283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet

Átírás

1 283/2012. (X. 4.) Kormányrendelet a tanárképzés rendszeréről 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet Hatályos: a tanárképzés rendszerér?l, a szakosodás rendjér?l és a tanárszakok jegyzékér?l A Kormány a nemzeti fels?oktatásról szóló évi CCIV. törvény 110. (1) bekezdés 4. pont a) alpontjában, valamint a 110. (1) bekezdés 22. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a következ?ket rendeli el: 1. (1) A fels?oktatási intézmény közismereti és szakmai tanárszakon folytathat tanárképzést. Hitéleti tanárszakon egyházi fels?oktatási intézmény folytathat tanárképzést. (2) Az e rendelet szerint indítható tanárszakok jegyzékét, valamint a tanárszakok párosítási feltételeit az 1. melléklet tartalmazza. 2. E rendelet alkalmazásában a) tanári szakképzettség: olyan szakképzettség, amely tanárszakonként különböz? szakterületi tudást és valamennyi tanárszakon az oktatásra és nevelésre egységes tanári felkészítést ad; b) tanárszak: a nemzeti köznevelésr?l szóló évi CXC. törvény 3. mellékletében meghatározott alkalmazási feltételeknek megfelel?en az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés 1. oldal (összes: 27)

2 megszerzésére felkészít? szakaszainak az 5 12., illetve évfolyamain általános iskolai tanári szakképzettség esetében az iskolai nevelés-oktatás 5 8. évfolyamain, továbbá az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészít? évfolyamain a Nemzeti alaptanterven alapuló kerettantervek szerinti szaktárgyi rendszer, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamokon, a feln?ttoktatásban az adott szaknak megfeleltethet? tantárgyak tanítási, valamint az iskola pedagógiai feladatainak végzésére felkészít? szak; c) közismereti tanárszak: az iskolai nevelés-oktatás szakaszában, a szakrendszer? oktatásban tanári munkakör betöltésére készít fel; d) szakmai tanárszak: az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészít? szakaszában, illetve az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamokon, a feln?ttoktatásban több szakmai elméleti tantárgy oktatására készít fel; e) m?vészeti tanárszak: szakmai tanárszak, amely a m?vészeti területen alapfokú m?vészeti iskolában, m?vészeti szakközépiskolában, szakiskolában a zenetanárt az alapfokú m?vészeti iskolában, szakiskolában, a zenem?vésztanárt az alap- és középfokú m?vészeti oktatásban a m?vészeti tantárgyaknak megfelel? tanári munkakör betöltésére készíti fel; f) gyógypedagógia tanárszak: szakmai tanárszak, amely középfokú iskolában, a feln?ttoktatásban gyógypedagógiai ismeretek oktatására készít fel; g) tanárképzés: olyan képzés, amely e rendeletben meghatározott esetekben a közismereti tanárszakokon és az 1. mellékletben a zenem?vészet szakmai területen meghatározott tanárszakok tekintetében csak két tanárszak egyidej? képzésével szervezhet? meg, illetve vehet? fel a fels?oktatási felvételi eljárásban és a mesterfokozat is a szakpárosítás szerinti két tanári szakképzettség követelményeinek teljesítésével szerezhet? meg. 1. A tanári szakképzettség 2. oldal (összes: 27)

3 3. (1) A tanári szakképzettség elemei: a) a tanárszak szerinti szakterületi (szaktudományos, m?vészeti) tudás, valamint b) a tanári munkához szükséges ba) pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati, bb) szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) tudás, készség, képesség, és bc) a képzéssel párhuzamosan megszerzett pedagógiai, pszichológiai és tanítási gyakorlat, továbbá c) a köznevelési intézményben, feln?ttképzést folytató intézményben teljesített összefügg? egyéni iskolai gyakorlat. (2) A szakterületi tudás csak a tanári felkészítés követelményeinek teljesítésével eredményez tanári szakképzettséget. A tanári felkészítés e rendelet szerinti tanárszakokon közös követelményekre épül. (3) Az összefügg?, egyéni iskolai gyakorlat a képzés része. A gyakorlat csak akkor kezdhet? meg, ha a hallgató az összefügg? egyéni iskolai gyakorlathoz kapcsolódó pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani feladatok kivételével a tanári szakképzettség megszerzéséhez szükséges, az (1) bekezdés a) b) pontja szerinti elemek tanulmányi és vizsgakövetelményeit, két szakos képzésben mind a két tanárszakján, eredményesen teljesítette. 4. (1) A tanárszakok képzési területi besorolása mesterképzésben: pedagógusképzés képzési terület. 3. oldal (összes: 27)

