A vékony és vastagbél szövettana és a vastagbél morfológiája Dr. Tóth Zsuzsanna

Átírás

1 A vékony és vastagbél szövettana és a vastagbél morfológiája Dr. Tóth Zsuzsanna Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet és Fejlődéstani Intézet

2 Hashártyaviszonyok I. vékonybél c. ascendens gastrum c. transversum c. descendens cecum rectum c. sigmoideum Részei: duodenum, jejunum, ileum Adventitia: duodenum nagy része, mely retroperitonealis kivéve a pars superior Serosa, subserosa: duodenum pars superior, jejunum, ileum, kettős hashártyaborítás = mesenterium, benne vér és nyirokerek, idegek duodenumnál a metszet síkjától függően adventitiát vagy serosát látunk A hashártyával borított részek elmozdíthatóak. A nem borítottak rögzítettek.

3 A vastagbél részei és elhelyezkedésük gastrum pancreas ligamentum gastrocolicum omentum major mesocolon transversum colon transversum hepar lien ligam. phrenicocolicum medioinguinalis vonal processus xyphoideus lobus dextra flexura coli dextra mesocolon transversum flexura coli sinsitra transpyloricus sík colon ascendens colon transversum colon descendens appendix köldök intertubercularis vonal cecum mesocolon sigmoideum fossa iliaca tuberculum iliacum appendix vermiformis canalis analis rectum colon sigmoideum midinguinalis pont jobb symphysis pubis bal

4 Hashártyaviszonyok II. vastagbél Retroperitonealis: colon ascendens és descendens a hátsó felszín a hasfalhoz tapad rectum középső része mesenterium Infraperitonealis rectum alsó része Intraperitonealis: cecum mesocecum appendix mesoappendix colon transversum mesoappendix mesocolon transversum colon sigmoideum mesosigmoideum rectum felső 1/3 mesorectum (mesorectal fascia) colon descendens colon ascendens Appendices epiploicae: zsírszövettel telt hashártyatasakok minden szakaszon megtalálhatóak megkülönböztetik a vékonybéltől

5 A férfi és női medence sagittalis metszete peritoneum v. urinaria excavatio retrovesicalis rectum ampulla ductus deferensis prostata peritoneum excavatio retrouterina rectum cervix fornix posterior vaginae regio perinealis Rectum: pars intestinalis flexura sacralis homorú, a keresztcsontot követi flexura perinealis domború, a farokcsontot követi ampulla recti tágulat a flexura perinealis előtt, korral alakul ki Rectum: canalis analis székletürítéstől eltekintve zárt cső hashártya: o o o a rectum felső egyharmada intraperitonealis alsó része hashártya alatti infraperitonealis hashártya legmélyebb pontjai excavatiok rdv: rectalis digitális vizsgálat

6 A gastrointestinalis tractus általános szövettani felépítése tunica serosa: mesothel, lamina propria serosae, subserosa vagy tunica adventitia (laza kötőszövet, ahol nincs peritoneum) hosszanti izomréteg plexus myentericus (Auerbachi) tunica muscularis körkörös izomréteg tunica submucosa plexus submucosus (Meissneri) lamina muscularis mucosae lamina epithelialis és lamina propria tunica mucosa

7 Tunica muscularis Hosszanti izomréteg: külső réteg vékonybélben, rectumban, appendixben egyenletes gastrum pancreas plicae semilunares vastagbélben nyalábokba (ténia coli) szedett: o az ileocecalis beszájadzástól a sigmabélig; ligamentum gastrocolicum 1. t. omentalis, 2. t. mesocolica, 3. t. libera,, appendixnél egy pontból indulnak sigmabélben két nyaláb; t. mesocolica és libera omentum major mesocolon transversum colon transversum teniae haustrum hozzá kötődnek az appendices epiloicae megvastagodott befűződések plicae semilunares, köztük kiöblösödések haustra teniakat elvágva haustra eltűnnek Körkörös izomréteg: belső réteg végig folytonos módosulatai a sphincterek és billenytűk: m. sphincter pylori, m. sphincter ani internus, ileocecalis billentyű és sphincter

