Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Átírás

1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA január 16. TARTALOMJEGYZÉK II. A megyei önkormányzat határozatai Határozat száma Tárgya Oldal 1/2014. (I. 16.) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2 határozat napirendjének megállapítása 2/2014. (I. 16.) határozat 3/2014. (I. 16.) határozat 4/2014. (I. 16.) határozat 5/2014. (I. 16.) határozat Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program - Stratégiai Programrész egyeztetési változatának elfogadása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés lejárt határidejű határozatainak végrehajtása a Europe Direct Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Információs Központ évre vonatkozó működésének támogatása Beszámoló a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat évi nemzetközi kapcsolatainak helyzetéről, javaslat a fejlesztés irányaira

2 II. A megyei önkormányzat határozatai január 16-ai közgyűlésen hozott határozatok: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 1/2014. (I. 16.) határozata Tárgy: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése napirendjének megállapítása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése január 16-ai ülésének napirendjét az alábbiak szerint állapítja meg: 1. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Stratégiai Programrész egyeztetési változatának elfogadására Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke 2. Beszámoló a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság évi tevékenységéről Előterjesztő: Lipták Attila tű. dandártábornok, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója 3. Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakosságának egészségi állapotáról Előterjesztő: Dr. Asztalos Ágnes, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének vezetője 4. Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaügyi helyzetéről, a foglalkoztatás bővítésének lehetőségéről Előterjesztő: Lórántné Orosz Edit, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ vezetője 5. Jelentés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés lejárt határidejű határozatainak végrehajtásáról Előterjesztő: Dr. Kovács János főjegyző 6. Javaslat a Europe Direct Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Információs Központ évre vonatkozó működésének támogatására Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke 7. Beszámoló a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat évi nemzetközi kapcsolatainak helyzetéről, javaslat a fejlesztés irányaira Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke 8. Egyebek Dr. Kovács János s. k. főjegyző Dr. Mengyi Roland s. k. a közgyűlés elnöke Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2/2014. (I. 16.) határozata Tárgy: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program - Stratégiai Programrész egyeztetési változatának elfogadása 2

3 A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program - Stratégiai Programrész egyeztetési változatának elfogadására vonatkozó javaslatot és a következő határozatot hozta: 1. A Közgyűlés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program - Stratégiai Programrész egyeztetési változatát a mellékletben foglaltak szerint elfogadja. 2. A Közgyűlés elrendeli az 1. pontban megnevezett dokumentum társadalmi egyeztetés céljából történő közzétételét. Felelős: Határidő: Dr. Kovács János főjegyző azonnal 3. A Közgyűlés felhatalmazza elnökét a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program - Stratégiai Programrésszel kapcsolatos egyeztetések lefolytatására. Felelős: Határidő: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke azonnal, illetve értelem szerint 4. A társadalmi egyeztetést követően a felmerült észrevételekkel, javaslatokkal kiegészített dokumentum tárgyalását a Közgyűlés ismételten napirendjére tűzi. Felelős: Határidő: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke értelem szerint Dr. Kovács János s. k. főjegyző Dr. Mengyi Roland s. k. a közgyűlés elnöke 3

4 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Stratégiai részprogram Egyeztetési változat január 4

5 Tartalomjegyzék I. A tervezés folyamatának, tárgykörének leírása... 4 II. Célrendszer összefoglalása a koncepció alapján... 5 Prioritások/alprogramok leírása... 6 III. Prioritás: Kutatás-fejlesztés és innováció... 6 III.1. Innováció orientált vállalati fejlesztés... 7 III.2. Tudástranszfer... 8 III.3. Tudásbázis fejlesztése... 9 IV. Prioritás: Vállalkozások versenyképesség javítása és foglalkoztatás ösztönzése alprogram 12 IV.1. Mikro- és KKV-k termék és technológia fejlesztése, munkahelyteremtése IV.2. Nagyvállalatok foglalkozásbővítő beruházásai IV.3. Hálózati együttműködések egyes ágazatokban IV.4. Üzleti infrastruktúra fejlesztése (ipari park, iparterület, logisztikai központ, inkubátorház, üzleti szolgáltatóház) IV.5. Befektetés-ösztönzés IV.6. Induló vállalkozások támogatása IV.7. Vállalkozások képzése, információs támogatás V. Prioritás: A társadalom alkalmazkodó-képességének javítása V.1. Bölcsődei fejlesztések és szakmai programok V.2. Óvodai fejlesztések és szakmai programok V.3. Közoktatás szakmai célú infrastrukturális fejlesztése és szakmai programok V.4. Szakképzési programok és infrastruktúra-fejlesztések V.5. Egészségügyi létesítmények szakmai fejlesztése V.6. Egészségfejlesztési és prevenciós programok V.7. Szociális létesítmények szakmai fejlesztése V.8. Szociális gazdaság, közmunka, egyéb foglalkoztatási programok V.9. Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok által lakott lakókörnyezeti területek komplex rehabilitációja, illetve foglalkoztatásuk ösztönzése VI. Közlekedés, a munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása VI.1. Főutak korszerűsítése, bővítése (1-3 számjegyű utak) VI.2. Mellékutak felújítása, korszerűsítése, bővítése (4-5 számjegyű utak) VI.3. Önkormányzati utak felújítása, korszerűsítése és építése VI.4. Kerékpárutak építése külterületen, települések között VI.5. Közösségi közlekedést javító beruházások, települési gyalogos, kerékpáros, multimodális kapcsolatok és egyéb közlekedésbiztonsági fejlesztése

6 VI.6. Vasúti fejlesztések VI.7. Egyéb, a térség fejlődését szolgáló közlekedési szempontú fejlesztések VII. Prioritás: Energetika - Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése VII.1. Épületek energiatakarékos felújítása és megújuló energia alkalmazása VII.2. Távfűtőművek korszerűsítése és fejlesztése VII.3. Megújuló energiatermelő kiserőművek és rendszerek fejlesztése VII.4. Bányászati projektek VIII. Prioritás: Mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek VIII.1. Mezőgazdasági termelés versenyképességének javítása VIII.2. Mezőgazdasági termékek feldolgozása, helyi termékek előállítása IX. Turizmus IX.1. Turisztikai vonzerő fejlesztése IX.2. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése IX.3. Turisztikai együttműködések szervezése X. Prioritás: Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása X.1. Ár- és belvízvédelmi beavatkozások X.2. Hulladékgazdálkodás X.3. Szennyvízkezelés X.4. Ivóvízrendszerek korszerűsítése X.5. Természeti, táji és kulturális örökség értékek megóvása X.6. Tájrehabilitáció X.7. A levegő- és zajszennyezettség csökkentése 69 XI. A célok és a prioritások közötti kapcsolatok bemutatása XII. Ágazati programokban megvalósítani javasolt elemek XIII. A tervezéskísérő eljárások dokumentációja XIV. A végrehajtás rendszerének bemutatása XIV.1. Végrehajtásban résztvevő szervezetek és együttműködésük XIV.2. Partnerség a végrehajtásban XV. A végrehajtás és a finanszírozás intézményi és eljárásrendi rendszerének átfogó bemutatása; XVI. Monitoring és értékelési terv

7 I. A tervezési folyamatának, tárgykörének leírása Borsod-Abaúj-Zemplén megye fejlesztési koncepciója után elkészült a megyei fejlesztési program. A megyei fejlesztési program két részből, a stratégiai programból és operatív programból áll, a programok tartalmi követelményeit, így tematikáját meghatározza a 218/2009-es (X. 6.) kormányrendelet. A stratégiai program célja, hogy középtávon kijelölje azokat a fejlesztési célokat és tevékenységeket, melyek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megvalósulhatnak. Ennek érdekében a stratégiai program igazodik a finanszírozási feltételekhez, melyek keretét a jövőben is várhatóan az EU által társfinanszírozott operatív programok adják. Ezért a stratégiai program jelenlegi tervezete az alábbi dokumentumok alapján készült el: Borsod-Abaúj-Zemplén megye elfogadott fejlesztési koncepciója, amely a program tartalmi kereteit határozza meg ra készülő operatív programok partnerségi egyeztetési változata, mely meghatározza a jövőben rendelkezésre álló finanszírozási források kereteit, illetve a jövőben támogatható tevékenységeket. Fontos kiemelni, hogy ezen dokumentumok korántsem véglegesek, még egyeztetés alatt vannak az EU Bizottsággal, továbbá belső szakértői és partnerségi egyeztetések zajlanak, ezért a programok tartalma, forráskerete változhat a közeljövőben. Egyéb szakmai, főként országos szintű stratégiák, pl. Nemzeti Közlekedési Stratégia, Nemzeti Energetikai Stratégia, Nemzeti Vidékfejlesztési Stratéga, Nemzeti Turisztikai Stratégia, Regionális Innovációs Szakosodási Stratégia. Jelen dokumentum egy egyeztetési változatnak tekinthető, annak tartalma a partnerségi egyeztetések eredményeként fog véglegesedni. Az egyeztetések célja, hogy meghatározásra kerüljenek azok a célok és kapcsolódóan a beavatkozások, melyek a megyében között döntően központi, vagy megyei forrásból megvalósulhatnak. A stratégiai program társadalmi egyeztetése kapcsán egyeztetéseket szükséges folytatni a program részletes tartalmáról: a megyében működő szakigazgatási szervezetekkel, illetve felettes szerveikkel az érintett minisztériumokkal Miskolc Megyei Jogú Várossal konzultációs fórumok keretében a statisztikai kistérségek településeivel, kiemelten a városokkal civil és egyéb érdekképviseleti szervezetekkel Az egyeztetések alapját képezik azok a projektjavaslatok, melyeket a különböző szereplők az internetes felületen keresztül november-december folyamán benyújtottak a programtervezés támogatása érdekében. Az egyeztetések ideje alatt nyomon követjük az EU finanszírozású operatív programok változásait. Amennyiben a megyei önkormányzat számára döntési célból rendelkezésre álló dedikált forráskeretet érintő operatív program(ok) tartalma közel véglegesnek tekinthető, abban az esetben elkészítjük a megyei operatív programot ezen forrásokhoz kapcsolódóan. Fontos kiemelni, hogy a megyei stratégia és operatív program megvalósítási kereteit meghatározza a finanszírozási forrásokhoz kapcsolódó intézményrendszer. Jelenleg még nem ismert ezen intézményrendszer és ezen belül a megyei önkormányzatok konkrét feladatai. A végrehajtási 4 7

8 rendszer a területfejlesztési törvény decemberi módosítása alapján készül el, ami már előrevetítheti egyes tématerületeken a megyei önkormányzatok és szervezeteik jövőbeni feladatait. II. Célrendszer összefoglalása a koncepció alapján A megyei fejlesztésének stratégiai céljait az átfogó célokhoz illeszkedve határoztuk meg. Az egyes stratégiai célok több átfogó cél elérését is támogathatják. A stratégiai célokon belül részcélokat, illetve tervezett beavatkozásokat is megfogalmaz a dokumentum. Borsod-Abaúj-Zemplén megye koncepció célrendszer Átfogó célok Foglalkoztatás bővítése A gazdaság teljesítőképességének javítása Társadalom alkalmazkodó képességének javítása Térségi együttműködések ösztönzése Stratégiai célok 1. Gazdasági versenyképesség javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek ösztönzése 2. A helyi társadalom munkaerőpiaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása 3. A munkaerőpiaci központok elérhetőségének javítása 4. Az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása Természeti és kulturális erőforrások hatékonyabb, fenntartható hasznosítása 5. Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése Területi célok az alábbi térségekre kerültek megfogalmazásra: - Borsodi tengely Miskolc (Tiszaújváros és Kazincbarcika) térsége és Ózd térsége - Mezőkövesd-Tiszaújváros térsége - Tokaj-hegyalja-Zemplén térsége és kapcsolódóan Taktaköz és Bodrogköz sajátos kezelése - Abaúj-Cserehát - Miskolc, mint high-tech kutatás-fejlesztési-innovációs zóna - Szlovák-magyar határon átnyúló együttműködések Horizontális célok: - Fenntartható környezet- és tájhasználat; 6. Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása - Barnamezős területek hasznosítása, illetve a használaton kívüli épületek, területek újrahasznosítása - Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonása (nemek közti esélyegyenlőség, hátrányos helyzetűek és megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása) a fejlesztésekbe - Korszerű információs és kommunikációs technológiák (ICT) alkalmazása. - Az adott térségben vagy ágazatban tevékenykedő társadalmi partnerek bevonása a tervezésbe 5 8

