A GM-NÖVÉNYEK ENGEDÉLYEZÉSÉNEK EDDIGI EURÓPAI/HAZAI TAPASZTALATAI (III. Parlamenti Nyílt Napok a géntechnológiai úton módosított szervezetekről)

Átírás

1 A GM-NÖVÉNYEK ENGEDÉLYEZÉSÉNEK EDDIGI EURÓPAI/HAZAI TAPASZTALATAI (III. Parlamenti Nyílt Napok a géntechnológiai úton módosított szervezetekről) május 18. (csütörtök) A rendezvény szervezői: GMO-Kerekasztal Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága Magyar Ökotoxikológiai Társaság Helyszín: Országgyűlés Irodaháza (Budapest, V. kerület, Széchenyi rakpart 19.) VII. emeleti tanácsterem Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága elnökének köszöntője FONT SÁNDOR (Fidesz), az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának elnöke: Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntöm mindazokat, akik elfogadták az erre a mai konferenciára való meghívást, és természetesen külön szeretném köszönteni azokat és itt elsősorban Darvas Béla professzor úrra gondolok, akik ennek a szervező hátterét biztosítják. Én végig próbáltam követni azt a levelezést, amit a szervezők végeztek, és hogy hogyan próbálták regulázni az itteni jelenlétet, illetve a felszólalást, a kivetítést és minden egyebet, már önmagában ez egy komoly előkészületi munka volt ez, úgy érzem, a rangját emeli ennek a rendezvénynek. Ez a rendezvény egyben egy visszaemlékezés is, én legalábbis így gondolom, és amikor a szervezőkkel beszéltem, hála istennek ők is így gondolták, mert 2006-ban Magyarországnak meg kellett válaszolnia egy kérdést: szabályozza-e saját nemzeti törvénnyel az együtt-termesztést a hagyományos, a bio- és a genetikailag módosított növények termesztésében, vagy pedig hagyja, márpedig akik nem szabályozzák, ahogy hagyják, hogy az Unió általános irányelvei szerint kerüljön szabályozásra ez az együtttermesztés, az pedig a megengedést tartalmazta a genetikailag módosított növények esetében. Az akkori kormány egy kicsit hezitált, de végül benyújtotta az úgynevezett koegzisztenciatörvényt, amellyel szemben nekünk egész komoly kifogásaink voltak a nekünk alatt az akkori ellenzéki oldalt, a Fidesz és a KDNP ellenzéki oldalát kell mondanom, és igen határozott és a törvény szellemiségét megfordító módosító indítványokat kezdtünk el benyújtani. De hozzáteszem, hogy az akkori eljárási rend szerint ez úgy működött, hogy a kormány benyújtotta ezt a törvényt, az a kijelölt, elsőszámú főbizottsághoz érkezett az általános vitára való alkalmasság tekintetében, az akkor a Mezőgazdasági bizottság volt, amelynek akkor is az elnöke voltam, és ugyan az ellenzék nem lehet többségben ez érthető egy bizottságban, de a bizottsági vita végén olyan érvekkel próbáltuk megmagyarázni, hogy miért nem lesz ez így jó, hogy a kormányoldali képviselők egynéhánya sem támogatta ennek a törvénynek az általános vitára való alkalmasságát. Nagyonnagyon ritkán szokott bekövetkezni, hogy amikor egy kormány benyújt egy törvényt, a saját frakciója a vita alkalmasságát, tehát a legelső lépést, amellyel

2 2 tovább lehetne vinni a parlament felé a törvényt, ezt megakadályozza. Akkor látszódott, hogy a baloldalon belül is komoly viták vannak ebben az ügyben, és akkor azt javasoltuk, hogy kerüljön sor ötpárti egyeztetésre, majd pedig hogy ezt a kérdéskört most már kezdjük el kibeszélni, ne csak mendemondák alapján, hogy ez miért jó, és miért nem jó, és mi lesz a következménye, hogyha lesz ilyen termesztés, meg annak, hogyha nem lesz ilyen tömegtermesztése a GMO-s növényeknek, és Ángyán József képviselőtársammal, akivel döntő többségében ezeket a nagyon kritikus módosító indítványokat megfogalmaztuk, azt javasoltuk, hogy erről egy nyílt vitanapot kezdeményezzünk a Parlament Felsőházi üléstermében. Ez a vitanap megtartásra is került, egy könyvet adtunk ki róla, amelynek az a címe, hogy: Mezőgazdasági géntechnológia Elsőgenerációs GM-növények, szó szerinti jegyzőkönyv. Egy bestseller lett a könyv. Megmondom őszintén, hat vitanapot tartottunk akkor, a 2006 és 2010 közötti parlamenti ciklusból, és két könyvből, két kiadványunkból nagyon-nagyon kevés van, az egyik ez, az elsőgenerációs GM-növényekről tartott egész napos vitanapunkról szóló, a másik pedig a bor élettani hatásáról tartott parlamenti vitanapunkról szóló könyv az, amelyből már csak kuriózumszámban lehet fellelni kiadványt. De megnyugtatok mindenkit, hogy a parlament elektronikus rendszerén mind a két anyag, sőt minden, a parlament keretében, a bizottságok által szervezett vitanapok anyaga, szó szerinti jegyzőkönyve megtalálható természetesen. Azért merek jó szívvel emlékezni erre a rendezvényre, mert társbizottságokat kértünk meg, hogy legyenek a segítségünkre, adják a nevüket ehhez a vitanaphoz, így aztán az Egészségügyi bizottság, a Környezetvédelmi bizottság az akkori nevén és a Gazdasági bizottság is csatlakozott hozzánk társrendezőként, fővédnöknek pedig az akkori köztársasági elnök urat, Sólyom Lászlót és Vizi E. Szilvesztert, a Tudományos Akadémia elnökét kértük meg. Nyugodtan mondhatom, hogy aki elolvassa majd, netán az elektronikus felületen újra megnézi ennek a november 22-ei vitanapnak a szó szerinti jegyzőkönyvét, láthatja a megjelent, regisztrált vendégek névsorát is, nagyon széles körben hívtunk meg vendégeket, csak hogy érzékeltessem ezt, ott voltak egyébként a fajtatulajdonosok magyarországi képviselői is, és természetesen mindazok a tudósok, akikről tudtuk akkor, hogy már elég komoly időszakot töltöttek el egyes területek vizsgálatával. Ezek közül az előadók közül jó néhányat most is itt látok, hála istennek! Az egész rendezvénynek az egyik fordulópontja az volt, én úgy érzem legalábbis persze ezt politikusi fejjel mondom, nem a tudományos előadások tekintetében, hogy meghívtuk Gráf József akkori földművelésügyi minisztert is, aki meg is jelent, épp kormányülésről jött, azon a napon volt a kormánynak egy nagyon fontos döntése pontosan erről a benyújtott törvénytervezetről, hogy akkor ennek mi legyen a végkimenetele, és a miniszter úr ott jelentette be, hogy a kormány gyakorlatilag befogadja az Ángyán Józseffel kezdeményezett nagyon megváltoztató módosító indítványaink döntő többségét, nem mindegyiket, de a döntő többségüket, ezzel új profilt szabunk ennek a törvénynek, és hogy az ötpárti kezdeményezésre akkor már elkészült szöveges verziót a kormány végül is támogatni fogja. Ez egy rendkívül nagy áttörés volt, mert ekkor vált egyértelművé, hogy a magyar társadalom képviseletében a parlamentben helyet foglaló pártok mindegyike ellenezni fogja a GM-növények köztermesztésbe vonását, és ennek alapjául megszületett ez az ominózus,