8 A bélmozgások szabályozása longitudinalis plexus myentericus circularis Elsődleges kontroll: enterális idegrendszer, plexus myentericus eosophagustól az m. sphincter ani internusig bemenet: bél chemo és mechanoreceptorok Másodlagos kontroll: paraszimpatikus idegrendszer (vagus) serkentő szimpatikus idegrendszer gátló Hormonok: motilin, CCK, insulin stimuláló gátló opioidok, secretin, glucagon

9 Cajal féle interstitialis sejtek pacemaker aktivitás Cajal sejtek hálózata a plexus myenterikus idegrostok fölött. Cajal sejtek (ICC): módosult simaizomsejtek, az idegvégződések és a simaizomsejtek között (Cajal, 1893) pacemaker sejtek: lassú hullámú ritmikus elektromos aktivitást generálnak a simaizomsejtekben fázikus kontrakciók ott tudnak kiváltódni, ahol éppen aktivitás maximum alakul ki kapcsolat az enterikus és vagalis efferensekkel is a körkörös és hosszanti izomréteg működését koordináljákhiányukban a két réteg függetlenül működik World J Gastroenterol 2010 July 14; 16(26):

10 2. Abszorbció: Víz, elektrolitok: A mucosa és submucosa feladatai 1. Szekréció: mucin tartalmú nyálka (véd, síkosít) vékonybélben localis emészőenzimek (laktáz, peptidáz, enterokináz) hormonok (CCK, motilin, secretin) folyadék, bicarbonát ion (higít, semlegesít) reguláció enteralis idegrendszer (plexus submucosus) Antitestek szegmentum Távozik Na+ hatékonyság % duoednum hatékonyság % ml mm víz Na+ jejunum ileum Tápanyagok: epe Duodenum Máj aminosavak táplálék + nyál monogliceridek Ileum Colon fehérje Fe +++ Fe ++ Gyomor trigliceridek vas B12 (kevés) víz és Na + víz intrinsic factor (IF) pepsin monoszacharidok Jejunum calcium fólsav DEKA vitaminok szabad zsírsavak Na + (kevés) B12 IF epesavak, májba víz (kevés) elektrolitok (kevés) epesavak (kevés) colon Jeejeebhoy K N CMAJ 2002;166: Védelem mucosalis tolerancia táplálékösszetevők ellen ne legyen reakció (orális tolerancia) bélbaktériumok tolerálása gastrointestinalis barrier: rezidens baktériumok penetrációjának megakadályozása patogének, toxikus anyagok, mechanikai sérülés elleni védelem

11 Vékonybél Hatékonyság fokozása felületnövelés kefeszegély (mikrovillusok) v. portae hepatis 1mm Izomrétegek Kerckring redők plicae circulares kapilláris hálózat nyirokér Vékonybél hossza: kb 7m. bélbolyhok (villi) Felületnövelés: plicae circulares 3X, bélbolyhok 10X, mikrovillusok 20X 600X Total felület: teniszpályányi (250m 2 )

12 Plicae circulares submucosa Plicae (human): pylorus alatt 5 6 cm rel jelennek meg, ahol az epevezeték betorkollik a duodenumba distalis duodenumban és proximalis jejunumban sűrűn ileumban méretük és számuk csökken Villi (bélbolyhok): duodenumtól ileumig keskenyednek

13 Lieberkühn cryptak (glandulae intestinales) epithelium lamina propria nyirokér crypta l. muscularis mucosae a lamina propriában a bélbolyhok között találhatóak egyszerű csöves mirigyek glandulae intestinales leérnek a lamina muscularis mucosae ig hámrétegük a bolyhokéval folytonos (sárga nyíl) duodenumban ide nyílnak a Brunner mirigyek őssejtek a kriptákban enterociták, kehelysejtek, enteroendokrin sejtek, Paneth sejtek

