Kötelező kurzusok Kriminológia doktori program

Átírás

1 Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola tanrendje a tanév tavaszi szemeszter Kötelező kurzusok Kriminológia doktori program Hack Péter Navratil Szonja: Az igazságszolgáltatás szervezete és működése Szerda B/I. tanterem (A jogász hallgatók számára alternatív tárgyként felvehető.) Lévay Miklós Bárd Petra: Kriminálpolitika és emberi jogok (Hely, időpont: külön egyeztetés szerint) A kurzusok részletes leírása a 2-5. oldalon olvasható.

2 Az igazságszolgáltatás szervezete és működése (Kriminológia doktori programban kötelező, jogász doktori programban alternatív) A kurzusért felelős oktató: Dr. Hack Péter habil. egyetemi docens Dr. Fleck Zoltán egyetemi tanár hetente 2 óra időpontja: szerda helye: B/I. tanterem Kurzusleírás: A büntetőeljárás folyamatának, és alanyainak megismerése, a büntető igazságszolgáltatás szervezeteinek bemutatása. A tantárgy a büntetőeljárás és az igazságszolgáltatás szervezeteinek jogi keretein túl bemutatja azokat a szervezetszociológiai törvényszerűségeket, amelyek alapvetően befolyásolják az igazságszolgáltatás működését. Előadások: 1. Bevezetés. Az igazságszolgáltatás alkotmányos szabályai, az igazságszolgáltatás társadalmi funkciói. 2. Az igazságszolgáltatást érintő reformok az elmúlt ötven évben. Európai kitekintés 3. A rendőrség szervezete, és jogosítványai. A rendőri intézkedések, és titkos eszközök. 4. Az ügyészség alkotmányos helyzete és szervezete. Az ügyész feladatai a büntető igazságszolgáltatásban, az ügyészi mérlegelési jogkörök. 5. Az ügyészség és társadalom. 6. A bíróság alkotmányos szabályozása szervezete és igazgatása. 7. A bírói függetlenség európai sztenderdjei és a magyar szabályozás. 8. A bírói jogállás 9. Az ügyvédekről szóló törvény szabályozási elvei. Az ügyvédek jogi helyzetének sajátosságai, a kirendelt védő intézménye. 10. Összefoglalás, konzultáció. Kötelező jogszabályok: évi XXXIV tv. a rendőrségről 1-74, CLXIII. tv. az ügyészségről CLXI. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról XI. az ügyvédekről Ajánlott irodalom: Fleck Zoltán: Igazságszolgáltatás a tudomány tükrében Kormányzati rendszer a parlamenti demokráciában Fleck Zoltán: Jogállam és igazságszolgáltatás a változó világban jogszociológiai vizsgálódások Fleck Zoltán: Bíróságok mérlegen Hack Péter: A büntetőhatalom függetlensége és számonkérhetősége Kádár András Kristóf Tóth Balázs Vavró István: Védtelenül. Javaslat a magyar kirendelt védői rendszer reformjára Krémer Ferenc: Rossz döntések kora Krémer Ferenc: A rendőri hatalom természete társadalmi szerep és foglalkozási kultúra Krémer Ferenc: A rendőrség társadalmi szerepe szociológiai szempontból. Számonkérés formája: írásbeli beszámoló.

