HÉDERVÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰVI ÉRTÉKVÉDELMI FEJEZET

Átírás

1 HÉDERVÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰVI ÉRTÉKVÉDELMI FEJEZET 1

2 1) Vizsgálat a) Történeti leírás, régészeti örökség A régészeti hatástanulmányban található. b) Természet, táj, tájhasználat - településhálózati és településszerkezeti összefüggések A Khuen-Hédervári kastély területe a község történelmileg is legrégebben beépített része, amely már több száz éve (1700- as évek eleje) épített környezetként jelenik meg a tájban, tájhasználati szempontból beépített területként. Településhálózati szempontból a község évszázadok óta a közvetlen környék természetes központjaként funkcionál. c) Településkép és utcaképek Hédervár egyik fő értéke az a még máig egységesnek ható kastély és az egyéb kiszolgáló épületeket alkotó községi településkép amelynek egységét csak esetenként bontják meg környezetbe nem illő épületek. Ez az egységes hangulat az épületek és közterületek arányának egységéből és évszázadok alatt kialakult szövetéből jön létre. A zárt udvaros beépítés nagyobb terekkel párosul, ahol jelentős mértékű növényzet található. Az 1401-es út menti területeken felszakad a település szövete és telepszerű, magasságában is helyenként a környezettől idegen lakóterületek és egyéb beépítések jöttek létre, úszótelkes beépítéssel. Az 1401-es út nyugati belterületi szakszán az utcák és a telkek is szellősebbek mint a történelmi kastélybirtok melletti gazdasági területeken. A múlt század elején kiépített lakó területi utcákban, több hely jut a zöldfelületeknek is. Ugyanakkor vegyesebbek az utcaképek, az utóbbi időszak átépítései jobban érintették ezt a területet. Helyenként a beépítési vonaltól idegen épület elhelyezés rontja a településképet, és sajnos egy-két ízléstelen építészeti megoldással is lehet találkozni. A kastélypark telkétől északra találhatói terület heterogén volta megjelenik a terület összképén is: a 70-es években épített modernebb épületek, sátortetős lakóépületek és vegyes területek váltják egymást. A kastély épületegyüttes és kertje meghatározó eleme a településképnek (részletes leírás a mellékletben). Kirívóan idegen a történelmi kastély és uradalmi épületek mellett az 140-es út mentén található vegyes településközponti beépítés, amely építészeti kialakításánál fogva nem illeszkedik a történelmi település szövetbe. Ennek a területnek a teljes rehabilitációja szükséges a megfelelő térfalakat létrehozó és építészeti karaktert tartalmazó beépítéssel. d) Településszerkezet és területhasználat A kastély és kastélypark központi szerkezete az 1700-as évek óta gyakorlatilag változatlan, amelyet szomszédos települések irányában haladó utak, illetve a környezete, természeti adottságok határoztak meg. A kialakult központot a környező közlekedési tengelyek - melyek azóta nem módosultak - utcahálózata determinálja. A környező, viszonylag szabályos utcahálózat fokozatosan alakult ki, melyek Kimle és Ásványráró irányában futnak. A II. világháború után a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság fejlesztésével a gazdasági és a lakó területek is tervszerű növekedésen mentek keresztül. Az 1990-es évek elejéig a település fejlődése gazdaságilag, népességileg folyamatos volt. Az új gazdasági területek a kastély területétől délre és keltre épültek ki, a lakó területek a város nyugati és északi részén. Az I. világháború után megépült Mosonszentmiklós-Lickópuszta-Hédervár helyiérdekű gazdasági vasút, mely a település déli részén csatlakozott a beépített területekhez. A gazdasági vasút működésével a településszerkezet déli irányban húzódott a Kimle felé vezető településközi út mentén. Az új lakó területi utak megfelelő közterületi szélességgel épültek, melyek a mai igényeknek is megfelelnek. A gazdasági vasút 1950-es években történt megszüntetésével a korábbi történelmi útvonalak jelentősége csökkent, így a fejlődési irányok az új szerkezeti jelentőségű utak mentén erősödtek. Részletesebb leírás és a területhasználattal kapcsolatos leírások a régészeti fejezetben és a településszerkezeti terv leírásában található. e) Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok A község belterületén belül nagyrészt homogén családi házas közép telekméretű nem intenzív beépítésű kertvárosias és falusias karakterű terület, amit a kastély területéhez közelebb eső övezetek intenzívebb településközponti és gazdasági övezetei tesznek változatossá. Az 1401-es út melletti belterületi szakaszon megjelentek a2 1-2 szintes társasházi lakások, melyek nagyrészt a 80-as években épültek. A településen a beépítési mód nagyrészt szabadonálló, amely a község peremterületei felé haladva oldalhatáron álló beépítéssé lazul. A kimlei út melletti keleti területeknél a településszövetbe ékelődnek a telepszerű gazdasági, mezőgazdasági üzemi épületek, építmények. A lipóti út melletti lakóterület szintén vegyesen kertvárosias, falusias karakterű, de lényegesen lazább beépítésű mint a településközpont, a telkek sokkal nagyobbak, a tömbök mélyebbek. Itt helyenként jellemző az ikres (sorházas) beépítés, de arányában lényegesen jelentősebb az oldalhatáron álló épületek száma. A kastély melletti területen szigetszerűen megjelennek szabadonálló beépítésű intézményi és vegyes gazdasági területek is, elsősorban a Kimle felé vezető út mentén és a kapcsolódó területeken. Az épületekre vonatozóan építési kor, szintszám, beépítési mód és beépítési intenzitásra vonatkozóan részletes vizsgálatot készítettünk melynek eredményei a településfejlesztési koncepció vizsgálati tervlapjain láthatók. 2

