6. évfolyam informatika órai jegyzet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "6. évfolyam informatika órai jegyzet"

Átírás

1 6. évfolyam informatika órai jegyzet 1

2 Tartalomjegyzék 1. A számítástechnika története A kezdetek Mechanikus gépek Elektromechanikus gépek Elektronikus gépek Neumann János és a Neumann elvek Számítógép generációk I. generáció II. generáció III. generáció IV. generáció V. generáció 1991-???? Számítógép típusok Operációs rendszerek Alapfogalmak A számítógép blokkvázlatos felépítése Háttértárak Monitorok Nyomtatók Operációs rendszerek története, fogalma, feladatai A windows operációs rendszer Mappa műveletek Algoritmusok Az algoritmus szó eredete

3 1. fejezet A számítástechnika története 1.1. A kezdetek... A számolást segítő eszközök története gyakorlatilag egyidős az emberiség történetével. Már az ősember is számolt, természetesen nem a mai értelemben és módon. A számolást a kornak megfelelő eszközökkel végezte, ilyen eszköz volt a saját ujja, amely mindig könnyen elérhető volt. Az ujjak a mai óvodásoknál és az alsó tagozatos osztályokban is hasznos számolási segédeszköznek bizonyulnak. A saját ujján kívül az ősember használt még köveket, fonalakat, pálcákat, fadarabokat, csontokat és használati eszközöket. Használati eszköz lehetett az edény vagy kéziszerszám. A felsorolt eszközök azt bizonyítják, hogy az ősember okos volt, hiszen felhasznált mindent a számoláshoz, ami a környezetében volt ábra. Ősember Érdekes megállapítás, hogy az ősember kezdetben nem tudott a mai értelemben számolni, csak az egyet, a kettőt és a sokat különböztette meg. Később alakultak ki a további számok. A nullát nem ismerték (a számok történetében azonban jelentős szerepe van a nullának, sokáig nélküle számoltak). A "0" szám fogalma csak sokkal később alakult ki. Talán sokan elgondolkoztak azon a kérdésen, hogy mi szüksége volt a számolásra az ősembernek? A számolásnak fontos gyakorlati haszna volt. Egy példa rá: a vadászatra tartó családfőnek pontosan tudni kellett, hogy mennyi vadat kell elejteni ahhoz, hogy családja ne maradjon éhen. 3

4 A meglévő számolási eszközökkel műveleteket is végzett az ősember. Az +(összeadás) műveletét a 1.2. ábra szemlélteti: 1.2. ábra. Kavicsok Tehát a számolás módja az volt, hogy kettő vagy több kupac követ egy kupacba rakott és így elvégezte az +(összeadás) műveletét. Hasonló módon végezte a kivonást is. A szorzást, osztást vagy magasabb rendű műveleteket még nem tudott elvégzni. A számok rögzítésének ősi módja a megfelelő számú rovás készítése fadrabba, csontba. A számrendszer fogalma. A számrendszerben különböző alapszámok vannak, amelyekből "felépíthetünk" egy "nagyobb" számot. Példa erre a hétköznapi életben használt számrendszer, a 10-es számrendszer. Ebben a számrendszerben a számjegyek a következők: 0,1,2,3,4,5,6,7,8,9, azaz 10 db számjegy. A 2-es számrendszer számjegyei a 0 és az 1. Meg lehet találni a nyomait az ötös Dél-Amerika hatos Északnyugat-Afrika, finnugor népek hetes héberek, ugorok tizenkettes germán nyelvek huszas maják, kelták hatvanas Babilon számrendszereknek is. A magyarok kezdetben hatos, később 7-es, majd a középkorban 10-es számrendszert használtak. A nagyobb számértékek megjelenésével szükséges volt valmi segédeszköz, hogy el lehessen végezni a műveleteket (+(összeadás), -(kivonás)). Kezdetben tovább fejlesztették a kövek, pálcikák módszerét, kupacokba rakták a köveket és ezekkel jegyezték meg a nagyságrendi váltásokat(például 100-asnál, 1000-resnél). Ez a módszer egy idő után azonban túl bonyolult volt és túlságosan lassúvá tette a műveletvégzést. Az első számolásra készített eszköz az abakusz (1.3. ábra) volt. Az abakusz ókori (valószínűleg mezopotámiai) eredetű egyszerű számolási segédeszköz. Rudakon, drótokon mozgatható golyókat tartalmaz. Az egy rúdon lévő golyók helyzete egy-egy számjegyet, a rudak egy-egy helyiértéket jelentenek. Így egy 6 rudat tartalmazó abakuszon a legagyobb ábrázolható szám a Az összeadás és kivonás igen egyszerűen és gyorsan elvégezhető az abakusszal, az osztás és szorzás már nehezebb. Hasonló eszközt használtak a számolásra japánban, ahol 4

5 soroban (1.4. ábra) néven ismerték. Kínában ugyanez az eszköz Szuan-pan (1.5. ábra) néven vált ismertté ábra. Abakusz 1.4. ábra. Soroban 1.5. ábra. Szuan-pan Az abakusz és az abakusz változatok mellett megjelent egy másik számolási eszköz, a kipu (1.6. ábra). A kipu egy fonalas számolási eszköz. Az inka birodalomban volt elterjedt. Használták szöveges információ tárolására és számolásra is. A számolás során a fonálra csomókat kötöttek a helyiértéknek megfelelően. Az egyes helyiértékekre annyi csomót kötöttek, ahány darab volt az adott helyiértéken. Létezik egy fonalas és több fonalas kipu is. A kipu legnagyobb előnye a helyiértékes számolás. 5

6 1.6. ábra. Kipu A számolás történetében a tényleges áttörést a logaritmus megjelenése jelentette. John Napier ( ) skót tudós kis rudacskákat készített. Ez az eszköz már az arab (0,1,2...) számok használatára épült. A készlet tíz darab pálcából (1.7. ábra) állt (Napier-pálcák), mindegyik számjegynek külön pálca volt. Egy pálcára egy számjegy többszöröseit írták. Az egyes pálcákon négyzetrácsok voltak. Az egyik számot a legfelső sorba kellett írni, a másikat pedig a jobb szélső oszlopba (a legnagyobb helyiérték felülre, a legkisebb alulra kerül). A pálcákon a maradék részen a négyzeteket átlósan kétfelé kellett osztani. Az egyes négyzetekbe a számok úgy kerültek be, hogy a tizeseket az átló fölé, az egyeseket az átló alá írták. Az eszköz alkalmas volt mind a négy alapművelet elvégzésére (+(összeadás, -(kivonás), *(szorzás), /(osztás)). A Napier-pálca utóda a logarléc. A XVII. században a 1.7. ábra. Napier-pálcák hajózási és csillagászati térképek készítése, és az ehhez szükséges számítások elvégzése hosszadalmas és idegörlő munkát jelentett. Wilhelm Schikard ( ) tübingeni professzor a Napier-pálcák felhasználásával a négy alapművelet elvégzésére alkalmas számológépet (1.8. ábra) készített. A gép elkészítésére a késztetést valószínűleg a Keplerrel fogytatott beszélgetései jelentették. A számológépe egymáshoz kapcsolódó fogaskerekeből állt. Ezen az eszközön elvégezhető volt mind a négy alapművelet, így megkönnyítette a sok számolást igénylő műveletek elvégzését. A számolás eredménye a gép alján jelent meg. 6

7 1.2. Mechanikus gépek 1.8. ábra. Schickard számológépe Blaise Pascal ( ) készítette az első, egységes egészként működő összeadógépet (1.9. ábra) 1642-ben. Összesen 7 darab készült a gépből. A munkát Schikardtól függetlenül végezte és a gépe nem is volt olyan fejlett, mint Schikardé. A gépet 19 éves korában készítette, hogy megkönnyítse apja adóbeszedői munkáját, tehát gyakorlati haszna volt a gép megépítésének. A számokat a gép tetején kell beállítani és az eredmény a gép tetején lévő kis ablakokon látszik. A kor technikai szintjének megfelelően óraalkatrészekből (többnyire fogaskerekből) építette meg a szerkezetet. A fogaskerekek minden foga egy-egy számjegynek felel meg 0-tól 9-ig. Minden helyiértéknek egy-egy fogaskerék felelt meg. A gép nagy újdonsága az automatikus átviel megoldása. (Páldául ha a 8-at és a 9-et akarom összeadni papíron, akkor úgy végzem el az összeadást, hogy leírom a 7-et, az 1-et pedig átviszem a következő helyiértékre. A gép ismerte az "átviszem a következő helyiértékre" műveletet.) A számológéppel csak az összeadást és a kivonást lehetett elvégezni, osztást, szorzást nem. Így ez a gép visszalépést jelentett Schikard készülékéhez képest ábra. Pascal számológépe 7

