A FRANTISEKIA MENTSCHULENSIS ELSŐ MAGYARORSZÁGI ELŐFORDULÁSA

Átírás

1 Mikológiai Közlemények, Clusiana 51(2): (2012) TUDOMÁNYOS DOLGOZATOK RESEARCH ARTICLES A FRANTISEKIA MENTSCHULENSIS ELSŐ MAGYARORSZÁGI ELŐFORDULÁSA PAPP Viktor Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Növénytani Tanszék és Soroksári Botanikus Kert, 1118 Budapest, Ménesi út 44; viktor.papp@uni-corvinus.hu A Frantisekia mentschulensis első magyarországi előfordulása. A korábban Magyarországról nem ismert Frantisekia mentschulensis hazai előfordulását első alkalommal sikerült igazolni a Vértesben található Juhdöglő-völgy Erdőrezervátumból. A termőtestek a rezervátum magterületén, korhadó bükkfa (Fagus sylvatica) anyagán nőttek. A faj előfordulási adata mellett, makro- és mikromorfológiai jellemzése, in situ és ex situ fotói, mikrobélyegeinek rajza, valamint elterjedése és ökológiai igénye is bemutatásra kerül, taxonómiai helyzetének megvitatásával, figyelembe véve az újabb molekuláris eredményeket. First record of Frantisekia mentschulensis in Hungary. The occurrence of F. mentschulensis in Hungary was first documented in Juhdöglő-völgy Forest Reserve in the Vértes Mts. The fruiting bodies were found in the core area of the reserve on decaying log of beech (Fagus sylvatica). Beside the occurrence data of the species, macro- and microscopical descriptions, in situ and ex situ photographs, illustration of microscopical features are given as well as the distribution and the ecological requirements. The taxonomy is also discussed based on the results of recent molecular studies, which enable to clarify its taxonomic status. Kulcsszavak: Antrodiella fissiliformis, Juhdöglő-völgy Erdőrezervátum, tapló, új adat, Vértes Key words: Antrodiella fissiliformis, Juhdöglő-völgy Forest Reserve, new data, polypore, Vértes Mts BEVEZETÉS A Frantisekia nemzetséget SPIRIN és ZMIRTOVICH (2007) írta le a Poria fissiliformis Pilát typus generis alapján; az új nemzetségbe három fajt soroltak: Frantisekia fissiliformis (Pilát) Spirin et Zmitr. (syn. Antrodiella fissiliformis (Pilát) Gilb. et Ryvarden), F. mentschulensis (Pilát ex Pilát) Spirin, F. ussuri (Y. C. Dai et Niemelä) Spirin (syn. Antrodiella ussuri Y. C. Dai et Niemelä). A Poria fissiliformis Pilát (syn. F. fissiliformis) fajnak, leírását követően a taxonómiai helyzete többször is változott: GILBERTSON és RYVARDEN (1985) előbb a Perenniporia, majd az Antrodiella (GILBERTSON és RYVARDEN 1987), KOTLABA és POUZAR (1988) pedig a Tyromyces nemzetségbe sorolta. A jelentősebb európai taplóhatározókban (RYVARDEN és GILBERTSON 1993, BERNICCHIA 2005) azonban továbbra is Antrodiella fissiliformis (Pilát) Gilb. et Ryvarden néven szerepel. PILÁT (1953) Ukrajnában gyűjtött típuspéldány alapján írta le a Poria mentschulensis-t, amelyet BONDARTSEV (1953) Tyromyces mentschulensis-re nevezett át. KOTLABA és POUZAR (1988) viszont a T. mentschulensis-t azonosnak találta a T. fissiliformis (Pilát) Kotl. et Pouzar (syn. F. fissiliformis) fajjal. SPIRIN és ZMIRTOVICH (2007) megvizsgálva a holotípusokat és számos herbáriumi példányt arra a követ- Mikológiai Közlemények, Clusiana 51(2), 2012 Magyar Mikológiai Társaság, Budapest

