Diplomás Pályakövető Rendszer as Hallgatói Motivációs vizsgálat. állománycsoportok alapján. a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

Átírás

1 Diplomás Pályakövető Rendszer 2013-as Hallgatói Motivációs vizsgálat állománycsoportok alapján a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen szeptember Készítette: Dr. Varga András Oktatási Iroda DPR- referens 1

2 Tartalom Bevezetés Az NKE karai szerinti eredmények Alapadatok Demográfiai jellemzők Tanulmányi eredmények Egyetemmel kapcsolatos vélemények Szabadidős tevékenységek Nyelvismeret A munka világa Nemi megoszlás szerinti eredmények Demográfiai jellemzők Tanulmányi eredmények Egyetemmel kapcsolatos vélemények Nyelvismeret A munka világa Tagozat szerint Demográfiai jellemzők Tanulmányi eredmények Egyetemmel kapcsolatos vélemények Nyelvismeret A munka világa Finanszírozási forma szerint Demográfiai jellemzők Tanulmányi eredmények Egyetemmel kapcsolatos vélemények Nyelvismeret A munka világa Összegző megállapítások Karok szerint Nemek szerint Tagozat szerint

3 5.4. Finanszírozás szerint Bevezetés április 25-től június 15-ig online kérdőíves vizsgálatot végeztünk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012/2013 tanév 2. félévében aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezők körében (nappali és levelező tagozatos, alap és mesterképzésben részt vevők). A vizsgálat online kérdőíves adatfelvétellel történt az UniPoll kérdőívszerkesztő rendszerén keresztül. A felmérés alapján készített gyorsjelentés Diplomás Pályakövetési Rendszer 2013-as Hallgatói Motivációs vizsgálat a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen címmel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem honlapjának Alumni- DPR aloldalán olvasható az alábbi elérhetőségen: A jelentést követően felmerült az a vezetői igény, hogy az egyetem hallgatóinak jól elkülöníthető és egyértelműen definiálható állománycsoportjai alapján bizonyos kérdéseket részletesebb elemzés alá vonjunk. Ezek az állománycsoportok vagy elemzési egységek a kar (HHK-KTK-RTK) nem (férfi- nő), tagozat (nappali- levelező) és a finanszírozási forma (államilag támogatott- költségtérítéses) mentén alakultak ki. Alábbi elemzésemben ezekre az állománycsoportokra térek ki. 3

4 1. Az NKE karai szerinti eredmények 1.1. Alapadatok 1. ábra. Válaszadói hajlandóság az elérhető hallgatók körében (kari bontás) n=1392 A kérdőívet kitöltők (kari bontás) (n=1392) fő fő 324 fő fő NKE RTK NKE KTK NKE HHK A kérdőívet legnagyobb számban a KTK hallgatói töltötték ki (812 fő), őket követte a HHK (324 fő), illetve az RTK (256 fő). 2. ábra. A válaszolók karok szerinti megoszlása n=1392 A válaszolók karok szerinti megoszlása n= ,2% 16,6% NKE RTK NKE KTK NKE HHK 41,2% A felsőoktatásban végbemenő szerkezetváltás egyik sajátossága, hogy egyre nagyobb azoknak a hallgatóknak az aránya, akik nem azonnal az érettségit követően kezdik el felsőfokú tanulmányaikat. Az élethosszig tartó tanulás, a munka melletti levelező képzések 4

5 térhódítása gazdasági racionalitás a hallgató és az egyetem részéről egyaránt. A karok korcsoportok szerinti eltérése korrelál azzal, hogy a nappali vagy a levelező tagozat van túlsúlyban. A KTK-n a hallgatók közel kétharmada nappali tagozatos, életkorát tekintve csaknem ugyanilyen arány a éves kategóriába tartozik. Az RTK esetében a legkisebb a nappali tagozatosok aránya (egyharmad), míg a legfiatalabb korosztály csak egynegyedét adja a hallgatóiknak Demográfiai jellemzők 3.ábra. A hallgatók életkora kategorizálva (kari bontás) n=1365 A hallgatók életkora kategorizálva (kari bontás) n=1365 NKE HHK 55% 13,50% 29,90% 1,60% 0-25 év NKE KTK 62,60% 10,30% 19,60% 7,50% év év 46 év felett NKE RTK 25,30% 23,20% 46,70% 4,80% 0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00% Korösszetételt tekintve a HHK és a KTK mondható a fiatalabb karoknak, míg a RTK- n belül a évesek dominálnak. A legidősebb hallgatók (46 év felettiek) kategóriájában némileg változó tendencia érvényesül, hiszen ezen életkori kategórián belül a KTK- n a legnagyobb az előfordulásuk (7,5%), míg a legkisebb a HHK- n (1,6%). 5

6 4.ábra. Az édesanya legmagasabb iskolai végzettsége a válaszadó 14 éves korában (kari bontás) (n=1380) Édesanya legmagasabb iskolai végzettsége (kari bontás) (n=1380) legfeljebb 8 általános NKE HHK 7,30% 15,10% 23,90% 19,70% 21,10% 13,00% szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) szakközépiskola, technikum NKE KTK 8,20% 15,30% 23,30% 17,80% 26,50% 8,80% gimnázium NKE RTK 12,60% 26,90% 19,80% 15,50% 19,60% 5,60% főiskola 0% 20% 40% 60% 80% 100% egyetem 5.ábra. Az édesapa legmagasabb iskolai végzettsége a válaszadó 14 éves korában (kari bontás) (n=1380) Édesapa legmagasabb iskolai végzettsége (kari bontás) (n=1380) legfeljebb 8 általános NKE HHK 6,20% 26,10% 30,30% 11,50% 12,00% 13,80% szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) NKE KTK 5,40% 30,40% 32,10% 8,20% 10,10% 13,70% szakközépiskola, technikum gimnázium NKE RTK 9,10% 38,00% 24,00% 7,00% 14,50% 7,50% főiskola 0% 20% 40% 60% 80% 100% egyetem 6

7 6.ábra. Összességében hogyan ítéli meg családja anyagi helyzetét Ön 14 éves korában? (kari bontás) (n=1380) Hogyan ítéli meg a családja anyagi helyzetét? (kari bontás) (n=1380) NKE HHK 4,50% 18,40% 58,30% 16,90% 2,00% Az átlagosnál sokkal jobb NKE KTK 3,50% 23,50% 54,60% 15,70% 2,60% Az átlagosnál valamivel jobb Nagyjából átlagos Az átlagosnál valamivel rosszabb Az átlagosnál sokkal rosszabb NKE RTK 0,90% 21,50% 53,80% 17,80% 6,00% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 7.ábra. A hallgatók finanszírozási forma szerinti megoszlása (kari bontás) n=1392 A hallgatók finanszírozási forma szerinti megoszlása (kari bontás) n=1392 Államilag támogatott Költségtérítéses 18,50% 81,50% 39,40% 60,60% 69,90% 30,10% NKE RTK NKE KTK NKE HHK 7

8 Az egyetem hallgatóinak összességében valamivel több, mint a fele (52,4%) államilag támogatott képzésben vesz részt. Ezzel nagyjából megegyezik a KTK eloszlása (60,6%), míg az RTK- n lényegesen többen (81,5%), a HHK- n kevesebben (30,1%) végzik tanulmányaikat ebben a finanszírozási formában. 1.táblázat. A hallgatók tanulmányainak kezdési éve (kar, tagozat és finanszírozási forma szerint) (n=1392) 2005, vagy Össz. azelőtt NKE RTK 0 % 0 % 0 % 0 % 5,3 % 25,6 % 27,7 % 41,4 % 0 % 100 % NKE KTK 0,6 % 0,2 % 0,3 % 2,4 % 7,6 % 21,1 % 25,4 % 34,1 % 8,3 % 100 % NKE HHK 0,2 % 0,3 % 1,5 % 0,5 % 12,7 % 39,2% 22% 22,1 % 1,1 % 100 % 8.ábra. A hallgatók hányadik felvételi helyen jelölték meg az NKE-t? (kari bontás) n=1326 A hallgatók hányadik felvételi helyen jelölték meg az NKE-t? (kari bontás) n= ,00% 80,00% 60,00% 40,00% 20,00% 97,20% 88,70% 77,60% 0,00% NKE RTK NKE HHK NKE KTK Az egyetem mindhárom kara nagyon kényelmes helyzetben van. Több éves felvételi statisztikák támasztják alá, hogy a legtöbb szakra sokszoros túljelentkezés tapasztalható évről évre. Mindezek mellett az is látható, hogy a diákok döntő része első helyen jelöli meg a felvételijében az egyetem valamelyik karát, amely az elhivatottság egy fontos fokmérője is lehet. A diagram szemlélteti azt, hogy az RTK (97,2%), és a HHK (88,7%) szinte esélyt sem adnak versenytársaiknak (monopolkínálat). A KTK esetében a szakkínálat miatt nagyobb versenyre kell számítani, de ebben az esetben is látszik, hogy rendkívül magas az intézményt első helyen megjelölők aránya (77,6%). 8

9 9.ábra. A hallgatók középiskolájának típusa (kari bontás) n=1380 A hallgatók középiskolájának típusa (kari bontás) n=1380 Gimnázium 6-8 osztályos gimnázium Szakközépiskola Egyéb NKE HHK 42,00% 19,40% 34,10% 4,50% NKE KTK 52,50% 16,90% 25,50% 5,10% NKE RTK 41,90% 11% 40,80% 6,30% Kari bontásban az eredmények némileg árnyaltabban mutatkoznak meg. Mindhárom kar hallgatóinak többségét a hagyományos négy éves gimnáziumi képzés után érettségi bizonyítványt szerző diákok adták, de az RTK hallgatóinak összetételében a szakközépiskolai érettségit szerzők is nagyon fontosak (40,8%)(rendészeti szakközépiskolák fontos szerepe). A HHK esetében a hallgatók harmada szakközépiskolai végzettségű (34,1%), amely a jövőben akár még növekedhet is. (a katonasuli program felfutása esetén). A KTK hallgatói között a legmagasabb a gimnáziumi érettségi után érkező hallgatók aránya, így érthetően itt csak minden negyedik diák (25,5%) kerül ki a szakközépiskolákból. 9