4 (2) A tanári felkészítés 3. (1) bekezdés b) c) pontja szerinti közös követelményeit és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeit az oktatásért felel?s miniszter, a 2. mellékletben meghatározottak szerint, rendeletben teszi közzé. (3) Az 1. mellékletben meghatározott hittanár-nevel?tanár szakon, a nemzeti fels?oktatásról szóló évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 93. (4) bekezdésében foglaltaknak megfelel?en, az oktatásért felel?s miniszter az egyházi jogi személy kezdeményezésére szabályozza a tanárszak képzési és kimeneti követelményeit. (4) A fels?oktatási intézmények vezet?inek konferenciája által létrehozott szakmai bizottság tantervi ajánlás közzétételével segíti a tanárszakok intézményi tanterveinek kidolgozását. 2. A tanárképzés szakosodási rendjének általános szabályai 5. (1) Mesterfokozat és tanári szakképzettség az Nftv. 15. (5) bekezdésére és a 102. (2) bekezdés d) e) pontjaira figyelemmel, az 1. mellékletben meghatározott szakokon és szakpárosítási rendszerben: a) közismereti tanárszakokon és egyes zenem?vészeti tanárszakokon kétszakos osztatlan képzésben, a 3. (1) bekezdés a) c) pontja szerinti elemek követelményeinek teljesítésével szerezhet? meg. A közismereti tanárszakokon általános iskolai tanár vagy középiskolai tanár szakképzettség, valamint a zenem?vészeti szakmai területen zenetanár vagy zenem?vésztanár szakképzettség a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint szerezhet?; b) szakmai tanárszakokon, és az a) pont szerinti zenem?vészeti tanárszakok kivételével, a m?vészeti tanárszakokon osztott vagy egyszakos osztatlan képzésben szerezhet? meg. Osztatlan képzésben a mesterfokozat és a tanári szakképzettség megszerzésének feltétele, hogy a hallgató a 3. (1) 4. oldal (összes: 27)

5 bekezdés a)pontja szerinti szakterületi tudáshoz a külön rendeletben meghatározott alapképzési szak kreditjeib?l a 6. (2) bekezdése szerint, az adott tanárszak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott minimális kreditet összegy?jtse, továbbá teljesítse a 3. (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti elemek követelményeit. Osztott képzésben a tanárszak szakterületi eleme az alapképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben nem szerepl? ismereteket határozza meg; c) m?vészeti tanárszakon a m?vészeti képzési terület szerinti nem tanári mesterszakkal vagy osztatlan szakkal párhuzamos képzésben felvett tanárszakon, a 3. (1) bekezdés b) c) pontjai szerinti tanári felkészítés követelményeinek teljesítésével is megszerezhet?; d) 1 [1] mérnöktanár, közgazdásztanár, agrármérnöktanár szakon a m?szaki, informatika, gazdaságtudományok, illetve agrárképzési terület szerinti nem tanári mesterszakkal vagy osztatlan szakkal párhuzamos képzésben felvett tanárszakon, a 3. (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti tanári felkészítés követelményeinek teljesítésével is megszerezhet?. (2) Az 1. mellékletben meghatározott tanárszakokon a tanárszak szakterülete szerinti nem tanári szakon szerzett mesterfokozatot követ?en a 3. (1) bekezdés b) c) pontjai szerinti tanári felkészítés követelményeinek teljesítésével szerezhet? meg a tanári szakképzettség. (3) 2 [2] A fels?fokú f?iskolai, egyetemi szint? vagy mesterfokozatú végzettség és tanári szakképzettség birtokában újabb tanári szakképzettség egyszakos képzésben szerezhet? meg. A képzésben a tanári felkészítés 3. (1) bekezdés ba) és c) pontja szerinti követelményeket teljesítettnek kell tekinteni. (4) 3 [3] Tanító szakképzettség birtokában, tanárszakon való továbbtanulás során, a tanári felkészítés 3. (1) bekezdés ba) pontja szerinti követelményeit teljesítettnek kell tekinteni. Tanári szakképzettséget egyszakos képzésben lehet szerezni. A szakterületi ismeretek elismerésére a kreditelismerés általános szabályai az irányadóak. (5) 4 [4] Alapfokozat és szakképzettség birtokában tanári szakképzettség az oldal (összes: 27)

