MIKOLOGIAI KÖZLEMÉNYEK CLUSIANA

Átírás

1 MIKOLOGIAI KÖZLEMÉNYEK CLUSIANA Vol. 49. No o Magyar Mikológiái Társaság Hungarian Mycological Society

2

3 MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK CLUSIANA Vol. 49. No Magyar Mikológiái Társaság Hungarian Mycological Society Budapest

4 MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK CLUSIANA Magyar Mikológiái Társaság, Budapest Hungarian Mycologicai Society, Budapest A szerkesztőség elérhetősége (editorial office): Tel.: (+36) , hungmikologia@gmail.com Kiadja a Magyar Mikológiái Társaság (Published by the Hungarian Mycologicai Society) Felelős kiadó (responsible publisher): dr. JAKUCS Erzsébet Főszerkesztő (editor in chief): DIMA Bálint Technikai szerkesztő (technical editor): dr. LŐKÖS László Képszerkesztő (graphical editor): ALBERT László A KIADVÁNY LEKTORAI (reviewers of the present issue) DIMA Bálint Dr. ERÖS-HONTI Zsolt Dr. JAKUCS Erzsébet Dr. LŐKÖS László Dr. PÁL-FÁM Ferenc HU - ISSN A kiadvány nyomdai munkáit Inkart Kft. készítette

5 TARTALOM DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L.: A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiái eredményei 5 KNAPP G. D. és KOVÁCS M. G.: A Medicago minima gyökérendofiton gombáinak vizsgálata a fülöpházi félszáraz homokterületen 67 LUKÁCS Z.: Újabb adatok Magyarország gombavilágához IV 79 LUKÁCS Z., LOVAS J. és KÁRNYÁCZKI Cs.: Trópusi gombák a budapesti állatkertben 121 SERESS D. és KOVÁCS M. G.: Tájidegen ektomikorrhiza-képző gombák a fülöpházi homokpusztagyepben 129 ALBERT L. (szerk.): Színes oldalak 139 JAKUCS E.: Egyes magyarországi erdők ektomikorrhizái (MTA doktori értekezés tézisei) 167 Jegyzőkönyv a Magyar Mikológiái Társaság évi közgyűléséről 177 Nemzetközi mikológiái konferencia Magyarországon 182 Gombakiállítás Védett Gombák Országos Adatgyűjtő Hálózat 189 Újabb tudományos fokozatok mikológiából 190 Hirdetések 191 Gyászhír 191 Emlékezés dr. Heltay Imrére 191

6 CONTENTS DIMA, B., SILLER, I., ALBERT, L., RIMÓCZI, I. and BENEDEK, L.: Mycological results of the 27th European Cortinarius Conference 5 KNAPP, G. D. and KOVÁCS, M. G.: Study of root colonising endophytic fungi of Medicago minima in a semiarid sandy grassland area near Fülöpháza (Great Hungarian Plain) 67 LUKÁCS, Z.: Contributions to the macrofungi of Hungary IV 79 LUKÁCS, Z., LOVAS, J. and KÁRNYÁCZKI, CS.: Tropical fungi in the Budapest Zoo 121 SERESS, D. and KOVÁCS, M. G.: Alien ectomycorrhizal fungi in a semiarid sandy grassland area near Fülöpháza (Great Hungarian Plain) 129 ALBERT, L. (ed.): Colour pages 139 JAKUCS, E.: Ectomycorrhizae of some forests in Hungary (Thesis of DSc dissertation) 167 Minutes of the general assembly of the Hungarian Mycological Society, in The 27th European Cortinarius Conference in Hungary 182 Exhibition Hungarian database network on protected macrofungi 189 New scientific degrees for mycology in Hungary 190 News 191 Obituary 191 Necrologue (Dr Imre Heltay) 191

7 Mikológiái Közlemények, Clusiana 49(1 2): (2010) TUDOMÁNYOS DOLGOZATOK RESEARCH ARTICLES A 27. EURÓPAI CORTINARIUS KONFERENCIA MIKOLÓGIÁI EREDMÉNYEI DIMA Bálint', SILLER Irén 2, ALBERT László 3, RIMÓCZI Imre 4 és BENEDEK Lajos 4 'Szent István Egyetem. Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1; eortinariusl@gmail.com 2 Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Zoológiai Intézet, Növénytani Tanszék, 1400 Budapest, Pf. 2; Turcsanyine.Siller.Iren@aotk.szie.hu ' 1121 Budapest, Karthauzi u. 4/a; gasztromiko@fre .hu 'Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar. Növénytani Tanszék, 1118 Budapest, Ménesi út 44; imre.rimoczi@uni-corvinus.hu, lajos.benedek@uni-corvinus.hu A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiái eredményei. A 27. Európai Cortinarius Konferencia október került megrendezésre a Nyíregyházi Főiskolán. Az öt terepnap alkalmával (Vámosatya, Baktalórántháza, Kállósemjén, Bátorliget, Miskolc (Csanyik-völgy)) gyűjtött és meghatározott nagygombataxonok száma 391, melyből 41 előfordulását Magyarországon korábban még nem publikálták. Ezek a következők: Bovista furfuracea, Clitocybe anisata, C. metachroa var. aquosonmbrina, C. truncicola, Clitopilus cystidiatus, Conocybe graminis, Cortinarius argulus, C. diasemospermus var. leptospermus, C. phaeosmus, C. platypus, C. safranopes, Entoloma bisporiger um, Flammulaster granulosus, Hebeloma fusisporum, II. gigaspermum, H. Intense, H. nigellum, Hemipholiota heteroclita, Hohenbuehelia grisea, Hypholoma xanthocephalum, Marasmius setosus, Mycena abrumsii, M capillaripes, M. citrinomarginata, M. corynephora, M. leucogala, M. terena, Naucoria salicis, N. scolecina, Paxillus obscurisporus, P. validus, Pholiota elegáns, P. limonelkt, Pholiotina aeruginosa, P. velata, Steccherinum bourdotii, S. robustius, Tulostoma cyclophorum, Xerocomus cisalpinus. A rendezvény előtti időszak száraz és hűvös időjárásának köszönhetően a vizsgált területek mindegyikére jellemző volt, hogy a mikorrhizás fajok száma messze elmaradt a szokásostól, míg a szaprotróf gombák dominanciája jelentős volt. A teljes anyagból 198 taxon 256 herbáriumi példányát dokumentáltuk. Ezek közül az MTM Növénytárában (BP) 113 példányt helyeztünk el, míg a fennmaradók többnyire magángyűjteményekbe kerültek. A teljes fajlista közlése mellett, számos ritka és érdekes taxon esetében mikroszkópos tulajdonságokat, taxonómiai és morfológiai megjegyzéseket, valamint irodalmi adatokat is feltüntettünk, továbbá a Cortinarius argulus és a C. lucorum fajok korábbi publikált gyűjtéseinek herbáriumi példányait ellenőriztük és revideáltuk. Mycologicai results of the 27th European Cortinarius Conference. The 27th European Cortinarius Conference was organised between October 2009 at the College of Nyíregyháza, East Hungary. A total of 391 macrofungi taxa was collected and identified during the live field excursions (Vámosatya, Baktalórántháza, Kállósemjén, Bátorliget. Miskolc (valley Csanyik-völgy)), from which 41 are new to Hungary: BovistaJurfuracea, Clitocybe anisata, C. metachroa var. aquosoumbrina, C. truncicola, Clitopilus cystidiatus, Conocybe graminis, Cortinarius argutus, C. diasemospermus var. leptospermus, C. phaeosmus, C. platypus, C. safranopes, Entoloma bisporigerum, Flammulaster granulosus, Hebeloma fusisporum, H. gigaspermum, //. lutense, H. nigellum, Hemipholiota heteroclita, Hohenbuehelia grisea, Hypholoma xanthocephalum, Marasmius setosus, Mycena abramsii, M. capillaripes. Mikológiái Közlemények. Clusicma 4')( 1-2), 2010 Magyar Mikológiái Társaság, Budapest

8 6 PIMA B., SILLER I.. ALBHRT L., RIMÓCZI 1. és BENEDEK L M. citrinomarginata, M. corynephora, M. leucogala, M terena, Naucoria salicis, /V. scolecina, Paxillus obscurisporus, P. validus, Pholiuta elegáns, /'. limonella, Pholiotina aeruginosa, P. velata, Steccherinum bourdotii, S. robustius, Tulostoma cyclophorum, Xerocomus cisalpinus. All of the studied localities were characterised by low number of micorrhizal species and relatively high number of saprobionts, due to the dry and cool weather conditions in the region before the conference. The documented 256 herbarium specimens represented altogether 198 taxa, from which 113 specimens were deposited in BP, while the others are available mostly in private herbaria. Detailed microscopical characterisations, taxonomic, morphological notes and literature records are given for several rare and interesting taxa. Furthermore the herbarium specimens of the formerly published records of Cortinarius argutus and C. lucorum in Hungary were checked and revised. Kulcsszavak: Bükk, Európai Cortinarius Konferencia, fajlista, nagygonibák, Nyíregyháza, Nyírség Key tvords: Blikk Mts, checklist, European Cortinarius Conference, macrofungi, Nyíregyháza, Nyírség BEVEZETÉS A Magyar Mikológiái Társaság szervezésében, közel 60 külföldi (9 országból) és több mint 20 hazai résztvevővel (1. függelék) október 18. és 24. között Nyíregyházán került megrendezésre a 27. Európai Cortinarius Konferencia, a Nyíregyházi Főiskola Agrártudományi Tanszékének közreműködésével. A mikológiái rendezvény folyamán öt alkalommal került sor terepbejárásra, melyek közül négy terület (Bockerek-erdő, Baktalórántházi-erdő, Nagymohos, Fényi-erdő) Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében található. Egy alkalommal a Bükkben (Csanyik-völgy) került sor a gyűjtésre. Mind a négy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei helyszín természetvédelmi terület, így a belépéshez és a kutatáshoz a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélye szükségeltetett. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyes részei mikológiái szempontból a viszonylag jól kutatott területek közé tartoznak. Jelentős számú hazai irodalomban találhatunk a régió nagygombáiról előfordulási adatokat (pl. ALBERT és DLMA 2005a, b, ALBERT és rntsai 2004, BABOS 1989, BARTHA 1986, BERNÁTSKY 1900, 1901, HOL- LÓS 1898, LUKÁCS 2007, RIMÓCZI 1994, 2002, RLMÓCZL és mtsai 1997, 2009, UBR1- ZSY 1940, 1941, 1942, 1943a, b, 1947, 1953), sőt nemzetközi publikációkban is szerepel számos ritka, külföldi mikológusok által gyűjtött taxon is (pl. Crepidotus calolepis var. squamulosus (Cout.) Senn-lrlet (CONSIGLIO és SETTI 2008), Pholiotina brunnea (Watling) Singer, P.filipes (G. F. Atk.) Singer, P. mairei (Watling) Enderle, P. nemoralis var. dentatomarginata (Watling) Hauskn., P. sulcata Arnolds et Hauskn., P. velata (Velen.) Hauskn., P. vestita (Fr.) Singer (HAUSKNECHT 2007), Entoloma pluteisimilis Noordel. et Hermosilla (NOORDELOOS és HAUSKNECHT 2007)). Az ÉK-i Bükkből (Miskolc és környékéről) is rendelkezünk mikológiái információkkal, egyrészt korábbi munkákból (pl. BABOS 1989, LUKÁCS 2002), újabban pedig a Miskolci Gombász Egyesület tevékenységének köszönhetően is (M1GE2010). Ennyi mikológus szakember azonban egyszerre még nem kutatta ezeket az élőhelyeket, így a - nagygombák termőtestképzéséhez - kedvezőtlen időjárás ellenére is 391 taxon került elő (2. függelék) a konferencia hete alatt. Mikol. Közlem., Clusiana 49(1-2), 2010

9 ANYAG ÉS MÓDSZER A 27. F.urópai Cortinarius Konferencia mikológiái eredményei 7 A vizsgált területek rövid jellemzése 1) Vámosatya (Bockerek-erdő), október A Bockerek-erdő 700 hektáron elterülő természetvédelmi terület, melyből 233 hektár erdőrezervátum. Természetközeli erdőtársulásai a magyar Alföld ősi erdeinek maradványai: fűzlápok (Salicelum cinereae), égerlápok (Alnetum glutinösaé), tölgy-kőris-szil ligeterdők (Fraxino pannonicae-ulmetum), gyertyános-kocsányos tölgyesek (Querco robori-carpinetum). Az utóbbi két erdőtársulás állományainak keveredése nagyobb területeken megfigyelhető. 2) Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), október A Baktalórántházi-erdőben a szubboreális korszakból megmaradt gyertyános-tölgyes (Querco robori-carpinetum) 212 hektáros állománya az Alföldön egyedülálló. Az ugyanitt élő pusztai tölgyesek (Festuco-Quercetum roboris) kisebb foltjaiban Tilia tomentosa és Acer tataricum is előfordul. Talaja mészben szegény, kissé savanyú homok. 2a) Baktalórántháza (erdészet) A Baktalórántházi-erdő látogatása előtt az erdészet területén, parkosított részen került sor néhány gombafaj gyűjtésére, többnyire mulcson, bolygatott részeken és mohás, nyírt gyepben. 3) Kállósemjén (Nagymohos), október A Nagymohos Kállósemjén községtől 5 km-re található, homokbuckák veszik körül. Szaboles-Szatmár-Bereg megye egykor kiterjedt lápvilágának utolsó maradványai közé tartozik, 1954 óta védett. Az egykor 25 hektáros tó az elmúlt fél évszázadban a vízszint csökkenése, a belső feltöltődést eredményező szukcesszió miatt nyílt víztükrét csaknem teljesen elvesztette. A Nagymohos partját kiterjedt fűzláp (Salicetum cinereae) és keskeny éger-kőris láperdő (Fraxino pannonicae-alnetuni) veszi körül. Az égerláp szárazabb részein Populus x canescens és Quercus robur is elegyedik. A Nagymohos partjától nem messze néhol Populus x euramericana, Quercus rubra és Robinia pseudacacia ültetvények is találhatók. 3a) Apagy, 3b) Oros - A két terület homokpusztagyepjeiből néhány pöfetegfélével gazdagodott a konferencia fajlistája. 3c) Nyíregyháza (Campus) - A főiskola területén a szállás és a labor közötti területről több gombafaj is előkerült, köztük egy Európa-szerte nagyon ritka nyelespöfetegfaj. a Tulostoma cyclophorum. 4) Bátorliget (Fényi-erdő), október A Fényi-erdő a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egykor nagy kiterjedésű erdőségeiből megmaradt reliktum erdőfolt. Messze túlnyúlik a magyar-román országhatáron. Magyarországi területe a kisebbik, 756 hektár. Ebből 285 hektár 1953 óta védett. Erdőtársulásai közül a homoki erdőssztyepp (Festuco rupicolae-quercetum roboris) jól mutatja, hogy a Kárpátmedencében van a keleti erdőssztyeppzóna legnyugatibb nyúlványa. A tölgy-kőrisszil ligeterdő (Fraxino pannonicae-ulmetum) és a gyöngyvirágos-tölgyes (Convallario-Quercetum roboris), valamint az alföldi gyertyános-tölgyes (Querco robori- Carpinetum) mozaikszerű foltjai váltják egymást, keverednek. 4a) Bátorliget (Nagy-legelő) - A fokozottan védett területen ma már többnyire homoki legelő (Potentillo arenariae-festucetum pseudovinae) társulás az ural- Mikot. Köziem, Ctusiana 49(1-2), 2010

10 8 PIMA B., SILLER I.. ALBHRT L., RIMÓCZI 1. és BENEDEK L kodó, de megtalálható még a homoki sztyepprét (Pulsatilla hungaricae-festucetum rupicolae) is (LENTI és mtsai 2004). Több unikális értékű növényfaj él a területen (pl. Pulsatilla patens). A bátorligeti Nagy-legelő nagygombáiról már jelent meg publikáció (LENTI és mtsai 2004), a konferencia alatt azonban további, főleg ritka csillaggomba- és pöfetegfajokkal gazdagodott ennek az értékes területnek a faj listája. 5) Bükk (Miskolc, Csanyik-völgy), október A Csanyik-völgy a Bükk hegység ÉK-i részén található, Miskolc és Lillafüred között. Geológiailag nagyrészt üledékes, főleg meszes kőzetek alkotják, melyeken főleg bázikus vagy gyengén savanyú erdőtalajok alakultak ki. A jellemző erdőtípusok a mészkedvelő tölgyesek {Corno-Quercetum), a cseres-tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris) és a középhegységi gyertyános-tölgyesek (Caric i pilosae-car pin etum), de a patak partját égerfák és bükkök is kísérik. 5a) Tiszavasvári - Néhány mikológus gyűjtött a környék homoki gyepjeiben, de mindössze egy faj került be a végleges fajlistába. Gombahatározás, gombadokumentálás A konferencia résztvevőinek többsége saját mikroszkóppal határozta a gyűjtött anyagot, de a Nyíregyházi Főiskola is biztosított mikroszkópokat az ezt igénylők számára. A meghatározott gombák minden este kiállításra kerültek a Nyíregyházi Főiskola Agrártudományi Tanszékének folyosóján. A kiállított fajokból minden nap végén kiválasztottuk a dokumentálandó, herbáriumra szánt példányokat, melyeket aszalógépekkel szárítottunk le. A fajlistát a kiállított példányok, valamint Francesco Bellú, Anton Hausknecht, Mikael Jeppson, Esteri Ohenoja által dokumentált taxonokból állítottuk össze. A példányok nagy részét az MTM Növénytárába (BP) helyeztük el, de Bécsbe (WU), Ouluba (OU), Leidenbe (L) is kerültek további anyagok. Ezen kívül a Budapesti Corvinus Egyetem Növénytani Tanszékén (RI), valamint Albert László (AL), Giovanni Consiglio (GC), Dima Bálint (DB), Finy Péter (FP), Mikael Jeppson (MJ), Günter Saar (GS) és Siller Irén (HSI), magángyűjteményében is találhatók példányok. A kérdéses fajok egy részét a rendezvény után revideáltuk. A mikroszkópos vizsgálatokat Zeiss Laboval 2/I/C mikroszkóppal, 100-szoros nagyítású immerziós objektív segítségével végeztük el. A spóramérések Melzer-reagensben vagy 2%-os KOHoldatban történtek. A gombákat az alábbi monográfiák és cikkek segítségével határoztuk meg: ARONSEN (2010), BERNICCHIA és GORJÓN (2010), CONSIGLIO és SETTI (2008), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), KRIEGLSTEINER (2000a, b, 2001, 2003), NOORDELOOS (2004), ROBICH (2003), VESTERHOLT (2005). A nevezéktan revíziója és egységesítése nagyrészt a Funga Nordica (KNUDSEN és VESTERHOLT 2008) nómenklatúrája, kisebb részben az Index Fungorum (CABI 2010) alapján történt. A herbáriumok rövidítéseihez THIERS (2010) munkáját használtuk. A taxonok irodalmi adatainak megadásakor a szögletes zárójelben szereplő szám az adott irodalomra vonatkozó adatszámot jelenti (pl. [1] = 1 adat). Mikol. Közlem., Clusiana 49(1-2), 2010

11 A 27. F.urópai Cortinarius Konferencia mikológiái eredményei 9 EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK A 2. függelékben alfabetikus sorrendben ismertetjük a konferencia alatt gyűjtött és meghatározott taxonokat. A hazai szakirodalom alapos áttanulmányozása során megállapítottuk, hogy a 391 taxonból 41 első magyarországi adatait publikáljuk dolgozatunkban. A Magyarországra új taxonokat csillaggal (*) jelöltük. A résztvevők mindössze két védett gombafajt találtak a héten: Cortinarius paracephalixus Bohus - Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Saar, G Hypsizygus ulmarius (Bull.) Redhead - Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. Kowalenko, O , det. Bellii, F.; Bükk: Miskolc (Csanyik-völgy), leg. et det. MIGE , herb. RI. A konferencia alatt vizsgált helyszíneken a taxonok megoszlásának alakulását az I. táblázatban mutatjuk be. 1. táblázat. A konferencia gyűjtési helyszínei és a dokumentált taxonok száma. A gyűjtések helyszíne A gyűjtések dátuma Taxonok száma 1) Vámosatya (Bockerck-erdő) ) Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő) a) Baktalórántháza (erdészet) ) Kállósemjén (Nagymohos) a) Apagv b) Oros" c) Nyíregyháza (Campus) ) Bátorliget (Fényi-erdő) a) Bátorliget (Nagy-legelő) ) Bükk (Miskolc, Csanyik-völgy) a) Tiszavasvári A rendezvény előtti héten a térségben a gombák termőtestképzésének szempontjából megfelelő mennyiségű csapadék esett, azonban az ősz korábbi időszaka igen aszályos volt, és a konferencia előtt meglehetősen hideg, néha télies időjárás volt a jellemző a Nyírségben. Ennek köszönhetően a nagyobb termőtestű, főleg mikorrhizás fajok dominanciája elmaradt, míg a szaprotróf gombák jelenléte említést érdemlő volt. A gombataxonokat három nagy morfológiai gyüjtőzsákban" foglaltuk össze HAUSKNECHT és KLOFAC (2008), illetve HAUSKNECHT és mtsai (2006,2009) csoportosítása alapján. Az alábbiakban áttekintést adunk ezek előfordulási gyakoriságáról. Agaricales s. I. - Számos, Magyarországon nem vagy alig kutatott nemzetség ritka vagy ritkának tartott fajának sikerült értékes adatait dokumentálnunk, főként a szaprotróf életmódot folytatók közül. A legfajgazdagabb nemzetségek az alábbiak voltak: Clitocybe s. I. (Infundibulicybe is) (15 taxon), Gyrnnopus (8), Marasmius s. I. (Marasmiellus és Mycetinis is) (11), Mycena (27), Pluteus (8), Psathyrella {14). Ezekhez többnyire kisebb termőtestü fajok tartoznak. A mikorrhizás nemzetségek fajszáma messze elmaradt a szokásostól, pl. Amanita (4), Boletus (2), Cortinarius (13), Hebeloma (12), Hygrophorus (1), Inocybe (2), Lactarius (5), Leccinum (3), Russula (5), Tricholoma (6), Xerocomus (1). Annak ellenére, hogy a Cortinarius nemzetség a J.E.C. konferenciák történetében negatív rekordot jelentő 13 fajjal képviseltette csak magát, még így is a pókhálósgombákból Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2). 21)10

12 10 PIMA B.. SILLER I.. ALBERT I... RlMÓCZI I. és BENEDEK 1, gyűjtöttük a legtöbbet a héten a mikorrhizások közül. Számottevő volt a fakógombák {Hebeloma) jelenléte, melyekből 12 fajt dokumentálhattunk. Aphyllophorales s Praktikus okokból minden olyan bazídiumos gombát (pl. taplók, pöfetegfélék, korallgombák, osztott bazídiumú gombák stb.), mely nem az Agaricales s. 1.-ba (lemezes vagy csöves termőrétegtartójú kalaposgombák) tartozik, ebben a csoportban tárgyalunk. A lignikol életmódú taplók köréből 84 fajt sikerült meghatározni a résztvevőknek, a legfajgazdagabb nemzetségek a Phellinus (4), a Sleccherinum (4), a Stereum (4) és a Trametes (7) voltak. A zárt termőtestű pöfetegszerüekből 25 fajt dokumentáltunk, köztük nagyon ritka csillaggombákat (pl. Geastrum pseudolimbatum) és nyelespöfetegeket (pl. Tulostoma cyclophorum). A korallgomba-, illetve a gerebengomba-szerűekből 5 faj, míg a kocsonyás állagú, osztott bazídiumú gombák csoportjából 8 faj került a listába. Ascomycota A tömlősgombákból kevés, mindössze 15 faj került elő a hét alatt. Adatok és megjegyzések Magyarországra új, ritka vagy érdekes taxonokról A következőkben felsorolt Magyarországra nézve új (*), ritka vagy ritkának vélt taxonoknál több esetben feltüntettük mikroszkópos tulajdonságaikat, illetve egyes taxonokat megjegyzésekkel is kiegészítettünk, míg a ritka fajok esetében az eddigi hazai irodalmi adatokat is megadtuk. Sok fajnál mindössze egy vagy két hazai termőhely volt ismert eddig. Bolbitiuspluteoides M M. Moser Irodalmi adatok: RIMÓCZI (1994): 11 ] Soproni-hg.; SILLER (1986): Bükk. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Bellü, F ; Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Rimóczi I , herb. RI. Calvatia Candida (Rostk.) Hollós Irodalmi adatok: BABOS (1999): [5] Kecskemét, Kecskemét-Talfája, Lakitelek, Nagykőrös, Tatárszentgyörgy; BÁNHEGYI és mtsai (1953); NAGY és GORLICZAI (2007): l] Örkény; RLMÓCZI (1993, 1994, 1999): [l Soroksár. Gyűjtési adatok: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. et det. Jeppson, M , herb. MJ 8847; Apagy, leg. et det. Jeppson. M , herb. MJ Clitocybe agrestis Harmaja Irodalmi adatok: RlMÓCZI (1994): [3 Kerecsend, MTB (Csesztve?). Gyűjtési adatok: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. Finy 1' , det. Hausknecht, A., herb. BP *Cliíocybe anisata Velen. (1. ábra) 1 Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák ellipszis, nyújtott ellipszis alakúak, sima felületűek, hialinok, gyakran összetapadnak, (3,8-)4,4-5,6(-6,3) * 2,5-3,1( 3,4) pm, átlag: 5,1 x 2,7 fim, Q á = 1,84. ' Lásd a 159. oldalon (Színes oldalak). Mikol Közlem. CJusiana 49(1-2), 2010

13 A 27. F.urópai Cortinarius Konferencia mikológiái eredményei 11 Megjegyzések: A Clitocybe nemzetség néhány faja jellegzetes ánizsihattal rendelkezik. Legismertebb és leggyakoribb közülük a zöld ánizsgomba (Clitocybe odora). A többi hasonló illatú tölcsérgomba fehéres, krémszínű, és jóval kisebb termetű. A C. anisata jellemző tulajdonságai az ánizsillat mellett a higrofán és fiatalon hamvas kalap, a viszonylag ritkán álló lemezek, valamint többnyire nyújtott ellipszis alakú, nagyon keskeny spórák. Leginkább hasonló hozzá a C. albofragrans, melynek lemezállása sűrűbb, spórái pedig rövidebbek, de szélesebbek, nem annyira nyújtottak. A szintén ánizsillatú és higrofán kalapú, de hamvasság nélküli C. fragrans (= C. depauperates C. obsoleta, C. suaveolens) jóval nagyobb spórákkal rendelkezik (6,5-9 x 3,5-5 ^m). A C. anisata termőtestei, hazánkból először a Fényi-erdőből (Bátorliget) kerültek elő, nedves, mohás, világos erdőszélről. Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. Kutszegi, G , del. Dima, B., herb. DB Clitocybe collina (Velen.) Klán Irodalmi adatok: BABOS (1989): {l Aggtelek, sub nom. C. herbarum: VASAS és LOCSMÁNDI (2009): u. a., mint BABOS (1989). Gyűjtési adatok: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Hausknecht, A Clitopilus hobsonii (Berk, et Broome) P. D. Orton Megjegyzések: Egyetlen magyarországi termőhelyét kiparcellázták és beépítették (BABOS 1989). A vámosatyai Bockerek-erdőből előkerült példányokat a vadaknak kiszórt kukoricacsutkán találták. Valószínűleg nem ritka hazánkban. Irodalmi adatok: BABOS (1989): [I] Horány (ex.); RlMÓCZI (1994): u. a., mint BABOS (1989). Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Hausknecht, A , herb. BP Conocybe ambigua Wat I ing Irodalmi adatok: BABOS (1989, 1999): 111 Fülöpszállás. Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Hausknecht, A , herh. BP Conocybe rickenii (Jul. Schaeff.) Kühner Irodalmi adatok: RlMÓCZI (1994): l] Csévharaszt. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Hausknecht, A , herb. BP Conocybe subpullida Enderle Irodalmi adatok: NAGY és GORLICZAI (2007): [2 Bugac. Kecskemét. Gyűjtési adatok: Bükk: Miskolc (Csanyik-völgy), leg. Ohenoja, E , det. Hausknecht, A., herb. OU. Conocybe subpubescens P. D. Orton Irodalmi adatok: SILLER (2004): 2 Bükk (Őserdő). Mátra (Kékes). Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2). 21)10

14 12 D1MA II.. SILLER 1.. AI.BHRT I... RlMÓCZI I. és BENEDEK L. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Hausknecht, A herb. RI; Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. et det. Hausknecht. A , herb. BP *Cortinarius argutus Fr. (3. ábra)" Megjegyzések: BRANDRUD (1996), valamint BRANDRUD és mtsai (1989) nevezéktanát követve az obligát nyármikorrhizás C. argutus a Phlegmacium alnemzetség Phlegmacium szekciójának Arguti alszekciójába tartozik a szintén nyárakkal élő C. paracephalixus Bohus és C. populinus Brandrud fajokkal együtt. A fajcsoport további tagjai a hegyvidékeken, lucfenyő {Picea) alatt élő C. fraudulosus és C. rosargutus, valamint a mediterrán régióban megtalálható cédrusmikorrhizás C. herculeus. A C. argutus legközelebbi rokona a C. paracephalixus, melyhez makro- és mikrobélyegekben is hasonlít, valamint fapartnerük is azonos. Mindkettő nyárfákkal él mikorrhizakapcsolatban, az előbbi főleg Populus tremula, míg az utóbbi P. alba és P. canescens partnere. Mindkét faj húsa vágásra vörösödik, majd kékesfeketésre színeződik, valamint jellegzetes dohos földszaggal vagy főtt kukoricára emlékeztető illattal rendelkeznek. Biztosan elkülöníteni a két fajt főleg a tönkön lévő makrobélyegek, valamint mikroszkópos tulajdonságok alapján lehetséges. A C. paracephalixus a tönkön jóval fejlettebb vélumövekkel és nagyobb (főleg szélesebb) spórákkal rendelkezik, mint a C. argutus. Ezen kívül a C. paracephalixus húsa KOH hatására sárga színű reakciót ad, míg a C. argutus-é negatív marad. A két faj elterjedésben is különbözik, hiszen a C. paracephalixus síksági faj, a meszes homoktalajokat kedveli, míg a C. argutus inkább hegyvidéki faj, és kötöttebb, savanyúbb talajokon is előfordul. A C. argutus magyarországi előfordulását eddig az Alföldről (NAGY 2004), valamint a Cserehátból (RUDOLF és mtsai 2008) jelezték. A herbáriumi példányok ellenőrzése után (2. táblázat) azonban megállapítottuk, hogy ezekben a munkákban félrehatározás történt, és nem a C. argutus-i gyűjtötték a fenti területekről, így ennek a fajnak az első magyarországi lelőhelye a vámosatyai Bockerek-erdő. 2. táblázat. A Cortinarius argutus első magyarországi példányának, valamint a korábban ezen a néven publikált példányok morfológiai tulajdonságainak összehasonlítása (NL = Nagy László herbáriuma). Vizsgált példányok C. argutus (BP ) (jelen munka) C. argutus (NL 3390) (NAGY 2004) = C. paracephalixus C. cf. argutus (RUDOLF és mtsai 2008) = Cortinarius sp. (Tel.) Spóraméret ( im) / 10-1 I,3( 11,9) x 5,3-6,6 (9,4-) 10,3-12,2 x 6,3-7 8,8-10 x 5.6-6,3(-6,9) (spóramérések! (20)! (30) / (15) száma, db) Spóraalak mandula, csaknem citrom mandula ellipszoid Spóraornamentáció durván érdes durván érdes izoláltan szemcsés, főleg a csúcsán Átlag (um) 10,9 x 6,1 11,1 x 6,7 9,5 x 6 Qáti 1,8 1,66 1,56 KOI l-reakció a negatív sárga nincs adat húsban Élőhely Populus sp. alatt Populus alba alatt Melittio-Fagetum 3 Lásd a 160. oldalon (Színes oldalak). Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 2010

15 A 27. F.urópai Cortinarius Konferencia mikológiái eredményei 13 A NAGY (2004) által publikált példányok KOI 1-reakciója a húsban sárga színű volt, valamint jól fejlett vélumövekkel rendelkeztek (a szerzőnek a példányon tett megjegyzése alapján), továbbá a spórái nagyobbak voltak (10,3-12,2 x 6,3-7 fim), mint a C. argutus-é (10-1 1,3 x 5,3-6,6) (2. táblázat). A termötestek meszes talajú homokterületről kerültek elő (Kecskemét-Nyír). Ezek a tulajdonságok teljesen megegyeztek a C. paracephalixus jellemzőivel. A RUDOLF és mtsai (2008) dolgozatában szereplő C. cf. argulus valószínűleg egy Telamonia alnemzetségbe tartozó faj, tekintettel a herbáriumi példány igen kis méretére, valamint a spórák alakjára, ornamentáei ójára. Irodalmi adatok: NAGY (2004): [1] Kecskemét (Nyír), = C. paracephalixus; RUDOLF és mtsai (2008): 11] Szendrőlád = C. sp. (Tel ). Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. Kovács I) , det. Bellii. F., Saar. G herb. BP *Coríinarius diasemospermus var. leptospermus H. Lindstr. Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák nyújtott ellipszis, kissé mandula alakúak, 8,8-10(-l 0,5) x 4,7-5,6 fim, átlag: 9,5 x 5,1 fim, Qáti- = 1,85. Megjegyzések: Ez a kis termetű, barna színű, a Telamonia alnemzetség, Incrustati szekciójába tartozó taxon (BRANDRUD és mtsai 1998) könnyen felismerhető muskátlira (Pelargonium) emlékeztető illatáról, valamint hosszúkás, keskeny spóráiról. Az alapváltozat (var. diasemospermus) spórái rövidebbek és szélesebbek. Általában nedves élőhelyeken terem, füzek (Salix) alatt, de bükk (Fagus) és hársak (Tilia) közelében is előfordul. Magyarországon minden bizonnyal gyakori, elterjedt taxon. Több, még publikálásra váró adata származik Nyugat-Magyarországról. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Bellii, F ; Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Dima B , herb. DB Cortinarius lucorum (Fr.) J. E. Lange Megjegyzések: A C. lucorum kizárólag Populus fajokkal él szimbiózisban, azon belül is főleg rezgő nyárral (P. Iremula). Morfológiailag legközelebbi rokona a C. saturninus, mely füzek (Salix) mikorrhizapartnere. Ez utóbbi faj Magyarországon viszonylag elterjedt füzek alatt. A C. lucorum-ró\ ellenben nem sok ismeretünk van. egyetlen adata Farkasgyepüről (Bakony) származik (BABOS 1989, RlMÓCZI 1994, 1998, RlMÓCZI és ALBERT 1992). Makroszkóposán könnyen összetéveszthetők egymással, viszont a C. lucorum spórái nagyobbak (9,5 11 x 5,5-6,5 pm) (KNUDSEN és VESTERHOLT 2008), mint a C. salurninus-é ((7,5-)8-9(-9,5) * 4,5-5,5 pm (BP )). Az MTM Növénytárában található C. lucorum példány (BP ) spóráinak mérete 9-1 1(-1 1,5) x 5,5-6,5 pm, alakjuk többnyire ellipszis vagy ovális, a szárítmány színe szürkésbarnás. Mivel a nemzetközi irodalmakban (BRANDRUD és mtsai 1995, KNUDSEN és VESTERHOLT 2008) szereplő tulajdonságokkal ezek az adatok megegyeznek, a farkasgyepüi gyűjtés azonosítható a C. lucorum-mai, bár termőhelyként mészkerülő bükköst (Luzulo-Fagelum) adott meg Bohus Gábor és Babos Margit. A Kövesd-patak völgyében gyűjtötték, ahol esetleg elképzelhető, hogy előfordult rezgő nyár (Populus Iremula) vagy más nyárfaj (Populus spp.). Mikot. Köziem, Ctusiana 49(1-2), 2010

16 14 PIMA B., Sil,LRR I., AI,BERT L.. R1MÓCZI I. és BENEPEK L Irodalmi adatok: BABOS (1989): l Farkasgyepü; RlMÓCZl (1994, 1998), RlMÓCZI és ALBERT (1992): u. a., mint BABOS (1989). Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerck-erdő), leg. et det. Bellii, F ; Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Bellii, F *Cortinarius platypus (M. M. Moser) M. M. Moser Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák mandula alakúak, néha kihegyesedő végűek, 9,4-11,3 x 5,6-6,6 jtm, átlag: 10 x 6,1 im, Q átl = 1,63. Megjegyzések: A Phlegmacium alnemzetség, Calochroi szekciójába tartozó faj főbb jellemzői a halványsárgás, krémszínű kalap a fiatalon szürkéslilás lemezek, a feltűnően széles peremes gumó, a termőtest minden részén negatív KOH-reakció, valamint a mandula alakú spórák. Jóllehet ez a faj első publikált adata C. platypus néven, a nemzetség hazai revíziós vizsgálatainak jelen állapotában kijelenthető, hogy a C. platypus az ország több területéről is ismert (Dima és Albert, publikálatlan), és többnyire C. calochrous vagy C. calochrous var. coniferarum néven közölték. A bátorligeti Fényi-erdőből korábban gyűjtött C. calochrous-ként meghatározott gomba (ALBERT és DIMA 2005/)) szintén a C. platypus (Színes oldalak o.). Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. Rossi, C., Rimóczi I , det. Saar, G Pima B Rimóczi I., herb. PB 3752, RI. Cortinarius uliginosus Berk. Megjegyzések: A fűzlápok karakterfajaként ismert C. uliginosus a hazai irodalmi adatok alapján csak a Bakonyban található öcsi Nagy-tóról és az Őrségből (Fekete-tó) volt ismert (ALBERT és mtsai 2004). Az öcsi Nagy-tóról az elmúlt három évtized alatt több alkalommal is előkerült, ami feltételezi, hogy a fajnak biztos populációja él ezen a tőzegmohás élőhelyen. A konferencia első napján a Bockerek-erdő bokorfüzeseiben kb. 40 termőtestből álló termőhelyet fedeztünk fel, mely a C. uliginosus harmadik magyarországi lelőhelye. Az egyik korábbi öcsi gyűjtésről jellemzés és fénykép is megjelent a Mikológiái Közleményekben (ALBERT 1998). Irodalmi adatok: ALBERT (1998): 1] Öcs; ALBERT és mtsai (2004): [11 Farkasfa (Fekete-tó), [5] Öcs; BABOS (1989): 11] Öcs, sub nom. Dermocybe utiginosa, RIMÓCZI (1994, 1998): u. a., mint BABOS (1989). Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Albert 1,., Pima B Rimóczi I , herb. BP Crepidotus caspari Velen. Irodalmi adatok: BABOS (1989): 2 Bakony (Vinye-major), Visegrádi-hg. (Apátkúti-völgy); RI- MÓCZI (1994): 11 ] u. a., mint BABOS (1989) bakonyi adata; VASAS és LOCSMÁNDI (2009): 2 Aggtelek, Égerszög. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Hausknecht. A , herb. BP , BP Crepidotus macedonicus Pi lát Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák széles ellipszis, ellipszis alakúak, finoman szemcsés felületűek, 5,6-7,2(-7,5) x 4-5(-5,3) um, átlag: 6,6x4,8, Q áll = 1,36. Mikot. Köztem.. Clusiana 49(1-2). 2010

17 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiái eredményei 15 Keilocisztídiumok hengeresek, görbültek, a csúcsukon kiszélesedők, sokszor szabálytalanul elágazók. Irodalmi adatok: LUKÁCS és HORVÁTH (2010): 111 Budakeszi. Gyűjtési adatok: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. Masera, G , det. Dima B.. herb. BP Crepidotus subverrucisporus Pilát Irodalmi adatok: NAGY és GORLICZAT (2007): 2 Kecskemét (Nyír), Lakitelek (Tőserdő); RlMÓCZI (1994): [2] Bugacpuszta. Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Belli), F *Entoloma bisporigerum (P. D. Orton) Noordel. (2. ábra) Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák szabálytalanul sokszögűek, 6 9 csúcsúak, (8,8-)9,1 11,3( 11,6) x (6,3-)7,5-9,4(-9,7) pm, átlag: 10,2 x 8,3 pm, Q áü = 1,22. Bazídiumok kétspórásak. Megjegyzések: A Bockerek-erdő bokorfüzesében gyűjtött döggomba az Entoloma alnemzetségbe, azon belül a Polita szekcióba tartozik, ahová főleg collybioid vagy omphalioid gombák tartoznak, többnyire szabálytalan, tölcséresedő kalapalakkal és sima, fénylő tönkkel (NOORDELOOS 2004). Nedves élőhelyeken fordulnak elő, lombos fák alatt. Az E. bisporigerum kétspórás bazídiuniával különbözik a szekcióba tartozó többi fajtól. Ezen tulajdonság mellett a makroszkóposán hozzá nagyon hasonló E. politum-nak kisebbek (7,5-10,5 x 6,5-8,5 pm), az E. caccabus pedig más alakú spórákkal (Q ;il = 1,3-1,4) rendelkezik. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. Albert L., Dima B , det. DimaB.. herb. BP Exidia recisa (Ditmar) Fr. (5. ábra) 4 Irodalmi adatok: BÁNHEGYI és mtsai(1953); RlMÓCZI és mtsai(1997): [1 Bátorliget; RUDOLF és mtsai (2008): 11 ] Nyésta. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), Salix-on, leg. et det. Dima B Siller herb. BP ; Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Siller I Flammula alnieola (Fr.) P. Kumm. Pholiota alnieola (Fr.) Singer Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák ellipszis-mandula alakúak, vastag falúak, simák, 7,4-9 x 4,5-6 pm. Keilocisztídiumok bunkósak, kissé fejecskések. Megjegyzések: Korábban a Pholiota nemzetségbe tartozó fajt újabban ismét a Flammula nemzetségbe sorolják (KNIJDSEN és VESTERHOLT 2008). Míg a Pholiota nemzetség maradt a Strophariaceae családban, addig a Flammula nemzetség molekuláris vizsgálatok alapján a I lymenogasteraceae családba tartozik (MATIIKNY és mtsai ' Lásd a 159. oldalon (Színes oldalak). 4 Lásd alól. oldalon (Színes oldalak). Mikot. Közlem, Ctusiana 49(1-2), 20H)

18 16 PIMA B.. SILLER I.. ALBERT I... RlMÓCZI I. és BENEDEK 1, 2006), többek között a Hebeloma (fakógombák) és a Galerina (sisakgombák) genusokkal együtt. Irodalmi adatok: BABOS (1989): [3] Barcs, Sopron, Szakonyfalu, sub nom. Pholiota alnicoía; BoHUS és mtsai (1951); RIMÓCZI (1994): 2] Bakonyoszlop, Erdőbénye, sub nom. P. alnicoía. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. Bellú, F , det. Bellii, F., Dima B, herb. BP *Flammulaster granulosus (J. E. Lange) Watling (6. ábra) 5 Megjegyzések: A F. granulosus-1 Magyarországról még nem publikálták korábban. Ennek oka valószínűleg az, hogy a faj meglehetősen kis termetű (kalapja max. 1,5 cm), és fakó, okkeres, fahéjbarnás színével beleolvad környezetébe, ezért nehéz észrevenni. A termőtestet, főleg fiatal korban apró, finom szemcsék fedik. Tápanyagban gazdag élőhelyeket részesíti előnyben. KRIEGLSTEINER (2003) szerint sík vidékeken elterjedt, de erősen visszaszorulóban lévő faj. A konferencia alatt két területről is előkerült. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. Forstinger, H , det. Hausknecht A., herb. WU 29998; Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Finy P , herb. FP; ibid., leg. et det. Rimóczi I., herb. Rl. Flammulaster limulatus (Fr.) Watling Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák bab alakúak, vastag falúak, 7,2-8,4(-8,8) x 4,1 4,7( 5) fim, átlag: 7,8 x 4,4 pm, Q áli = 1,78. Keilocisztídiumok hengeresek, kissé bunkósak, x 5-6,3 pm, hifák csatosak, kalapbőr pikkelyhifái hosszúkás, hengeres végsejtekkel. Irodalmi adatok: BABOS (1989): [1] Lenti; FODOR és mtsai (2001); 3] Szigetköz; RtMÓCZI (1994): u. a., mint BABOS (1989); RUDOLF és mtsai (2008): [1] Nyésta; SILLER (2004): [21 Bükk (Őserdő), [3] Mátra (Kékes); SILLER és TURCSÁNYI (2003), SILLER és mtsai (2002): u. a., mint SILLER (2004). Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. Kutszegi G , det. Dima B.. herb. BP ; ibid., leg. Schrimpl, L del. Laber, D. Geastrumpseudo/imbatum Hollós Irodalmi adatok: BABOS (1999): Hollos László korábbi adatait foglalja össze. Ezek a gyűjtések mind a 20. század első éveiből származnak (HOLLÓS 1901, 1903, 1904, 1913). FINTHA és mtsai (2005): [1] Zám (Kenderhántó-telek). Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Nagy-legelő), leg. et det. Jeppson. M , herb. MJ Gymnopus hyhridus (Kühner et Romagn.) Antonín el Noordel. Irodalmi adatok: RIMÓCZI (1994): (3) Kerecsend, Újszász. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Bellii, F ; Kállósemjén (Nagymohos), leg. Betta, F , det. Hausknecht, A. 5 Lásd alól. oldalon (Színes oldalak). Mikol. Közlem.. Clusiana 49(1-2). 2010

19 A 27. F.urópai Cortinarius Konferencia mikológiái eredményei 17 *Hebelomafusisporum Gröger et Zschiesch. Megjegyzések: A Sacchariolenta szekcióba tartozó fajok (VESTERHOLT 2005) legfőbb makroszkópos ismertetőjegye a jellegzetes és igen intenzív narancsvirágillat. Ebbe a szekcióba több faj is tartozik, melyeket a spórák, a cisztídiumok, valamint a termőhelyi különbségek alapján lehet elkülöníteni. A gyakoribb, lomberdei H. sacchariolens mellett a ritkább fajok többnyire fűzesekben élnek, üde, higrofil termőhelyeken. A H.fusisporum a szekcióba tartozó fajok közül a legkisebb termetű (kalap max. 3 cm), csaknem teljesen fehér színű és jellegzetes orsó alakú spórákkal rendelkezik. Többnyire füzek (Salix) alól ismert előfordulása, de hárs (Tilia) alatt is találták már (VESTERHOLT 2005). Első magyarországi adata a Bockerek-erdő bokorfüzeseiből származik. Valószínűleg elterjedt hazánkban. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), Salix alatt, leg. et det. Ohenoja, E , herb. OU. *Hebeloma gigaspermum Gröger et Zschiesch. Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák széles mandula vagy citrom alakúak, 13,3-17x7,5-9 um, átlag: 15,3x8,2 jxm, Q át, = 1,86 (BP ); 13,3-16,3 x 7,5-9 [im, átlag: 15,4 x 8,2 jim, Q át) = 1,88 (BP ). Megjegyzések: A kellemes narancsvirág-illatú H. gigaspermum a legnagyobb spórával rendelkező faj a Sacchariolenta szekcióban. Tipikusan fűzlápok, ritkábban égerlápok gombája (KNUDSEN és VESTERHOLT 2008). A konferencia alatt két termőhelyről is megtalálták, mindkét esetben fűz (Salix) alatt. A jövőben bizonyára több magyarországi fűzlápból is előkerülhet. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő). leg. et det. Bellii, F , herb. BP ; Bátorliget (Fényi-erdő), leg. Zanforlin, O , det. Rossi, C herb. BP Hebeloma hetieri Boud. Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák citrom alakúak, 12,5-16,3 x 7,5-9 im, átlag: 14,2 x 8,2 (im, Q át i = 1,73. Keilocisztídiumok ± rövidek (30 (ím alattiak). Megjegyzések: A H. hetieri is a Sacchariolenta szekcióba tartozik, és az ide tartozó fajokhoz hasonlóan jellegzetes narancsvirágillattal rendelkezik. A fentebb említett H. fusisporum-ma\ és a H. gigás perm um-m a I együtt nedves élőhelyeken füzek (Salix) vagy égerek (Alnus) alatt fordulnak elő. A H. hetieri-l nemezes kalapjával és más mikroszkópos tulajdonságokkal (spóra, keilocisztida) lehet elkülöníteni az előbbi két fajtól. Irodalmi adatok: NAGY (2004): 111 Szeged (botanikus kert), sub nom. Hebetoma var. tomentosum\ NAGY és GORLICZAI (2007): u. a., mint NAGY (2004). sacchariotens Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. Betta, F , det. Rossi, C., herb. BP Hebeloma hiemale Bres. Irodalmi adatok: BABOS (1989): 3] Ócsa, Soroksár, Szabadszállás; BABOS (1999): [2] Ócsa, Szabadszállás; RIMÓCZI (1994); [3] Salgóvár hegy; RIMÓCZI (1998, 2002), RIMÓCZI és mtsai (1997): Bátorliget. Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2). 21)10

20 18 DIMA B., SILLER I.. ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L. Gyűjtési adatok: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. Siller I , det. Saar, G herb. BP *Heheloma nigellum Bruchet Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák ± mandula alakúak, 9,5-12,5 x 5,2-6,7 pm, átlag: 10,8 x 5,9 pm, Q á u = 1,8. Keilocisztídiumok hengeresek, keskeny palack alakúak, a közepüknél kiszélesedők, a csúcsuk felé elkeskenyedők. Megjegyzések: Ez a faj a Hebeloma szekcióba tartozik, ahol pókhálós részleges burokkal rendelkező fajok találhatók. A H. nigellum burokmaradványa a tönkön és sokszor a kalap peremén is megfigyelhető. A tönkje lefelé sötétedik, húsa retek szagú. Fűzfajok (Salix) mikorrhizapartnereként főként nedves élőhelyeken fordul elő. Annak ellenére, hogy ez az első hazai adata, bizonyára gyakoribb előfordulású és a hazai füzlápokban, illetve tavak melletti bokorfűzesekben karakterfajnak tekinthető. Gyűjtési adatok: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. Albert L , det. Albert L Dima B herb. AL 09/74. Hebelomapusillum J. E. Lange (7. ábra) 6 Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák mandula vagy nyújtott mandula alakúak, 10,5-13,3(-l4,8) x 5,5-6,7 pm, átlag: 12 x 6 pm, Q atl = 2. Irodalmi adatok: ALBERT és mtsai (2004): [2] Öcs, Szigetcsép; BABOS (1989, 1999): 3] Fülöpszállás, Tabdi; NAGY és GORLICZAI (2007): 3 Kecskemét (Nyomási-erdő), Lakitelek (Tőserdő); Rl- MÓCZI (1994): 111 Tabdi, u. a., mint BABOS (1989); RlMÓCZI (1998, 2002); RlMÓCZI és mtsai (1997): Bátorliget. Gyűjtési adatok: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Dima B , herb. DB Hemimycena Candida (Bres.) Singer Megjegyzések: Ez a kis termetű Hemimycena faj kizárólag élő fekete nadálytő (Symphytum officinale) szárának tövén fejleszti termőtesteit. Ez a harmadik adata Magyarországról, de minden bizonnyal sokkal elterjedtebb, hiszen gazdanövénye gyakori. Irodalmi adatok: LUKÁCS (2010): [1] Budakalász; RlMÓCZI (1994): [1] Nagykálló. Gyűjtési adatok: Bükk: Miskolc (Csanyik-völgy), leg. et det. Hausknecht, A , herb. BP Hypholoma ericaeoides P. D. Orton Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák ellipszis-mandula alakúak, csírapórussal, 9-12 x 6 7,5( 7,8) pm, átlag: 10,9 x 6,7 pm, Q áll = 1,63. Keilocisztídiumok gyakoriak, keskeny palack alakúak, pleurocisztídiumok, mint krizocisztídiumok, palack alakúak. Irodalmi adatok: BABOS (1989): [ 1 ] Szenta; RlMÓCZI (1993, 1994, 1999): [1] Soroksár. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), Salix alatt. leg. Albert L.. Dima B , det. Dima B herb. BP Lásd a 162. oldalon (Színes oldalak). Mikol. Közlem.. Clusiana 49(1-2), 2010

21 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiái eredményei 19 Hypholoma laeticolor (F. H. Moller) P. D. Orton Irodalmi adatok: ALBERT és mtsai (2004): 2 Hangony, Kelemér; RlMÓCZI (1994): 1 u. a., mint ALBERT és mtsai (2004) liangonyi adata; VASAS és I.OCSMANDI (1995): 11] Kétvölgy. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Bellii. F Hypholoma subericaeum (Fr.) Kühner (8. ábra) 7 Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák ellipszis-ovális alakúak, 7,5-9,5 * 4,4 5 pm, átlag: 8,9 x 4,6 pm, Q át = 1,9. Keilocisztídiumok hengeresek, pleurocisztídiumok bunkósak. Megjegyzések: Nedves élőhelyekhez kötődő faj, főleg tőzeges, lápos területeken fordul elő (KRIEGLSTEINER 2003). Ennek ellenére Magyarországról több adata is származik az alföldi homokterületekről (BABOS 1989, 1999), de tőzegmohalápról is dokumentálták már (VASAS és LOCSMÁNDI 1995). A bükki példányokat egy éppen állandó víztől mentes időszakos vízfolyásban találtuk. KRIEGLSTEINER (2003) szerint főleg északi elterjedési] faj, délebbre nagyon ritka és erősen veszélyeztetett. Irodalmi adatok: BABOS (1989): [2] Tabdi, Újszentmargita; BABOS (1999): 3] Bugac, Kecskemét (Talfája), Tabdi; RlMÓCZI (1994): 111 u. a., mint BABOS (1989) tabdi adata; VASAS és LOCSMÁNDI (1995): 11 ] Farkasfa (Fekete-tó). Gyűjtési adatok: Biikk: Miskolc (Csanyik-völgy), leg. Dima B , det. Albert L., Dima B herb. BP Lactarius hepaticus Plowr. Irodalmi adatok: PÁL-FÁM (2001): l Mecsek. Gyűjtési adatok: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. et det. Bellii, F Macrotyphula juncea (Alb. et Schwein.) Berthier Macrotyphulafiliformis (Bull.) Rausehert Irodalmi adatok: BÁNHEGYI és mtsai (1953): sub. nom. Ciavaria juncea'. LUKÁCS és mtsai (2001): 111 Nagyrákos, sub nom. M. filiformis: RlMÓCZI és mtsai (1997): Bátorliget, sub nom. M filiformis; SIL- LER (1999): 111 Mátra (Kékes), sub nom. M. filiformis. Gyűjtési adatok: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. et det. Finy P , herb. FP. Ma ras mi us limosus Boud. et Quél. Irodalmi adatok: ALBERT és mtsai (2004): [ 11 Velencei-tó (Kerék-víz); RlMÓCZI (1994): 2] Nagykálló. Gyűjtési adatok: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Szász B Mycena albiilolilacea Kühner et Maire Irodalmi adatok: RlMÓCZI (1994): 111 Kerecsend. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. Ilausknecht, A , det. Bellii, F., Hausknecht, A., herb. BP ; Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. Ohenoja, E Lásd a 162. oldalon (Színes oldalak). Mikot. Köztem.. Clustana 49(1-2). 201(1

22 20 DIMA B., SILLER I.. ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L , det. Hausknecht, A., herb. WU 29999; Kállósmején (Nagymohos), leg. et det. Rimóczi I , herb. RI; Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Hausknecht, A ; Bükk: Miskolc (Csanyik-völgy), leg. et det. Neuhäusler, M., Schlatter, M Mycena erubescens Höhn. Irodalmi adatok: FODOR és mtsai (2001): [4 Szigetköz; PÁL-FÁM (2001): 111 Mecsek; RUDOLF és mtsai (2008); 111 Nyésta. Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. Hauke, E., Kowalenko, () , det. Hausknecht, A., herb. BP ; ibid., leg. et det. Neuhäusler, M Schlatter, M herb. BP Mycena flavescens Velen. Irodalmi adatok: BALÁZS (2007): [1] Kaposvár; RlMÓCZI (1994): [2] Hortobágy. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő). leg. et det. Hausknecht, A MycenaJUivoalba (Fr.) Quél. Irodalmi adatok: BABOS (1989): [1 Budakalász; BOHUS és mtsai (1951); RlMÓCZI (1999): [Íj: Soroksár; ZAGYVA (1997): 11] Kétvölgy. Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Neuhäusler, M Schlatter, M , herb. BP Mycena meliigena (Berk, et Cooke) Sacc. Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák gömbölydedek, amiloidok, 8,8-10,3 x 8,1 9,7 pm. Keilocisztídiumok bunkó alakúak, rövid ujjszerű kinövésekkel a csúcsukon. Irodalmi adatok: PÁL-FÁM (2001): [1 Mecsek. Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Dima B , herb. DB Mycena pseudocorticola Kiihner (9. ábra) 8 Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák gömbölydedek, amiloidok, 10 11,3 x 8,8-10,6 pm (AL 09/70), 9,4-12,5 x 8,8-11,3 pm (BP ). Keilocisztídiumok bunkó alakúak, rövid ujjszerű kinövésekkel a csúcsukon. Irodalmi adatok: NAGY (2004): 1] Lakitelek (Tőserdő); NAGY és GORLICZAI (2007): 11 ] Bácsalmás. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), Alnus-ox\, leg. Pál-Fám F , det. Dima B herb. AL 09/70; ibid., leg. et det. Rimóczi I., herb. RI; Baktalórántháza (Baktalórántházierdő), leg. et det. Saar, G., Rimóczi herb. Rl; Kállósemjén (Nagymohos), leg. Takács K , det. Dima B., herb. BP Mycena speirea (Fr.) Gillet Irodalmi adatok: RlMÓCZI (2002); RlMÓCZI és mtsai (1997): Bátorliget; SILLER (2004): 2 Bükk (Őserdő). Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Bellii, F ; Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Bellii, F s Lásd a 163. oldalon (Színes oldalak). Mikol. Közlem. Clus tana 49(1-2), 2010

23 A 27. F.urópai Cortinarius Konferencia mikológiái eredményei 21 *Mycena terena Aronsen et Maas Geest. Megjegyzések: A Polyadelphia szekcióba tartozó kígyógomba teljesen fehér színű, azonban a tönkbázis felé kissé sötétedő. Csak néhány lemezzel rendelkezik (max. 8 db), és kalapátmérője legfeljebb 3 mm. Kizárólag fíízfaleveleken fordul elő. Valószínűleg elterjedt, de kis mérete miatt nagyon nehéz rátalálni. Gyűjtési adatuk: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Dima B , herb. DB Mycoacia tidu (Fr.) Donk Megjegyzések: A Mycoacia nemzetség közeli rokonságban van a Phlebia nemzetséggel, ezért egyes szerzők (NAKASONE 1997) a Phlebia-k között tárgyalják a Mycoacia fajokat. Mindkét nemzetségnek ugyanis viasszerü a tennőteste. A Mycoacia fajok termőrétege tüskés vagy bibircses, színük változó, szürkés, halványsárga, barnássárga, barna. KOH hatására sötétlila, vörös vagy sötétbarna reakciót adnak. A nemzetség gyakoribb faja a M. aurea már több helyről ismert Magyarországon (SILLER 2004, TRECZKER és SZABÓ 2002). A M. uda hazánkból csak Lakitelek környékéről ismert (NAGY 2004, NAGY és GORLICZAL 2007). Siller Irén őrségi gyűjtéseiben ( ) is előfordul (publikálatlan közlés). Irodalmi adatok: NAGY (2004): 11 ] Lakitelek; NAGY és GORLICZAl (2007): [2] Lakitelek. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Siller , herb. BP *Naucoria scolecina (Fr.) Quél. (10. ábra)' Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák mandula-orsó alakúak, (9,4-)9,7-13,2 * (4,4 )4,7 6 pm, átlag: 10,6 x 5,3 pm, Q ál, = 2 (BP ). Keilocisztídiumok palack alakúak, erősen elkeskenyedő csúccsal, x 6-7,5 pm. Megjegyzések: A Naucoria (korábban Alnicola) nemzetség Magyarországon kevéssé kutatott, szinte egyáltalán nem ismert a hazánkban élő taxonok száma és elterjedése. A kis termetű fülőke habitusú fajokat csak mikroszkóp alatt lehet elkülöníteni, ahol mindenekelőtt cisztídiumainak és spóráinak tulajdonságait kell ellenőrizni. Nedves élőhelyeken fordulnak elő, égetek és füzek partnereként. A N. scolecina égermikorrhizás, nedvesen sötét gesztenyebarna, kifakulva sárgásbarna színű, íze nem keserű, spóráinak hossza 10 pm feletti, keilocisztídiumai urticoidak. A nyírségi példányok jelentik a faj első magyarországi adatait. Gyűjtési adatok: Nyírség: Kállósemjén (Nagvmohos), leg et det. Schrimpl, L , herb. BP : ibid., Alnus, Salix alatt, leg. Albert L Dima B det. Dima B., herb. BP *P(L\illus obseurisporus C. Hahn (11. ábra)" 1 Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák ellipszis alakúak, (8 )8,5 10,4( 1 I) x (5 )5,5 7( 7,5) pm, átlag: 9,3 x 6,1 pm, Q át i = 1,52. Keilocisztídiumok orsó alakúak, a csúcsuk felé hirtelen elkeskenyedők. ' Lásd a 163. oldalon (Színes oldalak). 111 Lásd a 164. oldalon (Színes oldalak). Mikot. Köziem, Ctusiana 49(1-2), 2010

24 22 DIMA B.. SILLER I.. ALBERT L.. RIMÓCZI 1. és BENEDEK L. Megjegyzések: A Paxillus-ok modern rendszertanát HAHN és AGERER (1999a, h) dolgozta fel, és eredményeikben több új faj is leírásra került a Paxillus involutus alakkörből, a spórapor színe, a termőhely, valamint a termőidőszak különbözőségei alapján. Az egyik ilyen faj a P. obscurisporus, melynek spóraporszíne sötét vörösbarna, és tápanyagban gazdag talajokon fordul elő, számos lombos és fenyőfa mikorrhizapartnereként (pl. Beíula, Corylus, Quercus, Tilia, Abies). Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya, Betula alatt, leg. Dima B., Albert L., Takács K.. Szőke Zs , det. Hausknecht, A., herb. BP ; Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. et det. Hausknecht, A , herb. WIJ * Paxillus validus C. Hahn Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák ellipszis alakúak, 9-11,5(-12) x 5,5-7,5 (ím, átlag: 9,9 x 6,4 p.m, Q átl = 1,55. Keilocisztídiumok orsó alakúak, a csúcsuk felé hirtelen elkeskenyedők. Megjegyzések: A P. obscurisporus-tói csak más árnyalatú spóraporszíne (olívbarna) és valamivel nagyobb spórái különítik el. Szintén tápanyagban gazdagabb talajokat részesít előnyben, különböző lombos fával képez mikorrhizát (pl. Carpinus, Populus, Tilia). A hazai P. involutus példányok revíziója szükséges annak megállapításához, hogy ezek a taxonok milyen elterjedéssel és gyakorisággal képviseltetik magukat Magyarországon. Gyűjtési adatok: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. et det. Bellii, F ; ibid., leg. Schrimpl, L det. Dima B., herb. BP Pipioporus quercinus (Schrad.) P. Karst. Irodalmi adatok: LUKÁCS (2010): [6] Budapest (János-hegy), Budakeszi, Csikóváralja, Esztergom, Komló, Salgóbánya; RIMÓCZI és mtsai (1997): Bátorliget; SILLER (2002): [3] Debrecen, Káló, Sopron. Gyűjtési adatok: Bükk: Miskolc (Csanyik-völgy), leg. et det. Bellii, F., Rimóczi I , herb. RI; ibid., leg. Bühler, E det. Forstinger, H., herb. HSI. Psaíhyrella corrugis (Pers.) Konrad et Maubl. Irodalmi adatok: NAGY és GORLICZAI (2007): [2 Kecskemét (temetőben), Lakitelek (Tőserdő), sub nom. /'. gracilis f. corrugis; RIMÓCZI (1992): [I] Tarnalelesz; RIMÓCZI (1994): [4] Bugacpuszta, Csévharaszt, Tarnalelesz; RIMÓCZI (2002): Bátorliget; RIMÓCZI és mtsai (1997): Bátorliget. Gyűjtési adatok: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. Wasstorp. B , del. Hausknecht, A., herb. BP ; Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Hausknecht, A , herb. BP Psaíhyrellafatua (Fr.) Konrad ct Maubl. Irodalmi adatok: NAGY és GORLICZAI (2007): [1] Kecskemét (Törökfái). Gyűjtési adatok: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Hausknecht. A Psaíhyrella noli-tangere (Fr.) A. Pearson et Dennis Irodalmi adatok: NAGY és GORLICZAI (2007): [11 Kunszentmiklós. Gyűjtési adatok: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. Ohenoja, E , det. Hausknecht, A. Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 2010

25 A 27. F.urópai Cortinarius Konferencia mikológiái eredményei 23 Psathyrella oh tusát a (Pers.) A. M. Sm. Irodalmi adatok: BABOS (1989, 1999): [3 Bugac, Kiskörös; NAGY és GORLICZAI (2007): [5 csak a P. obtusata var. aberrans-ró\ - Kecskemét (Nyír), Kecskemét (Nyomási-erdő), Kunbaraes. Gyűjtési adatok: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Bellii, F Psathyrella odorata Sacc. Psathyrella bipellis (Quél.) A. H. Sm. Irodalmi adatok: BABOS (1999): 111 Pusztavacs, sub nom. P bipellis; NAGY és GORLICZAI (2007): [3 Fülöpháza, Kecskemét (Millenáris-erdő, Nyír), sub nom. P. bipellis. Gyűjtési adatok: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. et det. Bellii, F ; Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Bellii, F Psathyrella orbitarum (Romagn.) M. M. Moser Irodalmi adatok: NAGY és GORLICZAI (2007): 1] Kecskemét (Nyír), sub nom. P. prona f. orbitarum): RlMÓCZI (1994): 111 Kerecsend. Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Bellii. F Psathyrellapseudocorrugis (Romagn.) Bon Irodalmi adatok: NAGY és GoRUCZAI (2007): [1 Kerekegyháza és Kunbaraes között: RlMÓCZI (1994): 2] Bugacpuszta. Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Hausknecht, A , herb. BP Psathyrella spadicea (Schaeff.) Singer Irodalmi adatok: Bonus és mtsai (1951); NAGY (2004): [1] Kecskemét (Nyír); NAGY és GORLI- CZAI (2007): 1] Kecskemét (Nyír); RlMÓCZI (1994): [2] MTB (Jeli Arborétum?), IJzsapuszta; SILLER (2004): 111 Mátra (Kékes). Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő). leg. et det. Bellii, F Pseudoclitocyhe expallens (Pers.) M M. Moser Irodalmi adatok: BABOS (1989): 2 Bugac, Farkasgyepü; BABOS (1999): 5 Bugac, Kecskemét (Talfája, Nyír), Nagykőrös, Nyárlőrinc. Gyűjtési adatok: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. Zanforlin, O , det. Bellii, F.. herb. BP PsUocybe crobula (Fr.) Singer Irodalmi adatok: BABOS (1989): 2 Csévharaszt, Nagykovácsi; RIMÓCZI (1994): 111 u. a., mint BABOS (1989) csévharaszti adata; SILLER (2004): 2 Bükk (Őserdő), Mátra (Kékes), sub nom. P. inquilina var. crobula. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Bellii, F Ramaria eumorpha (P. Karst.) Corner Ramaria invalii (Cotton et Wakef.) Donk Irodalmi adatok: VASAS és LOCSMÁNDI (1995): u. a., mint VASS (1992); VASS (1992): 111 Bajánsenye, sub nom. R. invalii. Mikot. Köziem, Ctusiana 49(1-2), 2010

26 24 DIMA B., SILLER I.. ALBERT L RIMÓCZI I. és BENEDEK L. Gyűjtési adatok: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg.? , det. Mausknecht, A., herb. BP *Steccherinum bourdotii Saliba et A. David Megjegyzések: Kalaposodé termőtestéről és 2 3 mm hosszú, krém- vagy okkersárga színű csapos termőrétegéről ismerhető fel. Vörösesbarna, rozsdabarna színű, nagy kiterjedésű. A csapok/tüskék hossza 2-3 mm, a termőréteg széle rojtos, nem felhajló. Biztos elkülönítése a S. robustius-tói csak az újabb határozókönyvek (pl. BERNICCHIA és GORJÓN 2010) alapján lehetséges. Magyarországon BÁNHEGYI és mtsai (1953) szerint két faj volt ismert: a S. ochraceum és a S. fimhriatum. Az újabb munkákban (NAGY 2004, NAGY és GORLICZAI 2007, SILLER 2004) is e fajokkal találkozhattunk csupán. Siller Irén őrségi gyűjtéseiben ( ) már előfordul (publikálatlan közlés). Gyűjtési adatok: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. Ohenoja, E , det. Siller I., herb. HSI; Kállósemjén, leg. Ohenoja, E , det. Siller I., herb. OU. *Steccherinum robustius (J. Erikss. et S. Lundell) J. Erikss. (4. ábra)" Megjegyzések: Teljesen reszupinátus termőteste narancsvörös, rozsdabarna, vörösesbarna színű, nagy kiterjedésű. Termőrétege csapos, a széle rojtos, nem felhajló, a tüskék hossza 2 3 mm. A szakirodalom sokáig több fajt szinonimként összemosott. JÜLICH-nél (1984) a S. laeticolor (Berk, et M. A. Curt.) Banker szinonimjaként, mint Mycoleplodon robustior J. Erikss. et S. Lundell szerepel. KRIEGLSTEINER (2000a) a S. bourdotii Saliba et A. David szinonimjai között jegyzi (S. dichroum sensu Bourdot et Galzin, S. laeticolor (Berk, et M. A. Curt.) Banker, S. robustius (J. Erikss. et S. Lundell) J. Erikss.). Egyedül BERNICCHIA és GORJÓN (2010) tesz világos különbséget az említett fajok között, és közöl részletes leírást erről a fajról. Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Siller I , herb. BP Stropharia inuncta (Fr.) Quél. Irodalmi adatok: BABOS (1989): [4] Csobánka, Gödöllő, Horány, Pilisszentkereszt; RlMÓCZI (1994): [3] Dejtár, Pilisszentkereszt, Szolnok; ZAGYVA (1997): [11 Kétvölgy. Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. Kutszegi G , det. Albert L. *Tulostoma cyclophorum Lloyd Megjegyzések: Ezt az Európa-szerte nagyon ritka nyelespöfetcgfajt Nyíregyházán, a Főiskola területén, a járda melletti füves területről gyűjtötte Mikael Jeppson, svéd pöfetegszakértő. Elmondása szerint Spanyolország után ez a fajnak a második európai adata. Erről az értékes gyűjtésről külön, részletes publikáció készül (Jeppson és mtsai, in press). Gyűjtési adatok: Nyírség: Nyíregyháza (Campus), leg. et det. Jeppson, M , herb. MJ 8862, AL 63/ Lásd a 160. oldalon (Színes oldalak). Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2). 2010