10 1.3. Tanulmányi eredmények karok szerint. Az alábbi diagramok az aktív állomány továbbtanulási hajlandóságát szemléltetik 10.ábra. Szeretne-e továbbtanulni az elkövetkező 2-3 évben Felsőfokú szakképzésben? (kari bontás) (n=1392) Szeretne-e továbbtanulni az elkövetkező 2-3 évben Felsőfokú szakképzésben? (kari bontás) (n=1392) NKE HHK 34,30% 4,80% 10,20% 50,80% Nem válaszolt NKE KTK 26,10% 5,80% 10,00% 58,00% Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben Igen, más felsőoktatási intézményben NKE RTK 33,20% 4,40% 5,10% 57,20% Nem szeretnék 0% 20% 40% 60% 80% 100% Rövidtávú tanulmányi terveket illetően a felsőfokú szakképzést preferálók elsősorban a KTK hallgatói (15,8%), egy kevéssel marad el a HHK állománya (15%). Mindkét kar tanulói inkább más felsőoktatási intézményben képzelik el a szakképzésben való részvételt. Az RTK állománya kisebb mértékben tartja reálisnak ezt a továbbtanulási lehetőséget (9,5%) ugyanakkor közöttük kiegyenlítődik azok aránya, akik a NKE illetve más intézményben szereznék meg ezt a végzettséget. 10

11 11.ábra. Szeretne-e továbbtanulni az elkövetkező 2-3 évben Alapképzésben (BA/BSc)? (kari bontás) (n=1392) Szeretne-e továbbtanulni az elkövetkező 2-3 évben Alapképzésben (BA/BSc)? (kari bontás) (n=1392) NKE HHK 34,90% 6,10% 10,90% 48,10% Nem válaszolt NKE KTK NKE RTK 13,10% 25,90% 7,00% 8,60% 33,80% 5,20% 54,10% 52,50% Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben Igen, más felsőoktatási intézményben Nem szeretnék 0% 20% 40% 60% 80% 100% Alapképzésben a KTK hallgatói vennének részt legszívesebben, minden ötödik válaszoló jelölte be ezt a lehetőséget (20,1%). A további sorrend HHK (17%) illetve RTK(13,8%) eredményei is azt mutatják, hogy ez a képzési forma is sikeres lehet a későbbiekre nézve. Ez két tendenciát is alátámaszthat, egyrészt érzik a fiatalok, hogy több lábon kell állniuk, másrészt nem biztosak teljesen abban, hogy a megszerzett alapképesítésük elegendőnek bizonyul a munkaerő- piacon. Jellemzően mindhárom kar esetében, hogy magasabb azok aránya, akik más felsőoktatási intézményben képzelik el ezt a képesítést megszerezni. 11

12 12.ábra. Szeretne-e továbbtanulni az elkövetkező 2-3 évben Mesterképzésben (MA/MSc)? (kari bontás) (n=1392) Szeretne-e továbbtanulni az elkövetkező 2-3 évben Mesterképzésben (MA/MSc)? (kari bontás) (n=1392) NKE HHK 6,90% 42,80% 21,80% 28,40% Nem válaszolt NKE KTK 9,60% 38,70% 17,60% 34,10% Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben Igen, más felsőoktatási intézményben NKE RTK 10,80% 46,00% 2,80% 40,40% Nem szeretnék 0% 20% 40% 60% 80% 100% Egyértelműen a mesterképzés az a továbbtanulási alternatíva, amely mindhárom kar esetében a legnagyobb népszerűségnek örvend. Ezt alátámasztja a nem válaszolt válaszkategória alacsony aránya is. A legmagasabb arányt a HHK állománya érte le, a hallgatók kétharmada (64,6%) tanulna mesterképzésben, bár közülük minden harmadik másik intézményben tenné ezt. Kisebb az arány a KTK-n (56,3%), de itt is minden harmadik hallgatók máshol szerezné meg ezt a diplomát. Az RTK esetében teljesen eltérő a helyzet, a diákok közel fele akar mesterképzésben részt venni (48,8%), azonban döntő részük az NKE keretein belül tervezi mindezt. 12

13 13.ábra. Szeretne-e továbbtanulni az elkövetkező 2-3 évben Szakirányú továbbképzésben? (kari bontás) (n=1392) Szeretne-e továbbtanulni az elkövetkező 2-3 évben Szakirányú továbbképzésben? (kari bontás) (n=1392) NKE HHK 35,30% 6,70% 9,20% 48,80% Nem válaszolt NKE KTK NKE RTK 27,60% 10,30% 5,80% 2,50% 36,40% 10,50% 56,40% 50,60% Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben Igen, más felsőoktatási intézményben Nem szeretnék 0% 20% 40% 60% 80% 100% A szakirányú továbbképzések hasonló mértékben ragadták meg a hallgatókat, az RTK és a KTK esetében a hallgatók nagyobb valószínűséggel az NKE-t választanák, addig a HHK hallgatói már más intézmények képzései felé is nyitottabbak lennének. 14.ábra. Szeretne-e továbbtanulni az elkövetkező 2-3 évben Doktori (PhD, DLA) képzésben? (kari bontás) (n=1392) Szeretne-e továbbtanulni az elkövetkező 2-3 évben Doktori (PhD, DLA) képzésben?(kari bontás) (n=1392) NKE HHK 31,50% 15,90% 5,50% 47,10% Nem válaszolt NKE KTK 25,60% 8,30% 14,20% 51,90% Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben Igen, más felsőoktatási intézményben NKE RTK 31,60% 3,70% 14,80% 49,90% Nem szeretnék 0% 20% 40% 60% 80% 100% 13

14 A doktori képzések láthatóan egyre nagyobb érdeklődést váltanak ki a hallgatókból. Ennél a továbbtanulási lehetőségnél már egyértelmű az elkötelezettség a választott szakma irányában így nem meglepő, hogy az eddigi tanulmányokra alapozva a válaszolók minden karon a saját intézményt jelölték meg elsődlegesen, mint lehetséges doktori iskolában való továbbtanulási lehetőség. 15.ábra. Szeretne-e továbbtanulni az elkövetkező 2-3 évben egységes osztatlan képzésben? (kari bontás) (n=1392) Szeretne-e továbbtanulni az elkövetkező 2-3 évben egységes osztatlan képzésben? (kari bontás) (n=1392) NKE HHK 37,90% 3,00% 0,90% 58,20% Nem válaszolt NKE KTK 16,70% 25,60% 2,10% 55,60% Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben Igen, más felsőoktatási intézményben NKE RTK 31,10% 16,40% 4,00% 48,50% Nem szeretnék 0% 50% 100% Az egységes osztatlan képzési forma a HHK hallgatóit csekély mértékben érdekli (3,9%), ellentétben a másik két kar hallgatóit. Az ő esetükben a KTK-n a hallgatók 18,8 %-a, míg az RTK-n 20,4% fogalmazott úgy, hogy tanulna ilyen fomában döntően más felsőoktatási intézményben. 14

15 16.ábra. Rendelkezik-e felsőfokú képzettséggel? (kari bontás) n=1360 Rendelkezik-e felsőfokú képzettséggel? (kari bontás) (n=1360) 100,00% 80,00% 89,10% 70,17% 79,88% 60,00% 40,00% 20,00% 0,00% 10,90% NKE RTK 29,83% NKE KTK 20,22% NKE HHK Igen Nem Igen Nem A karok szerinti bontás alapján megállapítható, hogy a KTK- n az intézményi átlag feletti a diplomások aránya (29,83%), a HHK- n az intézményi átlaghoz közelítő ez az érték (20,22%), míg az RTK- n ez az arány elmarad az átlagtól (10,9%). 17.ábra. A hallgatók átlagos tanulmányi eredményei (kari bontás) (n=1382) A hallgatók átlagos tanulmányi eredményei (kari bontás) ( n=1382) Elégséges Közepes Jó jeles NKE HHK 1,40% 39,70% 48,10% 10,80% NKE KTK 2,20% 39,60% 43,90% 14,60% NKE RTK 4,30% 42,90% 41,80% 11% A karok közötti bontás nagymértékű eltéréseket nem mutat, ez alapján kijelenthető, hogy a tanulmányokhoz való hozzáállás mindhárom karon hasonlóan pozitív attitűdöket 15

16 feltételez, hiszen minden karon 10 % feletti azok aránya, akik jeles tanulók, és 40 % feletti azon hallgatók aránya, akik jó érdemjeggyel rendelkeznek. 18. ábra. Az ebben az intézményben, ezen a szakon tanuló többi diák tanulmányi eredményéhez képest az Ön tanulmányi eredménye jellemzően jobb, vagy rosszabb? (kari bontás) (n=1373) Az Ön tanulmányi eredménye...? (kari bontás) (n=1373) NKE HHK 4,20% 0,60% 56,30% 32,20% 6,70% NKE KTK 0,60% 8,70% 58,80% 27,40% 4,50% NKE RTK 0,80% 5,70% 60,20% 29,80% 3,40% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Sokkal rosszabb, mint a többieké kb. ugyanolyan, mint a többieké Sokkal jobb, mint a többieké Valamivel rosszabb, mint a többieké Valamivel jobb, mint a többieké A karok szerinti tagolás ebben az esetben sem mutat nagymértékű eltérést. Megállapítható, hogy a hallgatók valamivel több, mint fele hasonlónak ítéli meg a tanulmányi eredményeit a velük azonos karon, szakon tanuló évfolyamtársaiéval Egyetemmel kapcsolatos vélemények Egy oktatási intézmény számára alapvető fontosságú információ, hogy hallgatói milyen véleménnyel vannak működéséről, a képviselt értékekről, az oktatás színvonaláról, annak gyakorlatiasságáról, hasznosíthatóságáról. Ugyanakkor szem előtt kell tartani a fiatalok fogyasztóközpontú magatartását is, ezért az egyetemnek minden értelemben szolgáltató központtá kell alakulnia, amely az oktatás, mint elsődleges szempont mellett biztosítja a kikapcsolódás, a rekreáció, a közös élmények és a feltételek meglétének lehetőségét. Lényeges a hallgatók véleményének ismerete, hiszen ezek birtokában olyan döntések születhetnek, amely az egyetem hallgatóbarát imázsát tovább erősítheti. 16