3 3 azóta is sokat emlegetett most gyorsan kinyomtattam magamnak is 53/2006. számú. XI. hó 29-ei dátumozású országgyűlési határozat a géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar stratégiáról. Hála istennek ez a stratégia, én úgy gondolom, azóta is tartja magát. A kijelölt időpont szerint majd délután 2 órakor erről bővebben szeretnék beszélni. Én úgy gondolom, hogy van most mire emlékezni, és van mit elemezni az elmúlt több mint tíz év óta, hiszen elsőként Magyarország, Ausztriával vállvetve, 2006-ban Ausztriával vállvetve voltunk azok, akik kategorikusan tiltakoztunk a GMO-s növények köztermesztésbe vonása ellen, és idő közben alakult úgy a politikai helyzet Franciaországban és Németországban, aki erre az időszakra is vissza tud emlékezni, tudja, hogy Angela Merkel első kancellársága idején vált egyértelművé, hogy ő is ellenzi, és át tudta vinni a kormányon és a törvénykezésen a tiltás magatartásformáját, majd pedig Sarkozy köztársasági elnök úr Franciaországban való megválasztás hozott ott is egy nagy áttörést, amikor Franciaország is teljes egészében a tiltás mellé állt, ezzel döntő többségében egy nagyon nagy, erős támogatói kör alakult ki az Európai Unióban. Persze ismerjük az azóta is heterogén álláspontokat, de ez már messze nem azt az erőt és azt az országtömegeket képviseli, mint ami környékén volt. Én azt kívánom a tanácskozásnak, hogy hasonlóan értékes anyagot állítsanak össze az előadásai következtében, úgy láttam, az előadók megszólítása, az anyagaik beérkezése alapján, hogy erre jó nagy esélyünk van, és hogy utána az itt részt vevők, és persze magunk is és köszönöm, hogy a tudósítók, többek között az MTI jelen van az ülésen minél szélesebb körben ismertessük meg az álláspontokat. Soha nem kívántuk, 2006-ban sem kívántuk ezen a parlament nyílt napon, hogy valakit meggyőzzünk, hogy mi miért ezt gondoltuk, de azt fontosnak tartottuk, hogy legalább tájékozódjon, hogy mi a vita lényege, és hogy miért gondolja az egyik vagy a másik fél, támogató vagy ellenző fél, hogy az őszerinte így lenne jó vagy így lenne rossz, hogyha a másik álláspontját fogadnánk el; ezt mérlegelje maga az állampolgár, maga a fogyasztó, most így mondom a végszót, hiszen itt az élelmiszer az izgalmas kérdése ennek az egész kérdéskörnek. Eközben természetesen rendkívül érdekes lépések történtek az Európai Unióban, amelyek elvezettek egy Szövetség a GMO-mentes Európáért című kezdeményezéshez a miniszter úr részéről, most pedig éppen a GMOmentes jelölés és védjegy kérdéskörében léptünk tovább, de mint említettem ennek tartalmi és részletes részét délután szeretném majd kifejteni. Elnézést kérek, úgy adódott, hogy a parlament legizgalmasabb szakasza, a költségvetés épp erre a hétre került kitűzésre, és tegnap óta és péntek éjszakáig majdnem 24 órás üzemmódban dolgozunk, ezért nem tudok jelen lenni a nap további részében, kizárólag majd a 14 órakor számomra lehetőségként megadott felszólalási időkeretre fogok újra visszatérni. Köszönöm szépen. Sok sikert a mai konferenciához! (Taps.) Sallai R. Benedek, az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága elnökének köszöntője SALLAI R. BENEDEK (LMP), az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke: Szép jó napot kívánok valamennyiüknek! Én is nagy

4 4 tisztelettel köszöntöm önöket! Kicsit feszengve állok itt a fideszes pult mögött, ugyanakkor némi hálával is, mert meg szeretném köszönni az Országgyűlés Hivatalának és a Fidesz-frakciónak, hogy a rendelkezésünkre bocsátotta a szervezéshez szükséges hátteret, és köszönöm a Mezőgazdasági bizottságnak, hogy mögé állt ennek a rendezvénynek, és felkarolta azt, hogy létrejöhessen ez a tanácskozás, konferencia. Alapvetően amiről felvezetőként és a konferencia üzeneteként vagy témájaként szeretnék beszélni, az nem annyira politikai, mint inkább családi kérdés, ugyanis arról szeretnék beszélni, hogy mi lesz a gyermekeimmel, mit fog hozni a XXI. század, mi lesz az élelmiszer-ellátás biztonságával, mit fog hozni milliárdoknak az a kihívás, amivel a XXI. század szembesítette a világot, merre fog menni az élelmiszer-termelés, merre megy a mezőgazdaság, terméshozamban fogunk gondolkodni vagy hatékonyságban fogunk gondolkodni, esetleg beltartalmi értékben, és a minőségi éhezés megszüntetésének a szándékával próbálunk visszakanyarodni oda, hogy hogyan tudjuk családtagjainknak, rokonainknak, hozzátartozóinknak a legjobb minőségű élelmiszert biztosítani, mi a jövő, merre megyünk? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása nyilván elválaszthatatlan attól, hogy a biotechnológia milyen lehetőségeket és milyen kihívásokat kínál. Erről kell leginkább beszélni, és nem szeretnék hosszan előszót mondani, azért, mert Darvas Béla professzor úr ezt még tegnap éjszaka megtette, ugyanis a saját blogjában egy rendhagyó előszót tett közzé, nem tudom, hogy hányuknak volt ideje még esetleg megnézni tegnap éjszaka óta, de az előszóban nagyjából kitért mindarra, amit el kellene mondani. Gondoljanak bele, hogy milyen gyorsan telt ez idő, milyen közel vagyunk 2005-höz, elrohant az idő, mióta a GMO-Kerekasztal legelőször létrejött, hogy önkéntes munkával, feladatelvállalással, lelkesedéssel és szorgalommal megteremtse annak a gondolkodásnak a színterét, amelyen ezekről a XX. század végi, XXI. századi kihívásokról egyáltalán beszélnünk kell. Viszont ha már lehetőségem van köszöntőt mondani, akkor csak azért, hogy ne tűnjön úgy, hogy mindig mindenben csak helyeslek rögtön felvetek majd két kérdést a Rendhagyó előszóból a professzor úrnak, ugyanis először is azt írta: Az elutasítás természettudományos indoka környezettudományi, emiatt sohasem vonatkozott a GM-szója importjára, amin Európában és hazánkban is a háziállatok egy részének takarmányozása alapul.. Valamikor a 90-es évek közepén kellett elkezdenem sajnos a tanulmányok miatt a biotechnológiával egyáltalán szembesülnöm, hogy mi is ez, és a 90-es évek közepe óta mindig felmerül bennem a kérdés, hogy vajon valóban csak tudományos kérdés ez, nincs ebben egyáltalán etikai kérdés, nem merül fel az erkölcs kérdése ezekben a témákban? Vajon csak természettudományos alapja van annak, amit a magyar társadalom érez ezekkel a növényekkel kapcsolatban? Szerte az országot járva munkám miatt nagyon sokszor szembesülök olyannal, hogy pont az az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy az ilyen jellegű, elvileg tudományos kérdésekben hogyan lehet megteremteni annak a konfliktusnak a harmóniáját, amit itt a különböző érdekelt felek kutatnak. Vajon a tudományos világ, konkrétan a tudomány, a biotechnológia, az agrártudományok, de konkrétan a politika és az üzleti élet közös metszete hol van? Mikor van az, amikor a politikai döntéshozás felülírja a tudományos szempontokat? Mikor van az, amikor a társadalom igényei esetleg befolyással vannak a tudományos eredményektől eltérő hatásokra? És hol van az a metszet, ahol mindezeknek az együttes figyelembevétele

