Települési Környezetvédelem

Átírás

1 Települési Környezetvédelem FERTŐ TÓ HORTOBÁGYI HALASTAVAK LÁZBÉRCI VÍZTÁROZÓ FERTŐ TÓ TISZA HOLTÁG 1

2 VÍZGYŰJTŐK HIDROLÓGIAI KÖRFORGÁSA Vízgyűjtő hidrológia Evapotranspiráció Tározás Csapadék Napsugárzás Talaj zóna Telítetlen zóna Sekély víztartó Vízzáró rtg. Mély víztartó Tározás Talajvízpárolgás Beszivárgás Átszivárgás Tározás Tározás Felszíni lefolyás Párolgás Tározás Interflow Utánpótlódás Tározás Alaphozam Leszivárgás A rendszerrel szemben támasztott igények Közegészségügyi védelem A környezeti szempontok lehető legteljesebb kielégítése Reális lakossági ráfordítási igény A műszaki megoldás szociálisan igazságos 2

3 Milyen készletekkel rendelkezünk Sok víz - kevés víz Árvíz Mennyiség Minőség Aszály Belvíz Duna Tisza közötti talajvízszin csökkenése Duna Tisza közötti terület elsivatagodása 1983 és 1994 között az átlagoshoz képest az összegzett csapadékhiány elérte az 1000 mm-t A talajvízszint a hátsági területeken 3-4 m-t süllyedt 3

4 A nagy vízszabályozás előtt Magyarországon az ivóvízellátás 95 %-a felszín alatti vizekből történik Kb kútból termelnek ivóvizet 1,8 millió m 3 vizet fogyasztunk naponta 4

5 Az energetikai vízhasználatokat leszámítva a vízhasználatok 80 %-a a felszín alatti vizeket érinti 80 %-nál nagyobb kihasználtságú porózus vízadók, Porózus és hasadékos kőzetek vízkészleteiinak A környezeti kihasználtsága korlátok becslésével kihasznaltsag < > 200 A felszín alatti vizek védelme szempontjából kiemelten érzékeny területek Nyílt karszt Működő vízbázis Távlati vízbázis 5

6 A vízigény típusai Ipari víz ÉRTÉKELT VÍZMŰTELEPEK Ivóvíz Öntözővíz AZ EU DIREKTÍVA SZERINT NEM MEGFELELŐ VÍZBÁZISOK AZ EU DIREKTÍVA SZERINT NEM MEGFELELŐ VÍZBÁZISOK # KOI ps # Fe # Mn # NH 4 + # NO 3 - # As # KOI ps # Fe # Mn # NH 4 + # NO 3 - # As 6

7 AZ EU DIREKTÍVA SZERINT NEM MEGFELELŐ VÍZBÁZISOK AZ EU DIREKTÍVA SZERINT NEM MEGFELELŐ VÍZBÁZISOK # KOI ps # Fe # Mn # NH 4 + # NO 3 - # As # KOI ps # Fe # Mn # NH 4 + # NO 3 - # As AZ EU DIREKTÍVA SZERINT NEM MEGFELELŐ VÍZBÁZISOK AZ EU DIREKTÍVA SZERINT NEM MEGFELELŐ VÍZBÁZISOK # KOI ps # Fe # Mn # NH 4 + # NO 3 - # As # KOI ps # Fe # Mn # NH 4 + # NO 3 - # As 7

8 Az arzén határérték Az arzén mérgező anyag és egyúttal testsúly gyarapodást is okoz. A szervezetbe ivóvízzel és élelmiszerrel kerülhet be. Túladagolás esetén bőr-, vese- és hólyagrák kialakulás lehetséges. EU WHO 50μg-ról 10 μg-ra módosította az ivóvízben megengedhető határértéket! Napi megengedhető dózis testtömeg kilogrammonként 2 μg 70 kg-os testtömegnél napi 140 μg, ami biztonsági szorzók miatt 100 μg-ra módosul. Élelmiszerrel napi μg a bevitel, tehát ivóvízre 20 μg marad, ami napi 2 liter fogyasztás mellett adja a 10 μg határértéket. Milyen a jó vízminőség? VÍZMINŐSÉG, VÍZMINŐSÍTÉS 8

