A BALATON ÉS A TÓRÉSZEK HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZİINEK MEGHATÁROZÁSA 2002.

Átírás

1 A BALATON ÉS A TÓRÉSZEK HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZİINEK MEGHATÁROZÁSA Balatoni Vízügyi Kirendeltség Vízrajzi Csoportja 8600 Siófok, Vámház u

2 1 TARTALOMJEGYZÉK Oldal I. BEVEZETÉS 2. II. VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZİK 3. Csapadék 3. Hozzáfolyás 3. Párolgás 4. Lefolyás és vízelhasználás 4. Vízkészletváltozás 5. III. A BALATON ÉS A TÓRÉSZEK ÉVI VÍZMÉRLEGE 5. IV. A BALATON ÉVI VÍZHÁZTARTÁSI VISZONYAI 7. ÖSSZEFOGLALÁS 11.

3 2 I. BEVEZETÉS A Balaton évi vízmérlegét a vízháztartás jellemzıit magába foglaló képlettel számítottuk: K = C + H (P + V k + L), (1) Ahol: C H P V k K L - a tó felületére hulló csapadék - a felszíni hozzáfolyás - a vízfelszín párolgása - a tavat közvetlen érintı vízelhasználás - a tó vízkészletváltozása - a tóból a Sión keresztül levezetett vízmennyiség. A négy tórész mérlegszámítása is a már megszokott módon történt: K i = C i + H i + H i (P i + L i + V ki ), (2) Ahol: i H i - a tórészek száma (i = 1, 4.) - az i-1-edik tórészbıl az i-edik tórészhez történı hozzáfolyás (átfolyás). Az alapadatok mérési eredményei a DDT VIZIG, a NYUDU VIZIG, az OMSZ, valamint a BVK vízrajzi csoportjától, a belvízbevezetések adatai a Hubertus RT-tıl, az Észak-somogyi Vizitársulattól származnak. A bögézéskor leeresztett vízmennyiségeket az 1. számú Sió-Gát-alatti vízhozamgörbe, illetve a bögézési grafikon alapján, a BVK vízrajzi csoportja számította. A balatoni vízhasználati adatok a DRV adatszolgáltatása alapján kerültek meghatározásra.

4 3 II. VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZİK Csapadék A tó környéki OMSZ üzemeltetéső csapadékmérı állomások sorában újabb 3-at szüntetett meg a Szolgálat: Balatonfüred, Balatonalmádi és Balatonkenese állomásokat. A fennmaradó saját és OMSZ üzemeltetéső hálózatra készült új poligonhálót az 1. ábrán, a hozzátartozó területi szorzókat az alábbiakban adjuk meg: Állomásszám Állomás Súlyszám Tórész 1. Keszthely 0,33 I. 2. Fenékpuszta 0,29 3. Balatongyörök 0,28 4. Balatonkeresztúr 0,10 4. Balatonkeresztúr 0,17 II. 3. Balatongyörök 0,50 5. Balatonboglár 0,33 5. Balatonboglár 0,40 III. 6. Balatonszemes 0,21 7. Balatonakali 0,19 8. Tihany 0,16 8. Tihany 0,18 IV. 9. Balatonszabadi 0, Siófok 0,34 Hozzáfolyás A részvízgyőjtık és tórészek lehatárolása nem változott (2. ábra). Az I. tórészhez történı hozzáfolyás alapvetıen a Zala vízgyőjtı viszonyait tükrözi. A II. tórész hozzáfolyás számításánál figyelembe vettük a Veszprémi Szakaszmérnökség kezelésében lévı Lesence nádasmezı megváltozott