2 182 PAPP V. keztetésre jutottak, hogy az A. fissiliformis s. l. számos morfológiai bélyegben (pl. pszeudodimitikus hifarendszer, bazídium alakja, spóra) különbözik mind az Antrodiella, mind a Tyromyces fajoktól, ezért indokolt új nemzetségbe (Frantisekia) sorolni. Véleményük szerint az észak-amerikai holotípusról leírt A. fissiliformis s. str. (syn. F. fissiliformis) Európából kimutatott adatai egy másik fajra, a Frantisekia mentschulensis-re (basionym: Poria mentschulensis Pilát ex Pilát) vonatkoznak. ANYAG ÉS MÓDSZER A mintát 2010 őszén a Vértesben található Juhdöglő-völgy Erdőrezervátumban, erősen korhadó bükkfáról gyűjtöttem, és a saját fungáriumi gyűjteményemben (herb. PV) helyeztem el. A határozás BERNICCHIA (2005), RYVARDEN és GILBERTSON (1993), valamint SPIRIN és ZMIRTOVICH (2007) munkái alapján történt. A mikroszkopikus vizsgálatokhoz egy Zeiss Axio Imager.A2 típusú fénymikroszkópot használtam, a felvételeket pedig Zeiss AxioCam HRc fényképezőgéppel készítettem. Az anatómiai bélyegeket bemutató ábra (1. ábra) elkészítéséhez rajztükröt használtam, a méréseket pedig az AxioVision Release program segítségével végeztem. A termőtestről in situ (2. ábra) és ex situ (3. ábra) fotókat is készítettem. EREDMÉNYEK Frantisekia mentschulensis (Pilát ex Pilát) Spirin in Spirin és Zmitrovich, Czech Mycol. 59(2): 146, 2007 Poria mentschulensis Pilát 1941 (nom. inval.) Poria mentschulensis Pilát ex Pilát 1953 (basionym) Tyromyces mentschulensis (Pilát) Bondartsev 1953 Tyromyces albellus f. aurantiacus Komarova 1959 (nom. inval.) Tyromyces aurantiacus (Komarova) Komarova 1964 (nom. inval.) Morfológiai jellemzők: a termőtest egyéves, kalapos, kalaposodó vagy reszupinátus, gyakran zsindelyszerűen rétegzett csoportban, mm széles, 3 15 mm vastag; a reszupinátus alak legszélesebb része nem haladja meg a 20 cm-t. Felszíne kezdetben bolyhos, krémszínű, sárga vagy narancsos színezetű, később sima, ragadós, vékony réteggel fedett, piszkos narancsszínű, okkersárgás vagy barnás, a herbáriumi példányok gyakran barázdáltak és ráncosak. A kalapszél vékony vagy legömbölyített, a kalapfelszínnel azonos színű, a reszupinátus széleken élesen határolt a szubsztrátumtól, fehéres, pelyhes, steril. A pórusos termőréteg kezdetben fehér, majd krémszínű, később határozottan sötétebb, okkeres narancs vagy vörösesbarna színű; a pórusok szögletesek, aprók, (4 )6 7( 8)/mm. A kontext frissen higrofán, megszáradva törékeny, színe fehértől a krémszínűig változhat, 2 5 mm vastag, kontrasztos a sötétebb termőrétegtartóval; a csövek frissen fehéresek, krémszínűek, később narancs, barnás színűek, 1 10 mm vastagok. Nincs jellegzetes illata, íze kissé keserű. Anatómiai jellemzők: A hifarendszer pszeudodimitikus a húsban, monomitikus a termőrétegben, a hifák inamiloidok vagy csak kissé amiloidok; a generatív hifák csatosak. A kontextuális hifák vastag falúak, csatosak; a generatív hifák hialinok, 4 6,5 µm szélesek, acianofilok; a pszeudoszkeletális hifák erősen vastag falúak (a fal akár 2 µm széles is lehet), ritkásan szeptáltak, 4,5 7 µm szélesek, halványan cianofilok.