6 mellékletben meghatározott tanárszakokon osztatlan tanárképzésben szerezhet?. A 3. (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi ismeretek részeként az alapképzési ismeretekb?l az annak megfelel? tanári szakon legalább 100 kreditet kell elismerni. Az alapképzésben a második tanári szakhoz megszerzett differenciált szakmai ismereteket az annak megfelel? második tanári szakképzettséghez 50 kredit beszámításával kell elismerni. 6. (1) Az 5. (1) bekezdés a) pontjában foglalt osztatlan, kétszakos tanárképzésben a képzési id? legalább 10 félév, az összegy?jtend? kreditek száma legalább 300 kredit. Ha mindkét szak középiskolai tanárszak vagy zenem?vésztanár szak, a képzési id? 12 félév, az összegy?jtend? kreditek száma 360 kredit, ha csak az egyik szak, akkor a képzési id? 11 félév, az összegy?jtend? kreditek száma 330 kredit. A két tanárszakon a szakterületi ismeretek együttes kreditértéke legalább 200, legfeljebb 260 kredit. Az általános iskolai tanári szakképzettséghez tanárszakonként 100 kreditet, a középiskolai tanári szakképzettséghez 130 kreditet kell összegy?jteni. E rendelet szerint megszerzett általános iskolai tanári szakképzettséget követ?en ugyanazon a szakterületen a középiskolai tanári szakképzettség megszerzéséhez 60 kreditet kell összegy?jteni. (2) Szakmai tanárszakon egyszakos, osztatlan képzésben a képzési id? 10 félév, az összegy?jtend? kreditek száma 300 kredit. Szakmai tanárszakon egyszakos képzésben a tanárszak szerinti szakterületi ismeretek kreditértéke, a szakterülett?l függ?en, legalább 160 kredit. (3) A tanári felkészítés kreditértéke osztatlan kétszakos és egyszakos tanárképzésben, valamint osztott képzésben mesterszakon is legalább 100 kredit. Teljes idej? képzésben az összefügg?, egyéni iskolai gyakorlat 2 félév. Az összefügg? iskolai gyakorlaton a 3. (1) bekezdés b) c) pontja szerinti tanári felkészítés részeként 50 kreditet kell összegy?jteni. A tanári felkészítés közös követelményeit, elemeinek kreditértékét a képzési és kimeneti követelmények határozzák meg. (4) 5 [5] Szakmai tanárszakon osztott képzésben a képzési id? 4 félév, az összegy?jtend? kreditek száma 120 kredit. A képzésben összegy?jtend? 6. oldal (összes: 27)

7 kreditek száma 90 kredit és a képzési id? 3 félév, ha az el?zetesen megszerzett köznevelési munkatapasztalat elismerése alapján az egyéni összefügg? iskolai gyakorlat id?tartama 2 félév helyett lehet 1 félév. (5) 6 [6] Az 5. (1) bekezdés c) pontja és az 5. (2) bekezdése szerint felvett tanárszakokon a képzési id? 2 félév, az összegy?jtend? kreditek száma a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint 60 kredit. (6) 7 [7] Az 5. (3) bekezdése szerinti képzésben, f?iskolai szint? tanári szakképzettség birtokában, ugyanazon a szakterületen, egy szakon a középiskolai tanárszak képzési ideje 2 félév, az összegy?jtend? kreditek száma 60 kredit, két tanárszakon a képzési id? 4 félév, az összegy?jtend? kreditek száma 120 kredit. Egyetemi szint?, mesterfokozatú vagy f?iskolai szint? tanári szakképzettség birtokában újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló mesterképzésben a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint a képzési id? 4 félév, az összegy?jtend? kreditek száma 120 kredit. Tanító szakképzettség birtokában, ha a 3. (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi ismeret 100 kredit, akkor a képzési id? 4 félév és a megszerzend? kreditek száma 120 kredit. Ha a 3. (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi ismeret 130 kredit, akkor a képzési id? 5 félév és a megszerzend? kreditek száma 150 kredit. Szakoktató szakképzettség birtokában újabb, szakmai tanári szakképzettség megszerzésére irányuló mesterképzésben a képzési id? 4 félév, az összegy?jtend? kreditek száma 120 kredit. (7) A részid?s képzés és az újabb végzettség, szakképzettség megszerzésére irányuló képzés tekintetében a 3. (1) bekezdés elemeihez rendelhet? krediteket, az összefügg? egyéni iskolai gyakorlat id?tartamára és követelményeire vonatkozó speciális rendelkezéseket a képzési és kimeneti követelményekben kell meghatározni azzal, hogy részid?s képzésben az el?zetesen megszerzett munkatapasztalat elismerésével az egyéni összefügg? iskolai gyakorlat id?tartama lehet 1 félév. (8) 8 [8] Osztatlan kétszakos képzésben a középiskolai tanári szakképzettséget és az általános iskolai tanári szakképzettséget adó tanárszakok az 1. melléklet szerint egymással is párosíthatók. 7. oldal (összes: 27)

