MÚLT, JELEN, JÖVŐ. Dr. Benke József Erdőmérnök Zetelaka És Társai Vadásztársulat

Átírás

1 MÚLT, JELEN, JÖVŐ Dr. Benke József Erdőmérnök Zetelaka És Társai Vadásztársulat

2 MÚLT Középkor - Kezdetleges hidegfegyverek (kő, fabot, dárda), csapdák, vermek, őskutyák - Szent László törvény ünnepnapokon tiltott a vadászat - Vidéket benépesítő nemzetség szabadon vadászhatott királyi vadaskert lőpor feltalálása, kezdetleges lőszerszámok, Bethlen Miklós serétes puskája XIX század Magyar Encyklopédia - Apáczai Csere János- inkább szépirodalom, de érinti a vadászatot Erdélyi főkormányszék tilalma (jobbágyok fegyverviselésének megtiltása- székelyföldön csak a nemtelenekre is érvényes, mivel a székelyek szabadon vadászhattak Szárhegyi Urbarialis Conscriptio - A vadászat a parasztoknak szabados szokott lenni Gyakorlott vadász (Vadászati kézikönyv)- Magyari Szász Ferenc - Nagyszeben Erdélyi vadászatok és vadak- Újfalvi Sándor, Kolozsvár Vadászati törvény- a vadászati jog a földtulajdonhoz kötődik, de ezt a jogot csak a vadászjeggyel - és fegyverengedéllyel rendelkezők tehetik (erre sok panasz merült fel a vadászó székelyek által, - akik addig szabadon vadászhattak) Vadászati törvény- lehetséges lett a kártékony vadak elűzése a faluk határából - Székelyföldön a vadászati jog bérbeadása jelentéktelen bevételt hozott - Kezdetleges lőfegyverek megjelenése- foto Lövéte évi kilövési statisztika egész Székelyföldön: 0 szarvas, 147 őz, 10 vaddisznó, 46 farkas, 65 medve - Fontosabb vadász írók: Maderspach Viktor, Nadler Herbert, Thurn-Rumbach István, Kemény János, - Wass Albert, Széchenyi Zsigmond (akik Erdélyhez, Székelyföldhez kötődtek) - Sütő András, Kászoni Zoltán, Deák István, (sokkal többen voltak, vannak itthon)

3

4 MÚLT XX század Államosítás (1950) után Romániában a vadászat állami monopólium. A tevékenység szabályozását a Mezőgazdasági Minisztérium erdészeti hatósága végezte. A vadászati tevékenységet a vadászterületek 70%-án vadásztársaságok folytatták (amelyek tagjai a romániai Országos Vadászszövetségnek), a vadászterületek maradék 30%-án pedig az állami erdőgondnokságok maguk gazdálkodtak. A vadászterületek egybeestek az erdészeti üzemosztályokkal, ezeknek területe síkvidéken 5000 ha, dombvidéken 7000 ha és hegyvidéken ha. Az erdőkön kívül tartalmazzák a legelőket, kaszálókat és szántókat is. A minisztérium köti a bérleti szerződéseket a vadászterületek bérlőivel. Ezeknek a szerződéseknek az értéke rendkívül alacsony, kisebb mint 20 millió lej/év/vadászterület. Megjegyzés: régi lej = 1 új lej. Mindezek ellentétben álltak azokkal a törvényekkel, amelyek Nyugat- és Közép-Európában érvényesek, ahol a vadászati jog a földtulajdon jogához kötődik. Tehát a földtulajdonosnak van joga, hogy vadásszon, vagy átengedje ezt a jogot vadásztársaságoknak vagy egyéni vadászoknak.

