Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program

Átírás

1 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Stratégiai részprogram Végleges változat szeptember

2 Tartalomjegyzék I. A tervezés folyamatának, tárgykörének leírása... 4 II. Célrendszer összefoglalása a koncepció alapján... 5 Prioritások/alprogramok leírása... 7 III. Prioritás: Kutatás-fejlesztés és innováció... 7 III.1. Innováció-orientált vállalati fejlesztés... 8 III.2. Tudástranszfer... 9 III.3. Tudásbázis fejlesztése IV. Prioritás: Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatás ösztönzése alprogram IV.1. Mikro- és KKV-k termék- és technológia fejlesztése, munkahelyteremtése IV.2. Nagyvállalatok foglalkozásbővítő beruházásai IV.3. Hálózati együttműködések egyes ágazatokban IV.4. Üzleti infrastruktúra fejlesztése (ipari park, iparterület, logisztikai központ, inkubátorház, üzleti szolgáltatóház) IV.5. Befektetés-ösztönzés IV.6. Induló vállalkozások támogatása IV.7. Vállalkozások képzése, információs támogatás V. Prioritás: A társadalom alkalmazkodó-képességének javítása V.1. Hátrányos helyzetűek komplex társadalom-fejlesztési programja V.2. Nők munkába állásának ösztönzése V.3. Idősek, fogyatékkal élők ellátása V.4. Közoktatás, szakképzési programok és infrastruktúra-fejlesztések V.5. Egészségügyi létesítmények szakmai fejlesztése V.6. Egészségfejlesztési és prevenciós programok V.7. Kulturális programok VI. Prioritás: Közlekedés, a munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása VI.1. Főutak korszerűsítése, bővítése (1-3 számjegyű utak) VI.2. Mellékutak felújítása, korszerűsítése, bővítése (4-5 számjegyű utak) VI.3. Vasúti fejlesztések VI.4. Önkormányzati utak felújítása, korszerűsítése és építése VI.5. Kerékpárutak építése külterületen, települések között VI.6. Közösségi közlekedést javító beruházások, települési gyalogos, kerékpáros és multimodális kapcsolatok fejlesztése, egyéb közlekedésbiztonsági fejlesztések

3 VI.7. Egyéb, a térség fejlődését szolgáló közlekedési szempontú fejlesztések VII. Prioritás: Energetika Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése VII.1. Épületek energiatakarékos felújítása és megújuló energia alkalmazása VII.2. Távfűtőművek korszerűsítése és fejlesztése VII.3. Megújuló energiatermelő kiserőművek és rendszerek fejlesztése VIII. Prioritás: Mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek VIII.1. Mezőgazdasági termelés versenyképességének javítása VIII.2. Mezőgazdasági termékek feldolgozása, helyi termékek előállítása IX. Prioritás Turizmus IX.1. Turisztikai vonzerő és szolgáltatás fejlesztése IX.2. Turisztikai szolgáltatások szervezése IX.3. Turisztikai együttműködések szervezése X. Prioritás: Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása X.1. Ár- és belvízvédelmi beavatkozások X.2. Hulladékgazdálkodás X.3. Szennyvízkezelés X.4. Ivóvízrendszerek korszerűsítése X.5. Természeti, táji és kulturális örökség értékek megóvása X.6. Tájrehabilitáció X.7. A levegő- és zajszennyezettség csökkentése XI. Bányászati projektek XI.1. Szénbányászat XII. A célok és a prioritások közötti kapcsolatok bemutatása XIII. Ágazati programokban megvalósítani javasolt elemek XIV. A tervezéskísérő eljárások dokumentációja XV. A végrehajtás rendszerének bemutatása XVI. A végrehajtás és a finanszírozás intézményi és eljárásrendi rendszerének átfogó bemutatása XVII. Monitoring és értékelési terv