8 7. (1) 9 [9] Az általános iskolai és középiskolai közismereti tanárszak adott szakterületen közös képzési szakaszra épül. Az általános iskolai vagy középiskolai tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzési szakasz a közös képzési szakaszt követ?en választható. Az osztatlan kétszakos képzésben a 3. (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi elemek tekintetében, a szakpárban történ? el?rehaladás érdekében arányos elosztásban, legalább 150 kreditet kell összegy?jteni. A közös képzési szakasz követelményeit a tanárszak képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, amely követelmények alapján a tantervben a közös képzési szakaszra, két tanárszakon, a képzési id? els? 6 féléve tervezhet?. (2) Ha a közismereti tanárszakon középiskolai és általános iskolai tanár szakképzettség is szerezhet?, a hallgató a fels?oktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott követelményeknek való megfelelés alapján a közös képzési szakasz követelményeinek teljesítésekor választhat, hogy az általános iskolai tanári szakképzettséget vagy középiskolai tanári szakképzettséget szerez. Adott közismereti tanárszakon történ? szakváltás vagy intézményváltás során a közös képzési szakaszban összegy?jtött krediteket teljesítettnek kell tekinteni. 8. (1) A hallgató kérelmére a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint, a második félév végéig a szakpár legfeljebb egyik tanárszakjának, legfeljebb egyszeri megváltoztatására lehet?séget kell adni. (2) A tanárszakon a 3. (1) bekezdése a) pontja szerinti szakterületi elem legalább 60 kreditjének összegy?jtése esetén a hallgató átvételét kérheti alapképzési szakra. (3) Az alapképzésre felvett hallgató az alapképzés szakterülete szerinti osztatlan tanárszakra a fels?oktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kérheti átvételét. Az átvétel során a fels?oktatási intézmény dönt arról, hogy melyik tanárszakkal párosítva vehet? fel a tanárszak és meddig, milyen feltételekkel kell a hiányzó krediteket 8. oldal (összes: 27)

9 összegy?jteni. 10 [10] 9. (1) (2) (3) Tanárszak indításának feltétele, hogy a fels?oktatási intézményben biztosítottak legyenek a tanárszak 3. (1) bekezdésének a) c) pontjaiban meghatározott elemek oktatásának és megszervezésének személyi és tárgyi feltételei. (4) Amennyiben egy tanárszakon az adott fels?oktatási intézményben nincsenek meg a személyi és tárgyi feltételek, a fels?oktatási intézmény az oktatásához szükséges feltételek megteremtésér?l másik fels?oktatási intézménnyel közös képzésr?l kötött együttm?ködési megállapodás szerint is gondoskodhat. A közös képzés indítására a szakindítás nyilvántartásába vételének szabályai és eljárása az irányadóak. 10. A tanárképz? központ ellátja az Nftv ában meghatározott feladatait. A m?ködésére vonatkozó részletes szabályokat a fels?oktatási intézmény Szervezeti és M?ködési Szabályzata határozza meg. 3. Záró rendelkezések 11. (1) E rendelet a kihirdetését követ? 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezései alapján osztatlan képzésben tanárképzés, felmen? rendszerben, el?ször szeptember 1. után indulhat. 9. oldal (összes: 27)

