlegi tervezete egyáltalán nem magyarázza meg a saját viszonyát sem az Európai Foglalkoztatási Stratégiához, sem magukhoz a Foglalkoztatási Iránymutatásokhoz. Amennyiben megvalósul, a szociális jogok európai pillérének szorosan kapcsolódnia kell a létező eszközökhöz. Egyik jól működő eszköz a nyitott koordinációs mechanizmus, amely a Foglalkoztatási Bizottságban és a Szociális Védelmi Bizottságban teremti meg a tagállami érintett szakpolitikák elemzésének, értékelésének lehetőségét. Ezt olyan irányban kellene továbbfejleszteni, amely tükrözi, hogy az eurót már használó és még az eurózónán kívüli tagállamok helyzete különböző, ahogy azt az Európai Tanács októberi és decemberi következtetései is tükrözik. 3. Naprakészek-e az EU vívmányai, és lát-e lehetőséget további uniós fellépésre? A foglalkoztatáspolitika és a szociálpolitika területén, uniós szinten számos meglévő kezdeményezés létezik már, így többek között az Európai Foglalkoztatási Stratégia, a mérhető indikátorokat vizsgáló, különböző elemző eszközök vagy a nyitott koordinációs mechanizmus, amelyek megfelelő keretet biztosítanak a tagállami foglalkoztatás- és szociálpolitikák működésének vizsgálatára, elemzésére. Ezért alapvetően megkérdőjelezhető az egész kezdeményezés hozzáadott értéke. A munka és a jóléti rendszerek jövőjére vonatkozó kérdések 4

5 4. Ön szerint mely trendek a leginkább átalakító jellegűek? [Kérjük, legfeljebb három választ jelöljön meg] 1 és 3 közötti válasz Demográfiai tendenciák (pl. a társadalom elöregedése, migráció) A családszerkezet megváltozása Új készségigények Technológiai változások Fokozódó globális verseny A nők részvétele a munkaerőpiacon Új munkavégzési módok Egyenlőtlenségek Egyéb 5. Mely fő veszélyek és lehetőségek kapcsolódnak ezekhez a trendekhez? A demográfiai tendenciák következtében fő veszélyként jelenik meg az idősödő társadalom, csökken a munkaképes korú népesség száma és növekszik az időskori függőségi ráta, amely a szociális célú közkiadások emelkedését vonhatja maga után. A másik kockázat, hogy az idősödő társadalmak kevésbé alkalmazkodóak. Előnyt jelenthet, hogy az élethosszig tartó tanulással, készségfejlesztéssel, az egészségi állapot javulásával, a munkahelyi egészség és biztonság javulásával növelhető a foglalkoztathatóság és a népesség alkalmazkodóképessége, ami tompíthatja az idősödés kedvezőtlen hatásait. A magyar Kormány szerint a jelenlegi demográfiai kihívásokat nem migrációval, hanem támogató családpolitikával, a társadalmi felzárkózás segítségével, illetve a belső humán erőforrások jobb kihasználásával kell kezelni. Nem kívánunk akadályozni ugyanakkor más tagországokat abban, hogy saját döntésük alapján a migrációt demográfiai problémáik enyhítésére használják. De abban nem tudunk partnerek lenni, hogy ezt kötelezően valamennyi tagország számára előírják és abban sem, hogy a migrációt összekapcsolják a szociális pillérrel. Az új készségigények tekintetében a fő veszélyt a készséghiány, a készségkereslet és -kínálat közötti eltérés és az ennek következtében kialakuló tartós, strukturális munkanélküliség, a foglalkoztathatóság csökkenése, összességében a tagállamok versenyképességének romlása, a szegénység és a társadalmi kirekesztés növekedése jelentik, amelyek hatására megnő a munkaügyi és jóléti rendszerek túlterhelésének kockázata. Lehetőségek az össztársadalmi előnyök, munkalehetőségek bővülése, az életminőség javulása, a foglalkoztathatóság növelése.a technológiai változások (digitalizáció) egyik veszélye és egyben kihívása a munkakörök átrendeződése, a hagyományos, nagy tömegeket érintő munkakörök megszűnése, új munkakörök kialakulása. A robotizációs folyamatok eszkalálódása a munkafolyamatokat is átalakíthatja, amely a szociális védelmi rendszerek funkcióit is felülírhatja. 5

6 6. Léteznek-e olyan meglévő vagy kialakulóban lévő politikák, intézmények vagy céges gyakorlatok, amelyeket referenciaként ajánlana? A családpolitika területén az elmúlt évek során a magyar Kormány több, egymás hatását erősítő intézkedést vezetett be. A 3 éven aluli gyermekkel rendelkező szülőt kérésére részmunkaidőben kell foglalkoztatni. Három vagy több gyerek esetén ez a kötelezettség a legkisebb gyerek 5 éves koráig áll fenn. A 3 éven aluli gyerekek számára folyamatosan fejlesztjük a bölcsődei férőhelyek számát januárjától munkahelyi bölcsődék létrehozását is támogatjuk. Személyre szabott, komplex munkaerő-piaci programmal segítjük a hátrányos helyzetű köztük a gyermekgondozási szabadságról visszatérő szülők foglalkoztatását. A gyermek fél éves korát követően a gyermekgondozási ellátásra való jogosultság megszűnése nélkül teljes munkaidőben történő munkavégzésre van lehetőség. Megemelkedett a kétgyermekes családok adókedvezménye. A családi pótlékra minden család jogosult gyermekük középfokú tanulmányának befejezéséig. A munkaerőpiacról kiszorult személyek beilleszkedésének javítása érdekében a hátrányos helyzetűek foglalkoztatása esetén a munkáltatók adókedvezményeket vehetnek igénybe. A népegészségügy területén kiemelendők a dohányzás visszaszorítása érdekében tett intézkedések., hogy szervezett méhnyakszűrő program indult, hogya év közötti nőknek. Az alapellátás prevenciós kapacitásának növelése érdekében Egészségfejlesztési Irodák kerültek kialakításra. Az irodák a lakosság számára térítésmentesen elérhető életmód tanácsadást nyújtanak. A felsőoktatás és a munkaerő-piaci követelmények összehangolása érdekében a magyar Kormány megemelte az államilag támogatott helyek számát a felsőoktatásban az IT, a mérnöki és a természettudományok terén. A duális képzés kiszélesítésének eredményeként a felnőttoktatásban és a felsőoktatásban is megjelent a munkaalapú tanulás. Elérhetővé vált a második, állam által elismert ingyenes szakképesítés. 3 éves kortól kötelező az óvoda, ami lehetővé teszi a mindenki számára egyenlően elérhető korai fejlesztést. A szociális jogok európai pillérére vonatkozó kérdések 7. Egyetért-e a szociális jogok európai pillérének létrehozására itt felvázolt megközelítéssel? Nagymértékben értek Egyetértek Nem értek Egyáltalán nem értek 6

