1993. január A hatálybalépés idõpontja: február 15. Útépítési földmunkák G 81

Átírás

1 1993. január A hatálybalépés idõpontja: február 15. KÖZLEKEDÉSI ÁGAZATI SZABVÁNY MSZ Útépítési földmunkák G 81 Earth works of road buildings Az állami szabvány hatályára vonatkozó rendelkezéseket a szabványosításról és a minõségügyrõl szóló 78/1988. (XI.16.) MT rendelet ai tartalmazzák. E szabvány tárgya a közutak 1) építésénél elõforduló föld- és sziklamunkák. E szabvány hatálya kiterjed a közutak területét és állagát érintõ közmûépítések földmunkáira is. Tartalom 1. Fogalommeghatározások 2 2. Elõzetes vizsgálatok 3 3. Talaj osztályozása, minõsítése 4 4 Építési elõírások, követelmények 9 5. A minõség ellenõrzése Minõsítés 22 Oldal Melléklet 28 A szövegben említett magyar állami szabványok 44 A tárggyal kapcsolatos irodalom 45 1) A közutak fogalmát az MSZ tartalmazza. ETO Hivatkozási szám: MSZ :1992 KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM (45 oldal)

2 1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 1.1 A földmunkák és földmûvek fogalmait az MSZ szabvány tartalmazza. 1.2 Az utak földmûveinek építésénél az altalajt, a javított altalajt, a töltéstestet, a földmû felsõ 50 cm-es rétegét az 1. és 2. ábra szerint különítjük el. 1. ábra 2. ábra 1.3 Diszperzív talaj: az olyan talaj, amelyre nézve a nátriumtartalom nagyobb az összes sótartalom 40 %-ánál. 2

3 2. ELÕZETES VIZSGÁLATOK A földmû építése elõtt a szükséges mértékben talajfelderítést, talajfeltárást, talajtechnikai laboratóriumi és helyszíni vizsgálatokat, geotechnikai számításokat kell végezni. 2.1 Az anyagnyerõ helyen, annak kijelölt helyszínrajzi területére vonatkozóan a következõ célokból kell vizsgálatokat végezni: A talajok földmû építésére való alkalmasságának, fejtési osztályának és tömörítési osztályának megállapítása; Az egyes, beépítésre alkalmas, illetve alkalmatlan talajrétegek térbeli elhelyezésének és tömegének a megállapítása; A gazdaságosan kitermelhetõ földtömeg kiterjedésének és a hasznosítható földtömegének a meghatározása; A talajok elõzetes laboratóriumi tömörítési vizsgálata; A talajok beépítését megelõzõ esetleg szükséges kezelésének (pl. nedvesítés, keverés) vizsgálata; Az anyagnyerõ hely mûvelése során várható környezeti hatások vizsgálata; A felhagyott anyagnyerõ hely utólagos rendezésének (pl. rekultivációjának) a vizsgálata. 2.2 A földmû (bevágás vagy töltés) helyén és környezetében a következõ céllal kell vizsgálatokat végezni: A földmû rézsûk, valamint az érintett környezõ terep és építmények állékonyságának vizsgálata; A talajvíz és rétegvizek építése elõtti helyzetének, valamint a talajvíz és a földmûépítés kölcsönhatásainak a meghatározása; Az altalaj teherbírása és összenyomhatósága a töltés, a ráhelyezett, vagy vele érintkezõ szerkezetek állékonyságának, süllyedésének és mozgásainak az elõrejelzése s a szükséges védõintézkedések meghatározása; 3

4 2.2.4 A felszíni és felszín alatti vizek hatása és a szükséges védelmi módok meghatározása; A földmû rendeltetésébõl következõ sajátos követelmények (pl. fagyveszély elleni védelem) biztosítása; A védõ- és támasztómûvek létesítése. 2.3 A 2.1 és 2.2 szakaszban felsorolt vizsgálatoknál a talajfelderítést és talajfeltárást az MSZ 4488 szerint kell elvégezni. A laboratóriumi és helyszíni geotechnikai vizsgálatokra nézve az MSZ és MSZ 2509 sorozatok az irányadók. 2.4 Különleges esetben, gazdasági és biztonsági megfontolás alapján, szükséges lehet a földmû és a vele kölcsönhatásban lévõ építmények viselkedésének helyszíni mérésekkel és megfigyelésekkel való ellenõrzésére. Ezek köre szükség szerint a következõkre terjedhet ki: Süllyedés, roskadás (tömörödés), alakváltozás és elmozdulások mérése az MSZ szerint; Pórusvíznyomás mérése; Teherbírás, nyíró szilárdság meghatározása; Az elvégzendõ mérésekrõl az építést megelõzõen telepítési-, észlelési- és értékelési tervet kell készíteni. 3. TALAJ OSZTÁLYOZÁSA, MINÕSÍTÉSE A talajokat fejtési osztály, töltés-építésre való alkalmasság és tömöríthetõség szempontjából osztályozzák. 3.1 Fejtési osztályozás A talajokat és kõzeteket a fejtés nehézsége alapján az 1. táblázat szerint kell fejtési osztályba sorolni. Az elõirányzás során - amikor csak talajminták állnak rendelkezésre és laboratóriumi vizsgálatok is készültek - a fejtési osztályt az egyes talajtípusok talajfizikai jellemzõi alapján kell megállapítani. 4

5 A kivitelezésig elnedvesedés vagy kiszáradás miatt a talaj fejtési osztálya megváltozhat. Változó talajviszonyok illetve egy fejtési osztályba határozottan nem sorolható földanyagok esetében két vagy több fejtési osztály százalékos megosztása veendõ alapul. A helyszíni próbafejtés során a talajosztályozást a 3.1.1, illetve szerint kell végezni A talajok tényleges fejtési osztályait mindig az anyagnyerõ helyen, a tényleges adottságoknak megfelelõen kell meghatározni. Mindig a termelõ munka közben végzett talajosztályozás a mértékadó A kitermelés során a talajnak csak a talajfizikai jellemzõi változnak meg, de a fejtési osztály a földmunka további fázisai során, az I-IV. talajosztályon belül változatlannak tekintendõ Ha az I-IV. talajosztályba sorolható réteges településû talajokat keverten termelik ki, akkor az anyagot a térfogatarányok szerint kell jellemezni (pl. 40% II. oszt. és 60 % III. oszt. talaj). Az I-IV. osztályú talajba ékelõdõ V- VII. osztályú talajokat (kõpad, stb.), vagy vizes talajokat mindig külön kell osztályozni. Az átmeneti talajokat, amelyek nem sorolhatók egyetlen, határozott talajosztályba, közbesítéssel kell osztályozni. 5