9 Prioritások/alprogramok leírása III. Prioritás: Kutatás-fejlesztés és innováció A kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatoknak hozzá kell járulniuk a régió versenyképességének javításához, amely alapul szolgál a gazdasági növekedéshez, a tudásalapú és innováció orientált gazdaság kialakulási feltételeinek megteremtéséhez. A megye adottságait tekintve a hozzáadott érték előállítása és a foglalkoztatás növelése kapcsán meghatározóak a tradicionális iparágak: a vegyipar, gépgyártás, energiaipar, valamint az infokommunikációhoz köthető szolgáltató tevékenységek. A versenyképesség javítása egy tudásáramlási folyamaton keresztül érhető el, amely tudásáramlási folyamatnak a környezeti kihívásokkal összhangban a vállalkozások K+F+I potenciáljának, és képességének növekedését, a hálózatosodás feltételeinek technológia-, és tudásintenzív fejlesztésének elősegítését kell szolgálnia. Ez a folyamat nem mehet megfelelő színvonalon és hatékonysággal végbe, ha nem támogatja egy megfelelően kialakított innovációs infrastruktúra, szolgáltatási-, és finanszírozási rendszer, amely biztosítja a gazdaság szereplőinek a helyi kutatás-fejlesztési központokkal való együttműködést. Ugyanakkor a megfelelő környezeti befogadás, elfogadás nélkül nem építhető hatékony innovációs rendszer. Ezért a környezeti feltételrendszernek, más szóval az innovációs ökoszisztémának a fejlesztése is szükséges, melybe beletartozik az európai munkamegosztásba való bekapcsolódás arányának növelése is. A prioritás célja, hogy ösztönözze a gazdaságban hasznosuló alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységeket, amelyek a vállalkozások, a felsőoktatási intézmények, a kutató intézetek, és a hídképző intézmények közötti együttműködéseken alapulnak. Ehhez teremtődjenek meg a modern és korszerű technológiák telepítésének műszaki és környezeti feltételei, a hálózatosodás lehetőségei, továbbá az innovációs folyamatok eredményeként létrejövő termékek, technológiák, módszerek, és eljárások piacra vitelének feltételrendszerei. Mindezek vegyék figyelembe a megye belső adottságait és erősségeit, amelyek továbbfejlesztésével érhetők el a kívánt célok. Ezekbe a feltételrendszerekbe tartoznak a szükséges infrastruktúrák, a szolgáltatási-, és kiemelten a finanszírozási háttérrendszerek biztosítása. Ezek elősegíthetik azt, hogy a régió vállalkozásai az innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenységük során hozzáférhessenek a megfelelő eszközökhöz, szakmai ismeretekhez, tudáshoz, anyagi- és szellemi, valamint pénzügyi erőforrásokhoz, annak érdekében, hogy növekedjék a megyében tevékenykedő és megtelepülő vállalkozások innovációs teljesítménye, fókuszálva azokra az ágazati és térbeli területekre, amelyek leghatékonyabban szolgálják a hozzáadott érték növekedését. Alakuljon ki egy társadalmi háló annak érdekében, hogy nőjön a kutatás-fejlesztés és innováció támogatottsága, ismertsége és elismertsége, illetve meg kell teremteni az ehhez szükséges információ-technológiai és marketing eszközrendszert. A társadalmi- vagy szociális innováció keretében a társadalmi tényezőkben rejlő energiák felszabadítása a gazdaság mobilizálása érdekében, valamint az életkörülmények javítása és a foglalkoztatási lehetőségek kiaknázása a versenyszféra és a közszféra által lefedetlen területeken, amely biztosíthatja a helyi társadalom megújulását, fejlődését is. Az innovációs folyamatoknak fókuszálniuk kell azokra a területekre, amelyekben a megye előnyös helyzetben van, valamint illeszthetők a megyében jelen lévő technológiai alkalmazásokhoz, kihasználva az újszerűség adta piaci előnyöket. Kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek támogatásnál ki kell használni a Miskolcot és térségét kiemelt fejlesztési központtá kijelölő kormányhatározat adta lehetőségeket. Számszerűsíthető mutatók: - Kutatás-fejlesztési ráfordítások éves összege BAZ megyében MFt (bázis áron) - Kutatás-fejlesztési ráfordítások aránya BAZ megyében országos viszonylatban MFt 6 9

10 - Kutatás-fejlesztési ráfordítások aránya a GDP százalékában (az országos érték 1,22%) - K+F-tényleges létszám, fő - K+F+I támogatásban részesülő szervezetek száma - K+F+I szolgáltatásokkal támogatott szervezetek száma - a projektek kapcsán kifejlesztett új termékek, szolgáltatások, technológiák száma - kezdő start-up vállalkozások száma - a projektekbe bevont foglalkoztatottak száma - a projektekben részt vevő kutatók száma - szellemi termék védelemben (szabadalom, mintaoltalom) részesített termékek, technológiák száma - létrejött K+F+I együttműködések száma vállalkozások és kutatóintézetek, egyetem között - létesített high-tech zóna és technológiai park Tervezett beavatkozások A prioritástengely a megyei koncepció alapján a Nemzeti Kutatás- Fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020, valamint a regionális-, és országos Intelligens Szakosodáson Alapuló Innovációs Stratégiák (S3) gondolatmenetét követve került kialakításra. Ennek megfelelően a tervezett intézkedések meghatározó gondolati csoportosítása a tudásáramláshoz kapcsolódik. Kiemelten kezeli o a megszerzett tudás gazdaságban és társadalomban történő hatékony felhasználását, o a tudás megfelelő szintű és minőségi átadását, azaz a tudástranszfert, valamint o a nemzetközileg versenyképes tudásbázisok kialakítását, azaz a tudásteremtést. A prioritástengelyen belül így három nagyobb témacsoport határozható meg, amelyhez az intézkedések hozzárendelhetők. Innováció orientált vállalati fejlesztés A tudás felhasználásához kapcsolódóan a vállalkozások K+F potenciáljának, innovációs képességének, hálózatosodási feltételeinek, tudás- és technológia-intenzív, valamint foglalkoztatást növelő fejlesztésének elősegítése A vállalati szektor versenyképességének javítása a vállalati önálló kutatás-fejlesztési és innovációs potenciál fejlesztésén és a technológia-intenzív vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzésén keresztül valósítható meg. A vállalati szektor versenyképességének, növekedési potenciáljának javításához jelentősen és közvetlenül hozzájárul a vállalati önálló K+F+I potenciál fejlesztése, illetve a technológia-intenzív vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése is. Ezért kiemelten fontos a vállalati önálló termék, szolgáltatás és technológia fejlesztések elősegítése, a versenyképes-, és high-tech technológiák megvásárlása és adaptálása, az új technológiák, védelem alatt álló új márkanevek, új vagy továbbfejlesztett termékek piacra történő bevezetésének támogatása, az új piacképes ötletekre alapuló start-up vállalkozások fejlesztése. A tudás minél jobb piaci hasznosítása érdekében a régió számára kiemelkedő fontosságú az üzleti célú, nagyobb megtérülési kockázatú K+F projektek megvalósítása, különösen a vállalkozások vezető szerepe mellett, a felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek együttműködésével folytatott alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés ösztönzése, majd az eredmények piacra juttatása. Támogatni kell a fejlődési lehetőségekhez illeszkedő, helyi versenyelőnyök kihasználására épülő innovatív klaszterek (pl.: gépjárműipari, IT, energetikai, űripari, nanotechnológiai, stb.) valamint magas K+F+I potenciállal rendelkező integrátorok által összefogott beszállítói hálózatok kialakulásának ösztönzését. (A megye legnagyobb hozzáadott értéket termelő vállalatai a Jabil Circuit Magyarország Kft, a Robert Bosch Elektronika Gyártó Kft, a Borsodchem Zrt, a Borsodi Sörgyár Kft, a Robert Bosch Energy and Body Systems Kft, a TVK Nyrt.) A prioritásnak elő kell segítenie, hogy a régió innovációs stratégiájának megfelelő 7 10

11 innovációs rendszerkapcsolatok hálózatok - alakuljanak ki, biztosítva az innovációs lánc egyes elemeit magukba foglaló vállalkozások és szervezetek elemeinek hálózati összekapcsolását és működtetését, az ehhez szükséges infrastrukturális feltételek megteremtését, valamint a hiányzó elemek kialakításának tervezését. Tevékenységek leírása, azonosítása - A csúcstechnológiákhoz kapcsolódó, alkalmazott K+F+I tevékenység és piacvezérelt technológiafejlesztés támogatása. A megye által preferált, kiemelt növekedési ágazatokhoz és iparágakhoz ((pl.: vegyipar, gépgyártás, gépjárműipari, mechatronikai, űripari, nanotechnológiai, energiaipar, fémfeldolgozás, víz- és hulladékgazdálkodás valamint az IKT ágazat és kreatív ipar stb.) kapcsolható technológiai területeken komplex K+F tevékenységhez kapcsolódó K+F+I projekteknek a regionális tudásközpontok által, vagy bekapcsolásával történő megvalósítása, a projekt megvalósítási időszaka alatt történő kísérleti működtetése, a projektet megvalósító szervezetek innovációs hálózatokba történő beilleszkedési, csatlakozási feltételek megteremtése. - Innovációs eredmények létrehozásának és piacosításának elősegítése. Elsősorban a megye által preferált ágazatokban a vállalkozások K+F tevékenységének eredményeként létrehozott termékek, technológiák, szolgáltatások országhatárokon kívüli piaci lehetőségeinek bővítése. Tudástranszfer A tudástranszferhez kapcsolódóan az innovációs infrastruktúra, szolgáltatások és finanszírozási rendszer fejlesztése Továbbfejlesztendő a vállalkozások támogatását szolgáló innovációs komplex szolgáltatások rendszere, valamint a vállalkozások fejlődését segítő technológiai inkubáció. Ezért, a megye gazdasági bázisát jelentő kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztésein túl a KKV szektor megerősítése érdekében szükség van a vállalkozásoknak nyújtott innovációs szolgáltatások bővítésére, valamint hatékony működésük érdekében az együttműködések ösztönzésére. Ebben építeni kell a Miskolci Egyetem és a gazdasági szereplők kapcsolatainak elmélyítésére, a közös kutatás-fejlesztési tevékenységek mennyiségének és eredményességének növelésére, bekapcsolva ebbe a folyamatba a megye többi kutató intézetét (pl.: Bay-Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Logisztikai és Gyártástechnikai Intézetét), valamint az innováció területén transzfer szerepet játszó meglévő szervezeteit (pl. NORRIA Nonprofit Közhasznú Kft) is, ezen szervezetek, mint megyei gazdaságfejlesztést támogató intézményrendszernek fejlesztésével. A lehetséges kutatási és innovációs szolgáltatások körét tágabban értelmezve ez az intézményi-, és háttérfejlesztés kiterjedhet a kutatási, innovációs, hídképző, klasztermenedzsment, kutatáshasznosítási, szellemi tulajdonjogokhoz és szabadalmi ügyekhez kapcsolódó tevékenységet végző szervezetekre (pl.: Kereskedelmi és Iparkamara). Ezen túlmenően kiterjedhet továbbá az üzlet-, telephely-, és piacfejlesztési, tevékenységek fejlesztésére, technológiai audit valamint technológiai inkubátor és transzferszolgáltatásokra, partnerkeresésre, kutatási adatbázis fenntartására, innovációs tanácsadás nyújtására, új technológiák figyelésére, külső fejlesztési forrásszerzési lehetőségek keresésére, a szükséges támogatások elérhetőségének biztosítására. Támogatni kell az innovációs szolgáltatásokhoz, technológia transzferhez támogatásokat nyújtó térségi jelentőségű kutatás fejlesztési és innovációs-transzferirodák fejlesztését és működtetését. Elő kell segíteni a hídképző intézmények, új innovációs transzfer szervezetek létrejöttét és megerősítését, a meglévő intézmények ilyen típusú tevékenységre való felkészülését, illetve ilyen típusú tevékenységének érdemi fejlesztését, amelyek akár a szolgáltatások keretei között is biztosítani tudják a fejlett technológiához, tudáshoz való hozzájutást. 8 11