27 Typhula erythropus (Pers.) Fr. A 27. F.urópai Cortinarius Konferencia mikológiái eredményei 25 Irodalmi adatok: BÁNHEGYI és mtsai (1953); KÁNYÁSI (1992): [I Nagyhuta (Komlós-patak völgye); LUKÁCS (2010): [2] Budakalász, Tahi. Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. Neuhäusler, M , det. Bellii, F., herb. BP *Xerocomus cisalpinus Simonini, H. Ladurner et Peintner Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák orsó alakúak, Melzer-reagensben finoman csíkosak, 10,5-15,3 x 4,4-5,6 pm, átlag: 13 x 4,9 pm, Q át = 2,7. Megjegyzések: A Xerocomus nemzetségben az elmúlt években újabb fajokat fedeztek fel a molekuláris vizsgálatok eredményeképpen (PEINTNER és mtsai 2003, TAYLOR és mtsai 2006, 2007). A X. cisalpinus-1 Ausztriából írták le, tölgyek alól (PEINTNER és mtsai 2003). Jellemző makroszkópos tulajdonságai a repedező kalapbőr és a repedések alatti rózsás kalaphús, a tönkben erősen kékülő hús, míg mikroszkóposán a finoman csíkos spórafelület (Melzer-reagensben), az igen variábilis spórahosszúság (10-16 pm), valamint az átlagosan 5 pm alatti spóraszélesség. Külső bélyegek alapján a X. chrysenteron-nal és a X. porosporus-szal, míg mikroszkópiai tulajdonságok alapján ax. pruinatus-sza\ téveszthető össze (3. táblázat). Magyarországon minden bizonnyal elterjedt, hiszen potenciális élőhelyei (tölgyesek, tölggyel elegyes lomberdők) hazánkban gyakoriak. A X. chrysenteron név alatt dokumentált herbáriumi példányokat revízió alá kell vetni, ax. cisalpinus elterjedésének tisztázása érdekében. 3. táblázat. A Xerocomus cisalpinus, a X. pruinatus és a X. chrysenteron tulajdonságainak összehasonlító táblázata. Fajok X. cisalpinus X. pruinatus X. chrysenteron Kalap okkerbarna, szürkésbarna. sötétbarna, vörösbarna, barnás, szürkésbarnás, vöolívbarna, sötétbarna bíborbarna rösbarna molyhos-bársonyos hamvas molyhos-bársonyos repedezik nem repedezik repedezik Kalapbőrvastagság um pm pm Tönk pirosas/vöröses pirosas/vöröses pirosas/vöröses Hús fehéres, lefelé sárgább élénk sárga sárga, sárgás kalapban nem kékül kalapban nem kékül kalapban kékül Tönkbázis húsa vöröses foltokkal ritkán vöröses foltokkal vöröses foltokkal erősen kékül erősen kékül nem kékül Spórák 10,5-16 X 4-5,5 pm 13-14,5 X 4,5-5,5 pm 13-14,5 X 4,5-5,5 pm átlagszélesség < 5 pm átlagszélesség > 5 pm csíkos Melzerben csíkos Melzerben nem csíkos Kalapbőr véghifái X 9-17 pm X 6-16 pm X 9-18 pm Qiti 2,5-5,5 1,5-3,5 2-4 Élőhely lomberdők lomb- és fenyőerdők lomb- és fenyőerdők főleg tölgyek alatt főleg bükk és lue alatt főleg bükk és lue alatt Termőidőszak nyár ősz ősszel, késő ősszel nyár ősz Gyűjtési adatok: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. Albert L , det. Albert L., Dima B., herb. BP Mikot. Köziem, Ctusiana 49(1-2), 2010

28 26 DIMA B.. SILLER I.. ALBERT L.. RIMÓCZI 1. és BENEDEK L. Xylobolus frustulatus (Pers.) Boidin Megjegyzések: A X. frustulatus reszupinátus vagy csak nagyon kissé válik el az aljzattól. Évelő, fás állagú, poligonális darabokra széthasadó termőteste teszi jellegzetessé. Egyedüli szubsztrátumaként a Quercus nemzetség fafajai szolgálnak. Idős, öreg tölgyek törzsén, illetve vágásfelszínén nő, ha a faanyag már több évig elfeküdt a talajon, kérgét vesztette és korhadásnak indult. Az észak- és közép-európai országokban is ritka, Dél-Európában valószínűleg nem él (KRIEGLSTEINER 2000a). A gazdasági erdőkből általában hiányzik, a fatörzsek gyors kiszállítása, kivitele miatt. Egyedül a természetvédelmi területeken van lehetősége a fennmaradásra, ahol évtizedekig megmaradnak a kidőlt, öreg tölgyek. Ezért Európa több országában is a vörös listákon szerepel, és kipusztulással fenyegetett fajnak tekintik például Németországban (KRIEGLSTEINER 2000a). Mint fehérkorhasztó gombafaj egy különleges korhadási képet okoz, amelyet fogolyfa" néven ismernek. A rozsdabarna színű faanyagban először sok, fehér cellulózfoltot képez, amelyek később hosszúkás üregekké olvadnak össze. Magyarországon BÁNHEGYI és mtsai (1953) határozókönyvükben nem ritka gombaként említik, azonban az MTM Növénytárában mindösszesen egyetlen adat található, Moesz Gusztáv 1909-ből származó gyűjtése (Budapest, János-hegy, X. frustulatus bontásnyoma említéssel, Quercus-on, termőtest nélkül). A Miskolci Gombász Egyesület honlapján (MIGE 2010) található egy fotó is erről a fajról (Bükk: Garadna, öreg, kidőlt tölgy törzsén). Irodalmi adatok: BÁNHEGYI és mtsai (1953). Gyűjtési adatok: Bükk: Miskolc (Csanyik-völgy), leg. et det. Siller I , herb. HSI. * * * Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozunk a konferencia minden résztvevőjének, különösképpen Francesco Bellii (Bolzano), Heinz Forstinger (Ried), Anton Hausknecht (Maissau), Mikael Jeppson (Trollhättän), Doris Laber (Titisee-Neustadt), Machiel E. Noordeloos (Leiden), Esten Ohenoja (Oulu), Claudio Rossi (Casteldarne-Chienes) és Günter Saar (Lahr- Sulz) mikológusoknak a gombák meghatározásban nyújtott igen hasznos munkájukért, valamint fajlistáik közrebocsátásáért. Köszönet illeti a Nyíregyházi Főiskola vezetőségét a helyszín biztosításáért, Vágvölgyi Sándor tanszékvezető urat és Erdősi Marianna tanszéki ügyintézőt a rendezvény lebonyolításában nyújtott segítségükért, valamint Jakucs Erzsébet elnökasszonyt (Budapest) és a Magyar Mikológiái Társaság azon tagjait, akik a szervezésben aktívan részt vettek. Köszönjük a segítségét Lenti Istvánnak (Nyíregyháza), aki biztosította számunkra a laborját és mikroszkópját, illetve Szőke Zsuzsának (Nyíregyháza), aki helyismeretével nagy segítségünkre volt a terepbejárások alkalmával. Köszönettel tartozunk Lőkös Lászlónak (Budapest) a kézirat magyar és angol nyelvű lektorálásáért és hasznos tanácsaiért, Nagy Lászlónak (Szeged), Rudolf Kingának (Pécs) és Vasas Gizellának (Budapest) a revízióhoz szükséges Cortinarius példányok kölcsönzéséért. Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 2010

29 A 27. F.urópai Cortinarius Konferencia mikológiái eredményei 27 MYCOLOGICAL RESULTS OF THE 27TH EUROPEAN CORTINARIUS CONFERENCE Bálint DIMA 1, Irén SILLER 2, László ALBERT 3, Imre RIMÓCZI 4 Lajos BENEDEK 4 and 'Department of Nature Conservation and Landscape Ecology, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, Szent István University, H 2103 Gödüllő, rátér Károly u. I, Hungary; cortinarius I@gmail.com 'Department of Botany, Faculty of Veterinary Science, Szent István University, H 1400 Budapest, Pf. 2, Hungary; Turcsanyine. Siller. íren@aotk. szie. hu s H ll2l Budapest, Karthauzi u. 4/a, Hungary; gasztromiko@fre .hu 4 Department of Botany, Faculty of Horticultural Sciences, Corvinus University of Budapest, IS Budapest, Ménesi út 44, Hungary; imre. rimoczi@uni-corvinus.hu, lajos.benedek@uni-corvinus.hu INTRODUCTION The 27th European Cortinarius Conference was organised by the Hungarian Mycological Society (in cooperation with the Department of Agriculture Sciences, College of Nyíregyháza) in Nyíregyháza, East Hungary with about eighty participants (incl. almost 60 foreigners) from ten countries between October 2009 (Appendix 1). Five different field excursions were organised during the conference, four of them in the county Szabolcs-Szatmár-Bereg megye in the surroundings of Nyíregyháza (Bockerek-erdő, Baktalórántházi-erdő, Nagymohos, Fényi-erdő), and the fifth in the Bükk Mts (Csanyik-völgy). All of the four areas in the county Szabolcs-Szatmár-Bereg megye are under nature protection. The research permissions were issued by the Inspectorate of Upper- Tisza for Environment, Nature Protection and Water. Some parts of the county Szabolcs-Szatmár-Bereg megye are relatively wellexplored areas of I lungary from mycological point of view. Remarkable amounts of distributional records were published on the macrofungi of the region (e.g. AL- BERT and DIMA 2005a, b, ALBERT et al. 2004, BABOS 1989, BARTHA 1986, BER- NÁTSKY 1900, 1901, HOLLÓS 1898, LUKÁCS 2007, RIMÓCZI 1994, 2002, RIMÓCZI et al. 1997, 2009, UBRIZSY 1940, 1941, 1942, 1943a, b, 1947, 1953). Further rare taxa from publications of foreign mycologists: e.g. Crepidotus calolepis var. squamulosus (Cout.) Senn-Irlet (CONSIGLIO and SETTI 2008), Pholiotina brunnea (Watling) Singer, P.fdipes (G. F. Atk.) Singer, P. mairei (Watling) Enderle, P. nemoralis var. dentatomarginata (Watling) Hauskn., P. sulcata Arnolds et Hauskn., P. velata (Velen.) Hauskn., P. vestita (Fr.) Singer (HAUSKNECHT 2007), and Entoloma pluteisimilis Noordel. et Hermosilla (NOORDELOOS and HAUSKNECHT 2007). The NE Bükk Mts (surrounding of Miskolc) is poorly explored mycologically, only some former papers are known (e.g. BABOS 1989, LUKÁCS 2002). The Mycological Association of Miskolc (MIGE 2010) has recent considerable activities in this area. These habitats were not investigated simultaneously by so many mycologists so far. Although the climatic conditions to the fruiting of the macrofungi were unfavourable, altogether 391 taxa were documented (Appendix 2) during the conference. Mikot. Köziem, Ctusiana 49(1-2), 2010

30 28 DIMA B., Sil,LRR I., ALBERT L., RlMÓCZI I. és BENEDEK L. MATERIALS AND METHODS Short characterisation of the studied area 1) Vámosatya (Bockerek-erdő), 19 October 2009 The Bockerek-erdő is a nature protected area of 700 ha with a forest reserve of 233 ha. Its natural forest communities are regarded as the remnants of ancient forests of the Great Hungarian Plain, e.g. willow-bogs (Salicetum cinereae), alder-bogs (Alnetum glutinosae), gallery forests (Fraxino pannonicae-ulmetum), oak-hornbeam forests (Querco robori- Carpinetum). The mixture of the two latter communities can be observed in larger areas. 2) Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), 20 October A subboreal relict oak-hornbeam forest (Querco robori-carpinetum) stand (212 ha) in the Baktalórántházi-erdő is unique in the Great Hungarian Plain. Steppe oak forests (Festuco-Quercetum roboris) are also present in the same area, with sporadic occurrences of Acer tataricum and Tilia tomentosa. The soil is slightly acidic sand, poor in lime. 2a) Baktalórántháza (forestry station) - Before visiting the Baktalórántházierdő some macrofungi were collected in the park of the forestry station, mostly on wood-chips, in disturbed places and in mossy lawns. 3) Kállósemjén (Nagymohos), 21 October 2009 The Nagymohos, 5 km far from Kállósemjén, is surrounding by sand dunes. It is one of the last relict mires of the former extended moorland of county Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. It has been under nature protection since The lake was originally 25 ha, but in the last 50 years the open water surface almost totally disappeared following the decrease of the water level due to succession. Its margin surrounded by large willow-bogs (Salicetum cinereae) and by a narrow alder-ash swamp forest (Fraxino pannon icae- Alnetum). Drier parts of the latter are mixed with poplar (Populus x canescens) and oak (Quercus robur) trees. Plantations of Populus x euramericana, Quercus rubra or Robiniapseudacacia occur in some places close to the lake. 3a) Apagy, 3b) Oros Some gasteromycetous fungi were collected in the sandy grasslands of these localities. 3c) Nyíregyháza (Campus) A couple of species were found in the area of the college between the hotel and the lab including the very rare Tulostoma cyclophorum. 4) Bátorliget (Fényi-erdő), 22 October The Fényi-erdő a relict forest of the former huge woodlands of the county Szabolcs-Szatmár-Bereg megye extends over the border between Hungary and Romania. The Hungarian part is smaller with 756 ha. A total of 285 ha area has been protected by law since One of its forest communities, the sandy steppe forest (Festuco rupicolae-quercetum roboris) is the westernmost representative of the eastern steppe forest zone in the Carpathian Basin. The stands of oak-ash-elm gallery forests (Fraxino pannonicae-ulmetum), the pedunculate oak woods (Convallario-Quercetum roboris), and the oak-hornbeam forests (Querco robori-carpinetum) are located in a mosaic-like pattern. 4a) Bátorliget (Nagy-legelő) - Nowadays, the strictly protected area is mostly dominated by pastures (Potentillo arenariae-festucetumpseudovinae), but some Mikol. Köztem. Clusiana 49(1-2). 2010

31 A 27. F.urópai Cortinarius Konferencia mikológiái eredményei 29 patches of sandy grasslands (Pulsatilla hungaricae-festucetum rupicolae) are also present (LENTI et al. 2004). Several unique plant species (e.g. Pulsatilla patens) occur in the area. A checklist of macrofungi from the Nagy-legelő (Bátorliget) published by LENTI et al. (2004) was completed by additional rare, mostly Geaslrum and other gasteromycetous species found in this valuable area during the conference. 5) Bükk (Miskolc, Csanyik-völgy), 23 October The valley Csanyikvölgy is situated in the NE Bükk Mts between Miskolc and Lillafüred. Its bedrock is mostly composed of by sedimentary rocks mainly limestone, thus the predominant soil is calcareous or slightly acidic. Calcareous oak forests (Corno-Quercetum), oak forests (Quercelum petraeae-cerris) and hornbeam-oak forests (Carici pilosae-carpinetum) cover the main area, but alder (Alnus) and beech (Fagus) trees grow along the stream as well. 5a) Tiszavasvári Some mycologists did an extra field excursion to the sandy grassland of the region, and completed the checklist by one valuable species. Identification and documentation Most participants used their own microscope, but the College of Nyíregyháza also ensured some more upon request. In every evening the identified taxa were exhibited in the corridor of the Department of Agriculture Sciences, College of Nyíregyháza. The documented specimens, chosen by the organisers from the exhibition, were dried by dryer equipment. The checklist was compiled from the exhibited specimens and from taxa documented by Francesco Bellü, Anton Hausknecht, Mikael Jeppson and Esteri Ohenoja. Most of the specimens were deposited in BP, and the rest in WU, OU, L, Department of Botany, Corvinus University of Budapest (RI), and in several private collections including László Albert (AL), Giovanni Consiglio (GC), Bálint Dima (DB), Péter Finy (FP), Mikael Jeppson (MJ), Günter Saar (GS) and Irén Siller (HSI). The ambiguous or the misidentified specimens have been revised after the conference. For microscopical identification Zeiss Laboval 2/l/C microscope was used mostly with oil immersion at 1600x. Spores were measured in Melzer's or in 2% KOH. The following sources were used for identification: ARONSEN (2010), BER- NICCI IIA and GORJÓN (2010), CONSIGI.IO and SETTI (2008), KNUDSEN and VES- TERHOLT (2008), KRIEGLSTEINER (2000Í/, b, 2001, 2003), NOORDELOOS (2004), ROBICH (2003), VESTERHOLT (2005). Nomenclatural standardisation was done mostly by Funga Nordica (KNUDSEN and VESTERHOLT 2008) and the Index Fungorum (CABI 2010). Herbarium acronyms follow THIERS (2010). The numbers in square brackets after the cited literature in 'literature records' of the taxa refer to the number of published occurrences (e.g. [1 ] = 1 record). RESULTS AND DISCUSSION A total of 391 identified taxa is listed in alphabetical order in Appendix 2. After studying the Hungarian literature thoroughly, we established that 41 taxa are new Mikot. Köziem, Ctusiana 49(1-2), 2010

32 30 DIMA B.. SILLER I.. ALBERT L.. RIMÓCZI 1. és BENEDEK L. to Hungary marked with an asterisk (*) in the text. Two protected species were found during the conference. Cortinarius paracephalixus Bohus - Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Saar, G Hypsizygus ulmarius (Bull.) Redhead Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. Kowalenko, O , det. Bellü, F.; Bükk: Miskolc (Csanyik-völgy), leg. et det. M1GF, , herb. RI. The distribution of the taxa collected in the studied localities during the conference is shown in Table 1. Table 1. Localities and number of the documented taxa of the conference. Localities Date of collecting Number of taxa 1) Vámosatya (Bockerek-erdő) ) Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő) a) Baktalórántháza (forestry) ) Kállósemjén (Nagymohos) a) Apagy b) Oros c) Nyíregyháza (Campus) ) Bátorliget (Fényi-erdő) a) Bátorliget (Nagy-legelő) ) Bükk (Miskolc, Csanyik-völgy) a) Tiszavasvári Although a favourable amount precipitation, enough for the fruiting of macrofungi, fell a week before the conference, the previous period of the autumn was too dry; and just before the meeting the weather turned into cold and almost winter-like in the region. This might be the reason why the mycorrhizal species with larger basidiomata were less represented. However, the presence of saprobionts was considerable. Three main morphological groups according to HAUSKNECHT and K.LOFAC (2008), and HAUSKNECHT et al. (2006, 2009) are summarised below with frequency data of genera. Agaricales s. I. Occurrences of rare species of several less or not studied genera in Hungary were confirmed by valuable records, mainly from the saprobionts. The most species-rich saprobiont genera, usually with smaller fruit-bodies were: Clitocybe s. I. (including Infundibulicybe) (15 taxa), Gymnopus (8), Marasmius s. I. (including Marasmiellus and Mvcetinis) (11), Mycena (27), Pluleus (8), Psathyrella (14). The species number of the mycorrhizal genera were far less than expected, e.g. Amanita (with 4 taxa), Boletus (2), Cortinarius (13), Hebeloma (12), Hygrophorus (1), Inocybe (2), Lactarius (5), Leccinum (3), Russula (5), Tricholoma (6), Xerocomus (1). Although the most species among the mycorrhizal fungi were collected from the genus Cortinarius, the reported 13 species was a negative record in the history of the J.E.C. conferences. The relatively high number of species (12) within Hebeloma was also considerable. Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 2010

33 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiái eredményei 31 Aphyllophorales s. 1. For practical reasons all basidiomycetes (e.g. polypores, puffballs, coralloid fungi and heterobasidiomycetes, etc.), which are not belonging to the Agaricales s. I. (cap-fungi with gilled or poroid hymenium) were treated in this group. The participants identified a total of 84 species from the lignicolous polypores. The most species-rich genera were Phellinus (4), Steccherinum (4), Sternum (4) and Trametes (7). Altogether 25 species were documented from the gasteromycetes, among them the very rare Geastrum pseudo/imbatum and Tulostoma cyclophorum. The coralloid-clavarioid, the hydnoid and the heterobasidiomycetous fungi were not dominant, only 5 species were found from the former two, while 8 species were listed from the latter. Ascomycota - Only 15 species were reported during the week. Records and comments of some new, rare and interesting taxa of Hungary Taxa seem to be rare, or actually rare, or new to Hungary are discussed in details in the following enumeration. Occasional microscopical characterisations and some additional comments are given for several taxa. In case of the rare species the Hungarian literature records known so far are also listed. Lots of species had only one or two known occurrences in Hungary. Bolbitiuspluteoides M. M. Moser Literature records: RlMÓCZI (1994): 1] Sopron Mts; SILLER (1986): Bükk. Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Bellii, F ; Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Rimóczi, I , herb. Rl. Calvatia Candida (Rostk.) Hollós Literature records: BABOS (1999): 5] Kecskemét, Kecskemét-Talfája, Lakitelek, Nagykőrös, Tatárszentgyörgy; BÁNHEGYI et al. (1953); NAGY and GORLICZAI (2007): 111 Örkény; RIMÓCZI (1993, 1994, 1999): [1] Soroksár. Collecting data: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. et det. Jeppson, M herb. MJ 8847; Apagy, leg. et det. Jeppson. M , herb. MJ Clitocybe agrestis Harm aj a Literature records: RlMÓCZI (1994): [3] Kerecsend, MTB (Csesztve?). Collecting data: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. Finy, I' , det. Hausknecht. A., herb. BP *Clitocyhe anisata Velen. (Fig. 1 ) 12 Microcharacters: Spores ellipsoid or oblong, smooth, hyaline, often agglutinating, (3.8-) (-6.3) x (2.2-) l(-3.4) pm, on average: 5.1 x 2.7 pm, Q av. = Notes: Within the genus Clitocybe there are couple of species with characteristic smell of aniseed. Clitocybe odora is the most common and well-known species of 12 See on page 159 (Colour pages). Mikol. Közlem.. Clusiana 49(1-2). 2010

34 32 DIMA B.. SILLER I.. ALBERT L.. RIMÓCZI 1. és BENEDEK L. this group. The others with the same smell have mostly whitish and smaller fruitbodies. The main characters of C. anisala are the smell, the hygrophanous, pruinose pileus, the more or less distant lamellae, and the more or less oblong to ellipsoid, very narrow spores. C. albofragrans is closely related, but it has more crowded lamellae and shorter but broader, not so oblong spores. C. fragrans (= C. depauperata, C. obsoleta, C. suaveolens) has also similar smell and hygrophanous pileus, but without pruinose surface, and it has distinctly larger spores (6.5-9 x (im). C. anisala is new to Hungary and it was collected in a moist and mossy place, at the open forest margin of the Fényi-erdő (Bátorliget). Collecting data: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. Kutszegi, G , det. Dima, B., herb. DB Clitocybe collina (Velen.) Klán Literature records: BABOS (1989): 111 Aggtelek, sub nom. C. her Harum; VASAS and LOCSMÁNDI (2009): same as in BABOS (1989). Collecting data: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Hausknecht, A Clitopilus hobsonii (Berk, et Broome) P. D. Orton Notes: The only known Hungarian locality of this species so far had been parcelled out and built earlier (BABOS 1989). The specimens collected in the Bockerekerdő (Vámosatya) were found on corncob, put out to feed animals. Probably it is more common in Hungary than we think. Literature records: BABOS (1989): [11 Horány (ex.); RIMÓCZI (1994): same as in BABOS (1989). Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Hausknecht, A , herb. BP Conocybe ambigua Watling Literature records: BABOS (1989, 1999): [I ] Fülöpszállás. Collecting data: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Hausknecht, A , herb. BP Conocybe rickenii (Jul. Schaeff.) Kühner Literature records: RIMÓCZI (1994): [11 Csévharaszt. Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Hausknecht, A , herb. BP Conocybe subpallida Enderle Literature records: NAGY and GORLICZAI (2007): [2] Bugac, Kecskemét. Collecting data: Bükk: Miskolc (Csanyik-völgy), leg. Ohenoja, E , det. Hausknecht, A., herb. OU. Conocybe subpubescens P. D. Orton Literature records: SILLER (2004): [2] Bükk (Őserdő), Mátra (Kékes). Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Hausknecht, A , herb. RI; Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. et det. Hausknecht, A , herb. BP Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 2010

35 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiái eredményei 33 *Cortinarius argutus Fr. (Fig. 3) 1 ' Notes: Following BRANDRUD (1996) and BRANDRUD et al. (1989), C. argutus is strictly mycorrhizal with Populus species belonging to subgenus Phlegmacium section Phlegmacium subsection Arguti together with the other Populus mycorrhizal species C. paracephalixus Bohus and C. populinus Brandrud. Furher members of this group are C. fraudulosus and C. rosargutus, species of montane coniferous forests, associated with Picea, and C. herculeus mycorrhizal with Cedrus in the Mediterranean area. The most closely related species of C. argutus is C. paracephalixus. They share several macro- and micromorphological characters, in addition both are mycorrhizal with poplars, however, the former grows mostly with Populus tremula and the latter with P. alba or P. canescens. Context discolouring reddish when cut, and turning to bluish-blackish later, furthermore they have a distinct earth-like smell which is often reminiscent of cooked corn. To distinguish the two species it is necessary to investigate the macrocharacters of the stipe and to check the spores. C. paracephalixus has more distinct veil girdles on the stipe and larger (mostly broader) spores, than that of C. argutus. The KOH reaction of C. paracephalixus is yellow, but negative in C. argutus. Their distributions are also different, C. paracephalixus occurring mostly in lowland habitats, on calcareous sandy soils, whereas C. argutus is mainly collin or montane species and may occur on more or less acid soil. The Hungarian records of C. argutus were published from the Great Hungarian Plain (NAGY 2004), and from the Cserehát (collin zone) (RUDOLF and mtsai 2008) so far. After revising the herbarium materials (Table 2) we established that all formerly published C. argutus records (from Hungary) based on misidentifications, thus we reported now the first known locality and record of this species from the Bockerek-erdő near Vámosatya. Table 2. Comparison of the morphological characters of the first Hungarian material of Cortinarius argutus, and the other specimens published earlier under this name in Hungary (NL = private herbarium of László Nagy). Studied speci- C. argutus (BP ) C. argutus (NL-3390) C. cf. argutus mens (present study) (NAGY 2004) (RUDOLF et al. 2008) = C. paracephalixus = Cortinarius sp. (Tel.) Spores ( im) / (11.9) x (9.4-) x x (-6.9) (number of / (20) 1 (30) / (15) measured spores) Shape of spores amygdaloid, subcitril'orm amygdaloid ellipsoid Ornamentation coarsely verrucose coarsely verrucosc with isolated warts, espeof spores cially at apex Average 10.9 x x x 6 Oav KOH reaction in negative yellow - context Habitat under Populus sp. under Populus alba Melittio-Fage tum 22 See on page 160 (Colour pages). Mikot. Köztem, Ctusiana 49(1-2), 2010

36 34 DIMA B., SILLER I., ALBERT L RIMÓCZI I. és BENEDEK L. The herbarium specimens of NAGY (2004) had yellow KOH reaction in the context, and well-developed veil girdles on the stipe (according to the description of the author on the herbarium specimen). Furthermore the spores were larger ( x pm) than that of C. argutus ( x pm) (Table 2) and were found on calcareous sandy soils (Kecskemét-Nyír). These characters correspond well with C. paracephalixus. The herbarium specimen of Cortinarius cf. argutus from RlJDOLF et al. (2008) may represent a species from the subgenus Telamonia, being too small and the microscopic characters (e.g. ornamentation and shape of the spores) do not resemble any members of the subgenus Phlegmacium. Literature records: NAGY (2004): 1 Kecskemét (Nyír), = C. paracephalixus; DOLF et al. (2008): [I j Szendrőlád = C. sp. (Tel.). Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. Kovács, D , det. Bellii, F., Saar, G herb. BP *Cortinarius diasemospermus var. leptospermus H. Lindstr. Microcharacters: Spores narrowly ellipsoid, sometimes slightly amygdaloid, (-l0.5) x pm, on average: 9.5 x 5.1 pm, Q av = Notes: This small brownish Telamonia belongs to the section Incrustati (BRAND- RUD et al. 1998). It can be easily recognised by the smell of Pelargonium, and the oblong, narrow spores. The var. diasemospermus has shorter and wider spores. Mainly occurring in moist places together with willows (Salix), but associated with beech (Fagus) and lime (Tilia) too. It is certainly common and widespread taxon in Hungary. Further records from western Hungary are waiting for publishing. Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Bellii, F ; Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Dima, B , herb. DB Cortinarius lucorum (Fr.) J. E. Lange Notes: C. lucorum has an obligate association with Populus species, mainly with P. tremula. Morphologically it is close to the Salix mycorrhizal C. saturninus. The latter species is relatively widespread in Hungary under willows. But we do not have enough knowledge about C. lucorum. It was reported only once in Hungary, published from Farkasgyepü (Bakony Mts) by BABOS (1989), followed by RlMÓCZI (1994, 1998) and RlMÓCZI and ALBERT (1992). C. lucorum and C. saturninus can be easily confused macroscopically, but microscopically C. lucorum has larger spores ( x pm) (KNIJDSEN and VESTERHOLT 2008) than C. saturninus ((7.5 )8-9(-9.5) x pm) (BP ). The spores of C. lucorum deposited in BP (BP 41113) are mostly ellipsoid or ovoid, 9-11(-11.5) x pm, and the colour of the dried specimens is greyish-brownish. These characters are congruent with those of BRANDRUD et al. (1995) and KNUDSEN and VESTERHOLT (2008), thus the specimens from Farkasgyepii might be identified as C. lucorum, although the habitat indicated by Gábor Bohus and Margit Babos was an acidophilous Fagus forest. It was collected in a valley of a creek (Kövesd-patak), where supposedly Populus tremula or other Popidus species might occur. RU- Mikol. Közlem. Clusiana 49(t-2), 2010

37 A 27. F.urópai Cortinarius Konferencia mikológiái eredményei 35 Literature records: BABOS (1989): [11 Farkasgyepü; RlMÓCZI (1994, 1998). RlMÓCZI and ALBERT (1992): same as in BABOS (1989). Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Bellú, F ; Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Bellü, F *Cortinariusplatypus (M. M. Moser) M. M. Moser Mierocharacters: Spores amygdaloid, sometimes slightly subcitriform (with papilla), x pm, on average: 10 x 6.1 pm, Q av. = Notes: The species belongs to the subgenus Phlegmacium, section Calochroi and characterised by the pale yellowish, cream pileus, the greyish lilac lamellae when young, the strongly marginated bulb on the base of stipe, the negative KOH reaction on all surfaces, and the amygdaloid, coarsely verrucose spores. This is the first record of the species in Hungary under the name C. platypus, although the present status of the revisional work of the subgenus Phlegmacium in Hungary indicates, that C. platypus is known from more localities in the country (Dima and Albert, unpublished), but mostly published under the name C. calochrous or C. calochrous var. coniferarum in the past. The earlier collection from Bátorliget (Fényi-erdő) identified as C. calochrous (ALBERT and DlMA 2005) represents C. platypus as well (Colour pages, page ). Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. Rossi, C., Rimóczi, I , det. Saar, G., Dima, B Rimóczi, I., herb. DB 3752, RI. Cortinarius uliginosus Berk. Notes: C. uliginosus is known as a character species of Salix bogs. According to the Hungarian records it was only known from two localities (lake Nagy-tó at Öcs in Bakony Mts, and lake Fekete-tó in Őrség) so far (ALBERT et al. 2004). From the former place it was reported more times during the last thirty years and it seems it might have a noteworthy population in this Sphagnum marsh. On the first field trip of the conference in Vámosatya we discovered a locality in a Salix bog with about 40 fruit-bodies, which is the third locality of C. uliginosus in Hungary. Earlier collection of the species from Öcs was published by ALBERT (1998) with morphological descriptions and colour photograph. Literature records: ALBERT (1998): 1] Öcs; ALBERT et al. (2004): 1] Farkas fa (Fekete-tó), 5] Öcs; BABOS (1989): 1 ] Öcs, sub nom. Dermocybe uliginosa; RlMÓCZI (1994, 1998): same as in BABOS (1989). Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Albert, L., Dima, B Rimóczi, I herb. BP Crepidotus caspari Velen. Literature records: BABOS (1989): 2] Bakony (Vinye-major), Visegrád Mts (Apátkúti-völgy); RlMÓCZI (1994): [l same as the records from Bakony in BABOS (1989); VASAS and LOCSMANDI (2009): 2 Aggtelek, Égerszög. Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Hausknecht, A , herb. BP BP Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2). 21)10

38 36 DIMA B.. SILLER I.. ALBERT L.. RIMÓCZI 1. és BENEDEK L. Crepidotus macedonicus Pilát Microcharacters: Spores broadly ellipsoid to ellipsoid, finely verrucose, ( 7.5) x 4-5(-5.3) (.im, on average: 6.6 x 4.8 (im, Q av = Cheilocystidia cylindrical, curved, widened at top, mainly irregularly branched. Literature records: LUKÁCS and HORVÁTH (2010): 11J Budakeszi. Collecting data: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. Masera, G , det. Dima, B herb. BP Crepidotus subverrucisporus Pilát Literature records: NAGY and GORLICZAI (2007): 2 Kecskemét (Nyír), Lakitelek (Tőserdő); RIMÓCZI (1994): [2] Bugacpuszta. Collecting data: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Bellii, F *Ento!oma bisporiger um (P. D. Orton) Noordel. (Fig. 2)' 4 Microcharacters: Spores heterodiametrical, 6-9 angled, (8.8 ) (-l 1.6) * (6.3-) (-9.7) (ím, on average 10.2 x 8.3 (im, Q av = Basidia two-spored. Notes: This Entoloma species collected in willow-bogs of the Bockerek-erdő belongs to the subgenus Entoloma section Polita. The members of this section are characterised with more or less collybioid or omphalioid appearance, with irregular, infundibuliform pileus and with polished stipe and with an occurrence in moist habitats under various deciduous trees. In the section Entoloma bisporigerum is a species with a unique character of two-spored basidia. The macroscopically most similar E. politum differs from E. bisporigerum with its smaller spores ( x (im) and E. caccabus with its different shape of spores (Q av = ). Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. Albert, L.. Dima. B , det. Dima, B, herb. BP Exidia recisa (Ditmar) Fr. (Fig. 5)' 5 Literature records: BÁNHEGYI et al. (1953); RIMÓCZI et al. (1997): [11 Bátorliget; RUDOLF et al. (2008): 11 ] Nyésta. Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), on Salix, leg. et det. Dima, B., Siller, , herb. BP ; Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Siller, I Flammula alnicola (Fr.) P. Kumm. Pholiota alnicola (Fr.) Singer Microcharacters: Spores ellipsoid to amygdaloid, thick-walled, smooth, x (im. Cheilocystidia clavate, slightly tibiiform. Notes: The species belonged earlier to Pholiota, but nowadays listed in Flammula (KNUDSEN and VESTERHOLT 2008). Pholiota stayed in Strophariaceae, while Flammula belongs to Hymenogasteraceae together with e.g. Hebeloma and Galerina according to recent molecular results (MATHENY et al. 2006). 14 See on page 159 (Colour pages). 15 See on page 161 (Colour pages). Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 2010

39 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiái eredményei 37 Literature records: BABOS (1989): [3] Barcs, Sopron, Szakonyfalu, sub nom. Pholiota BOHUS et al. (1951); RIMÓCZI (1994): 2] Bakonyoszlop, Erdőbénye, sub nom. P. alnicola. alnicola\ Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. Bellü, F , det. Bellü, F., Dima, B herb. BP * Flammulaster granulosus (J. E. Lange) Watling (Fig. 6)"' Notes: F. granulosus has not been published from Hungary yet. The species are almost indiscernible, because of its small size (pileus up to 1.5 cm). Furthermore it has pale ochraceous or cinnamon brownish fruit-bodies, which are covered by small and fine granules, mostly when young. It occurs mostly in nutrient rich soils. According to KRIEGLSTEINER (2003) it is widespread in lowlands, but strongly declining. It was collected from two localities during the conference. Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. Forstinger, , det. Hausknecht A., herb. WH 29998; Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Finy, P , herb. FP. Flammulaster limulatus (Fr.) Watling Microcharacters: Spores phaseoliform, thick-walled, (-8.8) x 4.1^1.7(-5) pm, on average: 7.8 x 4.4 pm, Q av = Cheilocystidia cylindrical, slightly clavate, x pm. Hyphae with clamps, scales of pileipellis with elongate, cylindrical terminal elements. Literature records: BABOS(1989): [1] Lenti; FODOR etal. (2001): [3] Szigetköz; RlMÓCZI (1994): same as in BABOS (1989); RUDOLF et al. (2008): [1] Nyésta; SILLER (2004): [21 Bükk (Őserdő), [31 Mátra (Kékes); SILLER and TURCSÁNYI (2003), SILLER et al. (2002): same as in SILLER (2004). Collecting data: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. Kutszegi, G., , det. Dima, B., herb. BP ; ibid., leg. Schrimpl, L det. Laber, D. GeastrumpseudoUmbatum Hollos Literature records: BABOS (1999): earlier records of László Hollós are summarised from the first half of the 20th century (FlOLLÓS 1901, 1903, 1904, 1913). FINTHA et al. (2005): 111 Zám (Kenderhántó-telek). Collecting data: Nyírség: Bátorliget (Nagy-legelő), leg. et det. Jeppson, M , herb. MJ Gymnopus hybridus (Kühner et Romagn.) Antonin etnoordel. Literature records: RIMÓCZI (1994): [3] Kerecsend, Újszász. Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Bellii, F ; Kállósemjén (Nagymohos), leg. Betta, F , det. Hausknecht, A. *Hebeloma fusisporum Gröger et Zschiesch. Notes: The most important macroscopical character of the members of the section Sacchariolenta is the strong and sweetish smell, reminiscent ofthat of orange-flower (VESTERHOLT 2005). Some species belong to this section, and can be distinguished 22 See on page 160 (Colour pages). Mikot. Köztem, Ctusiana 49(1-2), 2010

40 38 DIMA B.. SILLER I.. ALBERT L., RIMÓC7.I I. és BENEDEK I.. from each other by the spores, the cystidia and habitat differences. Beside the more common, deciduous forest species, H. sacchariolens, there are other rare species, occurring mostly in willow-bogs or bushes in moist habitats. H. fusisporum is the smallest in the section (pileus up to 3 cm), its fruit-body is almost pure white and the spores are characteristically fusiform. It mostly occurs under willows (Salix), but found also under lime (Tilia) (VES- TERHOLT 2005). The first Hungarian record of H. fusisporum is reported from the willow-bogs of the forest Bockerek-erdő (Vámosatya). It is likely not rare in Hungary. Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), under Salix, leg. et det. Ohenoja, E , herb. OU. *Heheloma gigaspermum Gröger et Zschiesch. Microcharacters: Spores broadly amygdaloid or citriform, x pm, on average: 15.3 x 8.2 pm, Q av = 1.86 (BP ); x pm, on average: 15.4 x 8.2 pm, Q av = 1.88 (BP ). Notes: //. gigaspermum with its pleasant smell, reminding orange-flower, has the largest spores in the section Sacchariolenta. It is a typical species in willow-bogs or rarely in alder-bogs (KNUDSEN and VESTERHOLT 2008). It was collected from two localities during the conference, in both cases under Salix. Certainly it might be found in other willow-bogs of Hungary in the future. Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Bellii, F , herb. BP ; Bátorliget (Fényi-erdő), leg. Zanforlin, O , det. Rossi, C herb. BP Hebeloma hetieri Boud. Microcharacters: Spores citriform, x pm, on average: 14.2 x 8.2 pm, Q av = 1.73; cheilocystidia more or less short (less than 30 pm long). Notes: If. hetieri also belongs to the section Sacchariolenta, and it has characteristic sweetish smell of orange-flower similar to the other members of the group. It occurred in wet habitats under willows (Salix) and alders (Alnus) together with the above-mentioned H. fusisporum and H. gigaspermum. H. hetieri can be distinguished from the latter two species by the tomentose pileus and other microscopical features (e.g. spores, cheilocystidia). sacchario- Literature records: NAGY (2004): [I] Szeged (botanical garden), sub nom. Hebeloma lens var. tomentosunr, NAGY and GORLICZAI (2007): same as in NAGY (2004). Collecting data: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. Betta, F , del. Rossi, C., herb. BP Heheloma hie male Bres. Literature records: BABOS (1989): [3] Ócsa, Soroksár, Szabadszállás; BABOS (1999): 2 Ócsa, Szabadszállás; RlMÓCZI (1994): [I] Salgóvár hegy; RlMÓCZI (1998, 2002), RlMÓCZI et al. (1997): Bátorliget. Collecting data: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. Siller, I , det. Saar, G. Mikol Közlem. Clusiana 49(1-2). 2010

41 *Heheloma ni gell um Bruchet A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiái eredményei 39 Microcharacters: Spores more or less amygdaloid, x pm, on average: 10.8 x 5.9 pm, Q av = 1.8. Cheilocystidia cylindrical, lageniform, wider at middle, narrower at apical part. Notes: H. nigellum belongs to the section Hebeloma, where the species have characteristic cobweb-like partial veil. The veil remnants of H. nigellum often seen at the margin of the pileus and on the stipe. It is darkening towards the base in the outer part of the stipe as well as inside the context. It has a distinct raphanoid smell. Mycorrhizal with willows (Salix), mostly in wet habitats. It is overlooked but certainly more common and should be regarded as a character species of the willowbogs and -bushes around lakes. Collecting data: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. Albert, L , det. Albert, L., Dima, B herb. AL 09/74. Hebeloma pusillum J. E. Lange (Fig. 7) i7 Microcharacters: Spores amygdaloid or narrowly amygdaloid, _3( 14.8) x pm, on average: 12x6 pm, Q av = 2. Literature records: ALBERT et al. (2004): 2] Öcs, Szigetcsép; BABOS (1989, 1999): 3] Fülöpszállás, Tabdi; RIMÓCZI (1994): 1] Tabdi, same as in BABOS (1989); NAGY and GORLICZ.AI (2007): 3] Kecskemét (Nyomási-erdő), Lakitelek (Tőserdő); RIMÓCZI (1998, 2002); RIMÓCZI et al. (1997): Bátorliget. Collecting data: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Dima, B , herb. DB Hemimycena Candida (Bres.) Singer Notes: This small-sized Hemimycena fruiting exclusively on the base of the stem of Symphytum officinale. This is its third record of Hungary, but it can be regarded much more widespread, while its host is common. Literature records: LUKÁCS (2010): [1 Budakalász; RlMÓCZI (1994): 11] Nagykálló. Collecting data: Bükk: Miskolc (Csanyik-völgy), leg. et det. Hausknecht, A , BP Hypholoma ericaeoides P. D. Orton Microcharacters: Spores ellipsoid to amygdaloid with germ pore, 9-12 x (-7.8) pm, on average: 10.9 x 6.7 pm, Q av = Cheilocystidia numerous, lageniform, pleurocystidia as chrysocystidia, lageniform. Literature records: BABOS (1989): L Szenta; RlMÓCZI (1993, 1994, 1999): [11 Soroksár. Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), under Salix, leg. Albert, L., Dima, B , det. Dima, B herb. BP See on page 159 (Colour pages). Mikol. Közlem.. Clusiana 49(1-2). 2010

42 40 DIMA B., SILLER I.. ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L. Hypholoma laeíicolor (F. H. Moller) P. D. Orton Literature records: ALBERT et al. (2004): [2 Kelemér, Hangony; RlMÓCZI (1994): 111 Hangony, same as the record from Hangony in ALBERT et al. (2004); VASAS and LocsMÁNDI (1995): [11 Kétvölgy. Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Bellü, F Hypholoma subericaeum (Fr.) Kühner (Fig. 8)' x Microcharacters: Spores ellipsoid to ovoid, * pm, on average: 8.9 x 4.6 pm, Q av = 1.9. Notes: The species is connected to moist habitats, occurring mostly in peaty or marshy places (KRIEGLSTEINER 2003). Nevertheless, more records were reported from sandy areas of the Great Hungarian Plain in Hungary (BABOS 1989, 1999), but also documented from Sphagnum-bogs as well (VASAS and LOCSMÁNDI 1995). The specimens collected in Bükk Mts were found in a periodic streambed just without water. According to KRIEGLSTEINER (2003) the species has a northern distribution. It is very rare and critically endangered in the south. Literature records: BABOS (1989): 2] Tabdi, Újszentmargita; BABOS (1999): 3 Bugac, Kecskemét (Talfája), Tabdi; RIMÓCZI (1994): [I] Tabdi, same as in BABOS (1989); VASAS and LOCSMÁNDI (1995): [11 Farkasfa (Fekete-tó). Collecting data: Bükk: Miskolc (Csanyik-völgy), leg. Dima, B , det. Albert, I,., Dima, B herb. BP Lactarius hepatic us Plowr. Literature records: PÁL-FÁM (2001): 11] Mecsek. Collecting data: Nyírség: Baktalórántháza (Baklalórántházi-erdő), leg. et det. Bellü, F Macrotyphula juncea (Alb. et Schwein.) Berthier Macrotyphulafiliformis (Bull.) Rauschert Literature records: BÁNHEGYI et al. (1953): sub. nom. Ciavaria juncea; LUKÁCS et al. (2001): 111 Nagyrákos, sub nom. M. ßliformis; RlMÓCZI et al. (1997): Bátorliget, sub nom. M. filiformis; SILLER (1999): [11 Mátra (Kékes), sub nom. M. filiformis. Collecting data: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. et det. Finy, P Marasmius limosus Boud. et Quél. Literature records: ALBERT et al. (2004): [I] Velencei-tó (Kerék-víz); RIMÓCZI (1994): [2 Nagykálló. Collecting data: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Szász. B Mycena albidolilacea Kühner et Maire Literature records: RIMÓCZI (1994): [11 Kerecsend. Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. Hausknecht, A det. Bellü, F.. Hausknecht, A., herb. BP ; Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő). leg. Ohenoja, E det. Hausknecht, A., herb. WU 29999; Kállósmején (Nagymohos), leg. et det. Rimóczi. I See on page 162 (Colour pages). Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2). 2010

43 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiái eredményei , herb. RI; Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Hausknecht, A ; Bükk: Miskolc (Csanyik-völgy), leg. et det. Neuhäusler, M., Schlatter, M Mycena erubescens Höhn. Literature records: FODOR et al. (2001): [4] Szigetköz; PÁL-FÁM (2001): [11 Mecsek; RUDOLF et al. (2008): [1 Nyésta. Collecting data: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. Hauke, E., Kowalenko, O , det. Hausknecht, A., herb. BP ; ibid., leg. et det. Neuhäusler, M Schlatter, M herb. BP Mycena flavescens Velen. Literature records: BALÁZS (2007): [1] Kaposvár; RlMÓCZI (1994): [2] Hortobágy. Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Hausknecht, A Mycena flavoalba (Fr.) Quél. l iterature records: BABOS (1989): 11] Budakalász; BOHUS et al. (1951); RlMÓCZI (1999): [ÍJ: Soroksár; ZAGYVA (1997): [1] Kétvölgy. Collecting data: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Neuhäusler, M., Sehlatter, M Mycena meliigena (Berk, et Cooke) Sacc. Microcharacters: Spores subglobose, amyloid, * pm. Cheilocystidia clavate, with short excrescences at top. Literature records: PÁL-FÁM (2001): l] Mecsek. Collecting data: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Dima, B , herb. DB Mycena pseudocorticola Kühner (Fig. 9) 19 Microcharacters: Spores subglobose, moderately amyloid, * pm (AL 09/70); x pm (BP ). Cheilocystidia clavate, with short excrescences at top. Literature records: NAGY (2004): 11] Lakitelek (Tőserdő); NAGY and GORLICZAI (2007): [1] Bácsalmás. Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), on Alnus, leg. Pál-Fám, F , det. Dima, B., herb. AL 09/70; ibid., leg. et det. Rimóczi, I., herb. RI; Baktalórántháza (Baktalórántházierdő), leg. et det. Saar, G., Rimóczi, I , herb. RI; Kállósemjén (Nagymohos), leg. Takács, K , det. Dima, B herb. BP Mycena speirea (Fr.) Gillet Literature records: RlMÓCZI (2002); RlMÓCZI et al. (1997): Bátorliget; SILLER (2004): 2] Bükk (Őserdő). Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Bellü, F ; Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Bellü, F *Mycena terena Aronsen et Maas Geest. Notes: The species belongs to the section Polyadelphia. It is totally white, but it becomes darker (blackish) towards the base, and it has only few lamellae (max. 8). 22 See on page 160 (Colour pages). Mikot. Köztem, Ctusiana 49(1-2), 2010

44 42 DIMA B.. SII-LI-R 1.. ALBERT L.. RIMÓCZI I. és BENEDEK I, The diameter of the piletis is not exceeding 3 mm. Fruiting only on leaves of Salix. Probably it is more widespread, but hard to find due to its minute size. Collecting data: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. et del. Dima, B , herb. DB Mycoacia uda (Fr.) Donk Notes: Mycoacia species are placed into the genus Phlebia (NAKASONE 1997) by some authors, because they are closely related. Both genera have waxy fruit-bodies. Mycoacia has spiny or warty hymenium with various colours, e.g. greyish, pale yellow, brownish yellow, brown. It is reacting dark violet, red or dark brown with KOFI. The more common M. aurea already known from several localities in Hungary (SILLER 2004, TRECZKER and SZABÓ 2002), however, Mycoacia uda is reported in Hungary only from the surrounding of Lakitelek (Great Hungarian Plain) (NAGY 2004, NAGY and GORLICZAl 2007). It has been found among the collectings of Irén Siller ( ) too (unpublished). Literature records: NAGY (2004): [1] Lakitelek; NAGY and GORLICZAl (2007): [2 Lakitelek. Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Siller, I , herb. BP *Naucoria scolecina (Fr.) Quél. (Fig 10) 0 Microcharacters: Spores amygdaloid to fusiform, (9.4 ) x (4.4-)4.7-6 pm, on average: 10.6 x 5.3 pm, Q av = 2 (BP ). Cheilocystidia urticoid, x pm. Notes: The genus Naucoria (formerly Alnicola) is poorly investigated in Hungary, thus the number of the taxa and their distribution are almost unknown. The species have generally small, collybioid basidiomata and can be separated from each other mostly under microscope, where the morphology of the cystidia and spores as important characters have to be studied. They occur in wet habitats in association with Alnus and Salix. N. scolecina is mycorrhizal with Alnus. Its pileus is dark chestnut brown when moist, turning yellowish brown when dry out. It has no bitter taste, spores over 10 pm long and its cystidia urticoid. Reported for the first time from Hungary. Collecting data: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg et det. Schrimpl, L , herb. BP ; ibid., under Alnus and Salix, leg. Albert, L Dima, B.. det. Dima, B herb. BP *Paxillus obscurisporus C. Hahn (Fig. 1 1)'' Microcharacters: Spores are ellipsoid, (8-)8.5-l 0.4(-l 1) x (5-)5.5-7(-7.5) pm, on average: 9.3 x 6.1 pm, Q av = Cheilocystidia fusiform, with abruptly narrow apical part. Notes: The latest taxonomic works on the genus Paxillus were published by HAHN and AGERER (1999a, b), wherein some new species were described in the 20 See on page 163 (Colour pages). 21 See on page 164 (Colour pages). Mikol. Közlem.. Clusiana 49(1-2), 2010

45 A 27. F.urópai Cortinarius Konferencia mikológiái eredményei 43 Paxillus involutus complex, based on the difference of the spore print colour, the habitat and the fruiting period. One of the recently described species is P. obscurisporus, which has dark red-brown spore print and occurs in rich soils, in association with several deciduous and coniferous trees (e.g. Betula, Corylus, Quercus, Tilia, and Abies). It would be necessary to revise the Hungarian herbarium specimens of P. involutus to establish the frequency and the distribution of these new taxa in Hungary. Collecting data: Nyírség: Vámosatya, under Betula, leg. Dima, B., Albert, L., Takács, K., Szőke, Zs , det. Hausknecht, A., herb. BP ; Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. et det. Hausknecht. A , herb. WIJ * Paxillus valid us C. Hahn Microcharacters: Spores are ellipsoid, (-12) x pm, on average: 9.9 x 6.4 pm, Q av = Cheilocystidia fusiform, with abruptly narrow apical part. Notes: P. validus can only be separated from the above-mentioned P. obscurisporus with the different tinged spore print (olive-brown), and with the somewhat larger spores. It occurs in more or less rich soils as well. Mycorrhizal with different deciduous trees (e.g. Carpinus, Populus, Tilia). Collecting data: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. et det. Bellii, E ; ibid., leg. Schrimpl, L det. Dima, B herb. BP Piptoporus quercinus (Schrad.) P. Karst. Literature records: LUKÁCS (2010): [6 Budakeszi, Budapest (János-hegy), Csikóváralja, Esztergom, Komló, Salgóbánya; RIMÓCZI et al. (1997): Bátorliget; SILLER (2004): 3] Debrecen, Káló, Sopron. Collecting data: Bükk: Miskolc (Csanyik-völgy), leg. et det. Bellü, F., Rimóczi, I , herb. RI; ibid., leg. Bühler, E det. Forstinger, IL. herb. HSI. Psathyrella corrugis (Pers.) Konrad et Maubl. Literature records: NAGY and GORLICZAI (2007): [2 Kecskemét (cemetery), Lakitelck (Tőserdő), sub nom. P. gracilis f. corrugis; RIMÓCZI (1992): l Tarnalelesz; RlMÓCZI (1994): [4] Bugacpuszta, Csévharaszt, Tarnalelesz; RlMÓCZI (2002): Bátorliget; RIMÓCZI et al. (1997): Bátorliget. Collecting data: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. Wasstorp. B , det. Hausknecht, A., herb. BP ; Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Hausknecht, A , herb. BP Psathyrellafatua (Fr.) Konrad et Maubl. Literature records: NAGY and GORLICZAI (2007): 111 Kecskemét (Törökfái). Collecting data: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Hausknecht, A , herb. BP Psathyrella noli-tangere (Fr.) A. Pearson et Dennis Literature records: NAGY and GORLICZAI (2007): 111 Kunszentmiklós. Collecting data: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. Ohenoja, E det. Hausknecht, A. Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2). 21)10

46 44 DIMA B., SILLER I., Al.BKRT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L Psathyrella obtusata (Pers.) A. H. Sm. Literature records: BABOS (1989): [2] Bugac, Kiskőrös; BABOS (1999): [3 Bugac, Kiskörös; NAGY and GORUCZAT (2007): [5] Kecskemét (Nyír), Kecskemét (Nyomási-erdő), Kunbaracs. as P. obtusata var. aberrans. Collecting data: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Bellii, F Psathyrella odor ata Sacc. Psathyrella bipellis (Quél.) A. H. Sm. Literature records: BABOS (1999): lj Pusztavacs, sub nom. P. bipellis; NAGY and GORLICZAI (2007): [3] Fülöpháza, Kecskemét (Millenáris-erdő, Nyír), sub nom. P. bipellis. Collecting data: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. et det. Bellü, F ; Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Bellü, F Psathyrella orbitarum (Romagn.) M. M. Moser Literature records: NAGY and GORLICZAI (2007): [1 ] Kecskemét (Nyír), sub nom. P. prona f. orbitarum); RIMÓCZI (1994): [11 Kerecsend. Collecting data: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Bellü, F Psathyrellapseudocorrugis (Romagn.) Bon Literature records: NAGY and GORLICZAI (2007): [1] between Kerekegyháza and Kunbaracs; Rl- MÓCZI (1994): [2] Bugacpuszta. Collecting data: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Hausknecht, A , herb. BP Psathyrella spadicea (Schaeff.) Singer Literature records: Bonus et al. (1951); NAGY (2004): [11 Kecskemét (Nyír); NAGY and GORLI- CZAI (2007): 111 Kecskemét (Nyír); RIMÓCZI (1994): 2 MTB (Jeli Arborétum?), Uzsapuszta; SILLER (2004): [11 Mátra (Kékes). Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Bellii. F Pseudoclitocybe expallens (Pers.) M. M. Moser Literature records: BABOS (1989): 2 Bugac, Farkasgyepü; BABOS (1999): [5 Bugac, Kecskemét (Talfája, Nyír). Nagykőrös, Nyárlőrinc. Collecting data: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. Zanforlin, O , det. Bellü, F., herb. BP Psilocybe crobula (Fr.) Singer Literature records: BABOS (1989): 2 Csévharaszt, Nagykovácsi: RlMÓCZI (1994): (Íj Csévharaszt, same as in BABOS (1989); SILLER (2004): 2 Biikk (Őserdő), Mátra (Kékes), sub nom. P. inquilina var. crobula. Collecting data: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Bellii, F Ramaria eumorpha (P. Karst.) Corner Ramaria invalii (Cotton et Wakef.) Donk Literature records: VASAS and LOCSMÁNDI (1995): same as in VASS (1992); VASS (1992): 1 Bajánsenye, sub nom. R. invalii. Mikol. Közlem. Ctusiana 49(1-2). 2010

47 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiái eredményei 45 Collecting data: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg.? del. Hausknecht. A., herb. BP *Steccherinum bourdotii Saliba et A. David Notes: This species is characterised by the pileate fruit-body and the cream yellow or ochraceous yellow hymenium with 2-3 mm long teeth. The fruit-bodies are reddish brown, rusty brown, with large expansion. The teeth are 2 3 mm long, the margin of the hymenium is fibrous-wrinkled, not involute. Certain separation from S. robustius is only possible based on the latest monographs (e.g. BERNICCHIA and GORJÓN 2010). According to BÁNHEGYI et al. (1953) it was only two species occurred in Hungary: S. ochraceum and S. fimbriatum. These are published in the latest studies as well (NAGY 2004, NAGY and GORLICZAI 2007, SILLER 2004). It has been already found among the collectings of Irén Siller ( ) too (unpublished). Collecting data: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. Ohenoja, E det. Siller, I., herb. HSI; Kállósemjén, leg. Ohenoja, E , det. Siller, I., herb. OU. *Steccherinum robustius (J. Erikss. et S. Lundell) J. Erikss. (Fig. 4)' Notes: Completely resupinate, with large expansion, fruit-body reddish orange, reddish brown, rusty brown. Hymenium with teeth, margin fibrous-wrinkled, not involute, the teeth are 2 3 mm long. More species were confused in literature as synonyms for a long time. It was regarded only a synonym of S. laeticolor (Berk, et M. A. Curt.) Banker in JÜLICH (1984) as Mycoleptodon robustior J. Erikss. et S. Lundell. KRIEGLSTEINER (2000) listed among the synonyms of S. bourdotii (Saiba et A. David) (S.'. dichroum sensu Bourdot et Galzin, S. laeticolor (Berk, et M. A. Curt.) Banker, S. robustius (J. Erikss. et S. Lundell) J. Erikss.). Only BERNICCHIA and GORJÓN (2010) separated clearly the species from S. robustius, and published a detailed description on it. Collecting data: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Siller, I , herb. BP Stropharia inuncta (Fr.) Quél. Literature records: BABOS (1989): 4 Csobánka, Gödöllő, Horány, Pilisszentkereszt; RlMÓCZI (1994): [3] Dejtár, Szolnok, Pilisszentkereszt; ZAGYVA (1997): 111 Kélvölgy. Collecting data: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. Kutszegi, G , det. Albert, L. *Tulostoma cyclophorum Lloyd Notes: T. cyclophorum is a very rare species in Europe. It was found in Nyíregyháza, in the area of the College, in a lawn near the sidewalk, collected by the Swedish gasteromycetes expert Mikael Jeppson. After a Spanish collection this is the second record in Europe of this species (Jeppson, pers. com.). A separate publication is prepared from this interesting found (Jeppson et al., in press). Collecting data: Nyírség: Nyíregyháza (Campus), leg. et det. Jeppson, M , herb. MJ 8862, AL 63/ See on page 160 (Colour pages). Mikot. Köztem, Ctusiana 49(1-2), 2010

48 46 DIMA B- SILI,ER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L. Typhula erythropus (Pers.) Fr. Literature records: BÁNHEGYI et al. (1953); KÁNYÁSI (1993): [I Nagyhuta (valley ofkomlóspatak); LUKÁCS (2010): 2] Budakalász, Tahi. Collecting data: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. Neuhäusles M , det. Bellii, F., herb. BP *Xerocomus cisalpinus Simonini, H. Ladurner et Peintner Microcharacters: Spores fusiform, finely striate in Melzer's, x (im, on average: 13 x 4.9 pm, Q av = 2.7. Notes: Couple of new species were discovered in the recent years in the genus Xerocomus according to the results of the molecular studies (PEINTNER et al. 2003, TAYLOR et al. 2006, 2007). X. cisalpinus was described from Austria, where it was discovered under oak (Quercus) trees (PEINTNER et al. 2003). It is characterised macroscopically by the cracking pileus, the rosaceous flesh of the pileus beneath the surface, and the strongly blueing context at the stipe. The most important microscopical features are the finely striate spores in Melzer's, the variable spore length (10 16 pm), and the spore width, which never exceeds 5 pm. Macroscopically it can be confused with Xerocomus chrysenleron and X. porosporus, and microscopically with X. pruinatus (Table 3). Table 3. Comparing characters of Xerocomus cisalpinus, X. pruinatus and X. chrysenteron. Species X. cisalpinus X. pruinatus A', chrysenteron Pileus ochre-brown, olivaceous dark brown, red-brown. brownish, greyish brown, brown, greyish brown, purple-brown red-brown dark brown tomentose-felty pruinose tomentose-felty cracking not cracking cracking Width of urn um (im pileipellis Stipe reddish reddish reddish Flesh whitish, more yellow vivid yellow yellow, yellowish downwards not blueing in pileus not blueing in pileus blueing in pileus Flesh of stipe with reddish spots rarely with reddish spots with reddish spots base strongly blueing strongly blueing not blueing Spores x um x um x um on average < 5 im broad on average > 5 (im broad striate in Melzer's striate in Melzer's not striate Terminal cells of x 9-17 (im x 6-16 um x 9-18 jim pileipellis Qav ^1 Habitat in deciduous forests in deciduous and conifer- in deciduous and coniferous forests ous forests mostly under Quercus mostly under Fagus and mostly under Fagus and Picea Picea Fruiting period summer to autumn autumn, late autumn summer to autumn Mikol. Közlem., Clusicina 49(1-2), 2010

49 A 27. F.urópai Cortinarius Konferencia mikológiái eredményei 47 Probably it is widespread in Hungary, because its potential habitats (oak woods, deciduous forests mixed with oak) are common in our country. The herbarium specimens identified as X. chrysenteron need to be revised to clarify the distribution of X. cisalpinus. Collecting data: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. Albert, L , det. Albert, L Dima, B herb. BP Xyloholusfrustulatus (Pers.) Boidin Notes: X. frustulatus is resupinate or separates only slightly from the substrate. Perennial, woody, it is characterised by the fruit-bodies ripping to polygonal pieces. Its solely substrate is the genus Quercus. Growing on trunks of old oaks, or on cut surfaces, when the wood has been deposited on the soil for years, losing its bark and starting to rot. Rare in the northern and in the Central European countries as well, and probably not occurring in southern Europe (KRIEGLSTEINER 2000). Usually missing from the planted forests, because of the quick remove of trunks. It has the only chance to survive in nature reserves, where the old oaks remain in the forest for decades. X. frustulatus is red-listed species in several European countries and for example treated as threatened with extinction in Germany (KRIEGLSTEINER 2000). The species causes special white pocket rot decay, known as partridge wood. It is composed of white cellulose patches in the rusty brown wood at first, which merge to elongate cavities later. In Hungary it is regarded as not rare (BÁNHEGYI et al. 1953), but only one specimen exists in BP from the collecting of Gusztáv Moesz in 1909 (labelled as "rot mark of X. frustulatus, without fruit-body, on Quercus, Budapest, János-hegy"). There is a colour photograph of this species uploaded on the website of the Mycologicai Association of Miskolc (MIGE 2010) from the Biikk Mts (Garadna, on old, fallen trunk of an oak). Literature records: BÁNI1KGYI et al. (1953). Collecting data: Bükk: Miskolc (Csanyik), leg. et det. Siller, I , herb. HSI. * * * Acknowledgements We express our gratitude to all participants of the conference, especially Francesco Bellii (Bolzano), Heinz Forstinger (Ried), Anton Hausknecht (Maissau), Mikael Jeppson (Trollhättän), Doris Laber (Titisee-Neustadt), Machiel E. Noordeloos (Leiden), Esteri Ohenoja (Oulu), Claudio Rossi (Casteldarne-Chienes) and Günter Saar (Lahr- Sulz) mycologists for giving very useful help in identification of the fungi, and for contributing to the checklist. The council of the College of Nyíregyháza for supplying the place, Sándor Vágvölgyi (leader of department) and Marianna Erdősi (administrator) for helping to manage the event, Erzsébet Jakucs and those members of the Hungarian Mycologicai Society, who helped in organisation of the conference are thanked. Furthermore we thank István Lenti (Nyíregyháza) for providing his lab and microscope and Zsuzsa Szőke (Nyíregyháza) for helping in the field excursions. We are grateful to László Lőkös (Budapest) for reviewing the Hungarian and English manuscripts as well as giving a number of useful advice, and László Nagy (Szeged), Kinga Rudolf (Pécs) and Gizella Vasas (Budapest) for loaning some Cortinarius specimens for the revision. Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2). 21)10

50 48 DIMA B.. SILLER I.. ALBERT L.. RIMÓCZI 1. és BENEDEK L. IRODALOMJEGYZÉK / REFERENCES ALBERT, L. (1998): Színes oldalak. Colour Pages. Cortinarius uliginosus. Mikol. Köziem., Clusiana 37(1-3): ALBERT, L. and DIMA, B. (2005a): Ritka nagygombafajok (Basidiomycetes) előfordulása Magyarországon 1.-Mikol. Közlem., Clusiana 44( 1-2): ALBERT, L. and DIMA, B. (2005/)): Cortinarius species from the Bálorliget-primeval bog and from the Fényi-forest. -Acta Microbiol, el Immun. Hung. 52(2): 223. ALBERT, L., ZÖI.D-BALOGH, Á., BABOS, M. and BRATEK, Z. (2004): A Kárpát-medence úszólápjainak jellemző kalapos gombái. Mikol. Közlem., Clusiana 43( 1 3): ARONSEN, A. (2010): Mycena PAGE. A key to the Mycenas of Norway. - ~araronse/mycenapage/mycenapage.html#. BABOS, M. (1989): Magyarország kalaposgombáinak (Agaricales s. I.) jegyzéke. - Mikol. Közlem.. Clusiana 28( 1-3): BABOS, M. (1999): Higher fungi (Basidiomycotina) of the Kiskunság National Park and its environs. - In: LÖK ÖS, L. and RAJCZY, M. (eds): The flora of the Kiskunság National Park, II. Cryptogams. MTM, Budapest, pp BALÁZS, I. (2007): Nagygombák vizsgálata a Kaposvár melletti Tókaji-parkerdőbcn. - Somogyi Múz. Közlem. 17: BARTHA, D. (1986): Adatok a Nyírség gyertyános-tölgyeseinek tapló (Polyporaceae s. 1.) gombáihoz. - Mikol. Közlem., Clusiana 25(1): BÁNHEGYI, J., Bonus, G., KALMÁR, Z. and UBRIZSY, G. (1953): Magyarország nagygombái a kalaposgombák kivételével. Akadémiai Kiadó, Budapest, 368 pp. BERNÁTSKY, J. (1900): A Nyírség növényeiről. - Pf. Term.tud. Közi. 32: BERNÁTSKY, J. (1901): Növényföldrajzi megfigyelések a Nyírségben. - Pf. Term.tud. Közi. 33: BERNICCHIA, A. and CIORJÓN, S. P. (2010): Corticiaceae s. l. - In: Fungi Európáéi 12. Edizioni Candusso, Alassio. Bonus, G., KALMÁR, Z. and UBRIZSY, G. (1951): Magyarország kalaposgombái. - Akadémiai Kiadó, Budapest, 512 pp. BRANDRUD, T. E. (1996): Cortinarius subgenus Phlegmacium section Phlegmacium in Europe: Descriptive part. - Edinb. J. Bot. 53: 33 I^UK). BRANDRUD, T. E., LINDSTRÖM, H., MARKLUND, H., MELÓT, J. and MUSKOS, S. (1989): Cortinarius Flora Photographica I. Cortinarius HB, Matfors. BRANDRUD, T. E., LINDSTRÖM, H., MARKLUND, H., MELÓT, J. and MUSKOS, S. (1995): Cortinarius Flora Photographica 3. Cortinarius HB, Matfors. BRANDRUD, T. E., LINDSTRÖM, H., MARKLUND, H., MELOT, J. and MUSKOS, S. (1998): Cortinarius Flora Photographica 4. Cortinarius HB, Matfors. CABI (2010): The Index Fungorum. CONSIGLIO, G. and SETTI, L. (2008): II genere C'repidotus in Europa. - A. M. B., Trento, 344 pp. FINTHA, I., KOVÁCS, G. and MOLNÁR, A. (2005): Ritkább nagygombafajok előfordulása a Hortobágyon. In: MOLNÁR, A. (ed.): Hortobágyi mozaikok. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Debrecen, pp FODOR, L., PÁL-FÁM, F. and RIMÓCZI, I. (2001): Adatok a Szigetköz nagygombáinak ismeretéhez. - Mikol. Közlem., Clusiana 40(3): LIAHN, C. and AGERER, R. (1999a): Studien zur Systematik der Paxillaceae (Boletales, Basidiomycota). Sendtnera 6: HAHN, C. and AGERER, R. (19996): Studien zum Paxillus involutus Formenkreis. - Nova Hedwigia 69: HAUSKNECHT, A. (2007): Beiträge zur Kenntnis der Bolbitiaceae 11. Unberingte Arten der Gattung Pholiotina. Österr. Z. Pilzk. 16: HAUSKNECHT, A. and KLOFAC, W. (2008): Ergebnisse des Mycologischen Arbcitstreffens in Holzöster (Oberösterreich) im September/Oktober Österr. Z. Pilzk. 17: HAUSKNECHT, A., KRISAI-GREILHUBER, I. and KLOFAC, W. (2009): Ergebnisse des Mycologischen Arbeitstreffens in Malta (Kärnten) im August/September Österr. Z. Pilzk. 18: Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 2010

51 A 27. F.urópai Cortinarius Konferencia mikológiái eredményei 49 MAUSKNECHT, A., PIDLICH-AIGNER, H. and FORSTINGER, H. (2006): Ergebnisse des Mycologischen Arbeilstreffens I.angschlag (Waldvierlei, Niederösterreich) im September/Okiober Österr. Z. Pilzk HOLLÓS, L. (1898): Adatok Magyarország gombáinak ismeretéhez. Term.tud. Közi. 30: 50. HOLLÓS, L. (1901): Uj Gasteromyceta fajok Magyarországból. - Math. Term.tud. Ért. 19(5): HOLLÓS, L. ( ): Magyarország Gasteromycetái. - Budapest, 259 pp, Leipzig, 275 pp. HOLLÓS, L. (1913): Kecskemét vidékének gombái. - Math. Term.tud. Közlem. 32(3): JÜLICH, W. (1984): Die Nichtblätterpilze, Gallertpilze und Rauchpilze. - In: Kleine Kryptogamenflora II b/l. Gustav Fischer Verlag, Stuttgart, 626 pp. KÁNYÁSI, I.-NÉ (1992): Adatok a Tokaj-Zempléni hegyvidék gombaflórájához. Calandrella 6(2): KNUDSEN, H. and VESTERHOLT, J. (eds) (2008): Funga Nordica Vol. 1. Agaricoid Boletoid and Cyphelloidgenera. Nordsvamp, Copenhagen, 966 pp. KRIEGLSTEINER, G. J. (ed.) (2000a): Die Grosspilze Baden-Württembergs, 1. - Ulmer, Stuttgart, 629 pp. KRIEGLSTEINER, G. J. (ed.) (2000b): Die Grosspilze Baden-Württembergs, 2. - Ulmer, Stuttgart, 620 pp. KRIEGLSTEINER, G. J. (ed.) (2001): Die Grosspilze Baden-Württembergs, 3. - Ulmer, Stuttgart, 634 pp. KRIEGLSTEINER, G. J. (ed.) (2003): Die Grosspilze Baden-Württembergs, 4. - Ulmer, Stuttgart, 467 pp. LENTI, I., RIMÓCZI, I. and BORONKAY, F.-NÉ (2004): A Bátorligeti-nagylegelő gombái. - Mikol. Közlem., Clusiana 43(1-3): LUKÁCS, Z. (2002): Ujabb adatok Magyarország nagygombavilágához I. - Mikol. Közlem., Clusiana 41(2-3): LUKÁCS, Z. (2007): Ujabb adatok Magyarország nagygombavilágához 3. - Mikol. Közlem., Clusiana 46(2): LUKÁCS, Z. (2010): Ujabb adatok Magyarország nagygombavilágához 4. - Mikol. Közlem., Clusiana 49(1-2): LUKÁCS, Z. and HORVÁTH, I. (2010): Makedón kacskagomba (Crepidotus macedonicus l'ilát 1949). - Magyar Gombász 8( 1): LUKÁCS, Z NYILAS, I., BATHÓ, A., GÁBOR, E. and POLGÁRI, J. (2001): Gombakutatások az Örségben és a Zala megyei Csődén, illetve a szomszédos Vas megye néhány településének környékén. - Mikol. Közlem., Clusiana 40(1-2): MATHENY, P. B., CURTI, J. M HOFSTETTER, V., AIME, M. C., MONCALVO, J. M., GE, Z. W YANG, Z. L SLOT, J. C., AMMIRATI, J. F., BARONI, T. J BOUGHER, N. L HUGHES, K. W LODGE, D. J., KERRIGAN, R. W., SEIDL, M. T., AANEN, D. K., DENITIS, M DANIELE, G. M DESJARDIN, D. KROPP, B. R., NORVELL, L. L., PARKER, A., VELLINGA, E. C., VILGALYS, R. and HIBBETT, D. S. (2006): Major clades of Agaricales: a multilocus phylogenetic overview. - Mycologia 98: MIGE (2010): Miskolci Gombász Egyesület (MIGE) honlapja. - NAGY, L. (2004): Fungisztikai vizsgálatok az Alföldön 1997 és 2003 között. - Mikol. Közlem., Clusiana 43(1-3): NAGY, L. and GORLIC/.AI, ZS. (2007): Újabb adatok az Altold gomba világához. - Mikol. Közlem., Clusiana 46(2): NAKASONE, K. K. (1997): Studies in Phlebia. Six species with teeth. -Sydowia 49( I): NOORDELOOS, M. E. (2004): Entoloma s. I. - In: Fungi Európáéi 5a. Edizioni Candusso, Alassio. NOORDELOOS, M. E. and HAUSKNECHT, A. (2007): New and interesting Entoloma species from Central Europe. Österr. 2 Pilzk. 18: PÁL-FÁM, F. (2001): A Mecsek-hegység nagygombái. - Mikol. Közlem., Clusiana 40( 1-2): PEINTNER, U., LADURNER, H. and SIMONINI, G. (2003): Xerocomus cisalpinus sp. nov., and the delimitation of species in the X. chrysenteron complex based on morphology and rdna-lsu sequences. Mycol. Res. 107(6): RIMÓCZI, I. (1992): A Tarnavölgyi erdők nagygombái. - Fol. Hist.-nat Mus. Matr. 17: RIMÓCZI, 1. (1993): Gombacönológiai és aszpektusvizsgálatok a Pesti-síkság védett területén. - Mikol. Közlem., Clusiana 32(1-2): RIMÓCZI, I. (1994): Nagygombáink cönológiai és ökológiai jellemzése. - Mikol. Közlem., Clusiana 33(1-2): RIMÓCZI, I. (1998): Gefährdete Cortinariaceae-Taxa in Ungarn, -,/ourn. J. E. C. 0: RIMÓCZI, I. (1999): Mycological reasons of protected state of Soroksár Botanical Garden. -A Elelmiszerip. Egyetem Közlem. 49: E., Kert. és Mikot. Köziem, Ctusiana 49(1-2), 2010