14 Brunner mirigyek glandulae duodenales elágazó tubularis mirigyek a submucosában (csak a duodenumban!!) lúgos nyákot termelnek: nyálkahártya védelme a gyomorsav ellen (barrier fenntartása) optimális emésztési ph a pancreas emzimeknek halvány citoplazma, tág lumen, bazalis sejtmag hámnövekedési faktort (EGF) is termelnek nagy igénybevétel, hámsejtek pótlása Lieberkühn cryptakba nyílnak

15 Pylorus duodenum átmenet Megkülönböztető jegyek: 1. szűkülő lumen 2. m. sphincter pylori (ps) 3. bélbolyhok megjelenése a mucosában (nyíl) 4. Brunner mirigyek (Bg) megjelenése a submucosában

16 A bélboholy felépítése egyrétegű kefeszegélyes hengerhám lamina epithelialis lamina propria központi nyirokér kapillárishálózat lamina propria kehely sejt simaizomsejtek l. musc.mucosae boholymozgás: felszívási fázisban a boholy összehúzódik, a nyirok és a vér a nagyobb erek felé préselődik

17 A bélhámsejtek ultrastruktúrája Junctionális komplex: glycocalix emésztőenzimek nucleus ovális, basalisan sok mitokondrium SER aktin filamentumok lamina basalis glicocalix: membrán kötött glikoproteinek és mucopoliszacharidok, emésztőenzimek junctionalis komplex: gastrointestinalis barrier funkció

18 A szénhidrátok és fehérjék felszívódása diszacharidázok pl. laktáz dipeptidáz, enteropeptidáz monoszacharidok, aminosavak, kisebb és nagyobb peptidek aktív transzport, co transporterek fehérjebontás történhet enterocitán belül is basolateralis membránon át a kapillárisokba jutnak, ill. saját felhasználás is peptid transzcitózis: főleg csecsemőkben, anyatej immunglobulinok

19 A lipidek felszívódása zsírok szabad zsírsavak monogliceridek koleszterin micellák lipid hidrofób hidrofil enterocita SER chylomicron epesav nem keveredő vízréteg kapilláris boholy nyirokér stroma nem keveredő vízréteg micellák oldódnak v. portae lipid felszívódás a jejunumban duct. thoracicus, v. cava sup. az epesavas sók az ileumból szívódnak vissza epehiány nincs micellaképződés: DEKA vitaminhiány, vérzékenység (K vitamin hiány) pancrease lipáz hiánya, epesavak hiánya zsíros széklet

20 Kehelysejtek v kehelysejt v bélhámsejt (enterocita) mucin v c submucosa Kehelysejtek PAS reakció V: villus C: chylusér (nyirokér) keskeny, erősen basofil (nucleus, RER) alapi rész apikálisan szekréciós vakuolumokkal teli, kiszélesedő c o hematoxilin eozinnal nem festődik o mucint tartalmaz PAS reakcióval pozitív o védi (barrier) és csúszossá teszi a hámot számuk caudalisan egyre nő

21 Sejtmegújulás a Lieberkühn cryptakban vékonybél leváló, elhalt sejtek vastagbél epithelium 1/3 enterociták kehelysejtek enteroendokri nsejtek migráció differenciáció sejt ciklus megáll 2/3 differenciáció sejt ciklus megáll migráció őssejtek ~ 150 proliferáló sejt apoptózis, differenciálódott leszakadás sejtek sejt őssejtek proliferáló progenitorok őssejtek Paneth sejtek Paneth sejtek GI barrier fenntartása Vas felszívás szabályozása az enterocitákom keresztül

22 Mitotikus aktivitás a cryptakban mitotikus sejt: kondenzált kromoszómák intenzív bazofilia (fehér nyilak) gyors epithelium turn over: segít fenntartani az ép GI barriert