17 2.táblázat. Az egyetemi képzéssel kapcsolatos általános vélemények átlag szerinti sorrendje (kari bontás) Jellemzők RTK KTK HHK Átlag n=fő Elméleti az oktatás 4,2177 4,4383 4,0878 4, A szerzett tudás jól hasznosítható 4,0081 4,1034 3,7673 4, Szakmai kapcsolatokat lehet építeni 4,2236 3,9950 3,7688 3, Segíti a továbbtanulást 4,0445 3,9369 3,7539 3, Nehéz 3,9719 3,6119 3,2257 3, Gyakorlati az oktatás 2,7773 2,6320 2,5868 2, A hallgatók úgy vélik, hogy a képzéseken belül inkább az elméleti oktatásra helyeződik a hangsúly, ezt mindhárom kar hallgatóinak átlageredményei alátámasztották. Az egyetemen megszerzett tudást az egyetemi átlag felett a KTK hallgatói vélik jól hasznosíthatónak, az átlaggal megegyező az RTK hallgatók véleménye, átlag alatti viszont a HHK hallgatóinak elképzelése. A szakmai kapcsolatok kiépítésének lehetőségét egyértelműen a RTK hallgatói ítélik meg pozitívan, ugyanők azok, akik a legnehezebbnek vélik az egyetem elvégzését. A legalacsonyabb átlageredményeket a gyakorlati oktatás kapta, amely elgondolkodtató. A HHK hallgatói minden kategóriában az egyetemi átlageredmény alatti válaszokat fogalmaztak meg. 3.táblázat. Az oktatással összefüggésben hozható konkrét vélemények átlag szerinti sorrendje (kari bontás) Egyéb oktatási jellemzők RTK KTK HHK Átlag n=fő Oktatók segítőkészsége 3,9461 3,5903 3,9094 3, Hallgatók és oktatók viszonya 3,7071 3,4440 3,7677 3, Tantermek felszereltsége 3,4856 3,5171 3,3885 3, Kutatási intézmények 3,3208 3,2825 3,3386 3, Nyelvképzés 3,1687 3,2154 2,6797 3, Oktatás szervezettsége 3,3042 2,9580 3,0033 3, Elmélet és gyakorlat aránya 2,8333 2,7724 2,6952 2, A karok között számos kisebb eltérés mutatkozik meg. Legmarkánsabban az oktatók segítőkészségével, illetve a hallgatók és oktatók viszonyával kapcsolatosan, ahol a KTK hallgatói nagyságrendileg alacsonyabb értékeket adtak ennél az itemnél (átlag:3,59; 3,4). Ennek egyértelmű oka lehet, hogy az ott tanító oktatóknak nagyobb hallgatói létszámokkal kell dolgozniuk, így a közvetlenség is nehezebben alakulhat ki. A kutatási intézményekkel kapcsolatos alacsony válaszadásra magyarázat a doktori iskolák folyamatos létrejötte, illetve, hogy a tudományos életbe a hallgatóknak csak egy szűk része kapcsolódik be. 17

18 4.táblázat. A hallgatókkal való kommunikációról alkotott vélemények átlag szerinti sorrendje (kari bontás) Hallgatókkal kapcsolatos kommunikáció RTK KTK HHK Átlag n=fő Intézményi honlap 3,6723 3,6214 3,3960 3, Facebook 3,1623 3,5217 3,0226 3, Kari tanulmányi osztály 3,5909 3,0776 3,1051 3, Tanulmányi ügyintézés 3,4979 2,9163 2,9377 3, Hallgatók tájékoztatása 3,4752 2,8747 2,9582 3, Hallgatói Önkormányzat 3,2443 2,8827 2,7833 2, Az egyetem hallgatókkal folytatott kommunikációja meglehetősen kritikus hangokat váltott ki a tanulókból. Egyik válaszlehetőség sem éri el a 3.6- os átlagot. Az intézményi honlap megítélésével kapcsolatban nem jellemzőek nagy különbségek a karok eredményei között. A Facebook esetében ez már nem mondható el. A KTK eredményei felhúzzák az intézményi átlagot, de a másik két kar elégedetlen az egyetem facebook megjelenésével. A kari tanulmányi osztállyal és a tanulmányi ügyintézéssel az RTK hallgatók elégedettek a másik két kar esetében szintén alacsony átlageredményt értek el. A hallgatók tájékoztatása hasonló tendenciát kapott. Nagyon problémás eredményre hívja fel a figyelmet az, hogy a Hallgatói Önkormányzat megítélése rendkívül kedvezőtlen mindhárom kar esetében Szabadidős tevékenységek 5.táblázat. A szabadidős tevékenységek megítélésének átlag szerinti sorrendje (kari bontás) Szabadidős lehetőségek megítélése RTK KTK HHK Átlag n=fő Könyvtár 3,6707 3,7291 3,9498 3, Sportlehetőségek 3,4201 3,7958 3,7434 3, Szakmai kollégium 3,2143 3,4566 3,2302 3, Közösségi élet 3,3370 3,5762 2,8074 3, Kulturális programok 3,0915 3,5259 2,8977 3, Hallgatói számítógépek 2,6667 3,2632 2,7185 3, wifi 2,1684 2,7783 2,1993 2, A könyvtár elfogadhatóan magas értékeket kapott mindhárom kar hallgatóitól, a sportolási lehetőségeket inkább a HHK és az RTK hallgatói tartották jónak. A közösségi élettel leginkább a HHK hallgatók elégedetlenek, náluk jóval elégedettebbek ezzel a lehetőséggel a KTK hallgatói. Szintén a KTK-s hallgatók, akiket inkább kielégítenek a kulturális programok, és a hallgatói számítógépek infrastruktúrája. Ugyanakkor mind az RTK 18

19 mind a HHK hallgatók alacsony indexet adtak a hallgatói számítógépekre vonatkozó kérdésre, illetve mindhárom kar hallgatói elégedetlenek a wifi lehetőségekkel. 6.táblázat. Orvosi, étkezési lehetőségek megítélése Orvosi, étkezési lehetőségek megítélése RTK KTK HHK Átlag n=fő Orvosi ellátás 2,8948 3,0475 3,1901 3, Menza 3,2237 3,4116 3,1297 3, Büfé 3,2808 3,2071 3,3238 3, Az orvosi ellátás lehetőségeit sem ítélik meg kedvezően a hallgatók, a legkritikusabbak az RTK hallgatói. A menzát a KTK tanulói valamivel kedvezőbbnek ítélték meg, mint a másik két kar diákjai, míg a büfé mindhárom kar esetében hasonló átlagindexeket produkált Nyelvismeret Az angol nyelv valamilyen szintű ismerete mára szinte elengedhetetlennek tűnik. Az egyetem hallgatói is ezt beszélik a legnagyobb arányban eltérő szinten. A két ellenpólust, a nyelvet egyáltalán nem illetve a nagyon jól beszélők képezik. HHK hallgatói között a legkisebb azok aránya, akik egyáltalán nem ismerik ezt az idegen nyelvet (5,2%), míg a KTKn tanulók negyede felelte azt, hogy nagyon jól ismeri (25,8%). Az angol nyelvtudás megítélésében a legegyenletesebb eloszlást a kategóriák között az RTK hallgatói adták. 19.ábra. Az angol nyelv ismerete (kari bontás) (n=1392) Az angol nyelv ismerete (kari bontás) (n=1392) NKE HHK 5,20% 17,00% 29,60% 31,60% 16,40% 0,30% NKE KTK 8,10% 12,70% 18,40% 34,50% 25,80% 0,50% NKE RTK 14,10% 22,30% 24,50% 23,50% 15,60% 0% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Nem ismeri Kicsit ismeri Ismeri Jól ismeri Nagyon jól ismeri Anyanyelv 19

20 A német nyelvet már nagyságrendileg kevesebben ismerik, mint az angolt, hiszen mindhárom kar hallgatói közel azonos arányban választották azt a válaszlehetőséget, hogy nem ismeri a nyelvet. A legjobb nyelvismerők a német esetében is a KTK- s hallgatók. Az RTK hallgatóira a bizonytalanabb nyelvhasználat jellemző, hiszen arányait tekintve a kicsit ismeri (28,8%), ismeri (26,7%) kategóriákban nagyobb arányban vannak jelen, míg a biztos nyelvhasználók között kisebb arányban (2,6%). 20.ábra. A német nyelv ismerete (kari bontás) (n=1392) A német nyelv ismerete (kari bontás) (n=1392) NKE HHK 31,00% 33,70% 6,60% 18,20% 10,00% 0,60% NKE KTK 27,80% 23,20% 24,80% 16,50% 7,60% 0,10% NKE RTK 33,30% 28,80% 26,70% 2,60% 8,60% 0,00% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Nem ismeri Kicsit ismeri Ismeri Jól ismeri Nagyon jól ismeri Anyanyelv A két legismertebb világnyelv mellett az alábbi táblázat százalékos formában mutatja a többi világnyelv ismeretének szintjét az egyes karok esetében táblázat. A világnyelvek ismeretek százalékos eloszlás RTK. RTK Nem Anyanyelv Nem Kicsit Ismeri Jól Nagyon Össz. válaszolt ismeri ismeri ismeri jól ismeri Angol 4,7%,0% 14,1% 21,3% 23,5% 22,0% 14,4% 100,0% Német 12,8%,0% 29,3% 24,8% 22,7% 8,2% 2,2% 100,0% Francia 24,7%,4% 66,2% 4,1% 3,5% 1,2%,0% 100,0% Olasz 22,5%,4% 69,1% 5,4% 1,5% 1,2%,0% 100,0% Spanyol 25,5%,4% 69,7% 3,9%,0%,0%,6% 100,0% Orosz 20,1%,4% 59,8% 14,4% 3,3% 1,1%,9% 100,0% 1 A nem válaszolt válaszkategóriával kumulálva. 20

