Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program

Átírás

1 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Stratégiai részprogram Egyeztetési változat január

2 Tartalomjegyzék I. A tervezés folyamatának, tárgykörének leírása... 4 II. Célrendszer összefoglalása a koncepció alapján... 5 Prioritások/alprogramok leírása... 6 III. Prioritás: Kutatás-fejlesztés és innováció... 6 III.1. Innováció orientált vállalati fejlesztés... 7 III.2. Tudástranszfer... 8 III.3. Tudásbázis fejlesztése... 9 IV. Prioritás: Vállalkozások versenyképesség javítása és foglalkoztatás ösztönzése alprogram 12 IV.1. Mikro- és KKV-k termék és technológia fejlesztése, munkahelyteremtése IV.2. Nagyvállalatok foglalkozásbővítő beruházásai IV.3. Hálózati együttműködések egyes ágazatokban IV.4. Üzleti infrastruktúra fejlesztése (ipari park, iparterület, logisztikai központ, inkubátorház, üzleti szolgáltatóház) IV.5. Befektetés-ösztönzés IV.6. Induló vállalkozások támogatása IV.7. Vállalkozások képzése, információs támogatás V. Prioritás: A társadalom alkalmazkodó-képességének javítása V.1. Bölcsődei fejlesztések és szakmai programok V.2. Óvodai fejlesztések és szakmai programok V.3. Közoktatás szakmai célú infrastrukturális fejlesztése és szakmai programok V.4. Szakképzési programok és infrastruktúra-fejlesztések V.5. Egészségügyi létesítmények szakmai fejlesztése V.6. Egészségfejlesztési és prevenciós programok V.7. Szociális létesítmények szakmai fejlesztése V.8. Szociális gazdaság, közmunka, egyéb foglalkoztatási programok V.9. Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok által lakott lakókörnyezeti területek komplex rehabilitációja, illetve foglalkoztatásuk ösztönzése VI. Közlekedés, a munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása VI.1. Főutak korszerűsítése, bővítése (1-3 számjegyű utak) VI.2. Mellékutak felújítása, korszerűsítése, bővítése (4-5 számjegyű utak) VI.3. Önkormányzati utak felújítása, korszerűsítése és építése VI.4. Kerékpárutak építése külterületen, települések között VI.5. Közösségi közlekedést javító beruházások, települési gyalogos, kerékpáros, multimodális kapcsolatok és egyéb közlekedésbiztonsági fejlesztése

3 VI.6. Vasúti fejlesztések VI.7. Egyéb, a térség fejlődését szolgáló közlekedési szempontú fejlesztések VII. Prioritás: Energetika - Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése VII.1. Épületek energiatakarékos felújítása és megújuló energia alkalmazása VII.2. Távfűtőművek korszerűsítése és fejlesztése VII.3. Megújuló energiatermelő kiserőművek és rendszerek fejlesztése VII.4. Bányászati projektek VIII. Prioritás: Mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek VIII.1. Mezőgazdasági termelés versenyképességének javítása VIII.2. Mezőgazdasági termékek feldolgozása, helyi termékek előállítása IX. Turizmus IX.1. Turisztikai vonzerő fejlesztése IX.2. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése IX.3. Turisztikai együttműködések szervezése X. Prioritás: Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása X.1. Ár- és belvízvédelmi beavatkozások X.2. Hulladékgazdálkodás X.3. Szennyvízkezelés X.4. Ivóvízrendszerek korszerűsítése X.5. Természeti, táji és kulturális örökség értékek megóvása X.6. Tájrehabilitáció X.7. A levegő- és zajszennyezettség csökkentése 69 XI. A célok és a prioritások közötti kapcsolatok bemutatása XII. Ágazati programokban megvalósítani javasolt elemek XIII. A tervezéskísérő eljárások dokumentációja XIV. A végrehajtás rendszerének bemutatása XIV.1. Végrehajtásban résztvevő szervezetek és együttműködésük XIV.2. Partnerség a végrehajtásban XV. A végrehajtás és a finanszírozás intézményi és eljárásrendi rendszerének átfogó bemutatása; XVI. Monitoring és értékelési terv

4 I. A tervezési folyamatának, tárgykörének leírása Borsod-Abaúj-Zemplén megye fejlesztési koncepciója után elkészült a megyei fejlesztési program. A megyei fejlesztési program két részből, a stratégiai programból és operatív programból áll, a programok tartalmi követelményeit, így tematikáját meghatározza a 218/2009-es (X. 6.) kormányrendelet. A stratégiai program célja, hogy középtávon kijelölje azokat a fejlesztési célokat és tevékenységeket, melyek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megvalósulhatnak. Ennek érdekében a stratégiai program igazodik a finanszírozási feltételekhez, melyek keretét a jövőben is várhatóan az EU által társfinanszírozott operatív programok adják. Ezért a stratégiai program jelenlegi tervezete az alábbi dokumentumok alapján készült el: Borsod-Abaúj-Zemplén megye elfogadott fejlesztési koncepciója, amely a program tartalmi kereteit határozza meg ra készülő operatív programok partnerségi egyeztetési változata, mely meghatározza a jövőben rendelkezésre álló finanszírozási források kereteit, illetve a jövőben támogatható tevékenységeket. Fontos kiemelni, hogy ezen dokumentumok korántsem véglegesek, még egyeztetés alatt vannak az EU Bizottsággal, továbbá belső szakértői és partnerségi egyeztetések zajlanak, ezért a programok tartalma, forráskerete változhat a közeljövőben. Egyéb szakmai, főként országos szintű stratégiák, pl. Nemzeti Közlekedési Stratégia, Nemzeti Energetikai Stratégia, Nemzeti Vidékfejlesztési Stratéga, Nemzeti Turisztikai Stratégia, Regionális Innovációs Szakosodási Stratégia. Jelen dokumentum egy egyeztetési változatnak tekinthető, annak tartalma a partnerségi egyeztetések eredményeként fog véglegesedni. Az egyeztetések célja, hogy meghatározásra kerüljenek azok a célok és kapcsolódóan a beavatkozások, melyek a megyében között döntően központi, vagy megyei forrásból megvalósulhatnak. A stratégiai program társadalmi egyeztetése kapcsán egyeztetéseket szükséges folytatni a program részletes tartalmáról: a megyében működő szakigazgatási szervezetekkel, illetve felettes szerveikkel az érintett minisztériumokkal Miskolc Megyei Jogú Várossal konzultációs fórumok keretében a statisztikai kistérségek településeivel, kiemelten a városokkal civil és egyéb érdekképviseleti szervezetekkel Az egyeztetések alapját képezik azok a projektjavaslatok, melyeket a különböző szereplők az internetes felületen keresztül november-december folyamán benyújtottak a programtervezés támogatása érdekében. Az egyeztetések ideje alatt nyomon követjük az EU finanszírozású operatív programok változásait. Amennyiben a megyei önkormányzat számára döntési célból rendelkezésre álló dedikált forráskeretet érintő operatív program(ok) tartalma közel véglegesnek tekinthető, abban az esetben elkészítjük a megyei operatív programot ezen forrásokhoz kapcsolódóan. Fontos kiemelni, hogy a megyei stratégia és operatív program megvalósítási kereteit meghatározza a finanszírozási forrásokhoz kapcsolódó intézményrendszer. Jelenleg még nem ismert ezen intézményrendszer és ezen belül a megyei önkormányzatok konkrét feladatai. A végrehajtási 4