5 5 megtörténhet? Nagyon bízom benne, hogy a mai nap folyamán erre is lesz lehetőség. Bocsánat, még egy idézet a Rendhagyó előszóból: A transzgenikus növényfajták kora, úgy tűnik, hamarosan bealkonyul, bár termékeikkel még sokáig küzdünk majd. Azt gondolom, hogy ezen megállapításról a mai nap folyamán még kell hogy beszéljünk egy pár szót, hogy vajon mit hoz ez a következő időszak előttünk, milyenek lesznek a lehetőségeink, mi az, ami veszélyt jelent, mi az, ami lehetőséget jelent, és hogy tudjuk visszaadni az embereknek azt, hogy valójában mind a tudomány, mind a politika, mind az üzleti élet abból a szempontból tudja meghozni döntéseit, hogy az emberek életminőségét egyaránt javítani tudjuk. Hogyha ezzel a küldetéssel fogunk neki a tanácskozásnak, azt gondolom, akkor csak jó úton járhatunk, és bízom benne, hogy különböző szempontokból mind a tudományos életből, mind a politikai szempontokból megtaláljuk azt a közös utat, ami előremutatóan irányt mutat a XXI. századi Magyarországnak és annak, hogy családtagjaimnak és hozzátartozóimnak egy egészségesebb, hosszabb, lehetőségekkel telibb élet legyen biztosított, csakúgy, mint önöknek valamennyiüknek. Kellemes időtöltést, érdekes és élénk vitákat és hasznos napot kívánok valamennyiüknek, és még egyszer nagyon köszönöm a meghívást, és megtiszteltetés, hogy itt lehetek. Köszönöm szépen. (Taps.) Major Jenő PhD, a Magyar Ökotoxikológiai Társaság alelnökének köszöntője MAJOR JENŐ PhD, a Magyar Ökotoxikológiai Társaság alelnöke: Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Konferencia! Hölgyeim és Uraim! Csak az időspórolás okából veszem elő a papírt. A Magyar Ökotoxikológiai Társaság mint a jelen konferencia társszervezője alelnökeként tisztelettel üdvözlöm a konferencia résztvevőit! Engedjenek meg az én részemről is egy pár rövid gondolatot! Magyarország az 1970-es és a 90-es évek közepe közötti húsz évben szomorú módon vezette a világ halálozási statisztikáit mind a daganatos, mind a szív- és érrendszeri megbetegedések terén, és hasonlóan rossz eredményeket mutatott az anyagcserét, az immunrendszert és az idegrendszert érintő úgynevezett nem fertőző krónikus megbetegedések vonatkozásában is. Bár mára némileg talán nem is némileg javult a helyzet, a javulással még távolról sem lehetünk elégedettek. Ezen megbetegedések egyik közös tényezője, hogy részint kialakulásuk, részint az elhatalmasodásuk hátterében az esetek túlnyomó többségében emberi tevékenység következtében a környezetbe került vegyi anyagokkal történő találkozás, expozíció áll. Ebben azonban van egy jó hír is: ezen környezeti kémiai tényezőkre éppúgy érvényes Semmelweis Ignác azon felismerése, amely őt a világ valaha élt tíz legnagyobb orvosa közé emelte, mint a baktériumokra, nevezetesen hogy a kóroki tényező eliminálása a környezetből megelőzi, preventálja a betegség kialakulását, ezt nevezzük primér prevenciónak, a primér prevenció legfontosabb eszköze pedig a megfelelő szabályozás. Magyarország itt is büszke lehet, hiszen a világ első átfogó ilyen jogi szabályozása a miénk, ez a kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvény, amely hat, illetve nyolc évvel előzte meg az Európai Unió két hasonló jogszabályát, az úgynevezett REACH és CLP rendeleteket. Mind a magyar törvény, mind az Európai Unió rendeletei joggal hirdethetik, hogy rendelkezéseik, jogi aktusaik tudományos bizonyítékokon alapulnak.

6 6 Itt azonban van egy komoly probléma, egy komoly diszkrepancia, tehát nemcsak itt látunk diszkrepanciát, hanem van egy alapvető diszkrepancia is. A jogalkotás, hasonlóan a közvéleményhez és az ipari lobbik igényeihez, determinisztikus, vagyis igen-nem válaszokat vár a tudománytól, hiszen így tud támadhatatlan szabályokat alkotni, azaz egy adott vegyi anyag mutat-e konkrét, a környezetünkre vagy az egészségünkre káros hatást, igen vagy nem, vagy egy adott eljárásból következően kerülhet-e ki ilyen káros anyag a környezetbe, és ez hathat-e az emberi szervezetre, igen vagy nem? A tudomány azonban, minthogy az általa vizsgált természeti törvények valószínűségi, azaz sztochasztikus jellegűek, gyakran nem tud ilyen választ adni. Egy példát engedjenek meg erre! Hány fokon is fagy meg a víz? A determinisztikus, a köznapi ember számára szóló válasz az, hogy a víz nulla Celsius-fokon fagy és 100 fokon forr. A tudomány szemszögéből azonban a víz csak meghatározott tisztasági és külsőnyomás-viszonyok között viselkedik így, mutatja ezeket a halmazállapot-változásokat, bármelyik paraméter eltérése esetén azonban más hőmérsékleten fog a halmazállapot-változás bekövetkezni. A tudomány tehát nem tud erre az egyszerűnek tűnő kérdésre determinisztikus választ adni, csak sztochasztikust, azaz lehet, illetve van olyan körülmény, amikor egy konkrét jelenség bekövetkezik, de nem okvetlenül, minden körülmények között. Így van ez a környezet- és egészségkárosító kémiai hatások esetében is, ami komoly diszkrepanciát jelent a válaszra irányuló determinisztikus igény és a választ adni képes sztochasztikus lehetőség között. Ezt a diszkrepanciát nyilván fel kell oldani, ahhoz pedig, hogy feloldható legyen, párbeszédre van szükség a jogalkotók és a tudomány művelői között, nemcsak a tudomány művelőinek egymás közt, hanem a jogalkotás és a tudomány művelői között is. Pontosan erre szolgálnak az ilyen alkalmak, mint ez a mai konferencia, hiszen így lehetséges a tudományos bizonyítékokon alapuló, megfelelő jogi szabályozás megvalósítása. A Magyar Ökotoxikológiai Társaság nevében éppen ezért, ennek érdekében kívánok önöknek sikeres, eredményes tanácskozást. Köszönöm szépen. (Taps.) ERTSEY ATTILA, a Nádasdy Alapítvány elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel üdvözlöm a jelenlévőket! Ertsey Attila vagyok, a Nádasdy Alapítvány elnöke, kollégámmal, Sallai R. Benedekkel az ülés levezető elnöke, és egyúttal kérem az első előadót a pódiumhoz. Darvas Béláé a szó. Darvas Béla DSc (MÖTT és GMO-Kerekasztal): A Btkukoricák környezetanalitikai, ökotoxikológiai és dietetikai vitái DARVAS BÉLA DSc (MÖTT, GMO-Kerekasztal): Tisztelt Tanácskozás! Az én előadásom vállalkozik arra is, hogy az általános adatokat ismertesse, tehát igyekszem elmondani azokat a statisztikai adatokat, amelyek a módosított növények területére vonatkoznak, de a közvetlen, szűk témám majd az úgynevezett rovarrezisztens növényeknek a környezetanalitikai, ökotoxikológiai és dietetikai vitái. Az iparnak az adatbázisa szerint a GM-növényeknek vagy a módosított növényeknek öt fontos válfaját találhatjuk ma a gyakorlatban, ezek között meghatározó súlyú a növényvédelmi célú módosítás, ami ezeknek a módosításoknak a 80 százalékát teszi ki. 13 százaléka tartozik az összetételmódosításokhoz, 6 százaléka a hímsterilitáshoz, ez elsősorban az olajrepcét