21 8. táblázat. A világnyelvek ismeretek százalékos eloszlás KTK. KTK Nem Anyanyelv Nem Kicsit Ismeri Jól Nagyon Össz. válaszolt ismeri ismeri ismeri jól ismeri Angol 3,7%,5% 8,1% 12,7% 18,2% 32,0% 24,8% 100,0% Német 8,0%,1% 25,8% 21,2% 22,8% 15,0% 7,1% 100,0% Francia 19,9%,1% 68,1% 5,0% 4,2% 1,7%,9% 100,0% Olasz 19,7%,1% 66,5% 7,8% 3,4% 1,3% 1,2% 100,0% Spanyol 20,2%,3% 69,4% 5,5% 2,1% 1,3% 1,1% 100,0% Orosz 19,0%,3% 67,9% 9,1% 2,7%,8%,2% 100,0% 9. táblázat. A világnyelvek ismeretek százalékos eloszlás HHK. HHK Nem Anyanyelv Nem Kicsit Ismeri Jól Nagyon Össz. válaszolt ismeri ismeri ismeri jól ismeri Angol 1,6%,3% 5,2% 17,0% 29,6% 30,0% 16,4% 100,0% Német 11,6%,6% 27,0% 29,7% 16,2% 9,0% 6,0% 100,0% Francia 19,2%,3% 66,3% 10,5% 2,1%,7%,9% 100,0% Olasz 21,2%,3% 70,5% 6,2% 1,4%,0%,4% 100,0% Spanyol 21,4%,3% 71,6% 4,9%,9%,0% 1,0% 100,0% Orosz 18,6%,0% 63,1% 14,7% 2,4%,6%,7% 100,0% A középiskolákban kevésbé népszerű világnyelvek ismeretének hiánya szembetűnő a fenti táblázatok elemzését követően. Megállapítható, hogy a karok hallgatói között nincs lényegi különbség a világnyelvek ismeretének vagy tudásszintjének tendenciái között. Összességében elmondható, hogy az angol nyelv ismerete a legmagasabb szintű, ezt a német követi, de a többi nyelv már esetlegesen következik egymás után. Tekintettel arra, hogy a tudomány, a nemzetközi szervezetek, és egyre inkább az oktatás is többnyelvű lesz, (külföldi munkavállalás lehetősége!) a hallgatók idegen nyelv ismerete fejlesztésre szorul A munka világa 21.ábra. A hallgató dolgozott hosszabb- rövidebb ideig külföldön? (kari bontás) (n=1392) A hallgató dolgozott hosszabb- rövidebb ideig külföldön? (kari bontás) (n=1392) NKE összes 9,70% 90,30% NKE HHK NKE KTK NKE RTK 13,50% 6,60% 7,80% 86,50% 93,40% 92,20% Igen Nem 0% 20% 40% 60% 80% 100% 21

22 A karok között szignifikáns eltérés mutatható ki a külföldi munkavállalás alapján. Bőven az intézményi átlag felett vállaltak munkát a HHK hallgatói (13,5%), az RTK (7,8%) és KTK (6,6%) hallgatói ebben a megközelítésben lefelé eltérnek az átlagtól. 22.ábra. A végzettség megszerzését követően tervez-e külföldi munkavállalást?(kari bontás) (n=1392) A végzettség megszerzését követően tervez-e külföldi munkavállalást? (kari bontás) (n=1392) Igen Nem Nem tudom eldönteni NKE összes 20,50% 44,70% 34,80% NKE HHK 23,90% 40,40% 35,70% NKE KTK 21,10% 42,60% 36,40% NKE RTK 10,90% 62,40% 26,70% A karok közötti különbségek egyértelműen jelzik, hogy az RTK hallgatói azok, akik az itthoni munkavállalásban a legnagyobb lehetőségeket látják, hiszen az egyértelmű elutasítás mellett (62,4%) a külföldi munkavállalást valószínűsítő válaszban a legkisebb értéket adták (10,9%). A KTK hallgatói között magas a külföldi munkavállalást alternatívaként kezelők aránya (21,1%), de még inkább elgondolkodtató a HHK- n tapasztalható arány (23,9%), ahol minden negyedik hallgató mondta azt, hogy tervez külföldi munkavállalást. 22

23 23.ábra. Jelenleg dolgozik a hallgató? (kari bontás) (n=1392) Jelenleg dolgozik a hallgató? (kari bontás) (n=1392) 69,40% 70,00% 60,00% 50,00% 48,80% 51,20% 55,10% 44,90% 40,00% 30,60% Igen 30,00% Nem 20,00% 10,00% 0,00% NKE RTK NKE KTK NKE HHK Az intézmény aktív hallgatóinak több mint fele (54,9%) dolgozik rendszeresen valamilyen formában, amely nagyon magasnak tűnik. Az átlagos eredményhez közelít a HHK, és a KTK eloszlása, míg az RTK magasan meghaladja azt. E karnak a hallgatói közül háromból kettő dolgozik. Ennek a kiugró eredménynek a hátterében nagy valószínűséggel az áll, hogy az RTK- n a legnagyobb a levelezős hallgatók aránya. 24.ábra. Milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg leginkább ennek a munkának? (kari bontás) (n=846) Milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg leginkább ennek a munkának? (kari bontás) (n=846) NKE HHK 16,90% 62,10% 16,10% 4,90% NKE KTK 14,70% 59,30% 17,00% 9,00% NKE RTK 37,20% 54,20% 5,40% 3,20% 0% 20% 40% 60% 80% 100% csak a saját szakterület egy egészen más szakterület a saját és a kapcsolódó szakterületek bármilyen szakterület 23

24 Az RTK hallgatói azok (37,2%), akik a leginkább hasznosítani tudják a tanulmányaik alatti munkavégzés tekintetében a saját szakjuk által biztosított szakmai ismereteket (levelező túlsúly). Szintén ők azok, akik általában olyan tevékenységet folytatnak, amely valamilyen formában kötődik a szakmai ismereteikhez (91,4%). A KTK hallgatói (9%) nagyobb arányban próbálják ki magukat bármilyen szakterületen (diákmunka). Összességében elmondható, hogy a diákok nagy része próbál a saját szakterületén belül, vagy ahhoz kapcsolódó szakterületen munkát vállalni, ennek egyik magyarázó tényezője lehet, hogy az intézményben piacképes tudás sajátítható el. 25.ábra. Mennyire tartja valószínűnek a diplomájának megfelelő szakterületen belüli elhelyezkedést? (kari bontás) (n=1392) Mennyire tartja valószínűnek a diplomájának megfelelő szakterületen belüli elhelyezkedést? (kari bontás) (n=1392) NKE HHK 25,10% 49,40% 19,60% 2,00% 3,90% 7,40% NKE KTK 25,80% 62,30% 4,20% 5,50% 0,30% NKE RTK 52,60% 39,60% 1,90% 0,40% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Biztosan sikerül elhelyezkednem a szakterületen belül Valószínűleg sikerül elhelyezkednem a szakterületen belül Nem tartom valószínűnek, hogy sikerül munkát találnom a tanult szakterületen Biztosan nem sikerül munkát találnom a tanult szakterületen Nem szeretnék a tanult szakterületen elhelyezkedni A hallgatók alapvetően optimisták a jövőbeli elhelyezkedési esélyeiket illetően, és meg vannak elégedve a saját szakmai lehetőségeikkel, hiszen elenyésző arányban (3,8%) mondták azt, hogy más szakterületen próbálnák ki magukat. Nagyjából minden kilencedik, tízedik hallgató kételkedik abban, hogy sikerülne a saját szakmájában munkát találnia (13,4%). A karok szerint tapasztalható némi eltérés, a HHK és KTK hallgatóinak csak negyede (25,1%- 25,8%) biztos abban, hogy el fog tudni helyezkedni a saját szakterületén, a valószínűsítők aránya ennek kétszerese. A RTK esetében épp fordított a helyzet, hiszen a hallgatók fele (52,6%) biztos abban, hogy a szakmai tanulmányainak megfelelően fog tudni elhelyezkedni, de még a valószínű kategória is magasan képviselt (39,6%). A másik póluson helyezkednek el azok a hallgatók, akik kevesebb reményt fűznek a tanult szakmájukban való 24

25 érvényesüléshez. Az intézményi adatok tekintetében 13,4 %. Az átlag alatti a KTK (7,7%), és a RTK (5,9%) hallgatóinak vélekedése, viszont a HHK esetében az arány magasnak mondható (21,6%) ami azt jelenti, hogy minden ötödik hallgató vélekedik úgy, hogy szakmát, hivatást kell váltania. 10.táblázat. Frissdiplomások havi nettó keresetének becslése, az elhelyezkedéstől számított 1-3 éven belül, karok szerint n Átlag Medián Módusz Szórás RTK , ,337 KTK , ,65 HHK , ,956 A diplomás munkavállalók számára a szakmai sikeresség mellett az egzisztenciális biztonság a legfontosabb tényező. A hallgatók adatainak vizsgálatakor feltűnik, hogy elég nehezen kezelhető adatsorok jöttek létre. A KTK- n a szórás nagysága miatt nehéz ezt a becslést értelmezni, de a másik két kar esetében az átlagok nagyságrendileg ugyanakkorák. A legkiegyensúlyozottabb minta az RTK hallgatóitól származik, ahol csaknem normális eloszlást produkáltak a válaszeredmények. 26.ábra. A diplomaszerzés motívumai (százalékos eloszlás, kari bontás) (n=1392) A diplomaszerzés motívumai (százalékos eloszlás, kari bontás) (n=1392) Egyetem összes NKE RTK NKE KTK NKE HHK 25

26 A hallgatók a diplomás lét leginkább motiváló tényezőjének az egzisztenciális motívumot jelölték meg. Az intellektuális fejlődés lehetőségét a KTK hallgatói tartják a legkevésbé fontosnak, ugyanakkor leginkább ők tartják a munkanélküliség elleni menekvés legjobb alternatívájának a diplomát. Sajnálatos tény, hogy a hallgatók is érzik, a társadalmi megbecsültség nem a legfontosabb tényező, és érdekes, a fenti adatoknak némileg ellentmondó eredmény, hogy a külföldi munkavállalás is nagyon alacsony indexet kapott. 2. Nemi megoszlás szerinti eredmények 27.ábra. A hallgatók nemek szerinti megoszlása (kari bontás) n=1392 A hallgatók nemek szerinti megoszlása (kari bontás) n=1392 NKE HHK 74,90% 25,10% NKE KTK 27,40% 72,60% Férfi Nő NKE RTK 75,60% 24,40% 0% 20% 40% 60% 80% 100% A várható eltérések figyelhetőek meg a hallgatók karokon belüli nemi eloszlásában. A HHK és a RTK karokon belül a férfiak közel háromszor annyian vannak, mint a nők, ugyanakkor a KTK-n belül a női hallgatók többsége jellemző hasonló mértékben. Az egyetem összes hallgatóját tekintve a mintában a hölgyek képviselik a többséget (55,7%), ellentétben a férfiakkal (44,3%). Ennek magyarázata, hogy a legnépesebb kar a KTK. 26