6 Talajosztály I. II. III. IV. V. VI. 1. táblázat Talajok osztályozása fejtés szempontjából A talaj megnevezése Laza homok Laza iszapos homok... Laza termõtalaj Tõzeg stb Nedves homok Homokos kavics Könnyû löszszerû homokos anyag... Nedves, laza lösz, meszes vagy egyéb sókkal kötött nedves homok Apró- és közepes kavics 15 mm-ig... Tömör termõföld, fûgyökérzettel... Tõzeg és termõföld, 30 mm átmérõig terjedõ gyökérzettel Homok és termõföld, kaviccsal és zúzalékkal keverve... Leülepedett feltöltés kavics- és zúzalékkeverékkel stb. Összetömörödött meszes vagy egyéb sókkal kötött homok Kövér, lágy agyag, kavicszárványokkal... Nehéz homokos agyag... Durva kavics, nagyszemcséjû folyami kavics és zúzalék, mm-ig... Száraz lösz, természetes nedvességû lösz kaviccsal keverve Termõföld vagy tõzeg, 30 mm-nél nagyobb átmérõjû gyökérzettel Homokos agyag kõzúzalékkal vagy kaviccsal és épülettörmelékkel keverve... Tömör agyak, kavicszárványokkal... Kövér agyag és nehéz homokos agyag, benne kõzúzalék, kavics, épülettörmelék, legfeljebb 25 kg-ig terjedõ nagy kövekkel... Legfeljebb 10 %-os nagykõtartalommal... Csákány lapos végével fejthetõ kemény szikes agyag... Agyaggal kötött konglomerátum, legfeljebb 10 % 50 kg-os kõtömbbel... Palás anyag Nagyszemû kavics 90 mm átmérõig, legfeljebb 10 kg-os kövekkel keverve... Tömör, megkeményedett lösz és megkeményedett, sókkal kötött talaj... Megcementesedett építési törmelék... Nem mállott kohászati salak... Lágy márga és kovaföldes tömör agyag... Kõgörgeteg, legfeljebb 30 % 50 kg-os kõtömbtartalommal (Amennyiben kõtömbtartalma 30 %-nál nagyobb, az egész talaj a VI. kategóriába tartozik)... Barnaszén Lágy kõszén Lágy mész- vagy homokkõ... Száraz-, kemény agyag... Gyengén cementesedett konglomerátum... Különféle nem kemény pala... Gipsz. stb Tufa és habkõ Lyukacsos, hasadékos mészkõ... Antracit Közepes keménységû pala... Közepes keménységû márga... Repedéses puha homokkõ... Mészcementtel kötött kavicsos konglomerátum, üledék kõzetbõl stb... A talaj közepes térfogatsûrûség természetes nedvességi állapotban kg/m Kohézió MN/m 2 < 2,5 2,6-5, A kitermelés módja, eszközei Lapáttal és ásóval könnyen fejthetõ Ásóval, lapáttal, kevés csákányozással Lapáttal, állandó csákányozással, csákány lapos végével Kavicsos, köves talajok, csákány hegyes végével fejthetõk Lapáttal, csákány hegyes végével és bontórúd esetleges alkalmazásával Részben kézi erõvel, bontórúddal, bontókalapáccsal és ékkel helyenkénti robbantások alkalmazásával Fejtõkalapáccsal, ékkel, bontórúddal és robbantással 2200 VII. Tömör mészkõ, dolomit, gránit, bazalt, andezit stb > 5000 Csak robbantással 6

7 3.1.4 Elõlazítás nélkül gépi fejtésre az I-IV. osztályba tartozó talajok irányozhatók elõ. Az V-VII. talajosztályok esetében elõlazítást kell elõirányozni és elõlazítás után a talajt tömör térfogatra vonatkoztatott IV. osztályúnak kell tekinteni Réteg településû anyagnyerõ hely fejtésére alkalmas géptípusának kiválasztása esetén figyelemmel kell lenni arra, hogy a földmunka szempontjából a rétegek szétválasztása vagy keverése kívánatos. 3.2 Talajok és egyéb anyagok alkalmassága földmû építésre Talajok alkalmassága Töltések építéséhez alkalmas talajok a jól osztályozott (jól graduált) kavics, homokos kavics, a jól osztályozott homok és kavicsos homok Ugyancsak megfelelnek a gyengén iszapos vagy agyagos kavicsok és homokok, továbbá a rosszul osztályozott kavics és homokos kavics, valamint az alacsony plasztikus indexû iszap talajok Töltésépítésre nem javasolt, de beavatkozással alkalmassá tehetõ talajok: lágy agyag és iszap, amely a tömörítõ hatás elõl kitér (I c 0,5); átázásnak vagy kiszáradásnak kitett erõsen térfogatváltozó, nagy képlékenységû agyagok, melyek folyási határa w L > 60 % vagy plasztikus indexe I P > 40 %; egyszemcséjû (általában U < 3) folyósodrásra hajlamos homok Töltésépítésre alkalmatlan talajok szerves talajok (MSZ ); megfolyásra hajlamos szikes- és erózióérzékeny diszperzív talajok; fizikai aprózódásra hajlamos (pl. lemezes, palás) vagy kémiai mállásra hajlamos kõzetek; 7

8 az olyan talajok, amelyeknek az MSZ szerinti száraz térfogatsûrûsége nem éri el az 1,55 t/m 3 értéket Fagyott talajok a töltésbe nem építhetõk be Az anyagok alkalmasságának megítélésénél a várható beépítési körülményeket is figyelembe kell venni Egyéb anyagok Salakok Töltésépítéshez salakot csak elõzetes vizsgálat után szabad használni. Alkalmasságát az dönti el, hogy szemcséi mennyire szilárdak, milyen alakúak és hogy milyen mértékben tartalmaz finom (0,1 mm-nél kisebb) szemcséket, hamut és éghetõ anyagrészeket. Ez a vizsgálat terjedjen ki a tömöríthetõség vizsgálatára (MSZ ), és az aprózódás meghatározására. Aprózódás szempontjából csak azok az anyagok felelnek meg, amelyek 0,125 mm alatti frakciója az MSZ szerinti tömörségi vizsgálat (döngölés) után nem nagyobb, mint a döngölés elõtti érték 150%-a Helyi anyagok Ha egyéb hatósági rendelkezés nem tiltja, helyi anyagok úgymint építési törmelék, bányameddõ, szervetlen ipari hulladékok is felhasználhatók töltésépítésre, feltéve, hogy a szerinti általános feltételek teljesülésén túl az alábbi követelményeknek is megfelelnek: vegyes szemleoszlásúak és próbatömörítéssel bizonyíthatóan jól tömöríthetõk; nem tartalmaznak a tömörített terítési vastagság 2/3-ánál nagyobb átmérõjû darabokat; utólagos roskadásra, aprózódásra, mállásra nem hajlamosak; nem tartalmaznak a környezetre ártalmas anyagokat; a szikla és görgeteges talajok beépíthetõségét külön kell vizsgálni. 8