7 Kérjük, fejtse ki a válaszát: A kezdeményezés számos komoly aggályt és alapvető kérdéseket vet fel. Alapvető hiányosság, hogy a szociális jogok európai pillérének a fogalma és jogi természete is bizonytalan. A Gazdasági és Monetáris Unió szociális dimenziójának alapvető célja az uniós polgárok jólétének biztosítása. Ennek alapvető feltétele a fenntartható gazdasági növekedés, amelyhez a versenyképesség javítása, a foglalkoztatás növelése vezet. Az elosztás kérdéseit meg kell, hogy előzze a termelékenység és versenyképesség javítása. Ehhez a tagországok részéről megfelelő gazdaságpolitikák és a kohéziós politika folytatása szükséges. Magyarország az elmúlt években jelentős lépéseket tett a nemzeti konvergencia alapjainak megteremtése felé, amely jól látható gazdasági növekedéshez, a foglalkoztatás növeléséhez és fenntartható reálbér emelkedéshez vezetett a költségvetési fegyelem betartása mellett. Nem értünk azzal, hogy a minden tagállamra érvényes szociális sztenderdek húzzák felfelé a gazdaságilag elmaradottabb tagállamokat. A kezdeményezésben foglalt szakpolitikai területek jelentős része a Szerződésekben rögzített hatáskörmegosztás és a szubszidiaritási elve szerint alapvetően tagállami hatáskörbe tartozik, ezért e szakpolitikák alakítása, szervezése, működtetése és finanszírozása elvitathatatlanul továbbra is nemzeti hatáskörben kell, hogy maradjon. A szociális jogok európai pilléréről szóló egyeztetéseknek az EU tagállamainak és egészének versenyképességére kell fókuszálniuk. A szociális jogokra alkalmazható szabályokat nem lehet az egyedi szintű versenyképességre és termelékenységre, valamint az egyes tagállamokban lévő fontosabb gazdasági egyensúlyokra való tekintet nélkül megalkotni. Ugyanakkor a magyar Kormány támogatja a jelenlegi eszközök megerősítését, finomhangolását a tagállamok egyes szakpolitikai területeinek megerősített elemzése és a jó gyakorlatok beazonosításával, kiemelten a kölcsönös tanulás szerepének növelésével. 8. Egyetért-e a pillér céljával és az annak keretében tervezett politikai területekkel és elvekkel? ( H a részletes észrevételeket kíván fűzni a 20 politikai terület bármelyikéhez, azt a lejjebb található, Az egyes politikai területekkel kapcsolatos részletes megjegyzések részben teheti meg.) Nagymértékben értek Egyetértek Nem értek Egyáltalán nem értek 1. Készségek, oktatás és egész életen át tartó tanulás 7

8 2. Rugalmas és biztonságos munkaszerződések 3. Biztonságos pályamódosítások 4. A foglalkoztatás aktív támogatása 5. A nemek közötti egyenlőség és a munka és magánélet közötti egyensúly 6. Esélyegyenlőség 7. Foglalkoztatási feltételek 8. Bérek 9. Munkahelyi egészségvédelem és biztonság 10. Szociális párbeszéd és a munkavállalók bevonása a munkahelyen zajló folyamatokba 11. A szociális ellátások és szociális szolgáltatások integrációja 12. Egészségügyi ellátás és betegség esetén járó juttatások 8

9 13. Nyugdíj 14. Munkanélküli-járadék 15. Minimumjövedelem 16. Fogyatékosság 17. Tartós ápolás-gondozás 18. Gyermekgondozás 19. Lakhatás 20. Az alapvető szolgáltatások elérhetősége 9

10 Vannak-e olyan aspektusok, amelyeket ezidáig nem fejtettek ki vagy fedtek le megfelelően? Nem támogatunk semmilyen olyan bizottsági kezdeményezést, amely a tagállami ellátórendszerek alakítására, szervezésére, működtetésére, finanszírozására vonatkozó uniós szintű egységes benchmarkokat, indikátorokat, vagy szabályokat határozna meg a 20 szakpolitikai terület közül különösen a szociális ellátások és szociális szolgáltatások integrációja (11. pont), az egészségügyi ellátás és betegség esetén járó juttatások (12. pont), a nyugdíjak (13. pont), a minimumjövedelem (15. pont), a fogyatékosság (16. pont), a tartós ápolás-gondozás (17. pont), a gyermekgondozás (18. pont) vagy a lakhatás (19. pont) esetében. A 20 szakpolitikai terület egyikén sem támogatjuk számszerűsített célértékek, minimumkövetelmények, ún. benchmarkok bevezetését. A foglalkoztatási és szociális szakterület alapvetően tagállami hatáskörbe tartozik, és rendkívül változatos képet mutatnak az egyes rendszerek Európaszerte. Ezen rendszerek ráadásul számos egyéb területhez is szorosan kapcsolódnak (költségvetési kiadások és költségvetési egyensúly, adók és járulékok stb.), és egy-egy tagállam speciális helyzetében komoly következményekkel járhat egy bizonyos területen számszerű benchmark bevezetése anélkül, hogy a tagállami rendszereket a maguk komplexitásában szemlélnénk. 10

11 9. Mely politikai területek és elvek lennének a legfontosabbak az euróövezet szempontjából a megújult konvergenciafolyamat részeként? (Kérjük, legfeljebb öt területet jelöljön meg.) 1 és 5 közötti válasz 1. Készségek, oktatás és egész életen át tartó tanulás 2. Rugalmas és biztonságos munkaszerződések 3. Biztonságos pályamódosítások 4. A foglalkoztatás aktív támogatása 5. A nemek közötti egyenlőség és a munka és magánélet közötti egyensúly 6. Esélyegyenlőség 7. Foglalkoztatási feltételek 8. Bérek 9. Munkahelyi egészségvédelem és biztonság 10. Szociális párbeszéd és a munkavállalók bevonása a munkahelyen zajló folyamatokba 11. A szociális ellátások és szociális szolgáltatások integrációja 12. Egészségügyi ellátás és betegség esetén járó juttatások 13. Nyugdíj 14. Munkanélküli-járadék 15. Minimumjövedelem 16. Fogyatékosság 17. Tartós ápolás-gondozás 18. Gyermekgondozás 19. Lakhatás 20. Az alapvető szolgáltatások elérhetősége Megjegyzések: A kérdőív nem adott lehetőséget arra, hogy üresen hagyjuk a mezőket. Tekintettel arra, hogy az Európai Tanács októberi és decemberi következtetései értelmében a Gazdasági és Monetáris Unió szociális dimenziójának mélyítésében való részvétel önkéntes az eurózónán kívüli tagállamok számára, Magyarország csak azt követően tudna nyilatkozni részvételéről, amennyiben az eurózóna tagjai között értés jön létre a területekről. Magyarország ugyanakkor aktívan részt kíván venni minden vitában azzal, hogy a végrehajtásban való részvétellel kapcsolatos döntését önálló mérlegelés alapján hozza majd meg. 11