5 4 üzemeltetési viszonyait, azaz a vízkormányzásban bekövetkezett változásokat. Ezek szerint a Kétöles-patak Raposkánál megszőnt (átkötve a KÖV csatornába), a Tapolca-patak hozamának %-a pedig a szőrımezı felé lett kormányozva, mely a természetes tisztítás után két kifolyón keresztül éri el a Balatont. A 3. sz. táblázat 3. részvízgyőjtıjének számítása már tükrözi a fentieket. A Nyugati-övcsatornán lévı ultrahangos mőszer az év elsı felében csak szakaszosan mőködött, a nyár folyamán pedig jellemzı volt a visszafelé áramlás, azaz a tó irányából történı vízmozgás. Miután két hónapban (augusztus, szeptember) az áramlások miatt - hozzáfolyást rögzített a mőszer, ezeket az értékeket a DDT VIZIG vízrajzi csoportjával egyeztetve 0 m 3 /s-ként vettük figyelembe a 3. sz. táblázatban. A többi részvízgyőjtı hozzáfolyásának meghatározása a korábbi évek módszerével azonos. Párolgás A sármelléki OMSZ állomás meteorológiai adatai 2003-ban is több hónapon keresztül jelentıs eltérést mutattak Siófok (OMSZ) állomás és Balatonszemes, Balatonakali (VIZIG kezeléső állomások) mért adataival összevetve. Mindezek alapján a párolgási adatok számításánál alapvetıen Siófokra támaszkodtunk, és csak a tó téli adatsoránál, illetve adathiányoknál vettük figyelembe a sármelléki állomás adatait is. Lefolyás és vízelhasználás A tó alacsony vízszintje miatt évben a Sió mederöblítéseit és ezzel együtt a bögézéseket nagyon visszafogottan végezte a BVK. Ennek jellemzı példája, hogy a pünkösdi szezonnyitó idejére sem töltöttük fel a 2,1 km-es tározó szakaszt. Az öblítı mosatások is a megszokott mennyiség 50 %-a körüli értékkel történtek ( m 3 ), mely augusztusban emelkedett egyedül m 3 -re. Az augusztusi háromszori öblítést az idegenforgalom kényszerítette ki, de ez a mennyiség 0,5 mm csökkenésnél is kisebb változást okozott a tó vízszintjében (6. sz. táblázat).

6 5 A vízmérleg számításakor az éves mennyiséget szeptemberben 1 tó mm összeggel vettük figyelembe. Vízkészletváltozás A 7. és 8. sz. táblázatokban követhetı nyomon a számított és mért készletváltozások és a záróhibák havi alakulása. A mért készletváltozás megállapítása (a tó átlagvízszint számítása) az alacsony vízállások miatt 50 cm alatt megbízhatatlanná vált volna már augusztus hónapban. Így a nyár folyamán elvégeztük az összes tavi mérce alsó tagjainak meghosszabbítását, késıbb pedig Balatonakali és Tihany távmérı állomások szondáinak áthelyezését és süllyesztését. Így sikerült megoldani a rendkívül alacsony vízállások folyamatos észlelését. III. A BALATON ÉS A TÓRÉSZEK ÉVI VÍZMÉRLEGE A mérleg készítése, a záróhibák szétosztása a 8. sz. táblázaton keresztül kísérhetı nyomon, a kész mérleget a 9., 10. sz. táblázatok a 3., 4. ábrák tartalmazzák. A csapadékok havi értékeit a mérleg készítése során nem módosítottuk. Az OMSZ automata állomásait az üzemeltetı megbízhatónak minısítette, saját (BVK kezeléső) állomásaink mért és ellenırzött adatai pedig összhangban voltak. Így az évek folyamán, a többi állomásnál mindig is magasabb értékeket regisztráló Balatongyörök állomás adatsorát sem módosítottuk, bár január, február, július és december hónapok értékei kimagaslóan magasak voltak. Az éves csapadékösszeg 541 mm lett, a legtöbb a csapadékot Balatongyörökön (851 mm), a legkevesebbet Keszthely (Sármellék) és Balatonszabadi állomásokon (474 mm) mérték.

7 6 A hozzáfolyások havi értékeinek meghatározásáról az elızı fejezetben már részletesen szóltunk. Az ott felsorolt indokok alapján az éves összeget 34 mm-rel növeltük. Havi szinten legerıteljesebben ez az áprilisi hónapot érintette (+16 mm). A tavasz ısz folyamán (április, május, június, augusztus, október) növeltük (összesen 43 mm-rel) az amúgy nagyon alacsony hozzáfolyás értékeket, télen (január, november, december) összesen 9 mm-rel csökkentettük a havi adatokat (8. sz. táblázat). Mindezek után a hozzáfolyás 293 mm-re adódott, mely az 1921 óta nyilvántartott adatsor minimumát jelenti. A párolgások értékeit éves szinten 46 mm-rel csökkentettük, az így létrejött 922 mm-es évi összeg még mindig magasabb a sokévi átlagnál. A csökkenések idejét és mértékét Balatonszemes és Balatonakali állomások mért párolgási adatai alapján határoztuk meg, ahol U és A típusú kádak folyamatos mérése valósult meg. A leeresztett vízmennyiségek táblázata és a mérlegtáblázat megfelelı sora a mederöblítéskor (vízfrissítés) és bögézéskor eleresztett vízmennyiségeket tartalmazza. A város belterületi szakaszán húzódó Sió meder meghatározó turisztikai látványossága a városnak. Az üres meder - higiéniai és esztétikai okok miatt - az idegenforgalmi szezon alatt nem megengedhetı. A Sió meder mosatása, vízfrissítése az üzemeltetés szerves része. Az év folyamán ez az érték ( m 3 ) a tóra vetítve nem érte el az 1 mm csökkenést. Ezt a vízmennyiséget egyösszegben, az utolsó mosatás után, szeptemberben vettük figyelembe. A vízelhasználások az ivó-, ipari-, és mezıgazdasági vízkivételek és a tisztított visszavezetett szennyvíz mennyiségének különbségébıl származnak. Éves szinten jelentısen nem változik mennyiségük, 2002-ben 31 tómm vízelhasználás történt a tóból. A Balatonba közvetlenül vezetett tisztított szennyvizek éves értéke m 3 volt. A vízelhasználások maximuma (4 mm) július-augusztus hónapokra esett, és mennyiségileg a hozzáfolyások