9 Pernye Töltésépítés céljára az olyan ülepített zagytéri pernye használható fel, amely megfelel a elõírásainak és könnyen fejthetõ. 3.3 Talajok tömöríthetõsége Megjegyzés: A talajok tömörítési osztályozását az M1. Melléklet tartalmazza Jól tömöríthetõ talajok a jól graduált szemcsés talajok (U 7); a gyengén kötött és szemcsés talajok keveréke (I + A < 20 %), (MSZ ); Közepesen tömöríthetõ talajok a közepesen graduált szemcsés talajok (U = 3-7); vegyes szemleoszlású szemcsés és kötött talajkeverékek (iszap + agyag tartalom 20-30%); gyengén kötött talajok (I P = 7-15%), (MSZ ); Nehezen tömöríthetõ talajok a rosszul graduált, egyszemcséjû szemcsés talajok (U < 3); erõsen kötött és szemcsés talajok keveréke (I + A > 30 %); közepesen kötött talajok (I P = %); erõsen kötött talajok (I P > 25 %); 3.4 Nagyobb földmû építések esetében a tömörítés technológiájának meghatározásához, az építés megkezdése elõtt próbatömörítést kell végezni. Próbatömörítés végrehajtására mutat példát az M2. Melléklet. Ha a földmû tömörsége az értékelés alapján megfelelõ, de a teherbírás mégsem elégíti ki a minõségi követelményt, a tervet módosítani kell és teherbírást javító védõréteget kell építeni, vagy annak vastagságát növelni. Ugyanazon talaj tömör, tömörített és laza m 3 -e közötti átszámítást mutatja az M7. Melléklet. 4. ÉPÍTÉSI ELÕÍRÁSOK, KÖVETELMÉNYEK 4.1 Általános elõírások Termõréteg eltávolítása A földmunka megkezdése elõtt az érintett területrõl a növényzetet és a szervesanyag tartalmú termõföld réteget el kell távolítani. 9

10 4.1.2 Az azonnal fel nem használt termõtalajt más földanyagoktól, építési anyagoktól elkülönítve, tömörítetlenül kell deponálni és kezelni A munkálatok által érintett vezetékek (posta, villany, víz, gáz, stb.) megóvása, áthelyezése vagy eltávolítása - ha azt nem az illetékes szervek végzik - csak azok elõzetes engedélye és elõírásai szerint hajthatók végre A közmû vezetékek pontos helyét fel kell tárni és nyomvonalukat a terepen jól láthatóan jelezni kell Az alappontok kitûzése a tervezõ, a részletpontok kitûzése a kivitelezõ feladata. Építés közben az alappontok és a részletpontok helyzetét biztosítani kell A földmunkákat úgy kell megtervezni, ütemezni és végrehajtani, hogy kivitelezés közben a csapadék és egyéb víz a földmûben és/vagy környezetében kárt ne okozhasson A földmûre és a munkaterületre jutó vizek károkozás nélküli elvezetését meg kell tervezni. Amennyiben a tervezett megoldás elégtelennek bizonyul a talajvíz, rétegvíz, stb., elvezetésére pótlólag kell intézkedni A csapadék és egyéb vizeket építés közben rendszeresen, illetve folyamatosan el kell vezetni A földmû elnedvesedése esetén a további munkát csak a teljes kiszáradás, vagy az elázott rész cseréje, esetleg más kezelés után lehet folytatni Téli munkavégzéskor a munkában lévõ területrõl a havat és fagyott talajt el kell távolítani és az anyagnyerõ helyrõl a fagyott talajréteget félre kell rakni Sziklamunkák Szikla bevágásokat készíteni, sziklát eltávolítani, kõzettömböket aprítani úgy kell, hogy a helyben maradó kõzet ne aprózódjon. Ha ennek ellenére a sziklafelületen maradna laza kõzet, azt el kell távolítani. 10

11 4.2 Földkitermelés, anyagnyerõ helyek, depóniák Az anyagnyerõ helyet, illetve depóniát úgy kell kiválasztani, illetve telepíteni, hogy a földmûvek állékonyságát ne veszélyeztesse A gépi földkitermelésnél ügyelni kell arra, hogy az alakító földmunka fel nem lazított termett talajban történjék A földkitermelés tervében meg kell adni a fejtési- illetve kotrási szintek magasságát, a közöttük meghagyandó padkák méretét, valamint a fejtés vagy kotrás módját. Ezt a földmunka technológiai tevének kell tartalmaznia Talajvíz alatti talaj kitermelése esetén el kell készíteni a víztelenítés tervét. Ennek végrehajtására olyan idõpontot kell megjelölni, hogy a földkitermelés kiszikkadt anyagnyerõ helyen legyen végezhetõ. A lesüllyesztett vízszint meghatározásánál figyelemmel kell lenni arra is, hogy a gépek kellõen teherbíró talajon közlekedjenek Depóniaképzés A depóniákat úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy önmagukban állékonyak legyenek, talajtörést ne okozzanak és ne akadályozzák a felszíni vizek lefolyását. 4.3 Töltés alapozás Építési elõírások Az 5-10% hajlású terepen a töltés alapterületét fel kell érdesíteni A 10-25% hajlású terepet lépcsõzni kell. Az egyes lépcsõk felülete 3-5%-ot lejtsen kifelé és a lépcsõk magassága a talajfajtától és a töltés magasságától függõen legalább 0,2 0,5 m legyen A 25%-nál nagyobb lejtésû terepen és különleges esetekben a töltés alapozást egyedileg kell megtervezni (fogazás, víztelenítés, stb.) Meglévõ töltések kiszélesítésénél azokat lépcsõzni kell, töltésrongálódás helyreállításánál egyedi elbírálás, illetve tervezés szerint kell eljárni. 11

12 Puha altalajon épülõ töltéseknél, vagy bevágásokban a szükséges talajcsere vastagsága geotextíliák alkalmazásával csökkenthetõ. A geotextíliák alkalmazását elõírás hiányában egyedileg kell megtervezni Minõségi követelmények A töltések alatti altalaj felsõ 20 cm vastag rétegének tömörsége egyéb elõírás hiányában legalább T rρ = 85% legyen. 4.4 Töltések, bevágások építése Építési elõírások Bevágások építésénél a talajt túlfejteni nem szabad Töltés építés céljára a 3.2 szerinti talajok használhatók, rendszeresen ellenõrizni kell, hogy a töltésbe épített talajok az elõírt minõségi követelményeknek megfelelnek-e. Idõszakosan vagy állandóan vízzel érintkezõ töltés anyagait és az építésre vonatkozó elõírásokat egyedileg kell meghatározni Többféle anyagból épülõ töltések esetén a jól graduált, nagyobb teherbírású anyagok a töltés felsõ részébe kerüljenek, durva, hiányos szemeloszlású anyagok lehetõleg a töltés alsó rétegeibe épüljenek be, a szélesítés anyagának vízáteresztõ képessége ne legyen kisebb a régi töltés talajának vízáteresztõ képességénél, szikla vagy görgeteg anyag beépítésénél a legnagyobb darabok átmérõje ne haladja meg a tömörített rétegvastagság 2/3-át Az anyag töltésépítés céljára való alkalmasság elbírálásánál a talaj beépítésekori állapota a mértékadó A beépítendõ talaj víztartalma közvetlenül a tömörítés megkezdése elõtt az MSZ szerinti legkedvezõbb érték közelében legyen. 12

