ÚJ KÉNYSZEREK ALKALMAZÁSA A VÍZÜGYI, VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉRDEKEK ÉRVÉNYESÍTÉSE SORÁN. (Szedlák Gabriella, Háfra Mátyás KÖTIVIZIG)
|
|
- Regina Fülöp
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ÚJ KÉNYSZEREK ALKALMAZÁSA A VÍZÜGYI, VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉRDEKEK ÉRVÉNYESÍTÉSE SORÁN (Szedlák Gabriella, Háfra Mátyás KÖTIVIZIG) 1. Előzmények A vízügyi ágazati átszervezés, folyamatos átalakításra kényszeríti a vízügyi igazgatóságok szervezeti struktúráját és ügykezelési mechanizmusát. A vízügyi igazgatóságok területi és a vízgazdálkodási sajátosságaiból adódóan eltérő struktúrával, de kvázi egységes szerkezetben látják el (tudják ellátni) a rájuk szabot t feladatokat, a közép irányító (OVF) szakmai felügyelete és irányítása mellett. Így egyszerre kell megfelelni a jogszabályokban meghatározott törvényességi követelményeknek és megkövetelni azokon keresztül a gyakorlati, operatív vízkészlet-gazdálkodás, ár- és belvízi védekezés, a vagyonkezelői, vízrajzi előírások betartatását. Az állandóan változó rendszerben és hierarchiában folyamatosan jól megfelelni az ágazat egyik legnagyobb kihívásai közé tartozik. Kihívás azért is, mert például a klímaváltozás hatásainak mérséklése tekintetében az ágazat jelentősen érintett, mivel az intézkedései a jövőt illetően meghatározóak. Ennek megfelelő stratégia építése az állandó szervezeti változtatás miatt nagyon nehéz, inkább lehetetlen Az ágazati érdekek érvényesítése tekintetében a legnagyobb mértékű romlás akkor következett be, amikor a vízügyi igazgatóságokról elkerült a hatósági feladatkör. Ebben a feladatkörben a hatósági engedélyek kiadása (elvi, létesítési, üzemelési, szakhatósági) és a hatósági felügyeleti munka a feladat ellátójára összpontosultak. A feladatok közé tartozik az engedélyek kiadásához a feltételek meghatározása és a létrehozott vízimunka vagy vízi létesítmény előírtak szerinti üzemeltetésének ellenőrzése. A vízjogi engedélyekhez kötött létesítmények helyes meghatározása, megépítése, azok üzemeltetése vízgazdálkodási érdek, a jövőt meghatározó vízpolitika részei, melyek legnagyobb mértékben a vízügyi ágazathoz köthetők. Ezekről a legtöbb információval a vízügyi igazgatóságok rendelkeznek, hiszen meghatározói egy vízgyűjtő vagy térség vízgazdálkodásának. Ezért célszerű lenne a régi rendszerhez hasonlatosan integrálni a feladatokat és a felelős szervezeteket, melyben biztosított a folyamatos kontroll, így a vízkészlet-gazdálkodással érintett szakmai elméleti és a gyakorlati tevékenységek is. Jelenleg a szervezetek és feladatok szétváltak a folyamatos szakmai kontroll nem létezik. Légyegesen elkülönülnek a szakmai előírások és az üzemeltetői érdekeknek megfelelő (már
2 önkény alapján működő) üzemeltetési gyakorlat. Ezek az állapotok a víztestek minősítései során (hidromorfo lógia, fizikai-kémiai) is tetten érhetőek. A nem megfelelő vagy az engedélytől eltérő vízgazdálkodás folyatásával pedig a VKI követelményei szerint drága intézkedések megvalósítására kényszerültünk. Hosszú távon, de már középtávon sem, a meglévő gyakorlat nem folytatható! Összegezve tehát, a jövőt illetően nagyon fontos lenne a feladatok integrálása és az érintett és érdekelt gazdasági szereplőkkel egyeztetett módon tervezettebb és tudatosabb vízgazdálkodás gyakorlatának bevezetése. De addig is, a helyes vízgazdálkodási gyakorlat folytatására és szervezésére a vízgazdálkodásért felelős szervezeteknek milyen eszközrendszere van? Ezekre a meglévő eszközrendszerek alkalmazására hívja fel a dolgozat a figyelmet. A fentiekből következően a ma működtetett gyakorlat nem tudja szolgálni a jövő helyes vízgazdálkodását, de a tökéletesebb rendszer kialakításáig a meglévő eszközöket használni kell! 2. Jogszabályok ismertetése, melyek a vízgazdálkodási érdekek érvényesítéséhez jelenleg alkalmazhatók A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény (továbbiakban: Vgtv.) 3. (3) bekezdése és a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény 4. (1) bekezdés d) és e) pontja, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. Korm. rendelet 22. (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdése értelmében, működési területükön a vízügyi igazgatóságok látják el a kizárólagos állami tulajdonban lévő felszín alatti vizek és a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményeinek, valamint a felszíni vizek a kapcsolódó vízilétesítmények, árvízvédelmi fővédvonalak vagyonkezelését. A Vgtv. 3. (1) bekezdése értelmében a vizekkel és a vízilétesítményekkel összefüggő állami feladatok körében az igazgatási tevékenységeket (a továbbiakban: vízügyi igazgatás) - a 2. (2) bekezdésében megjelölt munkamegosztásra is figyelemmel - a vízügyi igazgatási szerv végzi. (3) A vízügyi igazgatási szervek látják el az állam kizárólagos tulajdonában lévő vizeknek és vízilétesítményeknek a vagyonkezelését. A Vgtv. 1. (1) bekezdésének a) pontja alapján: vizek: a felszín alatti és a felszíni vizek.
