Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Átírás

1 JászNagykunSzolnok Megyei Kormányhivatal H ATÓSÁ GI FŐO SZT ÁL Y H ATÓSÁ GI É S OKT AT ÁSI OSZ TÁLY Első fokú hatósági eljárások Ügytípus leírások 1. Kisajátítási eljárás 2. Bányaszolgalmi jog alapításával kapcsolatos eljárás 3. Külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezése 4. Külföldi anyától származó gyermekre tett, valamint külföldi állampolgár által tett apai elismerő nyilatkozat alapján anyakönyvi bejegyzés teljesítése 5. Nem magyar állampolgár házasságkötéséhez, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítéséhez szükséges külföldi okiratok elbírálása 6. Nem magyar állampolgár házasságkötéséhez, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítéséhez szükséges tanúsítvány bemutatása alóli felmentés 7. Külföldi anyakönyvi okirat beszerzése 8. Hatósági közvetítői nyilvántartásba vétel 9. Közigazgatási bírság kiszabása a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség megszegése esetén 10. A településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezései végrehajtásának ellenőrzése Másodfokú hatósági eljárások 11. Adóügyi igazgatás fellebbezési eljárás 12. Adóügyi igazgatás felügyeleti eljárás 13. Adóügyi igazgatás végrehajtási kifogás 14. A jegyző birtokvédelmi határozatának végrehajtása során hozott döntés elleni jogorvoslati eljárás 15. A jegyző fásszárú növényekkel kapcsolatos eljárása során hozott elsőfokú döntése elleni jogorvoslati eljárás 16. Kereskedelmi igazgatási ügyekben lefolytatott másodfokú hatósági eljárás 17. Telepengedélyekkel kapcsolatos ügyekben lefolytatott másodfokú hatósági eljárás 18. Zenés, táncos rendezvény engedélyezése ügyében lefolytatott másodfokú hatósági eljárás 19. Vízügyi igazgatással kapcsolatos ügyek fellebbezési eljárás 20. Lakcím fiktíválási ügyben hozott döntés elleni jogorvoslati eljárás 21. Hadigondozotti ellátás megállapítása iránti ügyek intézése másodfokon 22. Útügyi és közúti gépjárműközlekedéssel kapcsolatos hatósági ügyek intézése másodfokon 5000 Szolnok, Kossuth Lajos út Szolnok, Pf. 111 Telefon: (56) Fax: (56) kh.okthat@jasz.gov.hu Honlap:

2 23. Közlekedési igazgatási ügyben hozott döntés elleni jogorvoslati eljárás 24. Mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványával kapcsolatos másodfokú eljárás 25. Temetkezési szolgáltatási tevékenység engedélyezési eljárása során hozott elsőfokú döntés elleni jogorvoslati eljárás Köznevelési igazgatási eljárások 26. Az egyházi és magán köznevelési intézmények nyilvántartásba vétele, nyilvántartásba vett adatok módosítása, nyilvántartásból való törlése tárgyában hozott elsőfokú döntés ellen benyújtott fellebbezés elbírálása 27. Az egyházi és magán köznevelési intézmények, nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények működési engedélyének kiadása, módosítása, működési engedélyének visszavonása tárgyában hozott elsőfokú döntés ellen benyújtott fellebbezés elbírálása 28. A tanköteles tanulóval szemben alkalmazott kizárás az iskolából fegyelmi büntetés esetén a tanuló számára intézmény kijelölése tárgyában hozott elsőfokú döntés ellen benyújtott fellebbezés elbírálása 29. A gyermek/tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény megállapításával, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal összefüggésben hozott elsőfokú döntés ellen benyújtott fellebbezés elbírálása 30. A tankötelezettség teljesítése hatéves kor előtti megkezdésének engedélyezése tárgyában hozott, elsőfokú döntés ellen benyújtott fellebbezés elbírálása 31. A középiskola által működtetett érettségi vizsgabizottság, valamint a független vizsgabizottság döntése/intézkedése/intézkedésének elmulasztása ellen benyújtott jogorvoslati kérelem elbírálása 32. A szakmai vizsgabizottság döntése/intézkedése/intézkedésének elmulasztása ellen benyújtott törvényességi kérelem elbírálása 1. Ügytípus megnevezése, tartalma: Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése, illetékességi területe: Eljárási illetékek (igazgatási szolgáltatási díjak) meghatározása: Kisajátítási eljárás Kisajátítással ingatlan tulajdonjoga csak kivételesen vonható el, a kisajátításról szóló évi CXXIII. törvényben (továbbiakban: Kst.) meghatározott közérdekű célból, feltételekkel és módon, teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás mellett. Az ingatlannak egy része is kisajátítható. JászNagykunSzolnok Megyei Kormányhivatal JászNagykunSzolnok megye A kisajátítási eljárás illetékmentes. A tulajdonos kérelmére a Kst. 2. n), o) pontjai, illetve 5. a alapján indult, kisajátítási kérelem benyújtása iránti kötelezéssel kapcsolatos eljárás illetéke 3.000, Ft, amelyet az eljárás megindításakor a technikai feltételek megléte esetén elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül, vagy a kérelmen illetékbélyeggel, vagy átutalással (az átutalás közleményrovatában az ügyfél neve, lakcíme, valamint az 2