12 Tevékenységek leírása, azonosítása Innovációs szolgáltatások és K+F infrastruktúra további korszerűsítése, fejlesztése, igénybevételének (pl. tanácsadás, kis léptékű támogatási programok) ösztönzése. Innovatív kezdő vállalkozások létesítéséhez és az innováció ösztönzéséhez szükséges telephelyi- és finanszírozási feltételek megteremtése, a rendelkezésre álló infrastruktúrák innovációs célú hasznosítása. Ehhez adott esetben az előkészítési tevékenységek (tervezés, megvalósíthatósági- és hatástanulmányok, engedélyeztetési- és közbeszerzési eljárások, stb.) finanszírozására a Pályázat Előkészítési Alap működési rendszerének megfelelő forrás biztosítása. Megyei és lokális gazdasági-, hálózati-, és K+F+I magpontok kialakítása, innovációvezérelt fejlesztése, vállalkozások és innovációban érintett intézmények, és kutatóhelyek együttműködésének továbbfejlesztése ( tudásrégió ) hálózati célprogramokon keresztül. A meghatározó gazdasági jelentőséggel bíró, K+F kapacitásokat a térségbe telepítő, vagy ilyen fejlesztéseket a térségbe vonzó, döntő mértékben külföldi nagyvállalatok letelepedésének támogatása, illetve ilyen feltételekkel rendelkező vállalatok megyében maradásának elősegítése (pl. Bosch csoport, Takata, BC, stb.). Az intézkedés további célja az innovációs együttműködések létrehozása és fejlesztése, lehetőleg a meglevő K+F+I szolgáltató infrastruktúra bázisára alapozottan. Olyan koncentrált, üzleti alapon működő kutatási és innovációs szolgáltató központok kialakítása, amelyek a vállalkozások számára egyedi, testreszabott K+F+I szolgáltatások széles skáláját képesek nyújtani. Megyei tudásközpontok, innovációs centrumok szellemi műhelyeinek fejlesztése. A megyében kialakult, döntően a Miskolci Egyetemhez köthető tudásközpontok tevékenységének és feltételrendszereinek fejlesztése, új tudásközpontok kialakulásának elősegítése, a tudásközpontok, illetve K+F centrumok szerepének fejlesztése, a hatékony tudásátadás eszközrendszereinek megteremtése, a tudásközpontok szolgáltatói funkciójának megerősítése. A Miskolci Egyetem tudásbázisára, innovációs eredményeire és K+F tevékenységére alapozva létrehozásra kerüljön egy Technológiai Park, amely mint high-tech zóna lehetőséget biztosít a megyébe betelepülni szándékozó gazdasági társaságok számára kedvező gazdasági környezet létrehozására, a legkorszerűbb K+F+I szolgáltatások igénybevételén keresztül. Megfelelő kutatási és IKT infrastruktúrát, kompetenciaközpontot, technológiai inkubátort és platformot létrehozó, a megyében működő kkv-k kutatási tevékenységének segítését végző és elősegítő inkubációs tevékenység támogatása. Tudásbázis fejlesztése A tudásteremtéshez kapcsolódóan a környezeti kapcsolatok és feltételrendszerek fejlesztése, globális kapcsolódás, oktatás Az innovációs folyamatok területén is szükség van olyan tudásteremtő innovációs magpontok, tudásközpontok, innovációs centrumok létrejöttére, amelyek tevékenységükkel, képességükkel elősegítik, támogatják a fejlesztési folyamatok elindítását, fenntartását. Közvetlen és tágabb környezetükben betöltik a szellemi műhely szerepet, amely vonzza a speciális ismeretekkel rendelkező gazdasági szereplőket. Lehetőséget adnak ezáltal, az innovációs szinergiahatások kialakulása mellett újdonság értékű ötletek, gondolatok, eljárások kialakítására. Feltételrendszereikkel megteremtve a keletkező tudás gazdasági hasznosulási lehetőségeit is. A kutatási és technológia-fejlesztési, innovációs tevékenységeknek jó alapot nyújtanak a Miskolci Egyetemhez kapcsolódó kutatás-fejlesztési programok keretében működő, illetve megvalósuló tudás- és kompetenciaközpontok (Tudásintenzív Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek Regionális Egyetemi Tudásközpontja, Alkalmazott Anyagtudományi és Nanotechnológiai-, Földtudományi-, Fenntartható Természeti és Humán Erőforrás Gazdálkodás Tudásközpontok). A környezeti feltételrendszerhez kapcsolható az egyik legfontosabb erőforrás, a humán erőforrás 9 12

13 megfelelő felkészítésének kérdése is. Ugyanakkor hangsúlyozni kell azt, hogy a megszerzett tudásnak, a gyakorlati alkalmazhatóságot kell szolgálnia a megfelelő gazdasági hasznosulás érdekében. Tevékenységek leírása, azonosítása A felsőoktatási intézmények kutatási potenciáljának javítása, kompetencia-fejlesztés, a kutatói mobilitás fokozása. A megyén belül a vállalkozások innovációs tevékenységét segítő tudásközvetítő, a tudás transzferálásának intézményi kereteit biztosító szervezetek kialakítása, működési feltételrendszereinek megteremtése. Innovációhoz kapcsolódó oktatás feltételeinek és belső struktúrájának fejlesztése, a piaci igényeknek megfelelő tudástranszfer elősegítése. K+F és innovációs tevékenységekhez kötődő elméleti- és gyakorlati oktatás fejlesztése (ehhez kapcsolódó tananyagfejlesztés), az interszektoriális kutatói-oktatói mobilitás elősegítése, az oktatási intézmények, valamint a vállalkozások között innovációs hídképző szervezetek, módszerek, eljárások kialakítása annak megfelelően, hogy a felsőoktatási képzés kínálati oldala összhangba kerüljön a munkaerő-piaci igények és a társadalmigazdasági elvárások keresleti oldalával. Az oktatások gyakorlati oldalának erősítése céljából erősíteni kell a gyakorló szakemberek oktatásba történő bevonását, a korszerű távoktatási anyagok kifejlesztését és alkalmazását. Nemzetközi K+F+I folyamatokba való bekapcsolódás elősegítése. A megye K+F+I-hez kapcsolódó intézményeinek és vállalkozásainak minél nagyobb arányú bekapcsolása az Európai Unió regionális együttműködéseket támogató keretprogramjába. A magyar-szlovák-román-ukrán határ menti K+F+I együttműködések szervezése és közös projektek támogatása, melyek vállalati- és egyetemi együttműködéseken alapulnak. Lehetséges kedvezményezettek köre K+F+I területen a projektekkel érintett vállalatok, egyéb szervezetek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Miskolci Egyetem és kapcsolódó innováció-transzferrel foglalkozó gazdasági társasága Bay-Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Logisztikai és Gyártástechnikai Intézete Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség NORRIA Nonprofit Közhasznú Kft. EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés A tervezett intézkedések finanszírozási hátterét megteremtő operatív programok táblázatos összefoglalása: Tervezett intézkedés Az intézkedés finanszírozási hátterét biztosító operatív programok Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Emberi Erőforr ás Operatí v Progra m (EFOP) 10 13

14 A csúcstechnológiákhoz kapcsolódó, alkalmazott K+F+I tevékenység és piacvezérelt technológiafejlesztés támogatása. X Innovációs eredmények létrehozásának és piacosításának elősegítése. X X Innovációs szolgáltatások és K+F infrastruktúra további korszerűsítése, fejlesztése, igénybevételének (pl. tanácsadás, kis léptékű támogatási programok) ösztönzése. X Megyei és lokális gazdasági-, hálózati-, és K+F+I magpontok kialakítása, innováció-vezérelt fejlesztése, vállalkozások és innovációban érintett intézmények, és kutatóhelyek együttműködésének továbbfejlesztése ( tudásrégió ) hálózati célprogramokon keresztül X Megyei jó tudásközpontok, innovációs centrumok szellemi műhelyeinek fejlesztése. X X A felsőoktatási intézmények kutatási potenciáljának javítása, kompetencia-fejlesztés, a kutatói mobilitás fokozása. X X Innovációhoz kapcsolódó oktatás feltételeinek és belső struktúrájának fejlesztése, a piaci igényeknek megfelelő tudástranszfer elősegítése, társadalmi innováció. X X Nemzetközi K+F+I folyamatokba való bekapcsolódás elősegítése. X X+ egyéb nemzetközi K+F programok X Az operatív programokba tervezett intézkedések - Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott, innováció és versenyképesség orientált fejlesztése (GINOP 1.1) - Vállalati K+F tevékenység támogatása (GINOP 2.1) - Hálózati gazdaság fejlesztése (GINOP 1.3) - Stratégiai K+F együttműködések és kezdeményezések (GINOP 2.2.) - Kutatóintézeti és nemzetközi kiválóság (GINOP 2.3.) - Üzleti infrastruktúra fejlesztése (GINOP 1.2.) - Kiemelt növekedési zónák és térségek célzott gazdaságfejlesztési programjai (GINOP 1.4.) - Intelligens szakosodás növelése a felfedező kutatásokban (EFOP 4.4.) - A gyarapodó tudástőke célját segítő szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése (EFOP 3.1.) - Társadalmi innováció és transznacionális együttműködések (EFOP 6.2.) - Innovációs eredmények létrehozásának, és piaci alkalmazásának elősegítése (TOP 1 prioritás) A fenti táblázatból látható, hogy egyes intézkedések több operatív programból is finanszírozottak. Az egyes intézkedések tartalmának pontos meghatározása az operatív programok közti szinergia megteremtése után valósulhat meg. A kitűzött célok elérése feltételezi az egyes ágazati programok közötti összhang megteremtését, különösen azokon a területeken, ahol egy tevékenység, vagy programelem akár több operatív programból is finanszírozható. Alapvető rendezési elv, hogy a helyi preferenciák, fogadási feltételek, előkészítési tevékenységek, fogadó pontok biztosítása, meghatározott szolgáltatási (pl. K+F+I tanácsadás) feltételek 11 14

15 biztosítása, és egyes kísérleti típusú projektek elindítása a TOP keretében kerüljenek finanszírozásra. Ehhez járulékos feltételként javasolható, hogy egy meghatározott értékhatár felett (30MFt) automatikusan lépjen be akár azonos tartalommal is a GINOP, ill. EFOP finanszírozás. A megye innovációs teljesítményének növelése érdekében folyamatosan javasoljuk működtetni a kezdő innovatív vállalkozások (start-up) támogatását lehetővé tevő programokat, amelyben preferálni, vagy kötelező jelleggel beépíteni javasoljuk a megyében rendelkezésre álló K+F+I szolgáltatói kapacitások igénybe vételét meghatározott akkreditációs, vagy minőségbiztosítási feltételrendszerek mellett. A szolgáltatások tervezhető és irányított igénybevételének megvalósítására javasoljuk az innovációs voucher (vagy innovációs csekk) rendszer bevezetését és működtetését. Ezeket az elemeket döntően a GINOP keretében látjuk megvalósíthatónak. Kiemelt, nagyprojekt jelleggel javasoljuk elindítani a Technológiai Park megvalósítását célzó projektet, melynek beruházási, szolgáltatás igénybevételi, valamint működésfinanszírozó elemeit ugyancsak a GINOP, szolgáltatásfejlesztési, oktatási elemeit az EFOP keretében javasoljuk beépíteni. Ugyancsak feltételként fogalmazható meg a kiemelt projekt státuszhoz, valamint a finanszírozási nagyságrendhez köthető projekt előkészítési finanszírozás biztosítása is. A megye meghatározó felsőoktatási intézménye a Miskolci Egyetem, amely az egész északmagyarországi régió egyetlen egyetemi rangú felsőoktatási intézménye. Ennek megfelelően zászlóshajó szerepet tölt, és tölthet be a megyei K+F+I folyamatok, a tudásteremtés, az alkalmazott kutatások fejlesztése, és ezek társadalmi feltételeinek megteremtése területén. Ennek megfelelően fontosnak tartjuk az egyetemi fejlesztéseknek az EFOP keretében való megjelenítését, és prioritásként való kezelését. IV. Prioritás: Vállalkozások versenyképesség javítása és foglalkoztatás ösztönzése alprogram Mikro- és KKV-k termék és technológia fejlesztése, munkahelyteremtése Elsődleges finanszírozás: TOP 1.1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés Magyarország célul tűzte ki a év közötti népességre vonatkozó foglalkoztatási ráta 75%-ra emelését az Európa 2020 Stratégia keretein belül. A cél eléréséhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szükséges a megye gazdaságában kulcsszerepet játszó mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése és munkahely teremtési képességük megerősítése. A megyében működő vállalkozások jellemzően alultőkésítettek, termék és technológiafejlesztésük korlátok között működik. Kiemelt cél, hogy a kkv-k könnyebben jussanak hozzá a termékek, technológia- és kapacitás célú fejlesztéseikhez és eredményesebb működésüket támogatását szolgáló pénzügyi forrásokhoz és eszközökhöz. A megye vállalkozásainak versenyképességére a 2013-as évben bevezetett intézkedések (kedvező kisvállalkozói adózás, Szabad Vállalkozói Zónák, alacsony kamatú hitelcsomag, kiemelt fejlesztési központok kijelölése) várhatóan pozitív hatással lesznek, de további komplex programokra lesz szükség a vállalkozások növekedési potenciáljának javítása, gazdasági teljesítményének erősítése érdekében. A gazdasági versenyelőnyök kihasználásának ösztönzését az alábbi térségi preferenciával indokolt megtervezni: Fejlesztési területek Borsodi tengely Példák preferált ágazatra Gépipar (kiemelten a járműiparhoz kapcsolódóan), vegyipar, mechatronika, IT szektor kreatív ipar, fémfeldolgozás, 12 15

16 Mezőkövesd-Tiszaújváros logisztikai központ Tokaj-hegyalja-Zemplén Abaúj-Cserehát Taktaköz energiatermelés, vízgazdálkodás, hulladékgazdálkodás, illetve szolgáltatás, átmeneti és állandó szociális gondozás Gépipar (kiemelten a járműiparhoz kapcsolódóan), vegyipar, mechatronika, energiatermelés, logisztika, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, Helyi termékek előállítása: elsődlegesen mezőgazdasági, erdészeti alapanyagok (élelmiszer, faipari termékek) feldolgozása, gyártása Gépipar (kiemelten a járműiparhoz kapcsolódóan), dohányipar, vízgazdálkodás Helyi termékek előállítása: elsődleges mezőgazdasági, erdészeti alapanyagok (élelmiszer, faipari termékek) feldolgozása, gyártása, logisztika, vízgazdálkodás Helyi termékek előállítása: Elsődleges mezőgazdasági, erdészeti alapanyagok (élelmiszer, faipari termékek) feldolgozása, gyártása A beavatkozások célja, hogy jelentősen bővüljön a foglalkoztatás, mind a növekvő számú, a nemzetközi munkamegosztásban exportteljesítménye, vagy beszállítói kapcsolatai miatt résztvevő KKV-k, mind a betelepülő nemzetközi vállalatok, illetve a jövedelembővülés multiplikátor hatásaként az elsődlegesen helyi piacra termelő, illetve szolgáltató vállalkozások tevékenysége nyomán. A megye vállalkozásaink fejlődése, illetve újabbak betelepülése eredményeként megtartsa a jól képzett közép- és felsőfokú végzettségű munkaerőt, ami a foglalkoztatás-bővülés alappillérét jelenti. A vállalkozások fokozatosan növekvő mértékben vonják be a munka világába a megye külső és belső perifériáin élő hátrányos helyzetben levő társadalmi csoportokat is. Számszerűsíthető mutatók A támogatott vállalkozások által teremtett új munkahelyek száma (fő) Teremtett munkahelyek száma nők (fő) A program hatására teremtett főállású új munkahelyeken foglalkoztatott hátrányos helyzetűek száma (fő) A támogatott vállalkozások száma (db) A támogatott vállalkozások által előállított BHÉ (eft) A fejlesztések eredményeként korszerűsített felépítmény területe (m2) A fejlesztések eredményeként létrehozott felépítmény területe (m2) Támogatás által indukált beruházások nagysága (eft) Tevékenységek leírása, azonosítása A megyében a gazdaság fejlődése szempontjából preferált térségekben és ágazatokban összehangolt különféle pénzügyi ösztönzők nyújtása (helyi szereplők bevonásával működő és helyi ismeretekre alapulva rugalmasan finanszírozó és tőkét juttató regionális fejlesztési bank és egyéb megyei stratégiai támogatási alapok) a beruházások és a foglalkoztatás bővítéséhez, valamint a vidéki kistelepülések népességmegtartó képességének támogatása. Elő kell segíteni a kkv-k kapacitásbővítését, technológiai fejlesztéseit, a hazai piacon történő megerősödést, illetve a nemzetközi piacon való jelenlétüket. Kiemelt figyelmet kell fordítani a kitörési pontként meghatározott kulcsiparágak fejlesztésére (vegyipar, 13 16

