AZ 1862-BEN ALAPÍTOTT ERDÉSZETI LAPOK 112. ÉVFOLYAMA

Átírás

1 AZ ERD Ő AZ 86-BEN ALAPÍTOTT ERDÉSZETI LAPOK. ÉVFOLYAMA 977. MÁRCIUS * XXVI. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

2 T A R T A L O M Rakonczay Zoüáii: A természetvédelem mui helyzete és jövője 97 Dr. Madas András, Király Pál: A természetvédelem egyesületi feladatai 4 Dr. Tóth Károly: Nemzeti parkjaink tudományos feltárása 9 Balázs István: A hasznos vadállomány életkörülményeit károsan befolyásoló, sajátos emberi és állati tevékenységek Szemerédy Miklós: 5 éves a derecskéi csemetekert 6 Dr. Bencze Lajos, Kiss Gábor, Walter Dezsőné: Erdőgazdasági vadkárok becslése és értékelése nemesnyár állományokban Gö'ndöcs Imre: Az erdészeti és faipari vállalatok szervezés-fejlesztési koncepciójához 8 Dr. Szász Tibor: Vállalat-, üzem- és munkaszervezési kutatás az ERTI-ben 37 Címlapon: A mátrai sújtókés A hátlapon: A Lukács-fürdő platánjai (Fotó ERTI, Jéröme R. felvételei) C O f l E P W A H H E PaKOHuau 3.: HbiHeujHee no/io>kehhe H öyavmee 3amHTbi OKpywaiomeft cpen.bi 97 Jl-p Mada'xi A., Kupánk n.: AccouHauHOHHbie 3an.aqn 3am,HTbi okpywaiomeít cpeabi 4 Jl-p Tom H.: HayuHoe M3yweHHe HauHOHajibHbix napkob BeHrpHM 9 Bana>K Pl.: OcoöeHHbie paöotbi qejiobeka H >KHBOTHbix, BpenHO B/IHÍUOIUMC Ha >KM3ueHHbie ycnobhfl none3- HOH AHMH, CeMepedu M.: JlecHOMy nhtomhhky B r. XleöpeueH 5 jiet 6 ré'hdé'h H.: K KOHuenuHH no oprahh3aumm M pa3bhthio npennphhthit jrechoro xo3«hctba H nepebooöpa- GaTbiBaioiueH npombiujaehhocth 8 A-p Cac T.: MccnenoBaHHH no oprahh3auhh npennphfithfí, npom3bon,ctba H Tpy/ra, npoboűhmbie HayMHo- MCCJTeAOBaTejlbCKMM HHCTMTyTOM JieCHOrO X3HMCTBa 37 CONTENTS Z. Rakonczay: Present and future of the Conservation 97 Dr. A. Madas and P. Király: Problems of Conservation in the society of professionals 4 Dr. K. Tóth: Scientific discovery of the National Parks 9 /. Balázs: The specific activity of humankind and animals which have bad effects on the environment of useful part of the wildlife /. Göndöcs: To the concept of organization-development of forest and wood-processíng enterprises 8 Dr. T. Szász: Research work of the ERTI, oriented to factory and work organization 37 AZ ERDŐ az Országos Erdészeti Egyesület kiadványa. Szerkesztő: dr. Keresztesi Béla. A szerkesztőség címe: Budapest II., Frankéi Leó u. 44. Levélcím: 77 Budapest, Pf. 7. Kiadja a Lapkiadó Vállalat, Budapest VII., Lenin krt. 9. Levélcím: 96 Budapest, Pf. 3. Felelős kiadó: Siklósi Norbert. Kapják az Országos Erdészeti Egyesület tagjai, előfizethető még a Posta Központi Hírlap Iroda (9 Budapest, József nádor tér.) és a lapterjesztéssel foglalkozó egyes postahivatalok útján. Előfizetési díj egy évre 6, Ft, egyes szám ára: 5, Ft. Külföldön terjeszti a Kultúra" Könyv- és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat (H-389 Budapest, Pf. 49.), az évi előfizetés ára 7 $ 7744 Révai Nyomda, Budapest F. v.: Bede István igazgató Index: 5 8