3 Alapvető eljárási szabályok és az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok: eljáró hatóság felhívása esetén az ügyszám feltüntetésével) a Kormányhivatal számú számlaszámára kell befizetni. A kisajátítási eljárásban ügyfél: a kisajátítást kérő, az állam, illetve az önkormányzat tulajdonszerzésével járó harmadik személy által indított eljárásban az állami tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet, illetve a kisajátítással tulajdont szerző önkormányzat, a kártalanításra jogosult tulajdonos, vagyonkezelő, mindaz az ingatlannyilvántartásból, valamint a földhasználati nyilvántartásból kitűnő egyéb jogosult, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát a kisajátítás érinti, ideértve az ingatlannyilvántartásba még be nem jegyzett, de széljegyzetként már feltüntetett jogszerzőt is, továbbá mindazon egyéb jogosult, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát a kisajátítás érinti. Azon tulajdonos vagy kártalanításra jogosult részére, akinek személye nem állapítható meg egyértelműen, a kisajátítási hatóság megkeresésére a gyámhatóság eseti gondnokot rendel ki. Az olyan tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult részére, akinek a lakóhelye (székhelye) ismeretlen, a kisajátítási hatóság ügygondnokot rendel ki. A kisajátítási eljárás megindítása és lefolytatása A kisajátítási eljárás kizárólag kérelemre folytatható le. Ingatlant kisajátítani a jogszabályban megjelölt feltételek fennállása esetén, az alábbi közérdekű célokra lehetséges: a) honvédelem; b) nemzetközi szerződés alapján megvalósuló területcsere; c) terület és településrendezés; d) kötelező állami, illetve kötelező önkormányzati feladathoz kapcsoló oktatási, egészségügyi, szociális létesítmény elhelyezése; e) közlekedési infrastruktúra fejlesztése; f) energiatermelés; g) energiaellátás; h) bányászat; i) elektronikus hírközlési szolgáltatás; j) örökségvédelem; k) természetvédelem; l) vízgazdálkodás, víziközműszolgáltatás; m) fenntartható erdőgazdálkodás, valamint véderdő telepítése, védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés; n) építésügyi korlátozások felszámolása; o) az ingatlant terhelő, az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentősen korlátozó, vagy megszüntető közérdekű használati jogok, szolgalmak miatti hátrányok megszüntetése; 3

4 p) környezetvédelem; q) sportinfrastruktúra fejlesztése; r) az Országgyűlés munkáját segítő hivatali szervezet elhelyezése. A kisajátítási kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani, melynek elérhetősége: Ha az ügyfél nem személyesen jár el, a hivatal az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja. (Ákr. 13. ) Kisajátítást kérő lehet az állam, illetve a helyi önkormányzat, valamint az államon és a helyi önkormányzaton kívüli harmadik személy, ha a Kst. 2. ban meghatározott közérdekű célt megvalósító tevékenységet lát el, vagy akit törvény az állam javára, saját nevében, kisajátítást kérőként való eljárásra kötelez (továbbiakban: Kisajátítást kérő). A Kst. 2. c) és n), o) pontjai, illetve 5. a alapján az ingatlan megvásárlása és kisajátítása kezdeményezésének joga az ingatlan tulajdonosát (továbbiakban: Tulajdonos) is megilleti, ha az ingatlan tulajdonjogát a tulajdoni korlátozás előtt szerezte meg, és: az ingatlan rendeltetését a helyi építési szabályzat, illetőleg szabályozási terv, valamely később megvalósítandó jogszabályban megállapított olyan közérdekű célban határozza meg, amelynek megvalósítása a tulajdonostól nem várható el, és ez a tulajdonosi és építési jogokat, vagy a 2. o) pontja szerinti közérdekű használati jog, szolgalmi jog a jog létesítését követően az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentősen akadályozza vagy megszünteti. A Kst. 2. n) pontjában szabályozott eset az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (Étv.) 30. (4) bekezdésben foglaltaknak felel meg, mely esetben a tulajdonos akkor kérheti a közérdekű cél jogosultjának, ennek hiányában az önkormányzatnak a kisajátítási kérelem benyújtására vonatkozó kötelezését, ha az ingatlan adásvételére vonatkozó megállapodás annak kezdeményezésétől számított öt éven belül nem jött létre (építésügyi korlátozások felszámolása). A közérdekű cél (használati jog, szolgalmi jog) jogosultjának a kisajátítási kérelem benyújtására vonatkozó kötelezését a Tulajdonos a jog létesítésétől, vagy a létesítmény használatbavételi engedélye végrehajthatóvá válásától számított két évig kérheti (közérdekű használati jogok, szolgalmak miatti hátrányok megszüntetése). A Tulajdonos által kezdeményezett eljárások esetében a 4

5 tulajdonosnak kell igazolnia, hogy az ingatlan megvásárlását kezdeményezte, de az adásvételre vonatkozó megállapodás a kezdeményezése ellenére (építésügyi korlátozások felszámolása esetében 5 éven belül, közérdekű használati jogok, szolgalmak miatti hátrányok megszüntetése esetében 2 éven belül) nem jött létre. Közös tulajdonban álló ingatlan esetében a kisajátítást valamennyi tulajdonostársnak kérelmeznie kell. A Tulajdonosnak a kisajátítási kérelemhez mellékelni kell: 1) a Kst. 2. n) pontja alapján indított eljárásban: az ingatlanán fennálló korlátozást bizonyító iratot (amennyiben az az ingatlannyilvántartásban nem került feltüntetésre), valamint azt az iratot, amely igazolja, hogy a vételre felajánlás legalább a kisajátítási eljárás megindítását 5 évvel megelőzően megtörtént. 2) a Kst. 2. o) pontja alapján indított eljárásban: az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentősen korlátozó, vagy megszüntető közérdekű használati jog, vezetékjog, szolgalmi jog fennállását bizonyító iratot (amennyiben az az ingatlannyilvántartásban nem került feltüntetésre), valamint azt az iratot, amely igazolja, hogy a vételre felajánlás a létesítmény használatbavételi engedélye végrehajtható válásától számított 2 éven belül megtörtént. A Tulajdonos kérelmére indult eljárásban, amennyiben az eljárás lefolytatásának feltételei fennállnak, a hivatalnak kell érdemi döntést megelőző határozattal a kisajátítási kérelem benyújtására köteleznie azt, akinek az érdekében a kisajátítás szükséges. A határozat ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, azt a kisajátítási határozat elleni közigazgatási per során lehet megtámadni. A Kisajátítást kérőnek a formanyomtatványon kitöltött kérelemhez mellékelnie kell: azokat a dokumentumokat, amellyel vételi ajánlat, tértivevény bizonyítja, hogy az ingatlan tulajdonjogát adásvétel útján nem tudta megszerezni; a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet szerinti kisajátítási tervet záradékkal ellátva; a kisajátítást kérő bejelentését az ingatlan tulajdonosa és más ügyfelek nevéről, lakáscíméről (székhelyéről), ha ezek az adatok a kisajátítási terv elkészítését követően megváltoztak, a kisajátítást kérő nyilatkozatát kivéve az 5. szerinti, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek közül nemzetgazdasági szempontból 5