17 fémfeldolgozás, gépipar - kiemelten járműipar, környezetipar, energiaipar, high-tech, vízgazdálkodási tevékenységek, informatika, hulladékgazdálkodás, turisztika) és a megye különleges adottságaink fenntartható hasznosítására és az innovatív tevékenységet végző és export piacra közvetlenül, vagy közvetetten termelő, szolgáltató kisvállalati kör megerősítésére. Vidéki településeken a foglalkoztatás fenntartása és a helyi alapszolgáltatások biztosítása a részmunkaidős foglalkoztatás, mikro-vállalkozások, mezőgazdasági tevékenységet kiegészítő üzletágak támogatásával, illetve a kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkező területek kompenzálása új vállalkozások indításának kiemelt támogatásával. A fejlesztések során fontos szempont a vidék által megtermelt vagy előállított nyersanyag városi piacokon, illetve városokban működő vállalkozásoknál való értékesítése. A vidékies térségeken belül a megye országos szinten is leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben, az Edelényi, Encsi, Ózdi, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szerencsi, Szikszói, Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi, Mezőcsáti, Tokaji - és azon belül is kiemelten a Taktaköz - kistérségekben, illetve a megye többi területén a jelentős munkanélküliséggel sújtott településeken fejlesztési célú adókedvezmények és foglalkoztatási ösztönzők nyújtása (szociális hozzájárulási adókedvezmény új munkaerő 3 éves foglalkoztatásához), valamint beruházási és munkahely-teremtési támogatások nyújtása, összhangban a leghátrányosabb helyzetű kistérségek vállalkozási övezeti támogatási programjával. Exportlehetőségek céltudatos felkutatása a növekedési hajlandósággal rendelkező, magas hozzáadott értékkel exportálni képes KKV-k részére A vállalkozások versenyképességét támogató információs technológiai fejlesztések megvalósításához szükséges informatikai infrastruktúra szűk keresztmetszeteinek feloldása, a szükséges kapacitásbővítések megvalósítása, valamint a vállalati működést támogató alkalmazások elterjedésének ösztönzése a megye egész területén. A szlovák-magyar gazdasági együttműködés fejlesztése, különös tekintettel a vállalatközi, illetve kutatásra, fejlesztésre irányuló és az innováció keletkezését és terjedését segítő kapcsolatokra. Befektetési tőkealap felállítása a keleti nyitás stratégia részeként, hogy egyrészt elősegítse az orosz piacokon a kkv-k külpiaci értékesítését, másrészt ösztönözze a munkahelyteremtést az orosz cégeknek a megyében történő befektetése érdekében. A befektetési alapot a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat által kijelölt és megfelelő engedéllyel rendelkező pénzügyi alapkezelő szervezet végzi majd el. Lehetséges kedvezményezettek köre jogi személyiségű gazdasági társaságok, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, szövetkezetek, gazdasági kamarák, kereskedelmi-szakmai szervezetek egyesületek alapítványok EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés GINOP 1.1. Támogató üzleti környezet fejlesztése GINOP 1.2. Kiemelt ágazatok innováció és versenyképesség orientált komplex gazdaságfejlesztési programjai GINOP 1.3. Kiemelt térségek gazdaságfejlesztési programjai 14 17

18 GINOP 1.4. Kiemelt vállalkozói célcsoportok differenciált gazdaságfejlesztése GINOP 1.5. Vállalkozások foglalkoztatás orientált fejlesztései GINOP 2.1. Vállalati K+F+I tevékenység támogatása GINOP 2.2. Stratégiai K+F+I együttműködések és kezdeményezések GINOP 3.1. Versenyképes IKT szektor fejlesztése GINOP 3.2. A digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása GINOP 6.1. Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása GINOP 6.2. Támogatásközvetítésben részt vevő pénzügyi közvetítők fejlesztése GINOP 6.5. Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása az IKT célú projekteknél TOP 1.1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés közvetett támogatás Nagyvállalatok foglalkozásbővítő beruházásai Elsődleges finanszírozás: TOP 1.1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés A nagyvállalatok részesedése a megye gazdasági teljesítményében jelentős. Az export csaknem 90%-át, az árbevétel és a hozzáadott érték több mint felét ők biztosítják. Azok a cégek, amelyeknek megyei beszállítói vannak, közvetetten e cégek termékeit is exportálják. A nagyvállalatok erős húzóhatást tudnak gyakorolni a kkv-kra. A tudástranszfer és a nagyvállalatokon keresztül való bekapcsolódási lehetőség a nemzetközi gazdaság vérkeringésébe, egyedi és alapvető segítség a kkv-k számára. Kiemelt cél a számukra kedvező környezet megteremtése a piacképes termékek/technológiák/szolgáltatások létrehozásának elősegítése érdekében. Az állami támogatások pozitív diszkriminációja nem csak adókedvezményeket, hanem többlettámogatásokat is jelent, például kiemelt kormányzati támogatással, illetve döntéssel a magasabb hozzáadott értéket, a diplomások számára értékes munkahelyeket teremtő létesítmények letelepítését: (multinacionális) nagyvállalati kutatóhelyek, országos hatáskörű közigazgatási szervezeti központok, helyi fejlesztéseket segítő pénzügyi központok formájában. A nagyvállalatok igen fontos szerepet töltenek be az oktatás, elsősorban a felsőoktatás és a szakképzés anyagi és tartalmi támogatásában is. A cégek igyekeznek részt venni a szakmunkások képzésében, elsősorban természetesen a saját utánpótlás kinevelésében. A duális rendszerű szakképzési rendszer általánossá válásában nélkülözhetetlenek a gyakorlati képzőhelyek, amelyek jól felszerelt, ellenőrzött körülmények között biztosítják a fiatal szakmunkások képzését. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a nagyvállalatok esetében lényegesen magasabbak az átlagbérek, ami a lakosság egy részének magasabb életszínvonalat biztosít, de emellett közvetetten hozzájárul ahhoz, hogy a kisvállalkozások termékeire, szolgáltatásaira nagyobb legyen a fizetőképes kereslet, így ezek piaca bővülhet, s ennek következtében újabb munkahelyek jöhetnek létre. Jó együttműködéssel a hazai, helyi kis- és középvállalkozások, a gazdasági-társadalmi szereplők kiváló partnert találnak a nagyvállalatokban, elősegítve a megye fejlődését. Elsődleges cél, hogy növekedjék a megyében letelepedő vállalkozások innovációs teljesítménye, ezen keresztül elsősorban a hagyományokkal rendelkező feldolgozóipari ágazatok (gépipar, vegyipar, mechatronika, szén és energiaipar, elektrotechnika) vállalkozásai által teremtett gazdasági érték. Számszerűsíthető mutatók A támogatott nagyvállalkozások száma (db) A támogatott nagyvállalkozások által előállított BHÉ (eft) 15 18

19 A támogatott nagyvállalkozások által teremtett új munkahelyek száma (fő) A fejlesztések eredményeként korszerűsített felépítmény területe (m2) A fejlesztések eredményeként létrehozott felépítmény területe (m2) A támogatások eredményeként megmozgatott beruházások nagyvállalatok által (eft) Tevékenységek leírása, azonosítása Nagyvállalatok betelepedéséhez szükséges környezet infrastrukturális feltételek megteremtése, illetve a szakképzési programok összehangolása a vállalkozások igényeivel, valamint a vállalkozások munkahelyteremtésének támogatásához kapcsolódóan képzési programok indítása Nagyvállalatok adminisztratív terheinek csökkentése a letelepülés támogatása, illetve a jelentősebb léptékű beruházások megvalósítása érdekében Lehetséges kedvezményezettek köre Nagyvállalatok EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés GINOP 1.1. Támogató üzleti környezet fejlesztése GINOP 1.2. Kiemelt ágazatok innováció és versenyképesség orientált komplex gazdaságfejlesztési programjai GINOP 1.3. Kiemelt térségek gazdaságfejlesztési programjai GINOP 1.4. Kiemelt vállalkozói célcsoportok differenciált gazdaságfejlesztése GINOP 1.5. Vállalkozások foglalkoztatás orientált fejlesztései GINOP 2.1. Vállalati K+F+I tevékenység támogatása GINOP 2.2. Stratégiai K+F+I együttműködések és kezdeményezések GINOP 2.3. Kutatóintézeti kiválóság és nemzetközi együttműködések GINOP 3.1. Versenyképes IKT szektor fejlesztése GINOP 3.2. A digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása GINOP 6.1. Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása GINOP 6.3. Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása K+F+I projekteknél GINOP 6.5. Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása az IKT célú projekteknél TOP 1.1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés Hálózati együttműködések egyes ágazatokban Elsődleges finanszírozás: TOP 1.3. Alternatív helyi, térségi és hálózati gazdaságfejlesztés A kkv szektor versenyképességét, fejlődését segítő üzleti környezet fejlesztését jelentősen elősegítheti a vállalatok együttműködését igénylő tevékenységek ösztönzése (klaszterek, beszállítói hálózatok, egyéb, kevésbé formalizált együttműködési elemek). Azonban a megye vállalkozásaira jellemző az együttműködési kedv, a bizalom alacsony foka, amit fejleszteni, kialakulását és megerősödését segíteni szükséges. Az együttműködési hajlandóság javítása érdekében szükséges, hogy támogatásban részesülhessenek olyan, alulról építkező, önszerveződően együttműködő vállalati csoportok, klaszterek, amelyek tartósan egyesítik a jelenleg szétszabdaltan működő kutató, fejlesztő, gyártó, forgalmazó, szervizelő, stb. cégek erőforrásait. A klaszter tagjai - önállóságukat megtartva - az üzleti szükségszerűség miatt bizonyos termékek (termékportfolió) közös (tovább)fejlesztésére, technologizálására, gyártására és piaci bevezetésére egyesítik erejüket, s ezáltal képesek a nemzetközi piacon fennmaradni, az üres piaci réseket betölteni

20 A vállalkozói együttműködések ösztönzése keretében támogatni kell a hazai és határon átnyúló klaszterek, beszállítói hálózatokat, valamint egyéb vállalati együttműködések kialakulását és továbbfejlődését. A klaszterek esetében elsődlegesen a már meglévő klaszterek továbbfejlődését kell célul kitűzni és megvalósítani, amelynek köszönhetően várhatóan nő az Akkreditált Innovációs Klaszterek (AIK) száma, valamint a vállalkozások eredményesebben tudnak új piacokat szerezni. A megyében, megye területén az alábbi klaszterek működnek: Észak-magyarországi Informatikai Klaszter Terület: Informatika Fejlettségi szintje: akkreditált Magyar Űripari Klaszter Terület: Űripar Fejlettségi szintje: fejlődő Amaránt Innovációs Klaszter Terület: Energetika Fejlettségi szintje: induló Észak-Kelet-magyarországi Klaszter a húsipar biztonságáért Terület: Élelmiszeripar Fejlettségi szintje: induló Gömör-Tornai Hagyományos Termék- és Szolgáltatásfejlesztési Klaszter Terület: Élelmiszeripar Fejlettségi szintje: induló Észak-Magyarországi KKV Innovációs Szolgáltató Klasztert Terület: innováció szolgáltatás Fejlettség: fejlődő NOHAC Észak-magyarországi Autóipari Klaszter Terület: Járműipar Fejlettségi szintje: fejlődő Dél-borsodi Egészségügyi és Szociális Klaszter Terület: Egészségipar Fejlettségi szintje: fejlődő ENALTER Észak-Magyarországi Alternatív Energetikai Klaszter Terület: Energetika Fejlettségi szintje: induló Észak-magyarországi megújuló energiaparkok klaszter Terület: Energetika Fejlettségi szintje: induló NAUTILUS Klaszter Terület: Feldolgozó ipar Fejlettségi szintje: induló A beszállítói hálózatok, valamint egyéb vállalati együttműködések és együttműködési hálózatok ösztönzése által fokozni szükséges a megyei kkv szektor és a külpiaci potenciállal rendelkező vállalkozások közötti együttműködést. Ezeknek köszönhetően a résztvevő vállalkozások olyan versenyképességi előnyökhöz juthatnak hozzá, amelyek segítségével képesek tevékenységük hatékonyságát növelni, valamint hozzájárul nemzetköziesedésükhöz és fejlődésük dinamizálásához. Számszerűsíthető mutatók A támogatott klaszterekben, beszállítói hálózatokban és vállalati együttműködésekben résztvevő vállalkozások száma (db) Klaszter menedzsment szolgáltatások száma (db) Klaszterekben, támogatott együttműködésekben résztvevő vállalatok árbevételének növekedése (ezer Ft) A klaszter, együttműködő vállalkozások által megvalósított közös projektek száma (db) Valamennyi tagvállalat összes éves átlagos statisztikai állományi létszámának növekedése (Fő) Valamennyi tagvállalat összes értékesítési árbevétele növekedése (ezer Ft) Valamennyi tagvállalat összes export értékesítési árbevétele növekedése (ezer Ft) Támogatás által indukált beruházások nagysága (ezer Ft) Tevékenységek leírása, azonosítása Közös kutatás-fejlesztési tevékenység (termék- és technológiafejlesztés) megszervezése, közös projektek előkészítése és továbbfejlesztése 17 20

