A népesség várható iskolai végzettségének előrejelzése nemek, korcsoportok és régiók szerint Regionális előrejelzés

Átírás

1 TÁMOP /1 MŰHELYTANULMÁNYOK T/11 A népesség várható iskolai végzettségének e nemek, korcsoportok és régiók szerint Regionális Kutatásvezető: Varga Júlia A tanulmányt szerkesztette: Hermann Zoltán és Varga Júlia A kutatásban részt vett: Messing Vera - külső munkatárs Schmidt Andrea - külső munkatárs Molnár Tímea Laura - kutatási asszisztens Mezősi András - kutatási asszisztens Krémer Sára - kutatási asszisztens március

2 A népesség várható iskolai végzettségének e nemek, korcsoportok és régiók szerint Regionális március 7.

3 Tartalom 1. Bevezetés 2. Az módszere 3. A mikroszimulációs modell feltételezései 4. Eredmények 4.1. A regionális különbségek alakulása 2000 előtt és 2000 után 4.2. Regionális különbségek a éves népesség iskolai végzettségében 4.3. A regionális különbségek alakulása 2000 és 2020 között a roma diákok nemromákhoz hasonló iskolai pályafutása esetén 4.4. A felsőoktatási létszámkorlát változásának várható hatása a regionális különbségek alakulására 2000 és 2020 között Táblázatok jegyzéke 1. táblázat Az alkalmazott mikroszimulációs modell jellemzői 2. táblázat Események, kimenetek, változók és felhasznált adatbázisok az oktatási szimulációs modellben Ábrák jegyzéke ábra A 8 osztálynál alacsonyabb végzettségűek aránya a éves népességben, 2000, ábra Az általános iskolai végzettségűek aránya a éves népességben, 2000, ábra A legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya a éves népességben, 2000, ábra A szakiskolai végzettségűek aránya a éves népességben, 2000, ábra A éves szakiskolai végzettségűek száma, ábra Az érettségi végzettségűek aránya a éves népességben, 2000, ábra A diplomások aránya a éves népességben, 2000, ábra A legalább érettségi végzettségűek aránya a éves népességben, 2000, ábra A 8 osztálynál alacsonyabb végzettségűek aránya a éves népességben, 2000,

4 ábra A 8 osztálynál alacsonyabb végzettségűek aránya az közötti születési kohorszokban, ábra Az általános iskolai végzettségűek aránya a éves népességben, 2000, ábra Az általános iskolai végzettségűek aránya az közötti születési kohorszokban, ábra A legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya a éves népességben, 2000, ábra A legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya az közötti születési kohorszokban, ábra A szakiskolai végzettségűek aránya a éves népességben, 2000, ábra A szakmunkás végzettségűek aránya az közötti születési kohorszokban, ábra Az érettségi végzettségűek aránya a éves népességben, 2000, ábra Az érettségi végzettségűek aránya az közötti születési kohorszokban, ábra A diplomások aránya a éves népességben, 2000, ábra A diplomások aránya az közötti születési kohorszokban, ábra A legalább érettségi végzettségűek aránya a éves népességben, 2000, ábra Az érettségi végzettségűek aránya az közötti születési kohorszokban, ábra A legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya a éves népességben, alapváltozat, ábra A legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya a éves népességben, 2. változat, ábra A szakiskolai végzettségűek aránya a éves népességben, alapváltozat, ábra A szakiskolai végzettségűek aránya a éves népességben, 2. változat, ábra A diplomás végzettségűek aránya a éves népességben, alapváltozat, ábra A diplomás végzettségűek aránya a éves népességben, 3. változat,

5 Függelék táblázatok jegyzéke F.3.1. Migrációs átmenet-valószínűségek becslése F4.1.1.táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, alapváltozat, Közép-Magyarország, férfiak F4.1.2.táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, alapváltozat, Közép-Magyarország, nők F4.1.3.táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, alapváltozat, Közép-Dunántúl, férfiak F4.1.4.táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, alapváltozat, Közép-Dunántúl, nők F4.1.5.táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, alapváltozat, Nyugat-Dunántúl, férfiak F4.1.6.táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, alapváltozat, Nyugat-Dunántúl, nők F4.1.7.táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, alapváltozat, Dél-Dunántúl, férfiak F4.1.8.táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, alapváltozat, Dél-Dunántúl, nők F4.1.9.táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, alapváltozat, Észak-Magyarország, férfiak F táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, alapváltozat, Észak-Magyarország, nők F táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, alapváltozat, Észak-Alföld, férfiak F táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, alapváltozat, Észak-Alföld, nők F táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, alapváltozat, Dél-Alföld, férfiak F táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, alapváltozat, Dél-Alföld, nők F4.3.1.táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, 2. változat, Közép-Magyarország, férfiak F4.3.2.táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, 2. változat, Közép-Magyarország, nők F4.3.3.táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, 2. változat, Közép-Dunántúl, férfiak F4.3.4.táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, 2. változat, Közép-Dunántúl, nők F4.3.5.táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, 2. változat, Nyugat-Dunántúl, férfiak F4.3.6.táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, 2. változat, Nyugat-Dunántúl, nők F4.3.7.táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, 2. változat, Dél-Dunántúl, férfiak F4.3.8.táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, 2. változat, Dél-Dunántúl, nők F4.3.9.táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, 2. változat, Észak-Magyarország, férfiak 4

6 F táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, 2. változat, Észak-Magyarország, nők F táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, 2. változat, Észak-Alföld, férfiak F táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, 2. változat, Észak-Alföld, nők F táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, 2. változat, Dél-Alföld, férfiak F táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, 2. változat, Dél-Alföld, nők F4.4.1.táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, 3. verzió, Közép-Magyarország, férfiak F4.4.2.táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, 3. verzió, Közép-Magyarország, nők F4.4.3.táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, 3. verzió, Közép-Dunántúl, férfiak F4.4.4.táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, 3. verzió, Közép-Dunántúl, nők F4.4.5.táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, 3. verzió, Nyugat-Dunántúl, férfiak F4.4.6.táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, 3. verzió, Nyugat-Dunántúl, nők F4.4.7.táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, 3. verzió, Dél- Dunántúl, férfiak F4.4.8.táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, 3. verzió, Dél- Dunántúl, nők F4.4.9.táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, 3. verzió, Észak-Magyarország, férfiak F táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, 3. verzió, Észak- Magyarország, nők F táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, 3. verzió, Észak- Alföld, férfiak F táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, 3. verzió, Észak- Alföld, nők F táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, 3. verzió, Dél-Alföld, férfiak F táblázat A éves népesség száma iskolai végzettség szerint, 3. verzió, Dél-Alföld, nők 5