6 kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúraberuházással összefüggő üggyé minősítő jogszabályban meghatározott beruházást (a továbbiakban: nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúraberuházás) arról, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll; a kisajátítás céljának megfelelően a Kst. 7. a szerinti dokumentumokat: az illetékes hatóságnak az engedélyét, hozzájárulását, egyetértését, szakvéleményét tartalmazó iratokat, illetve az ingatlanügyi hatóság határozatát (termőföld, erdőterület, védett természeti terület, védetté nyilvánított régészeti lelőhely, illetve műemlék; véderdő telepítése, védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés; külföldi állam vagy nemzetközi szervezet tulajdonában álló ingatlan; bányászati cél; honvédelmi cél, zöldterület kialakítása sűrűn beépített nagyvárosias lakóterület levegőszennyezettségének és zajterhelésének csökkentése céljából) A kérelem elbírálása: A kérelem beérkezését követően a hivatal a kérelmet és mellékleteit megvizsgálja és vagy a kisajátítási tárgyalás kitűzéséről rendelkezik, vagy elutasítja a kérelmet. Amennyiben a kérelmező a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a hivatal megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett nyolc napon belül hiánypótlási felhívást ad ki. A kisajátítási kérelem hiányainak pótlására a kisajátítást kérő csak egy alkalommal hívható fel, és az ennek során meghatározott hiánypótlási határidő nem hosszabbítható meg. A hiánypótlásra meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően a kisajátítási hatóság a hiányok ezt követő pótlásáig terjedő időt, de legfeljebb 30 nap időtartamot alapul véve a kisajátítást kérőt ha mulasztását nem igazolta eljárási bírsággal sújtja. Az eljárási bírság mértéke naponta forint. Az eljárási bírság kiszabását követően a kisajátítási hatóság ha a hiányok pótlása megtörtént folytatja az eljárást, ellenkező esetben megszüntetheti az eljárást vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. A tárgyalás kitűzésével egyidejűleg a hivatal a kártalanításra vonatkozó szakvélemény elkészítése céljából igazságügyi szakértőt rendel ki ha a szükséges szakértelemmel nem rendelkezik, tájékoztatja az ügyfeleket arról, hogy az ingatlant milyen közérdekű célra kérték kisajátítani, a kisajátítási terv hol és mikor tekinthető meg, valamint megkeresi az illetékes ingatlanügyi hatóságot a kisajátítási eljárás megindítása tényének és az elidegenítési tilalomnak az 6

7 ingatlan nyilvántartásba történő feljegyzése érdekében. A kisajátítási hatóság részleges kisajátítás esetén ha szükséges kötelezi a Kisajátítást kérőt a kisajátítandó ingatlan határainak a szakértővel egyeztetett időpontra történő ideiglenes kitűzésére is, amely kitűzést az ingatlanon fennálló jog jogosultja tűrni köteles. Az ügyfelek nem kötelesek részt venni a tárgyaláson, a szakértő azonban köteles megjelenni, őt a tárgyalásra a hivatal idézi. A tárgyaláson ismertetni kell a kártalanításra vonatkozó szakvéleményt és meg kell vitatni az ügyfelek által a kisajátítási tervre, továbbá a szakvéleményre tett észrevételeket. A hivatal és az ügyfelek is kérhetik szakértői vélemény kiegészítését. Nagyszámú ügyfél esetén a hivatal hatósági közvetítőt vehet igénybe. A hivatal az eljárást végzéssel megszünteti, ha a kérelmező az érdemi határozat jogerőre emelkedése előtt visszavonta a kérelmét. (Ákr. 47. (1) bekezdés e) pontja). A hivatal a kisajátítás kérdésében határozattal dönt. Ha az eljárás során a Kisajátítást kérő és a többi ügyfél a kártalanítás tárgyában egyezséget kötött, a kisajátítási hatóság az egyezséget határozatába foglalja. A kártalanítás: A kártalanítás a Kst ban foglalt kivételekkel pénzben történik. A Kst. 13. a alapján csereingatlannal történhet a kártalanítás, ha abban a tulajdonos és a kisajátítást kérő megegyezik. Ha a tulajdonos erre irányuló kezdeményezését a Kisajátítást kérő elutasítja, további egyezkedésnek nincs helye és pénzbeli kártalanításról kell dönteni. A Kst. 14. a értelmében a kisajátított épületben lévő lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helység használója részére a kisajátítást kérő köteles megfelelő cserelakást, illetőleg cserehelységet biztosítani. A kártalanítás megfizetésére a kisajátítással tulajdont szerző kisajátítást kérő állam, illetve helyi önkormányzat, a Kst. 36. (2) és (3) bekezdése szerinti esetben a kisajátítást kérő harmadik személy köteles. A kártalanítási összeget egy összegben kell megfizetni, a kifizetés a kártalanításra jogosult pénzforgalmi számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató útján történik. A kisajátítást kérő a kifizetési kötelezettségét akkor teljesíti, amikor a pénzforgalmi számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató a 7

8 Az eljárást megindító irat benyújtásának módja (helye, ideje): számlát a kártalanítás összegével megterheli. A kártalanítási összeg a kisajátítási határozat véglegessé válásának időpontjától esedékes, ettől az időponttól kezdődően jár a polgári törvénykönyv szerinti késedelmi kamat is. Ha a kisajátítani kért ingatlan birtokba adása a határozat véglegessé válása előtt megtörtént, a késedelmi kamat is a birtokbaadás napjától jár. A kisajátítási kártalanítás, valamint a kisajátítási tervben megjelölt ingatlanra megkötött adásvételi szerződés alapján kifizetett vételár adóés illetékmentes. E vonatkozásban a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. tv. 1. sz. mellékletének 6.1. c) pontja és az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 26. (4) bekezdése szerinti igazolást a kisajátítási hatóság adja ki az ingatlantulajdonos kérelmére. A kártalanítás összegét úgy kell meghatározni, mint amely az általános forgalmi adót is tartalmazza, amennyiben a kisajátítás keretében történő tulajdonátszállást az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint adófizetési kötelezettség terheli. Visszavásárlási jog: A kisajátított ingatlan csak a kérelemben megjelölt célra használható fel. A kisajátítást kérőnek az ingatlant a kisajátítási határozatban meghatározott határidőn belül a kisajátítás céljára fel kell használnia, és a kisajátítási cél szerinti használatot a kisajátítási határozatban előírt időtartamig biztosítania kell. Amennyiben a kisajátítás célja a határozatban meghatározott időtartamon belül nem valósul meg, az ingatlan korábbi tulajdonosát visszavásárlási jog illeti meg. Az ingatlan korábbi tulajdonosának jogutód nélküli megszűnése esetén, vagy ha a korábbi tulajdonos (vagy annak jogutódja) a visszavásárlási jogról lemond, a visszavásárlási jog az állam, illetve az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat tulajdonosi jogainak gyakorlóját illeti meg. Kizárólag papír alapon, írásban, mivel a Kst. 40/G a alapján az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban, valamint kisajátítási terv záradékolására irányuló eljárásban az ügyfél, illetve annak képviselője nem jogosult az ügyei intézése során ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni. Helye: Az ingatlan fekvése szerinti fővárosi vagy megyei kormányhivatalnál, Kormányablaknál, ügyfélfogadási időben Ügyfélfogadás ideje: hétfőn óráig, szerdán , csütörtökön , pénteken: óráig, keddi napokon az ügyfélfogadás szünetel 8