3 törzsszám azonosító név védelem védési ügyiratok helyrajzi szám törzsszám azonosító cím név védelem védési ügyiratok helyrajzi szám TÉR-HÁLÓ Kft. Hédervár művi értékvédelmi hatástanulmánya 9024 Győr, Babits M. u. 17/A. f) Védettségek, az örökségi értékek elemzése Az Országos Műemlék Jegyzékben szereplő - A Budapesti Kormányhivatal, Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal, Örökségvédelmi Irodájától kért adatszolgáltatás alapján- védett objektumok a község közigazgatási területén a következők: Műemlékek Felszabadulás u. 49. Rózsa F. utca Felszabadulás u. 34. Felszabadulás u. 34. Petőfi Sándor utca Felszabadulás utca Khuen-Héderváry kastély magtár és istálló magtár istálló Szent Mihály plébániatemplom Boldogasszonytemetőkápolna Műemlék Műemlék Műemlék Műemlék Műemlék Műemlék Parázsszeg tér Pieta-szobor Műemlék Szent Rozália park Pestis szobor Fő utca Műemléki környezet Krisztus az olajfák hegyén szobor Műemlék (nyilvántartott) Műemlék (nyilvántartott) 863-4/1953. FOM, 22509/1958. ÉM /1958. MM 489/1982. OMF, 11124/1982. OMF, 13742/1983. OMF 489/1982. OMF, 13742/1983. OMF 489/1982. OMF, 13742/1983. OMF 22509/1958. ÉM /1958. MM 22509/1958. ÉM /1958. MM 24/2012. (IX. 14.) EMMI /1, 69/4, 73/1 69/1 69/1, 69/ , volt Khuen-Hédervári kastély exlege műemléki környezete Pieta-szobor környezete műemléki magtár és istálló ex-lege műemléki környezete R. k. templom ex-lege műemléki környezete R. k. templom ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet 24/2012. (IX. 14.) EMMI /25, 229/24, 229/1, 228, 227/3, 226/1, 186, 183, 173/13, 229/27, 229/26, 229/19, 229/18, 190/1, 189, 188/1, 185/1, 173/12 227/3, 228, 253, 74, 73/2, 72, 71, 70, 68, 62/4, 61/2, 53/10, 47/9, 255, 252/5, 252/4, 244/1, 243, 227/2, 158, 157, 252/3 364/2, 366, 369, 370, 371, 372, 373, 387/3, 387/4, 457, 458, 470, 382, 364/1, 469, 466, 465, 464, 463, 462, 461, 460, 459, 379, 368, 367, 227/4 61/1, 62/2, 6, 4, 396, 391/1, 390/1, 2/1, 16/1, 11 3