52 50 DIMA B.. SILLER I.. ALBERT L.. RIMÓCZI 1. és BENEDEK L. RIMÓCZI, I. (2002): A Bátorligeti ősláp nagygombáinak rendszertani és társulástani jellemzése. - In: LENTI, I. and ARADI, CS. (eds): Bátorliget élővilága - ma. - Bátorliget Önkormányzat, Bátorliget, pp RlMÓCZI, 1. and ALBERT, 1,. (1992): Cortinarius-Artcn in Ungarn. - Beitr. Kenni. d. Pilze Mittelew. 8: RLMÓCZI, I.. BENEDEK, L. and FORSTINGER, H. (2009): Wood-inhabiting maerofungi proposed for conservation from the primeval bog of Bátorliget. Acta Silv. Lign. Hung. 5: RIMÓCZI, I., MÁTÉ, J. and LENTI, 1. (1997): Osztott bazídiumú és nem lemezes nagygombák a Bátorligeti-őslápon. - Mikol. Köziem.. Clusiana 36(2 3): ROBICH, G. (2003): Mycena d'europe. - Centro Studi Micologici, A. M. B Trento, 728 pp. RUDOLF, K PÁI.-FÁM. F. and MORSCHHAUSER, T. (2008): A Cserehát nagygombái. - Mikol. Köztem., Clusiana 47( 1): SILLER, I. (1986): Nagvgombák cönológiai vizsgálata rezervátum és gazdasági bükkös állományokban. - Mikol. Közlem., Clusiana 25(2-3): SILLER, I. (1999): Ritka nagygombafajok a Kékes Észak erdőrezervátumában 1. - Mikol. Közlem.. Clusiana 38( 1-3): SILLER I. (2002): Huglossoporuspulvinus (Pers.) Donk újabb adata Magyarországon. Mikol. Közlem., Clusiana 41(2-3): SILLER, I. (2004): Hazai montán bükkös erdőrezervátumok (Mátra: Kékes Észak Bükk: Őserdő) nagvgombái. PhD disszertáció, Budapest, SILLER, 1. and TURCSÁNYI, G. (2003): New and rare maerofungi species of two forest reserves in Hungary. 29. Mykologische Dreiländertagung, Graz, Fritschiana 42: SILLER, I., TURCSÁNYI, G., MAGLÓCZKY, ZS. and CZÁJLIK, P. (2002): Lignicolous maerofungi of the Kékes North forest reserve in the Mátra mountains, Hungary. Acta Microbiol. Immun. Hung. 49(2-3): TAYLOR, A. F. S., HILLS, A. E., SIMONINI, G BOTH, E. E. and EBERIIARDT, U. (2006): Detection of species within the Xerocomus subtomentosus complex in Europe using rdna-its sequences. - Mycol. Res. 110(3): TAYLOR, A. F. S., HILLS, A. E., SIMONINI, G., MUNOZ, J. A. and EBERIIARDT, U. (2007): Xerocomus silwoodensis sp. nov., a new species within the European X. subtomentosus complex. Mycol. Res. 111(4): 403^08. THIERS, B. (2010): Index Herbariorum: a global directory of public herbaria and associated staff. New York Botanical Garden's Virtual Herbarium, TRECZKER, K. and SZABÓ, I. (2002): Farontó gombák a ropolyi erdőrezervátumból. - Mikol. Közlem. Clusiana 41(2-3): UBRIZSY, G. (1940): Adatok a Nyírség gombavcgetációjának ismeretéhez. -Acta (leobot. Hung. 3: UBRIZSY, G. (1941): A Nyírség gombavegetációja. - Tisia 5: UBRIZSY, G. (1942): Farontó gombák a Nyírségről. - Kertészeti Akad. Közlem 8: UBRIZSY, G. (1943a): Szociológiai vizsgálatok a Nyírség gombavegetációján. - Acta Geobot. Hung. 5: UBRIZSY, G. (19436): Ujabb adatok a Nyírség gombaflórájának ismeretéhez. - Borbásia 3: UBRIZSY, G (1947): Ujabb kutatások a Nyírség gombaflóráján. - Magyar Gombászati Lapok 4: UBRIZSY, Ü. (1953): Mycophyta Gombák. - In: SZÉKESSY, V. (ed.): Bátorliget élővilága. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp VASAS. G. and LOCSMÁNDI, CS. (1995): The macroscopic fungi (Basidiomycetes) of Őrség. Western Hungary. Savaria 22(2): VASAS, G. and LOCSMÁNDI, CS. (2009): The basidiomycetes of the Aggtelek National Park. - In: PAPP, B. (ed.): Flora of the Aggtelek National Park. Cryptogams. Hungarian Natural History Museum, Budapest, pp VASS, A. (1992): Az Őrség gyertyános-tölgyeseinek kalapos és nagygombái. - Savaria 20(2): VESTERHOLT, J. (2005): The genus Hebeloma. - In: Fungi of Northern Europe 3. Jan Vesterholt & Danish Mycological Society, Ti Ist, 146 pp. ZAGYVA, T. (1997): Contribution to the knowledge of macroscopic fungi (Basidiomycetes) of Őrség, Western Hungary. Savaria 24(2): Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 2010

53 A 27. F.urópai Cortinarius Konferencia mikológiái eredményei függelék. A konferencia résztvevőinek listája. Appendix 1. The participants of the conference. Név / Name Város / City, town, etc. Ország / Country AIARDI Andrea Castione di Brentonico Olaszország / Italy AIGNER Johanna Vipiteno Olaszország / Italy ALBERT László Budapest Magyarország / Hungary BAMBERGER Thaddäus Ehingen Németország /Germany BELLU Francesco Bolzano Olaszország / Italy BENEDEK Lajos Budapest Magyarország /1 lungary BETTA Eabio Bolzano Olaszország / Italy BLASS Dietmar Rastatt Németország /Germany BOCHERENS M1NGARD Josiane La Chaux Svájc / Switzerland BÜHLER-HOLZER Erika Einsiedeln Svájc / Switzerland OESTER Antonio Bolzano Olaszország / Italy CONSIGLIO Giovanni Casalecchio di Reno Olaszország / Italy DELOGU Gian Mario Bressanone Olaszország / Italy DIMA Bálint Budapest Magyarország / Hungary ENSKONATUS Peter Berlin Németország /Germany FERRI Daniele Vipiteno Olaszország / Italy FERRI Gianfranco Vipiteno Olaszország / Italy FINY Peter Székesfehérvár Magyarország / Hungary FORSTINGER Heinz Ried Ausztria / Austria FRANZÉN Inga-Lill Stockolm Svédország / Sweden FRESI Maria Bolzano Olaszország / Italy FÜGLISTALER Silvana Islikon Svájc / Switzerland GARBELLOTTO Aldo Sesto San Giovanni Olaszország / Italy GEML József Leiden Hollandia / The Netherlands GYARMATI Lenke Kerkabarabás Magyarország / Hungary HAUKE Eva Kempten Németország /Germany HAUSKNECHT Anton Maissau Ausztria / Austria HAUSKNECHT Ingrid Maissau Ausztria / Austria HERB Michael Rastatt Németország /Germany HUGLI Jean-Marc La Chaux Svájc / Switzerland JAKUCS Erzsébet Budapest Magyarország / Hungary JEPPSON Mikael Trollhättän Svédország / Sweden KOB Karl Bolzano Olaszország / Italy KOVÁCS Dániel Budapest Magyarország / Hungary KOWALENKO Otto Kempten Németország / Germany KUTSZEGI Gergely Budapest Magyarország / Hungary LABER Doris Titisee-Neustadt Németország /Germany LABER Peter Titisee-Neustadt Németország /Germany LE COZ Robert Lorient Franciaország / France LE NY Roland Ouimperlé Franciaország / France LE NY Rolande Ouimperlc Franciaország / France LOCKWALD Gisella Rheinau Németország /Germany MASERA Guido Bolzano Olaszország / Italy MEZEI Zsuzsanna Budapest Magyarország /1 lungary MÜLLER Angela Berlin Németország /Germany NAGY István Budapest Magyarország / Hungary Mikot. Köziem, Ctusiana 49(1-2), 2010

54 52 DIMA B.. SILLER I.. ALBERT L.. RIMÓCZI 1. és BENEDEK L. 1. függelék folyt. / Appendix 1 cont. Név / Name Város / City, town, etc. Ország / Country NAGY László Szeged Magyarország / Flungary NEUHÄUSLER Maria Ilorgen Svájc / Switzerland NOORDELOOS Machiel Leiden I lollandia /The Netherlands OHENOJA Esteri Oulu Finnország / Finland PÁL-FÁM Ferenc Kaposvár Magyarország / Hungary PÁLFALVI György Göd Magyarország / Flungary PÁLFALVINÉ HAJDÚ Eszter Göd Magyarország / Flungary PAPP Viktor Budapest Magyarország / Hungary PERDISA Guido Casalecchio di Reno Olaszország / Italy REGÍN Harry Bexbach Németország /Germany REGÍN Helga Bexbach Németország /Germany RIMÓCZI Imre Budapest Magyarország / Hungary ROHNER Oswald Trachslau Svájc / Switzerland ROLF Mohan Wtinnewil Svájc / Switzerland ROSSI Claudio Casteldarne-Chienes Olaszország / Italy SAAR Günter Lahr-Sulz Németország /Germany SCHLATTER Marionna I linwil Svájc / Switzerland SCHREPFER Helmut Stuttgart Németország /Germany SCHREPFER Renate Stuttgart Németország /Germany SCHRIMPL Leopold Emmendingen Németország /Germany SETTI Ledo Suzzara Olaszország / Italy SILLER Irén Budapest Magyarország / Hungary STEFANOVICS Pál Budapest Magyarország / Hungary SZÁNTÓ Mária Dág Magyarország / Hungary SZÁSZ Balázs Sepsiszentgyörgy Románia / Romania SZŐKE Zsuzsa Nyíregyháza Magyarország / Hungary TAKÁCS Katalin Herceghalom Magyarország / Hungary WASSTORP Brigitta Solna Svédország / Sweden WEBER Monika Muellheim Svájc / Switzerland ZANFORLIN Oscar Bolzano Olaszország / Italy ZIGARJNI Erminia Suzzara Olaszország / Italy ZSIGMOND Győző Sepsiszentgyörgy Románia / Romania 2. függelék. A 27. Európai Cortinarius Konferencia alatt gyűjtött nagygombafajok listája (1 = Vámosatya (Bockerek-erdő), 2 = Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), 2a = Baktalórántháza (erdészet), 3 = Kállósemjén (Nagymohos), 3a = Apagy, 3b = Oros, 3c = Nyíregyháza (Campus), 4 = Bátorliget (Fényi-erdö), 4a = Bátorliget (Nagy-legelő), 5 = Bükk (Miskolc, Csanyik-völgy), 5a = Tiszavasvári; AL = Albert László, BP = MTM Növénytár (Budapest), DB = Dima Bálint, FP = Finy Péter, GC = Giovanni Consiglio, GS = Günter Saar, HSI = Siller Irén, L = Leiden, MIGE = Miskolci Gombász Egyesület, MJ = Mikael Jeppson, OU = Oulu, RI = Budapesti Corvinus Egyetem, Növénytani Tanszék, WU = Bécs). Appendix 2. Checklist of the collected taxa of macrofungi during the 27th European Cortinarius Conference. (1 = Vámosatya (Bockerek-erdő forest), 2 = Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő forest), 2a = Baktalórántháza (forestry station), 3 = Kállósemjén (Nagymohos), 3a = Apagy, 3b = Oros, 3c = Nyíregyháza (Campus), 4 = Bátorliget (Fényi-erdö forest), 4a = Bátorliget (Nagy-legelő), 5 = Bükk (Miskolc, Csanyik-völgy), 5a = Tiszavasvári; AL = László Albert, BP = Department of Botany, Hungarian Natural History Museum, Budapest, DB = Bálint Dima, FP = Péter Finy, GC = Giovanni Consiglio; GS = Günter Saar, HSI = Irén Siller, L = Leiden, MIGE = Mycological Association of Miskolc, MJ = Mikael Jeppson, OU = Oulu, RI = Department of Botany, Corvinus University of Budapest, WU = Vienna). Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 2010

55 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiái eredményei 53 Taxon Lelőhely / Locality Leg. Det. Herb. Abortiporus biennis (Bull.) Singer 1 Wasstorp Siller BP Agaricus augustus Fr. 2 R. LeCoz R. Le Coz - Agaricus bresadolanus Bohus 3 Bellii Bellü - Agaricus campestris L. 4 Bellii Bellü - Agaricus impudicus (Rea) l'ilát 3 Takács Albert BP Agaricus moelleri Wasser 1 Franzén Bellü - (= A. praeclaresquamosus) Agaricus moellerianus Bon 4 Zanforlin DB, Albert BP Agaricus semotus Fr. 2 Takács Albert BP Kovács Albert BP Agrocybe pediades (Fr.) Fay od 3 Finy Finy FP Amanita citrina (Pers.) Pers. 2 Albert Albert - 4 Finy Finy - Amanita muscaria (L.) Lam. 1 Bocherens Bocherens - 2 Kob Kob - 4 Bellü Bellü - Amanita pantherina (DC) Krombh. 1 Bellü Bellü - 2 Neuhäusler, Saar Schlatter Amanitaphalloides (Vaill. ex Fr.) Link 2 Albert Albert - Antrodia malicola (Berk, et M. A. Curtis) 2 Bellü Bellü Donk Armillaria lutea Gillet (= A. gallica) 1 Takács Albert OU 2 Bellü Bellii - Armillaria mellen (Vahl) P. Kumm. 2, 3, 4 Bellü Bellü - Armillaria ostoyae (Romagn.) 1 lerink 4 Ohenoja Bellü OIJ 5 Bellü Bellü Artomycespyxidatus (Pers.) Jülich 2,3 Neuhäusler, Bellü Schlatter 4 Schrimpl Schrimpl - 5 Bühler Schrimpl - Ascocoryne cylichnium (Tul.) Korf 5 Zanforlin Bellii - Ascocoryne sarcoides (Jacq.) J. W. Groves et 1 Siller Siller HS1 D. E. Wilson DB 3755 Auricutaria auricula-judae (Bull.) Quél. 2 Szász Szász - 3 Bellü Bellü - 4 Bühler Bühler 5 Bellü Bellü Auricularía mesenterica (Dicks.) Pers. 1 Siller Siller 4 Schrepfer Schrepfer - Auriscalpium vulgare Gray 2 Kovács Kovács - Busidioradulum radula (Fr.) Nobles 2 Siller Siller 11SI (= Hyphoderma r.) Bisporella citrina (Batsch) Korf et S. H. Carp. 1,3 Schrimpl Schrimpl - 5 Bühler Bühler - Bjerkandera adusta (Willd.) P. Karst. 2 Rohner Rohner - 3 Ohenoja Ohenoja - 5 Siller Siller - Bjerkandera fumosa (Pers.) P. Karst. 3 Siller Siller BP Bolbitius pluteoides M. M. Moser 1 Bellü Bellü - 3 Rimóczi Rimóczi RI Mikol. Közlem.. Clusiana 49(1-2). 20H)

56 54 DIMA B.. SILLER I.. ALBERT 1,.. RIMÓCZI I. és BENEDEK L. 2. függelék (folyt.) / Appendix 2 (cont.) Taxon Lelőhely / Locality Leg. Det. Herb. Bolbitius reticulums (Pers.) Rickcn 2 I lausknecht Hausknecht WU Boletus luridiformis Rostk. 2 Albert Albert - Boletus pulverulentus Opat. 2 Albert Albert AL 09/72 Rimóczi Rimóczi RI Bovista aestivalis (Bonord.) Demoulin 1 Jeppson Jeppson - 2 Jeppson Jeppson BP a Jeppson Jeppson MJ 8860 *Bovista furfuracea Pers. 2 Jeppson Jeppson BP a Jeppson Jeppson M.) 8858 Bovista plumbea Pers. 1 Jeppson Jeppson - 3a Jeppson Jeppson MJ a Jeppson Jeppson BP Bulgaria inquinans (Pers.) Er. 4 Pál-Fám Pál-Fám - Byssomeruüus corium (Pers.) Parmasto 1 Wasstorp Wasstorp HSI 2 Ohenoja Siller OU 5 Siller Siller - Calocera cornea (Batsch) Er. 3 Ohenoja Ohenoja - Calocera furcata (Fr.) Er. 1? 9-2 Siller Siller HSI Calvaíia candida (Rostk.) Hollós 2 Jeppson Jeppson MJ a Jeppson Jeppson MJ 8859 Calvatia gigantea (Batsch) Lloyd 3 Kovács Kovács - Cerrena unicolor (Bull.) Murrill 2 Bellii Bellii - Chlorophyllum hrunneum (Fari. et Burt) 3 Lockwald 1 lausknecht - Vellinga Chlorophyllum rachodes (Vittad.) Vellinga 4 Bellii Bellii - Chondrostereum purpureum (Pers.) Pouzar 1. 2 Benedek Benedek - 3 Bellii Bellii - Clitocybe agrestis 1 larmaja 3 Finy I lausknecht BP *CUtocybe anisata Velen. 4 Kutszegi DB DB 3780 Clitocybe collina (Velen.) Klán 3 1 lausknecht 1 lausknecht - Clitocybe fragrans (With.) P. Kumm. 2 Bellii Bellii - Clitocybe inornata (Sowerby) Gillet 3 Bellii Bellii - *Clitocybe metachroa var. aquosoumbrina 2 Bellii Bellii - (Raithelh.) Kuyper Clitocybe nebularis (Batsch) P. Kumm. 2 Saar Saar - 3 Schrimpl Schrimpl - Clitocybe odora (Bull.) P. Kumm. 2 DB DB - Clitocybephaeophthalma (Pers.) Kuyper 2 Bellii Bellii - 3 Boheren Hausknecht - 5 Bellii Bellii - Clitocybe rivulosa (Pers.) P. Kumm. 4 Bellii Bellii - Clitocybe truellaeformis (Fr.) P. Karst. 3 Finy Finy FP *Clitocybe truncicola (Peck) Sacc. 4 Bellii Bellii - *Clitopilus cystidiatus Hauskn. et Noordel. 1 Bellii Bellii - Clitopilus fallax (Quél.) Kühneret Romagn. 3 Finy Hausknecht, BP (= Rhodocybe fallax) Noordeloos Clitopilusgeminus (Fr.) Noordel. Et 3 Neuhäusler, Neuhäusler, OU Co-David Sehlatter Schlatter (= Rhodocybe gern ina) 4 Aiardi Aiardi - Mikol. Közlem.. Clusiana 49(1-2), 2010

57 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiái eredményei függelék (folyt.) / Appendix 2 (cont.) Taxon Lelőhely / Locality Leg. Det. Herb. Clitopilus hobsonii (Berk, et Broome) P. D. 1 Hausknecht Hausknecht BP Orton Conocybe ambigua Watling 4 1 lausknceht Hausknecht BP *Conocybegraminis Hauskn. 5a Nagy L. Hausknecht BP WU Conocybe rickeniana P. I). Orton 1 Rimóczi Rimóczi RI 2 1 lausknceht Hausknecht - 3 Bellü Hausknecht - 4 Aiardi Aiardi BP Conocybe rickenii (Jul Schaeff.) Kühner 1 Hausknecht Hausknecht BP Conocybe semiglobata Kühner et Watling 2 Hausknecht Hausknecht BP Conocybe subpallida Enderle 5 Ohenoja Hausknecht OU Conocybe subpubescens P. D. Orton 1 Hausknecht Hausknecht RI 2 Hausknecht Hausknecht BP Coprinellus disseminatus (Pers.) J. E. Lange 2a R. Leny R. Leny - Coprinellus domesticus (Bolton) Vilgalys, 2 DB DB BP Hopple et Jacq. Johnson Coprinopsis atramentaria (Bull.) Redhead, 3 Laber Laber - Vilgalys et Moncalvo Coprinopsispicacea (Bull.) Redhead, 2 Kob Kob - Vilgalys et Moncalvo Coprinus comatus (O.E. Müll.) Pers. 2 Hauke Hauke - Coriolopsisgallica (Fr.) Ryvarden 1 Wasstorp Wasstorp - *Cortinarius argutus Fr. 1 Kovács Bellü, Saar BP Cortinarius decipiens (Pers.) Fr. s Albert, DB DB AL 09/65 DB 3764 *Cortinarius diasemospermus var. 1 Bellii Bellü - leptospermus H. Lindstr. 3 DB DB DB 3774 Cortinarius hinnuleus Fr. s DB BP Cortinarius infractus Berk. s Bamberger Kowalenko BP Cortinarius lucorum (Fr.) J. E. Lange L 3 Bellü Bellü - Cortinarius paracephalixus Bohus 3 Saar Saar GS, OU *Cortinarius phueosmus Rob. Henry 1 Beiiii Bellü - *Cortinariusplatypus (M. M. Moser) M. M. 1 Rossi, Saar, DB, DB 3752 Moser Rimóczi Rimóczi RI *Cortinarius safranopes Rob. 1 lenry 1 Bellü Bellü - Cortinarius saturninus (Fr.) Fr. 2 Rimóczi Rimóczi RI 3 Albert, DB Albert, DB BP Ohenoja Bellü OU 4 Zanforlin Rossi - Cortinarius subpurpurascens (Batsch) Fr. 1 Rossi Rossi DB 3751 Cortinarius uliginosus Berk. 1 Albert, DB, Rimóczi Albert, DB, Rimóczi BP Crepidotus calolepis (Fr.) P. Karst. 1 Bamberger Saar BP BP Masera Setti HSI Crepidotus caspari Velen. 1 1 lausknecht Hausknecht BP BP Crepidotus cesatii (Rabenh.) Sacc. 1 Bellü Bellü, DB BP Forstinger Forstinger BP Bellü, DB Bellü, DB DB 3782 Mikol. Közlem, Clusiana 49(1-2), 2010

58 56 D1MA B.. SILLER I.. ALBERT I... RIMÓCZI I. és BENEDEK I. 2. függelék (folyt.) / Appendix 2 (cont.) Taxon Lelőhely / Leg. Det. Herb. Locality Crepidotus macedonicus Pilát 2 Masera DB BP Crepidotus mollis (Schaeff.) Staude 4 DB DB - Crepidotus suhverrucisporus Pilát 4 Bellii Bellii - Crepidotus variabilis (Pers.) P. Kumm. 1 9? BP BP Crinipellis saihella (Alb. et Schwein.) 2 Wasstorp Wasstorp BP Murrill Crucihulum laeve (Huds.) Kambly 2 Takács DB BP Cyathus olla (Batsch) Pers. 2 Jeppson Jeppson MSI 3 Bühler Bühler - Cyathus striutus (Huds.) Willd. 1 Siller Siller - 2 Ohenoja Ohenoja - Cystoderma amianthinum (Scop.) Eavod 4 Kovács Pál-Fám - Dtiedalea quercina (L.) Pers. L 2 Bellii Bellii - Daedaleopsis confragosa (Bolton) J. Schröt. 1 Wasstorp Wasstorp IISI 2 R. Le Coz R. Le Coz - 3 Masera Masera 4 Bühler Bühler - 5 Schrimpl Schrimpl - Daldinia concentrica (Bolton) Ces. et De 4 Kovács Kovács - Not. Dendrothele acerina (Pers.) P. A. Lemke 1 Wasstorp Bellii - 4 Forstinger Forstinger - Dichomitus campestrís (Quél.) Domanski et 1 Bellii Bellii Orlicz Disciseda hovista (Klotzsch) Henn. 4a Jeppson Jeppson IIP Disciseda Candida (Schwein.) Lloyd 2 Jeppson Jeppson MJ a Jeppson Jeppson MJ a Jeppson Jeppson MJ 8866, MJ 8871 Echinoderma asperum (Pers.) Bon 3 Hausknecht 1 lausknecht - (= Lepiota aspera) *Entoloma bisporigerum (P. D. Orton) 1 Albert, DB DB BP Noordel. Exidia glandulosa (Bull.) Fr. ( E. truncata) 3,5 Bellii Bellii - Exidia nigricans (With.) P. Roberts (= E. 1 lakács DB plana) 2 Siller Siller - 3 Forstinger Forstinger - Exidia recisa (Ditmar) Fr. 1 DB, Siller DB, Siller BP Siller Siller - Fistulina hepatica (Schaeff.) With. 2 Schrimpl Schrimpl - 3 Franzén Franzén - Flammula alnicola (Fr.) P. Kumm. 1 Bellii Bellii, DB BP *Flammulaster granulosus (J. E. Lange) 1 Forstinger Hausknecht WU Watling 3 Finy Finy FP Rimóczi Rimóczi RI Flammulaster limu latus (Fr.) Watling 4 Kutszegi. DB, BP Schrimpl Labcr Flammulina velulipes (Curtis) Singer 3 R. Le Coz R. Le Coz - 4 Zanforlin Zanforlin - Mikol. Ködern. Clusiana 49(1-2). 2010

59 A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiái eredményei függelék (folyt.) / Appendix 2 (cont.) Taxon Lelőhely / Locality Leg. Det. Herb. Forties fomentarius (L.) J. Kickx 1,2,4 Bellü Bellü 5 Rohner Saar - Fomitiporiapunctata (P. Karst.) Murrill 1 Bellü Bellü - (= Phellinus punctata) 2 Forstinger Forstinger 11S1 3 Bellü, Bellü, - Forstinger Forstinger HS1 Fomitopsis pinicola (Sw.) P. Karst. 5 Bellü Bellü - Fuscoporia contígua (Pers.) 0. Cunn. 2 Schrimpl, Schrimpl, 1 ISI (= Phellinus contiguus) Forstinger Forstinger Fuscoporia ferruginosa (Schrad.) Murrill 2,3 Bellü Bellü (= Phellinus f.) Galerína laevis (Pers.) Singer 2a Silier Siller - Galerina martinat a (Batsch) Kühner 1 Schrepfer Laber - 4 Bellü Bellü - Ganoderma adspersum (Schulzer) Donk 5 Bellü Bellü HS1 Ganoderma applanatum (Pers.) Pat. 1?? - Ganoderma lucidum (Curtis) P. Karst. 4 Bamberger Bamberger - Geastrum campestre Morgan 4a Jeppson Jeppson MJ 8872 Geastrumßoriformc Vitlad. 4a Jeppson Jeppson BP Geastrum pseudolimhatum 1 lollós 4a Jeppson Jeppson MJ 8868 Geastrum rufescens Pers. 3? Jeppson MJ Bellü Bellü - Geastrum schmidelii Vittad. 4a Jeppson Jeppson BP Geäst rum striatum DC. 3 9 Jeppson MJ 8854 Gloeophyllum sepiarium (Wulfen) P. Karst. 2 Bellü Bellü - Gloeoporus dichrous (Fr.) Bres. 1,3 Wasstorp Wasstorp HS1 2 Bellü Bellü - 4 Schrimpl Forstinger - 5 Bühler Bühler - Grifola frondosa (Dicks.) Gray 4 Takács Albert, DB BP Gymnopilus spectahilis (Fr.) Singer 1 Takács, Szőke Takács BP Gymnopus aquosus (Bull.) Antonin et 1 Takács Noordeloos BP Noordel. 2 Dima Dima 4 Rimóczi Rimóczi RI Gymnopus brassicolens (Romagn.) Antonin 3 Siller Siller - et Noordel. 4 Ohenoja Finy OU Gymnopus dryophilus (Bull.) Murrill I, 2 Bellü Bellü Bühler Bühler - Gymnopus erythropus (Pers.) Antonin, 1 Bocheren Bocheren BP Hailing et Noordel. 2 Finy Finy - 3 Ohenoja Ohenoja OU 4 Rimóczi Rimóczi RI Gymnopus fusipes (Bull.) Gray 2 1 lauke Hauke - 3 Franzén Franzén - 4 Zsigmond Zsigmond - Gymnopus hyhridus (Kühner et Romagn.) 1 Bellü Bellü - Antonin et Noordel. 3 Betta Hausknecht Gymnopus ocior (Pers.) Antonin et Noordel. 1 Kovács, Ohenoja Noordeloos, Ohenoja BP Mikol. Közlem, Clusiana 49(1-2), 2010

60 58 DIMA B.. SILLER I.. ALBERT L.. RIMÓCZI 1. és BENEDEK L. 2. függelék (folyt.) / Appendix 2 (cont.) Taxon Lelőhely / Locality Leg. Det. Herb. Gymnopusperonatus (Bolton) Antonín, 1 Bellü Bellü - Hailing et Noordel. 2 Szász Szász - 3 Schrimpl Schrimpl - Hapalopilus nidulans (Fr.) P. Karst. 2, 3 Siller Siller BP Hebeloma hirrus (Fr.) Sacc. 1 Hausknecht Hausknecht BP WU Hebeloma crustuliniforme (Bull.) Quél. 4 Rossi Rossi - *Hebe!oma fragilipes Romagn. s Rimóczi Rimóczi RI *Hebeloma fusisporum Gröger et Zsehieseh. 1 Ohenoja Ohenoja OU *Heheloma gigaspermum Gröger et 1 Bellü Bellü BP Zsehieseh. 4 Zanforlin Rossi BP Hebeloma hetieri Boud. 4 Betta Rossi BP Hebeloma hiemale Bres. 2 Siller Saar BP *Heheloma lutense Romagn. 1 Bellü Bellü - 3 Rimóczi Rimóczi RI *Heheloma nigeltum Bruehet 3 Albert Albert, DB AL 09/74 Hebeloma pusillum J. E. Lange 3 DB, DB, DB 3772 Rimóczi Rimóczi RI Hebeloma sacchariolens Quél. 1 Kowalenko Kowalenko BP Hebeloma velutipes Bruehet (= //. leucosarx) L 2 Bellü Bellii - 3 Hausknecht Hausknecht - Helvetia elastica Bull. 2 R. Le Ny R. Le Ny BP Hemimyeena Candida (Bres.) Singer 5 Hausknecht Hausknecht BP *Hemiphotiotu heteroclita (Fr.) Bon 4 Ohenoja Bellii - Hohenhuehelia atrocoerulea (Fr.) Singer 2 Finy Finy FP *Hohenbuehelia grisea (Peek) Singer 2 Consiglio 1 lausknccht GC Hygrocybe conica (Sehaeff.) P. Kumm. s. 1. 2a Wasstorp Wasstorp BP Hygrophoropsis auranliaca (Wulfen) Maire 2 Kob Kob - Hygrophorus cossus (Sowerby) Fr. 1 Laber Laber - Hymenochaete rubiginosa (Dicks.) Lev. 1 Benedek Benedek - 2 Schrímpl Schrimpl - 5 Bellü Bellü - Hyphodontia quercina (Pers.) J. Erikss. 2, 5 Bellü Bellü - Hypholoma capnoides (Fr.) P. Kumm. 1 Bellü Bellü - Hypholoma ericaeoides P. D. Orton 1 Albert, DB DB BP Hypholomafasciculare (Duds.) P. Kumm. 1 Ohenoja, Ohenoja, - Bühler Bühler - 2 Bellii Bellü - Hypholoma laeticolor (F. H. Mailer) P. D. 1 Bellü Bellü - Orton Hypholoma lateritium (Sehaeff.) P. Kumm. 1 Takács Takács - 2 Bühler Bühler - 3 Masera Masera - 5 Bellii Bellü - Hypholoma subericaeum (Fr.) Kühner 5 DB Albert, DB BP *Hypholoma xanthocephalum P.D. Orton 1 Bellü Bellü - Hypocrea citrina (Pers.) Fr. 2 Siller Siller HSI Hypocrea ruf a (Pers.) Fr. 2 Ohenoja Siller HSI Hypocrea sulphurea (Schwein.) Sacc. 2 Hausknecht Hausknecht BP Hypoxylon fragiforme (Pers.) J. Kickx 5 Bellü Bellü - Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 2010

61 A 27. F.urópai Cortinarius Konferencia mikológiái eredményei függelék (folyt.) / Appendix 2 (cont.) Taxon Lelőhely / Locality Leg. Det. Herb. Hypsizygus ulmarius (Bull.) Redhead 4 Kowalenko Bellü - 5 MIGE, MIGE, Rimöczi Rimöczi Rl Infundibulicybegeotropa (Bull.) Ilarmaja 4 Bellü Bellü - (= Clitocybe g.) Infundihulicybegibha (Pers.) Harmaja L 2,4 Bellii Bellü - (= Clitocybe gibha) 3 Kovács Schrepfer - 5 Saar Saar - Infundibulicybe glareosa (Röllin et 2 Bellü Bellü - Monthoux) Harmaja Inocybegeophylla (Fr.) P. Kumm. 1, 3 Bellü Bellü - 2 Aiardi Aiardi Inocybe lilacina (Peck) Kauffman 1? 7 2 Ohenoja Ohenoja - Inonotus radiatus (Sowerby) P. Karst. 1 Wasstorp Wasstorp HSI 3 Forstinger Forstinger - Irpex lacteus (Fr.) Fr. 1 Silier Silier HSI 2 Saar Saar HSI Ischnoderma resinosum (Schrad.) P. Karst. 5 Bellü Bellü - Junghuhnia nitida (Pers.) Ryvarden 1, 5 Bellü Bellü - Laccaria laccata (Scop.) Cooke 2 Finy, DB Finy, DB - Lacrymaria lacrymabundu (Bull.) Pat. 1 Takács DB - Lactarius controversus (Pers.) Pers. 2 Takács DB - Lactarius decipiens Quél. 1 DB DB - 2 DB DB BP Lactarius hepaticus Plowr. 2 Bellü Bellü Lactarius necator (Bull.) Pers. 2 Finy Finy Lactarius quietus (Fr.) Fr. 2 DB DB - Laeticorticium roseum (Pers.) Donk 1 Silier Silier HSI (= Corticium r. ) 3 9? Laetiporus sulphureus (Bull.) Murrill 4 Schrimpl Schrimpl - 5 Bellü Bellü - Leccinum aurantiacum (Bull.) Gray 1 Kovács Albert - Leccinum crocipodium (Leteli.) Watling 1 Bellü Bellü - Leccinum duriusculum (Schulzer ex 1 7 Albert Kalchbr.) Singer 2 Kob Albert - 4 Geml Albert AL 09/80 Lentinellus cochleatus (Pers.) P. Karst. 4 Silier, Saar Silier, Saar HSI Lentinellus ursinus (Fr.) Kühner 2 Bühler Forstinger HSI 5 Hausknecht Hausknecht Lentinus tigrinus (Bull.) Fr. 1 Bocheren Bocheren - Lenzites betulina (L.) Fr. 1 Wasstorp Wasstorp - Lepiota eristata (Bolton) P. Kumm. 2 R. Le Coz R. Le Coz - 3 Bellü Bellü - Lepistaßaccida (Sowerby) Pat. 2 Saar Saar - 3 Bellü Bellü - Lepista nuda (Bull.) Cooke 2,5 DB DB - Lepista sordida (Schumach.) Singer 2 Bellü Bellü - 4 Ohenoja Benedek Oil Mikot. Köziem, Ctusiana 49(1-2), 2010

62 60 DIMA B.. SILL,HR I.. ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L 2. függelék (folyt.) / Appendix 2 (cont.) Taxon Lelőhely / Locality Leg. Det. Herb. Leratiomyces squamosus (Pers.) Bridge et 5 Albert, DB Albert, DB BP Spooner (= Psilocybe squamosa, Stropharia squamosa, Stropholma squamosa) Leucoagaricus leucothites (Vittad.) Wasser 3 Kovács Kovács - Leucocortinarius bulbiger (Alh. et Schwein.) 1 Jeppson Jeppson - Singer Leucopaxillus cutefractux Noordel. 3 Noordcloos Noordcloos, BP Hausknecht Leucopaxillus paradoxus (Costantin et L. 3? 7 - M. Dulour) Boursier Lycoperdon pralense Pers. 1 Jeppson Jeppson - Lycoperdon utriforme Bull. 3 Gyarmati Gyarmati - Lyophyllum decastes (Fr.) Singer 1 Bamberger Bamberger - 3 Bühler Bühler - Macrolepioltiprocera (Scop.) Singer 1 Bühler Bühler - 3 Masera Masera - 5 Bellii Bellü Macrotyphulajuncea (Alb. et Schwein.) 2 Finy Finy FP Berthier Marasmiellus foetidus (Sowerby) Antonin, 4 Bühler Bühler - Hailing et Noordel. Marasmius hultiardii Quél. 1 Szász Szász - 2 Ohenoja Ohenoja OU 4 Zanforlin Rossi - Marasmius epiphyllus (Pers.) Fr. L2 Bellü Bellü - 3 Siller Siller BP DB DB DB 3775 Marasmius limosus Boud. et Quél. 1 Szász Szász - Marasmius oreades (Bolton) Fr. 1 R. Le Coz R. Le Coz Bellü Bellü - 3 Siller Siller - Marasmius rotula (Scop.) Fr. 1 Szász Szász - 5 Bellü Bellü - *Marasmius selosus (Sowerby) Noordel. 1 Hausknecht I lausknecht - Marasmius wynnei Berk, et Broome 1 Kob Kob OU Melanoleuca melaleuca (Pers.) Murrill 2 Bellü Bellü - Melanoleuca subpulverulenta (Pers.) Métrod 4 Rimóczi Rimóczi RI Merulius tremellosus Schrad. 1 Takács DB - 3 Kovács Kovács - 4 Bühler Bühler - *Mycena abramsii (Murrill) Murrill 3 I lausknecht Hausknecht BP Mycena acicula (Schaeff.) P. Kumm. 2 Bellü Bellü - Mycenu albidolilacea Kühner el Maire 1 1 lausknecht Bellü, BP Hausknecht 2 Ohenoja Hausknecht WU Rimóczi Rimóczi Rl 4 I lausknecht Hausknecht - 5 Neuhäusler, Neuhäusler, - Schlatter Schlatter Mikol Közlem, Clusiana 49(1-2), 2010

63 A 27. F.urópai Cortinarius Konferencia mikológiái eredményei függelék (folyt.) / Appendix 2 (cont.) Taxon Lelőhely / Locality Leg. Det. Herb. Mycena arcaitgeliana lircs. 5 DB, Saar DB. Saar BP *Mycena capillaripes Peck 1 Bellii Bellii - *Mycena citrinomarginata Gillet 3 Bellii Bellii - *Mycena corynephora Maas Geest. 1 Hausknecht Hausknecht BP Mycena crocata (Schrad.) P. Kumm. 5 Bellii Bellii - Mycena epipterygia (Scop.) Gray 4 Schrepfer Hausknecht - Mycena frühestens Höhn. 4 Ncuhausler, Neuhäusler, BP Schlatter Schlatter Hauke, Hausknecht BP Kowalenko Mycena flavescens Velen. 1 1 lausknecht Hausknecht - Mycena flavoalba (Fr.) Quél. 4 Neuhäusler, Neuhäusler, BP Schlatter Sehlatter Mycenagalericulala (Scop.) Gray 1 Bocheren Bocheren Bellii Bellii - 3 Laber Laber - 5 Saar, DB Saar, DB - Mycena haemalopus (Pers.) P. Kumm. 1 Schrepfer Schrepfer - 4 Bellii Bellü - Mycena inclinata (Fr.) Quél. 1 Takács DB - 2,4 Saar Saar - 5 Bellii Bellü - *Mycena leucogala (Cooke) Sacc. 1 Bellii Bellü - Mycena meliigena (Berk, et Cooke) Sacc. 4 DB DB DB 3776 Mycenapolygramma (Bull.) Gray 1 Bellii Bellü - 2 Papp Papp - 4 Kovács, DB BP Albert Mycena pseudocorticola Kühner 1 Pál-Fám DB AL 09/70 Rimóczi Rimóczi RI 2 Saar. Saar, Rimóczi Rimóczi RI 3 Takács DB BP Mycenapura (Pers.) P. Kumm. 1 Ohenoja Ohenoja - 2 Bellii Bellii - Mycena pura f. lutea (Gillet) Arnolds 4 Benedek Pál-Fám - Mycena renati Quél. 4 Saar Saar OU 5 Rohner Rohner - Mycena rosea (Schumach.) Gramberg 2 Bühler Laber - 3 Ohenoja Silier - 4 Geml Geml - 5 Saar Saar - Mycena speirea (Fr.) Gillet 1,3 Bellii Bellü - *Mycena terena Aronscn et Maas Geest. 3 DB DB DB 3773 Mycena vitilis (Fr.) Quél. 1 Benedek Benedek Bellii Bellü - 5 Pálfalviné Benedek BP Mycena zephirus (Fr.) P. Kumm. 2? Rossi - Mycetinis alliaceus (Jacq.) Karle 5 Saar Saar - (= Marasmius alliaceus) Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2). 21)10

64 62 DIMA B.. SILLER I.. ALBERT L.. RIMÓCZI 1. és BENEDEK L. 2. függelék (folyt.) / Appendix 2 (cont.) Taxon Lelőhely / Locality Leg. Det. Herb. Mycetinis querceus (Britzelm.) Antonín et 1 Finy DB - Noordel. 2 Bühler, Laber, BP (= Marasmius q., Marasmius prasiosmus) Ohenoja Ohenoja OU Mycetinis scorodonius (Fr.) Wilson el 2 Ohenoja Ohenoja - Desjardin (= Marasmius scorodonius) Mycoacia uda (Fr.) Donk 1 Siller Silier BP Naucoria escharioides (Fr.) P. Kumm. 3 Albert DB BP *Naucoria salicis P. D. Orton 1 Bellü Bellü - 3 Rimóczi Rimóczi RI * Naucoria scolecina (Fr.) Quél. 3 Schrimpl, Schrimpl BP Albert, DB DB BP Nectria cinnabarina (Tode) Fr. 2 R. Le Coz R. Le Coz - 3 Bellü Bellü - Neolentinus schaefferi (Weinm.) Redhead et 2 Siller Silier HSI Ginns (= Lentinus cyathiformis) Oxyporus latemarginatus (Durieu et Mont.) 3 Forstinger Forstinger HSI Donk Oxyporuspopulinus (Schumach). Donk 3 Forstinger Silier HSI Panellus stiptieus (Bull.) P. Karst. 1 R. Le Coz R. Le Coz - 3 Bellü Bellü Parasota conopilus (Fr.) Örstadius et F. Larss. 2 Albert, Albert, BP (= Psathyrella conopilus (Fr.) A. Pearson Ohenoja Hausknecht OU et Dennis) 3 I lausknecht Hausknecht - 4 Wasstorp Hausknecht - 5 Rohner Rohner - *Paxillus obscurisporus C. Hahn 1 DB Hausknecht BP Hausknecht Hausknecht WU PaxiUus rubicundulus P. D. Orton 3 Kovács Kovács *Paxillus validus C. Ilahn 2 Bellü Bellü Schrimpl DB BP Peniophora limitatu (Chaillet ex Fr.) Cooke 1 Bellü Bellü - Peniophora quercina (Pers.) Cooke 1 Saar Saar HSI 2? Benedek 3 Bellü Bellü Perenniporia fraxinea (Bull.) Ryvarden 4 DB Saar MS! Phaeomarasmius erinaceus (Fr.) Scherff. ex 1 Albert Albert, DB BP Romagn. Phallus hadriani Vent. 2 Bellü Bellü - 3 Takács, Takács, OU Ohenoja Ohenoja 3c DB DB Phellinus igniarius (L.) Quél. 1 Silier Silier HSI Phellinuspomaceus (Pers.) Maire 2a Silier Silier HSI Phellinus robustus (P. Karst.) Bourdot et 5 Rohner Rohner HSI Galzin Phellinus tremulae (Bondartsev) Bondartsev 4 Saar, Silier Saar, Silier HSI et P. N. Borisov Forstinger Forstinger - Phlebia railiata Fr. 5 Bellü Bellü - Pholiota cerifera (P. Karst.) P. Karst. 4 Ohenoja Ohenoja - Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 2010

65 A 27. F.urópai Cortinarius Konferencia mikológiái eredményei függelék (folyt.) / Appendix 2 (cont.) Taxon Lelőhely / Locality Leg. Det. Herb. Pholiota conissans (Fr.) M. M. Moser 1 Bellü Bellü BP Ohenoja Hausknecht BP DB DB DB 3771 *Pholiota elegáns Jacobsson 3.4 Bellü Bellü - Pholiota gummosa (Lasch) Singer 1 Bellü Bellü - * Pholiota limonella (Peck) Sacc. 4 Saar Saar, Hausknecht Pholiota squarrosa (Vahl) P. Kumm. 2 DB DB BP *Pholiotina aeruginosa (Romagn.) M. M. 1 Bocherens WU Moser Hausknecht *Pholiotina velata (Velen.) Ilauskn. 4 Rossi Hausknecht BP Piptoporus hetulinus (Bull.) P. Karst. 2 Bühler Schrimpl - 4 Masera Masera - 5 Bellü Bellü - Piptoporus quercinus (Schrad.) P. Karst. 5 Bellü, Bellü, RI (= Ruglossoporus pulvinus) Rimóczi Rimóczi Bühler Forstinger HS! Pleurotus dryinus (Pers.) P. Kumm. 2 Bellü Bellü - 3 Gyarmati Gyarmati - Pleurotus ostreatus (Jacq.) P. Kumm. 3 Aiardi Aiardi - Pleurotus pulmonarius (Fr.) Quél. 2 Kowalenko Kowalenko - 5 Pálfalviné DB - Plicaturopsis crispa (Pers.) I). A. Reid 3 Bellü Bellü - Wasstorp Silier HSI Pluteus cervinus (Schaeff.) P. Kumm. 1 Rohner Rohner - 2, Bellü Bellü - 4 Schrepfer DB BP Pálfalvi Bühler - Pluteus chrysophaeus (Schaeff.) Quél. 4 Ohenoja Albert BP Pluteuspellitus (Pers.) P. Kumm. 2 Hausknecht Hausknecht - Rimóczi Rimóczi RI Pluteus phlehophorus Cooke 4 Ohenoja Ohenoja - Pluteus romellii (Britzelm.) I.apl. 2 Rolf Füglistaler - Pluteus salicinus (Pers.) P. Kumm. 1 Ohenoja Laber - 2 Bellü Bellü Pluteus semibulhosus (Lasch) Quél. 1 Albert Albert OU Pluteus thomsonii (Berk, et Broome) Dennis 4 Albert, DB Albert, DB DB 3784 Polyporus alveolaris (DC.) Bondartsev et 2 DB DB BP Singer 3 Bellü, Bellü, - Masera Masera IISI Polyporus squamosus (Huds.) Fr. 3 Kovács Kovács - Poly porus varius (Pers.) Fr. 3 Albert Siller - Postia tephroleuea (Fr.) Jülich I, 4, 5 Silier Siller HSI Psathyrella eantlolleana (Fr.) Maire 4 Bellü Bellü - Psathyrella corrugis (Pers.) Konrad et 3 Wasstorp Hausknecht BP Maubl. 4 Hausknecht Hausknecht BP Psathyrella fatua (Fr.) Konrad et Maubl. 3 I lausknecht 1 lausknecht BP *Psathyrella impexa (Romagn.) Bon 3 Rimóczi Rimóczi RI Psathyrella marcescihilis (Britzelm.) Singer 2 Ohenoja Hausknecht OU Psathyrella micrtirhiza (Lasch) Konrád et 4 Hausknecht I lausknecht BP Maubl. Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2). 2010

66 64 DIMA B.. SILLER I.. ALBERT l. RIMÓCZI í. és BENEDEK L. 2. függelék (folyt.) / Appendix 2 (cont.) Taxon Lelőhely/ Leg. Det. Herb. Locality Psathyrella noli-tangere (Fr.) A. Pearson et 3 Ohenoja I lausknecht OU Dennis Psathyrella ohtusata (Pers.) A.II. Sm. 3 Bellü Bellü - Psathyrella oilorata Sacc. 2,4 Bellü Bellü - (= P. bipellis) Psathyrella orbitarum (Romagn.) M. M. 4 Bellü Bellü - Moser Psathyrellapiluliformis (Bull.) P.D. Orton 1 Takács Albert - 2 Benedek Benedek BP Aiardi Rossi - 5 Bellü Bellü - Psathyrella pseudocorrugis (Romagn.) Bon 4 Flausknecht Hausknecht BP Psuthyrellapygmaea (Bull.) Singer 2 Rimóczi Rimóczi RI Psathyrella spadicea (Schaeff.) Singer 1 Bellü Bellü - Pseudoclitocyhe expallens (Pers.) M.M. 2 Zanforlin Bellü BP Moser Psilocybe crobula (Fr.) Singer 1 Bellü Bellü - Pycnoporus cinnabarinus (Jacq.) P. Karst Saar Saar - Radulomyces molaris (Chaillet ex Fr.) M. P. 2 DB Siller BP Christ. 4 Siller Siller - Ramaria eumorpha (!'. Karst.) Corner 3? I lausknecht BP Resupinatus applicants (Batsch) Gray 2 Rimóczi Rimóczi RI Rhodocotlyhia hutyracea (Bull.) Lennox 1,3 Bellü Bellü - Rickenella fibula (Bull.) Raithelh. 1 Pál-Fám Pál-Fám - Ripartites triclioloma (Alb. et Schwein.) P. 2 Takács DB BP Karst. Royoporus badius (Pers.) A. B. De 1 Wasstorp Wasstorp - (= Polyporus b.) 2 Saar Saar - 3 Gyarmati Gyarmati - 4 Bühler Bühler - Russula cyanoxantha (Schaeff.) Fr. 2 Szász Szász - Russula graveolens Romell 2 Füglistaler DB BP Bühler Laber BP Russula nigricans (Bull.) Fr. 2 Albert Albert - Russula pectinatoides Peek 2 Bühler DB BP Russula undulata Velen. 1 Bellü Bellü Sarcodontia spumea (Sowerby) Spirin 1 Saar Saar IISI (= Spongipellis spumeus) 5 Wasstorp Siller - Schizophyttum ampinm (Lev.) Nakasone 3 Szász Szász - (= Auriculariopsis ampla) Schizophyttum commune Fr. 1 R. Le Coz R. Le Coz - 2 Bellü Bellü - 5 DB DB - Schizopora carneolutea (Rodway et Cleland) L 2 Siller Siller IISI Kotl. et Pouzar Schizopora paradoxa (Schrad.) Donk 1. 2 Bellü Bellü HSI Scleroderma areolatum Ehrenb. 4 Bellü Bellü - Scleroderma bovista Fr. 1 Jeppson Jeppson - 2 Bellü Bellü - Scleroderma citrinum Pers. 1 Bamberger Bamberger - 2 Bellü Bellü - Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2). 2010

67 A 27. F.urópai Cortinarius Konferencia mikológiái eredményei függelék (folyt.) / Appendix 2 (cont.) Taxon Lelőhely / Locality Leg. Det. Herb. Scleroderma verrucosum (Bull.) Pers. 2 Ohenoja Jeppson MJ Ohenoja Jeppson BP Skeletocutis amorpha (Fr.) Kotl. et Pouzar 2 Siller Siller HSI Skeletocutis nivea (Jungh.) Jean Keller 1 Saar Saar HSI *Steccherinum bourdotii Saliba et A. David 2 Ohenoja Siller HSI 3 Ohenoja Siller OIJ Sleccherinum fimhriatum (Pers.) J. Rrikss. 2 Bellü Bellii HSI Steccherinum ochraceum (Pers.) Gray 1 Wasstorp Wasstorp - 2, 4,5 Bellü Bellü - *Steccherinum robustius (J. Erikss. et S. 4 Siller Siller BP Lundell) J. Erikss. Stereum hirsutum (Willd.) Pers. 1,2, 4,5 Bellü Bellü - Stereum ochraceum Lloyd 2?? - Stereum rugosum Pers. 5 Wasstorp Wasstorp HSI Stereum subtomentosum Pouzar 1, 2 Forstinger Siller HSI 3 Wasstorp Wasstorp HSI 4 Siller Siller - 5 Bellü Bellü - Strobilurus tenacellus (Pers.) Singer 2 Siller Siller - Stropharia caerulea Kreisel 3 Takács Noordeloos BP Stropharia inuncta (Fr.) Quél. 4 Kutszegi Albert - Trametes gibbosa (Pers.) Fr Saar Saar - 5 Bellü Bellü - Trametes hirsuta (Wulfen) Lloyd 1, 5 Bellü Bellü - 4 Franzén Franzén HSI Trametes ochracea (Pers.) Gilb, et Ryvarden 1,4,5 Bellü Bellü - Trametespubescens (Schumach.) Pilát 2 Forstinger Forstinger - Siller Siller HSI Trametes suuveolens (L.) Fr. 5 Bellü Bellü - Trametes trogii Berk. 1 Saar Saar - (= Funalia 1.) 3 DB DB BP Trametes versicolor (L.) Lloyd 1,3 Rohner Rohner - 2, 4,5 Bellü Bellü - Tremella mesenterica Schaeff. 1 Kovács Kovács - 2 Boeheren Boeheren - 3 Schrimpl Schrimpl - 5 Siller Siller - Trichaptum biforme (Fr.) Ryvarden 1 Saar Benedek - 2 Mauke, Saar Kowalenko 3 Bellü Bellü HSI 4 Hausknecht Hausknecht L 5 Pálfalviné DB Oil Tricholoma album (Schaeff.) P. Kumm. 1 Finy Finy - 2 Takács, Laber Albert, DB, Laber BP Tricholoma poputinum J. E. Lange 1 Kovács Kovács - 2 Cester, Koh Rossi - 3 R. Le Ny R. Le Coz - 4 Takács, Geml, Finy Albert. DB BP Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2). 2010

68 66 DIMA B.. SILLER I.. ALBERT L.. RIMÓCZI 1. és BENEDEK L. 2. függelék (folyt.) / Appendix 2 (cont.) Taxon Lelőhely / Locality Leg. Det. Herb. Tricholoma sejunctum (Sowerby) Quél. 1 Rimóczi Rimóczi RÍ Tricholoma sutphureum (Bull.) P. Kumm. 1 Bellii Bellii - Tricholoma ustale (Er.) P. Kumm. 1 Bellii Bellii - Tricholoma uslaloides Romagn. 1 Rimóczi Rimóczi RI Tuharia furfuracea (Pcrs.) Gillet 1 Bellii Bellii - 2 Finy Finy BP Tuber hrumale Vittad. 5 Nagy I. Nagy I. - *Tulostoma cyclophorum 1,loyd 3c Jeppson Jeppson MJ 8862 AL 63/10 Tulostomafimbriatum Er. 2a Jeppson Jeppson BP b Jeppson Jeppson MJ8861 Typhula erytbropus (Pers.) Er. 4 Neuhäusler Bühler BP Tyromyces chioneus (Fr.) P. Karst. 5 Bellii Bellii - Tyromyces subcaesius A. David 1 Forstinger Forstinger BP Forstinger Forstinger - Volvariellagloiocepha/a (DC.) Boekhout et 2 R. Le Coz R. Le Ny - Enderle Vuilleminia comedens (Nees) Maire 1 Siller Siller - *Xerocomuscisalpinus Simonini, H. 2 Albert Albert. DB BP Ladurner et Peintner Xerula longipes (Bull.) Maire 1 Siller Siller - 4 Saar Saar - Xerula radicata (Relhan) Dörfelt 3. 5 Bellii Bellü - Xylaria hypoxy Ion (L.) Ore v. 1 lakács, Takács, - Szőke Szőke Xylaria longipes Nitsehke 2 Takács Siller - Xylariapolymorpha (Pers.) Grev. 2 llauke. Hauke, - Kowalenko Kowalenko 3 Kovács Kovács - 4 Franzén Franzén - Xylobolusfrustulatus (Pers.) Boidin 5 Siller Siller HS1 Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 2010

69 Mikológiái Közlemények, Clusiana 49(1-2): (2010) TUDOMÁNYOS DOLGOZATOK RESEARCH ARTICLES A MEDICAGO MINIMA GYÖKÉRENDOFITON GOMBÁINAK VIZSGÁLATA A FÜLÖPHÁZI FÉLSZÁRAZ HOMOKTERÜLETEN KNAPP G. Dániel és KOVÁCS M. Gábor Eötvös Loránd Tudományegyetem. Biológiai Intézet, Növényszervezetlani Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/c; knappdani@gmail.com A Medicago minima gyökérendofiton gombáinak vizsgálata a fülöpházi félszáraz homokterületen. - A szárazföldi edényes növények többsége gyökerén keresztül különböző nem-patogén gombapartnerekkel él együtt. Az endofiton gombák a növények szöveteiben találhatók, és nincs negatív hatásuk a gazdaszervezetre. A gyökérendofiton gombák egy formacsoportját a tömlösgombákhoz tartozó sötét szeptált endofiton"-ok (dark septate endophytes: DSE) alkotják. A sötéten pigmentált, szeptált hifáik a gyökérben futnak, és annak kéregrészében jellegzetes intracelluláris mikroszkleróciumokat hoznak létre. Célunk annak vizsgálata volt, hogy milyen gyökérendofiton gombák kolonizálják az apró lucernát a fülöpházi homokterületen. Összesen 26 gombatörzset sikerült izolálnunk 23 növényegyed gyökeréről. A molekuláris taxonómiai vizsgálatok során a törzsek ITS-régióját amplifikáltuk, szekvenáltuk, és nemzetközi adatbázisok szekvenciáival vetettük össze. A törzsek mind a Pleosporales rendbe illeszkedtek. In vitro inokulációs kísérleteket állítottunk össze póréhagymával, és megállapítottuk, hogy a törzsek többsége DSE-gombának tekinthető. A DSE-gombák szekvenciái egyértelmű hasonlóságot mutattak különböző éghajlatú és földrajzi fekvésű területek különböző gazdaszervezeteiből származó gombák szekvenciáival. Study of root colonising endophytic fungi of Medicago minima in a semiarid sandy grassland area near Fülöpháza (Great Hungarian Plain). - The majority of the terrestrial vascular plants form mutualistic symbioses with different fungi. Fungal endophytes live internally and asymptomatically within the tissues of the host plants. The "dark septate endophytes" (DSE) represent a form-group of root endophytic ascomycetous fungi. The aim of our study was to gain data about the root-colonising endophytic fungi of Medicago minima in a semiarid sandy grassland area near Fülöpháza in the Great Hungarian Plain. Altogether 26 fungal strains were isolated from 23 plant specimens. The ITS region of nrdna was amplified, sequenced and compared with those deposited in public databases. All the strains belonged to the order Pleosporales. Based on the results of the in vitro tests with Allium porrum plants, the majority of the isolates could be assumed as DSE fungi. The ITS sequences of the DSE strains showed unambiguous similarities with fungal sequences from different hosts originating from different geographical and climatical regions. Kulcsszavak: apró lucerna, endofiton gomba, Fusarium, mikroszklerócium, sötét szeptáll endofiton" Key words: dark septate endophytes, DSE, endophytic fungi, Fusarium, Medicago, microsclerotium BEVEZETÉS A szárazföldi edényes növények többsége gyökerén keresztül különböző nempatogén gombapartnerekkel él együtt, melyek stratégiájukat tekintve a mikorrhizaképzö és az endofiton gombák közé sorolhatók. Mikológiái Közlemények, Clusiana 49(1 2) Magyar Mikológiái Társaság. Budapest

70 68 KNAPP G. I). és KOVÁCS M. G. Az endofitonokat sokféleképpen definiálják; általában azokat a gombákat nevezzük endofitonoknak, melyek életciklusuk teljes vagy meghatározó szakaszában megtalálhatók a gazdanövényben, de nem okoznak látható szöveti károsodást (HIRSCH és BRAUN 1992, SAIKKONEN és mtsai 1998). Az endofitonok inter- és intracellulárisan kolonizálják a növények különböző szöveteit. Segíthetnek a gazdanövénynek a kórokozók elleni védelemben, például másodlagos anyagcseretermékek, toxinok termelésével, míg a gazdanövény tápanyagokat és védelmet biztosíthat az endofiton gombáknak. Gazdasági okok miatt főként a pázsitfűfélék föld feletti szöveteiben előforduló gombákról vannak ismereteink, és jóval kevesebbet tudunk a gyökereket kolonizáló endofitonokról (SAIKKONEN és mtsai 1998). A gyökereket kolonizáló endofiton gombák egy formacsoportját alkotják a sötét szeptált endofiton"-ok (dark septate endophytes: DSE) (JUMPPONEN és TRAPPE 1998). Ezeket a steril vagy konídiumképző gombákat a tömlős- és az imperfekt gombák közé sorolták, és molekuláris taxonómiai vizsgálatok alapján is a tömlősgombák törzsének különböző rendjeibe illeszkednek. A DSE-gombák jellemző struktúrái a sötéten pigmentált, szeptált, inter- és intracellulárisan egyaránt futó hifák, és annak kéregrészében létrehozott jellegzetes intracelluláris struktúrák, az úgynevezett mikroszkleróciumok (1. ábra) (CURRAM és TSUNEDA 1993, JUMPPONEN és TRAPPE 1998, READ és HASELWANDTER 1981). A DSE-gombák különböző hatással lehetnek a gazdanövényre. Több vizsgálat irányult a kapcsolat megismerésére, és a különböző gyökérendofitonok gazdanövényre gyakorolt pozitív, semleges és negatív hatását is kimutatták (JUMPPONEN 2001, JUMPPONEN és TRAPPE 1998). Egyes tanulmányok leírták, hogy növelik a növény foszfátfelvételét (HASELWANDTER és READ 1982), a növényevők ellen toxinokat termelnek a pázsitfűfélékben (SAIKKONEN és mtsai 1998), és megváltoztatják a gazdanövény vízfelvételét és környezeti hatásokra adott válaszát (MANDYAM és JUMPPONEN 2005). DSE-gombákat több száz növényfajból mutattak ki, melyek között mikorrhizát képző és nem képző fajok is voltak (JUMPPONEN és TRAPPE 1998). Előfordulásuk a szubantarktikus, alpesi, mérsékelt övi száraz és hideg területeken jelentős mértékű (MANDYAM és JUMPPONEN 2005), szerepük egyes helyeken akár a mikorrhizákéhoz is mérhető, ellenben más éghajlati övek és területek DSE-gombáiról kevés adattal rendelkezünk (MANDYAM és JUMP- PONEN 2005). Habár a legtöbb magyarországi mikorrhizáltsági státuszvizsgálat során a szeptált hifák jelenlétét külön jelezték (KOVÁCS 2008), az élőhelyek DSE-gombáira kevés kutatás irányult. Alföldi homokterületek vizsgálata során nagy gyakoriságú DSEkolonizációt írtak le (KOVÁCS és BAC.I 2001, KOVÁCS és SZIGETVÁRI 2002). A fülöpházi homokpusztagyepben például a 89 vizsgált növényfajból 63 növény esetében figyeltek meg gyökéren belüli szeptált hifákat, és 36 esetben találtak mikroszkleróciumot (KOVÁCS és SZIGETVÁRI 2002). Ezen kutatás során a pillangósvirágúak családjából öt növényt vizsgáltak. Ezek gyökerében minden esetben megfigyeltek arbuszkuláris mikorrhizára jellemző képleteket és szeptált endogén hifákat is (KOVÁCS és SZIGETVÁRI 2002). Äz egyik vizsgált faj egy kis termetű, egyéves növény, az apró lucerna (Medicago minima (L.) Grufbg.), volt, melynek előfordulása alföldi száraz gyepekben és legelőkön gyakori (SIMON 2001). A növényre jellemző az arbuszkuláris mikorrhizaképzés, de emellett Mikol. Köriem. Clusiana 49(1-2). 2010

71 A Medicago minima gyökcrendofiton gombáinak vizsgálata a l'ülftpházi homokterületen 69 jelentős DSE-kolonizációját is leírták a területen (KOVÁCS és SZIGETVÁRI 2002). A Medicago nemzetségbe tartozó fajok hasonlóan sok más pillangósvirágú növényhez - nitrogénkötő baktériumokkal élnek szimbiózisban. A nitrogénkötő baktériumokkal és az arbuszkuláris mikorrhizákkal kialakított mutualista szimbiózisoknak közös szabályozási lépései is vannak (ENDRE és mtsai 2002). Ennek igazolása során Medicago fajokat is vizsgáltak. 1. ábra. Mikroszkleróciumok (A) és szeptált hifák (B) az apró lucerna gyökerében. Mérce: 20 pm. Fig. 1. Microsclerotia (A) and septate hyphae (B) in the root of Medicago minima. Scale: 20 pm. A Medicago nemzetség több faja is molekuláris növénybiológiai modellnövény, ezért a félszáraz területek nem-patogén gyökérkolonizáló gombáira irányuló, hosszú távú kutatásainkban célul tűztük ki annak vizsgálatát, hogy egy ilyen élőhelyen természetesen előforduló Medicago fajban - mint a fülöpházi területen élő apró lucerna - milyen DSE-gombák fordulnak elő. ANYAG ÉS MÓDSZER Mintavétel és törzsek izolálása Mintavételi területünk Fülöpházától 3,5 km-re DNy-ra, félszáraz homokpusztagyepben volt. A terület mérsékelt kontinentális klímájú. A napsütéses órák száma évente körüli, az évi középhőmérséklet C, az éves csapadékmennyiség 500 és 600 mm közötti. A terület tengerszint feletti magassága m között van. A talaj enyhén bázikus és tápanyagokban szegény (KOVÁCS-LÁNG és mtsai 2000, VÁRALLYAI 1993). Mintáinkat két időpontban (2008. július és Mikot. Közlem.. Clusicma 49(1-2), 2010

72 70 KNAPP G. D. és KOVÁCS M. G. július) gyűjtöttük. Mintavételkor a Medicago minima növények egész gyökérzetét kivettük a talajból, majd nedves homokkal nejlonzacskókban 8 C-on tároltuk a feldolgozásukig (legfeljebb 3 napig). Az endofiton gombák izolálásakor a gyökereket desztillált vízzel alaposan lemostuk, és ecsettel megtisztítottuk, majd körülbelül 1 cm hosszú, különböző elhelyezkedésű és fejlettségű szakaszokat választottunk ki, melyeket levágtunk a gyökérzetről. A gyökérdarabok felszínét sterilizáltuk (90 másodperc 2%-os Na-hipoklorit, I perc 70%-os etil-alkohol és 3-4 perc steril desztillált víz), majd négy részre vágtuk és Petri-csészében MMN-táptalajra (modified Melin-Norkrans, MARX 1969) (250 mg/l (NH 4 ) 2 HP0 4, 500 mg/l KH 2 P0 4, 150 mg/l MgS0 4 7 H mg/l CaCI 2 2 H 2 0, 25 mg/l NaCI, 20 mg/l Fe-EDTA, 10 g/l glükóz, 3 mg/l malátakivonat, 0,1 pg/l tiamin HCl, 15 g/l agar, 10 pg/ml sztreptomicin, ph = 5,8) helyeztük. A gyökerekből kinövő gombákat növekedési jellemzőik alapján szétoltottuk, hogy tiszta tenyészeteket kapjunk. Az izolátumokat 1 8 C-on sötétben tároltuk, és 2 3 havonta átoltottuk. A törzsek elnevezése (pl. 'med 1/2') a növényegyedet ('med 1') és az egyedről izolált törzs számát ('2') jelöli. Molekuláris taxonómiai módszerek A molekuláris taxonómiai vizsgálatokhoz a DNS-kivonást a különböző tenyészetekből kivágott néhány mm-es micéliumdarabból GARDES és mtsai (1991) szerint végeztük kisebb módosításokkal. A mintákat 400 pl CTAB-pufferben (2% CTAB, 20 mm EDTA (ph = 8), 100 mm Tris-HCI (ph = 9), 1,4 mm NaCI) sterilizált kvarchomok és üvegtörő segítségével Eppendorf-csövekben szétdörzsöltük, majd 50 percen keresztül 60 C-on szárazblokkban inkubáltuk (MRC szárazblokk). A mintákat 400 pl kloroform hozzáadásával tisztítottuk, majd 20 percig x g-n centrifugáltuk (Hettich Mikro200). A mintákat, majd a felülúszót új Eppendorf-csövekben újból 1 térfogatnyi kloroformmal tisztítottuk. Újabb 20 perces centrifugálás után a felülúszóhoz 30 pl Na-acetátot (3 M, ph = 4,6, Sigma) és 600 pl 96%-os etanolt adtunk, és órán keresztül -20 C-on tartottuk. Ezután a mintákat 50 percig centrifugáltuk * g-n, majd a pellet 70%-os etanolos mosása után újabb 20 percig. Az Uniequip vákuumcentrifugával kiszárított pelleteket 30 pl steril milli-q vízben oldottuk. A molekuláris taxonómiai vizsgálatokhoz a törzsek sejtmagi riboszomális DNS-ének ITS-régióját amplifikáltuk és szekvenáltuk. A polimeráz láncreakciót (PCR) Biometra T-Gradient 96 típusú készüléken végeztük. Az amplifikációhoz ITS IF (GARDES és BRUNS 1993) és ITS4 (WHITE és mtsai 1990) primereket használtunk. A 20 pl össztérfogatú reakcióelegy összetétele: 1 pl DNS-templát, 2 pl (NH 4 ) 2 S0 4 puffer (10*) (Fermentas), 2 pl MgCi 2 (Fermentas) (25 mm), 2 pl dntp (Fermentas) (2 mm), l-l pl primer (10 pm), I pl Taq polimeráz (Fermentas) (1 U/pl) és 10 pl Milli-Q víz volt. A PCR programja a következő volt: 3 perc denaturáció (94 C), ezután 35 cikluson keresztül 0,5 perc denaturáció (94 C), 0.5 perc annealing (primer kötés) (52,2 C) és 1,5 perc extenzió (lánchosszabbítás) (72 C), majd 10 perc végső extenzió (72 C). A reakciók sikerességét agaróz gélelektroforézis segítségével ellenőriztük. Az amplifikált termékeket etídium-bromid vagy Sybr Safe (Invitrogen) fluoreszcens DNS-fes- Mikol. Közlem., Clusiana 49(1-2), 2010