7 7 érinti, és az igazán érdekes terület, ami például a stressztűrés, amibe a szárazságtűrő növények tartoznak, az bizony csak egy icipici, vékony rétege ennek. Hozzá kell tennem, hogy az első két előadás transzgenikus növényekről fog beszélni és a transzgenikus növényeket járja körbe, ez a mai gyakorlatunk egyébként, és amiért nagyon fontos ez a konferencia, az azoknak az új eljárásoknak a megjelenése, amelyeket genomszerkesztésnek hívunk, amelyek véleményem szerint a magyarországi törvénykezést is kell hogy érintsék a jövőben, tehát értékelni kell majd, hogy mit jelent a magyarországi és az európai törvényekre nézve is ezeknek az új géntechnológiai eljárásoknak a megjelenése. Úgyszintén az iparnak az adatbázisából látjuk azt, hogy fajtacsoportokat tekintve itt az egyszeres módosítások vannak csak feltüntetve mely növények a fő érintettek. Európai nézőpontból két dologra szeretném felhívni a figyelmet. Az egyik a burgonyának a megjelenése, amiből Európában nincsenek bejelentett fajtacsoportok, valószínűnek tartom, hogy Pusztai Árpád munkássága az, ami a fajtatulajdonosokat visszatartotta. Itt jelen meg igen nagy százalékban a növénykórtani területet érintő módosítás, tehát a vírusos betegségek elleni és a burgonyavész elleni módosítások, ilyenek nincsenek bejelentve például az Unióban, de rendkívül magas az úgynevezett Bt-növények, tehát a burgonyabogár ellen módosított növények száma is, amelyeket nem találunk az Európai Unióban bejelentve. Egy másik növényre szeretném még felhívni a figyelmet, ez a módosított papaja, amely olyan országokban is engedélyezve lett fogyasztásra, amelyeket a világ egyik legszigorúbb területének lehet minősíteni, ez a vírusellenálló papaja Japánban is engedélyezett élelmezésre. Két különböző dolog, hogy mennyi fajtacsoport van engedélyezve, és a másik dolog, hogy mennyi kerül ebből a gyakorlatba, és melyek azok a módosítások, amelyek gyakorlatba kerülnek. Ezen az ábrán ezt látjuk. Két olyan növény van, amely rendkívüli módon érintett, tehát a világ termelésének rendkívül nagy százaléka tartozik hozzájuk. Módosított a szójának a 78 százaléka, a vetésterület 78 százalékán módosított szóját termelnek, nem is véletlen, hogy Európa számára, amelynek a növényifehérjepiaca szójára támaszkodik, a dél-amerikai szóján keresztül teljes mértékben érintett, és megoldhatatlan jelen pillanatban ennek a lecserélése, ezért aztán ebből a szempontból a magyarországi törvények is csak félig teljesülnek, tehát Magyarországon vetésmoratórium van, és nem tényleges moratórium. A másik a gyapot ezek közül a növények közül, amelynek ez talán nem annyira világos a mi számunkra nemcsak textilipari vonatkozása van, hanem a visszamaradó nagymennyiségű gyapotmagpogácsa az állatok takarmányozásában is megjelenik. Hogyha a GM-növény-termesztőket nézzük, akkor lényeges változás itt nincs, a termesztők meghatározó része az amerikai kontinensen található, hozzájuk tartozik még India. Ha alul azt a nagyon pici térképet meg tetszenek nézni, ott viszont az van feltüntetve, hogy melyek azok az országok, ahol a jelölés köteles, vagy ahol kötelesen kell alkalmazni, és melyek azok, ahol nem. Azt látjuk, hogy a fő termesztők közül az Egyesült Államokban, Argentínában és Kanadában nem kötelesek jelölni az ilyen élelmiszereket és takarmányokat. Valamilyen jellegű jelölési kötelezettség van Brazíliában most nem tudom, hogy Argentínát mondtam, ahol nem, ugye?, tehát Brazíliában és Indiában van valamiféle jelölési kötelezettség. Európai országot fel sem lehet tüntetni százalékban ezen a térképen, tudjuk azt, hogy ilyen százezres nagyságrendben

8 8 Spanyolország termel ilyen növényeket, de erre százalékban fel sem férhet ide, a nagytermesztők közé. Innen kezdődik a tényleges előadásom, tehát ezek az ilyen általános statisztikai adatok voltak, amelyek valószínűleg végigkísértik majd ezt a mai konferenciát. A Bt-növények termesztésére vonatkozóan ugyancsak az ipar adatbázisát nézve, ami úgynevezett trait hektárban közli ezeket az adatokat erről a következő előadásban hallanak majd többet, ma már azt lehet mondani, hogy az egyszeres események, amelyek csak úgynevezett rovarellenállók, de valójában valamilyen rovarral kapcsolatos ez az ellenállóképesség, csak 12 százalék, tehát az ilyen rovarellenálló növények nagy része is többszörös eseményben fordul elő, tehát kombinálva van gyomirtószerrezisztenciával. Ma már tehát csak 12 százalék körüli, amit kifejezetten csak rovarcélra használnak, azt lehet tehát mondani, hogy ez a kisebb szelete a mai gyakorlatnak, amiről az én előadásom szól. Hogyha azt nézzük, hogy milyen fajtacsoportok vannak engedélyezve a világban az ipar adatbázisa nagyrészt az észak-amerikai vagy egyáltalán az észak- és dél-amerikai gyakorlatot mutatja, akkor azt látjuk, hogy az egyszeres módosításokra, már a Bt-növényeket tekintve, körülbelül olyan 90 körüli fajtacsoport a jellemző, ha ezt az egyszeresekre szűkítjük, az körülbelül a fele, és ennek legfeljebb az egyharmadának van az Európai Unióban engedélyezési előrehaladási gyakorlata, tehát az európai uniós engedélyeztetése lényegesen mögötte kullog a világon vagy a Földön feltalálható teljes gyakorlatnak. Ezek az Európai Unióban valamilyen engedéllyel rendelkező események vagy fajtacsoportok, amelyeknek már védjegyük is van, tehát valamilyen terméknéven is elérhetők ezek. Ez lényegesen több, mint amiről mi általában beszélünk, mi a MON-810-ről szoktunk beszélni, ez a YieldGard vagy MaxGard nevezetű, ennek van Európában vetési engedélye, viszont az összes többinek is van importfeldolgozási, takarmányokba és élelmiszerekbe való keverhetőségi engedélyezése. Alul tetszenek látni egy pici képet, amely ilyen vetőmagot mutat, és azt is mondhatom, hogy ez mind a kettő MON-810- es, tehát még szemmel is lehet látni, hogy milyen rendkívüli a különbség közöttük. De nem ez az, ami miatt én ezt most vetítem, hanem a rajta látható pirosas csávázószer. Ugye, az nemcsak fungicideket tartalmaz, hanem neonikotinoidokat is. Most ha valaki ilyen vetőmaggal dolgozik, és a kukoricabogár elleni hatást akarja lemérni, akkor irtózatos nagy zavarba fog kerülni, mert a hatás egy része a neonikotinoidcsávázáshoz tartozik, és a másik része a Cry3-toxinhoz, és nem fogja tudni elválasztani, erre külön szabadalom van érvényben. Egy iparművésznek az üvegmodelljét mutatom itt be, mert amit mutatni akarok, ezen látható, ilyen képet nem igazán lehetne készíteni. Ez egy Bacillus thuringiensis, a Bt-növények azt jelenti, hogy Bacillus thuringiensis eredetű gént tartalmaz, és ezek a plazmidon, tehát nem az óriáskromoszómán helyezkednek el, hanem azon a bizonyos plazmidon vagy plazmidokon, amelyek konjugációkor gazdát cserélhetnek, tehát például a Bacillus cereus átveheti ezeket a géneket. A plazmidokkal való géncsere az antibiotikumrezisztencia kapcsán kitűnően ismert. Ma már ötféle géncsoportot is ismerünk, amit ez a Bacillus thuringiensis termel, és valamilyen ismert biológiai hatása van más élő rendszerekre vonatkozóan. A mezőgazdaság két ilyen géncsoportot használ: a Cry-géneket és a Vip-géneket. A Cry-gének amelyek túlnyomó többségben