3 A terwnászetvédelewn wnai helyzete m r* es jovoje Hazánkban a természetvédelem gondolata egyidős az államerdészet szervezetével. Az első erdőtörvényt (879) egyben az első természetvédelmi törvénynek is tekintjük. Ez ugyan még nem írta elő a természet védelmét, de azt lehetővé tette. A lap olvasói előtt ismeretes, hogy az 935-ben alkotott második erdőtörvény egyben a második természetvédelmi törvény is volt. Meg kell azonban jegyezni, hogy közben nem sok történt a természetvédelem területén. Ennek a több mint öt évtizednek ebben a vonatkozásban egyetlen kiemelkedő eseménye Kaán Károly átfogó munkájának megjelenése Természetvédelem és a természeti emlékek" címen, amely még mindig a legátfogóbb magyar természetvédelmi mű és sok javaslata és megállapítása még ma is időszerű. Az első konkrét természetvédelmi intézkedésre 939-ben került sor. Akkor nyilvánították Magyarországon védetté az első területet, a debreceni Nagyerdő egy részét (ami azóta elpusztult). Utána elég gyors munka következett, amennyiben a háború ellenére a felszabadulásig kereken -ra emelkedett a védett területek és a természetvédelem egyéb védett tárgyainak a száma. Ezek egyébként általában kiskiterjedésű területek, egyes fák és facsoportok voltak és néhány kivételével a háború alatt elpusztultak. A háború befejezésétől 95-ig konkrét természetvédelmi tevékenység nem folyt. Az ezt követő évtizedben azonban elég intenzív munka indult el és 96-ig mintegy tízezer hektáron védelem alá kerültek az ország legféltettebb értékei, elsősorban a madárrezervátumok, továbbá számos növénytani és földtani érték. Sorrendben a harmadik természetvédelmi törvény megalkotására egyidőben került sor a harmadik erdőtörvény megjelenésével (96), de akkor a természetvédelem és az erdészet útjai kettéváltak. Egészen addig nyolc évtizeden keresztül a természetvédelem jogszabályilag és szervezetileg része volt az erdészetnek. Akkor a természetvédelem legfelsőbb irányítása átkerült az Országos Természetvédelmi Hivatal hatáskörébe, amit közvetlenül a Minisztertanács felügyelete alá helyeztek. Ezen a területen jogszabályilag és szervezetileg azóta sem történt lényeges változás. A jogszabályok egyébként még mindig sok kapcsolatot hagytak a természetvédelem és az erdészet között. A védett területek jelentős részét az államerdészet különböző szervei kezelik, a tanácsoknál pedig a természetvédelem egykézben van az erdészettel. Jelentősebb természetvédelmi oktatás is az utóbbi évektől és néhány kivételtől eltekintve csak az erdészeti tanintézetekben folyt. A természetvédelem felső irányításában és végrehajtó pontjain is döntő többségben maradtak az erdészeti képesítésű szakemberek. E közel évszázados kapcsolat ellenére lépten-nyomon tapasztalható, hogy erdészeti körökben a természetvédelmet illetően elég nagy a tájékozatlanság és sok a tévhit.

4 MAGYARORSZÁG MEGLEVŐ ÉS TERVEZETT NEMZETI PARKJAI ES TÁJVÉDELMI KÖRZETEI 5 ( km Soproni- {ÖKösze Orjiiohatjr Megyehatár Meglevő J nemieii park tijvédeími köriét Tervezeti Q