12 10. Ezeket hogyan kellene kifejezésre juttatni és működőképessé tenni? Közelebbről, érti-e az egyes területeken meghatározott minimumszabályok vagy hivatkozási alapok célját és hozzáadott értékét, és, ha igen, melyeket? Tekintettel arra, hogy az Európai Tanács októberi és decemberi következtetései értelmében a Gazdasági és Monetáris Unió szociális dimenziójának mélyítésében való részvétel önkéntes az eurózónán kívüli tagállamok számára, Magyarország csak azt követően tudna nyilatkozni részvételéről, amennyiben az eurózóna tagjai között értés jön létre a területekről. Magyarország ugyanakkor aktívan részt kíván venni minden vitában azzal, hogy a végrehajtásban való részvétellel kapcsolatos döntését önálló mérlegelés alapján hozza majd meg. Az egyes politikai területekkel kapcsolatos részletes megjegyzések Ha részletes észrevételeket kíván fűzni valamely politikai területhez, kérjük, válassza ki a kívánt terület(ek)et az alábbi listából, majd töltse ki a hozzá(juk) tartozó táblázatot és az észrevételek megadására szolgáló mezőt. (A politikai területek és elvek részletes leírása a szociális jogok európai pillérével kapcsolatos konzultáció elindításáról szóló, COM(2016) 127 final jelzetű bizottsági közlemény A szociális jogok európai pillére első előzetes tervezet című mellékletében található.) 1. Készségek, oktatás és egész életen át tartó tanulás 2. Rugalmas és biztonságos munkaszerződések 3. Biztonságos pályamódosítások 4. A foglalkoztatás aktív támogatása 5. A nemek közötti egyenlőség és a munka és magánélet közötti egyensúly 6. Esélyegyenlőség 7. Foglalkoztatási feltételek 8. Bérek 9. Munkahelyi egészségvédelem és biztonság 10. Szociális párbeszéd és a munkavállalók bevonása a munkahelyen zajló folyamatokba 11. A szociális ellátások és szociális szolgáltatások integrációja 12. Egészségügyi ellátás és betegség esetén járó juttatások 13. Nyugdíj 14. Munkanélküli-járadék 15. Minimumjövedelem 16. Fogyatékosság 17. Tartós ápolás-gondozás 18. Gyermekgondozás 19. Lakhatás 20. Az alapvető szolgáltatások elérhetősége 12

13 1. Készségek, oktatás és egész életen át tartó tanulás Nagymértékben értek Egyetértek Nem értek Egyáltalán nem értek Egyetért a bemutatott kihívásokkal? A megfogalmazott elv megfelelően kezeli ezeket a kihívásokat? Szükség van-e uniós fellépésre az említett elv megvalósítása érdekében? 13

14 Van-e egyéb észrevétele vagy javaslata a témával kapcsolatban? Például: Hogyan lehetne jobban kezelni az említett kihívásokat? Hogyan lépjen fel az EU az elv megvalósítása érdekében? Az első előzetes tervezetben meghatározott 20 szakpolitikai terület jórész átfedést mutat a már meglévő uniós szabályozással. Megállapítható továbbá, hogy a tervezet számos olyan területen irányozna elő tagállami kötelezettségvállalásokat, ahol az Unió hatásköre támogatókiegészítő jellegű, vagy egyenesen hiányzik. Következésképpen az Unió nem írhatna elő kötelezettségvállalásokat a tagállamok részéről. A tervezet ezért felveti a lopakodó hatáskör-elvonás veszélyét. Ugyanakkor a bérpolitika, a szociális és egészségügyi ellátások, illetve a nyugdíjpolitika és lakhatási politika terén nem csupán az vonható erőteljesen kétségbe, hogy az Unió hatáskörében áll-e kötelezettségeket előírni a tagállamok felé, hanem az is, hogy a tervezet illetőleg az azon alapuló későbbi esetleges jogalkotás nem ütközne-e a szubszidiaritás elvébe. Aggályos elem a pillér első előzetes tervezetében, hogy olyan elképzeléseket is alapelvi szintre emelne, amelyek ugyan ajánlások formájában részei a foglalkoztatási és szociális terület eddigi eredményeinek, azonban, amennyiben kötelezően követendő mintává válnak, pont az eltérő tagállami helyzetek által indokolt tagállami mozgásteret korlátoznák. Ilyen például az ifjúsági garancia vagy a tartós munkanélküliek számára javasolt integrációs megállapodás és egyablakos ügyintézési pont hangsúlyozása. A fent megjelölt területeken nem lehet kimutatni, hogy a tervezet célját csak az Unió szintjén lehet kielégítően megvalósítani, tekintettel arra is, hogy a szociálpolitika területén az Unió hatásköre leginkább a koordinációra terjed ki. Összességében tehát a szociális jogok európai pillérnek annak megvalósítása esetén olyan tartalommal és eszközrendszerrel kell rendelkeznie, amely tiszteletben tartja a tagállami hatásköröket és a októberi és decemberi európai tanácsi következtetésben lefektetett elveket. 14

15 2. Rugalmas és biztonságos munkaszerződések Nagymértékben értek Egyetértek Nem értek Egyáltalán nem értek Egyetért a bemutatott kihívásokkal? A megfogalmazott elv megfelelően kezeli ezeket a kihívásokat? Szükség van-e uniós fellépésre az említett elv megvalósítása érdekében? 15