8 %-át felemésztette. Ez is jelzi, hogy nem volt vízkorlátozás a Balatonon. A számított- és mért- készletváltozás különbsége a záróhiba. Éves összege -80 tómm-re adódott, a júliusi párolgási csúcs és az októberi vízállás minimumok idején jelentkezett a legtöbb záróhiba. Maximuma (-20 mm) október hónapra esett, a téli hónapok záróhibája alacsony. A hibák szétosztása a hozzáfolyásokat és párolgásokat módosította +34/-46 arányban. A fentiek alapján készítettük el a vízmérleget, melyet a 9. sz. táblázat és a 3. ábra tartalmaz. A tórészenkénti mérleg a 10. sz. táblázatban és a 4. ábrán tekinthetı meg. IV. A BALATON ÉVI VÍZHÁZTARTÁSI VISZONYAI Az évet hófoltokkal és befagyott tótükörrel kezdtük, a hóutánpótlás azonban teljesen elmaradt a vízgyőjtın. A jeges napok száma 38 volt (ebbıl 27 napon keresztül volt állójég), amely átlagosnak mondható. A léghımérsékletek téli alakulása szintén átlagosnak tekinthetı, a februári melegedés kis mértékben haladta csak meg a sokévi középhımérsékletek értéket. A tavaszi átlaghımérsékletek azonban már jelentıs felmelegedést, ezzel együtt megnövekedett párolgást jeleztek. A 75 éves maximumot fél C-kal kerülte el a májusi léghı átlaga (19,0 C). Az összes nyári hónap léghımérséklete a sokéves átlag fölött alakult 1,0 2,2 C-kal. A június júliusi szélsebességek gyakoriságának alakulása is fokozott párolgási értékeket vetített elıre. A szeptemberi és októberi középhımérsékletek a sokéves maximum fölötti, illetve azzal egyezı értékek (15,6 C, 11,0 C), tehát hosszú, meleg, szeles nyarunk volt. A novemberi középhımérséklet még átlagfelüli, a decemberi lehőlés 10-én, hirtelen és erıteljesen következett be. Karácsony másnapján már újra beállt a tó jege és a mérlegkészítés idejéig folyamatos a jégjelenség a tavon.

9 8 A Balatonra hulló csapadék mennyisége tárgyévben is meghatározó jelentıségő volt a vízkészlet (vízállások) alakításában. Éves összegben 541 mm csapadék hullott a tóra, mely a 75 éves átlagtól 80 mm-rel maradt el. A havi csapadékhiányok mértékét (75 éves átlagtól való eltérés) az alábbi táblázatban adjuk meg. Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Hiány % Többlet % A csapadékösszegek havi minimuma (6 mm) január hónapban, maximuma pedig (78 mm) októberben hullott. Harmadik éve regisztrálunk átlagtól jelentısen elmaradó éves összegeket: Év Éves összeg (tómm) 75 éves átlag (tómm) Ez a halmozódó csapadékhiány (mely a hozzáfolyás alakításának is alaptényezıje) meghatározta az induló és alakuló vízszinteket is az év folyamán. A Balaton átlag január elsején a szabályozási sáv alatt 6 cm-rel (64 cm) indult, maximumát (az áprilisi csapadék többleteknek köszönhetıen) május 14-én (78 cm) érte el, mely az aktuális szabályozási minimum alatt (85 cm) volt 7 cm-rel. Ezután erıteljes apadásnak indult a tó, és október 10-ére 37 cm-re csökkent a Balaton vízszintje. A 8. és 9. ábrán az 1863-tól napjainkig észlelt vízállásokat (minimum, maximum) tüntettük fel. Jól látszik, hogy az idei évet jelentısen túlhaladó vagy akörüli minimumok az 1800-as években, vagy a múlt század elején, a 20-as, 40-es, 50-es és 60-as években is elıfordultak.