27 2.1. Demográfiai jellemzők 28.ábra. A nemek korosztályi eloszlása (nemek szerint) (n=1392) A nemek korosztályi eloszlása (nemek szerint) (n=1392) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2,30% 5,90% 15,30% 30,90% 9,20% 14,10% 69,60% 52,70% Férfi Nő 46 év felett év év 0-25 év A demográfiai alapadatok közötti eltérések közül a szülők iskolai végzettségének különbségei nem meghatározóak, valamint a saját anyagi helyzet megítélése sem mutat nagy eltéréseket. Középiskolai végzettség tekintetében is minimális differencia mutatkozik meg a nemek eloszlásánál. A férfiak között néhány százalékkal nagyobb a szakközépiskolát végzettek aránya, míg a lányoknál ugyanez a többlet a gimnáziumi végzettséggel kapcsolatban mondható el. 2.2.Tanulmányi eredmények A továbbtanulással kapcsolatos válaszok alapján megállapítható, hogy a hallgatók továbbtanulási elképzelései közötti nemi meghatározottságok egyértelműen nem mutathatóak ki. Egyetlen kivétel a doktori képzés, ahol az érdeklődők kétharmada férfi (65,4%), egyharmada (34,6%) volt nő, a többi kategóriában nagyrészt kiegyenlítődtek az arányok. A nők valamivel nagyobb hányada rendelkezik már diplomával (23,8%), ez az arány a férfiaknál 20,7 %. 27

28 A tanulmányi eredmények tekintetében tendenciózus eredmény alakult ki, mely szerint az elégséges- közepes kategóriákban férfi többlet, míg a jó-jeles kategóriákban a nők vannak többségben. 29.ábra. Átlagosan milyen tanulmányi eredménnyel (osztályzattal) végzi Ön ezt a szakot? (nemek szerint) (n=1380) Átlagosan milyen tanulmányi eredménnyel (osztályzattal) végzi Ön ezt a szakot? (nemek szerint) (n=1380) 50,00% 40,00% 43,90% 49,00% 35,30% 42,70% 30,00% 20,00% 10,00% 2,90% 1,30% 10,50% 14,40% Férfi Nő 0,00% Elégséges Közepes Jó jeles Ennek ellenére a férfiak semmivel sem ítélik meg rosszabbnak a saját teljesítményüket, iskolai előmenetelüket, mint a női hallgatók Egyetemmel kapcsolatos vélemények Az egyetemmel, mint oktatási környezettel kapcsolatos véleménykülönbségek három esetben voltak szignifikánsak eltérőek. 2 A nők valamivel nehezebbnek ítélik meg az egyetem elvégzését (Nő:3,52;Férfi:3,4), illetve elméletibbnek tartják az oktatást is (Nő:4,38;Férfi:4,15), és a menzát is jobbnak ítélték meg mint a férfiak (Nő:3,3;Férfi:3,2) Nyelvismeret Nyelvismeret tekintetében elmondható, hogy a legnépszerűbb angol nyelvet mindkét nem hasonló eloszlásban ismeri. A német nyelvnél a nagyon jól ismeri kategóriában némi 2 Független mintás T-próba alapján, amely két független csoport átlagának összehasonlítására szolgál 28

29 nőtöbblet alakult ki, míg a többi világnyelv esetében nem tapasztaltunk mérvadó különbségeket A munka világa Az egyetemisták között mára teljesen hétköznapivá vált, hogy a tanulmányaik mellett munkát is vállalnak. A hallgatók több, mint fele él is ezzel a lehetőségével, jellemzően a férfiak közül valamivel nagyobb arányban (férfi munkavállaló: 57,7%), míg a nők között ez az arány 51,4%. A munkaviszony jellegét tekintve a férfiak az állandó jellegű és határozatlan időtartamú munkák esetében voltak többségben. Ugyanakkor a nők a határozott időtartamú és a diákmunka kategóriákban kétszer annyian voltak, mint a férfiak. 30.ábra. A végzettség megszerzése után tervez-e külföldi munkavállalást? (nemek szerint) (n=1365) A végzettség megszerzése után tervez-e külföldi munkavállalást? (nemek szerint) (n=1365) 100% 80% 31,90% 37,70% 60% 40% 20% 0% 47,60% 20,60% 41,80% 20,50% Nem tudom eldönteni Nem Igen Férfi Nő A külföldi munkavállalás mindkét nem esetében nagyon reális lehetőségként él a tanulmányaik elvégzését követő időszak esetében, hiszen minden ötödik válaszoló felelt igennel erre a kérdésre. Ugyanakkor lehet, hogy ez az arány a nők esetében még magasabb, hiszen a közöttük magasabb a hezitálók aránya. A hazai munkavállalás sikerességében a férfiak biztosabbak, mint a nők, hiszen közülük minden harmadik (34,3%), míg a nők közül csak minden negyedik (24,3%) 29

30 nyilatkozott így. Ezt a tendenciát támasztja alá az is, hogy a nem szeretne a tanult szakterületen elhelyezkedni válaszkategóriában is a nők vannak többségben. 31.ábra.Mennyire tartja valószínűnek a szakterületen belüli elhelyezkedést a szakon szerzett diplomával?(nemek szerint) (n=1370) Mennyire tartja valószínűnek a szakterületen belüli elhelyezkedést a szakon szerzett diplomával? (nemek szerint) (n=1370) Biztosan sikerül elhelyezkednem a szakterületen belül Valószínűleg sikerül elhelyezkednem a szakterületen belül Nem tartom valószínűnek, hogy sikerül munkát találnom a tanult szakterületen Biztosan nem sikerül munkát találnom a tanult szakterületen Nem szeretnék a tanult szakterületen elhelyezkedni 1,80% Nő 24,30% 58,70% 10,60% 4,50% 0,40% Férfi 34,20% 48,90% 13,60% 3,00% A fiatal munkavállalók frissdiplomás munkabérével kapcsolatos elvárásai a hallgatóknak tükrözik azokat a vélelmeket, mely szerint a férfiak jobban érvényesíthetik munkaerő-piaci helyzetüket. Friss diplomásként a férfiak havi forinttal lennének elégedettek (median= forint), míg a nők forinttal is elégedettek lennének (median= forint). Ugyanakkor azt gondolják, hogy a saját szakmájukban a fizetések jelenleg alacsonyabbak. A férfiak átlagban forintot (medián= forint), míg a nők forintot (medián= forint) vélnek havi nettó bérnek. Látható, hogy az átlagos elvárások és a ténylegesen gondolt havi nettó fizetések között a férfiak esetében csaknem forint a nők esetében nagyságrendileg megegyező eltérés mutatkozik negatív irányban. 30

31 3. Tagozat szerint 32.ábra. A hallgatók tagozat szerinti megoszlása (kari bontás) n=1392 A hallgatók tagozat szerinti megoszlása (kari bontás) (n=1392) 100% 80% 60% 40% 20% 0% 64,50% 35,50% 35,70% 64,30% 49% 51% Levelező Nappali NKE RTK NKE KTK NKE HHK A felsőoktatásban végbemenő szerkezetváltás egyik sajátossága, hogy egyre nagyobb azoknak a hallgatóknak az aránya, akik nem azonnal az érettségit követően kezdik el felsőfokú tanulmányaikat. Az élethosszig tartó tanulás, a munka melletti levelező képzések térhódítása gazdasági racionalitás a hallgató és az egyetem részéről egyaránt. Egyetemi szinten a hallgatók 54 %-a nappali rendszerű képzésben, mg 45 %-uk levelező tagozatos képzésben vesz részt. A karok korcsoportok szerinti eltérése korrelál azzal, hogy a nappali vagy a levelező tagozat van túlsúlyban. A KTK-n a hallgatók közel kétharmada nappali tagozatos, életkorát tekintve csaknem ugyanilyen arány a éves kategóriába tartozik. Az RTK esetében a legkisebb a nappali tagozatosok aránya (egyharmad), míg a legfiatalabb korosztály csak egynegyedét adja a hallgatóiknak Demográfiai jellemzők Mivel a korösszetételt tekintve a levelezős hallgatók átlag életkora magasabb számítani lehetett rá, hogy a nappalis és a levelezős hallgatók származási jellemzői eltérőek lesznek, amely a szülők iskolai végzettségében egyértelműen meg is mutatkozott. Mind az apák, mind az anyák esetében elmondható, hogy a levelezős hallgatók nagyobb része rendelkezik alacsonyabb iskolai végzettségű szülővel. A levelezős hallgatók közül minden tízediknek (9,5%) az édesapja legfeljebb 8 általános iskolát végzett, ugyanez a mutató a nappalis hallgatók esetében csekély (2,8%). Ezzel szemben a levelezős hallgatók apai ágán a 31

32 felsőoktatásban részt vevő felmenők aránya 18,4 % (főiskola, egyetem), míg a nappalisoknál 28,1%. 33.ábra. Édesapa legmagasabb iskolai végzettsége (tagozat szerint) (n=1334) Édesapa legmagasabb iskolai végzettsége (tagozat szerint) (n=1334) legfeljebb 8 általános Levelező 9,50% 35,00% 9,70% 25,60% 8,60% 8,70% 2,90% szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) szakközépiskola, technikum Nappali 2,80% 24,20% 32,30% 9,30% 12,30% 15,80% 3,40% gimnázium főiskola egyetem 0% 20% 40% 60% 80% 100% esetében. Az édesanyák tekintetében is hasonló tendenciák bontakoznak ki, mint az apák 34.ábra. Édesanya legmagasabb iskolai végzettsége (tagozat szerint) (n=1368) Édesanya legmagasabb iskolai végzettsége (tagozat szerint) (n=1368) legfeljebb 8 általános 13,60% Levelező 23,80% 19,20% 20,80% 16,60% 5,70% 4,20% Nappali 24,30% 16,40% 28,80% 13,70% 12,20% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 0,40% 0,40% szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) szakközépiskola, technikum gimnázium főiskola 32