9 Az ügyintézés határideje (elintézési, fellebbezési határidő) Jogorvoslat: 75 nap Az ügyintézési határidőbe nem számít be: az eljárás felfüggesztésének és szünetelésének időtartama. A kisajátítási határozat ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, a döntés a közléssel véglegessé válik, a fél azonban a kisajátítási határozat ellen a határozat közlésétől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással közigazgatási pert indíthat az ingatlan fekvése szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságnál, mely JászNagykunSzolnok megye esetében a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság /Közigazgatási Perrendtartásról szóló évi I. törvény 13. (2) bek. a) pont és (3) bekezdés c) pont/. A keresetlevelet az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél kell benyújtani, vagy ajánlott küldeményként postára adni. A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet a keresetlevelet elektronikus úton, űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a Kormányhivatalnál a linken keresztül. A kártalanítás összege tekintetében kötött és a kisajátítási hatóság által jóváhagyott egyezséget a Kst. 29/A. (2) bekezdésében foglaltak értelmében a Polgári Törvénykönyvnek a szerződési nyilatkozatok megtámadására vonatkozó szabályai szerint lehet megtámadni. Az ügyek intézését segítő útmutatók, az ügymenetre vonatkozó tájékoztatás: Az ügyintézéshez használt letölthető formanyomtatványok: Az igénybe vehető elektronikus programok elérése, időpontfoglalás: Az ügytípusokhoz kapcsolódó jogszabályok jegyzéke: Tájékoztatás az ügyfelet megillető jogokról és az ügyfelet terhelő kötelezettségekről: A kisajátítási határozat felügyeleti jogkörben nem változtatható meg, és nem semmisíthető meg. kormanyhivatal.hu/jasznagykunszolnok A kisajátítási kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani. elérhetősége: kormanyhivatal.hu/jasznagykunszolnok a kisajátításról szóló évi CXXIII. törvény az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény Közigazgatási Perrendtartásról szóló évi I. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény az illetékekről szóló évi XCIII. törvény a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Kormányrendelet zigazgatasi_hatosagi_eljaras html?ugy=alligeljugyf el.html#paragr3 9

10 2. Ügytípus megnevezése, tartalma: Bányaszolgalmi jog alapításával kapcsolatos eljárás A szolgalmi jog más ingatlanán fennálló korlátozás, amelyért az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának; továbbiakban: tulajdonos) a szolgalom szerinti korlátozással megegyező, azzal arányban álló kártalanítás jár. A szolgalmi jog alapján a bányavállalkozó és a földtani kutatásra jogosult szervezet (a továbbiakban együtt: bányavállalkozó) jogosult a tevékenysége végzéséhez szükséges mértékben a más tulajdonában (használatában, kezelésében) álló ingatlan igénybevételére. A szolgalmi jog alapján az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmény, szénhidrogénszállítóvezeték, egyéb gáz és gáztermékvezeték, továbbá a kutatási műveletekhez szükséges berendezés elhelyezése érdekében megállapodás hiányában a bányavállalkozó és az egyéb gáz és gáztermékvezeték üzemeltetője az ingatlan használatára az építés, kutatás végzéséhez, annak befejezéséig, valamint bányászati létesítmény, szénhidrogénszállítóvezeték és egyéb gáz és gáztermékvezeték üzemelésének beleértve az üzemelés megszüntetésével járó tevékenységet is időtartamára a bányavállalkozó és az egyéb gáz és gáztermékvezeték üzemeltető az ingatlan tulajdonosának fizetendő kártalanítás ellenében igényelheti szolgalmi jog alapítását. Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése, illetékességi területe: Eljárási illetékek (igazgatási szolgáltatási díjak) meghatározása: Alapvető eljárási szabályok és az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok: JászNagykunSzolnok Megyei Kormányhivatal JászNagykunSzolnok megye Az eljárás illetéke Ft, azaz háromezer forint, amelyet a bányavállalkozónak ingatlanonként, az eljárás megindításakor a technikai feltételek megléte esetén elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül, vagy a kérelmen illetékbélyeggel, vagy átutalással (az átutalás közleményrovatában az ügyfél neve, lakcíme, valamint az eljáró hatóság felhívása esetén az ügyszám feltüntetésével) a Kormányhivatal számú számlaszámára kell befizetni. A szolgalomalapítási eljárásra a kisajátítási eljárás szabályait kell alkalmazni, megegyezés hiányában a szolgalom alapítását és az annak fejében járó kártalanítást a bányavállalkozó, vagy az egyéb gáz és gáztermékvezeték üzemeltetője kérelmére a kisajátítási hatóság állapítja meg. Az eljárásban ügyfél: 10