21 Klasztermenedzsment tevékenység támogatása Előadások, konferenciák, tanulmányutak és kiállítások, üzletember találkozók szervezése, ezeken való közös belföldi vagy külföldi részvétel Tanácsadás nyújtása az együttműködő vállalkozások számára regionális mentori hálózat segítségével Együttműködő vállalkozások közös beruházásainak támogatása Lehetséges kedvezményezettek köre non profit szervezetek, pl. egyesületek, együttműködésben gazdasági társaságokkal, kutató intézetekkel, egyéb nonprofit szervezetekkel, gazdasági kamarákkal EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés GINOP 1.1. Támogató üzleti környezet fejlesztése vállalti együttműködések ösztönzése GINOP 1.2. Kiemelt ágazatok innováció és versenyképesség orientált komplex gazdaságfejlesztési programjai TOP 1.3. Alternatív helyi, térségi és hálózati gazdaságfejlesztés Üzleti infrastruktúra fejlesztése (ipari park, iparterület, logisztikai központ, inkubátorház, üzleti szolgáltatóház) Elsődleges finanszírozás: TOP 1.1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés Az üzleti, vállalkozói infrastruktúra fejlesztése keretében támogatni szükséges a vállalkozások számára biztosított fejlett üzleti infrastruktúra és ahhoz kapcsolódó fejlett üzleti szolgáltatások megteremtését és minőségének fejlesztését. Ezen üzleti infrastruktúrák (pl. inkubátorházak, ipari, illetve tudományos és technológiai parkok, ipari területek, valamint logisztikai központok) és az általuk nyújtott fejlett üzleti szolgáltatások megfelelő alapot biztosítanak a vállalkozások, kiemelten a kkv-k elindításához, stabil működéséhez és továbbfejlődéséhez. A programozási időszakban elsősorban az ipari parkok, inkubátorházak szolgáltatási portfóliójának és minőségének javítása a cél. A meglévő vállalkozói infrastruktúra minőségi fejlesztése elemi érdeke a megyében található és a betelepülni készülő vállalkozásoknak. A megye ipari parkjainak infrastruktúra fejlesztése elő kell, hogy segítse a befektetések technikai és szakmai feltételeinek jelentős javítását, az ipari termelő tevékenységek növekedésének fenntartását, és az ipari parkok betelepítettségének növelését. Ipari parkok a megyében: Kazincbarcika, Miskolc, Encs, Felsőzsolca, Alsózsolca, Mezőkövesd, Ózd, Sajóbábony, Sátoraljaújhely, Szerencs, Szikszó, Tiszaújváros Továbbá szükséges a megyében működő ipari területek nyújtotta szolgáltatások skálájának bővítése, minőségének fejlesztése, illetve ezen minőségi szolgáltatásokat lehetővé tevő infrastrukturális beruházások támogatása; ipari területi besorolással rendelkező területek előkészítése, infrastruktúrával való ellátásának biztosítása, a gazdasági központi szerepkör erősítése érdekében, hogy ezáltal hozzájáruljon a vállalkozások betelepülését elősegítő feltételrendszer megteremtéséhez. Új inkubátorházak támogatása abban az esetben indokolt, amennyiben nem elsősorban irodai célú a fejlesztés, és támogatás eredményeként - a kezdő vállalkozásoknak nyújtott tanácsadási szolgáltatások rendszeresek, a szükséges infrastrukturális és technológiai és innovációs háttér magas színvonalú

22 Már működő, illetve fejlesztés alatt lévő inkubátorházak a megyében: Felsőzsolca, Ózd, Pálháza, Szikszó, Sátoraljaújhely, Tiszaújváros, Miskolc, Kazincbarcika. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében indokolt a logisztikai központok fejlesztése, azért hogy az általuk nyújtott komplex logisztikai szolgáltatások számának bővítésével és minőségének javításával a hazai kis- és középvállalkozások versenyképessége javuljon. Logisztikai szolgáltatók általában a termelő üzemek közelébe települtek: Miskolc, Felsőzsolca, Szikszó, Tiszaújváros. A logisztikai fejlesztésekre a megyében még lehetőség van az M3-as autópálya mellett Mezőkövesdnél, ahol egyszerre áll rendelkezésre közúti, vasúti, illetve korszerűsítendő repülőtéri infrastruktúra. További logisztikai beruházások az alábbi települések körzetében preferáltak: Mezőkövesd, Miskolc, Tiszaújváros, Sátoraljaújhely, Tornyosnémeti. Számszerűsíthető mutatók A támogatott inkubátorházak, ipari, illetve tudományos technológiai parkok, ipari területek, valamint logisztikai központok által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevő vállalkozások száma (db) Ipari parkba, ipari területre újonnan betelepült vállalkozások száma (db) Teremtett munkahelyek száma (fő) Az ipari park által nyújtott szolgáltatást igénybevevők számának növekedése (db) A támogatásban részesített ipari területek nettó beépítettségének növekedése (%) A fejlesztések eredményeként korszerű infrastruktúrával ellátott területek nagysága (ha) Kármentesített terület nagysága (ha) Inkubátorházba újonnan betelepült vállalkozások száma (db) Az inkubátorház kihasználtságának növekedése (%) Támogatás által indukált beruházások nagysága (Mrd Ft) Tevékenységek leírása, azonosítása Ipar terület kialakítását támogató infrastruktúra (gáz, víz, csatorna, út, iparvágány, parkoló, elektromos vezetékrendszer, energia hálózat, távközlési és kommunikációs hálózat, hulladékkezelő létesítmények stb.) kiépítése, fejlesztése és korszerűsítése Ipari parkok, iparterületek esetén továbbá Szolgáltatási tevékenységhez szükséges, ipari célú hasznosítást eredményező épületek építése, átalakítása, bővítése pl.: üzemcsarnok, tárolók. Terület előkészítési munkák, környezetvédelmi kárelhárító munkálatok Épületek, építmények építése, bontása, korszerűsítése, bővítése, átalakítása gazdasági tevékenységek kiszolgálására Inkubátorházak fejlesztése esetén továbbá Magas hozzáadott értéket nyújtó, értéknövelt szolgáltatásokkal rendelkező technológiai inkubátor, vállalkozói inkubátor kialakítása és már meglévő inkubátorház fejlesztése: építés, bővítés, átalakítás Inkubátor szolgáltatások skálájának bővítése és/vagy minőségének fejlesztése, illetve vállalkozás-fejlesztési tanácsadási tevékenység támogatása Logisztikai központok fejlesztése esetén továbbá Infrastrukturális és ingatlan beruházás, eszközbeszerzés támogatása Lehetséges kedvezményezettek köre helyi önkormányzatok, valamint önkormányzatok által létrehozott gazdasági társaságok jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezetek alapítványok EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés 19 22

23 GINOP 1.1. Támogató üzleti környezet fejlesztése üzleti, vállalkozói infrastruktúra fejlesztése TOP 1.1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés Befektetés-ösztönzés Elsődleges finanszírozás: TOP 1.5. Megyei alternatív befektetés- és beruházás-ösztönzés, projekt előkészítés, marketing Elsődleges a megye gazdaságának élénkítése, koncentrálva mind ágazati, mind térbeli értelemben azokra a területekre, melyek a lehető leghatékonyabb módon képesek hozzájárulni egyrészt a foglalkoztatás bővítéséhez, másrészt a hozzáadott érték növeléséhez. Kiemelt cél ezért, hogy magas hozzáadott értékű termelőtevékenységet végző vállalatok (pl. járműgyártó vállalat), szolgáltató központok és K+F központok Borsod-Abaúj-Zemplén megyét válasszák fejlesztéseik helyszínéül. A vállalkozások letelepedésének és fejlődésének főbb tényezői: a termelő infrastruktúra rendelkezésre állása szakképzett munkaerő elérhetősége piacok elérhetősége lehetséges vállalkozási együttműködések, üzleti partnerek köre a térségben vállalkozások fejlesztéseit finanszírozó eszközök (közvetett és közvetlen támogatások) jelenleg főként országos, de részben területi programokban állnak források rendelkezésre innováció közvetítési szolgáltatások, illetve technológiai transzfer, vállalkozások letelepedését, kezdő vállalkozások indítását segítő tanácsadási szolgáltatások. A kormány a befektetések ösztönzése érdekében leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztésére vállalkozási övezet program részeként beruházások, illetve új munkaerő foglalkoztatása esetén adókedvezményeket határozott meg. A megyében ezek a térségek a következők: Edelényi, Encsi, Ózdi, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szerencsi, Tokaji, Szikszói, Abaúj-hegyközi, Bodrogközi, Mezőcsáti. Számszerűsíthető mutatók Teremtett munkahelyek száma (fő) Újonnan betelepült vállalkozások száma (db) Újonnan betelepült vállalkozások nettó árbevétele (eft) Újonnan betelepült vállalkozások BHÉ-e (eft) Tevékenységek leírása, azonosítása Szükséges a városok befektetés-ösztönzési tevékenységeinek és kínálatának összehangolása az alábbiak szerint: o Egyablakos rendszer működtetése, amely leegyszerűsíti a külföldiek tájékozódását a befektetési lehetőségeket illetően, és felgyorsítja a potenciális befektetők döntési folyamatait o Magyar beszállítók felkutatása külföldi befektetők számára o Információk nyújtása a magyar befektetési, jogi, adózási és pénzügyi környezetről o Tájékoztatás a kormány befektetést támogató programjáról o A barna- és zöldmezős, valamint a vegyesvállalati befektetések döntés-előkészítő munkájának menedzselése o Telephelykeresés, javaslattétel a befektetési helyszín kiválasztására o Az önkormányzatok felkészítése a befektetők fogadására o Promóciós anyagok, többnyelvű, elektronikus és nyomtatott kiadványok megjelentetése, aktív befektetés szervezési munkák (pl. vásárokon való részvétel) 20 23

24 A vállalkozási övezetek méretét (hiszen a megye nagyobb területén jelentkeznek foglalkoztatási problémák) és tartalmát újra kell gondolni a jövőben, hogy a kormány ezen területeken miként biztosítsa a beruházások ösztönzését (dedikált támogatás, támogatási mérték, társasági adókedvezmény, de minimis támogatás maximális kihasználása), illetve javítja az ott működő vállalkozások jövedelmezőségi feltételrendszerét (pl. amortizációs kedvezmény, járulék kedvezmény) a munkahelyek megőrzése és teremtése érdekében. Magasan képzett fiatalok, tapasztalt munkavállalók támogatása és megtartása A külföldi szakemberek és családtagjai beilleszkedésének támogatása (lakhatás, nemzetközi oktatás, magas minőségű egészségügyi rendszer biztosításával) Lehetséges kedvezményezettek köre helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, ezen szervezetek intézményei, valamint önkormányzatok gazdasági társaságai vállalkozások gazdasági kamarák, kereskedelmi-szakmai szervezetek egyesületek, alapítványok EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés GINOP 1.3. Kiemelt térségek gazdaságfejlesztési programjai - Kiemelt növekedési zónák gazdaságfejlesztési programja (fókuszált nagyváros-térségi gazdaságfejlesztési programok) - Szabad vállalkozási zónák gazdaságfejlesztési programjai (legnehezebb helyzetben lévő térségek) TOP 1.1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés TOP 1.5. Megyei alternatív befektetés- és beruházás-ösztönzés, projekt előkészítés, marketing TOP 2.2. Belterületen fekvő barnamezős területek rehabilitációja Induló vállalkozások támogatása Elsődleges finanszírozás: TOP 1.3. Térségi kísérleti fejlesztések A vállalkozói aktivitás ösztönzése, új vállalkozások létrejöttének támogatása elengedhetetlen része a megye gazdaság fejlesztésének, a foglalkoztatás növelésének. Cél: új, különösen innováció orientált tevékenységet végző vállalkozások alapításának, indulásának ösztönzése A beindulás üzleti feladatainak támogatására egyszerűen elérhető, professzionális és megfizethető mentorokra van szükség. A vállalkozás beindítása remélhetően növekvő foglalkoztatással is jár a kis méretből, kezdő státuszból adódóan a mikro- és kisvállalkozások rugalmas foglalkoztatási feltételeket tudnak nyújtani (részmunka, távoli munka, stb.). A vállalkozásalapítás kezdeti szakaszában szükség van az indulás forrásigényének támogatására, az életképes üzleti ötlettel rendelkező fiatalok támogatására üzleti tervük megvalósítása érdekében. A vállalkozásfejlesztő programok (pl. vállalkozói képesség-portfólió megszerzése, vállalkozásindítás ösztönzése) végrehajtását egyetemek, vállalkozás-fejlesztéssel foglalkozó szervezetek, valamint tapasztalattal rendelkező piaci szereplők bevonásával célszerű megvalósítani. Kezdő vállalkozások létesítéséhez és az innováció ösztönzéséhez szükséges telephelyi feltételek megteremtése a meglévő épületállomány hasznosításával, így Üzleti Szolgáltató és Innovációs 21 24