16 Van-e egyéb észrevétele vagy javaslata a témával kapcsolatban? Például: Hogyan lehetne jobban kezelni az említett kihívásokat? Hogyan lépjen fel az EU az elv megvalósítása érdekében? Az első előzetes tervezetben meghatározott 20 szakpolitikai terület jórész átfedést mutat a már meglévő uniós szabályozással. Megállapítható továbbá, hogy a tervezet számos olyan területen irányozna elő tagállami kötelezettségvállalásokat, ahol az Unió hatásköre támogatókiegészítő jellegű, vagy egyenesen hiányzik. Következésképpen az Unió nem írhatna elő kötelezettségvállalásokat a tagállamok részéről. A tervezet ezért felveti a lopakodó hatáskör-elvonás veszélyét. Ugyanakkor a bérpolitika, a szociális és egészségügyi ellátások, illetve a nyugdíjpolitika és lakhatási politika terén nem csupán az vonható erőteljesen kétségbe, hogy az Unió hatáskörében áll-e kötelezettségeket előírni a tagállamok felé, hanem az is, hogy a tervezet illetőleg az azon alapuló későbbi esetleges jogalkotás nem ütközne-e a szubszidiaritás elvébe. Aggályos elem a pillér első előzetes tervezetében, hogy olyan elképzeléseket is alapelvi szintre emelne, amelyek ugyan ajánlások formájában részei a foglalkoztatási és szociális terület eddigi eredményeinek, azonban, amennyiben kötelezően követendő mintává válnak, pont az eltérő tagállami helyzetek által indokolt tagállami mozgásteret korlátoznák. Ilyen például az ifjúsági garancia vagy a tartós munkanélküliek számára javasolt integrációs megállapodás és egyablakos ügyintézési pont hangsúlyozása. A fent megjelölt területeken nem lehet kimutatni, hogy a tervezet célját csak az Unió szintjén lehet kielégítően megvalósítani, tekintettel arra is, hogy a szociálpolitika területén az Unió hatásköre leginkább a koordinációra terjed ki. Összességében tehát a szociális jogok európai pillérnek annak megvalósítása esetén olyan tartalommal és eszközrendszerrel kell rendelkeznie, amely tiszteletben tartja a tagállami hatásköröket és a októberi és decemberi európai tanácsi következtetésben lefektetett elveket. 16

17 3. Biztonságos pályamódosítások Nagymértékben értek Egyetértek Nem értek Egyáltalán nem értek Egyetért a bemutatott kihívásokkal? A megfogalmazott elv megfelelően kezeli ezeket a kihívásokat? Szükség van-e uniós fellépésre az említett elv megvalósítása érdekében? 17

18 Van-e egyéb észrevétele vagy javaslata a témával kapcsolatban? Például: Hogyan lehetne jobban kezelni az említett kihívásokat? Hogyan lépjen fel az EU az elv megvalósítása érdekében? Az első előzetes tervezetben meghatározott 20 szakpolitikai terület jórész átfedést mutat a már meglévő uniós szabályozással. Megállapítható továbbá, hogy a tervezet számos olyan területen irányozna elő tagállami kötelezettségvállalásokat, ahol az Unió hatásköre támogatókiegészítő jellegű, vagy egyenesen hiányzik. Következésképpen az Unió nem írhatna elő kötelezettségvállalásokat a tagállamok részéről. A tervezet ezért felveti a lopakodó hatáskör-elvonás veszélyét. Ugyanakkor a bérpolitika, a szociális és egészségügyi ellátások, illetve a nyugdíjpolitika és lakhatási politika terén nem csupán az vonható erőteljesen kétségbe, hogy az Unió hatáskörében áll-e kötelezettségeket előírni a tagállamok felé, hanem az is, hogy a tervezet illetőleg az azon alapuló későbbi esetleges jogalkotás nem ütközne-e a szubszidiaritás elvébe. Aggályos elem a pillér első előzetes tervezetében, hogy olyan elképzeléseket is alapelvi szintre emelne, amelyek ugyan ajánlások formájában részei a foglalkoztatási és szociális terület eddigi eredményeinek, azonban, amennyiben kötelezően követendő mintává válnak, pont az eltérő tagállami helyzetek által indokolt tagállami mozgásteret korlátoznák. Ilyen például az ifjúsági garancia vagy a tartós munkanélküliek számára javasolt integrációs megállapodás és egyablakos ügyintézési pont hangsúlyozása. A fent megjelölt területeken nem lehet kimutatni, hogy a tervezet célját csak az Unió szintjén lehet kielégítően megvalósítani, tekintettel arra is, hogy a szociálpolitika területén az Unió hatásköre leginkább a koordinációra terjed ki. Összességében tehát a szociális jogok európai pillérnek annak megvalósítása esetén olyan tartalommal és eszközrendszerrel kell rendelkeznie, amely tiszteletben tartja a tagállami hatásköröket és a októberi és decemberi európai tanácsi következtetésben lefektetett elveket. 18

19 4. A foglalkoztatás aktív támogatása Nagymértékben értek Egyetértek Nem értek Egyáltalán nem értek Egyetért a bemutatott kihívásokkal? A megfogalmazott elv megfelelően kezeli ezeket a kihívásokat? Szükség van-e uniós fellépésre az említett elv megvalósítása érdekében? 19

20 Van-e egyéb észrevétele vagy javaslata a témával kapcsolatban? Például: Hogyan lehetne jobban kezelni az említett kihívásokat? Hogyan lépjen fel az EU az elv megvalósítása érdekében? Az első előzetes tervezetben meghatározott 20 szakpolitikai terület jórész átfedést mutat a már meglévő uniós szabályozással. Megállapítható továbbá, hogy a tervezet számos olyan területen irányozna elő tagállami kötelezettségvállalásokat, ahol az Unió hatásköre támogatókiegészítő jellegű, vagy egyenesen hiányzik. Következésképpen az Unió nem írhatna elő kötelezettségvállalásokat a tagállamok részéről. A tervezet ezért felveti a lopakodó hatáskör-elvonás veszélyét. Ugyanakkor a bérpolitika, a szociális és egészségügyi ellátások, illetve a nyugdíjpolitika és lakhatási politika terén nem csupán az vonható erőteljesen kétségbe, hogy az Unió hatáskörében áll-e kötelezettségeket előírni a tagállamok felé, hanem az is, hogy a tervezet illetőleg az azon alapuló későbbi esetleges jogalkotás nem ütközne-e a szubszidiaritás elvébe. Aggályos elem a pillér első előzetes tervezetében, hogy olyan elképzeléseket is alapelvi szintre emelne, amelyek ugyan ajánlások formájában részei a foglalkoztatási és szociális terület eddigi eredményeinek, azonban, amennyiben kötelezően követendő mintává válnak, pont az eltérő tagállami helyzetek által indokolt tagállami mozgásteret korlátoznák. Ilyen például az ifjúsági garancia vagy a tartós munkanélküliek számára javasolt integrációs megállapodás és egyablakos ügyintézési pont hangsúlyozása. A fent megjelölt területeken nem lehet kimutatni, hogy a tervezet célját csak az Unió szintjén lehet kielégítően megvalósítani, tekintettel arra is, hogy a szociálpolitika területén az Unió hatásköre leginkább a koordinációra terjed ki. Összességében tehát a szociális jogok európai pillérnek annak megvalósítása esetén olyan tartalommal és eszközrendszerrel kell rendelkeznie, amely tiszteletben tartja a tagállami hatásköröket és a októberi és decemberi európai tanácsi következtetésben lefektetett elveket. 20