11 a bányavállalkozó, a kártalanításra jogosult tulajdonos (vagyonkezelő, használó). Azon tulajdonos vagy kártalanításra jogosult részére, akinek személye nem állapítható meg egyértelműen, a kisajátítási hatóság megkeresésére a gyámhatóság eseti gondnokot rendel ki. Az olyan tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult részére, akinek a lakóhelye (székhelye) ismeretlen, a kisajátítási hatóság ügygondnokot rendel ki. Ha az ügyfél nem személyesen jár el, a hivatal az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja. (Ákr. 13. ) A szolgalomalapítási eljárás megindítása és lefolytatása Az eljárás kizárólag kérelemre folytatható le. A kérelemnek tartalmaznia kell az ügyfél és képviselője azonosításához szükséges adatokat és elérhetőségét, és a kérelemhez mellékelni kell: azokat a dokumentumokat, amellyel kártalanítási ajánlat, tértivevény a kérelmező bizonyítja, hogy megegyezés alapján nem tudott szolgalmi jogot alapítani, a szolgalmi jogi tervet; a kérelmező bejelentését az ingatlan tulajdonosa és más ügyfelek nevéről, lakáscíméről (székhelyéről), ha ezek az adatok a szolgalmi jogi terv elkészítését követően megváltoztak, a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll. A kérelem elbírálása: A hivatal a kérelmező által benyújtott mellékletek alapján megvizsgálja, hogy a szolgalom alapításának törvényi feltételei fennállnake. Amennyiben igen, akkor végzésével igazságügyi szakértőt rendel ki, és egyidejűleg tárgyalást tűz ki, melynek időpontjáról értesíti az eljárással érintett ügyfeleket, megidézi a szakértőt. A tárgyaláson megkísérli a kérelmező és a tulajdonos(ok) közötti esetleges érdekellentét feloldását és az összes körülmény mérlegelésével dönt a reális kártalanítási összeg megállapításáról. Amennyiben a bányaszolgalom alapításának feltételei nem állnak fenn, a hivatal a kérelmet szakértő kirendelése nélkül elutasítja. Amennyiben a kérelmező a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a hivatal megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett nyolc napon belül hiánypótlási felhívást ad ki. A hivatal az eljárást végzéssel megszünteti, ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget és a hiánypótlásra megadott 11

12 Az eljárást megindító irat benyújtásának módja (helye, ideje): határidő meghosszabbítását sem kérte. Ha a kérelem alapos, a hivatal határozatban rendelkezik a szolgalom alapításáról és a kártalanítási összeg megállapításáról. A kártalanítás: A kártalanítás pénzben történik. A kártalanítás megfizetésére a bányavállalkozó köteles. A kártalanítási összeget egy összegben kell megfizetni, a kifizetés a kártalanításra jogosult pénzforgalmi számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató útján történik. A bányavállalkozó a kifizetési kötelezettségét akkor teljesíti, amikor a pénzforgalmi számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató a számlát a kártalanítás összegével megterheli. A kártalanítási összeg a szolgalom alapításáról rendelkező határozat véglegessé válásának időpontjától esedékes, ettől az időponttól kezdődően jár a polgári törvénykönyv szerinti késedelmi kamat is. A kártalanítás összegét úgy kell meghatározni, mint amely az általános forgalmi adót is tartalmazza, amennyiben az ingatlantulajdonost (vagyonkezelőt, használót) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint adófizetési kötelezettség terheli. Kizárólag papír alapon, írásban, mivel a Kst. 40/G a alapján az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban, valamin kisajátítási terv záradékolására irányuló eljárásban az ügyfél, illetve annak képviselője nem jogosult az ügyei intézése során ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni. Helye: Az ingatlan fekvése szerinti fővárosi vagy megyei kormányhivatalnál, Kormányablaknál; ügyfélfogadási időben Ügyfélfogadás ideje: hétfőn óráig, szerdán , csütörtökön , pénteken: óráig, keddi napokon az ügyfélfogadás szünetel Az ügyintézés határideje (elintézési, fellebbezési határidő) 75 nap. Az ügyintézési határidőbe nem számít be: az eljárás felfüggesztésének és szünetelésének időtartama. Jogorvoslat: A szolgalom alapításáról rendelkező határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, a döntés a közléssel véglegessé válik, a fél azonban a határozat ellen annak közlésétől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással közigazgatási pert indíthat az ingatlan fekvése szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságnál, mely JászNagykun Szolnok megye esetében a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság /Közigazgatási Perrendtartásról szóló évi I. törvény 13. (2) bek. a) pont és (3) bekezdés c) 12

13 pont/. A keresetlevelet az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél kell benyújtani, vagy ajánlott küldeményként postára adni. A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet a keresetlevelet elektronikus úton, űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a Hivatalnál a linken keresztül. A kártalanítás összege tekintetében kötött és a hatóság által jóváhagyott egyezséget a Kst. 29/A. (2) bekezdésében foglaltak értelmében a Polgári Törvénykönyvnek a szerződési nyilatkozatok megtámadására vonatkozó szabályai szerint lehet megtámadni. Az ügyek intézését segítő útmutatók, az ügymenetre vonatkozó tájékoztatás: Az ügyintézéshez használt letölthető formanyomtatványok: Az igénybe vehető elektronikus programok elérése, időpontfoglalás: Az ügytípusokhoz kapcsolódó jogszabályok jegyzéke: Tájékoztatás az ügyfelet megillető jogokról és az ügyfelet terhelő kötelezettségekről: A szolgalom alapításáról rendelkező határozat felügyeleti jogkörben nem változtatható meg, és nem semmisíthető meg. kormanyhivatal.hu/jasznagykunszolnok bányászatról szóló évi XLVIII. törvény a kisajátításról szóló évi CXXIII. törvény az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény Közigazgatási Perrendtartásról szóló évi I. törvény a földgázellátásról szóló évi XL. törvény az illetékekről szóló évi XCIII. törvény a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Kormányrendelet zigazgatasi_hatosagi_eljaras html?ugy=alligeljugyf el.html#paragr3 3. Ügytípus megnevezése, tartalma: Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése, illetékességi területe: Ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok: Külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezése JászNagykunSzolnok megyében található ingatlanok esetén a JászNagykunSzolnok Megyei Kormányhivatal (továbbiakban: kormányhivatal, 5000 Szolnok, Kossuth u. 2.) A külföldiek mező és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokat érintő tulajdonszerzéséről szóló 251/2014. (X. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. sz. melléklete szerinti kérelem. A kérelem részét 13