5 rendszer a területfejlesztési törvény decemberi módosítása alapján készül el, ami már előrevetítheti egyes tématerületeken a megyei önkormányzatok és szervezeteik jövőbeni feladatait. II. Célrendszer összefoglalása a koncepció alapján A megyei fejlesztésének stratégiai céljait az átfogó célokhoz illeszkedve határoztuk meg. Az egyes stratégiai célok több átfogó cél elérését is támogathatják. A stratégiai célokon belül részcélokat, illetve tervezett beavatkozásokat is megfogalmaz a dokumentum. Borsod-Abaúj-Zemplén megye koncepció célrendszer Átfogó célok Foglalkoztatás bővítése A gazdaság teljesítőképességének javítása Társadalom alkalmazkodó képességének javítása Térségi együttműködések ösztönzése Stratégiai célok 1. Gazdasági versenyképesség javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek ösztönzése 2. A helyi társadalom munkaerőpiaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása 3. A munkaerőpiaci központok elérhetőségének javítása 4. Az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása Természeti és kulturális erőforrások hatékonyabb, fenntartható hasznosítása 5. Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése Területi célok az alábbi térségekre kerültek megfogalmazásra: - Borsodi tengely Miskolc (Tiszaújváros és Kazincbarcika) térsége és Ózd térsége - Mezőkövesd-Tiszaújváros térsége - Tokaj-hegyalja-Zemplén térsége és kapcsolódóan Taktaköz és Bodrogköz sajátos kezelése - Abaúj-Cserehát - Miskolc, mint high-tech kutatás-fejlesztési-innovációs zóna - Szlovák-magyar határon átnyúló együttműködések Horizontális célok: - Fenntartható környezet- és tájhasználat; 6. Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása - Barnamezős területek hasznosítása, illetve a használaton kívüli épületek, területek újrahasznosítása - Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonása (nemek közti esélyegyenlőség, hátrányos helyzetűek és megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása) a fejlesztésekbe - Korszerű információs és kommunikációs technológiák (ICT) alkalmazása. - Az adott térségben vagy ágazatban tevékenykedő társadalmi partnerek bevonása a tervezésbe 5

6 Prioritások/alprogramok leírása III. Prioritás: Kutatás-fejlesztés és innováció A kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatoknak hozzá kell járulniuk a régió versenyképességének javításához, amely alapul szolgál a gazdasági növekedéshez, a tudásalapú és innováció orientált gazdaság kialakulási feltételeinek megteremtéséhez. A megye adottságait tekintve a hozzáadott érték előállítása és a foglalkoztatás növelése kapcsán meghatározóak a tradicionális iparágak: a vegyipar, gépgyártás, energiaipar, valamint az infokommunikációhoz köthető szolgáltató tevékenységek. A versenyképesség javítása egy tudásáramlási folyamaton keresztül érhető el, amely tudásáramlási folyamatnak a környezeti kihívásokkal összhangban a vállalkozások K+F+I potenciáljának, és képességének növekedését, a hálózatosodás feltételeinek technológia-, és tudásintenzív fejlesztésének elősegítését kell szolgálnia. Ez a folyamat nem mehet megfelelő színvonalon és hatékonysággal végbe, ha nem támogatja egy megfelelően kialakított innovációs infrastruktúra, szolgáltatási-, és finanszírozási rendszer, amely biztosítja a gazdaság szereplőinek a helyi kutatás-fejlesztési központokkal való együttműködést. Ugyanakkor a megfelelő környezeti befogadás, elfogadás nélkül nem építhető hatékony innovációs rendszer. Ezért a környezeti feltételrendszernek, más szóval az innovációs ökoszisztémának a fejlesztése is szükséges, melybe beletartozik az európai munkamegosztásba való bekapcsolódás arányának növelése is. A prioritás célja, hogy ösztönözze a gazdaságban hasznosuló alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységeket, amelyek a vállalkozások, a felsőoktatási intézmények, a kutató intézetek, és a hídképző intézmények közötti együttműködéseken alapulnak. Ehhez teremtődjenek meg a modern és korszerű technológiák telepítésének műszaki és környezeti feltételei, a hálózatosodás lehetőségei, továbbá az innovációs folyamatok eredményeként létrejövő termékek, technológiák, módszerek, és eljárások piacra vitelének feltételrendszerei. Mindezek vegyék figyelembe a megye belső adottságait és erősségeit, amelyek továbbfejlesztésével érhetők el a kívánt célok. Ezekbe a feltételrendszerekbe tartoznak a szükséges infrastruktúrák, a szolgáltatási-, és kiemelten a finanszírozási háttérrendszerek biztosítása. Ezek elősegíthetik azt, hogy a régió vállalkozásai az innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenységük során hozzáférhessenek a megfelelő eszközökhöz, szakmai ismeretekhez, tudáshoz, anyagi- és szellemi, valamint pénzügyi erőforrásokhoz, annak érdekében, hogy növekedjék a megyében tevékenykedő és megtelepülő vállalkozások innovációs teljesítménye, fókuszálva azokra az ágazati és térbeli területekre, amelyek leghatékonyabban szolgálják a hozzáadott érték növekedését. Alakuljon ki egy társadalmi háló annak érdekében, hogy nőjön a kutatás-fejlesztés és innováció támogatottsága, ismertsége és elismertsége, illetve meg kell teremteni az ehhez szükséges információ-technológiai és marketing eszközrendszert. A társadalmi- vagy szociális innováció keretében a társadalmi tényezőkben rejlő energiák felszabadítása a gazdaság mobilizálása érdekében, valamint az életkörülmények javítása és a foglalkoztatási lehetőségek kiaknázása a versenyszféra és a közszféra által lefedetlen területeken, amely biztosíthatja a helyi társadalom megújulását, fejlődését is. Az innovációs folyamatoknak fókuszálniuk kell azokra a területekre, amelyekben a megye előnyös helyzetben van, valamint illeszthetők a megyében jelen lévő technológiai alkalmazásokhoz, kihasználva az újszerűség adta piaci előnyöket. Kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek támogatásnál ki kell használni a Miskolcot és térségét kiemelt fejlesztési központtá kijelölő kormányhatározat adta lehetőségeket. Számszerűsíthető mutatók: - Kutatás-fejlesztési ráfordítások éves összege BAZ megyében MFt (bázis áron) - Kutatás-fejlesztési ráfordítások aránya BAZ megyében országos viszonylatban MFt 6