73 A Medicago minima gyökcrendofiton gombáinak vizsgálata a l'ülftpházi homokterületen 71 téket tartalmazó 1,5%-os agaróz gélen ellenőriztük, és UV-fény átvilágítással detektáltuk a Bio-Rad Geldoc készülékkel. A sikeresen amplifikált ITS-szakaszok szekvenálását az Agowa Genomics cég (Berlin, Németország) végezte az amplifikációhoz használt primerekkel. A kapott elektroforegramokat a Staden-programcsomaggal (STADEN és mtsai 2000) ellenőriztük és javítottuk. Szekvenciáinkat a GenBank BLASTN keresőjével vetettük össze a nyilvános adatbázisban szereplő hasonló szekvenciákkal ( (ALTSCHUL és mtsai 1990). A filogenetikai számításokhoz a szekvenciák illesztését a Multalin programmal végeztük ( (CORPET 1988). Az alignment (illesztés) ellenőrzéséhez a ProSeq 2.9 (FILATOV 2002) programot, majd a filogenetikai számításainkhoz a MEGA 4.0 (TAMURA és mtsai 2007) programot használtuk. A filogenetikai távolságok számításakor a Kimura 2-paraméteres modellel dolgoztunk a gap-ek (inzerciós helyek) páronkénti ignorálásával, a törzsek rokonsági viszonyait bemutató fát neighbor-joining módszerrel (SAITOU és NEI 1987) készítettük. Az elágazások erősségének" meghatározására bootstrapmódszert (FELSENSTEIN 1985) alkalmaztunk, 500 ismétléssel. In vitro növényfertőzési tesztek Az in vitro kísérletek során póréhagymákat (Allium porrum) inokuláltunk a különböző törzsekkel. A póréhagyma magjait felszínsterilizáltuk (3 percig 30%-os H2O2- ban, majd két lépésben 10 és 15 percig steril csapvízben tartottuk). Ezután steril csapvízzel benedvesített szűrőpapíron, Petri-csészékben csíráztattuk ki őket. A gyökérendofitonok ITS-szekvenciái alapján kapott törzsfa kládjaiból egy-egy gombatörzset vizsgáltunk az inokulációs teszttel, hogy el tudjuk dönteni, az adott csoport DSEgombának tekinthető-e. A tenyészetekből pár mm-es, micéliumot tartalmazó agar kockákat vágtunk ki, melyeket cukormentes MS-táptalajra (MURASHIGE és SKOOG 1962; Sigma Basal Salt Mixture M5524; 15 mg/l agar, 10 ng/ml sztreptomicin, ph = 5,8) helyezett 7-12 napos hagymanövénykék mellé tettünk. Gombatörzsenként öt hagymát inokuláltunk. Minden inokulációs sorozatban kontrollként öt növényt is beállítottunk. A vizsgált növényeket Sanyo MRL-350 fényszekrényben neveltük (megvilágítás: 24 C, 14 óra, kevert fény; sötét: 22 C, 10 óra) 8-9 héten keresztül. Az inokulálás időtartama alatt a növénykéket rendszeresen ellenőriztük, majd azokról a kísérlet végén fotót készítettünk. Azokat a törzseket tekintettük DSE-gombáknak, melyek belenőttek a gyökerekbe, nem pusztították el a növényt, és mikroszkleróciumot képeztek. Mikroszkópia A mintázott növények és az inokulált póréhagymák gyökereiből preparátumokat készítettünk. A gyökereket 10 percig 65 C-on 10%-os KOH-oldatban színtelenítettük, kétszer 10 percig mostuk desztillált vízben, ezután további 10 percen keresztül tejsavas vízben savanyítottuk. A mintákat anilinkékkel festettük meg, majd tejsavas desztillált vízben mostuk ki a felesleges festéket. A festett gyökereket poli-vinil-alkohol-tejsav-glicerolban (PVLG) fedtük le. A preparátumokat fénymikroszkóppal vizsgáltuk (Nikon Eclipse 80i) hagyományos és Nomarski-féle optikát (DIC) használva. Mikot. Közlem.. Clusicma 49(1-2), 2010

74 72 KNAPP G. D. és KOVÁCS M. G. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK A jelen dolgozatban bemutatott vizsgálat során 23 Medicago minima egyed gyökeréről gyűjtöttünk mintát a fiilöpházi liomokpusztagyepről. A növényeknél minden esetben jelentős mértékű kolonizációt találtunk. Az arbuszkuláris mikorrhizák jellemző képletei mellett sötét, szeptált hifákat és mikroszkleróciumokat is megfigyeltünk a gyökerekben, hasonlóan a területen korábban végzett vizsgálat eredményeihez (KOVÁCS és SZIGETVÁRI 2002). A legtöbb esetben egy növényegyedről 4 10, telepmorfológiájuk szempontjából egy- vagy kétféle gombatörzs tenyészett ki. Az egy növényegyedről származó, azonos telepmorfológiával és növekedési jellemzőkkel rendelkező törzseket azonosnak tekintettük, és csak egy telepből végeztük el a molekuláris taxonómiai vizsgálatokat, így összesen 26 gombatörzset különítettünk el, és ezek mindegyikének sikerült az ITS-szakaszát felerősíteni és szekvenálni (a szekvenciák további vizsgálatok után a GenBank-ba kerülnek elhelyezésre). A nemzetközi adatbázisok szekvenciáival való összevetés alapján megállapítottuk, hogy az összes izolált törzs a tömlősgombákon belül a Pleosporales rendbe tartozik. Törzseink szekvenciájához hasonló szekvenciák általában környezeti minta"- ként, endofiton gombaként, vagy azonosított nemzetségként és/vagy fajként (pl. Embellisia tellustris, Fusarium sp., Rhizopycnis vagum) szerepeltek az adatbázisban. A gyökerekből izolált gombatörzsek ITS-szekvenciáik alapján hét csoportba rendeződtek (2. ábra). Az inokulációs kísérletek során a hifák minden esetben kolonizálták a póréhagymagyökereket. Voltak törzsek, melyek nem voltak negatív hatással a növényre, azonban nem képeztek mikroszkleróciumot ('med5a/r, 'medóa/l'). Ennek a két törzsnek az ITS-szekveneiája teljes mértékű egyezést mutatott egyes mohákból izolált, az Aíradidymel/a nemzetségbe tartozó fajokkal, a 'med5a/l' törzs szekvenciája például teljesen megegyezett a mohák kórokozójaként ismert Alradidymella muscivora faj szekvenciáival (ÖAVEY és CURRAII 2009). 2. ábra. A fülöpházi homokterületen gyűjtött apró lucerna gyökerekből izolált gombák és nyilvános adatbázisokban elhelyezett törzsek ITS-szekvenciáinak viszonyait bemutató törzsfa. A filogenetikai számítás neighbor-joining (NJ) módszerrel, Kimura-2 paraméteres modellel, az inzerciós helyek páronkénti ignorálásával, MEGA 4.0 programmal készült. Az 500 ismétlésen alapuló bootstrapértékek %-ként vannak feltüntetve 70% fölött. A mérce 5 változást jelöl 100 karakteren. A kapcsos vonalak a DSE-gombacsoportokat jelölik (1-5). Az adatbázisokból származó szekvenciáknál: nt (= nem-tenyésztett), gazdaszervezet, származási hely, GenBank-azonosító van feltüntetve. Több helyen az adatok hiányosak. Fig. 2. The neighbor-joining (NJ) tree of the strains isolated from the roots of Medicago minima in the sandy area of Fülöpháza and sequences from public databases. The tree was inferred using the Kimura-2 parameters model and pairwise deletion at gaps using the program MEGA 4.0. Bootstrap values obtained from 500 replicates are shown as percentages, but not shown below 70%. Scale: 5 differences per 100 characters. The numbered braces (1-5) show the DSE groups. Hosts, areas of sample collections and accession numbers are shown after the sequences deposited in public databases (nt = uncultured). Data is missing, if there is no available source. Mikol. Közlem. Clusmna 49(1-2). 2010

75 A Medicago minima gyökcrendofiton gombáinak vizsgálata a fülöpházi homoklerületen med5/l med 6/2 med 2/1 mcd3/l med 6/1 99 med 5/3 n medl/1 mecl5/4 aszkuszos gomba (l.ycopersicum sp ) / Kolumbia / AM94436I med2/4 med8/l med6/3 Rhizopycnis vagum (('itrullus lanatus) / USA / AF med7/2 mccl3/2 endofiton gomba (Rosmarinus officinalis) / AF med 4/2 ined4/4 med8/2 med7/l nt endofiton gomba (gyökérvégek) / Olaszország / AJ endofiton gomba (l'inus halepensis) / Olaszország / AF IMeosporales sp. (Mangrove) / FJ avarbeli gomba (Inga laurtna levél) / Puerto Rico / AF endofilon gomba (Magnolia liliifera) / Thaifold / DQ mcd2/2 nu'dsa/l med6a/l med 1/3 nt. lalajbeli gomba (Bouteloua gracilis) / USA / EU endofiton gomba / Kína / FJ Altcrnaria allernala (Alnus incana) / Lettország / GU endofiton gomba (Jama ruhens) / Földközi-tenger / GQ /.ewia infectoria (ember börfelszin) / GQ nt. gomba (talajminta) / Franciaország / FN med2/3 Lewta sp (Picea abies) / Lettország / FJ nt endofiton gomba (7.ea mays) / USA / EF Embellisia sp. (Hcnnechella hamu) / Antarktisz / A Y Hmhellisia sp. (Hryitm argeníeum) / Antarktisz / AF med S/2 98 nt lalajbeli gomba (talajminta) / Új-Mexikó, USA / EU F.mhellisia lellustris / FJ med 4/1 nt. gyökérbeli gomba (Boulelouagracilis) / USA / EU14446I nt gyökérbeli gomba (Sparabolus cryptanclrus) / USA / FJ / l-.mbelhsia sp. (Hennediella heimu) / Anlarktisz / AY nt aszkuszos gomba (l-'agopyrum esculentum) / EF med 1/2 Setophoma sacchari (Allium fistulosum) / Japán / AR Aliemaria langissima (l.inaria hegelmaieri) / DQ Setophoma sacchari (Holcus lanalus) / Spanyolország / FN med 4/3 nt endofiton gomba (Zea mays) / USA / EF5056I0 nt talajbcli gomba (száraz gyepi talajminta) / USA / EU ,05 Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 2010

76 74 KNAPP G. D. és KOVÁCS M. G. Más törzsek elpusztították a növényeket vagy egyértelmű negatív hatással voltak a póréhagymákra ('med3/l', 'med5/3'). A gazdanövények növekedése lelassult, leveleik elsárgultak, gyökereik rövidek és vékonyak maradtak. A 'med3/l' törzs ITSrégiója 100%-os egyezést mutatott egy Új-Mexikóban, Yucca gyökeréből izolált gombával (KlIIDIR és mtsai 2009), és a közismert, nagyrészt növénypatogén, de endofiton törzseket is magában foglaló (PAPARU és mtsai 2006, ZlIAN és mtsai 2007) Fusarium nemzetség több fajával is (pl. GenBank: GU324272, Wang nem publikált adata). Ez a törzs az in vitro kísérletekben elpusztította a növényeket. A 'med5/3' törzs szekvenciája több, adatbázisokban elhelyezett gomba ITS-szekvenciájával is 100%-os egyezést mutatott, például egy Microdochium nivale-ként azonosított gomba (GenBank: FJ792588, Jiang és mtsai nem publikált adata), és egy Peruban gyűjtött gyökerekről izolált gombatörzs ITS-szekvenciájával, melyet endofiton gombaként neveztek meg (SMITH és mtsai 2008). A kísérleteink során ez a törzs az összes inokulált hagymát elpusztította. Izolált törzseink közül 16 bizonyult DSE-gombának, melyek 5 csoportba rendeződtek a filogenetikai elemzések során (2. ábra). A DSE-gombatörzsek ITS-szekvenciáinak elemzésekor a legtöbb esetben találtunk az adatbázisokban nagy hasonlóságú ITS-szekvenciákat (2. ábra). Ezek a szekvenciák általában talajmintákból vagy különböző növények gyökereiből kerültek elő. A törzseink szekvenciáival a legnagyobb hasonlóságot mutató BLAST-eredmények több földrész (Észak-Amerika, Dél-Amerika, Ázsia, Európa, Antarktisz) alpesi, antarktikus (BRADNER és mtsai 2000) és mérsékelt övi hideg és száraz (PORRAS- ALFARO és mtsai 2008, KlIIDIR és mtsai 2009) területeiről származtak. Az 1. csoportba rendeződő DSE-gombát 7 növényről is izolálni tudtuk. A törzsekhez hasonló ITS-szekvenciájú gombák a legtöbb esetben endofitonként szerepeltek, és különböző növények gyökeréről származtak. Ez az ITS-szekvencia egy Texasból, Hondurasból, Guatemalából és Tajvanból egyaránt előkerült, Rhizopycnis vasúmként leírt törzs ITS-szekvenciájával mutatott 100%-os egyezést. Ezt a törzset görögdinnyéből (Citrullus lanatus) izolálták, majd sárgadinnyét (Cucumis melo) inokuláltak vele. Mindkét növényben sötét, szeptált hifákat és mikroszkleróciumokat is megfigyeltek, azonban ezeket a gombákat patogénnek írták le (FARR és mtsai 1998). A 2. csoportba egy törzs került: a 'med 1/1', melynek az ITS-szekvenciájához hasonló adatok is főként gyökerekből származtak, egy endofiton gombaként jellemzett adat egy Földközi-tengerben előforduló inváziós vörös algából (Jania rubens) származott (Larriba és mtsai, nem publikált adat). A 'medl/1' törzs ITS-régiója megegyezett egy ismert patogén és allergén gombáéval (Alíernaria alternata). A 3. csoportba, mely feltehetően a Lewia nemzetségbe illeszkedik, egy törzs ('med2/3') került. Az adatbázisok hasonló szekvenciái főleg gyökerekből származtak, de például egy szekvencia keratitiszes emberi mintából származik (2. ábra). A 4. csoportba két törzs rendeződött ('med5/2', 'med4/l'), Új-Mexikóból (POR- RAS-ALFARO és mtsai 2008), és antarktiszi mohákról (BRADNER és mtsai 2000) származó gombaszekvenciákkal együtt. A csoport minden bizonnyal az Embellisia nemzetségbe tartozik. Az 5. csoportot két törzs ('medl/2', 'med4/3') és különböző családokba tartozó növények gyökereiből származó gombaszekvenciák képezték. Az egyik teljes ITS- Mikol. Közlem., Clusiana 49(1-2), 2010

77 A Medicago minima gyökérendofiton gomhúinak vizsgálata a fülöpházi homokterületen 75 egyezést mutató törzs a Setophoma sacchari volt, mely (az általában szárazabb helyekről közölt adatokkal szemben) a nedves élőhelyekre jellemző pelyhes selyemperje (Hulcus lanatus) gyökeréből származott (SÁNCHEZ MÁRQUEZ és mtsai 2010). SÁNCHEZ MÁROUEZ és mtsai (2010) közleményében a S. sacchari GenBank-i azonosítószáma mellett Podospora tetraspora megnevezés szerepel. Az általunk izolált DSE-gombának bizonyuló törzsekhez hasonló gombák minden esetben több területről, több különböző növény gyökeréről származtak. Ez is megerősíti azt, hogy a DSE-gombák feltehetően generalista, széles gazdaspektrumú gyökérkolonizálók (JlJMPI'ONEN és TRAPPE 1998, KNAPP és KOVÁCS 2009). Szekvenciáinknak az adatbázisokkal való összevetésekor számos példát találtunk arra a jelenségre, mikor molekuláris diverzitási vizsgálatoknál csupán a szekvenciák hovatartozása (pl. tömlősgomba) és a növényi szerv (pl. gyökér) alapján jelölik meg a gombák stratégiáját (pl. endofiton, mikorrhizás vagy éppen patogén) anélkül, hogy azt funkcionális vizsgálatokkal ellenőriznék. Ez általános probléma nem csak az endofiton gombák, de a mikorrhizaképző gombák esetében is (BRIJNDRETT 2009). Természetesen szem előtt kell tartanunk azt, hogy az általunk alkalmazott, teljesen mesterséges tesztrendszer eredményeit csak nagy körültekintéssel szabad extrapolálni. Igaz, párhuzamos vizsgálataink alapján (KNAPP és KOVÁCS 2009) úgy tűnik, a terület DSE-gombáinál nem találunk gazdaspecificitást, így nem kell megkérdőjeleznünk azt az eljárást, hogy a tesztekben sokszor a gazdanövényektől jelentősen különböző tesztnövényt alkalmazunk. Vizsgálataink alapján a Medicago minima gyökeréről izolált 26 gombatörzs jelentős része (16 törzs) DSE-gombának tekinthető. Ezek közül az elemzéseink során az 1. csoportba tartozó, feltételezhetően Rhizopycnis fajt a legtöbb mintánkból izolálni tudtuk, és a területen több növényből rendszeresen kimutattuk (KNAPP és KOVÁCS 2009). A korábbi eredmények (JlJMPPONEN és TRAPPE 1998) és a területen a specitlcitást célzó vizsgálataink (KNAPP és KOVÁCS 2009) is azt mutatják, hogy a DSEgombákra nem jellemző a specificitás. Igy ezek a törzsek ígéretes jelöltek lehetnek további, Medicago modelinövényekkel végzett, a DSE-gombák (fél)száraz élőhelyeken betöltött szerepének funkcionális vizsgálataihoz. * * * Köszönetnyilvánítás - Ezúton szeretnénk megköszönni Dózsainé Kerekes Piroska labormunkákban nyújtott nélkülözhetetlen segítségét és dr. Vági Pál segítségét a mikroszkópos munkákban. A kutatást az OTKA (K.72776) támogatta. IRODALOMJEGYZÉK ALTSCIIUL, S. F.. GISH. W.. MILLER, W MYKRS, E. W. és EIPMAN, D. J. (1990): Basic local alignment search tool. -./. Mol. Biol. 215: 403^tl0. BRADNRR, J. R., SIDHU, R. K YEE, B., SKOTNICKI, M. L., SELKIRK, P. M. és NEVALAINEN, K. M. H. (2000): A new mierofungal isolate, Embellisia sp., associated with (he Antarctic moss Bryum argenteum. - Polar Biol. 23: BRUNDRETT. M. C. (2009): Mycorrhizal associations and other means of nutrition of vascular plants: understanding the global diversity of host plants by resolving conflicting information and developing reliable means of diagnosis. - Plant Soil 320: Mikol Köztem. Clusiana 49(1-2), 2010

78 76 KNAPP G. I). és KOVÁCS M. G. CORPET, F. (1988): Multiple sequence alignment with hierarchical-clustering. -Nucl. Acids Res. 16(22): CURRAH, R. S. és TSUNEDA, A. (1993): Vegetative and reproductive morphology of Phialocephalaforlinii (Hyphomycetes, Mycelium radicis atrovirens) in culture. Transact. Mycol. Soc. Japan 34: DAVEY, M. L. és CURRAH, R. S. (2009): Atradidymella muscivora gen. et sp. nov. (Pleosporales) and its anamorph Phoma muscivora sp. nov.: a new pleomorphic pathogen of boreal bryophytes. Amer. J. Rot. 96: ENDRE G., KÁLÓ P., KEVEI Z., KISS P., MIHACEA, S., SZAKÁI. B., KERESZT A. és KISS G. B. (2002): Genetic mapping of the non-nodulation phenotype of the mutant MN-1008 in tetraploid alfalfa (Medicago saliva). Mol. Genet. Genom. 266(6): FARR, D. F., MILLER, M. E. és BRUTON, B. D. (1998): Rhizopycnis vagum gen. et sp. nov., a new coelomycetous fungus from roots of melons and sugarcane. - Mycologia 90(2): EELSENSTEIN, J. (1985): Confidence limits on phylogenies: an approach using the bootstrap. Evolution 39: FILATOV, D. A. (2002): ProSeq: a software for preparation and evolutionary analysis of DNA sequence data sets. - Mol. Ecol. Notes 2: GARDES, M. és BRUNS, T. D. (1993): ITS primers with enhanced specificity for basidiomyeetes application to the identification of myeorrhizae and rusts. - Mol. Ecol. 2: GARDES, M., FORTIN, J., WHITE, T. J., BRUNS, T. D. és TAYLOR. J. W. (1991): Identification of indigenous and introduced symbiotic fungi in myeorrhizae by amplification of the internal transcribed spacer. - Can. J. Rot. 69: HASELWANDTER, K. és READ, I)..1. (1982): The significance of root-fungus association in two Care.x species of high-alpine plant communities. Oecologia 53: HIRSCH, G. és BRAUN, IJ. (1992): Communities of parasitic microfungi. - In: WINTERHOFF, W. (szerk): Handbook of vegetation science. Volume 19: Fungi in vegetalion science. Kluwer Academic Publishers, Dordrecht, The Netherlands, pp JUMI'PONEN, A. (2001): Dark septate endophytes - are they mycorrhizal? - Mycorrhiza 11: JUMPPONF.N, A. és TRAPPE, J. M. (1998): Dark septate endophytes: a review of facultative biotrophic root-colonizing fungi. - New Phytol. 140: KIIIDIR, II. II., EUDYA. D. M PORRAS-ALFARO, A.. HERRERA. J.. NATVIG, D. O. és SINSABAUGH, R. I.. (2009): A general suite of fungal endophytes dominate the roots of two dominant grasses in a semiarid grassland. J. Arid Environ. 74( I): KNAPP D. és KOVÁCS M. G. (2009): Study of root colonizing dark septate endophytic fungi of invasive and indigenous plants of semiarid sandy areas. Acta Microbiol. Immunol. Hung. 56: 183. KOVÁCS M. G. (2008): Magyarországi növények mikorrhizáltsági vizsgálatainak összefoglalása. Mit mondhatnak ezek az adatok? - Kitaibelia 8( 1): KOVÁCS M. G. és BAGI I. (2001): Mycorrhizal status of a mixed deciduous forest from the Great Hungarian Plain with special emphasis on the potential mycorrhizal partners of Terfezia terfezioides (Matt.) Trappe. - Phyton 41: KOVÁCS M. G. és SZIGETVÁRI CS. (2002): Myeorrhizae and other root-associated fungal structures of the plants of a sandy grassland on the Great I lungarian Plain. Phyton 42: KOVÁCS-I.ÁNG E., KRÖEL-DULAY GY KERTÉSZ M.. FEKETE G., MIKA J.. DOBI-WANTUCH I.. RÉDEI 'f., RAJKAI K., HAIIN I. és BARTHA S. (2000): Changes in the composition of sand grasslands along a climatic gradient in Hungary and implications lor climate change. - Phytocoenol. 30: MANDYAM, K. és JUMPPONEN, A. (2005): Seeking the elusive function of root-colonising dark septate endophytic fungi. -Stud. Mycol. 53: MARX. D. H. (1969): The influence of ectotrophic mycorrhizal fungi on the resistance of pine roots to pathogenic infection I. Antagonism of mycorrhizal fungi to root pathogenic infection fungi and soil bacteria. - Phytopathol. 59: MURASHIGE, T. és SKOOG, F. (1962): A revised medium for rapid growth and bioassays with tobacco tissue cultures. Physiol. Plant. 155: PAPARU, P.. DUBOIS, T., GOLD, C. S., ADIPALA, E., NIERE, B. és COYNE, D. (2006): Improved colonization of Musa tissue culture plants by endophytic Fusarium oxysporum. - J. Crop. Improv. 16: Mikol. Köriem. Clusiana 49(1-2). 2010

79 A Medicago minima gyökérendollton gombáinak vizsgálata a liilöpházi homokterülcten 77 PORRAS-ALFARO, A., IIERRERA. J., SINSABAUGH, R. L., ODENBACH, K. J., LOWREY, T. és NATVTG, D. O. (2008): Novel root fungal consortium associated with a dominant desert grass. - Appl. Environ. Microbiol 74(9): READ, D. J. és HASELWANDTER, K. (1981): Observations on the mycorrhizal status of some alpine plant communities. - New Phytol 88: SAIKKONEN, K., FAETH, S. H HELANDER, M. és SULLIVAN, T. J. (1998): Fungal endophytes: a continuum of interactions with host plants. - Ann. Review Ecol. System. 29: SAITOU, N. és NEI. M. (1987): The neighbor-joining method: a new method for reconstructing phylogenetic trees.-mot. Biol. Evol. 4: SANCHEZ MÁRQUEZ, S., BILLS, G. F., DOMÍNGUEZ ACUNA, L. és ZABALGOGEAZCOA, I. (2010): Endophytic mycobiota of leaves and roots of the grass Holcus lanatus. Fungal Diversity 41: SIMON T. (2001): A magyarországi edé nyes flóra határozója. - Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest. SMITH. S. A., TANK, I). C., BOULANGER, L. A., BASCOM-SLACK, C. A., EISENMAN, K., KINGERY, BABBS, B., FENN, K.. GREENE, J. S HANN. B. D.. KEEHNER. J KELLEY-SWIFT, E. G D., KEMBAIYAN, V.. LEE, S. J., LI, P.. LIGHT, D. V., LIN, E. IL, MA, C MOORE, E SCHORN. M. A., VEKHTER, D.. NUNEZ, P. V., STROBEL, G. A., DONOGHUE, M. J. és STROBEL, S. A. (2008): Bioactive endophytes warrant intensillcd exploration and conservation. PLoS ONE 3: e3052. STADEN, R BEAL, K. F. és BONFIELD, J. K. (2000): The Staden package, Meth. Mol. Biol. 132: I TAMURA, K.. DUDLEY, J.. NEI, M. és KUMAR, S. (2007): MEGA4: Molecular Evolutionary Genetics Analysis (MEGA) software version Mol. Biol. Evol. 24: VÁRALLYAI GY. (1993): Soils in the region between the rivers Danube and Tisza (Hungary). - In: SZUJKÓ-I.ACZA J. és KOVÁTS D. (szerk.): The flora of the Kiskunság National Park. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp WHITE, T. J., BRUNS, T. D., LEE, S. és TAYLOR, J. W. (1990): Amplification and direct sequencing of fungal ribosomal RNA genes for phylogenetics. - In: INNI, M. A GELFAND, D. H., SNINSKY, J. J. és WHITE, T. J. (szerk.): PCR protocols. A guide to methods and applications. Academic Press, San Diego, pp ZHAN, J. X., BURNS, A. M., Liu, M. P. X., FAETH, S. II. és GUNATII.AKA, A. A. L. (2007): Search for cell motility and angiogenesis inhibitors with potential anticancer activity: beauveriein and other constituents of two endophytic strains of Fusarium oxysporum. - J. Natur. Prod. 70: Mikot Közlem. Clusiana 49(1-2). 2010

80 o

81 Mikológiái Közlemények, Clusiana 49(1-2): (2010) TUDOMÁNYOS DOLGOZA TOK RESEARCH ARTICLES ÚJABB ADATOK MAGYARORSZÁG GOMBAVILÁGÁHOZ IV LUKÁCS Zoltán ' 1071 Budapest, Damjanich u. 54; Újabb adatok Magyarország gombavilágához IV. - Ez a rész 124 ritkább vagy kevéssé publikált taxon gyűjtési adatait tartalmazza. Ebből 31-nek Magyarországra nézve első hazai előfordulását publikáljuk (tömlősgombák: Anlhracobia macrocystis, Cheilymenia theleboloides, Helvella confusa, H. costifera, Lanzia luteovirescens, Pezizella alniella; bazídiumos gombák: Amanita dryophila, Auriporia aurulenta, Boletus subappendiculatus, Calyptella cupula, Coprinus levisticolens, Cortinarius psammocephalus, C. scaurus, Cystolepiota moellerii, Entoloma undulatosporum, Flammulina fennae, F. velutipes var. lactea, Galerina vittiformis, Hemimycena deleetabilis, H. subtilis, Hohenbuehelia Jhixilis, Hygrophorus mesotephrus, Hypholoma marginatum, Lentinellus flabelliformis, Pholiota decussata, Rhodocollybia fodiens, Russula atrorubens, Simocvbe sumptuosa, Tricholoma joachimii, Typhula spathulata, Volvariella reidii). Contributions to the macrofungi of Hungary IV. - This part contains collecting data of 124 rare or less published taxa, from which 31 are reported as new records to Hungary (ascomycetes: Anlhracobia macrocystis, Cheilymenia theleboloides, Helvella confusa, H. costifera, Lanzia luteovirescens, Pezizella alniella', basidiomycetes: Amanita dryophila, Auriporia aurulenta, Boletus subappendiculatus, Calyptella cupula, Coprinus levisticolens, Cortinarius psammocephalus, C. scaurus, Cystolepiota moellerii, Entoloma undulatosporum, Flammulina fennae, F. velutipes var. lactea, Galerina vittiformis, Hemimycena delectabilis, 11. subtilis, Hohenbuehelia fluxilis, Hygrophorus mesotephrus, Hypholoma marginatum, Lentinellus flabelliformis, Pholiota decussata, Rhodocollybia fodiens, Russula atrorubens, Simocybe sumptuosa, Tricholoma joachimii, Typhula spathulata, Volvariella reidii). Kulcsszavak, bazídiumos gombák, első adatok. Magyarország, ritka fajok, tömlősgombák Key words, ascomycetes, basidiomycetes, first occurrence, Hungary, rare species BEVEZETÉS Az élő közösségek számunkra legfontosabb szelete, a gombák birodalma állandó változásban van. Korábban gyakorinak minősített gombák alig hoznak termőtesteket - eltűnnek", míg más fajok időszakokra közönségessé válnak, sőt váratlan, özönszerű megjelenéseket produkálnak. De vajon honnan tudjuk gombáinkról, hogy vándorlóak, visszatérők vagy invazív módon terjeszkedők? A csapatban végzett kutatómunkák rendszeressége nagyot lendíthetne a hazánkban előforduló fajok és változataik elterjedési viszonyainak, illetve ökológiai igényeik még pontosabb megismeréséhez, így pontosabb választ kapva a feltett kérdésekre. Napjainkban meglepőnek tűnik Bohus Gábor korábbi megjegyzése (BOHUS 1960) egy, a hazánkban manapság közönségesnek tűnő taxon kapcsán: Az eddigi vizsgálatok támogatják azt a feltevést, hogy a fenyőmikorrizás fajok egy része a Luzida-s mészkerülő tölgyesek és bükkösök karakterfajainak tekinthetők, amelyek más lomberdei asszociációból - Mikológiái Közlemények, Clusiana 49(1-2), 2011) Magyar Mikológiái Társaság. Budapest

82 80 LUKÁCS Z. legalábbis Magyarország területén - ezideig hiányoznak. Erre látszik utalni az is, hogy a Magyarország területén ritkán előforduló Boletus piperatus (borsos tinórú), amelyet a szerző két évtizedre terjedő terepmegfigyelései során az ország határain belül egyszer sem talált, az utóbbi években... Luzula-s mészkerülő tölgyes állományok közül háromból előkerült". KALMÁR (1966) mindössze pár évvel később így fogalmaz: az általam 25 év óta szervezett és irányított országos megfigyelések eddigi adatanyagának feldolgozása a közelmúltban elkészült... A több mint 25 év alatt összegyűjtött kb előfordulási adatból eléggé pontosan meg lehet állapítani, hogy Magyarországon az egyes gombafajok hogyan fordulnak elő". Kalmár és csapata 29-szer figyelte meg a Bohus által korábban egyszer sem talált" taxont, eggyel többször, mint a farkastinórút (Boletus calopus), továbbá 25-ször a ráncos fenyőgombát (Rozites caperata, jelenlegi neve: Cortinarius caperatus), illetve 29-szer a fagyálló csigagombát (Hygrophorus hypothejus). Ezeket nem ritkának tekinthető" kalaposgombafajoknak nevezte Kalmár, amelyekből a megfigyelőknek nem kellett bizonyító példányt megőrizni. KONKCSNI (1978) pedig arra utalt, hogy a Schizophyllum commune, a Pycnoporus cinnabarinus és a Hirneola auricula-judae régebben, mint ritka fajok voltak említve. A 2009-es évre visszaemlékezve a késő őszi, téli rövid időszakot leszámítva csapadékban meglehetősen szegény időszaknak számít a hazai statisztikákban, főleg, ha az ország középső vidékeit tekintjük. A rendkívül enyhe és csapadékos tél kezdete viszont kedvezett számos gombának, és így még december közepén is telítve voltak áruval (nagy őzlábgombákkal, lila és fenyő-pereszkékkel, szürke tölcsérgombával, vargányával) a budapesti piacok gombaárus standjai, amire nem találtunk feljegyzést az utóbbi évtizedekben. A bővülő mikológiái könyvek tárháza, az újabb ismereteket ontó folyóiratok segítsége és nem utolsó sorban több gyűjtő önzetlensége eredményeként azonban már az aszályos hónapokban is gazdag fajszámmal bővíthettük sorozatunkat. Bőven adódtak ritkaságok, különlegességek, vagy a magyar gombavilág számára eddig dokumentálatlan fajok. Számos, a 19. század közepén megjelent könyvben még megtalálható faj viszont, a régmúltba felejtődött volna, ám egy-egy friss publikáció ezekről a ritkaságokról megindítja az észleléseket Európa számos területén, aminek köszönhetően a mikológus kutatók egyre többen jelzik az ismételt előfordulásokat. MÓDSZEREK Napjainkban különleges lehetőséget biztosítanak hazánk különböző térségeinek gombamegfigyeléséhez a I IT Stúdió Gombász Szakcsoportjának tanfolyami és szakköri tanulmányi kirándulásai, a rendszeres hetenkénti összejövetelei, illetve más tanfolyamok terepgyakorlatai és a már 12. alkalommal megrendezett Országos Gombász Találkozó. Ebbe a körbe kell sorolnunk a gombaszakellenőri és az egyéb fokú tanfolyamokat, valamint a Magyar Mikológiái Társaság és a Miskolci Gombász Egyesület gombakiállításait is. Ezeken a rendezvényeken a több szem többet lát" elmélete gyakorlattá alakul, ami a műkedvelő és a kutató gombászok számára is kölcsönös előnyökkel jár. Sorozatunkba a felsorolt rendezvényekről ismét számos ritka, esetleg annak tűnő vagy csak kevés, dokumentált adattal rendelkező taxon került. Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 21)10

83 Újabh adatok Magyarország gombavilágához IV I 81 Az adott fajoknál feltüntettük a megfigyelés időpontját, helyét, környezetét, a gyűjtő és/vagy a határozó nevét. A nevezéktanban a CABI (2010), továbbá KNUDSEN és VESTERHOLT (2008) szerkesztésében megjelent Funga Nordica munkákat vettük alapul. Az alább felsorolt taxonokról legtöbb esetben fénykép és herbáriumi példány is készült, melyek a szerző gyűjteményében találhatók. RIMÓCZI és mtsai (1999) munkáját követve feltüntettük a fajok veszélyeztettségi kategóriáit (VL), esetenként módosítva azokat vagy újat javasolva nekik. A cikkben a feltüntetett gyűjtő, illetve határozó személyek nevei és rövidítései az alábbiak: AE Abádi Eszter, AL = Albert László, AP = Auer Péter, BA = Bathó Attila, BE = Barkó Erzsébet, BK Bársony Kornél, BZ = Bratek Zoltán, CsZ = Csomor Zilia, DA = Deák Attila, DB = Dima Bálint, DJ = Demeter János, D-né = Dudásné. FP Finy Péter, GBA : Gáborné Barakonyi Ágnes. GG = Görgényi Gizella, GyA = Gyulai Antal, GyL = Gyarmati Lenke, HA = Hernádi Annamária, Hal-né = llamari Imréné, Hl = Harangi István, H-né = Hangyálné, HP Hosszú Péter, HR Hosszúné Rita, KiA Kis Attila, KoA Kovács Attila, KI = Király István, Kol Kovácsevics István, KJ = Koczuba József, KJu Kollár Judit, KK Kovács Kálmán, KMG = Kovács M. Gábor. LCs = Locsmándi Csaba. LM = Liscsinszky Miklós, LMA = Lukácsné Molnár Ágnes, LV = Lukács Vendel, LZ = Lukács Zoltán, MA = Makay Attila, MF Müller Ferenc, MZs Marsalkó Zsuzsa, NI = Nagy István, NM Némethné Mária, NO Németh Orsolya, PBE Prutkayné Bartha Erzsébet, PGy = Pálfalvi György, PHE Pálfalviné Hajdú Eszter. PJ Polgári József, SÁ = Sági Ágnes, SzD : Szilvásy Dénes, SzE = Szilvásy Edit, SzM = Szántó Mária, TE - Tóth Erika, TG = Tóth Gábor, TK Takács Katalin, TM = Tóth Miklós, VÉ = Vadász Éva, VG = Vasas Gizella, VGy = Varga György, WA = Wiszt Attila. EREDMÉNYEK Az 1. táblázatban az előző fejezetekben és más cikkekben (LUKÁCS 2002, 2004, 2005, 2007) publikált ritkaságok további előfordulásai kerültek felsorolásra, kiegészítve 10 védett taxonnal. Továbbiakban 13 tömlősgomba és 111 bazídiumos gomba irodalmi és gyűjtési adatait ismertetjük. 1. táblázat. Korábban publikált (LUKÁCS 2002, 2004, 2005, 2007) fajok újabb gyűjtési adatai (Gyi = gyűjtés időpontja, Lh = lelőhely, Th = termőhely, TTsz = termötestek száma, Leg. = gyűjtő (rövidítések a Módszer fejezetben), csop. = csoportosan, töm. = tömeges). Table 1. Recent records of macrofungi published earlier by LUKÁCS (2002, 2004, 2005, 2007) (Gyi = data of collecting, Lh = locality, Th = type of habitat, TTsz = number of specimens, Leg. = collector (abbreviations in Methods), cs. = in groups, töm. = in large numbers). Fajok Gyi Lh Th TTsz Leg. Agaricus impudicus Ezüst-hegy (Pilis) kivágott feny- töm. SzE, SzD ves helyén Agaricus moellerianus Tárnok (Mezőföld) mezőn 2 kg GyA Kétvölgy (Vendvi- mezőn néhány KJ, AP, LZ dék) Tordas (Mezőföld) fűben 3 LZ, LV, LMÁ Boletus lupinus Szépvölgy (Budai- csertölgyek 3 DB, NI, LZ hegység) alatt Chumaemyces fracidus Tata erdei út mentén 20 TM Clitocybe alexandri Remete-hegy (Budai- erdei út mentén?? hegység) Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 2010

84 82 LUKÁCS Z. 1. táblázat (folyt.) / Table 1 (cont.) Fajok Gyi Lh Th TTsz Leg. Clitopilus caelatus IL OL Ezüst-hegy (Pilis) homokköves, néhány LZ = Rhodocybe caelata mohákban gazdag talajon Ezüst-hegy (Pilis) homokköves, néhány LZ mohákban gazdag talajon Conocybe detiquescens Somogygeszti (So- országút men- 1 LZ Gastrocybe lateritia mogyi-dombság) tén, fűben Mázaszászvár (Me- országút men- 10 LZ csek) tén, fűben Crinipellis scahella Nagykovácsi (Bu- fenyők alatt 3 LZ dai-hegység) Somogygeszti (So- füves helyen sok LZ mogyi-dombság) Tordas-Erdőmajor legelőn sok LZ (Mezőföld) II. 15. Csévharaszt (Pesti- liives helyen néhány LZ, PBE, sí kság) SzE Gomphus clavatus Felsőszölnök, Kakas- lucfenyő alatt csop. SzE (védett) domb (Vendvidék) Mátraháza (Mátra) nyír és lucfe- 2 IIA nyő alatt Gymnopus impudicus Kárász (Mecsek) magányos luc- 2 LZ = Collybia impudica fenyő alatt Szárhalmi-erdő tölgyesben? (Sopron) Gyrontitra gigás Sikáros (Visegrádi- lucfenyvesben 12 PBE, SzE, hegység) LZ Csúcs-hegy (Budai- feketefenyő 18 LZ, PJ hegység) tuskói körül Csúcs-hegy (Budai- feketefenyő 20 LZ, PJ hegység) tuskói körül Csúcs-hegy (Budai- feketefenyő 3 LZ. AP hegység) tuskói körül Parádsasvár (Mátra) bükkösben 1 CsZ Helvetia fusca Csúcs-hegy (Budai- meddőhányón,? KiA hegység) nyárfa alatt Üllő (Pesti-síkság) homoki nyáras-? DJ ban Hericium cirrhatum Kárász (Mecsek) tölgyesben néhány DA, LZ, = Creolophus cirrhatus KJu (védett) Hericium erinaceus Budakeszi (Budai- bükkösben. 1 LZ (védett) hegység) bükkfán Heyderia cucullata Tiszadob (Nyíri-me- lucosban sok SzE, Halzőség) né Hygrocybe cafyptriformis Kétvölgy (Vendvi- mezőn, kertben néhány FP, AP, KJ, (védett) dék) LZ Hygrophorus chrysodon Tahi (Visegrádi- bükk és tölgy LZ hegység) alatt Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 21)10

85 Újabb adutok Magyarország gombavilágához IV táblázat (folyt.) / Table 1 (cont.) Fajok Gyi Lh Th TTsz Leg. Hygrophorus fagi Mátraháza (Mátra) mészkerülő 5 HA, LZ bükkösben Hypsizygus ulmarius Salgóbánya (Med- bükkösben. néhány LZ, SzD, (védett) ves) forrás mellett SzE Lactarius helvus Mátraháza (Mátra) vizenyős he- néhány IIA; det. (védett) lyen, nyír alatt HA, PBE Lactarius lilacinus Bózsva (Zempléni- égerek alatt. sok LZ, AP hegység) patak mentén Lactarius ruhrocinctus Mátraháza (Mátra) bükkösben 1 HA Marasmiellus Candidus Budai-hegység lomberdőben. 5 Kol faanyagon Budapest (XI. Má- kb. 50 LZ, LV nyoki u. 22.) Marasmius epiphylloides Somogygeszti (So- borostyán el- sok LZ mogy i-dombság) száradt, barna levelein Budapest (Rákoske- borostyán el- sok GBÁ resztúri temető) száradt, barna levelein Microstoma protractum Csúcs-hegy (Budai- lomberdőben? KiA hegység) Széchényi-hegy kőrisek alatt csop. SzE (Budai-hegység) Vadaskert (Budai- lomberdőben néhány 7 hegység) Ossicaulis lignatilis Csévharaszt (Pesti- lombosfa tövé- 1 LZ síkság) ben Budapest (Városli- platán tövében 2 LZ get) Pisolithus arhizus Budapest (Városli- nyírfa alatt 2 LZ get) Budapest (Városli- nyírfa alatt 2 LZ get) Mátraháza (Mátra) nyírfák, erdei- sok PBE, HA, fenyők alatt LZ Rhodotus pulmatus Körtvélyespuszta tölgyfán 1 GyA (védett) (Vértes) Russula rubroalba langony (Heves tölgyesben néhány LZ Borsodi-dombság) Csikóváralja (Pilis) tölgyesben 10 LZ Csikóváralja (Pilis) tölgyesben 1 LZ Csikóváralja (Pilis) tölgyesben 2 LZ Simocybe haustellaris Tahi (Visegrádi- faanyagon LZ = Simocybe rubi hegység) Tahi (Visegrádi- faanyagon LZ hegység) Szépvölgy (Budai- kidőlt fa LZ hegység) oldalán Mikol. Közlem. Ctusiana 49(1-2). 2010

86 84 LUKÁCS Z. 1. táblázat (folyt.) / Table 1 (cont.) Fajok Gyi Lh Th TTsz Leg. Simocyhe haustellaris Somogygeszti (So- bodzán LZ = Simocybe rubi mogyi-dombság) Kárász (Mecsek) tölgyesben LZ Salgóbánya (Med- faodúban LZ, SzD, ves) SzE Budapest (Városli- fenyőrönkökön LZ get) Squamanita schreien Hévíz parkban LM (védett) Strobilomyces strobila Tök-hegy (Budai- cseres-tölgyes- 1 LZ ceus hegység) ben (védett) Háromhuta (Zemp- bükkösben 5 LZ lén i-hegység) Mátraszentimre-Ba- bükkösben 7 LZ golyirtás (Mátra) Mátraháza (Mátra) gyertyános-töl- 5 LZ gyesben Pilisszentkereszt, gyertyános-töl- 20 LZ Kakas-hegy (Pilis) gyesben. bükkösben Bázakerettye (Zalai- tölgyesben 2 BA, LZ, dombság) AP Bózsva (Zempléni- bükkösben 4 > hegység) Királyrét (Börzsöny) tölgyesben 2 LMÁ, LZ Suiltus laliei Csákányospuszta duglászfenyő 1 PBE, LZ (Vértes) alatt Syzygospora tumefaciens Normafa (Budai- Gymnopus dry- 7 SzE, MZs hegység) ophilus kalap Budakeszi (Budai- Gymnopus dry-? SzE, MZs hegység) ophilus kalapján Tricholoma aurantium Tahi (Visegrádi- bükkösben 2 HA hegység) Urnula craterium Hárs-hegy (Budai- lomberdőben 7 HI hegység) Somogygeszti (So- lucosban. 3 LZ, LV, mogyi-dombság) gyertyános-töl- 4 LMÁ gyesben Koldusszállás (Ge- gyertyános-töl- néhány TG recse) gyesben Somogygeszti (So- lucosban 2 LZ, LV, mogyi-dombság) LMÁ Volvariella bomhycina Jászszentandrás nyárasban 2 KiA (védett) (Jászság) Budapest (Városli- nyárfatuskón 7 LZ, LV get) Budapest (Városli- nyárfán 1 LZ get) Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 21)10

87 Újabh adatok Magyarország gombavilágához IV I 85 FAJLISTA ASCOMYCOTA *Anthracobia macrocystis (Cooke) Boud. Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), DENNIS (1981), MEDARDI (2006), MONTÉGUT (1997). Védelmi javaslat: 3. Hazai adatok, utalások: első publikált adat. Gyűjtések: Pesti-síkság: Csévharaszt, homokos talajon, égésnyomon, leg. SzE *Cheilymenia theleboloides (Alb. et Schwein.) Bond. Jellemzés, leírás, ARNOLDS és mtsai (1995), DENNIS (1981), ENDERLE (2004), HÄFFNER (1994), LOHMEYER (1995), MEDARDI (2006), ZlJCCHERELLI (1993). Védelmi javaslat: 2. Hazai adatok, utalások: első publikált adat. Gyűjtések: Pilis: Budakalász (Ezüst-hegy), mező mellett, trágyás útszélen, leg. LZ Ciboria batschiana (Zopf) N. F. Buchw. Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), COURTECUISSE (2000), DENNIS (1981), GERHARDT és mtsai (2000), MEDARDI (2006), MONTÉGUT (1992ű), ZlJC- CHERELLI (2006). Védelmi javaslat: -. Hazai adatok, utalások: BRATEK és mtsai (2003a). Gyűjtések: Mezőfold: Tordas, kocsányos tölgy (Quercus robur) makkján, suskagubacson (Andricus quercuscalicis), kertben, leg. LZ , Crocicreas coronatum (Bull.) S. E. Carp. Cyathicula coronata (Bull.) De Not. Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), DENNIS (1981, mint C. KUHNT (2001), LUCCHINI (1997), MEDARDI (2006). Védelmi javaslat: I. Hazai adatok, utalások: MOESZ(I942). coronata), Gyűjtések: Somogyi-dombság: Somogygeszti (Szőlő-hegy), mezőn (in prato). holt növényi anyagon, leg. LZ Gyromitraparma (J. Breitenb. et Maas Geest.) Kotl. et Pouzar Jellemzés, leírás: RlVA (2005a, b), TENTORI (1999). VL: 2. Hazai adatok, utalások: KAPOSVÁRI (2009), SILLER és mtsai (2003). Gyűjtések: Bakony: pontos helyszín nélkül, bükkösben (Fagetum), leg. H-né sok volt: Bükk: Garadna, erősen korhadó bükkfákon (Fagus), leg. et dct. SzE *Helvella confusa I 1 arm aj a Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), BAIANO és mtsai (2000), HÄFFNER (1987), MEDARDI (2006). Védelmi javaslat: 3. Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 2010

88 86 LUKÁCS Z. Hazai adatok, utalások: első publikált adat. Gyűjtések: Visegrádi-hg.: Tahi, bükk (Fagus) alatt, csupasz partoldalban, leg. et det. LZ *Helvella costifera Nannf. Paxina costifera (Nannf.) Stangel Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), COURTECUISSE és DUHEM (1994), DENNIS (1981, mint P. costifera), GALLI (2004), GERHARDT és mtsai (2000), HAR- MAJA (1979), HÁFFNER (1987), LUCCHINI (1997), MOINGEON és MOYNE (2009), NOTHNAGEL (1971), SARKAIM (1983), ZUCCHERELLI (2006). Védelmi javaslat: 3. Hazai adatok, utalások: első publikált adat. Gyűjtések: Pilis: Pilisszentkereszt, fenyves szélén, leg. LZ ; Mátra: Mátraháza, bükkös szélén, leg. LZ ; Budai-hg.: Budapest (Szépvölgy), meszes talajon, tölgy (Quercus) és feketefenyő (Pinus nigra) elegyes részen, rengeteg, leg. LZ Helvetia elastica Bull. I.eptopodia elastica (Bull.) Boud. Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), COURTECUISSE és DUHEM (1994), DENNIS (1981, mint L. elastica), GENNARI (2005), GERHARDT és mtsai (2000), HÁFFNER (1987), KASPAREK (1999a), LUCCHINI (1997), MF.DARDI (2006), NOTH- NAGEL (1971), SARKADI (1983), VESTERHOLT (2004). VL: 3. Hazai adatok, utalások: BÁNHEGYI és mtsai (1953, nem ritka"), BRATEK és mtsai (2003a, mint L. elastica), MOESZ (1942), RIMÓCZI (2000). Gyűjtések: Őrség: Nagyrákos (Szattai-erdő), elegyes erdőben (in silva mixta), leg. BZ, KI, LZ ; Budai-hg.: Nagykovácsi, tölgyesben (Quercetum), út szélén, fűben, leg. AP, LZ, LV. LMÁ ; Vendvidék: Kétvölgy, elegyes erdőben (in silva mixta), leg. LZ *Lanzia luteovirescens (Roberge ex Desm.) Dumont et Korf Rutstroemia luteovirescens (Roberge ex Desm.) W. L. White Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), COURTECUISSE (2000), GERHARDT és mtsai (2000, mint R. luteovirescens), MEDARD! (2006, mint R. luteovirescens), MONTÉGUT (1997, mint R. luteovirescens). Védelmi javaslat: Hazai adatok, utalások: első publikált adat. Gyűjtések: Mezőföld: Tordas, borostyánnal (Hedera helix) borított talajon, kertben, leg. LZ ; Somogyi-dombság: Somogygeszti, borostyánnal (Hedera helix) borított talajon, juhar (Acer) és kőris (Fraxinus) alatt, leg. LZ Lasiosphaeria ovina (Pers.) Ces. et De Not. Jellemzés, leírás: GERHARDT és mtsai (2000), DENNIS (1981), MONTÉGUT (1997). Védelmi javaslat: -. Hazai adatok, utalások: BRATEK és mtsai (2003a). Gyűjtések: Somogyi-dombság: Somogygeszti, korhadt fadarabon, leg. LZ ; Börzsöny: Diósjenő, korhadó lombos fa darabján, leg. PBE, LZ, ; Budai-hg.: Budapest (Kamaraerdő), lombos fa tuskóján, leg. LZ Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 21)10

89 Mattirolomyces Terfezia terfezioides Újabh adatok Magyarország gombavilágához IV I 87 terfezioides (Mattir.) E. Fisch. (Mattir.) Trappe Jellemzés, leírás: BÁNHEGYI és mtsai (1953), SZEMERE (1965, 1970), TÓTH (1991). VL: 4. Hazai adatok, utalások: BABOS (1981, 2006), BÁNHEGYI és mtsai (1953), DIMA és LUKÁCS ( ), HOLLÓS (1922, 1933), KIRÁLY és LUKÁCS (2004), KIRÁLY és mtsai (1992, mint T. terfezioides), KOVÁCS (2002), KOVÁCS és mtsai (2001, mint T. terfezioides), NAGY (2004), NAGY és GORLICZAI (2007), NÓVÁK és ZELLER (1959). Gyűjtések: Pesti-síkság: Gyál, akácosban, leg. BZ, Kl, LZ ; Gödöllői-dombság: Őrbottyán, akácosban, leg. BZ, KI, LZ , Mogyoród, akácosban, leg. KK , ; Kiskunság: Szabadszállás, leg. ismeretlen ; Szentendrei-sziget: Horány, tölggyel elegyes akácosban, leg. KI, LZ , leg. et det. KI, LZ , akácosban, leg. et det. GyL, GG ; Budapest: Újpest (Farkas-erdő), homokos akácosban, leg. et det. D-né ; Bácskai-síkvidék: Kunfehértó, akácosban, leg. KMG 1999 nyarán és őszén: Mezőfold: Martonvásár, akácosban, leg. GyA *Pezizella alniella (Nyi.) Dennis (1. ábra)' Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), COURTECUISSE (2000), MEDARD! (2006). Védelmi javaslat: -. Hazai adatok, utalások: első publikált adat. Gyűjtések: Somogyi-dombság: Somogygeszti, mézgás éger (Alnus glutinosa) Sarcoscypha jurana (Bond.) Baral Sarcoscypha emarginata (Berk, et Broome) F. A. Harr. termésén, leg. LZ emar- Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), MONEDERO (2009, mint S. ginata). VL: 4. Hazai adatok, utalások: BRATEK és mtsai (2003A, mint S. emarginata). Gyűjtések: Gerecse: Szárliget, hársas-tölgyes-kőrises erdőben, hárs (Tilia) alatt, leg. HA, PBE, LZ ; Bakony: Bakonygyepes, hárs (Tilia) alatt, leg. PBE BASIDIOMYCOTA Abortiporus biennis (Bull.) Singer Poly pórus biennis (Bull.) Fr. Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), BOCCARDO és mtsai (2008), BREI- TENBACH és KRÁNZLIN (1986), LUCCHINI (1997), MONTÉGUT (1992a), VESTER- HOLT (2004). VL: 3. Hazai adatok, utalások: BABOS (1999), BÁNHEGYI és mtsai (1953, mint P. biennis, ritka"), DIMA és mtsai (2010), KONECSNI (1955), NAGY (2004), NAGY és GORLICZAI (2007), RIMÓCZI (2005a), SILLER és TÓBI (1999). Gyűjtések: Őrség: Farkasfa (Fekete-tó), lucfenyővel és tölggyel elegyes erdőben (in silva mixta), leg. LZ ; Mátra: Mátraháza, gyertyános-tölgyesben (Querco petraeae-carpinetum panno- 1 Lásd a 164. oldalon (Színes oldalak, Colour pages). Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 2010

90 88 LUKÁCS Z. nicum), nedves útszélen, leg. WA ; Budai-hg.: Csúcs-hegy, adatok nélkül, leg. LZ , Budakeszi, tölgyesben, leg. et det. SzE ; Vendvidék: Kétvölgy, lombos erdőben, leg. KJ, AP.LZ Agaricus gennadii (Chatin et Boud.) P. D. Orton Psalliotagennadii (Chatin et Boud.) Malen^on et Bertault Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), BOCCARDO és mtsai (2008), Bo- HUS (1990, 1995), COURTECUISSE és DUHEM (1994), MALENCON és BERTAULT (1970, mint P. gennadii), NARDUCCT és PETRUCCI (1994), PARRA (2003), RIMÓCZI (20046), ROMAGNESI (1986), ZLJCCHERELLI (2006). Megjegyzés: COURTECUISSE (2000) 657. képe az A. bitorquis alatt is ezt ábrázolja. VL: 3. Hazai adatok, utalások: BABOS (1989, 1999), NAGY (2004), RIMÓCZI (1994, 2004a). Gyűjtések: Mezőföld: Tordas, útszélen, leg. LMÁ, LV, LZ (1 db), (1 db). Agaricus lutosus (F. H. Moller) F. H. Moller Jellemzés, leírás: BOCCARDO és mtsai (2008), COURTECUISSE és DUHEM (1994), FERNANDEZ-VICENTE és UNDAGOITIA (2007), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), MONTÉGUT (1992/)), PARRA (2003), ZUCCHEREI.LI (1993). VL: 0; védelmi javaslat: 1. Hazai adatok, utalások: BABOS (1989, 1999), RlMÓCZI (1994), RIMÓCZI és VETTER (1990). Megjegyzés: mindegyik publikáció az azóta már cldózerolt" lelőhelyet foglalja magában Dunavarsányból. Gyűjtések: Mezőföld: Tordas, füves területen (in prato), leg. LMÁ , leg. LZ , Agaricus porphyrrhizon P. D. Orton Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), BOCCARDO és mtsai (2008), COUR- TECUISSE (2000), COURTECUISSE és DUHEM (1994), EVANS és KlBBY (2005), GMINDER (2009), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), LA CHIUSA (2001), (1998), MONTÉGUT (1992b), ZlJCCHERELLI (1993). VL: 3. L^SSOE Hazai adatok, utalások: BABOS (1989), PÁL-FÁM (2001), RIMÓCZI (1994, 20046). Gyűjtések: Heves-Borsodi-dombság: Hangony, cseres-tölgyesben (Quercetum petraeae-cerris) leg. et del. AL, BA, BZ, KCs, SzM, VG, LZ L; Pilis: Csikóváralja, gyertyános-tölgyes (Querco petraeae-carpinetum pannonicum), leg. LZ , ; Budai-hg.: Érdi-erdő, tölgyesben (Quercetum petraeae-cerris), leg. MZs, SzE, LZ (sok). Budakeszi, gyertyánostölgyesben, leg. LZ, LV, LMÁ (16 db), , (6 db). * Amanita dryophila Consiglio et Contu Jellemzés, leírás: BOCCARDO és mtsai (2008), CONSIGLIO (2000), CONSIGLIO és CONTU (1999), CONTU (2000). Védelmi javaslat: -. Hazai adatok, utalások: első publikált adat. Gyűjtések: Budai-hg.: Budapest (Szépvölgy), meszes talajú gyertyános-tölgyesben, leg. LZ : Mecsek: Kárász, bükkösben (Fagelum), tölgy (Quercus) alatt, leg. HA Mi kot. Közlem., Clusiana 49(1-2), 2010

91 Újabh adatok Magyarország gombavilágához IV I 89 Amanita lepiotoides Barla Jellemzés, leírás: BOCCARDO és mtsai (2008), COREA (2004), COIJRTECIJISSE és DlJHEM (1994), GALLI (2000), MONTÉGUT (1997), SUGNY (2007), (2000). VL: 1. Hazai adatok, utalások: ALBERT (1998), BoHUS cs mtsai (1951), SILLER és DlMA (2005). ZECCHIN Gyűjtések: Vendvidék: Kétvölgy, bükkösben, leg. PBE, HA, GyA , tölgyesben (Quercetum), leg. KJ , adatok nélkül, leg. ismeretlen ; Bükk: Miskolc (Csanyik-völgy), gyertyános-tölgyes, leg. SZE, SZD Amanita regalis (Fr.) Michael Jellemzés, leírás: BOCCARDO és mtsai (2008), COURTECUISSE és DUHEM (1994), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), KRIEGLSTEINER (2003). VL: 1. Hazai adatuk, utalások: ALBERT és DlMA (2007), Bonus és mtsai (1951, az A. muscaria szinonimjaként), LOCSMÁNDI és VASAS (1996), MEUSER (2007), RIMÓCZI (1994). Gyűjtések. Mátra: Mátraszentimre-Fallóskút, lucfenyvesben (Piceetum), leg. et det. AE Arrhenia obscurata (D. A. Reid) Redhead, Lutzoni, Moncalvo et Vilgalys (2. ábra) 2 Omphalina obscurata D. A. Reid Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995, mint O. obscurata), GERHARDT és mtsai (2000), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), LUDWIG (2001, mint O. obscurata), MALENgON és BERTAULT (1975, mint O. obscurata), MÜNZMAY (2004). VL: 3. Hazai adatok, utalások: RrMÓCZI (1994, 2004a), RlMÓCZI és VETTER (1990). Gyűjtések: Vértes: Csákányospuszta, legelőn, leg. PBE *Auriporia aurulenta A. David, Tortic et Jelic Jellemzés, leírás: BERNICCHIA (2005), BREITENBACH és KRÄNZLIN (1986), CAVET (1990), DAVID és mtsai (1974). Védelmi javaslat: -. Hazai adatok, utalások: első publikált adat. Gyűjtések: Mátra: Mátraháza, tölgyesben (Quercetum), kidőlt fán, leg. LZ, Al' Boletus luridiformis Rostk. var. junquilleus (Quél.) Kriegist. Boletus junquilleus (Quél.) Boud. Boletus pseudosulphureus Kallenb. Jellemzés, leírás: BOCCARDO és mtsai (2008, mint B. junquilleus), BOHUS (1953, mint B. pseudosulphureus), KRIEGLSTEINER (2000b, B. erythropus alatt), LAVORATO és SlMONINI (1997, mint B. junquilleus), MONTÉGUT (1997, mint B. junquilleus), SUTARA és mtsai (2009). VL: 4. Hazai adatok, utalások: BOHUS (1953, mint B. pseudosulphureus), FRANK és RIMÓCZI (1998). Gyűjtések: Budai-hg.: Budapest (János-hegy), tölgyesben (Quercetum), leg. LZ Budapest (Szépvölgy), tölgyesben (Quercetum), leg. LZ , ^ Visegrádi-hg.: Tahi, cseres-tölgyesben (Quercetum petraeae-cerris), leg. LZ Lásd a 165. oldalon (Színes oldalak, Colour pages). Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 2010

92 90 LUKÁCS Z. *Boletus subappendiculatus Dermek, Lazebn. et J. Veselsky Jellemzés, leírás: BOCCARDO és mtsai (2008), CAZZOLI és CONSIGLIO (2001), ESTADÉS (1986), FERRARESE (1984), GALLI (1997c), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), MONTÉGUT (1997), SUTARA és mtsai (2009). Védelmi javaslat: 1. Ilazai adatok, utalások: első publikált adat. Gyűjtések: Vendvidék: Kétvölgy, nyílt részen, Picea abies alatt, leg. et det. LZ (I db). Calocybe chrysenteron (Bull.) Singer Rugosomyces chrysenteron (Bull.) Bon Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), BON és HERREAU (1994), TECUISSE és DUHEM (1994), KRIEGLSTEINER (2001), LUCCHINI (1997), (2009). VL: 2. Hazai adatok, utalások: ALBERT és DIMA (2005), BABOS (1989, CZI (1994, 2005A). Gyűjtések: Őrség: Nagyrákos, luefenyvesben (Piceetum Szob, luefenyvesben (Piceetum cult.), leg. KJ *Calypíella capula (Holmsk.) Quél. COUR- GMINDER cult.), leg. PGy ; Börzsöny: Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), BREITENBACH és KRÄNZLIN (1986), COURTECUISSE (2000), FERNANDEZ-VLCENTE és UNDAGOITIA (2008), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008). Védelmi javaslat: 1. Hazai adatok, utalások: első publikált adat. Campanella caesia Romagn. (3. ábra) ), PÁL-FÁM (2001). RlMÓ- Gyűjtések: Somogyi-dombság: Somogygeszti (Szőlő-begy), kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) elhalt levelein, leg. LZ , , bodza (Sambucus nigra) lehullott ágain, leg. LZ ; Mezőföld: Tordas, kertben, borostyán (Hedera helix) szárán, leg. LZ Jellemzés, leírás: CONSIGLIO és SETTI (2009a, b), COURTECUISSE (2000), KNUD- SEN és VESTERHOLT (2008), LANCONELLI (2002), MALENQON és BERTAULT (1 975, mint C. conchatá), MOREAU és mtsai (2007), PERIC (2007), RoiJX (2006), SINGER és HAUSKNECHT (1990). Védelmi javaslat: I. Hazai adatok, utalások: NAGY és GORLICZAI (2007). Gyűjtések: Somogyi-dombság: Somogygeszti (Szőlő-hegy), növényi gyökéren, leg. LZ , elszáradt fűszálakon, leg. LZ Clavaria zoliingeri Lév. Jellemzés, leírás: BREITENBACH és KRÄNZLIN (1986), EVANS és KLBBY (2005), Roux (2006), VESTERHOLT (2004). Védelmi javaslat: 1. Hazai adatok, utalások: RUDOLF és mtsai (2008). Gyűjtések: Zempléni-hg.: Iláromhuta, erdei tisztáson, elég magas fű között 1 példány, leg. SzE, MZs, MA, LZ , det. LZ. 3 Lásd a 165. oldalon (Színes oldalak, Colour pages). Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 2010

93 IJ jabh adatok Magyarország gombavilágához IV 91 Clavariadelphus íruncatus (Quél.) Donk Jellemzés, leírás: BOCCARDO és mtsai (2008), BREITENBACH és K.RÄNZL1N (1986), GENNARI (2005), GERHARDT (2008), GMINDER (2009), KONRÁD (1923), MONTÉGUT (1992a), RYMAN és HOLMASEN (1992). VL: 1. Hazai adatok, utalások: BÁNHEGYI és mtsai (1953. a Clavariapistillaris Gyűjtések: Vendvidék: Kétvölgy, bükkösben (Fagetum), leg. PBE Clitocybe glareosa Roll in et Monthoux szinonimjaként említik). Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), KRIEGLSTEINER (2001), (1996), ZUCCHERELLI (2006). VL: 3. Hazai adatok, utalások: NAGY (2004), RlMÓCZI (1994, 2004a). RÖLLIN Gyűjtések: Pesti-síkság: Ócsa, honiokos talajú erdeifenyvesben (Pinetum cult.), leg. KoA , Csévharaszt, füves-mohás foltokon, homokos talajon, leg. LZ, PBE, SzE, SzD *Coprinus levisticolens Ludwig et Roux Jellemzés, leírás: LUDWIG (2007), LUDWIG és ROUX (1995). Védelmi javaslat: 2. Hazai adatok, utalások: első publikált adat. Gyűjtések: Pesti-síkság: Gyál?, fenyvesben, Psathyrella epimyces-szel fertőzve, torzó megjelenéssel, leg. ismeretlen , det. SzE. Cortinarius angelesianus A H. Sm. Cortinarius strobilaceus M. M. Moser Cortinarius psammocephalus sensu, auct. Jellemzés, leírás: BRANDRUD és mtsai (1994), CONSIGLIO és mtsai (2005), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008). VL: 3. Hazai adatok, utalások: LOCSMÁNDI és VASAS (1996, mint C. strobilaceus). Gyűjtések: Mecsek: Abaliget, lucfenyvesben, leg. LZ ; Pilis: Pilisszentkereszt, luefenyvesben, leg. LZ Cortinarius anthracinus (Fr.) Sacc. Cortinarius purpureobadius P. Karst. Dermocybe anthracina (Er.) Ricken Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008). VL: 3 Hazai adatok, utalások: BOHUS és mtsai (1951, a Cortinarius cinnamomeus szinonimájaként), LlJKÁCS és mtsai (2001), RlMÓCZI (1994, 1998, mint C. purpureobadius), RlMÓCZI és ALBERT (1992, mint C. purpureobadius). VASAS és LOCSMÁNDI (1995, mint Dermocybe anthracina). Gyűjtések: Őrség: Nagyrákos, nyílt helyen, mohás erdeifenyves, lucos, nyíres elegyében, leg. LZ Farkasfa (Fekete-tó), nyílt helyen, mohás erdcifenyves, lucos, nyíres elegyében, leg. LZ : Vendvidék: Kétvölgy, nyílt rész, fiatal luccal, nyírrel, erdei fenyővel, leg. LZ Mikol. Közlen,. Clusiana 49(1-2). 2010

94 92 LUKÁCS Z. Cortinarius arcuatorum Cortinarius fulvoincarnatus Rob. Henry Joachim ex Bidaud, Moénne-Locc. et Reumaux Jellemzés, leírás: ALBERT (2002, mint C. fulvoincarantus), BOCCARDO és mtsai (2008), CONSIGLIO és mtsai (2004), COIJRTECUISSE (2000), GENNARI (2005), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), LUCCHINI (1997), MONTÉGUT (1992b), RÖGER (2002). VL: 3; védelmi javaslat: 2. Hazai adatok, utalások: ALBERT (2002. mint C. fulvoincarnatus), BABOS (1989), Bonus (1970), DIMA és ALBERT (2008, mint C. fulvoincarnatus), RIMÓCZI (1994, 1998), RIMÓCZI és ALBERT (1992. mint C. fulvoincarnatus). Gyűjtések: Visegrádi-hg.: Tahi, tölgy (Quercus) alatt, leg. et det. LZ, MA, SzE Cortinarius bolaris (Pers.) Fr. Jellemzés, leírás: ANTONINI és ANTONINI (2000), ARNOLDS és mtsai (1995), BELLIVIER és DUPAIN (1923), COIJRTECUISSE és DLJHEM (1994), EVANS és KlBBY (2005), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), DESS0E (1998), LUCCHINI (1997), MONTÉGUT (1992Ä), ROUX (2006), SCEVOLA (2004). VL: 3. Hazai adatok, utalások: BABOS (1989), DIMA és SILLER (2008), RIMÓCZI (1998), RIMÓCZI és ALBERT (1992), VASAS és LOCSMÁNDI (1995). Gyűjtések: Vendvidék: Kctvölgy, elegyes erdőben (in silva mixta), leg. LZ , leg. LZ , Apátistvánfalva, elegyes erdőben (in silva mixta), leg. LZ ; Belső-Somogy: Böhönye, tölgyesben (Quercetum), leg. et det. BA, DB, LZ ; Mátra: Parádóhuta, bükkösben (Fagetum), leg. et det. PBE, LZ Cortinarius orellanus Fr. Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), BOCCARDO és mtsai (2008), COIJR- TECUISSE (2000), COURTECUISSE és DlJHEM (1994), EVANS és KLBBY (2005), GAL- LI (1995), GENNARI (2005), GERHARDT (2008), GMINDER (2009), KNUDSEN VESTERHOLT (2008), L/KSS0E (1998), LUCCHINI (1997), MONTÉGUT (I992A), RI- MÓCZI (1995a). VL: 3; védelmi javaslat: 4. Hazai adatok, utalások: BABOS (1989), FRANK (1997), RIMÓCZI (1992, 1994, 1995a, 1998), RI- MÓCZI és ALBERT (1992), RIMÓCZI és VETTER (1990), PAL-FÁM (1998, 2001), RUDOLF és mtsai (2008), VASAS és LOCSMÁNDI (1995), VASS (1992). Gyűjtések: Fertőmelléki-dombság: Balf, tölgyesben (Ouercetum), leg. LZ, ; Heves Borsodi-dombság: Hangony, cseres-tölgyesben (Quercetum petraeae-cerris), leg. LZ ; Pilis: Pilisszentkereszt, bükksásos gyertyános-tölgyesben (Carici pilosae-carpinetum), leg. KI, LZ Pilisszentkereszt (Kakas-hegy), gyertyános-tölgyesben (Caricipilosae-Carpinetum), leg. LZ ; Zempléni-hg.: Háromhuta, bükksásos bükkösben (Fagetum), leg. LZ (2 db); Visegrádi-hg.: Tahi, savanyú talajú bükkösben (Luzulo-Fagetum), leg. LZ , ; Bükk: Bükkszentlászló, áfonyás bükkösben (Luzulo-Fagetum), leg. LZ (I db); Vendvidék: Kétvölgy, elegyes erdőben (in silva mixta), leg. LZ és *Cortinarius psammocephalus (Bull.) Fr. Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), BRANDRUD és mtsai (1998), KNUD- SEN és VESTERHOLT (2008). Védelmi javaslat: 3. Hazai adatok, utalások: első publikált adat. Gyűjtések Őrség: Nagyrákos, élőhelyi adatok nélkül, leg. LZ Mikol. Közlem., Clusiana 49(1-2). 21)10