7 Függelék ábrák jegyzéke F.1.ábra Az általános iskolai végzettségűeknél alacsonyabb végzettségűek aránya régiónként % F.2. ábra Az általános iskolai végzettségűek aránya régiónként % F.3. ábra A szakiskolai végzettségűek aránya régiónként % F.4. ábra Az érettségizett végzettségűek aránya régiónként % F.5. ábra A diplomások aránya régiónként % F6. ábra Az általános iskolai végzettségűeknél alacsonyabb végzettségűek arányának változása a népességben régiónként 2001 és 2020 között % F7. ábra Az általános iskolai végzettségűek arányának változása a népességben régiónként 2001 és 2020 között % F8. ábra A szakiskolai végzettségűek arányának változása a népességben régiónként 2001 és 2020 között % F9. ábra Az érettségizett végzettségűek arányának változása a népességben régiónként 2001 és 2020 között % F10.ábra A diplomások arányának változása a népességben régiónként 2001 és 2020 között % 6

8 1. Bevezetés E tanulmányban bemutatjuk a TÁMOP / kiemelt projekt keretében készült, a népesség iskolai végzettségére vonatkozó regionális eredményeit. A projekt részeként a népesség iskolázottságának országos e mellett regionális t is készítettünk nemek, és korévek szerinti bontásban a közötti időszakra. Magyarországon igen jelentős különbségek vannak a népesség demográfiai, és iskolai jellemzőiben a régiók között. E különbségek komoly hatással vannak a foglalkoztatás, a munkakínálat, a foglalkoztatási esélyek különbségének alakulására. Az iskolázottság alakulásának regionális szintű e ezért a munkakínálat régiók szerinti éhez elengedhetetlen. Az i eredmények ugyanakkor önmagukban is segítséget nyújthatnak a területi, térségfejlesztési, oktatáspolitikai döntések meghozatalában. Ráirányíthatják a figyelmet, hogy mely régiókban számíthatunk megfelelő oktatáspolitikai beavatkozás hiányában kedvezőtlen változásokra a népesség iskolázottságának alakulásában. 2. Az módszere A regionális az országos hez kidolgozott mikroszimulációs modell módosított változatára épül.. Tehát a regionális hez is egyéni szinten modelleztük az egyének iskolai pályafutását. A mikroszimulációs módszer a régiók közti különbségek változását megbízhatóbban tudja előre jelezni, mint a korábbi ekben használt, aggregált adatok én alapuló projekciók, mivel az aggregált adatokon alapuló ekben a régiók közötti különbségek alakulását maguk az feltételezései alakítják, az készítője határozza meg, hogy az egyes területek milyen elv alapján követik az országos változásokat 1. 1 Az iskolázási projekció során az aggregált adatokon alapuló ek vagy azt feltételezik, hogy az egyes területek (régió, megyék) arányos, vagy azt, hogy un. hozzáadott módon követik az országos tendenciákat. Az 7

9 A mikroszimulációs modellt részletesen az országos előzetes eredményeit ismertető tanulmány mutatja be. A következő táblázat (1. táblázat) az alkalmazott mikroszimulációs modell legfontosabb jellemzőit foglalja össze. Az 1. ábra pedig a szimuláció sorrendjét mutatja be. 1. táblázat Az alkalmazott mikroszimulációs modell jellemzői A modell jellemzői Kiinduló népesség a teljes népességet reprezentáló keresztmetszeti minta a KSH es Népszámlálásának 50 %-os lakásmintája, részben szintetikus kiinduló népesség (roma státuszú népesség) Keresztmetszeti szimuláció, a teljes népesség minden tagjára, az i periódus minden időlépésére, (évről-évre) modellezi az események bekövetkezését/be nem következését Események: (1) demográfiai események (születés, meghalás) (2) oktatási események (végzés, továbbtanulás) (3) belső migráció Dinamikus mikroszimuláció Diszkrét idejű, a naptári év az időegység Rekurzív modell, az eseményeket meghatározott sorrendben egymás után modellezi feltételes átmenet-valószínűségek alapján Megfigyelt, változatlannak feltételezett átmenet-valószínűségek első esetben, ha pl. a 8 osztályt el nem végzettek aránya felére csökken, akkor azt feltételezik, hogy minden területen felére csökken arányuk, a hozzáadott mód alkalmazása esetén, a változás mértékét tekintik azonosnak a területek között, ha például valamelyik iskolázottsági kategóriában a végzettek aránya 10 %-kal nő, akkor azt feltételezik, hogy minden területen 10 %-kal nő. (v.ö.pl. Hablicsek László A területi munkaerő-kínálat előrebecslése 2021-ig,Budapest, november) 8

10 1. ábra A szimuláció lépéseinek sorrendje

11 A regionális modell az országos modelltől két tekintetben is különbözik. Egyrészt a regionális modellben modelleztük az egyének régiók közötti belső migrációját. Másrészt a regionális modellben az országostól eltérő átmenet-valószínűségekkel számoltunk. A regionális mikroszimuláció során háromféle eseményt modellezünk a modell kiinduló népességének minden egyes tagjára: (1) demográfiai eseményeket (születést, halálozást), (2) iskolázási eseményeket, (3) a belső migrációt. Az alkalmazott mikoroszimulációs regionális i modellben a régiók közötti különbségek alakulása az átmenet-valószínűségekben egyrészt a kiinduló népesség összetételének eltéréseiből adódik; abból, hogy az egyes régiókban különbözik a népesség összetétele azoknak a megfigyelt jellemzőknek mentén, melyek hatással vannak az iskolázási döntésekre. A regionális különbségeket tehát részben az összetétel-hatás mozgatja. Ha máshogyan viselkednek például a diplomás szülők gyermekei, akkor az adott esemény valószínűségének átlagos értéke egy-egy régióban függ attól, hogy ott mekkora a diplomás szülők aránya még akkor is, ha a diplomás szülők gyerekeinek viselkedése minden régióban azonos. A használt regionális modell emellett számol azzal is, hogy az egyes területek (régiók, megyék) között olyan különbségek is lehetnek, melyeket az egyének megfigyelt jellemzői nem magyaráznak. Ezek a különbségek adódhatnak például a helyi munkaerő-piaci lehetőségek különbségéből, az oktatási programok kínálatának különbségéből, vagy egyéb tényezők hatását is tükrözhetik. Az egyéni viselkedés tehát a modellben nem csak az egyéni jellemzőktől, hanem a régió jellemzőitől is függ. Mivel a lehetséges regionális jellemzők köre meglehetősen tág, ezek hatását nem tudjuk explicit módon modellezni.