33 35.ábra. A hallgatók középiskolájának típusa (tagozat szerint) (n=1380) A hallgatók középiskolájának típusa (tagozat szerint) (n=1380) 100% 5,70% 4,30% 90% 80% 70% 60% 50% 20,10% 25,70% 45,30% 6,70% Egyéb Szakközépiskola 6-8 osztályos gimnázium 40% Gimnázium 30% 20% 48,50% 43,70% 10% 0% nappali levelező A tagozat szerinti bontás megmutatja, hogy a nappali és a levelezős hallgatók egyetemi tanulmányait megalapozó középiskolai végzettség eltérő szerkezetű. Mindkét tagozat hallgatóira elmondható, hogy a hagyományos négy éves gimnáziumi képzés meghatározó jelentőségű volt a középiskolai éveik alatt. Ugyanakkor a nappali tagozatos hallgatók esetében a 6, 8 osztályos gimnáziumi tanulmányok (25,7%) és a szakközépiskolai végzettség (20,1%) közel hasonló arányban fordul elő, míg a levelező tagozat hallgatóinál ez az arány jelentősen módosul a szakközépiskola felé (45,3%). Ennek hátterében a 6, 8 osztályos gimnáziumi képzések rendszerváltást követő bevezetése áll. 33

34 3.2. Tanulmányi eredmények 36.ábra. A hallgatók átlagos tanulmányi eredményei (tagozat szerinti bontás) (n=1380) Átlagosan milyen tanulmányi eredménnyel (osztályzattal) végzi Ön ezt a szakot? (tagozat szerint) (n=1380) Levelező 3,60% 49,90% 39,50% 7,00% Elégséges Közepes Jó Nappali 0,90% 32,40% 49,90% 16,70% jeles 0% 20% 40% 60% 80% 100% A levelezős hallgatók általában munka vagy család mellett végzik egyetemi tanulmányaikat (a nappalisok is egyre nagyobb arányban!), amely a tanulmányi eredményen is meglátszik. Az elégséges- közepes kategóriákban levelezős túlsúly, a jó- jeles kategóriákban nappalis többlet figyelhető meg. A saját megítélés is ezt a számsort erősíti, a nappalisok jobbnak ítélik meg saját teljesítményüket, mint a nappalisok. A nappalis hallgatók közül minden nyolcadik diák (16,8%) jeles tanuló, ugyanez az állítás a levelezősök esetében csak minden tizennegyedik hallgatóra igaz (7%). Ugyanakkor a levelezősök 3,6%-a csak az elégséges szintet éri el, ez négyszer több mint a nappalis hallgatók esetében (0,9%). 34

35 37.ábra. Szeretne-e továbbtanulni az elkövetkező 2-3 évben az alábbi formában? (nappali) (n=1392) Szeretne-e továbbtanulni az elkövetkező 2-3 évben az alábbi formában? (nappali) (n=1392) Egységes, osztatlan képzés 28,90% 1,80% 15,80% 53,50% Doktori (PhD, DLA) képzés 28,00% 18,10% 8,80% 45,00% Szakirányú továbbképzés 30,20% 8,00% 9,40% 52,30% Mesterképzés (MA/MSc) 7,30% 42,70% 24,60% 25,40% Alapképzés (BA/BSc) 27,30% 6,20% 17,40% 49,20% Felsőfokú szakképzés 29,80% 3,90% 12,00% 54,30% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Nem válaszolt Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben Igen, más felsőoktatási intézményben Nem szeretnék 38.ábra. Szeretne-e továbbtanulni az elkövetkező 2-3 évben az alábbi formában? (levelező) (n=1392) Szeretne-e továbbtanulni az elkövetkező 2-3 évben az alábbi formában? (levelező) (n=1392) 2,00% Egységes, osztatlan képzés 34,90% 5,20% 57,90% Doktori (PhD, DLA) képzés 30,30% 11,40% 3,40% 54,90% Szakirányú továbbképzés 34,80% 9,70% 3,40% 52,20% Mesterképzés (MA/MSc) 10,30% 40,50% 7,90% 41,30% Alapképzés (BA/BSc) 27,30% 6,20% 17,40% 49,20% Felsőfokú szakképzés 31,80% 6,70% 6,10% 55,40% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Nem válaszolt Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben Igen, más felsőoktatási intézményben Nem szeretnék 35

36 A nappali és levelező tagozatos hallgatók további tanulmányi elképzelései az alábbiakban összegezhetőek. Mindkét tagozat esetében a mesterképzés bizonyult a legcsábítóbbnak, ugyanakkor a nappali hallgatók sokkal nyitottabbnak bizonyulnának egy másik intézmény képzései iránt (24,6%). A doktori képzés a nappalisok közül minden negyedik hallgatót érdekli (26,9%), a levelezősöknél ez az arány 14, 8%, nagyjából hétből egy ember. A felsőfokú szakképzést a nappalisok döntően más intézmény falain belül a levelezősök fele- fele arányban választanák. Az egységes osztatlan képzés is a nappalisok érdeklődését keltette fel jobban, de más intézményben. 39.ábra. Rendelkezik-e felsőfokú képzettséggel? (tagozat szerinti bontás) (n=1360) Rendelkezik-e felsőfokú képzettséggel? (tagozat szerinti bontás) (n=1360) 100,00% 80,00% 86,20% 67% 60,00% 40,00% 20,00% 13,80% 23% Nem Igen Nem 0,00% Nappali Levelező Igen Tagozatonként is kimutatható szignifikáns különbség, hiszen az elvártnak megfelelően a levelezős hallgatók között nagyobb azoknak az aránya (23%), akik már rendelkeznek valamilyen felsőfokú végzettséggel, mint a nappalis hallgatók körében (13,8%). A tagozat szerinti minták is hasonló eloszlást mutatnak, mint a kari minták. A levelezős hallgatók számára fontosabb az intellektuális fejlődés (maga a munka melletti tanulmányok is ezt feltételezik), de a többi kategóriában a elmaradnak a nappalisok és az intézményi eloszlásoktól. 36

37 2,50% 14,50% 16,40% 15,90% 17% 13,20% 7,90% 10,80% 9,30% 10,60% 14,40% 21,70% 17% 27,90% 40.ábra. A diplomaszerzés motívumai (százalékos eloszlás, tagozat szerint) (n=1392) A diplomaszerzés motívumai (százalékos eloszlás, tagozat szerint) (n=1392) Egyetem össz. Nappali Levelező 3.3. Egyetemmel kapcsolatos vélemények 41.ábra. A teljesen elégedettek aránya 1. (tagozat szerint) (n=1392) A "teljesen elégedettek" aránya (tagozat szerint) (n=1392) 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% Nappali Levelező 37

38 12,90% 7,50% 11,80% 6,10% 9,70% 6,30% 3,50% 8,80% 5% 6,10% 11,50% 27,20% 21,90% 31,30% 42.ábra. A teljesen elégedettek aránya 2. (tagozat szerint) (n=1392) A "teljesen elégedettek" aránya (tagozat szerint) (n=1392) 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% Nappali Levelező 43.ábra. A teljesen elégedettek aránya 3. (tagozat szerint) (n=1392) A "teljesen elégedettek" aránya (tagozat szerint) (n=1392) 25,00% 20,00% 18,70% 21,40% 20,10% 15,00% 10,00% 5,00% 5,70% 6% 6,50% 4,90% 6,50% Nappali Levelező 0,00% Hallgatók tanulmányi tájékoztatása Tanulmányi ügyintézés Hallgatói Önkormányzat Kari tanulmányi osztály 38

39 Minden harmadik- negyedik (28,1%) nappali tagozatos hallgató nem ajánlaná az egyetemet a barátjának, ezzel szemben a levelezősök közül ezt csak minden tízedik hallgató mondta Nyelvismeret 44.ábra. Angol nyelv ismerete (tagozat szerint) (n=1396) Angol nyelv ismerete (tagozat szerint) (n=1392) Levelező 16,50% 25,90% 29,70% 21,10% 8,00% Nem ismeri Kicsit ismeri Ismeri Jól ismeri Nappali 1,40% 9,10% 21,20% 38,90% 29,30% Nagyon jól ismeri 0% 20% 40% 60% 80% 100% Ebben a megközelítésben is láthatóak a generációs ellentétek. Amíg a nappali tagozatos diákok döntő része nagy biztonsággal használja az angol nyelvet, addig ez a levelezős hallgatókról kevésbé mondható el. Hasonló, bár jóval kisebb volumenű a német nyelv ismerete. A többi világnyelv esetében azonban ellentétes a tendencia, a nappalis hallgatók között rendre többen vannak azok, akik nem ismerik az adott nyelvet, legélesebben az orosznál mutatkozik ez meg. 11. táblázat. A világnyelvek nem ismeretének megoszlása (tagozat szerint) Angol Német Francia Olasz Spanyol Orosz Nappali 1,4% 23,12% 68,4% 70,1% 71,3% 70,1% Levelező 15,5% 31,4% 65,4% 66,8% 69,3% 58% 39

40 3.5. A munka világa Szintén az elvárásoknak megfelelően alakult a külföldi munkavállalás gyakorisága a tagozat szerinti megközelítés alapján, hiszen a levelezős hallgatók között (13,9%), arányaiban kétszer annyi külföldön munkát vállaló hallgató volt, mint a nappalisok (6,3%) között. 45.ábra. A hallgató dolgozott hosszabb- rövidebb ideig külföldön? (tagozat alapján) (n=1392) A hallgató dolgozott hosszabb- rövidebb ideig külföldön? (tagozat alapján) (n=1392) NKE összes 9,70% 90,30% Nappali 6,30% 93,70% Igen Nem Levelező 13,90% 86,10% 0% 20% 40% 60% 80% 100% A tagozat szerinti eltérések is szembeötlőek és szignifikánsak. Eltérően az iskolai évekhez, ahol a nappali tagozatos hallgatók között volt alacsonyabb azoknak az aránya, akik dolgoztak már hosszabb- rövidebb ideig külföldön, a tanulmányok befejezése után szinte minden harmadik (!) nappali tagozatos (29,1%) diák tervez külföldi munkavállalást. Nyílván a saját életpályájuk más szakaszában vannak, jobban mobilizálhatók, mint a levelezős hallgatók, akik között csökken a külföldi munka iránti hajlandóság (10,5%). 40