95 IJ jabh adatok Magyarország gombavilágához IV 93 *Coríinarius scaur us (Fr.) Fr. SIGLIO és mtsai (2005), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), MONTÉGUT (19926). Védelmi javaslat: 1. llazai adatok, utalások: első publikált adat. Gyűjtések: Őrség: pontos adatok nélkül, talán Szalafő környékén, leg. et det. LZ ; Vendvidék: Kélvölgy, szelídgesztenye, lue, tölgy között, leg. LZ, AP, KJ Cortinarius turgidus Fr. Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), BOCCARDO és mtsai (2008), Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), BOCCARDO és mtsai (2008), CON- KNUD- SEN és VESTERHOLT (2008), LUCCHTNI (1997), MONTÉGUT (1992b), VESTERHOLT (2004). VL: 3. MÓCZI és VETTER (1990), RUDOLF és mtsai (2008), SZEMERE (1968). Hazai adatok, utalások: BABOS (1989), RIMÓCZI (1994, 1998), RIMÓCZI és ALBERT (1992), RI- Gyűjtések: Mátra: Mátraháza, bükkösben, savanyú talajon (Luzulo nemorosae-fagetum sylvaticae). leg. LZ , ; Medves: Salgóbánya, bükkösben, savanyú talajon (l.uzulo nemorosae-fagetum sylvaticae). patak mellett, leg. SzE, LZ Cortinarius turmalis (Fr.) Fr. Jellemzés, leírás: CONSIGLIO (1997), GERHARDT (2008), KNUDSEN és VES- TERHOLT (2008), LUCCHINI (1997), MONTÉGUT (1992b). VL: 3. Ilazai adatok, utalások: BABOS (1989. mint C. roseolimbalus és C. variegalus), BOIHJS (1970. mint C. roseolimbalus és C. variegalus), DIMA és ALBERT (2008). RIMÓCZI (1998. mint C. roseolimbalus és C. variegalus), RIMÓCZI és ALBERT (1992, mint C. roseolimbalus és C. variegalus). Gyűjtések: Vendvidék: Kétvölgy, bükkösben (Luzulo nemorosae-fagetum sylvalicae), leg. LZ ; Zenipléni-hg.: Kishuta-Kőkapu, bükkösben (Luzulo nemorosae-fagetum sylvaticae), leg. LZ : Mátra: Mátraháza, bükkösben (Luzulo nemorosae-fagetum sylvaticae), leg. PBE, GyA, LZ Crepidotus autochthonus J. E. Lange Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), DEÍANA (2003), KNUDSEN és VES- TERHOLT (2008), KRIEGLSTEINER (2003), MALEN^ON és BERTAULT (1975), MOIN- GEON és MOINGEON (2007), MLJSUMECI (2005), VESTERHOLT (2004). VL: 2. Hazai adatok, utalások: BABOS (1989). Gyűjtések: Budai-hg.: Nagykovácsi (Erdészház), tölgyesben (Quercetum), útszélen, leg. LZ , Nagykovácsi, tölgyek (Quereus) alatt, út mentén, talajon, leg. PBE, AP, LZ ; Mátra: Mátraháza, tölgyesben (Ouercetum). leg. AP, PBE, LZ Crinipellis subtomentosa (Peck) Singer Jellemzés, leírás: ANTONÍN (1994, 1995), CORRIOL (2005), GALLI (1996, mint C. stipitarius, 2003, mint C. scabella), GERHARDT és mtsai (2000), ROUX (2006), ZUCCHERELLI (2006). Védelmi javaslat: i. Hazai adatok, utalások: ANTONÍN (1995). Gyűjtések: Mezőföld: Tordas (Erdőmajor), réten (in prato), leg. LZ, I.MÁ, LV Mikol. Közlen,. Clusiana 49(1-2). 2010

96 94 LUKÁCS Z. Cysíolepiota adulterina (F. H. Moller) Bon Jellemzés, leírás: COURTECUISSE (2000), COURTECUISSE és DUHEM (1994), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), LUDWIG (2007). VL: 2. Hazai adatok, utalások: BABOS (1989), RTMÓCZI és VETTER (1990), RlMÓCZI (1994, C. hetieri szinonimájaként, 2008), SILLER (1986). Gyűjtések: Budai-hg.: Nagykovácsi, bükkösben (.Fagetum), leg. LZ (pár db). *Cysíolepiota moelleri Knudsen Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), COURTECUISSE és DUHEM (1994, mint C. rosea), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), KRIEGLSTEINER (2003), LUDWIG (2001). Védelmi javaslat: 2. Hazai adatok, utalások: RIMÓCZI (2006, konkrét helyszínek nélkül), első publikált adat. Gyűjtések: Budai-hg.: Budapest (Kamaraerdő), kőrisek (Fraxinus) és tölgyek (Quercus) alatt, leg. LZ Entoloma asprellum (Fr.) Fayod Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), BOCCARDO és mtsai (2008), COUR- TECUISSE és DUHEM (1994), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), LUCCHINI (1997), MÜNZMAY (2003), VESTERHOLT (2004). VL: 3; védelmi javaslat: 2. Hazai adatok, utalások: BABOS (1989), RlMÓCZI (1994), ZAGYVA (2000). Gyűjtések: Vendvidék: Kétvölgy, szőrfüves gyepben (Nardetum), leg. LZ, AP Entoloma bloxamii (Berk, et Broome) Sacc. Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), BOCCARDO és mtsai (2008), BON (1982), COURTECUISSE és DUHEM (1994), EVANS és KLBBY (2005), GMINDER (2009), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), KONRAD (1923), KRIEGLSTEINER (2003), LUDWIG (2007), MONTÉGUT (1992b). VL: 3; védelmi javaslat: 1. Hazai adatok, utalások: Bonus és mtsai (1951, mint Rhodophyllus madidus, ritka"), RlMÓCZI (1994), ZAGYVA (2000). Gyűjtések: Vendvidék: Kétvölgy, elegyes erdőben (in silva mixta), leg. PBE Entoloma chalyheum var. lazulinum (Pers.) Noord. Jellemzés, leírás: BOCCARDO és mtsai (2008), CASTRO és BLANCO-DIOS (2007), COURTECUISSE és DUHEM (1994), GENNARI (2005), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), LUCCHINI (1997), MÜNZMAY (2003), ZUCCHERELLI (2006). VL: 3. Hazai adatok, utalások: RIMÓCZI (1994, 1995), RlMÓCZI és VETTER (1990, mint E. lazulinum), ZAGYVA (2000). Megjegyzés: MOESZ (1942) és RIMÓCZI (20046) az alapfajt, az E. chalybeum-ot jelzi. Gyűjtések: Vendvidék: Kétvölgy, szőrfüves gyepben (Nardetum), leg. LZ, AP Entoloma infula var. chlorínosum (Arnolds et Noordel.) Noordel. Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), COURTECUISSE és DUHEM (1994), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), KRIEGLSTEINER (2003), LUDWIG (2007). VL: 3; védelmi javaslat: 1. Mikol. Közlem.. Clusiana 49(1-2). 2010

97 Újabb adutok Magyarország gombavilágához IV 95 Hazai adatok, utalások: RIMÓCZI (20056) és ZAGYVA (2000) az alapfajt ismerteti. Gyűjtések: Vendvidék: Kétvölgy, szőrfüves gyepben (Nardelum). leg. LZ, AP *Entoloma undulutosporum Arnolds et Noordel. Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), EBÉRT és mtsai (1992), KNECHT és ZUCCHERELLI (1996), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), NER (2003), ZUCCHERELLI (2006). Védelmi javaslat: 1. Hazai adatok, utalások: első publikált adat. Gyűjtések: Vértes: Csákányospuszta, mezőn (in prato), leg. PBE, LZ (50 db). Exidia truncaía Fr. Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), BREITENBACH és KRÄNZLIN (1986), GERHARDT (2008), GERHARDT és mtsai (2000), KRIEGLSTEINER (2000a, mint E. glandulosa), RYMAN és HOLMÁSEN (1992). VL: 3. Hazai adatok, utalások: BÁNHEGYI és mtsai (1953). DIMA és mtsai (2010. mint E. glandulosa). Gyűjtések: Gödöllői-dombság: Főt (Fóti-Somlyó), virágos kőrises tölgyesben, leg. LZ *Flammulina fennae Bas Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), GAGGIANESE és mtsai (1998), HARDT (2008), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), KRIEGLSTEINER (2001), (2001). Védelmi javaslat:-. Hazai adatok, utalások: első publikált adat. LUDWIG Gyűjtések: Budai-hg.: Budapest (Normafa), gyertyános-tölgyesben, fatuskón, leg. Ill *Flammulina veluíipes var. lactca (Quél.) Bas Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008). Védelmi javaslat:. Hazai adatok, utalások: első publikált adat. Gyűjtések: Budapest: Újpest, ártérben, fűzfán (Salix), leg. MZs *G(dcrinu vittiformis (Fr.) Singer Jellemzés, leírás: KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), MONTÉGUT (1992b), ROIJX (2006). Védelmi javaslat: 3. Hazai adatok, utalások: első publikált adal. Gyűjtések: Pilis: Budakalász (Eziist-hegy), mohás tisztásokon, feketefenyők (Pinus nigra) alatt, kökények (Prunus spinosa) környékén, savanyú, homokköves talajon, leg. LZ (8 db). Gautieriu morchelliformis Vittad. Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), GERHARDT és mtsai (2000), LÓS (1911). VL: 2. HAUS- KRIEGLSTEI- GER- HOL- Hazai adatok, utalások: BÁNHEGYI és mtsai (1953), BENEDEK és PÁL-FÁM (2001), RlMÓCZI (20046). Gyűjtések: Budai-hg.: Budapest (Normafa), gyertyános-tölgyesben, leg. LZ, KI (2 db), Budapest (Szépvölgy), tölgy (Quercus) és feketefenyők (Pinus nigra) alatt, leg. et det. BA ; Mikol. Közlem. Ctusiana 49(1-2). 2010

98 96 LUKÁCS Z. Bükk: Noszvaj, bükkösben (Fagetum), leg. PCiy, PHE , Felsőtárkány, tölgyesben?, leg. SÁ Gautieria otthii Trog Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), DONY (1985), KRIEGLSTEINER (20006). VL: 2. Hazai ailatok, utalások: BKNEDEK és PÁL-FÁM (2001). Gyűjtések: Visegrádi-hg.: Tahi, bükkösben (Fagetum), mohában, leg. et det. LZ (I db); Vendvidék: Apátistvánfalva, lucfenyő (Picea abies) alatt, leg. et det. LZ (2 db). Guepiniopsis buccina (Pers.) L. L. Kenn. Jellemzés, leírás: CA VET (2000), CETTO (1983), FASCIOTTO (2009), GERHARDT és mtsai (2000), LUCCHINI (1997), MONTÉGUT (1992a). Védelmi javaslat: 1. Hazai adatok, utalások: BÁNHEGYI és mtsai (1953, mint G. peziza). Gyűjtések: Budai-hg.: Budapest (Szépvölgy), lombos erdőben, lehullott ágon, leg. LZ Gymnopusfuscopurpureus Collybia fuscopurpurea (Pers.) P. Kumm. Collybia alkalivirens sensu auct. (Pers.) Antonín, Hailing et Noordel. Jellemzés, leírás: KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), KRIEGLSTEINER (2001), ROUX (2006). VL: 1; védelmi javaslat: 2. Hazai adatok, utalások: ALBERT és DIMA (2005), MAI.ENCON és BliRTAULT (1975, mint Marasmius fuscopurpureus), SILLER (1999, mint C. alkalivirens), TAKÁCS és SILLER (1980). Gyűjtések: Visegrádi-hg.: Tahi, bükkösben (Fagetum), patak mentén, leg. LZ (4 db); Mátra: Mátraszentimre-Bagolyirtás, gyertyánosban (Carpinetum), leg. LZ, AP Gymnopus quercophilus Marasmius quercophilus Pouzar (Pouzar) Antonín et Noordel. Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995, mint M. quercophilus), COURTE- CUISSE és DUHEM (1994, mint M. quercophilus), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), KRIEGLSTEINER (2001, mint M. quercophilus), LUCCHINI (1997, mint M. quercophilus), LUDWIG (2001, mint M. quercophilus), ROUX (2006). VL: -. flazai adatok, utalások: FODOR és PÁL-FÁM (2003, mint M. quercophilus). FODOR és mtsai (2001, mint M. quercophilus), PÁL-FÁM (2001. mint M. quercophilus). Gyűjtések: Visegrádi-hg.: Tahi, cseres-tölgyesben (Quercetum petraeae-cerris), leg. LZ ; Fertőmellcki-dombság: Sopronkőhida (Szárhalmi-erdő), cseres-tölgyesben, leg. LZ Hemimycena Candida (Bres.) Singer Jellemzés, leírás: ANTONÍN és NOORDELOOS (2004), ARNOLDS és mtsai (1995), BOCCARDO és mtsai (2008), COURTECUISSE és DUHEM (1994), KNUDSEN és VES- TERHOLT (2008), KRIEGLSTEINER (2001). VL: 2. Hazai adatok, utalások: RIMÓCZI (1994), DIMA és mtsai (2010), Benedek Lajos (személyes közlés) 2008-ban a Nyírségben találta. Gyűjtések: Pilis: Budakalász, fűben, út mentén, fekete nadálytő (Symphytum officinale) gyökerén, leg. LZ (20 db). Mikol Közlem. Clusiana 49(1-2). 2010

99 Ujabb adatok Magyarország gombavilágához IV 97 *Hemimycena deleetabilis (Peck) Singer Jellemzés, leírás: ANTONÍN és NOORDELOOS (2004), ARNOLDS és mtsai (1995), COURTECUISSE és DUHEM (1994), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), KRIEGLSTEI- NER (2001). Védelmi javaslat: 2. Hazai adatok, utalások: első publikált adat. Gyűjtések: Mezőföld: Tordas, kertben, leg. LZ Hemimycena mairei (M. E. Gilbert) Singer Jellemzés, leírás: ANTONÍN és NOORDELOOS (2004), ARNOLDS és mtsai (1995), COURTECUISSE és DUHEM (1994), HAUSKNECHT és ZlJCCHERELLI (1994), KNUD- SEN és VESTERHOLT (2008), KRIEGLSTEINER (2001), MONTÉGUT (1992b), PÉREZ- DE-GREGORIO (2005), ZUCCHERELLI (2006). VL: 2; védelmi javaslat: 4. Hazai adatok, utalások: NAGY és GORLICZAL (2007), RIMÓCZI (2004a, 2005a). Gyűjtések: Mezőföld: Tordas, fűben, útszélen, leg. LMÁ, LZ , leg. LZ , Gyúró, fűben, leg. LZ ; Vértes: Csákányospuszta, fűben, leg. LZ, PBE *Hemimycena subtilis (Velen.) Antonín Jellemzés, leírás: ANTONÍN és NOORDELOOS (2004). Védelmi javaslat: 2. Hazai adatok, utalások: első publikált adat. Gyűjtések: Budai-hg.: Nagykovácsi, tölgyesben (Quercetum), lehullott leveleken, leg. LZ Hohenbuehelia atrocoerulea (Fr.) Singer Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), COURTECUISSE és DUHEM (1994), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), KRIEGLSTEINER (2001), LUDWIG (2001), MON- TÉGUT (1992a), ROUX (2006). VL: 2. Hazai adatok, utalások: BABOS (1989), BOHUS és mtsai (1951), DLMA és mtsai (2010), FODOR és PÁL-FÁM (2003), FODOR és mtsai (2001), MALENQON és BERTAULT (1975), NAGY (2004), RIMÓCZI (1994), SILLER (1986), SILLER és DIMA (2005), VASAS és LOCSMÁNDI (2009). Gyűjtések: Visegrádi-hg.: Tahi, tölgyfa (Quercus) tuskóján, leg. LZ *Hohenbuehe!ia fluxilis (Fr.) P. D. Orton Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), KNUDSEN és VeSTERHOLT (2008), KRIEGLSTEINER (2001), LUDWIG (2001), ROUX (2006). Védelmi javaslat: 2. Hazai adatok, utalások: első publikált adat. Gyűjtések: Mezőföld: Tordas, kertben, talajtakarónak használt szőlővenyigén (Vitis), bodzaágakon (Sambucus), leg. LZ (2 db), , Hygrocybe conicoides (P. D. Orton) P. D. Orton et Watling Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), BOERTMANN (2000, mint H. conica var. conicoides), BOCCARDO és mtsai (2008), COURTECUISSE (2000), COURTECUIS- SE és DUHEM (1994), GALLI és ROSSETTI (1997), GERHARDT és mtsai (2000), Mikol Közlem.. Clusiana 49(1-2). 2010

100 98 LUKÁCS Z. HENZE (1980), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008, mint H. conica var. conicoides), KRIEGLSTEINER (2001, mint H. conica var. conicoides), VESTERHOLT (2004), ZlJC- CHERELLI (2006). VL: 2. Hazai adatok, utalások: BABOS (1989, 1999, 2004). Gyűjtések: Pesti-síkság: Csévharaszt, mohás helyen, leg. PBE, SzE, LZ, SzD Hygrocybefornicata (Fr.) Singer Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), BOCCARDO és mtsai (2008), COIJR- TECUISSE és DlJHEM (1994), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), KRIEGLSTEINER (2001), GENNARI (2005), HENZE (1981). Megjegyzés: a 2008-as lelet húsa a bázisban vörösödött! BON (1992) kulcsában a var. clivalis rendelkezik ezzel a tulajdonsággal. VL: 2. Hazai adatok, utalások: BABOS (1989), FODOR és PÁL-FÁM (2003), RIMÓCZI és VETTER (1990), RIMÓCZI és mtsai (1997), SZEMERE (1968), ZAGYVA (2000). Gyűjtések: Vendvidék: Kétvölgy, szőrfíives gyepben (Nardetum), leg. AP, KJ, LZ , Hygrocybe miniata (Fr.) P. Kumm. Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), BOCCARDO és mtsai (2008), COIJR- TECUISSE és DUHEM (1994), MALEN^ON és BERTAULT (1975), MONTÉGUT (1992a, mint Hygrophorus miniatus), GERHARDT (2008), GMINDER (2009), HENZE (1981), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), KRIEGLSTEINER (2001), L/ESS0E (1998), LUC- CHINI (1997), VESTERHOLT (2004), ZlJCCHERELLI (2006). VL: 2. Hazai adatok, utalások: BABOS (1989), BOHUS és mtsai (1951,,.nem ritka", de együtt értelmezik a H. mucronella-\a\), KÜNECSNI (1955, 1984), RIMÓCZI (1994, 2005«), ZAGYVA (2000). Gyűjtések: Káli-medence: Köveskál, homokkövön, savanyú talajon, leg. LZ ; Vendvidék: Kétvölgy, savanyú talajú réten. leg. LZ : Pilis: Budakalász (Ezüst-hegv), mohás helyen, savanyú talajon, leg. LZ Hygrocybe nitrata (Pers.) Wünsche Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), BOCCARDO és mtsai (2008), COUR- TECUISSE és DUHEM (1994), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), KRIEGLSTEINER (2001), LUCCHINI (1997). MONTÉGUT (1992a, mint Hygrophorus nitraíus), ROUX (2006), RYMAN és HOLMÁSEN (1992), VESTERHOLT (2004). VL: 2. Hazai adatok, utalások: BOHUS és mtsai (1951, nem ritka"), RIMÓCZI (1994), ZAGYVA (2000). Gyűjtések: Vendvidék: Kétvölgy, savanyú talajú réten, leg. LZ Hygrocybe russocoriacea (Berk, et Jos. K. Mill.) P. D. Orton et Watling Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), COIJRTECUISSE (2000), COURTE- CIJISSE és DUHEM (1994, mint Cuphophyllus russocoriaceus), KNUDSEN és VES- TERHOLT (2008), KRIEGLSTEINER (2001), MALENQON és BERTAULT (1975), HENZE (1982a), MONTÉGUT (1992a, mint Hygrophorus russocoriaceus). VL: 2. Hazai adatok, utalások: ZAGYVA (2000). Gyűjtések: Külső-Somogy: Somogygeszti (Szőlő-hegy), mezőn, talajon, leg. LZ I. Mikol. Közlem.. Clusiana 49(1-2). 2010

101 Újabh adatok Magyarország gombavilágához IV I 99 Hygrophorus marzuolus (Fr.) Bres. Jellemzés, leírás: BOCCARDO és mtsai (2008), COURTECUISSE és DLJIIEM (1994), GENNARI (2005), GMINDER (2009), HENZE (1982/?), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), KRIEGLSTEINER (2001), LUCCHINI (1997), MALEN^ON és BERTAULT (1975), MONTÉGUT (1992a), RIMÓCZI (2000), ROUX (2006). VL: 1. Hazai adatok, utalások: ZAGYVA (1994), DIMA és SILLER (2008). Gyűjtések: Őrség: Farkasfa (Fekcte-tó), elegyes erdőben (in silva mixta), nyitott részen, leg. MF (1 db), det. AL, LZ. *Hygrophorus mesotephrus Berk. Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), CHEYPE (1986), COURTECUISSE és DUIIEM (1994), GERHARDT (2008), GERHARDT és mtsai (2000), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), KRIEGLSTEINER (2001), ROUX (2006), RYMAN és HOLMÁSEN (1992), VESTERHOLT (2004). Védelmi javaslat: 3. Hazai adatok, utalások: első publikált adat. Gyűjtések: Pilis: Budakalász (Ezüst-hegy), feketefenyő (Pinus nigra) alatt, leg. LZ Hygrophorus pustulatus (Pers.) Fr. Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), BOCCARDO és mtsai (2008), COUR- TECUISSE és DUHEM (1994), FERNANDEZ-VLCENTE és UNDAGOITIA (2008), GER- HARDT (2008), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), LUCCHINI (1997), KRIEGLSTEI- NER (2001), ROUX (2006), RYMAN és HOLMÁSEN (1992), VESTERHOLT (2004). VL: 3. Hazai adatok, utalások: BABOS (1989), MOESZ (1942), RlMÓCZI (1994, 2005a), VASAS és LOCS- MÁNDI (2009). Gyűjtések: Őrség: Farkasfa, vörösfenyő (Larix) alatt, leg. LZ ; Vendvidék: Kétvölgy, vörösfenyő (I.arix) körül, de nyílt, füves helyen, leg. AP, LZ *Hypholoma marginatum J. Schrot. Jellemzés, leírás: BOCCARDO és mtsai (2008), COURTECUISSE és DUHEM (1994), GERHARDT (2008), GERHARDT és mtsai (2000), GMINDER (2009), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), KRIEGLSTEINER (2003), MONTÉGUT (1992b), ROCABRUNA és TABARES (2005), ROUX (2006). Védelmi javaslat: 2. Hazai adatok, utalások: RlMÓCZI (2005/), konkrét helyszínek nélkül), első publikált adat. Gyűjtések: Pilis: Budakalász (Ezüst-hegy), feketefenyő (Pinus nigra) tuskója mellett, leg. ismeretlen Lachnella alboviolascens (Alb. et Schwein.) Fr. Jellemzés, leírás: BÁNHEGYI és mtsai (1953, mint Cyphetla alboviolascens), GERHARDT és mtsai (2000), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), MONTÉGUT (1997), ZUCCHERELLI (2006). VL: -. gyakran bod- Ilazai adatok, utalások: BÁNHEGYI és mtsai (1953, mint Cyphella alboviolascens, zán"), MOESZ (1942), NAGY (2004), NAGY és GORLICZAI (2007). Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 2010

102 100 LUKÁCS Z. Gyűjtések: Mezőföld: Tordas, lehullott, száraz bodzaágakon (Sambucus (Vitis) is, leg. LZ , nigra) és szőlővenyigén Lactarius evosmus Kühner et Romagn. Jellemzés, leírás: BOCCARDO és mtsai (2008), COURTECUISSE és DUHEM (1994), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), LlJCCHINI (1997), MONTÉGUT (1992a), (2006), VESTERHOLT (2004). VL: -. ROUX Hazai adatok, utalások: ARNOLDS és mtsai (1995), NAGY és GORUCZAI (2007), RIMÓCZI (2008, L. zonarius néven). Gyűjtések: Tata: nyárfa (Populus) alatt, néhány példány, leg. TM Lactarius flexuosus (Pers.) Gray Jellemzés, leírás: COURTECUISSE és DUHEM (1994), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), KRIEGLSTEINER (2000A), MONTÉGUT (1992a), ROUX (2006). VL: 1. Hazai adatok, utalások: BABOS (1959, MOESZ (1942)-es munkájára utal, de megjegyzi, hogy herbáriumban nincs példány, 1989), BOHUS és mtsai (1951, a L. pyrogalus szinonimájaként). VASAS és LOCSMÁNDI (1995). Gyűjtések: Vendvidék: Kétvölgy, elegyes erdőben (in silva mixta), leg. LZ, KJ, AP Lactarius musteus Fr. Jellemzés, leírás: COURTECUISSE és DUHEM (1994), GERHARDT (2008), KNUD- SEN és VESTERHOLT (2008), KRIEGLSTEINER (2000/>). VL: -; védelmi javaslat: 1. Hazai adatok, utalások: RIMÓCZI (1994, 20056), VASAS és LOCSMÁNDI (1995). Gyűjtések: Vendvidék: Kétvölgy, elegyes erdőben (in silva mixta), leg. LZ, KJ, AP Lactarius picin us Fr. Jellemzés, leírás: BOCCARDO és mtsai (2008), ClIIARI és PAPETTI (2003), COUR- TECUISSE (2000), COURTECUISSE és DUHEM (1994), GALLI (1997a), GERHARDT (2008), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), LUCCHINI (1997), MARCHAND (1979), MONTÉGUT (1992a), ROUX (2006). VL: 2; védelmi javaslat: 1. Hazai adatok, utalások: BABOS (1959 4, ), BOHUS (1958 1, A Lactarius fuliginosus Er. ssp. picinus (Er.) Konr. et Favre és a Tricholoma albobrunneum Fr. fenyőerdei típusa a Bükk hegységi Samassahegy l.uzula-s mészkerülő tölgyesében fordult elő... E fajok tehát az erősen savanyú talajokon települt Luzula-s mészkerülő tölgyesek és bükkösök által nyújtott feltételek között képesek megtelepedni, és a lombosfákkal mikorrhiza-kapcsolatba lépni"), RIMÓCZI (1994'). Gyűjtések: Vendvidék: Kétvölgy, lucosban (Piceetum cult.), leg. LZ, KJ, AP *LentineUusflabeUiformis (Bolton) S. Ito Jellemzés, leírás: BANDALA és MONTOYA (1995), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), LUDWIG (2001), MONTÉGUT (1992a). Védelmi javaslat: 2. Hazai adatok, utalások: első publikált adat. Gyűjtések: Mátra: Mátraháza, bükkösben (Fagetum), holt bükkágon, leg. LZ Az Amanita muscaria esetében a szerző maga is tapasztalta ezt a jelenséget, ennek ellenére kétségei vannak, hogy a lomberdőből előkerült fajok valóban L. picinus-ok lettek volna. Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 21)10

103 Újabh adatok Magyarország gombavilágához IV I 101 Leucoagaricuspilatianus (Demoulin) Bon et Boiffard Jellemzés, leírás: ANTONÍN és SKUBLA (2000), BOCCARDO és mtsai (2008), COURTECUISSE és DlJHEM (1994), MONTÉGUT (19926), ROUX (2006), RELLI (2006). VL: 2. Hazai adatok, utalások: BABOS (1989, 1999), RIMÓCZI (1994). Gyűjtések: Pesti-síkság: Csévharaszt, homokos talajon, nyárfa (Populus). akácfa (Robinia) alatt, leg. LZ Leucocoprinus heinemannii Migl. Jellemzés, leírás: BOCCARDO és mtsai (2008), MlGLIOZZI és mtsai (1989). VL: 2. Hazai adatok, utalások: BABOS (1985, mint L. melanotrichus). Gyűjtések: Budapest: Fővárosi Állat- és Növénykert. Pálmaház, humuszos talajon, leg. LZ Leucocoprinus straminellus (Bagl.) Narducci et Caroti Leucocoprinus denudatus (Rabenh.) Singer Jellemzés, leírás: GERHARDT és mtsai (2000, mint L. denudatus), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), KRIEGLSTEINER (2003, mint L. denudatus), MlGLIOZZI és mtsai (1989), Roux (2006). VL: 2. Hazai adatok, utalások: BABOS (1985, mint L. denudatus). ZUCCME- Gyűjtések: Budapest: Fővárosi Állat- és Növénykert, Majomház, humuszos talajon L. birnbaumí'/'-val együtt, leg. LZ , Oázis Kertészet, cserépben, Ficus sp. alatt. leg. LZ Leucogyrophana mollusca (Fr.) Pouzar Jellemzés, leírás: BOURDOT és GALZIN (1923), RYMAN és HOLMÄSEN (1992), ZUCCHERELLI (1993). VL: -. Hazai adatok, utalások: BÁNHEGYI és mtsai (1953, mint Merulius molluscus, ritka"). Gyűjtések: Vendvidék: Kétvölgy. tűzrakásban, fenyőhulladékon, leg. LZ, AP Marasmius curreyi Berk, et Broome Jellemzések, leírások: ARMADA (2009), COURTECUISSE (2000), COURTECUISSE és DUHEM (1994), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), KRIEGLSTEINER (2001), LUD- WIG (2001), ZUCCHERELLI (2006). VL: -; védelmi javaslat: 3. Hazai adatok, utalások: NAGY (2004), NAGY és GORLICZAI (2007), VASAS és LOCSMÁNDI (2009). Gyűjtések: Külső-Somogy: Somogygeszti, nedves, mély fekvésű helyeken, füves útszélen, leg. LZ Mycena arcangeliana Bres. (4. ábra) Mycena oortiana Hora Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), BOCCARDO és mtsai (2008), COUR- TECUISSE és DUHEM (1994), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), KRIEGLSTEINER (2001), LVESSOE (1998), ROUX (2006), ZUCCHERELLI (1993). VL: 3. s Lásd a 166. oldalon (Színes oldalak, Colour pages). Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 2010

104 102 LUKÁCS Z. Hazai adatok, utalások: DIMA és mtsai (2010), PÁL-FÁM és mtsai (2007), RlMÓCZI (20056), RUDOLF és mtsai (2008), SILLER (1986, mint M. oortiana), SILLER és TURCSÁNYI (2003), SILLER és mtsai (2002). pan- Gyűjtések: Vértes: Csákányospuszta, gyertyános-tölgyesben (Querco petraeae-carpinetum nonicum), leg. PBE, LZ , det. LZ. Mycenapolyadelpha (Lasch) Kühner Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), ENDERLE (2004), MALENQON és BERTAULT (1975), KRIEGLSTEINER (2001), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), ZUCCHERELLI (2006). VL: 3. Hazai adatok, utalások: BABOS (1958, de az 1989-es munkában nem szerepel), BOHUS és mtsai (1951, mint Omphalia polyadelpha, korhadó tölgyleveleken). Gyűjtések: Visegrádi-hg.: Tahi, nedves részen, holt leveleken, leg. LZ : Külső-Somogy: Somogygeszti, mély fekvésű, nedves részeken, elhalt leveleken, leg. LZ ; Budaihg.: Budapest (Kamaraerdő), elhalt leveleken, leg. LZ Mycena stylobates (Pers.) P. Kumni. Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), BOCCARDO és mtsai (2008), COUR- TECUISSE (2000), COURTECUISSE és DUHEM (1994), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), KRIEGLSTEINER (2001), MONTÉGUT (1992b), ROUX (2006), ZUCCHERELLI (2006). VL: 3. Hazai adatok, utalások: BABOS (1958, 1989), BOHUS és mtsai (1951), PÁL-FÁM (2001), RlMÓCZI (20056), RIMÓCZI és mtsai (1997), TAKÁCS és SILLER (1980). Gyűjtések: Zalai-dombság: Bázakerettye, gyertyános-tölgyesben (Querco petraeae-carpinetum pannoniam), leg. LZ ; Mátra: Parádóhuta, bükkös, leg. LZ ; Mecsek: Kárász, tölgyes, tölgylevélen, leg. DA, LZ , det. LZ. Mycenastrum corium (Guers.) Desv. Jellemzés, leírás: BOCCARDO és mtsai (2008), COURTECUISSE (2000), GER- HARDT (2008). VL: Hazai adatok, utalások: BABOS (1999), BÁNHEGYI és mtsai (1953), KONECSNI (1955, 1984), LENTI és mtsai (2004), MÜESZ (1942), NAGY (2004), RIMÓC/.I (1994, 1995B, 2004A), RlMÓCZI és mtsai (1997). Gyűjtések: Budapest: Városliget, parkban, leg. LMÁ , det. LZ., leg. LZ ; Gerecse: Szárliget, kőris (h'raxinus) alatt, leg. NO Omphalinapyxidaía (Bull.) Quél. Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), BOCCARDO és mtsai (2008), COUR- NARI (2005), GERHARDT (2008), GERHARDT és mtsai (2000), KASPAREK (19996), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), KRIEGLSTEINER (2001), LUDWIG (2001), LENQ'ON és BERTAULT (1975), RlMÓCZI (2005a), ROUX (2006), RÖLLIN (1996), RYMAN és HOLMASEN (1992), VESTERHOLT (2004), ZUCCHERELLI (1993). VL: 3. Hazai adatok, utalások: BABOS (1989, 1999, 2004), NAGY és GORLICZAI (2007), PÁL-FÁM (2001), RIMÓCZI (2005a), RIMÓCZI és VETTER (1990). Gyűjtések: Bakony: Nagytevel, mező szélén, leg. LZ ; Pilis: Budakalász (Ezüst-hegy), mohák között, leg. LZ ; Pesti-síkság: Csévharaszt, homokon, mohás helyen, leg. LZ, PBE, SzF,, SzD Mikol. Közlem.. Clusiana 49(1-2) TECUISSE (2000), COURTECUISSE és DUHEM (1994), EVANS és KlBBY (2005), GEN- MA-

105 Újabb adatok Magyarország gombavilágához IV 103 Phlebia radiata Fr. Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), BREITENBACH és KRÄNZLIN (1986), COURTECUISSE és DUHEM (1994, mint P. merismoides), EVANS és KlBBY (2005), GERHARDT és mtsai (2000), GMINDER (2009), MONTÉGUT (1992a), ROUX (2006), RYMAN és HOLMÁSEN (1992), VESTERHOLT (2004), ZUCCHERELLI (1993). VL: 3. Hazai adatok, utalások: BÁNHEGYI és mtsai (1953, a P aurantiaca egyik változataként említik). DIMA és mtsai (2010), TRECZKER és SZABÓ (2002). Gyűjtések: Vértes: Csákányospuszta, kidőlt gyertyánon (Carpinus), leg. PBE, LZ Pholiota conissans (Fr.) M. M. Moser Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), COURTECUISSE és DlJHEM (1994), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), KRIEGLSTEINER (2003), LUDWIG (2001). VL: 2. Hazai adatok, utalások: BoiIUS és mtsai (1951, fűzfák tövén... nádlélék közön"), DIMA és mtsai (2010). KONECSNI ( ). NAGY és GORLICZAl (2007), RlMÓCZI (2006). Gyűjtések: Külső-Somogy: Somogyaszaló (Deseda-tó partján), nádas szélén, fűzfa (Salix) alatt, talajon, leg. LZ ; Mezőtold: Gyúró (Gyúrói-tó partján), nádas szélén, fűzfa (Salix) alatt, szinte a vízben, leg. LZ *Pholioía decussaía (Fr.) M. M. Moser Jellemzés, leírás: KALCHBRENNER (1877, mint Agaricus Flammula decussatus). Megjegyzés: KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), valamint LUDWIG (2001) a P. lubrica szinonimájának tartja. Védelmi javaslat: 1. Hazai adatok, utalások: első publikált adat. Gyűjtések: Vendvidék: Kétvölgy, lucfenyvesben (Piceetum), leg. LZ , erdeifenyves (Pinetum) szélén, füves helyen, leg. LZ Piptoporus quercinus (Schrad.) P. Karst. Buglossoporus pulvinus (Pers.) Donk Jellemzés, leírás: RYMAN és HOLMÁSEN (1992), VESTERHOLT (2004, mint Buglossoporus pulvinus). VL: 3. Hazai adatok, utalások: DIMA és mtsai (2010). EVANS és KIBBY (2005), RIMÓCZI (2008). RIMÓ- CZI és mtsai (1997, mint B. quercinus), SILLER (2002, mint R. pulvinus). Gyűjtések: Mecsek: Komló környéke, tölgyfán (Quercus), leg. BK ; Medves: Salgóbánya, tölgyesben, leg. LZ, SzD, SzE ; Visegrádi-hg.: Esztergom (Szamár-hegy), tölgyesben (Quercetum), leg. TE ; Pilis: Csikóváralja, tölgyesben (Quercetum), leg. BF, Budai-hg.: Budapest (János-hegy), tölgy (Quercus) tuskóján. leg. et det. DB , herb: DB. Budakeszi (Hosszú-árok-völgy), tölgy (Quercus) tuskóján, leg. TK , det. DB. herb: DB. Pleurocybellaporrigens (Pers.) Singer Pleurotus porrigens (Pers.) P. Kumm. Phyllotus porrigens (Pers.) P. Karst. Nothopanus porrigens (Pers.) Singer Jellemzés, leírás: COURTECUISSE és DUHEM (1994, mint N. porrigens), GER- HARDT (2008), GMINDER (2009), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), KONRÁD és MAUBLANC (1937, mint Pleurotus porrigens), KRIEGLSTEINER (2001, mint Phylloidtkoi. Köziem.. Clusiana 49(1-2). 2010

106 104 LUKÁCS Z. tus porrigens), LALLOZ és mtsai (2009), L/HSS0F. (1998), LUDWIG (2001), MüNTÉ- GUT (1992a). Védelmi javaslat: 1. Hazai adatok, utalások: BOHUS és mtsai (1951, Pleurotus porrigens hegyi laskagomba néven; főleg hegyvidékéken, ritka"), RIMÓCZI (2008): Európa-szerte védett, érintetlen, tiszta, a természeteshez igen közeli termőhelyet jelez". Gyűjtések: Mezőföld: Martonvásár, M7-es autópályától 50 méterre, elegyes erdőben, erdeifenyőn (Pinus sylvestris), a tövében, leg. LZ Pluteus petasatus (Fr.) Gillet Pluteus patrícius (Schulzer) Boud. Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), BOCCARDO és mtsai (2008), COUR- TECUISSE (2000), COURTECUISSE és DUHEM (1994), GERHARDT (2008), GERHARDT és mtsai (2000), KALCHBRENNER (1877, mint P. patrícius), KNUDSEN és VESTER- HOLT (2008), KRIEGLSTEINER (2003), LUCCHINI (1997), LUDWIG (2007), MALEN- CON és BERTAULT (1970, mint P. patrícius), MlGLIOZZI (2009). VL: 4. Hazai adatok, utalások: BABOS (1968, 1989), HORVÁTH és SZEGLET (2009), NAGY (2004), NAGY és GORLICZAI (2007), RIMÓCZI (1994, 1995a), RIMÓCZI és VETTER (1990, mint P. patrícius), SILLER és TURCSÁNYI (2003), SILLER és mtsai (2002), VASAS és LOCSMÁNDI (1995, 2009). Gyűjtések: Külső-Somogy: Somogygeszti, út mentén, fatuskón és mellette, leg. LZ , Pluteus variabilicolor Babos Jellemzések, leírások: BABOS (1978, 1991), COURTECUISSE és DUHEM (1994), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), LUDWIG (2007). VL: 2. Hazai adatok, utalások: BABOS (1978, 1989), RlMÓCZI és VETTER (1990, közönséges"). Gyűjtések: Budai-hg.: Budakeszi, tölgyes, leg. ismeretlen , det. LZ. Polyporus melanopus (Pers.) Fr. Jellemzés, leírás: JAHN (1972), ARNOLDS és mtsai (1995), BREITENBACH és KRÄNZLIN (1986), MONTÉGUT (1992a), RVMAN és HOLMÁSEN (1992). VL: -; védelmi javaslat: 2. Hazai adatok, utalások: BABOS (1989), BÁNHEGYI és mtsai (1953, nem ritka"), VASAS és LOCS- MÁNDI (2009). Gyűjtések: Mátra: helység nélkül, bükkösből, leg. et det. HP, HR , Mátraszentimre- Bagolyirtás, nyíresben, leg. TGy , bükksásos gyertyános-tölgyesben (Carici pilosae-carpinetum), leg. LZ, LV, LMÁ, AP, TGy Psathyrella epimyces (Peek) A. H. Sm. Jellemzés, leírás: BABOS (1984), LUDWIG (2007), LUDWIG és ROUX (1995). VL: 1. Hazai adatok, utalások: BABOS (1984, 1989, 1999). Gyűjtések: Pesti-síkság: Gyál?, fenyvesben, Coprinus levisticolens példányait deformálva, leg. ismeretlen det. SzE. Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 21)10

107 Újabh adatok Magyarország gombavilágához IV I 105 Psathyrella melanthina (Fr.) Kits van Wav. Jellemzés, leírás: BLDAUD (2007), BOCCARDO és mtsai (2008), COURTECUISSE és DUHEM (1994), LUCCHINI (1997), LUDWIG (2007), MALENCON és BERTAULT (1970, mint Drosophila melanthina), MONTÉGUT (1992b), ROUX (2006). VL: 2. Hazai adatok, utalások: BABOS (1989), PÁL-FÁM (2001), PÁL-FÁM és mtsai (2009), RIMÓCZI (2000), RIMÓCZI és mtsai (1997). Gyűjtések: Nyírség: Bátorliget (Ösláp), leg. NM , del. AL; Külső-Somogy: Somogygeszti, üde lombos erdőben, leg. LZ , nedves részeken, leg. LZ ; Medves: Salgóbánya, forrás mellett, LZ, SzD, SzE Ramariopsispulchella (Boud.) Corner (5. ábra)'' Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), BREITENBACH és KRÄNZLIN (1986), GMINDER (2009), RlCCI és PERINI (2001), VESTERHOLT (2004). VL: 2. Hazai adatok, utalások: BÁNHEGYI és mtsai (1953, a Ramaria subtilis szinonimájaként említik), RIMÓCZI és mtsai (1997). Gyűjtések: Külső-Somogy: Somogygeszti (Szőlő-hegy), mezőn, talajon, leg. LZ Resupinatus applicatus (Batsch) Gray Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), COURTECUISSE (2000), COURTE- CUISSE és DUHEM (1994), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), LANZONI és mtsai TERHOLT (2004), ZUCCHERELLI (2006). VL: 3; védelmi javaslat: 1. Hazai adatok, utalások: BABOS (1989), DIMA és mtsai (2010), SILLER és TURCSÁNYI (2003), MF.RE (1968). Gyűjtések: Börzsöny: Törökmező, lombos fa tuskójának belsejében, leg. LZ L; Budailig.: Budapest (Kamaraerdő), holt ágdarabon. leg. LZ (1999), MALENCON és BERTAULT (1975), MONTÉGUT (1992a), ROUX (2006), VES- SZE- *Rhodocollybia foűiens (Kalchbr.) Anton ín et Noordel. Collybia fodiens (Kalchbr.) Sacc. Jellemzés, leírás: ARMADA (2009), BOCCARDO és mtsai (2008), COURTECUISSE és DUHEM (1994), GERHARDT (2008), KALCHBRENNER (1877, mint Agaricus Collybia fodiens) KNUDSEN és VESTERHOLT (2008). Védelmi javaslat: 1. Hazai adatok, utalások: első publikált adat. Gyűjtések: Pesti-síkság: Gyál, akáccal elegyes erdőben, nyárfatuskón, leg. VF, et MA , det. MA. Rhodocybe mundula (Lasch) Singer var. rubescens Locsmándi et Vasas Jellemzés, leírás: BABOS és mtsai (1994). VL: 2. Hazai adatok, utalások: BABOS és mtsai (1994), LOCSMÁNDI és VASAS (1996), VASAS és LOCS- MÁNDI (2009). Gyűjtések: Zempléni-hg.: Háromhuta, tölggyel (Quercus) és gyertyánnal (Carpinus) elegyes bükkösben, leg. et det. LZ Lásd a 166. oldalon (Színes oldalak, Colour pages). Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 2010

108 106 LUKÁCS Z. Roridomyces roridus (Scop.) Rexer Mycena rorida Scop. Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), COURTECUISSE (2000), COURTE- CUISSE és DUHEM (1994), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), KRIEGLSTEINER (2001), MONTÉGUT (1992b), ROUX (2006), ZUCCHERELLI (2006). VL: 3; védelmi javaslat: 1. Hazai adatok, utalások: BABOS (1958, mint M. rorida, 1989, mint M. rorida), PÁL-FÁM és LU- KÁCS (2002, mint M. rorida). Gyűjtések: Mátra: Párád, fenyvesben, leg. LZ, PBE , Mátraháza, lucfenyő (Picea abies), vörösfenyő (Larix) alatt, leg. LZ, AP *Russula atrorubens Quél. Jellemzés, leírás: COURTECUISSE és DUHEM (1994), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), LUCCHINI (1997), ROUX (2006). VL: 3; védelmi javaslat: 2. Hazai adatok, utalások: első publikált adat. Megjegyzés: BABOS (1987, 1989) adatai R. atrorubens sensu Lange néven kerültek publikálásra. A Lange szerinti faj azonban a fűzlápokban élő R. laccata-\al azonos (ALBERT 2001, SARNARI 1998). Gyűjtések: Pilis: Budakalász (Ezüst-hegy), feketefenyő (Pinus nigra) alatt, savanyú, homokköves talajon, leg. LZ (40 db). Russula hadia Quél. Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), COURTECUISSE (2000), CUISSE és DUHEM (1994), GERHARDT (2008), GMINDER (2009), KNUDSEN és COURTE- VES- TERHOLT (2008), LUCCHINI (1997), MONTÉGUT (1992a, 1997), ROUX (2006). VL: 3; védelmi javaslat: 1. Hazai adatok, utalások: RLMÓCZI (2005b, konkrét helyszínek nélkül), első publikált adat. Gyűjtések: Mátra: Mátraháza, lucosban (Piceetum), leg. LZ, AP Russula cicatricata Romagn. ex Bon Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), CAZZOLI (2004), COURTECUISSE és DIJHEM (1994), KASPAREK (1998), KÁRCFIER és SEIBT (1994), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), MONTÉGUT (1992a). VL: 2. Hazai adatok, utalások: ALBERT és DIMA (2005), VASAS (2000). Gyűjtések: Őrség: Farkasfa (Fekete-tó), mohás erdeifenyvesben (Pinetum), leg. LZ ; Nyírség: Bátorliget (Ősláp), tölgy (Quercus) alatt?, leg. ismeretlen ; Vendvidék: Kétvölgy, savanyú talajon, mohás helyeken, nyírek, erdeifenyők alatt (in silva mixta), leg. LZ , , , *, , Russula galochroa (Fr.) Fr. Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995, mint R. aeruginea s. I.), BOCCARDO és mtsai (2008), COURTECUISSE és DUHEM (1994), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), KRIEGLSTEINER (1987), ROUX (2006). VL: 3. Hazai adatok, utalások: BABOS (1989, 1999), RLMÓCZI (1994), VASAS és LOCSMÁNDI (2009). Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 21)10

109 IJ jabh adatok Magyarország gombavilágához IV 107 Gyűjtések: Pilis: Csikóváralja, tölgyes, leg. et det. VGy : Budai-hg.: Budapest (Csúcshegy), tölgyesben (Quercetum), leg. et det. VGy ; meszes talajú tölgyesben (Quercetum), leg. LZ , Budapest (Szépvölgy), meszes talajú tölgyesben (Quercetum), tömeges, leg. LZ , , , , (25 db), , , ; Visegrádi-hg.: Tahi, tölgyesben (Quercetum), Russula insigrtis Quél. Russula livescens (Batsch) Bataille Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), BOCCARDO és mtsai (2008), COIJR- TECUISSE és DUHEM (1994), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), LUCCHINI (1997), MONTÉGUT (1997), ZUCCHERELLI (1993). VL: 3. Megjegyzés: LÁZÁR és mtsai (2000) Erdélyből, tőzegmohalápból jelzik. Hazai adatok, utalások: BABOS (1989, mint R. livescens), KoNECSNI (1971), RIMÓCZI (20046). Gyűjtések Budai-hg.: Budapest (Szépvölgy), meszes talajú tölgyesben (Quercetum). többnyire az erdei utak szélén, leg. et det. LZ , ; Visegrádi-hg.: Tahi. cseres-tölgyesben (Quercetum petraeae-cerris), leg. LZ Russula viscida Kudrna Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), BOCCARDO és mtsai (2008), COIJR- TECUISSE és DUHEM (1994), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), KRIEGLSTEINER (2000/)), LUCCHINI (1997), MONTÉGUT (1992a), VESTERHOLT (2004). VL: 2: védelmi javaslat: 3. Hazai adatok, utalások: BABOS (1989), VASAS (1991), VASAS és LOCSMÁNDI (2009). Gyűjtések: Visegrádi-hg.: Tahi, meszes talajon, bükkösben (Fagetum), leg. LZ , *Simocybe sumpíuosa (P. D. Orton) Singer Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), BOCCARDO és mtsai (2008), COIJR- TECUISSE és DIJHEM (1994), FRANCIII és mtsai (2006), GERHARDT és mtsai (2000), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), KRIEGLSTEINER (2003), LUDWIG (2001). Védelmi javaslat: 2. Hazai adatok, utalások: első publikált adat. Gyűjtések: Vendvidék: Kétvölgy, korhadó fán, leg. ismeretlen , leg. LZ, KJ, AP : Bükk: Miskolc (Miskolctapolca), madárcseresznyén (Cerasus avium), leg. SzE : Budai-hg.: Budakeszi, madárcseresznyén (Cerasus avium), leg. SzE Sphaerobolus stellatus Tode Jellemzés, leírás: BREITENBACII és KRÄNZLIN (1986), COURTECUISSE (2000), GERHARDT és mtsai (2000), HENZE (1977), HOLLÓS (1903), KRIEGLSTEINER (2000/;), LUCCHINI (1997), MONTÉGUT (1997), VESTERHOLT (2004). VL: -. Hazai adatok, utalások: BÁNHEGYI és mtsai (1953), MOESZ (1942. mint. S. carpobolus). és GORLICZAI (2007). NAGY Gyűjtések: Külső-Somogy: Somogygeszti (Szőlő-hegy), holt növényi anyagon, leg. LZ ; Vértes: Csákányospuszta, lucosban (Piceetum cult.), iszalagon (Clematis), leg. PBE ; Pilis: Budakalász (Ezüst-hegy), feketefenyő alatt (l'inus nigra), korhadó fadarabon, leg. LZ Mikol. Közlen,. Clusiana 49(1-2). 2010

110 108 LUKÁCS Z. Suillus viscidus (L.) Roussel Suillus aeruginascens Secr. ex Snell Jellemzés, leírás: BOCCARDO és mtsai (2008), CAZZOLI (2002a), COURTECUISSE és DUHEM (1994), EVANS és KIBBY (2005), GENNARI (2005), GERHARDT (2008), GERHARDT és mtsai (2000), IGLESIAS (2004), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), LUCCHINI (1997), MONTÉGUT (1992a), RYMAN és HOLMÁSEN (1992, mint S. aeruginascens)l, SUTARA és mtsai (2009, mint S. aeruginascens). VL: 3; védelmi javaslat: 2. Hazai adatok, utalások: BABOS (1989, mint S. aeruginascens), BOHUS és mtsai (1951, mint Boletus viscidus), MOESZ (1942, mint Boletus viscidus), NAGY (2004, mint S. aeruginascens), NAGY és GORLICZAI (2007), RIMÓCZI (1994), SZEMERE (1968, mint S. aeruginascens). Gyűjtések: Börzsöny: Diósjenő, vörösfenyő^larür) alatt, leg. et det. KI, LZ : Budaihg.: Budapest (Szépvölgy), vörösfenyő (Larix) alatt, leg. LZ Thelephora penicillata (Pers.) Fr. Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), GERHARDT (2008), RYMAN HOLMASEN (1992), VESTERHOLT (2004), ZECCHIN (2005a, b). VL: 3. Hazai adatok, utalások: BÁNHEGYI és mtsai (1953, mint Thelephora spiculosa), NAGY (2004), NAGY és GORLICZAI (2007). Gyűjtések: Budai-hg.: Budapest (Szépvölgy), gyertyánosban (Carpinetum), leg. LZ és Tremellodendropsis íuberosa (Grev.) D. A. Crawford Thelephora contorta P. Karst. Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), KRIEGLSTEINER (1999), FRANCHI és GENNARI (2004), GENNARI (2005), IGLESIAS és mtsai (2009). Védelmi javaslat: 1. Hazai adatok, utalások: BÁNHEGYI és mtsai (1953, mint Thelephora contorta). Gyűjtések: Külső-Somogy: Somogygeszti, mezőn, kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) alatt, talajon, leg. LZ *Tricholoma joachimii Bon et A. Riva Jellemzés, leírás: BOCCARDO és mtsai (2008), COURTECUISSE és DUHEM (1994), GF.NNARI (2005), GERHARDT (2008), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), LUCCHINI (1997), MONTÉGUT (1997), RODÁ (2004), ROUX (2006). Védelmi javaslat: 1. Megjegyzés: 2009 őszén többször is felbukkant a budapesti TIT Gombász Szakcsoportjának kiállító asztalán, a gombákat a Vendvidékről és az Őrségből hozták. Hazai adatok, utalások: RIMÓCZI (1994) a T. flav övire ns szinonimájának tartja. Első publikált adat. Gyűjtések: Vendvidék: Kétvölgy, savanyú talajú, nyitott erdeifenyves (Pine tum), lucfenyővel (Picea abies), bükkel (Fagus sylvatica), nyírrel (Betula sp.), leg. AP, KJ. LZ Typhula erythropus (Pers.) Fr. Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), BREITENBACH és KRÄNZLIN (1986), KRIEGLSTEINER (2000/)), L/ESS0E (1998), MONTÉGUT (1992a). VL: 3. Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 21)10

111 IJ jabh adatok Magyarország gombavilágához IV 109 Hazai adatok, utalások: BÁNHEGYI és mtsai (1953, ritka"), DIMA és mtsai (2010), KÁNYÁSI (1992). Gyűjtések: Visegrádi-hg.: Tahi, égerfa (Alnus) alatt, nedves helyen, leg. LZ ; Pilis: Budakalász (Ezüst-hegy), út szélén, leg. LZ Typhula phacorrhiza (Reichardt) Fr. Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), BREITENBACH és KRÄNZLIN (1986), KRIEGLSTEINER (2000Ä), MONTÉGUT (1992a). VL: 3. (2007). Hazai adatok, utalások: BÁNHEGYI és mtsai (1953, ritka"). NAGY (2004). NAGY és GORI.ICZAI Gyűjtések: Budai-hg.: Budapest (Kamaraerdő), kőris (Fraxinus) alatt, leg. LZ Typhula setipes (Grev.) Berthier Jellemzés, leírás: BÁNHEGYI és mtsai (1953), BREITENBACH és KRÄNZLIN (1986), KRIEGLSTEINER (2000/)). Védelmi javaslat: gyakori faj lehet, nem indokolt a VL: 3. Hazai adatok, utalások: BÁNHEGYI és mtsai (1953, mint Pistillaria setipes, lehullott, korhadó leveleken... gyakori"). Gyűjtések: Mezőföld: Tordas, lehullott szederfaleveleken (Morus), leg. LZ , Martonvásár, lehullott nyárfaleveleken, leg. LZ ; Külső-Somogy: Somogygeszti, lehullott leveleken, leg. LZ 2009.; Pilis: Budakalász (Ezüst-hegy), lehullott leveleken, leg. LZ *Typhula spathulata (Peck) Berthier Jellemzés, leírás: KRIEGLSTEINER (2000/)), SlEPE (1999). Védelmi javaslat: -. Hazai adatok, utalások: első publikált adat. Gyűjtések: Mezőföld: Tordas. lehullott kőrisgallyakon (Fraxinus), kertben, leg. LZ Volvariella hypopithys (Fr.) M M. Moser Jellemzés, leírás: ARNOLDS és mtsai (1995), COURTECUISSE (2000), COURTE- CUISSE és DUHEM (1994), GENNARI (2005), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), KRIEGLSTEINER (2003), LUDWIG (2001), MONTÉGUT (1992/)). VL: -; védelmi javaslat: 2. Hazai adatok, utalások: BABOS (1989, 1999), Bonus és mtsai (1951), FODOR és mtsai (2001), MOESZ (1942), NAGY (2004), RIMÓCZI (1995a, 2004a). Gyűjtések: Mezőfold: Tordas, tóparton, füves területen, leg. LZ (10 db). *Volvariella reidii Heinem. Jellemzés, leírás: KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), ORTON (1986, mint V. parvisporá). Védelmi javaslat: 1. Hazai adatok, utalások: első publikált adat. Gyűjtések: Budapest: Margit-sziget, talajon, leg. LZ Xerocomus communis (Bull.) Bon Jellemzés, leírás: CAZZOLI (2002/)), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), MOIN- GEON és MOINGEON (2006), SUTARA és mtsai (2009, mint Xerocomellus engelií). VL: 4. Mikol. Közlen,. Clusiana 49(1-2). 2010

112 110 LUKÁCS Z. Ilazai adatok, utalások: ALBERT (2003). Gyűjtések: Mezőföld: Tordas, elég száraz, időben, parkban, kocsányos tölgy (Quercus robur) alatt, több tucat példány, leg. LV, LMÁ, LZ , det. LZ. Xerocomuspruinatus (Fr.) Quél. Jellemzés, leírás: BOCCARDO és mtsai (2008), COURTECUISSE és DUHEM (1994), GMINDER (2009), KNUDSEN és VESTERHOLT (2008), KRIEGLSTEINER (2000/>), MONTÉGUT (1997). VL: 4. Hazai adatok, utalások: ALBERT (1997). Gyűjtések: Mecsek: Abaliget, bükksásos bükkösben (Fagetum) tölgy (Quercus) alatt. leg. LZ : Fertőmelléki-doinbság: Balt, tölggyel, lucfenyővel, erdeifenyővel elegyes részen (in silva mixta), leg. LZ ; Őrség: Farkasfa (Fekete-tó), bükkel, tölggyel, lucfenyővel, erdeifenyővel elegyes erdőben (in silva mixta), leg. LZ , * * * Köszönetnyilvánítás Köszönetemet fejezem ki az 57 hazai gyűjtőtársnak, Philomena Bodensteiner asszonynak, valamint Jörg Albers, Didier Argaud, Hans Otto Baral, Philippe Bineau, Marco Contu, Jacques Guinberteau, Anton Hausknecht, Vincenzo Migliozzi, Branislav Peric és Kovács M. Gábor uraknak az elküldött publikációkért, külön köszönet Prutkayné Bartha Erzsébet és Szilvásy Edit gombásztársaknak és Papp Gábor könyvtárosnak, akiktől a legtöbb segítséget kaptam munkámhoz. Acknowledgements - I am grateful to the 57 collector colleagues and to Mrs Philomena Bodensteiner, Mr Jörg Albers, Mr Didier Argaud, Mr Hans Otto Baral, Mr Philippe Bineau, Mr Marco Contu, Mr Jacques Guinberteau, Mr Anton Hausknecht, Mr Vincenzo Migliozzi, Mr Branislav Peric and Mr Gábor M. Kovács for the publications sent to me. I wish to express my gratitude to Erzsébet Prutkayné Bartha, Edit Szilvásy and Gábor Papp for their help. IRODALOMJEGYZÉK ALBERT L. (1997): Színes oldalak. Boletellus pruinatus. - Mikol. Közlem., Clusiana 36( I): 89. ALBERT L. (1998): Színes oldalak. Amanita lepistoides. - Mikol. Közlem., Clusiana 37( 1-3): ALBERT L. (2001): Színes oldalak. Russula laccata. - Mikol. Közlem., Clusiana 40(3): ALBERT L. (2002): Színes oldalak. Cortinarius fulvoincarnatus. - Mikol Közlem., Clusiana 41(2 3): ALBERT L. (2003): Színes oldalak. Xerocomus communis. - Mikol. Közlem., Clusiana 42(3) ALBERT L. és DIMA B. (2005): Ritka nagygombafajok (Basidiomveetes) előfordulása Magyarországon 1. - Mikol. Közlem. Clusiana 44( 1-2): ALBERT L. és DIMA B. (2007): Ritka nagygombafajok (Basidiomycetes) előfordulása Magyarországon 2. - Mikol. Közlem., Clusiana 46( 1): ANTONIN, V. (1994): Notes on some European species of the genus Crinipellis. - Mikol. Közlem., Clusiana 33(3): ANTONÍN, V. (1995): Some interesting records of marasmioid and collybioid fungi. - Doc. Mycol : ANTONÍN, V. és NOORDELOOS, M. E. (2004): A monograph of the genera Hemimycena, Delicatula, Fayodia, Gamundia, Myxomphalia, Resinomycena, Rickenella and Xeromphatina (Tribus Mycenae sensu Singer, Mycena excluded) in Europe. IHW Verlag, Eching, 280 pp. ANTONÍN, V. és SKUBLA, P. (2000): Interesting macromycetes found in the Czech and Slovak Republics. -Fungi non delineati 11. Libreria Mykoflora, Alassio. ANTONINI, I). és ANTONINI, M. (2000): Alcuni cortinari delle fagete toscane. - I'arl.funghi 8: Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 21)10

113 Újabh adatok Magyarország gombavilágához IV I 1 I ARMADA, F. (2008): Quelques especes rares ou interessantes récoltées en 2006 (3e partié). - Rull. Myco/. Bot. Dauphiné-Savoie 188: ARMADA, F. (2009): Quelques espéces rares ou interessantes récoltées en Bull. Mycol. Bot. Dauphiné-Savoie 194: ARNOLDS, E., KUYPER, TH. W. és NOORDELOOS, M. E. (szerk.) (1995): Overzicht van de paddesloelen in Nederland. Nederlandse Mycologische Vereniging, Wijster. BABOS M. (1958): Erősen csapadékos, szubatlantikus jellegű nyári időjárás hatása a gombavegetációra. - Bot. Közlem. 47(3^T): BABOS M. (1959): Notes on the occurrence in Hungary of Lactarius species, with regard to their range in Europe. - Annls hist.-nat. Mus. natn. Hung. 51: BABOS M. (1968): Adatok Magyarország ritka kalaposgombáihoz és pöfetegféléihez 3. Fragm. Bot. 6(1-4): 23^10. BABOS M. (1978): Pluteus studies, 1. (Basidiomycetes, Pluteaceae).-Annls hist.-nat. Mus. natn. llung. 70: BABOS M. (1981): A fehér szarvasgomba és a homoki szarvasgomba elterjedése Magyarországon. Mikol. Közlem., Clusiana 20(1-2): BABOS M. (1984): Psathyrella epimyces (Peck) A. II. Smith, Coprinaceae, Agaricales. - Boll. Gruppo Micol. G. Bres. 27(5-6): BABOS M. (1985). Studies on Hungarian Lepiota s. I. species 6. Glasshouse species. Agarica 6(12): BABOS M. (1987): Weitere Daten zur Verbreitung und Ökologie von Gastrocybe lateritia Watling und Russula atrorubens Quél. sensu fange in Europa. Beitr. Kenntn. Pilze Mittelem. 3: BABOS M. (1989): Magyarország kalaposgombáinak (Agaricales s. 1.) jegyzéke. - Mikol. Közlem., Clusiana 28(1-3): BABOS M. (1991): Bazídiumos nagygombák. - In: SIMON T. (szerk.): Baktérium-, alga-, gomba-, zuzmó- és mohahatározó. Tankönyvkiadó, Budapest, pp BABOS M. (1999): Higher fungi (Basidiomycotina) of the Kiskunság National Park and its environs. - In: LÖKÖS L. és RAJCZY M. (szerk.): The flora of the Kiskunság National Park 2. Cryptogams. M'L'M, Budapest, pp BABOS M. (2004): Macromycetes des dunes de File Szentendre (Danube, Hongrie), I. - Bull. Soc. Mycol. Fr. 120( 1 4): BABOS M. (2006): Gombamegfigyelés a Rákoskeresztúri új köztemetőben. Magyar Gombász 4(4): BABOS M Bonus G., LOCSMÁNDI CS. és VASAS G. (1994): Über den Formenkreis von Rhodocybe popinalis (Fr.) Sing, und R. mundula (Lasch.) Sing. - Beitr. Kenntn. Pilze Mitteleur. 9: BAIANO, G., GAROFOLI, D. és FILIPPA, M. (2000): Ascomiceti interessanti del Nord Italia. - Fungi non delineati 12, Libreria Mykoflora, Alassio. BANDALA. V. M. és MONTOYA, L. (1995): Additional new records or unusual Mexican Macromycetes. - Doc. Mycol : BÁNHEGYI J., BOHUS G., KALMÁR Z. és UBRIZSY G. (1953): Magyarország nagygombái. - Akadémiai Kiadó, Budapest, 368 pp. BELLIVIER. J. és Dui'AIN. V. (1923): Note sur le Cortinarius pseudo-bolaris (Maire) - Cortinarius limonius (Quélet). Bull. Soc. Mycol. Fr. 39: BENEDEK L. és PÁL-FÁM F. (2001): A Gautieria graveolens Vitt. előfordulása a Börzsönyben. - Mikol. Közlem., Clusiana 40(3): BERNICCHIA, A. (2005). Polyporaceae s. I. Fungi Európáéi 10, Hdizioni Candusso, Alassio, 807 pp. BIDAUD, A. (2007): Journée des espéccs rares ou interessantes La Tour-da-Pin I I janvier 2004, 2e partié. - Bull. Trimest. Féd. Mycol. Dauphiné-Savoie 175: BOCCARDO, F., TRAVERSO, M., VlZZINI, A. észotti, M. (2008): Funghi d 'Italia. Zanichelli Editoré. Bologna, 623 pp. BOF.RTMANN, D. (2000): The genus Hygrocybe. Fungi of Northern Europe 1, Danish Mycological Society, Greve. Bonus G. (1953): A kalaposgombákra (Agaricales-re) vonatkozó rendszertani és ökológiai kutatások eredményei I. - Bot. Közlem. 45: Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 2010

114 114 LUKÁCS Z. BOHUS G. (1958): A kalaposgombákra (Agaricales-rc) vonatkozó rendszertani és ökológiai kutatások eredményei 3. Bot. Közlem. 47: BOHUS G. (1960): Results of systematical and ecological researches concerning of the Agaricales 4. (A kalaposgombákra (Agaricales) vonatkozó rendszertani és ökológiai kutatások eredményei 4). - Bot. Közlem. 48(3-4): Bonus G. (1970): Interessantere Cortinarius-Arten aus dem Karpaten-Becken. -Annls hist.-nat. Mus. natn. Hung Bonus G. (1990): Agaricus studies IL (Basidiomycetes, Agaricaceae). A monographical key. - Annls hist.-nat. Mus. natn. Hung. 82: Bonus G. (1995): Agaricus tanulmányok 13. Európából ismertté vált Agaricus fajok és faj alatti egységek határozókulcsa. Mikol. Közlem., Clusiana 34( 1): Bonus G., KALMÁR Z. és UBRIZSY G. (1951): Magyarország kalaposgombái. - Akadémiai Kiadó. Budapest, 512 pp. BON, M. (I982): Deux Entolomes graminicoles. Bull. Mycol. Bot. Dauphiné-Savoie 85: BON, M. (1992): Die Großpilzflora von Europa, /. Hygrophoraceae. - IHW-Verlag, Eching, 91 pp. BON, M. és HÉRIVEAU, P. (1994): Kugosomyces pseudoßammula (Lange) Bon et Rugosomyces chrysenteron (Bull. : Fr.) M. Bon ss. str. espéces autonomes. - Bull. Mycol. Bot. Dauphiné-Savoie 134: BOURDOT, H. és GALZIN, A. (1923): llyménomycétes de France. (IX. Méruliés). - Bull. Soc. Mycol. Fr. 39: BRANDRUD. T. E LINDSTRÖM, IL, MARKLUND, IL, MELOT, J. és MUSKOS, S. (1994): Cortinarius Flora Photographica 3. Cortinarius IIB. Matfors. BRANDRUD, T. E., LINDSTRÖM, IL, MARKLUND, IL, MELOT, J. és MUSKOS, S. (1998): Cortinarius Flora Photographica 4. - Cortinarius I IB, Matfors. BRÁTEK Z., BALÁZS T. és ZÖLD-BALOGH Á. (2003a): Adatok a Nyugat-Dunántúl aszkomicétáinak ismeretéhez. In: ZAGYVA T. (főszerk): Háromoldalú botanikai és mikológiái konferencia: Szentgotthárd. Clusius Kutatóhely a Hármashatáron, Felsőszölnök, pp BRATEK Z., BALÁZS T., HALÁSZ K. és ZÖLD-BALOGH Á. (20036): Adatok a Sarcoscypha és Microstoma nemzetségek fajainak kárpát-medencei elterjedése ismeretéhez. - Mikol. Közlem., Clusiana 42(3): BREITENBACH, J. és KRÄNZLIN, F. (1986): Pilze der Schweiz. Band 2. - Mykologia, I -uzern. CABI (2010): The Index Fungorum. - CASTRO, L. és BLANCO-DIOS, J. B. (2007): Algunos basidiomycetos raros o interesantes de la Peninsula Ibérica. - Fungi non delineati 37, Edizioni Candusso, Alassio. CAVF.T, J. (1990): Deuxiéme récolte pour la France d"auriporia auridenta. Bull. Mycol. Bot. Dauphiné-Savoie 116: 17. CAVET, J. (2000): A la découverte des champignons liés á Fagus sylvatica dans le massif du Vcrcors 1 érc partié. - Bull Trimest. Féd. Mycol. Dauphiné-Savoie 156: CÁZZOLI, P. (2002a): Approccio al genere Suillus. - Riv. Micol. 45( 1): CÁZZOLI, P. (20026): Approccio al gencre Xerocomus. - Riv. Micol. 45(4): CAZZOLI, P. (2004): Approccio al genere Russula I. - Riv. Micol. 47(3): CáZZOLI, P. ésconsiglio, G. (2001): Approccio al genere Boletus 1.-Riv. Micol. 44(2): CETTO, B. (1983): /funghi dal vero Arti Grafiche Saturnia, Trento, 690 pp. CHEYPE, J. L. (1986): Hygrophorus mesotephrus Berk. & Broome. Bull. Trimest. Féd. Mycol. Dauphiné-Savoie 103: 18. CHIARI, M. és PAPETTI, C. (2003): Approccio al genere Lactarius 2.-Riv. Micol. 46(3): CONSIGLIO, G. (1997): Contributo alia conoscenza dei macromiceti dell'emilia-romagna 1. Genere Entoloma. Riv. Micol. 40(1): CONSIGLIO, G. (2000): Contributo alla conoscenza dei macromiceti deu'emilia-romagna. 21. Genere Amanita. Boll. Gruppo Micol. G. Bres. 43(2): CONSIGLIO, G. és CONTU, M. (1999): Amanita dryophila (Amanitaceae) spec. nov. and the species of the section Vaginatae with a semifriable universal veil and ellipsoid spores. Persoonia 17(2): CONSIGLIO, G. és SETTI, L. (2009a): II giallo" delle duc Campanella. - Riv. Micol. 52(1): Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 21)10