21 5. A nemek közötti egyenlőség és a munka és magánélet közötti egyensúly Nagymértékben értek Egyetértek Nem értek Egyáltalán nem értek Egyetért a bemutatott kihívásokkal? A megfogalmazott elv megfelelően kezeli ezeket a kihívásokat? Szükség van-e uniós fellépésre az említett elv megvalósítása érdekében? 21

22 Van-e egyéb észrevétele vagy javaslata a témával kapcsolatban? Például: Hogyan lehetne jobban kezelni az említett kihívásokat? Hogyan lépjen fel az EU az elv megvalósítása érdekében? Az első előzetes tervezetben meghatározott 20 szakpolitikai terület jórész átfedést mutat a már meglévő uniós szabályozással. Megállapítható továbbá, hogy a tervezet számos olyan területen irányozna elő tagállami kötelezettségvállalásokat, ahol az Unió hatásköre támogatókiegészítő jellegű, vagy egyenesen hiányzik. Következésképpen az Unió nem írhatna elő kötelezettségvállalásokat a tagállamok részéről. A tervezet ezért felveti a lopakodó hatáskör-elvonás veszélyét. Ugyanakkor a bérpolitika, a szociális és egészségügyi ellátások, illetve a nyugdíjpolitika és lakhatási politika terén nem csupán az vonható erőteljesen kétségbe, hogy az Unió hatáskörében áll-e kötelezettségeket előírni a tagállamok felé, hanem az is, hogy a tervezet illetőleg az azon alapuló későbbi esetleges jogalkotás nem ütközne-e a szubszidiaritás elvébe. Aggályos elem a pillér első előzetes tervezetében, hogy olyan elképzeléseket is alapelvi szintre emelne, amelyek ugyan ajánlások formájában részei a foglalkoztatási és szociális terület eddigi eredményeinek, azonban, amennyiben kötelezően követendő mintává válnak, pont az eltérő tagállami helyzetek által indokolt tagállami mozgásteret korlátoznák. Ilyen például az ifjúsági garancia vagy a tartós munkanélküliek számára javasolt integrációs megállapodás és egyablakos ügyintézési pont hangsúlyozása. A fent megjelölt területeken nem lehet kimutatni, hogy a tervezet célját csak az Unió szintjén lehet kielégítően megvalósítani, tekintettel arra is, hogy a szociálpolitika területén az Unió hatásköre leginkább a koordinációra terjed ki. Összességében tehát a szociális jogok európai pillérnek annak megvalósítása esetén olyan tartalommal és eszközrendszerrel kell rendelkeznie, amely tiszteletben tartja a tagállami hatásköröket és a októberi és decemberi európai tanácsi következtetésben lefektetett elveket. 22

23 6. Esélyegyenlőség Nagymértékben értek Egyetértek Nem értek Egyáltalán nem értek Egyetért a bemutatott kihívásokkal? A megfogalmazott elv megfelelően kezeli ezeket a kihívásokat? Szükség van-e uniós fellépésre az említett elv megvalósítása érdekében? 23

24 Van-e egyéb észrevétele vagy javaslata a témával kapcsolatban? Például: Hogyan lehetne jobban kezelni az említett kihívásokat? Hogyan lépjen fel az EU az elv megvalósítása érdekében? Az első előzetes tervezetben meghatározott 20 szakpolitikai terület jórész átfedést mutat a már meglévő uniós szabályozással. Megállapítható továbbá, hogy a tervezet számos olyan területen irányozna elő tagállami kötelezettségvállalásokat, ahol az Unió hatásköre támogatókiegészítő jellegű, vagy egyenesen hiányzik. Következésképpen az Unió nem írhatna elő kötelezettségvállalásokat a tagállamok részéről. A tervezet ezért felveti a lopakodó hatáskör-elvonás veszélyét. Ugyanakkor a bérpolitika, a szociális és egészségügyi ellátások, illetve a nyugdíjpolitika és lakhatási politika terén nem csupán az vonható erőteljesen kétségbe, hogy az Unió hatáskörében áll-e kötelezettségeket előírni a tagállamok felé, hanem az is, hogy a tervezet illetőleg az azon alapuló későbbi esetleges jogalkotás nem ütközne-e a szubszidiaritás elvébe. Aggályos elem a pillér első előzetes tervezetében, hogy olyan elképzeléseket is alapelvi szintre emelne, amelyek ugyan ajánlások formájában részei a foglalkoztatási és szociális terület eddigi eredményeinek, azonban, amennyiben kötelezően követendő mintává válnak, pont az eltérő tagállami helyzetek által indokolt tagállami mozgásteret korlátoznák. Ilyen például az ifjúsági garancia vagy a tartós munkanélküliek számára javasolt integrációs megállapodás és egyablakos ügyintézési pont hangsúlyozása. A fent megjelölt területeken nem lehet kimutatni, hogy a tervezet célját csak az Unió szintjén lehet kielégítően megvalósítani, tekintettel arra is, hogy a szociálpolitika területén az Unió hatásköre leginkább a koordinációra terjed ki. Összességében tehát a szociális jogok európai pillérnek annak megvalósítása esetén olyan tartalommal és eszközrendszerrel kell rendelkeznie, amely tiszteletben tartja a tagállami hatásköröket és a októberi és decemberi európai tanácsi következtetésben lefektetett elveket. 24

25 7. Foglalkoztatási feltételek Nagymértékben értek Egyetértek Nem értek Egyáltalán nem értek Egyetért a bemutatott kihívásokkal? A megfogalmazott elv megfelelően kezeli ezeket a kihívásokat? Szükség van-e uniós fellépésre az említett elv megvalósítása érdekében? 25