23 Őssejt differenciáció a vékonybélben kehely sejt enterocita kehelysejt enteroendokrin sejt (hormonok) Paneth sejt Paneth sejt crypta vékonybél őssejt submucosa Human jejunum H&E muscularis mucosae simaizomsejtek Crosnier et al. Nature Reviews Genetics 7, (May 2006) doi: /nri1840

24 Paneth sejtek mucosalis immunitás baktériumok, acetilkolin + * baktérium flóra szabályozása pathogenek elleni védekezés (barrier funkció) vékonybélre jellemző, újszülötteknél colonban is exocrin mirigysejt kerek mag, laza kromatin acidofil szekréciós granulumok, zymogen (*) anti mikrobiális enzimek: defenzinek, lizozim

25 Enteroendokrin sejtek lumen Golgi szekretoros vezikulák lamina basalis kapilláris zárt sejt secretin immunhisztokémia DAB reakció nyitott sejt a gyomor bél traktus egész hosszában megtalálhatóak leggyakoribbak a vékonybél cryptakban széles alap, benne kis vezikulák exocitózis a lamina basalis felé parakrin hatásmód immunhisztokémiai azonosítás (min 15 féle): szomatosztatin, VIP, CCK, P anyag, motilin, secretin, stb

26 A bél immunrendszere: GALT Gut Associated Lymphoid Tissue: a gastrointestinalis barrier része Induktív areak submucosalis nyiroktüszők: folliculi solitarii bármely területen folliculi aggregati Peyer plakkok az ileumban simaizomsejt kehelysejt (PAS) plazmasejt Effektor areak: Intraepithelialis immunsejtek Lamina propria immunsejtek o bélboholy, crypta Főleg IgA termelő plazmasejtek (excentrikus sejtmag) IgA szekréció a lumenbe (enterocita): o antigéneket semlegesít, immunválaszt triggerel o ellenállóbb a bontó enzimeknek, mint az IgG lamina propria Az areak nyirokerek révén összeköttetésben állnak.

27 A boholystroma immunfunkciója A stroma limforetikuláris lamina basalis plazma sejtek enterociták kehelysejtek kötőszövethez hasonló: fibrociták plazmasejtek lymphociták makrofágok hízósejtek eozinofil granulociták lamina propria A limforetikuláris szövet együttesen több, mint a nyiroktüszők és a lép szövete együtt.

28 Az ileum nyiroktüszői folliculi aggregati (Peyer plakkok) keresztmetszetben a mesenterium rögzülésével szemközti oldalon találhatóak csoportokat alkotnak a mucosaban és beterjednek a submucosaba is kúp alakú tüszők, benyomulnak a cryptak közé

29 Az M (microfold) sejtek, mint a nyálkahártya kapuőrei Effektor terület elszórt limfoid sejtek M sejt makrofág dendritikus sejt IgA szekréció Induktív terület organizált M sejt dendritikus sejtek subepithelialis dóm T sejtek B sejt area A GALT szerveződése: indukciós és effektor területek az M sejtek megkötik és transzcitózissal a sejt alatti basalis zsebbe juttatják a baktériumokat a zsebben a baktériumokat a dendritikus sejtek lebontják a dendritikus sejtek prezentálják az antigént a T sejteknek a T sejtek aktiválják a B sejteket a B sejtekből IgA termelő plazmasejtek lesznek a nyirokkal az effektor immunsejtek a boholystromába és az epitheliumba jutnak az IgA antitest szekretálódik a lumenbe

30 Appendix vermiformis Az appendix lehetséges helyzetei és gyakoriságuk: bázisa a medioinguinalis vonalon fekszik a cecumból az ileum beszájadzása alatt nyílik McBurney pont tuberculum iliacum 2/3 alapjánál indul ki a 3 ténia egy pontból változatos alakú, helyzetű a tonsillákkal azonos szerepű hasfali vetülete a McBurney pont, érzékenysége vakbélgyulladás mesoappendix fedi