115 Újabh adatok Magyarország gombavilágához IV I 113 CONSIGLIO, G. és SETTI, L. (20096): El misterio" de las dos Campanella. - Errotari 6: CONStGLio, G., ANTONTNI, D. és ANTONINI, M. (2004): II genere Cortinarius in Italia. Parte seconda. -A. M. B. Fond, Centro Studi Micologici, Trento. CONSIGLIO, G., ANTONTNI, D. és ANTONINI, M. (2005): IIgenere Cortinarius in Italia. Parte terza.-a. M. B. Fond, Centro Studi Micologici, Trento. CONTU, M. (2000): Saggio di una chiave per la determinazione delle specie del genere Amanita osservate in Sardegna. - Roll. Gruppo Micol. G. Bres. 43( 1): COREA, E. (2004): Speciografia: il genera Amanita Pers. in Calabria. 2a parte. Fungi & Natura 5: 38^15. CORRIOL, G. (2005): Contribution Á la connaissance des champignons de Fétage thermoméditerranéen Corse. Bull. Semest. Féd. Assoc. Mycol. Médit. 27: COURTECUISSE, R. (2000): Photo-guide des Champignons d Europe. - Delachaux et Niestlé, Paris. COURTECUISSE, R. és DUHEM, B. (1994): Guide des champignons de France et d'europe. - Delachaux et Niestlé, Paris. DAVID, A., TORTIC, M. és JELIC, M. (1974): Etudes comparatives de deux espéces d'auriporia: A. aurea (Peck) Ryv. espéce Américaine et A. aurulenta nouvelle espéce Européenne. Compatibilité partielle de leur mycélium. - Bull. Soc. Mycol. Fr. 90(4): DEÍANA, J. C. (2003): Crepidotus autochthonus J. E. Lange, une espéce rare? - Bull. Mycol. Bot. Dauphiné-Savoie 170: DENNIS, R. W. G. (1981): British Ascomycetes.-i. Cramer, Vaduz, 585 pp. DIMA B. és ALBERT L. (2008): A Cortinarius nemzetség nómenklatúrájának kezdeti revíziója, figyelembe véve a hazai szakirodalomban használt neveket. Acta Microbiol. Immun. Hung. 55(2): DIMA B. és LUKÁCS Z. (2005): Funghi interessanti deu'ungheria. - Fungi & Natura 11: DIMA B. és LUKÁCS Z. (2006): Érdekes gombák Magyarországról. Bohus Gábor emlékére. - Magyar Gombász 4(1): DIMA B. és SILLER I. (2008): Cortinarius fajok a szalafői Őserdő" Erdőrezervátumból. - Acta Microbiol. Immun. Hung. 55(2): DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L. (2010): A 27. Európai Cortinarius Konferencia mikológiái eredményei. Mikol. Közlem. Clusiana 49( 1-2): DONY, J. (1985): Gautieria otthi Trog (ou G. mexicanal). - Bull. Mycol. Bot. Dauphiné-Savoie 98: ÉBERT, H.-JL, LUDWIG, E. és RÖDIG, T. (1992): Neue oder seltene Arten aus der Gattung Entoloma. - Z. Myko! 58(2): ENDERLE, M. (2004): Die Pilzflora des Ulmer Raumes. - Verein für Naturwissentschaft und Mathematik, Ulm. ESTADÉS, A. (1986): Boletus subappendiculatus Dermek, Lazebnicek, Veselsky. - Bull. Trimest. Féd. Mycol. Dauphiné-Savoie 103: EVANS, S. és KlBBY, G. (2005): Gombák. - Panemex és Grafo, Budapest, 238 pp. FASCIOTTO, J. L. (2009): Espéces rares ou intéressantes, étudiées en Bull. Mycol. Bot. Dauphiné-Savoie 194: FERNANDEZ-VICENTE, J. és UNDAGOITIA. J. (2007): Aportación al catálogo de Macromicetos del P. N. del Gorbea y aledanos, Agaricales s. I. (Basidiomycota). Errotari 4: FERNANDEZ-VICENTE, J. és UNDAGOITIA, J. (2008): La familia Trieholomataceae y listado de algunos generös de tricholomatales en el Parque Natural del Gorbea II. Errotari 5: FERRARESE, G. (1984): Boletus subappendiculatus Dermek et al. in Val Pusteria. Boll. Gruppo Micol. G. Bres. 27(5-6): FODOR L. és PÁL-FÁM F. (2003): A Szigetközben előforduló ritka, veszélyeztetett fajok élőhelyi jellemzése és hazai elterjedése. - Mikol. Közlem., Clusiana 42(1-2): FODOR L., PÁL-FÁM F. és RlMÓCZI I. (2001): Adatok a Szigetköz nagygombáinak ismeretéhez. - Mikol. Közlem., Clusiana 40(3): FRANCHI, P. és GENNARI, A. (2004): Funghi interessanti della Toscana (7 contributo). - Riv. Micol. 47(1): Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 2010

116 116 LUKÁCS Z. FRANCHI, P., GIOVANNETTJ, M.. GORRERI, L MARCHETTI, M. és MONTI, G. (2006): La biodiversitá deifunghi del Parco. Inventario della flora micologica del Parco naturale Migliarino San Rossore Massaciuccoli. Fclici Editore, San Giuliani) Terme, 160 pp. FRANK N. (1997): Adatok a soproni Dudlesz-erdő gombavilágához. Mikol. Közlem.. Clusiana 36( 1): FRANK N. és RIMÓCZI I. (1998): Lenky Jenő soproni gombagyűjtései és megfigyelései. Tilia 6: GAGGIANESE, E., NOBILI, G., PARRETTINI, G. L. és PRÍM, A. (1998): Primo ritrovamento nella valle del Ticino di due funghi interessanti. Riv. Micol. 41(1): GALLI, R. (1995): II Cortinarius orellanus e la sua tossicitá. - Ifunghi dove...quando 16: 4 9. GALLI, R. (1996): Funghi strani, rari o poco eonosciuti. -I funghi dove...quando 21: 2-4. GAI.LI, R. (1997CÍ): II Genere Lactarius 10a parte: la Sezione Plinthogali. - / funghi dove...quando 41: GALLI. R. (1997C): I boleti montani di peccio. -1 funghi dove...quando 37: GAI.I.I, R. (2000): Due Amanita poco frequenti: Amanita gemmata to. amici e Amanita lepiotoides. - Boll. Gruppo Micol. G. Bres. 43(2): GALI.I. R. (2003): Sistematica: Marasmiaceae. - La rivista deifunghi 2( 12): GALLI, R. (2004): Sistematica: Morchcllaceae e Helvellaceae. - Funghi & Natura 2: GALLI, R. és ROSETTI, A. (1997): Raccogliamo i funghi al mare. - /fungi dove...quando 33: GENNAR1, A. (2005): Funghi. Tipografla Artigiana Ezechielli, Arezzo. GERHARDT. E. (2008): Gombászok kézikönyve. - M-érték Kiadó Kft., Budapest. GERHARDT, E VILA, J. és LLIMONA, X. (2000): Hongos de Espanay de Europa. - E.diciones Omega. S. A. Barcelona. GMINDER, A. (2009): Melyik ez a gomba? - M-érték Kiadó Kft., Budapest. HARMAJA. H. (1979): Studies on cupulate species of Helvetia. - Karstenia 19: 33^15. HAUSKNECHT, A. és ZUCCHERELLI, A. (1994): Ritrovamenti interessanti dal Ravennate. 3a parte. Agaricales a polvere sporale bianca. - Boll. Gruppo Micol. G. Bres 37(3 4): HAUSKNECHT, A. és ZUCCHERELLI, A. (1996): Ritrovamenti interessanti dal Ravennate. 4a parte. Agaricales a polvere sporale rosa. - Boll. Gruppo Micol. G. Bres. 39( 1): HAFFNER, J. (1987): Die Gattung Helvetia. Morphologie und Taxonomie. - Beih. Z. Mykol. 7: HÄFFNER, J. (1994): Rezente Ascomycetenfunde 14. Coprobia theleboloides. - Z. Mykol. 60(1): HENZE, G. (1977): Les Gasteromycetes. Lcs Sclerodermes. - Bull. Mycol. Bot. Üauphiné-Savoie 67: HENZE, G. (1980): Les Hygrophoracées de France. - Bull. Mycol. Bot. Dauphiné-Savoie 81: LENZE, G. (1981): Les Itygrophoracées de France. - Bull. Mycol. Bot. Dauphiné-Savoie 83: 4-9. HENZE, G. (1982«): Les Hygrophoracées de France. - Bull. Mycol. Bot. Dauphiné-Savoie 84: HENZE, G. (1982/j): Les Hygrophoracées de France. - Bull. Mycol. Bot. Dauphiné-Savoie 87: IÍOLLÓS L. (1903): Magyarország Gasteromycetái. - Franklin-Társulat. Budapest. HOLLÓS L. (1911): Magyarország földalatti gombái, szarvasgombaféléi. - K. M. Természettudományi Társulat, Budapest. HOLLÓS L. (1922): Földalatti gombák Szekszárdról. - Bot. Közlem HOLLÓS L. (1933): Szekszárd vidékének gombái. - Math. Term.tud. Közlem. 37(2): HORVÁTH M. és SZEGLET P. (2009): Néhány gondolat a Keszthelyi-hegység nagygomháiról. - Magyar Gombász 7(1): IGLESIAS, P. (2004): Contribución al conocimiento de los Boletales de Guipúzcoa. - Errotari 1: IGLESIAS, P., HIDALGO, F., FERNANDEZ-VICENTE, J. és UNDAGOITIA. J. (2009): Aportaciones al conocimiento micológico de la isla de La Palma - Errotari 6: JAHN, H. (1972): Polyporus melanopus und P. badius (j)icipes) ein Vergleich. Westfälische Pilzbriefe 9(3-5): KAL.CHBRENNFR K. (1877): Icones selectae Hymenomycetum Hungáriáé. Magyarország hártyagombáinak válogatott képei. Athenaeum, Budapest. ( ). KALMÁR Z. (1966): A kalaposgombafajok gyakorisága Magyarországon. - Mikol. Közlem. 4( 1): KAPOSVÁRI L. (2009): Mi is megtaláltuk (avagy ismét Gvrnmitraparma a Bükkben). Magyar Gombász 7(2): 2. Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 21)10

117 Újabb adatok Magyarország gombavitógához IV 115 KASPAREK, F. (1998): Der Olivbrauner I leringstäubling. - Der Tintling 12: KASPAREK, F. (1999a): Einige Lorcheln sind ohne Mikroskop bestimmen. - Der Tintling 13: KASPAREK, F. (19996): Nabelschau.-Der Tintling 15: KÁNYÁSI L-NÉ (1992): Adatok a Tokaj-Zempléni hegyvidék gombaflórájához. - Calandreila 6(2): KÁRCHER, R. és SE1BT, D. (1994): Beitrag zur Kenntnis der Täublinge. Russula-Studien. Teil 2. -Z Mykol 60(2): KIRÁLY I. és LUKÁCS Z. (2004): Néhány szó a fehér homokitrifiáról, vagy más néven a homoki szarvasgombáról. - Magyar Gombás: 2(2): 14. KIRÁLY I., BRATEK Z., ALBERT L. és LUKÁCS Z. (1992): A homoki szarvasgomba (Terfezia terfezioides). - Mikol. Közlem., Clusiana. 31(1-2): KNUDSEN, II. és VESTERHOLT,.1. (szerk.) (2008): Funga Nordica. Vol. I. Agaricoid, Boleloid and Cyphelloidgenera. Nordsvamp, Copenhagen, 966 pp. KONECSNI I. (1955): Ujabb adatok Gyömrő környékének gombáihoz. - OMM1 Évk. 3. KONECSNI I. (1971): Adatok a csévharaszti természetvédelmi terület és a közeli tölgyerdők kalaposgombáihoz. (Gombaökológiai és cönológiai vizsgálatok, IV. rész). - Mikol. Közlem. 6( I): KONECSNI I. (1978): Nagygomhák szukcessziója a homoki erdőtelepítésekben. Mikol. Közlem. 17(3): KONECSNI 1. (1984): A Kiskunsági Nemzeti Park Bugaci Bioszféra Rezervátumának és környékének makrogombái. Abstracto Bot. 8: KONRÁD, P. (1923): Notes critiques sur quelques champignons du Jura. Bull. Soc. Mycol. Fr. 39: KONRAD, P. és MAUBLANC, A. (1937): leones selectae Jungorum. - Paul Lechevalier, Paris. ( ). KOVÁCS M. G. (2002): Mikorrhiza vizsgálatok alföldi területeken. - PhD-disszertáció, Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Szeged. KOVÁCS M. G., RUDNÓY SZ., VÁGVÖLGYI CS., LÁSZTITY D RÁCZ I. és BRATEK Z. (2001): Intraspecific invariability of the internal transcribed spacer region of rdna of the truffle Terfezia terfezioides in Europe. - Folia Microbiol. 46: KRIEGLSTEINER, G. J. (1987): Zur Verbreitung und Ökologie der Gattung Russula in der Bundesrepublik Deutschland (Mitteleuropa). - Beih. Z Mykol 7: KRIEGLSTEINER, G. J. (szerk.) (2000a): Die Grosspilze Baden-Württembergs, Band 1. - Ulmer, Stuttgart, 629 pp. KRIEGLSTEINER, G. J. (szerk.) (2000by. Die Grosspilze Baden-Württembergs, Band 2. - Ulmer, Stuttgart, 620 pp. KRIEGLSTEINER, G. J. (szerk.) (2001): Die Grosspilze Baden-Württembergs, Band 3. - Ulmer, Stuttgart, 634 pp. KRIEGLSTEINER, G. J. (szerk.) (2003): Die Grosspilze Baden-Württembergs. Band 4. - Ulmer. Stuttgart, 467 pp. KRIEGLSTEINER, L. (1999): Fungi in Lower Franconia and their occurrence in different types of vegetation. - Regensb. Mykol. Schriften 9( 1-2): KUIINT, A. (2001): Aus der faszinierenden Welt der Kleinpilze. - Der Tintling 29: LA CHIUSA, L. (2001): Specie interessanti del Parco di Monza. 2 contrihuto. - Riv. Micol. 44( 1): LALLOZ, J. C., RENARD, M. és ROBIN, C. (2009): Balades mycologiques dans les monts de la Madeleine. -Bull. Mycol. Bot. Dauphiné-Savoie 195: LANCONELLI, L. (2002): Campanella caesia: la prima volta in Italia? - Boll. Gruppo Micol. G. Bres. 45(1): LANZONI, G., BELLÜ, F., CANDUSSO, M., GRILLI, E., LANCONELLI, L., ROUX, P., GARCIA, G. és SARA- SLNL, M. (1999): Specie interessanti dell'erbario Lanzoni. - Fungi non delineati 7. Libreria Mykoflora, Alassio. 64 pp. I.AVORATO, G. és SIMONINI, G. (1997): Boletusßavosanguineus sp. nov. - Riv. Micol. 40( I): LÁZÁR ZS., PÁL-FÁM F. és RIMÓCZI I. (2000): Adatok a székelyföldi tőzeglápok nagygombavilágához. Acta Siculica 1999( I): 68. L/ESS0E. T. (1998): Gombák. - Panemex Kft. és Grafo Kft., Budapest, 304 pp. Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 2010

118 1 16 LUKÁCS Z. LENTI I.. RIMÓCZI I. és BORONKAY F.-NÉ (2004): A Bátorligeti-nagylegelő gombái. - Mikol. Közlem., Clusiana 43( 1 3): LOCSMÁNDI CS. és VASAS G. (1996): The macroscopic fungi (Basidiomyceles) of the Aggtelekikarszt". - In: TÓTH E. és HORVÁTH R. (szerk.): Proceedings of the "Research, Conservation. Management" Conference, Aggtelek, Hungary, 1-5 May 1996, Volume I, pp LOHMEYER, T. R. (1995): Pilze auf Helgoland. Zur Mykologie einer Eerieninsel in der Nordsee. Teil 1. Ascomyceten. Z. Mykol. 61(1): LUCCHINI, G. (1997): I funghi del Cantone Ticino e di altre regioni svizzere ed estere conservati al Museo di storia naturale. Elena Lucchini-Balmelli. Gentilino, 520 pp. LUDWIG, E. (2001): Pilzkompendium. Band 1. Beschreibungen. IllW-Verlag, Eching. LUDWIG, E. (2007): Pilzkompendium. Band 2. Beschreibungen. Eungicon Verlag, Berlin. LUDWIG, E. és Roux, P. (1995): Coprinus levisticolens und Coprinus citrinovelatus, zwei neue, leicht kenntliche Tintlinge. -Z. Mykol. 61(1): LUKÁCS Z. (2002): Ujabb adatok Magyarország gombavilágához 1. - Mikol. Közlem., Clusiana 41(2-3): LUKÁCS Z. (2004): Ujabb adatok Magyarország gombavilágához 2. - Mikol. Közlem.. Clusiana 43( 1 3): LUKÁCS Z. (2005): Néhány gondolat a sujtásos papsapkagomba (Helvetia fusca Gill. ss. Bres.) kapcsán. Magyar Gombász 3(1): 12. LUKÁCS Z. (2007): Ujabb adatok Magyarország gombavilágához 3. Mikol. Közlem., Clusiana 46( I 3): LUKÁCS Z., NYILAS I., BATHÓ A., GÁBOR E. és POLGÁR J. (2001): Gombakutatások az Őrségben a zala megyei Csődén, ill. a szomszédos Vas megye néhány településének környékén I. Mikol. Köziem., Clusiana. 40( 1-2): MALENQON, G. és BERTAULT, R. (1970): Flore des Champignons superieurs du Maroc. Tome t. Agarica/es. - Faculté des Sciences de Rabat, Rabat, 601 pp. MALEN<;ON, G. és BERTAULT, R. (1975): Flore des Champignons superieurs du Maroc. Tome II. Agarica/es. - Faculté des Sciences de Rabat, Rabat, 543 pp. MARCHAND, A. (1979): Les Lactaires de la section Plinthogali. - Bull. Mycol. Bot. Dauphiné-Savoie IT MEDARDI, G. (2006): Atlante fotografico degli Ascomiceti d'ltalia. - A. M. B. Fond., Centro Studi Micologici, Vicenza. MEUSER I. (2007): Találkozásom a barna galócával! Magyar Gombász 5(4): 16. MiGLIOZZI, V. (2009): Descrizione di alcuni ritrovamenti di Pluteus petasatus. - Pari. funghi 17: MIGLIOZZI, V.. BRUNORI, A. és CocciA, M. (1989): La micoflora delle serre di S. Sisto Vecchio in Roma Lepiotee (la parte). -Riv. Micol. 32( 1 2): MOESZG. (1942): Budapest és környékének gombái. - Bot. Közlem. 39: MOINGEON. J.-M. és MOINGEON, S. (2007): A propos de deux de Jean-Claude De'íana. - Bult. Mycol. Bot. Dauphiné-Savoie 186: MOINGEON, J. M. és MOYNE, G. (2009): Quelques espéces peu communes récoltées en Bull. Féd. Mycol. del'esi. 7: MOINGEON. S. és MOINGEON, J.-M. (2006): A propos de quelques Xerocomus peu connus. - Bull. Féd. Mycol. del'esi. 4: MONI5DF.RO, C. (2009): El géncro Sarcoscypha cn el norte de la Peninsula Ibérica. - Errotari 6: MONTÉGUT, J. (1992a): Encyclopédie analitique des champignons. Vol. I. - Ed. SECN, Orgeval. MONTÉGUT, J. (1992A): Encyclopédie analitique des champignons. Vol Ed. SECN, Orgeval. MONTÉGUT. J. (1997): Encyclopédie analitique des champignons. Vol Ed. SECN, Orgeval. MOREAU, P. A., COR RIOL, G., BORGARINO, D. és LAVOISE, C. (2007): Contribution Á la connaissance des champignons de Fétage thcrmomediterraneen Corse 3. Bull. Féd. Assoc. Mycol. Médii. 31: MUSUMECI, E. (2005): La micoflora centroeuropea I funghi dell'areale basilese. 1 contributo. Boll Gruppo Micol. G. Pres 48( I): MIJNZMAY. T. (2003): Farbenfroh und fragil Zärtlinge (Teptonia). - Der Tintlingh4: MÜNZMAY, T. (2004): Nablingsstudien. - Der Tintling 39: Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 21)10

119 Újabh adatok Magyarország gombavilágához IV I 117 NAGY L. (2004): Fungisztikai vizsgálatok az Alloldön 1997 és 2003 között. - Mikol. Közlem., 43(1-3): 15^6. NAGY L. és GORLICZAI ZS. (2007): Újabb adatok az Alföld gombavilágához. - Mikol. Közlem., Clusiana 46(2-3): NAROUCCI, R. és PETRUCCI, P. (1994): Alcuni funghi interessanti del territorio Lucchese. - Riv. Clusiana Micol. 37(3): NOTHNAGEL, P. (1971): Die //e/ve//a-monographie von Dissing. - Mykol Mitteilungsbl (1-2): 8-25,212. NÓVÁK E. és ZELLER L. (1959): Ein neuer Fundort von Mattirolomyces terfezioides. - Ann. Univ. Sei. Budapest, de Rol. Eötvös, Sect. Biol. 2: ORTON, P. D. (1986): British Fungus jlora (Agarics and Boleti). Part 4: Pluteaceae: Pluteus and Volvariella. - Royal Botanic Gardens, Edinburgh, 99 pp. PARRA, L. A. (2003): Contribution to the knowledge of genus Agaricus. Fungi non delineati 24. Edizioni Candusso, Alassio. PÁL-FÁM F. (1998): Adatok a Mecsek hegység makroszkopikus gombáiról. Mikol. Közlem., Clusiana 37(1-3): PÁL-FÁMF. (2001): A Mecsek hegység nagygombái. - Mikol. Közlem, Clusiana 40(1-2): PÁL-FÁM F. és LTIKÁCS Z. (2002): A Mecsek hegység nagygombái 2. - Mikol. Közlem., Clusiana 41(2-3): 35^14. PÁL-FÁM F.. MORSCIIIIAUSER T. és RUDOLF K. (2009): Nagygomba-felmérés Gyűrűfű környékén. - Natura Somogyiensis 13: PÁL-FÁM F., SILLER I. és FODOR L. (2007): Mycological monitoring in the Hungarian Biodiversity Monitoring System. - Acta Mycol. 42( 1): PERIC, B. (2007): Campanella inquilina une rare espéce de la flore mycologique du Monténégro. - Bull. Soc. Mycol. Fr. 123(3-4): PÉNZES A. (1942): Budapest élővilága. - K.M. Természettudományi Társulat, Budapest, 236 pp. PÉREZ-DE-GREORIO, M. Ä. (2005): Primera cita Espana de llemimycena mairei (J. F Gilbert) Singer. - Rev. Catal. Micol. 27: RICCI, G. és PFIRINI, C. (2001): Ritrovamenti interessanti: Ramariopsispulchella (Boud.) Corner. - Riv. Micol. 44(2): RlMÓCZI I. (1992): Gombaválogató 1. - Szépia Könyvkiadó, Budapest. RIMÓCZI I. (1994): Nagygombáink cönológiai és ökológiai jellemzése. Mikol. Közlem., Clusiana 33(1-2): RlMÓCZI I. (1995a): Gombaválogató 3. - Szépia Könyvkiadó, Budapest. RlMÓCZI 1. (19956): Coenological and ecological characterization of some Hungarian fungal species from the class Gasteromyeetes. - Doc. Mycol. 25(98-100): 401^108. RlMÓCZI I. (1998): Gefährdete Cortinariaceae-Taxa in Ungarn. -Journ. J. E. C. 0: RIMÓCZI I. (2000): Gombaválogató 4. - Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest. RlMÓCZI I. (2004a): Gombák I. Rétek legelők és pázsitok gombái. - Kossuth Kiadó, Budapest. RlMÓCZI I. (20046): Gombaválogató 5. - Szaktudás Kiadóház, Budapest. RlMÓCZI I. (2005a): Gombaválogató 6. - Szaktudás Kiadóház, Budapest. RlMÓCZI I. (20056): Gombaválogató 7. - Szaktudás Kiadóház, Budapest. RlMÓCZI I. (2006): Gombaválogató 8.-Szaktudás Kiadóház, Budapest. RIMÓCZI I. (2008): Gombaválogató 9. - Szaktudás Kiadóház, Budapest. RIMÓCZI I. és ALBERT L. (1992): Cortinarius-Arten in Ungarn. - Beitr. Kenntn. Pilze Mitteleur. 8: RIMÓCZI I. és VETTER J. (szerk.) (1990): Gombahatározó 1-2. (Polyporales, Bolétales, Agaricales. Russulales). - Országos Erdészeti Egyesület Mikológiái Társasága, Budapest. RIMÓCZI I., MÁTÉ J. és LENTI 1. (1997): Osztott bazídiumú- és nem lemezes nagygombák a Bálorligetiőslápon. Mikol. Közlem., Clusiana 36(2-3): RIMÓCZI I., SILLER I., VASAS G., ALBERT L VETTER J. és BRATEK Z. (1999): Magyarország nagygombáinak javasolt vörös listája. - Mikol. Közlem., Clusiana 38(1 3): RÍVA, A. (2005a): Gyromitra parma, un ascomycete primaverile poco conosciuto. Boll. Gruppo Micol. G. Bres. 48(1): Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 2010

120 118 LUKÁCS Z. RIVA, A. (20056): L-e minimonografie: Le false morchelle": II Genere Gyromitra Fr. Funghi & Natura 7: ROCABRUNA, A. és TABARES, M. (2005): Fongs nous o poc citats a Cataiunya 7. - Rev. Catal. Micol. 27: RODA. P. (2004): Funghi interessanti dell'aspromonte. - Riv. Micol. 47( 1): ROMAÜNESI, H. (1986): Psalliote á fausse volve, Agaricus gennadii. - Rull. Mycol. Bot. Dauphiné-Savoie 100: Roux, P. (2006): Milte et urt champignons. - Ed. Roux. Sainte-Sigoléne, 1224 pp. ROGER, F. (2002): Die Eitel. Ein Paradies für seltene Laubwaldphlegmaeium. - Der Tintling 33: RÖLLIN, O. (1996): Quelques Agaricales caractéristiques de Garides. - Bull. Mycol. Bot. Dauphiné- Savoie 141: RUDOLF K., PÁL-FÁM F. és MORSCHIIAUSER T. (2008): A Cserehát nagygombái. - Mikol. Közlem., Clusiana 47(1): RYMAN, S. és HOLMASEN, I. (1992): Pilze: über I 500 Pilzarten ausführlich beschrieben und in natürlicher Umgebung fotografiert. - Bernhard Thalacker Verlag, Braunschweig. SARKADI Z. (1983): A Helvetia nemzetség összefoglaló ismertetése Henry Dissing és mások eredményei alapján. Mikol. Közlem., Clusiana 1983: SARNARI, M. (1998): Monografia illustrata del genere Russula in Europa. Tomo Primo. A. M. B. Fond., Centro Studi Micologici, Trento, 800 pp. ScEVOLA. R. (2004): Appunti su alcuni Cortinarius reperiti nella zona Pavese del Parco del Ticino. Riv. Micol. 47(3): SLEPE, K. (1999): Beiträge zur Kenntnis der Gattung Typhula Fr.: Typhula spathulata. Z. Mykol. 65(2): SILLER I. (1986): Nagygombák cönológiai vizsgálata erdőrezervátum és gazdasági bükkös állományban. - Mikol. Közlem., Clusiana 25(2-3): SILLER I. (1999): Ritka nagygombafajok a Kékes Észak erdőrezervátumban 1. Mikol. Közlem., Clusiana 38( 1-3): SILLER I. (2002): Buglossoporuspulvinus (Pers.) Donk újabb adata Magyarországon. - Mikol. Közlem., Clusiana 41(2-3): SILLER I. és DIMA B. (2005): A szalafői Őserdő erdőrezervátum nagygombáinak természetvédelmi értékelése. Program és absztrakt kötet. III. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia, november 3-6., Eger, p SILLER 1. és TÓBI GY. (1999): Az Abortiporus biennis (Bull. : Fr.) Sing. 30 év után ismét előkerült Magyarországon. - Mikol. Közlem., Clusiana 38( 1-3): SILLER I. és TURCSÁNYI G. (2003): New and rare macrofungi species of two forest reserves in Hungary. - Fritschiana 42: SILLER I., BRATEK Z. és ALBERT L. (2003): A Gyromitraparma (Breit, et Maas Geest.) Kotl. et Pouz., egy új tömlősgombafaj Magyarországról. Mikol. Közlem., Clusiana 42( 1 2): 3-6. SILLER I., TURCSÁNYI G MAGLÓCZKY ZS. és CZÁJLIK P. (2002): Lignicolous macrofungi of the Kékes North forest reserve in the Mátra mountains, Hungary. - Acta Microbiol. Immun. Hung. 49(2-3): SINGER, R. és HAUSKNECHT, A. (1990): Some interesting agarics from eastern Austria. - PI. Syst. 170: SUGNY, D. (2007): Amanita lepiotoides Barla 1885 f. lepiotoides récoltée dans le sud de la Franché- Comté. - Bull. Féd. Mycol. de l'est. 5: SUTARA, J.. MIKSIK, M. és JANDA, V. (2009): Hribovité houby: celed' Boletaceae a rody Gyrodon. Gyroporus, Boletinus a Suillus. - Academia, Praha, 296 pp. SZEMERE L. (1965): Die unterirdischen Pilze des Karpatenbeckens. - Akadémiai Kiadó, Budapest, 319 pp. SZEMERE L. (1968): A Bakony-hegység nagygombái. A Veszprém megy. múz. Közlem 7: Sz.EMERE L. (1970): Földalatti gombavilág. - Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. TAKACS B. és SILLER 1.(1980): A Bükk hegységi Ösbükkös gombái. - Mikol. Közlem., Clusiana 39(3): TENTORI. A. (1999): Su un ritrovamento di Discina parma. - Riv. Micol. 42(3): Evol. Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 21)10

121 Újabh adatok Magyarország gombavilágához IV I 119 TÓTH S. (1991): Mikroszkopikus gombák és tömlős gombák. - In: SIMON T. (szerk.): Baktérium-, alga-, gomba-, zuzmó- és mohahatározó. Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 213^102. TRECZKER K. és SZABÓ I. (2002): Farontó gombák a Ropolyi Erdőrezervátumban. - Mikol. Közlem., Clusiana 41(2-3): VASAS G. (1991): Adatok az Aggteleki Nemzeti Park Russula flórájához. - Mikol. Közlem., Clusiana 28(1-3): VASAS G. (2000): Contributions to the knowledge of the macrofungi of the forests along the Fekete- Körös, SE Hungary. - Studio bot. hung : VASAS G. és LOCSMÁNDI CS. (1995): The macroscopic fungi (Basidiomycetes) of Őrség, Western I íungary. Sav aria 22(2): VASAS G. és LOCSMÁNDI CS. (2009): The Basidiomycetes of the Aggtelek National Park. - In: PAPP B. (szerk.): Flora of the Aggtelek National Park, Cryptogams. Hungarian Natural History Museum, Budapest, pp VASS A. (1992): Az Őrség gyertyános-tölgyeseinek kalapos és nagygombái. - Savaria 20(2): VESTERHOLT, J. (2004): Danmarks svampe. - Nordisk Forlag A/S, Ktíbenhavn, 480 pp. ZAGYVA T. (1994): A Hygrophorus marzuolus (Fr.) Bres. csigagombafaj első magyarországi előfordulása. - Kanitzia 2: ZAGYVA T. (2000): Szubalpin gyepek mikológiái felmérése az Őrségi Tájvédelmi Körzetben. - Mikol. Közlem., Clusiana 39(1-2): ZECCHIN, G. (2000): Due rare Amanite in Friuli: Amanita friabilis e Amanita lepiotoides. Boll. GruppoMicol. G. Bres. 43(2): ZECCHIN, G. (2005a): II genere Thelephora in Friuli. - Riv. Micol. 48(2): ZECCHIN, G. (2005b): Le Thelephore dei boschi collinari misti di castagni e altre latifoglie. - Pari. funghi 13: ZUCCHERELLI, A. (1993): Ifunghi delle pinete delle zone mediterranee. Vol. I. - Longo editore, Ravenna, 384 pp. ZUCCHERELLI, A. (2006): /funghi delle pinete delle zone mediterranee. Vol I.ongo editore, Ravenna, 400 pp. Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 2010

122 o

123 Mikológiái Közlemények, Clusiana 49(1-2): (2010) TUDOMÁNYOS DOLGOZATOK RESEARCH ARTICLES TRÓPUSI GOMBÁK A BUDAPESTI ÁLLATKERTBEN LUKÁCS Zoltán 1, LOVAS János 2 és KÁRNYÁCZKI Csaba Budapest, Damjanich u. 54: z.lukacsgomba@fre .hu "1101 Budapest, Salgótarjáni u. 55. ' 1082 Budapest, Üllői út 54-56: szapanos@gmail.com Trópusi gombák a budapesti állatkertben. - Két Magyarországról korábban nem jelzett lemezesgomba első hazai megfigyeléseiről számolunk be dolgozatunkban. Az érdekességek a budapesti állatkert területéről kerültek elő. Egy trópusokon élő csiperkefaj, az Agaricus endoxanthus a Pálmaház humuszban gazdag közegéből, míg egy flilőkefaj, a Gymnopus Ittxurians először szabadból, mulccsal borított talajról, majd egy évvel később a Pálmaházból is előkerült. Ezek a fajok tropikus éghajlatú teriiletekről érkeztek kontinensünkre. Tropical fungi in the Budapest Zoo. - The first occurrences of two tropical macrofungi species were detected in the Budapest Zoo. Agaricus endoxanthus was found on humus rich soil in the Palm House. Gymnopus luxurians was discovered at first on soil covered by wood-chips outside, and one year later also inside the Palm House. These species came to our continent from tropical areas. Kulcsszavak: Agaricus, Gymnopus. trópusi gombák Key words: Agaricus, Gymnopus, tropical fungi BEVEZETÉS A Fővárosi Állat- és Növénykert Pálmaházában az igen jelentős páratartalom, az enyhe minimális hőmérséklet lehetőséget teremt egyes trópusi gombák megjelenésére. A téli hónapokban a hajnalok enyhék, a C napközben C-ra emelkedik a zárt térben. A pálmaházak, üvegházak humuszban gazdag talajának gombavilágának legfeltűnőbb képviselői elsősorban az apró termetű őzlábgombák (Leugoagaricus, Leucocoprinus, Lepiota, Melanophyllum). Hazai adatokról e csoportok elismert szakértőjének. Babos Margit tanulmányaiból tájékozódhatunk (BA- BOS 1985, 1989). Tizenegy taxon jelenlétét dokumentálta jeles kutatónk üvegházakból. Ám a cikkben szereplő Agaricus és Gymnopus leleteink meghatározásához más publikációk és további személyes levelezések voltak szükségesek. Agaricus endoxanthus Berk, et Broome 1871, J. Linn. Soc. Bot. 11: 548. Pileo e companulato plano-depresso, epidermide brunnea in squamas squamulasve rupta: stipite sursum attenuato fibroso-farcto, carne basis nitide flava: annulo cimplissimo, lamellis postice rotundatis atro-purpureis (no. 787, cum icone). On the ground. Peradeniya, Nov Ismeretlen - elég kellemetlen szagú, szürkésbarna, szürkésfekete kalapú és tönkü, fiatalon Leucocoprinus-Leucoagaricus jellegekkel rendelkező, csoportos megjelenésű - gombánkra PARRA és mtsai (2002) dolgozatában bukkantunk rá, melyben Mikológiái Közlemények, Clusiana 49(1-2), 2011) Magyar Mikológiái Társaság. Budapest

124 122 LUKÁCS Z., LOVAS J. és KÁRNYÁCZKI CS. több helyen is erősen sárguló egyedek fényképeit láthatjuk. A budapesti leleteknél a gomba felszíne fogásra, dörzsölésre nem sárgult, csak a húsban, a tönk bázisánál, aini megegyezett Marcus Wilhelm svájci állatkertben lelt gombáinak tulajdonságával (WILHELM 2006). A sárgulás hiányát jelezve Luis Alberto Parrának, ő az alábbiakat válaszolta: változó az elszíneződés, hisz az eredeti leírásból is hiányzik. Mint KERRIGAN és mtsai (2005) írják, ez a színváltozás és a negatív Schaffer-reakció, illetve a pozitív KOH-reakció jellegzetessége a Xanthodermatei (Singer) Wasser alszekciónak. PARRA és mtsai (2002) összegzéséből megtudhatjuk, hogy Sri Lankától (PHGLER 1986) Trinidadon át (HEINEMANN 1961), továbbá Kenya (PEGLER PEGLER és RAYNER 1969), Szingapúr, Malajzia (HEINEMANN 1980), Martinique (PEGLER 1983) mellett Brazíliában PEGLER (1997). valamint CARLA DE FREITAS és mtsai (2008) is kimutatták e gomba jelenlétét. Dél-Amerikából mások is jelezték ezt a PEGLER (1997) szerint pántropikus fajt: Venezuelából DENNIS (1973) és DELGADO és UR- DANETA (2002), illetve Argentínából WRIGHT és WRIGHT (2005). BOA (2004) munkájában a fogyasztható gombák között sorolja fel. A madridi mellett Európa több állatkertjéből ismertettek hasonmás gombákat, így a svájci WILHELM (2006, 2009) a zürichi Masoala-Halle, és a svéd J/EDERFELDT (2006) az észtországi Tallinn állatkertjének üvegházából jelezve, de az Agaricus ro- (alis nevet használva. Wilhelm először, a kalap tulajdonságai alapján egy provizórikus nevet is adott gombájának, A. nigrastrialum nom. prov. Majd az idevágó írások ismeretében az A. rotál is-1 nagy termetű, kompakt, húsos gombaként, míg az A. endoxanthus-l egy vékonyabb taxonként jellemezte, ám elképzelése szerint lehetnek szinonimok is. PETERSON és mtsai (2000) a kalapszínben is találtak eltéréseket; szürke, szürkésbarna, sötétbarna, fekete a Casuarina (kazuárfa) alól gyűjtött A. rotalis, míg a leírások szerint a másik faj kalapszíne rózsaszín, bíborlilás, barna, de a madridi gyűjtés megegyezett az A. rotalis színváltozataival ahogy a budapestieké is, kiegészülve a rózsaszínnel, mely a felszakadozott kalapbőrön, a világos részeken volt olykor megfi nyelhető. KERRIGAN és mtsai (2005) a kiilönbözoseuet molekuláris genetikai vizsgálatokra alapozták, hozzátéve, hogy szabad szemmel nem látni feltűnő eltéréseket. A holland Else C. Vellinga (személyes közlés) példányát egyik taxon alá sem tudta besorolni. Mi úgy gondoljuk a brit szerzők régebbi leírása jól illik gombáinkra, ezért a PARRA és mtsai (2002) által alkalmazott nevet használjuk. Anyagot küldtünk Spanyolországba és Franciaországba is genetikai vizsgálatokhoz, mely várhatóan a későbbiekben hoz eredményt. CALLAC és GUINBERTEAU (2005) foglalkoztak mélyrehatóan a Xanthodermatei szekcióval. Európában 4 fajnak (A. endoxanthus, A. parvitigrinus, A. pseudopratensis, A. xanthodermulus) kisebb a kalapmérete 5,5 cm-nél, az A. endoxanthus-ná\ a kalap hifáiban a vakuolumok bőven tartalmaznak sötétbarna pigmentet. WILHELM (2006) zürichi gombái karbolszagúak; a kalapbőrszerkezet Echinoderma-szcrű, sötétbarna intracelluláris pigmentáltság figyelhető meg; a spórák mérete: 5,2-5,5-6.5 x 2,7-3,5 pm; a keilocisztidáké 25 x 2 pm. Az A. rotalis észt anyagát J.EDERFELDT (2006) határozta meg, aki az interneten keresgélve, képek összehasonlítása alapján azonosította találatát egy hawaii gombával, ám anyagából szekvenálási eredmények még nem készültek. A Havvaii-szigeteki A. rotalis és Parra A. endoxanthus-a (spóramérete: (4.5-)4,8-5,2-6 x Mikol. Közlem.. Clusiana 49(1-2). 2010

125 Trópusi gombák a budapesti állatkertben ,15 3,6( 3,8) (im) közt its-szekvenciális eltérés van, de morfológiai differenciák még a mikroszkopikus jellegekben sem figyelhetők meg. KERRIGAN és mtsai (2005) filogenetikai vizsgálatai szerint az A. endoxanthus és az A. rotalis gyakorlatilag megkiilönbözhetetlen ( practically indistinguishable"). Előbbinél az ITS 1+2 szekvenciák 3-5 bázispárral különböznek, ITS-polimorfizmusa 559, míg a Hawaii-szigetekről származó A. rotalis anyagé 145. Érdekes, hogy ez utóbbi gomba nemcsak Európa felé vette hódító útját, hiszen Nyugat-Ausztráliából BOIJGHER (2007) nem is olyan régen jelezte először. GAI.I.I (2007) a Funghi & Natura oldalán egy másik hasonmás, az A. silvipluvialis Pegler felvételét közli, ám ez a faj nem a Xanthodermatei szekcióba tartozik. Hazai észlelések, megfigyelések a budapesti állatkertben: , , , , , , , , , , , , A vizsgált anyag (herb. LZ ) spóramérete: 4,32-5,40 x ,24 im. Gymnopus luxurians (Peck) Murrill 1916, N. Amer. FI. (New York) 9(5): 362. Collybia luxurians Peek Bull. Torrey bot. Club 24: 141. Pileus thin, convex or subcainpanulale. often irregular from its mode of growth, obtuse or umbonate, glabrous, moist, brown; lamellae narrow, close, whitish; stems caespitose, equal, flexuous, hollow, brown, thinly clothed above with a minute grayish pulverulent viltosity which is often more dense and tomentose toward the base; spores elliptical in. long, broad. Pileus 2-4 in. broad; stem 3-4 in. long, 2 3 lines thick. Under brush heaps. Auburn, Alabama. July. Underwood. Kalap 4-6 cm, vörösbarna, rozsdabarna, csupasz, lemezéle nagyon sűrűn cakkozott. a hasadtlemezü gombához (Schizophyllum commune) hasonlóan kettős élű is lehet, tönk 6-10 x cin világosbarna, szőrös felszínű, olykor csavarodott, hús fehéres, íze és szaga kissé savanykás, nem kellemetlen. Spórákat egyik példányban sem találtunk. ANTONÍN és HERINK (2000) szintén találkoztak dupla lemezélű változatokkal európai, amerikai és afrikai gyűjtésekben, amit ANTONÍN és SKUBLA (2000) fényképpel illusztrált is július 24-én a budapesti állatkert egyik sétálóútja mellett leszórt mulcson hozott termőtesteket - egy a habitusa, a kalap színe, alak ja, mérete és a tönk szőrössége miatt Gymnopus (Collybia) hariolorum-ra emlékeztető csoportos megjelenésű robosztus fülőkefaj, ám hiányzott az arra jellemző rothadt káposztaszag, és a mikrojellegekben (kalapbőrszerkezet, cisztidák) is eltérések mutatkoztak. BON (1999) határozójából sikerült azonosítani ezt a fajt, a Gymnopus luxurians-i, mely Észak-Amerika keleti részén gyakori (DESJARDIN és mtsai 1999), és Alabamából írt le PECK (1897). Többek között BESSETTE és mtsai (1997), illetve HEMMES és DESJARDIN (2002) könyveiben is szép felvételeket találhatunk gombánkról. HALLING (1997) és DESJARDIN és mtsai (1999) ezen felül a mikro jegyeket is illusztrálja. A következő évben, mindössze néhány száz méterrel arrébb, a Pálmaházban is megtapasztalhattuk jelenlétét. Kontinensünkön a 90-es években figyeltek fel ennek a gombának a terjedésére. NÜORDELOOS 1987-es első európai (Hollandia) jelzését, melyet ARNOLDS és mtsai (1999) dolgozata foglal magában, sorra követték más Mikol Közlem. Clusiana 49(1-2), 2010

126 124 I.IJKÁCS Z., LOVAS J. és KARNYÁCZKI CS. országok kutatóinak publikációi. így Franciaországból BON és MASSART (1996), PERicoucHE és DURAND (1999), LAURENT (2000), CAVET (2004), ARMADA (2008), CUGNOT (2008), Olaszországból HAUSKNECHT és ZUCCHERELLI (1998). ZOVA- DELLI (1999), CONTU és LA ROCCA (1999), ZUCCHERELLI (2006), Csehországból ANTONÍN és NOORDELOOS (1997), ANTONÍN és HERINK (2000), Németországhói MONTAG és mtsai (1999), Spanyolországból ROCABRUNA és TABARÉS (2001), Svájcból RLVA (2000), Ausztriából PIDLICH-AIGNER és HAUSKNECHT (2001), illetve Afrikából Benin területéről ANTONÍN és HERINK (2000). Jacques Guinberteau (személyes közlés) szerint ez egy inváziós faj. Terjedését szemlélteti az 1. táblázat. 1. táblázat. A Gymnopus luxurians felbukkanási adatai Európából. Table 1. Occurrence data of Gymnopus luxurians in Europe. Időpont Város (ország) Helv február Prága (Csehország) üvegházban április és július l.iberec (Csehország) üvegházban május Limburg (Hollandia) szabadban október Claoucy (Franciaország) szabadban augusztus Nijverdal (1 loliandia) szabadban április Ciraz (Ausztria) üvegházban június Barres (Franciaország) arborétumból, szabadban augusztus Schmelz (Németország) szabadban július Beride (Svájc) szabadban július Budapest (Magyarország) szabadban július Budapest (Magyarország) üvegházban december Budapest (Magyarország) üvegházban 2. táblázat A Gymnopus luxurians publikált élőhelyi vonatkozásai néhány spóraadattal. Table 2. Habitat and substrate conditions of Gymnopus luxurians. Pu hlikáció Szubsztrátum Előhelv Spóramcret (,uni) ANTONÍN és llt-rink (2000) fakérgen. faforgácson, szabadban, (8.0 ) ,5 (-13) x holt üvegházban ágdarabok, fadarabok között talajon BON és MASSART (I996) CAVET (2004) komposzton komposzton (6.5 )7 8.5(-IO) x 4.5 5( 5,5) CONTU és LA ROCCA (1999) DESJARDIN és mtsai (I996) H ALLING (1997) Kuo (2007) LAURENT (2000) MONTAG és mtsai (1999) NOORDELOOS (1995) PERICOUCHE és DURAND (1999) ZOVADELLI (1999) Jelen munka (budapesti állatkert) Jelen munka (budapesti állatkert. Pálmaház) Mikol. Közlem.. Clusiana -19(1-2), 2010 fahulladékon. faforgácson mulcson mulcson mulcson komposzton mulcson humuszos talajon erdőben, talajon ('cisaurinct, Samanea parkokban parkokban fagyai, fenyő, nyár alatt, faforgácson parkokban, kertben szabadban üveaházban (7,7 )8,0-10 x 4,2 5.0( 5,4) átlagosan ^ ( 10.2)' x ( 5.6) x 3-5, ,5 (-9) x x x 4,5-5.5 éretlen anyag éretlen anvae

127 Trópusi gombák a budapesti állatkertben 125 Az élőhelyi vonatkozásokat (továbbá néhány spóraadatot) a 2. táblázat összegzi. A szabadban inkább a melegebb francia és olasz területeket, míg a hűvösebb éghajlatú Ausztriában és Csehországban üvegházi helyszíneket sorol felbukkanásaként ANTONÍN és HER INK (2000), köztük említve közép-európai régiónk eddigi legrégebbi os adatát, ami akkoriban Gymnopus (Collybiá) dryophilus forma pileo pallide carneo"' néven került herbáriumba. Talán a felmelegedést is jelzi, hogy az utóbbi években Németországból is a szabadból kerül elő, ahogy MONTAG és mtsai (1999) írják. BATTISTIN (2009) dolgozatában a szárítmány kalapjának felszínén mutatja be a KOH, NaOH, HN0 3. Tl 4 0 3, HCl, NH 3, AgN0 3 reagensek makrokémiai színreakcióit, mely lehetőséget ad régi gyűjtemények revideálására. Megjegyzés: A Fővárosi Állat- és Növénykert az Oázis kertészettől szerzi be a Pálmaházban található növényeket, a SOLINOVA-talaj tőzeget, agyagot, adalékanyagokat és tápanyagot tartalmazó földkeverékből áll (ph = 5,5-6,0: sótartalom 0.9 g/l; N: 140 mg/l; P : 160 mg/l; K,0: 180 mg/l). * * * Köszönetnyilvánítás Hálánkat fejezzük ki Karin Montag asszonynak. Albert Pericotiche, Jacques Guinberteau, Markus Wilhelm és Luis Parra uraknak a dolgozatunkhoz nyújtott segítségükért. Acknowledgements We express our thanks to Mrs Karin Montag, Mr Albert Pericouche, Prof. Jacques Guinberteau, Mr Markus Wilhelm és Mr Luis Parra for their help. IRODALOMJEGYZÉK ANTONÍN, V. és HERINK, J. (2000): Notes on the variability of Gymnopus luxurians (Tricholomataceae).-Czech Mycol. 52: (1999). ANTONIN. V. és NOORDELOOS, M. E. (1997): A monograph of Marasmius, Collyhia and related genera in Europe Part 2: Collybia. Gymnopus. Rhodocollybia, Crinipellis, Chaetocalathus, and additions to Marasmiellus. Libri botanici 17. II IW-Verlag, Eching. 256 pp. ANTONÍN, V. és SKUBI.A. P. (2000): Interesting macromvcetes in the C zech and Slovak Republics. Fungi non delineati 11. Libreria Mykoflora, Alassio. 46 pp. ARMADA, F. (2008): Quelques espéces rares ou interessantes récoltées en 2006 (2 E partié). - Bull. Mycol. Bot. Dauph.-Sav. 188: ARNOLDS. F... KUYPER. TH. W. és NOORDELOOS, M. E. (szerk.) (1999): Overzicht van depaddestoelen in Nederland. Tvveede ongewijzigde herdruk. Nederlandse Mveologische Vereniging. Wijster. 880 pp. BABOS M. (1985): Studies on Hungarian Lepiota s. I. species. 6. Glasshouse species. - Agarica 6( 12): BABOS M. (1989): Magyarország kalaposgombáinak (Agaricales s. I.) jegyzéke I. - Mikol. Clusiana 28( 1-3): Közlem.. BATTISTIN, E. (2009): Nuove reazioni macrochimiche in Gymnopus luxurious. - Riv Micol. 52(1): BESSETTE. A. E.. BESSET I E, A. R. és FISCHER. D. W. (1997): Mushrooms of Northeastern North America. Syracuse University Press. Syracuse, 582 pp. BOA. E. (2004): Wild edible fungi. A global overview of their use and importance to people. - Nonwood forest products 17. FAO, Rome. BON. M. (1999): Flore Mycologicpte iri.urope 5. Les cotlybio-marasmioides et ressemblants. Doe. Mycol., Mém. hors sér. 5. Lille. 171 pp. Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2). 2010

128 126 LUKÁCS Z.. LOVAS J. és KÁRNYÁCZKI CS. BON, M. és MASSART, F. (1996): Deux espéces americaines decouvertes dans le Sud-Ouest de la France. - Doc. Mycol. 26( 103): BOUCHER, N. L. (2007): The Hawaiian fungus Agaricus rotalis in Australia. - Western Australian Naturalist. - Bibliogr. Details 25(4): CALLAC. P. és GUINBERTEAU, J. (2005): Morphological and molecular characterization of two novel species of Agaricus section Xanthodermatei. Mycologia 97(2): CARLA DE FREITAS. M.. TESSAROLO. G. és DOS SANTOS. S. O. (2008): Diversidade defungos macroscopicos da..reser\>a ecologica " do campus da L'EG, Anápolis. Goiás /. Agaricales. IV Seminário de Iniciafäo Científica. CAVET. J. (2004): Journée des espéces rares ou interessantes La Molte-Servolex 31 Janvier 2004 (2 e partié). - Bull. Mycol. Bot. Dauph.-Sav. 175: CoNTU, M. és LA ROCCA, S. (1999): Funghi della zona mediterranea insulare italiana. - Fungi non delineati 9. Libreria Mykoflora, Alassio, 48 pp. CUGNOT, J. (2008): Deux réeoltes insoliles: Gymnopus luxurians (Peck) Murrili. Clitocybe rufoalutacea Metrod ex Bon. - Féd. Mycol. de l'est 6: DEI.GADO, A. E. és URDANETA, L. M. (2002): Hongos Basidiomycota, orden Agaricales, en cineo nuinicipios del estado Zulia, Venezuela. - Rev. Facult. Agron. 19: DENNIS. R. W. G. (1973): Fungus flora of Venezuela and adjacent countries. - Kew Bulletin Additional Series 3. Royal Botanic Gardens. Kew. 531 pp. DESJARDIN, D. F... HALLING, R. E. és HEMMES. D. E. (1999): Agaricales of the Hawaiian Islands. 5. The genera Rhodocollybia and Gymnopus. - Mycologia 91: DESJARDIN, D. E., HEMMES. D. F.. és WONG. G. J. (1996): Agaricales of the Hawaiian Islands. - www. my cena/s fu.ed u. GALLI, R. (2007): Funghi & Natura delle Seychelles. - Funghi Ú Natura 4(22): 44. HALLING, R. E. (1997): A revision of Collybia s. I. in the Northeastern United Stales and adjacent Canada. - HAUSKNECHT. A. és ZUCCHERELLI, A. (1998): Ritrovamenti 5 parte: diverse Agaricales, nuovi reperti e aggiunte a gruppi giä traltari e altri. - Boll. Gruppo Micoi Bresadola 41(2): HEINEMANN, P. (1961): Agarici Austro-Americanici: I Agaricus of Trinidad. - Kew Bull. 15: l leinemann. P. (1980): Les genres Agaricus et Micropsalliota en Malaise et en Indonésie. - Bull. Jard. Bot. Belg. 50: HEMMES, D. E. és DESJARDIN. I). E. (2002): Mushrooms of Hawai i. An identification guide. - Ten Speed Press, Berkeley, Toronto. J/EDERFELDT. K. (2006): Längt hemifrán (Agaricus rotalis). -Svensk Mykol. Tidskr. 27(2): KERRIGAN. R. W.. CALLAC. P.. GUINBERTEAU. J.. CHALLEN, M. P. és PARRA, L. A. (2005): Agaricus section Xanthodermatei: a phvlogenetic reconstruction with commentary on taxa. - Mycologia 97(6): Kuo. M. (2007): Gymnopus luxurians. - LAURENT. P. (2000): Réeoltes alsaciennes de Gymnopus luxurians (Peck) Murrill.-Soc. Myco!. Strasb. 78: MONTAG, K.. MÜNZMAY. T. és SAAR, G. (1999): Der Üppige Riibling Gymnopus (Collybia) luxurians (Peck) Murrill ist gut in Deutschland angekommen. - Der Tintling 17: 9. NOORDELOOS. M. E. (1995): Collybia (Fr.) Staude. - In: BAS. C.. KUYPER. TU. W.. NOORDELOOS. M. E. és VELLINGA. E. C. (szerk.): Flora Agarieina Neerlandica 3. A. A. Balkema. Rotterdam, pp PARRA, L. A.. VILLAREAL, M. és ESTEVE-RAVENTÓS, F. (2002): Agaricus endoxanthus una specie tropicale trovata in Spagna. - Riv. Micol. 45(3): PECK. C. H. (1897): New species of fungi. - Bull. Torrey Bot. Club 24: PEGI.F.R, D. N. (1977): Preliminary agaric flora of East A frica. - Kew Bulletin Additional Series 6. Royal Botanic Gardens. Kew. 615 pp. PEGLER, D. N. (1983): Agaric flora of the Lesser Antilles. - Kew Bulletin Additional Series 9. Royal Botanic Gardens. Kew. 668 pp. PEGLER, D. N. (1986): Agaric flora of Sri Lanka. - Kew Bulletin Additional Series 12. Royal Botanic Gardens. Kew. 59 pp. Mikol. Köziem.. Clusiana 49(1-2). 20K)

129 Trópusi gombák u budapesti állatkertben 127 PEGLER, D. N. (1997): The agarics oj'säo Paulo. An account of the agaricoid fungi (Holobasidiomycetes) of Säo Paulo State. Brazil. - Royal Botanic Gardens. Kew, 67 pp. PEGLER, D. N. és RAYNER. R. W. (1969): A contribution to the agaric flora of Kenya. - Kew Bull. 23: PERICOUCHE, A. és DURAND. R. (1999): Collybia luxurians Peck, nouvelle récolte fran<;aise dans le Loiret. - Bull. Soc. Mycol. Fr 115(1): PETERSON. K. R.. DESJARDIN. D. E. és HEMMES. D. E. (2000): Agaricales of the Hawaiian Islands. 6. Agaricaceae I. Agariceae: Agaricus and Melanophyllum. Sydowia 52: PIDLICH-AIGNER. II. és HAUSKNECHT, A. (2001): Grosspilze in den Gewächshäusern des Botanischen Gartens der Universität Graz. - Osten-. Z. Pilzk. 10: RIVA, A. (2000): Collybia luxurians Peck. Prima segnalazione per la cartografia Svizzera. - Schweiz. Z. Pilzk. 2000(4): ROCABRUNA, A. és TABARÉS, M. (2001): Aportación a la flora micológica de la comarca del Maresme, III. Nuevos datos para la flora litoral catalana. - Rev. Catal. Micol. 23: WILHELM, M. (2006): Pilzarten der Masoala-Halle des Zoo Zürich. Agaricus rotalis. - Schweiz. Z. Pilzk. 2006(5): WILHELM. M. (2009): Die Pilze der Masoala-Halle des Zoo Zürich. Teil 1.-Der Tintling 59: WRIGHT, J. E. és WRIGHT. A. M. B. (2005): Check-list of the mycobiota of Iguazú National Park (Misiones, Argentina). - Bol. Soc. Arg. Bot. 40( 1-2): 23^14. ZoVADELLI, C. (1999): Collybia luxurians Peck. - Boll. Circ. Mic.,.G. Carini" 37: 13. ZUCCHERELLI, A. (2006): Funghi delle pinete delle zone mediterranee 2. - Longo editoré Ravenna, Italy. 397 pp. Mikol. Köziem.. Clusiana 49(1-2). 2010

130 KEDVES MAGYAR GOMBÁSZ OLVASÓ! 2011-től évente csak kettő Magyar Gombász szám fog megjelenni (tavaszszal. illetve ősszel), melyekre átutalással lehet előfizetni a Magyar Mikológiái Társaság számlaszámára ( ), vagy kérésére csekket küldünk. Egy újság ára a postaköltséggel együtt változatlanul 500 Ft. Tehát az éves előfizetés ára re összesen Ft. Az előző években megjelent számok megvásárlására is lehetősége van, egy szám ára kedvezményesen 350 Ft + postaköltség. Érdeklődni és csekket kérni dr. Vasas Gizellánál, az MMT vezetőségi tagjánál a telefonszámon, illetve a take(á),t-online.hu címen lehet.

131 Mikológiái Közlemények, Clusiana 49(1-2): (2010) TUDOMÁNYOS DOLGOZA TOK RESEARCH ARTICLES TÁJIDEGEN EKTOMIKORRHIZA-KÉPZŐ GOMBÁK A FÜLÖPHÁZI HOMOKPUSZTAGYEPBEN SERESS Diána és KOVÁCS M. Gábor Eötvös Loránd Tudományegyetem. Biológiai Intézet, Növényszervezettani Tanszék Budapest. Pázmány Péter sétány l/c: seressdia@gmail.com Tájidegen ektomikorrhiza-képző gombák a fülöpházi homokpusztagyepben. Jelen munkában a Fülöpháza (Kiskunsági Nemzeti Park) mellett található ültetett fenyőerdő és innen a homokpusztagyepbe betörő fenyőegyedek ektomikorrhiza-képző gombáit vizsgáltuk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy vannak-e a területen tájidegen, a fenyővel ektomikorrhizakapcsolatban élő gombafajok. Részletesen jellemeztük az ún. suilloid gombák által képzett ektomikorrhizákra hasonlító mikorrhizák morfológiáját és anatómiáját, majd molekuláris taxonómiai módszerekkel azonosítottuk az azokat képző gombákat. A molekuláris taxonómiai azonosítás során a sejtmagi riboszómális DNS ITS-régióját amplifikáltuk és szekvenáltuk. A területen egyértelműen sikerült kimutatni a Rhizopogon és a Suillus nemzetségekbe tartozó tájidegen gombafajok jelenlétét, melyek specifikusan fenyők ektomikorrhiza-partnerei. Ezek ektomikorrhizáit rendszeresen megtaláltuk a homokpusztagyepbe betörő fenyőegyedek gyökerein is. Mindkét gombanemzetség a fokozottan védett homokpusztagyepben egyértelműen tájidegennek tekinthető, jelenlétük kizárólag a betelepített fenyőknek tulajdonítható. Arról nincsenek ismereteink, hogy milyen mértékben befolyásolják ezek a gombák a homokpusztagyep őshonos ektomikorrhiza-képző gombaközösségét és a talaj (mikro)biótáját. Alien ectomycorrhiza! fungi in a semiarid sandy grassland area near Fiilöpháza (Great Hungarian Plain). - In the present investigation the ectomycorrhizal (ECM) fungi of the planted Pinus nigra-pinus sylvestris forest near Fülöpháza and the ECM of pine trees invading the grassland were studied. Our main aim was to explore the presence of any alien fungi connected with the pine trees introduced into this area. The morphological-anatomical characterisation and the molecular taxonomic analysis of the suilloid-like ECM were carried out using appropriate methods. In the course of the molecular taxonomic identification of the ECM the ITS region of the nrdna was amplified and sequenced. Both the sporocarps and the ECM of the members of the pine-specific genera Rhizopogon and Suillus were detected in the area. These species are absolutely alien fungi in this strictly protected semiarid grassland area. We found the ECM of these fungi on the roots of pine trees invading the grassland as well as in the forest. We have no information how these fungi effect and influence the indigenous ECM fungal and microbial community of the grassland. Kulcsszavak: ektomikorrhiza, Pinus nigra. P. sylvestris, Rhizopogon, suilloid, Suillus, tájidegen gomba Key words: alien fungi, ectomycorrhiza, Pinus nigra, P. sylvestris, Rhizopogon, suilloid, Suillus BEVEZETÉS A 19. század vége óta folynak olyan mesterséges erdőtelepítések, amelyek során feketefenyőt (Pinus nigra) és erdeifenyőt (Pinus sylvestris) ültetnek Magyarország különböző területeire (TAMÁS 2003). Kezdetben a telepítések célja a Duna-Tisza Mikológiái Közlemények. Clusiana 49(1 2) Magyar Mikológiái Társaság. Budapest

132 130 SERESS D. és KOVÁCS M. ü. közi futóhomok megkötése, illetve a talajerózió megakadályozása volt. Később, a II. világháború után az ipari hasznosítás céljából is történtek telepítések főleg dolomit- és mészkőkopárokra (TAMÁS 2003). Az erdeifenyő hazánkban az ország egyes nyugati részeiben (Őrség, Göcsej, Kőszegi-hegység) őshonos (JÁRÓ 1962). Egyesek szerint a Zalai-dombság, Belső-Somogy, Zselic és Fenyőfő környékén is vannak természetes állományai (JÁRÓ 1962, REUTER 1962), bár erről is sok vita folyt (FEKETE és BEATTNY 1913, JÁRÓ 1962, REUTER 1962, ROTH 1935). A feketefenyő őshonos elterjedési területe Kis-Ázsia és Délkelet-Európa. Hazánkhoz legközelebb a Déli-Kárpátokban az Al-Duna mentén, a Domogled-hegységben, a Szinice melletti területen és Herkulesfürdő környékén vannak ennek a fafajnak természetes állományai (ROTH 1935). A Pinns fajok obligát ektomikorrhizás növények. Gyökereik szőrözöttsége és elágazási rendszere gyengén fejlett, gombapartnerük nélkül nem tudják felvenni a szükséges vizet és tápanyagokat (SMITH és READ 2008). Hazánkban többen vizsgálták a két fenyőfaj ektomikorrhiza-partnereit mind ültetvények, csemetekertek kapcsán (SZÁNTÓ 1995«, B, 1996, 1997), mind terepi mintavételek során (JAKUCS és mtsai 1998, SOMOGYI 2003), valamint inokulációs kísérletekben is (BENCZE és KISS 1960, BOKOR 1959). Vannak olyan gombafajok, amelyek a Pinus fajok gyakori és egyben specifikus ektomikorrhiza-partnerei. Ilyen gombák az egymással közeli rokonságban álló Rhizopogon (istrángos-álpöfeteg) és a Suillus (gyűrűstinórú) nemzetségekbe tartozó fajok (DAHLBERG és FINLAY 1999, MOLINA és mtsai 1999). Ezek a gombák eredetileg csak az északi féltekén honosak, de több fajukat növénypartnereikkel együtt a déli félteke egyes részeire is behurcolták, elterjedési területük fokozatosan nő (MO- LINA és mtsai 1999). A Rhizopogon vulgaris var. intermedius feketefenyővel képzett ektomikorrhizájának részletes anatómiáját magyarországi gyűjtésből írták le (JAKUCS és mtsai 1998). A Rhizopogon roseolus, R. luteolus és R. rubescens gombák ektomikorrhizáját több más fenyő mellett erdeifenyőről is leírták (FONTANA és CENTRELLA 1967, RAIDL és AGERER 1998, ULIL 1988a). A Suillus granulatus ektomikorrhizáját Pinus densiflora fenyőről írták le (YAMADA és mtsai 2001), a Suillus collinitus-ét pedig a Pinus sylvestris fenyőfajról (UHL 1988/J). A Fülöpháza melletti homokterület egy jellegzetes kiskunsági homokpusztagyep, mely Magyarország botanikai szempontból egyik legintenzívebben kutatott élőhelye. A területen mikorrhizákra irányuló kutatások is folytak. Mikorrhizáltsági státuszvizsgálat során 89 növényfajt tanulmányoztak a területen (KOVÁCS és SZIGETVÁRI 2002). Az ékes napvirág (Helianthemum ovatum) ektomikorrhiza-partnereként írták le az aszkuszos gomba által képzett, még azonosítatlan Jlelianthemirhiza hirsuta"-1 (KOVÁCS és JAKUCS 2001) és,.jlelianthemirhiza latihypha"-t (KOVÁCS 2002). A naprózsa (Fumana procumbens) az Inocybe heimii (MAGYAR és mtsai 1999) és a Hebeloma ammophilum (JAKUCS és mtsai 1999) gombafajokkal képzett ektomikorrhizáit szintén a fülöpházi területről írták le. A Fülöpháza melletti homokpusztagyepet egy ültetett fenyőerdő (Pinus nigra- Pinus sylvestris) határolja. A fenyőket éve telepítették a területre, nem számoltak azonban a fenyők agresszív betörésével a fokozottan védett gyepbe (TAMÁS Mikol. Közlem, Clusiana 49(1-2), 2010

133 Tájidegen cktomikorrhiza-kcpző gombák a lulöpházi homokpusztagyephen ). A területen korábban már történt fenyőektomikorrhiza-vizsgálat, melynek során hat ektomikorrhiza-morfotípust különítettek el, ebből kettő morfotípus gombapartnerét sikerült molekuláris taxonómiai módszerekkel azonosítani, ezek a Cenococcum geophilum és a Thelephora terrestris fajok voltak (SOMOGYI 2003). Egy hosszabb távú vizsgálatban a telepített erdőben lévő és a gyepbe betörő fenyők ektomikorrhiza-képző gombáinak összehasonlítását -végezzük. Ezen munka során több esetben találtunk olyan ektomikorrhizákat a gyepbe betörő fenyők gyökerein is, melyek morfológiailag hasonlóak voltak a korábban leírt Rhizopogon és Suillus fajok ektomikorrhizáihoz (AGERER , AGERER és mtsai , JAKUCS és mtsai 1998, TORRES és HONRUBIA 1994). Célul tűztük ki ezeknek az ektomikorrhizáknak a részletes vizsgálatát, hogy eldönthessük, valóban ezeket a kizárólag fenyőket kolonizáló ektomikorrhiza-képző gombákat találtuk-e meg. ANYAG ÉS MÓDSZER Mintavétel Mintavételi területünk a Kiskunsági Nemzeti Park kezelésébe tartozó. Fülöpháza melletti homokterületen volt. A terület részletes jellemzése korábbi munkákban megtörtént (KOVÁCS 2002, KOVÁCS és SZIGETVÁRI 2002, KOVÁCS-LÁNG és mtsai 2000, VÁRAI.I.YAI 1993). A gyökérmintákat a telepített fenyőerdőből és a szomszédos homokpusztagyepbe betörő fenyőegyedek alól gyűjtöttük október és július között. A betörő fenyők törzsétől számított 0,5-1 méteres körzetben különböző mélységben fenyőgyökereket gyűjtöttünk, míg az erdei minták esetében a talajból 15 cm x 15 cm-es kockákat vágtunk éles bárd segítségével. A gyepbe betörő fenyők eltérő fekvésű oldalai között feltételezhető talaj- és talajbióta-különbségek okozta torzulások kiküszöböléséhez egy mintavételkor minden fenyőegyed esetében több oldalról vettük a mintákat, melyeket aztán együttesen kezeltünk. A talajmintákat nejlonzacskóba helyezve szállítottuk laboratóriumba, ahol feldolgozásukig 4 C-on tároltuk. Morfológiai vizsgálatok A talajmintákat legfeljebb 4 nap tárolás után csapvízben kiáztattuk, a gyökereket víz alatt csipesszel szétbontottuk, és ecsettel megtisztítottuk. Sztereómikroszkóp (Nikon SMZ 1000) segítségével morfológiai alapon típusokat különítettünk el, az egyes morfotípusokat lefotóztuk (Q-Imaging digitális kamera), és a további vizsgálatokhoz mindegyik típusból néhány ektomikorrhiza-véget 70%-os etanolban fixáltunk. Részletes ektomikorrhiza-leírásaink Agerer módszereit és nevezéktanát követik (AGERER 1991, JAKUCS 1996). Jellemeztük az ektom ikorrh izák elágazási típusát, a gyökérvégek alakját, a gombaköpeny felszínét, a rhizomorfákat, és megállapítottuk az ektomikorrhizák színét. Milliméterpapír segítségével lemértük az ektomikorrhizák hosszát, valamint az el nem ágazó végek hosszát és átmérőjét. Sztereóm ikroszkóp alatt az ektomikorrhizákat bonctű segítségével megnyúzva" köpenypreparátumokai készítettünk. A köpenydarabokat tárgylemezen, 24 x 32 Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 2010

134 132 SERESS D. és KOVÁCS M. ü. mm-es fedőlemezzel PVLG-ben (poli-vinil-alkohol-tejsav-glicerol) fedtük le, majd fénymikroszkóppal (Olympus BX51), Nomarski-féle optikát (DIC) használva vizsgáltuk. A köpenypreparátumok szerkezetét a fénymikroszkópra szerelt Olympus digitális kamerával dokumentáltuk. Molekuláris taxonómiai vizsgálatok A molekuláris taxonómiai vizsgálatok során a 70%-os etanolban fixált mikorrhizákból és termőtestekböl izoláltunk teljes genomiális DNS-t EZNA Fungal DNA Mini Kit segítségével (OMEGA Bio-Tek) a cég protokollját követve, egy kisebb módosítással: a minták homogenizálása az FGl" pufferben történt. Polimeráz láncreakcióval (PCR) felszaporítottuk a sejtmagi riboszómális RNS gén (nrdns) 5.8S rrns gént is magába foglaló ún. ITS-régióját az ITS IF és ITS4 primerpárral (GARDES és BRUNS 1993, WHITE és mtsai 1990). Ä PCR-hez BIOMET- RA TGradient PCR-készüléket használtunk a következő programmal: 5 perc denaturáció 94 C-on, ezután 35 cikluson keresztül 30 másodperc denaturáció 94 C-on, 30 másodperc annealing (primer kötés) 52 C-on, 90 másodperc extenzió (lánchosszabbítás) 72 C-on. A ciklusok után 10 perc végső lánchosszabbítás következett 72 C-on. A PCR-készülék fűtési-hűtési sebességét 1,5 C/s-re állítottuk. A PCR-termékeket etídium-bromidot tartalmazó 1,5%-os agaróz gélen TBE-pufferben futtattuk (BioRad Mini Sub Cell GT), és a géleket UV-átvilágítással, BioRad géldokumentációs rendszerrel ellenőriztük. Sikeres amplifikáció esetén a megfelelő méretű PCR-termékeket Viogene PCR terméktisztító kittel (PCR-M im Clean Up System, Viogene, USA) tisztítottuk a cég protokollját követve. A tisztított terméket 1,5%-os agaróz gélen futtattuk meg. A szekvenálási reakcióhoz az ABI 3.1 BigDye (Applied Biosystem) kitet használtuk a gyártó utasításait követve, az amplifikációhoz használt primereket alkalmazva. A minták futtatását az MTA SzBK szekvenáló laborjában végezték ABI 3100 (Applied Biosystem) készülékeken. A szekvenciák kromatogramjait Staden-programcsomag segítségével ellenőriztük (STADEN és mtsai 2000). A szekvenciákat az NCBI BLASTN (ALTSCHUL és mtsai 1990) kereséssel ( vetettük össze a nyilvános adatbázisokban elhelyezett szekvenciákkal. EREDMÉNYEK A homokpusztagyepben talált ektomikorrhizák közül három morfotípus a tájidegen Rhizopogon és Suillus fajokra jellemző koralloid elágazásrendszerrel (1A, C. ábra) és világos, fehéres-rózsaszínes köpenyszínnel rendelkezett. A mikorrhizák felszíne gyapjas, melyekbe nagyszámú homokszemcse tapad, sokszor szinte teljesen elfedve a gyökérvégeket. Az el nem ágazó végek hossza 0,9-1,2 mm, átmérőjük 0,4 0,5 mm. A fő ágak átmérője 0,5-0,6 mm. A fent említett három morfotípus köpenye plektenchimatikus szerkezetet mutat. A hifák lefutása szabálytalan, nincs jellegzetes mintázat, a hifák olykor zselatinszerű rétegbe ágyazódnak (1B, D. ábra). Ez a köpenyszerkezet az Agerer-féle eredeti besorolásban a B vagy C típusú gomba- Mikol. Közlem, Clusiana 49(1-2), 2010