12 Ennek hiányában az egyéni jellemzők hatása mellett fennálló regionális viselkedési különbségeket tekintjük a régió hatásának (statisztikai értelemben fix-hatásokkal modellezzük, a nem megfigyelt régiós jellemzők hatásának összességét): k pi r F( X i, r, Ti, r, M i,, r ) ahol p a becsült átmenet-valószínűséget, X az egyéni jellemzőket, T a településtípust jelöli, F az egyéni viselkedés becslése során felhasznált függvény M a lakóhely megyéjét (esetenként régióját) jelöli. Fontos hangsúlyozni, hogy azt feltételezzük, hogy a regionális hatások az azonos egyéni jellemzőkkel bíró diákokra hasonlóan hatnak. Tehát például a diplomás és szakmunkás végzettségű szülők gyermekei egyaránt nagyobb arányban tanulnak tovább gimnáziumban, egy olyan régióban, amelyre az egyéni jellemzők hatását kiszűrve magas gimnáziumi továbbtanulási arányjellemző, de a diplomások gyerekeinek relatív előnye a szakmunkásokhoz mérten itt is ugyanakkora, mint máshol. A modellben tehát a regionális különbségek az átlagos továbbhaladási valószínűségekben két forrásból származnak. Egyrészt az összetétel különbségeiből, mint az első megközelítésben, másrészt a becsült megye (régió) hatásokból. Ehhez járul még a belső migráció, mint a regionális különbségek alakulásának másik összetevője. 3. A mikroszimulációs modell feltételezései A regionális hez az egyének iskolai pályafutására vonatkozóan alapvetően ugyanazokkal a feltétezésekkel éltünk, mint az országos esetén. Ezeket az országos t bemutató tanulmány ismerteti. Az országos modell feltételezésein túl a regionális i modell két területen él további feltevésekkel. Először, az egyéni szintű adatokból számított átmenet-valószínűségek becslése során, ahol megye- vagy régióhatásokkal is számoltunk, feltételezzük, hogy ezek a területi hatások minden egyén esetében azonos mértékűek, azaz nem függnek az egyéni jellemzőktől (lásd fent). 11

13 Másodszor, a belső migráció modellezésekor a következő feltételezésekkel éltünk. Először, az emberek minden évben legfeljebb egyszer költöznek, egynél több költözés nem lehetséges a szimulációs modellben egy adott éven belül. Másodszor, az adott évbeli költözési valószínűség független attól, hogy a megfigyelt egyén a korábbi év(ek)ben költözött-e vagy sem. Mivel az szempontjából csak a népesség megoszlása az érdekes, ezért nem fontos azonosítanunk, hogy ugyanaz az egyén költözik egymást követő években többször, vagy egy másik, hozzá hasonló jellemzőkkel bíró egyén. Harmadszor, a költözést nem családokra, hanem egyénekre vonatkozóan jelezzük előre. Az eredményei szempontjából ez nem jelent különbséget. Negyedszer, a gyerekek az anyával együtt költöznek, vagy ha az anya nem ismert, az apával. A modellben vizsgált eseményeket, kimeneteket, az átmenet-valószínűségek becsléséhez felhasznált változókat és adatbázisokat az 2. táblázat foglalja össze. A migrációs átmenet-valószínűségek becslését részletesebben a Függelék F.3.1. táblázata mutatja be.. 12

14 2. táblázat Események, kimenetek, változók és felhasznált adatbázisok az oktatási szimulációs modellben Esemény Érintettek Kimenetek Változók Adatbázis Becslési eljárás I. DEMOGRÁFIAI ESEMÉNYEK I. 1. SZÜLETÉS I Gyereke született a megelőző évben I.1.2. A születés idejének meghatározása (szeptember előtt/után) I.1.3. Az újszülött nemének meghatározása I.1.4. Az apa iskolázottságának meghatározása az újszülött esetében 1.2. Meghal éves nők 1. Igen 2. Nem újszülött Az előző évben születettek Előző évben születettek Újszülöttek (januárban) II. ISKOLÁZÁSI ESEMÉNYEK 1. Szeptemberig született 2. Szeptember után született 1.Lány 2.Fiú 1. iskolánál alacsonyabb 2. iskolai 3.Szakmunkás/ szakiskolai 4. Érettségi 5. Felsőfok 1. Igen 2. Nem Kor; kor négyzete; iskolázottsági kategóriák; roma státusz; lakóhely településtípusa; lakóhely megyéje; roma és életkor logaritmusa interakciós változók; iskolázottsági kategóriák és életkor logaritmusa interakciós változók Anya iskolázottsági kategóriák; lakóhely településtípusa; lakóhely megyéje; roma státusz Nem és anya végzettsége szerint KSH Évi Népszámlálás KSH élve születések száma nemenként KSH évi Népszámlálás KSH (halálozások száma) Népszámlálás (újszülöttek anya végzetségi csoportok létszáma) 1-20/25 évesek (januárban) Nem KSH, Hablicsek László e 20/25 éveseknél idősebbek Nem iskolai végzettség KSH (halálozások száma) (januárban) Népszámlálás (végzettségi csoportok létszáma) logit arány arány multinomiális logit arány halálozási valószínűség arány 5 éves korcsoportos halálozási ráták lowess simítása életkorra (bw=0.15) 13

15 ÁÁLTALÁNOS ISKOLAI PÁLYAFUTÁS 1. Elvégzi-e az általános iskolát 18 éves korig nappali tagozaton? évesek (szeptemberben) 1. Igen 2. Nem Nem; anya iskola végzettsége; apa iskolai végzettsége; a lakóhely településtípusa; a gyerek együtt él az apjával; a gyerek együtt él az anyjával; önálló; roma/nem roma státusz; megye KSH évi Népszámlálás logit Hány évesen szerzi meg az általános iskolai végzettséget? évesek évesen évesen évesen évesen 5. nem szerez végzettséget Nem; a lakóhely településtípusa (kategóriák); anya iskola végzettsége (kategóriák); apa iskolai végzettsége (kategóriák); roma/nem roma; megye Életpálya felvétel 1-4. hullám multinomiális logit II Elvégzi-e az általános iskolát esti tagozaton 20 éves korig? 20 éves, nincs általános iskolai végzettsége 1. Igen 2. Nem KSH évi Népszámlálás, évi Mikrocenzus összehasonlítása egy-egy kohorszra arány KÖZÉPFOKÚ ISKOLAI PÁLYAFUTÁS II. 2.1 Továbbtanul nappali tagozaton, középfokon.2. Milyen iskolatípusban tanul tovább? éves, az általános iskolai végzettséget az adott naptári évben szerezte nappali tagozaton Az általános iskolát elvégzők közül azok, akik továbbtanultak középfokon tovább tovább 1. Igen 2. Nem 1. Gimnáziumban tanul 2. Szakközépiskolában tanul 3. Szakiskolában tanul tovább Nem; anya iskola végzettsége; apa iskolai végzettsége; a lakóhely településtípusa; a gyerek együtt él az apjával; a gyerek együtt él az anyjával; önálló; roma/nem roma; megye Nem; a lakóhely településtípusa (kategóriák); anya iskola végzettsége (kategóriák); apa iskolai végzettsége (kategóriák); a gyerek együtt él az anyjával; a gyerek együtt él az apjával; roma/nem roma; megye KSH évi Népszámlálás, KIRSTAT Életpálya felvétel 1-4. hullám logit, arány Multinomiális logit 14