9 9 használatosak által készített fehérjetoxinok száma rendkívül magas, ahogy tetszenek látni, a hosszúk a fehérje nagyságát mutatja, és öt konzervatív régiót mutatnak a színes kis csíkok benne, tehát nagyon-nagyon sokfélék ezek a molekulák, és ennek megfelelően nagyon sokféle hatásuk van. Azt is érdemes róluk tudni, hogy ennek az óriás fehérjemolekulának több alegysége van, és a rovarok belében, tehát emésztéskor aktiválódik, vagyis lehasad róla egy tekintélyes rész, ezért mondjuk azt, hogy protoxin, és ez az aktivált toxin az, amelyik kifejti a hatását. Mivel ilyen sokfélék ezek a toxinok, ezért a szelektivitásuk, tehát a hatásuk is nagyon eltérő. Ez a nagyon egyszerű ábra mutatja, rendeli hozzá az egyes egységekhez, azt lehet mondani, hogy a szelektivitásuk rendszintű, és a gyakorlat ebből két csoportra vonatkozóan hasznosított hatásokat, így a Cry1-csoportba tartozó toxinokat a lepkefélék hernyói ellen használja, míg a Cry3-toxincsoportba tartozókat a bogarak lárvái ellen használja fel. A Bt-növények fő hatásait illetően összegezi ez az ábra, hogy hol mindenhol használhatjuk őket. Sárgával, citromsárgával tetszenek látni a Cry1-toxinok hatását, és azt is lehet látni, hogy igen sokféle kártevő ellen használják a világban, például kukorica ellen, sőt a kukorica az a növény, ahol érdemes volt előállítani Cry1- és Cry3-toxint termelő változatot is, ugyanis a bogarakhoz és a lepkékhez tartozó kártevői is vannak. Az is látható itt, hogy nagyon sok genus érintett, tehát gyakorlatilag használható, gazdaságilag kihasználható ez a hatás, ezért nem is csoda, vagy nem is meglepő, hogyha egy növénynek a pollenje szennyez egy nem kultúrnövényt, tehát egy gyomnövényt, amelyen például lepkék élnek, azok úgyszintén érintetté válhatnak. A Cry3-toxinokat illetően a kukoricabogár, illetve a burgonyabogár ellen a burgonya érintett, a burgonyát illetően Európa nem, tehát Európában nincsenek még bejelentve ilyen fajtacsoportok. Amit ez a kis animáció mutat, az arra vonatkozik, hogy a mezőgazdasági, a növényvédelmi gyakorlat egy növény esetében mivel birkózik. Mindig kártevőközösségek ellen kell technológiát kidolgozni, és hogyha ezt nagyon leegyszerűsítjük, akkor vannak a talajlakók, vannak a rágó kártevők és vannak a szívó kártevők, mondjuk a kukorica esetében az mondható, hogy ez az alapképlete neki. Lényeges védekezéstechnológiailag, hogy valami rágó szájszervvel rendelkezik-e, mert az a kontaktszereket is elfogyasztja, míg a szívó szájszervűek átszúrják a levélfelületet, és nem lehet mérgezni őket kontaktszerekkel, csak szisztemikusokkal. Mit csinál a Cry1-toxin-tartalmú növény? Elpusztítja a hernyóféléket. Hogyha úgynevezett többszörös fajtacsoport, és Cry3-toxint is tartalmaz, akkor a bogárlárvákat is, és akkor a rágó szájszervű kártevőket kiemeltük. Viszont ott maradnak a szívó szájszervűek és a talajlakók. Hogyha a területünkön ilyen kártevőnk is van, és ezek ellen növényvédő szert, tehát rovarölő szert használunk, tehát például talajlakók ellen neonikotinoidos csávázást, illetve aminek van korai hatása a levéltetvek ellen is, és aztán ha ezek megjelennek, akkor permetezőszert is használunk, akkor okafogyottá válik, hogy olyan fajtacsoportot veszünk, amelyiknek külön specifikus hatása van. Egyébként a speciális és totális hatású növényvédő szereknek az abszurduma, amikor nagyon szeretnénk mi, hogy ha nagyon speciális hatású hatóanyagokkal dolgoznánk, csak amikor egy közösségbe kell beavatkoznunk, akkor ez bizony a gyakorlatban sokszor csorbát szenved.

