A kapuvári Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium házirendje

Átírás

1 A kapuvári Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium házirendje 2014

2 Tartalomjegyzék 1. A házirend hatálya A házirend nyilvánossága A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok A tanulók közösségei A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása Az iskola működési rendje A tanulók tantárgyválasztása A tanulmányok alatti vizsgák rendje A tankönyvellátás rendje A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében A tanulók mulasztásának igazolása A tanulók jutalmazása A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége A házirend elfogadásának és módosításának szabályai Záró rendelkezések

3 1. A házirend hatálya 1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. 2. A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2. A házirend megtekinthető az iskola irattárában az iskola igazgatójánál az iskola honlapján 3. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: a tanulókat osztályfőnöki órán a szülőket szülői értekezleten 4. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: a tanulókkal osztályfőnöki órán a szülőkkel szülői értekezleten 5. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy ettől eltérően előre egyeztetett időpontban. 3

4 3. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 1. A tanuló kötelessége, hogy: óvja saját és társai testi épségét, egészségét elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének amennyiben ezt állapota lehetővé teszi, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat 2. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat a sportfoglalkozásokon a tanulóknak az utcai (iskolai) ruházat helyett sportfelszerelést (egyen póló, rövidnadrág, tornacipő) kell viselniük a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, testékszert és más balesetveszélyes dolgokat 3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos elvégzi vagy szakorvos részvételével biztosítja a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: fogászat: évente egy alkalommal belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal szemészet: évente egy alkalommal 4

5 a tanulók fizikai állapotának mérése valamint a sportverseny, továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata 4. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal. 5. Az iskola egész területén, valamint a tanulók számára az intézményen kívül szervezett rendezvényeken tilos a dohányzás és az alkoholfogyasztás. 6. Az iskola területén, valamint a tanulók számára az intézményen kívül szervezett rendezvényeken alkohol- és dohánytermék, továbbá a népegészségügyi termékadóról szóló évi CIII. törvény hatálya alá tartozó termék nem árusítható. 4. A tanulók közösségei Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll. 2. Az osztály tanulói maguk közül az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére két fő képviselőt (küldöttet) választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A diákkörök 1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége vagy az iskolaszék. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején az adott lehetőségek figyelembevételével a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor az igazgató dönt 3. A diákköröket nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti 5

6 4. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak a szülők írásbeli engedélyével az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját a diákkör által felkért nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését 5. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük Az iskolai diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. 3. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. 4. A diákönkormányzat jogainak és kötelességeinek gyakorlását a DÖK SZMSZ-e tartalmazza. Az iskolai diákközgyűlés 1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. 2. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanévben az iskola igazgatója a felelős. 3. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. 4. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat vezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. 6

7 5. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskola igazgatója o a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal o az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan o az iskolarádión keresztül folyamatosan o az iskola honlapján tájékoztatja az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és az ellenőrző könyvön keresztül írásban tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezethez fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel. 5. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója o a szülői szervezet választmányi ülésén minden félév elején o az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja az osztályfőnökök: o az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják 6. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: szóban: o a szülői értekezleteken o a nevelők fogadóóráin o a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken 7

8 írásban az ellenőrző könyvben 7. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. 8. A szülők a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, valamint a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 9. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy a szülői szervezettel. 6. Az iskola működési rendje 1. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel hét órától délután tizenhét óráig vannak nyitva. 2. Az iskolába a tanulók a tanítási óra kezdete előtt 10 perccel kötelesek megérkezni. 3. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 0. óra: óra: óra: óra: óra: óra: óra : óra: óra: A második és harmadik óra közti szünet a nagyszünet. Ekkor a tanulók a tantermekben étkezhetnek. 5. Száraz idő esetén a szünetekben a tanulók az iskola udvarán is tartózkodhatnak. A padokon csak rendeltetésszerűen szabad ülni. 6. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét 8.00-tól ig csak a szülő személyes, 8

9 vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) írásos engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 7. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik óra és óra között. 8. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. 9. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat. Az egyes helyiségek használati rendje az adott tanteremben került elhelyezésre. 10. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. 11. Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgok vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 50%-a, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 7. A tanulók tantárgyválasztása 1. Az iskola helyi tanterve a tanulók számára az alábbi választható tantárgyak tanulását biztosítja: 5. évfolyamon: angol vagy német emelt szinten 11. és 12. évfolyamokon felkészítés az emelt és a középszintű érettségi vizsgákra a kötelező vizsgatárgyakból: magyar nyelv és irodalom történelem 9

10 matematika angol nyelv német nyelv és a választható vizsgatantárgyakból: informatika biológia fizika kémia földrajz testnevelés 2. Az iskola igazgatója minden tanév áprilisában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, valamint a felkészítés szintjéről. 3. A szülő és a tanuló közösen minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással, valamint a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek. 4. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással, valamint a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának. 5. A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással, valamint a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. 8. A tanulmányok alatti vizsgák rendje A tanulmányok alatt a diák különböző vizsgákat tehetnek, amelyek nem ismételhetők meg. A vizsga díjtalan és nem nyilvános. Azt a vizsgázót, aki az írásbeli, vagy a szóbeli vizsgán előzetes figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, és csak az osztály megismétlésével folytathatja tanulmányait. 10