5 Gyakran hallani, hogy: mivel a természetvédelmi területek zöme erdő..." stb. Mi az igazság? A természetvédelem kezdetétől 975. végéig az összes védett területnek 3%-a volt erdő. Az államerdészeti szervek által kezelt természetvédelmi területeken (amelyek az összes terület 4%-át teszik ki) az erdő részaránya az elmúlt év végén % alatt volt. Merre tart tehát, és hol áll ma a hazai természetvédelem? A jelenleg érvényben levő természetvédelmi jogszabály sok időtálló és kifogástalan előírásai közül egyet emelek ki, mely szerint Magyarországon minden állami, szövetkezeti és társadalmi szerv, valamint állampolgár tehet javaslatot valaminek a megvédésére. Ez a valójában demokratikus előírás sok bonyodalmat okozott, ötletszerűségekre és felesleges munkára serkentette az arra illetékes szerveket. Az ötletszerűségek kiküszöbölése, az erdészeti, vízügyi, mezőgazdasági stb. ágazatokkal való jobb összhang biztosítása, a tervszerűség megvalósítása és más, nyomós indokok érdekében az elmúlt években összeállítottuk a természetvédelem távlati programját, amely 976 és 99 között, tehát 5 esztendőre megszabja a feladatokat. Meg kell jegyezni, hogy ez a területek védelem alá helyezése vonatkozásában nem egy távlati terv, hanem a távlati terv, amelyet minden valószínűség szerint újabb ilyenek már nem fognak követni, mert a még nem védett, de védelem alá helyezendő természeti értékeket addig vagy megvédjük, vagy nem. Semmi remény nincs arra, hogy újabb jelentős és jelenleg még nem ismert természeti értékeket tárunk fel, illetve hogy 99 után még lesz mit megvédeni. Néhány számadat a programból: A felmérések és a javaslatok alapján 6 7 ezer ha olyan terület van az országban, amely természet- és tájvédelem szempontjából védelemre érdemes lenne. Felmértük erőinket, valamint az egyéb, ezt a munkát segítő vagy akadályozó körülményeket és olyan álláspontra jutottunk, hogy maximum félmillió hektárra tehető az a terület, amelyet még nem védünk és még nem tudunk védeni. Ennek kereken a fele erdő, a többi legelő, rét, nádas és művelésből kivont terület, egy kis része pedig mezőgazdasági művelés alatt áll. Egyértelműen megállapítást nyert, hogy a természetvédelem törekvései néhány kivételtől eltekintve teljesen egybeesnek a mező- és erdőgazdaság törekvéseivel, mivel a legértéktelenebb, még erdőtelepítésre sem alkalmas mezőgazdasági területek az ország legértékesebb természetvédelmi területei lehetnek. Erdőgazdasági vonatkozásban pedig a mi terveinkben szereplő 5 ezer ha erdőnél ezer ha-ral többet kívánnak jóléti, üdülési rendeltetéssel fenntartani. Arról e lap olvasóinak talán felesleges is írni, hogy az erdőterületeken a természetvédelmi törekvések nem hogy nem gyengítik az erdészet törekvéseit, hanem azokat kiegészítik, erősítik. A védett területek kis hányadát kitevő, szigorúan védett területek kivételével, amelyek nagy részén egyébként sem folyik vagy folyhat intenzív erdőgazdálkodás mivel ezek erdészeti szempontból is a gazdaságossági küszöb alatt álló véderdők az erdőtörvény és az üzemtervek szerinti gazdálkodás nemcsak hogy megengedett, hanem még kívánatos is. Általában elmondható, hogy a területek zömét kitevő nemzeti parkokban és tájvédelmi körzetekben az előírások vagy tilalmak túlnyomó többsége olyan, amelyik legalább annyira kedvez az erdészetnek, mint a természetvédelemnek. Ilyenek: parcellázási és építési tilalom vagy korlátozás, a felszíni bányaművelés megtiltása és a már bekövetkezett természetrombolás káros hatásainak a kiküszöbölése, valamint a nyomvonalas létesítmények tájba illő vezetése, ha ezeket nem lehet a területen kívül elhelyezni. Anélkül, hogy a részletekbe belemennénk, azt is meg kell állapítani, hogy az esetek túlnyomó többségében a természetvédelmi

6 Sorszám. táblázat A védett területek megoszlása művelési áganként 976. december 3-én kikerekítve Terület hektárban Művelési ág országos helyi érték összesen % Erdő Művelésből kivont Rét Szőlő Kert Az összesből külterület Az összesből belterület Az összesből mezőgazd. (, 3, 5, 7, 8, 9) Az összesből erdő () Az összesből egyéb (4, 6) jogszabályokra támaszkodva olyan előírásokra kerül sor, amelyek aláhúzzák, kiszélesítik, megerősítik az erdőre vonatkozó jogszabályokat. Az említett félmillió ha-ból ezer ha-on öt nemzeti parkot kívánunk létesíteni. Meg kell jegyezni, hogy javaslat kilenc nemzeti park létesítésére érkezett. Jelenleg három nemzeti parkunk van: a Hortobágyi, a Kiskunsági és a Bükki Nemzeti Park, amelyek összes területe kereken ezer hektár. Ebből a hortobágyiban egyezer, a kiskunságiban ötezer, a bükkiben pedig 37 ezer, összesen tehát 43 ezer ha az erdő. Az erdő részaránya tehát itt 3% körüli. 98-ig újabb nemzeti park létesítését nem tervezzük, mert a meglevőket szeretnénk az előírásoknak megfelelően kiépíteni. Előreláthatóan a következő évtizedben kerülhetne sor Aggtelek környékén és az Örségben újabb nemzeti parkok létesítésére. Elképzelhető azonban, hogy ezek hosszú távon is csupán tájvédelmi körzetként kerülnek védelem alá. Ugyancsak ezer ha-on kívánunk tájvédelmi körzeteket létesíteni, szám szerint 45-öt. A meglevő 5 (a Tihanyi félsziget, a Badacsony hegy, a mártélyi tiszaártér, a barcsi ősborókás, a Sághegy, az ócsai ősturjános, a lázbérci víztározó környéke, a dévaványai túzokrezervátum, Pusztaszer, a Zselicség, a Szentgyörgyhegy, a szentgyörgyvölgyi szálalóerdő, az orgoványi mocsarak, a Hanság egy része és a Vértes egyes részei) tájvédelmi körzet összes területe kereken 8 ezer hektár, amelyből az erdő részaránya 5% körül van. 98-ig ötéves programunk szerint a következő helyeken létesítenénk újabb tájvédelmi körzeteket: Hollókő, Kelet-Mecsek, Sárrét, Fertőtó, a Soproni hegység, a Somló hegy, a Kishortobágy, a hajdúsági erdős puszták, Börzsöny, Budai hegység, a Szatmár-beregi síkság, az Aggteleki karszt, a Gerecse, az Őrség, a Kőszegi hegység, a Villányi hegység, Bodrogköz, a Zempléni hegység,