135 Tájidegen cktomikorrhiza-kcpző gombák a lulöpházi homokpusztagyephen 13 1 köpenyeknek felel meg (AGERER 1991, JAKUCS 1996). Gyakran találtunk rhizomorfákat, melyek az erősen differenciált, ún. boletoid rhizomorfatípusba tartoznak (AGE- RER és IOSIFIDOU 2004). A rhizomorfák (1B. ábra) sokszor jól láthatóan kapcsolódnak a gombaköpenyhez, elágazóak, hifáik csak ritkán csatosak, színük a köpenyhez hasonló, világos. Kiágazó hifák nagy számban találhatók mind a köpeny, mind a rhizomorfák felületén, főleg a fiatal ektomikorrhizákon. 1. ábra. A Rhizopogon roseolus és a Suillus collinitus ektomikorrhizái és gombaköpenye. A = R. roseolus ektomikorrhiza (mérce = 1 mm); B = R. roseolus gombaköpeny- és rhizomorfa-szerkezete (mérce = 10 pm); C = S. collinitus ektomikorrhiza (mérce = 1 mm); D = S. collinitus gombaköpeny-szerkezete (mérce = 10 pm). Fig. 1. Ectomycorrhizae and fungal mantles of Rhizopogon roseolus and Suillus collinitus. A = R. roseolus ectomycorrhizae (scale bar = 1 mm); B = Fungal mantle and rhizomorpha of R. roseolus (scale bar = 10 pm); C = S. collinitus ectomycorrhizae (scale bar = 1 mm); D = Fungal mantle of S. collinitus (scale bar = 10 pm). A három morfotípust képző gomba molekuláris taxonómiai vizsgálata során az ITS-szakaszokat nyilvános adatbázisokkal összevetve az egyik morfotípus a Rhizopogon roseolus fajjal mutatott egyértelmű szekvenciabeli hasonlóságot. A másik két ektomikorrhiza-morfotípust csak nemzetségszinten sikerült azonosítani, az egyik Rhizopogon fajnak, a másik Suillus fajnak bizonyult (a szekvenciák további vizsgálatok után a GenBank-ba kerülnek elhelyezésre). A Suillus collinitus és a 5". granulatus termőtesteit a munkánk során csak a zártabb fenyőállományokban találtuk meg, míg a Rhizopogon roseolus termőtesteit nyíltabb részeken, a homokpusztagyepben is. A termőtesteket klasszikus (BÁNHEGYI és mtsai 1953, BOHUS és mtsai 1951) és molekuláris taxonómiai módszerekkel azonosítottuk. A Rhizopogon mikorrhizák jelen voltak a gyepben található fenyők és a telepített erdőben lévő fenyők gyökereiről felvett összes mintában. A Suillus ektomikorrhizák egyetlen mintában voltak jelen, melyet érdekes módon éppen egy, az ültetett erdőtől több száz méterre található betörő fenyő alól gyűjtöttünk. Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 2010

136 134 SERESS D. és KOVÁCS M. G. EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE A fenyőspecifikus Rhizopogon és Suillus nemzetségbe tartozó gombafajok képezte ektomikorrhizák jelenlétét kétséget kizáróan sikerült igazolnunk a fülöpházi homokpusztagyepbe betörő fenyők gyökereiről. Az ektomikorrhizák morfológiája (1 A, C. ábra) hasonló volt a megfelelő nemzetségek korábban leírt ektomikorrhizáihoz (AGERER , JAKUCS és mtsai 1998, TORRES és HONRUBIA 1994). Korábbi, termőtestekre alapozott vizsgálatok is beszámolnak több Rhizopogon és Suillus faj előfordulásáról a Kiskunság területén (BABOS 1999, NAGY 2004, NAGY és GORLICZAL 2007), jelezve mind a R roseolus, mind a S. granulatus és a S. coll in i- tus előfordulását a tájegységben. Mindkét gombanemzetség a fokozottan védett homokpusztagyepben - ami részben UNESCO-magterület - egyértelműen tájidegennek tekinthető, jelenlétük kizárólag a betelepített fenyőknek tulajdonítható. Ezeket az ektomikorrhizákat rendszeresen megtaláltuk a homokpusztagyepbe betörő, az erdőtől akár több száz méterre lévő fenyőegyedek gyökerein is. Felvetődhet a kérdés, hogy miként kerülhettek a területre ezek a gombák, illetve hogyan terjedhetnek? Ismeretes, hogy különösen természetes fenyőállományok környékén működtetett csemetekertekben könnyen történik spontán Rhizopogon-kolonizáció. Habár nincsenek ismereteink arról, hogy honnan, milyen rhizoszférával került telepítésre a gyepet határoló erdő, ez elképzelhető inokulumforrás lehetett a későbbiekben a Rhizopogon gyepbe való betöréséhez. Egyes ektomikorrhiza-képző gombafajok esetében egyedi azonosítást lehetővé tevő molekuláris markerekkel vizsgálták a gombaegyedek" által képzett genetek méreteit. A Rhizopogon vesiculosus esetében akár 20 méteres genetátmérő is előfordult (BEILER és mtsai 2010), míg Suillus variegatus esetében hasonló nagyságrendű, 27 méteres genetkiterjedést mutattak ki (DAHLBERG 1997). Habár a Rhizopogon fajok eltérést mutatnak a genetképző tulajdonságaikban (BEILER és mtsai 2010), az irodalmi adatok alapján néhány tíz méteres genetmérettel számolhatunk ezeknél a gombáknál. Az erdőtől néhány tíz méterre található fenyőegyedek esetében elképzelhető, hogy így adódhatott át a kolonizáció, de az ültetett erdőtől több száz méterre lévő fenyők esetében melyeken szintén megtaláltuk a Rhizopogon és a Suillus mikorrhizákat - ez kizártnak tekinthető. A Rhizopogon és a Suillus fajok speciális terjedési és propagulum-túlélési módszerrel rendelkezhetnek, amelyek lehetővé teszik számukra olyan élőhelyek benépesítését, ahol növény partnerük eredetileg nincs jelen (COLLIER és BLDARTONDO 2009). Inaktív formában, például spóraként vagy szkleróciumként hosszabb időt is átvészelhetnek a megfelelő gazdanövényre várva" (TORRES és HONRUBIA 1997). Suillus fajok esetében megfigyelték, hogy Pinns sylvestris gyökérkivonat, Pinus gyökér közelsége, vagy abietic" savak serkentik, indukálják a bazídiospórák csírázását (FRIES 1988, FRIES és mtsai 1987, THEODOROU és BOWEN 1987). Rhizopogon fajoknál szintén igazolták, hogy a Pinus rhizoszféra (THEODOROU és BOWEN 1987), vagy Pinus növények táptalajba kiválasztott metabolitjai serkentik, indukálják a spórák csírázását (KAWAI és mtsai 2008). Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2). 2010

137 Tájidegen ektomikorrhiza-képző gombák a fülöpházi homok pusztagyepben 135 Feltételezhetjük, hogy a gombák spóráiról indult el az erdőtől jelentős távolságra lévő fenyőegyedek gyökereinek kolonizációja. Ismert tény, hogy Rhizopogon fajok terjedésében a mikofág kisemlősöknek nagy jelentősége van (MASKR és mtsai 1978, MOLINA és mtsai 1999), ezen a módon elterjedhettek az erdőtől jelentős távolságokra is a gomba propagulumai. Termőtestek fogyasztásával a szarvasok is igazoltan fontos szerepet játszhatnak suilloid" gombák terjesztésében, ahogy ezt Suillus és Rhizopogon fajokról kimutatták (ASHKANNEJHAD és HORTON 2006). A Rhizopogon fajokat az erdőkben gyenge kompetítornak tartják, annak ellenére, hogy sokszor domináns spórabankalkotók. Ezzel szemben élénk kolonizálok, amikor inváziós, tájidegen, de specifikus partner fafajok törnek be egy egyébként lágyszárú, ektomikorrhiza-képző növények által dominált társulásba - ahogy ezt bioassay" vizsgálatokkal is igazolták (COLLIER és BlDARTONDO 2009). Ezek a jellegzetességek együttesen magyarázhatják, miként kolonizálhatták ezek a specifikus Pinus partner ektomikorrhiza-képző gombák a fenyőket egy olyan habitatban, mint a fülöpházi homokpusztagyep, ahol a jelenlétük egyáltalán nem várt. Feltételezhetően ezek a gombák nem képeznek ektomikorrhizát a terület őshonos növényeivel, de egyértelmű, hogy komoly inokulumpoteneiállal rendelkeznek, rendelkezhetnek a homokpusztagyepben is. Arról nincsenek ismereteink, hogy milyen mértékben befolyásolják ezek a területen egyértelműen tájidegennek tekinthető gombák a terület őshonos ektomikorrhiza-képző gombaközösségét és egész talaj (mikro)- biótáját, de biztosak lehetünk abban, hogy hatást gyakorolnak a mikrobiótára - ahogy azt, pl. Rhizopogon fajoknál igazolták is (MOLINA és mtsai 1999). Amikor a gazdanövény megjelenik a gyepben, ez a rejtett, nyugvó, támogató, partner gombacsoport mintegy aktiválódva" segíti a tájidegen gazdanövényt, és egyben befolyásolja a honos talajmikróba-közösséget. Az itt bemutatott eredmények igazolták ezt a rejtett potenciált, mely alapján még különösebb figyelmet kellene fordítani arra, hogy a lehető leghamarabb irtásra kerüljenek a védett területre betörő fenyők, hiszen azok a sokszor figyelmen kívül hagyott gombaközösségekben is tájidegen, elkerülendő hatásokat indukálnak. * * * Köszönetnyilvánítás - Köszönettel tartozunk Vinnai Gabriellának és James M. Trappénak a nehezen megszerezhető régi publikációk rendelkezésünkre bocsátásáért és felkutatásáért, valamint Maruzs Tamásnak a kéziratban tett hasznos észrevételeiért. A kutatásokat az OTKA (K72776) támogatta. IRODALOMJEGYZÉK AGERER. R. (szerk.) ( ): Colour atlas of ectomycorrhizae. Gmünd, München. Einhorn-Verlag, Schwäbisch AGERER. R. (1991): Techniques for the study of mycorrhiza I. Characterization of ectomycorrhiza. - In: NORRIS, J. R., READ, D. J. és VARMA. A. K. (szerk.): Methods in microbiology 23. Academic Press, London, pp ACERER, R. és IOSIFIDOU, P. (2004): Rhizomorph structures of Hymenomycetes: A possibility to test DNA-based phylogenetic hypotheses. - In: AGERER, R PIEBENBRING, M. és BI.ANZ, P. (szerk.): Frontiers in basidiomycete mycology. IHW-Verlag, Eching, pp Mikol. Köziem. Clusiana 49(1-2). 2010

138 136 SERESS D. és KOVÁCS M. ü. AGERER, R., DANIELSON, R. M EGLI, S., INGLEBY, K., LUOMA, D. és TREU, R. (szerk.) ( ): Descr. Ectomyc. Einhorn Verlag, Schwäbisch Gmünd, München. ALTSCHUL, S. F., GISH, W., MILLER, W., MYERS, E. W. és LIPMAN, D. J. (1990): Basic local alignment search tool. J. Mol. Riol. 215: 403^410. ASHKANNEJHAD, S. és HORTON, T. R. (2006): Ectomyeorrhizal ecology under primary succession on coastal sand dunes: interactions involving Pinus contorta, suilloid füngi and deer. New Phytol. 169: BABOS M. (1999): Higher fungi (Basidiomycetes) of the Kiskunság National Park and its environs. In: LÖKÖS L. és RAJCZY M. (szerk.): The flora of the Kiskunság National Park II. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp BÁNHEGYI J., Bonus G., KALMÁR Z. és UBRIZSY G. (1953): Magyarország nagygombái.- Akadémiai Kiadó, Budapest. BEILER, K. J., DURALL, D. M., SIMARD, S. W., MAXWELL, S. A. és KRETZER, A. M. (2010): Architecture of the wood-wide web: Rhizopogon spp. genets link multiple Douglas-fir cohorts. New Phytol 185: BENCZE L. és KISS L. (1960): A mykorrhiza-oltásban rejlő lehetőségek. - Erd. Lapok 7: Bonus G., KALMÁR Z. és UBRIZSY G. (1951): Magyarország kalaposgombáinak meghatározó kézikönyve. -Akadémiai Kiadó. Budapest. BOKOR R. (1959): Vizsgálatok az erdei- és feketefenyőcsemeték mesterséges mykorrhizálása terén többgombás (komplex) tiszta tenyészetekkel. Erd. Kutatások 1 2: COLLIER, F. A. és BIDARTONDO, M. 1. (2009): Waiting for fungi: the ectomycorrhizal invasion of lowland heathlands. -J. Ecot. 97: DAHI.BERG, A. (1997): Population ecology of Suillus variegatus in old Swedish Scots pine forests. - Mycol. Res. 101: DAHLBERG, A. és FINLAY, R. D. (1999): Suillus. - In: CAIRNEY, J. és CHAMBERS, S. (szerk.): Ectomycorrhizal fungi key genera in profile. Springer, Berlin, pp FEKETE L. és BI ATTNY T. (1913): Az erdészeti jelentőségű fák és cserjék elterjedése a Magyar Állam területén. - Erd. Lapok 16: FONTANA, A. és CENTREI.LA, E. (1967): Ectomicorrize prodotte da funghi ipogei. -Atlionia 17: FRIES, N. (1988): Specific effects of diterpene resin acids on spore germination of ectomycorrhizal basidiomycetes. - Experientia 44: FRIES, N., SERCK-IIANSSEN, K OIMBERG, L. H. és THEANDER, O. (1987): Abietic acid, an activator of basidiospore germination in ectomycorrhizal species of the genus Suillus (Boletaceae). - Experimental Mycol. 11: GARDES, M. és BRUNS, T. D. (1993): ITS primers with enhanced specifity for Basidiomycetes - application to the identification of mycorrhizae and rusts. - Mol. Ecol. 2: JAKUCS E. (1996): Az ektomikorrhizák morfológiai vizsgálatának módszerei. - Mikol. Közlem., Clusiana 35(3): JAKUCS E., BRATEK Z. és AGERER, R. (1998): Rhizopogon vulgaris var. intermedius Svrcek + Pinus nigra Arn. Descr. Ectomyc. 3: 11 I 116. JAKUCS E.. MAGYAR E. és BEENKEN, L. (1999): Hebeloma ammophilum Bohus + Fumanaprocumbens (Dun.) Gr. et Godr. - Descr. Ectomyc. 4: JÁRÓ Z. (1962): Fontosabb fafajaink elterjedése. - Erd. Lapok 1: KAWAI, M., YAMAHARA, M. és OHTA, A. (2008): Bipolar incompatibility system of an ectomycorrhizal basidiomycete, Rhizopogon rubescens. - Mycorrhiza 18: KOVÁCS M. G. (2002): Mikorrhiza vizsgálatok alföldi területeken. PhD-disszertáció, Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Szeged. KOVÁCS M. G. és JAKUCS E. (2001): Helianthemirhiza hirsula" + llelianthemum ovatum (VIV.) Dun. Descr. Ectomyc. 5: KOVÁCS M. G. és SZIGETVÁRI CS. (2002): Mycorrhizae and other root-associated fungal structures of the plants of a sandy grassland on the Great Hungarian Plain. - Phyton 42: KOVÁCS-LÁNG E., KRÖEL-DULAY GY., KERTÉSZ M., FEKETE A., MIKA J.. DOBI-WANTUCH F. RÉDEI T., RAJKAI K., HAHN I. és BARTHA S. (2000): Changes in the composition of sand grasslands along a climatic gradient in I lungary and implications for climate change. Phytocoenol 30: Mikol. Közlem, Clusiana 49(1-2), 2010

139 Tájidegen cktomikorrhiza-kcpző gombák a lulöpházi homokpusztagyephen 13 1 MAGYAR L.. BEENKEN, L. és JAKUCS E. (1999): Inocybe heimii Bon. + Fumana procumbens (Dun.) Gr. Godr. - Descr. Ectomyc. 4: MASER, C., TRAPPE, J. M. és NUSSBAUM, R. A. (1978): Fungal-small mammal interrelationships with emphasis on Oregon coniferous forests. - Ecology 59: MOLINA, R TRAPPE, J. M GRUBISHA, L. C. és SPATAFORA, J. W. (1999): Rhizopogon. - In: CAIR- NEY, J. és CHAMBERS, S. (szerk.): Ectomycorrhizal fungi key genera in profile. Springer, Berlin, pp NAGY L. (2004): Fungisztikai vizsgálatok az Alföldön 1997 és 2003 között. - Mikol. Közlem., Clusiana 43(1-3): NAGY L. és GORLICZAI ZS. (2007): Ujabb adatok Magyarország gombavilágához III. - Mikol. Közlem., Clusiana 46(2): RAIDL, S. és AGERER, R. (1998): Rhizopogon roseolus (Corda) Th. Fr. + Pinns sylvestris L. - Descr. Ectomyc. 3: REUTER C. (1962): Őshonos-e az erdeifenyő azselícségben?- rdo 6: ROTH GY. (1935): Erdőműve léstan I. Alapvető rész. - Röttig-Romwalter Ny., Sopron. SMITH, S. E. és READ, D. J. (2008): Mycorrhizal symbiosis. 3rd ed. - Academic Press, London. SOMOGYI B. (2003): A feketefenyő (Pinus nigra Arnold) mikorrhizáinak vizsgálata a fülöpházi homokterületen. Diplomamunka, Szegedi Tudományegyetem, Szeged. STADEN. R.. BEAL, K. F. és BONFIELD, J. K. (2000): The Staden package, Meth. Mol. Biol 132: SZÁNTÓ M. (I995ÍI): Mikorrhizált erdei- és feketefenyő (Pinus sylvestris L., Pinus nigra Arn.) csemeték összehasonlító vizsgálata 1. Növekedésvizsgálat, a magasság alakulása, hossznövekedés. - Mikol. Közlem., Clusiana 34( 1): SZÁNTÓ M. (1995b): Mikorrhizált erdei- és feketefenyő (Pinus sylvestris L., Pinus nigra Arn.) csemeték összehasonlító vizsgálata 2. A növények tömegviszonyai. Mikol. Közlem., Clusiana 34(2-3): 42^47. SZÁNTÓ M. (1996): Mikorrhizált erdei- és feketefenyő (Pinus sylvestris L., Pinus nigra Arn.) csemeték összehasonlító vizsgálata 3. A kémiai összetevők vizsgálata. Mikol. Közlem., Clusiana 35(1-2): SZÁNTÓ M. (1997): Mikorrhizált erdei- és feketefenyő (Pinus sylvestris L., Pinus nigra Arn.) csemeték összehasonlító vizsgálata 4. A vizsgált növények ásványianyag tartalma. - Mikol. Közlem., Clusiana 36(1): TAMÁS J. (2003): The history of Austrian pine plantations in Hungary. - Acta Bot. Croatica 62(2): THEODOROU, C. és BOWEN, G. I). (1987): Germination of basidiospores of mycorrhizal fungi in the rhizosphere of Pinus radiata D. Don. -New Phyto!. 106(2): TORRES, P. és HONRUBIA, M. (1994): Ectomycorrhizal associations proven for Pinus halepensis. - Isr. J. Plant Sei. 42(11): TORRES, P. és HONRUBIA, M. (1997): Changes and effects of a natural fire on ectomycorrhizal inoculum potential of soil in a Pinus halepensis forest. Forest Ecol. Manag. 96: UHL, M. (1988a): Rhizopogon luteolus. - In: AGERER, R. (szerk.): Colour atlas of ectomycorrhizae. Einhorn-Verlag, Schwäbisch Gmünd, München, p. 21. UHL, M. (19886): Identifizierung und Charakterisierung von Ektomykorrhizen an Pinus silvestris und von Ektomykorrhizen aus der Gattung Tricholoma. - PhD thesis, Ludwig-Maximilians-Universität. München. VÁRALLYAI GY. (1993): Soils in the region between the rivers Danube and Tisza (Hungary). In: SZUJKÓ-LACZA J. és KOVÁTS D. (szerk.): The flora of the Kiskunság National Park. Magyar Természettudományi Múzeum. Budapest, pp WHITE, T. J., BRUNS, T. D LEE, S. és TAYLOR, J. W. (1990): Amplification and direct sequencing of fungal ribosomal RNA genes for phylogenetics. - In: INNI, M. A., GELFAND, D. 11., SNINSKY, J. J. és WHITE, T. J. (szerk.): PCR protocols. A guide to methods and applications. Academic Press, San Diego, pp YAMADA, A., OGURA, T. és OTLMASA, M. (2001): Cultivation of mushrooms of edible ectomycorrhizal fungi associated with Pinus densiflora by in vitro mycorrhizal synthesis 2. Morphology of mycorrhizas in open-plot soil. - Mycorrhiza 11: Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2), 2010

140 o

141 Mikológiái Közlemények, Clusiana 49(1-2): (2010) SZÍNES OLDALAK COLOUR PAGES SZÍNES OLDALAK (COLOUR PAGES) ALBERT László (szerk. / edited) 1121 Budapest, Karthauzi u. 4/a: gasztrorniko@fre .hu (Fordította / translated: DIMA Bálint) Tizenöt éve, 1996-ban indítottuk útjára a Mikológiái Közlemények, Clusiana rovataként a Színes oldalakat. Dr. Vetter János akkori beköszöntőjével azonosulva célunknak azt tűztük ki, hogy magyarországi ritka vagy érdekes gombafajok bemutatásával bővítsük a hazai mikológusok ismeretét és színesítsük kiadványunkat. Mostanáig 146 taxon színes fényképét, makro- és mikroszkópos leírásait publikáltuk, és ezen kívül még a kötetekben megjelenő szakcikkekhez kapcsolódóan 84 további faj képanyagával bővült a folyóirat színes ábraanyaga. A közeljövő feladatai között szeretnénk a megjelent képanyagot egységes formában és minőségben társaságunk honlapján is hozzáférhetővé tenni, valamint bővíteni a szerzők táborát is. Jelen számunktól, az elmúlt időszak során bekövetkezett nevezéktani változásait követve, kiigazítva közöljük a megjelent fajok listáját. Ezúton szeretnék köszönetet mondani Szabó Sándornak, dr. Szántó Máriának és jelenlegi szerkesztőtársamnak, Dima Bálintnak az áldozatos segítő munkájukért. The Colour pages started 15 years ago in 1996, as a separate part of our journal Mikológiái Közlemények, Clusiana. Our aim - following the preamble of Dr János Vetter the former president of the society - was to increase the mycological knowledge of our readers by presenting of rare or interesting Hungarian fungi and to make our journal more colourful. Colour photographs together with macro- and microscopical characterisations of 146 taxa have been published so far. Further 84 species have been also showed in connection with the research articles published in the volumes. Among the challenge of the near future we plan to prepare a photo gallery from the published colour pages in uniform quality and form on the homepage of our society, furthermore we also plan to increase the number of the authors. From this volume revised names of the published list of species will be given following the nomenclatural changes. I would like to express my gratitude to Sándor Szabó, Dr Mária Szántó and to my present co-editor Bálint Dima to their helpful collaboration during the years. A fajok listája kötetszám-hivatkozással / List of species with volume references Agaricus altipes (s n. A. annulospecialis) 44(3) Agaricus pseudopratensis 44(3) Agaricus bresadolanus 44(3) Amanita caesarea 41(1) Agaricus cappellii 36(2-3) Amanita lepiotoides 37(1-3) Agaricus iodosmus (s n. A. pilatianus) 44(3) Amanita vittadinii 41(2-3) Agaricus htoralis (s. n. A. maskae) 42(3) Armillaria gallica 41(1) Agaricus pampeamis 36(2-3) Aureoboletus gem His 37(1-3) Agaricus porphyrocephalus 47(1) Boletus dupainu 48(1) Mikológiái Közlemények. Clusiana 49(1 2) Magyar Mikológiái Társaság. Budapest

142 140 ALBERT L.: Színes oldalak (Colour pages) Boletus edulis 40(1-2) Hygrocybe calciphila 39(1-2) Boletus fechtneri 43(1-3) Hygrocybe calyptriform is 39(1-2) Boletus fragrans 40(3) Hygrocybe cantharellus 39(1-2) Boletus fuscoroseus (s. n B. pseudoregius) 46(1) Hygrocybe laeta 40(3) Boletus legaliae 42(3) Hygrocybe psittacina var. perplexa 39(1-2) Boletus lupinus 48(1) Hygrocybe punicea 39(1-2) Boletus pinophilus 40(1-2) Hygrocybe reidii 39(1-2) Boletus pulverulentus 48(1) Hygrocybe subpapillata 40(1-2) Boletus queletii 47(2) Hygrophorus latitabundus 47(2) Boletus radicans 41(1) Hygrophorus leporinus 46(2) Boletus regius 48(1) Inocybe aeruginascens 44(1-2) Boletus rhodopurpureus 40(3) Inocybe haemacta 41(2-3) Boletus rhodoxanthus 43(1-3) Lactarius controversus 39(1-2) Callistosporium luteoolivaceum 38(1-3) Lactarius luteolus 44(1-2) Chalciporus piperatus 47(2) Lactarius quieticolor 48(1) Chroogomphus helveticus 46(2) Leccinum albostipitatum 46(2) Conocybe detiquescens ( o ) 49(1-2) l^eccinum aurantiacum (s. n. L quercinum) 40(1-2) Cortinarius alboviolaceus 37(1-3) Leccinum brunneogriseotum 37(1-3) Cortinarius arcuatorum (s. n. C.Julvoincarnatus)4\(2-3) Leccinum chioneum 48(2) Cortinarius balteatocumatilis 42( 1-2) Leccinum crocipodium 42(1-2) Cortinarius caperatus 47(1) Leccinum duriusculum 41(2-3) Cortinarius caroviolaceus (s n. C. europaeus) 40(1-2) Leccinum holopus 36(1) Cortinarius cinnabarinus ( o ) 49(1-2) Leccinum scabrum (s. n. L. molle) 38(1-3) Cortinarius cotoneus 47(1) Leccinum scabrum f. avellaneum Cortinarius croceocaeruleus 41(2-3) (s n. L. avellaneum) 43(1-3) Cortinarius cvanites 38(1-3) Leccinum umbrinoides 42(3) Cortinarius flexipes (s. n C paleiferus) 40(1-2) Leccinum variicolor 43(1-3) Cortinarius limonius 42(1-2) Leccinum versipelle 43(1-3) Cortinarius mucosus 42(3) Lepiota grangei ( o ) 49(1-2) Cortinarius paracephalixus 42(3) Lepiota micropholis 48(2) Cortinarius phoeniceus 42(1-2) Leucoagaricus ionidicolor 47(1) Cortinarius platypus ( o.) 49(1-2) Leucoagaricussubvolvatus (s. n. Sericeomvcess.) 47( 1) Cortinarius pratensis 40(3) l.eucopaxillus rhodoleucus 37(1-3) Cortinarius rufoolivaceus 44(1-2) Lycoperdon lividum 48(2) Cortinarius semisanguineus 43(1-3) Lyophylhim decasles 41(1) Cortinarius sodagnitus 44(1-2) Oudemansietla mucida 41(1) Cortinarius subcompar 44(3) Phaeocollvbia jennyae 46(2) Cortinarius subpurpurascens Phellodon confluens 47(2) (s n. C. purpurascens var. largusoides) 40(3) Pholiota conissans ( o.) 49(1-2) Cortinarius uliginosus 37(1-3) Polyporus rhizophilus 48(2) Cortinarius violaceus 47(1) Polyporus umbel laws 41(1) Cortinarius xanthochlorus (s. n. C. olivascenlium) 35(3) Porpoloma spinulosum 42(1-2) Cortinarius xanthophyllus 35(3) Russula aquosa 46(1) Craterellus konradii 36(2-3) Russula font-queri 48(2) Cystoderma adnatifolium 41(2-3) Russula ilicis 48(1) Cystuderma superbum 46(1) Russula laccata 40(3) Cystolepiotapub/erulenta (s.n. Pulverolepiotap.) 40( 1-2) Russula nigricans 41(1) Dermoloma cuneifolium ( o.) 49(1-2) Russula rhodomelanea 46(2) Entoloma euchroum ( o.) 49(1-2) Russula seperina 47(1) Entoloma klofacianum 48(2) Sarcodon imbricatus 47(2) Entoloma nitidum 46(1) Sarcodon joeides 44(1-2) Floccularia rickenii 41(1) Sarcodon squamosus 46(2) Galerina paludosa 46(1) Scutiger nregonensis (s.n. Albatrelluspes-caprae) 42(1-2) Gomphidius roseus 38(1-3) Suillus cavipes f. aureus ( o ) 49(1-2) Gomphus clavatus 36(2-3) Suillus lakei 46(1) Gyrodon lividus 44< 1-2) Suillus variegatus 46(2) Gyroporus cvanescens 40(3) Tricholoma apium 46(2) Haasiella venustissima 41(2-3) Tricholoma bresadolanum 46(1) Hebeloma ammophilum 44(3) Tricholoma fucatum 40(3) Hebetoma ochroalbidum 38(1-3) Tricholomella constricta 48(1) Hydnellum compactum 47(2) Tricholomopsis decora 38(1-3) Mikol. Közlem.. Clusiana 49(1-2), 2010

143 ALBERT L. : Színes oldalak (Colour pages) 141 Tricholosporum goniospermum 38(1-3) Xerocomus impolitus 47(2) Volvariella caesiotincla 43(1-3) Xerocomus marekii 48(1) Xerocomus bubalinus 43(1-3) Xerocomus moravicus 44(1-2) Xerocomus communis 42(3) Xerocomus porosporus 42(1-2) Xerocomus depilatus (s n Boletus d.) 38(1-3) Xerocomus pruinatus (sn. Boletellus p.) 36(1) Xerocomus ferrugineus 42(3) Xerocomus ripariellus 40(1-2) Szakcikkekhez kapcsolódó képek / Colour pictures from research articles Agaricus biberi 48(1) Hygrocybe ceracea 46(1) Agaricus macrosporoides 48(1) Hygrocybe sciophanoides 39(1-2) Agaricus subrufescens 48(1) Hygrocybe splendidissima 39(1-2) Amanita regahs 46(1) Hypholoma subcricaeum (162 o.) 49(1-2) Arrltenia obscurata (165. o ) 49(1-2) Inocvbe mytiliodora 46(2) Bankéra fuligineoalba 46(2) Lactarius resimus 46(1) Campanella caesia (165. o.) 49(1-2) Lactarius rostratus (s. n. L. cremor) 44(1-2) Cantharellus nielanoxeros 44(1-2) Lactarius rubrocinctus 46(2) Clitocybe anisata (159 o.) 49(1-2) Lactarius salmonicolor 44(1-2) Conocvbe ender lei 46(2) Lepiota echinella 44(1-2) Conocybe microrrhiza 46(2) Limacella illinita var. albescens 46(1) Coprinus bellulus 46(1) Lobaria pulmonaria 48(1) Coprinus krieglsteineri 46(2) Lycoperdon mammiforme 46(2) Coprinus marculentus 46(1) Myeena arcangelianu (166. o.) 49(1-2) Coprinus ochraceolanatus 46(1) Mycenapseudocorticola (163. o.) 49(1-2) Cortinarius alberlii 48(2) Naucoria scolecina (163. o.) 49(1-2) Cortinarius argutus (160 o ) 49(1-2) Ochrolecbia arborea 48(1) Cortinarius aureocalceolatus 47(2) Paxillus obscurisporus (164. o.) 49(1-2) Cortinarius balteatoalbus 48(2) Pezizella alniella (164. o.) 49(1-2) Cortinarius elegantior 47(2) Phaeolepiota aurea 46(1) Cortinarius fiilvocitrinus 48(2) Phellodon melaleucus 47(2) Cortinarius luhmannii 47(2) Phellodon mger 44(1-2) Cortinarius prasinocyaneus 48(2) Phellodon tomentosus 46(1) Cortinarius rapaceolomentosus 47(2) Pholiota highlandensis 46(2) Cortinarius subporphyropus 47(2) Poronia punctata 47(1) Cortinarius vesterhullii 47(2) Psathyrella pennata 46(2) Cortinarius xanthoochraceus 47(2) Pyronema domeslicum 41(2-3) Entoloma bisporigerum (159 o.) 49(1-2) Rumariopsis pulchella (166. o ) 49(1-2) Exidia recisti (161. o.) 49(1-2) Rhizina undulata 46(2) Faerberia carbonaria 46(1) Sarcodon joe ides 47(2) Flammulaster granulosus (161 o ) 49(1-2) Sarcoscypha austriaca 42(3) Flammulaster limulatus 47(1) Scutellinia crinita 41(2-3) Geopyxis carbonaria 46(2) Steccherinum robustius (160 o ) 49(1-2) Grifola frondosa 47(1) Tapesia retincola 41(2-3) Gyromitra gigas 46(2) Tephrocybe anthracophila 46(2) Gyromitra parma 42(1-2) Tephrocybe pulida 46(2) Hebeloma pusillum (162 o ) 49(1-2) Trichoderma sp. 48(1) Hericium coralloides 47(1) Tricholoma arvernense 46(2) Hydnellum concrescens 47(2) Tuber mesentericum 47(2) Hydnellum scrobiculatum 47(2) Xanthoria parietina 48(2) Hydnellum spongiosipes 47(2) Xerocomus marekii 48(1) Hygrocybe auranliosplendens 39(1-2) Xerocomus porosporus 48(1) Mikol. Köztem. Clusiana 49(1-2), 2010

144

145 Conocybe deliquescens Hauskn. et Krisai Kérész haranggomba"

146 5 pm Albert L. rajza Conocybe deliquescens Hauskn. et Krisai Kérész haranggomba" Gastrocybe lateritia Walling, Galeropsis laleriria (Walling) G. Moreno, Heykoop et lllana Kalap: 0,8 1,8 cm magas, 0,5 cm átmérőjű, nyújtottan ovális, gyűrött, nyálkás felületű, erősen bordás peremű, nem terül ki, hamar elfolyósodik, a pereme felpenderedik. Lemezek: sűrűn állók, szabálytalanul ráncosak, gyűröttek, világos agyagbarnából hamar sötét dohánybarnán elfolyósodók. Tönk: 8-15 * 0,2-0,3 cm nyúlánk, görbülő, a tövénél kis gumóval, selymesen szálas felületű, törékeny, egységesen fehér színű. Hús: vékony, törékeny, jellegtelen ízű és szagú. Spórák: 8,5-12 x 6,5-8,5 ^m, ellipszis alakúak, vastag falúak, csírapórussal. Termőhely: parkokban, kertekben, nyírt gyepekben, meleg, nyári reggeleken, 6 és 10 óra közötti időben fordul elő. Lelőhely: Szigetköz, Rajka, nyírt kerti gyepben, augusztus 16. Leg., det., herb:. Albert L., 09/150 Fotó. Albert N a D-070 Pilcus: cm high, 0.5 cm in diameter, elongate ovoid, wrinkled, glutinous, strongly striate at margin, not expanding, soon deliquescent, turning up at margin. Lamellae: crowded, irregularly wrinkled, from light brown soon discolouring dark tobacco-brown, deliquescent. Stipe: 8-15x cm elongate, curved, with small basal bulb, silky fibrillose, fragile, whitish. Context: thin, fragile, without distinct taste and smell. Spores: x jim, ellipsoid, thick-walled, with germ pore. Habitat: in parks and gardens in lawns, on warm summer mornings, between 6 and 10 o'clock. Locality: Hungary, Szigetköz, Rajka, lawn in a garden, 16 August 2009.

147 Cortinarius cinnabarínus Fr. Cinóberszínű pókhálósgomba

148 5 p m Albert L. rajza Cortinarius cinnabarinus Fr. Cinóberszínű pókhálósgomba Kalap: 2-5 cm átmérőjű, félgömb alakúból kiterülő, ellaposodó, a közepén púpos, barnás-, cinóbervörös színű, higrofán, csupasz felületű, nedvesen vörösen cirmos a peremén. Lemezek: közepesen sűrűn állók, szélesek, a tönkhöz foggal illeszkedők, cinóbervörös színűek. Tönk: 4-8 x 0,4-1 cm, hengeres vagy kissé orsó alakú, cinóbervörös, az általános buroktól szálas felületű, a bázismicélium is vörös. Hús: vékony, vöröses színű, vizesen barnás árnyalatú, körömlakk szagú (szakirodalom szerint enyhén burgonyacsíra- vagy retekszagú), fanyar ízű. Spórák: 7,5-9,5 x 4,2-5,5 pm, ovális vagy kissé mandula alakúak, erősen érdes felületűek. Termőhely: enyhén savanyú talajú lomberdőkben, főleg bükk (Fagus) partnereként előforduló ritka gombafaj. Lelőhely: Mátra, Mátraalmás, Melittio-Fagetum, szeptember 1. Leg., det., herb.: Albert L. 10/235 Fotó: Albert N ö D-3380 Pileus: 2 5 cm, from hemispherical expanding, then applanate, with umbo at centre, brownish red, cinnabar-red, hygrophanous, smooth, with reddish hygrophanous streaks at margin when wet. Lamellae: medium-spaced, wide, emarginate, cinnabarred. Stipe: 4-8 x cm, cylindrical, or slightly fusiform, cinnabar-red, fibrillose because of universal veil, basal mycelium red. Context: thin, reddish, with brownish tints when wet, taste sour, smell reminiscent of nail polish (according to the literature it has weak smell of potato germ or radish). Spores: * pm, ovoid or slightly amygdaloid, verrucose. Habitat: in deciduous forests mostly with beech (Fagus), on slightly acid soil, rare. Locality: Hungary, Mátra Mts, Mátraalmás, Melittio-Fagetum, 1 September 2010.

149 Cortinarius platypus (M. M. Moser) M. M. Moser Peremes pókhálósgomba"

150 5 Jim Albert L. rajza Cortinarius platypus (M. M. Moser) M. M. Moser Peremes pókhálósgomba" Kalap: 4 8,5 cm, félgömb alakúból kiterülő, ellaposodó, csupasz, nedvesen nyálkás felületü, változatos színű, fakósárga, szürkés-, agyagokker, ritkán olív, fiatalon fehéres burokfoltokkal. Lemezek: sűrűn állók, foggal tönkhöz nőttek, halvány ibolyakékek, később barnásak, a lemezek éle sokáig ibolyás színű marad. Tönk: 3-6 x 0,6 2 cm, erősen peremes gumós, fehér színű, néha a csúcsán enyhén ibolyás árnyalatú, idősebb korban okkeres színű, a pókhálós burok fehéres. Hús: vékony, fehéres, a tönk csúcsán szürkés vagy a kéregben ibolyás, enyhe ízű, kissé dohos szagú. Kémiai reakció: KOH-reakció a kalapon és a tönkbázison negatív (barnás). Spórák: 9,5-1 1 x 5,2-6,2 ^m, mandula alakúak, néha kihegyesedő végűek, durván érdes felületűek, barnásak. Termőhely: üde lomberdőkben, főleg bükk (Fagus), de tölgyek {Quercus) és gyertyán (Carpinus) partnereként is ismert, bázisgazdag talajokon előforduló ritka faj. Lelőhely: Nyírség, Bátorliget (Fényi-erdő), sub Quercus rohur, október 2. Leg., det.: Albert L Dima B. Herb : Albert L. 04/45 Fotó: Albert N a 2970 Pileus: cm, from hemispherical expanding, then applanate, smooth, glutinous when wet, with various colours of pale yellow, ochraceous grey, ochraceous brown, rarely with olivaceous tinges, with whitish veil patches when young. Lamellae: crowded, emarginate, pale violaceous blue, later brownish, edge remaining violaceous for long. Stipe: 3-6 x cm, with very distinct marginate bulb, white, sometimes finely violaceous at apex, ochraceous when mature, partial veil whitish. Context: thin, whitish, greyish in top of the stipe, or violaceous in cortex, taste mild, with slightly earthy. Chemical reaction: negative (brownish) with KOH on pileus and on bulbipellis. Spores: x um, amygdaloid, sometimes with acute apex, coarsely verrucose. Habitat: in moist deciduous forests, mainly with beech {Fagus), but also with oaks (Quercus) and hornbeam {Carpinus), on rich soils, rare. Locality: Hungary, Nyírség, Bátorliget (Fényi-erdő), under pedunculate oak {Quercus robur), 2 October 2004.

151 Dermoloma cuneifolium (Fr.) Bon Ráncos bársonyospereszke

152 Albert L. rajza Dermoloma cuneifolium (Fr.) Bon Ráncos bársonyospereszke Kalap: 1,2-4,5 cm, fiatalon félgömb alakú, tompán púpos, később kiterülő, higrofán, szárazon hamvas, szabálytalanul berepedező, nedvesen zsírosan fénylő, ráncos felületű, sötétszürkés, okkerbarnás színű. Lemezek: ritkán állók, szélesek, erősen kiöblösödők, a tönkre foggal lekanyarodók, szürkék. Tönk: 3-5 x 0,4-0,8 cm, hengeres vagy görbült, a tövénél elvékonyodó, halványszürke alapon, fehéresen hamvas. Hús: vékony, törékeny, világosszürkés színű, lisztszagú, fanyar lisztízű. Spórák: 5,2-6,5 x 4,2^1,8 pm, gömbölydedek, kissé csepp alakúak, hialinok, sima felületűek. Termőhely: üde, természetközeli gyepekben vagy bázikus talajú lomberdőkben fordul elő csapadékos időjárás esetén. Lelőhely: Budai-hegység, Budapest (Normafa), sub Carpinus, Tilia, Fagus, Fraxinus, szeptember 25. Leg., det., herb:. Albert L. 10/298 Fotó. Albert N e D-4104 Pileus: cm, hemispherical when young, with low umbo, later expanding, hygrophanous, pruinose when dry, cracking irregularly, shiny when wet, wrinkled, dark greyish, brownish ochre. Lamellae: distant, wide, strongly ventricose, emarginate and slightly decurrent, greyish. Stipe: 3-5 x cm, cylindrical or curved, tapering towards base, whitish pruinose on pale grey ground. Context: thin, fragile, light greyish, taste and smell farinaceous. Spores: x 4.2^1.8 pm, subglobose, slightly dacryoid, hyalin, smooth. Habitat: in moist, semi-natural grasslands; or in deciduous forests on rich soil, especially in rainy weather. Locality: Hungaty, Buda Mts, Budapest (Normafa), under hornbeam (Carpinus), lime (Tilia), beech (Fagus), and ash (Fraxinus), 25 September 2010.

153 Entoloma euchroum (Pers.) Donk Ibolyaszínű döggomba

154 Albert L. rajza Entoloma euchroum (Pers.) Donk Ibolyaszínű döggomba Kalap: 0,8^,5 cm átmérőjű, harang alakú, tompán púpos, később kiterülő, végül a közepén benyomott, nemezesen szálas felületű, nem áttetszően bordás a peremén, sötét ibolyáskék, később a közepén barnás színű. Lemezek: keskenyek, közepesen ritkán állók, a tönkhöz foggal illeszkedők, kissé lefutók, sötét ibolyáskék színűek, később húsbarnák. Tönk: 3 7 x 0,1-0,5 cm, hengeres, gyakran görbült, szálas, felszakadozó felületű, ibolyáskék színű, a tövénél fehér bázismicéliummal. Hús: vékony, szálas-rostos, kékes színű, fanyar ízű, émelyítő szagú. Spórák: 9,2-1 1,3 x 5,6-7,6 pm, sokszögletűek, 5 7 csúcsúak, húsrózsás színűek. Termőhely: nedves termőhelyeken, erősen korhadó faanyagokon, főleg éger (Alnus), de bükk (Fagus) korhadékán is előforduló ritka faj. Lelőhely: Mátra, Parádóhuta (Tariska-rét), éger (Alnus) korhadékán, szeptember 12. Leg., űet., herb. Albert L. 10/192 Fotó. Albert N 2 D-3378 Pileus: 0.8^.5 cm, bell-shaped, with low umbo, later expanding, depressed at centre when old, fibrillose-tomentose, not translucently striate, dark violaceous blue, later brownish at middle. Lamellae: narrow, medium-spaced, emarginate, slightly decurrent, dark violaceous blue, later brownish pink. Stipe: 3-7 x cm, cylindrical, often curved, fibrillose, violaceous blue, with whitish basal mycelium. Context: thin, fibrillose-filamentous, bluish, taste sour, smell nauseous. Spores: x pm, heterodiametrical, 5-7 angled, brownish pink. Habitat: in moist places, on strongly decaying wood of alder (Alnus) and beech (Fagus), rare. Locality: Hungary, Mátra Mts, Parádóhuta (Tariska-rét), on decaying alder (Alnus), 12 September 2010.

155 Lepiota grangei (Eyre) Kühner Kékeszöld őzlábgomba

156 0 OüOflO 5 p m Albert L. rajza Lepiota grangei (Eyre) Kühner Kékeszöld őzlábgomba Kalap: 1,2 4,5 cm, félgömb alakúból kiterülő, a közepén tompán púpos, fiatalon finoman szálas, később koncentrikusan beszakadozó, aprón pikkelyes, olajzöldes, zöldeskék színű, öregedve narancsbarnán foltos. Lemezek: szabadon állók, szélesen kiöblösödők, közepesen sűrűn állók, fehér színűek, nyomásra barnán foltosodók. Tönk: 3 6 * 0,3-0,6 cm, hengeres, fiatalon fehéres, később narancsbarnás, gallérzóna nélküli, az alsó részén olajzöldes pikkelyövekkel. Hús: vékony, törékeny, fehéres, idősödve narancsbarnás színű, enyhe ízű, szúrós szagú. Spórák: 8,5-12,8 x 3,5^4,8 pm, megnyúltan ovális, kihegyesedő végű, alsó részén sarkantyús. Termőhely: lomberdőkben előforduló gombafaj, erősen ruderális karakterű részekre jellemző. Lelőhely: Budai-hegység, Budapest (Normafa), sub Fagus, Tilia, Quercus, Fraxinus, szeptember 25. Leg., det., herb.. Albert L. 10/297 Fotó. Albert N a D-4071 Pileus: 1.2^1.5 cm, from hemispherical expanding, with low umbo at centre, finely fibrous when young, later radially cracking up, with small scales, olivaceous green, greenish blue, orange-brown spots when mature. Lamellae: free, broadly ventricose, medium-spaced, white, becoming brownish when touched. Stipe: 3-6 x cm, cylindrical, whitish when young, later brownish orange, without ring zone, in lower part with greenish olive girdles of scales. Context: thin, fragile, whitish, brownish orange when mature, taste mild, smell unpleasant. Spores: x pm, oblong ovoid with acute apex and spurred base. Habitat: in deciduous forests, in strongly ruderal places. Locality: Hungary, Buda Mts, Budapest (Normafa), under beech (Fagus), lime (Tilia), oak (Quercus), and ash (Fraxinus), 25 September 2010.

157 Pholiota conissans (Fr.) Kuyper et Tjall.-Beuk. Lápi tőkegomba

158 5 p m Albert L. rajza Pholiota conissans (Fr.) Kuyper et Tjall.-Beuk. Lápi tőkegomba Kalap: 0,8-3,5 cm, félgömb alakúból kiterülő, ellaposodó, nyálkás-tapadós felületű, a peremén fátyolmaradványokkal, a szélén fakósárga, a közepe felé narancsbarnás színű. Lemezek: keskenyek, sűrűn állók, foggal tönkhöz nőttek, fiatalon krémsárgák, később rozsdabarnára színeződök, világosabb lemezéllel. Tönk: 2-5,5 x 0,3-0,5 cm, vékony, ritkán 2 4 termőtest összenőve, fiatalon gyenge pókhálós burok fedi a lemezeket, sima, finoman szálas felületű, fakósárga színű, a tövénél barnuló. Hús: vékony, halványsárgás, a tönk tövénél barnás színű, enyhe, kissé fanyar ízű, nincs jellegzetes szaga. Spórák: 6,2-8 x 3,5^,5 pm, nyújtottan ellipszis vagy bab alakúak, vastag falúak, csírapórussal. Termőhely: nedves élőhelyeken, főleg fűzek (Salix) lombkorhadékán, de üde réteken, különböző füvek korhadékán előforduló karakterfaj. Lelőhely: Borsodi-Mezőség, Muhi, Salix lombkorhadékán, május 12. Leg., (let., herb:. Albert L. 88/4 Foto. Albert N ű 1527 Pileus: cm, from hemispherical expanding, applanate, glutinous, sticky, with veil remnants at margin, pale yellow, brownish orange towards centre. Lamellae: narrow, crowded, emarginate, cream-yellow when young, later rusty brown, with lighter edge. Stipe: x cm, thin, rarely in group of 2-4 fruit-bodies, with fine cobweb-like partial veil, smooth, finely fibrillose, pale yellow, becoming brownish at base. Context: thin, light yellowish, brownish at base, taste mild or slightly unpleasant, smell indistinct. Spores: x 3.5^.5 (am, narrowly ellipsoid or phaseoliform, thick-walled, with germ pore. Habitat: in wet places, mostly on the litter and other remnants of willows (Salix), or in moist grasslands, on various decaying graminoids. Locality: Hungary, Borsodi-Mezőség, Muhi, on decaying leaves of willow (Salix), 12 May 1988.

159 Suillus cavipes f. aureus (Rolland) Singer Csövestönkű fenyőtinórú (sárga fonna)

160 5 p m Albert L. rajza Suillus cavipes (Opat.) A. H. Smith et Thiers f. aureus (Rolland) Singer Boletinus cavipes (Opat.) Kalchbr. var. aureus Rolland Csövestönkű fenyőtinórú (sárga forma) Kalap: 4 9 cm, dombomból kiterülő, a közepén púpos, nemezes-szálas, kissé felpikkelyesedő felületű, az alapfajtól (rozsda-, gesztenyebarna) eltérően narancsos aranysárga színű. Csöves rész: a tönkre lefutó, fiatalon aranysárga, később olajzöldes színű, tág likacsú, a pórusok megnyúltak. Tönk: 5-8 x 0,8-1,2 cm, hengeres, a tövénél kiszélesedő, fiatalon fehéres gallér fedi a csöves részt, alatta sárgán szálaspikkelyes felületű, a tövénél fehér micéliummal. Hús: vékony, a tönkben csövesen üreges, a kalapban puha, a tönk kérgében szívós, fehéres, krémsárga színű, savanykás ízű, kissé szúrós (áltrifla) szagú. Spórák: 8,5 10 x 3,5^1,2 pm, orsó alakúak. Termőhely: hegyvidéki fenyőerdőkben, vörösfenyők (Larix) partnereként fordul elő, jellemzően acidofil erdőtársulásokban, hazánkban idegenhonos, nagyon ritka. Lelőhely: Mátra, Parádóhuta (Mohos-hegy), Luzulo-Fagetum, sub Larix decidua, október 3. Leg., det., herb: Albert L. 10/361 Fotó. Albert N a D-4474 Pileus: 4 9 cm, from convex expanding, with umbo at centre, fibrillose-tomentose, cracking into small scales, orange, golden yellow, differs from the main variety (rusty brown, chestnut-brown). Tubes: decurrent, golden yellow when young, later olivaceous green, pores wide and elongate. Stipe: 5-8 x cm, cylindrical, widened at base, with whitish partial veil when young, yellowish, fibrillose-squamulose below it, with whitish basal mycelium. Context: thin, hollow in stipe, soft in pileus, tough in cortex of stipe, whitish, cream-yellow, taste acidulous, smell reminiscent of Scleroderma. Spores: x 3.5^1.2 pm, fusiform. Habitat: in montane coniferous forests, mycorrhizal with larch (Larix), characteristic for acidophilus forest communities. Adventive and very rare in Hungary. Locality: Hungary, Mátra Mts, Parádóhuta (Mohos-hegy), Luzulo-Fagetum, under larch (Larix decidua), 3 October 2010.

161 1. ábra I Fig. 1. Clitocybe anisata Velen. - Bátorliget (Fényi-erdő), (DB 3780). Fotó / Photo: Dima B. (DIMA és mtsai cikkéhez, lásd a 10. oldalon / see on page 31) 2. ábra I Fig. 2. Entoloma bisporigerum (P. D. Orton) Noordel. - Vámosatya (Bockerek-erdő) (BP ). Fotó/Photo: Dima B. (DIMA és mtsai cikkéhez, lásd a 15. oldalon / see on page 36)

162 3. ábra / Fig. 3. Cortinarius argutus Fr. - Vámosatya (Bockerek-erdő) (BP ). Fotó / Photo: Albert L. (DIMA és mtsai cikkéhez, lásd a 12. oldalon / see on page 33) 4. ábra I Fig. 4. Steccherinum robustius (J. Erikss. et S. Lundell) J. Erikss. - Bátorliget (Fényi-erdő) (BP ). Fotó / Photo: (A) Siller I., (B) Kutszegi G. (DIMA és mtsai cikkéhez, lásd a 15. oldalon / see on page 36)

163 5. ábra I Fig. 5. Exidia recisa (Ditmar) Fr. - Vámosatya (Bockerek-erdő) (BP ). Fotó / Photo: Dima B. (DIMA és mtsai cikkéhez, lásd a 15. oldalon / see on page 36) 6. ábra / Fig. 6. Flammulastergranulosus (J. E. Lange) Watling - Kállósemjén (Nagymohos) (FP, Rl). Fotó / Photo: Albert L. (DIMA és mtsai cikkéhez, lásd a 15. oldalon / see on page 36)

164 7. ábra / Fig. 7. Hebeloma pusillum J. E. Lange - Kállósemjén (Nagymohos) (DB 3772). Fotó/Photo: Dima B. (DIMA és mtsai cikkéhez, lásd a 18. oldalon / see on page 39) 8. ábra / Fig. 8. Hypholoma subericaeum (Fr.) Kühner - Bükk (Miskolc, Csanyik-völgy) (BP ). Fotó / Photo: Dima B. (DIMA és mtsai cikkéhez, lásd a 15. oldalon / see on page 36)

165 9. ábra / Fig. 9. Mycena pseudocorticola Kühner - Kállósemjén (Nagymohos) (BP ). Fotó / Photo: Dima B. (DIMA és mtsai cikkéhez, lásd a 20. oldalon / see on page 41) 10. ábra I Fig. 10. Naucoria scolecina (Fr.) Quél. - Kállósemjén (Nagymohos) (BP ). Fotó / Photo: Albert L. (DIMA és mtsai cikkéhez, lásd a 15. oldalon / see on page 36)

166 11. ábra I Fig. 11. Paxillus obscurisporus C. Hahn - Vámosatya (BP ). Fotó / Photo: Dima B. (DIMA és mtsai cikkéhez, lásd a 21. oldalon / see on page 42) 1. ábra / Fig. 1. Pezizella alniella (Nyl.) Dennis - Somogyi-dombság (Somogygeszti) Fotó / Photo: Lukács Z. (LUKÁCS cikkéhez, lásd a 105. oldalon)

167 2. ábra / Fig. 2. Arrhenia obscurata (D. A. Reid) Redhead, Lutzoni, Moncalvo et Vilgalys - Vértes (Csákányospuszta). Fotó / Photo: Lukács Z. (LUKACS cikkéhez, lásd a 89. oldalon) 3. ábra / Fig. 3. Campanella caesia Romagn. - Somogyi-dombság (Somogygeszti). Fotó / Photo: Lukács Z. (LUKÁCS cikkéhez, lásd a 105. oldalon)

168 4. ábra I Fig. 4 Mycena arcangeliana Bres. - Vértes (Csákányospuszta). Fotó / Photo: Lukács Z. (LUKÁCS cikkéhez, lásd a 101. oldalon) 5. ábra / Fig. 5. Ramariopsis pulchella (Boud.) Corner - Somogyi-dombság (Somogygeszti). Fotó / Photo: Lukács Z. (LUKÁCS cikkéhez, lásd a 105. oldalon)

169 Mikológiái Közlemények, Clusiana 49(1-2): (2010) TUDOMÁNYOS MŰHELY SCIENTIFIC WORKSHOP EGYES MAGYARORSZÁGI ERDŐK EKTOMIKORRHIZÁI MTA doktori értekezés tézisei JAKUCS Erzsébet Eötvös Loránd Tudományegyetem. Biológiai Intézet, Növényszervezettani Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány l/c: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Növényszervezettani Tanszék, 2010 BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉS Az erdők fái és gombái közötti kapcsolatok egyik fontos típusa az ektomikorrhiza, a növények gyökereinek mutualista együttélése bazídiumos vagy tömlősgombákkal. Az északi félteke szubboreális és mérsékelt övi területeinek nagy részét borító tűlevelű és lombos erdőket főként ektomikorrhiza-képző fák alkotják, de jelentősek ezek a szimbiózisok a trópusi erdőkben is. A fás növények növekedésében és fejlődésében az ektomikorrhiza-képzés elsőrendű szerepet játszik. A gyökéren kialakuló gombaköpeny és a hozzá csatlakozó kiterjedt hifahálózat a nagy mennyiségű víz mellett olyan anyagok felvételét is biztosítja a talajból a növény számára, amelyeket az maga nem képes felvenni. Emellett a mikorrhiza védő hatást fejt ki bizonyos mérgező anyagokkal és kórokozó szervezetekkel szemben. A gomba cserébe" szerves tápanyagokat kap a növénytől. Ismeretes, hogy az ektomikorrhizás gombák csak a gyökérrel együtt élve képesek termőtesteket létrehozni. A mikorrhizát tehát komplex kapcsolatrendszernek tekinthetjük, amely mind a növény, mind a gombapartner fitneszét növeli. Az erdők talajában a mikorrhizás gombák micéliuma nagy területen behálózza a talajt, és több növénnyel alkothat szimbiózist egyszerre. A hifákon keresztül anyagátadás történik a különböző növények között is, ami lehetővé teszi az anyagáramlást egy adott élőhely különböző egyedei között és az életközösséget fizikailag és funkcionálisan egységes hálózatba szervezi ( wood wide web"). A genetikailag heterogén micéliumrendszerek mozaikszerű mintázata biztosítja a talajban a növények számára a különböző mikrokörnyezetek optimális kihasználását, és ezzel fokozza az életközösség stabilitását. Ezért kiemelkedően fontos, hogy alaposan feltárjuk a természetes növénytársulások rhizoszférájában élő fajok együttesét és meghatározzuk az adott erdőtípusra jellemző ektomikorrhiza-képző gombafajok diverzitását és mennyiségi összetételét. Az eddigi eredmények arra mutatnak, hogy az eltérő éghajlati viszonyok között és különböző talajokon kialakuló erdőtársulások jellegzetes mikorrhiza-együttesekkel jellemezhetők. Az ektomikorrhizák megismerésének csupán a kezdetén tartunk, hiszen a feltételezett ektomikorrhiza-képző gombafaj szimbiózisai közül morfológiai és taxonómiai szempontból mindössze alig ötszázat jellemeztek részletesen. Ezek az Mikológiái Közlemények. Clusiana 49(1 2) Magyar Mikológiái Társaság. Budapest

170 168 JAKUCS E. alapkutatás jellegű vizsgálatok elsődlegesen rendszertani értékűek, hiszen a mikorrhiza a gombafaj egyik, sajátos funkcióval rendelkező vegetatív megjelenési formáját képviseli, amelyet specifikus morfológiai képletek kialakulása jellemez. A gombafaj leírásához és ökológiai szerepének tisztázásához tehát nem elég a termőtestek vizsgálata, hanem hozzá tartozik a talajban fejlődő, rejtett alak morfológiai és funkcionális ismerete is. Ma még kevés adat áll rendelkezésünkre az egyes erdőtársulások ektomikorrhiza-közösségének diverzitására vonatkozóan. A fajösszetétel ismerete nélkül azonban nem lehet részletesebb mennyiségi és funkcionális vizsgálatokat végezni. Mivel az eddigi eredmények egyöntetűen azt mutatják, hogy a mikorrhizák talajban való jelenléte és gyakorisága nem mutat korrelációt a termőtestekével, a termőtestek felmérésén alapuló következtetések megtévesztők. Emiatt az ektomikorrhiza-képző gombák elterjedésének, gyakoriságának és ökológiai jelentőségének értékelése csak közvetlenül a talajból vett gyökérminták vizsgálata alapján történhet. A fajok meghatározása a mikroszkópos és a molekuláris taxonómiai módszerek együttes alkalmazásával lehet hatékony. Indokolt, hogy Magyarországon is fokozott figyelmet fordítsunk a természetes erdőtársulások ektomikorrhizáinak megismerésére, annál is inkább, mivel 1996 előtt ilyen vizsgálatok még nem történtek hazánkban. Az eredmények nemzetközi szempontból is érdeklődésre tarthatnak számot, mert eddig kevés adat áll rendelkezésre a Kárpát-medencére jellemző éghajlati és földrajzi viszonyok között kialakuló növénytársulásokból. A téma gyakorlati szempontból is fontos, mert alapját képezheti a mesterséges ektomikorrhizák vitalizáló célú erdészeti alkalmazásának. Ezt a jelentős gazdasági haszonnal járó és egyben környezetkímélő módszert ma már világszerte elterjedten alkalmazzák, a hazai gyakorlatban azonban még nem terjedt el. A DISSZERTÁCIÓ FŐ CÉLKITŰZÉSEI 1. Az elsőként hazánk területéről kimutatott, eddig ismeretlen huszonegy ektomikorrhiza bemutatása és jellemzése részletes morfológiai-anatómiai leírással, valamint képdokumentációval. 2. Különböző magyarországi erdők egyes erdőalkotó fái (Populus alba, Quercus spp., Fagus sylvatica) gyakori és jellegzetes ektomikorrhizáinak ismertetése. 3. Beszámoló az egyes ektomikorrhiza-típusok előfordulására és relatív gyakoriságára vonatkozó vizsgálatokról alföldi nyárasokban, tölgyesekben, hegyvidéki bükkösökben gyűjtött talajmintákban. 4. Részletesebb ismertetés a mérsékelt övi lombos erdők egyik gyakori szimbionta gombacsoportja, a Tomentella nemzetség ektomikorrhizáinak morfológiai-anatómiai sajátságairól és egyes hazai tomentelloid mikorrhizák (köztük hét új morfotípus) molekuláris taxonómiai meghatározásának eredményeiről. 5. A mesterséges ektomikorrhizák gyakorlati felhasználásának és hazai erdészeti alkalmazási lehetőségeinek megvitatása. Mikol. Köziem.. Clusiana 49(1-2), 2010

171 ANYAG ÉS MÓDSZER Mintavétel és gyűjteménykezelés Egyes magyarországi erdők cktomikorrhizái és 2008 között Magyarország területéről évente több alkalommal és több helyszínről vettünk ektomikorrhizákat tartalmazó talajmintákat. Az Alföldön négy mintavételi területet jelöltünk ki. A Kiskunsági Nemzeti Park déli részén Tompa és Kelebia határában egy-egy fehér nyáras állományban, a fülöpházi homokpusztagyepben és a Hortobágyi Nemzeti Park püspökladányi területén egy ültetett tölgyesben végeztünk vizsgálatokat között három autochton bükkös állományból gyűjtöttünk ektomikorrhizákat: a Bükk-Oserdő és a Kékes-Eszak rezervátumokból, valamint az Őrségi Nemzeti Parkból. A területek talajának felső, szerves anyagban gazdag rétegéből random módon kb. 20 cm élhosszúságú talajkockákat vágtunk ki. A gyökereket tartalmazó talajmintákból az ektomikorrhizákat folyó vízben történő mosással tisztítottuk meg és sztereóm ikroszkóp alatt, vízben válogattuk szét morfotípusok szerint. A növénypartnert a gyökér fagyasztott mikrotómos metszete alapján azonosítottuk. A mikroszkópi feldolgozáshoz a mikorrhizákat FEA-ban, a DNS-alapú vizsgálatok céljára CTAB-pufferben fixáltuk. Az egyes ektomikorrhiza morfotípusokat sorszámmal láttuk el, és a publikált anyagok fixált referenciamintáit a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának (BP) gyűjteményében helyeztük el. Mikroszkópos módszerek Az ektomikorrhizák morfológiai-anatómiai vizsgálatát az általánosan elfogadott Agerer-féle mikroszkópos módszertani protokoll szerint végeztük, amely során a következő eljárásokat alkalmaztuk: az ektomikorrhiza elágazási rendszerek morfológiai vizsgálata sztereóm ikroszkóppal; a köpeny és a rhizomorfák hisztokémiai színreakcióinak vizsgálata sztereoés fénymikroszkóppal; a köpenyszerkezet, a kiágazó hifák, a rhizomorfák és a cisztídiumok anatómiai vizsgálata differenciál interferenciakontraszt mikroszkóppal (Nomarski-DIC); a Hartig-háló vizsgálata műgyantába ágyazott mikorrhizákból készült telvékony metszeteken fáziskontraszt mikroszkóppal (PhC); a mikorrhizák és a köpeny egyes rétegeinek autofluoreszcencia vizsgálata fluoreszcens mikroszkóppal; a mikroszkópi rajzok és fotódokumentációk készítése esetenként egyes morfológiai képletek vizsgálata aranyozott preparátumokon scanning elektronmikroszkóppal (SEM). A relatív gyakoriság becslése Bár nem végeztünk a mintaterületekre érvényes kvantitatív felméréseket, a talajmintákon belül Gardes és Bruns szemikvantitatív módszerével meghatároztuk az egyes ektomikorrhiza-morfotípusok relatív gyakoriságát. Négy abundanciakategóriát Mikol. Közlem.. Clusiana 49(1-2). 2010

172 170 JAKUCS E. állítottuk föl: minor komponens, kisebbségi kodomináns, többségi kodomináns és domináns. Ezek az adatok tájékoztató jellegűek a vizsgált erdei közösségekben a gazdanövények gyökerein élő ektomikorrhiza-együttesek összetételére vonatkozóan. Molekuláris meghatározási módszerek Az ektomikorrhizák molekuláris módszerrel történő meghatározását az nrdns ITS-régiójának vizsgálatával végeztük. A Gardes és mtsai által kidolgozott CTABalapú DNS-kinyerést követően a vizsgált régiót PCR-rel amplifikáltuk. Az ektomikorrhizák azonosítása néhány minta esetében az együtt előforduló termőtest és a mikorrhiza amplikonját összehasonlító RFLP-analízissel, a minták többségénél pedig szekvenciaanalízissel történt. A saját mintáinkéhoz hasonló szekvenciákat nyilvános adatbázisokból (GenBank, UNITE) kerestük ki BLAST-algoritmussal, majd ezeket saját adatainkkal együtt filogenetikai elemzésnek vetettük alá. A rendszertani kapcsolatok felderítése távolság- és karakteralapú módszerekkel (maximum likelihood, neighbour-joining, maximum parsimony) történt a PAUP* 4.0 program segítségével. A filogenetikai fák statisztikai próbáját bootstrap-analízissel végeztük. EREDMÉNYEK A magyarországi erdők ektomikorrhiza-közösségeinek tíz évvel ezelőtt indult kutatása során elért eredményeinket négy fő csoportba sorolhatjuk. 1. Új ektomikorrhiza-leírások Huszonegy ektomikorrhiza-kapcsolatot elsőként írtunk le, jellemeztünk és dokumentáltunk morfológiai és anatómiai módszerekkel Magyarország területéről. Meghatározott ektomikorrhizák Genea verrucosa Vittad. + Quercus robur L. Hebeloma ammophilum Bohus + Fumanaprocumbens (Dunai) Gren. et Godr. Inocybe heimii Bon + Fumana procumbens (Dunai) Gren. et Godr. Lactarius controversus Pers. + Populus alba L. Rhizopogon vulgaris var. intermedius Svrcek + Pinus nigra L. Russula amoenolens Romagn. + Populus alba L. Scleroderma bovista Fr. + Populus alba L. Tomentellapilosa (Burt.) Bourdot et Galzin + Populus alba L. Tomentella sluposa (Link) Stalpers + Populus alba L. Tomentella subtestacea Bourdot et Galzin + Populus alba L. Tuber rapaeodorum Tul. + Populus alba L. Xerocomus lanatus (Rostk.) Singer + Quercus cerris L. Meghatározatlan, nem tomentelloid ektomikorrhizák Fagirhiza vermiculiformis'" + Fagus sylvatica L. Helianthemirhiza hirsutd" + Helianthemum ovatum (Viv.) Dunai Mikol. Köziem.. Clusiana 49(1-2), 2010

173 Egyes magyarországi erdők cktomikorrhizái 171 Quercirhiza albo-violaceá" + Quercus robur L. Quereirhiza fibulocystidiata" + Quercus spp.(= Tomentella galzinii Bourdot) Meghatározatlan tomentelloid ektomikorrhiza-morfotípusok (Mt) Tomentella sp. - Mt 3 Tomentella sublilacina-szerű - Mt 4 Tomentella sp. - Mt 5 Tomentella stuposa-szerű - Mt 8 Tomentella sp. (fuscocinerea-szerű) Mt 9 2. Magyarországi erdők életközösségeinek jellemző ektomikorrhizái 1998 óta folyamatosan vizsgáljuk egyes, hazánkban jelentős erdőtípusok (alföldi nyárasok és tölgyesek, valamint montán bükkösök) néhány társulásalkotó fafajának (Populus alba, Quercus robur, Q. cerris, Q. petraea, Fagus sylvatica) a legfontosabb ektomikorrhiza-kapcsolatait. Az erdőalkotó fákon kívül a száraz gyepekben, félsivatagi viszonyok között és homokdűnéken élő félcserjék (pl. Cistaceae fajok) is képezhetnek ektomikorrhizát. A fűlöpházi homokpusztagyepben élő, fás szárú törpecserjékről (Fumana procumbens és Helianthemum ovatum) három új ektomikorrhizát írtunk le elsőként (Hebeloma ammophilum, Inocybe heimii, Helianthemirhiza hirsuta"). A száraz, homokos talajú alföldi nyárasokból (Tompa és Kelebia) összesen több mint 70 különböző ektomikorrhizát különítettünk el. Ezekből a 14 leggyakoribb morfotípust faji vagy nemzetségi szinten meghatároztuk, és közülük hatot, mint új ektomikorrhizát írtunk le (Lactarius controversies, Russula amoenolens, Scleroderma bovista, Tomentella pilosa, T. subtestaceci, Tuber rapaeodorum). Ezekben az erdőkben a sötétbarna-fekete ún. tomentelloid mikorrhizák fordultak elő a legnagyobb arányban, de gyakoriak voltak a szárazsághoz adaptálódott, rhizomorfás boletoid (Xerocomus armeniacus, Scleroderma bovista) és russuloid mikobionták (Lactarius controversus, Russula amoenolens), valamint a föld alatti Tuber nemzetség ektomikorrhizái is. A püspökladányi szolonyec szikes talajú telepített tölgyesekből összesen 30 ektomikorrhiza-morfotípust különítettünk el, ezek közül 12-t határoztunk meg faji vagy nemzetségi szinten, és két új mikorrhizát írtunk le ( Quercirhiza albo-violacea'\ Xerocomus lanatus). A mikorrhiza-közösség legnagyobb arányban előforduló morfotípusai ezen a területen a nyálkás köpenyű russuloid mikorrhizák (a Russula foetens csoport fajai) voltak, de gyakoriak voltak a barna-fekete tomentelloid és a Humaria- Genea-típusú ektomikorrhizák is. A tompa-kelebiai és a püspökladányi erdőkben eddig azonosított morfotípusokra vonatkozóan könnyen vizsgálható mikromorfológiai tulajdonságok alapján mikorrhiza-határozókulcsot készítettünk, ami alapot adhat a területek ektomikorrhizáinak részletesebb kvantitatív-ökológiai vizsgálatához. A hazai bükkösökben (Bükk. Mátra, Őrség) megkezdett, hosszú távú, folyamatban lévő vizsgálataink során 35 talajmintát dolgoztunk fel, amelyekből több mint 400 egyedi ektomikorrhizát különítettünk el. Eddigi eredményeink alapján megállapítható. Mikol. Közlem.. Clusiana 49(1-2). 2010