3 A Frantisekia mentschulensis első magyarországi előfordulása 183 A trámahifák közel párhuzamosak; a generatív hifák vékony vagy kissé vastag falúak, sárgásak, 2,2 6,5 µm szélesek, erősen agglutináltak, amorf anyagokkal, kristályokkal tarkítottak, acianofilok. A gloeocisztidiumok bunkósak, ,5 7 µm; a hifoid cisztidiumok µm méretűek. A bazídiumok bunkósak, négyspórásak, ,5 4,5 µm nagyságúak. A spórák hengeresek, vékony falúak, méretük (3,4 )3,5 5,1( 5,2) 1,7 2,1( 2,2) µm, átlag: 4,13 2,02 µm, Q = 1,85 2,37, Q átl. = 2,05, n = 20; gyakorta tartalmaznak olajcseppeket, inamiloidok és acianofilok. Ökológia: fehérkorhasztó, főként a lombos erdőket kedveli, de előfordul fenyőféléken is. Ismert szubsztrátumai a korai juhar (Acer platanoides), a közönséges gyertyán (Carpinus betulus), a közönséges bükk (Fagus sylvatica), a rezgő nyár (Populus tremula), a kocsányos tölgy (Quercus robur) és a kislevelű hárs (Tilia cordata) (SPIRIN és ZMIRTOVICH 2007); a fenyők közül megtalálható jegenyefenyőn (Abies sp.) (RY- VARDEN és GILBERTSON 1993) és lucon (Picea abies) is (KARASIŃKI és mtsai 2009). Elterjedés: európai, főként közép-európai elterjedésű faj. Jelen munkában első adatát közöljük Magyarországról. Ismert Ausztriából, Csehországból, Fehéroroszországból, Horvátországból, Lengyelországból, Olaszországból, Oroszországból, Svédország déli részéről, Szlovákiából és Ukrajnából (AMS 2009, BERNICCHIA 2005, HEILMANN-CLAUSEN 2006, KARASIŃKI és mtsai 2009, RYVARDEN és GILBERTSON 1993, SPIRIN és ZMIRTOVICH 2007). Hasonló fajok: A korábban külön fajként leírt, majd összevont Frantisekia fissiliformis és F. mentschulensis SPIRIN és ZMIRTOVICH (2007) szerint nem csupán földrajzilag különülnek el egymástól, hanem számos morfológiai bélyegben is különböznek; a F. fissiliformis szigorúan reszupinátus termőtestet képez, a húsa vékony, alig látható, pórusai többnyire kisebbek (8 10/mm), valamint a termőrétegben is pszeudodimitikus, míg a F. mentschulensis monomitikus. A két faj újbóli szétválasztása VAMPOLA (2011) szerint is indokolt. Morfológiai bélyegek alapján hasonló faj a Tyromyces kmetii (Bres.) Bondartsev et Singer, amely kalapja szintén narancsos színű, de ez a száradás során nem változik olyan erőteljesen, mint a F. mentschulensis esetében, valamint spórái szélesebbek, 4 4,5( 5) 2,5 3 µm nagyságúak. A Loweomyces wynneae (Berk. et Broome) Jülich (syn. Tyromyces wynneae (Berk. et Broome) Donk) főként talajon fordul elő (földben található korhadó faanyagon), húsa vékonyabb (< 2 mm), spórái szélesebbek, gömbölydedek, 3 3,5 2,5 3 µm nagyságúak (BERNICCHIA 2005, SPIRIN és ZMIRTOVICH 2007). A Postia persicina Niemelä et Y. C. Dai (syn. Oligoporus persicinus (Niemelä et Y. C. Dai) Niemelä) nevét a barackszínű kalapfelszínéről kapta. Egyéves termőtestet fejleszt, amely gyakran tejszerű cseppeket választ ki. Spórái hasonló méretűek, (3,8 )4,1 5( 5,3) 1,7 2,1( 2,2) µm (Q = 2,24 2,45), mint a F. mentschulensis-éi, de a hifarendszere monomitikus, és elsősorban fenyőn képez termőtestet (NIEMELÄ és mtsai 2005). Megjegyzések: A legújabb molekuláris eredmények alapján az Antrodiella nemzetség polifiletikus, és a korábban ide sorolt fajok 10 különálló kládba tartoznak, melyek között szerepel a Frantisekia is (MIETTINEN és mtsai 2012). Tehát a morfológiai bélyegek mellett a molekuláris eredmények is alátámasztják a Frantisekia nemzetség létjogosultságát. Gyűjtési adat: Vértes, Juhdöglő-völgy Erdőrezervátum, Fagus sylvatica, leg. et det. Papp V., herb. PV 678.

