Az informatika fejlődéstörténete

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az informatika fejlődéstörténete"

Zsuzsanna Halászné
5 évvel ezelőtt
Látták:

1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete A különböző számolási, számítási műveletek megkönnyítése és mechanizálása mindig is az emberiség fejlődésének kulcsfontosságú kérdése volt.

Általában néhány vékony rudat-pálcát tartalmaz, amelyek mindegyikén meghatározott számú, esetleg különböző színű, csúsztatható korong vagy golyó található.

Logarléc A technika fejlődésével, az idő előrehaladtával egyre bonyolultabb matematikai műveletek elvégzésére is szükség volt (kereskedelem, hajózás, navigáció), így a XVII.

A logarléc (logaritmikus számolóléc) egy egyszerű kivitelű, mechanikus működésű analóg számológép, amely lehetővé teszi különböző matematikai műveletek gyors, 3-4 számjegy pontosságú elvégzését

1 Az informatika fejlődéstörténete A különböző számolási, számítási műveletek megkönnyítése és mechanizálása mindig is az emberiség fejlődésének kulcsfontosságú kérdése volt. Az abakusz az első számolóeszköz, amelynek ősi formáit szinte minden ókori kultúrában megtalálták. Általában néhány vékony rudat-pálcát tartalmaz, amelyek mindegyikén meghatározott számú, esetleg különböző színű, csúsztatható korong vagy golyó található. Ezek segítségével végzi el a kezelő az összeadás, a kivonás, az osztás és szorzás műveletét. Logarléc A technika fejlődésével, az idő előrehaladtával egyre bonyolultabb matematikai műveletek elvégzésére is szükség volt (kereskedelem, hajózás, navigáció), így a XVII. században William Oughtred megalkotta a logarlécet. A logarléc (logaritmikus számolóléc) egy egyszerű kivitelű, mechanikus működésű analóg számológép, amely lehetővé teszi különböző matematikai műveletek gyors, 3-4 számjegy pontosságú elvégzését (szorzás, osztás, négyzetre és köbre emelés, négyzet-, illetve köbgyök vonása, logaritmusszámítás, trigonometriai függvények kiszámítása.) A fejlődés következő lépéseként Blaise Pascal mechanikus számológépét mutatták be Párizsban 1642-ben. Meg akarta könnyíteni édesapja munkáját, akinek addig kézzel kellett elvégeznie a hosszadalmas számításokat. A géppel csak összeadni és kivonni lehetett, de ezek ismétlésével szorozni is osztani is tudott vele a kezelője, és kis ügyességgel gyököt is lehetett vonni. A mintadarabot egy órásmester gyártotta le a fogaskerekekből. A ma is használt számítógépekhez hasonló elvű gép első példányát Charles Babbage alkotta, aki olyan szerkezetet épített, amely vezérléssel már bármilyen matematikai feladatot képes volt elvégezni. 1

A programvezérlés elve Joseph Marye Jacquard nevéhez fűződik, aki 1805-ben

és ezzel forradalmasította a textilipart.

1886-ban Herman Holleriht lyukkártya-feldolgozó gépet talált fel, melyet az

2 A programvezérlés elve Joseph Marye Jacquard nevéhez fűződik, aki 1805-ben műveleti kártyák (későbbi lyukkártya) bevezetésével automatizálta a szövőgépeket és ezzel forradalmasította a textilipart. Ezzel a külső programvezérlés elvét valósította meg ban Herman Holleriht lyukkártya-feldolgozó gépet talált fel, melyet az 1890-es amerikai népszámlálásnál használtak fel ban Hollerith a gép gyártására megalapította a Tabulating Machine Companyt, ebből a vállalatból nőtt ki az IBM. 2

Konrad Zuse német mérnök 1941-ben elkészítette a világ első programvezérlésű, kettes számrendszerben dolgozó, elektromechanikus számológépét. 1. generáció: A számítógépek első generációjában (1943-1958) a számítógépek már teljesen elektronikusak voltak.

számítógépet, az Atanasoff-Berry Computer-t (ABC). 1946-ban készült el a világ második teljesen elektronikus számítógépe az ENIAC.

a gép tömege 30 tonna volt, és 18000 elektroncsövet tartalmazott, amelyek hatalmas menynyiségű energiát fogyasztottak, és alakítottak át hővé.

3 Konrad Zuse német mérnök 1941-ben elkészítette a világ első programvezérlésű, kettes számrendszerben dolgozó, elektromechanikus számológépét. 1. generáció: A számítógépek első generációjában ( ) a számítógépek már teljesen elektronikusak voltak ben kezdték el megtervezni Vincent Atanasoff és asszisztense Clifford Berry a csak elektronikus egységekből álló, kettes számrendszeren alapuló számítógépet, az Atanasoff-Berry Computer-t (ABC) ban készült el a világ második teljesen elektronikus számítógépe az ENIAC. Az ENIAC még nem Neumann-elvű számítógép volt, memóriájában csak az adatokat tárolta, a programozást 6000 kapcsoló állításával lehetett megoldani. a gép tömege 30 tonna volt, és elektroncsövet tartalmazott, amelyek hatalmas menynyiségű energiát fogyasztottak, és alakítottak át hővé. A számítógép másodpercenként műveletet volt képes elvégezni, és körülbelül negyedóránként romlott el. 3

A számítástechnika történetét hivatalosan 1951.