174 172 JAKIJCS E. hogy a bükkösökben gyűjtött minták között az alföldi tölgyesekben és nyárasokban gyakoribb sötét színű (főként tomentelloid) ektomikorrhizákkal szemben a világos köpenyű (elsősorban Lactarius) mikorrhizák dominálnak. A Lactarius és a Russula mikorrhizákat mindegyik mintaterületen több ektomikorrhiza-morfotípus képviseli. A három bükkös állományban ugyanazok, a nagyobb abundanciával és fajszámmal előforduló taxonok és ektomikorrhiza-morfotípusok (boletoidok és tomentelloidok, Lactarius, Russula, Cortinarius, Hebeloma, Humaria, Inocybe, Tuber) szerepelnek, és vannak közösen előforduló fajok is (pl. Piloderma croceum, Byssocorticium atrovivens), az azonos morfotípuscsoportokon belül az egyes mikorrhiza-közösségek faji összetétele azonban markánsan különbözik. A tomentelloidokat összesen tíznél több morfotípus képviseli, de eddig még csak a bükki mintákból vannak fajra meghatározott mikorrhizáink (Tomentella aíroarenicolor, T. galzinii, T. pilosa, T. ramosissima, T. stuposá). Feltűnően sok tömlősgombataxon, köztük néhány föld alatti termőtestű csoport ektomikorrhizái is előkerültek a bükkgyökerekről {Cenococcum geophilum, Genea, Humaria, Hymenoscyphus, Pachyphloeus, Tuber). 3. A hazai erdők tomentelloid ektomikorrhizái A magyarországi lombos erdőkben 1998 óta végzett ektomikorrhiza-vizsgálatok igazolták, hogy a tomentelloidok közönséges és gyakori tagjai a hazai erdei életközösségeknek. Munkánk során 30 tomentelloid ektomikorrhizát különítettünk el alföldi nyárasokból, I 8-at alföldi tölgyesekből, és 28-at találtunk a bükki Őserdőben. Magyarországi lelőhelyekről eddig összesen kilenc különböző Tomentella ektomikorrhizáról közöltünk morfológiai-anatómiai leírást és képdokumentációt. Az ektomikorrhizák meghatározását a sejtmagi rdns ITS-régiójának filogenetikai analízisével végeztük. Saját eredményeink és irodalmi adatok alapján ismertetjük és bemutatjuk a Tomentella ektomikorrhizák általános morfológiai-anatómiai jellemzőit, és összehasonlítjuk az egyes fajok differenciáló bélyegeit. 4. Javaslatok a mesterséges mikorrhizák hazai alkalmazására A mesterséges mikorrhizáknak az erdőtelepítésben való alkalmazása gazdasági és környezetvédelmi szempontból is fontos. Hazai viszonylatban, különös tekintettel az éghajlatváltozásra, elsősorban a száraz talajú alföldi területek erdősítésében volna jelentős szerepe ennek a technológiának. A mikorrhizás inokulumok előállítására a helyben izolált gombafajok mind eredményességi, mind természetvédelmi szempontból jobbak lehetnek a tájidegen fajokat tartalmazó, import oltóanyagoknál. Ehhez azonban szükséges a teriileteken őshonos vagy jól adaptálódott erdőtípusok természetes mikorrhiza-közösségeinek megismerése. Az alföldi erdőkben végzett vizsgálataink alapján a fehér nyár telepítéséhez a területről származó Tuber rapaeodorum, Xerocomus armeniacus, Scleroderma bovisla és Hebeloma ammophilum fajokból készült oltóanyagokat, a tölgyekkel való újraerdősítéshez pedig a Tuber rapaeodorum mellett a Xerocomus lanatus-t javasoljuk, mivel ezek a fajok az említett fák gyakori mikorrhizapartnerei a régióban, és egyben olyan nemzetségek képviselői, amelyeknek mesterséges mikorrhizák kialakítására való alkalmasságát kiterjedt szakirodalom és gazdag nemzetközi tapasztalatok igazolják. Mikol. Közlem, Clusiana 49(1-2). 21)10

175 Hgyes magyarországi erdők cktomikorrhizái 173 ECTOMYCORRHIZAE OF SOME FORESTS IN HUNGARY Thesis of DSe dissertation Erzsébet JAKUCS Department of Plant Anatomy. Institute of Biology, Eötvös Loránd University, Budapest. Pázmány Péter sétány 1/c, Hungary; Department of Plant Anatomy, Eötvös Loránd University. Budapest, Hungary, 2010 SUMMARY Ectomycorrhizae play essential role in nutrient transport and ecological stability of communities in temperate forests. As sporocarp-based studies are not proper for detecting species composition of ectomycorrhizal communities, investigations of ectomycorrhizae directly from the soil samples are needed. The main aim of this work was to study, describe and document the most frequent and characteristic ectomycorrhizae of some forest trees (Populus alba, Quercus spp., Fagus sylvalica) in Hungary. During a ten-year-program, species composition of ectomycorrhizal communities of forests located in the national parks Kiskunság NP, I lortobágy NP. Biikk NP and Őrség NP had been investigated. Morphological-anatomical study of the ectomycorrhizae was carried out by the widely accepted protocol of Agerer, using different light microscopical and histochemical methods. Taxonomic determination was completed mainly by molecular techniques. Ectomycorrhizae were identified using RFLP or phylogenetic analyses, based on nrdna ITS sequences, involving data from the GenBank. The First part of our results contains the detailed morphological-anatomical descriptions, microscopical drawings and photo documentations of twenty-one, newly detected ectomycorrhizae from Hungary. The frequent ectomycorrhizal partners of the trees (white poplar, pedunculate and Turkey oak, beech) were introduced and the ectomycorrhizal communities of the investigated poplar and oak forests and sandy grasslands of the Great Hungarian Plain, as well as those of some montane beech forests, were characterised. Results on relative abundance of the different ectomycorrhizal types in the soil samples were also presented. Morphological-anatomical characteristics of the ectomycorrhizae of the genus Tomenlella, one of the most common symbiotic fungal groups in moderate broadleaved forests, were discussed in detail. Results of molecular identification of some tomentelloid ectomycorrhizae collected in Hungary, including seven new morphotypes, were presented. Finally, the possibility of applying artificial ectomycorrhizae in forestry was discussed. To produce mycorrhizal inocula used for afforestation of the lowland territories in Hungary, fungal strains isolated from the investigated area, well adapted to the local environmental conditions, were suggested. Mikol Közlem.. Clusiana 41(1-2). 2010

176 174 JAKUCS E. AZ ÉRTEKEZÉS ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ SAJÁT KÖZLEMÉNYEK / PUBLICATIONS IN THE TOPIC OF THE DISSERTATION JAKUCS E. (1997): Az eddig ismert magyarországi tölgymikorrhizák határozókulcsa. - Mikol. Közlem.. Clusiana 36(2-3): JAKUCS E AGERER, R. és BRATEK Z. (1997): Quercirhizaßbulocystidiatä' + Quercus spp. - üescr. Ectomyc. 2: JAKUCS E. (1998): Fagirhiza vermiculiformis'' + Fagus sylvatica L. Descr. Ectomyc. 3: JAKUCS E., BRATEK Z. és AGERER, R. (1998): Genea verrucosa Vitt. + Quercus robur L. - Descr. Ectomyc. 3: JAKUCS E., BRATEK Z. és AGERER, R. (1998): Rhizopogon vulgaris var. intermedins Svrcek + Pinus nigra Arn. - Descr. Ectomyc. 3: 11 l-l 16. JAKUCS E.. MAGYAR L. és BEENKEN, L. (1999): Hebeloma ammophilum Bohus + Fumana procumbens (Dun.) Gr. et Godr. - Descr. Ectomyc 4: JAKUCS E. és BEENKEN, L. (1999): Russula amoenolens Romagn. + Populus alba L. - Descr. Ectomyc. 4: JAKUCS E. és AGERER, R. (1999); Scleroderma bovista Fr. + Populus alba. L. Descr. Ectömyc. 4; JAKUCS E. és AGERER, R. (1999): Tomentella pilosa (Burt.) Bourdot et Galzin + Populus alba L. - Descr. Ectomyc. 4: MAGYAR L., BEENKEN, L. és JAKUCS E. (1999): Inocybe heimii Bon + Fumana procumbens (Dun.) Gr. et Godr. - Descr. Ectomyc. 4: JAKUCS E. (2001):,.Quercirhiza albo-violacea" + Quercus robur L. Descr. Ectomyc. 5: JAKUCS E. és AGERER, R. (2001): Tomentella subtestacea Bourdot et Galzin + Populus alba L. - Descr. Ectomyc. 5: JAKUCS E. és BEENKEN, L. (2001): Xerocomus lanatus (Rostk.) Singer + Ouercus cerris L. - Descr. Ectomyc. 5: JAKUCS E., MAJOROS É. és BEENKEN, E. (2001): Lactarius controversus Pers. + Populus alba L. - Descr. Ectomyc. 5: KOVÁCS M. G. és JAKUCS E. (2001): Helianthemirhiza hirsutá" + Helianthemum ovatum (Viv.) Dun. Descr. Ectomyc. 5: KÖLJALG, U JAKUCS E., BÓKA K. és AGERER, R. (2001): Three ectomycorrhizae with cystidia formed by different Tomentella species as revealed by rdna ITS sequences and anatomical characteristics. Folia Cryptog. Estonica 38: JAKUCS E. (2002): Tomentella pilosa. In: AGERER, R. (szerk.): Colour atlas of ectomycorrhizae. Plate 141. Einhorn-Verlag, Schwäbisch Gmünd, München. JAKUCS E. (2002): Russula amoenolens. In: AGERER, R. (szerk.): Colour atlas of ectomycorrhizae. Plate 142. Einhorn-Verlag, Schwäbisch Gmünd. München. JAKUCS E. (2002): Lactarius controversus. In: AGERER, R. (szerk.): Colour atlas of ectomycorrhizae. Plate 143. Einhorn-Verlag, Schwäbisch Gmünd. München. JAKUCS E. (2002): Scleroderma bovista. In: AGERER, R. (szerk.): Colour atlas of ectomycorrhizae. Plate 144. Einhorn-Verlag, Schwäbisch Gmünd, München. JAKUCS E. (2002): Hebeloma ammophilum. In: AGERER, R. (szerk.): Colour atlas of ectomycorrhizae. Plate 145. Einhorn-Verlag, Schwäbisch Gmünd. München. JAKUCS E. (2002): Inocybe heimii - In: AGERER, R. (szerk.): Colour atlas of ectomycorrhizae. Plate 146. Einhorn-Verlag, Schwäbisch Gmünd, München. JAKUCS E. (2002): Tomentella subtestacea. In: AGERER, R. (szerk.): Colour atlas of ectomycorrhizae. Plate 147. Einhorn-Verlag, Schwäbisch Gmünd, München. JAKUCS E. (2002): Quercirhiza albo-violacea". - In: AGERER, R. (szerk.): Colour atlas of ectomycorrhizae. Plate 148. Einhorn-Verlag, Schwäbisch Gmünd, München. JAKUCS E. (2002): Xerocomus lanatus. - In: AGERER, R. (szerk.): Colour atlas of ectomycorrhizae. Plate 149. Einhorn-Verlag, Schwäbisch Gmünd, München. JAKUCS E. (2002): Ectomycorrhizae of Populus alba L. in South Hungary. - Phyton 42: Mikol. Köziem.. Clusiana 49(1-2), 2010

177 Egyes magyarországi erdők cktomikorrhizái 175 JAKUCS E. (2003): A mikorrhizák erdészeti alkalmazásának perspektívái és veszélyei. - Erd. Lapok. 138: JAKUCS E. és CSIHA I. ( ): Ektomikorrhiza vizsgálatok alföldi tölgyesekben. - Erd. Kutatásoké: JAKUCS E. (2005): Mikorrhizák alkalmazása az agráriumban I. A mikorrhizák szerepe a természetes és mesterséges ökoszisztémákban. - Gyak Agrofórum 16: JAKUCS E KOVÁCS M. G., SZEDLAY GY. és ERÖS-HONTI ZS. (2005): Morphological and molecular diversity and abundance of tomentelloid ectomycorrhizac in broad-leaved forests of the Hungarian Plain. Mycorrhiza 15: JAKUCS E KOVÁCS M. G., AGERER, R., ROMSICS CS. és ERÖSZS. (2005): Morphological-anatomical characterization and molecular identification of Tomentella stuposa eetomycorrhizae and related anatomotypes. Mycorrhiza 15: JAKUCS E. és BARNA T. (2006): Mikorrhizák alkalmazása az agráriumban IV. Az ektomikorrhizák erdészeti célú felhasználása. - Gyak Agrofórum 17: JAKUCS E. és KOVÁCS M. G. (2006): Mikorrhizák alkalmazása az agráriumban VI. A mesterséges mikorrhizálás hazai alkalmazásának lehetőségei és problémái. - Gyak. Agrofórum 17: 74. KOVÁCS M. G. és JAKUCS E. (2006): Morphological and molecular comparison of white truffle ectomycorrhizac. Mycorrhiza 16: KOVÁCS M. G., JAKUCS E. és BAGI I. (2007): Identification of host plants and description of sclerotia of the truffle Mattirolomyces terfezioides. Mycol. Progr. 6: ERÖS-HONTI ZS., KOVÁCS M. G., SZEDLAY GY. és JAKUCS E. (2008): Morphological and molecular characterization of Humaria and Genea ectomycorrhizae from Hungarian deciduous forests. - Mycorrhiza 18: JAKUCS E. és ERÖS-HONTI ZS. (2008): Morphological-anatomical characterization and identification of Tomentella ectomycorrhizas. - Mycorrhiza 18: Mikol. Közlem.. Clusiana 49(1-2). 2010

178 o

179 Mikológiái Közlemények, Clusiana 49(1-2): (2010) TARSASAGI HÍREK SOCIETY NEWS -OO-O-O- JEGYZŐKÖNYV Készült a Magyar Mikológiái Társaság február 17-én 17:30 órai kezdettel az ELTE TTK Biológiai Múzeumában megrendezett tisztújító közgyűlésén Auer Péter levezető elnök megállapítja, hogy nincs meg a megfelelő létszám, és elhalasztja a közgyűlést az egy órával későbbre meghirdetett új időpontra. A levezető elnök egy órával később megkezdi a közgyűlés levezetését. A jegyzőkönyvvezetésre a tagság egyhangúlag elfogadja dr. Szántó Mária jelölését. Auer Péter felkéri dr. Jakucs Erzsébetet, a társaság elnökét, hogy a közgyűlés napirendi pontjaira tegyen javaslatot. Napirendi javaslat: 1. Eves beszámoló 2. Hároméves értékelés 3. Az ellenőrző bizottság jelentése 4. A jelenlévők kérdései, javaslatai 5. A beszámoló elfogadása 6. A vezetőség lemondása 7. Képviselők jelölése 8. Szavazás Szünet - Albert László előadása A tagság a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Auer Péter levezető elnök felkéri dr. Jakucs Erzsébetet a beszámoló megtartására. 1. Eves beszámoló a évről Megemlékezés a 2009-ben elhunyt tagtársakról, köztük Babos Lórántnéról Működés: - előadások, - folyóiratok: Mikológiái Közlemények, Clusiana 48(1) és 48(2) szám; Magyar Gombász 7( I), 7(2), 7(3) és 7(4), -tagnyilvántartás, postázás, -elektronikus levelezés (hungmikologia@gmail.com), - könyvtár. Rendezvények: Európai Cortinarius Kongresszus, Nyíregyháza, október (57 külföldi, 17 magyar résztvevővel). Szervező: Magyar Mikológiái Társaság. A szervezésben részt vett: Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényszervezettani Tanszéke, Budapesti Corvinus Egyetem Növénytani Tanszéke, Nyír- Mikológiái Közlemények. Clusiana 49(1 2) Magyar Mikológiái Társaság. Budapest

180 178 TÁRSASÁGI HÍREK egyházi Főiskola Agrártudományi Tanszéke, Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara Növénytani Tanszéke. Gombakiállítás, Budapest, október Új fejlesztések: elektronikus tagkártya, honlap ( Sikeres, lezárt pályázatok: KvVM Zöld Forrás: A gombák védelmét elősegítő környezettudatos gondolkodás fejlesztése" (715 ezer Ft). Mecenatúra: a Cortinarius Kongresszus magyar szervezőinek részvételi díja (826 ezer Ft). Pénzügyi beszámoló a 2009 évről Tevékenységek Bevételek Kiadások Egyenleg Működés (lagdíj. szja 1%, kamal, folyóiratok kártya, könyvelés, posta, honlap, hank) Gombatan folyamok Pályázatok (Mikológiái Közlemények, Clusiana) Európai Cortinarius Kongresszus Összesen Hároméves értékelés ( ) Szervezeti változások: közhasznúság (alapszabály, működési szabályzat), címváltozás, előadások helyszínének változása, a könyvtár költözése. Új fejlesztések: projektoros előadások, elektronikus tagkártya, új honlap ( Működés: előadások, folyóiratok: Mikológiái Közlemények, Clusiana 46(1 )-48(2), hat szám, a szerkesztőbizottság és a szerkesztés átalakulása; a Magyar Gombász átvétele, tagnyilvántartás, postázás. Tanfolyamok: OKJ-tanfolyamok: Budapest, Sopron (kb fő), szárítmánytanfolyam: Budapest (30 fő), felsőfokú tanfolyam: Budapest (21/14 fő). Pályázatok (összesen kb. 3,1 millió Ft): védett gombák plakát kiadása, Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2). 2010

181 - Mikológiái Közlemények, Clusiana kiadása, - ismeretterjesztő anyagok, -27. Európai Cortinarius Kongresszus. Részvétel jogszabályalkotásban: - vadon termő gombák árusítása, - szarvasgomba-rendelet. TÁRSASÁGI HÍREK 179 Egyéb kiadványok: - védett gombák plakát, -gombaszakellenőri praktikum + DVD, - gombanaptár, - szórólapok (A vadon élő gombák gyűjtési kódexe, Tippek gombagyűjtéshez mindenkinek). Rendezvények: -gombakiállítások (új helyszín!), - IV. Magyar Mikológiái Konferencia, Debrecen, május 29-30, -27. Európai Cortinarius Kongresszus, Nyíregyháza, október A három év pénzügyi mérlege Ev Bevétel (Ft) Kiadás (Ft) Változás (Ft) Forrás (Ft) A 2010-es év feladatai - Rendes évi programok: tagnyilvántartás, tagkártyák frissítése, előadásprogramok, folyóiratok kiadása. - Oktatás: OKJ-tanfolyam indítása, OKJ-vizsga szabályozása, gombaszakellenőrök továbbképzése. - Gombakiállítás. - Pályázatok: Civil Alap: a Magyar Mikológiái Társaság működési költségei (posta, kommunikáció, honlap) (1 000 ezer Ft). KvVM Zöld Forrás: I) A gombák ismeretét és védelmét elősegítő oktatási segédanyagok készítése (920 ezer Ft); 2) Védett és veszélyeztetett nagygombafajokra vonatkozó adatgyűjtő hálózat és folyamatosan frissülő, országos adatbázis létrehozása (900 ezer Ft). Budapest Bank Budapestért Alapítvány: Gyógyhatású gombák című plakát készítése (466 ezer Ft). Zárszóként dr. Jakucs Erzsébet név szerint megköszöni a vezetőségnek és a tagság aktív tagjainak az elmúlt három évben végzett munkát. Mikol. Közlem.. Clusiana 49(1-2), 2010

182 180 TÁRSASÁGI HÍREK 3. Az ellenőrző bizottság jelentése Az elnöki beszámolót követően Auer Péter, mint az ellenőrző bizottság elnöke nyilatkozik, hogy a pénzügyi mérleg ellenőrzése megtörtént, az egyetlen számszaki hibát javították és a mérleg a törvényes előírásoknak megfelelően szabályos. A tagság egyhangúlag elfogadja az ellenőrző bizottság beszámolóját. 4. A jelenlévők kérdései, javaslatai Dr. Locsmándi Csaba kérdése: A Cortinarius kongresszus a kevés résztvevő miatt pénzügyileg ráfizetéses volt. A résztvevők számát hogyan tervezhették a szervezők ilyen kevésre? Dr. Jakucs Erzsébet válasza: Az előző kongresszus-létszámokból kellett következtetni a várható létszámra, és csak ez alapján lehetett a részvételi díjat megtervezni. Dr. Locsmándi Csaba az első hazai rendezésű Cortinarius kongresszus létszámára kérdezett rá. - Dr. Jakucs Erzsébet válasza: A létszám 120 fő volt és költségeiben is egy nagyon sikeres kongresszus volt. - Dima Bálint megjegyzése: A nyíregyházi konferenciát még az előző vezetőség fogadta el, és ezt kellett megvalósítani. Szilvásy Edit kérdése: Nem lehetett látni, hogy ilyen kevesen jönnek majd el? Dr. Jakucs Erzsébet válasza: Sajnos nem lehetett előre látni. - Dr. Siller Irén közbeszólása: Sajnos a gazdasági válság is közbeszólt a kedvezőtlen költségalakulásba. - Dr. Vasas Gizella hozzászólása: Véleménye szerint a kevés résztvevői létszámban az is benne volt, hogy a hazai (francia rendezésű) Cortinarius konferenciákon általában hazai mikológus, gombász is részt szokott venni. A nyíregyházi rendezésű konferencián viszont a hazai mikológusok nem tudtak eljönni, mert túl drága volt a részvételi díj. Dr. Jakucs Erzsébet válasza: Igen, valóban, a 80 ezer Ft-ot sajnos nem tudták kifizetni. - Kisné dr. Fodor Lívia hozzászólása: Nagyon belementünk a számokba, és talán egy pillanatra elfelejtettük, hogy elsősorban szakmai céljaink voltak a Cortinarius kongresszus megrendezésével és ezeket a szakmai célokat elértük! Dr. Jakucs Erzsébet kérdése: Az 5. Magyar Mikológiái Konferencia Pécsett került volna megrendezésre 201 l-ben. Azonban Pécs visszamondta a rendezést. A Magyar Mikológiái Társaság eddig is részt vett az előző konferenciák szervezésében. Kérdezi, hogy az MMT felvállalhatja-e a tagság véleménye szerint a szervezést, elsősorban azért, hogy ne szűnjön meg ez a már hagyományos és nagy szakmai elismerést szerzett rendezvény. - A tagság a felvetésre nem tud mit mondani, így dr. Jakucs Erzsébet azt kéri, hogy írásban szóljanak hozzá a kérdéshez. - Dr. Locsmándi Csaba hozzászólása: Megkérdezi, hogy kinek a hatásköre az 5. Magyar Mikológiái Konferencia megszervezése, felveti, hogy a vezetőség dönthetne ebben az ügyben. - Auer Péter hozzászólása: Szerinte is ez lenne a legfontosabb kérdés. - Dr. Jakucs Erzsébet válaszára továbbra sem volt reakció a tagág felől, ezért ismételten kéri írásban a véleményeket az 5. Magyar Mikológiái Konferencia szervezése ügyében, aminek alapján a vezetőség döntést hozhat. 5. A beszámoló elfogadása Auer Péter felkéri a tagságot szavazásra a beszámolók elfogadása kapcsán. A tagság egységesen elfogadja mindkét beszámolót. Mikol. Közlem., Clusiana 49(1-2), 2010

183 TÁRSASÁGI HÍREK A vezetőség lemondása Lemond az eddigi vezetőség. Lemond az ellenőrző bizottság. Auer Péter javaslata a szavazatszámláló bizottságra: Szilvásy Edit, Lovász Károly, Nehéz Zoltán. Auer Péter minden jelöltre külön szavaztat, és a tagság a következő szavazatokkal megválasztja a szavazatszámláló bizottságot: Szilvásy Edit (I tartózkodás mellett), Lovász Károly (1 tartózkodás mellett), Nehéz Zoltán (1 tartózkodás mellett). 7. Képviselők jelölése A vezetőségválasztás kapcsán dr. Jakucs Erzsébet tájékoztatja a tagságot, hogy továbbra is 1 elnök és 8 vezetőségi tag nevére kell javaslatot tenni. Szilvásy Edit felsorolja a jelöltek névsorát: Elnök: dr. Jakucs Erzsébet. Vezetőségi tagok: Albert László, Auer Péter, Dima Bálint, Kisné dr. Fodor Lívia, dr. Locsmándi Csaba, Lovász Károly, dr. Rimóczi Imre, dr. Siller Irén, dr. Szántó Mária, dr. Vasas Gizella Dr. Locsmándi Csaba egy ügyrendi kérdése: Vajon a jelölt elvállalhatja-e a jelöltséget, ha nincs jelen a közgyűlésen? - Dr. Jakucs Erzsébet válaszol: Gondolom dr. Rimóczi Imre tagtársra gondol. A professzor úr előre jelezte, hogy nem tud részt venni a közgyűlésen és azt is jelezte, hogy vállalja a jelöltséget. Dr. Locsmándi Csaba javasolja Bathó Attilát a jelöltek közé. - Bathó Attila nem vállalja a jelölést. Dr. Vasas Gizella javasolja Nagy Istvánt a jelöltek közé. Nagy István nem vállalja a jelöltséget. Nagy István megkérdezi, hogy az elnök személyére nincs-e más javaslat is. - Auer Péter válaszol, hogy más nem vállalta a jelölést az elnöki posztra. Auer Péter megkérdezi a szavazatszámláló bizottságot, hogy vállalja-e a jelölést. A jelöltek egyenként válaszolnak, hogy vállalják. Dr. Vasas Gizella javasolja Szilvásy Editet a vezetőségbe. - Szilvásy Edit nem vállalja a jelölést. Auer Péter tájékoztatja a tagságot, hogy csak érvényes tagsággal rendelkező tag választhat. Dr. Jakucs Erzsébet jelzi, hogy a lemondott ellenőrző bizottság helyett is újat kell választani. így a tagság előbb az ellenőrző bizottságot választja meg. - Dr. Locsmándi Csaba javasolja: Lehetőleg olyan embert jelöljünk az ellenőrző bizottságba, akinek van valamilyen végzettsége pénzügyi területen. Rövid szünetet követően Auer Péter felkéri a tagságot az új ellenőrző bizottság jelölésére. - Stefanovits Pál jelzi, hogy neki van gazdasági végzettsége, és vállalná is a feladatot az ellenőrző bizottságban. Auer Péter jelzi, hogy sajnos összeférhetetlenség áll fenn a személy családi kapcsolatai miatt. - Polgári József közbeszólása: Neki van közgazdasági végzettsége és vállalná is a feladatot. Albert László Nagy Istvánt javasolja az ellenőrző bizottságba. - Nagy István vállalja a feladatot. - Dr. Vasas Gizella javasolja Szilvásy Editet az ellenőrző bizottságba. - Szilvásy Edit jelzi, hogy vállalja a jelölést. Mikol. Közlem.. Clusiana 49(1-2), 2010

184 182 TÁRSASÁGI HÍREK Auer Péter felkéri jegyzőkönyv-hitelesítőnek Varga Györgyöt és Anderle Györgynét, akik vállalják is a jelölést. A tagság l-l tartózkodással megválasztja a jegyzőkönyv-hitelesítőket. Auer Péter jelzi, hogy az ellenőrző bizottságba elnököt is kell választani. - Polgári József jelzi, hogy vállalja, amennyiben megválasztják. - A tagság l-l tartózkodás mellett megszavazza az új ellenőrző bizottságot a következők szerint: Elnök: Polgári József. Tagok: Nagy István, Szilvásy Edit. Auer Péter kiosztja a vezetőségi tagok jelölő lapját, és közben tájékoztatja a tagságot a szavazás módjáról. 8. Szavazás A szavazatszámláló bizottság számol. Ez alatt Albert László megtartja Meghökkentő gombák című rövid, de nagyon érdekes és tartalmas képekkel illusztrált előadását. Lovász Károly kihirdeti a szavazás eredményét: 40 szavazat érkezett be, ebből 39 érvényes, 1 érvénytelen. A Magyar Mikológiái Társaság új vezetősége a következő: Elnök: dr. Jakucs Erzsébet (39 szavazat) Vezetőségi tagok: Albert László (39 szavazat), dr. Siller Irén (38 szavazat), Dima Bálint (37 szavazat), dr. Vasas Gizella (37 szavazat), dr. Locsmándi Csaba (36 szavazat), Kisné dr. Fodor Lívia (28 szavazat), dr. Rimóczi Imre (27 szavazat), Auer Péter (23 szavazat). Az új vezetőség nevében dr. Jakucs Erzsébet megköszöni a tagságnak a bizalmat. Auer Péter jó munkát kíván a következő három évre, majd bezárja a közgyűlést. Budapest, február 17. Dr. Jakucs Erzsébet Dr. Szántó Mária Anderle Györgyné, Varga György elnök jegyzőkönyvvezető hitelesítők NEMZETKÖZI MIKOLÓGIÁI KONGRESSZUS MAGYARORSZÁGON Kilenc országból közel 60 külföldi és több mint 20 hazai résztvevővel a október 18. és 24. közötti héten Nyíregyházán került megrendezésre a 27. Európai Cortinarius Kongresszus. Régen volt utoljára, amikor hazánk adott otthon ennek a neves mikológus rendezvénynek, egészen pontosan 1994-ben Budapesten. Miért pont Nyíregyházán, merülhet fel a kérdés többekben, hiszen kevés ennél távolibb hely van nálunk egy Nyugat-Európából érkező számára. A magyarázat egyszerű, ugyanis hazánk ezen vidékén számtalan olyan élőhely található, melyek a külföldi mikológusok számára is különlegességet jelentenek. Ilyenek a gyöngyvirágos töl- Mikol. Közlem., Clusiana 49(1-2), 2010

185 TÁRSASÁGI HÍREK 183 gyesek, keményfás ligeterdők, égeresek, fíízlápok stb. Ez a vidék az évezredes változásokkai dacolva, leginkább őrzi az eredeti erdős, lápos, folyóvizekben gazdag természetszerű élőhelyeket. Ezekhez a természeti adottságokhoz társult a kongresszus megrendezéséhez ideális feltételeket biztosító Nyíregyházi Főiskola. A hét folyamán öt alkalommal mentünk terepi kiszállásokra, melyek közül négy (Baktalórántháza, Bátorliget (Fényi-erdő), Kállósemjén (Nagymohos), Vámosatya (Bockerek-erdő)) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területére esett. Egy ízben viszont lényegesen távolabbra, a Blikkbe (Csanyik-völgy) tettünk gyűjtőutat, a kongresszus megkezdése előtt felmerült ugyanis az igény, hogy legalább egyszer hegyvidéki terepet is iktassunk be. Ezeknek a helyszíneknek a többsége védett terület, így a Felső- Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélye szükségeltetett a belépéshez és gyűjtéshez. Ezzel össze függésben, több korábbi kongresszushoz hasonlóan a szervezőknek most is meg kellett tiltsák az érintett terepek későbbi újbóli felkeresését a résztvevők számára. Sajnos a gombafelhozatal elég szegényes volt, mégis a kongresszus lezárása utáni összesítésnél derült ki, hogy a jól bevált,.sok ember sok gombát gyűjt" alapon a fajlista egyáltalán nem rövid, sőt! Fontos azt kiemelni, hogy jó néhány ritka, különleges faj is előkerült, olyanok is, melyeknek ez az első hazai adata. Három este alkalmával igen színvonalas előadásokat hallgathattunk meg neves szakemberek jóvoltából: Geml József A Cortinarius nemzetség filogenetikai sokfélesége egy sarkvidéki szigetcsoporton, Svalbardon; Noordeloos, Machiel E. - Az Entolomataceae törzsfejlődése, különös tekintettel a spóramorfológiára; Zsigmond Győző-Gomba és hagyomány. Etnomikológiai tanulmányok. A szervezés során külön figyelmet fordítottunk arra, korábbi évek tapasztalataiból okulva, hogy az esték folyamán minél tovább lehessen a laboratóriumokban dolgozni. így minden nap éjfélig nyitva voltak a laborok. A résztvevők kultúrprogramok közül is válogathattak, a kínálat itt is széles volt: Hortobágy, Tákos-Csaroda, Tokaj és Sárospatak. A hagyományosnak számító gálavacsorára, mely egyfajta megünneplése volt a sikeres rendezvénynek, csütörtökön este került sor. Az est fényét a jellegzetes hazai ételeken és italokon kívül a Nyíregyházi Főiskola Enek-Zene Tanszékének oktatói és hallgatói által összeállított zenés műsor tovább emelte. Igen változatos volt a repertoár, a gyimesi, moldvai és kalotaszegi népdalok mellett, szatmári és szilágysági táncokban is gyönyörködhettünk. Az est folyamán kerültek átadásra a Magyar Mikológiái Társaság által alapított Clusius-emlékérmek, melyet Francesco Bellii (Bolzano), Anton Hausknecht (Maissau) és Machiel E. Noordeloos (Leiden) kaptak. A kongresszus utáni visszajelzések is a sikeres lebonyolítást igazolták. Valóban igaz az a mondás, hogy a gombászok egy rendezvény alkalmával egyetlen dolgot tudnak elnézni, megbocsátani, ha nincs vagy kevés a gomba. A szervezési problémák, hiányosságok tekintetében már nem ilyen elnézőek. Itt ragadom meg az alkalmat, hogy a szervező bizottság nevében is újra köszönetet mondjak mindazoknak, akik munkájukkal segítették ennek a rendezvénynek a sikeres megvalósulását és ez- Mikol. Közlem.. Clusiana 49(1-2), 2010

186 184 TÁRSASÁGI HÍREK által hazánk hírnevének további öregbítését. Az idei esztendőben Németország déli részén, Baden-Württemberg tartományban, Ehingenben kerül megrendezésre a 28. Európai Cortinarius Kongresszus. Benedek Lajos a szervező bizottság titkára GOMBAKTÁLLÍTÁS, október 15. és 17. között ismét megrendeztük a már hagyományossá vált kiállításunkat a Budapesti Corvinus Egyetem budai campusán (Budapest, Villányi út 29^43.), az Őszi Kertészeti Napok keretében. A kiállítást dr. Jakucs Erzsébet a Magyar Mikológiái Társaság elnöke nyitotta meg. Ebben az évben rendkívül sok csapadék esett, ezért lelkes gombásztársaink kiállításunkra is nagyon sok gombát hoztak az egész ország területéről. Berettyóújfaluból Erdei Zoltán és kis csapata a kiállítás fajszámának bővítésére még Erdélybe is ellátogatott, hogy a magashegységekből érdekes és számunkra ritka gombafajokat gyűjtsenek be. Nagy örömünkre szolgált, hogy a Dunakanyar Szarvasgombász Egyesület tagjai idén is nagysikerű mikroszkópos szarvasgomba-bemutatót tartottak az érdeklődők számára. Az idei év meglepetése volt, hogy a tavalyi felsőfokú tanfolyam egyik hallgatójának, Prutkayné Bartha Erzsébetnek, csillaggombákból készített vizsgamunkájában is gyönyörködhettünk. A gombakiállításon a rekord mennyiségű, 437 gombataxont a megszokott elrendezésben nem tudtuk bemutatni, ezért a zárt tárlók helyett asztalokat állítottunk be, melyek szintén zsúfolásig megteltek friss gombákkal. Hálásan köszönjük mindenkinek, akik tevékenyen segítettek a kiállítás lebonyolításában. Külön is köszönjük az alább felsorolt gombásztársak önzetlen segítségét. Abádi Eszter Homoki Lászlóné Oldal Krisztina Albert László Horváth István Ölvedi István Auer l'éter Jakucs Erzsébet I'iller Kinga Bagi János Kalauz József Pintér László Balogh János Kátai László Prutkayné Bartha Erzsébet Bársony Kornél Kis Szidónia Siller Irén Bathó Attila Kovács Dániel Stefanovits Pál Benedek Lajos Kutszegi Gergely Szikszai Lászlóné Bognár Berti IIa Lengyel János Sziráki György Boros Lajos Locsmándi Csaba Szmollény Gábor Bugyik Imre Makay Attila Tóth Eszter Emília Dima Bálint Marcényi Csaba Tóth Győző Erdei Vajk Mike Attila Tóth Tibor Erdei Zoltán Molnár Imre Török István Füredi Réka Nagy Gabriella Tusnády Emese Gábor Zoltán Nagy István Tusnády Zsanett Gáborné Barakonyi Ágnes Nagy Tibor Kálmán Varjú Sándor Görgényi Gizella Németh Lajosné Vasas Gizella Hencz Helga Olajkövi János Zagyva Imre Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2). 2010

187 TÁRSASÁGI HÍREK 185 A évi gombakiállításon bemutatott fajok listája Abortiporus biennis (rőt likacsosgomba) Agaricus arvensis (erdőszéli csiperke) Agaricus augustus (óriás csiperke) Agaricus benesii (ligeti csiperke) Agaricus bernardii (sziki csiperke) Agaricus bisporus (kétspórás csiperke) Agaricus bitorquis (ízletes csiperke) Agaricus bohusii (csoportos csiperke) Agaricus bresadolanus (akác-csiperke) Agaricus campestris (kerti csiperke) Agaricus essettei (gumós csiperke) Agaricus impudicus (büdös csiperke) Agaricus iodosmus (fenolszagú csiperke) Agaricus liloralis (szekszárdi csiperke) Agaricus moelleri (tintaszagú csiperke) Agaricus phaeolepidotus (barnapikkelyü csiperke) Agaricusporphyrizon (lilásvörös csiperke) Agaricus sylvaticus (erdei csiperke) Agaricus urinascens (nagyspórás csiperke) Agaricus xanthodermus (karbolszagú csiperke) Agrocybe cylindracea (déli tökegomba) Agrocybe praecox (tavaszi rétgomba) Albatrellus eristatus (zöldhátú zsemlegomba) Aleuria aurantiaca (narancsszínű csészegomba) Amanita citrina (citromgalóca) Amanita gemmata (sárga galóca) Amanita muscaria (légyölő galóca) Amanita pantherina (párducgalóca) Amanita phalloides (gyilkos galóca) Amanita rubescens (piruló galóca) Amanita spissa (szürke galóca) Amanita strobiliformis (cafrangos galóca) Ampulloclitocybe clavipes (duzzadttönkü tölcsérgomba) Armillaria lutea (gumós tuskógomba) Armillaria mellea (gyűrűs tuskógomba) Armillaria tabescens (csoportos tuskógomba) Artomyces pyxidatus (csészés álkorallgomba) Asterophora Ivcoperdoides (porzó élösdigomba) Astraeus hygrometricus (repedéses csillaggomba) Auricularia auricula-judae (júdásfülgomba) Auriscalpium vulgare (tobozgereben) Boletus appendiculatus (sárgahúsú tinórú) Boletus edulis (ízletes tinórú) Boletus luridus (változékony tinórú) Boletus regius (királytinórú) Boletus reticulatus (nyári vargánya) Bovista plumbea (szürke pöfeteg) Calocera cornea (árszerű enyveskorallgomba) Calvatia gigantea (óriás pöfeteg) Calvatia lilacina (lilabelű szétesőpöfeteg) Cantharellus aurora (szagos rókagomba) Cantharellus cibarius (sárga rókagomba) Cantharellus cinereus (szürke rókagomba) Cantharellus pallens (halvány rókagomba) Cantharellus tubaeformis (tölcséres rókagomba) Chalciporus piperatus (borsos tinórú) Chlorociboria aeruginascens (rézrozsdaszínű csészegomba) Chlorophyllum brunneum (kerti őzlábgomba) Chlorophyllum rachodes (piruló őzlábgomba) Chroogomphus rutilus (vöröses nyálkásgomba) Clavariadelphuspistiitaris (vaskos mozsárütőgomba) Clavariadelphus truncatus (lapos mozsárütőgomba) Clavulina cinerea (szürke korallgomba) Clavutina coralloides (fésűs korallgomba) Clitocybe inornata (szürkelemezü tölcsérgomba) Clitocybe nebularis (szürke tölcsérgomba) Clitocybe nebularis var. alba (szürke tölcsérgomba fehér változata) Clitocybe odora (zöld ánizsgomba) Clitocybe phaeophthalma (avas tölcsérgomba) Clitocybephyllophila (viaszfehér tölcsérgomba) Clitocybe rivulosa (mezei tölcsérgomba) Clitopilus geminus (csalóka pereszke) Clitopilus nitellinus (narancsbarna álcölöpgomba) Clitopilus prunulus (kajsza lisztgomba) Coltriciaperennis (szalagos likacsosgomba) Coprinellus micaceus (kerti tintagomba) Coprinopsis atramentaria (ráncos tintagomba) Coprinopsis picacea (harkálytintagomba) Coprinus comatus (gyapjas tintagomba) Coriolopsis gallica (barna egyrétütapló) Cortinarius albertii (papucsos pókhálósgomba) Cortinarius anomalus (lilás pókhálósgomba) Cortinarius anserinus (szilvaillatú pókhálósgomba) Cortinarius azureus (azúrkék pókhálósgomba) Cortinarius bolaris (vöröspikkelycs pókhálósgomba) Cortinarius bulliardii (vöröslábú pókhálósgomba) Cortinarius cagei (pókhálósgombafaj) Cortinarius callisteus (mozdonyfüstszagú pókhálósgomba) Cortinarius camphoratus (bakszagú pókhálósgomba) Cortinarius caninus (rozsdabarna pókhálósgomba) Cortinarius caperatus (gyűrűs ráncosgomba) Cortinarius cliduchus (pókhálósgombafaj) Cortinarius cotoneus (pikkelyes pókhálósgomba) Mikol. Közlem.. Clusiana 49(1-2), 2010

188 186 TÁRSASÁGI HÍREK Cortinarius croceus (sárgalemezü horgomba) Cortinarius delibutus (kéklemezű pókhálósgomba) Cortinarius duracinus (orsóstönkű pókhálósgomba) Cortinarius elegantissimus (pompás pókhálósgomba) Cortinarius glaucopus (szálaskalapú pókhálósgomba) Cortinarius hinnuleus (rozsdás pókhálósgomba) Cortinarius infractus (keserű pókhálósgomba) Cortinarius largus (ligeti pókhálósgomba) Cortinarius magicus (pókhálósgombafaj) Cortinarius moenne-locozzi (bocskoros pókhálósgomba) Cortinarius moserianus (pókhálósgombafaj) Cortinarius multiformis (sárgásbarna pókhálósgomba) Cortinarius olidus (pikkelykés pókhálósgomba) Cortinarius olivaceofuscus (gyertyán-pókhálósgomba) Cortinarius orellanus (mérges pókhálósgomba) Cortinarius phoeniceus (lángszínű pókhálósgomba) Cortinarius praestans (óriás pókhálósgomba, védett) Cortinarius quercilicis (pókhálósgombafaj) Cortinarius renidens (pókhálósgombafaj) Cortinarius rigens (orsós pókhálósgomba) Cortinarius rufoolivaceus (ibolyásvörös pókhálósgomba) Cortinarius sabuletorum (pókhálósgombafaj) Cortinarius stillatitius (pókhálósgombafaj) Cortinarius suaveolens (illatos pókhálósgomba) Cortinarius subpurpurascens (lilafoltos pókhálósgomba) Cortinarius torvus (szagos pókhálósgomba) Cortinarius traganus (hagymatönkű pókhálósgomba) Cortinarius triviális (nyálkástönkű pókhálósgomba) Cortinarius variecolor (változékony pókhálósgomba) Cortinarius varius (zsemlebarna pókhálósgomba) Cortinarius velenovskyi (pókhálósgombafaj) Cortinarius venetus (sötétzöld pókhálósgomba) Cortinarius violaceus (sötétlila pókhálósgomba) Cortinariusxanthochlorus (olívzöld pókhálósgomba) Cortinarius xanthophyllus (aranylemezt! pókhálósgomba) Craterellus cornucopioides (sötét trombitagomba) Crepidotus variabilis (változékony kacskagomba) Crucibulum laeve (tégelygomba) Cyathus striatus (csíkos pohárgomba) Cystoderma aminathinum (sárga őzlábgomba) Cystoderma carcharias (erősszagú őzlábgomba) Cystodermella cinnabarina (cinóbervörös őzlábgomba) üaedalea quercina (labirintustapló) Daedaleopsis confragosa (rózsaszínes egyrétűtapló) Daldinia concentrica (szenes gömbgomba) Echinoderma aspera (tüskés őzlábgomba) Entoloma rhodopolium (zöldesszürke döggomba) Entoloma sinuatum (nagy döggomba) Eistulina hepatica (májgomba) Elammulina velutipes (téli fülőke) Eloccularia rickenii (akác-pcreszke) Eloccularia straminea (pikkelyes pereszke) Fames fomentarius (bükkfa-tapló) Fomitopsis pinicola (szegett tapló) Galerina marginata (fenyves sisakgomba) Ganoderma applanatum (deres tapló) Ganoderma lucidum (pecsétviaszgomba) Ganoderma resinaceum (óriás lakkostapló) Geastrum fimbriatum (közönséges csillaggomba) Geastrum fornicatum (csészés csillaggomba) Geastrum hungaricum (honi csillaggomba, védett) Geastrum rufescens (rőt csillaggomba) Geastrum striatum (galléros csillaggomba) Genea verrucosa (zegzugos likastrifla) Gloeophyilum sepiarium (cifra lemezestapló) Gloeoporus dichrous (kétszínű cgyrétütapló) Gomphidius glutinosus (barna nyálkásgomba) Gomphidius roseus (rózsás nyálkásgomba, védett) Grifola frondosa (ágas tapló) Gymnopilus junonius (aranysárga lánggomba) Gymnopilus penetrans (foltoslemezű lánggomha) Gymnopilus sapineus (fenyő-lánggomba) Gymnopus dryophilus (rozsdásszárú (ülőke) Gymnopus erythropus (vörösbarnatönkű fülőke) Gymnopus peronatus (gyapjaslábú fülőke) Gyroporus castaneus (gesztenyebarna tinórú) Gyroporus cyanescens (kékesedő üregestinórú) Hapalopilus rutilans (domború likacsosgomba) Hebeloma ammophilum (homoki fakógomba) Hebeloma crustuliniforme (zsemleszínű fakógomba) Hebeloma laterinum (kakaószagú fakógomba) Hebeloma mesophaeum (sötétlábú fakógomba) Hebeloma radicosum (gyökeres fakógomba) Hebeloma sinapizans (retekszagú fakógomba) Helvetia erispa (fodros papsapkagomba) Helvetia elastica (karcsú papsapkagomba) Helvetia lacunosa (szürke papsapkagomba) Helvetia macropus (nyeles csészegomha) Hemipholiota populnea (nyárfa-tökegomba) Hericium cirrhatum (tüskés sörénygomba, védett) Mikol Közlem.. Clusiana 49(1-2). 2010

189 TÁRSASÁGI HÍREK 187 llericium coralloides (petrezselyemgomba) Hericium erinaceus (közönséges süngomba) Heterobasidion annosum (gyökérrontó tapló) llohenbuehelia petaloides (földi állaskagomba) Hydnum repandum (sárga gereben) Hydnum rufescens (sárgásvörös gereben) Hygrocybe conica (feketedő nedűgomba) Hygrocybe miniaía (apró nedügomba) Hygrocybe pratensis (élénkszínű nyirokgomba) Hygrocybe quieta (nedügomba faj) Hygrocybe virginea (fehér nyirokgomba) Hygrophoropsis aurantiaca (narancsvörös tölcsérgomba) Hygrophorus agathosmus (szagos csigagomba) Hygrophorus arbustivus (kései csigagomba) Hygrophorus camarophyllus (kormos csigagomba) Hygrophorus chrysodon (sárgapelyhű csigagomba) Hygrophorus cossus (kőrisszagú csigagomba) Hygrophorus discoxanthus (barnuló csigagomba) Hygrophorus eburneus (elefántcsont csigagomba) Hygrophorus hypothejus (fagyálló csigagomba) Hygrophorus latitabundus (barna csigagomba) Hygrophorus lindtneri (gyertyán-csigagomba) Hygrophorus lucorum (vörösfenyő-csigagomba) Hygrophorus mesotephrus (olívaszürke csigagomba) Hygrophorus penarius (száraz csigagomba) Hygrophorus personii (olajszínű csigagomba) Hygrophorus poetarum (izabellvöröses csigagomba) Hygrophorus russula (vörösfoltos csigagomba) Hypholoma capnoides (fenyő-kénvirággomba) Hypholoma fasciculare (sárga kénvirággomba) Hypholoma lateritium (vöröses kénvirággomba) Hypoxylonfragiforme (vöröses ripacsgomba) Hypsizygus ulmarius (laskapereszke, védett) Irtfundibulicybe geotropa (óriás tölcsérgomba) Infundibulicybe gibba (sereges tölcsérgomba) Inocybe asterospora (csillagspórás susulyka) Inocybe corydalina (zöldpúpú susulyka) lnocvbe dulcamara (olajsárga susulyka) Inocybe fraudans (körteszagú susulyka) Inocybe geophylla (selymes susulyka) Inocybe maculata (foltos susulyka) Inocybe rimosa (kerti susulyka) Inonotus hispidus (almafa-rozsdástapló) Kuehneromyces mutabilis (ízletes tőkegomba) Laccaria amethystina (lila pénzecskegomba) Laccaria laccata (húsbarna pénzecskegomba) Laccaria proxima (pikkelyes pénzecskegomba) l.acrymaria lacrymabunda (könnyező szálkásgomba) Lactarius acerrimus (kereszterü tejelőgomba) Lactarius azonites (füstszínű tejelőgomba) Lactarius blennius (zöldes tejelőgomba) Lactarius chrysorrheus (sárgulótejű tejelőgomba) L.actarius circellatus (gyöngyös tejelőgomba) Lactarius controversus (rózsáslemezű tejelőgomba) L.actarius decipiens (kénsárgatejű tejelőgomba) imctarius deterrimus (lucfenyvcsi rizike) Lactariusflavidus (sárgáslilás tejelőgomba) Lactarius fluens (fakószélű tejelőgomba) Lactarius glyciosmus (illatos tejelőgomba) Lactarius necator (sötét tejelőgomba) Lactarius pubescens (fehér szőrgomba) Lactarius quietus (vörösbarna tejelőgomba) Lactarius rufus (rőt tejelőgomba) Lactarius sanguifluus (vöröstejű rizike) Lactarius semisanguifluus (vörösödőtejü rizike) Lactarius serijiuus (poloskaszagú tejelőgomba) Lactarius subdulcis (édeskés tejelőgomba) Lactarius vellereus (pelyhes keserűgomba) Lactarius violascens (ibolyásodó tejelőgomba) L.actarius volemus (kenyérgomba) Lactarius zonarius (begöngyöltszélű tejelőgomba) Laetiporus sulphureus (sárga gévagomba) L.eccinum aurantiacum (tölgyfa-érdestinórú) Leccinum crocipodium (sárga érdestinórú) Leccinum duriusculum (nyárfa-érdestinórú) Leccinum pseudoscabrum (sötét érdestinórú) Leccinum scabrum (barna érdestinórú) Lentinus tigrinus (nyár-fagomba) Lenzites betulina (lemezes egyrétűtapló) Leotia lubrica (zöld csuklyásgomba) Lepiota clypeolaria (gyapjas őzlábgomba) l.cpiota eristata (büdös őzlábgomba) Lepista Jlaccida (rozsdasárga tölcsérgomba) Lepista glaucocana (halványlila pereszke) Lepista irina (szagos pereszke) Lepista luscina (márványos pereszke) Lepista nuda (lila pereszke) Lepista saeva (lilatönkű pereszke) Lepista sordida (szürkéslila pereszke) Leratiomyces squamosus (pikkelyes harmatgomba) Leucoagaricus leucothites (fehér tarlógomba) Leucocortinarius bulbiger (gumós pereszke) Leucopaxillus cutefractus (fehéres álpercszke) Leucopaxillus gentianeus (keserű álpereszke) Lycoperdon echinatum (tüskés pöfeteg) Lycoperdon exeipuliforme (változékony pöfeteg) Lycoperdon molle (barnás pöfeteg) Lycoperdon perlatum (bimbós pöfeteg) Lycoperdon pyriforme (körtealakú pöfeteg) Lycoperdon utriforme (pikkelyes pöfeteg) Lyophyllum decastes (csoportos pereszke) Lyophyllum rancidum (szürkelemezű fülőke) Macrolepiota excoriata (csipkés őzlábgomba) Mikol. Közlem.. Clusiana 49(1-2), 2010

190 188 TÁRSASÁGI HÍREK Macrolepiota mastoidea (karcsú őzlábgomba) Macrolepiota procera (nagy őzlábgomba) Marasmius oreades (mezei szegfűgomba) Marasmius rotula (nyakörves szegfűgomba) Marasmius wynnei (erdei szegfűgomba) Mattirolomyces ler/ezioides (homoki szarvasgomba) Megacollybia platyphylla (széleslemezű fülöké) Melanogaster broomeianus (vörösbarna kocsonyás-álpöfeteg) Melanoleuca mcdaleuca (sötétlábú csupaszpereszke) Meripilus giganteus (óriás likacsosgomba) Merulius tremellosus (kocsonyás redősgomba) Mycena galericulata (rózsáslemezű kígyógomba) Mycena inclinata (cifra kígyógomba) Mycena pelianíhina (feketeszegélyű kígyógomba) Mycena polygramma (barázdálttönkű kígyógomba) Mycena pura (retekszagú kígyógomba) Mycena rosea (rózsás kígyógomba) Mycenaslrum corium (hasadt pöfeteg) Mycetinis alliaceus (sötéttönkü fokhagymagomba) Myriostoma coliforme (szitaszájú csillaggomba) Omphalotus olearius (világító tölcsérgomba) Ossicaulis lignatilis (laskás tölcsérgomba) Otidea bufonia (barna fülesgomba) Olidea onotica (nyúllülegomba) Oudemansiella mucida (gyűrűs fülöké) Panellus stipticus (kis diieskőgomba) Paxillus involutus (begöngyöltszélű cölöpgomba) Pseudocraterellus undulatus (fodros trombitagomba) Peziza cf. badia (barna csészegomba-szerű) Phallus impudicus (erdei szömörcsög) Phellinus robustus (vastag tapló) Phellodon niger (fekete gereben) Phellodon lomenlosus (tölcséres gereben) Pholiota cerifera (rozsdasárga tőkegomba) Pholiota jahnii (sötétpikkelyes tőkegomba) Pholiota lenla (fakó tőkegomba) Pholioía squarrosa (tüskés tőkegomba) Pipíoporus betulinus (nyírfa-tapló) Pleurocybella porrigens (hegyi laskagomba) Pleurotus dryinus (pihés laskagomba) Pleurotus eryngii (ördögszekér-laskagomba) Pleurotus ostreatus (kései laskagomba) Pluteus cervinus (barna csengettyűgomba) Pluteus petasatus (csoportos csengettyűgomba) Pluteus phlebophorus (ereskalapú csengettyűgomba) Pluteus salicinus (szürke csengettyűgomba) Polyporus alveolaris (sugaras likacsosgomba) Polyporus squamosus (pisztriegomba) Polyporus tuberaster (olaszgomba, védett) Polyporus varius (változékony likacsosgomba) Postia caesia (elkékülő likacsosgomba) Psathyrella candolleana (fehér porhanyósgomba) Psathyrella piluliformis (barna porhanyósgomba) Pseudohydnum gelatinosum (kocsonyás álgercbengomba) Ramaria cf.flava (sárga koraiigomba-szerű) Rhizopogon roseolus (vöröses istrángos-álpöfeteg) Rhodocollybia butvracea (bunkóslábú fülöké) Rhodocollybia maculata (foltos fülőke) Royoporus badius (szagos likacsosgomba) Russula aerifolia (csípőslemezű galambgomba) Russula anatina (acélkékes galambgomba) Russula atropurpurea (feketésvörös galambgomba) Russula chloroides (keskenylemezű galambgomba) Russula clavipes (olajzöldes galambgomba) Russula coerulea (púpos galambgomba) Russula cyanoxantha (kékhátú galambgomba) Russula delica (földtoló galambgomba) Russula fellea (fakó galambgomba) Russula fragilis (törékeny galambgomba) Russula grata (szagos galambgomba) Russula graveolens (erősszagú galambgomba) Russula integra (barnásvörös galambgomba) Russula lepida (piros galambgomba) Russula mairei (bükkfa-galambgomba) Russula mustelina (sárgásbrana galambgomba) Russula nigricans (szenes galambgomba) Russula ochroleuca (fakósárga galambgomba) Russula olivacea (vöröstönkű galambgomba) Russula queletii (lucfenyő-galambgomba) Russula risigallina (cifra galambgomba) Russula sardonia (citromlemezű galambgomba) Russula xerampelina (barnulóhúsú galambgomba) Sarcodon imbricatus (cserepes gereben) Sarcodon squamosus (sötétpikkelyű gereben) Schizophyllum commune (hasadtlemezű-gomba) Scleroderma areolatum (leopárdáltrifla) Scleroderma bovista (fakó áltrifla) Scleroderma citrinum (rőt áltritla) Scleroderma verrucosum (nyeles áltritla) Sparassis erispa (fodros káposztagomba) Spongipellis litschaueri (fehér csertapló) Stereum hirsutum (borostás réteggomba) Stropharia aeruginosa (zöld harmatgomba) Stropharia coronilla (sárga harmatgomba) Stropharia cyanea (zöldeskék harmatgomba) Stropharia hornemannii (fenyves harmatgomba) Suillus bovinus (tehéntinórú) Suillus cavipes (csövestönlcű tinórú) Suillus collinitus (rózsástövü fenyőtinórú) Suillus granulatus (szemcsésnyelű fenyőtinórú) Suillus grevillei (sárga gyűrűstinórú) Mikol. Közlem. Clusiana 49(1-2). 2010

191 TÁRSASÁGI HÍREK 189 Suillus luteus (barna gyűrűstinórú) Suillus variegatus (tarka fenyőtinórú) Tapinella atrotomentosus (bársonyostönkü cölöpgomba) Tapinella panuoides (nyeletlen cölöpgomba) Thelephora caryophyltea (tölcséres szemölcsösgomba) Thelephora cl', terrestris (talajlakó szemölcsösgomba-szerű) Thelephora palmata (büdös börkorallgomba) Trametes gihhosa (púpos egyrétűtapló) Trametes hirsuta (borostás egyrétűtapló) Trametes suaveolens (ánizstapló) Trametes versicolor (lepketapló) Trichaptum biforme (lilaszegélyű egyrétűtapló) Tricholoma acerbum (keserű pereszke) Tricholoma album (fehér pereszke) Tricholoma atrosquamosum (feketepikkelyes pereszke) Tricholoma batschii (álgyűrűs pereszke) Tricholoma columbetta (galambpereszke) Tricholoma equestre (sárgászöld pereszke) Tricholoma fucatum (olajbarna pereszke) Tricholoma imbricatum (aprópikkelyü pereszke) Tricholoma orirubens (rózsáslemezü pereszke) Tricholoma populinum (nyárfa-percszke) Tricholoma portentosum (szürke pereszke) Tricholoma saponaceum (szappanszagú pereszke) Tricholoma scalpturatum (sárguló pereszke) Tricholoma sciodes (bükki pereszke) Tricholoma sejunctum (zöldessárga pereszke) Tricholoma sulphureum (büdös pereszke) Tricholoma terreum (fenyő-pereszke) Tricholoma ustale (szenesedé pereszke) Tricholoma vaccinum (szakállas pereszke) Tricholomopsis rutilans (bársonyos pereszke) Tuber aestivum (nyári szarvasgomba) Tuber brumale (téli szarvasgomba) Tuber excavatum (üreges szarvasgomba) Tuber mesentericum (kátrányszagú szarvasgomba) Tuber rufurn (rőt szarvasgomba) Tulostoma brumale (öves nyelespöfeteg) Volvariella gloiocephala (ragadós bocskorosgomba) Volvariella surrecta (élősdi bocskorosgomba) Xerocomus badius (barna tinórú) Xerocomus bubalinus (nyárfa-tinórú) Xerocomus chrysenteron (arany tinórú) Xerocomuspruinatus (hamvas tinórú) Xerocomus rubellus (piros tinórú) Xerocomus subtomentosus (molyhos tinórú) Xerula pudens (bársonyos gyökeresfülőke) Xerula radicata (nyálkás gyökeresfülőke) Xylaria hypoxylon (szarvasagancsgomba) Xylaria polymorpha (bunkós agancsgomba) VÉDETT GOMBÁK ORSZÁGOS ADATGYŰJTŐ HÁLÓZAT Kedves Gombászok, kedves Érdeklődők! A hazai természetvédelemnek köszönhetően 2005 óta 35 nagygomba vált védetté. A Magyar Mikológiái Társaság (továbbiakban MMT) jelentős szerepet vállalt a védetté nyilvánítás folyamatában is, és továbbra is aktívan dolgozik e fajok védelméért. A cél egy olyan adatgyűjtő hálózat megalapozása, kialakítása, amely a védett és veszélyeztetett fajokról rendelkezésre álló információkat egységes rendszerbe szervezi. A Védett Gombák Országos Adatgyűjtő Hálózat (továbbiakban Hálózat) keretein belül létrehozott adatbázis segítségével országos és regionális szinten is értékelhetővé válhat egy-egy faj természetvédelmi helyzete, ami a természetvédelmi hatósági munkában is segítséget nyújthat a fajok és élőhelyük védelméhez. A Hálózat megalapozásához az MMT a l-es évben országos adatgyűjtő akciót szervez. A mintaév tapasztalatain alapulva később az országos adatgyűjtő hálózat tovább működhet. A Hálózat önkéntes adatközlők munkáján alapul. Az adatközlés az Internet segítségével elektronikus módon (on-line) történik, az MMT honlapján keresztül ( Mikol. Köriem.. Clusiana 49(1-2). 2010

192 190 TÁRSASÁGI HÍREK Adatgyűjtőnek, adatközlőnek bárki jelentkezhet. Az első lépés az MMT honlapján történő regisztráció. Ezt követően, a regisztrált tagok számára a honlapon elérhetővé válik az adatközlő lap (adatfelviteli felület), valamint a kitöltési útmutató. A beküldött adatokat mikológus szakértők validáiják. Ezt követően az értékelhető adatok bekerülnek az MMT által felállított adatbázisba, amely félévente feldolgozásra kerül. Ennek eredménye megtekinthető az MMT honlapján. Itt látható majd, hogy mely fajokról, mennyi adat érkezett be, kik voltak az adatközlők stb. Az adatok bekerülnek továbbá az állami természetvédelem által fenntartott Természetvédelmi Információs Rendszerbe (TIR) is, amely lehetőséget ad a hivatásos természetvédelem számára, hogy munkájához az adatokat felhasználhassa. A Hálózat létrehozását a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás pályázata támogatta. Az értékelhető adatot beküldők között évente értékes ajándékok kerülnek kisorsolásra. Minden egyes beküldött értékelhető adat egy-egy lehetőséget jelent a sorsoláson való részvételre. Az első sorsolásra 201 I.június 15-én kerül sor. 1. díj: választott határozókönyvek Ft értékben. 2. díj: választott határozókönyvek Ft értékben. 3. díj: egyéb könyvjutalom. Az adatgyűjtő akcióhoz kapcsolódva a beküldött védettgomba-fotókból készült válogatást a 201 l-es gombakiállításon bemutatjuk a nagyközönségnek és a legszebb fotókat díjazzuk. A hálózat működésével kapcsolatban további információ kérhető a szervezőktől (gombaadat@gmail.com). ÚJABB TUDOMÁNYOS FOKOZATOK MIKOLÓGIÁBÓL A es években három PhD-fokozattal és egy MTA Doktora címmel gyarapodott a hazai mikológus társadalom. Egri Károly (2009): Sárospatak környéki nagygombák fungisztikai, ökológiai és természetvédelmi jellemzése. (PhD; Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Doktori Iskola). Erős-Honti Zsolt (2009): Adatok a bükki Őserdő" ektomikorrhiza-közösségéről. (PhD; Eötvös Loránd Tudományegyetem, Biológia Doktori Iskola). Halász Krisztián (2009): Különböző stressztűrő-képességű nagygombanemzetségek Kárpát-medencei leletanyagának molekuláris azonosítása és rendszerezése. (PhD; Eötvös Loránd Tudományegyetem, Biológia Doktori Iskola). Dr. Jakucs Erzsébet (2010): Egyes magyarországi erdők ektomikorrhizái. (MTA Doktora; MTA, Biológiai Tudományok Osztálya). Gratulálunk! Mikol. Közlem., Clusiana 49(1-2), 2010

193 TÁRSASÁGI HÍREK 191 CSALÁDI GOMBÁSZTÁBOR AZ ŐRSÉGBEN A Magyar Mikológiái Társaság és az Őrségi Nemzeti Park egyhetes nyári gombász- és természetismereti tábort szervez az Őrségbe családok, felnőttek és 10 éven felüli gyermekek részére, június 19-től június 26-ig. A táborba a beiratkozás sorrendjében, korlátozott létszámban (30 fő) fogadunk el jelentkezéseket. A programról hamarosan részletesebb információkat teszünk közzé a Magyar Mikológiái Társaság honlapján ( Érdeklődni és jelentkezni lehet február 15-től április 30-ig dr. Vasas Gizellánál telefonon ( ) vagy -ben (take@t-oniine.hu). TOVÁBBKÉPZŐ GOMBÁSZTÁBOR AZ ŐRSÉGBEN A Magyar Mikológiái Társaság és az Őrségi Nemzeti Park hétvégi, nyári szakmai továbbképző gombásztábort szervez az Őrségbe gombaismerők részére, július 1-től július 3-ig. A táborba a beiratkozás sorrendjében, korlátozott létszámban (30 fő) fogadunk el jelentkezéseket. Alapfokú vagy OKJ-s gombavizsgával rendelkezők jelentkezését várjuk. A programról hamarosan részletesebb információkat teszünk közzé a Magyar Mikológiái Társaság honlapján ( Érdeklődni és jelentkezni lehet február 15-től április 30-ig dr. Vasas Gizellánál telefonon ( ) vagy -ben (take@t-online.hu). Szomorúan tudatjuk, hogy a Magyar Mikológiái Társaság tagjai közül elhunyt Benke Magdolna, Gradsack József és Dr. Heltay Imre. Emléküket tisztelettel megőrizzük! EMLÉKEZÉS DR. HELTAY IMRÉRE Dr. Heltay Imre mezőgazdasági mérnök, a magyar gombatermesztés úttörője június 9-én, Budapesten váratlanul elhunyt. A fiatalabb gombatermesztő generáció alig, vagy egyáltalán nem ismerte őt, pedig 1950 és 1970 között nemcsak Magyarország, hanem Közép-Európa meghatározó szaktekintélye volt. Pályafutását a gombatermesztés területén 1948-ban, az akkor államosított Belgrád rakparti Suppan-féle csíralaboratóriumban kezdte, amely az állami Gombatermesztési Vállalat tulajdonába került ben ő hozta létre a korábban ugyancsak államosított Zalay-féle laboratóriumban (Budapest, X., Hölgy u. 15.) a Gombakísérleti Laboratóriumot, amely Közép-Európában az első, Európában a hollandok után a második gombatermesztéssel foglalkozó kísérleti állomás volt. Először a csiperkefajtákkal kapcsolatos kérdésekre összepontosított. Külföldön kultivált Mikol. Közlem.. Clusiana 49(1-2), 2010

194 192 TÁRSASÁGI HÍREK fajtákból hozott össze egy nagy fajtagyííjteményt, majd új fajták előállítását, illetve nemesítését tűzte ki célul. Dr. Bohus Gábor ötlete és táplálkozás-élettani eredményei alapján sikerült több, Bohus Gábor által gyűjtött, vadon termő, kétspóráscsiperkegomba-törzset termesztésbe vonni. Éppen jókor, ugyanis ekkor romlott le a korábban, kb. húsz éven át szaporított fajta olyan mértékben, hogy az már a hazai gombatermesztést veszélyeztette. A kísérletek során legjobbnak ítélt törzs P.c.6 (Psalliota campestris 6) fajtanéven került be az üzemi termesztésbe. Az eljárás szabadalmi védelemben részesült (Bohus, Heitay és Wonnesch 1954). A vadon termő csiperkékből begyűjtött, szelektált törzsek egészen az 1960-as évek végéig a hazai gombatermesztés államilag is elismert fajtái lettek. Rolf Singer a Mushrooms and truffles" című könyvében (1961) a magyar vadon termő kétspórás csiperkével folytatott domesztikációs kísérletekről, mint a világon az elsőről tesz említést ben dolgozta ki, és 1956-ban vezette be a korábbi 28 napos komposztálás helyett a 16 napos aerob komposztálást", amely a termésátlagot megkétszerezte, és ma is a komposztkészítés alapját képezi. Bevezette a komposzt főbb, ma is vizsgált kémiai jellemzőinek rendszeres vizsgálatát. A szomszédos államok szakemberei Magyarországra jártak tanulni, Moszkva részére pedig ő tervezett egy csírakészítő laboratóriumot, betanítva annak személyzetét is. Részt vett számos nemzetközi szakmai rendezvényen, ahol előadást is tartott ben több hónapon keresztül dolgozott a hamburgi Max Planck Kutatóintézetben. Az Erdészeti Egyesület részeként alakított egy Gombatermesztő Munkacsoportot, amelynek rendszeres összejövetelein ő maga is előadást tartott. Az 1960-as évek végén a laskagomba termesztésével kezdett el foglalkozni. Részt vett Tóth Ernővel, Tóth Lászlóval és Véssey Edével az ún. HTTV laskatermesztési eljárás kidolgozásán, amit 1970-ben szabadalmaztattak. Az első laskatermelő üzemet Borotán hozták létre, majd működésüket Olaszországba tették át. Heitay Imre 1973-ban végleg elhagyta az országot és Svájcban telepedett le. Továbbra is laskagomba-termesztéssel foglalkozott. Az 1980-as évek elején az ő tervei és a HTTV eljárás alkalmazásával épült fel a világ legnagyobb laskagomba-termelő üzeme a németországi Weidenben, de számos más országban is az ő szaktanácsadásai alapján épültek kisebb-nagyobb laskatermelő üzemek ben avatták doktorrá a Budapesti Corvinus Egyetemen. A doktori disszertációjához mottóul egy Arany János idézetet választott: Irgalmas ég, kérlek ne légy ftikar nagyon". Fukar volt-e, vagy sem, a teremtőtől 85 gazdag évet kapott. Hét éven keresztül voltam a tanítványa és közvetlen munkatársa. A szakma szeretetét és mindig újítani akarását ő oltotta belém. Köszönet érte! Budapest, szeptember 16. Koronczy Imréné Mikoi Köziem., Clusiana 49(1-2), 2010