13 Nem folytatható a töltésépítés, ha a tömörítõ járat hatására a rétegen szabad szemmel látható rugózó jellegû függõleges alakváltozás következik be Kivételesen sor kerülhet olyan talajok beépítésére, amelyek víztartalma a megengedett határérték felett van (az elõírt tömítési fokhoz a Proctor-görbe szerint tartozó víztartalomnál nagyobb) (lásd M3. Melléklet) Különnemû talajokat (pl. homok és agyag) rétegenként, teljes szélességben, felváltva kell a töltésbe beépíteni A töltést a szerinti alapozásra a megadott szelvény teljes szélességére kiterjedõ egyenletes rétegekben kell megépíteni. A beépítési réteg vastagságát és a szükséges járatszámot a tömörítendõ talaj és az alkalmazott tömörítõeszköz figyelembevételével úgy kell meghatározni, hogy az elõírt tömörség elérhetõ legyen. A rétegek esése 2-4% legyen; iránya általában a középtõl kifelé. A töltéseket a szélektõl befelé haladva kell tömöríteni Vízérzékeny talajok beépítése esetén minden réteget az eltérítést követõen azonnal be kell tömöríteni. A tömörített rétegek felületét legalább 6 % oldaleséssel kell kialakítani A napi munka befejezésével vagy esõ közeledtével az elõírt tömörítõ munkán túlmenõen a felületet simító hengerléssel kell kialakítani A töltést a tömöríthetõség biztosítása érdekében általában a tervezettnél szélesebbre kell megépíteni. A túltöltést a tömörítés befejezése után el kell távolítani Minõségi követelmények A töltéstest tömörségének elõírt értéke egyéb elõírás hiányában legalább T rρ = 85%. Szemcsés talajoknál ha a legnagyobb száraz térfogatsûrûség (MSZ ) 1,75 g/cm 3 vagy annál kisebb, akkor a T rρ legalább 90% legyen A töltéstest felszíne a tervezett magasságtól ± 10 cm-nél jobban nem térhet el. 13

14 4.5 Töltések és bevágások felsõ 50 cm-ének építése Építési elõírások A földmû felsõ 50 cm rétegébe a és a szakaszban említett talajok építhetõk be a szakasz elõírásainak figyelembe vételével Fagyérzékeny és fagyveszélyes talajok az MSZ-07 ÚT 2 szerinti feltételek mellett építhetõk be. Az 5%-nál nagyobb lineáris zsugorodású talajok csak elõzetesen elfogadott beavatkozással építhetõk be. A vizsgálati módszer leírását az M1. Melléklet tartalmazza Ha a töltéstest anyagából az elõírt tömörségi és/vagy teherbírási érték nem érhetõ el a felsõ 50 cm-es réteget részben vagy egészben talajjavító rétegbõl vagy stabilizált talajból kell megépíteni A földmû felsõ 50 cm-es réteg felületét min. 4% oldaleséssel kell kialakítani. Különleges esetekben (pl. városi utak) rövidebb szakaszokon megengedhetõ a 2%-os oldalesés is A tereprõl a bevágási rézsûre és a rézsûrõl a tükörbe csapadékvíz nem juthat; azt árkok vagy szivárgók segítségével el kell vezetni Minõségi követelmények A földmû felsõ 50 cm rétegében a tömörség elõírt értéke legalább T rρ = 90%; szemcsés talaj esetén amennyiben a legnagyobb száraz térfogatsûrûség 1,75 g/cm 3 vagy annál kisebb, illetve betonburkolatok alatt legalább T rρ = 95% A földmûnek az MSZ szerinti teherbírása egyéb elõírás hiányában kötött talaj esetén E 2 = min. 30 N/mm 2, szemcsés talaj esetén E 2 = min. 55 N/mm 2. Az úttükrön mérendõ E 2 teherbírási modulust az MSZ tartalmazza A földmû alakhûségére vonatkozóan elõírt érték a terv szerinti. A tervtõl való eltérés megengedett mértékét a szakasz szabályozza. 14

15 4.5.3 Védõréteg A földmû felsõ 50 cm-ben szükség esetén védõréteget kell építeni szemcsés anyagból vagy kötõanyag tartalmú keverékbõl Ha a védõréteg 50 cm-nél vékonyabb, akkor a tömörséget a védõréteg alatti talajon és a védõrétegen is mérni kell. Minõségi követelmények azonosak a vel A védõréteg és a tükörben kevert cementes stabilizáció anyaga feleljen meg az MSZ és az MSZ-07 ÚT 2 elõírásainak A beépítésre kerülõ védõréteg anyagára elõírt tulajdonságok megfelelõségét vizsgálattal kell ellenõrizni az MSZ szerint A vizsgálatokat a mindenkor érvényes elõírásoknak megfelelõen kell elvégezni A védõréteg teherbírása feleljen meg az MSZ szabványban elõírt követelményeknek. 4.6 Töltések, bevágások rézsûinek kialakítása és védelme A bevágások és a töltések rézsûit a tervben a megadott hajlással kell kiképezni. Az egyes útosztályok esetében alkalmazott rézsûhajlások az MSZ szerint. A bevágási rézsû felsõ szélétõl csak a bevágási mélységnél nagyobb távolságra helyezhetõ el depónia vagy más terhelés A rézsûk felületét úgy kell kiképezni, hogy az egyenetlenségek 10 cm-t ne haladjanak meg A földmûvek erózió és defláció elleni védelmét: hagyományos és vízsugaras gyepesítéssel, gyeptéglával, elõregyártott gyepszõnyeggel, hálós erõsítésû gyepnemezzel (példát az M8. Melléklet tartalmaz), fûmagos textíliával, mûanyag hálóval, cserjésítéssel, takaró növényzettel, stb., lehet biztosítani. A növényzet telepítését az MI Mûszaki Irányelvek szerint kell végezni. 15