41 46.ábra. A végzettség megszerzését követően tervez-e külföldi munkavállalást? (tagozat szerint) n=1392 A végzettség megszerzését követően tervez-e külföldi munkavállalást? (tagozat szerint) n=1392 Igen Nem Nem tudom eldönteni NKE összes 20,50% 44,70% 34,80% Nappali 29,10% 32,70% 38,20% Levelező 10,50% 59,40% 30,10% A jelenleg, tanulmányaik mellett is dolgozó hallgatók nagy többsége inkább főfoglalkozású dolgozónak tekinti magát, aki tanul is a munkája mellett (82,73%), míg az önmagukat inkább diáknak identifikálók aránya (28,27%). Ennek az aránytalanságnak a hátterében a levelezős hallgatók nagy aránya áll. Ugyanezzel magyarázható, ha a karok szerinti megoszlást vizsgáljuk meg. Minél nagyobb az adott karon belül a nappali hallgatók aránya, annál magasabb arányban határozzák meg magukat elsősorban diáknak a hallgatók. 47.ábra. A nappali tagozatos hallgatók és önmagukat inkább diáknak identifikálók összefüggése a dolgozó alapsokaság tekintetében (n=846) A nappali tagozatos hallgatók és önmagukat inkább diáknak identifikálók összefüggése a dolgozó alapsokaság tekintetében (n=846) 100,00% 50,00% 64,30% 26,60% 51,30% 35,50% 15,80% 9,20% 0,00% NKE RTK NKE KTK NKE HHK Nappali tagozatos hallgatók aránya Elsősorban diáknak tekinti magát 41

42 A tagozat szerinti eredmények mindezt intézményi szinten is alátámasztják, hiszen a nappali tagozatos, jelenleg is dolgozó hallgatók több mint kétharmada (68,5%) elsősorban diáknak tekinti magát. Ezzel szemben a levelező tagozatos hallgatók között ennek nagysága elhanyagolható (2,6%). A jövőre vonatkozó elvárások lényeges fokmérője a havi nettó átlagkereset. Ezzel kapcsolatos hallgatói elképzelések az alábbiak szerint alakultak. 48.ábra. Becsült és várt havi nettó jövedelem forintban (tagozat szerint) (n=1299) Becsült és várt havi nettó jövedelem forintban (tagozat szerint) (n=1299) Nappali Levelező Becsült jövedelem (átlag) Becsült jövedelem (medián) Friss diplomás jövedelem (átlag) Frissdiplomás jövedelem (medián) 42

43 4. Finanszírozási forma szerint 4.1.Demográfiai jellemzők 49.ábra. A hallgatók finanszírozási forma szerinti megoszlása (kari bontás) n=1392 A hallgatók finanszírozási forma szerinti megoszlása (kari bontás) n=1392 Államilag támogatott Költségtérítéses 18,50% 81,50% 39,40% 60,60% 69,90% 30,10% NKE RTK NKE KTK NKE HHK Az egyetem hallgatóinak összességében valamivel több, mint a fele (52,4%) államilag támogatott képzésben vesz részt. Ezzel nagyjából megegyezik a KTK eloszlása (60,6%), míg az RTK- n lényegesen többen (81,5%), a HHK- n kevesebben (30,1%) végzik tanulmányaikat ebben a finanszírozási formában. Fentebb, a tagozat szerinti vizsgálódásnál már említettük, hogy a finanszírozási forma, és a tagozat között szoros összefüggés van, még ha nem is lehet egyértelműen, és minden esetben megfeleltetni egymással a két faktort..táblázat. A hallgatók tanulmányainak kezdési éve (finanszírozási forma szerint) (n=1392) 2005, vagy azelőtt Össz. Államilag támogatott Költség térítéses 0,1 % 0 % 0,3 % 0,4 % 8,4 % 22,7 % 22,7 % 40,9 % 4,5 % 100 % 0,6 % 0,4 % 1,5 % 2,0 % 10,3 % 36,6 % 26,1 % 19,2 % 3,2 % 100 % 43

44 50. ábra. Korosztályi eloszlás (finanszírozási forma szerint) n=1392 Korosztályi eloszlás (finanszírozási forma szerint) n=1392 4% 4,90% 100% 80% 60% 40% 20% 0% 14,50% 9,30% 72,20% Államilag támogatott 32,80% 23,60% 38,70% Költségtérítéses 0-25 év év év 46 év felett A korosztályi eloszlás tekintetében az államilag támogatott képzéseken jellemzően a fiatalabb korosztály tagjai vesznek részt nagyobb arányban. Ez az aránytalanság nagyban mérséklődik a költségtérítéses finanszírozási formában tanulók között. 51. ábra. Édesapa legmagasabb iskolai végzettsége (finanszírozás szerint) (n=1376) Édesapa legmagasabb iskolai végzettsége (finanszírozás szerint) (n=1376) legfeljebb 8 általános Költségtérítéses 7,80% 27,60% 9,70% 4,10% 27,90% 9,50% 13,50% szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) szakközépiskola, technikum Államilag támogatott 4,00% 31,20% 12,50% 2,20% 29,90% 8,50% 11,70% gimnázium főiskola egyetem 0% 20% 40% 60% 80% 100% 44

45 A szülők iskolai végzettségével kapcsolatban megállapítható, hogy nincs releváns különbség az eltérő finanszírozási formában tanuló hallgatók származási, kiinduló helyzetét tekintve. 52. ábra. Édesanya legmagasabb iskolai végzettsége (finanszírozás szerint) (n=1378) Édesanya legmagasabb iskolai végzettsége (finanszírozás szerint) (n=1378) legfeljebb 8 általános Költségtérítéses 10,40% 17,70% 21,50% 19,20% 21,60% 9,30% szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) szakközépiskola, technikum Államilag támogatott 6,70% 16,50% 23,30% 17,30% 25,10% 10,70% gimnázium főiskola 0% 20% 40% 60% 80% 100% egyetem 53. ábra. A hallgatók középiskolájának típusa (finanszírozás szerint) (n=1380) A hallgatók középiskolájának típusa (finanszírozás szerint) (n=1380) 4,00% Költségtérítéses 13,50% 37,90% 44,60% Egyéb Szakközépiskola Államilag támogatott 5,90% 25,30% 20,00% 6-8 osztályos gimnázium Gimnázium 48,80% 0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 45

46 A hallgatók középiskolai végzettsége azt a tendenciát mutatja, mely szerint az államilag támogatott képzéseken nagyobb arányú a valamilyen gimnáziumi alapképzettséggel rendelkező hallgató, amely természetesen az iskolarendszer időbeli átalakulásának is köszönhető Tanulmányi eredmények 54. ábra. Átlagosan milyen tanulmányi eredménnyel (osztályzattal) végzi Ön ezt a szakot? (finanszírozás szerint) (n=1380 Átlagosan milyen tanulmányi eredménnyel (osztályzattal) végzi Ön ezt a szakot? (finanszírozás szerint) (n=1380) Elégséges Közepes Jó jeles Költségtérítéses 2,40% 46,60% 44,10% 6,90% Államilag támogatott 1,90% 33,90% 46,80% 17,40% Az államilag támogatott hallgatók rendre jobb eredményt produkáltak a tanulmányaik terén, hiszen legnagyobb arányban a jó kategóriában vannak (46,8%), míg a költségtérítéses hallgatók (46,6%), inkább a közepes kategóriát jelölték meg. 46

47 55. ábra. Szeretne-e továbbtanulni az elkövetkező 2-3 évben az alábbi formában? (államilag támogatott) (n=1392) Szeretne-e továbbtanulni az elkövetkező 2-3 évben az alábbi formában? (államilag támogatott) (n=1392) Egységes, osztatlan képzés 25,60% 2,20% 15,70% 56,60% Doktori (PhD, DLA) képzés 23,70% 18,60% 8,60% 49,20% Szakirányú továbbképzés 26,80% 9,80% 8,00% 55,40% Mesterképzés (MA/MSc) 8,70% 38,20% 20,70% 32,30% Alapképzés (BA/BSc) 25,30% 6,50% 13,40% 54,80% Felsőfokú szakképzés 27,00% 4,40% 9,60% 59,00% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Nem válaszolt Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben Igen, más felsőoktatási intézményben Nem szeretnék Az államilag támogatott hallgatók továbbtanulási elképzeléseiben első helyen a mesterképzés szerepelt (38,2%), amit a doktori követett (18,6%). A költségtérítéses hallgatók között nagyobb arányú a mesterképzés (45,3%), viszont kisebb a doktori (11,3%) képzés iránti érdeklődés. 47

48 56. ábra. Szeretne-e továbbtanulni az elkövetkező 2-3 évben az alábbi formában? (költségtérítéses) (n=1392) Szeretne-e továbbtanulni az elkövetkező 2-3 évben az alábbi formában? (költségtérítéses) (n=1392) Egységes, osztatlan képzés 38,10% 1,60% 5,90% 54,40% Doktori (PhD, DLA) képzés 34,70% 11,30% 4,00% 49,90% Szakirányú továbbképzés 38,10% 7,80% 5,20% 48,90% Mesterképzés (MA/MSc) 8,60% 45,30% 12,90% 33,20% Alapképzés (BA/BSc) 37,00% 6,20% 9,20% 47,60% Felsőfokú szakképzés 34,60% 5,90% 9,00% 50,50% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Nem válaszolt Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben Igen, más felsőoktatási intézményben Nem szeretnék Az államilag támogatott finanszírozási formában részt vevő diákok ötödének (19,1%) van már valamilyen felsőfokú végzettsége, ugyanez az arány valamivel magasabb a költségtérítéses hallgatók között, ahol már minden negyedik (24,5%) rendelkezik diplomával Egyetemmel kapcsolatos vélemények Az egyetemmel, annak oktatási környezetével való elégedettség mindig fontos fokmérője annak, hogy a hallgatók hogy érzik magukat, milyen közösséget képesek létrehozni, milyen mértékű kötődés alakul ki az alma mater irányában. Ennek megfelelően az egyetemi élettel kapcsolatos elégedettséget vizsgáló kérdések különösen fontos információkat hordozhatnak magukban. 48