8 Gottfried Wilhelm Leibniz ( ) német filozófus és matematikus 1672-ben továbbfejlesztette Pascal gépét. Leibniz gépe (1.10. ábra) a négy alapműveleten kívűl a gyökvonás műveletét is el tudta végezni. Ez volt az első olyan gép, amellyel mind a négy alapműveletet el lehetett végezni hiba nélkül (Schichkard gépe nem volt tökéletes). Az összeadó része teljesen megegyezett Pascal elgondolásával, a szorzás tartalmazott új megoldást. A tökéletesítés Pascal gépéhez képest a bordás henger alkalmazása jelentette. A henger felületén 9 db (a számoknak megfeleően), eltérő hosszúságű borda van, ezek széles fogaskerék-fogként működnek. A bordáshengerhez illeszkedett a fogaskerék ábra. Leibniz gépe Folyamatok vezérlésére már évszázadok óta alkalmaztak különböző vezérlési módokat. Zenegépekben pl. a tüskés henger volt a jellemző megoldás. A henger mérete természetesen megszabta a program hosszát: a henger minden körülfordulása ugyanazt a tevékenységet idézte elő. A mintás szövés vezérlésére viszont olyan módszer kellett, amivel egyrészt hosszabb programot is meg lehet adni, másrészt pedig viszonylag egyszerűen lehet a mintát megváltoztatni, a szövőszéket "átprogramozni". Joseph Marie Jacquard ( ) francia feltaláló a vezérlést tökéletesítette ben olyan automatikus szövőszéket (1.11. ábra) tervezett, amelynél fából készült vékony, megfelelő kilyuggatott lapok ("kártyák")(1.12. ábra) vezérelték a bonyolult minták szövését. A lyukkártyát láncra fűzte, ezzel lehetővé tette a minták gyors és könnyű megváltoztatását. A XIX. században Charles Babbage ( ) brit matematikus és feltaláló kidolgozta a modern digitális számítógép alapelveit. Több új típust is kigondolt. Ilyen volt a Differenciagép (1.13. ábra), amit logíritmustáblázatok készítésére tervezett az 1820-as évek elején. A differenciagép bizonyos függvények sorozatának kiszámítását különbségek, differenciák összeadására vezeti vissza ban a differciagép elveinek továbbfejlesztésével tervezte meg Babbage az analitikus (1.14. ábra) gépet. A gép elkészítéséhez a kormánytól kapott font támogatást, de saját tőkéjéből is ráköltött mintegy fontot. A gép teljes egészében sohasem épült meg, pedig a modern számítógépek sok sajátságával rendelkezett. Babbage univerzális gépet tervezett, amely adatbeviteli és eredmény-kiviteli egységből, számolóműből és részeredmény-tárolóból állt volna. A gép lyukkártyáról olvasta volna be az információkat, tudott volna utasításokat és adatokat tárolni, matematikai műveleteket végrehajtani és kinyomtatni. Haláláig ezen a gépen dolgozott, bár az építése kezdetben megakadt: a kor finommechanikai lehetőségeivel ezt a gépet nem lehetett elkészíteni. Ha megépült volna, akkor egy futballpálya területét foglalta volna el és öt gőzgép energiája kellett volna a 8

9 1.11. ábra. Jacquard szövőgépe működtetéséhez. Az Egyesül Államok 1880-as népszámlálásán 55 millió ember adatait gyűjtötték össze. Az adatokat 500 ember összesítette 36 szempont szerint 7 éven keresztül. Herman Hollericht ( ) német származású amerikai statisztikus ennek láttán találta ki, hogy Jacquard deszkalapjaihoz hasonló perforált kártyákat (1.15. ábra) adatfeldolgozásra is lehet használni. Egy kártyára egy ember adatait lyukasztotta. Maga a lyukasztás kézi munkával történt. Ezzel a módszerrel az 1890-es népszámlálás adatait mindössze 4 hét alatt elvégezte Elektromechanikus gépek A XX. században az elektromosság terjedésével motorok kerültek a számológépekbe. A mechanikus alkatrészeket felváltották az elektromos jelfogók. Az első nagy sikerű, jelfogókkal működő, mechanikus rendszerű számítógépet Konrad Zuse ( ) berlini mérnök alkotta meg. Németországban a háború előtt a fegyverek előállítása kapcsán jelentősen megnőtt a számítási igény ben készült el Zuse első jelfogókkal működő, mechanikus rendszerű számítógépe, a Z1 (1.16). ábra). A gépet között építette otthon, szülei lakásának a nappalijában. A gép kettes számrendszerben működött és lebegőpontos számokkal számolt. Az adatbevitelre billentyűzet szolgált, az adatkivitel pedig kettes számrendszerben egy világító tábla (fénymátrix) segítségével történt. Külön helyezkedett el benne a tár és az aritmetikai egység. A következő modella a Z2, amely már lyukfilemes adatbeviteli egységet tartalmazott. Ez a gép 16 bites fixpontos adatokkal dolgozott és 16 szavas tárolója volt. Az első teljesen működőképes, szabadon programozható, programvezérlésű számítógépet, a Z3-at 1941-ben fejezte be Zuse. Ez a gép 22 bites szavakat használt és lebegőpontos számokkal dolgozott. 9

10 1.12. ábra. Lyukkártya ábra. Differencia gép Az első teljesen automatikusan működő, általános célú, digitális számítógépet az Egyesült Államokban, a Harvard egyetemen fejlesztették ki Howard Aiken vezetésével. A tervezéshez az IBM 5 millió dollárral járult hozzá. Ez a gép volt a Mark I (1.17). A gép fixpontos számokkal dolgozott. Relékből épült fel, 3304 db kétállású kapcsolót tartalmazott, összesen kb alkatrészből állt. A gép kb. 15 méter hosszú és 2,4 méter magas volt. A memóriája tizes számrendszerben tárolta az adatokat, 72 db 23 számjegynek volt benne hely. A gépet egy papírszalagra sorosan felvitt utasítássorral lehetett vezérelni. A készülék kb. százszor volt gyorsabb, mint egy jó kézi számolókészülék, egy nap alatt 6 hónapnyi munkát volt képes feldolgozni Elektronikus gépek Az elektronikus gépek általános jellemzői az elektromechanikus gépek után: 1. A teljes számítógép vezérlést a CPU végezte. Ez azt jelentette, hogy a perifériák és a memória között minden egyes szó átvitelét a CPU intézte. 10

11 1.14. ábra. Analitikus gép ábra. Hollericht gépe 2. A gép szolgáltatásait egyszerre egy programozó használta. 3. Kezdetben a programozás gépi kódban történt, utána jelent meg az assembly nyelv. 4. A gépek bármikor meghibásodhattak, a hiba megkereséséhez és kijavításához pedig hozzáértő szakemberek kellettek. A leggyakoribb hiba egy-egy cső kiégése volt. A második világháború sürgette a hadiipar fejlődését. A lövedékek röppályszámítására építették meg 1943 és 1946 között az első tisztán elektronikus számítógépet kezdetben Aberdeenben, majd Philadelphiában, a Pennsylvania Egyetemen. A gép neve ENIAC (1.18). ábra), azaz Electronic Numerical Integrator and Calculator. Megalkotói J.P Eckert, J.W.Mauchly és H.H.Goldstien. Az első általános célú, elektronikus, digitális számítógép volt. Ezt a gépet már szabadalmaztatták. Az ENIAC elektroncsövet tartalmazott, több mint 100 kw elektromos energiát fogyasztott és 450 m 2 helyet foglalt el (tornaterem méretű). A gép tömege 30 tonna volt, megépítése tízmillió dollárba került. Három nagyságrenddel gyorsabb volt, mint a relés számítógépek: az összeadást 0,2 ms, a szorzást 3 ms alatt végezte el. A programja azonban fixen be volt "drótozva" a processzorba és csak mintegy kétnapos kézi munkával, villamos csatlakozások átkötésével lehetett megváltoztatni. A gép memóriája 20 db tízjegyű előjeles decimális számot tudott tárolni. Mindegyik számjegy tárolására 10 db elektroncsövekből épített segédalkatrész szolgált. A számokat egy IBM kártyaolvasóval összekapcsolt ún. konstans átviteli egységgel lehetett bevinni. Az eredményeket egy IBM kártyalyukasztóval kártyára lyukasztva adta ki. A gépet 1956-ban lebontották, mert elavult (már elkészültekor elavult volt). Jelenleg egy olcsó zsebszámológép is nagyobb teljesítményű, de az ENIAC technikatörténeti érdemei vitathatatlanok. Az ENIAC elkészültének 50. évfordulójára egy japán középiskolás könnyedén el tudta készíteni az eredeti tervrajzok alapján a chipet, amely azonos tudású az eredeti készülékkel. 11

12 1.16. ábra. Zuse Z1 gépe ábra. Mark I 1.5. Neumann János és a Neumann elvek Neumann János (1.19. ábra) án született Budapesten. Apja Neumann Miksa bankár, anyja Kann Margit. Két testvére született: Mihály és Miklós tól a fasori főgimnáziumban tanult. Magyarországon akkoriban ez az iskola volt a legjobb középiskola. Az 1917/18-as tanévben elnyerte az V. osztály legjobb matematikusa címet, 1920-ban pedig az ország legjobb matematikus-diákja kitüntetést. Mire leérettségizett, már matematikusnak számított ben beiratkozott a budapesti tudományegyetem bölcsészkarára. Fő tárgya a matematika volt, melléktárgyai a fizika és kémia. Ezenkívűl a Pázmány Péter Tudományegyetemhez kötötte formális kapcsolat ban fogadták doktorrá ben a Princeton Univerity hívta vendégprofesszornak, így került az Egyesült Államokba ban nevezték ki tanácsadónak az atombomba készítésénél ban bekapcsolódik tanácsadóként az ENIAC gép építésébe. Neumann elvek: A számítógép olyan matematikai problémák megoldására szolgál, amelyekre az ember önállóan is képes lenne. A cél a műveletek végrehajtási idejének meggyorsítása. Ennek érdekében minden feladatot összedások sorozatára kell egyszerűsíteni, ezután következhet a számolás mechanizálása. 12

13 1.18. ábra. ENIAC ábra. Neumann János 1. Soros működésű, teljesen elektronikus, automatikus gép Nemumann János rámutatott a mechanikus eszközök lassúságára és megbízhatatlanságára, helyettük kizárólag elektronikus megoldások használatát javasolta. A gép a műveleteket nagy sebességgel, egyenként hajtja végre, melynek során a numerikusan megadott adatokból - az utasításoknak megfelelően - emberi beavatkozás nékül kell működnie, és az eredményt rögzítenie. 2. Kettes számrendszer használata A kettes számrendszer használatának alapja az a tapasztalat, hogy az elektronikus működést könyebb, hatékony, kétállapotú eszközökkel megvalósítani. Ehhez elegendő egy olyan rendszer használata, mely két értékkel (igen/nem) dolgozik. A kettes számrendszer számjegyei: 0,1. A 0-át könnyen lehet azonosítani azzal, hogy nincs feszültség, az 1-et pedig azza, hogy van feszültség egy elektromos áramkör adott pontján. A tízes számrendszert a kettessel felváltva az aritmetikai műveletek egyszerűsödnek, nő a sebesség, csökken a tárolási igény, így az alkatrészek száma is, megoldandó feladat marad viszont a folyamatos átváltás. 13