7 - Kutatás-fejlesztési ráfordítások aránya a GDP százalékában (az országos érték 1,22%) - K+F-tényleges létszám, fő - K+F+I támogatásban részesülő szervezetek száma - K+F+I szolgáltatásokkal támogatott szervezetek száma - a projektek kapcsán kifejlesztett új termékek, szolgáltatások, technológiák száma - kezdő start-up vállalkozások száma - a projektekbe bevont foglalkoztatottak száma - a projektekben részt vevő kutatók száma - szellemi termék védelemben (szabadalom, mintaoltalom) részesített termékek, technológiák száma - létrejött K+F+I együttműködések száma vállalkozások és kutatóintézetek, egyetem között - létesített high-tech zóna és technológiai park Tervezett beavatkozások A prioritástengely a megyei koncepció alapján a Nemzeti Kutatás- Fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020, valamint a regionális-, és országos Intelligens Szakosodáson Alapuló Innovációs Stratégiák (S3) gondolatmenetét követve került kialakításra. Ennek megfelelően a tervezett intézkedések meghatározó gondolati csoportosítása a tudásáramláshoz kapcsolódik. Kiemelten kezeli o a megszerzett tudás gazdaságban és társadalomban történő hatékony felhasználását, o a tudás megfelelő szintű és minőségi átadását, azaz a tudástranszfert, valamint o a nemzetközileg versenyképes tudásbázisok kialakítását, azaz a tudásteremtést. A prioritástengelyen belül így három nagyobb témacsoport határozható meg, amelyhez az intézkedések hozzárendelhetők. Innováció orientált vállalati fejlesztés A tudás felhasználásához kapcsolódóan a vállalkozások K+F potenciáljának, innovációs képességének, hálózatosodási feltételeinek, tudás- és technológia-intenzív, valamint foglalkoztatást növelő fejlesztésének elősegítése A vállalati szektor versenyképességének javítása a vállalati önálló kutatás-fejlesztési és innovációs potenciál fejlesztésén és a technológia-intenzív vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzésén keresztül valósítható meg. A vállalati szektor versenyképességének, növekedési potenciáljának javításához jelentősen és közvetlenül hozzájárul a vállalati önálló K+F+I potenciál fejlesztése, illetve a technológia-intenzív vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése is. Ezért kiemelten fontos a vállalati önálló termék, szolgáltatás és technológia fejlesztések elősegítése, a versenyképes-, és high-tech technológiák megvásárlása és adaptálása, az új technológiák, védelem alatt álló új márkanevek, új vagy továbbfejlesztett termékek piacra történő bevezetésének támogatása, az új piacképes ötletekre alapuló start-up vállalkozások fejlesztése. A tudás minél jobb piaci hasznosítása érdekében a régió számára kiemelkedő fontosságú az üzleti célú, nagyobb megtérülési kockázatú K+F projektek megvalósítása, különösen a vállalkozások vezető szerepe mellett, a felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek együttműködésével folytatott alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés ösztönzése, majd az eredmények piacra juttatása. Támogatni kell a fejlődési lehetőségekhez illeszkedő, helyi versenyelőnyök kihasználására épülő innovatív klaszterek (pl.: gépjárműipari, IT, energetikai, űripari, nanotechnológiai, stb.) valamint magas K+F+I potenciállal rendelkező integrátorok által összefogott beszállítói hálózatok kialakulásának ösztönzését. (A megye legnagyobb hozzáadott értéket termelő vállalatai a Jabil Circuit Magyarország Kft, a Robert Bosch Elektronika Gyártó Kft, a Borsodchem Zrt, a Borsodi Sörgyár Kft, a Robert Bosch Energy and Body Systems Kft, a TVK Nyrt.) A prioritásnak elő kell segítenie, hogy a régió innovációs stratégiájának megfelelő 7

8 innovációs rendszerkapcsolatok hálózatok - alakuljanak ki, biztosítva az innovációs lánc egyes elemeit magukba foglaló vállalkozások és szervezetek elemeinek hálózati összekapcsolását és működtetését, az ehhez szükséges infrastrukturális feltételek megteremtését, valamint a hiányzó elemek kialakításának tervezését. Tevékenységek leírása, azonosítása - A csúcstechnológiákhoz kapcsolódó, alkalmazott K+F+I tevékenység és piacvezérelt technológiafejlesztés támogatása. A megye által preferált, kiemelt növekedési ágazatokhoz és iparágakhoz ((pl.: vegyipar, gépgyártás, gépjárműipari, mechatronikai, űripari, nanotechnológiai, energiaipar, fémfeldolgozás, víz- és hulladékgazdálkodás valamint az IKT ágazat és kreatív ipar stb.) kapcsolható technológiai területeken komplex K+F tevékenységhez kapcsolódó K+F+I projekteknek a regionális tudásközpontok által, vagy bekapcsolásával történő megvalósítása, a projekt megvalósítási időszaka alatt történő kísérleti működtetése, a projektet megvalósító szervezetek innovációs hálózatokba történő beilleszkedési, csatlakozási feltételek megteremtése. - Innovációs eredmények létrehozásának és piacosításának elősegítése. Elsősorban a megye által preferált ágazatokban a vállalkozások K+F tevékenységének eredményeként létrehozott termékek, technológiák, szolgáltatások országhatárokon kívüli piaci lehetőségeinek bővítése. Tudástranszfer A tudástranszferhez kapcsolódóan az innovációs infrastruktúra, szolgáltatások és finanszírozási rendszer fejlesztése Továbbfejlesztendő a vállalkozások támogatását szolgáló innovációs komplex szolgáltatások rendszere, valamint a vállalkozások fejlődését segítő technológiai inkubáció. Ezért, a megye gazdasági bázisát jelentő kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztésein túl a KKV szektor megerősítése érdekében szükség van a vállalkozásoknak nyújtott innovációs szolgáltatások bővítésére, valamint hatékony működésük érdekében az együttműködések ösztönzésére. Ebben építeni kell a Miskolci Egyetem és a gazdasági szereplők kapcsolatainak elmélyítésére, a közös kutatás-fejlesztési tevékenységek mennyiségének és eredményességének növelésére, bekapcsolva ebbe a folyamatba a megye többi kutató intézetét (pl.: Bay-Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Logisztikai és Gyártástechnikai Intézetét), valamint az innováció területén transzfer szerepet játszó meglévő szervezeteit (pl. NORRIA Nonprofit Közhasznú Kft) is, ezen szervezetek, mint megyei gazdaságfejlesztést támogató intézményrendszernek fejlesztésével. A lehetséges kutatási és innovációs szolgáltatások körét tágabban értelmezve ez az intézményi-, és háttérfejlesztés kiterjedhet a kutatási, innovációs, hídképző, klasztermenedzsment, kutatáshasznosítási, szellemi tulajdonjogokhoz és szabadalmi ügyekhez kapcsolódó tevékenységet végző szervezetekre (pl.: Kereskedelmi és Iparkamara). Ezen túlmenően kiterjedhet továbbá az üzlet-, telephely-, és piacfejlesztési, tevékenységek fejlesztésére, technológiai audit valamint technológiai inkubátor és transzferszolgáltatásokra, partnerkeresésre, kutatási adatbázis fenntartására, innovációs tanácsadás nyújtására, új technológiák figyelésére, külső fejlesztési forrásszerzési lehetőségek keresésére, a szükséges támogatások elérhetőségének biztosítására. Támogatni kell az innovációs szolgáltatásokhoz, technológia transzferhez támogatásokat nyújtó térségi jelentőségű kutatás fejlesztési és innovációs-transzferirodák fejlesztését és működtetését. Elő kell segíteni a hídképző intézmények, új innovációs transzfer szervezetek létrejöttét és megerősítését, a meglévő intézmények ilyen típusú tevékenységre való felkészülését, illetve ilyen típusú tevékenységének érdemi fejlesztését, amelyek akár a szolgáltatások keretei között is biztosítani tudják a fejlett technológiához, tudáshoz való hozzájutást. 8