25 Központok létesítése a jelentősebb munkaerő-piaci központokban (Miskolc, Tiszaújváros, Ózd, Kazincbarcika, Mezőkövesd, Szerencs, Encs, Sátoraljaújhely-Sárospatak) Számszerűsíthető mutatók Létrejövő új vállalkozások száma (db) Foglalkoztatottak száma (fő) Tevékenységek leírása, azonosítása vállalkozásfejlesztési szolgáltatásokkal igénybevétele kezdő vállalkozások számára cégalapítás, ahhoz kapcsolódó ügyvédi szolgáltatás igénybe vétele kötelező engedélyek beszerzése az induló vállalkozás tárgyi eszközeinek beszerzése piacra jutás támogatása technológiai fejlesztést támogatása képzéseken való részvétel tanácsadás igénybevételére Lehetséges kedvezményezettek köre Vállalkozás fejlesztési alapítványok Korlátolt felelősségű társaság Ügyvédi iroda Közkereseti társaság Betéti társaság Egyéni cég Egyéni vállalkozó Egyéb önálló vállalkozó EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés GINOP 1.4. Kiemelt vállalkozói célcsoportok differenciált gazdaságfejlesztése TOP 1.3. Térségi kísérleti fejlesztések Vállalkozások képzése, információs támogatás Az üzleti, vállalkozói készségek fejlesztése kiemelten fontos terület a kkv-szektor versenyképességének, hatékonyságának és sikerességének javítása érdekében. Ehhez elengedhetetlen az alapvető vállalkozói és üzleti ismeretek fejlesztése, a kkv vezetők általános és specifikus menedzsment ismereteinek, készségeinek fejlesztése, valamint a vállalkozói tapasztalatszerzés elősegítése. Ennek keretében képzéseket, tanácsadást, mentorálást, tapasztalatszerzési lehetőséget kívánunk támogatni a megye vállalkozásai számára. A megyében működő vállalkozásoknak szakmai illetve általános munkahelyi képzéseken való részvétel támogatására van szükség, amely támogatja a vállalkozások humán-erőforrás fejlesztéseit, amelyek hozzájárulnak a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztéséhez, a versenyképesség javításához, ezáltal megtérülő befektetéssé válhatnak az üzleti szereplők számára. Munkavállalói szempontból a képzésben való részvétel biztosítja az egyén készségeinek és szaktudásának frissen tartását, ezzel növelve újbóli elhelyezkedési esélyeit esetleges krízis, vagy munkahelyváltás esetén. A duális képzés kiterjesztése érdekében ösztönözni kell a vállalatokat (különösen a kkv-kat) gyakornoki helyek kialakítására. Ehhez kapcsolódóan támogatni kell a vállalatok gyakorlati 22 25

26 képzési hely kialakításához szükséges azon infrastrukturális fejlesztéseit, amelyek hozzájárulnak a gyakornoki helyek létrehozásához, illetve kompenzálja a gyakornokok alacsonyabb termelékenységéből következő bevételkiesést. A munkaerő versenyképességének javításához folyamatosan szükséges a szakképzés és a felnőttképzés rendszerének a gazdaság igényeihez igazítása a B-A-Z Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által. A rugalmas foglalkoztatási formák elterjesztése segíti a vállalati alkalmazkodást, miközben olyan munkavállalói csoportoknak is foglalkoztatási lehetőséget kínál, akiknek a hagyományos foglalkoztatási keretek között nem lenne lehetőségük munkába állni. A rugalmasság fontos eleme a munka és magánélet összeegyeztetésének segítése, a családbarát munkahelyi gyakorlatok elterjesztése. A foglalkoztatási ráta növelése érdekében kiemelten szükséges az egész életen át tartó tanulás lehetőségének megteremtése, mivel ez teszi lehetővé a munkaerőpiac gyorsan változó igényeihez való minél sikeresebb alkalmazkodást. Szükség van továbbá az információk szabad áramlásához a megyei vállalkozások versenyképességét is támogató információs technológiai fejlesztések megvalósítására, az informatikai infrastruktúra szűk keresztmetszeteinek feloldására, a szükséges kapacitásbővítések megvalósítására, valamint a vállalati működést támogató alkalmazások elterjedésének ösztönzésére a megye egész területén. Cél, a digitális írástudatlanok arányának csökkentése. Számszerűsíthető mutatók A képzésekben részt vevők száma (fő) A képzést eredményesen elvégzők száma (fő) Megszerzett képzettségek száma (db) Tevékenységek leírása, azonosítása Vállalkozások számára készült vagy általuk is használható e-kormányzati, e-ügyintézést elősegítő képzések, programok támogatása Az oktatás és szakképzés szerkezetének további közelítése a gazdaság igényeihez, ennek érdekében gyakorlati helyek létesítése vállalatoknál, illetve együttműködés a képzési tematikák összeállításában Szakmai képzések támogatása Idegen nyelvi képzések A vállalkozás működésével kapcsolatos képzések: minden olyan ismeret-, kompetenciafejlesztésre irányuló képzés, mely a vállalkozás fejlesztését vagy a munkavállaló magasabb szintű munkavégzését eredményezi Számítástechnikai, informatikai képzés (nyílt és zárt forráskódú szoftverek oktatása) Vállalati belső képzések támogatása Lehetséges kedvezményezettek köre vállalkozások (jogi személyiségű gazdasági társaságok, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, szövetkezetek) gazdasági kamarák, kereskedelmi-szakmai szervezetek, egyesületek, alapítványok EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés GINOP 1.5. Vállalkozások foglalkoztatás orientált fejlesztése - munkavállalói képességek fejlesztése (általános munkahelyi képzések támogatása, - gyakornoki helyek infrastrukturális kialakítását célzó fejlesztése) GINOP 3.4. Infokommunikációs ismeretek, készségek fejlesztése 23 26

27 - online oktatási, képzési formák elterjedésének elősegítése, - online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások terjedésének elősegítése - állampolgárok életminőségének javítása IKT eszközökkel V. Prioritás: A társadalom alkalmazkodó-képességének javítása Bölcsődei fejlesztések és szakmai programok A nők mihamarabbi munkába állási lehetőségének segítése érdekében a jövőben szükség van a bölcsődei, illetve a családi napközi férőhelyek bővítésére. Ki kell emelni a térségre jellemző gyermekszegénységet, amely ott a legnagyobb arányú, ahol együtt vannak jelen a területi hátrányok, és egyéb hátrányok (a szülők alacsony iskolázottsága, tartós munkanélkülisége, stb.), valamint a jó színvonalú szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségei (pl. bölcsőde, óvoda hiánya) is jelentkeznek. A szegénység átörökítésének megakadályozásának és a gyermekek sikeres iskolai pályafutásának és életútjának kulcsa a képességek fejlődésének minél korábbi életszakaszban való támogatása, a problémák felismerése, kezelése, melyet jelen intézkedés hivatott kezelni. A nagyobb méretű településközpontot nem tartalmazó kistérségekben, mint amilyen az Abaúj- Hegyközi és a Bodrogközi kistérségek, valamint a Szikszói kistérségben nincs bölcsőde, ezen térségek településein a családi napközi üzemeltetésével lehet megoldani a bölcsődei jellegű elhelyezést. Tevékenységek leírása - Bölcsőde, kisgyermekek napközbeni ellátását szolgáló beruházások - Gyermekek napközbeni ellátását nyújtó intézmények akadálymentesítése, az intézmény udvarának akadálymentessé tétele, balesetmentesítés, sportudvar kialakítása - Biztos Kezdet - Gyerekház szolgáltatások nyújtása - Hátrányos helyzetű térségekben családi napközik működtetésnek támogatása - Komplex óvoda előkészítő programok szervezése Számszerűsíthető mutatók - Újonnan épített, felújított bölcsődei, vagy családi napközi ellátást nyújtó intézmények férőhelyeinek száma - Bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek/sni/hh száma - A bölcsődei beruházás hatására újként foglalkoztatottak száma - A bevont gyermekek közül az életkorukhoz viszonyítottan fejlettségi állapotukban javultak aránya Lehetséges kedvezményezettek köre Intézményfenntartó települési Önkormányzatok Szociális és gyermekjóléti intézmények Napközbeni ellátást nyújtó szervezetek Egyház által fenntartott intézmények Nonprofit Gazdasági Társaságok EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés EFOP 2. Prioritás: Befogadó társadalom - 7. A szegénység és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása; Gyermekszegénység csökkentése 24 27

28 TOP 1.6. A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése Óvodai fejlesztések és szakmai programok A fejlesztési program fő célja, hogy az esélyegyenlőség elvét szem előtt tartva csökkentse a nevelés-oktatás minőségében meglévő területi különbségeket. Létfontosságú az egészséges, motiváló környezet és a hatékony nevelés infrastrukturális feltételeinek megteremtése. Biztosítani szükséges a kirekesztés nélküli, minőségi neveléshez való hozzáférést, és a megújult tartalmi és módszertani programokhoz illeszkedő integrált, funkcionális intézmények kialakítását. Elengedhetetlen az esélyegyenlőséget biztosító pedagógiai, és támogató programok működése az oktatás minden szintjén, amelyek csökkentik a szegénységből vagy egyéb okokból eredő szociokulturális hátrányaikat, és elősegítik tehetségük kibontakozását. Tevékenységek leírása - Energiatakarékos és korszerű óvodai intézmények kialakítása, felújítása, bővítése - Gyermekek napközbeni ellátását nyújtó intézmények akadálymentesítése - Új tornaterem, tornaszoba építése, az intézmény udvarának akadálymentessé tétele, balesetmentesítés, sportudvar kialakítása - az óvodai nevelést támogatós szakmai programok megvalósítása, illetve azon intézményekben, ahol nagy számban vannak jelen hátrányos helyzetű gyerekek az nevelői kapacitás bővítése - Biztos Kezdet - Gyerekház szolgáltatások nyújtása Lehetséges kedvezményezettek köre Intézményfenntartó települési Önkormányzatok Szociális és gyermekjóléti intézmények Napközbeni ellátást nyújtó szervezetek Egyház, alapítványok által fenntartott intézmények Nonprofit Gazdasági Társaságok EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés EFOP 2. Prioritás: Befogadó társadalom - 7. A szegénység és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása; Gyermekszegénység csökkentése TOP 1.6. A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése Közoktatás szakmai célú infrastrukturális fejlesztése és szakmai programok A nevelés-oktatás kitüntetett szerepe elvitathatatlan a társadalmi problémák kezelésében. Kiemelt szakterületi kérdés a leszakadó rétegekre jellemző lemorzsolódás megakadályozása, illetve a már lemorzsolódottak oktatási rendszerbe való visszavezetése, az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése. A köznevelési stratégia minden gyermek optimális fejlődését biztosítani képes, minőségi (hatékony és befogadó köznevelési rendszer), fenntartható és költséghatékony köznevelés kialakítását irányozza elő. Cél, az oktatás, nevelés eredményességének javítása, ezen belül az alapkészségek és kompetenciák megerősítése

29 A minőségi oktatáshoz alapvető fontosságú a pedagógusi életpálya program működtetése és a pedagógusok folyamatos szakmai fejlesztése. Szükséges a megyében az iskolai és iskolán kívüli támogató szolgáltatások megerősítése, területi koordinációjuk megteremtése. A megyében az alábbi részben infrastrukturális, illetve szakmai célok támogatása különösen fontos: - A térségben a legalacsonyabb teljesítményt nyújtó intézmények felzárkóztatása: elsősorban a demográfiailag növekvő, vagy stagnáló népességű településeken, ahol a befogadó elvű, méltányosságot, hatékonyságot, és eredményességet javító fejlesztések valósulhassanak meg. - A nevelést segítő szolgáltatások biztosításához szükséges infrastrukturális fejlesztések, amelyek az egész napos iskolai nevelés és a mindennapos testnevelés feltételeinek megteremtését szolgáló fejlesztéseket támogatják. - Nevelési-oktatási intézmények akadálymentesítésének elősegítése. - A minőségi oktatási környezet (természettudományi, nyelvi, műszaki területek) és a nem formális szolgáltatások nyújtásához megfelelő környezet kialakítása. - Az évismétlők számának csökkentése a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók között. - A tanulói teljesítményben is megmutatkozó szegregáció felszámolása. - Az iskolai lemorzsolódás csökkentése. - Az erkölcsi fejlődést elősegítő programok, metodikák és a jó gyakorlatok segítése, elterjesztésének koordinálása. - Döntő elem a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek folyamatos képzése, valamint az intézményen belüli belső továbbképzések figyelemmel kísérése. - A szakmai közvélemény ez irányú megosztottsága ellenére fontos lehet, a speciális szükségletű gyermekek önálló intézményben történő elhelyezése. Tevékenységek leírása - Pedagógus módszertani továbbképzések az alábbi célok elérése érdekében o alapkompetenciák magasabb szintű elsajátítása o Korai iskolaelhagyás csökkentése, az iskolai lemorzsolódás csökkentése o Esélyegyenlőség biztosítása az oktatás teljes vertikumában o A hátrányos és a nem hátrányos helyzetű családból származó gyermekek iskolai eredményei közötti különbségek csökkentése. - Az oktatási, a szociális és az egészségügyi területek egymással párhuzamosan futó programjainak összehangolása - Az erkölcsi fejlődést elősegítő programok, metodikák és a jó gyakorlatok segítése, elterjesztésének koordinálása - Roma származású pedagógusok alkalmazása - A Tanoda program oktatási rendszerbe való illesztése - A Második esély iskolák működésének felülvizsgálata, az eredményeket felmutató iskolák további támogatása - Infrastrukturális beruházások Számszerűsíthető mutatók - Támogatott köznevelési oktatási helyek száma (db) - Fejlesztett nevelési-oktatási intézményekben tanuló diákok száma (fő) - Fejlesztett nevelési-oktatási intézményekben tanuló hátrányos helyzetű, SNI, integrációs nevelésbe bevont gyermekek száma (fő) Lehetséges kedvezményezettek köre 26 29