11 1. Osztályozó vizsga A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához vagy adott tantárgyból az osztályzat megszerzéséhez a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie. Ha magántanuló státusza miatt osztályozóvizsga letételére kötelezték. A megengedhető időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet. Egyéb ok miatt az igazgató engedélyezte számára az osztályozóvizsga letételét; Olyan tantárgyból jelentkezett előrehozott érettségi vizsgára, amelyet még az adott tanévben vagy a további években tanul. Ilyen esetben az igazgató akkor engedélyezi a vizsgát, ha az adott tantárgyból félévkor vagy az előző tanév végén legalább jó osztályzata volt, és az osztályfőnök, valamint a szaktanár ezt javasolja. A jelentkezés módja és ideje Az osztályozó vizsga ideje előrehozott érettségi vizsga esetén április, más esetben a szorgalmi idő vége. Az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. Az osztályozó vizsgára legalább egy hónappal a vizsga előtt írásbeli kérelmet kell benyújtani az iskola igazgatójának. Az osztályozó vizsga követelményei Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelménye megegyezik a helyi tanterv követelményeivel. (A pedagógiai program részeként megtekinthető az iskola honlapján.) 11

12 2. Javítóvizsga A javítóvizsgára utasított tanuló az igazgató által megállapított napon (augusztus utolsó hete) javítóvizsgát tehet. Sikertelen javítóvizsga esetén a tanulónak az előző osztályt meg kell ismételnie. Ha valaki igazolatlanul távol marad a vizsgától, annak meg kell ismételnie az évfolyamot. A javítóvizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelménye megegyezik a helyi tanterv követelményeivel. (A pedagógiai program részeként megtekinthető az iskola honlapján.) 9. A tankönyvellátás rendje A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló évi CCXXXII. számú törvény 4. (2) bekezdése alapján az iskolának biztosítania kell, hogy a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre, ha a tanuló: tartósan beteg, a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él, nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. A normatív kedvezményre jogosult tanulók ingyenes tankönyvellátásához a tartós használatra készült tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján kell a jogosult tanulók rendelkezésére bocsátani. Az ingyenes tankönyvellátás keretében kapott könyvtári tankönyveket a tanulónak le kell adnia az iskolai könyvtárnak, ha iskolaváltoztatás miatt tanulói jogviszonya megszűnik, 12

13 ha az ingyenes tankönyvellátásra való jogosultsága megszűnik, a jogosultság megszűnését követő 15 napon belül. Az intézményvezető minden év június 10-ig köteles felmérni, hány tanulónak kell vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő tankönyvkölcsönzés útján, hányan kívánnak használt tankönyvet igénybe venni vagy új tankönyvet vásárolni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell felmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igénybejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. A szülő köteles az iskolát tájékoztatni, ha a tankönyvosztás időpontjáig az igényjogosultság megszűnik. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatást az iskolai könyvtári készlet erejéig, szülői kérvény esetén biztosítjuk. A kölcsönzött tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni a tanulói jogviszony fennállása alatt. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsöntankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. A kártérítési kötelezettség mértékének megállapítása a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályzat alapján történik. 10. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért 13

14 az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért 2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 3. A tanítási órák után a tanuló köteles a padját tisztán és üresen hagyni, székét a padra feltenni. 4. Az osztályterem az osztályfőnök engedélyével, kizárólag oktatással és az osztályközösség életével kapcsolatos anyagokkal dekorálható. 5. A tanuló kérdéseivel a pedagógust az óraközi szünetekben és a tanítási idő után az igazgatót a fogadó óráján keresheti fel 6. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: osztályonként két-két hetes 7. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai: gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta, térkép, stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint) a szünetben a termet kiszellőztetik az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát a tanítási nap végén figyelmeztetik a tanulókat a székek feltevésére a padokra, a padok tisztán és üresen hagyására. 8. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős 14

15 tanulóközösségeket az iskolai munkaterv tartalmazza. 9. Iskolai ünnepségeken a tanulóknak egyenruhában kell megjelenniük. Az egyenruha lányok számára matrózblúz és sötét (kék vagy fekete) szoknya, fiúk számára fehér ing, sötét (kék vagy fekete) nadrág. 11. A tanulók mulasztásának igazolása 1. A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. 2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést indokolt esetben az iskola igazgatója adhat. 3. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. 4. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül szülői orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. 5. A tanuló mulasztott órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. 6. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül-e, az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri a negyvenöt percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül. 7. Nyelvvizsgára, nemzetközi informatikai vizsgára, egyéb nemzetközi vizsgára és az előrehozott érettségi vizsga írásbeli vizsgarészére történő intenzív felkészülés céljából a tanuló a vizsganapokon kívül egy tanítási napot vehet igénybe, amely a vizsgát közvetlenül megelőző tanítási nap. B és C típusú nyelvvizsgára egyaránt egy nap felkészülési időt biztosítunk. Nyelvvizsgák esetében ez a 15