49 6,80% 5,30% 7,40% 9,30% 10,50% 15,90% 14,80% 16,90% 15,90% 14,40% 14,10% 21,60% 19,50% 24,70% 57. ábra. A "teljesen elégedettek" aránya 1. (finanszírozás szerint) (n=1357) A "teljesen elégedettek" aránya 1. (finanszírozás szerint) (n=1357) 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% Államilag támogatott Költségtérítéses A leginkább elégedett faktor az oktatók segítőkészségével, illetve a hallgatók oktatók általános viszonyával volt kapcsolatban. Ebben a szegmensben is alacsony fokú elégedettség jellemzi az egyetem facebook megjelenését, illetve az oktatás szervezettségét. 49

50 6,90% 13,90% 11,50% 6,70% 10,40% 5,80% 5,10% 6,90% 6% 5% 17,60% 26,60% 22,70% 27% 58. ábra. A "teljesen elégedettek" aránya 2. (finanszírozás szerint) (n=1357) A "teljesen elégedettek" aránya 2. (finanszírozás szerint) (n=1357) 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% Államilag támogatott Költségtérítéses Az oktatást elősegítő szolgáltatások illetve tényezők tekintetében sem magas azok aránya, akik teljesen elégedettek lennének. A sportolási lehetőségeket és a könyvtári szolgáltatásokat általában jónak ítélték meg, de a többi kérdésben már kritikusabban fogalmaztak. A legtöbb esetben a költségtérítéses hallgatók voltak szigorúbbak, de mindkét finanszírozási formában tanuló hallgatóknál kiemelendő a közösségi élettel, a kulturális programokkal, az elmélet és gyakorlat arányával illetve a wifi szolgáltatásokkal való elégedettség alacsony foka. A hallgatókat érintő kommunikációs csatornák, illetve a bürökratikus szervezetekkel kapcsolatban sem egyértelműen pozitív az eredmények üzenete. A Hallgatói Önkormányzat megítélése nagyon rossz, de a tanulmányi osztályokkal kapcsolatos elégedettségi is hagy némi kívánni valót maga után. Tendenciózus ebben az esetben az, hogy az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók rendre negatívabban ítélték meg a tanulmányi osztályokat. 50

51 6% 5,30% 9,20% 11,30% 10,20% 14,10% 14,90% 15,40% 59. ábra. A "teljesen elégedettek" aránya 3.(finanszírozás szerint) (n=1357) A "teljesen elégedettek" aránya 3. (finanszírozás szerint) (n=1357) 16,00% 14,00% 12,00% 10,00% 8,00% 6,00% 4,00% 2,00% 0,00% Államilag támogatott Költségtérítéses 60. ábra. Miért választotta az NKE-t? (finanszírozás szerint) (n=1373) Miért választotta az NKE-t? (finanszírozás szerint) (n=1373) 60% 50% 40% 30% 20% 60% 53,90% 49,60% 46,20% 40,20% 32,80% 28% 27,60% Jobb elhelyezkedési esélyek Mindenképp itt akartam tanulni Hírnév Képzés minősége 10% 0% Államilag finanszírozott Költségtérítéses 51

52 4.4. Nyelvismeret Természetesnek is mondható, hogy ebben a megközelítésben is döntően az angol nyelvet ismerők vannak a legnagyobb arányban. A fiatalabb korosztálynak inkább megfeleltethető államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók között többen vannak akik jól vagy nagyon jól ismerik az angol nyelvet. 61. ábra. Angol nyelv ismerete (finanszírozás szerint) (n=1342) Angol nyelv ismerete (finanszírozás szerint) (n=1342) Költségtérítéses 9,90% 18,70% 26,40% 27,60% 15,40% Nem ismeri Kicsit ismeri Ismeri Jól ismeri Államilag támogatott 6,00% 13,40% 23,00% 32,50% 25,10% Nagyon jól ismeri 0% 20% 40% 60% 80% 100% A többi világnyelv hiányos ismerete az alábbi táblázatban mutatkozik meg. 11. táblázat. A világnyelvek nem ismeretének megoszlása (tagozat szerint) Angol Német Francia Olasz Spanyol Orosz Államilag 6% 24,5% 70,6% 71,7% 73,2% 68,8% finanszírozott Költségtérítéses 9,9% 29,3% 63,4% 65,5% 67,3% 60% 4.5. A munka világa Egy felsőoktatási intézménynek szervesen részévé kell válnia a környezetének, különösen igaz ez a köz szolgálatára szakembereket képező egyetemnek. A munkaerő- piacra való kilépés egyre korábbi korosztályokat érint, és manapság már a középiskolás- egyetemi 52

53 évek alatt elkezdődik a munkatapasztalat felhalmozása a fiatalok körében. Míg évtizedekkel ezelőtt ritkaságszámba ment az a diák, aki tanulás mellett dolgozik, ma már ennek a fordítottja igaz, rövidebb vagy hosszabb időre szinte minden hallgató megjelent már a munkaerő- piacon. A külföldi munkavállalás egyetemi átlagához képest a költségtérítéses formában tanuló hallgatók mutatnak többletet, amely nagy valószínűséggel a korosztályi eltérésekkel is magyarázható. 62. ábra. A hallgató dolgozott hosszabb- rövidebb ideig külföldön? (finanszírozás szerint) (n=1392) A hallgató dolgozott hosszabb- rövidebb ideig külföldön? (finanszírozás szerint) (n=1392) Költségtérítéses 12,60% 87,40% Államilag támogatott 7,20% 92,80% Igen Nem NKE összes 9,70% 90,30% 0% 20% 40% 60% 80% 100% A jövőbeni munkavállalásra nincs, vagy csak nagyon minimális mértékben van hatással az, hogy ki, milyen finanszírozási formában tanul az egyetemen. 53

54 63. ábra. Tervez-e a végzettség után külföldi munkavállalást? (finanszírozás szerint) (n=1392) Tervez-e a végzettség után külföldi munkavállalást? (finanszírozás szerint) (n=1392) Költségtérítéses 18,40% 47,90% 33,70% Államilag támogatott 22,60% 42,20% 35,20% Igen Nem Nem tudom eldönteni NKE összes 20,50% 45,00% 34,50% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Jelenleg az aktuális tanulmányi ideje alatt a hallgatók több mint egyharmada (39,3%) dolgozik az államilag támogatottak között. Ugyanennek a mértéke nagyon magas a költségtérítéses hallgatók esetében (71,2%). Egyetemi szinten is elmondható, hogy magas azon hallgatók aránya (54,9%), akik az egyetemi tanulmányaival párhuzamosan rövidebb vagy hosszabb ideig dolgozik. 64. ábra. Jelenleg dolgozik-e? (finanszírozás szerint) (n=1392) Jelenleg dolgozik-e? (finanszírozás szerint) (n=1392) 60,70% 54,90% 45,10% 39,30% 71,20% 28,80% Igen Nem NKE összes Államilag támogatott Költségtérítéses 54

55 Az államilag támogatott hallgatók bizakodóbb a tekintetben, hogy a diplomájának megfelelő szakterületen el fog tudni helyezkedni (35,2%), szemben a költségtérítéses hallgatókkal (24,1%). 65. ábra. Mennyire tartja valószínűnek a szakterületen belüli elhelyezkedést a szakon szerzett diplomával? (finanszírozás szerint) (n=1360) Mennyire tartja valószínűnek a szakterületen belüli elhelyezkedést a szakon szerzett diplomával? (finanszírozás szerint) (n=1360) Biztosan sikerül elhelyezkednem a szakterületen belül Valószínűleg sikerül elhelyezkednem a szakterületen belül Nem tartom valószínűnek, hogy sikerül munkát találnom a tanult szakterületen Biztosan nem sikerül munkát találnom a tanult szakterületen Nem szeretnék a tanult szakterületen elhelyezkedni Költségtérítéses 24,10% 54,80% 4,50% 15,00% 1,60% Államilag támogatott 35,20% 51,90% 2,90% 9,70% 0,50% NKE összes 29,80% 53,30% 3,70% 12,30% 1,00% A becsült és az elvárt jövedelmek mediánjai érdekes módon teljesen megegyeznek a két alcsoport esetében, ugyanakkor az átlagok között lényeges különbséggel mutatkoznak meg, a szórás nagysága miatt. Ebben az esetben a medián értékek pontosabb képet festenek számunkra arról, hogy az államilag támogatott, illetve a költségtérítéses formában tanuló hallgatók elképzelései és anyagi elvárásai között milyen eltérések jelennek meg. 55

56 66. ábra. Becsült és várt havi nettó jövedelem forintban (finanszírozás szerint) (n=1392) Becsült és várt havi nettó jövedelem forintban (finanszírozás szerint) (n=1392) Államilag támogatott Költségtérítéses Becsült jövedelem (átlag) Becsült jövedelem (medián) Friss diplomás jövedelem (átlag) Frissdiplomás jövedelem (medián) 5. Összegző megállapítások 5.1. Karok szerint 1. A karok korcsoportok szerinti eltérése korrelál azzal, hogy a nappali vagy a levelező tagozat van túlsúlyban. A KTK-n a hallgatók közel kétharmada nappali tagozatos, életkorát tekintve csaknem ugyanilyen arány a éves kategóriába tartozik. Az RTK esetében a legkisebb a nappali tagozatosok aránya (egyharmad), míg a legfiatalabb korosztály csak egynegyedét adja a hallgatóiknak. (3. ábra) 2. A szülők iskolai végzettségét tekintve a HHK és a KTK hallgatói rendelkeznek nagyobb arányban diplomás felmenővel (4-5. ábra) 3. Az egyetem hallgatóinak összességében valamivel több, mint a fele (52,4%) államilag támogatott képzésben vesz részt. Ezzel nagyjából megegyezik a KTK eloszlása (60,6%), míg az RTK- n lényegesen többen (81,5%), a HHK- n kevesebben (30,1%) végzik tanulmányaikat ebben a finanszírozási formában. (7.ábra) 56