10 9 Az októberi átlag feletti és decemberi átlagos csapadékérték hatására (a párolgás jelentıs csökkenésekor) kezdett el emelkedni a tó vízszintje, mely a mérleg készítésekor 66 cm. (Február 1-jén a minimális szabályozási szint 70 cm.) év eleje azonban hóban bıvelkedı volt, mely elırevetíti a tó tavaszi feltöltıdésének lehetıségét. A hozzáfolyás értékek alakulása (9. sz. táblázat) az elmúlt évinél szintén kedvezıtlenebbnek ítélhetı. A sokéves átlag 908 mm, a tárgyévi érték 293! mm, ami 32 %-a az átlagnak. A havi hiányokat %-os értékben az alábbi táblázat részletezi: Hónapok I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Hiány % Januártól decemberig minden hónap, hosszabb idıszakot tekintve az utolsó 2 teljes év minden hónapja (lásd elızı évi mérleg) %-os hozzáfolyás hiányt tükröz. A 3. sz. táblázatban nyomon követhetjük a Zala (mint legnagyobb tápláló) hozamának 1 m 3 /s alá történı süllyedését, valamint több vízfolyás kiszáradását. A hozzáfolyások minimuma szeptember hónapra adódott (6 tómm), maximuma 51 tómm, áprilisban volt mérhetı. A Zala évi középvízhozama 2,67 m 3 /s, az elmúlt három évben a következı képpen alakult: Év Zala évi középvízhozama m 3 /s , ,55 2,67 Ez az érték a szállított vízmennyiségekre vetítve: millió m millió m 3 84 millió m 3

11 10 A Fenékpusztán lefolyt vízmennyiségek 25 éves adatsorának átlaga 251 millió m 3, tehát 2002-ben az átlagos érték 30 %-át szállította a Zala a tóba. A sokéves adatok ( ) alapján a három legkisebb hozzáfolyás érték a következı: tómm tómm 293 tómm A probléma kezelésére készíttette el a BFT a VITUKI-val a Balaton vízpótlási lehetıségeinek vizsgálatát, melynek egyik javasolt megoldási alternatíváját a 10. ábrán mellékeltük. A párolgás évi összege 922 tómm, ami a sokéves átlagot 22 mm-rel meghaladta. A május-július idıszak párolgása a 75 éves átlag azonos idıszakánál 10 %-kal több veszteséget hozott, melyet a meteorológiai elemek részletezésénél már jeleztünk. A május-augusztus hónapok páranyomás értékei mind meghaladták a 75 éves átlagokat, és közelítették a sokéves maximumot. A tó természetes vízkészletváltozása a 6. ábrán szerepel. Az elmúlt három év értékei a következık voltak: tómm tómm -88 tómm A 75 éves átlag +630 tómm. A havi minimum júliusban jelentkezett -106 tómm értékkel, a május-szeptember idıszak -342 tómm hiányt, a fennmaradó hónapok +254 tómm többletet jelentettek.

12 11 ÖSSZEFOGLALÁS A Balaton természetes készletváltozása most már három egymást követı évben zárt negatív értékkel, tárgyévi -88 tómm az eddig elıfordult legalacsonyabb érték. A hozzáfolyások értékének csökkenése tovább folytatódott, a 81 éves minimumot megdöntve 293 tómm-rel új negatív rekordot ért el. A Zala vízhozama nyárra 1 m 3 /s alá csökkent. Éves vízszállítása abszolút értékben 14 cm! vízállás emelkedést jelentett. A csapadékok tárgyévben is átlag alatti összeggel zártak, ez az állapot harmadik éve áll fenn. Fentiek hatására a tó vízszintje egész évben a szabályozási minimum alatt mozgott, a mérlegkészítés idıpontjáig sem érte el az alsó szintet. Bizakodásra ad okot a év január-február hónapok során kialakult hóhelyzet, és az elmúlt két hónap átlagos csapadékösszege. Siófok, február 26. (: Kravinszkaja Gabriella :) (: Fejér Vilmos :) vízrajzi csoportvezetı Balatoni Vízügyi Kirendeltség Vezetıje