4 *A műemléki környezetek 7 határát az SZ-1/É, SZ-1/D és az SZT-2 jelű szabályozási tervlap jelzi. Helyi védelemre javasolt objektumok a következők: - Kont emlékhely, hrsz.: 248/2,3 - Peregrinus kápolna, hrsz.:249 - Kőkereszt, a rk. templom melletti téren, hrsz.:5 - Emlékművek, hrsz.: Szobrok, emléktáblák, hrsz.: Történeti, kegyeleti emlékek, hrsz.: Milleniumi kereszt, hrsz.: 466 A helyi értékvédelmi javaslat alapját a márciusában készített Hédervár Településfejlesztési Koncepció Előkészítő fázismegalapozó vizsgálat képezte, mely az államigazgatási eljárás után képviselőtestületi jóváhagyásra került (ld. melléklet). Az egyedi védelemre javasolt objektumok a tervbe nagyrészt a fenti két dokumentáció javaslatai alapján kerültek be, néhány általunk javasolt kiegészítéssel. A műemlékileg védett, védelemre javasolt objektumok listája a két dokumentumban javasoltak összegzése alapján került meghatározásra. Az értékvédelem rendszerében az egyedileg védett objektumok hierarchiáján (műemlékek-helyi védett objektumok) túlmenően nem indokolt utcaképi védelem. A kastély egységes épületegyüttesén kívül, mely tömbszerűen jelenik meg a község szerkezetében nincs karakteres történelmi utcakép aminek a helyi építési szabályzatban rögzített védelme szükséges lenne. g) Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggés-rendszerében A község örökségvédelmileg értékes részén a védett terület területfelhasználásának történelmi folytonossága biztosítva lesz a rendezési terv előírásai által, a területi állapot javítására vonatkozó javaslatok szintén megfogalmazásra kerültek, melyeket az önálló helyi értékvédelmi rendeletben kell megalkotni. 2. Változtatási szándékok a) Településhálózati és tájhasználati változás Településhálózati szempontból a terv erősíteni szándékozik a terület idegenforgalmi,turisztikai központ szerepét, amit a jelentősebb nagyságú településközpont vegyes funkciójú terület kijelölése is jelez. A szabályozási terv által érintett terület jellegénél fogva a terv tájhasználati jellegű változásokat nem okoz a terület egészére vonatkozóan a tájhasználat megőrzése és értékeinek visszaállítása a cél: az épített környezetet tekintve a kastély és a kastélypark mint a tájban megjelenő ember által létrehozott érték, a Mosoni-Duna menti hullámtéri erdők, pedig mint megőrzendő ökológiai és természetvédelmi terület. b) Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás A szabályozási terv egyik fő célja a településszerkezet védelmének megvalósítása. Ennek megfelelően a tervezési területen belül lényegi településszerkezeti változást a tervben nem irányozunk elő. A kastély épületegyüttes területe különleges idegenforgalmi kategóriába kerül. A kastély területétől délre eső területek jelenleg is gazdasági övezetben találhatóak és a jövőben ebben is maradnak. A kastélyparkjához csatlakozó nyugati területek zöldfelületként az állandó zöldfelületi funkciót hordozhatja magában, melynek beépítése nem lehetséges (nem a beépítésre szánt terület része). A kimlei út mellett és a terület északi részén gazdasági (kereskedelmi-szolgáltató) területfelhasználást terveztünk. Kirívóan idegen gazdasági beépítés nem jelenik meg, amely sem funkcióját tekintve sem építészeti kialakításánál fogva nem kelt disszonáns képet a történelmi központi szövetbe. c) Infrastrukturális változás A község belterületén a teljes közművesítettség a követelmény. A terv javasolja a zárt csapadékvíz elvezetés megoldását is, amely az urbánus és igényes burkolatokkal, zöldfelületekkel megvalósuló közterületek előfeltétele. További javasolt változás a különböző vezetékek földkábelben való elhelyezése, amely az utcaképi megjelenést kedvezően befolyásolja. A terv külön hangsúlyt fektetett a közterületek - a kastélypark környezetéhez méltó - kiépítésének szabályozásban való megjelenítésére (építési szabályzat közterületekre vonatkozó előírásai). d) Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása 4