9 Tevékenységek leírása, azonosítása Innovációs szolgáltatások és K+F infrastruktúra további korszerűsítése, fejlesztése, igénybevételének (pl. tanácsadás, kis léptékű támogatási programok) ösztönzése. Innovatív kezdő vállalkozások létesítéséhez és az innováció ösztönzéséhez szükséges telephelyi- és finanszírozási feltételek megteremtése, a rendelkezésre álló infrastruktúrák innovációs célú hasznosítása. Ehhez adott esetben az előkészítési tevékenységek (tervezés, megvalósíthatósági- és hatástanulmányok, engedélyeztetési- és közbeszerzési eljárások, stb.) finanszírozására a Pályázat Előkészítési Alap működési rendszerének megfelelő forrás biztosítása. Megyei és lokális gazdasági-, hálózati-, és K+F+I magpontok kialakítása, innovációvezérelt fejlesztése, vállalkozások és innovációban érintett intézmények, és kutatóhelyek együttműködésének továbbfejlesztése ( tudásrégió ) hálózati célprogramokon keresztül. A meghatározó gazdasági jelentőséggel bíró, K+F kapacitásokat a térségbe telepítő, vagy ilyen fejlesztéseket a térségbe vonzó, döntő mértékben külföldi nagyvállalatok letelepedésének támogatása, illetve ilyen feltételekkel rendelkező vállalatok megyében maradásának elősegítése (pl. Bosch csoport, Takata, BC, stb.). Az intézkedés további célja az innovációs együttműködések létrehozása és fejlesztése, lehetőleg a meglevő K+F+I szolgáltató infrastruktúra bázisára alapozottan. Olyan koncentrált, üzleti alapon működő kutatási és innovációs szolgáltató központok kialakítása, amelyek a vállalkozások számára egyedi, testreszabott K+F+I szolgáltatások széles skáláját képesek nyújtani. Megyei tudásközpontok, innovációs centrumok szellemi műhelyeinek fejlesztése. A megyében kialakult, döntően a Miskolci Egyetemhez köthető tudásközpontok tevékenységének és feltételrendszereinek fejlesztése, új tudásközpontok kialakulásának elősegítése, a tudásközpontok, illetve K+F centrumok szerepének fejlesztése, a hatékony tudásátadás eszközrendszereinek megteremtése, a tudásközpontok szolgáltatói funkciójának megerősítése. A Miskolci Egyetem tudásbázisára, innovációs eredményeire és K+F tevékenységére alapozva létrehozásra kerüljön egy Technológiai Park, amely mint high-tech zóna lehetőséget biztosít a megyébe betelepülni szándékozó gazdasági társaságok számára kedvező gazdasági környezet létrehozására, a legkorszerűbb K+F+I szolgáltatások igénybevételén keresztül. Megfelelő kutatási és IKT infrastruktúrát, kompetenciaközpontot, technológiai inkubátort és platformot létrehozó, a megyében működő kkv-k kutatási tevékenységének segítését végző és elősegítő inkubációs tevékenység támogatása. Tudásbázis fejlesztése A tudásteremtéshez kapcsolódóan a környezeti kapcsolatok és feltételrendszerek fejlesztése, globális kapcsolódás, oktatás Az innovációs folyamatok területén is szükség van olyan tudásteremtő innovációs magpontok, tudásközpontok, innovációs centrumok létrejöttére, amelyek tevékenységükkel, képességükkel elősegítik, támogatják a fejlesztési folyamatok elindítását, fenntartását. Közvetlen és tágabb környezetükben betöltik a szellemi műhely szerepet, amely vonzza a speciális ismeretekkel rendelkező gazdasági szereplőket. Lehetőséget adnak ezáltal, az innovációs szinergiahatások kialakulása mellett újdonság értékű ötletek, gondolatok, eljárások kialakítására. Feltételrendszereikkel megteremtve a keletkező tudás gazdasági hasznosulási lehetőségeit is. A kutatási és technológia-fejlesztési, innovációs tevékenységeknek jó alapot nyújtanak a Miskolci Egyetemhez kapcsolódó kutatás-fejlesztési programok keretében működő, illetve megvalósuló tudás- és kompetenciaközpontok (Tudásintenzív Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek Regionális Egyetemi Tudásközpontja, Alkalmazott Anyagtudományi és Nanotechnológiai-, Földtudományi-, Fenntartható Természeti és Humán Erőforrás Gazdálkodás Tudásközpontok). A környezeti feltételrendszerhez kapcsolható az egyik legfontosabb erőforrás, a humán erőforrás 9

10 megfelelő felkészítésének kérdése is. Ugyanakkor hangsúlyozni kell azt, hogy a megszerzett tudásnak, a gyakorlati alkalmazhatóságot kell szolgálnia a megfelelő gazdasági hasznosulás érdekében. Tevékenységek leírása, azonosítása A felsőoktatási intézmények kutatási potenciáljának javítása, kompetencia-fejlesztés, a kutatói mobilitás fokozása. A megyén belül a vállalkozások innovációs tevékenységét segítő tudásközvetítő, a tudás transzferálásának intézményi kereteit biztosító szervezetek kialakítása, működési feltételrendszereinek megteremtése. Innovációhoz kapcsolódó oktatás feltételeinek és belső struktúrájának fejlesztése, a piaci igényeknek megfelelő tudástranszfer elősegítése. K+F és innovációs tevékenységekhez kötődő elméleti- és gyakorlati oktatás fejlesztése (ehhez kapcsolódó tananyagfejlesztés), az interszektoriális kutatói-oktatói mobilitás elősegítése, az oktatási intézmények, valamint a vállalkozások között innovációs hídképző szervezetek, módszerek, eljárások kialakítása annak megfelelően, hogy a felsőoktatási képzés kínálati oldala összhangba kerüljön a munkaerő-piaci igények és a társadalmigazdasági elvárások keresleti oldalával. Az oktatások gyakorlati oldalának erősítése céljából erősíteni kell a gyakorló szakemberek oktatásba történő bevonását, a korszerű távoktatási anyagok kifejlesztését és alkalmazását. Nemzetközi K+F+I folyamatokba való bekapcsolódás elősegítése. A megye K+F+I-hez kapcsolódó intézményeinek és vállalkozásainak minél nagyobb arányú bekapcsolása az Európai Unió regionális együttműködéseket támogató keretprogramjába. A magyar-szlovák-román-ukrán határ menti K+F+I együttműködések szervezése és közös projektek támogatása, melyek vállalati- és egyetemi együttműködéseken alapulnak. Lehetséges kedvezményezettek köre K+F+I területen a projektekkel érintett vállalatok, egyéb szervezetek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Miskolci Egyetem és kapcsolódó innováció-transzferrel foglalkozó gazdasági társasága Bay-Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Logisztikai és Gyártástechnikai Intézete Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség NORRIA Nonprofit Közhasznú Kft. EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés A tervezett intézkedések finanszírozási hátterét megteremtő operatív programok táblázatos összefoglalása: Tervezett intézkedés Az intézkedés finanszírozási hátterét biztosító operatív programok Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Emberi Erőforr ás Operatí v Progra m (EFOP) 10

11 A csúcstechnológiákhoz kapcsolódó, alkalmazott K+F+I tevékenység és piacvezérelt technológiafejlesztés támogatása. X Innovációs eredmények létrehozásának és piacosításának elősegítése. X X Innovációs szolgáltatások és K+F infrastruktúra további korszerűsítése, fejlesztése, igénybevételének (pl. tanácsadás, kis léptékű támogatási programok) ösztönzése. X Megyei és lokális gazdasági-, hálózati-, és K+F+I magpontok kialakítása, innováció-vezérelt fejlesztése, vállalkozások és innovációban érintett intézmények, és kutatóhelyek együttműködésének továbbfejlesztése ( tudásrégió ) hálózati célprogramokon keresztül X Megyei jó tudásközpontok, innovációs centrumok szellemi műhelyeinek fejlesztése. X X A felsőoktatási intézmények kutatási potenciáljának javítása, kompetencia-fejlesztés, a kutatói mobilitás fokozása. X X Innovációhoz kapcsolódó oktatás feltételeinek és belső struktúrájának fejlesztése, a piaci igényeknek megfelelő tudástranszfer elősegítése, társadalmi innováció. X X Nemzetközi K+F+I folyamatokba való bekapcsolódás elősegítése. X X+ egyéb nemzetközi K+F programok X Az operatív programokba tervezett intézkedések - Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott, innováció és versenyképesség orientált fejlesztése (GINOP 1.1) - Vállalati K+F tevékenység támogatása (GINOP 2.1) - Hálózati gazdaság fejlesztése (GINOP 1.3) - Stratégiai K+F együttműködések és kezdeményezések (GINOP 2.2.) - Kutatóintézeti és nemzetközi kiválóság (GINOP 2.3.) - Üzleti infrastruktúra fejlesztése (GINOP 1.2.) - Kiemelt növekedési zónák és térségek célzott gazdaságfejlesztési programjai (GINOP 1.4.) - Intelligens szakosodás növelése a felfedező kutatásokban (EFOP 4.4.) - A gyarapodó tudástőke célját segítő szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése (EFOP 3.1.) - Társadalmi innováció és transznacionális együttműködések (EFOP 6.2.) - Innovációs eredmények létrehozásának, és piaci alkalmazásának elősegítése (TOP 1 prioritás) A fenti táblázatból látható, hogy egyes intézkedések több operatív programból is finanszírozottak. Az egyes intézkedések tartalmának pontos meghatározása az operatív programok közti szinergia megteremtése után valósulhat meg. A kitűzött célok elérése feltételezi az egyes ágazati programok közötti összhang megteremtését, különösen azokon a területeken, ahol egy tevékenység, vagy programelem akár több operatív programból is finanszírozható. Alapvető rendezési elv, hogy a helyi preferenciák, fogadási feltételek, előkészítési tevékenységek, fogadó pontok biztosítása, meghatározott szolgáltatási (pl. K+F+I tanácsadás) feltételek 11