14 3. Megfeleljen az univerzális Turing-gépnek Az univerzális gép elvi alapjai A. M. Turing ( ) elméleti munkásságának eredménye, aki bebibizonyította, hogyha egy gép el tud végezni néhány alapműveletet, akkor bármilyen számításra képes. Ez az aritmetikai egység beiktatásával érhető el, amelynek az összes számítási és logikai művelet végrehajtása a feladata. A műveleti sebesség fokozása érdekében került alkalmazásra a központi vezérlőegység, amely meghatározza a program soron következő utasításait, szabályozzaa műveletek sorrendjét, és ennek megfelelően vezérli a többi egység működését. Turing kutatása megteremtette a programozható számítógép matematikai modelljét és a digitális számítások elméleti alapját. 4. Belső program- és adattárolás, a tárolt program elve A legfontosabb újjítás a belső program- és adattárolás elve, melynek segítségével a műveletek automatikusan következnek egymás után, lassú emberi beavatokozás nélkül. A külső tárolás és szakaszos betöltés helyett az adatok és a programok egy helyen a belső memóriában kerülnek tárolásra. Innen veszi a központi egység a végrehajtandó utasításokat és az azokhoz szükséges adatokat, valamint ide helyezi vissza az eredményt is, így a műveletvégzés sebessége nagyságrendekkel nőhet. 5. Külső rögzítőközeg alkalmazása A számítógépnek a bemeneti (input) és kimeneti (output) egységeken kersztül befelé és kifelé irányuló kapcsolatot kell fenntartani a - lehetőleg - elektronikus vagy mágneses tárolóeszközökkel. A bemenő egység a külső tárolóeszközről beolvassa a memóriába a szükséges adatokat, majd a műveletvégzések után a kiemnő egység átviszi az eredményeket egy leolvasható tárolóközegre. Neumann idejében a programtárolás és végrehajtás mechanikus úton - például lyukkártyák vagy tárcsák segítségével - történt. Az elektronikus programtárolás és végrehajtás, valamint a kettes számrendszer használatának bevezetése áttörést jelentett mind a sebesség, mind pedig a felhasználási lehetőségek tekintetében. Egy Neumann elvű számítógép blokkvázlata: ábra. Neumann elvű számítógép 14

15 1.6. Számítógép generációk A digitális számítógépeket a bennük alkalmazott logikai (kapcsoló) áramkörök fizikai működési elve és integráltsági foka (technológiai fejlettsége) szerint is osztályozhatjuk. Ilyen értelemben különböző számítógép generációkról beszélhetünk. A továbbiakban a számítógépek fejlődésének főbb állomásait mutatjuk be I. generáció Az ötvenes években a Neumann-elveket felhasználva kezdték építeni az első generációs számítógépeket. Az első elektronikus digitális számítógép az ENIAC. Itt kell megemlítenünk az EDVAC és UNIVAC (6.1. ábra) gépeket is. A gépek általános jellemzői: működésük nagy energiafelvételű elektroncsöveken alapult terem méretűek voltak gyakori volt a meghibásodásuk műveleti sebességük alacsony, néhány ezer elemi művelet volt másodpercenként üzemeltetésük, programozásuk mérnöki ismereteket igényelt ábra. Az UNIVAC gép A II. világháború alatt tudósok és matematikusok egy csoportja létrehozta (Londontól északra) az első teljesen digitális számítógépet, a Colossust (6.2. ábra). A gép 1943 decemberére készült el és 1500 elektroncsövet tartalmazott. Rejtjelezett német rádióüzenetek megfejtésére használták. A németek ENIGMA nemű rejtjelét is ezzel fejtették meg. A számítástechnika korszaka hivatalosan 1951 június 5.-én kezdődött, amikor az első UNIVAC-ot (Universal Automatic Computer) leszállították az Egyesült államok Népszámlálási Hivatala számára. Ez volt az első kereskedelemi forgalomban elérhető számítógép. 15

16 II. generáció ábra. A Colossus gép A tranzisztor feltalálása az ötvenes évek elején lehetővé tette a második generációs számítógépek kifejlesztését. Tulajdonságaik: az elektroncsövet jóval kisebb méretű és energiaigényű tranzisztorokkal helyettesítették helyigényük szekrény méretűre zsugorodott üzembiztonságuk ugrásszerűen megnőtt kialakultak a programozási nyelvek, melyek segítségével a számítógép felépítésének részletes ismerete nélkül is lehetőség nyílt programok készítésére tárolókapacitásuk és műveleti sebességük jelentősen megnőtt A gépek megbízhatósága kb. az ezerszeresére nőtt az első generációhoz képest. Kisebbek lettek az alkatrészek és a számítógépgyártással foglalkozó cégek is. Ezzel egyidőben megjelentek a magasabb szintű programozási nyelvek is (pl.: FORTRAN) Egy jellemző második generációs számítógép az IBM 7094 (6.3. ábra) volt. A gép 36 bites szavakat használt, mindegyik szó egy ficpontos számot, egy lebegőpontos számot vagy egy utasítást tartalmazott. A CPU az azonos funkciójú regisztereket azonos módon jelölte. A gép utasításkészlete több, mint 200 utasításból állt. A perifériákkal való adatforgalom lebonyolítására a gépnek külön input-output processzorai voltak III. generáció Az ötvenes évek végén a technika fejlődésével lehetővé vált a tranzisztorok sokaságát egy lapon törmöríteni, így megszületett az integrált áramkör, más néven IC (Integrated Circuit). A hetvenes évek számítógépei már az IC-k felhasználásával készültek. Tulajdonságaik: jelentősen csökkent az alkatrészek mérete és száma, így a gépek nagysága már csak asztal méretű volt 16

17 1.23. ábra. Az IBM 7094-es gép megjelentek az operációs rendszerek a programnyelvek használata általánossá vált megjelentek a magas szintű programnyelvek (COBOL) műveleti sebességűk megközelítette az egymillió elemi műveletet másodpercenként csökkenő áruk miatt egyre elterjedtebbé váltak, megindult a sorozatgyártás Az IBM 360-as egy jellemző harmadik generációs számítógép. Maga a számítógép a két nagy szekrényben a terem közepén látható (6.4. ábra). Az egyik oldalán a korábbi generációkból örökölt vezérlőpult, amin egyes regiszterek állapotát lehetett leolvasni és beállítani. A kép közepén van az operátori ún. konolírógép. A konzolírógép segítségével lehetett parancsokat adni az operációs rendszernek és az üzeneteket is ide írta ki a gép. Balra elöl mágneslemezes egységek láthatók, háttérben mindkét oldalon mágnesszalagmeghajtók, jobb oldalt hátul pedig egy sornyomtató ábra. Az IBM 360-as gép 17

18 IV. generáció A hetvenes évek elején az integrált áramkörök továbbfejlesztésével megszületett a mikrochip és a mikroprocesszor, melyet elsőként az Intel cég mutatott be 1971-ben. Ez lehetővé tettte a negyedik generációs személyi számítógépek létrehozását. Ebbe a csoportba tartoznak a ma használatos számítógépek is. Tulajdonságaik: asztali és hordozható változatban is léteznek hatalmas mennyiségű adat tárolására képesek műveleti sebességük másodpercenként több milliárd is lehet alacsony áruk miatt szinte bárki számára elérhetőek megjelentek a negyedik generációs programnyelvek (ADA, PASCAL) 1974-ben egy Micro Instrumentation Telemetry System nevű cég piacra dobta az Altair 8800 (6.5. ábra) nevű személyi számítógépet egy összeszereletlen gép formájában. A készlet nem egészen 400 dollárba került. Az információ bevitelére nem billentyózete volt, hanem csak egy kapcsolótáblája. Ez volt az első kimondottan személyes felhasználásra tervezett asztali számítógép ben jelenik az IBM XT, majd 1984 az IBM AT ábra. Az Altair 8800-as gép típusú gép (6.6. ábra). Kifejlesztik az első, számítógépekből álló hálózatokat. Hajlékony mágneslemezes tárolók jelennek meg, elterjed a PC az irodákban ben megjelennek az első számítógépvírusok is. Az 1980-as években a számítógépek rohamléptekkel váltak egyre kisebbé, jobbá és olcsóbbá. A nagyobb teljesítményű hardver összetettebb, könnyebben kezelhető programok készítését tette lehetővé. Ezért a számítógépek egyre gyorsabb processzorokkal, egyre nagyobb háttértárakkal és egyre nagyobb memóriával készültek. 18

19 V. generáció 1991-???? ábra. Az IBM XT gép Az ötödik generációs számítógépek létrehozására irányuló fejlesztési kísérletek a nyolcvanas évek elején Japánban kezdődtek meg. Tulajdonságaik: mesterséges intelligencia megjelenése felhasználó-orientált kommunikáció Egy mai számítógép használatakor a felhasználó feladata "megérteni" a végrehajtandó műveletsort, addig az ötödik generációs számítógépek hagyományos emberi kommunikáció révén fogják megérteni és végrehajtani a feladatokat. Ezen gépek működési elve úgynevezett neurális hálók használatával valósítható meg, amely a hagyományos rendszerek gyökeres ellentéte. Az ötödik generációs számítógépek fejlesztése még kezdeti stádiumban van, ezért piacon való megjelenésükre a közeljövőben nem számíthatunk. Az egyik jelenlegi fejlesztés a robotika fejlődését célozza meg (6.7. ábra) ábra. Egy robot gép 1.7. Számítógép típusok A számítógép kifejezést többféle számítógéptípus általános megjelölésére használjuk. Tekintsük át néhány gyakrabban használt kategóriát és azok jellemzőit. 19

20 Szuperszámítógép: Seymour Cray ( ) nevéhez fűződik leginkább e géposztály. A sorozatban gyártott CRAY-2 szuperszámítógép 2GB-os memóriájával és 250 millió művelet/másodperc sebességgel egy igen erőteljes képviselője a géposztálynak. Ez a típus a leggyorsabb és egyben legdrágább számítógéptípus. A szuperszámítógépek olyan eredetileg épített célszámítógépek, amelyeket egy adott, általában nagy számításigényű program lehető leggyorsabb végrehajtására használnak. Ilyen gépeket használnak például időjárás előrejelzés készítéséhez (7.1. ábra), nukleáris robbantások szimulálásához, illetve mozifilmek csúcsminőségű animációinak, effektjeinek elkészítéséhez ábra. Az Országos Meterológiai Szolgálat szuperszámítógépe Mainframe számítógép: Nagy mennyiségű adat feldolgozására és több, terminálokon keresztül kapcsolódó felhasználó kiszolgálására használt központi gép (7.2. ábra). Az egyszerű fájlszerverekkel ellentétben itt a feldolgozás is a központi gépen folyik. Ezek a számítógépek képesek egy időben nagyon sok program gyors futtatására. Klimatizált termekben helyezik el őket és többnyire univerzális felhasználásúak. Akár több ezer felhasználó kiszolgálására is képesek ábra. Egy mainframe számítógép E rendszerek használata általában nagyvállalati környezetben jellemző, ahol például az adott vállalat adatbázisait, központilag menedzselt elektronikus levelezését valósítják meg mainframe gépek segítségével. Egy mainframe rendszer kialakítási költsége, teljesítményigénytől függően megközelítheti egy szuperszámítógép gyártási költségeit is. 20