4 I. A tervezés folyamatának, tárgykörének leírása Borsod-Abaúj-Zemplén megye fejlesztési koncepciója után elkészült a megyei fejlesztési program. A megyei fejlesztési program két részből, a stratégiai programból és operatív programból áll, a programok tartalmi követelményeit, tematikáját a 218/2009-es (X. 6.) kormányrendelet határozza meg. A stratégiai program célja, hogy középtávon kijelölje azokat a fejlesztési célokat és tevékenységeket, melyek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megvalósulhatnak. Ennek érdekében a stratégiai program igazodik a finanszírozási feltételekhez, melyek keretét a jövőben is várhatóan az EU által társfinanszírozott operatív programok adják. A stratégiai program az alábbi dokumentumok alapján készült el: Borsod-Abaúj-Zemplén megye elfogadott fejlesztési koncepciója, amely a program tartalmi kereteit határozza meg. A ra készülő operatív programok partnerségi egyeztetési változatai, melyek meghatározzák a jövőben rendelkezésre álló finanszírozási források kereteit, illetve a jövőben támogatható tevékenységeket. Fontos kiemelni, hogy ezen dokumentumok korántsem véglegesek, még egyeztetés alatt állnak az EU Bizottsággal, továbbá belső szakértői és partnerségi egyeztetések is zajlanak, ezért a programok tartalma, forráskerete változhat a közeljövőben. Egyéb szakmai, főként országos szintű stratégiák, pl. Nemzeti Közlekedési Stratégia, Nemzeti Energetikai Stratégia, Nemzeti Vidékfejlesztési Stratéga, Nemzeti Turisztikai Stratégia, Regionális Innovációs Szakosodási Stratégia, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia. A stratégiai program társadalmi egyeztetése kapcsán egyeztetéseket folytattunk a program részletes tartalmáról: a megyében működő szakigazgatási szervezetekkel, illetve felettes szerveikkel, az érintett minisztériumokkal Miskolc Megyei Jogú Várossal konzultációs fórumok keretében a statisztikai kistérségek településeivel, kiemelten a városokkal szakmai szervezetekkel, gazdasági társaságokkal, civil és egyéb érdekképviseleti szervezetekkel Az egyeztetések alapját képezték azok a projektjavaslatok, melyeket a különböző szereplők az internetes felületen keresztül november-december, illetve május-június folyamán benyújtottak a programtervezés támogatása érdekében. A dokumentum egyeztetési változatát a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 2014 januárjában vitatta meg és ezt követően társadalmi egyeztetésre bocsátotta a vonatkozó kormányrendelet előírásai alapján. A társadalmi egyeztetést egy személyes konzultációs fórumsorozat kísérte, mely lehetőséget adott prioritás-tengelyenként szervezve - ágazati, illetve kistérségi alapon a fejlesztési stratégia megvitatására. A személyes fórumokat kiegészítette a vonatkozó szerveztek írásos véleménye, illetve javaslata is. Fontos kiemelni, hogy a megyei stratégiai és operatív program megvalósítási kereteit meghatározza a finanszírozási forrásokhoz kapcsolódó intézményrendszer. Jelenleg még nem ismert ezen intézményrendszer és ezen belül a megyei önkormányzatok konkrét feladatai. A 4

5 végrehajtási rendszer a területfejlesztési törvény decemberi módosítása alapján készül el, ami már előrevetítheti egyes tématerületeken a megyei önkormányzatok és szervezeteik jövőbeni feladatait. II. Célrendszer összefoglalása a koncepció alapján A megyei fejlesztésének stratégiai céljait az átfogó célokhoz illeszkedve határoztuk meg. Az egyes stratégiai célok több átfogó cél elérését is támogathatják. A stratégiai célokon belül részcélokat, illetve tervezett beavatkozásokat is megfogalmaz a dokumentum. Borsod-Abaúj-Zemplén megye koncepció célrendszer Átfogó célok Foglalkoztatás bővítése A gazdaság teljesítőképességének javítása Társadalom alkalmazkodó képességének javítása Térségi együttműködések ösztönzése Stratégiai célok 1. Gazdasági versenyképesség javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek ösztönzése 2. A helyi társadalom munkaerőpiaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása 3. A munkaerőpiaci központok elérhetőségének javítása 4. Az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása Természeti és kulturális erőforrások hatékonyabb, fenntartható hasznosítása 5. Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése Területi célok az alábbi térségekre kerültek megfogalmazásra: - Borsodi tengely: Miskolc (Tiszaújváros és Kazincbarcika) térsége és Ózd térsége - Mezőkövesd-Tiszaújváros térsége - Tokaj-Hegyalja-Zemplén térsége és kapcsolódóan a Taktaköz és a Bodrogköz sajátos kezelése - Abaúj-Cserehát - Miskolc, mint high-tech kutatás-fejlesztési-innovációs zóna - Szlovák-magyar határon átnyúló együttműködések Horizontális célok: - Fenntartható környezet- és tájhasználat 6. Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása - Barnamezős területek hasznosítása, illetve a használaton kívüli épületek, területek újrahasznosítása - Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonása (nemek közti esélyegyenlőség, hátrányos helyzetűek és megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása) a fejlesztésekbe 5

6 - Korszerű információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazása - Az adott térségben vagy ágazatban tevékenykedő társadalmi partnerek bevonása a tervezésbe Tekintettel a táji terhelhetőségre, fontos, hogy a tervezett fejlesztések a megye területrendezési tervéhez illeszkedjenek. Amennyiben döntően állami támogatás révén - olyan jelentős léptékű beruházást terveznek a jövőben megvalósítani, amely nincs összhangban a megye területrendezési tervével, úgy szükséges a rendezési terv módosítása a megfelelő hatósági eljárások lefolytatásával együtt. 6

7 Prioritások/alprogramok leírása III. Prioritás: Kutatás-fejlesztés és innováció A kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatoknak hozzá kell járulniuk a régió versenyképességének javításához, amely alapul szolgál a gazdasági növekedéshez, a tudásalapú és innováció-orientált gazdaság kialakulási feltételeinek megteremtéséhez. A megye adottságait tekintve a hozzáadott érték előállítása és a foglalkoztatás növelése kapcsán meghatározóak a tradicionális iparágak: a vegyipar, gépgyártás, energiaipar, valamint az info-kommunikációhoz köthető szolgáltató tevékenységek. A versenyképesség javítása egy tudásáramlási folyamaton keresztül érhető el, amely tudásáramlási folyamatnak a környezeti kihívásokkal összhangban a vállalkozások K+F+I potenciáljának és képességének növekedését, a hálózatosodás feltételeinek technológia-, és tudásintenzív fejlesztésének elősegítését kell szolgálnia. Ez a folyamat nem mehet megfelelő színvonalon és hatékonysággal végbe, ha nem támogatja egy megfelelően kialakított innovációs infrastruktúra, valamint szolgáltatási-, és finanszírozási rendszer, amely biztosítja a gazdaság szereplőinek a helyi kutatás-fejlesztési központokkal való együttműködést. Ugyanakkor a megfelelő környezeti befogadás, elfogadás nélkül nem építhető hatékony innovációs rendszer, ezért a környezeti feltételrendszernek, más szóval az innovációs ökoszisztémának a fejlesztése is szükséges, melybe beletartozik az európai munkamegosztásba való bekapcsolódás arányának növelése is. A prioritás célja, hogy ösztönözze a gazdaságban hasznosuló alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységeket, amelyek a vállalkozások, a felsőoktatási intézmények, a kutató intézetek és a hídképző intézmények közötti együttműködéseken alapulnak. Ehhez teremtődjenek meg a modern és korszerű technológiák telepítésének műszaki és környezeti feltételei, a hálózatosodás lehetőségei, továbbá az innovációs folyamatok eredményeként létrejövő termékek, technológiák, módszerek és eljárások piacra vitelének feltételrendszerei. Mindezek vegyék figyelembe a megye belső adottságait és erősségeit, amelyek továbbfejlesztésével érhetők el a kívánt célok. Ezekbe a feltételrendszerekbe tartozik a szükséges infrastruktúrák, a szolgáltatási-, és kiemelten a finanszírozási háttérrendszerek biztosítása. Ezek elősegíthetik azt, hogy a régió vállalkozásai az innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenységük során hozzáférhessenek a megfelelő eszközökhöz, szakmai ismeretekhez, tudáshoz, anyagi- és