3 A Vgtv. tartalmazza a vízkészlet gazdálkodás fogalmának meghatározását, mely szerint a vízkészlet-gazdálkodás: azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyeknek célja a vizek használatára irányuló igények kielégítése oly módon, hogy ennek következtében a vizek állapotában visszafordíthatatlan változás ne következzék be és a vízkészlethez való hozzáférés lehetősége ne csökkenjen;. A Vgtv. 16. (3) bekezdése értelmében a vízügyi igazgatási szervek feladata a folyók vízkárelhárítási célú szabályozása, a kettőnél több települést szolgáló vízkár-elhárítási létesítmények az árvízvédelmi fővédvonalak, vízkár-elhárítási célú tározók, belvízvédelmi főművek (a továbbiakban: védművek) építése, ezek, valamint az állam kizárólagos tulajdonában lévő védművek fenntartása és fejlesztése, azokon a védekezés ellátása, továbbá a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatainak ellátása. A mezőgazdasági vízszolgáltatás részletes szabályait a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló 2/1997. (II. 18.) KHVM rendelet határozza meg. A nemzeti vagyonról szóló törvény 4. (1) bekezdése alapján az állam kizárólagos tulajdonába tartozik: d) a felszín alatti vizek, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményei, a folyóvíz és természetes tavak elhagyott medre és a folyóvízben, természetes tavakban újonnan keletkezett sziget, valamint az 1. mellékletben meghatározott folyóvizek, holtágak, mellékágak, természetes tavak és ezek medre, e) az 1. mellékletben meghatározott csatornák, tározók, árvízvédelmi fővédvonalak és egyéb vízi létesítmények, valamint az állami tulajdonban álló vízi közművek. A 347/2006. Korm. rendelet 22. (1) bekezdése értelmében a Kormány törvényben meghatározott hatásköreiben vízügyi igazgatási szervként a) az OVF-et, valamint b) az igazgatóságot jelöli ki. (2) Vízügyi igazgatási szervként - ha e rendelet másként nem rendelkezik - az igazgatóság jár el. A vízügyi igazgatóságoknak a vagyonkezelői joguk gyakorlását az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet szerint kell ellátniuk
4 9. (1) A vagyonkezelő a kezelt vagyont rendeltetésének, a vagyonkezelési szerződésnek, továbbá a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, az ilyen személytől elvárható gondossággal birtokolhatja, használhatja és szedheti hasznait. (2) Amennyiben a vagyonkezelő a kezelt vagyon hasznosítását másnak átengedi, a használó magatartásáért, mint a sajátjáért felel. (3) A vagyonkezelő köteles teljesíteni a jogszabályban, illetve a vagyonkezelési szerződésben előírt, az állami vagyonra vonatkozó nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettséget, köteles továbbá tűrni az (5) bekezdés szerinti ellenőrzést, illetve annak lefolytatásában közreműködni. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1/A. -a alapján a vízügyi hatósági eljárásban a vízimunkával, illetve a vízilétesítménnyel érintett ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, továbbá az építtető a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben az ügyféli jogállásra meghatározott előírások teljesülésének külön vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül. 1. (4) A vízügyi hatósági eljárásban a vízimunkával, vízhasználattal vagy vízilétesítménnyel érintett ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, továbbá az építtető - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben az ügyféli jogállásra meghatározott előírások teljesülésének külön vizsgálata nélkül - ügyfélnek minősül. Ha a vízimunka, vízhasználat vagy vízilétesítmény állami tulajdonban lévő vizeket (felszíni vizeket, felszín alatti vizeket, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményeit), medret vagy vízilétesítményt érint, a működési területével érintett vízügyi igazgatóság a vízügyi hatósági eljárásban ügyfélnek minősül. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 15. (1) bekezdése alapján ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. A (4) bekezdés szerint az ügyfél jogai megilletik az ügy elbírálásában hatóságként vagy szakhatóságként részt nem vevő szervet is, amelynek feladatkörét az ügy érinti. Mindezek alapján az Igazgatóságok a törvény erejénél fogva megilletik az ügyfél jogai azokban az esetekben, amikor egy ügy a feladatkörüket érinti.
5 A vízügyi igazgatóság feladatai a 347/2006. Korm. rendelet 36. -a alapján; Az igazgatóság állami alaptevékenysége körében 1. véleményezi a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségek és a megyék területrendezési tervét; 2. közreműködik 2.1. a vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítésében és az intézkedési programok végrehajtásában, 2.2. a nemzetközi, különösen a határvízi egyezményekből adódó feladatok ellátásában, 2.3. a vízügyi kutatási, oktatási, nevelési és ismeretterjesztési tevékenységben; 3. gondoskodik a közcélú, állami és önkormányzati, továbbá a saját célú vízilétesítmények fenntartói, üzemeltetési, rekonstrukciós és fejlesztési összhangjának megteremtéséről; 4. gondoskodik az Ivóvízminőség-javító Program végrehajtásáról; 5. vízrajzi észlelőhálózatot és az annak részét képező víztest monitoringot tart fenn, üzemeltet és fejleszt, vízrajzi adatokat gyűjt és feldolgoz, a Vízgazdálkodási Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az annak működéséhez szükséges feladatkörével összefüggő és a külön jogszabályokban meghatározott