14 képezi a függelékek rész, melynél a 3. függeléket (mely a kérelmező hozzájárulását jelenti a Korm. rendeletben előírt lekérdezésekhez) minden esetben kérjük kitölteni és aláírni! A kérelemhez mellékelni kell: azon iratot, melyből a külföldi természetes személy személyazonossága hitelt érdemlően megállapítható, a külföldi jogi személynek azon iratot, melyből a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fiókteleptv.) szerinti fióktelepének vagy kereskedelmi képviseletének azonossága hitelt érdemlően megállapítható, továbbá azon dokumentumot, melyből megállapítható az ingatlan tulajdonjoga átruházásának szándéka. Ha az ügyfél nem személyesen jár el, a hivatal az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja, ennek alapján minden esetben csatolni kell az ügyfél nevében eljáró jogi képviselő vagy más természetes személy részére adott, ügyre vonatkozó meghatalmazás eredeti példányát. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. A meghatalmazás szerepelhet a becsatolt szerződés egyik pontjaként is, ebben az esetben azonban külön ki kell emelni, hogy az a Kormányhivatal előtti ingatlanszerzési engedélyezési eljárásra is vonatkozik. Nem engedélyköteles az ingatlanszerzés az alábbi esetekben: az Európai Unió tagállamainak állampolgárai, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezetei, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok (Norvégia, Liechtenstein, Izland) állampolgárai, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezetei, Svájc állampolgárai (a évi CXXV. törvénnyel kihirdetett a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás alapján) ingatlanszerzése, valamint öröklés esetén, továbbá az EGTállamnak nem minősülő államban bejegyzett külföldi vállalkozásnak a magyarországi fióktelepe által folytatott vállalkozási tevékenységhez szükséges ingatlan tulajdonának megszerzéséhez nem szükséges engedély nemzetközi szerződésben meghatározott esetekben (a nemzetközi szerződés fennállásáról a külpolitikáért felelős miniszter ad tájékoztatást), vagy ha a külföldi vállalkozás székhelye szerinti 14

15 Eljárási illetékek (igazgatási szolgáltatási díjak) meghatározása: Alapvető eljárási szabályok: állam és Magyarország között erre vonatkozóan viszonosság áll fenn (a viszonosság fennállásáról a külpolitikáért felelős miniszter az igazságügyért felelős miniszterrel egyeztetve ad tájékoztatást). Ingatlan tulajdonjogának a külön jogszabály szerinti külföldi jogi vagy természetes személy általi megszerzéséhez szükséges engedély iránt kezdeményezett eljárásért ingatlanonként forint illetéket kell fizetni. Azon külföldi természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve letelepedett jogállású személy, és a magyar állampolgárság megszerzését kezdeményezte, lakástulajdonának megszerzéséhez szükséges engedély iránti eljárásért forint illetéket köteles megfizetni. (Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény XX. melléklet) A külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezési eljárásában a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a kormányhivatal függő hatályú döntést hoz. Az engedélyezési eljárás során a kormányhivatal megvizsgálja, hogy a kérelem és a becsatolt mellékletek megfelelneke a külföldiek mező és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokat érintő tulajdonszerzéséről szóló 251/2014. (X. 2.) Korm. rendeletben előírtaknak. Amennyiben a kérelem, illetve mellékletei nem felelnek meg a szükséges követelményeknek, határidő megjelölésével hiánypótlási felhívás kerül kiadásra. Amennyiben az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, abban az esetben a kormányhivatal az eljárást megszünteti. Az ügyfél nyilatkozata nem pótolhatja a hiányzó bizonyítékokat. A kormányhivatal az eljárása során vizsgálja, hogy a kérelmező természetes személy kiutasítás, vagy beutazási és tartózkodási tilalom, valamint elfogatóparancs hatálya alatt álle, büntetett előéletűe, továbbá az ingatlanszerzés önkormányzati érdeket sérte. Az ingatlanszerzést engedélyezni kell, amennyiben: az közérdeket és önkormányzati érdeket nem sért, a kérelmező az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó vagy egyéni cég tagja, és Magyarországon gazdasági tevékenységet kíván folytatni, a megszerezni kívánt ingatlan szükséges e gazdasági tevékenységének folytatásához, Magyarországon életvitelszerűen kíván lakni, valamint az ingatlanszerzése közérdeket nem sért, a külföldi természetes személy személyazonossága, vagy a külföldi jogi személy Fiókteleptv. szerinti fióktelepének vagy kereskedelmi képviseletének azonossága hitelt érdemlően megállapítható, és 15

16 megállapítható az ingatlan tulajdonjoga átruházásának szándéka. Külföldi által árverés útján megszerezni kívánt ingatlanra vonatkozó tulajdonszerzéshez a kormányhivatal a külföldi részére az engedélyt előzetesen adja ki. Az előzetesen kiadott engedély (a továbbiakban: előzetes engedély) meghatározott ingatlanra vonatkozó adatokat nem tartalmaz, az egy, a megyei kormányhivatal illetékességi területén fekvő bármely árverésen megvásárlásra felkínált ingatlan megszerzésére jogosít. Az előzetes engedély a jogerőre emelkedésétől számított egy évig hatályos. Árverés útján történő ingatlanszerzés esetén a tulajdonjog ingatlannyilvántartásba való bejegyzésének feltétele, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatal az előzetes engedélyt az árverési jegyzőkönyv másolata alapján az árverésen vett ingatlan címét és a település nevével megjelölt helyrajzi számát tartalmazó záradékkal lássa el. A kormányhivatal a kérelmező záradékolás iránti kérelmének benyújtásától számított 8 napon belül jár el. Végrehajtási árverés esetén a záradékolás iránti kérelmet a végrehajtó vagy az árverési vevő terjeszti elő. Nem látható el záradékkal az előzetes engedély, ha az árverés időpontjában az előzetes engedély nem volt hatályos. Diplomáciai, konzuli képviselet, valamint ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezet ingatlanszerzése: Ha diplomáciai, konzuli képviselet, valamint ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezet ingatlanszerzését nemzetközi szerződés lehetővé teszi vagy fennáll a viszonosság, a kormányhivatal engedélyezi az ingatlanszerzést; ellenkező esetben az ingatlanszerzés iránt benyújtott kérelmet elutasítja. Amennyiben az ingatlanszerzés közérdeket vagy önkormányzati érdeket sért, és a Korm. r. nem írja elő, hogy az ingatlanszerzést engedélyezni kell, az ingatlanszerzés engedélyezése iránt benyújtott kérelmet el kell utasítani. A kormányhivatal az engedély megadását a Korm. rendelet 4. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel (közérdeket és önkormányzati érdeket nem sért ) teljesülése esetén is megtagadhatja, amennyiben a külföldi honossága szerinti állam nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem biztosít a magyar állampolgároknak, valamint a magyarországi székhelyű jogi személyeknek a belföldiekkel legalább azonos elbírálást, kivéve, ha a tulajdonszerzés célja közös tulajdon megszüntetése vagy a külföldi természetes személy Magyarországon folyamatosan legalább 5 éve bejelentett lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy szálláshellyel 16