10 10 A mellékhatásokat illetően a körön belül, a szaggatott körön belül vannak azok, amelyeket cél szerint módosítottunk, felül vannak, amik szinte mindenre érvényesek, az egyik a fajtahibrid-képződés, ami géncentrumokra vonatkozik, a fajhibridképződés, ami idegen beporzókra vonatkoztatható, és tartós használat után jelentkeznek a rezisztens népességek. Hogyha a Btnövényekre gondolunk, akkor a talajszennyezést, a szermaradékokat és a toxikológiai problémákat kell említenem, ez legfőképpen védett lepkékre és talajlakókra vonatkozik. A fajhibrideket illetően pár évvel ezelőtt még nem kellett volna erről beszélnem, ma viszont megjelent Spanyolországban és Franciaországban a Teosinte egy fajának hibridje, ez pedig a mexicanának és a maysnek a hibridje, amelyik mint gyomnövény terjed, tehát most már Franciaországban is kimutatták. Ez azt is jelenti, hogy ez nem külön faj, hanem alfaj kategóriájú, ami azért kínos ebből a szempontból, mert hogyha Cry-gének kerülnek át egy ilyen gyomnövénybe, akkor a saját kártevői ellen megvédik, ezért ezeknek a növényeknek, a gyomnövénynek a szaporodása bizonyos előnyt is jelent. A fajtahibrid-képződés minden idegen beporzóra jellemző. Amit én itt felvetítek, az Bálint Andornak egy 1980-as adatsora, amely azt mutatja, hogy attól függően, hogy árukukoricát vagy vetőmag-kukoricát termelünk, az árukukoricát címereztük régen, de ma már vannak hímsteril vonalak is, ott nincs pollenkompetíció, tehát egy pollen egy idegen tábláról sokkal messzebb képes új magot indítani, az árukukoricánál meg viszont van pollenkompetíció, mert a szomszéd tő is megporozhatja, tehát kisebb az esélye. Nagyon más a hibdidképződési arány, de azt láthatjuk, hogy a magyarországi izolációt szabályozó törvény szerint is a 400 méteres távnál a vetőmag-kukoricát illetően bizonyosan nem teljesíthető még a jelölési kötelezettség alatti szint sem. Hozzátehetem, hogy régen, amíg hagyományos fajtákat termesztettünk, az ilyen átporzás nem nagyon könnyű volt észrevenni, nem okozott problémát, de az látható, hogy ha más célú kukoricát termesztenek valahol, például pattogatnivaló kukoricát, akkor ott, az Egyesült Államokban is a javasolt, vetőmagtermesztésre előírt izolációs távolság is 1700 méter. A es kiszántások nem is véletlenül következhettek be, hiszen az a vetőmag, amit behoztak a kukoricát illetően, Romániából származott, ahol 200 méteres izolációs távolságot rögzít a törvény. A toxinrezisztencia hosszú használat után alakul ki. A Tabashnik ezen a területen az Egyesült Államok egyik fő szakértője, az ő eredeti adatait a Test Biotech dolgozta fel térképre, azt vetítem itt ki, mert jól látható. Azt láthatjuk, hogy szinte minden érintett fő kártevő esetében leírtak már rezisztens kártevőket, és azt is lehet mondani, hogy a szántóföldi rezisztencia kialakulásának időpontja a 6-7. évre tehető. Melyek a talajszennyezésre vonatkozó dolgok? Az egyik, hogy a vizsgálataink szerint a levél tartalmazza a MON-810-nél a legtöbb toxint, és amikor ezzel kalkulációt végeztünk, akkor kiderült, hogy az egy hektáron megtermelt óriási szervesanyag-tömeg miatt egy tól ig határ van, amely az egyszeres Dipel-kezeléshez viszonyítva lényegesen nagyobb mennyiséget jelent, tehát azt lehet mondani, hogy szor annyi toxint képes egy hektáron megtermelni egy ilyen MON-810-es kukorica, mint amennyi egy Dipel-kezeléssel kijut a területre. Ezt a felvetésünket az EFSA tanácskozásakor az EFSA cáfolni sem tudta, de a mai napig nem lépett ezen a területen. A másik komoly probléma a szermaradék kérdése. A méréseink azt mutatják, hogy egy év múlva is még olyan 1 és 8 százalék körüli érték található

11 11 a tarlómaradványban a jobbik, az úgynevezett szárvágásos technológiánál, amit ma már nem is használ szinte senki. Ennél sokkal rosszabb lehet, a képen tetszenek látni a szárzúzásos technológiát, ahol az egész szerves anyag visszaforgatásra kerül. A talajlakókról vetítek egy ábrát, de Bakonyi Gábor professzor úr majd részletesebben szól erről, vagy pontosabban elmondja majd a magyar vizsgálatokat. Én itt csak azt szeretném elmondani, hogy egy roppant összetett ökológiai rendszer végzi ezeknek a tarlómaradványoknak az aprítását és feldolgozását, hogy abból egy élő talaj legyen, tehát az bizonyosan állítható, hogy a talajképzőkre gyakorolt hatás a mai napig nem kellőképpen ismert. A másik, hogy azok a növények, amelyek a pollenjükben toxint fejtenek ki, és olyan gyomnövényen fordulnak elő a környezetben, ahova kiülepedik ez a pollen, és ott védett lepkék élnek, a mi vizsgálataink szerint a csalán egy ilyen közösség, ahol több védett lepke is él, és ezek közül a nappali pávaszem esetében vettük azt észre, hogy mérsékelt pusztulás tapasztalható. Hozzátehetem azonban azt, hogy amikor különböző tojáscsomagokkal kezdtünk dolgozni, különböző szülőktől származó tojáscsomagokkal, akkor nagyon eltérő válaszokat kaptunk, tehát minden bizonnyal ezen a területen is működik az a terület, hogy a népesség érzékeny, átlagos érzékenységű és kevésbé érzékeny egyedekből áll ELNÖK: Professzor úr, két perc van hátra. DARVAS BÉLA DSc, a Magyar Ökotoxikológiai Társaság elnöke, a GMO-Kerekasztal elnöke: Igen, a végén is vagyok már. A toxikológia az, ahol a legnagyobb problémák vannak, vagy a legnagyobb viták igazából. Itt szétválasztottam a halakat és az emlősöket, erről Gelencsér Évától tetszenek majd bővebben hallani, de azt mondhatom azért, hogy lazacokat illetően bizonyos lokális immunogén hatás kimutatható volt. A mi vizsgálatunkban, amely amúron 1, 3 és 6 hónapos etetési kísérletekből állt, és amit lent poszterként meg tetszenek tudni nézni Gyurcsó Gergő az első szerzője, pontosabban ennek Simon László az első szerzője, úgyszintén immunológiai vonatkozásokban találtunk eltérést, tehát eritrocita-, limfocita- és trombocitaterületen vannak változások. Azért azt mindenképpen szeretném rögzíteni, hogy nincsen akut toxicitás halakon, és a krónikus hatások kismértékűek és változékonyak. Sertésnél a haszonállatok közül a sertés az, amit elmondok, tehát a patkányokról azért nem beszélek, mert az egy, a gyakorlattól nagyon távol álló terület, és bonyolult is lenne elmondanom, viszont a sertéseket össze lehet foglalni találunk olyan kísérletet, ahol anyákban és újszülöttekben úgyszintén a fehérvérsejtek területén lehetett találni csökkenést vagy emelkedést, bár egy másik vizsgálat meg azt vonta le konzekvenciának, hogy allergenitásra és gyulladáskeltésre utaló hatásokat nem találtak. Ettől eltérően egy évvel később Carman és munkatársai publikálták azt az eredményt, ami ennek nem feltétlenül mond ellent, mert amit idáig mondtam, az a MON-810- re vonatkozik, Carman viszont egy hármas összetételű kompozícióval dolgozott, amelynek az egyik tagja glyphosate, a másik Cry3- és Cry1-toxint tartalmazó variáns, az ő kísérletükben a méhsúly növekedett, és nagyon súlyos gyomorgyulladást is leírtak. A mikotoxinok területéről nem nagyon szeretnék sokat beszélni. Szintén mint mellékhatás előfordul, de hozzá szeretném tenni, hogy a