16 II Végzettséget szerez középfokon, nappali tagozaton Az általános iskolát elvégzők közül azok; akik továbbtanultak középfokon 4; vagy 5 évvel korábban 1. Érettségit szerez gimnáziumban 2. Érettségit szerez szakközépiskolában 3. Szakiskolai végzettséget szerez 4. Nem szerez végzettséget Nem; településtípus; anya iskola végzettsége; apa iskolai végzettsége; település megyéje; roma/nem roma; iskolatípus 9. évfolyamon; megye Életpálya felvétel 1-4. hullám multinomiális logit II.2.4. Hány év alatt szerez végzettséget középfokon, nappali tagozaton? Az általános iskolát elvégzők közül azok; akik továbbtanultak középfokon 4; vagy 5 évvel korábban 1. 4 év alatt 2. 5 év alatt Nem; településtípus; anya iskola végzettsége; apa iskolai végzettsége; roma/nem roma; iskolatípus 9. évfolyamon; megye Életpálya felvétel 1-4. hullám logit II.2. 5.Érettségit szerez nem nappali tagozaton éves 1. Igen 2.Nem KSH évi Népszámlálás, évi Mikrocenzus összehasonlítása egy-egy kohorszra évesek; KIRSTAT arány 15

17 FELSŐOKTATÁSI PÁLYAFUTÁS II Jelentkezik felsőfokú szakképzésre, nappali tagozatra 0-3. évvel a megfigyelés éve előtt érettségizettek felsőoktatásba addig be nem kerültek 1. Jelentkezik 2. Nem jelentkezik Nem; iskolatípus; kor; lakóhely településtípusa; érettségi éve; régió FELVI KIRSTAT logit 2. Bekerül felsőfokú szakképzésre, nappali tagozatra Felsőfokú szakképzésre jelentkezettek 1. Igen 2. Nem Nem; iskolatípus; kor; lakóhely településtípusa; érettségi éve; régió FELVI KIRSTAT logit II Jelentkezik nappali tagozaton alap vagy osztatlan képzésbe 0-3. évvel a megfigyelés éve előtt érettségizettek felsőoktatásba addig be nem kerültek 1. Igen 2. Nem Nem; iskolatípus; kor; lakóhely településtípusa; érettségi éve; régió FELVI KIRSTAT logit II Bekerül nappali tagozaton (alap vagy osztatlan képzésbe) Felsőoktatásba alap-, vagy osztatlan képzésbe jelentkezettek 1. Igen 2. Nem Nem; iskolatípus; kor; lakóhely településtípusa; érettségi éve; régió FELVI KIRSTAT logit 16

18 II Felsőfokú végzettséget szerez nappali tagozaton szakképzésben Felsőfokú nappali tagozatos szakképzésbe bekerültek 3-7 évvel korábbam; nem tanult tovább alapképzésben és nem szerzett diplomát 1. Igen. 2. Nem Nem; kor; középiskola típusa (gimnázium/szak-középiskola) OKM Felsőoktatási Statisztikai adatgyűjtés végzési arányok II.3.6. Hány év alatt szerez végzettséget felsőfokú nappali tagozatos szakképzésben? Felsőfokú nappali tagozatos szakképzésbe bekerültek 1. 1 év alatt 2. 2 év alatt 3. 3 év alatt Nem; kor; OKM Felsőoktatási Statisztikai adatgyűjtés Mindhárom kimenet valószínűsége a teljes végzési valószínűség 1/3-A II.3.7. Felsőfokú végzettséget szerez nappali tagozaton (alap; vagy osztatlan képzésben) Felsőfokú; nappali tagozatos alap; vagy osztatlan képzésbe bekerültek 3-7 évvel korábban 1. Igen 2. Nem Nem; kor; Középiskola típusa (gimnázium/szak-középiskola) OKM Felsőoktatási Statisztikai adatgyűjtés végzési arányok nappalin diplomát szerzők ettek számát = kiadott oklevelek száma (másoddiplomásokkal és kétszakosokkal) korrigálva II.3.8. Hány év alatt szerez végzettséget nappali tagozatos alap; vagy osztatlan képzésben Felsőfokú; nappali tagozatos alap; vagy osztatlan képzésbe bekerültek 1. 3 év alatt 2. 4 év alatt 3. 5 év alatt 4. 6 év alatt 5. 7 év alatt 6. 8 év alatt Nem; kor OKM Felsőoktatási Statisztikai adatgyűjtés végzési arányok II.3.9. Felsőfokú végzettséget szerez nem nappali tagozaton Legfeljebb 39 éves (szeptemberben); nincs diplomája; és nem tanult tovább felsőoktatásban az adott évben és az előző 7 évben 1. Igen 2. Nem Nem; kor; középiskola típusa (gimnázium/szak-középiskola OKM Felsőoktatási Statisztikai adatgyűjtés végzési arányok 17

19 II BA/főiskolai; vagy MA/egyetemi szintű végzettséget szerzett Alap; osztatlan; vagy mesterképzésben diplomát szerzett az adott naptári évben 1. BA/főiskolai végzettséget 2. MA/egyetemi végzettséget OKM Felsőoktatási Statisztikai adatgyűjtés végzési arányok III. MIGRÁCIÓ III. 1. Belső migráció Teljes népesség Nem; kor; végzettségi kategóriák; év dummyk KSH Munkaerő-felvétel Multinomiális logit 18