5 A demográfiai folyamatoknak megfelelően Héderváron sem várható a népesség jelentősebb számú emelkedése, a hasonló községekre jellemző jelenlegi szint körül stabilizálódott népességszám várható a rendezési terv távlatában. A község idegenforgalmi szerepének újbóli fejlődésével a kastély és a kastélypark területén a turisztika és az ehhez kapcsolódó intézmények, szolgáltatások, épített környezeti elemek fejlődése várható. A helyi társadalom, a helyi polgárok, ingatlantulajdonosok tudati fejlődésével, a civil szervezetek erősödésével az épített környezet védelme, és alakításának színvonala is emelkedhet. A megfelelő kontrollt a helyi építési szabályzat előírásai, ezen belül is a településrendezés sajátos helyi eszközeinek alkalmazása jelenti. 3. Hatáselemzés a különböző hatásterületek kijelölésével (hatásvizsgálat és javaslatok) a) Történeti településhálózati következmények Településhálózati szempontból a terv lényeges változást nem okoz. Az egyéb településhálózati hatásokat a 2. fejezetben ismertettük. b) Természeti, táji hatások A szabályozási terv ilyen jellegű hatásai a kastélyparktól nyugati irányban található területre (mely a tervezett arborétum, illetve Boldogasszony-kápolna területére korlátozódnak, mivel a belterületek többi része többnyire beépített területet érint. A kastély kertje rendezett park, mely kialakult növényállománnyal rendelkezik, táji hatása a belterület központi részére meghatározó. A kastély épületétől nyugatra, az 1960-as években kialakított fás, erdős terület szintén komoly zöldfelületi elem, melynek megtartása önkormányzati érdek. A zöldfelületeken tervezett rekonstrukciók nem kerülnek megvalósításra, de növényállományok tervszerű karbantartása megoldott. A Boldogasszony-kápolna területe jelenleg egy avult zöldfelület, melyre jelentős hatás pozitív hatással lehet egy esetleges komplex rekonstrukció, ezen belül is az ennek alapját képező, az Árpád-tölgy védelmét hosszútávon biztosító megoldása, mely a parkot mai állapotánál jobban kihasználhatóvá teheti. A kastélypark területén található vízfelület rekonstrukciója és szükség esetén új mesterséges vízfolyások létrehozása után a területen a park növényállományának életfeltételei újra az optimális szinten biztosíthatók lesznek. c) Településkép feltárulásának változásai A település rendezési tervének készítése során véglegesített szakmai álláspontunk alapján a településkép feltárulása alapvetően nem módosul a terv hatására. A kelet-nyugati (Kossuth utca) közlekedési tengely mindkét iránya meghatározott, a központi irány egy közepesen beépült, intenzívebb településképet mutat. A kialakult temető és környéke, mellyel szemben a tervezett idegenforgalmi övezetek szerkezete jelenhet meg, a jövőben egységesítheti a városias településképet. Az északi irány,az autópálya felé lakóterületi hangsúlyokkal