9 VÍZMINŐSÉGI JELLEMZŐK BAKTERIOLÓGIAI SZENNYEZÉS 1. FIZIKAI JELLEMZŐK 1.1 Hőmérséklet Oldhatóságot befolyásolja Biológiai folyamatok meghatározója Felszíni vizek: szezonális ingadozás Hőrétegzettség (mély tavak) Felszín alatti vizek: viszonylag állandó hőmérséklet Termálvizek (állandóan 20 C felett) Oldott és lebegőanyag tartalom (a víz komplex keverék) 1 nm 200 nm Valódi oldat Kolloid rendszer Nem ülepedő 1.2 Összes oldott anyag 0.45 µm szűrőpapíron átszűrt mintából bepárlás, majd 105 ºC-on súlyállandóságig szárítva 1.3 Lebegőanyag Szűrőn fennmaradt rész Diszperz rendszer Ülepedő Szervetlen anyagok (hordalék) és élő szervezetek (plankton) Általában: oldott, partikulált, szerves, szervetlen komponensek (KOI, P, N stb.) 9

10 1.4 Zavarosság Szerves és szervetlen lebegőanyagok, kolloid részecskék okozzák Meghatározás: a lebegõ részecskék által szórt fény mérésével (nefelométerrel, NTU Nephelometric Turbidity Unit ) 1.5 Átlátszóság Fény elnyelése Szín és zavarosság határozza meg Fotikus zóna (eutrofizálódás) Mérés: fotocella, Secchi korong 1.6 Szín Vízben oldott anyagok (huminsavak, szennyvizekkel bekerülő festékanyagok, mikroorganizmusok anyagcsere termékei) Mérés: fényelnyeléssel - TCU ( True Color Unit ) 1.7 Íz és szag Szennyvíz, szerves anyagok bomlástermékei, (pl. kénhidrogén) Ipari (fenol, merkaptán, kátrány, acetilén stb.) Mikroorganizmusok (vasbaktériumok, szulfátredukáló kénbaktérium, bizonyos algák) 1.8 Vezetőképesség Oldott ásványi sók (anionok és kationok) koncentrációjával arányos Mérés: platinalemezek közötti ellenállás (µs/cm) Előnyök: automatizálható, vízminőség (ionösszetétel) változását, szennyezést jelzi 2. KÉMIAI JELLEMZŐK 2.1 Leggyakoribb anionok és kationok ( természetes állapot) Na +, K +, Ca 2+, Mg 2+ HCO 3-, CO 3 2-, SO 4 2-, Cl Keménység Ca és Mg ionok okozzák (pl. Ca(HCO3)2; (nk CaO eé) Változó keménység: forralással eltávolítható HCO 3- mennyiségével egyenértékű Állandó keménység: összes változó 10

11 Oldott CO 2 szervetlen C formákodok Természetes előfordulás: NaCl, KCl, CaCl 2 sók formájában Mesterséges források: utak sózása, ipar (pl. Cl előállítás), sóbányákból 2.5 ph ph = - log(h + ), semleges víz: mol H proton/l 7 Természetes vizek: ph (csapadékvíz ph 5.5) Befolyásolja: mész-szénsav egyensúly, humin- és fulvinsavak, biológiai aktivitás Biokémiai folyamatok lejátszódása ph érzékeny 2.6 Savasság, lúgosság Puffer kapacitás (semlegesítő képesség) a savas, lúgos behatással szemben Természetes védelem: hidrokarbonát ionok (hazai adottságok) (2) 2.7 Oxigén háztartás Oldott oxigén, oxigén telítettség (hőmérséklet, nyomás függő) Befolyásoló tényezők (források és nyelők): diffúzió, lebontás, fotoszintézis, légzés stb. 2.8 Szervesanyag tartalom Biokémiai oxigénigény: baktériumok általi oxidációhoz szükséges oxigén mennyisége (mérése) 3. BAKTERIOLÓGIAI JELLEMZŐK Baktériumok: Patogének (Vibrio cholerae - kolera, Shigella - vérhas, Esherichia coli - vastagbél, véd/de gyulladást is okoz, Salmonella - tífusz, Staphylococcus, Cyanobaktériumok stb.) Mérés: patogének jelenlétére utaló baktérium csoportok Összes coliform (TC) talajban, üledékben található nem spórás, pálcika alakú baktériumok Fekál coliform (FC) emberek és melegvérű állatok bélrendszeréből származó coli baktériumok Fekál streptococcus (FS) az emberi és állati zsigerekben élő baktériumok FC/FS > 4 emberi eredetű, FC/FS < 1 állati eredetű szennyezés Csíratesztek Vírusok Gazdaszervezet nélkül nem képesek szaporodni, azt fertőzik Környezeti hatásoknak (ph, hőmérséklet, stb.) elég jól ellenállnak Vízben előfordulók: Enterális vírusok (spirális alakú paraziták, méretük nm), Hepatitis A Patogén protozoák: új patogének (vízellátó rendszerekből származó járványok leggyakoribb okozói, véglények) Cryptosporidium (USA, 1987) Giardia lambdia (ostoros protozoa) Klasszikus víztisztításnak ellenállnak (vírusok is) Indikátorok hiányosságai Kockázat-szemlélet 11