13 12 I RODALOMJEGYZÉK 1. A Balaton és a tórészek havi vízháztartási jellemzıinek meghatározása BVK Siófok, A Balaton vízháztartási mérleg készítésének fejlesztése Összefoglaló jelentés VITUKI Bp A Balaton és a tórészek vízháztartási jellemzıinek meghatározása Összefoglaló jelentések VITUKI Bp A balatoni vízkészletgazdálkodási stratégia fejlesztése és korszerősítése II. A Balaton-vízgyőjtı hidrológiai viszonyainak feltárása és értékelése VITUKI Bp., A Balaton vízgyőjtıjének vízforgalmi vizsgálata KDT VIZIG, A Balaton vízpótlási lehetıségeinek vizsgálata VITUKI Bp.,

14 13 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE Ábrák 1. Thiessen-poligonháló a tó felületére hulló csapadék meghatározásához 2. Balaton hozzáfolyás számításához figyelembevett részvízgyőjtı területek és a tórészek lehatárolása 3. A Balaton vízmérlege 4. A Balaton tórészeinek vízmérlege 5. A Balaton vízháztartási elemeinek változása Természetes vízkészletváltozás alakulása a Balatonon A Balaton átlagvízállásai és a szabályozási sávok évben 8. Havi közepes vízállások a Balatonon és a szabályozási sáv 9. A Balaton évi minimális és maximális vízállásai 10. A Balaton vízpótlása, helyszínrajzi vázlata Táblázatok 1. A Balaton környezetében üzemelı csapadékmérı állomások havi csapadékösszegei 2. Szivattyús belvízbevezetés a Balatonba 3. Hozzáfolyás a Balatonhoz 4. Párolgás a Balaton felszínérıl 5. Balatoni vízhasználatok 6. Vízeresztés a Balatonból 7. Alapadatok a vízkészletváltozás meghatározásához 8. A Balaton vízháztartási jellemzıi és a vízmérleg záróhibái 9. A Balaton vízmérlege 10. Tórészenkénti vízmérleg 11. A Balaton vízháztartási elemeinek éves alakulása 1993-

15 1. ábra

16 1 A Balaton hozzáfolyás számításához figyelembe vett részvízgyőjtı területek és a tórészek lehatárolása N o - Részvízgyőjtı száma 2. ábra

17 2 100 A BALATON VÍZMÉRLEGE 50 0 (tó mm) Csapadék Hozzáfolyás Párolgás Leeresztés Vízelhasználás -200 Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec 3. ábra

18 3 A BALATON TÓRÉSZEINEK VÍZMÉRLEGE 45,0 I. tórész II. tórész 40,0 45,0 35,0 40,0 30,0 35, m 3 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec hónapok Lefolyás Párolgás Hozzáfolyás Csapadék 10 6 m 3 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec hónapok Lefolyás Párolgás Átfolyás Hozzáfolyás Csapadék III. tórész IV. tórész 45,0 45,0 40,0 40,0 35,0 35,0 30,0 30, m 3 25,0 20, m 3 25,0 20,0 15,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec hónapok Lefolyás Párolgás Átfolyás Hozzáfolyás Csapadék 10,0 5,0 0,0 Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec hónapok Leeresztés Vízelhasználás Párolgás Átfolyás Hozzáfolyás Csapadék 4. ábra

19 4 A BALATON VÍZHÁZTARTÁSI ELEMEINEK VÁLTOZÁSA (tó mm) évek Csapadék Párolgás Hozzáfolyás Leeresztés + vízelhasználás 5. ábra

20 Természetes vízkészletváltozás alakulása a Balatonon hónapok 5. ábra 6. ábra (tó mm)

21 A BALATON ÁTLAGVÍZÁLLÁSAI ÉS A SZABÁLYOZÁSI SÁVOK ÉVBEN Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December hónapok Átlag vízállások Üzemelési szabályzat szerinti minimum Üzemelési szabályzat szerinti maximum Ideiglenes maximum 7. ábra vízállás (cm) 103,41 mbf.