10 12. (1) 11 [11] A fels?oktatásról szóló évi CXXXIX. törvény alapján meghatározott tanárképzési mesterszakon az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeir?l szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendeletben meghatározott képzési és kimeneti követelmények szerint szerezhet? szakképzettség. (2) Az (1) bekezdés szerinti rendeletekkel meghatározott osztott képzésben a (5) bekezdésben foglaltak kivételével tanári mesterszakon 2016 szeptemberében indulhat utoljára új évfolyam. (3) 12 [12] A fels?oktatási intézmény akkor jogosult az 1. melléklet 1. pont szerinti osztatlan közismereti tanárszakok, szakirányok a tanári felkészítés közös követelményeir?l és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeir?l szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 1. d) pontja szerinti mesterképzésben, továbbá a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 1. melléklet pontja szerinti újabb oklevelet adó tanárképzésben történ? indításának nyilvántartásba vételét kezdeményezni, ha az adott közismereti tanárszakok, szakirányok indítását a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 1. a) pontja szerinti osztatlan képzésben az Oktatási Hivatal már nyilvántartásba vette. (4) 13 [13] A fels?oktatási intézmény akkor jogosult az 1. melléklet 2. pont szerinti szakmai tanárszakok, szakirányok a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 1. a) d)pontja szerinti mesterképzésben, továbbá a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 1. melléklet pontja szerinti újabb oklevelet adó tanárképzésben történ? indításának nyilvántartásba vételét kezdeményezni, ha az adott tanárszak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározottak szerint a tanárképzés valamelyik formáját az Oktatási Hivatal már nyilvántartásba vette. (5) 14 [14] A fels?oktatási alap- és mesterképzésr?l, valamint a szakindítás eljárási rendjér?l szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. mellékletében meghatározott szaktárgyat idegen nyelven oktató tanár, drámapedagógia-tanár, múzeumpedagógia-tanár, játék- és szabadid?-szervez? tanár, multikulturális nevelés tanára, fogyatékosok rekreációja-tanár, inkluzív nevelés tanára, családés gyermekvéd? tanár, tanulási- és pályatanácsadási-tanár, tehetségfejleszt? tanár, kollégiumi nevel?tanár, pedagógiai értékelés és mérés tanára, 10. oldal (összes: 27)

11 tantervfejleszt? tanár, min?ségfejlesztés-tanár, andragógus tanár tanárszakokon a 2016/17-es tanévt?l mesterfokozatú képzés helyett a szakirányú továbbképzésben meghatározott képzési és kimeneti követelmények alapján és az Oktatási Hivatal nyilvántartásba vételét követ?en szakirányú továbbképzés indítható. (6) 15 [15] Az 5. (3) (5) bekezdése szerinti képzésben az idegen nyelv m?veltségi területhez tartozó tanárszakokra történ? felvétel feltétele fels?fokú (C1), komplex típusú államilag elismert vagy azzal egyenérték? nyelvvizsga, a holland nyelv és kultúra tanára, a portugál nyelv és kultúra tanára és az ukrán és nemzetiségi ukrán nyelv és kultúra tanára tanárszakra történ? felvétel feltétele fels?fokú (C1), komplex típusú nyelvismeret, a romológiatanár (romani nyelv és kultúra vagy beás nyelv és kultúra tanára) tanárszakra történ? felvétel feltétele romani vagy beás nyelvb?l, a japán nyelv és kultúra tanára tanárszakra történ? felvétel feltétele japán nyelvb?l legalább középfokú (B2), komplex típusú államilag elismert vagy azzal egyenérték? nyelvvizsga [16] E rendeletnek a fels?oktatás szabályozására vonatkozó egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 169/2016. (VII. 1.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 6. (4) és (6) bekezdését, 7. (1) bekezdését és 12. (6) bekezdését, valamint 1. melléklet 2. pontját a Módr. hatálybalépését 17 [17] követ?en indult képzésben felmen? rendszerben kell alkalmazni. 18 [18] 1. melléklet a 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelethez 11. oldal (összes: 27)

12 TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAKOK JEGYZÉKE 1. Közismereti tanárszakok A B 1. m?veltségi terület tanárszak 2. magyar nyelv és irodalom magyartanár 1 3. magyartanár 1 ( 4. magyar min tanára 3 5. idegen nyelvek angol nye tanára 1 (általán 6. angol nye tanára 1 (középi 7. német nye tanára 1 (általán 8. német nye tanára 1 (középi 9. német és n nyelv és kultúr 1 tanára 1 (középis 10. német és n nyelv 11. bolgár és n nyelv és kultúr oldal (összes: 27)

13 12. finn nyelv és francia nyelv holland nyelv horvát és n nyelv és kultúr japán nyelv é latin nyelv és lengyel és n nyelv és kultúr kínai nyelv és olasz nyelv és orosz nyelv é portugál nyel román és n nyelv és kultúr 2 kultúra vagy be 24. romológiatan tanára) spanyol nyelv szerb és nemz és kultúra taná szlovák és n 13. oldal (összes: 27)

14 nyelv és kultúr 2 283/2012. (X. 4.) Kormányrendelet a tanárképzés rendszeréről 28. szlovén és n nyelv és kultúr újgörög és nyelv és kultúr ukrán és n nyelv és kultúr matematika matematikata iskolai) 32. matematikata 33. ember és társadalom történelemtan ismeretek ta iskolai) 34. történelemtan ismeretek tanár 35. filozófiatanár etikatanár hon- és népis könyvtárostan közösségi m? ember és természet biológiatanár 1 (természettudo (általános iskol 14. oldal (összes: 27)