12 4. BIOLÓGIAI VÍZMINŐSÍTÉS: FELFÖLDY (régi) A víz azon tulajdonságainak összessége, amelyek a vízi ökoszisztémák életében fontosak Egységes minősítési módszer nem ismert Élőlénytársulások, fajlistákon alapuló meghatározás Világszerte kutatják, az EU VKI kulcskérdése Problémák megoldásának sorrendiség Több információ: akut és kumulatív hatások Számszerűsítés??? Felföldy féle eljárás: kémiai vízminősítés alapján! FELFÖLDY FÉLE MÓDSZER Halobitás: a víz biológiai szempontból fontos szervetlen kémiai tulajdonságainak vez.kép, ionok Trofitás: az elsődleges szervesanyag termelés mértéke. Alapja a fotoszintézis, amelyhez fény, szervetlen növényi tápanyagok, megfelelõ hőmérséklet és klorofilltartalmú növényzet (alga, hínár) szükséges. Biomassza, Chl-a, P formák, elsődleges termelés, fitoplankton összetétel stb. A szaprobitás a vízben lévő holt szerves anyagok lebontásának mértéke. Ez a heterotróf vízi szervezetek számára táplálékul alkalmas nem mérgezõ, biokémiailag lebontható szerves anyagok mennyiségétõl függ. O 2, BOI5, KOI, baktérium szám, Pantle-Buck index stb. Toxicitás: a víz mérgezőképessége, a vízi élővilág életműködését zavaró mérgező anyagok jelenléte. Exotoxinok és endotoxinok (élővilág által termelt). Mikroszennyező koncentrációk, ökotoxikológiai tesztek stb. Hogyan minősítünk? A természetes víz különös kémiai összetételű oldat, és egyúttal bonyolult keverék is, a vízi élővilág élettere. A vízminősítés során a víz tulajdonságait elsősorban a használatok alapján osztályozzuk: antropocentrikus szemlélet. Az ökocentrikus szemlélet nem az vízhasználatok szerinti alkalmasságot veszi alapul, hanem a víz ökológiai állapotát. VKI VÍZMINŐSÉG A víz tulajdonságainak összessége Sokféle, egyidejűleg lejátszódó fizikai, kémiai és biológiai folyamat alakítja Meghatározás: fizikai, kémiai, biológiai, bakteriológiai jellemzők alapján VÍZMINŐSÍTÉS A vízminőség meghatározása Megfelel az adott vízhasználati célnak (ember központú)? 12