7 . táblázat A védett területek megoszlása tulajdonosként (használóként, kezelőként) 976. december 3-én kikerekítve Sorszám Tulajdonos (kezelő, használó) Terület hektárban országos helyi érték összesen Erdőgazdaság (MÉM + HM) Állami gazdaság Vízügyi igazgatóság OTVH Egyéb állami összes állami Egyéb (legeltetési biz. stb.) Egyéni Szigetköz és a Kelet-Mátra. Az 98 utáni évekre maradna Karapancsa környéke, Gemenc, a Pilis hegység egy része, a Gödöllői dombság, a Szalacskai dombok, a gyulaji vadrezervátum, a Magas-Bakony, a Káli medence és Göcsej legjellegzetesebb részei. Legjobban állunk a klasszikus természetvédelmi területek vonatkozásában, amennyiben az 99-re tervezett 5 védendő területből védett és a hátralevő 5 védelem alá helyezésének 98-ig különösebb akadálya nincs. Ezek felsorolására nagy számuk miatt itt nincs mód. A természetvédelmi területek öszszes kiterjedése 5 ezer ha lenne, amiből a már védettek kiterjedése meghaladta a ezer ha-t. Összegezve az elmondottakat, helyen (5 nemzeti park, 45 tájvédelmi körzet, 5 természetvédelmi terület) 45 ezer ha védendő területből 8 helyen 5 ezer hektár már védelem "alatt áll. Ezek tekintendők országos értékeknek. A tanácsok hatáskörének növelésével kialakult a helyi értékek kategóriája, amelyek tanácsi hatáskörben vannak. Hosszú távon, mintegy 8 helyi értéket kellene védelem alá helyezni, 5 ezer ha kiterjedésben. A tanácsok az utóbbi években nagyon aktívvá váltak és jelenleg kb. 36 helyi érték 6 ezer hektáron élvezi a védelmet. A fentiekből kiderült, hogv a védett területeket miképpen kategorizáljuk. Vannak tehát országos értékek (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület), amelyek gazdája az Országos Természetvédelmi Hivatal és helyi természeti értékek, amelyek védelme és kezelése a megyei tanácsok hatáskörébe tartozik. Ezen kívül megkülönböztetünk szigorúan védett, korlátozottan és szabadon látogatható területeket. Szakmailag a természeti értékeket hat nagy csoportba soroltuk be (földtani, víztani, növénytani, állattani, tájképi és kultúrtörténeti értékek kategóriába). Megkülönböztetünk még hazai és nemzetközi, abszolút és relatív értékeket. Bonyolult a természetvédelmi kezelési teendők ellátása. A nemzeti parkokban a természetvédelmi kezelést minden esetben az Országos Természetvédelmi Hi-