12 12 hernyókártétel nem minden esetben jár együtt fusariumfellépéssel. Ekkor még mindig kérdéses, hogy mennyi mikotoxint termel, például a DAS esetében azt találtuk, hogy a fumonisintartalom éppenséggel csökkent a nem károsított növények esetében is. Nos, ha a fő hatást nézzük, akkor mind a kukoricamoly szárfertőzöttsége, mind a fusariumfertőzöttsége csökkent, túlélőt a csövön károsító gyapottok-bagolylepke esetében mértünk már a legelső évben is, ami azt jelenti, hogy a rezisztencia itt gyakorlati felhasználásra kerül, itt kezdődik majd. A New York Timesban jelentek meg azok az adatok, amelyek terméshatást, hosszú távon terméshatást, átlagtermés-hatást elemeznek, és azt mutatják, hogy nincs különbség a nyugat-európai termésátlagok amelyeket GMO-mentesként azonosítottak és az észak-amerikai vagy az egyesült államokbeli termések között, tehát az a vágyálom, amit Bukta Imre nem is kevés iróniával fogalmazott meg ebben a képében, ami egy esztergált fára szemenként ragasztott kukoricát mutat be, azt jelen pillanatban a terméseredmény-analízisek nem igazolják. Itt van az utolsó diám, ezen a területen húsznál több cikk, könyvrészlet, magyar és angol nyelven írt könyvrészletünk mutatja be a munkásságunkat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Köszönjük szépen Darvas Béla professzor úr előadását. A következő előadóként szólítom Székács Andrást, egyúttal felkérem a további előadókat, hogy mivel 30 perc csúszásban vagyunk, a lehetőségek szerint takarékosan bánjanak az idővel. Köszönöm. Székács András DSc (NAIK AKK és MÖTT): A glyphosate-tűrő növények környezetanalitikai, ökotoxikológiai és dietetikai vitái SZÉKÁCS ANDRÁS DSc (NAIK AKK és MÖTT): Köszönöm szépen. Üdvözlök mindenkit! A Béla által elmondottakat folytatnám. Az elsőgenerációs GM-növényeknek, vagyis azoknak a transzgenikus fajtáknak, amelyeket mezőgazdasági alkalmazásra, mezőgazdasági kártevő elleni bevetésre fejlesztettek ki, ez a két fő típusa van, amelyekről a Béla beszélt, az úgynevezett rovarellenálló vagy rovarrezisztens fajták, illetve a gyomirtószertűrő vagy herbicidtoleráns fajták. A másik nagy család ebben, és én ez utóbbi fajtákról fogom most beszélni a Béla anyagát folytatva látni fogják, sok közös diánk van Bélával, ami nem véletlen, illetve én nem kívánom még egyszer elmondani, amit ő elmondott, ha olyan diát vetítek, amelyet ő már vetített, akkor azt azért fogom tenni, mert a gyomirtószer-tűréssel kapcsolatosan olyan vonatkozások vannak, amelyeket ő még nem említett. Ez az egyik ilyen dia, amit ő már felvetített. Azt látjuk, hogy miközben a rovarellenállóság az elsőgenerációsok között és ahogy a Béla említette az egyszeresen módosítottak között koncentráltan jelentkezik néhány növényen, a gyomirtószer-ellenállóság, és ennek azért a legnagyobb része egy gyomirtószer-hatóanyagra koncentrálódik, majd erről részletesebben szólok, az sokkal inkább több növénytípust is érint, tehát kevésbé növényfajtára koncentrált. Ezen az ábrán én éppen emiatt szeretném kiemelni szintén a gyapotot, azért a gyapotot a Béla ugyan említette, mert itt már a túlnyomó részét a világ gyapottermelésének GM-gyapot teszi ki, ami rendkívül nagy nehézséget okoz, amennyiben erre szükség van a GM, a génmódosított

13 13 gyapottól mentes gyapot biztosítására. Ennek nemcsak mezőgazdasági okai, hanem logisztikai okai, szállítási, kereskedelmi okai is vannak, hogy nem lehet már a megtermesztett terményt elkülöníteni, az ilyen vagy olyan technológiával termesztetteket egymástól nem lehet elkülöníteni. De amit én itt kiemelnék, az az, hogy a gyapotot ugye, itt 78 százalék a géntechnológiai úton módosított, a köztermesztésben szereplő gyapot hektáronként, a hektárban mérhető termesztés mennyiségében (Zaj.) Jaj, dehogy, bocsánat! Végig gyapotot mondtam, szóját kell érteni, nem azt, amit mondok, hanem amire gondoltam! (Derültség.) Tehát ennek a 97 százaléka gyomirtószer-tűrő módosítást tartalmaz, tehát azt lehet mondani, hogy a szóját szinte kizárólag vagy gyakorlatilag kizárólag a gyomirtószer-tűrésre módosították, úgy mondanám, hogy tartalmaz gyomirtószer-tűrést, mert értelemszerűen van olyan többszörös genetikai esemény, amely mást is tartalmazhat. Igaziból a bejelentett és engedélyezett fajták közül kettő, két ilyen többszörös módosítást tartalmazó van, de ezek is több gyomirtószer-hatóanyagra vonatkoznak, tehát ilyen értelemben a szójában a gyomirtószer-tűrést és a rovarellenállóságot nem kombinálják. Ez azonban nem feltétlenül marad így, ahogy látjuk, az ipar tervei szerint számos olyan újabb esemény is ahogy mondják már a csőben van, már jön kifelé a csövön, amelyeket bevezetésre szánnak, nagyjából 2020-ig vetíti fel a stratégiát ez az ábra. Ez az ábra nagyon hasonlít a Béla által a Bt-növényekre mutatott ábrához, azonban ez a gyomirtó-tűrő növényeket mutatja. Látható, hogy itt a többszörös módosítás lényegesen nagyobb részt képvisel a, illetve lényegesen kisebb részt fordítva, az egyszeres módosítás lényegesen nagyobb részt képvisel, mint a Bt-növények, rovarellenálló növények esetében. Ez ahogy Béla említette az ipari világszervezet kimutatása, az ISAAA nevű szervezet a fejlett mezőgazdasági technológiák terjesztésének a szervezete, ez az ISAAA nevének, mondjuk, hevenyészett fordításban magyarra, szóval az e szervezet által évente kiadott jelentésekben szereplő adatok szerinti értelmezés. Ez az értelmezés úgynevezett trait hektárokban gondolkodik, vagy ezekről számol be, vagyis hogy egy-egy genetikai módosításhoz tartozó hektármértéket vesz alapul, amit úgy is mondhatunk, hogy ha több módosítást tartalmaz az a növény, akkor azt a terület-, termőterületmennyiséget, amelyen többszörös módosítású növényt termesztettek, azt többszörösen veszi figyelembe. Én ezzel már kétezer Mikor is volt ez? 2006 és 2008, 2006 tájékán, amikor Clive James, az ISAAA-tól itt volt Magyarországon, és a Magyar Tudományos Akadémián előadást tartott, és ő nagyon korrektül el is mondta, hogy ők így értelmezik az adatokat, én már akkor dohogtam ezen, nekem ez már akkor nem tetszett aki esetleg gondolja, a GMO-Kerekasztal kiadványaiban el is olvashatja az én felpaprikázódott írásomat erről, merthogy csalásnak nem nevezném, mert hiszen deklarálják, hogy mit tesznek, hogy hogyan számolnak, de hát ez mégiscsak egy tudatos csúsztatás, amivel magasabb területarányokat tudnak bemutatni a valóságosnál, mert azért ha egy hektáron termesztenek növényt, akkor az egy hektár, akárhogy is van, akárhogy is számoljuk, és gondoljunk csak bele, a többszörös módosítás ezt nagyon torzíthatja! Képzeljük el, hogy egy hektáron termesztünk, és annak az egy hektárnak a felén egyszeres módosításút termesztünk, akkor értelemszerűen az fél hektár, az nem változik. De, mondjuk, a másik felén három módosítást is tartalmazó, többszörös, angolul stacked events fajtát termesztünk, akkor azt