16 4.6.4 Indokolt esetekben a földmûvek rézsûit növényzettel (cserjésítés, sövényfonás, stb.), burkolással, tám- és bélésfalakkal vagy más módon kell megvédeni egyedi tervek alapján. Magas fák rézsûkbe nem telepíthetõk. Finom homok- és homoklisztbõl készült rézsûket a szél rongáló hatásától meg kell védeni. A kötött talajból épített rézsûket zsugorodási repedéseik keletkezésének megakadályozása érdekében sûrû növényzettel kell betelepíteni. Mindkét esetben elõnyös a rézsû iszaptartalmú homokos réteggel való borítása. A kõtöltés, illetve a kõhányás meredekebb rézsûjét gondos összehalmozással kell kiképezni és összerakni. Sziklapadok közötti laza talajréteg bevágási rézsûjét kõrakattal kell megtámasztani Víz alatti zónában legalább 1,0 m vastag támasztó kõrakatot, változó vízszintû zónában pedig nagy kövekbõl álló kiékelt, száraz kõburkolatot kell építeni a rézsû védelmére. Idõszakosan vagy állandóan vízzel érintkezõ töltések rézsûinek védelmét egyedileg kell megtervezni (burkolat, kõrakat, stb.). 4.7 Háttöltések Építési elõírások A mûtárgyhoz csatlakozó földmû építését úgy kell ütemezni, hogy a háttöltés konszolidációja lehetõleg a burkolat építését megelõzõen lejátszódjék A háttöltésbe a szerinti jól tömöríthetõ, jól graduált szemcsés talajok építhetõk be. Megjegyzés: A nyitott hídfõs hidak háttöltéseibe a lezáró kúpok és a híd alatti lezáró rézsû megtámasztások is beletartoznak Háttöltések nehezen tömöríthetõ részeibe hidraulikus kötõanyaggal kevert szemcsés anyagot (talajbeton) lehet beépíteni, tömörítését egyedi elbírálás alapján kell meghatározni. 16

17 A háttöltések víztelenítését olyan módon kell megtervezni és építeni, hogy se a csapadékvíz, se a talajvíz károsodást ne idézzen elõ Építés közben meg kell akadályozni, hogy a csapadékvíz a töltés irányából finom anyagot mosson be a háttöltés víztelenítõ szivárgóiba A háttöltés betömörítéséhez a tömörítõeszközöket, az építési módot, a terítési vastagságot úgy kell megválasztani, hogy az elõírt tömörség a háttöltés teljes terjedelmében az egyenletesen meglegyen. (Szükség esetén próbatömörítést kell végezni.) A háttöltés anyagát beiszapolással (árasztással) tömöríteni tilos Mûtárgyakhoz csatlakozó külsõ rézsûkúpokat a háttöltéssel egyidejûleg kell megépíteni Háttöltéseket a töltéshez a szakasz figyelembevételével kialakított lépcsõzéssel kell csatlakoztatni. Különösen ügyelni kell az átmeneti zónában a gondos tömörítésre. Lehetõség szerint a háttöltést a töltéstest építésével egyidejûleg kell elkészíteni Háttöltések mélyen fekvõ lefolyástalan területeit az abban a mélységben jellemzõen elõforduló talajból kell megépíteni, úgy, hogy ebben a zónában károsodást okozó vízmennyiség ne tudjon felhalmozódni Minõségi követelmények Háttöltésekbe, mûtárgyak rézsûkúpjaiba, beépített talajok, anyagok tömörsége egyéb elõírás hiányában legalább T rρ = 95% legyen Mûtárgyak felett 1 m-es rétegbe beépített talajok tömörségét egyedi terv alapján kell meghatározni Háttöltésekbe beépített szemcsés réteg felsõ szintjén a teherbírás az MSZ szerint min. E 2 = 60 N/mm 2 legyen. 4.8 Közmû vezetékek földmunkái (közutak területén) Építési elõírások A közmû vezetékek földmunkáit az MSZ szerint kell végezni. 17

18 Az útpálya szerkezet alatti vezetékek visszatöltött talajának felsõ 50 cm vastag rétegére vonatkozó tömörségi elõírásokat a 2. táblázat adja meg A visszatöltött munkaárok felett az útpálya szerkezet véglegesen csak akkor állítható helyre, ha a földmû felsõ 50 cm vastag rétegének teherbírása kielégíti a pályaszerkezet építésénél elõírt követelményeket Helyreállítás után a földmû szintjét az eredetivel azonos szinten kell megépíteni. 2. táblázat Megkívánt tömörség az útpálya szerkezet alatti felsõ 50 cm vastag talajrétegben legalább T rρ Fõútvonalak pályaszerkezete, valamint betonburkolatok alatt Mellékútvonalak burkolata alatt Kerékpárutak, járdák burkolata alatt. Földutak, burkolatlan terek felsõ rétege 95 % 90 % 85 % 5. A MINÕSÉG ELLENÕRZÉSE Építés közben a befejezése után a földmûvek minõségét rendszeresen helyszíni és laboratóriumi vizsgálatokkal ellenõrizni kell. A minõség-ellenõrzés alapelve, hogy a vizsgálatokat véletlenszerûen vett mintákon, a helyszíni méréseket véletlenszerûen kijelölt helyeken végezzük. 18

19 5.1 Vizsgálati módszerek A talajok szemeloszlását az MSZ szerint kell meghatározni A talajok konzisztenciahatárait (folyási határ, sodrási határ, zsugorodási határ) az MSZ alapján kell vizsgálni A földmû tömörségét a száraz térfogatsûrûség szerinti meghatározásával (az MSZ szerint) és a talajnak az MSZ szerinti tömörítési vizsgálattal megállapított legnagyobb száraz térfogatsûrûségéhez történõ hasonlításával határozzuk meg A földmû teherbírását tárcsás teherbírásmérõ készülékkel az MSZ szerint kell vizsgálni. A vizsgálat során közvetlenül a pályaszerkezet megépítése elõtt meg kell határozni a teherbírási modulust (E 2 ) és elõzetes megállapodás esetén - a tömörségi tényezõt (T t ). Ha a mérés után a földmû teherbírása csapadék következtében megváltozott, újra kell mérni Elõírt vastagságú rétegek (pl. a védõréteg) vastagságát a réteg anyagának kibontása után szintezéssel vagy mérõvesszõ segítségével határozzuk meg A földmû szintmagasságát, koronaszintjét, a rendezett terep szintjét szintezéssel kell meghatározni. A mért szintmagasságot egész cm-re kerekítve kell megadni A vízelvezetõ árok és vezetékek földárkainak fenékszintjét benézõ keresztek használatával is ellenõrizni lehet, ha elõzõleg legalább 50 m-ként a szinteket szintezõmûszerek használatával megadták A földmû koronaszélességét mérõszalaggal kell lemérni és cm-re kerekítve megadni A rézsû hajlását geodéziai eszközökkel vagy rézsûsablon segítségével kell mérni. Rézsûsablon használata esetén a vizsgálati módszert az M4. Melléklet ismerteti. 19