17 Az eljárást megindító irat benyújtásának módja (helye, ideje): rendelkezik, és ez idő alatt összesen legalább 3 évig foglalkoztatási jogviszonyban állt. Az ügyfél az engedély iránti kérelmét postai úton vagy szermélyesen nyújthatja be a kormányhivatalhoz. (5000 Szolnok, Kossuth u. 2.) Ügyfélfogadás ideje: hétfőn óráig, szerdán , csütörtökön , pénteken: óráig, keddi napokon az ügyfélfogadás szünetel Az ügyintézés határideje (elintézési, jogorvoslati határidő) Jogorvoslati kérelem elbírálására jogosult szerv: Az ügyek intézését segítő útmutatók, az ügymenetre vonatkozó tájékoztatás: Az ügyintézéshez használt letölthető formanyomtatványok: Az igénybe vehető elektronikus programok elérése, időpontfoglalás: Az ügytípusokhoz kapcsolódó jogszabályok jegyzéke: Az ügyintézési határidő 45 nap. Az ügyintézési határidőbe nem számít be az eljárás felfüggesztésének és szünetelésének időtartama. A döntés ellen 30 napon belül közigazgatási per kezdeményezhető a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál. A keresetlevelet az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél kell benyújtani, vagy ajánlott küldeményként postára adni. A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet a keresetlevelet elektronikus úton, űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a Kormányhivatalnál a linken keresztül. A keresetlevél benyújtásának a határozat hatályosulására halasztó hatálya nincs, a keresetlevélben azonban azonnali jogvédelem iránti kérelem is előterjeszthető. A közigazgatási per eljárási illetéke Ft, amelynek megfizetéséről a Bíróság a határozatában utólag rendelkezik (tárgyi illetékfeljegyzési jog) Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság A kérelmet a Korm. r. 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. elérhetősége: A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény A mező és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló évi CXXII. törvény A külföldiek mező és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokat érintő tulajdonszerzéséről szóló 251/2014. (X. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló évi CXXXII. törvény 17

18 Tájékoztatás az ügyfelet megillető jogokról és az ügyfelet terhelő kötelezettségekről: Az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény igazgatasi_hatosagi_eljaras html?ugy=alligeljugyfel. tml#paragr3 4. Ügytípus megnevezése Külföldi anyától származó gyermekre tett, valamint külföldi állampolgár által tett apai elismerő nyilatkozat alapján anyakönyvi bejegyzés teljesítése Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése, illetékességi területe: Eljárási illetékek (igazgatási szolgáltatási díjak) meghatározása: Alapvető eljárási szabályok és az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok: JászNagykunSzolnok Megyei Kormányhivatal JászNagykunSzolnok megye Az eljárás illetékmentes. Az eljárás megindítása és lefolytatása A Kormányhivatal teljesíti az anyakönyvi bejegyzést, ha annak alapja nem magyar állampolgár anyától származó, Magyarországon született gyermekre vagy nem magyar állampolgár apa által tett teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat. Az apai elismerő nyilatkozathoz a csatolandó okmányok/iratok mellett mellékelni kell a külföldi fél személyazonosságát és állampolgárságát igazoló okmányt. Nem magyar állampolgár anya esetében az anya családi állapotának igazolása is szükséges. A külföldi anya családi állapotát igazoló irat külföldi okiratnak minősül, amelyre az alábbi szabályok vonatkoznak: Az anyakönyvi eljárásban a bejegyzendő adatokat, illetve a házasság megkötésének, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének törvényes feltételeit közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell bizonyítani. Okirat bemutatása helyett a konzuli tisztviselő előtt személyes nyilatkozat tehető, ha az okirat az anyakönyvi szerv által kiadott írásbeli nyilatkozat szerint nem szerezhető be külföldről. Az anyakönyvi szerv a nyilatkozat megtétele előtt a külpolitikáért felelős miniszternek vagy az okiratot kiállító állam 18

19 Magyarországra akkreditált külképviseletének az állásfoglalását kérheti. A külföldön kiállított okirat ha nemzetközi szerződésből, illetve a viszonossági gyakorlatból más nem következik a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a hivatásos konzuli tisztviselő diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. A nem magyar nyelven kiállított okirat ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el. Ha az okirat kiállításának helye szerinti államban nem működik magyar külképviselet, vagy a magyar külképviselet diplomáciai felülhitelesítési tevékenységet nem végez, a külföldi okirat diplomáciai felülhitelesítés nélkül is elfogadható. Hiteles fordítást, hitelesítését, valamint idegen nyelvű hiteles másolatot ha jogszabály eltérően nem rendelkezik csak az országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda készíthet. Az okiratok elbírálása: Az anyakönyvvezető az apai elismerő nyilatkozatot és annak mellékleteit 5 napon belül felterjeszti a Kormányhivatalhoz. Magyar anya, külföldi állampolgár apa esetében: amennyiben a becsatolt okiratok megfelelnek a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, a Kormányhivatal az anyakönyvi bejegyzést az iratok beérkezését követő 8 napon belül teljesíti. Ellenkező esetben a Kormányhivatal a bejegyzés teljesítését megtagadja. Amennyiben a bejegyzés teljesítésének elhárítható akadálya van, úgy arról az anyakönyvvezetőt tájékoztatja, aki az ügyfelek felé megteszi a szükséges intézkedéseket. Az eljárást megindító irat benyújtásának módja Magyar apa, külföldi állampolgár anya esetében: mivel az anya, így a gyermek külföldi állampolgárságára tekintettel külföldi jog alkalmazása merül fel, a Kormányhivatal amennyiben hivatalból nem bír információval az adott kérdésben az igazságügyért felelős miniszter véleményét kérheti. Az anyakönyvi bejegyzés teljesítése a miniszteri véleményben foglaltak függvényében teljesíthető. Ez esetben az ügyintézési határidő is meghosszabbodik. Az apai elismerő nyilatkozatot, valamint annak mellékleteit 5 napon belül az anyakönyvvezető terjeszti fel a 19