egyéb adatokat; 6. együttműködik 6.1. a helyi önkormányzatokkal a vízgazdálkodási feladatok megoldásában, továbbá 6.2. a vízitársulatokkal; 7. ellátja a vagyonkezelői feladatokat a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vagyontárgyak tekintetében; 8. fenntartja és üzemelteti a feladat ellátására a vízitársulatnak át nem adott állami tulajdonban lévő vízilétesítményeket, gondoskodik rekonstrukciójukról és fejlesztésükről; 9. végzi a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vizek szabályozását, mederfenntartását, partvédelmét; 10. ellátja az egyes európai uniós források felhasználásával megvalósuló egyes fejlesztések megvalósításával összefüggő feladatokat; 11. ellátja a víziközmű társulat törvényességi ellenőrzését; 12. ellátja a Startmunka program keretében megvalósuló vízügyi közfoglalkoztatási feladatokat; 13. ellátja a vízitársulatok szakmai felügyeletét, 14. ellátja a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti kárelhárítási feladatokat,
6 15. szervezi, irányítja a működési területén folyamatban lévő közmunkaprogramok végrehajtását. Álláspontunk szerint az Igazgatóságok nemcsak a vízimunkával, illetve vízilétesítménnyel érintett ingatlan vagyonkezelőjeként minősül ügyfélnek, hanem minden olyan engedélyezési eljárásban, amely az állam kizárólagos tulajdonában, az Igazgatóság vagyonkezelésében lévő vizeket (legyen az felszíni vagy felszín alatti), bármilyen formában érinti. Adott esetben akkor is megilleti az Igazgatóságokat az ügyféli jogosultság, és ezzel együtt az engedélyek tartalmának megismerhetősége, ha az engedélyezés, nem a vagyonkezelésünkben lévő vizekre, de ahhoz kapcsolódó, illetékességi területünkön lévő vízilétesítményre, területre vonatkozik (pl.: Egy vízhasználattal igénybe venni szándékozott öntözőcsatorna nem az Igazgatóság vagyonkezelésében van, azt a társulat üzemelteti, a felhasznált víz vagyonkezelője azonban a VÍZIG.), mivel az engedélyezés ezekben az esetekben is érinti az Igazgatóságok feladatkörét. 3. Alkalmazott eljárások a KÖTIVZIG-nél 3.1. Felszíni vízgazdálkodás A felszíni vizeket érintő beavatkozások minden esetben csak a vagyonkezelő hozzájárulásával történhetnek. Létesítményt, vagy építési munkát kivitelezni csak érvényes hatósági engedély birtokában lehet. Az engedélyezési eljárás jellemzően vízjogi vagy építésügyi típusú. Mindkét esetben az engedély kiadásához szükséges a vagyonkezelő hozzájáruló nyilatkozata. Felszíni vízbe történő bevezetés során elsődlegesen azt vizsgálja Igazgatóságunk, hogy az érintett víztest befogadó képes-e, azaz az elvezetendő víz mennyiségileg kezelhető-e. A KÖTIVIZIG területén lévő befogadókra jellemző az időszakos, lökésszerű terhelés - belvíz -, így a mennyiségi terhelés vizsgálatával időbeli, mennyiségi korlátozás előírására sor kerülhet. A vízelvezetés további tervezéséhez szükséges befogadói nyilatkozatot Igazgatóságunk minden esetben megadja, hiszen a műszaki lehetőségek elérhetők annak érdekében, hogy a vízelvezetés teljes körűen biztosítható legyen. Abban az esetben, ha a terhelés a közérdek mértékén túli kötelezettség vállalást jelent, a felmerülő költségek átvállalásáról (szivattyúzás, többlet fenntartás, monitoring stb) szerződést kötünk az engedélyessel. A víz mennyiségi elvezethetőségének vizsgálata után történik a víztestek ökológiájának védelme érdekében a minőségi paraméterek vizsgálata. Az elvezetendő víz
7 keletkezésének helyétől függően történik az előírások meghatározása. Előírásainkat és kötelezéseinket a vagyonkezelői hozzájárulásban foglaljuk össze. Néhány példa a minőségi szempontjából alkalmazott előírásokra: - Halastavi lecsapoló víz, vagy rizstelepi technológiai víz magas lebegőanyag tartalom, a bevezetett víz minőségének olyannak kell lennie, hogy a befogadóban kialakult ökoszisztémát nem veszélyeztetheti. a lecsapolási időtartam előírása, közérdek mértéket meghaladó igénybevétel díja, szivattyús átemelés díja - Csapadékvíz bevezetés SZOE terhelés ülepítő, olajfogó műtárgy, belterület esetén záportározó előírása - Tisztított szennyvíz magas szeres- és tápanyagterhelés havária a tározó, technológia bővítés, szűrőmező a befogadó előtt, közérdek mértéket meghaladó igénybevétel díja, tartalék energia biztosítása - Használt termálvíz - magas összsó tartalom, ezen belül magas Na-ion koncentráció Új kihívás, megoldások keresése. Az időszakos vagy kis vízhozamú víztestek esetében a vízkivételek szabályozása érdekében nyomon követjük a kiadott engedélyek számát. A rendelkezésre álló szabad kapacitás vizsgálatával vízkivételi korlátozás léptethető életbe. Ennek mintájára, Igazgatóságunk munkacsoport keretében vízminőségi vizsgálatokon alapuló ökológiai vízhozam meghatározására végez méréseket. Az eredmények alapján meghatározható lesz egy olyan intézkedési sor sűrűbb laboratóriumi mérések, tisztítási technológia átmeneti módosítása, amely kellő biztonságot nyújt a befogadóban kialakult ökoszisztémának és a Víz Keretirányelv célkitűzéseinek elérését is támogatja. A vagyonkezelői hozzájárulásban alkalmazott előírások betartatása érdekében kötelezettségként kerül rögzítésre, hogy a kivitelezés teljes idejére Igazgatóságunk szakfelügyeletet biztosít. A szakfelügyelet keretében rendszeres helyszíni ellenőrzés történik, jellemzően fényképes dokumentálással. A szakfelügyelet biztosítására a partnerrel szerződünk. A vagyonkezelőiben meghatározott minőségi előírások betartásának nyomon követése érdekében Igazgatóságunk bekéri az önellenőrzés adatait, és saját akkreditációval rendelkező laboratóriuma mérési terv alapján monitorozza a felszíni víztesteket. A mérési