21 Miniszámítógép: Feladataiban és elérési módjában hasonló a mainframe számítógépekéhez, teljesítménye azonba kisebb. Ilyen számítógépeket használnak például a kis- és középvállalatok, ahol maximum felhasználó kiszolgálása szükséges. Kisebb teljesítménye miatt a miniszámítógép lényegesen olcsóbb a mainframe rendszereknél. Asztali számítógép: Egyidejűleg egyetlen felhasználó kiszolgálására alkalmas számítógép vállalati vagy otthoni környezetben is használható, használati céljainak megfelelően különféle perifériák kezelésére képes. Elfogadható árszintje miatt a mindennapi életben leginkább elterjedt számítógép-kategória (7.3. ábra) ábra. Egy asztali számítógép Hordozható személyi számítógép: Olyan személyi vagy ipari célra kialakított személyi számítógép, amelyet méretének és súlyának csökkentésével hordozhatóvá alakítottak ki (7.4. ábra). Általában folyadékkristályos - LCD - kijelzővel, illetve annak egy továbbfejlesztett változatával, az úgynevezett TFT megjelenítővel kerülnek gyártásra. A hordozható számítógépek teljesítményükben megegyeznek az asztali számítógépekkel, de különleges kialakításuk miatt általában drágábbak. Kompakt megvalósításuk és csökkenő áruk révén azonban egyre elterjedtebbé válnak az üzletemberek és magánfelhasználók körében is ábra. Egy hordozható asztali számítógép Plamtop, kézi számítógép: Olyan kézi eszközök, melyek számítógépes, telefonos, fax, va- 21

22 lamint hálózati szolgáltatásokat nyújtanak a felhasználó számára. Ilyen például a mobiltelefon. A plamtop eszközöket gyakran hívják zsebszámítógépnek vagy PDA-nak ábra. Egy PDA számítógép Hálózati számítógép: Minimális memória-, processzor- és hátttértárkapacitású számítógép, mely a programok végrehajtására és az adatok feldolgozására, tárolására elsősorban a számítógép-hálózaton keresztól elért szerver erőforrásait veszi igénybe. Egy ilyen számítógépekből összeállított rendszer összességét tekintve olcsóbb egy személyi számítógépekből álló hálózat kiépítésénél, és egyszerűbbé válik a rendszer központi adminisztrációja is. Egyes esetekben személyi számítógépek is elláthatnak a hálózati számítógéphez hasonló funkciókat. Ilyen gépeket elsősorban vállalati környezetben alkalmaznak. 22

23 2. fejezet Operációs rendszerek A témakör elején néhány alapfogalommal ismerkedünk meg pl.: hardver, szoftver,... Az alapfogalmak megismerése után áttekintjük a számítógép részeit, mint például a merevlemezeket, nyomtatókat vagy monitorokat. A bevezető után megismerkedünk az operációs rendszer fogalmával, történetével. Áttekintjük a jelentősebb típusokat: DOS, Linux, OS/2, Windows Alapfogalmak Hardver: A számítógép kézzel fogható részeit hardvernek nevezzük. Pl.: egér, billentyűzet, monitor. Szoftver: A számítógép nem kézzel fogható részei, vagyis a számítógépet működtető programok és adatok összessége. (2.1. ábra) 2.1. ábra. Egy népszerű szoftver Program: A számítógépnek adott utasítás sorozat. Adat: Olyan információ, amelyet a program dolgoz fel. (2.2. ábra) Bit: Az információ legkisebb egysége. Értéke 0 vagy 1 lehet (kettes számrendszer). 23

24 2.2. ábra. Egy adatokat megjelnítő szoftver Bájt: Az adat legkisebb egysége. 8 bit = 1 bájt. 1 bájt kell ahhoz, hogy 1 karaktert (pl.: A betűt) letudjunk tárolni. A következő táblázat megadja az egyes mértékegységeket és a mértékegységek közti váltószámokat: 8 bit 1 bájt 1024 bájt 1 kb 1024 kb 1 MB 1024 MB 1 GB 1024 GB 1 TB 1024 TB 1 PB Fájl: Az információ logikailag összetartozó, de önálló egységként kezelt részeit fájlnak nevezzük. Kétféle fájltípust különböztetünk meg adatfájl és programfájl. (2.3. ábra) 2.3. ábra. Egy fájl tartalma 24

25 2.2. A számítógép blokkvázlatos felépítése A számítógép működésének megértéséhez szükséges, hogy ismerjük a hardver felépítését, és tisztában legyünk a hardverelemek funkcióival. A következő ábra a számítógép részeinek vázlatos felépítését mutatja. A 2.4. ábra a számítógép részeinek vázlatos felépítését mutatja. A CPU (Central Processing Unit) vagy más néven Központi Vezérlőegység a fő 2.4. ábra. A számítógép blokkvázlatos felépítése része a blokkvázlatnak. A vezérlő egység az utasításokat adja ki, az aritmetikai és logikai egység pedig a műveletvégzésért és a logikai számításokért felelős. A CPU-nak van egy bemenete, amit fel kell dolgoznia, az eredményt pedig a kimenetre tenni. A CPU-hoz szorosan tartozik a memória, ahol a részszámítások tárolódnak. A CPU-hoz ezen kívül még be- és kimeneti egységek is csatlakoznak (pl.: monitor, billentyűzet...) Háttértárak A háttértárak nagy mennyiségű adat tárolására alkalmas ki- és bemeneti perifériák. A használaton kívüli programok és adatok tárolása mellett fontos szerepük van az adatarchiválásban, de például a számítógépes rendszerek biztonságos üzemvitele érdekében további háttértárakon helyezkedik el a rendszerek biztonsági másolatát is. Öt fő típust különítunk el a háttértárak között: 1. Floppy: 1,44 Mb (2.5. ábra) 2. Merevlemez: 20 MB GB 3. PenDrive: 32 MB - 16 GB 4. CD lemez: MB 5. DVD lemez: 4,7 GB (2.6. ábra) 25

26 2.5. ábra. Floppy lemez 2.6. ábra. DVD lemez 2.4. Monitorok A legfontosabb kimeneti eszköz a monitor. A monitoron megjelenő képek képpontokból (pixel) állnak. A monitor minősége a megjelenített képpontok sűrűségétől és méretétől függ. A monitorokat három fő szempont szerint lehet csoportosítani: 1. Katódsugárcsöves (2.7. ábra) 2. LCD (2.8. ábra) 3. Érintőképernyős (2.9. ábra) 26

27 2.7. ábra. Katódsugárcsöves monitor 2.5. Nyomtatók 2.8. ábra. LCD monitor A nyomtató a legegyszerűbb eszköz arra, hogy munkák eredményét papíron is viszontláthassuk. A nyomtatókat több ismérv alapján csoportosíthatjuk. A karakterek megjelenítési módja szerint beszélhetünk teljes karaktert író és pontokat író típusú. A nyomtatott kép minőségét az egységnyi nyomtatási területre eső képpontok maximális száma, azaz a képfelbontás határozza meg, melynek mértékegysége a DPI (Dot Per Inch). Jó minőségű nyomtatáshoz minimum 300 dpi felbontást kell használnunk. A három legelterjedtebb nyomtatótípus: 1. Mátrix (2.10. ábra) 2. Tintasugaras (2.11. ábra) 3. Lézer (2.12. ábra) 27

28 2.9. ábra. Érintőképernyős monitor ábra. Mátrix nyomtató 2.6. Operációs rendszerek története, fogalma, feladatai Történet: Az operációs rendszerek története szorosan kapcsolódik a számítástechnika történetéhez. A számítógépeknek kezdetben nem volt operációs rendszerük (pl.: ENIAC). A gépek működtetéséhez szakember kellett, aki tudott "kommunikálni" a számítógéppel. Először a III. generációs számítógépeknél (1.6.3 fejezet) jelent meg az operációs rendszer fogalma. A részletes történeti áttekintés helyett jelenleg egy szűkebb részt vizsgálunk át. Az operációs rendszereket két csoportra lehet osztani felhasználói szemszögből: Parancssoros (pl.: DOS, OS/2, Unix, stb...) Grafikus (pl.: Windows, Linux, OS/2 WARP) A parancssoros operációs rendszerek használatához precíz munka kell. A hibamentes működéshez pedig alaposan kell ismerni az operációs rendszert. Nagy előnye ennek a típusnak, hogy nem kíván jelentősebb erőforrást (pl.: "nagy" merevlemezt vagy "nagy" memóriát). A grafikus felületű viszont sokkal jobban igénybe veszi a gép hardverét, mint a másik típus. A grafikus felület előnye, viszont abban van, hogy sugallja a felhasználónak, hogy mit csináljon. Így nem kell teljes mértékben ismerni az operációs rendszert ahhoz, hogy egy-egy feladat elvégzésére rábírjuk. Ma az utóbbi típus terjedt el. Időrendileg elsőnek a parancssoros orperációs rendszerek jelentek meg. A DOS a Microsoft cég egyik jellemző operációs rendszer terméke (parncssoros). Különböző verziók 28