4 Az első Neumann-elvű számítógépet, amely a memóriájában tárolta a programot is, az EDVAC-ot 1952-ben helyezték üzembe. A számítástechnika történetét hivatalosan június 5-étől számítjuk, amikor az első UNIVAC számítógép kereskedelmi forgalomba került, addig többnyire hadi célokra fejlesztettek számítógépeket. 4

A számítógépek mérete is sokkal kisebb lett.

5 2. generáció: A számítógépek 2. generációjánál ( ) az elektroncsöveket a tranzisztorok váltották fel, így lényegesen csökkent az energiafogyasztás és hőtermelés. A számítógépek mérete is sokkal kisebb lett. A közvetlen elérésű memóriát ferritgyűrűs tárakkal oldották meg, a háttértárolók mágnesszalagok, mágneslemezek voltak. Ekkor alakult ki a perifériák kezelésére a megszakításos rendszer, és ekkor jelentek meg az operációs rendszerek valamint a magas szintű programozási nyelvek (FORTRAN, ALGOL, COBOL). A számítógépek műveleti gyorsasága művelet/másodperc. 5

A számítógép mérete ezáltal úgy lecsökkent, hogy megjelentek az első mikroszámítógépek. A műveleti sebesség 10-15 millió művelet/másodperc.

november 15-étől számítjuk, ekkor jelent meg a világ első mikroprocesszora, az Intel 4004. Alapvetően nincs újdonság a számítógép szervezésében, a meglévő megoldásokat tökéletesítik.

6 3. generáció: A számítógép 3. generációja ( ) a tranzisztorokat és az egyéb áramköri elemeket, kicsi lapkákba, az úgy nevezett integrált áramkörökbe (IC-kbe, chipekbe) sűrítve használta. A számítógép mérete ezáltal úgy lecsökkent, hogy megjelentek az első mikroszámítógépek. A műveleti sebesség millió művelet/másodperc. John Blankenbaker 1971-ben megépítette az első személyi számítógépet (PC- Personal Computer) a KENBAK-1-et. 4. generáció: A számítógépek 4. generációját november 15-étől számítjuk, ekkor jelent meg a világ első mikroprocesszora, az Intel Alapvetően nincs újdonság a számítógép szervezésében, a meglévő megoldásokat tökéletesítik. A fejlett programnyelvek következményeképpen a szoftvergyártás óriási méretűvé válik. A számítógépek műveleti sebessége ma már több milliárd művelet másodpercenként. A műveleti sebesség növelése érdekében a negyedik generációs gépek a párhuzamos feldolgozás felé haladnak. Ez jelentheti azt is, hogy egy alaplapba több processzorillesztő vagy egy processzorban több mag található, vagy nagyon sok számítógépet kapcsolunk hálózatba. 6

5. generáció: A számítógépek 5. generációjához a mesterséges intelligenciával rendelkező, vagyis mesterségesen létrehozott tudat által intelligensen megnyilvánuló számítógépeket sorolják.

7 5. generáció: A számítógépek 5. generációjához a mesterséges intelligenciával rendelkező, vagyis mesterségesen létrehozott tudat által intelligensen megnyilvánuló számítógépeket sorolják ben hirdették meg a japánok egy ilyen típusú rendszer fejlesztését, amelyet 1992-ben sikeresnek nyilvánítottak és be is fejeztek. A project célja volt, hogy a rendszer a környezetét lássa, hallja, valamint a környezete számára hangokat és vizuális jeleket adjon ki, képes legyen felfogni a szimbólumok jelentését, és maga is alkosson szimbólumokat. A rendszerrel szemben elvárás volt, hogy képes legyen problémát megoldani és következtetni, valamint tudás alapú döntéseket hozni, tanulni. A valószínűleg katonai céllal elindított japán project több országban is hasonló célú kutatást produkált. A kitűzött célokat bonyolult számítógéprendszerrel hardveresen megoldották ugyan, de megoldásokat valószínűleg nem sikerült egyetlen számítógépbe integrálni. Az MI létrehozási folyamata során egyesült sok egymástól távol lévő tudományos terület, az elektrotechnika, a matematika, az információtudomány stb. A mesterséges intelligenciájú rendszerek teljes egészében nem váltak a kereskedelmi forgalom részévé, de a folyamat polgári alkalmazásokba beépülő részeredményei is hatalmas fejlődést okoztak az élet minden területén. A modern multimédiás eszközök, az objektumorientált programozási nyelvek, tolmácsgépek, beszélő robotok, döntés-előkészítő rendszerek, relációs adatbázisok, katonai célú robotrepülők, mind-mind az MI rendszer fejlesztésének melléktermékei. 7

Hasonló dokumentumok

A SZÁMÍTÓGÉP TÖRTÉNETE

A SZÁMÍTÓGÉP TÖRTÉNETE A számolást segítő eszközök története egyidős az emberiség történetével. Az ősember az ujjait használta a számoláshoz. Később a számoláshoz köveket, fonalakat használtak, az eredményt