3 Kriminálpolitika és emberi jogok Kriminológia doktori program - Kötelező előadás A kurzusért felelős oktató: Dr. Lévay Miklós tanszékvezető egyetemi tanár Előadók: dr. Bárd Petra egyetemi adjunktus és dr. Lévay Miklós tanszékvezető egyetemi tanár Időpont, helyszín: előzetes egyeztetés alapján A tantárgy célja az állami keretek között formálódó kriminálpolitika emberi jogi korlátainak és főbb nemzetközi forrásainak a bemutatása. A kriminálpolitikának egyszerre kell figyelembe vennie a társadalomvédelem és a hatékony bűnüldözés- és a büntető igazságszolgáltatás szempontjait, valamint az áldozatok érdekeit és az elkövetők jogait. A tantárgy bemutatja azt, melyek azok a tipikus emberi jogok, amelyek állami és nemzetközi szinten befolyásolják a kriminálpolitikai döntéseket, a büntető igazságszolgáltatás működését. Ennek során a tantárgy kitér az Alaptörvény vonatkozó emberi jogi rendelkezéseire, a magyar Alkotmánybíróság esetjogára, továbbá az Európai Emberi Jogi Bíróság joggyakorlatára. Az oktatás érinti az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Unió tárgykörrel összefüggő legfontosabb dokumentumait. 1. alkalom Az Európai Emberi Jogi Egyezmény (EEJE) rendszere, az EEJE-ben rögzített jogok csoportosítása, a büntetőhatalom korlátait meghatározó cikkek, jogérvényesítés az Európai Emberi Jogi Bíróság (EJEB) előtt Bárd Károly: Az Európai Emberi Jogi Egyezmény szerepe az európai büntetőjog alakításában, Büntetőjogi Kodifikáció 2003/3, EEJE, 2. alkalom Az élethez való jog és a kínzás tilalma a büntető-igazságszolgáltatás vonatkozásában Jogesetek McCann és társai az Egyesült Királyság ellen, 18984/91 (szükségesség) Finogenov és mások ügye Oroszország ellen, 18299/03 és 27311/03 (arányosság) Osman ügye az Egyesült Királyság ellen, 23452/94 (pozitív kötelezettség) Paul és Audrey Edwards ügye az az Egyesült Királyság ellen, 46477/99 (pozitív kötelezettség eljárás vonatkozásban) Nachova és mások ügye Bulgária ellen, 43577/98 (rasszista motívum) Magnus Gäfgen ügye Németország ellen, 22978/05 (kínzással fenyegetés) Soering ügye az Egyesült Királyság ellen, 14038/88 (kiadatás olyan államba, ahol az egyén halálbüntetéssel fenyegetett) Tyrer ügye az Egyesült Királyság ellen, 5856/72; 5775/72 (testi fenyítés) Costello-Roberts ügye az Egyesült Királyság ellen, 13134/87 (testi fenyítés) Kmetty ügye Magyarország ellen, 57967/00 (büntetés-végrehajtás) Csüllög ügye Magyarország ellen, 30042/08 (büntetés-végrehajtás) Magyar ügye Magyarország ellen, 30042/08 (tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés)

4 3. alkalom Jog és erkölcs avagy mit büntessünk; a magánélet védelme és a büntető igazságszolgáltatás; vallásszabadság büntetőjogi védelme; szólásszabadság és határai Tóth Gábor Attila: Herbert L. A. Hart és a bíró morális felelőssége, Világosság, 2010 tavasz, Ajánlott irodalom: H.L.A. Hart: Jog, szabadság, erkölcs. Ford.: Krokovay Zsolt. Budapest: Osiris Kiadó, 1999 Jogesetek: Dudgeon ügye az Egyesült Királyság ellen, 7525/76 (homoszexualitás) Laskey, Jaggard és Brown ügye az Egyesült Királyság ellen, 21627/93; 21826/93; 21974/93 (szado-mazochista ügy) Pretty ügye az Egyesült Királyság ellen, 2346/02 (eutanázia) Vajnai ügye Magyarország ellen, 33629/06 és Fratanoló kontra Magyarország, 29459/10 (vörös csillag) Garaudy ügye Franciaország ellen, 65831/01 (joggal való visszaélés) Müller ügye Svájc ellen, 10737/84 (vallásgyalázás a művészetben) 4. alkalom A tisztességes eljárás elemei az EJEB esetjogában Stefan Trechsel - Why Must Trials Be Fair? (1997) 31 Israel Law Review Jogesetek: Öztürk ügye Németország ellen, 8544/79 (mi a büntető jellegű ügy) Engel ügye Hollandia ellen, 5100/71 (mi a büntető jellegű ügy) Funke ügye Franciaország ellen, 10828/84 (hallgatás joga, önvád tilalma) John Murray ügye az Egyesült Királyság ellen, 18731/91 (hallgatás joga) Saunders ügye az Egyesült Királyság ellen, 19187/91 (önvád tilalma) Sejdovic ügye Olaszország ellen, 56581/00 (in absentia) Al-Khawaja és Tahery ügye az Egyesült Királyság ellen, 26766/05 and 22228/06 (elítélés jelen nem lévő tanúk vallomása alapján) Taxquet ügye Belgium ellen, 926/05 (ítélet indokolása) 5. alkalom Alkotmányosság és kriminálpolitika kapcsolata; a kriminálpolitika összetevői. Az alkotmányos büntetőjog fogalma. /10/1992. (II.25) AB h., 11/1992. (III.5) AB h., és 42/1993. (VI.30.)/ A büntetőhatalommal, büntető igazságszolgáltatással kapcsolatos rendelkezések az Alkotmányban és az Alaptörvényben. A bűncselekménnyé nyilvánítás alkotmányos kérdései I. /(30/1992. (V.26.) AB h., 20/1999. (VI. 25. AB h., 481/B/1999. AB h./, /14/2000. (V.12.) AB h., 38/2012.(XI.14.)AB h., 4/2013. (II.21.) AB h., 16/2013. (VI.20.) AB h./ 6. alkalom A büntetőjogi szankciók alkotmányosságáról I. /23/1990. (X.31.) AB h., (1214/B/1990. AB h., 11/ (V.7.) AB h., 684/B/2001. AB h., III/491/2013. AB h./) 7. alkalom A fogvatartottakkal kapcsolatos bánásmód alkotmányosságáról /13/2001. (V.14.) AB h., 30/2013. (X.28.) AB h./.