15 41. biológiatanár 1 (természettudo (középiskolai) 42. kémiatanár 1 (természettudo gyakorlatok) (á 43. kémiatanár 1 (természettudo gyakorlatok) (k 44. fizikatanár 1 (t gyakorlatok) (á 45. fizikatanár 1 (t gyakorlatok) (k tanár 2 (természe 46. természetism gyakorlatok) 47. földünk-környezetünk földrajztanár földrajztanár informatika informatikata informatikata m?vészetek ének-zene tan népzene- és n média-, kommunikáció oldal (összes: 27)

16 54. rajz- és vizuá m?vészettörté dráma- és szí testnevelés és sport testnevel? tan testnevel? tan gyógytestnev egészségfejlesz életvitel és gyakorlat technika-, éle tanár 2 A közismereti tanárszakok párosítási feltételei 1 / A tanárszakok egymással és a 2/ szakokkal is párosíthatók osztatlan, kétszakos képzésben. A tanárszak indítható a szakterülete szerinti nem tanári mesterszakra épül?en második, további mesterszakon folyó, tanári szakképzettség megszerzésére irányuló egyszakos képzésben. 2 / A tanárszak csak az 1/ tanárszakokkal párosítható osztatlan, kétszakos képzésben. A tanárszak indítható a szakterülete szerinti nem tanári mesterszakra épül?en második, további mesterszakon folyó tanári szakképzettség megszerzésére irányuló egyszakos képzésben. Az ének-zene tanár, a népzene- és népikultúra-tanár, a rajz- és vizuáliskultúra-tanár, a média-, mozgókép- és kommunikációtanár, a dráma- és színházismeret-tanár szakok egymással is párosíthatók. A gyógytestnevel?-egészségfejleszt? tanár szak csak a testnevel? tanár szakkal párosítható. 3 / A tanárszak csak a szakterülete szerinti nem tanári mesterszakra épül?en 16. oldal (összes: 27)

17 második, további mesterszakon folyó tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben és fels?fokú f?iskolai, egyetemi szint? vagy mesterfokozatú végzettség és tanári szakképzettség birtokában újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben szervezhet? meg és egyszakos képzésben is felvehet?. 2. Szakmai tanárszakok A B 1. szakmai terület tanárszak 2. m?szaki mérnöktanár ( gépészet-mech elektrotechnika informatika, bi építészet, könn nyomdaipar, kö tvédelem-vízga és biztonságvéd gazdasági, kato 3. közgazdasági közgazdászta közgazdaságtan számvitel, ügyv idegenforgalmi marketing, váll 4. agrár agrármérnökt (specializációk mez?gazdasági élelmiszer, erd vadgazdálkodá kertészet- és pa 5. gyógypedagógia gyógypedagó 17. oldal (összes: 27)

18 6. konduktor konduktortan 7. egészségügy egészségügyi 8. neveléstudomány pedagógiatan 2 zongoratanár, o csembalótanár, gitártanár, lantt harmonikataná heged?tanár, m gordonkatanár, fuvolatanár, fu oboatanár, klar szaxofontanár, kürttanár, trom harsonatanár, t üt?hangszertan magánénektaná zongoratanár, j jazzbasszusgitá jazzb?g?tanár, jazztrombitatan jazzharsonatan jazzénektanár, zeneszerzéstan tanár, egyházze 9. zenem?vészet 1 zenetanár (sza tanár) 10. zenem?vészta zongoram?vész zongorakísér?- csembalóm?vé orgonam?vésztanár, gitárm?v cimbalomm?vé 18. oldal (összes: 27)

19 harmonikam?v heged?m?vészmélyheged?m? gordonkam?vé gordonm?vészfuvolam?vésztanár, klarinétm szaxofonm?vés fagottm?vész-t tanár, trombita harsonam?vész tanár, üt?hangs énekm?vész-ta csembalóm?vé blockflötem?vé heged?m?vészbrácsam?vészelló-/üt?gardon ész-tanár, népi tanár, népi klarinét-/tároga népi dudam?vé cimbalomm?vé tamburam?vész koboz-teker?m harmonikam?v énekm?vész-ta népzeneelméle egyházzenem? (egyházzene-kó egyházzenem? (egyházzene-or zongoram?vész jazzgitárm?vés jazzbasszusgitá jazzb?g?m?vés jazzszaxofonm 283/2012. (X. 4.) Kormányrendelet a tanárképzés rendszeréről 19. oldal (összes: 27)