22 Havi közepes vízállások a Balatonon és a szabályozási sáv Évek 8. ábra Vízállás (cm)

23 A Balaton évi minimális és maximális vízállásai év vízállás (cm) Vízmérce "0" pontja: 103,41 mbf. 9. ábra

24 9 1. sz. táblázat A Balaton környezetében üzemelı csapadékmérı állomások havi csapadékösszegei (mm) Ssz. Állomás Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Évi összes 1. Keszthely 3,3 38,8 32,5 77,3 32,4 43,2 57,7 46,9 27,9 58,6 19,8 36,0 474,4 2. Fenékpuszta 2,2 31,3 8,5 77,9 33,0 41,7 77,2 49,2 31,4 70,1 19,1 43,5 485,1 3. Balatongyörök 23,6 80,2 25,6 85,9 69,1 52,1 134,0 56,1 64,8 58,0 31,0 71,2 751,6 4. Balatonkeresztúr 4,2 37,9 8,4 92,6 19,2 35,9 59,8 44,3 30,5 90,0 22,9 39,1 484,8 5. Balatonboglár 5,5 33,2 10,6 73,7 29,5 59,9 48,6 67,5 48,4 107,3 34,4 45,2 563,8 6. Balatonszemes 4,7 21,5 13,6 77,9 21,7 31,8 45,0 69,3 45,7 92,9 28,8 34,4 487,3 7. Balatonakali 5,8 20,3 12,1 77,0 25,2 35,7 66,0 55,6 30,5 86,3 29,9 41,3 485,7 8. Tihany 8,4 20,6 12,1 60,5 25,0 43,0 53,1 93,9 35,2 75,5 37,6 49,0 513,9 9. Balatonszabadi 0,7 18,5 13,0 75,0 37,0 18,0 55,0 61,0 52,0 64,5 35,0 45,0 474,7 10. Siófok 3,2 17,4 11,0 57,3 60,6 12,3 31,3 104,8 67,8 66,1 30,3 42,9 505,0 Balaton összesen (tó mm)

25 10 2. sz. táblázat Szivattyús belvízbevezetés a Balatonba (m 3 ) Állomás/hó Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Évi összes Balatonfenyves Bélatelep II. tórész összesen m m 3 /s 0,332 0,396 Balatonlelle Ordacsehi III. tórész összesen m m 3 /s 0,057 0,136 0,066 0,056 0,016 0,366 0,173 0,093 Balatonhoz összesen m m 3 /s 0,057 0,137 0,398 0,452 0,015 0,366 0,173 0,093

26 11 Hozzáfolyás a Balatonhoz (m 3 /s) 3. sz. táblázat Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Évi átlag Évi összes Esztergályi-patak 0,020 0,039 0,083 0,004 0,004 0,000 0,000 0,001 0,001 0,043 0,006 0,004 0, részvízgyőjtı 0,085 0,166 0,354 0,017 0,017 0,000 0,000 0,004 0,004 0,183 0,026 0,017 0,073 Zala 3,069 5,043 4,816 3,831 4,144 1,547 0,810 0,911 0,721 1,315 2,607 3,187 2,667 I. tórész 3,154 5,209 5,167 3,848 4,161 1,547 0,810 0,915 0,725 1,498 2,633 3,204 2,739 Tapolca-patak 0,208 0,232 0,200 0,484 0,269 0,396 0,170 0,246 0,172 0,134 0,180 0,186 0,240 Nádasmezı Lesence kifolyó 0,185 0,212 0,217 0,088 0,149 0,112 0,077 0,127 0,078 0,155 0,120 0,129 0,137 Nemesvitai-övárok 0,213 0,238 0,213 0,166 0,123 0,067 0,085 0,085 0,067 0,085 0,166 0,166 0, részvízgyőjtı 0,682 0,754 0,702 0,814 0,613 0,651 0,404 0,522 0,393 0,457 0,538 0,553 0,590 Egervíz 0,041 0,061 0,061 0,063 0,031 0,008 0,003 0,002 0,004 0,149 0,057 0,051 0, részvízgyőjtı 0,045 0,070 0,067 0,069 0,034 0,009 0,003 0,002 0,004 0,164 0,063 0,056 0,049 Nyugati-övcsatorna 0,700 1,031 1,106 1,256 0,287 0,364 0,183 0,000 0,000 0,040 0,175 0,435 0,465 Keleti-Bozót-árok 0,303 0,277 1,004 0,575 0,167 0,047 0,050 0,075 0,185 0,756 0,627 0,325 0,366 belvízbevezetés 0,000 0,000 0,332 0,396 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0, részvízgyőjtı 1,036 1,338 2,552 2,290 0,472 0,416 0,239 0,083 0,205 0,879 0,871 0,796 0,931 II. tórész 1,763 2,162 3,321 3,173 1,119 1,076 0,646 0,607 0,602 1,500 1,472 1,405 1,571 Burnót-patak 0,030 0,041 0,046 0,025 0,010 0,006 0,001 0,001 0,000 0,010 0,016 0,036 0,019 Örvényesi-Séd 0,021 0,020 0,020 0,021 0,020 0,021 0,020 0,018 0,021 0,023 0,020 0,020 0, részvízgyőjtı 0,068 0,077 0,082 0,063 0,046 0,044 0,037 0,033 0,038 0,051 0,052 0,072 0,055 Tetves-patak (1) 0,196 0,236 0,168 0,249 0,103 0,030 0,012 0,019 0,018 0,064 0,092 0,121 0,109 Tetves-patak (2) 0,003 0,017 0,252 0,308 0,010 0,003 0,000 0,000 0,009 0,008 0,006 0,000 0,051 Nagymetszés-patak 0,178 0,149 0,111 0,197 0,059 0,017 0,013 0,016 0,022 0,062 0,077 0,110 0,084 Jamai-patak 0,072 0,011 0,004 0,019 0,020 0,016 0,004 0,002 0,002 0,119 0,055 0,039 0,030 Kıröshegyi-Séd 0,039 0,039 0,040 0,042 0,023 0,006 0,005 0,006 0,007 0,022 0,028 0,034 0,024 belvízbevezetés 0,057 0,136 0,066 0,056 0,016 0,000 0,000 0,000 0,000 0,366 0,173 0,093 0, részvízgyőjtı 0,492 0,524 0,596 0,622 0,203 0,064 0,031 0,038 0,053 0,624 0,406 0,364 0,335 III. tórész 0,560 0,601 0,678 0,685 0,249 0,108 0,068 0,071 0,091 0,675 0,458 0,436 0,390 Arácsi-Séd 0,008 0,007 0,006 0,007 0,004 0,002 0,002 0,003 0,003 0,004 0,006 0,005 0,005 Kéki-Séd 0,020 0,021 0,019 0,027 0,022 0,015 0,015 0,021 0,017 0,025 0,027 0,027 0,021 Főzfıi-Séd 0,003 0,005 0,006 0,012 0,010 0,003 0,002 0,005 0,002 0,004 0,003 0,006 0, részvízgyőjtı 0,090 0,084 0,074 0,097 0,063 0,032 0,031 0,049 0,042 0,060 0,079 0,073 0, részvízgyőjtı 0,145 0,175 0,124 0,184 0,076 0,022 0,009 0,014 0,013 0,047 0,068 0,089 0,081 IV. tórész 0,235 0,259 0,198 0,281 0,139 0,054 0,040 0,063 0,055 0,107 0,147 0,162 0,145 Balaton összesen 5,712 8,231 9,364 7,987 5,668 2,785 1,564 1,656 1,473 3,780 4,710 5,207 Tóvízoszlopok (mm)