5

6 JELEN- XXI század 407/ 2006 Vadászati Törvény Nyilt vita a Vadászati Törvény módosításáról- beadványok sora a tulajdonosok részéről Megjelent a 407 es Vadászati Törvény- tartalmazza a tulajdonosok jogát, de a létező szerződések maradnak míg kifutnak (10 év)- kapuzárási pánik között 2010, 2011, Új bérbeadási szerződések, ezek utáni feladatok Zetelaka És Társai Vadásztársulat (csak mint példa, mivel sok más új társulat indult) Hatósági engedély, Szabályzat, alapító tagok, személyzet, stb., Zetelaka (Újfalu) Környéki Területtulajdonosi Társulás - Közgyűlés megítéli a bérlést, stb Szerződések megkötése (10 év)

7

8

9

10 JÖVŐ- első szerződés teendők TARTAMOS VADGAZDÁLKODÁS Élöhely, csend, élelem A vad értékesitése, külföldi vadászokkal és saját tagsággal Vadorzás megelőzése, belső rendszabály Vadászcsoportok önállósága, gazdasági autonómia Kapcsolat a hatóságokkal (Erdészeti Minisztérium, Rendörség, Állategészsegügy, Környezetvédelm, stb.) Vadászati kiállitások, rendezvények (Szováta, FEHOVA) A ZETELAKA ÉS TÁRSAI Vadász és Horgász Társulat fő tevékenysége a bérbevett vadászterületeken levő tartamos vadgazdálkodás valamint a vadászati tevékenység megszervezése, ami a Hargita megye legreprezentatívabb vadászterületein történik. Bérbe vettünk 4 vadászterületet, amelyeknek összterülete ha. Egy új vadásztársulatot létesítettünk a Zetelaka környéki területeken, törekedünk a biológiai sokféleség megőrzésére, a természetes egyensúly fenntartására valamint az itteni trófeák hírnevének növelésére. Alapító tagjaink azok a fizikai személyek akik társultunk és létrehoztuk a társulatot és akiknek közös céljaik vannak a Zetelaka környéki terület tulajdonosokkal. Együttműködési megállapodás született a terület tulajdonosaival, közbirtokosságokkal.

11

12 Szarvas Az állományszabályozásban a szakemberek korpiramisok modelljeit ajánlják. Itt a kilőtt bikák koreloszlását tekintve a kívánatos arányok a következők: 65% fiatal ( 1-6 éves), 20% középkorú ( 7-9 éves) és 15% öreg ( 10 éven felül). Tehát szelekciós szempontból ( ha egyáltalán hatékony ez a szelekció agancs esetében, az erős környezeti hatások miatt) előrehaladást csak a fiatal bikák erős selejtezésével lehet elérni. Kimagasló minőségű trófeákat biztosító modell esetén, a kívánatos ivararány 1,2-1,5: 1 kellene legyen a bikák javára. Sajnálatos az állomány elfiatalodása, a selejtezés objektív vagy szubjektív okok miatti hatástalansága, valamint az ivararány eltolódása a tehenek javára. Konklúzióként, mivel nálunk, a szarvasnak kiváló minőségű élőhelyekkel rendelkezünk, ugyanakkor remek genetikai információval bíró populációnk van, az állomány olyan kezelése kell hogy legyen a cél, amely a kiváló adottságú egyedeket kíméli és hagyja megöregedni ( itt benne van a pakliban az esetleges erős tél, ragadozók, orvvadászat, stb.), míg a gyengéket intenzíven gyéríti.

13

14 Őzbak Mikor átvettük a területeket, az állomány elfiatalodása volt tapasztalható, apadt a középkorú és az idős korosztályba tartozó egyedek száma. Bakok esetében, a szakemberek a következő kormegoszlást javasolják célul: gidakorú ( 1 éves): 30%, fiatalkorú ( 2-6 éves): 35%, középkorú ( 7-9 éves) 25%, öreg ( 10 éven felül): 10%. Telitett állománysűrűségű helyeken helyes az 1,5: 1 ivararány a bakok javára ( így lehet remélni azt hogy az erős bakok jussanak sutához). Ott ahol az állomány növelése a cél, az 1: 2 ivararány a suták javára javasolt. Minőségi gazdálkodás mellett, megfelelő sűrűségű populáció ivararánya napjainkban 1: 1. Azonban a ragadozók miatt, hegyvidéken nem nyúlunk a sutákhoz.