20 4. Eredmények Az eredményeit a Függelék táblázatai foglalják össze. A táblázatok bemutatják a éves népesség számának alakulását végzettségi kategóriánként és nemenként a hét régióban 2000 és 2020 között. Az eredményeket három változatban közöljük. Az alapváltozat az oktatási rendszer 2010-es szabályozásának és működési módjának fennmaradását feltételezi. A második változatban azt feltételezzük, hogy a roma diákok iskolai pályafutása ugyanúgy alakul, mint az egyéb tekintetben hozzájuk hasonló nem-roma diákoké. Tehát egy roma diák például a középfokú továbbtanulás során ugyanolyan valószínűséggel kerül középiskolába vagy szakiskolába, mint az övével azonos végzettségű szülők nem-roma gyermekei, akik ugyanabban a megyében és ugyanakkora településen élnek. Fontos hangsúlyozni, hogy a roma diákok átlagos iskolázottsága ebben a modellben is alacsonyabb lesz, mint az átlagos nem-roma diákoké, hiszen az utóbbiak körében sokkal kisebb az alacsony iskolázottságú szülők aránya és területi eloszlás is eltér a romákétól. Ez a verzió pusztán annyit feltételez, hogy a roma diákokat sújtó specifikus hátrányok eltűnnek a diákok iskolai pályafutása során 2. A harmadik változatban a felsőfokú továbbtanulásban bevezetett létszámkorlátok hatását vizsgáljuk a diplomások számának alakulására. Az alábbiakban a regionális különbségek mértékét és változását mutatjuk be a népesség iskolázottság szerinti összetételében. Míg a Függelék táblázatai a népesség számára vonatkozó nyers adatokat közlik, az elemzés során a különböző végzettségű csoportok a régiók teljes népességén belüli százalékos arányát vizsgáljuk. Először a éves népesség összetételének regionális különbségeit mutatjuk be 2000-ben és 2020-ban az alapváltozata szerint. Ezután a regionális különbségek aktuális tendenciáit elemzzük a évesek adatai alapján 2000 után, és összevetjük ezt a 2000 előtti regionális különbségekkel. 2 Természetesen az átmenet-valószínűségek kiszámításakor (adott családi háttér és lakóhely-típus mellett) becsült roma hatások nem alkalmasak arra, hogy elkülönítsük a családi háttér és az iskolarendszer hatását. Nem állíthatjuk tehát, hogy ez a becslési változat azt az állapotot írná le, amikor a romákat az iskolában semmilyen hátrány nem éri, miközben a családi hátteret adottnak feltételezzük. Ezzel szemben arról van szó, hogy a romákra jellemző hátrányok (akár az iskola, akár a kisgyermekkori nevelés hiányosságaiból fakadnak ezek) megszűnését feltételezzük. 19

21 Végül a fiatalokat tekintve összehasonlítjuk az 2. és 3. változatának eredményeit az alapváltozattal Regionális különbségek a éves népesség iskolai végzettségében A következőkben a éves népesség iskolázottság szerinti összetételének regionális különbségeit mutatjuk be 2000-ben és 2020-ban. A 2000 végére / 2001 elejére vonatkozó adatok a 2001-es Népszámlálás tényadatai, a 2020-as adatok pedig az i időszak utolsó évére számított adatok, az i modell alapváltozata szerint. A nyolc osztálynál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők arányában az ezredfordulón jelentős mértékűek voltak a regionális különbségek ( ábra). A középmagyarországi régióhoz mérten, ahol az iskolázatlanok aránya a legalacsonyabb volt, a Dél- Alföldön és a Dél-Dunántúlon az arány hozzávetőlegesen kétszeres, Észak-Magyarországon két és félszeres, az Észak-Alföldön pedig közel háromszoros volt ábra A 8 osztálynál alacsonyabb végzettségűek aránya a éves népességben, 2000, osztálynál kevesebb, éves % KM KD NYD DD EM EA DA régió 20

22 2020-ra várhatóan minden régióban jelentősen csökken az iskolázatlan népesség aránya. Ugyanakkor a regionális különbségek mértéke lényegében változatlan marad, a legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb helyzetű régiók között megmarad a nagyjából háromszoros különbség. A régiók relatív helyzete kismértékben változik. Míg 2000-ben az Észak-Alföldön volt a legmagasabb az iskolázatlanok aránya, 2020-ban Észak- Magyarországon számíthatunk a legmagasabb arányra. A másik változás a Dél-Alföld relatív helyzetének javulása. Míg 2000-ben az iskolázatlanok aránya itt nem közelebb volt a három leszakadó régióhoz, 2020-ra a három fejlettebb régióhoz közelít. A fejlettebb régiók között a különbségek mértéke várhatóan csökken. Az általános iskolai végzettségűek arányát tekintve a régiók közötti különbségek kisebbek, mint az iskolázatlanok esetében ( ábra) ben a közép-magyarországi régió és az összes többi régió között volt a legmarkánsabb különbség. Közép-Magyarországon az arány nem érte el a 25%-ot, a másik hat régióban 30-35% között volt ábra Az általános iskolai végzettségűek aránya a éves népességben, 2000, 2020 általános iskola, éves % KM KD NYD DD EM EA DA régió 21

23 A régiók közötti különbségek mértéke hasonló 2020-ban, mint 2000-ben. A régiók relatív helyzete azonban várhatóan valamelyest változik. A Nyugat-Dunántúlon a középmagyarországihoz hasonló szintre csökken az általános iskolai végzettségűek aránya. A délalföldi régió relatív helyzete valamelyest javul, a közép-dunántúlié pedig némiképp romlik 2020-ra. A ábra együtt mutatja be az általános iskolát vagy azt sem végzettek arányát régiónként. Összességében a regionális különbségek jelentősek voltak 2000-ben és várhatóan azok lesznek 2020-ban is végén a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya Közép- Magyarországon 27% volt, míg az Észak-Alföldön 41%, a három másik fejletlenebb régióban pedig 38-39%. A két fejlettebb dunántúli régióban az alacsony iskolázottságúak aránya a fejletlenebb régiók és a közép-magyarországi értékek között volt ábra A legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya a éves népességben, 2000, 2020 legfeljebb általános iskola, éves % KM KD NYD DD EM EA DA régió 2020-ra a régiók közötti különbségek mértéke várhatóan nem csökken. Az Észak- Alföld és Közép-Magyarország közötti különbség 2000-ben másfélszeres volt, 2020-ra az 22

24 szerint 1,6-szoros. Az észak-magyarországi és dél-dunántúli régió hátránya is hasonló mértékű marad 2020-ban. Várhatóan három régió relatív helyzete változik. A Nyugat- Dunántúlon jelentősen csökken az alacsony iskolázottságúak aránya és megközelíti a középmagyarországi régiót (16, ill. 15%). A Dél-Alföldön is az átlagosnál nagyobb mértékű a csökkenés, így 2020-ban az arány már alacsonyabb, mint a Dél-Dunántúlon és Észak- Magyarországon. Ezzel szemben a Közép-Dunántúlon a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya kisebb mértékben csökken, mint a többi régióban, és 2020-ban az szerint már magasabb lehet, mint a Dél-Alföldön. A szakiskolai/szakmunkás végzettségűek esetében a legnagyobb különbség a középmagyarországi és a másik hat régió között van ( ábra) ben Közép- Magyarországon a éves népesség 18%-a volt szakmunkás végzettségű, a többi régióban az arány 24-27% közötti volt. Az utóbbi csoporton belül a szakmunkások aránya a két fejlettebb dunántúli régióban volt a legmagasabb és Észak-Magyarországon és Észak- Alföldön a legalacsonyabb ábra A szakiskolai végzettségűek aránya a éves népességben, 2000, szakiskola/szakmunkás, éves % KM KD NYD DD EM EA DA régió 23