4 184 PAPP V. 1. ábra. A Frantisekia mentschulensis anatómiai bélyegei: a) pszeudodimitikus hifarendszer a húsban, b) monomitikus hifarendszer a termőrétegben, c) bazídium és hifoid cisztídium, d) gloeocisztídium, e) bazídiospórák. Mérce = 10 µm. Rajz: Papp V. (herb. PV 678). Fig. 1. Microcharacters of Frantisekia mentschulensis: a) pseudodimitic hyphal system in the context, b) monomitic hyphal system in the hymenium, c) basidium and cystidioles, d) gloeocystidium, e) basidiospores. Scale bars = 10 µm. Drawings: V. Papp (herb. PV 678).

5 A Frantisekia mentschulensis első magyarországi előfordulása ábra. Frantisekia mentschulensis (PV 678), in situ. Vértes, Juhdöglő-völgy Erdőrezervátum, Fagus sylvatica, Fotó: Papp V. Fig. 2. Frantisekia mentschulensis (PV 678), in situ. Vértes Mts, Juhdöglő-völgy Forest Reserve, Fagus sylvatica, Photo: V. Papp. 3. ábra. Frantisekia mentschulensis (PV 678), ex situ. A) pórusok (friss termőtest), B) pórusok (szárított termőtest), C) kalapfelszín (friss termőtest), D) kalapfelszín (száraz termőtest), E) keresztmetszet (száraz termőtest). Fotó: Papp V. Fig. 3. Frantisekia mentschulensis (PV 678). A) pores (fresh material), B) pores (dried material), C) upper surface (fresh material), D) upper surface (dried material), E) cross-section (dried material). Photo: V. Papp.

6 186 PAPP V. * * * Köszönetnyilvánítás Ez a munka a TÁMOP /B-09/01/KMR/ támogatásával készült. IRODALOMJEGYZÉK AMS (2009): Datenbank der Pilze Österreichs. Edited by DÄMON, W., HAUSKNECHT, A. és KRISAI- GREILHUBER, I. [ ]. BERNICCHIA, A. (2005): Polyporaceae s. l. In: Fungi Europaei 10, Edizioni Candusso, Alassio, 1008 pp. BONDARTSEV, A. S. (1953): Trutovye griby Evropeiskoi chasti SSSR i Kavkaza. Leningrad, Moszkva, 1105 pp. GILBERTSON, R. L. és RYVARDEN, L. (1985): Some new combinations in the Polyporaceae. Mycotaxon 22: GILBERTSON, R. L. és RYVARDEN, L. (1987): North American polypores 2. Megasporoporia to Wrightoporia. Oslo, Fungiflora, pp HEILMANN-CLAUSEN, J. (2006): Vedlevande svampar på bok i Halland. Svensk Mycol. Tidskr. 27(2): KARASIŃKI, D., KUJAWA, A., PIĄTEK, M., RONIKIER, A. és WOŁKOWYCKI, M. (2009): Contribution to biodiversity assessment of European primeval forests: new records of rare fungi in the Białowieża Forest. Polish Bot. J. 54(1): KOTLABA, F. és POUZAR, Z. (1988): Type studies of polypores described by A. Pilát 1. Česka Mykol. 42: MIETTINEN, O., LARSSON, E., SJÖKVIST, E. és LARSSON, K.-H. (2012): Comprehensive taxon sampling reveals unaccounted diversity and morphological plasticity in a group of dimitic polypores (Polyporales, Basidiomycota). Cladistics 28(3): NIEMELÄ, T., DAI, Y. C., KINNUNEN, J. és SCHIGEL, D. S. (2005): New and in North Europe rare polypore species (Basidiomycota) with annual, monomitic basidiocarps. Karstenia 44: PILÁT, A. (1953): Hymenomycetes novi vel minus cogniti Čechoslovakiae, 2. Sborn. Nár. Mus. Praha 9(B), 2(1): RYVARDEN, L. és GILBERTSON R. L. (1993): European polypores 1. Abortiporus Lindtneria. In: Synopsis Fungorum, 6, Fungiflora A/S, Oslo, 387 pp. SPIRIN, W. és ZMIRTOVICH, I. (2007): Frantisekia a new polypore genus (Polyporales, Basidiomycota). Czech Mycol. 59(2): VAMPOLA, P. (2011): Notes on the European species of the genus Antrodiella. Mykol. Listy 116: 1 23.