20 5.2 A vizsgálatok gyakorisága Földmûvek építése során a beépítésre kerülõ talajok azonosítását a szemeloszlás, illetve a konzisztenciahatárok vizsgálatával talajfajtánként el kell végezni. Egyenletes talajminõség esetén minden harmadik tömörítési (Proctor) vizsgálattal egyidejûleg talajazonosító vizsgálatot is kell végezni A tömörségi és teherbírási vizsgálatok gyakoriságát a 3. táblázat írja elõ. Minden talajfajtánál tömörítési vizsgálatot kell végezni. Azonos talajok esetében minden 30 térfogatsûrûség vizsgálatához legalább egy tömörítési vizsgálatot (Proctor) kell végezni. 20

21 Földmûvek Megnevezés Vizsgálatok száma Tömörség Teherbírás Vizsgált tétel nagysága Tömörség (T rρ ) 3. táblázat Teherbírás (E 2 ) altalaja út fm, de legfeljebb 5000 m 2 töltés tömege felsõ 50 cm-es réteg út fm, minden 1 m vastag rétegben, de legfeljebb 2000 m út fm, de legfeljebb 1000 m út fm Építmények mellett háttöltés m 3, de 1 m-es rétegenként és hídfõnként legalább 2 vizsgálat csak a felsõ rétegen 1000 m 2, de töltés részenként legalább 2 vizsgálat Tereprendezés - - csak külön elõírás esetén csak külön elõírás esetén Munkaárok visszatöltött talaja 1 1 megkezdett 50 fm 1 m vastag rétege, de a teljes szakaszon legalább 3 vizsgálat csak a pályaszerkezet alatti részeken Padka út fm a két oldalon felváltva vizsgálva - 21

22 5.2.3 A geometriai méreteket, alakhûséget a 4. táblázatban leírt gyakorisággal kell vizsgálni. 4. táblázat Megnevezés Vizsgálat száma Vizsgált tétel nagysága, legfeljebb Földmûvek Koronaszint magassága 3 (egy keresztszelvényben) 50 út fm Koronaszélesség 1 50 út fm Rézsûhajlás 2 keresztszelvényenként vagy 50 út fm-enként Védõréteg vastagság 1 50 út fm Tereprendezés Szintmagasság m 2 Vízelvezetõ árok Folyás-fenék Szintmagassága 1 50 árok fm 6. MINÕSÍTÉS 6.1 A minõsítés általános feltételei Az elkészült munkák minõsítéséhez a földmûvet minõsítési tételekre, vagyis együttesen minõsítendõ szakaszokra osztjuk. A minõsítési tételek kijelölésénél az alábbi elveket kell betartani: az azonos technológiával azonos anyagból készített szerkezetek kerüljenek egy tételbe. 22

23 Az eltérõ módon, eltérõ technológiával épült szakaszokat, vagy jelentõsen eltérõ talajú részeket (pl. homokos iszap és szikla) külön tételbe kell sorolni. a kijelölt szakaszokon az elvégzett vizsgálatok száma és eloszlása tegye lehetõvé az eredmények megbízható értékelését. A tömörségi eredmények statisztikus értékelése esetén azok száma haladja meg a huszat. A minõsítési eljárásba csak azok a vizsgálati eredmények vonhatók be, amelyeknél a mintákat véletlenszerûen vették, vagy a mérési helyeket véletlenszerûen jelölték ki. A mintavétel véletlenszerûsége akkor biztosított, ha a tételbõl bármely rész vagy hely egyforma eséllyel juthat kijelölésre. A mintavétel véletlenszerûségét kielégíti, ha elõre közel egyenletes eloszlással meghatározzák a mintavételi helyeket. 6.2 A minõsítés módja A minõsítési eljárás során a minõsítésbe bevont vizsgálatok eredményét értékelni kell. Az értékelés a tömörségi vizsgálatok esetében történhet az egyedi eredményeknek az elõírt értékhez történõ hasonlításával egyedi értékeléssel vagy az eredmények matematikai statisztikai feldolgozásával. Az összes többi vizsgálati eredmény megfelelõségét egyedi értékeléssel határozzuk meg. Az elõírt értékhez mindig tartozik egy vagy két oldalról egy tûréstartomány. A tûréstartományon kívül esõ érték hibás. Az egyedi értékelésnél az egyoldalú tûréstartományba esõ értékek arányát és a hibás értékeket, kétoldalú tûréstartomány esetén a hibás értékeket kell meghatározni. 23

24 Statisztikai értékelésnél az átadó és az átvevõ kockázata egyaránt 5-5 %, az alsó határhiba és a felsõ határhiba az értékelési és minõsítési eljárást egyértelmûen meghatározza. A vizsgálati eredményekbõl a középértéket és a szórást kell kiszámítani és ezek segítségével az értékelést elvégezni. 6.3 Vizsgálati eredmények értékelése A földmû minõsítése érdekében az alakhûségi, a tömörségi, a teherbírási Alakhûség Tömörség vizsgálatok eredményeit kell értékelni. Az alakhûség minõségi követelményeit az 5. táblázat tartalmazza. A földmû alakhûségét a koronaszint magassága és szélessége alapján kell minõsíteni. A vizsgálati eredményeket az elõírt értékekhez hasonlítjuk. Az eredmények akkor felelnek meg, ha azok a tûrési tartományba esnek. A tömörség minõségi követelményeit a 4. fejezet írja elõ. Az altalaj tömörségét csak akkor kell ellenõrizni, ha annak tömörítését külön elõírták. Az alsó határhiba: 5%, a felsõ határhiba 10%. Ha a vizsgálati eredmények száma 20-nál kevesebb, az eredményeket egyedileg kell értékelni. Húsznál több eredmény esetén az értékelés lehet egyedi, vagy statisztikai Egyedi értékelés Egyedi értékelésnél a negatív tûrés 3%. A tûrési tartományba eshet az eredmények 20%-a. 24

25 Egyedi értékelésnél minõsítési tétel eredményei megfelelnek, ha az elõírt értéknél kisebb, de a tûréstartományba esõ érték legfeljebb a vizsgálati eredmények 20%-ában fordul elõ és az összes többi érték az elõírt értéket eléri, vagy meghaladja. 25

26 5. táblázat Megnevezés Elõírt érték Megengedett eltérés (tûrés) mm Megjegyzés Földmû Koronaszint magasság terv szerint ± 30 mm Koronaszélesség ± 100 mm Rézsû hajlásszöge ± 10 % Terület jellegû földmunka Nyers földmunka szintmagasság Durva tükörszintmagasság terv szerint ± 100 mm ± 50 mm ± 30 mm Csak az utolsó rendezési mûvelet utáni terepszintet kell ellenõrizni Vízelvezetõ árok Folyásfenék szintmagasság Munkaárok Finom tükörszintmagasság Fenékszintmagasság terv szerint terv szerint ± 20 mm ± 20 mm Csak akkor kell minõsíteni, ha önálló létesítmény (pl. alvállalkozói munka) 26