16 kedvezmény idegen nyelvenként és nyelvvizsga-típusonként egyszer vehető igénybe. Feltétele: a tanulónak be kell mutatnia az írásbeli és szóbeli vizsga, egyéb nemzetközi vizsga időpontját tartalmazó hivatalos levelet az osztályfőnöknek. 8. Megyei versenyek döntője előtt a verseny napjain kívül egy, országos versenyek előtt szintén egy tanítási napot fordíthat felkészülésre, ha a szaktanár és az igazgató ezt indokoltnak látja. Az igénybevétel módját és idejét a szaktanár határozza meg. 9. Iskolai vagy városi versenyen résztvevő tanuló két órával (120 perc) korábban, megyei versenyen résztvevő tanuló a szaktanára által meghatározott időpontban mehet el a tanítási órákról. Az OKTV iskolai fordulóján részt vevő tanulóink 12 órától kapnak felmentést az iskolai foglalkozásokon való részvétel alól. 10. Sportversenyekkel és egyéb esetekkel kapcsolatban a szaktanár javaslatának meghallgatása után az igazgató dönt. 11. A 12. évfolyamon a felsőoktatási intézmények által szervezett nyílt napon egy tanuló legfeljebb két intézményben vehet részt. 12. A tanulók jutalmazása 1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. 2. Az iskolában a tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret munkaközösségi dicséret osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret 16

17 3. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. 4. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 5. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 13. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 1. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti vagy a tanulói házirend előírásait megszegi vagy igazolatlanul mulaszt fegyelmi büntetésben lehet részesíteni. 2. Az iskolai fegyelmi büntetések formái: szaktanári figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki megrovás igazgatói figyelmeztetés igazgatói megrovás tantestületi figyelmeztetés tantestületi megrovás eltiltás a tanév folytatásától kizárás az iskolából. 3. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. Ha egy tanuló az adott tanévben három szaktanári figyelmeztetést kapott, a legközelebbi fegyelmi vétségnél már csak súlyosabb fegyelmi büntetést kaphat. 4. A fegyelmi büntetések a félév és a tanév végi magatartás értékelésében is megjelennek. Ha a tanuló a tanév során szaktanári figyelmeztetést kapott, akkor magatartása nem lehet jobb jó, ha osztályfőnöki figyelmeztetést kapott, akkor változó, ha igazgatói figyelmeztetést kapott, akkor rossz minősítésűnél. 17

18 5. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az igazgatói megrovás büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása a szándékos károkozás az iskola nevelői, alkalmazottai és tanulói emberi méltóságának megsértése 6. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. 7. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 8. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg. 9. Az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az iskolában az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást (a továbbiakban: egyeztető eljárás). Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló, ha a kötelességszegő kiskorú, a szülő figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a sértett, ha a sértett kiskorú, a szülő hozzájárult. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülőaz értesítést kézbevételétől számított öt tanítási napon belül írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezet 18

19 eredményre. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehat vitatni, illetve az iskola közösségében nyilvánosságra lehet hozni. 14. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik. Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, értékes órát stb.) valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével rendkívül szükséges esetben hozhatnak. Ilyen esetben az iskolába érkezéskor a nagyobb értékű tárgyat a tanulók leadhatják megőrzésre az iskolatitkári irodában. 2. Mobiltelefont és más informatikai eszközt a tanulók az iskolába csak szülői engedéllyel hozhatnak. Amennyiben a nevelő másként nem határoz, a tanórán kötelesek kikapcsolt állapotban a táskájukban tartani a készülékeket. Tilos mobiltelefonnal, valamint egyéb informatikai eszközzel engedély nélkül kép- és hangfelvételeket készíteni. Tilos a másokat zavaró zajkeltés (pl. zenehallgatás telefonról, mobileszközről és egyéb hanghordozóról). A tiltás vonatkozik a lyukasórára, helyettesített órára, tanítási órákat megelőző időszakra, óraközi szünetekre és azokra a napokra is, amelyek nem szigorúan az órarend szerint szerveződnek (diáknap, projektnap, tanévzáró napja stb.) Aki ezen utasításokat megszegi, fegyelmező intézkedésben részesül. 3. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot vagy informatikai eszközt, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a 19

20 nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig. Első alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot vagy informatikai eszközt a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az iskola csak a szülőnek adja át. 15. A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége 1. A tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik legalább az egy évfolyamra járó tanulókat érinti. 2. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének legalább az egy évfolyamra járó tanulók minősülnek. 16. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1. A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. 2. A házirend elfogadása és módosítása előtt ki kell kérni az iskolai diákönkormányzat és a szülői szervezet véleményét. 3. A házirendet és annak módosítását a nevelőtestület fogadja el. 20

21 17. Záró rendelkezések 1. Ez a házirend jén lép hatályba. 2. A házirendet a nevelőtestület a hatályba lépést követően évente felülvizsgálhatja. 3. A házirendet a nevelőtestület a jei értekezletén elfogadta. 4. A szülői munkaközösség és a diákönkormányzat a házirendben foglaltakat megtárgyalta, azzal egyetértett. Kelt: Bernád Csaba igazgató a szülői szervezet elnöke a diákönkormányzat vezetője 21