bír, mely a fejlesztési lehetőségével az Ácsi út mentén jelzi klasszikus kisvárosias településképet. Az Ácsi út nyugati oldalán szintén az idegenforgalmi fejlesztési területek adhatnak hangsúlyos városkaput A ménesbirtok központi területe mellé sorakozó gazdasági övezetek keleti és déli irányba egészen a városhatárig futnak, melynek változtatására nincs reális esély. Az északi gazdasági területfejlesztések feltárására egy gazdasági tehermentesítő közlekedési nyomvonalat javasolunk, hosszútávon mely a Boldogasszony-sor és a lipóti út (1411. sz. mellékút) közötti területek fűzheti fel, egyben megadva a keresztirányú csomópontokban az árgondolt településkapu kiépítésének építészeti településkarakteri lehetőségét. A központi területek szabályozásánál arra törekedtünk, hogy a meglévő építménymagasságokhoz a történelmi kastély- és uradalmi épületekhez történő illeszkedés megvalósuljon, ezáltal a meglévő településképet átformáló, abból kiugró tömegű épület nem valósítható meg. A belterület nagy részén belül az adótornyok és egyéb technológiai építmények építését nem tettük lehetővé a településkép védelme érdekében. A településkép feltárulását befolyásoló egyetlen jelentős tervezett fejlesztés az a keleti, déli irányból a már kialakult gazdasági területek szerves továbbvitele a közlekedési nyomvonalak menten. A Kimle felőli feltárulást módosíthatják a gazdasági objektumok, mely övezetek szabályozásánál a kastélyra történő rálátást próbáltuk szem előtt tartani, a gazdasági érdekek mellett. d) Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei A belterület egésze nagyrészt beépített terület, ezáltal a régészeti emlékek nagyobb részének feltárhatósága erősen korlátozott, csak a konkrét egyes ingatlanokon tervezett építési tevékenységekhez kapcsolódóan lehetséges. A még beépítetlen területekhez belterület - kapcsolódik az 1-5., és a 7. számú régészeti lelőhely, amely feltárhatósága nagyobb eséllyel lehetséges. Bemutatható régészeti emlék a tanulmány és a jelenlegi adatok - alapján nincs a belterületen. A kulturális örökség emlékeinek konzerválásának és eredeti helyén való bemutatásának eldöntése a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatásköre, ugyanakkor a községgel és az ingatlan tulajdonosával történő egyeztetés eredménye. e) Történeti térbeli rendszerek alakulása A község történeti térbeli rendszerének eddigi alakulását a mellékelt történelmi térképek jól illusztrálják. A település szerkezeti rendszere a II. világháború után erősödött meg, azóta gyakorlatilag változatlan, ezt a rendezési terv is meg kívánja őrizni. A fejlesztési elképzelések a településszövet szerves kiegészítésével, továbbfejlesztésével számolnak mind a lakó mind a gazdasági területek esetében, így a község térbeli szerkezetének folytonossága a kialakult irányok alapján - nem sérül. 5