20 jazztrombitam? jazzharsonam? jazzdobm?vész jazzénekm?vés zeneszerz? m?v zeneszerz?taná tanár, zeneelmé kóruskarnagym zene m?vésztan 283/2012. (X. 4.) Kormányrendelet a tanárképzés rendszeréről klasszikus bale moderntánc, ko társastánc, tánc 11. táncm?vészet tánctanár (sza -elmélet) 12. táncm?vészta klasszikus bale 13. ipar-, épít?-, film- és videom?vészet, multimédia design- és viz tanár 14. képz?m?vészet képz?m?vész 15. színház- és filmm?vészet színházm?vés 16. filmm?vészet A szakmai, m?vészeti tanárszakok (szakirányok) párosítási feltételei 1/ Zenetanár szakon osztatlan kétszakos képzésben a zeneismeret-tanár szakirány az ének-zene tanár szakiránnyal párosítható. Zenem?vésztanár szakon kétszakos osztatlan képzésben a kóruskarnagym?vész-tanár az énekzene m?vésztanár vagy a zeneelmélet-tanár szakiránnyal, a zeneelmélet-tanár szakirány az ének-zene m?vésztanár vagy a kóruskarnagym?vész-tanár 20. oldal (összes: 27)

21 szakiránnyal, az egyházzenem?vész-tanár szakirányok az ének-zene m?vésztanár szakiránnyal, a népi hangszeres m?vésztanár szakirányok a népi énekm?vész-tanár szakiránnyal, a népi hangszeres m?vésztanár és a népi énekm?vész-tanár szakirányok a népzeneelmélet-tanár szakiránnyal, továbbá a népi hangszeres m?vésztanár szakirányok egymással párosíthatók. 2/ A tanárszak csak a szakterülete szerinti nem tanári mesterszakra épül?en második, további mesterszakon folyó tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben szervezhet? meg és egyszakos képzésben is felvehet?. 3. Hitéleti tanárszak A B 1. szakmai terület tanárszak 2. hitoktatási terület hittanár-neve 1 A hittanár-nevel?tanár szak párosítási feltételei 1 / A hittanár-nevel?tanár szak párosítható közismereti tanárszakkal. 2. melléklet a 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelethez 21. oldal (összes: 27)

22 A tanári felkészítés közös követelményei és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményei A képzési és kimeneti követelmények tartalmazzák: 1. a tanárszak megnevezését (magyar és angol nyelven); 2. a tanári szakképzettség oklevélben történ? megjelölését (magyar és angol nyelven); 3. a képzési területet; 4. a tanárképzés általános követelményeit: 4.1. a tanárképzésben szerezhet? végzettségi szintet, valamint az Nftv. 52. (6) bekezdésben meghatározott címet; 4.2. a képzési id?t félévekben; 4.3. a mesterfokozat megszerzéséhez összegy?jtend? kreditek számát; 4.4. osztatlan képzésben, közismereti tanárszakon az általános iskolai és középiskolai tanárszak közös szakaszának kreditszámát; 4.5. tanári szakképzettség elemeinek: a tanárszak szakterületi ismereteinek, a tanári felkészítés pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati, szakmódszertana (tantárgypedagógia), 22. oldal (összes: 27)

23 képzéssel párhuzamosan folyó iskolai gyakorlati képzése, összefügg?, egyéni iskolai gyakorlata minimális kreditértékét; 4.6. a szakdolgozathoz és portfólióhoz rendelhet? kreditértéket; 4.7. a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhet? kreditek minimális értékét; 4.8. az idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelményeket; 5. a tanári felkészítés közös követelményeit: 5.1. a tanári kompetenciákat, a tanári tevékenység gyakorlásához szükséges: szakmai tudást, szakmai képességeket, szakmai attit?döt; 5.2. a tanári felkészítés ismereteit: a pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati képzés, a szakmódszertan (a diszciplináris és interdiszciplináris tantárgypedagógia) ismeretköreit; 5.3. a gyakorlati képzés elemeit az elméleti képzéssel integráltan folyó iskolai gyakorlati képzés formáit, 23. oldal (összes: 27)