29 2.11. ábra. Tintasugaras nyomtató ábra. Lézernyomtató jelentek meg, az utolsó verzió a 6.22-es. A DOS parancssoros képernyője után következett a Windows 1.0 (2.13. ábra), grafikus felületű), de egészen a 3.11-es verzióig még a DOS operációs rendszerre épült. Ez azt jelentette, hogy aki Windows-t akart telepíteni, annak szüksége volt egy működő DOS-ra is. Az első valódi, önálló operációs rendszer a Windows 95, amely magában foglalja a DOS-t (DOS ablak menüből még elérhető). A Windows 95 után következett a Windows 98, Windows Me, Windows XP, Windows Vista és a jelenleg legújabb verzió a Windows 7. Az IBM és a Microsoft az 1980-as évek közepén fejlesztették ki közösen az OS/2 operációs rendszert (parancssoros). A Windows-t tulajdonképpen azért fejlesztették (Microsoft) ki, hogy kedvet szerezzenek az OS/2-nek, de a Windows 3.0 eladási statisztikái után változott a helyzet. A Microsoft bejelentette, hogy felhagy az OS/2 fejlesztésével és helyette egy újabb Windows verzióba fekteti erőforrásait. Ezzel kezdetét vette a két cég szétválása... Az OS/2-nek jelentek meg újabb és újabb verziói is grafikus felülettel (pl.: OS/2 Warp), de a hardver gondok miatt sokan a Windows-t részesítették előnyben. Az OS/2-t (2.15. ábra) ma már nagyon kevesen használják és a fejlesztés ütemének csökkentése mitatt tudása elmarad Windows-os társáétól. A Unix/Linux (2.14. ábra) operációs rendszernek stbilabb verziói jelentek meg, mint a Windowsnak (a Linux szinte soha "nem fagy le" és gyorsabb is mint a Windows), de a Windows üzleti stratégiájának köszönhetően nem terjdt el. Sok hardver gyártó kinál drivereket (illesztőprogramot) saját termékéhez, amelyek mind Windows operációs rendszerre készültek. A szoftvergyártók többsége is Windows operációs rendszerre tervezi felhasználói programjai, játékjait, stb... (bár ma megfordulni látszik a folyamat). A Linux azonban mind a mai napig egy stabilabb operációs rendszer, mint a Windows. 29

30 2.13. ábra. Windows ábra. Linux Operációs rendszer fogalma: Az operációs rendszer egy olyan speciális szoftver, amely a számítógépet működteti. A gép indulásakor mindig betöltődik a memóriába, összehangolja és vezérli a számítógépen futó programokat. Az operációs rendszer viszont nem végez a felhasználó számára fontos dolgokat pl.: képrajzolás, szövegszerkesztés, stb. Operációs rendszer feladata: Az operációs rendszer legfontosabb feladata, hogy biztosítsa az ember és a számítógép közötti hatékony "kommunikációt". Kezelnie kell a számítógép erőforrásait, perifériáit. Ellenőriznie kell a számítógép működését. Parancsokat kell tudjon végrehajtani. 30

A számolás és a számítástechnika története. Feladat:

A számolás és a számítástechnika története. Feladat: A számolás és a számítástechnika története Kezdetektől, a huszadik század közepéig Feladat: Milyen eszközöket használtak a számoló/számítógépek megjelenése elo tt a számolás segítésére? Kik készítettek

Részletesebben

Az informatika fejlõdéstörténete

Az informatika fejlõdéstörténete Az informatika fejlõdéstörténete Elektronikus gépek A háború alatt a haditechnika fejlõdésével felmerült az igény a számítások precizitásának növelésére. Több gépet is kifejlesztettek, de ezek egyike sem

Részletesebben

Számítógép-generációk. Első generáció (kb.: 1940-es évek) (1946-1954) Második generáció (kb.: 1950-es évek) (1954-1964)

Számítógép-generációk. Első generáció (kb.: 1940-es évek) (1946-1954) Második generáció (kb.: 1950-es évek) (1954-1964) Informatika szintmérő-érettségi tételek 2015. február 1.oldal (3) A számítógépek fejlődése 1940 és 1990 között Számítógép-generációk A számítógépek fejlődésének főbb állomásai: Első generáció (kb.: 1940-es

Részletesebben

IT - Alapismeretek. Megoldások

IT - Alapismeretek. Megoldások IT - Alapismeretek Megoldások 1. Az első négyműveletes számológépet Leibniz és Schickard készítette. A tárolt program elve Neumann János nevéhez fűződik. Az első generációs számítógépek működése a/az

Részletesebben

Középszintű Informatika Érettségi Szóbeli Vizsgatétel Bottyán János Műszaki Szakközépiskola -2005-

Középszintű Informatika Érettségi Szóbeli Vizsgatétel Bottyán János Műszaki Szakközépiskola -2005- 3. TÉTEL Középszintű Informatika Érettségi Szóbeli Vizsgatétel 1. Információs társadalom 1.2. Információ és társadalom 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete főbb események a kezdetektől napjainkig, Neumann-elv,

Részletesebben

Jacquard szövőgépe, vezérlési modulok használata 1805 lyukkártyás vezérlés

Jacquard szövőgépe, vezérlési modulok használata 1805 lyukkártyás vezérlés Az emberek ősidők óta törekednek arra, hogy olyan eszközöket állítsanak elő, melyek könnyebbé teszik a számolást, ilyen pl.: kavicsok, fadarabok, zsinórokra kötött csomók, fák, földre vésett jelek voltak.

Részletesebben

3. Az elektronikus számítógépek fejlődése napjainkig 1

3. Az elektronikus számítógépek fejlődése napjainkig 1 2. Az elektronikus számítógépek fejlődése napjainkig Vázold fel az elektronikus eszközök fejlődését napjainkig! Részletesen ismertesd az egyes a számítógép generációk technikai újdonságait és jellemző

Részletesebben

A számítástechnika történeti áttekintése

A számítástechnika történeti áttekintése A számítástechnika történeti áttekintése Források: Markó Tamás PHARE támogatással készült jegyzete Wikipedia Google képkereső Prohardver 1 Előzmények Ókor: abacus a képen kínai abakusz látható: szuan-pan

Részletesebben

Az informatika fejlődéstörténete. A számítástechnika kezdetei

Az informatika fejlődéstörténete. A számítástechnika kezdetei Az informatika fejlődéstörténete A számítástechnika kezdetei A mechanikus számológépek a mechanikus golyós számológépek az abakusz i.e. 2000-től Fogaskerekes számológépek Schickard 1623 négy alapművelet

Részletesebben

A számítástechnika rövid története

A számítástechnika rövid története Budapest XIV. Kerületi Németh Imre Általános Iskola, 1148 Bp. Lengyel u.23. számítástechnika - informatika oktatás A számítástechnika rövid története Tartalomjegyzék 1. A számolást segítő eszközök története,

Részletesebben

A számítástechnika története

A számítástechnika története A számítástechnika története A számolás igénye már igen korán megjelent az emberiség történetében. Eleinte csak megszámlálásos feladatok léteztek. Például meg kellett számolni hány állat van a csordában,

Részletesebben

A számítástechnika fejlődése

A számítástechnika fejlődése A számítástechnika fejlődése Az 1600-as évektől kezdődően az emberek igyekeztek olyan gépeket építeni, melyek megkönnyítik a számolást. A számítógépek fejlődését nagy lépésekben követjük. Az egymástól

Részletesebben

Számítógép architektúrák. Bevezetés

Számítógép architektúrák. Bevezetés Számítógép architektúrák Bevezetés Mechanikus számológépek Blaise Pascal (1642) Gottfried Willhelm von Leibniz báró (~1676) Összeadás, kivonás Mai négyműveletes zsebszámológépek mechanikus őse Charles

Részletesebben

IT - Alapismeretek. Feladatgyűjtemény

IT - Alapismeretek. Feladatgyűjtemény IT - Alapismeretek Feladatgyűjtemény Feladatok PowerPoint 2000 1. FELADAT TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Pótolja a hiányzó neveket, kifejezéseket! Az első négyműveletes számológépet... készítette. A tárolt program

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE (TK 61-TŐL)

SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE (TK 61-TŐL) SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE (TK 61-TŐL) SZÁMÍTÓGÉP Olyan elektronikus berendezés, amely adatok, információk feldolgozására képes emberi beavatkozás nélkül valamilyen program segítségével. HARDVER Összes műszaki

Részletesebben

7. évfolyam informatika órai jegyzet

7. évfolyam informatika órai jegyzet 7. évfolyam informatika órai jegyzet 1 Tartalomjegyzék 1. A számítástechnika története 3 1.1. A kezdetek................................... 3 1.2. Mechanikus gépek............................. 7 1.3. Elektromechanikus

Részletesebben

1. Digitális írástudás: a kőtáblától a számítógépig 2. Szedjük szét a számítógépet 1. örök 3. Szedjük szét a számítógépet 2.

1. Digitális írástudás: a kőtáblától a számítógépig 2. Szedjük szét a számítógépet 1. örök 3. Szedjük szét a számítógépet 2. Témakörök 1. Digitális írástudás: a kőtáblától a számítógépig ( a kommunikáció fejlődése napjainkig) 2. Szedjük szét a számítógépet 1. ( a hardver architektúra elemei) 3. Szedjük szét a számítógépet 2.

Részletesebben

2. Számítógépek működési elve. Bevezetés az informatikába. Vezérlés elve. Külső programvezérlés... Memória. Belső programvezérlés

2. Számítógépek működési elve. Bevezetés az informatikába. Vezérlés elve. Külső programvezérlés... Memória. Belső programvezérlés . Számítógépek működési elve Bevezetés az informatikába. előadás Dudásné Nagy Marianna Az általánosan használt számítógépek a belső programvezérlés elvén működnek Külső programvezérlés... Vezérlés elve

Részletesebben

A számítógépek felépítése. A számítógép felépítése

A számítógépek felépítése. A számítógép felépítése A számítógépek felépítése A számítógépek felépítése A számítógépek felépítése a mai napig is megfelel a Neumann elvnek, vagyis rendelkezik számoló egységgel, tárolóval, perifériákkal. Tápegység 1. Tápegység:

Részletesebben

BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA

BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA Ismeretterjesztő előadás 2. Rész Előadó:Pintér Krisztina etanácsadó aniszirk@gmail.com INFORMÁCIÓS ÍRÁSTUDÁS Az információ elérésének és felhasználásának képessége. leggyakrabban

Részletesebben

Perényi Marcell Hardver

Perényi Marcell Hardver Perényi Marcell Hardver Tiniinformatika sorozat Hardver Perényi Marcell TypoTEX Kiadó 2001 Tiniinformatika sorozat Sorozatszerkesztő: Győri Sándor A kötet megjelenését támogatta a SUN Microsystems Magyarország

Részletesebben

2. rész BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA. Az információ elérésének és felhasználásának képessége.