30 KLIK által fenntartott oktatási intézmények Egyházi szervezetek, alapítványok, egyesületek által fenntartott oktatási intézmények EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés EFOP 3. prioritás: Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében 4. prioritás: Gyarapodó tudástőke Szakképzési programok és infrastruktúra-fejlesztések Alapvető fejlesztéspolitikai cél a foglalkoztatás bővítése, amelynek nélkülözhetetlen eleme a piaci, vállalati igényekre rugalmasan reagálni képes munkaerő minőségi és mennyiségi növelése. A megyében egyre inkább leépültek, visszaszorultak a nagyüzemi, nagyvállalati munkaerőigényt kielégítő képzések, előtérbe kerülnek a szolgáltató jellegű szakmák. Az alacsony iskolai végzettségűek, a munkanélküliek szakképzésben való részvétele a hátrányos helyzetű kistelepülésen élők estében messze elmarad az elvárttól, így pont a társadalmi pozíciójuk miatt leginkább indokolt célcsoport részvétele nem kellő mértékű. A fenntartható munkaerő-piaci integrációhoz szükséges a megfelelően képzett szakemberállomány. A jelenleg kialakítás alatt álló duális szakképzési rendszerhez szükséges a már rendelkezésre álló intézményrendszer hozzáigazítása. A szakképző intézmények és a termelő szervezetek közvetlen együttműködési lehetőségeinek növelésével javítható a helyi munkaerő foglalkoztathatósága, a szakképzés és a munkaerőpiac összhangja Kiemelt feladat továbbá az élethosszig tartó képzés feltételeinek kialakítása és fontosságának tudatosítása az emberekben. A szakközép- és szakiskolákban a korábbi években megvalósított, a gyakorlati foglalkoztatáshoz használt eszközök beszerzését a jövőben újabb eszközök beszerzésének kell követnie, hogy folyamatosan biztosított legyen a legkorszerűbb gépeken való tanulás. A jövőben a gépbeszerzéseket a gyakorlati tanuló helyekkel összhangban kell megvalósítani, hogy az iskolai keretek között, illetve a gyakorlati helyen végzett oktatás kiegészítse egymást. Számszerűsíthető mutatók - Duális képzésben résztvevők száma - Szakképzési programokban résztvevők elhelyezkedési aránya - Szakképzésből lemorzsolódóak számának csökkenésének aránya - Szakképzésben végzett érettségizettek száma - Szakképzésben végzett továbbtanulók száma Tevékenységek leírása - Vállalati gyakorlati helyek létesítésének támogatása - Duális képzést elősegítő eszközbeszerzés támogatása - Pályakövetési rendszer, hiányszakmák felé történő elmozdulás támogatása - Munkavállalók nyelvismeretének fejlesztése - A szakképzés és a termelő szervezetek együttműködésének erősítése Lehetséges kedvezményezettek köre KLIK fenntartott TISZK-ek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Türr István Képző és Kutató Intézet Területi Igazgatósága EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés 27 30

31 EFOP 3 prioritás: Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében 4 prioritás: Gyarapodó tudástőke Egészségügyi létesítmények szakmai fejlesztése Cél a megye egészségügyi alapellátásának és önkormányzati járóbeteg ellátásának infrastrukturális fejlesztése, illetve a megyei mentőszervezet intézményi korszerűsítése. Szükséges a megyei szinten működő fekvő és járó beteg ellátó intézmények szakmai együttműködésének elősegítése. Közvetlen cél: - Az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés területi kiegyenlítése, a társadalmi esélykülönbségek csökkentése; - Az adott szolgáltató szinten lehetséges definitív (végleges) és minőségi ellátás kialakítása, szolgáltatói együttműködések fokozása és ellátásszervezés folyamatos biztosítása; - Lakosság lakóhelyéhez közeli alapellátási szolgálatok szolgáltatói szerepének megerősítése és a szolgáltatások minőségének javítása. További feladat az egészségügyi alapellátásban a szakember hiány csökkentése csoportos orvospraxisok létrehozásával és a kistelepülési körzetekben az ellátás ösztönzése kedvezőbb finanszírozási feltételek kialakításával. Elektronikus kommunikációs kapcsolatrendszer kiépítése a szakellátást végző szolgáltatók, a háziorvosok, betegek valamint az egészségügyi hatóság között és közös, a gyógyítást támogató adatbázisrendszer kialakítása. Javasolt beavatkozási területek a megye teljes területe fejlesztési igény szerint Számszerűsíthető mutatók - Minőségi járóbeteg szakellátással ellátottak száma - Teremtett új munkahelyek száma - Épített, felújított rendelők száma - Épített, felújított egyéb helyiségek száma - Beszerzett új, nagy értékű orvosi eszközök, műszerek száma Tervezett tevékenységek: - egészségügyi alapellátást, szakellátást, fekvőbeteg-ellátást szolgáló intézmények infrastrukturális fejlesztése a fenti célokkal összhangban Lehetséges kedvezményezettek köre - Központi költségvetési szerv - Helyi önkormányzat - Helyi önkormányzati költségvetési szerv - Többcélú kistérségi társulás EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés. EFOP 1. prioritás: Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén 2. prioritás: Befogadó Társadalom GINOP - 3. prioritás: Infokommunikációs fejlesztések TOP 4.1. Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése 28 31

32 Egészségfejlesztési és prevenciós programok A beavatkozás célja az egészséget szolgáló egyéni magatartásminták ösztönzése, a szív-érrendszeri, daganatos megbetegedések csökkenésének a támogatása, a korai és elkerülhető halálozást befolyásoló életmód, illetve szokások javítása az egyén egészségi állapotának, mint a foglalkoztathatóságot alapvetően befolyásoló tényezőnek javítása érdekében. Az egyének egészségük iránti felelősségének, az öngondoskodás képességének, a helyi közösségek és a társas támogatások erősítése, az egészséges életvitelhez szükséges tudás és készségek elsajátításának hatékony támogatása, ennek következtében a lakosság életminőségének javítása, az egészségben eltöltött életévek növelése, a megalapozott tervekre épülő, egészséget támogató közösségi döntéshozatali gyakorlat meghonosítása, ezen gyakorlatok mérhető számbeli növekedése. Számszerűsíthető mutatók - A szakmai programokba bevont személyek száma Tervezett tevékenységek: - Az egészséges életmódot támogató pozitív közösségi minták elterjesztése a szükséges intézményrendszeri háttér kialakításával; - A legjelentősebb, idült, nem-fertőző betegségek okozta halálozás és betegségteher megelőzése és csökkentése az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások révén; - A lakosság széles körének fizikai aktivitásra, mozgásban gazdag életmódra, egészséges táplálkozásra ösztönzését támogató szolgáltatások kialakítása, az idült, nem fertőző betegségek megelőzésének előmozdítása; - A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás visszaszorítása különböző szakmai, szemléletformáló programok bevezetése révén; - A mentális egészség javítása szakmai programok támogatásán keresztül. Javasolt beavatkozási területek BAZ megye teljes területe fejlesztési igény szerint Lehetséges kedvezményezettek köre: - Központi költségvetési szerv - Helyi önkormányzat - Helyi önkormányzati költségvetési szerv - Többcélú kistérségi társulás EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés. - EFOP - 2. prioritás: A befogadó társadalom - TOP 6.4 Megyei és helyi speciális közösségfejlesztést és társadalmi befogadást támogató fejlesztési programok Szociális létesítmények szakmai fejlesztése A demográfiai változások, illetve a társadalmi esélyegyenlőség miatt indokolt szociális szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése. Az önkormányzati tulajdonban lévő, üresen álló ingatlanok hasznosítása kívánatos, a szolgáltatási kör bővítése érdekében

33 Az ezer lakosra jutó szociális segélyezettek száma mintegy két és félszer magasabb a megyében, mint az országos átlag, ugyanez az érték ezer foglalkoztatottra vetítve közel háromszorosa az országos átlagnak. A nappali ellátások közül a fogyatékosok, a hajléktalanok, a szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek nappali intézményeit igénybe vevők száma az elmúlt években, országos viszonylatban ugrásszerűen megnőtt. A megyében az ellátások területi egyenlőtlenséget mutatnak. A fogyatékkal élőkhöz és idős emberekhez nem minden esetben jut el a szolgáltatás, mint lehetőség, ezért fontos tehát a leghátrányosabb településeken élő emberek szociális alapellátáshoz, szociális szakellátásához való hozzáférésének elősegítése. A települési és kistérségi szintű szolgáltatások kialakításával, az időskorúakról, szenvedélybetegekről, és hajléktalan emberekről gondoskodó szociális nappali ellátásokat és egyéb szociális alapellátásokhoz kapcsolódó szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek fejlesztésével megvalósíthatóvá válik a leghátrányosabb településeken élő emberek szociális alapellátáshoz, szociális szakellátásához való hozzáférésének elősegítése. - A hátrányos helyzetű személyeket minél szélesebb körben be kell vonni a településeknek kötelezően ellátandó feladatok igénybe vételére (étkeztetés, házi segítségnyújtás, falugondnoki szolgálat, családsegítés, idősek nappali ellátása). - Jelenleg az országban több olyan gyermekvédelmi intézmény is működik, mely a normál és a speciális szükségletű gyermekek együttes nevelkedéséről gondoskodik. Fontos lenne a speciális szükségletű gyermekek teljesen önálló intézményben történő elhelyezése. - A régió lakossága idősödik, ami további igényt támaszt a jelenleg teljes kihasználtsággal működő szociális célú közösségi szolgáltatások iránt. - Számítani lehet egyrészt a kistelepülések lakossága drámai elöregedésének folytatódására, ami a humán ellátó rendszerek racionális, gazdaságilag fenntartható megszervezésének és működtetésének kérdésére irányítja a figyelmet és esetenként a szolgáltatások újszerű módon való megszervezését kényszerítheti ki. Számszerűsíthető mutatók - Szociális alapszolgáltatással elért lakosság száma - Szociális alapszolgáltatáson belül felújított szociális alapszolgáltatások száma - Szociális alapszolgáltatáson belül új szociális alapszolgáltatások száma - Nappali ellátásban részesülők száma - Nappali ellátást nyújtó intézmény belül a felújított férőhely számok - Nappali ellátást nyújtó intézmény belül új férőhely számok Tevékenységek leírása - Szociális alapszolgáltatást nyújtó intézmények épületének/helyiségeinek bővítése, átalakítása, felújítása, állapotjavítása - A bentlakásos, nappali ellátó intézmények lakói életminőségének javítása az intézményekben uralkodó rossz infrastrukturális adottságok megszüntetése és a hiányos felszereltség megváltoztatása, illetve az életviszonyok humanizálása, társadalmi integráció és modernizálás révén - Funkciójukat vesztett épületek szociális célú hasznosítása - A leghátrányosabb településeken élő emberek szociális alapellátáshoz, szociális szakellátásához való hozzáférésének elősegítése - A településeken található közintézmények akadálymentesítése - Az önkormányzatoknál esélyegyenlőségi munkatárs, illetve szociális munkások alkalmazása szükséges - A gyermekvédelemben dolgozó szakemberek folyamatos képzése, valamint az intézményen belüli belső továbbképzések figyelemmel kísérése 30 33