31 Appendix vermiformis mesoappendix kehelysejtek tunica serosa nincsenek villusok, kevés a Lieberkühn crypta, kehely sejt alig a lamina propria tele van nyiroktüszőkkel tonsilla jellegű nyirokszerv a tüszők összeolvadhatnak a submucosaba is beterjehetnek nincsenek taeniák, körkörös izomréteg erős

32 Ileo cecalis bemenet colon ascendens ileum cecum ileumban villusok ileocecalis billentyű (ic) visszaáramlás megakadályozása ileocecalis szfinkter a körkörös izomréteg megvastagodása továbbhaladás szabályozása a vastagbélben villus hiányzik

33 A colon szövettana az enterociták nem termelnek emésztőenzimeket fő feladat a só és víz visszaszívása a kehelysejtek száma caudálisan nő a crypták mélyebbek, mint a vékonybélben sűrű nyák mechanikai védelem, baktériumok távoltartása gl. intestinalis (crypta) tunica mucosa a vastagbélben egyrétegű hengerhám (enterociták) kehelysejtek

34 Duodenum Jejunum Ileum Colon P B villus villus villus Brunner mirigy Peyer plakk nincs villus, mély crypta nagyon sok kehelysejt

35 Rectum pars intestinalis nyiroktüsző nyiroktüsző kehelysejtek nyálka a cryptak közti tasakokban hasonló a colonhoz még több kehelysejt, még nagyobb crypták nyiroktüszők

36 Rectum canalis analis plica transversalis recti columnae and sinus anales linea pectinata rectum pars intestinalis Lieberkühn crypták m. sphincter ani internus canalis analis többrétegű elszarusodó laphám zona cutanea pigmentált bőr, szőrök, zona intermedia gl. sebaceae, gl. cirumanales gl. sebaceae, visszerek zona columnares: o m. sphincter ani externus Morgagni féle redők többrétegű el nem szarusodó laphám o sinus anales egyrétegű hengerhám zona intermedia (haemorrhoidalis): többrétegű el nem szarusodó laphám zona cutanea: többrétegű elszarusodó laphám, pigmentált linea pectinata

37 A vastagbél és a rectum artériái a. mesenterica superior aorta a. ileocolica cecum, appendix, c. asc. alsó része a. colica media c. transversum a. colica dextra c. asc. felső része a. mesenterica inferior arcus Riolani major a. colica sinistra c. descendens a. rectalis superior rectum felső harmada a. iliaca interna: a. rectalis media a. pudenta interna a. rectalis inferior középső és alsó rectum Sudeck a. sigmoidea c. sigmoideum Arcus Riolani: az arteria colica media és a. colica sinistra között Sudeck féle anastomosis : az arteria sigmoidea és az arteria rectalis superior között

38 A vastagbél és a rectum vénái v. mesenterica superior (flexura coli sinistraig) v. portae v. mesenterica inferior v. colica media v. colica dextra v. colica sinistra v. ileocolica v. sigmoidea v. cava inf. végbélkúp: szisztémás keringésbe szívódik fel, gyorsan hat v. iliaca interna: v. rectalis media v. pudenta interna v. rectalis inf. középső és alsó rectum v. cava inf. v. mesent. inf. v. rectalis superior rectum felső harmada

39 A vastagbél és a rectum nyirokelvezetése A nyirokcsomók az artériákat követik, a nyirok végül a paraaortikus nyirokcsomókba jut. cecum, appendix, colon ascendens mesenterialis nyirokcsomók colon transversum mesenterialis nyirokcsomók, pancreasfej duodenum közti és lép hylusánál lévő nyirokcsomók colon descendens és sigmoideum, rectum aorta körüli nyirokcsomók anal canal inguinalis nyirokcsomók

40