8 adatok alapján összeállítható egy szabadkapacitás vizsgálat, amely alapja a vagyonkezelői hozzájárulásunkban megfogalmazott minőségi előírásainknak. A nem Igazgatóságunk vagyonkezelésében lévő befogadók érintettsége esetén az engedélyező hatóság belföldi jogsegély ellátása keretében kéri vízügyi állásfoglalásunkat. Mint a vízgazdálkodási érdekeket képviselő területi szerv, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból vizsgálja a befogadót terhelő vízhozamot. A területismeret és üzemeltetési tapasztalat alapján összeállított vízügyi állásfoglalásunkat előírásokra tett javaslatainkat az engedélyező hatóság jellemzően beépíti a kiadott engedélyekbe évben 260 db vagyonkezelői hozzájárulást, 30 db vízügyi állásfoglalást, 20 db belföldi jogsegélyt adtunk ki felszíni vizekre első negyedévében 51 db vagyonkezelőit, 4 db vízügyi állásfoglalást, 6 db belföldi jogsegélyt adtunk ki. A kiadott engedélyekben foglalt előírások betartását vízhasználat ellenőrzése vízügyi szemle keretén belül végezzük. Az ellenőrzést előre meghatározott menetrend szerint, szakágazatonként valósítja meg Igazgatóságunk. A tapasztalatokat jegyzőkönyvbe rögzítjük. Szabálytalanság észlelésekor az engedélyező hatóság felé jelzéssel élünk. A KÖTIVIZIG a lehetőségeihez képest mindent megtesz annak érdekében, hogy az alkalmazott előírásoknak, legyen dokumentált kézzel fogható alapja, továbbá az engedélyekben meghatározott előírások betartása ellenőrizhető legyen. Ennek érdekében és évben 1-1 belvízelvezető csatorna hossz-szelvény vizsgálata (vízminőség, vízmennyiség) történt. A mérési eredmények alapot adtak a terhelhetőség hossz-szelvény vizsgálatokra, évben hidrodinamikai modell segítségével különböző vízkémiai jellemzők hossz-menti változásának futtatása történt. A HEC-RAS program képes az alga, oldott oxigén, BOI 5, összes-n, ammónium-n, nitrit-n, nitrát-n összes-p, oldott ortofoszfát-p komponensek lebontását összefüggésükben vizsgálni évben további 2 csatorna (kettősműködésű és belvízelvezető) és a Zagyva folyó alsó szakaszának kisvizes, árvizes, belvizes időszakára kiterjedő hossz-szelvény vizsgálatát végezzük. Igazgatóságink, mint a Zagyva folyó vagyonkezelője vízminőségi adatokon alapuló ökológiai vízhozam/vízszint meghatározására végez méréseket. Az adatokra épülő tanulmány alapján a
9 Zagyva ökológiájának védelme érdekében vízbevezetést korlátozó terv mennyiségi, minőségi, időbeni készítése a cél. A tanulmány készítését a folyóra jellemző gyakori kisvizes állapot generálta. A vízügyi igazgatóságot, mint a Magyar Állam tulajdonában lévő vizek vagyonkezelőjét törvények kötelezik arra, hogy a közérdek mértékét meghaladó használaton túli igények kielégítésére az állami költségvetésből a mű üzemeltetésére, fenntartására nem fordíthat. A vizi létesítményt egyéb célokra használóknak (öntözés, tisztított szennyvízelvezetés, csurgalékvíz elvezetés) érdekeltségük arányában a fenntartási költségekhez hozzá kell járulniuk, mivel az állam csak a közérdek mértékéig (belvízelvezetés) finanszírozza a feladat ellátását. A fenntartási költségek a kiülepedett iszap eltávolítását tartalmazzák. Igazgatóságunk új alapokra helyezte a számítási metódust. Az elővizsgálatok a csatornákban található növényfajok begyűjtésére és elemtartalom vizsgálatára terjedtek ki, majd a növényfajokból képződő üledék meghatározása történt. Az iszap mennyiségének meghatározása két részből áll: 1. a kibocsátott szennyvíz ülepedő lebegőanyag tartalmából keletkező üledék 2. szervetlen kötésű nitrogén tartalomból keletkező üledék A meghatározott összes kiülepedett iszap és az aktuális fajlagos eltávolítási költség szorzata adja a fizetendő összeget Felszín alatti vízgazdálkodás A felszín alatti vízgazdálkodást érintő ügyek jelentős számban megnőttek, hiszen a szabályozásból adódóan a hatóság minden egyes esetben bevonja az igazgatóságot. A következő feladatokban veszünk részt: - Vízügyi állásfoglalások kiadása a vízbázisok, védőterületek kijelölésének felülvizsgálatáról - adatszolgáltatás - szakértői feladatok - Belföldi jogsegély kérés, melyre vízügyi állásfoglalást adunk - kármentesítési záró dokumentáció felülvizsgálata - egyéb szakértések
10 - Vagyonkezelői hozzájárulás megadása - elvi - létesítési - üzemeltetési - fennmaradási vízjogi engedélyekhez, vagy módosításához. - Szakfelügyelet ellátása A feladatot díjazás ellenében központi osztály látja el (VVGO). Ügy típusok: új kút, kút megszüntetése, mellé fúrásos kútfelújítás, visszasajtolás, bányatavak. A vagyonkezelői hozzájárulások száma évben 3 db évben 225 db 2015 I.né. 65 db Kiemelt feladatként kezeli Igazgatóságunk a felszín alatti vizek kutatását, hiszen csak a kutatási eredmények teljes birtokában vagyunk képesek a készletgazdálkodással (mennyiség, minőség) összefüggő feladatainkat elvégezni. A munkánkra a visszajelzések alapján nagy igény van, a tervezők, szakértők már a tervezés kezdeti szakaszaiba is bevonják az igazgatóságot. 4. Célkitűzések Jogszabályokból eredő lehetőségek kihasználása révén, a meglévő eszközrendszerek felhasználásával a vízgazdálkodás, vízkészlet-gazdálkodás minél magasabb szintű végrehajtása. Fontos a vizeink mind mennyiségi és minőségi védelme, mellyel hozzájárulunk a Víz Keretirányelv célkitűzéseinek végrehajtásához. A víztestek komplexebb üzemeltetésével a csapadék hiányból, vagy többletből adódó problémákat igyekszünk megoldani, vagy a kárt mérsékelni. Ez az egyik alapvető stratégiánk. Felszín alatti vizek vonatkozásában az engedélynélküli vízhasználatok felderítése a jövőre nézve is fontos feladat. A talajvízszint adatok teljes feldolgozása révén a felszín alatti vizekre ható tevékenységek szabályozása. Szolnok, május Szedlák Gabriella, Háfra Mátyás