26 Van-e egyéb észrevétele vagy javaslata a témával kapcsolatban? Például: Hogyan lehetne jobban kezelni az említett kihívásokat? Hogyan lépjen fel az EU az elv megvalósítása érdekében? Az első előzetes tervezetben meghatározott 20 szakpolitikai terület jórész átfedést mutat a már meglévő uniós szabályozással. Megállapítható továbbá, hogy a tervezet számos olyan területen irányozna elő tagállami kötelezettségvállalásokat, ahol az Unió hatásköre támogatókiegészítő jellegű, vagy egyenesen hiányzik. Következésképpen az Unió nem írhatna elő kötelezettségvállalásokat a tagállamok részéről. A tervezet ezért felveti a lopakodó hatáskör-elvonás veszélyét. Ugyanakkor a bérpolitika, a szociális és egészségügyi ellátások, illetve a nyugdíjpolitika és lakhatási politika terén nem csupán az vonható erőteljesen kétségbe, hogy az Unió hatáskörében áll-e kötelezettségeket előírni a tagállamok felé, hanem az is, hogy a tervezet illetőleg az azon alapuló későbbi esetleges jogalkotás nem ütközne-e a szubszidiaritás elvébe. Aggályos elem a pillér első előzetes tervezetében, hogy olyan elképzeléseket is alapelvi szintre emelne, amelyek ugyan ajánlások formájában részei a foglalkoztatási és szociális terület eddigi eredményeinek, azonban, amennyiben kötelezően követendő mintává válnak, pont az eltérő tagállami helyzetek által indokolt tagállami mozgásteret korlátoznák. Ilyen például az ifjúsági garancia vagy a tartós munkanélküliek számára javasolt integrációs megállapodás és egyablakos ügyintézési pont hangsúlyozása. A fent megjelölt területeken nem lehet kimutatni, hogy a tervezet célját csak az Unió szintjén lehet kielégítően megvalósítani, tekintettel arra is, hogy a szociálpolitika területén az Unió hatásköre leginkább a koordinációra terjed ki. Összességében tehát a szociális jogok európai pillérnek annak megvalósítása esetén olyan tartalommal és eszközrendszerrel kell rendelkeznie, amely tiszteletben tartja a tagállami hatásköröket és a októberi és decemberi európai tanácsi következtetésben lefektetett elveket. 26

27 8. Bérek Nagymértékben értek Egyetértek Nem értek Egyáltalán nem értek Egyetért a bemutatott kihívásokkal? A megfogalmazott elv megfelelően kezeli ezeket a kihívásokat? Szükség van-e uniós fellépésre az említett elv megvalósítása érdekében? 27

28 Van-e egyéb észrevétele vagy javaslata a témával kapcsolatban? Például: Hogyan lehetne jobban kezelni az említett kihívásokat? Hogyan lépjen fel az EU az elv megvalósítása érdekében? Az első előzetes tervezetben meghatározott 20 szakpolitikai terület jórész átfedést mutat a már meglévő uniós szabályozással. Megállapítható továbbá, hogy a tervezet számos olyan területen irányozna elő tagállami kötelezettségvállalásokat, ahol az Unió hatásköre támogatókiegészítő jellegű, vagy egyenesen hiányzik. Következésképpen az Unió nem írhatna elő kötelezettségvállalásokat a tagállamok részéről. A tervezet ezért felveti a lopakodó hatáskör-elvonás veszélyét. Ugyanakkor a bérpolitika, a szociális és egészségügyi ellátások, illetve a nyugdíjpolitika és lakhatási politika terén nem csupán az vonható erőteljesen kétségbe, hogy az Unió hatáskörében áll-e kötelezettségeket előírni a tagállamok felé, hanem az is, hogy a tervezet illetőleg az azon alapuló későbbi esetleges jogalkotás nem ütközne-e a szubszidiaritás elvébe. Aggályos elem a pillér első előzetes tervezetében, hogy olyan elképzeléseket is alapelvi szintre emelne, amelyek ugyan ajánlások formájában részei a foglalkoztatási és szociális terület eddigi eredményeinek, azonban, amennyiben kötelezően követendő mintává válnak, pont az eltérő tagállami helyzetek által indokolt tagállami mozgásteret korlátoznák. Ilyen például az ifjúsági garancia vagy a tartós munkanélküliek számára javasolt integrációs megállapodás és egyablakos ügyintézési pont hangsúlyozása. A fent megjelölt területeken nem lehet kimutatni, hogy a tervezet célját csak az Unió szintjén lehet kielégítően megvalósítani, tekintettel arra is, hogy a szociálpolitika területén az Unió hatásköre leginkább a koordinációra terjed ki. Összességében tehát a szociális jogok európai pillérnek annak megvalósítása esetén olyan tartalommal és eszközrendszerrel kell rendelkeznie, amely tiszteletben tartja a tagállami hatásköröket és a októberi és decemberi európai tanácsi következtetésben lefektetett elveket. 28

29 9. Munkahelyi egészségvédelem és biztonság Nagymértékben értek Egyetértek Nem értek Egyáltalán nem értek Egyetért a bemutatott kihívásokkal? A megfogalmazott elv megfelelően kezeli ezeket a kihívásokat? Szükség van-e uniós fellépésre az említett elv megvalósítása érdekében? 29

30 Van-e egyéb észrevétele vagy javaslata a témával kapcsolatban? Például: Hogyan lehetne jobban kezelni az említett kihívásokat? Hogyan lépjen fel az EU az elv megvalósítása érdekében? Az első előzetes tervezetben meghatározott 20 szakpolitikai terület jórész átfedést mutat a már meglévő uniós szabályozással. Megállapítható továbbá, hogy a tervezet számos olyan területen irányozna elő tagállami kötelezettségvállalásokat, ahol az Unió hatásköre támogatókiegészítő jellegű, vagy egyenesen hiányzik. Következésképpen az Unió nem írhatna elő kötelezettségvállalásokat a tagállamok részéről. A tervezet ezért felveti a lopakodó hatáskör-elvonás veszélyét. Ugyanakkor a bérpolitika, a szociális és egészségügyi ellátások, illetve a nyugdíjpolitika és lakhatási politika terén nem csupán az vonható erőteljesen kétségbe, hogy az Unió hatáskörében áll-e kötelezettségeket előírni a tagállamok felé, hanem az is, hogy a tervezet illetőleg az azon alapuló későbbi esetleges jogalkotás nem ütközne-e a szubszidiaritás elvébe. Aggályos elem a pillér első előzetes tervezetében, hogy olyan elképzeléseket is alapelvi szintre emelne, amelyek ugyan ajánlások formájában részei a foglalkoztatási és szociális terület eddigi eredményeinek, azonban, amennyiben kötelezően követendő mintává válnak, pont az eltérő tagállami helyzetek által indokolt tagállami mozgásteret korlátoznák. Ilyen például az ifjúsági garancia vagy a tartós munkanélküliek számára javasolt integrációs megállapodás és egyablakos ügyintézési pont hangsúlyozása. A fent megjelölt területeken nem lehet kimutatni, hogy a tervezet célját csak az Unió szintjén lehet kielégítően megvalósítani, tekintettel arra is, hogy a szociálpolitika területén az Unió hatásköre leginkább a koordinációra terjed ki. Összességében tehát a szociális jogok európai pillérnek annak megvalósítása esetén olyan tartalommal és eszközrendszerrel kell rendelkeznie, amely tiszteletben tartja a tagállami hatásköröket és a októberi és decemberi európai tanácsi következtetésben lefektetett elveket. 30