20 (helye, ideje): Kormányhivatalhoz. Ügyfélfogadás ideje: hétfőn óráig, szerdán , csütörtökön , pénteken: óráig, keddi napokon az ügyfélfogadás szünetel Az ügyintézés határideje (elintézési, fellebbezési 8 nap, más szerv megkeresése esetén 60 nap határidő) Jogorvoslat: A Kormányhivatal döntésével szemben nincs helye fellebbezésnek, a fél azonban jogszabálysértésre hivatkozással a döntés közlésétől számított 30 napon belül közigazgatási pert indíthat az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságnál, mely JászNagykunSzolnok megye esetében a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság /Közigazgatási Perrendtartásról szóló évi I. törvény 13. (3) bekezdés c) pont/. A keresetlevelet a Kormányhivatalnál kell benyújtani, vagy ajánlott küldeményként postára adni. A jogi képviselővel eljáró fél a keresetlevelet elektronikus úton, űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a Kormányhivatalnál a linken keresztül. Az ügyek intézését segítő útmutatók, az ügymenetre vonatkozó tájékoztatás: Az ügyintézéshez használt letölthető formanyomtatványok: Az igénybe vehető elektronikus programok elérése, időpontfoglalás: Az ügytípusokhoz kapcsolódó jogszabályok jegyzéke: Tájékoztatás az ügyfelet megillető jogokról és az ügyfelet terhelő kötelezettségekről: kormanyhivatal.hu/jasznagykunszolnok kormanyhivatal.hu/jasznagykunszolnok az anyakönyvi eljárásról szóló évi I. törvény az anyakönyvezési feladatok ellátásnak részletes szabályairól szóló 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet a nemzetközi magánjogról szóló évi XXVIII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény a szakfordításról és tolmácsolásról szóló 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény Közigazgatási Perrendtartásról szóló évi I. törvény az illetékekről szóló évi XCIII. törvény azgatasi_hatosagi_eljaras html?ugy=alligeljugyfel.ht ml#paragr3 5. Ügytípus megnevezése, tartalma: Nem magyar állampolgár házasságkötéséhez, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítéséhez szükséges külföldi okiratok elbírálása Ha nem magyar állampolgár kíván Magyarországon 20

21 Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése, illetékességi területe: Eljárási illetékek (igazgatási szolgáltatási díjak) meghatározása: Alapvető eljárási szabályok és az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok: házasságot kötni/bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni, igazolnia kell, hogy személyes joga szerint annak nincs akadálya. JászNagykunSzolnok Megyei Kormányhivatal JászNagykunSzolnok megye Az eljárás illetékmentes. Az eljárás megindítása és lefolytatása Ha nem magyar állampolgár kíván Magyarországon házasságot kötni/bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni, tanúsítvánnyal igazolnia kell, hogy a házasságkötésnek/bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének személyes joga szerint nincs akadálya. Az ember személyes joga annak az államnak a joga, amelynek állampolgára. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének nem akadálya, és annak érvényességét nem érinti, ha a leendő bejegyzett élettárs személyes joga az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatának jogintézményét nem ismeri, feltéve, hogy a) a magyar állampolgársággal nem rendelkező leendő bejegyzett élettárs igazolja, hogy személyes joga szerint házasságkötésének nem lenne akadálya, és b) legalább az egyik leendő bejegyzett élettárs magyar állampolgár vagy belföldön szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik. Nem kell az előzőekben foglaltakat igazolni és az igazolás alól felmentést kérni, ha a házasuló személyes joga szerinti államban ilyen igazolás kiállítására nincs lehetőség. (Ezen országok jelenleg: Ukrajna, Szlovákia, Románia, Izrael, Kanada.) Az okiratok elbírálása: Az anyakönyvvezető a házasságkötési vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentésére irányuló eljárásról készített jegyzőkönyvet és az okiratokat (külföldi fél esetében szükséges: házassági tanúsítvány, családi állapot igazolás, külföldi születési anyakönyvi kivonat, személyazonosságot és állampolgárságot igazoló okmány) 5 napon belül felterjeszti a Kormányhivatalhoz annak elbírálása érdekében, hogy a külföldi okiratok megfelelőeke. Külön kérelmet nem kell benyújtani a külföldi okiratok elbírálása iránt. A külföldi okiratokra vonatkozó szabályok: Az anyakönyvi eljárásban a bejegyzendő adatokat, 21

22 illetve a házasság megkötésének, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének törvényes feltételeit közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell bizonyítani. Okirat bemutatása helyett a konzuli tisztviselő előtt személyes nyilatkozat tehető, ha az okirat az anyakönyvi szerv által kiadott írásbeli nyilatkozat szerint nem szerezhető be külföldről. Az anyakönyvi szerv a nyilatkozat megtétele előtt a külpolitikáért felelős miniszternek vagy az okiratot kiállító állam Magyarországra akkreditált külképviseletének az állásfoglalását kérheti. A külföldön kiállított okirat ha nemzetközi szerződésből, illetve a viszonossági gyakorlatból más nem következik a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a hivatásos konzuli tisztviselő diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. A nem magyar nyelven kiállított okirat ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el. Ha az okirat kiállításának helye szerinti államban nem működik magyar külképviselet, vagy a magyar külképviselet diplomáciai felülhitelesítési tevékenységet nem végez, a külföldi okirat diplomáciai felülhitelesítés nélkül is elfogadható. A külföldi állam Magyarországon működő külképviselete által kiállított anyakönyvi okirat diplomáciai felülhitelesítés nélkül is elfogadható. Hiteles fordítást, hitelesítését, valamint idegen nyelvű hiteles másolatot ha jogszabály eltérően nem rendelkezik csak az országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda készíthet. A Kormányhivatal az anyakönyvvezető által felterjesztett külföldi okiratok vizsgálatát követően, az iratok beérkezését követő naptól számított 8 napon belül hoz döntést és intézkedik annak közlése iránt. Amennyiben a Kormányhivatal megállapítja a külföldi okiratok megfelelőségét, döntése alapján a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének időpontja kitűzhető. Ellenkező esetben az anyakönyvvezető a Kormányhivatal döntése alapján hiánypótlási felhívást bocsát ki a Kormányhivatal megállapításai alapján. Amennyiben a felek a hiánypótlási felhívásban előírtakat az anyakönyvvezető által megadott időpontig nem teljesítik, az anyakönyvvezető a 22