szellemi, valamint pénzügyi erőforrásokhoz, annak érdekében, hogy növekedjék a megyében tevékenykedő és megtelepülő vállalkozások innovációs teljesítménye, fókuszálva azokra az ágazati és térbeli területekre, amelyek leghatékonyabban szolgálják a hozzáadott érték növekedését. Alakuljon ki egy társadalmi háló annak érdekében, hogy nőjön a kutatás-fejlesztés és innováció támogatottsága, ismertsége és elismertsége, illetve meg kell teremteni az ehhez szükséges információ-technológiai és marketing eszközrendszert. A társadalmi- vagy szociális innováció keretében a társadalmi tényezőkben rejlő energiák felszabadítása a gazdaság mobilizálása érdekében, valamint az életkörülmények javítása és a foglalkoztatási lehetőségek kiaknázása a versenyszféra és a közszféra által lefedetlen területeken, amely biztosíthatja a helyi társadalom megújulását, fejlődését is. Az innovációs folyamatoknak fókuszálniuk kell azokra a területekre, amelyekben a megye előnyös helyzetben van, valamint illeszthetők a megyében jelen lévő technológiai alkalmazásokhoz, kihasználva az újszerűség adta piaci előnyöket. Kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek támogatásnál maximálisan ki kell használni a Miskolcot és térségét kiemelt fejlesztési központtá kijelölő kormányhatározat adta lehetőségeket. Tervezett beavatkozások A prioritástengely a megyei koncepció alapján a Nemzeti Kutatás- Fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020, valamint a regionális-, és országos Intelligens Szakosodáson Alapuló Innovációs Stratégiák (S3) gondolatmenetét követve került kialakításra. Ennek megfelelően a tervezett 7

8 intézkedések meghatározó gondolati csoportosítása a tudásáramláshoz kapcsolódik, kiemelten kezelve o a megszerzett tudás gazdaságban és társadalomban történő hatékony felhasználását, o a tudás megfelelő szintű és minőségi átadását, azaz a tudástranszfert, valamint o a nemzetközileg versenyképes tudásbázisok kialakítását, azaz a tudásteremtést. A prioritástengelyen belül így három nagyobb témacsoport határozható meg, amelyhez az intézkedések hozzárendelhetők. III.1. Közvetlen célok: Innováció-orientált vállalati fejlesztés - A tudás felhasználásához kapcsolódóan a vállalkozások K+F potenciáljának, innovációs képességének, hálózatosodási feltételeinek, tudás- és technológia-intenzív, valamint foglalkoztatást növelő fejlesztésének elősegítése A vállalati szektor versenyképességének javítása a vállalati önálló kutatás-fejlesztési és innovációs potenciál fejlesztésén és a technológia-intenzív vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzésén keresztül valósítható meg. A vállalati szektor versenyképességének, növekedési potenciáljának javításához jelentősen és közvetlenül hozzájárul a vállalati önálló K+F+I potenciál fejlesztése, illetve a technológia-intenzív vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése is. Ezért kiemelten fontos a vállalati önálló termék, szolgáltatás és technológia fejlesztések elősegítése, a versenyképes-, és high-tech technológiák megvásárlása és adaptálása, az új technológiák, védelem alatt álló új márkanevek, új vagy továbbfejlesztett termékek piacra történő bevezetésének támogatása, az új piacképes ötletekre alapuló start-up vállalkozások fejlesztése. A tudás minél jobb piaci hasznosítása érdekében a régió számára kiemelkedő fontosságú az üzleti célú, nagyobb megtérülési kockázatú K+F projektek megvalósítása, különösen a vállalkozások vezető szerepe mellett a felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek együttműködésével folytatott alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés ösztönzése, majd az eredmények piacra juttatása. Támogatni kell a fejlődési lehetőségekhez illeszkedő, helyi versenyelőnyök kihasználására épülő innovatív klaszterek (pl.: gépjárműipari, IT, energetikai, űripari, nanotechnológiai, stb.) valamint