31 10. Szociális párbeszéd és a munkavállalók bevonása a munkahelyen zajló folyamatokba Nagymértékben értek Egyetértek Nem értek Egyáltalán nem értek Egyetért a bemutatott kihívásokkal? A megfogalmazott elv megfelelően kezeli ezeket a kihívásokat? Szükség van-e uniós fellépésre az említett elv megvalósítása érdekében? 31

32 Van-e egyéb észrevétele vagy javaslata a témával kapcsolatban? Például: Hogyan lehetne jobban kezelni az említett kihívásokat? Hogyan lépjen fel az EU az elv megvalósítása érdekében? Az első előzetes tervezetben meghatározott 20 szakpolitikai terület jórész átfedést mutat a már meglévő uniós szabályozással. Megállapítható továbbá, hogy a tervezet számos olyan területen irányozna elő tagállami kötelezettségvállalásokat, ahol az Unió hatásköre támogatókiegészítő jellegű, vagy egyenesen hiányzik. Következésképpen az Unió nem írhatna elő kötelezettségvállalásokat a tagállamok részéről. A tervezet ezért felveti a lopakodó hatáskör-elvonás veszélyét. Ugyanakkor a bérpolitika, a szociális és egészségügyi ellátások, illetve a nyugdíjpolitika és lakhatási politika terén nem csupán az vonható erőteljesen kétségbe, hogy az Unió hatáskörében áll-e kötelezettségeket előírni a tagállamok felé, hanem az is, hogy a tervezet illetőleg az azon alapuló későbbi esetleges jogalkotás nem ütközne-e a szubszidiaritás elvébe. Aggályos elem a pillér első előzetes tervezetében, hogy olyan elképzeléseket is alapelvi szintre emelne, amelyek ugyan ajánlások formájában részei a foglalkoztatási és szociális terület eddigi eredményeinek, azonban, amennyiben kötelezően követendő mintává válnak, pont az eltérő tagállami helyzetek által indokolt tagállami mozgásteret korlátoznák. Ilyen például az ifjúsági garancia vagy a tartós munkanélküliek számára javasolt integrációs megállapodás és egyablakos ügyintézési pont hangsúlyozása. A fent megjelölt területeken nem lehet kimutatni, hogy a tervezet célját csak az Unió szintjén lehet kielégítően megvalósítani, tekintettel arra is, hogy a szociálpolitika területén az Unió hatásköre leginkább a koordinációra terjed ki. Összességében tehát a szociális jogok európai pillérnek annak megvalósítása esetén olyan tartalommal és eszközrendszerrel kell rendelkeznie, amely tiszteletben tartja a tagállami hatásköröket és a októberi és decemberi európai tanácsi következtetésben lefektetett elveket. 32

33 11. A szociális ellátások és szociális szolgáltatások integrációja Nagymértékben értek Egyetértek Nem értek Egyáltalán nem értek Egyetért a bemutatott kihívásokkal? A megfogalmazott elv megfelelően kezeli ezeket a kihívásokat? Szükség van-e uniós fellépésre az említett elv megvalósítása érdekében? 33

34 Van-e egyéb észrevétele vagy javaslata a témával kapcsolatban? Például: Hogyan lehetne jobban kezelni az említett kihívásokat? Hogyan lépjen fel az EU az elv megvalósítása érdekében? Az első előzetes tervezetben meghatározott 20 szakpolitikai terület jórész átfedést mutat a már meglévő uniós szabályozással. Megállapítható továbbá, hogy a tervezet számos olyan területen irányozna elő tagállami kötelezettségvállalásokat, ahol az Unió hatásköre támogatókiegészítő jellegű, vagy egyenesen hiányzik. Következésképpen az Unió nem írhatna elő kötelezettségvállalásokat a tagállamok részéről. A tervezet ezért felveti a lopakodó hatáskör-elvonás veszélyét. Ugyanakkor a bérpolitika, a szociális és egészségügyi ellátások, illetve a nyugdíjpolitika és lakhatási politika terén nem csupán az vonható erőteljesen kétségbe, hogy az Unió hatáskörében áll-e kötelezettségeket előírni a tagállamok felé, hanem az is, hogy a tervezet illetőleg az azon alapuló későbbi esetleges jogalkotás nem ütközne-e a szubszidiaritás elvébe. Aggályos elem a pillér első előzetes tervezetében, hogy olyan elképzeléseket is alapelvi szintre emelne, amelyek ugyan ajánlások formájában részei a foglalkoztatási és szociális terület eddigi eredményeinek, azonban, amennyiben kötelezően követendő mintává válnak, pont az eltérő tagállami helyzetek által indokolt tagállami mozgásteret korlátoznák. Ilyen például az ifjúsági garancia vagy a tartós munkanélküliek számára javasolt integrációs megállapodás és egyablakos ügyintézési pont hangsúlyozása. A fent megjelölt területeken nem lehet kimutatni, hogy a tervezet célját csak az Unió szintjén lehet kielégítően megvalósítani, tekintettel arra is, hogy a szociálpolitika területén az Unió hatásköre leginkább a koordinációra terjed ki. Összességében tehát a szociális jogok európai pillérnek annak megvalósítása esetén olyan tartalommal és eszközrendszerrel kell rendelkeznie, amely tiszteletben tartja a tagállami hatásköröket és a októberi és decemberi európai tanácsi következtetésben lefektetett elveket. 34

35 12. Egészségügyi ellátás és betegség esetén járó juttatások Nagymértékben értek Egyetértek Nem értek Egyáltalán nem értek Egyetért a bemutatott kihívásokkal? A megfogalmazott elv megfelelően kezeli ezeket a kihívásokat? Szükség van-e uniós fellépésre az említett elv megvalósítása érdekében? 35