13 VÍZMINŐSÍTÉS: EU immissziós irányelvek Víz Keretirányelv ( Water Framework Directive ) (2000/60/EEC) Ivóvíz előállítására használt felszíni vizek minőségi követelményei (75/440/EK) Halak életteréül szolgáló felszíni vizek követelményei (78/695/EK) Rákok, kagylók életteréül szolgáló felszíni vizek követelményei (79/869/EK) Talajvíz minősége (80/68/EK) Szabadtéri fürdőzésre használt víz (2006/7/EK) Ivóvíz (98/83/EK) Környezetminőségi előírások (Veszélyes anyagokra, 2008/105/EK) (régi: 76/464 EEC és leányirányelvei, Higany szennyezés, Kadmium szennyezés, Hexaklorociklohexán) VÍZMINŐSÍTÉS: Hazai szabványok, rendeletek Természetes vizek minősége: MSZ (1993): Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés (EU VKI szerinti minősítési rendszer még kidolgozás alatt, (elvek: 31/2004 (XII.30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyeléséről és állapotértékeléséről) 40/2006. (X. 6.) KvVM rendelet a felszíni vizeket szennyező egyes veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeiről és azok alkalmazásáról (Hg, Cd, 1,2-diklóretán, triklóretilén, perklóretilén) MSZ 10433:1 (1984): Felszín alatti vizek minősége, értékelési és minősítési rendszer Használat szerinti vízminőségi követelmények: 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről (korábban: MSZ 450:1 (1989), MSZ 450:3 (1992) 6/2002 (XI.5.) KvVM rendelet az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni víz szennyezettségi határértékei 78/2008. (IV. 3.) Korm. Rendelet: Fürdővíz minőség MSZ-13690/3 (1989): Fürdővíz minősítés bakteriológiai vizsgálat alapján MI /9 (1990) Az öntözővíz vizsgálata, minősítési rendje MSZ (1979): Kazántápvíz, kazánvíz minőségi követelményei MSZ (1993): Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés Vizsgálandó jellemzők: Oxigén háztartás (Old O 2, O 2 %, BOI, KOI, TOC, Szapr.index) Tápanyag háztartás (N- P formák, Chl-a) Mikrobiológiai jellemzők (CF, FCF, FS, Salm.) Mikroszennyezők és toxicitás (szervetlen és szerves mikroszennyezők, toxicitás, radioaktív anyagok) Egyéb jellemzők (ph, vez.kép., T, LA, OA, Fe, Mn, keménység, an- és kationok) Vízminőségi osztályozás: 5 vízminőségi osztály (I - V) Besorolás 90 %-os tartósság alapján Felszíni vizek minősítése: határértékek (MSZ 12749) Komponens I.o. II.o. III.o. IV.o. V.o. Oldott oxigén (mg/l) <3 Oxigén telítettség (%) , , , <20, >200 BOI 5 (mg/l) >15 KOI ps (mg/l) >20 KOI cr (mg/l) >60 TOC (mg/l) >20 NH 4-N (mg/l) >2 NO 2-N (mg/l) >0.3 NO 3-N (mg/l) >25 PO 4-P (μg/l) >500 ÖP (μg/l) >1000 Chl-a (μg/l) >250 TC (e/ml) >1000 FCF (e/ml) >100 Ásványolaj (μg/l) >250 Fenol (μg/l) >20 Hg (μg/l) >1 Cd (μg/l) >5 Vezetőképesség (μs/cm) >

14 Felszíni vizek minősítése:határértékek összehasonlítása Komponens dim. MSZ12749 ECE* Anglia Auszrtia Németorsz. Szlovákia Csehország Románia Bulgária I.o. II.o. I.o. II.o. I.o. II.o. I.o. II.o. I.o. II.o. I.o. II.o. I.o. II.o. I.o. II.o. I.o. II.o. ph Oldott mg/l O2 O2 tel. % BOI5 mg/l KOIps mg/l KOIcr mg/l TOC mg/l NH4-N mg/l NO2-N mg/l NO3-N mg/l ÖN mg/l PO4-P mg/m 3 50(20) 100(50) ÖP mg/m 3 100(40) 200(100) 15(10) 40(25) Chl-a mg/m (2.5) 15(10) Szaprobi tás index *ECE: Országhatárokon átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelmére szóló egyezmény keretében megállapított határértékek, United Nations Economic Commission for Europe (UNECE),1992 Megjegyzések: A magyar, cseh, szlovák, az angol és az ECE rendszerek 5 osztályosak. Az osztrák és a német osztályozási rendszerben az I és II. osztály között még egy további kategória is van (7 osztályos rendszer), a Romániában 4 és Bulgáriában 3 osztályt alkalmaznak. A zárójeles értékek az eutrofizáció szempontjából érzékeny vizekre vonatkoznak A minősítés alapja legtöbb esetben a 90%-os tartósságú koncentráció, kevés mintaszám esetén a legrosszabb érték. VKI MINŐSÍTÉS: VÍZEK ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZÉSE Állapotjellemzők Besorolás biológiai elemek hidrológiai és morfológiai elemek fizikai és általános kémiai elemek Specifikus szennyezők Kémiai paraméterek 5 osztály biológiai állapot 5 osztály 5 osztály 5 osztály hidrológiai morfológiai állapot Az ökológiai állapotot befolyásoló kémiai állapot 2 osztály ökológiai állapot kémiai állapot A FELSZÍNI VÍZTÉR ÁLLAPOTA VKI monitoring Folyók Tavak Biológiai paraméterek Hidromorfológiai paraméterek Kémiai paraméterek Makrofiton Bevonatlakó kovaalgák Üledéklakó gerinctelenek Halak Fitoplankton Vízhozam jellemzők Kapcsolat a vízadókkal Mélység, szélesség Mederjellemzők Vízparti zóna Hőmérsékleti viszonyok Oldott oxigén szint Sótartalom Savasodási állapot Tápanyagok Jelentős bevezetett szennyezőanyagok Kiemelten anyagok mennyiségben Jelentős Fitoplankton Makrofiton Bevonatlakó kovaalgák Üledéklakó gerinctelenek Halak Vízállásjellemzők Kapcsolat a vízadókkal Tartózkodási idő Mélység Tómeder jellemzők Vízparti zóna Átlátszóság Hőmérsékleti viszonyok Oldott oxigén szint Sótartalom Savasodási állapot Tápanyagok bevezetett szennyezőanyagok veszélyes Kiemelten anyagok mennyiségben veszélyes VKI monitoring: VIZSGÁLANDÓ JELLEMZŐK FIZIKAI-KÉMIAI Termikus viszonyok: hőmérséklet Oxigénháztartási viszonyok: oldott oxigén Sótartalom: vezetőképesség Savasodási állapot: ph, lúgosság Tápanyag-tartalom: össz. P, ORP, össz. N, nitrát és nitrit, ammónium Egyéb: lebegőanyag, zavarosság (folyók) Átlátszóság: Secchi mélység, zavarosság, szín (tavak) SPECIFIKUS SZINTETIKUS SZENNYEZŐK A VKI elsőbbségi listáján szereplő valamennyi anyag A vízgyűjtőterületen előforduló terhelésektől függő egyéb anyagok SPECIFIKUS NEM SZINTETIKUS ANYAGOK A VKI elsőbbségi listáján szereplő valamennyi anyag A vízgyűjtőterületen előforduló terhelésektől függő egyéb anyagok 14