magas K+F+I potenciállal rendelkező integrátorok által összefogott beszállítói hálózatok kialakulásának ösztönzését. A beszállítói hálózatok mellett elő kell segíteni, hogy a K+F+I folyamatokban a tudásközpontok mellett a kis- közepes vállalkozások együtt tudjanak működni a nagyvállalatokkal. A nagyvállalatok egyfajta speciális innovációs mentori szerepet tudnak játszani, kihasználva a tapasztalati és a tőkenagyságból fakadó előnyeiket. (A megye legnagyobb hozzáadott értéket termelő vállalatai a Jabil Circuit Magyarország Kft, a Borsodchem Zrt, a Borsodi Sörgyár Kft, a Robert Bosch Energy and Body Systems Kft, a Robert Bosch Power Tool Kft, a TVK Nyrt.) El kell érni, hogy növekedjen a régióban ezeknek a nagyvállalatoknak a beszállítói köre. A prioritásnak elő kell segítenie, hogy a régió innovációs stratégiájának megfelelő innovációs rendszerkapcsolatok hálózatok - alakuljanak ki, biztosítva az innovációs lánc egyes elemeit magukba foglaló vállalkozások és szervezetek elemeinek hálózati összekapcsolását és működtetését, az ehhez szükséges infrastrukturális feltételek megteremtését, valamint a hiányzó elemek kialakításának tervezését. Tevékenységek leírása, azonosítása - A csúcstechnológiákhoz kapcsolódó, alkalmazott K+F+I tevékenység és piacvezérelt technológiafejlesztés támogatása. (pl. Alumínium hab gyártmányfejlesztés) A megye által preferált, kiemelt növekedési ágazatokhoz és iparágakhoz (pl.: vegyipar, gépgyártás, gépjárműipar, mechatronika, űripar, nanotechnológia, energiaipar, fémfeldolgozás, víz- és hulladékgazdálkodás valamint az IKT ágazat és kreatív ipar stb.) 8

9 kapcsolható technológiai területeken komplex K+F tevékenységhez kapcsolódó K+F+I projekteknek a regionális tudásközpontok által, vagy azok bekapcsolásával történő megvalósítása, a projekt megvalósítási időszaka alatt történő kísérleti működtetése, a projektet megvalósító szervezetek innovációs hálózatokba történő beilleszkedési, csatlakozási feltételeinek a megteremtése, kutatás-fejlesztési eredmények piaci hasznosításának, illetve piacra vitelének támogatása. - Innovációs eredmények létrehozásának és piacosításának elősegítése. (pl. a következő tématerületekhez kapcsolódóan: kísérleti fejlesztéseket támogató tevékenység fejlesztése, biomassza kémiai, fizikai kezelésének kutatása, hazai barnaszén energia- és környezet hatékony hasznosítása, kerámia alapú hab anyagrendszerek fejlesztése, biomassza fluidizációs kazánok fejlesztése, nehézfém-tartalmú hulladékoldatok ártalmatlanítása, stb.). Elsősorban a megye által preferált ágazatokban a vállalkozások K+F tevékenységének eredményeként létrehozott termékek, technológiák, szolgáltatások országhatárokon kívüli piaci lehetőségeinek bővítése. III.2. Közvetlen célok: Tudástranszfer - A tudástranszferhez kapcsolódóan a K+F+I infrastruktúra, szolgáltatások és finanszírozási rendszer fejlesztése Továbbfejlesztendő a vállalkozások támogatását szolgáló K+F+I komplex szolgáltatások rendszere, valamint a vállalkozások fejlődését segítő technológiai inkubáció. A megye gazdasági bázisát jelentő kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztésein túl a KKV szektor megerősítése érdekében szükség van a vállalkozásoknak nyújtott K+F+I szolgáltatások bővítésére, valamint hatékony működésük érdekében az együttműködések ösztönzésére. Mindebben építeni kell a Miskolci Egyetem és a gazdasági szereplők kapcsolatainak elmélyítésére, a közös kutatás-fejlesztési tevékenységek mennyiségének és eredményességének növelésére, bekapcsolva ebbe a folyamatba a megye többi kutató intézetét (pl.: a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Logisztikai és Gyártástechnikai Intézetét), valamint az innováció területén transzfer szerepet játszó meglévő szervezeteit (pl. NORRIA Nonprofit Közhasznú Kft) is, ezen szervezeteknek, mint a megyei gazdaságfejlesztést