12 biztosítása, és egyes kísérleti típusú projektek elindítása a TOP keretében kerüljenek finanszírozásra. Ehhez járulékos feltételként javasolható, hogy egy meghatározott értékhatár felett (30MFt) automatikusan lépjen be akár azonos tartalommal is a GINOP, ill. EFOP finanszírozás. A megye innovációs teljesítményének növelése érdekében folyamatosan javasoljuk működtetni a kezdő innovatív vállalkozások (start-up) támogatását lehetővé tevő programokat, amelyben preferálni, vagy kötelező jelleggel beépíteni javasoljuk a megyében rendelkezésre álló K+F+I szolgáltatói kapacitások igénybe vételét meghatározott akkreditációs, vagy minőségbiztosítási feltételrendszerek mellett. A szolgáltatások tervezhető és irányított igénybevételének megvalósítására javasoljuk az innovációs voucher (vagy innovációs csekk) rendszer bevezetését és működtetését. Ezeket az elemeket döntően a GINOP keretében látjuk megvalósíthatónak. Kiemelt, nagyprojekt jelleggel javasoljuk elindítani a Technológiai Park megvalósítását célzó projektet, melynek beruházási, szolgáltatás igénybevételi, valamint működésfinanszírozó elemeit ugyancsak a GINOP, szolgáltatásfejlesztési, oktatási elemeit az EFOP keretében javasoljuk beépíteni. Ugyancsak feltételként fogalmazható meg a kiemelt projekt státuszhoz, valamint a finanszírozási nagyságrendhez köthető projekt előkészítési finanszírozás biztosítása is. A megye meghatározó felsőoktatási intézménye a Miskolci Egyetem, amely az egész északmagyarországi régió egyetlen egyetemi rangú felsőoktatási intézménye. Ennek megfelelően zászlóshajó szerepet tölt, és tölthet be a megyei K+F+I folyamatok, a tudásteremtés, az alkalmazott kutatások fejlesztése, és ezek társadalmi feltételeinek megteremtése területén. Ennek megfelelően fontosnak tartjuk az egyetemi fejlesztéseknek az EFOP keretében való megjelenítését, és prioritásként való kezelését. IV. Prioritás: Vállalkozások versenyképesség javítása és foglalkoztatás ösztönzése alprogram Mikro- és KKV-k termék és technológia fejlesztése, munkahelyteremtése Elsődleges finanszírozás: TOP 1.1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés Magyarország célul tűzte ki a év közötti népességre vonatkozó foglalkoztatási ráta 75%-ra emelését az Európa 2020 Stratégia keretein belül. A cél eléréséhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szükséges a megye gazdaságában kulcsszerepet játszó mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése és munkahely teremtési képességük megerősítése. A megyében működő vállalkozások jellemzően alultőkésítettek, termék és technológiafejlesztésük korlátok között működik. Kiemelt cél, hogy a kkv-k könnyebben jussanak hozzá a termékek, technológia- és kapacitás célú fejlesztéseikhez és eredményesebb működésüket támogatását szolgáló pénzügyi forrásokhoz és eszközökhöz. A megye vállalkozásainak versenyképességére a 2013-as évben bevezetett intézkedések (kedvező kisvállalkozói adózás, Szabad Vállalkozói Zónák, alacsony kamatú hitelcsomag, kiemelt fejlesztési központok kijelölése) várhatóan pozitív hatással lesznek, de további komplex programokra lesz szükség a vállalkozások növekedési potenciáljának javítása, gazdasági teljesítményének erősítése érdekében. A gazdasági versenyelőnyök kihasználásának ösztönzését az alábbi térségi preferenciával indokolt megtervezni: Fejlesztési területek Borsodi tengely Példák preferált ágazatra Gépipar (kiemelten a járműiparhoz kapcsolódóan), vegyipar, mechatronika, IT szektor kreatív ipar, fémfeldolgozás, 12

13 Mezőkövesd-Tiszaújváros logisztikai központ Tokaj-hegyalja-Zemplén Abaúj-Cserehát Taktaköz energiatermelés, vízgazdálkodás, hulladékgazdálkodás, illetve szolgáltatás, átmeneti és állandó szociális gondozás Gépipar (kiemelten a járműiparhoz kapcsolódóan), vegyipar, mechatronika, energiatermelés, logisztika, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, Helyi termékek előállítása: elsődlegesen mezőgazdasági, erdészeti alapanyagok (élelmiszer, faipari termékek) feldolgozása, gyártása Gépipar (kiemelten a járműiparhoz kapcsolódóan), dohányipar, vízgazdálkodás Helyi termékek előállítása: elsődleges mezőgazdasági, erdészeti alapanyagok (élelmiszer, faipari termékek) feldolgozása, gyártása, logisztika, vízgazdálkodás Helyi termékek előállítása: Elsődleges mezőgazdasági, erdészeti alapanyagok (élelmiszer, faipari termékek) feldolgozása, gyártása A beavatkozások célja, hogy jelentősen bővüljön a foglalkoztatás, mind a növekvő számú, a nemzetközi munkamegosztásban exportteljesítménye, vagy beszállítói kapcsolatai miatt résztvevő KKV-k, mind a betelepülő nemzetközi vállalatok, illetve a jövedelembővülés multiplikátor hatásaként az elsődlegesen helyi piacra termelő, illetve szolgáltató vállalkozások tevékenysége nyomán. A megye vállalkozásaink fejlődése, illetve újabbak betelepülése eredményeként megtartsa a jól képzett közép- és felsőfokú végzettségű munkaerőt, ami a foglalkoztatás-bővülés alappillérét jelenti. A vállalkozások fokozatosan növekvő mértékben vonják be a munka világába a megye külső és belső perifériáin élő hátrányos helyzetben levő társadalmi csoportokat is. Számszerűsíthető mutatók A támogatott vállalkozások által teremtett új munkahelyek száma (fő) Teremtett munkahelyek száma nők (fő) A program hatására teremtett főállású új munkahelyeken foglalkoztatott hátrányos helyzetűek száma (fő) A támogatott vállalkozások száma (db) A támogatott vállalkozások által előállított BHÉ (eft) A fejlesztések eredményeként korszerűsített felépítmény területe (m2) A fejlesztések eredményeként létrehozott felépítmény területe (m2) Támogatás által indukált beruházások nagysága (eft) Tevékenységek leírása, azonosítása A megyében a gazdaság fejlődése szempontjából preferált térségekben és ágazatokban összehangolt különféle pénzügyi ösztönzők nyújtása (helyi szereplők bevonásával működő és helyi ismeretekre alapulva rugalmasan finanszírozó és tőkét juttató regionális fejlesztési bank és egyéb megyei stratégiai támogatási alapok) a beruházások és a foglalkoztatás bővítéséhez, valamint a vidéki kistelepülések népességmegtartó képességének támogatása. Elő kell segíteni a kkv-k kapacitásbővítését, technológiai fejlesztéseit, a hazai piacon történő megerősödést, illetve a nemzetközi piacon való jelenlétüket. Kiemelt figyelmet kell fordítani a kitörési pontként meghatározott kulcsiparágak fejlesztésére (vegyipar, 13