347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről
Vízügyi igazgatóság 7/C. (1) A vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) a belügyminiszter irányítása alatt álló, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. (2) Az igazgatóság
RészletesebbenMagyar joganyagok - Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság - alapító okirata módosí 2. oldal A költségvetési szerv a gazdálkodási besorolása alapján ö
Magyar joganyagok - Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság - alapító okirata módosí 1. oldal Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság alapító okirata módosításokkal egységes szerkezetben 1 A környezetvédelmi,
RészletesebbenMagyar joganyagok - Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság - alapító okirata módosítás 2. oldal 8. A költségvetési szerv működési köre: a környezetvédelm
Magyar joganyagok - Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság - alapító okirata módosítás 1. oldal Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság alapító okirata módosításokkal egységes szerkezetben 1 A környezetvédelmi,
RészletesebbenMagyar joganyagok - Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - alapító 2. oldal 5. Létrehozásáról rendelkező határozat: 1060/1953. (IX. 3
Magyar joganyagok - Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - alapító 1. oldal Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben
RészletesebbenZHASZNÁLATOK JOGI SZABÁLYOZ ÉS S A A MEZŐGAZDAS LETÉN TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M. koch.gabor@aduvizig.hu. Kép p forrás: www.mnvh.
ÉS S A FELSZÍNI VIZEKET ÉRINTŐ VÍZKÉSZLET-GAZDÁLKODÁSI TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M Kép p forrás: www.mnvh.eu Koch GáborG Felszíni vízgazdv zgazdálkodási ügyintéző Alsó-Duna Duna-völgyi Vízügyi
Részletesebben2009. évi intézményi költségvetési alapokmány
2009. évi intézményi költségvetési alapokmány 1. A költségvetési szerv általános adatai: - megnevezése: Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - székhelye: 9700 Szombathely, Vörösmarty
RészletesebbenVÍZILÉTESÍTMÉNYEK, KUTAK HATÁRIDŐ december 31. TÁJÉKOZTATÁS
VÍZILÉTESÍTMÉNYEK, KUTAK HATÁRIDŐ 2018. december 31. TÁJÉKOZTATÁS Hazánk ivóvízellátása 95%-ban felszín alatti vízkészleteinkből történik, ezért nagyon fontos hogy a vízkivétel és a vízutánpótlódás egyensúlya
RészletesebbenGyőr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság elsőfokú vízügyi és vízvédelmi hatóság
Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság elsőfokú vízügyi és vízvédelmi hatóság Előadás tartalma 1. A Ket. és az anyagi jogszabályok 2. Eljárásrend vízjogi engedélyezéshez 3. Ügyintézési
RészletesebbenTájékoztató. BM Országos Katasztrófavédelmi. Főigazgatóság Budapest, szeptember 19.
Tájékoztató a 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
RészletesebbenIromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :47. Parlex azonosító: 18Q17QZ90004
Iromány száma: T/15373. Benyújtás dátuma: 2017-04-26 17:47 Miniszterelnökség Parlex azonosító: 18Q17QZ90004 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr.
RészletesebbenA Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási
RészletesebbenIromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :02. Parlex azonosító: 1LTBGSIG0001
Iromány száma: T/18816. Benyújtás dátuma: 2017-12-08 14:02 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: 1LTBGSIG0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
Részletesebben1 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. A Kormány. Korm. rendelete
1 A Kormány /2016. (.) Korm. rendelete a hatékony víz-ár politika kialakítása érdekében egyes vízgazdálkodási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott
RészletesebbenA helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedélyezése iránti kérelem
A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedélyezése iránti kérelem (a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet,
Részletesebben147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó
147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed
RészletesebbenMagyar joganyagok - 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet - a vízgazdálkodási feladatokk 2. oldal 4. (1) Az állam és a helyi önkormányzatok vízgazdálkodás
Magyar joganyagok - 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet - a vízgazdálkodási feladatokk 1. oldal 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról A Kormány a vízgazdálkodásról
RészletesebbenA Vízügyi és vízvédelmi hatósági szakterület évi tevékenysége II. TAVASZI HATÓSÁGI KEREKASZTAL
A Vízügyi és vízvédelmi hatósági szakterület 2017. évi tevékenysége II. TAVASZI HATÓSÁGI KEREKASZTAL DR. KIRÁLY ZITA FŐOSZTÁLYVEZETŐ 2018. március 21. Jogszabály-változások Ákr.-hez kapcsolódóan: Vgtv.