8 3. táblázat Az országos jelentőségű védett területek megoszlása természetvédelmi kezelőként 976. december 3-én (kikerekített terület) Sorszám Természetvédelmi kezelő száma % A védett területek kiterjedése, ha % ÁUami erdőgazdaság (MÉM + HM) Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest (A helyi jelentőségű védett értékek természetvédelmi kezelőszerveiről nincs összefoglaló adatsor.) vatal szervei, a nemzeti park igazgatóságok látják el. A többi területet az állami erdőrendezőségek, az állami erdőgazdaságok, kutatóintézetek és egyéb szervek kezelik. Az államerdészeti szervekben még nagy tartalékokat látunk. A felesleges párhuzamosságok elkerülése végett az állami erdőrendezőségek és az erdőgazdaságok nagyobb mértékben vehetnek részt a természetvédelmi kezelési teendők ellátásában, mint ahogy az jelenleg áll. Igaz, hogy szám szerint a területek több mint 6%-át az erdőrendezőségek és az erdőgazdaságok kezelik, de a hektárban számított területnek ez csak 3%-a, mivel általában ezek a szervek a kisebb, szétszórt területeken látják el a természetvédelmi kezelési tevékenységet. Szakmai berkekben eléggé sokat beszélnek az erdészet és a természetvédelem párhuzamosan működő szervezeteiről. Nézzük előbb a tényeket. Az államerdészet alkalmazottainak a létszáma tízezer körül van, a természetvédelemé mindössze száz. Ilyen esetben párhuzamosságról" beszélni elég erőltetett dolog. Valamennyi védett területnek jelenleg 38%-a erdő. Ez azt jelenti, hogy területileg a természetvédelem az államerdészeti szervezethez áll legközelebb (azon belül is az állami erdőrendezőségekhez és az erdőgazdaságokhoz). A munka 5 7tí /o-a hatósági, a többi kezelési, szakmai, felügyeleti. A MÉMen és a tanácsokon kívül az erdészetnek nincsenek hatósági szervei, de van egy állásfoglalása, mely szerint az erdőrendezőségek erdőterületet nem kezelhetnek. A nem hatósági munka tekintélyes hányada geológiai, barlangtani, ornitológiai, néprajzi, mezőgazdasági, zoológiai, botanikai, kertészeti, építészeti, víztani, őslénytani stb. amit ugyanígy lehetne végeztetni az államerdészeti szervezetekkel, mint másokkal, csak erre fel kellene készülni és ilyen szakembereket kellene alkalmazni. A természetvédelem oldaláról számos kezdeményezés született a szervezetek közelítésére, a párhuzamosságok kiküszöbölésére, de az államerdészet nehezen

9 A terüle t nélkül i védet t értéke k 4. táblázat. Védett növények Országosan Baranya megye Zala megye 7 Összesen 9 védett növényfaj. Védett állatok 3 madár-, 8 hal-, 5 kétéltű-, 5 hüllő-, 48 emlős-faj, domesztikált állatfajta 46 összesen 3. Valamennyi (összesen kb. 5) barlang áll rá a megszokott profilok bővítésére. A dolognak másik oldala is van. A jogszabályok és az egyszerűsítés elvei is megengedik, hogy egyes területeken nagyobb feladatokat kapjanak egyes erdészeti szervek. Ezzel párhuzamosan nagyobb beleszólási jogot a természetvédelem irányítói (az OTVH+a megyei tanácsok). Egyes államerdészeti szerveknél a meglevő tartalékok jobb kihasználásával is számos gondot meg lehetne oldani. A kérdés úgy is megoldható lenne, hogy egyes államerdészeti szervek hatósági jogkört kapjanak. Erdőterületeken a kezelésre leghivatottabb szervek mindenképpen az erdőgazdaságok vagy az erdőrendezőségek lennének. Ha mégis nem így van, ennek melyek a főbb okai? Csak erdőterület (egymagában) alig áll védelem alatt. Az erdő az összes területnek nemcsak távlatilag és általában, hanem konkrétan is csak 5%-a, ilyenkor a jogszabály kezelőként az erdőrendezőséget írja elő, tehát az erdőgazdaságok itt hátrányban" vannak. De ha a terület teljesen erdő is (ilyen csak eset volt 975 végén), nem mind állami (illetve az erdőgazdaságé). Az erdészeti szervek nem mindig vállalják a kezelést. E cikk keretén belül természetesen csak a legfontosabb gondolatok közül lehet felvetni néhányat. Ezen kívül számos tisztázandó kérdés van. Biztató azonban, hogy a közelmúltban a MÉM illetékes vezetőivel folytatott konzultáció egyértelműen pozitívnak értékelhető és valószínű, hogy az 977-es évben egy sor megoldatlan és vitatott kérdés véglegesen rendeződik. Végül: meg kell említeni, hogy az Országos Természetvédelmi Hivatal dolgozói közül számosan olyan munkaterületekről kerültek a hivatalhoz, amelyeknek az államerdészettel semmiféle kapcsolatuk nem volt és bizonyos esetekben ez is akadálya volt egy az eddigieknél hatékonyabb együttműködés megteremtésének. Hibásnak tartom a természetvédelmi szervezetet is ebben, mert az erdészeti szaksajtóban eddig a természetvédelemmel kapcsolatban általában csak részkérdésekről írtunk, átfogó, az egész területet és kapcsolatrendszert bemutató, a problémákat felvető és irányt mutató írások nem jelentek meg. Reméljük, hogy a jövőben ezen a téren is változás következik be. Rakonczay Zoltán