27 Statisztikai értékelés Statisztikai értékelésnél a negatív tûrés 3%. Statisztikai értékelésnél a minõsítési tétel vizsgálati eredményeinek középértékét és szórását határozzuk meg. Az eredmények megfelelnek, ha a középértékbõl ( x ) levont 1,465-szörös szórás (s) eléri, vagy meghaladja a tûréssel (T) csökkentett elõírt értéket (E). Megjegyzés: Teherbírás E T = x - 1,465 s A tömörségi eredmények statisztikus értékelésére példát az M5. Melléklet tartalmaz. A illetve a szerint elõírt teherbírási értékeknek a minõsítési tétel teherbírási eredményei megfelelnek, ha azok legalább 90%-a eléri vagy meghaladja az elõírt értéket és legfeljebb 10%-a maximum 5 N/mm 2 értékkel kisebb az elõírtnál. 6.4 A tétel minõsítése az alakhûségi, a tömörségi, a teherbírási vizsgálati eredmények a 6.3 szakasz szerint értékelve külön-külön megfelelnek az elõírt minõségi követelményeknek. 27

28 MELLÉKLET (Elõírás) M1. A lineáris zsugorodás meghatározás A talaj egyirányú térfogatváltozását a lineáris zsugorodással jellemezhetjük, amely megmondja, hogy a talaj függõeleges, vagy vízszintes irányban hány százalékkal változtatja a méretét. A lineáris zsugorodás megállapításához szükséges eszközök: higanyos térfogatmérõ, vagy mérõhenger és paraffin; szárítószekrény; mérleg; porcelán tálka és alátét tálca; mérõkészülék. Mérõkészülékre példa található Kézdi: Talajmechanikai praktikum -ban A vizsgálat végrehajtása: A vizsgálandó talajból g anyagot porcelán tálban desztillált vízzel jól összegyúrunk olyan állapotúra, hogy könnyen alakítható legyen. A talajból tojásdad vagy gömbölyû alakot formálunk és azt másnapig szobalevegõn tároljuk. Ezután a talajmintát 150 C-on tömegállandóságig szárítjuk. Meghatározzuk a talajminta térfogatát az MSZ szerint (V) és megmérjük száraz tömegét (m d ). A száraz tömeg és a térfogat ismeretében meghatározzuk a talaj száraz térfogatsûrûségét (ρ d ). ρ d = V m d g/cm 3 A folyási határ és száraz térfogatsûrûség (MSZ szerint) ismeretében a lineáris zsugorodás (Zs L %) a 6. táblázat grafikonja segítségével meghatározható. A diagram Zs L = 12 % értékig 1,0 1,5 %-kal, ennél nagyobb mértékben zsugorodó talajoknál pedig 1,0 %-kal kisebb értéket ad, mint a számítás. Ez a pontosság a legtöbb gyakorlati esetben elegendõ. Számpéldát a 6. táblázat mutat be. 28

29 Megjegyzés: Egyszerûbb esetekben jó tájékoztatást ad a Skempton-féle aktivitási mutató: A = I P S < 0,002 d ahol: I P = plasztikus index ( %) S d < 0,002 = agyagtartalom ( %). Az anyag térfogatváltozás szempontjából: nem veszélyes, ha A < 0,75 normális, ha ha 0,75 < A < 1,25 veszélyes, ha A > 1,25 Ha az anyag térfogatváltozás szempontjából veszélyesnek minõsül, részletes vizsgálatot kell végezni. 29

30 Nomogram és számpélda a lineáris zsugorodás meghatározásához 6. táblázat 30

31 MELLÉKLET (Tájékoztatás) M.1 TALAJOK TÖMÖRÍTÉSI OSZTÁLYAI 7. táblázat 31

32 M2. PRÓBATÖMÖRÍTÉS M2.1 Általános elvek A próbatömörítés célja az adott talajra alkalmas tömörítõeszköz és annak optimális paraméterének a kiválasztása. M2.2 A próbaszakasz elrendezése A próbaszakasz egy vizsgálati és két támasztónyomból, valamint két oldali támasztórézsûbõl, fel- és lejáró rámpákból áll. A próbaszakasz hossza, fel- és lejáró rámpák nélkül legalább L v = 15 m, szélessége B v = 5 m, hossz- és keresztesése max. 6% lehet. A vizsgálati szakaszok egy lehetséges elrendezését a ábrák mutatják. A felfekvési felület tömörsége érje el a feltöltés elõírt tömörségét, ezt mintavétellel illetve tárcsás terheléssel igazolni kell. M2.3 A próbatömörítés végrehajtása A próbatömörítés módja feleljen meg a késõbbi tömörítés technológiájának. A tömörítést a támasztónyomok tömörítésével kezdjük, majd a vizsgálati nyom következik, miközben az átfedés ne legyen több, mint 10%. A tömörség vizsgálata olyan eljárással történjen, mint a késõbbi földmûépítésnél (közvetlen mintavétel, tárcsás terhelés, szondázás, süllyedésmérés, stb.). A tömörségi mintát a tömörített réteg alsó harmadából vesszük, legalább három helyrõl, egymástól olyan távolságban, hogy a mintavétel zavaró hatása már ne érvényesüljön. A vizsgálat során minden mért adatot, körülményt jegyzõkönyvben kell rögzíteni. Az elõírt tömörségre betömörített próbaszakaszon a teherbírást is meg kell mérni. Ha a teherbírás a minõségi követelményt nem elégíti ki, akkor a tervet módosítani kell; teherbírást javító védõréteget kell építeni vagy annak vastagságát növelni kell. 32

33 3. ábra A jelmagyarázat a 4. ábrán található. 33

34 Jelölések: LR - 10D, a rámpa hossza LT - a tömörítõeszköz hossza LV - a vizsgálati szakasz hossza, 7 m LT + LV 15 m BT - a tömörítõgép szélessége A - 0,1 BT = átfedés BV - a vizsgálati szakasz szélessége D - terítési vastagság b - biztonsági távolság = D, cm m - mintavételi helyek hossza ( 1,0 m ) a - mintavételek közti távolság ( 1,0 m) Lt - a próbaszakasz teljes hossza 4. ábra 34

35 M3. NEDVES TALAJOK BEÉPÍTÉSE Azok a nedves talajok, amelyeknek a víztartalma az elõírt tömörítési fokhoz tartozó (Proctor-görbe szerint) víztartalomnál nagyobb, vízvezetõ homok, vagy kavicsos homokrétegekkel váltakozva (szendvicsszerûen) a földmû alsó rétegeibe kivételesen beépíthetõk. Ebben az esetben a földmû állékonyságát az építési állapotra, vizsgálattal kell igazolni. A teljes szélességben, átmenõen beépített szemcsés réteg a nedves talajok konszolidációját van hivatva biztosítani. A nedves rétegek beépítése, rétegvastagsága úgy állapítható meg, hogy a konszolidáció a földmû építési ideje alatt, de legkésõbb a burkolatok építése elõtt befejezõdjék. M4. A RÉZSÛHAJLÁS MEGHATÁROZÁSA RÉZSÛSABLON SEGÍTSÉGÉVEL Rézsûsablon használata esetén a derékszögû háromszög sablon vízszintesen tartott szára 1500 mm legyen, a függõleges szár hossza a tervezett rézsûhajlásnak megfelelõ (5. ábra). 5. ábra 35