RészletesebbenA VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR
A VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 1.) 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 2.) 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási
Részletesebbena január 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási
Tájékoztató a 2018. január 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
RészletesebbenMagyarország vízgazdálkodás stratégiája
Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott
RészletesebbenA hazai csapadékvíz-gazdálkodás jelen gyakorlata, nehézségei és jövőbeli lehetőségei Szakmai nap
A hazai csapadékvíz-gazdálkodás jelen gyakorlata, nehézségei és jövőbeli lehetőségei Szakmai nap Hozzászólás: Háfra Mátyás KÖTIVIZIG VVGO osztályvezető Csapadékvíz-gazdálkodás területi megosztása Domb
RészletesebbenA víz stratégiai jelentőségű erőforrás
soros c m msor helye A víz stratégiai jelentőségű erőforrás A vízkészlet a nemzet közös örökségét képezi, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki
RészletesebbenAz Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Szervezeti és Működési Szabályzatának a
Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.-4. -a KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNY 2005. ÉVRE 1. Fejezeti szám, megnevezése: 16 Környezetvédelmi
RészletesebbenESETTANULMÁNYOK. Ssz. Eset Kitöltendő űrlap(ok)
ESETTANULMÁNYOK Javaslatok néhány egyszerűbb, általános esetre a megfelelő létesítményűrlapok kiválasztásához az integrációs feladatokat ellátó munkacsoport szakterületi alcsoport besorolásai alapján:
RészletesebbenTájékoztató. BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Budapest, március
Tájékoztató a vízgazdálkodási törvény 2018. december 21. napjától hatályos módosulását megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett felszín alatti vízkivételt biztosító
Részletesebbenkapcsolatos vagyonátadási feladatok
A KÖTIVIZIG területén a társulati művekkel kapcsolatos vagyonátadási feladatok Előadó: Békési István KÖTIVIZIG, VÖO osztályvezető MHT ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS 2014. július 02-04 A 2013. évi CCXLIX. törvény
RészletesebbenTahy Ágnes. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban
MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS SZEKCIÓ A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban 2016-2021 Tahy Ágnes Magyarország Alaptörvénye
Részletesebben120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról
120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról A rendelet hatálya a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény hatálya alá tartozó
RészletesebbenKistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium
Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei Lajosmizse 2016. május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK
RészletesebbenPark és mezőgazdasági öntözőtelepek engedélyeztetése
Park és mezőgazdasági öntözőtelepek engedélyeztetése Cifka Gábor PLANTOR Kft. A vízgazdálkodási tevékenység jogi keretei 2000/60/EK irányelv IV. Magyar Öntözéstechnikai Konferencia köznapi néven: EU Víz
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG. SOMLYÓDY BALÁZS főigazgató KSZGYSZ konferencia, december 9.
AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG SOMLYÓDY BALÁZS főigazgató KSZGYSZ konferencia, 2014. december 9. A VÍZÜGYI SZOLGÁLAT HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSBAN Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi helyettes
RészletesebbenAlapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva
Okirat száma: A-212/1/2019. Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. -a alapján az Országos Vízügyi Főigazgatóság alapító okiratát
RészletesebbenTelepülési vízkár-elhárítási tervek készítésének szakmai tapasztalatai. Kistelek május 15.
Települési vízkár-elhárítási tervek készítésének szakmai tapasztalatai Kistelek 2014. május 15. Célja: vizek kártétel nélküli kezelése elvezetése, felkészülés a belvizi és árvizi helyzetekre Cselekvési
RészletesebbenKözepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai
Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai MASZESZ XIX. Országos Konferencia Lajosmizse, 2018. május 22-23. SZALAY GERGELY, VTK INNOSYSTEM KFT. Amiről
RészletesebbenVízjogi üzemeltetési engedélyezés. Kérelem benyújtása, tartalmi követelményei
Vízjogi üzemeltetési engedélyezés Kérelem benyújtása, tartalmi követelményei Vízhasználat gyakorlásához, vízilétesítmény használatbavételéhez (a továbbiakban: üzemeltetéshez) szükséges vízjogi üzemeltetési
RészletesebbenÚtmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához
Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához
RészletesebbenAz MVA adat- és információ igénye. Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola
Az MVA adat- és információ igénye Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola Felhasználók Vízhasználók Vízszolgáltatók Igazgatási szervek Hatósági szervek Tudományos szervezetek Alapvetések A vízhasználóknak lényegesen
RészletesebbenVízjogi létesítési engedélyezés. Kérelem benyújtása, tartalmi követelményei
Vízjogi létesítési engedélyezés Kérelem benyújtása, tartalmi követelményei A vízimunka elvégzéséhez, vízilétesítmény megépítéséhez (átalakításához, megszüntetéséhez) szükséges vízjogi létesítési engedélyt
RészletesebbenTisztelt bátmonostori lakosok!
Tisztelt bátmonostori lakosok! Bizonyára ismeretes Önök előtt a médiában oly sokszor emlegetett, fúrt és ásott kutakkal kapcsolatos jogi szabályozás, illetve a szabályozás enyhítésére vonatkozó törekvések,
RészletesebbenENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK. Az engedély iránti kérelmek tartalmi követelményei
ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK Az engedély iránti kérelmek tartalmi követelményei Ügyintézési határidő: engedélyezési eljárási típusoktól függően változó, de nem számítanak bele a közigazgatási hatósági eljárás
RészletesebbenA vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlati bemutatása különös tekintettel a fúrt kutak engedélyezésére
A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlati bemutatása különös tekintettel a fúrt kutak engedélyezésére dr. Fialka Magdolna magdolna.fialka@katved.gov.hu 2016. december A 2016-tól bekövetkező változások
RészletesebbenHorváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt
RészletesebbenVízjogi engedélyezési eljárások
Vízjogi engedélyezési eljárások SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS 2018. november 07. Schoblocher József szakmai tanácsadó Általános jogi szabályozás Keret szabályozás 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási
RészletesebbenAbony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Tel.,fax: (53) Kossuth tér 1. Ikt.sz.: /2008.
Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Tel.,fax: (53) 360-010 Kossuth tér 1. Ikt.sz.: 3090-3/2008. Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési Osztály ABOKOM Nonprofit
RészletesebbenA vízjogi fennmaradási és üzemeltetési engedély, a két engedélyfajta kapcsolata
A vízjogi fennmaradási és üzemeltetési engedély, a két engedélyfajta kapcsolata A. Vízjogi fennmaradási engedély I. Mire szolgál? - Létesítési engedély nélkül vagy attól eltérően megépített vízilétesítmény
RészletesebbenMagyar Hidrológiai Társaság Vízbiztonsági Szakmai Nap
A VÍZÜGYI ÉS VÍZVÉDELMI HATÓSÁGI FELADATELLÁTÁS RENDSZERE ÉS A MEGVÁLTOZOTT JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET Magyar Hidrológiai Társaság Vízbiztonsági Szakmai Nap Budapest, 2018. május 9. Dr. Király Zita főosztályvezető
RészletesebbenVízminőségvédelem. A magyar környezetvédelmi igazgatás rendszere. Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék
Környezetvédelem Vízminőségvédelem A magyar környezetvédelmi igazgatás rendszere Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A környezetvédelem
RészletesebbenVízgazdálkodás vízvédelem november 28.
1 Vízgazdálkodás vízvédelem 2018. november 28. 2 Főbb jogszabályok - 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól - 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról - 220/2004. (VII.
RészletesebbenKibocsátási határértékek meghatározásának gyakorlata a KÖTIVIZIG működési területén Előadó: Zong Rita
Kibocsátási határértékek meghatározásának gyakorlata a KÖTIVIZIG működési területén Előadó: Dátum: Helyszín: Zong Rita 2018. november 29. Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség - 102 db település,
RészletesebbenA Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései
A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53
RészletesebbenA június 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárása
Tájékoztató a 2018. január 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról TARTALOMJEGYZÉK A 2018. június 1. napját
Részletesebben8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete
8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány
RészletesebbenBartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna
RészletesebbenA VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN
ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS BELVÍZVÉDELMI KONFERENCIA A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN Szarvas, 2015. április09. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS
Részletesebben17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról
17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tard község Önkormányzatának 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati
RészletesebbenVízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén
Vízügyi szervezet felépítése BELÜGYMINISZTÉRIUM Vízügyi Helyettes Államtitkársága Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízügyi Igazgatóságok Országos Vízügyi Hatóság Területi Vízügyi Hatóságok OVF és VIZIGEK
RészletesebbenKatona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:
RészletesebbenFelszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok
Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek készítése Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok Simonffy Zoltán BME Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve részvízgyűjtők Duna vgy. Tisza vgy. Balaton Dráva vgy.
Részletesebben2007. évi intézményi költségvetési alapokmány
2007. évi intézményi költségvetési alapokmány 1. A költségvetési szerv általános adatai: - megnevezése: Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - székhelye: 6500 Baja, Széchenyi u. 2/c.
Részletesebben8296 MONOSTORAPÁTI, PETŐFI U TELEFON,FAX: 87/ , ,
1 Monostorapáti Közös Önkormányzati Hivatal 8296 MONOSTORAPÁTI, PETŐFI U. 123. TELEFON,FAX: 87/435-055, 535-005, E-mail: mapatik@hu.inter.net Tájékoztatás az engedély nélkül fúrt vagy ásott kutak engedélyeztetéséről
RészletesebbenHatályos március 1-től A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL
Pacsa Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2004. (IX.7.) sz. önkormányzati rendelete / 5/2005.(VI.15.), 4/2012.(II.29.) rendelettel egységes szerkezetbe/ Hatályos 2012. március 1-től A TALAJTERHELÉSI
RészletesebbenAlgyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft
A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:
RészletesebbenAz általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény alapján indult vízjogi létesítési engedélyezési eljárásról
Tájékoztató Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján indult vízjogi létesítési engedélyezési eljárásról BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2018. január 22.
RészletesebbenZalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.
RészletesebbenA vizek és vízilétesítmények tulajdona
A vizek és vízilétesítmények tulajdona A Vgtv. megszüntette a vizek kizárólagos állami tulajdonát. A Vgtv. III. fejezete A tulajdonra és a tulajdon működtetésére vonatkozó rendelkezések -et tartalmazza.
RészletesebbenMagyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról. A rendelet hatálya
Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY 2011. évi 157. szám 38553
MAGYAR KÖZLÖNY 2011. évi 157. szám 38553 A Kormány 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelete a vízügyi igazgatási szervek irányításának átalakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról A
RészletesebbenA NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN
KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE
Részletesebben"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29.
"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29. Főbb vízfolyások (16 db): Veszprémi-séd (3 vt.) Nádor csatorna (2 vt.) Séd-Sárvizi malomcsatorna Gaja-patak (3 vt.)
RészletesebbenBudaörs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 21/2014. (VIII.25.) önkormányzati rendelete
Budaörs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 21/2014. (VIII.25.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról való rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 60/2004. (X. 20.) számú
RészletesebbenIromány száma: T/384/7. Benyújtás dátuma: :23. Parlex azonosító: 1M3V9K140003
Iromány száma: T/384/7. Benyújtás dátuma: 2018-07-05 12:23 Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Parlex azonosító: 1M3V9K140003 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Benyújtó: Dr. Bajkai István,
RészletesebbenMagyar joganyagok - 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet - a vízgazdálkodási hatósági jo 2. oldal c) az érintett mezőgazdasági vízszolgáltató, d) termőföl
Magyar joganyagok - 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet - a vízgazdálkodási hatósági jo 1. oldal 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról A Kormány a vízgazdálkodásról
RészletesebbenSzervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok 2014.04.
Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén Jelinek Gabriella főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály 2013. november 27: A Kormány a vízügyi
RészletesebbenTájékoztatás a kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási (jegyzői) engedélyezési eljárásáról
Tájékoztatás a kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási (jegyzői) engedélyezési eljárásáról Mint ismeretes, a vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vízilétesítményekre az ásott és fúrt kutakra vízjogi
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
RészletesebbenZalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 12 /2004.(VIII.26.) rendelete
Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének 12 /2004.(VIII.26.) rendelete a talajterhelési díjról Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi
RészletesebbenMagyar joganyagok - 13/2015. (III. 31.) BM rendelet - a vízügyi és a vízvédelmi hatós 2. oldal 5. (1) A díjat az első fokon eljáró hatóságnak a Magyar
Magyar joganyagok - 13/2015. (III. 31.) BM rendelet - a vízügyi és a vízvédelmi hatós 1. oldal 13/2015. (III. 31.) BM rendelet a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól
Részletesebben16/2016. (V. 12.) BM rendelet
16/2016. (V. 12.) BM rendelet 16/2016. (V. 12.) BM rendelet a közcélú ivóvízművek, valamint a közcélú szennyvízelvezető és -tisztító művek üzemeltetése során teljesítendő vízügyi és vízvédelmi szakmai
RészletesebbenI. Vízjogi létesítési engedély
I. Vízjogi létesítési engedély Ügyleírás: Környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ügy Vízgazdálkodással kapcsolatos eljárás Vízgazdálkodási hatósági engedélyezési kérelem kút létesítéséhez, használatba
RészletesebbenFarkaslyuk Község Önkormányzat. Képviselő-testületének. 9/2013. (XII.02.) önkormányzati rendelete
Farkaslyuk Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013. (XII.02.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Farkaslyuk
RészletesebbenA Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI
A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI Bányászati konferencia 2016 november 23-24 Egerszalók *Háttér
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÁS az engedély nélkül fúrt vagy ásott kutak engedélyeztetéséről
TÁJÉKOZTATÁS az engedély nélkül fúrt vagy ásott kutak engedélyeztetéséről Az Országgyűlés 2017. évben is módosította a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt (a továbbiakban: Vgtv.), amely 2018.
RészletesebbenTájékoztató. Készült: Budapest, szeptember 30.
Tájékoztató a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó - 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító - vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési
RészletesebbenTájékoztató. a kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási jegyzői engedélyezési eljárásáról
Tájékoztató a kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási jegyzői engedélyezési eljárásáról A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet alapján a települési önkormányzat
RészletesebbenA HEVES MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLYÁNAK MÁSODFOKÚ HATÓSÁGI ÜGYKÖREI
A HEVES MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLYÁNAK MÁSODFOKÚ HATÓSÁGI ÜGYKÖREI Ssz. Főosztály Osztály II. fokú hatósági ügytípus megnevezése A jogkört megállapító jogszabályhely pontos megjelölése
RészletesebbenSzentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője
Tájékoztató a 2018. január 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízilétesítmények (kutak) vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról 1 Tisztelt Lakosság! Az idei évben a médiában is többször
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ Az Országgyűlés évben is módosította a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvényt (a továbbiakban: Vgtv.), amely 2018.
TÁJÉKOZTATÓ Az Országgyűlés 2017. évben is módosította a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt (a továbbiakban: Vgtv.), amely 2018. január 1. lépett hatályba. A módosítás értelmében mentesül
RészletesebbenGyakran ismételt kérdések a kutak fennmaradási/üzemeltetési engedélye tárgyában
Gyakran ismételt kérdések a kutak fennmaradási/üzemeltetési engedélye tárgyában 1. Milyen kút engedélyezése tartozik a jegyző hatáskörbe? Az adott kútból az éves vízkivétel nem haladhatja meg az 500 m
RészletesebbenA hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere
Előadó: Hoffmann György tanácsos Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. szeptember 5. Budapest Az engedélyeztetés jogszabályi háttere A vizek mezőgazdasági eredetű
RészletesebbenA Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata
XX/1130/6/2010. A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében,
RészletesebbenKérelem vízilétesítmény vízjogi fennmaradási engedélyhez
Kérelem vízilétesítmény vízjogi fennmaradási engedélyhez 1. Kérelmező neve: lakcíme: elérhetősége (tel.szám, email cím):. Illetékbélyeg helye 2. A kérelemmel érintett ingatlan címe: Ófehértó,. utca..szám
Részletesebbena január 1. napját követően indult, mezőgazdasági célú öntözéshez kapcsolódó vízjogi engedélyezési eljárásokról
Tájékoztató a 2018. január 1. napját követően indult, mezőgazdasági célú öntözéshez kapcsolódó vízjogi engedélyezési eljárásokról BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Budapest, 2018. január 17.
Részletesebbenrség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi
A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenKiegészítő tájékoztatás a fúrt és ásott kutak bejelentésével kapcsolatban
Kiegészítő tájékoztatás a fúrt és ásott kutak bejelentésével kapcsolatban A kutak bejelentésére és fennmaradási engedélyének beszerzésére vonatkozó határidőt előre láthatóan 2 évvel, 2020. december 31-ig
RészletesebbenMagyar joganyagok - 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet - a vízgazdálkodási hatósági jo 2. oldal 2. (1) A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó
Magyar joganyagok - 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet - a vízgazdálkodási hatósági jo 1. oldal 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról A Kormány a vízgazdálkodásról
RészletesebbenKözép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25
RészletesebbenA vízvédelmi hatóság feladatai a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél a kármentesítési feladatok során Dr. Kling István főosztályvezető-helyettes
A vízvédelmi hatóság feladatai a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél a kármentesítési feladatok során Dr. Kling István főosztályvezető-helyettes 2016. november 16. 20 éves az OKKP Konferencia Az előadás
RészletesebbenVízügyi igazgatás története
Vízügyi igazgatás története Emberi beavatkozás fázisai Eseti beavatkozás Tervezett felmérés / építkezés Természet adta korlátokhoz való igazodás Állam feladatai: Jogalkotás, jogalkalmazás Tárgyiasult feladatok
RészletesebbenSzervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013)
Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013) Jelinek Gabriella Főosztályvezető-helyettes Vízgyűjtő-gazdálkodási
Részletesebben