25 2020-ra várhatóan mindenhol nő a szakmunkás végzettségűek aránya. Azonban mivel a növekedés Közép-Magyarországon csekély mértékű, mindössze egy százalékpontnyi, arra lehet számítani, hogy a központi és a többi régió közötti különbség növekedni fog és ban már több mint másfélszeres lesz. A központi régión kívül a szakmunkás végzettségűek aránya 2020-ban várhatóan 30% körül lesz majd. A szakmunkások aránya várhatóan a két alföldi régióban nő majd a legnagyobb mértékben és 2020-ban a Dél-Alföldön már a Közép- Dunántúlhoz hasonló szintű lesz. Érdemes megjegyezni, hogy a szakiskolás végzettségűeknek nem csak az aránya, de a száma is várhatóan nő 2000 és 2020 között szinte minden régióban (F4.1.1-F táblázat, ill ábra). Az egyetlen kivétel a Dél-Dunántúl, ahol 2020-ban várhatóan hozzávetőlegesen 3,6%-kal kevesebb szakmunkás végzettségű lesz, mint 2000-ben. Ugyanakkor a szakmunkás végzettségűek száma jellemzően az időszak első felében nő, ezt követően csökken majd ábra A éves szakiskolai végzettségűek száma, szakiskola/szakmunkás, éves év : KM : KD : NYD : DD : EM : EA : DA 24

26 Az érettségizettek esetében, a szakmunkás végzettségűekhez hasonlóan a Közép- Magyarország és a többi régió közötti különbség volt a regionális különbségek meghatározó eleme 2000-ben ( ábra). A központi régióban 2000-ben a éves népesség egyharmada érettségizett volt, míg a többi régióban ez az arány egynegyed körüli volt (24-28%). Az érettségizettek aránya a két alföldi régióban és a Dél-Dunántúlon volt a legalacsonyabb ábra Az érettségi végzettségűek aránya a éves népességben, 2000, 2020 érettségi, éves % KM KD NYD DD EM EA DA régió 2020-ra az érettségizettek aránya várhatóan minden régióban nő majd. A növekedés mértéke Közép-Magyarországon a legalacsonyabb, így a központi és a többi régió közötti különbség csökkenésére számíthatunk ebben a tekintetben. A másik hat régió közötti különbségek hasonlóak maradnak 2020-ban, mint 2000-ben. 25

27 ábra A diplomások aránya a éves népességben, 2000, 2020 diploma, éves % KM KD NYD DD EM EA DA régió A diplomásokat tekintve még szélsőségesebb a központi régió és a többi régió közötti különbség, mint a szakmunkások vagy az érettségizettek esetében ( ábra) ben Közép-Magyarországon a évesek 21%-a volt diplomás, a többi régióban az arány ennek alig több mint fele (11-13%) volt ra a központi régióban a diplomások aránya 28%-ra nő majd, a többi régióban 18-20%-ra. A központi régió előnye tehát 2020-ban is 8-10 százalékpontnyi, arányaiban azonban kisebb, mint 2000-ben volt. A hat másik régió közötti különbség 2000-ben és 2020-ban egyaránt igen csekély. 26

28 ábra A legalább érettségi végzettségűek aránya a éves népességben, 2000, 2020 legalább érettségi, éves % KM KD NYD DD EM EA DA régió Érdemes megvizsgálni a regionális különbségeket az érettségizetteket és a diplomásokat együtt tekintve is ( ábra). Itt is a központi régió és a többi régió közötti különbség a meghatározó. Közép-Magyarországon 2000-ben a legalább érettségivel rendelkezett a évesek több mint fele (55%), míg a többi régióban ez az arány egyharmad és kétötöd közötti volt (34-40%) ra mindenhol jelentős növekedésre számíthatunk. A központi régióban várhatóan a népesség kétharmadának lesz érettségije, és ez az arány a többi régióban is megközelíti majd az 50%-ot. A legalább érettségivel rendelkezők, ill. a diplomás végzettségűeknek várhatóan nem csak az aránya, de a száma is nő minden régióban 2000 és 2020 között (F4.1.1-F táblázat). A régiók relatív helyzete alig várhatóan alig változik 2000 és 2020 között a legalább érettségizetteket tekintve. Mindkét időpontban Nyugat-Magyarország követi a központi régiót, bár nem túlságosan nagy előnnyel a többi régióhoz mérten. A másik öt régió között a különbségek alig érzékelhetőek. 27

29 Összességében a regionális különbségek időben meglehetősen stabilak, ugyanakkor valamelyest eltérő mintázatot és változási tendenciákat mutatnak az alacsonyabb és magasabb végzettségűek esetében. Először, a szakmunkás és magasabb végzettségűeket tekintve a regionális különbségeket a központi régió és a többi régió közötti különbség dominálja, ezzel szemben az alacsony iskolázottságúak esetében a regionális különbségek a összetettebb képet mutatnak; nagyobbak a központi régión kívüli eltérések. Másodszor, a szakmunkás vagy alacsonyabb végzettségeket tekintve a regionális különbségek nem csökkennek, esetenként nőnek 2000 és 2020 között. Ezzel szemben az érettségizettek és diplomások esetében a regionális egyenlőtlenségek csökkenésére lehet számítani. Harmadszor, a régiók relatív pozíciója időben meglehetősen stabil. Számottevő változások ebben a tekintetben csak az alacsony iskolázottságúak esetében várhatóak; ebben a tekintetben a Nyugat-Dunántúl 2020-ra megközelíti a központi régiót, és a Dél-Alföldön is az alacsony iskolázottságúak arányának az átlagosnál nagyobb mértékű csökkenésére lehet számítani. Végül, ha nemenként nem találunk jelentős különbséget a regionális egyenlőtlenségek mintázatában és változási tendenciáiban. A legtöbb végzettségi kategóriában hasonló jellegű regionális különbségeket találunk a férfiakat és a nőket tekintve, és a változások iránya is hasonló. 28