36 A sablont a koronaélre merõlegesen a rézsûre fektetjük, a sablonra helyezett vízszintmérõvel az 1500 mm hosszú befogót vízszintesre emeljük. Ha a rézsû a tervezettnél meredekebb, a vízszintes igazításhoz a sablon alsó sarkát a talajról fel kell emelni. A sarok és a talaj közötti távolságot cm-re pontosan mérõvesszõvel lemérjük. A rézsû tervezett hajlásszögének és a megengedett tûrésnek a segítségével meghatározzuk az 1500 mm vízszintes befogóhoz tartozó legnagyobb függõleges befogóhosszat és a mért értéket ehhez hasonlítjuk. M5. TÖMÖRSÉGI EREDMÉNYEK STATISZTIKAI ÉRTÉKELÉSE Példa Tömörségi követelmények (elõírt érték): T rρ = 85%. Tûrés: T = 3% Vizsgálati eredmények: Vizsgálat sorszáma Tömörségi értéke (%) 85,0 87,5 90,0 88,0 88,0 85,0 87,5 90,0 92,5 88,0 88,5 96,0 89,0 88,0 97,0 99,0 98,5 99,5 98,5 96,5 88,5 89,0 88,0 88,0 87,0 98,5 88,5 87,5 36

37 A 28 db vizsgálat középértéke x = 90,96 % A 28 db vizsgálat szórása s = 4,74 % A megfelelõ minõség feltétele: T rρ T x - 1,465 s A követelmény és a vizsgálati eredmények alapján tehát T rρ T = 85 % - 3 % és x - 1,465 s = 90,96 % - 1,465 4,74 % = 84 % 82 % < 84 % vagyis a töltés tömörsége megfelelõ. 37

38 8. táblázat 38

39 M7. UGYANAZON TALAJ TÖMÖR, TÖMÖRÍTETT ÉS LAZA m 3 -e KÖZÖTTI ÁTSZÁMÍTÁS 9. táblázat Talajosztály Tömörített m 3 Tömör m 3 Laza m 3 I. II. III. IV. V-VII. 0,893 0,893 0,917 0,997 1, ,15 1,21 1,27 1,35 1,37 M8. PÉLDÁK HÁLÓS MEGERÕSÍTÉSÛ GYEPNEMEZ BEÉPÍTÉSÉRE A hálós megerõsítésû gyepnemez * az eróziós károknak kitett felületre fektetve és rögzítve azonnali védelmet ad a kimosások ellen. Az erõsítõ háló alkalmas a húzó igénybevételek felvételére. A hálót a kifejlõdõ gyep gyökérzete átszövi és tartós védelmet ad a rézsûhámlások, felszíni csúszások és ezzel együtt az eróziós kimosások ellen (6., 7. és 8. ábra). Alkalmas gyepes vízvezetõk létesítésére. Ahol állandó vízfolyás, vagy hordalék lerakódással kell számolni, ott a 9. ábra szerinti árokburkoló fenékelemet kell beépíteni. Az utóbbi megoldással övárkok és vízvezetõ árkok építését lehet kivitelezni környezetbarát, takarékos kivitelben. A gyep megeredésének feltételét úgy kell biztosítani, hogy az elterített gyepnemezre 2-3 cm vastag morzsalékos állapotú termõtalajt kell szórni. Meredekebb rézsûkön, ha a talaj leperegne, a talajt nedvesítve lapáttal rá kell döngölni a gyepnemezre. * - Pl. Derozion-2 jelû gyepnemez 39

40 6. ábra 40

41 7. ábra Rézsû megerõsítés a burkolat alól szivárgó vizek megfogásával és leterheléssel. 41

42 8. ábra Nagyobb rézsûk megerõsítése többlépcsõs rézsû-szivárgóval és befogással rögzített hálós megerõsítésû gyepnemezzel 42

43 9. ábra Elõregyártott árokfenék elem és hálós megerõsítésû gyepnemez együttes alkalmazása 1. Árokfenék elem 2. Derozion 3. Szétcsúszást gátló rögzítõ elemek 43

44 A szövegben említett magyar állami szabványok Útpálya szerkezetek teherbíró képességének vizsgálata. CBR-vizsgálat MSZ Tárcsás vizsgálat MSZ A behajlás mérése MSZ Feltartás és mintavétel geotechnikai MSZ 4488 vizsgálatokhoz Talajmechanikai vizsgálatok. Általános MSZ elõírások és jelölések Szemleoszlás meghatározása MSZ Konzisztenciahatárok MSZ A talajok tömöríthetõségének és tömörségének meghatározása MSZ Szervesanyag-tartalom meghatározása MSZ Földutak és földmûvek fogalommeghatározásai MSZ Közúti fagy- és olvadási károk megelõzése MSZ-07 UT 2 A kötõanyag nélküli és a hidraulikus kötõanyagú burkolatalapok. Követelmények MSZ Közúti töltéssüllyedések mérése Az útfenntartás mûszaki irányelvei. Az útmenti növényzet MSZ MI Aszfaltburkolatú útpályaszerkezetek méretezése Közutak tervezése MSZ MSZ

45 A tárggyal kapcsolatos irodalom Építõipari Kivitelezési Szabályzat I. kötet: Földmunkák és alapozások Kézdi: Talajmechanikai praktikum A szabvány alkalmazása elõtt gyõzõdjön meg arról, hogy nem jelent-e meg módosítása, kiegészítése, helyesbítése, illetve hatálytalanítása, mert a szabványt a kibocsátója a mûszaki haladásnak megfelelõen idõnként átdolgozza. A KHVM szabvány érvényességében beálló minden változást a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítõben és a Magyar Szabványügyi Hivatal lapjában, a Szabványügyi Közlönyben hirdet meg (elõfizethetõ bármely hírlapkézbesítõ postahivatalnál, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelõfizetési és Lapellátási Irodánál (HELÍR); vásárolható a Budapest XIII., Lehel út 10/a. alatti Hírlapboltban. A gyakorlati tapasztalatok alapján ajánlatosnak látszó helyesbítõ, módosító indítványokat, észrevételeket megfelelõ indoklással a Közúti Közlekedési Szabványosítási Központhoz (Budapest XI., Thán Károly u ) lehet benyújtani (levélcím: Bp. Pf: ). A szabvány beszerezhetõ a Szabványboltban, Budapest VIII., Üllõi út 25. (levélcím: Bp., Pf: ), vagy a Közúti Közlekedési Szabványosítási Központban, Budapest, XI., Thán Károly u (levélcím: Bp. Pf.: ). 45