NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIU M MINISZTER

Átírás

1 NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIU M MINISZTER Iktatószám: NGM/3464/2 (2010) Válasz a K/947. számú írásbeli kérdésre: Hogyan kívánja megvalósítani a közszféra bérkiadásainak átalakítására vonatkozó kormányzati célkitűzést? (2) Dr. Szekeres Imre ú r Országgy űlési képviselő Budapest 54-4\ A , Tisztelt Képvisel ő Úr! Az elmúlt években, évtizedekben a tág értelemben vett közszférában egye s területeken, illetve munkakörökben sokszor nem átlátható módon irreálisa n magas fizetések alakultak ki. Ezek kezelésére ugyan a korábbi kormányo k részéről is történt már kísérlet, de megoldást nem sikerült elérni. A gazdasági akcióterv 15. intézkedéséhez kapcsolódó szabályozás ú j alapokra helyezi a évi XC. törvény által érintettek fizetéséne k meghatározását oly módon, hogy a fizetések mértékét a tárgyévet megel őző évi nemzetgazdasági átlagos bruttó keresethez köti, amely 2009-ben Forint volt. A szabályozás alapján egy transzparens, világos eljárás keretébe n kerül meghatározásra az érintett kör jövedelme. A klasszikus közszférában (közalkalmazottak, köztisztvisel ők, szolgálat i jogviszonyok) eddig is kivételesek voltak a 2 millió forintot elér ő illetmények. A közjogi méltóságok és az állami vezet ők jelentős részének tekintetébe n (pl. miniszterelnök, miniszter, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, miniszteri biztos, kormányhivatal vezet ője, központi hivatal vezetője, Országo s Rádió és Televízió Testület elnöke, tagja, Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, Közbeszerzési Tanács elnöke, köztársasági elnök, Országgy űlés, Alkotmánybíróság, Legfels őbb Bíróság, Állami Számvev őszék elnöke, országgy űlési biztos), és az egyes szolgálati jogviszonyokba n [jelenleg sem haladja meg a törvény szerinti díjazás mértéke a 2 millió forinto s kereseti korlátozást, illetve a jelzett kivételtől eltekintve egyébként sincs lehetőség a törvénytől való eltérésre Budapest, Honvéd u_ Postafiók:1880 Budapest, Pf telefon: telefax:

2 Ennek megfelel ően a hatályos szabályok alapján tehát nincs arra jogszer ű lehetőség, hogy e jogviszonyok alanyainak az illetménye a bérplafont meghaladja. (Például a bírák esetében a legmagasabb szorzójú illetménnyel, legmagasabb szorzójú beosztási és vezetői pótlékkal, továbbá nyelv-pótlékka l számolva is jóval alatta marad az illetmény a tárgyévet megel őző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresének). Mindezek alapján a kereseti korlátozás ténylegesen a közalkalmazotta k jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (Kjt.) szerint i menedzservezető ket, a politikai főtanácsadókat, politikai tanácsadókat, a költségvetési szervként m ű köd ő felsőoktatási intézmények alkalmazottai t ideértve az oktatókat, kutatókat, a rektorokat és a gazdasági tanács tagjait, a költségvetési szervként m űködő előadó-művészeti szervezetné l munkaszerződéssel rendelkez ő vezető ket, valamint az MNB és a PSZÁ F vezetőit érinti. A Kjt január 1-ei, illetve január 1-ei módosítása hármas struktúrát alakított ki a közalkalmazotti szférában lév ő vezetők tekintetében. A kinevezett és a megbízott vezetők továbbra is közalkalmazottak maradtak (Kjt. 23. ), ám a módosítás létrehozta az ún. menedzserszerz ődések kategóriáját is (Kjt. 22/B. ). A menedzservezető azokra a munkáltató m ű ködése szempontjából meghatározó jelent őség ű magasabb vezető i munkakörökre utal, amelyek betöltésére nem Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonyt, hanem az Mt. vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései alkalmazásáva l klasszikus munkaviszonyt kell létesíteni. A menedzservezet ő a Kjt. hatálya alatt álló munkáltatónál foglalkoztatott, de az Mt. rendelkezései alatt áll ó vezető állású munkavállaló (ilyen létezik pl. az egészségügy, a közoktatás, a felsőoktatás területén). Elvileg esetükben megjelenhet a magasabb összegű díjazás, hiszen az jelenleg a felek szabad megállapodására van bízva. Ezért volt szükséges arról rendelkezni, hogy a magasabb vezető i munkakört betöltő munkavállaló tárgyév március 1-t ől a következő év február végéi g terjedő id őszakra vonatkozó havi munkabére nem haladhatja meg a Központ i Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megel őző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. Ugyanezt az el őírást tartalmazza a T/581. számú törvényjavaslat a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozóan is. A Ktv. módosítása e körben azért vált szükségessé, mert a politika i (fő) tanácsadók illetménye, illetve az önkormányzatoknál lehetséges eltér ő illetmény meghaladhatja a tervezett fizetési plafont Budapest. Honvéd u Pp stafiók:1880 Budapest, Pf telefon : telefax:

3 3 A Kjt. módosítása is indokolt volt, ugyanis a közalkalmazotti illetményrendsze r jelenleg is biztosít arra lehetőséget, hogy a tábla szerinti illetménytől felfelé a minősítést követően is el lehessen térni (emelt összeg ű illetmény) [Kjt. 66/A. (7) bek.]. Azaz a Kjt. az illetményösszegeket garantált illetményként határozza meg, így adott a lehetőség a munkáltató számára, hogy amennyiben ennek pénzügyi feltételei rendelkezésére állnak a közalkalmazott illetményét az illetménytáblán szerepl őnél magasabb összegben állapítsa meg. A módosításnak megfelel ően így szükségessé vált a tárgyévet megel őző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset legfeljebb tízszeresének megfelel ő felső díjazási korlátot a Kjt. szövegébe is beépíteni. Az lasz. alkalmazni rendeli az Mt át, s noha e törvény a kollektí v szerződésre vonatkozó szabályokat (Mt /A. ) nem rendeli alkalmazni, így a kollektív szerz ődés megkötésére ténylegesen nem biztosít módot, a fele k megállapodása elvileg e szolgálati jogviszonyban eltérhet a törvényben meghatározott illetményt ől, ezért e körben is szükség volt a bérplafo n előírására. Figyelemmel arra, hogy a fels őoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény hatálya alá tartozó (oktatók, kutatók, rektorok, gazdasági tanács tagjait ) tekintetében is lehet őség van emelt összeg ű díjazást nyújtani, ezért a költségvetési szervként mű ködő felsőoktatási intézmények alkalmazotta i vonatkozásában esetenként el őfordulhat, hogy ezen alanyi körbe tartoz ó személyek keresete meghaladja a 2 millió forintos jövedelem korlátot. Az OKM honlapján található közérdek ű adatok szerint [lásd : - juttatasok ] a rektorok keresete. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatás i szabályairól szóló évi XCIX. törvény hatálya alá tartozó költségvetés i szervként m ű ködő előadó-m űvészeti szervezetnél munkaszerz ődésse l rendelkező vezetők esetében ugyancsak előfordulhattak a bérplafon t meghaladó keresetek, ezért e tekintetben is szükségessé vált a törvén y módosítása. A jelenleg hatályos MNB törvény alapján az MNB érintett vezető tisztségviselői kereseteinek kifizetése (az összes ehhez kapcsolódó adó- és járulékteherre l 1055 Budapest, Honvéd u Postafiók:1880 Budapest, Pf telefon : telefax :

4 4 együtt) összesen évi kb. 600 millió forintot tesz ki, azaz összesen enny i kiadást jelent az MNB közvetve az állami költségvetés számára. Ez az összeg a törvénymódosítás eredményeként csak a vezetők esetén évi kb. 150 millió forintra csökken. Ugyanakkor ezen kiadások adók és járulékok formájában állami bevételt i s jelentenek, ennek mértéke a jelenleg hatályos szabályozás szerin t kb. 350 millió forint, a törvényjavaslat hatályba lépésével pedig kb. 90 millió forint lesz. Azaz amellett, hogy az MNB-nél kb. 450 millió forintos megtakarítá s képződik, a költségvetés bevételi oldalán 260 millió forint kiesik, így a költségvetési egyenleg évente összesen kb. 190 millió forinttal javul, figyelemmel a jegybank költségvetési kapcsolatainak sajátosságaira. Tisztelt Képvisel ő Úr! Összefoglalóan tehát megállapítható, hogy a korlátozás egyaránt kiterjed a közalkalmazottakra, a köztisztvisel őkre, a kormánytisztvisel ő kre, a politika i főtanácsadókra és politikai tanácsadókra, a képviselő-testület hivataláná l alkalmazott köztisztvisel őkre, az igazságügyi alkalmazottakra, a költségvetés i szervként működő felsőoktatási intézmények alkalmazottaira, a költségvetés i szervként m űködő előadó-m űvészeti szervezetnél alkalmazott vezet őkre, az állami vezetőkre, a kormánybiztosokra, a miniszterelnöki biztosokra, a kormányhivatalok és központi hivatalok vezetőire és helyetteseikre, végül, d e nem utolsó sorban a Magyar Nemzeti Bank elnökére, ezáltal a Monetári s Tanácsa tagjaira és az MNB felügyel ő bizottságára, illetve a Pénzügy i Szervezetek Állami Felügyeletének elnökére és alelnökeire. Látható tehát, hogy a Kormány a szorosan és a tágabban vett közszférára is maradéktalanu l teljesítette vállalását. A fentieken túlmen ően a köztulajdonban álló gazdasági társaságok eseté n a Kormány célja az, hogy tulajdonosként ezen körben is megvalósítsa a takarékos állami gazdálkodást mindazon esetekben, ahol a társaságo k működtetéséhez adófizetői pénzek felhasználása történik. Ez olyan tulajdonos i döntések meghozatalán keresztül történik, amelyek ténylegesen biztosítják a takarékos állami vagyongazdálkodást a köztulajdonú gazdasági társaságo k vezetőinek fizetései esetében is. A magánszemélyek különadójának bevezetése kapcsán elvégzett számításo k adatai szerint az intézkedés eredményeként növekszik a közterhekben val ó részvétel és javul a társadalmi igazságérzet. A közszférában ugyanis jelenle g nagyjából köztisztvisel ő, közalkalmazott, 85 ezer katona, illetve rendvédelmi szerv dolgozója, 20 ezer igazságügyi alkalmazott é s szintén 20 ezer egyéb jogállású személy dolgozik. E személyek tekintetében a Magyar Államkincstár adatszolgáltatásai alapján a évben január és 1055 Budapest, Honvéd u Postafiók :1880 Budapest, Pf telefon: telefax:

5 5 május hónapok között 1055 személy részére bruttó 1195 millió forin t végkielégítés kifizetésére került sor, amely átlagosan személyenként 1 milli ó 133 ezer forintot jelentett. Ugyanígy az Államkincstár adatai alapján évben január és május hónapok között szabadságmegváltásra 7540 személy esetében került sor 878 millió forint értékben, egy főre átlagosan 116 ezer forint értékben. A közszférában és az állami vállalatoknál szabadságmegváltá s címén történ ő kifizetések becsült összege pedig 4 milliárd forint összeg volt. A kifejtettek ismeretében képvisel ő úr kérdéseire az alábbi válaszok adhatók : 1-2.kérdés : A Kormány a törvényjavaslat benyújtása el őtt áttekintette a közszféra bérkiadásainak rendszerét és az illetményrendszerre vonatkoz ó jogszabályokat és ennek ismertében tett célzott javaslatot a közszféra jelentős béraránytalanságainak megszüntetésére. Nyilvánvaló, hogy a korlátozá s bevezetésével a költségvetés helyzete javul, ennek számszerűsítésére vonatkozó adatokat a fentiekben is ismertettük. 3-4.kérdés: A évi költségvetéssel összefügg ő egyes feladatokról szól ó 1132/2010. (VI. 18.) Korm. határozat rendelkezett az akció terv és 23 pontjának végrehajtásáról. Az elrendelt intézkedések egy részéné l (1., 6-8. és 12. pont) már az elrendeléskor számszerűsíthető volt a költségvetési megtakarítás, más esetekben (2-4. pont) az intézménye k adatszolgáltatása alapján kerül erre sor a közeljöv őben. Ennek a Kormány által becsült összege mintegy 10 milliárd forint. Összességében tehát a Kormány 120 milliárd forintos kiadás csökkenéssel számol. 5.kérdés: A közszféra bérkiadásainak átalakításából a megtakarítás minteg y 8%-a várható. 6.kérdés : Általában a közszférában dolgozó emberek ugyanazért a munkáér t természetesen nem fognak kevesebb fizetést kapni, hiszen a klasszikus közszférában (közalkalmazottak, köztisztvisel ők, szolgálati jogviszonyok ) eddig is kivételesek voltak a 2 millió forintot elérő illetmények, a közjog i méltóságok és az állami vezetők jelentős része tekintetében és az egye s szolgálati jogviszonyokban a jelzett sz ű k kivétellel jelenleg sem haladj a meg a törvény szerinti díjazás mértéke a 2 millió forintos kereseti korlátozást. 7.kérdés: A Kormány kisebb és hatékonyabban m űköd ő igazgatási rendszert működtetni, amely kevesebb adóforintjába kerül az állampolgároknak. A hatékonyság növelésének csak egyik lehetősége a létszámcsökkentés, az új kormányzati megközelítés középpontjában azonban az állami feladatvállalá s újragondolása, a bürokrácia leépítése és a szervezeti rendszer ésszer űsítése, illetve egyszerűsítése áll. Ennek megfelel ően a Kormány a központi közigazgatás (minisztériumok) összlétszámát mindezidáig nem csökkentette Budapest, Honvéd u Postafiók:1880 Budapest, Pf telefon: +36 I telefax:

6 6 Emellett a közszféra létszámigényének meghatározása során azt az elve t kívánja követni, hogy a kitűzött állami feladatokhoz kíván er őforrásokat rendelni. Egyes esetekben előfordulhat, hogy az állami munka hatékonyságának növekedése folytán munkaer ő-felesleg keletkezik, má s helyeken azonban ahol az állami szerepvállalást er ősíteni kell létszá m növekedésre is sor kerülhet. Összességében azonban a közszférába n foglalkoztatottak számának mindezen tényezők együttes eredményeként csökkennie kell annak érdekében is, hogy az adóbefizetéseket az állam sajá t maga helyett hasznosabb társadalmi közkiadásokra tudja fordítani. Budapest, augusztus,,,(c " Üdvözlettel : Dr. Matolcsy György ln Budapest, Honvéd u, Posta fiók :1880 Budapest, Pf telefon: telefax :