14 fémfeldolgozás, gépipar - kiemelten járműipar, környezetipar, energiaipar, high-tech, vízgazdálkodási tevékenységek, informatika, hulladékgazdálkodás, turisztika) és a megye különleges adottságaink fenntartható hasznosítására és az innovatív tevékenységet végző és export piacra közvetlenül, vagy közvetetten termelő, szolgáltató kisvállalati kör megerősítésére. Vidéki településeken a foglalkoztatás fenntartása és a helyi alapszolgáltatások biztosítása a részmunkaidős foglalkoztatás, mikro-vállalkozások, mezőgazdasági tevékenységet kiegészítő üzletágak támogatásával, illetve a kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkező területek kompenzálása új vállalkozások indításának kiemelt támogatásával. A fejlesztések során fontos szempont a vidék által megtermelt vagy előállított nyersanyag városi piacokon, illetve városokban működő vállalkozásoknál való értékesítése. A vidékies térségeken belül a megye országos szinten is leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben, az Edelényi, Encsi, Ózdi, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szerencsi, Szikszói, Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi, Mezőcsáti, Tokaji - és azon belül is kiemelten a Taktaköz - kistérségekben, illetve a megye többi területén a jelentős munkanélküliséggel sújtott településeken fejlesztési célú adókedvezmények és foglalkoztatási ösztönzők nyújtása (szociális hozzájárulási adókedvezmény új munkaerő 3 éves foglalkoztatásához), valamint beruházási és munkahely-teremtési támogatások nyújtása, összhangban a leghátrányosabb helyzetű kistérségek vállalkozási övezeti támogatási programjával. Exportlehetőségek céltudatos felkutatása a növekedési hajlandósággal rendelkező, magas hozzáadott értékkel exportálni képes KKV-k részére A vállalkozások versenyképességét támogató információs technológiai fejlesztések megvalósításához szükséges informatikai infrastruktúra szűk keresztmetszeteinek feloldása, a szükséges kapacitásbővítések megvalósítása, valamint a vállalati működést támogató alkalmazások elterjedésének ösztönzése a megye egész területén. A szlovák-magyar gazdasági együttműködés fejlesztése, különös tekintettel a vállalatközi, illetve kutatásra, fejlesztésre irányuló és az innováció keletkezését és terjedését segítő kapcsolatokra. Befektetési tőkealap felállítása a keleti nyitás stratégia részeként, hogy egyrészt elősegítse az orosz piacokon a kkv-k külpiaci értékesítését, másrészt ösztönözze a munkahelyteremtést az orosz cégeknek a megyében történő befektetése érdekében. A befektetési alapot a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat által kijelölt és megfelelő engedéllyel rendelkező pénzügyi alapkezelő szervezet végzi majd el. Lehetséges kedvezményezettek köre jogi személyiségű gazdasági társaságok, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, szövetkezetek, gazdasági kamarák, kereskedelmi-szakmai szervezetek egyesületek alapítványok EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés GINOP 1.1. Támogató üzleti környezet fejlesztése GINOP 1.2. Kiemelt ágazatok innováció és versenyképesség orientált komplex gazdaságfejlesztési programjai GINOP 1.3. Kiemelt térségek gazdaságfejlesztési programjai 14

15 GINOP 1.4. Kiemelt vállalkozói célcsoportok differenciált gazdaságfejlesztése GINOP 1.5. Vállalkozások foglalkoztatás orientált fejlesztései GINOP 2.1. Vállalati K+F+I tevékenység támogatása GINOP 2.2. Stratégiai K+F+I együttműködések és kezdeményezések GINOP 3.1. Versenyképes IKT szektor fejlesztése GINOP 3.2. A digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása GINOP 6.1. Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása GINOP 6.2. Támogatásközvetítésben részt vevő pénzügyi közvetítők fejlesztése GINOP 6.5. Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása az IKT célú projekteknél TOP 1.1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés közvetett támogatás Nagyvállalatok foglalkozásbővítő beruházásai Elsődleges finanszírozás: TOP 1.1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés A nagyvállalatok részesedése a megye gazdasági teljesítményében jelentős. Az export csaknem 90%-át, az árbevétel és a hozzáadott érték több mint felét ők biztosítják. Azok a cégek, amelyeknek megyei beszállítói vannak, közvetetten e cégek termékeit is exportálják. A nagyvállalatok erős húzóhatást tudnak gyakorolni a kkv-kra. A tudástranszfer és a nagyvállalatokon keresztül való bekapcsolódási lehetőség a nemzetközi gazdaság vérkeringésébe, egyedi és alapvető segítség a kkv-k számára. Kiemelt cél a számukra kedvező környezet megteremtése a piacképes termékek/technológiák/szolgáltatások létrehozásának elősegítése érdekében. Az állami támogatások pozitív diszkriminációja nem csak adókedvezményeket, hanem többlettámogatásokat is jelent, például kiemelt kormányzati támogatással, illetve döntéssel a magasabb hozzáadott értéket, a diplomások számára értékes munkahelyeket teremtő létesítmények letelepítését: (multinacionális) nagyvállalati kutatóhelyek, országos hatáskörű közigazgatási szervezeti központok, helyi fejlesztéseket segítő pénzügyi központok formájában. A nagyvállalatok igen fontos szerepet töltenek be az oktatás, elsősorban a felsőoktatás és a szakképzés anyagi és tartalmi támogatásában is. A cégek igyekeznek részt venni a szakmunkások képzésében, elsősorban természetesen a saját utánpótlás kinevelésében. A duális rendszerű szakképzési rendszer általánossá válásában nélkülözhetetlenek a gyakorlati képzőhelyek, amelyek jól felszerelt, ellenőrzött körülmények között biztosítják a fiatal szakmunkások képzését. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a nagyvállalatok esetében lényegesen magasabbak az átlagbérek, ami a lakosság egy részének magasabb életszínvonalat biztosít, de emellett közvetetten hozzájárul ahhoz, hogy a kisvállalkozások termékeire, szolgáltatásaira nagyobb legyen a fizetőképes kereslet, így ezek piaca bővülhet, s ennek következtében újabb munkahelyek jöhetnek létre. Jó együttműködéssel a hazai, helyi kis- és középvállalkozások, a gazdasági-társadalmi szereplők kiváló partnert találnak a nagyvállalatokban, elősegítve a megye fejlődését. Elsődleges cél, hogy növekedjék a megyében letelepedő vállalkozások innovációs teljesítménye, ezen keresztül elsősorban a hagyományokkal rendelkező feldolgozóipari ágazatok (gépipar, vegyipar, mechatronika, szén és energiaipar, elektrotechnika) vállalkozásai által teremtett gazdasági érték. Számszerűsíthető mutatók A támogatott nagyvállalkozások száma (db) A támogatott nagyvállalkozások által előállított BHÉ (eft) 15