6 f) Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében A szabályozási terv a területi (településszerkezeti) védelem bevezetésével és a védett objektumok számának javasolt növelésével elősegíti, hogy az egyes emlékek ne csak pontszerűen, hanem komplex környezetükkel együtt kerüljenek védelemre, illetve fokozott kontroll alá az építési engedélyezési eljárás során. A közterületek szabályozásának kiemelt kezelése is azok színvonalának emelését szolgálja, amely egyúttal hozzájárul az azt határoló épületek, köztük a védett objektumok eszmei és esztétikai értékének növeléséhez is. g) Műemlékek megújításának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei A település belterületén belüli műemlékek további sorsa nagyban függ az ingatlantulajdonosok és az ország jövőbeli gazdasági teljesítőképességétől. Hédervár esetében a kastély és a kastélypark területei az állam tulajdonában vannak, az egyéb műemléki épületek részben állami részben magán tulajdonban találhatóak. A rendezési terv annyit próbál ehhez hozzátenni, hogy az adott övezeti paraméterek (falusias lakóterületek és településközpont vegyes területek) mellett a funkciók viszonylag széles spektrumának kialakíthatóságát teszi lehetővé a műemlék épületekben is, az ésszerű használhatóság keretein belül. A kastély épületegyüttes hasznosíthatóságának további gazdaságossági vonatkozásaira egyéb információk nem álltak rendelkezésünkre, a további fenntarthatóságra és üzemeltetésére vonatkozó tanulmányokat nem ismerjük. A Nemzeti Vagyonkezelő zrt. által kért szakmai javaslatokat beépíttettük a tervekbe, melyek az önkormányzat igényeivel találkoznak. Az épületegyüttes és környékének műemléki megóvása nemzeti érdek, mely a tulajdonos általi végrehajtható védelmi szabályozásban pozitívan jelenhet meg. Az önkormányzati tulajdonú épített emlékek megóvására a helyi értékvédelmi rendeletben kell kitérni, melynek alapját a jelen hatástanulmány művi értékvédelmi fejezet adja. h) Településkarakter változásának hatásai A szabályozási előírások kidolgozása során figyelembe vettük a területen belül jelenleg meglévő települési karaktereket. A belterület nagy részén a jelenlegi falusias karakterű beépítés megőrzése a cél, figyelembe véve az ezen belül is meglévő sokszínű intenzitású és beépítettségü területek formai jegyeit. Településkarakter változásra nem lehet számítani, a terv távlatában, a jelenlegi viszonylag gyenge gazdasági intenzitás jelenléte miatt. A történelmi kastély területére az utóbbi évben nem készült átfogó értékmentő hasznosíthatósági tanulmány. A kastély keleti oldalán a fejlődő településközponti területek építészetileg változó módon kapcsolódhatnak a műemléki épületekhez és a környezethez. i) Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései A szabályozási terv javaslatainak megvalósulása esetén a környezet terhelése a belterületen belül sehol sem nő, helyenként csökken. A kastély környezete melletti utak közlekedési irányának átszervezésével csökkenhet a nehézgépjármű forgalomból eredő levegő-, zaj-, és rezgésterhelés a Fő utca mentén, amely közvetlenül is érint több műemlékileg vagy helyileg védett objektumot, ezzel ezek helyzete kedvezőbbé válik. A tervezési területen belüli gazdasági területek tovább működhetnek, de a lakóterületekre meghatározott kibocsátási paraméterek betartásáról saját ingatlanukon belül kell gondoskodniuk. j) Folyamatok iránya, visszafordíthatósága A tervezési területen belül az elmúlt fél évszázad során sok a környezetébe nem illeszkedő létesítmény valósult meg. Ezek részben a történelmi szövet felbontásával a telepszerű lakásépítés időszakában jöttek létre az elmúlt rendszerben, részben az előző 20 év épített vadhajtásai. Az utóbbi időben a régi épületek átépülési folyamata során az új beépítések változó minőségben valósultak meg. A szabályozási terv egyik fő célja, hogy olyan szabályrendszert állítson fel, amely minden szempontból biztosítja az illeszkedést az építési munkák során, amellett, hogy lehetővé teszi az ésszerű mértékű fejlesztést. A már meglévő településszövetbe nem illeszkedő objektumok esetén olyan szabályozás kialakítása volt a célunk, amely a gazdasági realitásokat figyelembe véve a létesítmények megújítását biztosítja (telepszerű épületek egy szinttel való növelése), a környezetének humanizálásával együtt (zöldfelületek, terepszint alatti parkolás). k) Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei A jogszabályok nem írnak elő kárenyhítési vagy ellentételezési kötelezettséget arra az esetre, ha egy terület tulajdonosát az előírások vagy a jogszabályból eredő kötelezettségei miatt hátrányok érik. Ugyanakkor semmi nem zárja ki a kárpótlás lehetőségét, ez minden esetben az érintett felek megegyezésétől függ. Esetünkben a lehetséges régészeti szakfelügyelet költségeiről a beruházónak az illetékes múzeummal kell megegyezni, a javasolt költségtérítés összegét a régészeti tanulmány tartalmazza. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az esetleges megelőző feltárás(ok) folyamán a beruházók számára költségcsökkentő tényező lehet a gépi, illetve kézi munkaerő biztosítása. 6