2. rész BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA. Az információ elérésének és felhasználásának képessége. 2. rész BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA 1. INFORMÁCIÓS ÍRÁSTUDÁS Az információ elérésének és felhasználásának képessége. - leggyakrabban számítógép és / vagy Internet használat - IKT technológiák alkalmazásának

Részletesebben

Kedves Diákok! A feladatok legtöbbször egy pontot érnek. Ahol ettől eltérés van, azt külön jelöljük.

Kedves Diákok! A feladatok legtöbbször egy pontot érnek. Ahol ettől eltérés van, azt külön jelöljük. Kedves Diákok! Szeretettel köszöntünk Benneteket abból az alkalomból, hogy a Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola informatika tehetséggondozásának első levelét olvassátok! A tehetséggondozással

Részletesebben

Információs technológiák 1. Ea: Történelmese

Információs technológiák 1. Ea: Történelmese Információs technológiák 1. Ea: Történelmese 56/1 B ITv: MAN 2015.09.08 Témakörök A számítógép kialakulása A Neumann-elvek Testépítés A lélek útja tudattágítás Ellenőrző kérdések 56/2 Mi a számítógép?

Részletesebben

erettsegizz.com Érettségi tételek

erettsegizz.com Érettségi tételek erettsegizz.com Érettségi tételek Az informatika fejlődéstörténete, jogi ismeretek Információ és társadalom Az informatika fejlődéstörténete a XX. Században, napjainkban Jogi ismeretek, szerzőjog, szoftver

Részletesebben

A számítógép története (olvasmány)

A számítógép története (olvasmány) A számítógép története (olvasmány) A számítógép szóról általában a számítás, a számolás jut elsőként az eszünkbe. A számítások gépesítésének története megelőzi a számítógép történetét. Számolást segítő

Részletesebben

Tartalom. 6.1.2. Jelátalakítás és kódolás... 10. 6.1.3. A számítógép felépítése... 10. 6.1.4. Alaplap... 11. 6.1.5. A központi egység...

Tartalom. 6.1.2. Jelátalakítás és kódolás... 10. 6.1.3. A számítógép felépítése... 10. 6.1.4. Alaplap... 11. 6.1.5. A központi egység... Tartalom 1. Információs társadalom... 2 1.1. Informatikai alapfogalmak... 2 1.2. A kommunikáció... 2 1.3. Számítógépes adatbázisok... 3 1.4. Keresés az interneten... 4 2. Információ és társadalom... 4

Részletesebben

3. tétel. (Generációk, PC-k, programozási nyelvek)

3. tétel. (Generációk, PC-k, programozási nyelvek) 3. tétel Az informatika fejlődésének története (Generációk, PC-k, programozási nyelvek) Kezdet: A számolást az emberiség történetében mindig alkalmazták, az első számológép, amit létrehoztak az abakusz

Részletesebben

Az operációs rendszer fogalma

Az operációs rendszer fogalma Készítette: Gráf Tímea 2013. október 10. 1 Az operációs rendszer fogalma Az operációs rendszer olyan programrendszer, amely a számítógépekben a programok végrehajtását vezérli. 2 Az operációs rendszer

Részletesebben

2010-2011 Őszi félév. Heizlerné Bakonyi Viktória HBV@elte.hu

2010-2011 Őszi félév. Heizlerné Bakonyi Viktória HBV@elte.hu 2010-2011 Őszi félév Heizlerné Bakonyi Viktória HBV@elte.hu Felmentés Tárgybeszámítási kérelemhez TO-ról tárgybeszámítási kérelem Régi index Régi tárgy tematikája Dr Zsakó László, ELTE IK Média és Oktatásinformatika

Részletesebben

Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László. A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása

Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László. A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László Számolás az ujjakon 2. (Kína- India) A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/iea.html Felhasználónév:

Részletesebben

Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László. A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása

Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László. A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/iea.html Felhasználónév: iea Jelszó: IEA07 IEA2/1

Részletesebben

Fejezetek az Információ-Technológia Kultúrtörténetéből

Fejezetek az Információ-Technológia Kultúrtörténetéből Fejezetek az Információ-Technológia Kultúrtörténetéből Kezdeti elektronikus számítógépek kultúrtörténete ITK 7/58/1 Számológép - számítógép? Lady Ada Lovelace (1815-1852). Charles Babbage (1791-1871) ITK

Részletesebben

Hardver ismeretek. Várady Géza, B144 varadygeza@gmail.com

Hardver ismeretek. Várady Géza, B144 varadygeza@gmail.com Hardver ismeretek Várady Géza, B144 varadygeza@gmail.com Bevezetés Informatika sokrétű Információk Információtechnika Szerzése Feldolgozása Tárolása Továbbítása Informatika a technikai eszköz oldalról

Részletesebben

Tudásszint mérés feladatlap

Tudásszint mérés feladatlap Tudásszint mérés feladatlap 9. évfolyam Útmutató: Semmilyen segédeszköz nem használható! A feladatlap kitöltésére 40 perc áll rendelkezésedre! Gondold át válaszaidat! Név:... Dátum:... Iskola:... Osztály:...

Részletesebben

ismerd meg! A PC vagyis a személyi számítógép

ismerd meg! A PC vagyis a személyi számítógép ismerd meg! A PC vagyis a személyi számítógép A számítógép elsõ ránézésre A PC az angol Personal Computer rövídítése, jelentése: személyi számítógép. A szám í- tógépek rohamos elterjedésével a személyi

Részletesebben

Alapismeretek. Tanmenet

Alapismeretek. Tanmenet Alapismeretek Tanmenet Alapismeretek TANMENET-Alapismeretek Témakörök Javasolt óraszám 1. Számítógépes alapfogalmak 2. A számítógép felépítése, hardver, A központi egység 3. Hardver Perifériák 4. Hardver

Részletesebben

ELSŐ LÉPÉSEK A SZÁMÍTÓGÉPEK RODALMÁBA AMIT A SZÁMÍTÓGÉPEKRŐL TUDNI ÉRDEMES

ELSŐ LÉPÉSEK A SZÁMÍTÓGÉPEK RODALMÁBA AMIT A SZÁMÍTÓGÉPEKRŐL TUDNI ÉRDEMES ELSŐ LÉPÉSEK A SZÁMÍTÓGÉPEK RODALMÁBA AMIT A SZÁMÍTÓGÉPEKRŐL TUDNI ÉRDEMES Számítógép = Univerzális gép! Csupán egy gép a sok közül, amelyik pontosan azt csinálja, amit mondunk neki. Hardver A számítógép

Részletesebben

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák)

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák) 1. tétel A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei Ismertesse a kommunikáció általános modelljét! Mutassa be egy példán a kommunikációs

Részletesebben

Ez egy program. De ki tudja végrehajtani?

Ez egy program. De ki tudja végrehajtani? Császármorzsa Keverj össze 25 dkg grízt 1 mokkás kanál sóval, 4 evőkanál cukorral és egy csomag vaníliás cukorral! Adj hozzá két evőkanál olajat és két tojást, jól dolgozd el! Folyamatos keverés közben

Részletesebben

Számítógép felépítése

Számítógép felépítése Alaplap, processzor Számítógép felépítése Az alaplap A számítógép teljesítményét alapvetően a CPU és belső busz sebessége (a belső kommunikáció sebessége), a memória mérete és típusa, a merevlemez sebessége

Részletesebben

ELŐADÁS 2016-01-05 SZÁMÍTÓGÉP MŰKÖDÉSE FIZIKA ÉS INFORMATIKA

ELŐADÁS 2016-01-05 SZÁMÍTÓGÉP MŰKÖDÉSE FIZIKA ÉS INFORMATIKA ELŐADÁS 2016-01-05 SZÁMÍTÓGÉP MŰKÖDÉSE FIZIKA ÉS INFORMATIKA A PC FIZIKAI KIÉPÍTÉSÉNEK ALAPELEMEI Chip (lapka) Mikroprocesszor (CPU) Integrált áramköri lapok: alaplap, bővítőkártyák SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE

Részletesebben

Az Informatika Elméleti Alapjai. Információ-feldolgozó paradigmák A számolás korai segédeszközei

Az Informatika Elméleti Alapjai. Információ-feldolgozó paradigmák A számolás korai segédeszközei Az Informatika Elméleti Alapjai dr. Kutor László Információ-feldolgozó paradigmák A számolás korai segédeszközei http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/iea.html Felhasználónév: iea Jelszó: IEA07 IEA2/1 Az

Részletesebben

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek között adatforgalom

Részletesebben

Bepillantás a gépházba

Bepillantás a gépházba Bepillantás a gépházba Neumann-elvű számítógépek főbb egységei A részek feladatai: Központi egység: Feladata a számítógép vezérlése, és a számítások elvégzése. Operatív memória: A számítógép bekapcsolt

Részletesebben

informatika: Az információ keletkezésével, továbbításával, tárolásával és feldolgozásával foglalkozó tudomány.

informatika: Az információ keletkezésével, továbbításával, tárolásával és feldolgozásával foglalkozó tudomány. INFORMATIKA KISOKOS informatika: Az információ keletkezésével, továbbításával, tárolásával és feldolgozásával foglalkozó tudomány. információ: Olyan új ismeret, ami a korábbi tudásunkra épül. információs

Részletesebben

Informatika szóbeli vizsga témakörök

Informatika szóbeli vizsga témakörök KECSKEMÉTI MŰSZAKI SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 6000 Kecskemét, Szolnoki út 31., Telefon: 76/480-744, Fax: 487-928 KANDÓ KÁLMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA 6000 Kecskemét, Bethlen

Részletesebben

1. Fejezet: Számítógép rendszerek

1. Fejezet: Számítógép rendszerek 1. Fejezet: Számítógép The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An Information Technology Approach 3. kiadás, Irv Englander John Wiley and Sons 2003 Wilson Wong, Bentley College Linda

Részletesebben

Informatika. 3. Az informatika felhasználási területei és gazdasági hatásai

Informatika. 3. Az informatika felhasználási területei és gazdasági hatásai Informatika 1. Hírek, információk, adatok. Kommunikáció. Definiálja a következő fogalmakat: Információ Hír Adat Kommunikáció Ismertesse a kommunikáció modelljét. 2. A számítástechnika története az ENIAC-ig