16 A támogatott nagyvállalkozások által teremtett új munkahelyek száma (fő) A fejlesztések eredményeként korszerűsített felépítmény területe (m2) A fejlesztések eredményeként létrehozott felépítmény területe (m2) A támogatások eredményeként megmozgatott beruházások nagyvállalatok által (eft) Tevékenységek leírása, azonosítása Nagyvállalatok betelepedéséhez szükséges környezet infrastrukturális feltételek megteremtése, illetve a szakképzési programok összehangolása a vállalkozások igényeivel, valamint a vállalkozások munkahelyteremtésének támogatásához kapcsolódóan képzési programok indítása Nagyvállalatok adminisztratív terheinek csökkentése a letelepülés támogatása, illetve a jelentősebb léptékű beruházások megvalósítása érdekében Lehetséges kedvezményezettek köre Nagyvállalatok EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés GINOP 1.1. Támogató üzleti környezet fejlesztése GINOP 1.2. Kiemelt ágazatok innováció és versenyképesség orientált komplex gazdaságfejlesztési programjai GINOP 1.3. Kiemelt térségek gazdaságfejlesztési programjai GINOP 1.4. Kiemelt vállalkozói célcsoportok differenciált gazdaságfejlesztése GINOP 1.5. Vállalkozások foglalkoztatás orientált fejlesztései GINOP 2.1. Vállalati K+F+I tevékenység támogatása GINOP 2.2. Stratégiai K+F+I együttműködések és kezdeményezések GINOP 2.3. Kutatóintézeti kiválóság és nemzetközi együttműködések GINOP 3.1. Versenyképes IKT szektor fejlesztése GINOP 3.2. A digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása GINOP 6.1. Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása GINOP 6.3. Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása K+F+I projekteknél GINOP 6.5. Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása az IKT célú projekteknél TOP 1.1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés Hálózati együttműködések egyes ágazatokban Elsődleges finanszírozás: TOP 1.3. Alternatív helyi, térségi és hálózati gazdaságfejlesztés A kkv szektor versenyképességét, fejlődését segítő üzleti környezet fejlesztését jelentősen elősegítheti a vállalatok együttműködését igénylő tevékenységek ösztönzése (klaszterek, beszállítói hálózatok, egyéb, kevésbé formalizált együttműködési elemek). Azonban a megye vállalkozásaira jellemző az együttműködési kedv, a bizalom alacsony foka, amit fejleszteni, kialakulását és megerősödését segíteni szükséges. Az együttműködési hajlandóság javítása érdekében szükséges, hogy támogatásban részesülhessenek olyan, alulról építkező, önszerveződően együttműködő vállalati csoportok, klaszterek, amelyek tartósan egyesítik a jelenleg szétszabdaltan működő kutató, fejlesztő, gyártó, forgalmazó, szervizelő, stb. cégek erőforrásait. A klaszter tagjai - önállóságukat megtartva - az üzleti szükségszerűség miatt bizonyos termékek (termékportfolió) közös (tovább)fejlesztésére, technologizálására, gyártására és piaci bevezetésére egyesítik erejüket, s ezáltal képesek a nemzetközi piacon fennmaradni, az üres piaci réseket betölteni. 16

17 A vállalkozói együttműködések ösztönzése keretében támogatni kell a hazai és határon átnyúló klaszterek, beszállítói hálózatokat, valamint egyéb vállalati együttműködések kialakulását és továbbfejlődését. A klaszterek esetében elsődlegesen a már meglévő klaszterek továbbfejlődését kell célul kitűzni és megvalósítani, amelynek köszönhetően várhatóan nő az Akkreditált Innovációs Klaszterek (AIK) száma, valamint a vállalkozások eredményesebben tudnak új piacokat szerezni. A megyében, megye területén az alábbi klaszterek működnek: Észak-magyarországi Informatikai Klaszter Terület: Informatika Fejlettségi szintje: akkreditált Magyar Űripari Klaszter Terület: Űripar Fejlettségi szintje: fejlődő Amaránt Innovációs Klaszter Terület: Energetika Fejlettségi szintje: induló Észak-Kelet-magyarországi Klaszter a húsipar biztonságáért Terület: Élelmiszeripar Fejlettségi szintje: induló Gömör-Tornai Hagyományos Termék- és Szolgáltatásfejlesztési Klaszter Terület: Élelmiszeripar Fejlettségi szintje: induló Észak-Magyarországi KKV Innovációs Szolgáltató Klasztert Terület: innováció szolgáltatás Fejlettség: fejlődő NOHAC Észak-magyarországi Autóipari Klaszter Terület: Járműipar Fejlettségi szintje: fejlődő Dél-borsodi Egészségügyi és Szociális Klaszter Terület: Egészségipar Fejlettségi szintje: fejlődő ENALTER Észak-Magyarországi Alternatív Energetikai Klaszter Terület: Energetika Fejlettségi szintje: induló Észak-magyarországi megújuló energiaparkok klaszter Terület: Energetika Fejlettségi szintje: induló NAUTILUS Klaszter Terület: Feldolgozó ipar Fejlettségi szintje: induló A beszállítói hálózatok, valamint egyéb vállalati együttműködések és együttműködési hálózatok ösztönzése által fokozni szükséges a megyei kkv szektor és a külpiaci potenciállal rendelkező vállalkozások közötti együttműködést. Ezeknek köszönhetően a résztvevő vállalkozások olyan versenyképességi előnyökhöz juthatnak hozzá, amelyek segítségével képesek tevékenységük hatékonyságát növelni, valamint hozzájárul nemzetköziesedésükhöz és fejlődésük dinamizálásához. Számszerűsíthető mutatók A támogatott klaszterekben, beszállítói hálózatokban és vállalati együttműködésekben résztvevő vállalkozások száma (db) Klaszter menedzsment szolgáltatások száma (db) Klaszterekben, támogatott együttműködésekben résztvevő vállalatok árbevételének növekedése (ezer Ft) A klaszter, együttműködő vállalkozások által megvalósított közös projektek száma (db) Valamennyi tagvállalat összes éves átlagos statisztikai állományi létszámának növekedése (Fő) Valamennyi tagvállalat összes értékesítési árbevétele növekedése (ezer Ft) Valamennyi tagvállalat összes export értékesítési árbevétele növekedése (ezer Ft) Támogatás által indukált beruházások nagysága (ezer Ft) Tevékenységek leírása, azonosítása Közös kutatás-fejlesztési tevékenység (termék- és technológiafejlesztés) megszervezése, közös projektek előkészítése és továbbfejlesztése 17

18 Klasztermenedzsment tevékenység támogatása Előadások, konferenciák, tanulmányutak és kiállítások, üzletember találkozók szervezése, ezeken való közös belföldi vagy külföldi részvétel Tanácsadás nyújtása az együttműködő vállalkozások számára regionális mentori hálózat segítségével Együttműködő vállalkozások közös beruházásainak támogatása Lehetséges kedvezményezettek köre non profit szervezetek, pl. egyesületek, együttműködésben gazdasági társaságokkal, kutató intézetekkel, egyéb nonprofit szervezetekkel, gazdasági kamarákkal EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés GINOP 1.1. Támogató üzleti környezet fejlesztése vállalti együttműködések ösztönzése GINOP 1.2. Kiemelt ágazatok innováció és versenyképesség orientált komplex gazdaságfejlesztési programjai TOP 1.3. Alternatív helyi, térségi és hálózati gazdaságfejlesztés Üzleti infrastruktúra fejlesztése (ipari park, iparterület, logisztikai központ, inkubátorház, üzleti szolgáltatóház) Elsődleges finanszírozás: TOP 1.1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés Az üzleti, vállalkozói infrastruktúra fejlesztése keretében támogatni szükséges a vállalkozások számára biztosított fejlett üzleti infrastruktúra és ahhoz kapcsolódó fejlett üzleti szolgáltatások megteremtését és minőségének fejlesztését. Ezen üzleti infrastruktúrák (pl. inkubátorházak, ipari, illetve tudományos és technológiai parkok, ipari területek, valamint logisztikai központok) és az általuk nyújtott fejlett üzleti szolgáltatások megfelelő alapot biztosítanak a vállalkozások, kiemelten a kkv-k elindításához, stabil működéséhez és továbbfejlődéséhez. A programozási időszakban elsősorban az ipari parkok, inkubátorházak szolgáltatási portfóliójának és minőségének javítása a cél. A meglévő vállalkozói infrastruktúra minőségi fejlesztése elemi érdeke a megyében található és a betelepülni készülő vállalkozásoknak. A megye ipari parkjainak infrastruktúra fejlesztése elő kell, hogy segítse a befektetések technikai és szakmai feltételeinek jelentős javítását, az ipari termelő tevékenységek növekedésének fenntartását, és az ipari parkok betelepítettségének növelését. Ipari parkok a megyében: Kazincbarcika, Miskolc, Encs, Felsőzsolca, Alsózsolca, Mezőkövesd, Ózd, Sajóbábony, Sátoraljaújhely, Szerencs, Szikszó, Tiszaújváros Továbbá szükséges a megyében működő ipari területek nyújtotta szolgáltatások skálájának bővítése, minőségének fejlesztése, illetve ezen minőségi szolgáltatásokat lehetővé tevő infrastrukturális beruházások támogatása; ipari területi besorolással rendelkező területek előkészítése, infrastruktúrával való ellátásának biztosítása, a gazdasági központi szerepkör erősítése érdekében, hogy ezáltal hozzájáruljon a vállalkozások betelepülését elősegítő feltételrendszer megteremtéséhez. Új inkubátorházak támogatása abban az esetben indokolt, amennyiben nem elsősorban irodai célú a fejlesztés, és támogatás eredményeként - a kezdő vállalkozásoknak nyújtott tanácsadási szolgáltatások rendszeresek, a szükséges infrastrukturális és technológiai és innovációs háttér magas színvonalú. 18