támogató intézményrendszernek a fejlesztésével. A lehetséges K+F+I szolgáltatások körét tágabban értelmezve ez az intézményi-, és háttérfejlesztés kiterjedhet a kutatási, innovációs, hídképző, klasztermenedzsment, kutatáshasznosítási, szellemi tulajdonjogokhoz és szabadalmi ügyekhez kapcsolódó tevékenységet végző szervezetekre (pl.: kereskedelmi és iparkamara). Ezen túlmenően kiterjedhet továbbá az üzlet-, telephely-, és piacfejlesztési tevékenységek fejlesztésére, technológiai audit valamint technológiai inkubátor és transzferszolgáltatásokra, partnerkeresésre, kutatási adatbázis fenntartására, innovációs tanácsadás nyújtására, új technológiák figyelésére, külső fejlesztési forrásszerzési lehetőségek keresésére, a szükséges támogatások elérhetőségének biztosítására. Támogatni kell az innovációs szolgáltatásokhoz, technológia transzferhez támogatásokat nyújtó térségi jelentőségű kutatás-fejlesztési és innovációs transzferirodák fejlesztését és működtetését. Elő kell segíteni a hídképző intézmények, innovációs transzfer szervezetek megerősítését, a meglévő intézmények ilyen típusú tevékenységre való felkészülését, illetve ilyen típusú tevékenységének érdemi fejlesztését, amelyek akár a szolgáltatások keretei között is biztosítani tudják a fejlett technológiához, tudáshoz való hozzájutást. Tevékenységek leírása, azonosítása 9

10 - Innovációs szolgáltatások és K+F infrastruktúra további korszerűsítése, fejlesztése, igénybevételének (pl. tanácsadás, mentorálás, kis léptékű támogatási programok) ösztönzése, nemzetközi kutató és innovációs központ létrehozása. Innovatív kezdő vállalkozások létesítéséhez és az innováció ösztönzéséhez szükséges telephelyi- és finanszírozási feltételek megteremtése, a rendelkezésre álló infrastruktúrák innovációs célú hasznosítása. Ehhez adott esetben az előkészítési tevékenységek (tervezés, megvalósíthatósági- és hatástanulmányok, engedélyeztetési- és közbeszerzési eljárások, stb.) finanszírozására a Pályázat Előkészítési Alap működési rendszerének megfelelő forrás biztosítása. - Megyei és lokális gazdasági-, hálózati-, és K+F+I magpontok kialakítása, innovációvezérelt fejlesztése, vállalkozások és innovációban érintett intézmények, és kutatóhelyek együttműködésének továbbfejlesztése ( tudásrégió ) hálózati célprogramokon keresztül. A meghatározó gazdasági jelentőséggel bíró, K+F kapacitásokat a térségbe telepítő, vagy ilyen fejlesztéseket a térségbe vonzó, döntő mértékben külföldi nagyvállalatok letelepedésének támogatása, illetve ilyen feltételekkel rendelkező vállalatok megyében maradásának elősegítése (pl. Bosch csoport, Takata, BC, stb.). Az intézkedés további célja az innovációs együttműködések létrehozása és fejlesztése, lehetőleg a meglevő K+F+I szolgáltató infrastruktúra bázisára alapozottan. Olyan koncentrált, üzleti alapon működő kutatási és innovációs szolgáltató központok kialakítása, amelyek a vállalkozások számára egyedi, testreszabott K+F+I szolgáltatások széles skáláját képesek nyújtani. - Megyei tudásközpontok, kiválósági központok, innovációs centrumok szellemi műhelyeinek fejlesztése. A megyében kialakult, döntően a Miskolci Egyetemhez köthető tudásközpontok tevékenységének és feltételrendszereinek fejlesztése, új tudásközpontok kialakulásának elősegítése, a tudásközpontok, illetve K+F centrumok szerepének fejlesztése, a hatékony tudásátadás eszközrendszereinek megteremtése, a tudásközpontok szolgáltatói funkciójának megerősítése. A Miskolci Egyetem tudásbázisára, innovációs eredményeire és K+F tevékenységére alapozva kerüljön létrehozásra egy Technológiai Park, amely mint high-tech zóna lehetőséget biztosít a megyébe betelepülni szándékozó gazdasági társaságok számára kedvező gazdasági környezet létrehozására, a legkorszerűbb K+F+I szolgáltatások igénybevételén keresztül. Megfelelő kutatási és IKT