Részletesebben

FÁJLOK ÉS MAPPÁK MÁSOLÁSA PENDRIVE-RA ÉS CD-RE A LEGEGYSZERŰBBEN WINDOWS XP-N

FÁJLOK ÉS MAPPÁK MÁSOLÁSA PENDRIVE-RA ÉS CD-RE A LEGEGYSZERŰBBEN WINDOWS XP-N FÁJLOK ÉS MAPPÁK MÁSOLÁSA PENDRIVE-RA ÉS CD-RE A LEGEGYSZERŰBBEN WINDOWS XP-N Ezek a cikkek Atom Manó rovattársam kérdésfeltevése alapján jöttek létre, és mivel Ő a fényképekkel végezhető műveletek kapcsán

Részletesebben

A számítógép külső felépítése

A számítógép külső felépítése A számítógép külső felépítése Hardver: A számítógéphez csatlakoztatott, kézzel megfogható eszközök. Szoftver: Egy ember, vagy egy csoport által létrehozott szellemi termék, melyet törvény véd. Szoftverek

Részletesebben

ECDL Operációs rendszerek Miazön által használt számítógép operációs rendszere és annak verziószáma? Windows XP 1 Hány MB az ön által használt számítógépbe épített RAM? Sajátgépen jobb egérgomb / Tulajdonságok

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ INFORMATIKÁBA. Háber István ihaber@pmmik.pte.hu

BEVEZETÉS AZ INFORMATIKÁBA. Háber István ihaber@pmmik.pte.hu BEVEZETÉS AZ INFORMATIKÁBA Háber István ihaber@pmmik.pte.hu Bevezetés Informatika sokrétű Információk Szerzése Feldolgozása Tárolása Továbbítása Információtechnika Informatika a technikai eszköz oldalról

Részletesebben

A tananyag. Témakörök. Optimum. Tudja meghatározni a numerikus, és karakteres adtok tárolt alakját.

A tananyag. Témakörök. Optimum. Tudja meghatározni a numerikus, és karakteres adtok tárolt alakját. Informatika helyi tanterv a PEDELLUS NOVITAS Kiadó Informatika 9-10. tankönyvéhez Szerzők: Kiss Albert,Ludányiné Prém Judit tankönyv+munkafüzet - kerettantervre épülő A tananyag Óraszám: 2 éves tantárgy

Részletesebben

Számítógép fajtái. 1) személyi számítógép ( PC, Apple Macintosh) - asztali (desktop) - hordozható (laptop, notebook, palmtop)

Számítógép fajtái. 1) személyi számítógép ( PC, Apple Macintosh) - asztali (desktop) - hordozható (laptop, notebook, palmtop) Számítógép Számítógépnek nevezzük azt a műszakilag megalkotott rendszert, amely adatok bevitelére, azok tárolására, feldolgozására, a gépen tárolt programok működtetésére alkalmas emberi beavatkozás nélkül.

Részletesebben

Win 8 változatok. 2. sz. melléklet 2014.02.18. 2013.felnottkepzes@gmail.com. Töltse ki az előzetes tudásszint felmérő dolgozatot!

Win 8 változatok. 2. sz. melléklet 2014.02.18. 2013.felnottkepzes@gmail.com. Töltse ki az előzetes tudásszint felmérő dolgozatot! 2 sz melléklet 20140218 Bemutatkozás Horváth Zoltán informatika tanár vagyok Az Inczédy György középiskolában tanítok Tudásszint felmérés Töltse ki az előzetes tudásszint felmérő dolgozatot! Tananyag elérhető:

Részletesebben

Operációs rendszerek

Operációs rendszerek Óravázlat az ECDL hálózatos változatához 2. modul Operációs rendszerek Krea Kft. 1034 Budapest, Szőlő u 21. Tel/fax: 250-5570 / 387-2557 E-mail: krea@krea.hu A vázlatot összeállította: Pintyőke László

Részletesebben

3Sz-s Kft. Tisztelt Felhasználó!

3Sz-s Kft. Tisztelt Felhasználó! 3Sz-s Kft. 1158 Budapest, Jánoshida utca 15. Tel: (06-1) 416-1835 / Fax: (06-1) 419-9914 E-mail: zk@3szs. hu / Web: http://www. 3szs. hu Tisztelt Felhasználó! Köszönjük, hogy telepíti az AUTODATA 2007

Részletesebben

A SZÁMÍTÁSTECHNIKA TÖRTÉNETE

A SZÁMÍTÁSTECHNIKA TÖRTÉNETE Összeállította: Dr. Rutkovszky Edéné AZ EGYIPTOMI SZÁMÍRÁSTÓL... Bevezetés Számolás, számírás Számolási segédeszközök A mechanikus számológépek korszaka Az elektromosság kora Az első generációs elektronikus

Részletesebben

elektronikus adattárolást memóriacím

elektronikus adattárolást memóriacím MEMÓRIA Feladata A memória elektronikus adattárolást valósít meg. A számítógép csak olyan műveletek elvégzésére és csak olyan adatok feldolgozására képes, melyek a memóriájában vannak. Az információ tárolása

Részletesebben

Békéscsabai Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola "Az új szakképzés bevezetése a Keményben" TÁMOP-2.2.5.

Békéscsabai Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola Az új szakképzés bevezetése a Keményben TÁMOP-2.2.5. Szakképesítés: Log Autószerelő - 54 525 02 iszti Tantárgy: Elektrotechnikaelektronika Modul: 10416-12 Közlekedéstechnikai alapok Osztály: 12.a Évfolyam: 12. 32 hét, heti 2 óra, évi 64 óra Ok Dátum: 2013.09.21

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉPES ALAPISMERETEK

SZÁMÍTÓGÉPES ALAPISMERETEK SAPIENTIA EMTE Műszaki és Humántudományok Kar SZÁMÍTÓGÉPES ALAPISMERETEK Domokos József domi@ms.sapientia.ro ELŐADÁSOK 7 előadás Szeptember 19.-től, hetente Dr. DOMOKOS József, egyetemi adjunktus elérhetőség:

Részletesebben

Segédlet az Informatika alapjai I. című tárgy számrendszerek fejezetéhez

Segédlet az Informatika alapjai I. című tárgy számrendszerek fejezetéhez Segédlet az Informatika alapjai I. című tárgy számrendszerek fejezetéhez Sándor Tamás, sandor.tamas@kvk.bmf.hu Takács Gergely, takacs.gergo@kvk.bmf.hu Lektorálta: dr. Schuster György PhD, hal@k2.jozsef.kando.hu

Részletesebben

A számítógép felépítése

A számítógép felépítése A számítógép felépítése Hardver- a számítógép kézzel fogható részei: processzor, monitor, kábel, csatlakozó Szoftver- a számítógép kézzel nem megfogható részei. A szoftver működteti a hardvert, pl: operációs

Részletesebben

A háttértárak a program- és adattárolás eszközei.

A háttértárak a program- és adattárolás eszközei. A háttértárak a program- és adattárolás eszközei. Míg az operatív memória (RAM) csak ideiglenesen, legfeljebb a gép kikapcsolásáig őrzi meg tartalmát, a háttértárolókon nagy mennyiségű adat akár évtizedekig

Részletesebben

Számítógépes alapismeretek 2.

Számítógépes alapismeretek 2. Számítógépes alapismeretek 2. 1/7 Kitöltő adatai: Név: Osztály: E-mail cím: 2/7 Kérdések: Mire szolgál az asztal? Az ideiglenesen törölt fájlok tárolására. A telepített alkalmazások tárolására. A telepített

Részletesebben

Ismerkedjünk tovább a számítógéppel. Alaplap és a processzeor

Ismerkedjünk tovább a számítógéppel. Alaplap és a processzeor Ismerkedjünk tovább a számítógéppel Alaplap és a processzeor Neumann-elvű számítógépek főbb egységei A részek feladatai: Központi egység: Feladata a számítógép vezérlése, és a számítások elvégzése. Operatív

Részletesebben

A 2. levél feladatainak megoldása

A 2. levél feladatainak megoldása A 2. levél feladatainak megoldása Az első levelet beküldő 25 tanuló közül csak 15 küldte el a második levél megoldásait. Ugyanakkor 4 újabb tanuló csatlakozott a feladatmegoldókhoz, nekik az első levelet

Részletesebben

M/74. közismereti informatika írásbeli (teszt) érettségi vizsgához

M/74. közismereti informatika írásbeli (teszt) érettségi vizsgához OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Világbanki Középiskolák 2003. M/74 Elbírálási útmutató közismereti informatika írásbeli (teszt) érettségi vizsgához Tételszám Megoldás Pontszám Tételszám Megoldás Pontszám 1. B 2

Részletesebben

13. Tárgymutató. Windows XP alapokon

13. Tárgymutató. Windows XP alapokon Windows XP alapokon 13. Tárgymutató Ablakok elemei...16 ablak határvonal...18 címsor...17 előző méret gomb...18 kilépés gomb...17 kis méret gomb...17 teljes méret gomb...18 vezérlőmenü...19 fogalma...15

Részletesebben

Nemzetiség: Állampolgárság: Született: Elhunyt: Magyar Magyar 1903 1957

Nemzetiség: Állampolgárság: Született: Elhunyt: Magyar Magyar 1903 1957 Nemzetiség: Állampolgárság: Született: Elhunyt: 1903 1957 1944 1945 1946 NEUMANN JÁNOST A MODERN SZÁMÍTÓGÉP ATYJÁNAK TEKINTJÜK ENIAC EDVAC IAS IBM Neumann elvek 1944: első teljesen elektronikus, digitális

Részletesebben

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05+ Geodéziai Feldolgozó Program

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05+ Geodéziai Feldolgozó Program A GeoEasy telepítése GeoEasy V2.05+ Geodéziai Feldolgozó Program (c)digikom Kft. 1997-2010 Tartalomjegyzék Hardver, szoftver igények GeoEasy telepítése A hardverkulcs Hálózatos hardverkulcs A GeoEasy indítása

Részletesebben

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05 Geodéziai Feldolgozó Program

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05 Geodéziai Feldolgozó Program A GeoEasy telepítése GeoEasy V2.05 Geodéziai Feldolgozó Program (c)digikom Kft. 1997-2008 Tartalomjegyzék Hardver, szoftver igények GeoEasy telepítése A hardverkulcs Hálózatos hardverkulcs A GeoEasy indítása

Részletesebben

USB adatgyűjtő eszközök és programozásuk Mérő- és adatgyűjtő rendszerek

USB adatgyűjtő eszközök és programozásuk Mérő- és adatgyűjtő rendszerek USB adatgyűjtő eszközök és programozásuk Mérő- és s adatgyűjt jtő rendszerek Az USB kialakulása Az USB felépítése Az USB tulajdonságai USB eszközök Áttekintés USB eszközök programozása 2 Az USB kialakulása

Részletesebben

Mértékegységek a számítástechnikában

Mértékegységek a számítástechnikában Mértékegységek a számítástechnikában BIT legkisebb adattárolási egység Értékei lehetnek: 0,1. Bájt= 8 BIT a számítógép számára egységesen kezelhető legkisebb egység. (Bit,) Bájt, KiloBájt, MegaBájt, GigaBájt,

Részletesebben

Mi szükséges a működéshez?