36 Van-e egyéb észrevétele vagy javaslata a témával kapcsolatban? Például: Hogyan lehetne jobban kezelni az említett kihívásokat? Hogyan lépjen fel az EU az elv megvalósítása érdekében? Az első előzetes tervezetben meghatározott 20 szakpolitikai terület jórész átfedést mutat a már meglévő uniós szabályozással. Megállapítható továbbá, hogy a tervezet számos olyan területen irányozna elő tagállami kötelezettségvállalásokat, ahol az Unió hatásköre támogatókiegészítő jellegű, vagy egyenesen hiányzik. Következésképpen az Unió nem írhatna elő kötelezettségvállalásokat a tagállamok részéről. A tervezet ezért felveti a lopakodó hatáskör-elvonás veszélyét. Ugyanakkor a bérpolitika, a szociális és egészségügyi ellátások, illetve a nyugdíjpolitika és lakhatási politika terén nem csupán az vonható erőteljesen kétségbe, hogy az Unió hatáskörében áll-e kötelezettségeket előírni a tagállamok felé, hanem az is, hogy a tervezet illetőleg az azon alapuló későbbi esetleges jogalkotás nem ütközne-e a szubszidiaritás elvébe. Aggályos elem a pillér első előzetes tervezetében, hogy olyan elképzeléseket is alapelvi szintre emelne, amelyek ugyan ajánlások formájában részei a foglalkoztatási és szociális terület eddigi eredményeinek, azonban, amennyiben kötelezően követendő mintává válnak, pont az eltérő tagállami helyzetek által indokolt tagállami mozgásteret korlátoznák. Ilyen például az ifjúsági garancia vagy a tartós munkanélküliek számára javasolt integrációs megállapodás és egyablakos ügyintézési pont hangsúlyozása. A fent megjelölt területeken nem lehet kimutatni, hogy a tervezet célját csak az Unió szintjén lehet kielégítően megvalósítani, tekintettel arra is, hogy a szociálpolitika területén az Unió hatásköre leginkább a koordinációra terjed ki. Összességében tehát a szociális jogok európai pillérnek annak megvalósítása esetén olyan tartalommal és eszközrendszerrel kell rendelkeznie, amely tiszteletben tartja a tagállami hatásköröket és a októberi és decemberi európai tanácsi következtetésben lefektetett elveket. 36

37 13. Nyugdíj Nagymértékben értek Egyetértek Nem értek Egyáltalán nem értek Egyetért a bemutatott kihívásokkal? A megfogalmazott elv megfelelően kezeli ezeket a kihívásokat? Szükség van-e uniós fellépésre az említett elv megvalósítása érdekében? 37

38 Van-e egyéb észrevétele vagy javaslata a témával kapcsolatban? Például: Hogyan lehetne jobban kezelni az említett kihívásokat? Hogyan lépjen fel az EU az elv megvalósítása érdekében? Az első előzetes tervezetben meghatározott 20 szakpolitikai terület jórész átfedést mutat a már meglévő uniós szabályozással. Megállapítható továbbá, hogy a tervezet számos olyan területen irányozna elő tagállami kötelezettségvállalásokat, ahol az Unió hatásköre támogatókiegészítő jellegű, vagy egyenesen hiányzik. Következésképpen az Unió nem írhatna elő kötelezettségvállalásokat a tagállamok részéről. A tervezet ezért felveti a lopakodó hatáskör-elvonás veszélyét. Ugyanakkor a bérpolitika, a szociális és egészségügyi ellátások, illetve a nyugdíjpolitika és lakhatási politika terén nem csupán az vonható erőteljesen kétségbe, hogy az Unió hatáskörében áll-e kötelezettségeket előírni a tagállamok felé, hanem az is, hogy a tervezet illetőleg az azon alapuló későbbi esetleges jogalkotás nem ütközne-e a szubszidiaritás elvébe. Aggályos elem a pillér első előzetes tervezetében, hogy olyan elképzeléseket is alapelvi szintre emelne, amelyek ugyan ajánlások formájában részei a foglalkoztatási és szociális terület eddigi eredményeinek, azonban, amennyiben kötelezően követendő mintává válnak, pont az eltérő tagállami helyzetek által indokolt tagállami mozgásteret korlátoznák. Ilyen például az ifjúsági garancia vagy a tartós munkanélküliek számára javasolt integrációs megállapodás és egyablakos ügyintézési pont hangsúlyozása. A fent megjelölt területeken nem lehet kimutatni, hogy a tervezet célját csak az Unió szintjén lehet kielégítően megvalósítani, tekintettel arra is, hogy a szociálpolitika területén az Unió hatásköre leginkább a koordinációra terjed ki. Összességében tehát a szociális jogok európai pillérnek annak megvalósítása esetén olyan tartalommal és eszközrendszerrel kell rendelkeznie, amely tiszteletben tartja a tagállami hatásköröket és a októberi és decemberi európai tanácsi következtetésben lefektetett elveket. 38

39 14. Munkanélküli-járadék Nagymértékben értek Egyetértek Nem értek Egyáltalán nem értek Egyetért a bemutatott kihívásokkal? A megfogalmazott elv megfelelően kezeli ezeket a kihívásokat? Szükség van-e uniós fellépésre az említett elv megvalósítása érdekében? 39

40 Van-e egyéb észrevétele vagy javaslata a témával kapcsolatban? Például: Hogyan lehetne jobban kezelni az említett kihívásokat? Hogyan lépjen fel az EU az elv megvalósítása érdekében? Az első előzetes tervezetben meghatározott 20 szakpolitikai terület jórész átfedést mutat a már meglévő uniós szabályozással. Megállapítható továbbá, hogy a tervezet számos olyan területen irányozna elő tagállami kötelezettségvállalásokat, ahol az Unió hatásköre támogatókiegészítő jellegű, vagy egyenesen hiányzik. Következésképpen az Unió nem írhatna elő kötelezettségvállalásokat a tagállamok részéről. A tervezet ezért felveti a lopakodó hatáskör-elvonás veszélyét. Ugyanakkor a bérpolitika, a szociális és egészségügyi ellátások, illetve a nyugdíjpolitika és lakhatási politika terén nem csupán az vonható erőteljesen kétségbe, hogy az Unió hatáskörében áll-e kötelezettségeket előírni a tagállamok felé, hanem az is, hogy a tervezet illetőleg az azon alapuló későbbi esetleges jogalkotás nem ütközne-e a szubszidiaritás elvébe. Aggályos elem a pillér első előzetes tervezetében, hogy olyan elképzeléseket is alapelvi szintre emelne, amelyek ugyan ajánlások formájában részei a foglalkoztatási és szociális terület eddigi eredményeinek, azonban, amennyiben kötelezően követendő mintává válnak, pont az eltérő tagállami helyzetek által indokolt tagállami mozgásteret korlátoznák. Ilyen például az ifjúsági garancia vagy a tartós munkanélküliek számára javasolt integrációs megállapodás és egyablakos ügyintézési pont hangsúlyozása. A fent megjelölt területeken nem lehet kimutatni, hogy a tervezet célját csak az Unió szintjén lehet kielégítően megvalósítani, tekintettel arra is, hogy a szociálpolitika területén az Unió hatásköre leginkább a koordinációra terjed ki. Összességében tehát a szociális jogok európai pillérnek annak megvalósítása esetén olyan tartalommal és eszközrendszerrel kell rendelkeznie, amely tiszteletben tartja a tagállami hatásköröket és a októberi és decemberi európai tanácsi következtetésben lefektetett elveket. 40