27 12 4. sz. táblázat Párolgás a Balaton felszínérıl (mm) Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Évi átlag Évi összes Páranyomás (mb) ev 5,1 6,9 6,8 8,8 15,4 17,2 19,3 18,3 13,3 10,6 9,4 5,7 11,4 Léghımérséklet C o t 0,1 4,5 7,6 10,8 19,0 21,3 23,5 21,3 15,6 11,0 8,2-0,3 11,9 E 6,1 8,4 10,4 12,9 22,0 25,3 29,0 25,3 17,7 13,1 10,9 6,0 15,6 E-ev 1,0 1,5 3,6 4,1 6,6 8,1 9,7 7,0 4,4 2,5 1,5 0,3 4,2 Szélsebesség (m/s) v 2,5 3,6 3,5 2,8 3,4 3,7 3,9 2,3 2,8 2,6 2,3 2,5 3,0 a 1,0 1,0 0,7 0,8 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,3 1,4 1,0 1,0 Párolgás (mm)

28 13 5. sz. táblázat Balatoni vízhasználatok (m 3 ) Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Évi összes Vízkivételek Ivóvízkivétel Ipari + mg-i vízkivétel Összesen Vízbevezetés Szennyvízbevezetés Vízelhasználás a Balatonból (m 3 ) (tó mm)

29 14 6. sz. táblázat Vízeresztés a Balatonból (m 3 ) Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Évi összes Bögézés Dátum ; ; m Vízeresztés Dátum m 3 Összesen (m 3 ) tó mm 0,1 0,1 0,1 0,4 0 1

30 15 7. sz. táblázat Alapadatok a vízkészletváltozás meghatározásához Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Jan. Vízállások (cm) Elızı hó utolsó napján Tárgyhó elsı napján Tárgyhó második napján Hóeleji középvízállás (cm) Vízkészletváltozás a tárgyhóban (mm)