Mi szükséges a működéshez? 1 Mi szükséges a működéshez? Hardver a számítógép kézzel fogható részei, fizikailag létező eszközök Szoftver a számítógépet működtető programok összessége 2 A számítógép fő részei Számítógép-ház CD-, DVDmeghajtó

Részletesebben

Architektúrák és operációs rendszerek: Bevezetés - Történelem

Architektúrák és operációs rendszerek: Bevezetés - Történelem Architektúrák és operációs rendszerek: Balogh Ádám Lőrentey Károly Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék Tartalomjegyzék 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Bevezetés

Részletesebben

A számítástechnika rövid története

A számítástechnika rövid története A számítástechnika rövid története Számolást segítő eszközök 1. Ujj (digitus) digitális Kavics (calculus) kalkulátor Kipu (inkák) Rováspálca (magyarok) helyiértékes számolás Számolást segítő eszközök 2.

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika

ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika Reischlné Rajzó Zsuzsanna Szaktanár Endrédi Józsefné Igazgató Kelt: Budapest, 2012 március 1. tétel A kommunikáció

Részletesebben

A nyomtatvány használata nem kötelező! TANMENET. az osztály INFORMATIKA tantárgyának tanításához. (tagintézmény igazgató)

A nyomtatvány használata nem kötelező! TANMENET. az osztály INFORMATIKA tantárgyának tanításához. (tagintézmény igazgató) A nyomtatvány használata nem kötelező! TANMENET az osztály INFORMATIKA tantárgyának tanításához. Összeállította: Informatika munkaközösség 2010. év szeptember hó 01. nap. (tanár) (tagintézmény igazgató)

Részletesebben

Digitális Rendszerek és Számítógép Architektúrák (BSc államvizsga tétel)

Digitális Rendszerek és Számítógép Architektúrák (BSc államvizsga tétel) Pannon Egyetem Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék Digitális Rendszerek és Számítógép Architektúrák (BSc államvizsga tétel) 1. tétel: Neumann és Harvard számítógép architektúrák összehasonlító

Részletesebben

Telepítési útmutató a Solid Edge ST7-es verziójához Solid Edge

Telepítési útmutató a Solid Edge ST7-es verziójához Solid Edge Telepítési útmutató a Solid Edge ST7-es verziójához Solid Edge Tartalomjegyzék Bevezetés 2 Szükséges hardver és szoftver konfiguráció 3 Testreszabások lementése előző Solid Edge verzióból 4 Előző Solid

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP-ARCHITEKTÚRÁK

SZÁMÍTÓGÉP-ARCHITEKTÚRÁK A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg. SZÁMÍTÓGÉP-ARCHITEKTÚRÁK DE ATC AVK 2006 - - 1 HEFOP 3.3.1 P.-2004-06-0071/1.0 Ez a kiadvány a Gyakorlatorientált

Részletesebben

Felhasználói dokumentáció. a TávTagTár programhoz. Készítette: Nyíri Gábor, hdd@nc-studio.com GDF Abakusz regisztrációs kód: GDFAba43

Felhasználói dokumentáció. a TávTagTár programhoz. Készítette: Nyíri Gábor, hdd@nc-studio.com GDF Abakusz regisztrációs kód: GDFAba43 a TávTagTár programhoz Készítette: Nyíri Gábor, hdd@nc-studio.com GDF Abakusz regisztrációs kód: GDFAba43 Tartalomjegyzék Futási feltételek... 3 Telepítés... 3 Indítás... 3 Főablak... 4 Új személy felvétele...

Részletesebben

Számítógépes alapismeretek 1.

Számítógépes alapismeretek 1. Számítógépes alapismeretek 1. 1/7 Kitöltő adatai: 1. Név: 2. Osztály: 3. E-mail címe: 2/7 Kérdések: 1. Mi az IKT (Információs és Kommunikációs Technológia)? Olyan eszközök, technológiák, amik az információ

Részletesebben

54 481 04 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA SZAKKÉPESÍTÉS TANULÓI SEGÉDLET. Windows áttelepítő használatához

54 481 04 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA SZAKKÉPESÍTÉS TANULÓI SEGÉDLET. Windows áttelepítő használatához INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 54 481 04 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA SZAKKÉPESÍTÉS TANULÓI SEGÉDLET Windows áttelepítő használatához INFORMATIKA TANTÁRGY 2014. január 31.......

Részletesebben

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán Adatbázis rendszerek I. dr. Siki Zoltán Adatbázis fogalma adatok valamely célszerűen rendezett, szisztéma szerinti tárolása Az informatika elterjedése előtt is számos adatbázis létezett pl. Vállalati személyzeti

Részletesebben

Informatika tantárgy / Alapfogalmak, Operációs rendszer

Informatika tantárgy / Alapfogalmak, Operációs rendszer Informatika tantárgy / Alapfogalmak, Operációs rendszer Készült: A felzárkóztató 9. évfolyamosok számára Készült a TÁMOP 2.2.3-07-2/2F-2008-0033 támogatásával Összeállította: Scola Omar Árpád Szakképző

Részletesebben

1. A Neumann-elvű számítógép felépítése

1. A Neumann-elvű számítógép felépítése 1. A Neumann-elvű számítógép felépítése 1.1. A leckében szereplő ismeretek A Neumann-elvű számítógépek felépítése Központi egységek, bemeneti és kimeneti egységek, a periféria fogalma. A CPU és a memória

Részletesebben

1. MODUL - ÁLTALÁNOS FOGALMAK

1. MODUL - ÁLTALÁNOS FOGALMAK 1. MODUL - ÁLTALÁNOS FOGALMAK 1. Melyik a mondat helyes befejezése? A számítógép hardvere a) bemeneti és kimeneti perifériákat is tartalmaz. b) nem tartalmazza a CPU-t. c) a fizikai alkatrészek és az operációs

Részletesebben

Őstörténet. Mechanikus automaták

Őstörténet. Mechanikus automaták Őstörténet A kutatások szerint az ősemberek első számolóeszközei a kavicsok, fadarabok, zsinórra kötött csomók voltak. Ezek a primitív eszközök nemcsak kifejezték, hanem tárolták is a mennyiségeket. Az

Részletesebben

Samsung Universal Print Driver Felhasználói útmutató

Samsung Universal Print Driver Felhasználói útmutató Samsung Universal Print Driver Felhasználói útmutató képzelje el a lehetőségeket Szerzői jog 2009 Samsung Electronics Co., Ltd. Minden jog fenntartva. Ez a felügyeleti útmutató csak tájékoztató célt szolgál.

Részletesebben

PolyVision illesztőprogram Kibocsátási megjegyzések 2.2. változat

PolyVision illesztőprogram Kibocsátási megjegyzések 2.2. változat PolyVision illesztőprogram Kibocsátási megjegyzések 2.2. változat C. átdolgozás 2011. február 3. Áttekintés Ez a dokumentum a PolyVision illesztőprogram 2.2. változatára vonatkozó kibocsátási megjegyzéseket

Részletesebben

A személyi számítógép felépítése

A személyi számítógép felépítése A személyi számítógép felépítése A számítógépet, illetve az azt felépítő részegységeket összefoglaló néven hardvernek (hardware) nevezzük. A gépház doboz alakú, lehet fekvő, vagy álló attól függően, hogy

Részletesebben

Információs társadalom

Információs társadalom SZÓBELI TÉMAKÖRÖK INFORMATIKÁBÓL 2015. Információs társadalom Kommunikáció fogalma, fajtái, általános modellje. Példák. A jel, adat, információ, zaj és a redundancia fogalma. Példák. Különbség a zaj és

Részletesebben

A Számítógépek felépítése, mőködési módjai. A Számítógépek hardverelemei

A Számítógépek felépítése, mőködési módjai. A Számítógépek hardverelemei Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék Kovács Endre tud. Mts. A Számítástudomány alapjai Szemelvények az Elméleti Számítástudomány területérıl A Számítógépek felépítése, mőködési módjai

Részletesebben

SZOFTVER = a számítógépet működtető és az azon futó programok összessége.

SZOFTVER = a számítógépet működtető és az azon futó programok összessége. SZOFTVEREK SZOFTVER = a számítógépet működtető és az azon futó programok összessége. Programok Programnak nevezzük egy algoritmus valamelyik számítógépes programnyelven való leírását, amely a számítógép

Részletesebben

Informatika 9. évf. Alapfogalmak. Informatikai alapismeretek I.

Informatika 9. évf. Alapfogalmak. Informatikai alapismeretek I. Informatika 9. évf. Informatikai alapismeretek I. 2013. szeptember 12. Készítette: Gráf Tímea Alapfogalmak Hardver: A számítógép alkotórészeinek összessége. Szoftver: A számítógépre írt programok összessége.

Részletesebben

Bevezetés az informatikába Dr. Nyakóné dr. Juhász, Katalin Dr. Terdik, György Biró, Piroska Dr. Kátai, Zoltán

Bevezetés az informatikába Dr. Nyakóné dr. Juhász, Katalin Dr. Terdik, György Biró, Piroska Dr. Kátai, Zoltán Bevezetés az informatikába Dr. Nyakóné dr. Juhász, Katalin Dr. Terdik, György Biró, Piroska Dr. Kátai, Zoltán Bevezetés az informatikába Dr. Nyakóné dr. Juhász, Katalin Dr. Terdik, György Biró, Piroska

Részletesebben