24 az összefügg?, egyéni iskolai gyakorlat területeit; 6. a tanárszaknak megfeleltethet? szaktárgy(ak) tanításához szükséges : 6.1. tanári kompetenciákat: szakmai tudást, szakmai képességeket; 6.2. az adott tanárszakhoz kapcsolódó, a tantárgya(ka)t, m?veltségi területet alapozó szakterületi ismereteket; 6.3. a Nemzeti alaptanterven alapuló kerettantervek szerinti szaktárgyi, m?veltségterületi oktatási és fejlesztési célokhoz kapcsolódó szakterületi tudást, szaktudományos ismeretköröket; általános iskolai tanári szakképzettség és középiskolai tanári szakképzettség esetén a közös képzési szakasz és az önálló képzési szakaszok ismeretköreit; 6.4. a rokon tantárgyak, illetve a m?veltségi területek rendszerének átfogó, integráló ismeretköreit, 6.5. az adott tanári szakképzettség gyakorlati képzéséhez kapcsolódó speciális tantervi egységek, (labor, projekt, szakképzési, m?vészetoktatási, stb.) gyakorlatok követelményeit, 7. a tanári szakképzettség megszerzésére irányuló tanárképzés speciális képzési formáiban a követelményeket: 7.1. osztatlan képzésben, ugyanazon a szakterületen, az általános iskolai közismereti tanárszak követelményeire épül? középiskolai tanárszak 24. oldal (összes: 27)

25 követelményeit, a szakképzettség elemei szerint összegy?jtend? kreditek számát, 7.2. a tanárszak szakterülete szerinti nem tanári mesterfokozatot követ?, a tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzés követelményeit, a szakképzettség elemei szerint összegy?jtend? kreditek számát, 7.3. a mesterfokozat és tanári szakképzettség birtokában az újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzés követelményeit, a tanári szakképzettség elemei szerint összegy?jtend? kreditek számát, 7.4. a fels?oktatásról szóló évi LXXX. törvény szerinti, f?iskolai szint? tanári szakképzettségre épül?en a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzés követelményeit, a tanári szakképzettség elemei szerint összegy?jtend? kreditek számát, 7.5. pedagógus, nem tanári szakképzettség birtokában a tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzés követelményeit, tanári szakképzettség elemei szerint összegy?jtend? kreditek számát, figyelembe véve az el?zetesen megszerzett tudás, munkatapasztalat beszámításának lehet?ségét. 1 [19] Az 5. (1) bekezdés d) pontját a 188/2018. (X. 12.) Korm. rendelet 1. -a iktatta be. 2 [20] Az 5. (3) bekezdése a 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet 12. (9) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg. 3 [21] Az 5. (4) bekezdése a 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet 14. e) pont ea) alpontja szerint módosított szöveg. 4 [22] Az 5. (5) bekezdését a 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet 12. (1) bekezdése iktatta be. 25. oldal (összes: 27)

26 5 [23] A 6. (4) bekezdése a 169/2016. (VII. 1.) Korm. rendelet 15. (1) bekezdésével megállapított szöveg. 6 [24] A 6. (5) bekezdése a 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet 14. e) pont eb) alpontja szerint módosított szöveg. 7 [25] A 6. (6) bekezdése a 169/2016. (VII. 1.) Korm. rendelet 15. (2) bekezdésével megállapított szöveg. 8 [26] A 6. (8) bekezdése a 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet 12. (9) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg. 9 [27] A 7. (1) bekezdése a 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet 14. e) pont ec) alpontja, a 169/2016. (VII. 1.) Korm. rendelet 19. -a szerint módosított szöveg. 10 [28] A 9. (1) (2) bekezdését a 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet 14. e) pont ed) alpontja hatályon kívül helyezte. 11 [29] A 12. (1) bekezdése a 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet 12. (4) bekezdésével megállapított szöveg. 12 [30] A 12. (3) bekezdése a 407/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet 23. -ával megállapított szöveg. 13 [31] A 12. (4) bekezdése a 407/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet 23. -ával megállapított szöveg. 14 [32] A 12. (5) bekezdése a 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 47. (1) bekezdése szerint módosított szöveg. 15 [33] A 12. (6) bekezdését a 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet 12. (7) bekezdése iktatta be, szövege a 169/2016. (VII. 1.) Korm. rendelet 16. -ával megállapított szöveg. 16 [34] A 13. -t a 169/2016. (VII. 1.) Korm. rendelet 17. -a iktatta be. 26. oldal (összes: 27)

27 17 [35] A hatálybalépés id?pontja július [36] Az 1. melléklet a 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet 12. (8) bekezdésével megállapított, a 169/2016. (VII. 1.) Korm. rendelet 18. -a, a 407/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet 24. -a, a 188/2018. (X. 12.) Korm. rendelet 2. -a szerint módosított szöveg. Forrás webcím: Hivatkozások [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] oldal (összes: 27)