15 Jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagok (VKI VII. Melléklet) 1. Szerves halogén vegyületek 2. Szerves foszforvegyületek 3. Szerves ónvegyületek 4. Karcinogén (rákkeltő) vagy mutagén tulajdonságú anyagok, hormonháztartást zavaró anyagok 5. Perzisztens szénhidrogének, Perzisztens és felhalmozódásra képes szerves toxikus anyagok 6. Cianidok 7. Fémek és vegyületeik 8. Arzén és vegyületei 9. Biocidek és növényvédő szerek 10. Szuszpenzióban lévő anyagok 11. Az eutrofizációt elősegítő anyagok (elsősorban nitrátok és foszfátok) 12. Az oxigénháztartást kedvezőtlenül befolyásoló anyagok, illetve jellemzőik, mint BOI, KOI stb.). Elsőbbségi anyagok Az elsőbbségi anyagokra az EU tagországokra egységesen érvényes vízminőségi határértékek lesznek érvényesek; A minősítéshez évi átlag értékekhez viszonyított határértékeket és egyedi méréseknél megengedhető legnagyobb koncentrációkat adnak meg; A vizekre vonatkozó határértékek szerves szennyezők esetén a lebegőanyagot is tartalmazó vízre, fémek esetén a szűrt vízre érvényesek; A Cd határértékek vízkeménységtől függőek; Biológiai mintákra (halak, kagylók) határértéket csak néhány szennyezőanyagra állapítottak meg. Vízszennyezettségi határértékek felszíni vizekben (µg/l) Évi átlagértékekhez viszonyított A megengedhető legnagyobb Elsőbbségi anyag határérték koncentráció egyedi méréseknél Alaklór 0,3 0,7 Antracén 0,1 0,4 Atrazin 0,6 2,0 Benzol Brómozott difeniléterek 0,0005 0,08 (víz keménység < 40 mg/l CaCO3) 0,45 (víz keménység < 40 mg/l CaCO3) Kadmium és vegyületei 0,08 (40 - <50) 0,45 (40 - <50) (a vízkeménységtől 0,09 (50 - <100) 0,6 (50 - <100) függően) 0,15 (100 - <200) 0,9 (100 - <200) 0,25 ( 200) 1,5 ( 200) Széntetraklorid 12 C10-13 klóralkánok 0,4 1,4 Klórfenvinfosz 0,1 0,3 Klórpirifosz 0,03 0,1 Ciklodién peszticidek: Aldrin Dieldrin Σ=0,01 Endrin Isodrin Összes DDT 0,025 pp-ddt 0,01 1,2-Diklóretán 10 Diklórmetán 20 Di(2-etilhexil)-ftalát 1,3 (DEHP) Diuron 0,2 1,8 Határérték biológiai mintában (µg/kg) Elsőbbségi anyag Évi átlagértékekhez viszonyított határérték A megengedhető legnagyobb koncentráció egyedi méréseknél Endoszulfán 0,005 0,01 Fluorantén 0,1 1 Határérték biológiai mintában (µg/kg) Hexaklórbenzol 0,01 0,05 10 Hexaklórbutadién 0,1 0,6 55 Hexalórciklohexán 0,02 0,04 Izoproturon 0,3 1,0 Ólom és vegyületei 7,2 Higany és vegyületei 0,05 0,07 20 Naftalin 2,4 Nikkel és vegyületei 20 Nonilfenolok 0,3 2,0 Oktilfenolok 0,1 Pentaklórbenzol 0,007 Pentaklórfenol 0,4 1 Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) Benzo(a)pirén 0,05 0,1 Benzo(b)fluorantén Benzo(k)fluorantén Benzo(g,h,i)-perilén Indeno(1,2,3-cd)-pirén Σ=0,03 Σ=0,002 Simazin 1 4 Tetraklóretilén 10 Triklóretilén 10 Tributil-ón vegyületek 0,0002 0,0015 Triklórbenzolok (összes izomer) 0,4 Triklórmetán 2,5 15