14 14 már, azt a fél hektárt már másfél hektárnak fogjuk tekintetbe venni, vagyis még ebben a nem nagyon túlzó esetben is az egy hektárunkat két hektárnak fogjuk kimutatni. Ez száz százalékos különbség! És az a helyzet, hogy most már olyan többszörös eseményt tartalmazó fajták is vannak, amelyekben nyolc genetikai esemény van, és ezzel arányosan nő ez a bizonyos csúsztatás. Én itt egy ábrán megpróbáltam becsülni a csúsztatás mértékét, ezen az ábrán, amit itt látunk, láthatjuk az egyszeres és a többszörös módosítás arányát, tehát itt az ISAAA tényadataira támaszkodhatok, amiben bizonyos pontatlanság van, az azt megbecsülni, hogy a többszörösen módosítottak, amelyeknél a módosításnak az értéke minimum kettő, maximum nyolc, ha még nem lett annál is több, de az nem reális, az nem, tehát kettő, kettő és fél, három, ugye, az előbb hármat használtam, tehát ebben az ábrában én 2,4-ig merészkedtem fel az átlagértékben, és abban az esetben is azt látjuk, hogy ez a meredek növekedés valójában 2006 után, vagy mondjuk úgy, 10 után már nivellálódást jelent, ez azt jelenti, hogy nem növekszik a vetésterület, csak a genetikaiesemény-szám nő, és így annak a vetületében lehet növekedést kimutatni. Félreértés ne essék, én lennék az utolsó, aki követ vetne erre a technológiára azért, mert nem növekszik. (Derültség.) Azt gondolom, hogy az a bajunk, hogy mindennek növekednie kell. Az egy nagyon jó dolog, hogyha egy technológia el tud érni egy telítési értéket, és abban működni tud, ott nem nő tovább, nem is csökken, és így működik ezt úgy nevezzük, hogy fenntarthatóság, az lenne ez. Úgyhogy emiatt én nem hibáztatnám őket, és azt gondolom, hogy erről is van szó, legalábbis az elsőgenerációs transzgenikus növényekre vonatkozólag elérte ez a technológia a piacát, legalábbis addig, amíg az elfogadottság, a fogyasztói hozzáállás és bizonyos mértékben a politika de ez nyilván nem természettudományi kérdés így viszonyul hozzá. Ha megnézzük a gyomirtószer-tűrő módosított növények fajtacsoportjait a növényfajokon belül, akkor azt látjuk, hogy míg a rovarellenállóknál öt növényfajt érintett ez, a gyomirtószer-tűrőknél ez 12 növényfaj, ugye, ez már részben látszott az előző ábrán, az egyik előző ábrán is, hogy sokkal több fajt érint a herbicidtoleráns, gyomirtószer-tűrésre módosított fajták száma. És itt van egy lista az Európai Unióban engedélyezett vagy engedélyezés alatt álló fajtákról, itt látszik is például a szójánál, amit említettem, hogy ott történetesen a Roundup, illetve a glyphosate hatóanyagú Roundup gyomirtó szerre ellenálló fajta szerepel az engedélyezésben. Ha megnézzük, hogy mi a módosítás célja, és milyen gyomirtó szerre ellenállóak ezek a növények, akkor döntően három gyomirtószer-hatóanyagot emelhetünk ki: a glyphosate-ot, a glufosinate-ot és a szulfonil-karbamidok csoportját, ezek a növények, amelyek a legnagyobb részét kiteszik a gyakorlati alkalmazást elért, gyomirtószer-tűrő GM-növényeknek. A glyphosate esetében kétféle úton is el lehet érni, tehát kétféle olyan növény is szerepel, amelyben az ellenállóságot vagy olyan módosítás okozza, hogy a hatóanyag hatáshelye egy módosított vagy módosult, akár mikrobiális, de akár eredetileg kukoricaeredetű fehérje, enzimfehérje, amely nem érzékeny a glyphosate-ra, ezt vitték be a növénybe transzgenikus vagy adott esetben ciszgenikus úton, de olyat is tartalmaz kettőt, amely azáltal éri el az ellenálló képességet, hogy olyan enzimet termel, amely a hatóanyagot gyorsan bontja a növényben, és így az nem fejti ki a hatását. A glufosinate esetében csak a metabolikus aktiválásról, illetve lebontásról, tehát metabolikus úton elért

15 15 ellenálló képességről beszélhetünk, illetve a suulfonil-karbamidok esetében szintén a hatáscentrumban módosított fehérjét tartalmazó növényekről van szó, és itt láthatóak a fajok, a növényfajok, amelyeknek a módosítására sor került. Itt említeném meg, hogy az isoxaflutole nevű hatóanyag egy viszonylag új, legalábbis a GM-nél, de egyébként hatóanyagként sem régi, ez kerül előtérbe a Merlinnél, többek közt a Merlin nevű gyomirtó szernek a hatóanyaga, amely ellen egyelőre még csak szójában, de már engedélyeztek gyomirtószer-ellenálló vagy gyomirtószer-tűrő elsőgenerációs GM-növényt. Valószínű, hogy ez a terület fejlődni fog. Ezt az ábrát is látták már. Ami miatt említést teszek erről Béla elmondta a Cry-toxinokra vonatkozó részt, hogy nyilvánvaló, illetve nem is annyira nyilvánvaló, de azt lehet mondani, az nyilvánvaló, hogy a hatóanyagok miatti toxikológiai, ökotoxikológiai problémák nyilván felmerülnek, azok felmerülhetnének vagy felmerülnek akkor is, hogyha nem GM-növényen használjuk ezeket a hatóanyagokat, de hozzá kell tenni, hogy a GMnövényeken többnyire nagyobb mennyiségben használjuk őket, hiszen éppen arra változtatták a növényt. Így az összes hatóanyaggal, itt használatos hatóanyaggal kapcsolatban fölmerül ezek toxikológiai, ökotoxikológiai megítélésének a kérdése, ezekről fogok röviden beszélni, illetve a vízszennyezés, a szermaradékok megjelenése az élelmiszerben szintén problematikusnak nevezhető, és ilyen értelemben ezeket a mellékhatásokat megint csak Bélához hasonlóan tekintem át, tehát az első a fajhibridek megjelenése. Itt ugyanarról van szó, és csak azért ismétlem az ő diáját, mert a kukoricák között gyomirtószer-tűrő kukorica is van, és hogyha megjelenik a kukorica fajcsoportjába tartozó gyom, akkor az a gyomirtószer-ellenálló képességnek a terjedését is segíteni tudja. És itt is látható, szintén a Béla ábráján, kicsit kiegészítve, hogy annak idején a magyarországi kiszántásokban két glyphosate-ellenálló GM-fajta is érintett volt. Az ellenálló képesség. Itt a gyom, a gyomok válnak ellenállóvá a hatóanyaggal szemben, és azt látjuk, hogy minél jelentősebb a gyomirtószeralkalmazás, ez egy komoly szelekciós nyomás, hogyha szelektálódnak olyan egyedek, amelyekben ellenálló képesség alakul ki, akkor azok előnyt élveznek, túlélnek azokban az egyébként erősen vegyszerezett környezetekben, és ilyen esetben ha föllép olyan mutáció, hogy kialakul ilyen ellenálló egyed, az az egyed gyorsan föl fog szaporodni a népességben, és azt látjuk, hogy ez meg is történik; sőt nemcsak megtörténik, hanem földrajzilag nagyon jó korrelációt mutat, együttáll a gyomirtószer-tűrő GM-növények köztermesztésének az intenzitásával, azokon a területeken látjuk jelentős mértékben, ahol komoly glyphosate- vagy más gyomirtószer-tűrő GM-növény termesztése folyik. Itt láthatóak képek ezekbe most idő híján nem megyek bele ezeknek a glyphosate-ellenálló gyomoknak az elég érdekes megjelenési formáiról. A vízszennyezés a másik. Nem fogom fölsorolni azt a nagyon hosszú listát ez csak egy töredéke, amely beszámol a szakirodalomban a különböző felszíni vizekben megjelenő glyphosate-szennyezésekről. Amit megemlítek ebből, az csak az, hogy ez is jó földrajzi korrelációt, együttállást mutat a GM, gyomirtószer-tűrő növények köztermesztésével, és ilyen értelemben egy nagyon fontos összehasonlítás, hogy az európai és az északamerikai, de akár a dél-amerikai kontinens között tetemes, három nagyságrendnyi különbség van legalábbis a szakirodalomban, szakközleményekben említett szennyezettségi adatok között a két területen,