7 4. Összefoglaló A település hagyományaihoz híven a kulturális örökség emlékeit védeni kívánja, amely védelem településrendezési eszközeit a szabályozási tervben a tervezési területre vonatkozóan meghatározza. Az alkalmazott előírások a kulturális örökség elemeinek értékőrző fenntartását, fejlesztését, bemutatását, használatát kívánják elősegíteni. 7

8 5. Melléklet A helyi védelemre javasolt épületeket a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, nyílásrendszer, homlokzati tagolások, részletképzés, anyag és színhasználat megtartásának figyelembevételével kell ki- vagy átalakítani: - nyílásosztás és nyílászárók: az eredetivel megegyező anyagú, nagyságú, osztású, profilozású, és szelvényméretű nyílászárók legyenek amelyek az eredeti tengelytávolságra vannak egymástól. Külső redőnyszekrény nem alkalmazható. - tagozatok: az eredeti homlokzati struktúrának megfelelően állítandók helyre, illetve megtartani csak az építés korának megfelelő tagozatokat lehet - törekedni kell a tetőhajlásszögek idomulására - a tető hajlásszöge 38 és 45 között legyen - új épület építése esetén az utca felőli épületrész tetőgerincét a korábbi védendő épület tető geometriájának megfelelően kell kialakítani. Tetőtér beépítés esetén a belső udvarra néző homlokzatokon a térdfal megemelhető. - az utca felőli homlokzaton nem helyezhető el erkély, vagy tetőtéri beépítés esetén tetőablak - az épületeken a kialakult homlokzati textúrát kell fenntartani - A vonatkozó jogszabályban 8 felsoroltak szerint lehet a helyi védelemben részesített épületet lebontani. - Védett területeken az épületek utcafronti homlokzatán klímaberendezés kültéri egysége és parabola antenna nem helyezhető el. A kastély, a templom és a Boldogasszony kápolna részletes leírása: Khuen-Héderváry kastély 3738 Fő út, a sportpálya, a 033 hrsz.-ú út által határolt terület hrsz.: 250,253 A település legismertebb épülete a háromszintes, három saroktoronnyal díszített kastély. A romos vár helyén a XVI. században reneszánsz várkastélyt építettek a birtok gazdái, melyet a XVIII. században barokk stílusban újítottak fel, majd a múlt században a romantika jegyében ismét átépítettek. A néhány éve befejeződött renoválás átmentette az egyes stílusok jegyeit. A barokk homlokzat két szfinx őrizte kapuján keresztül jutunk a négyszögletes udvarba, melynek közepén hatalmas platánfa áll. A nyugati oldalon a neogótikus, nyitott folyosó XIX. században épült. A homlokzatokba épített domborművek a reneszánsz kor emlékei. Fontos eleme a kastélynak a barokk díszlépcső a sala terrana és a kastély kápolna. A kb. 10 ha os területű kastélypark eredetileg francia jellegű volt. A múlt század közepén a tájképhez jobban igazodó angolparkká alakították. Elsősorban honos fákkal ültették be, de találunk távoli egzotikus növényeket is. A kastélyparkban egy ismeretlen művész kentaurszobra áll. R. k. templom (Szent Mihály) 3739 Ady Endre utca, hrsz.: 1 A nyújtott alaprajzú, belső pilléres, boltozott templom egyike a kevés kora barokk emlékeknek. A templombelső kiemelkedő értéke az északi hajófal mellett álló vörös márvány keresztelő kút. A Héderváry címeres márvány medence készítője feltehetően Héderváry Lőrinc volt 1439 körül. A rokokó mellékoltár és szószék a XVIII. századból származik A kapubejárat feletti falfülkében Szent Flórián és Szent Vendel szobrai állnak svájci népviseletben, mely a XVIII. századból maradt ránk. Boldogasszony temető kápolna Boldogasszony sor, Dózsa György utca közötti terület hrsz.:468 Gótikus stílusban épült a XIII. században, melyet a XV. században átépítettek. Az 1780 as években az északi oldalra úgynevezett lorettói kápolnát építettek. Mellett díszes nagyméretű urna áll, melyben korábban Khuen-Héderváry Károly szívét helyezték el. Az oltáron látható Szűz Máriának, a magyarok Nagyasszonyának több mint 500 éves faszobra. A XV. századi temetőkert védett. A templom mellett hatalmas kocsányos tölgyfa szintén védett természeti érték. A néphit Árpád vezér fájának tartja, kor a évre tehető. A tölgyfa mellet található a Khuen Hédervári család kriptája. Uradalmi gazdasági épületek 9431 Fő utca, hrsz.: 69 Gazdasági épület, volt uradalmi magtár és lóistálló a XVIII. századból. 8