infrastruktúrát, kompetenciaközpontot, technológiai inkubátort és platformot létrehozó, a megyében működő kkv-k kutatási tevékenységének segítését végző és elősegítő inkubációs tevékenység támogatása. A Technológiai Park az alábbi kompetencia központok fejlesztését is integrálhatja: regionális anyag- és földtudományi vizsgálócentrum létrehozása, felület-technikai centrum létrehozása, autóipari vizsgáló központ, hőkezelő centrum. A Technológiai Parknak a Miskolci Egyetem területén történő létrehozása egyrészt megoldja az Egyetem alkalmazott kutatási területeinek piacközeli környezetbe való telepítését, a BAY-LOGI szétaprózott, és bővítést igénylő infrastruktúrájának kérdését. A K+F+I területen érdekelt kutató és transzfer szervezetek koncentrációja mellett nagyobb lehetőség nyílik a kritikus tömeg elérésére is. A szociális innovációhoz kapcsolódóan kiemelhető a lokális erőforrásokat mobilizáló helyi fejlesztés innovációs műhelyeinek és megyei támogató intézményeinek kialakítása és működtetése. III.3. Közvetlen célok: Tudásbázis fejlesztése 10

11 - A tudásteremtéshez kapcsolódóan a környezeti kapcsolatok és feltételrendszerek fejlesztése, globális kapcsolódás, oktatás Az innovációs folyamatok területén is szükség van olyan tudásteremtő innovációs magpontok, tudásközpontok, innovációs centrumok létrejöttére, amelyek tevékenységükkel, képességükkel elősegítik, támogatják a fejlesztési folyamatok elindítását, fenntartását. Közvetlen és tágabb környezetükben betöltik a szellemi műhely szerepet, amely vonzza a speciális ismeretekkel rendelkező gazdasági szereplőket. Lehetőséget adnak ezáltal - az innovációs szinergiahatások kialakulása mellett - újdonság értékű ötletek, gondolatok, eljárások kialakítására. Feltételrendszereikkel emellett megteremtik a keletkező tudás gazdasági hasznosulási lehetőségeit is. A kutatási és technológia-fejlesztési, innovációs tevékenységeknek jó alapot nyújtanak a Miskolci Egyetemhez kapcsolódó kutatás-fejlesztési programok keretében működő, illetve megvalósuló tudás- és kompetenciaközpontok (Mechatronikai, Logisztikai és Informatikai Kiválósági Központ, Alkalmazott Anyagtudományi és Nanotechnológiai Kiválósági Központ, Fenntartható Természeti Erőforrás Gazdálkodás Kiválósági Központ, Innovatív Gépészeti Tervezés és Technológiák Kiválósági Központ, Regionális Gazdasági, Társadalmi és Egészségügyi Felzárkózás Kiválósági Központ). A környezeti feltételrendszerhez kapcsolható az egyik legfontosabb erőforrás, a humán erőforrás megfelelő felkészítésének kérdése is. Ugyanakkor hangsúlyozni kell azt, hogy a megszerzett tudásnak a gyakorlati alkalmazhatóságot kell szolgálnia a megfelelő gazdasági hasznosulás érdekében. Bár jelen program innovációhoz kapcsolódó közvetlen részét nem jelenti, de a szociális innováció tágabb léptékű értelmezéséhez kapcsolódóan kiemelten fontos a kreativitás fejlesztése mind a közoktatásban, mind a felnőttképzésben. Létre kell hozni és elterjeszteni a társadalmi részvételt erősítő innovatív megoldásokat, a civil részvételt és a szektorok közötti együttműködést erősítő kutatások támogatását. Tevékenységek leírása, azonosítása - A felsőoktatási intézmények kutatási potenciáljának javítása, kompetencia-fejlesztés, a kutatói mobilitás fokozása. (pl. A projekt-javaslatok alapján protézisanyagok komplex fejlesztése, járműipari gépalkatrészek élettartamát növelő technológiák fejlesztése, nanorétegek előállítása, amorf-nanokristályos kompozit anyagok előállítása, stb.) A megyén belül a vállalkozások innovációs tevékenységét segítő tudásközvetítő, a tudás transzferálásának intézményi kereteit biztosító szervezetek kialakítása, működési feltételrendszereinek megteremtése. Az oktatási intézmények esetében jobban ki lehet és kell használni az Erasmus, Ceepus ösztöndíjak és a Marie Curie program lehetőségeit. - Innovációhoz kapcsolódó oktatás feltételeinek és