5 8. alkalom A büntető eljárás alkotmányos követelményeiről /67/1995. (XII.7.) AB h., 6/1998. (III.) 11. AB h., 14/2004. (V.7.) AB h., 8/2013. (III. 1.) AB h., 33/2013. (XI.22.) AB h./ 9. alkalom A sértett büntető igényével és az áldozati politikával kapcsolatos alkotmánybírósági határozatok /40/193. (VI.30.) AB h., 357/B/2002. AB h./ A rehabilitációval kapcsolatos alkotmánybírósági határozatok /144/2008. (XI.26.) AB h., 20/2013. (VII.19.) AB h.) 10. alkalom Bírói ítéletek alkotmányossága /24/2013. (X.4.) AB h., 13/2014. (IV. 18.) AB h./ Ajánlott irodalom az foglalkozásokhoz: - Az Alkotmány kommentárja I-II. (szerkesztő: Jakab András). Budapest, Osiris Balogh Zsolt: Alapjogi tesztek az Alkotmánybíróság gyakorlatában. In: Halmai Gábor (szerk.): A megtalált alkotmány? A magyar alapjogi bíráskodás első kilenc éve. INDOK, Budapest, Lévay Miklós: Az alkotmányos büntetőjogtól az alkotmányos büntetőpolitikáig. In: 90 éves a szegedi jogászképzés (főszerkesztő: Hajdú József). Szeged Lévay Miklós-Kovács Krisztina Doszpoth Anna: Ha már a kiszabáskor életfogytig szól, akkor embertelen büntetés. Fundamentum, 2014/ Palánkai Tiborné: Alkotmányos büntetőjog. Néhány gondolat az Alkotmánybíróság büntető igazságszolgáltatást érintő határozatairól. In: Tanulmányok Szabó András 70. születésnapjára. Szerk.: Gönczöl Katalin és Kerezsi Klára. Budapest: Magyar Kriminológiai Társaság, Szabó András: Büntetőpolitika és alkotmányosság. Belügyi Szemle, : Szabó András: Jogállami forradalom és a büntetőjog alkotmányos legitimitása. In: Szabó András: Jogállami forradalom és a büntetőjog alkotmányos legitimitása. Aquinas Alapítvány, Tóth Mihály: A magyar büntetőeljárás az Alkotmánybíróság és az európai emberi jogi ítélkezés tükrében. Budapest, Számonkérés: A tantárgy teljesítésének feltétele az oktatókkal március 31-i egyeztetett témából egy legalább 20 ezer karakteres dolgozat elkészítése (ötfokozatú értékelés).