9 6. Örökségvédelmi Iroda adatszolgáltatása Temető kápolna, Országos műemléki védettség Boldogasszony-sor Római katolikus kápolna és udvara Tervszerű állagvédelem szükséges 9

10 2. 250, 253 Khuen-Héderváry kastély, Fő út Országos műemléki védettség A kastély teljes épülete, belső udvara és külső teraszai. Teljeskörű homlokzati és héjazat felújítás, vízszigetelés javítás szükséges. 10

11 Uradalmi gazdasági épületek, Fő Országos műemléki védettség út Az uradalmi gazdasági épületek és az épület együttes udvara. Teljeskörű homlokzati és vízszigetelési felújítás szükséges. 11

12 4. 1. Római katolikus templom, Ady Országos műemléki védettség Endre utca A templom épülete és a környező park. Tervszerű karbantartás szükséges. 12

13 Boldogasszony-sor Helyi védettségre javasolt Milleniumi kopjafa. Teljeskörű felületvédelem szükséges. > 13

14 Boldogasszony-sor Helyi védelemre javasolt A történelmi kegyeleti sírok és az Árpádfa emlékhelye. Folyamatos állagmegóvás és az emlékmű környezetének gondos kertészeti ápolása. 14

15 A Fő út és a lipóti út melletti Országos műemlékivédettség teresedés, pestis szobor Szakrális köztéri szobor. A szobor folyamatos állagmegóvása, és környezetének gondos kertészeti ápolása szükséges. 15

16 A Fő út és a lipóti út melletti Helyi védelemre javasolt teresedés, Kossuth szobor Kossuth Lajos emlékmű. Folyamatos állagmegóvás és az emlékmű környezetének gondos kertészeti ápolása szükséges. 16

17 Rózsa Ferenc út melletti park Helyi védelemre javasolt Emlékművek Folyamatos állagmegóvás szükséges. 17

18 Ady Endre utca Helyi védettségre javasolt Kőkereszt, szakrális emlék. Folyamatos állagmegóvás, és a kereszt környezetének gondos kertészeti ápolása. 18

19 /2 Darnózseli felé vezető út mellett Helyi védettségre javasolt Peregrinus kápolna, szakrális emlék. Folyamatos állagmegóvás, és a kápolna környezetének gondos kertészeti ápolása. 19

20 /2,3. A Rózsa Ferenc utcával párhuzamos külterületi rész a Fő utca és a Kont utca között Helyi védettségre javasolt Kont emlékhely, történeti emlék. Az emlékhely teljes felújítása szükséges és környezet, illetve a megközelítő út kialakítása és fenntartása szükséges. 20

21 Parázsszög-tér Országos műemléki védettség Pieta szobor, szakrális emlék. Folyamatos állagmegóvás, és a szobor környezetének gondos kertészeti ápolása szükséges. 21

22 Fő út, Ásványráró felöli szakasza Országos műemléki védettség Krisztus az olajfák hegyén szobor, szakrális emlék. Folyamatos állagmegóvás, és a kereszt környezetének gondos kertészeti ápolása. 22

23 23