31 16 8. sz. táblázat A Balaton vízháztartási jellemzıi és a vízmérleg záróhibái (mm) Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Évi összes Csapadék Csapadék jav. Hozzáfolyás Hozzáfolyás jav Párolgás Párolgás jav Leeresztés 1 1 Leeresztés jav. Vízelhasználás Vízelhasználás jav. Vízkészletváltozás K számított K mért Záróhiba

32 17 9. sz. táblázat A Balaton vízmérlege (tó mm) VÍZHÁZTARTÁSI ELEM Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Évi összes Csapadék Hozzáfolyás Párolgás Leeresztés Vízelhasználás Vízkészletváltozás Természetes vízkészletváltozás

33 18 Tórészenkénti vízmérleg (10 6 m 3 ) 10. sz. táblázat Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Évi összes I. TÓRÉSZ Csapadék 0,4 2,1 0,9 3,4 1,8 1,7 3,6 2,1 1,6 2,7 1,0 1,9 23,2 Hozzáfolyás 8,0 12,6 13,9 14,4 14,4 5,5 2,3 3,9 1,8 6,3 5,1 7,5 95,7 Párolgás 0,8 0,6 1,9 2,6 5,4 6,4 7,3 5,4 3,9 2,2 1,9 0,3 38,7 Lefolyás 7,2 12,0 12,5 12,7 13,3 5,0 3,2 2,7 1,2 4,7 4,2 6,6 85,3 Készletváltozás 0,4 2,1 0,4 2,5-2,5-4,2-4,6-2,1-1,7 2,1 0,0 2,5-5,1 II. TÓRÉSZ Csapadék 1,4 7,8 2,4 11,2 6,4 7,0 12,6 7,8 7,2 10,8 4,1 7,7 86,4 Hozzáfolyás 4,6 5,2 9,0 12,0 4,0 3,9 1,8 2,6 1,5 6,4 2,9 3,4 57,3 Átfolyás 7,2 12,0 12,5 12,7 13,3 5,0 3,2 2,7 1,2 4,7 4,2 6,6 85,3 Párolgás 2,6 1,9 6,0 8,4 17,6 20,4 23,6 17,5 12,4 7,2 6,2 0,8 124,6 Lefolyás 9,2 16,3 16,5 19,4 14,2 9,0 8,9 2,4 2,9 7,9 5,0 8,8 120,5 Készletváltozás 1,4 6,8 1,4 8,1-8,1-13,5-14,9-6,8-5,4 6,8 0,0 8,1-16,1 III. TÓRÉSZ Csapadék 1,1 4,7 2,2 13,4 4,8 8,5 9,6 13,0 7,6 17,3 6,1 7,9 96,2 Hozzáfolyás 1,5 1,5 1,8 2,7 0,9 0,4 0,2 0,3 0,2 2,9 1,0 1,0 14,4 Átfolyás 9,2 16,3 16,5 19,4 14,2 9,0 8,9 2,4 2,9 7,9 5,0 8,8 120,5 Párolgás 3,5 2,6 8,2 11,4 23,9 27,8 32,2 23,7 16,9 9,8 8,5 1,1 169,6 Lefolyás 6,5 10,7 10,5 12,7 7,4 8,5 6,7 1,2 1,2 9,1 3,6 5,6 83,7 Készletváltozás 1,8 9,2 1,8 11,4-11,4-18,4-20,2-9,2-7,4 9,2 0,0 11,0-22,2 IV. TÓRÉSZ Csapadék 0,7 4,2 2,8 15,1 9,8 4,7 10,6 18,7 12,4 15,3 7,7 10,2 112,2 Hozzáfolyás 0,6 0,7 0,5 0,9 0,6 0,2 0,1 0,3 0,1 0,3 0,3 0,4 5,0 Átfolyás 6,5 10,7 10,5 12,7 7,4 8,5 6,7 1,2 1,2 9,1 3,6 5,6 83,7 Párolgás 4,3 3,2 10,3 14,1 29,6 34,4 39,9 29,4 21,3 12,1 10,5 1,4 210,5 Vízelhasználás 1,2 1,0 1,2 1,2 1,6 1,8 2,6 2,2 1,5 1,2 1,1 1,1 17,7 Leeresztés 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Készletváltozás 2,3 11,4 2,3 13,4-13,4-22,8-25,1-11,4-9,1 11,4 0,0 13,7-27,3

34 sz. táblázat A Balaton vízháztartási elemeinek éves alakulása években (tó mm) VÍZHÁZTARTÁSI ELEM Csapadék Hozzáfolyás Párolgás Leeresztés Vízelhasználás Természetes vízkészletváltozás