belső struktúrájának fejlesztése, a piaci igényeknek megfelelő tudástranszfer elősegítése. (pl. szélessávú internet fejlesztés, innovatív modellek alkalmazása a műszaki tervezésben és a gyártásban) K+F és innovációs tevékenységekhez kötődő elméleti- és gyakorlati oktatás fejlesztése (ehhez kapcsolódó tananyagfejlesztés), az inter-szektorális kutatói-oktatói mobilitás elősegítése, az oktatási intézmények, valamint a vállalkozások között innovációs hídképző szervezetek, módszerek, eljárások kialakítása annak megfelelően, hogy a felsőoktatási képzés kínálati oldala összhangba kerüljön a munkaerő-piaci igények és a társadalmigazdasági elvárások keresleti oldalával. Az oktatások gyakorlati oldalának támogatása céljából erősíteni kell a gyakorló szakemberek oktatásba történő bevonását, a korszerű távoktatási anyagok kifejlesztését és alkalmazását. A gyakorlatorientált felsőfokú képzés hatékonyságának elősegítése érdekében alkalmazhatók speciális ösztöndíj programok, pályadíjak, fejleszthetők a vállalkozásoknál megteremthető gyakorlati oktató bázisok, és irányíthatók a diplomaterv és TDK feladatok, elősegítve azt, hogy az itt elkezdett tudományos és kutató karrierek lehetőség szerint itt is folytatódjanak. 11

12 - A kutatás-fejlesztési s innovációs tevékenységek eredményeit vissza kell csatolni az egyetem képzési rendszerében. Ösztönözni kell, hogy az Egyetemen növekedjen a külföldi tanulók létszáma, illetve megvalósuljanak egy nemzetközileg is jelentős kutatóegyetem működésének a feltételei. - Nemzetközi K+F+I folyamatokba való bekapcsolódás elősegítése. (pl. a projekt javaslatok alapján a területfejlesztés különböző részterületeihez kapcsolódó nemzetközi projektek végrehajtásának támogatása, Kárpátok Eurorégió médiaközpont létrehozása, a régió nemzetközi integrációját elősegítő feltételrendszerek megteremtése és fejlesztése) A megye K+F+I-hez kapcsolódó intézményeinek és vállalkozásainak minél nagyobb arányú bekapcsolása az Európai Unió regionális együttműködéseket támogató keretprogramjába. A kormányzat számára kiemelten fontos a Horizont 2020 keretprogramban való magyar részvétel erősítése. A korábbi nemzetközi pályázati rendszerekben való részvétel szakmai tapasztalataira alapozva elő kell segíteni a megye vállalkozásainak és vállalkozásokat támogató intézményrendszerének a keretprogramba való minél nagyobb számú bekapcsolódását. A magyar-szlovák-román-ukrán határ menti K+F+I együttműködések szervezése és közös projektek támogatása, melyek vállalati- és egyetemi együttműködéseken alapulnak. A kutatók számának célként kitűzött növelése csak úgy érhető el, ha támogatjuk a kutatóhelyek (egyetem és kutató intézetek) munkahelyteremtő szerepét. Ennek egyik lehetséges formája letelepedési támogatás, képzési támogatás nyújtása fiatal kutatóknak, illetve foglalkoztatási támogatás nyújtása a kutató helyeknek. Ezzel növelni lehet a régió értelmiség-megtartó szerepét, ami a jövőbeni gazdasági fejlődés és a kitűzött innovációs célok elérésének elengedhetetlen feltétele. Lehetséges kedvezményezettek köre K+F+I területen a projektekkel érintett vállalatok, egyéb szervezetek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Miskolci Egyetem és kapcsolódó innováció-transzferrel foglalkozó gazdasági társasága Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Logisztikai és Gyártástechnikai Intézete nonprofit gazdasági társaságok/ állami tulajdonú kutatóintézetek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség NORRIA Nonprofit Közhasznú Kft. EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés A tervezett intézkedések finanszírozási hátterét megteremtő operatív programok táblázatos összefoglalása: Tervezett intézkedés Az intézkedés finanszírozási hátterét biztosító operatív programok Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Emberi Erőforrás Operatív Program (EFOP) 12