16 Felszín alatti vizek minősítése ivóvíz előállítására való alkalmasság szerint Vizsgált komponensek: ph, vez.kép., keménység, Na, K, Ca, Mg, Fe, Mn, NH4, Cl, SO4, HCO3, NO3, NO2, KOI, bakteriológia Osztályozás: I. Ivóvíznek alkalmas (fertőtlenítés) II/.1. Gáz-, savtalanítás, Fe-, Mn eltávolítás II./2. As, NH4+, NO3-, szervesanyag eltávolítás II./3. Lágyítás, keményítés III. Nincs gazdaságosan alkalmazható technológia EU Felszín alatti vizek védelméről (VKI, leányirányelv) A VKI és leányirányelve szerint a felszín alatti víztest jó állapotban van, ha a határértéket meghaladó koncentrációt mutató szennyezés nem veszélyeztet receptort (ivóvízkivétel, vízi ökoszisztéma, szárazföldi ökoszisztéma) a víztesten belül a szennyezettség aránya nem éri el a 20 %-ot (ez kivételes esetben lehet 50 %) nem mutatható ki romló vízminőségi tendencia A leányirányelv jelenlegi változata két környezetminőségi határértéket tartalmaz: nitrátra 50 mg/l, peszticidre 0,1 μg/l A többi elemre a szabályozás a tagországok feladata, 2008 decemberig Szennyvíz kibocsátók ellenőrzése Vizsgált komponensek Szervesanyag mutatók (KOI, BOI, CCl 4 -extrakt) Tápanyag formák (ÖP, PO 4 -P, ÖN, NO 3 -N, NO 2 -N, NH 4 - N) Nehézfémek Mérési gyakoriság: legalább évi négy (+ önkontroll mérések) Környezetvédelmi területi hatóság végzi a mérést Csak a gyanús komponenseket vizsgálják Újabb határértékrendszer alapelvei Nem a koncentráció, hanem terhelés az irányadó Befogadó terhelhetősége szerinti határértékek Sérülékeny vízbázisok figyelembe vétele Jelenleg érvényes: A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet határértékei a három+1 kategóriában Komponens Kiemelt (régi I.) Érzékeny (régi II.) Időszakos vízfolyás Normál (régi III-VI.) ph 6,5-8,5 6,5-9 6,5-9 6,5-9 KOI Cr g/m BOI 5 g/m NH 4 -N g/m Összes N g/m Összes P g/m Oldószer extr. g/m Lebegőanyag, g/m

17 Bírság rendelet A 3/1984 (II.7.) OVH számú rendelet határértékei a hat területi kategóriában Területi kategóriák (érzékeny és sérülékeny területek) ph Komponens I. II. III. IV. V. VI. 6,5 8,5 6, KOI Cr g/m NH 4 -N g/m 3 1,56 3,89 23,33 7,78 23,33 7,78 NO 3 -N g/m 3 9,03 11,29 18,06 18,06-18,06 TP g/m 3 1, ANA det. g/m CCl 4 extr. g/m Lebegőanyag, g/m