30 4.2. A regionális különbségek alakulása 2000 előtt és 2000 után Az előző fejezetben bemutattuk a éves népesség iskolázottság szerinti összetételének regionális különbségeit 2000-ben és 2020-ban. Ez a teljes kép azonban csak korlátozottan alkalmas a regionális egyenlőtlenségek aktuális változási tendenciáinak feltárására, hiszen egy ilyen tág népességi csoportban a korosztályok cserélődése nagyon lassan megy végbe. A teljes népesség esetében megfigyelhető változások részben az oktatási rendszerben évtizedekkel ezelőtt lezajlott folyamatok eredményét tükrözik és 2020 között a vizsgált népességből eltűnnek olyan korosztályok, akik a 30-as, 40-es, 50-es években szerezték a végzettségüket, és a helyükre lépnek olyanok, akik a 90-es és 2000-es években jártak iskolába. A regionális különbségek aktuális változási tendenciáiról pontosabb képet kaphatunk, ha csak azoknak a fiatalabb korosztályoknak az összetételét vizsgáljuk, akik a vizsgált időszakban szerezték a végzettségüket. Ennek érdekében az alábbiakban bemutatjuk a évesek iskolázottság szerinti összetételének alakulását régiónként. Ugyanakkor a regionális különbségek aktuális változásait érdemes összehasonlítani a 2000 előtt évtizedek folyamataival is. Erről az idősebb korosztályok esetében megfigyelhető regionális különbségek adhatnak egyfajta képet. Ötéves születési korcsoportonként mutatjuk be az iskolázottság szerinti arányokat 2000-ben. Ezek az idősebb korosztályok egyfajta lenyomatát mutatják azoknak a regionális különbségeknek, melyek akkor voltak jellemzőek, amikor ők iskolába jártak. Érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy ez a rekonstruált múltbeli kép legalább két okból nem teljesen pontos. Egyfelől, a halálozási arányok iskolázottsági kategóriánként eltérőek, így minél idősebb korosztályokat vizsgálunk, annál inkább lefelé torzított az alacsonyabb iskolázottságúak aránya ahhoz képest, amikor ezek a kohorszok végzettséget szereztek. Másfelől, a migráció közvetlenül alakítja az iskolázottság szerinti összetétel regionális különbségeit. Minél idősebb korosztályokat vizsgálunk, annál erősebb lehet ez a migrációs hatás, hiszen az idősebbeknek több idejük volt költözni, mint a fiatalabb évjáratoknak. 29

31 ábra A 8 osztálynál alacsonyabb végzettségűek aránya a éves népességben, 2000, osztálynál kevesebb, éves % év ábra A 8 osztálynál alacsonyabb végzettségűek aránya az közötti születési kohorszokban, osztálynál kevesebb, 2000 % születési év : KM : KD : NYD : DD : EM : EA : DA 30

32 A nyolc osztálynál alacsonyabb végzettségűek esetében a 2000 utáni időszakban két ellentétes folyamatot fedezhetünk fel ( ábra). Az időszak első felében a évesek körében összességében az iskolázatlanok arányának csökkenése a jellemző. Mivel ez a csökkenés azokban a régiókban a legnagyobb mértékű, ahol az iskolázatlanok aránya a legmagasabb (a két északi régióban és a Dél-Dunántúlon), a regionális különbségek csökkennek ebben az időszakban. Ezzel szemben az időszak második felében mindenhol az iskolázatlanok arányának növekedése várható, a növekedés azonban a fejletlenebb régiókban a legnagyobb mértékű, így a regionális különbségek növekedésére lehet számítani. Az egyes régiók relatív helyzetét tekintve két változást érdemes kiemelni. A Dél- Alföldön viszonylag nagymértékű az iskolázatlanok arányának csökkenése az időszak elején, így a Dél-Alföld és a Közép-Dunántúl közötti kezdeti különbség eltűnik. A Nyugat- Dunántúlon szintén jelentősebb az iskolázatlanok arányának csökkenése, mint a többi fejlett régióban, így a vizsgált időszak végén már a fiatalok között ebben a régióban lesz a legkisebb az iskolázatlanok aránya, megelőzve a központi régiót. A történelmi előzményeket tekintve jól látható, hogy a régiók relatív helyzete viszonylag stabil, az iskolázatlanok arányának csökkenése pedig egy évtizedeken keresztül zajló folyamat ( ábra). Hosszú távon két változás érdemel figyelmet. Egyfelől az északmagyarországi régióban az iskolázatlanok aránya a legidősebb korosztályok esetében még nem volt olyan kiugróan magas, mint később. A harmincas évek végén született évjáratokban a két alföldi régióban található a legtöbb iskolázatlan ember. A Dél-Alföld relatív helyzetének a javulása azonban már a legidősebb korosztályok esetében megfigyelhető, tehát elképzelhető, hogy 2000 után nem új keletű folyamatról, hanem egy évtizedes tendencia folytatódásáról van szó. Az általános iskolai végzettségűek arányának csökkenését a évesek körében 2000 után a régiók közötti különbségek csökkenése kísérte ( ábra). Arányaiban azonban nem csökkentek a regionális egyenlőtlenségek; az időszak elején és végén egyaránt hozzávetőlegesen 1,6-szeres különbség van a legmagasabb és legalacsonyabb általános iskolai végzettségű aránnyal rendelkező régió között. A régiók relatív helyzetében azonban számíthatunk némi változásra. Míg 2000-ben a az Észak-Alföldön a legmagasabb az általános 31

33 iskolai végzettségűek aránya a fiatalok körében, és ezután következik a Dél-Dunántúl, ra Észak-Magyarország zárkózik fel Észak-Magyarország mellé. Eközben a központi régió ábra Az általános iskolai végzettségűek aránya a éves népességben, 2000, 2020 általános iskola, éves % év ábra Az általános iskolai végzettségűek aránya az közötti születési kohorszokban, 2000 általános iskola, 2000 % születési év : KM : KD : NYD : DD : EM : EA 32 : DA

34 relatív helyzete romlik; míg 2000-ben itt a legalacsonyabb az alacsony iskolázottságúak aránya, 2020-ra Nyugat-Magyarország és a Dél-Alföld is a központi régió elé kerül ebben a tekintetben. A 2000 előtti időszakban az idősebb korosztályok megoszlása hasonló regionális különbségeket mutat, mint amit 2000 után láthatunk ( ábra). A két legidősebb korosztály jelent csak kivételt, amikor a központi régiót leszámítva a fejlettebb régiókban volt magasabb az általános iskolai végzettségűek aránya, mivel ekkor ez még magasabb átlagos iskolázottsági szintet jelentett. Az alacsony iskolázottságúakat (legfeljebb általános iskolai végzettségűek) tekintve a regionális különbségek alakulása az általános iskolai végzettségűekhez hasonló ( ábra). A legfontosabb különbség, hogy az időszak végén a regionális különbségek növekedésére lehet számítani (az iskolázatlanok arányának növekvő különbségei miatt) ábra A legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya a éves népességben, 2000, 2020 legfeljebb általános iskola, éves % év : KM : KD : NYD : DD : EM : EA : DA 33