34 - Szükséges a szektorban dolgozó szakemberi gárda folyamatos, coaching keretében történő továbbképzése, valamint a szakemberek motivációjának fenntartása, szakterületre jellemző burn out elkerülése érdekében. Lehetséges kedvezményezettek köre - helyi önkormányzatok - helyi kisebbségi önkormányzatok - Non-profit gazdasági társaság - Egyházi intézmények, alapítványok, egyesületek EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés EFOP - 2. Prioritás: Befogadó társadalom, 10. Jobb minőségű szolgáltatások nyújtása mindenkinek TOP 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése Szociális gazdaság, közmunka, egyéb foglalkoztatási programok A települési önkormányzatokra hárul a rövid idejű és a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás, az országos közfoglalkoztatási programok, az értékteremtő, illetve kiemelt, valamint országos és kistérségi Startmunka mintaprogramok megvalósítása. Jelentős szerep jut a civil, illetve a vállalkozási szféra résztvevőire, melynek keretében a település érdekében felmerülő értékteremtő, szakképzettséget is igénylő munkák végzésére, valamint ún. szociális földprogram indítására kerülhet sor. A programok végrehajtása során kiemelt cél a romák, a nők, a megváltozott munkaképességűek, valamint a fogyatékkal élők munkaerő-piaci esélyeinek javítása, a szociális gazdaságban rejlő lehetőségek kiaknázásának figyelembe vételével. A települési önkormányzatoknál olyan esélyegyenlőségi munkatársak, illetve szociális munkások alkalmazása szükséges, akik motiválják az időseket és a szociálisan rászorulókat, a társadalmi életben való részvételre és a szociális szolgáltatások igénybevételére. A már kialakított IKSZ terek működtetése érdekében olyan animátor képzések megvalósítása, amely a szolgáltatásfejlesztéshez nyújt aktuális ismereteket, felkészíti őket arra, hogy a településük aktív közösségével együtt úgy alakíthassák ki az integrált közösségi és szolgáltató terének feladatait, szolgáltatásait és térszerkezetét, hogy az a helyi igényekre, szükségletekre reagálva, fenntartható módon szolgálja a szolgáltatást igénybe vevők elvárásait, szükségleteit. Konkrét célok: - az elsődleges munkaerőpiacra bejutni nem tudó hátrányos helyzetű munkavállalók átmeneti, időleges foglalkoztatásának kibővítése - a másodlagos munkaerőpiac, a közfoglalkoztatás szélesítése, eszközeinek bővítése - a nyílt munkaerő-piaci elhelyezések számának növelése érdekében a megye területén tevékenykedő munkaadókkal, ezek érdekképviseleti és szakmai szervezeteivel való együttműködés bővítése, illetve további együttműködés a közfoglalkoztatás területén a települési és nemzetiségi önkormányzatokkal, ezek társulásaival, civil szervezetekkel, egyházakkal - munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű álláskeresők számára indított közfoglalkoztatási programok hatékony megvalósítása, társadalmi elismertetése Számszerűsíthető mutatók - Képzésben részt vevők száma - A foglalkoztatási és egyéb szociális célú programokban részt vevő hátrányos helyzetű személyek száma - A fejlesztés nyomán elérhető (közösségi, köz- és profitorientált) szolgáltatások száma 31 34

35 - Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek Tevékenységek leírása - Tartós munkanélküliek foglalkoztatásnak ösztönzése - Helyi kezdeményezésű közfoglalkoztatási programok fejlesztése és megvalósítása Lehetséges kedvezményezettek köre - Helyi Önkormányzatok és intézményeik, önkormányzati társulások - Regionális Munkaügyi Központok és azok kirendeltségei - Non-profit szervezetek - Non-profit gazdasági társaságok EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés TOP 6. Prioritás Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés 6.1. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi alternatív foglalkoztatás bővítést célzó programok támogatásával 6.2. A munkavállalók készségeinek és a helyi gazdaság potenciális igényeinek közelítése 6.4. Megyei és helyi speciális közösségfejlesztést és társadalmi befogadást támogató fejlesztési programok Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok által lakott lakókörnyezeti területek komplex rehabilitációja, illetve foglalkoztatásuk ösztönzése A megye területén a hátrányos helyzetű, szegregált lakókörnyezetben élő állampolgárok fenntartható társadalmi integrációjának elősegítése nélkülözhetetlen a szegregációs helyzetből eredő - problémákat felszámolásához. Az intézkedés által elérni kívánt személyek, az itt élő nehéz sorsú, mélyszegénységben élő családok számára - körükben felülreprezentáltak a romák egy tudatosan átgondolt, hosszú távon fent tartható programot szükséges megvalósítani, mely komplexen átöleli a foglalkoztatás, egészségvédelem, gyermekvédelem, társadalmi kohézió területeit. A társadalmi szempontból problémás családok koncentrálódnak egy-egy településen, illetve azokon belül is egy-egy településrészen. Jellemző, hogy közülük sokan un. volt bányászkolóniákban, vagy a település szélén épített lakóházakban laknak, mely ingatlanok komfort nélkülinek, illetve többnyire félkomfortosnak tekinthetők. Az egy területre koncentrált, lerobbant állapotú ingatlanokban lakó és az alacsony jövedelmű, iskolázottságú népesség számos helyen un. szegregátumot alkot, ami nehézséget jelent az alacsony színvonalú társadalmi helyzetből való kitörésre. A roma lakosság felzárkóztatása, illetve tartós munkához juttatása a versenyszférában hosszú távra elhúzódóan nagyon komoly erőfeszítéseket igényel az államtól, a jelenleginél hatékonyabb foglalkoztatási-képzési-mentális fejlesztést is tartalmazó, kiszámíthatóan működő, az adott térség tartósan munkanélküli lakosaira koncentráló programok megvalósításával. A legnagyobb arányban romák által hagyományosan lakott térségek: pl. Cserehát, Abaúj- Hegyköz, Taktaköz, Heves- Borsodi dombság, Hevesi- sík DNY-i része, Kelet-Cserehát, melyek jellemezően az országon belül a leghátrányosabb helyzetű térségeknek számítanak. A tendenciák alapján számítani lehet növekvő etnikai szegregációra, mind regionális, mind települési szinten (etnikailag gettósodott települések összeolvadása, gettósodó tájakká ). A lakókörnyezeti rehabilitációval párhuzamosan biztosítani szükséges a települések kiegyensúlyozott közbiztonságát, melynek megerősítése szükségszerű a megye teljes területén. Szükségszerű a bűnmegelőzés előtérbe helyezése a lakosság biztonságérzetének minőségi javítása és a bűnelkövetés mennyiségi csökkentése érdekében

36 Az emberi erőforrás menedzsment területén, a munkaerő-felvételi stratégiák révén, biztosítani kell a roma közösségek megfelelő képviseletét az állami intézményekben, és különösen a rendőrségen, ahol a népességhez viszonyított arányukat tekintve hagyományosan alulreprezentáltak. Számszerűsíthető mutatók - A fejlesztések által érintett lakosság létszáma - A rehabilitált terület nagysága - Támogatással felújított lakások száma - A fejlesztés nyomán elérhető (közösségi, köz- és profitorientált) szolgáltatások száma - Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek - Bűnmegelőzési programokba bevont személyek száma (kiemelten a gyermek és fiatalkorú lakosságra) Tevékenységek leírása - Társasházak, lakásszövetkezetek közös részeinek felújítása - Önkormányzati tulajdonú, szociális bérlakásokat tartalmazó lakóépületek szerkezeti és gépészeti elemeinek felújítása - Szociális bérlakások komfortosítása - Közterületek rehabilitációja - Közösségi funkciók kialakítása - Közintézmények rehabilitációja - Helyi partnerségek kialakításának támogatása, fórumok, információs és tájékoztatási intézkedések - Közösségi programok, önsegítő csoportok, klubok (pl. álláskereső klub) szervezése, beleértve az egészségfejlesztési programok szervezését - Ismeretterjesztő, bűnmegelőzési célú tájékoztató programok szervezése - Erőszakmentes konfliktuskezelő készségek fejlesztése - Iskolán kívüli bűnmegelőzési célú szabadidős, oktatási, kulturális és sporttevékenységek, készségfejlesztő programok szervezése Lehetséges kedvezményezettek köre - Helyi Önkormányzatok - Települési Roma Nemzetiségi Önkormányzatok - Regionális Munkaügyi Központok és azok kirendeltségei - Non-profit szervezetek - egyéb, az integrált fejlesztésben érintett állami szervezetek EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés EFOP 2.8. Területi leszakadási folyamatok megállítása, Mélyszegénységben élők, romák felzárkóztatásának, szegregált élethelyzetek felszámolásának segítése; Területi hátrányok felszámolását szolgáló komplex programok emberi erőforrást célzó beruházásai TOP 4.4. Szegénység és szegregáció által sújtott, leromlott városrészek rehabilitációja 6.4. Megyei és helyi speciális közösségfejlesztést és társadalmi befogadást támogató fejlesztési programok 33 36

37 VI. Közlekedés, a munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása Főutak korszerűsítése, bővítése (1-3 számjegyű utak) Az elérhetőség javítása, ennek keretében a közlekedési és szolgáltatási kapcsolatok javítása elsődleges fejlesztési prioritás a megye, a települések, vállalkozások, intézmények és állampolgárok számára. A közlekedési hálózat fejlesztése létszükség, különösen a várostérségek, mint vonzáskörzetek területén, illetve a periférikusabb helyzetű kistérségekben. A társadalmi és gazdasági célok megvalósulása érdekében elengedhetetlen, hogy megfelelő minőségű, mennyiségű, valamint a területi sajátosságokat figyelembe vevő és kiszolgáló közlekedési rendszer jöjjön létre. A közúton való közlekedést nagyban befolyásolják a közúthálózat sajátságai és az útminőség, így a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, az elérhetőségek javítása, az úthálózat minőségének javítása kiemelt jelentőségű. A fontosabb gazdasági gócpontok elérhetőségének javítása, az ipari területekhez vezető alap-infrastruktúra fejlesztések megvalósítása, az egy, kettő, illetve három számjegyű utak rövidtávú fejlesztése, a települések kapcsolatrendszerének kiépítése a vállalkozások megtelepedésének szempontjából is prioritásként kezelendő feladat. A nagyobb forgalmú főutak esetében szükséges a települések belterületeinek elkerülése, hogy a tranzitforgalom ne terhelje a település belső forgalmát, ezáltal lényegesen csökkentheti a zaj, rezgés és légszennyezettség, valamint a zsúfoltság kialakulásának lehetőségét. Stratégiai fontosságú Miskolc gyorsforgalmi összekötése Szlovákiával, mely a térség gazdasági versenyképessége szempontjából elengedhetetlen. Számszerűsíthető mutatók Újonnan épített utak teljes hossza (km) Felújított vagy korszerűsített utak hossza (km) Fejlesztéssel érintett települések száma (db) A közúti közlekedési balesetek számának változása az érintett szakaszokon (db/év) Megyei jogú városokat 30 percen belül elérő munkaképes korú lakosság számának növekedése a bázis évhez viszonyítva (ezer fő) Tevékenységek leírása A TEN-T (Transzeurópai Közlekedési Hálózat) megyénket érintő közúti szakaszainak fejlesztése, korszerűsítése, bővítése, különösen a határok elérhetőségét tekintve Megye gyorsforgalmi útjainak fejlesztése (M30 gyorsforgalmi út további fejlesztése: Encs Tornyosnémeti Szlovákia irányba) Regionális közúti elérhetőség és a közlekedésbiztonság javítása a meglévő főutak korszerűsítésével, bővítésével (Az OTrT szerint tervezett új kapcsolatok főként a megye keleti részét érintik és a megyehatáron átnyúló kapcsolatok erősítését szolgálják) o Tiszanagyfalu (38. sz. főút) Mád Encs térsége (3. sz. főút) o Sárospatak (37. sz. főút) Cigánd Kisvárda Vásárosnamény Tivadar Fehérgyarmat (491. sz. főút) o Cigánd Pácin o Tibolddaróc Sály Kisgyőr Miskolc-Tapolca Bükkalja o Tiszakarád - Tiszacsermely Nagyvárosok belterületeinek elkerülő szakaszainak megépítése o 25. sz. főút: Ózd, Sajópüspöki, Bánréve o 26. sz. főút: Sajószentpéter, Berente, Kazincbarcika, Vadna, Dubicsány, Putnok o 27. sz. főút: Edelény o 37. sz. főút: Szerencs, Sátoraljaújhely o 38. sz. főút: Bodrogkisfalud, Bodrogkeresztúr 34 37

38 o Tokaj térségében egy új Tisza-híd megépítése a Tokaji belterületi forgalom enyhítésére Nagyobb forgalmú termelőüzemekhez vezető utak által érintett települések belterületének közlekedés terhelés csökkentése elkerülő utak építésével (pl.: Hernádnémeti Borsodi Sörgyár) A Nemzeti Közlekedési Stratégia, az IKOP és a NIF Zrt.-vel folytatott egyeztetések alapján a következő nagyprojektek megvalósítása valószínűsíthető 2020-ig. M számú főút Miskolc északi elkerülő II. ütem (5,8 km) 26. számú főút Sajószentpétert és Kazincbarcikát elkerülő szakasza (3,6 km és 6,8 km) 37. számú főút 2x2 sávossá tétele Szerencsig (Gesztely-Szerencs 17 km) M30 gyorsforgalmi út további fejlesztése: Tornyosnémeti Encs Miskolc (58 km) Középtávú időszakra tervezett közúti fejlesztések Forrás: NKS 35 38

39 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei fejlesztések Forrás: NKS Lehetséges kedvezményezettek köre NIF Zrt. Magyar Közút NZrt. Helyi önkormányzatok EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés IKOP 1. prioritási tengely: Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása o Szomszédos térségek (pl.: Szlovákia) felé vezető tranzitvonalak és a TEN-T tengelyeken fekvő külső városi gyűrű közúti kapcsolatainak fejlesztése IKOP 3. prioritási tengely: Regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság fejlesztése o Közúti közlekedés biztonságának javítása a megyében o A TEN-T-n kívüli térszerkezeti szempontból jelentős városok közúti kapcsolatainak fejlesztése 36 39