19 Már működő, illetve fejlesztés alatt lévő inkubátorházak a megyében: Felsőzsolca, Ózd, Pálháza, Szikszó, Sátoraljaújhely, Tiszaújváros, Miskolc, Kazincbarcika. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében indokolt a logisztikai központok fejlesztése, azért hogy az általuk nyújtott komplex logisztikai szolgáltatások számának bővítésével és minőségének javításával a hazai kis- és középvállalkozások versenyképessége javuljon. Logisztikai szolgáltatók általában a termelő üzemek közelébe települtek: Miskolc, Felsőzsolca, Szikszó, Tiszaújváros. A logisztikai fejlesztésekre a megyében még lehetőség van az M3-as autópálya mellett Mezőkövesdnél, ahol egyszerre áll rendelkezésre közúti, vasúti, illetve korszerűsítendő repülőtéri infrastruktúra. További logisztikai beruházások az alábbi települések körzetében preferáltak: Mezőkövesd, Miskolc, Tiszaújváros, Sátoraljaújhely, Tornyosnémeti. Számszerűsíthető mutatók A támogatott inkubátorházak, ipari, illetve tudományos technológiai parkok, ipari területek, valamint logisztikai központok által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevő vállalkozások száma (db) Ipari parkba, ipari területre újonnan betelepült vállalkozások száma (db) Teremtett munkahelyek száma (fő) Az ipari park által nyújtott szolgáltatást igénybevevők számának növekedése (db) A támogatásban részesített ipari területek nettó beépítettségének növekedése (%) A fejlesztések eredményeként korszerű infrastruktúrával ellátott területek nagysága (ha) Kármentesített terület nagysága (ha) Inkubátorházba újonnan betelepült vállalkozások száma (db) Az inkubátorház kihasználtságának növekedése (%) Támogatás által indukált beruházások nagysága (Mrd Ft) Tevékenységek leírása, azonosítása Ipar terület kialakítását támogató infrastruktúra (gáz, víz, csatorna, út, iparvágány, parkoló, elektromos vezetékrendszer, energia hálózat, távközlési és kommunikációs hálózat, hulladékkezelő létesítmények stb.) kiépítése, fejlesztése és korszerűsítése Ipari parkok, iparterületek esetén továbbá Szolgáltatási tevékenységhez szükséges, ipari célú hasznosítást eredményező épületek építése, átalakítása, bővítése pl.: üzemcsarnok, tárolók. Terület előkészítési munkák, környezetvédelmi kárelhárító munkálatok Épületek, építmények építése, bontása, korszerűsítése, bővítése, átalakítása gazdasági tevékenységek kiszolgálására Inkubátorházak fejlesztése esetén továbbá Magas hozzáadott értéket nyújtó, értéknövelt szolgáltatásokkal rendelkező technológiai inkubátor, vállalkozói inkubátor kialakítása és már meglévő inkubátorház fejlesztése: építés, bővítés, átalakítás Inkubátor szolgáltatások skálájának bővítése és/vagy minőségének fejlesztése, illetve vállalkozás-fejlesztési tanácsadási tevékenység támogatása Logisztikai központok fejlesztése esetén továbbá Infrastrukturális és ingatlan beruházás, eszközbeszerzés támogatása Lehetséges kedvezményezettek köre helyi önkormányzatok, valamint önkormányzatok által létrehozott gazdasági társaságok jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezetek alapítványok EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés 19

20 GINOP 1.1. Támogató üzleti környezet fejlesztése üzleti, vállalkozói infrastruktúra fejlesztése TOP 1.1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés Befektetés-ösztönzés Elsődleges finanszírozás: TOP 1.5. Megyei alternatív befektetés- és beruházás-ösztönzés, projekt előkészítés, marketing Elsődleges a megye gazdaságának élénkítése, koncentrálva mind ágazati, mind térbeli értelemben azokra a területekre, melyek a lehető leghatékonyabb módon képesek hozzájárulni egyrészt a foglalkoztatás bővítéséhez, másrészt a hozzáadott érték növeléséhez. Kiemelt cél ezért, hogy magas hozzáadott értékű termelőtevékenységet végző vállalatok (pl. járműgyártó vállalat), szolgáltató központok és K+F központok Borsod-Abaúj-Zemplén megyét válasszák fejlesztéseik helyszínéül. A vállalkozások letelepedésének és fejlődésének főbb tényezői: a termelő infrastruktúra rendelkezésre állása szakképzett munkaerő elérhetősége piacok elérhetősége lehetséges vállalkozási együttműködések, üzleti partnerek köre a térségben vállalkozások fejlesztéseit finanszírozó eszközök (közvetett és közvetlen támogatások) jelenleg főként országos, de részben területi programokban állnak források rendelkezésre innováció közvetítési szolgáltatások, illetve technológiai transzfer, vállalkozások letelepedését, kezdő vállalkozások indítását segítő tanácsadási szolgáltatások. A kormány a befektetések ösztönzése érdekében leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztésére vállalkozási övezet program részeként beruházások, illetve új munkaerő foglalkoztatása esetén adókedvezményeket határozott meg. A megyében ezek a térségek a következők: Edelényi, Encsi, Ózdi, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szerencsi, Tokaji, Szikszói, Abaúj-hegyközi, Bodrogközi, Mezőcsáti. Számszerűsíthető mutatók Teremtett munkahelyek száma (fő) Újonnan betelepült vállalkozások száma (db) Újonnan betelepült vállalkozások nettó árbevétele (eft) Újonnan betelepült vállalkozások BHÉ-e (eft) Tevékenységek leírása, azonosítása Szükséges a városok befektetés-ösztönzési tevékenységeinek és kínálatának összehangolása az alábbiak szerint: o Egyablakos rendszer működtetése, amely leegyszerűsíti a külföldiek tájékozódását a befektetési lehetőségeket illetően, és felgyorsítja a potenciális befektetők döntési folyamatait o Magyar beszállítók felkutatása külföldi befektetők számára o Információk nyújtása a magyar befektetési, jogi, adózási és pénzügyi környezetről o Tájékoztatás a kormány befektetést támogató programjáról o A barna- és zöldmezős, valamint a vegyesvállalati befektetések döntés-előkészítő munkájának menedzselése o Telephelykeresés, javaslattétel a befektetési helyszín kiválasztására o Az önkormányzatok felkészítése a befektetők fogadására o Promóciós anyagok, többnyelvű, elektronikus és nyomtatott kiadványok megjelentetése, aktív befektetés szervezési munkák (pl. vásárokon való részvétel) 20