15

16

17

18

19

20

21 Vaddisznó A biológiai ivararány 1: 1 ( kan: koca), de a gyakorlati igények 1,2: 1 ivararányt tesznek szükségessé ( legalább 20%- al több kan legyen mint koca). Az ajánlott optimális korosztályviszonyok alapvető adatai: malacok, süldők ( 18 hónaposnál fiatalabb) egyedek: 30%, fiatal és középkorú egyedek ( 2-6 év): 50%, öreg egyedek ( 6 évnél idősebbek): 20%. Létezik a szakemberek által, a vaddisznóra megalkotott hasznosítási modell, ez alapján el lehet dönteni, hogy vaddisznó esetében, csak a törzsállomány szinten tartása esetében milyen arányban kell az állományt hasznosítani ( kilőni). Kocánként 2,5-3,5 felnevelt malaccal számolva, 1: 1 ivararány esetén, a kilövés a tavaszi állomány %- a. Ahhoz hogy tartamosan gazdálkodjunk a meglévő vaddisznóállománnyal, hogy mindenkor tudjunk trófeás kant kilövésre biztosítani, a terítéknek %- a süldők közül kellene kikerülnie.

22 Zetelaka Cseredomb

23

24 Medve Romániában a medveállomány nagysága az évek során a következőkre volt becsülve: 1950: 860, 1954: 1700, 1964: 3600, 1989: 7700, 1997: 5400 egyed. Erdélyben a legnagyobb állományok a következő megyékben találhatóak: Kovászna ( 530), Hargita ( 610), Maros ( 380), Beszterce ( 230), Brassó ( 360), Szeben ( 210), Máramaros, ( 250) stb., természetesen a Kárpátok rengetegeiben. Az állománynak frappánsnak tűnő számbeli különbségei az évek során erednek az első, ből származó vadászati idényt ( medvére Március 1- Január 15 közötti) szabó Törvényből, valamint a Ceauşescu diktatúra idején létrejött tilalomra, amikor medvére csak a nagyfőnöknek volt szabad vadászni. Visszajelzésként a medvék száma ugrásszerűen megugrott és természetszerűen meggyorsult terjeszkedésük. Napjainkban a medveállomány nagysága vitatott (4000 egyed eltartható, 6000 egyed az elfogadott a hatóság által, egyed a számlált egyed. Szerintem kb egyed létezik, persze a bocsok száma változó, ez is számít. Végezetül egypár gyakorlati tanács, amit a szakemberek javasolnak honos vadfajunk, a barnamedve állományának gazdálkodásakor: az elfogadott 4% szaporulatnak csak a 2% legyen a kilövési kerete ( itt is elsősorban a vérmedvék, a sebzett és beteg példányokat kell kivenni), megtiltani a zárt lesekből való vadászatot ( ahol a medvének nem sok esélye marad), a medvebőr importjának betiltása (a nemzetközi egyezmények szerint), stb. Tény hogy nálunk Székelyföldön, a medve virul, állománya nem csökken, sőt, növekedik. - Székely mondás: A MEDVE NEM JÁTÉK! De együtt kell éljünk.

25

26

27

28

29 KONKLÚZIÓK A vad az nemzeti kincs, értéke eszmei és tárgyi - Eszmei értéke a vadnak A vad a természeti környezetünk szerves része, az erdő- mező vadon született és szabadon élő drágaköve. Az emberiségnek egyetlen alternatívája a vadon élő állatokkal szemben, az együttélés, mivel ugyanabban a természeti és környezeti közegben él. A vadállományt, a vadon élő állatvilágot fenntartani kell, mindenütt ahol annak biztosítottak a természetszerű életfeltételei. Az emberiség csak addig van biztonságban, amíg természeti környezetének élővilága el nem szegényedik, amíg azok életfeltételei nem kerültek veszélybe. Eszmei érték minden olyan vaddal és vadászattal összefüggő pozitív jelenség, amely pénzben nem mérhető, de az emberek életminőségét javítja. - Tárgyi értéke a vadnak Tárgyi érték a vad elejtésének jogának, a vadászatnak valamint ehhez kapcsolódó szolgáltatások értékesítése. Törekedni kell minél magasabb szinten értékesíteni a vadat, hogy minél több beruházás történhessen a vadászterületen, élelem, vadföld, élőhely feljavítás, infrastruktúra, stb. formájában.