35 ábra A legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya az közötti születési kohorszokban, 2000 szakiskola/szakmunkás, éves % év : KM : KD : NYD : DD : EM : EA : DA A szakiskolai / szakmunkás végzettségűek aránya 2000 után a fiatalok körében minden régióban csökkent, majd az időszak végén várhatóan növekedni kezd ( ábra). A regionális különbségeket alapvetően a központi régió és a többi régió közötti különbség határozza meg, ez pedig a teljes időszakban viszonylag stabil. Ugyanakkor a másik hat régió között a regionális különbségek növekedésére lehet számítani az időszak végére. A szakiskolai végzettségűek aránya a fejlettebb régiókban várhatóan magasabb szinten stabilizálódik, mint a fejletlenebb északi régiókban és a Dél-Dunántúlon. 34

36 ábra A szakiskolai végzettségűek aránya a éves népességben, 2000, 2020 szakiskola/szakmunkás, éves % év ábra A szakmunkás végzettségűek aránya az közötti születési kohorszokban, 2000 szakiskola/szakmunkás, 2000 % születési év : KM : KD : NYD : DD : EM : EA : DA 35

37 A korábbi időszakban a szakmunkás végzettségűek aránynak növekedése nagyon hasonló mértékű volt a központi régión kívül mindenhol, ugyanakkor a központi és a többi régió közötti különbség nőtt ebben az időszakban ( ábra). Az érettségizettek aránya a fiatalok körében a vizsgált időszak első felében erősen nő minden régióban ( ábra). Ez a központi régió és a többi régió közötti különbség csökkenésével jár együtt. Később ez a növekedés megáll és az északi régiókban az időszak végére várhatóan csökkenő tendenciába fordul. Így az időszak végén valamelyest növekedhetnek a régiók közötti különbségek ábra Az érettségi végzettségűek aránya a éves népességben, 2000, 2020 érettségi, éves % év : KM : KD : NYD : DD : EM : EA : DA Az idősebb korosztályok adatai hasonló regionális különbségeket mutatnak a korábbi évtizedekre ( ábra). A leginkább figyelemre méltó változás a Dél-Alföld relatív helyzetének változása. A diplomások arányának növekedése a regionális különbségek csökkenésével jár együtt a 2000-es években ( ábra). A központi régió előnye a többi régióval szemben jelentősen csökken, később ez a különbség egy tíz százalékpont körüli szinten állandósul. A 36

38 többi régió között nincsenek jelentős különbségek, de figyelemre méltó a diplomások viszonylag alacsony aránya a fiatalok között az időszak végén a Közép-Dunántúlon ábra Az érettségi végzettségűek aránya az közötti születési kohorszokban, 2000 érettségi, 2000 % születési év : KM : KD : NYD : DD : EM : EA : DA A diplomások arányát tekintve a regionális különbségeket a korábbi időszakban is lényegében a központi régió előnye jelentette a többi régióval szemben, és ez az idősebb korosztályok adatai alapján időben stabilnak tűnik ( ábra). A legalább érettségivel rendelkezők esetében a központi régió előnye 2000 után csökkenni látszik ( ábra), miközben úgy tűnik, hogy a korábbi évtizedekben inkább stagnált vagy növekedett ( ábra). Úgy tűnik, hogy a kilencvenes évek középfokú oktatási expanziója valamivel nagyobb ütemű volt a központi régión kívül. Ugyanakkor az alapváltozat szerinti az időszak végén már a legalább érettségivel rendelkezők arányának csökkenését jelzi néhány régióban, elsősorban Észak-Magyarországon és az Észak- Alföldön. 37

39 ábra A diplomások aránya a éves népességben, 2000, 2020 diploma, éves % év ábra A diplomások aránya az közötti születési kohorszokban, 2000 diploma, 2000 % születési év : KM : KD : NYD : DD : EM : EA : DA 38

40 Összességében elmondható, hogy 2000 után a regionális különbségek a fiatalabb korosztályok esetében is várhatóan kevéssé változnak. Az alacsonyabb végzettségeket, elsősorban az iskolázatlanok arányát tekintve számíthatunk a vizsgált időszak végén a régiók közötti különbségek növekedésére. A magasabb végzettségi kategóriák esetében inkább a régiók közötti különbségek csökkenése a jellemző, de ez alapvetően a központi és a többi régió relatív helyzetének változását jelenti. A 2000-es évek regionális különbségeiben gyakran a korábbi évtizedek tendenciái fedezhetők fel, igazán jelentős változás jellemzően akkor tapasztalható, ha az adott végzettségi csoport arányának növekvő vagy csökkenő tendenciája is változik ábra A legalább érettségi végzettségűek aránya a éves népességben, 2000, 2020 legalább érettségi, 2000 % születési év : KM : KD : NYD : DD : EM : EA : DA 39

41 ábra Az érettségi végzettségűek aránya az közötti születési kohorszokban, 2000 legalább érettségi, éves % év : KM : KD : NYD : DD : EM : EA : DA 40

42 4.3. A regionális különbségek alakulása 2000 és 2020 között a roma diákok nem-romákhoz hasonló iskolai pályafutása esetén Ebben az alfejezetben az alapváltozat és a második változat eredményeit hasonlítjuk össze a legfiatalabb korosztályok esetében. Az alapváltozat az oktatási rendszer 2010-es szabályozásának és működési módjának fennmaradását feltételezi. A második változatban azt feltételezzük, hogy a roma diákok iskolai pályafutása ugyanúgy alakul, mint az egyéb tekintetben hozzájuk hasonló nem-roma diákoké (F4.3.1-F táblázat). Tehát egy roma diák például a középfokú továbbtanulás során ugyanolyan valószínűséggel kerül középiskolába vagy szakiskolába, mint az övével azonos végzettségű szülők nem-roma gyermekei, akik ugyanabban a megyében és ugyanakkora településen élnek. Mivel a roma diákok többsége döntően a szülők alacsony iskolázottsága miatt alacsony végzettséggel kerül ki az iskolarendszerből, elsősorban e végzettségi kategóriák esetében számíthatunk arra, hogy az alap- és a második változat ei eltérőek lesznek. A és ábrák a legfeljebb általános iskolai végzettségűek arányának alakulását mutatják be a mindenkori éves korosztályokra vonatkozóan. Az eredmények azt mutatják, hogy ha a roma diákok a hozzájuk hasonló nem-romákkal azonos valószínűséggel fejeznék be az általános iskolát, tanulnának ezután tovább és szereznének valamilyen középfokú végzettséget, akkor az alacsony iskolázottságúak arányában mutatkozó regionális különbségek lényegesen kisebbek volnának. A második változatban az időszak második felében lényegesen alacsonyabb az alacsony iskolázottságúak aránya Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon, mint az alapváltozat esetében. Ráadásul a második változatban nem is növekednek a regionális különbségek az időszak végén. Más megközelítésben ez azt jelenti, hogy az alacsony iskolázottságúak arányában meglévő regionális különbségek jelentős részben noha nem teljes egészében a roma népesség arányával függnek össze és a roma diákokat sújtó speciális hátrányokból adódnak. 41