Makovecz Imre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Átírás

1 Makovecz Imre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata Készítette: Kazamér Tibor Igazgató 1

2 Makovecz Imre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya Általános rendelkezések Az intézményi működés alapdokumentumai Az iskola szervezeti rendszere, irányítása Az iskolai Igazgatói Tanácsa Az iskola szervezeti felépítésének vázlata Igazgató Igazgatóhelyettesek Az Általános Igazgatóhelyettes A Pedagógiai Igazgatóhelyettes Tagintézmény vezetők Az iskolatitkár A rendszergazda Az iskola dolgozói Az iskola szervezeti egységei Tagiskola Alapfokú Művészetoktatás Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel Az iskolaközösség Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége A nevelők közösségei

3 5.4 A nevelők szakmai munkaközösségei Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok A szülők közösségei A tanulók közösségei Az iskola közösségeinek kapcsolattartása Az Igazgatói Tanács és a nevelőtestület A nevelők és a tanulók A nevelők és a szülő Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Intézményekkel Szervezetekkel, gazdálkodókkal Az iskola működési rendje Nyitva tartás Vezetői ügyelet A közalkalmazottak munkarendje A pedagógusok munkarendje A pedagógusok munkaidejének kitöltése A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a köv Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak napi munkarendje A tanítási (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama A napközi munkarendje Tanári ügyelet A tanulók iskolában tartózkodása Tanórán kívüli foglalkozások Hivatalos ügyek intézése Az iskola épületének, helyiségeinek használata

4 9. A tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások célja Tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működésére vonatkozó általános szabályok Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok Tanulmányi és sportversenyek Hitoktatás IPR-Integrációs Pedagógiai Rendszer A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje, a BECS munkacsoport A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai A belső ell.-re jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik További belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladatai Kiemelt ellenőrzési szempontok Az iskolába és az iskolai foglalkozásokra történő felvétel elvei Az általános iskola első évfolyamára vonatkozó felvétel elvei Fegyelmi eljárás A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A mindennapi testedzés formái Tömegsport foglalkozások A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói-és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások) Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők A dohányzás intézményi szabályai A tankönyvellátás rendje

5 19. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Záró rendelkezések Mellékletek: Az iskolai könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata Iratkezelési szabályzat Adatvédelmi, adatkezelési szabályzat Általános munkaköri leírások Informatikai Biztonság Szabályzat... 5

6 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja a, A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, hogy meghatározza a Makovecz Imre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott cél-és feladatrendszer tevékenységeinek és folyamatainak összehangolt, racionális és hatékony megvalósulását szabályozza. b, A Szervezeti és Működési Szabályzat létrehozásának főbb jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek illetve ezek módosításai: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról - 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról - Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet - 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról évi I. törvénye a munka törvénykönyvéről - 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról - 28/2015. (V. 28.) EMMI rendelet a 2015/2016. tanév rendjéről 6

7 - 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya a, A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képző egyéb belső szabályzatok, intézményvezető utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek kötelessége, ezért az abban foglaltak megszegése esetén: a.) az alkalmazottakkal szemben az igazgató, illetőleg illetékes helyettese - munkáltatói jogkörben eljárva - hozhat intézkedést. b.) a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség. c.) a szülőt vagy más nem az iskolában dolgozó, illetve tanuló személyt az iskola dolgozójának tájékoztatni kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását és, ha ez nem vezet eredményre az igazgatót, vagy az ügyeletes vezetőt kell értesíteni, aki felszólítja, hogy hagyja el az iskola épületét. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása előtt a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezte: az iskolai diák-önkormányzat, az iskolai szülői szervezet, a szakmai munkaközösség 7

8 - A Makovecz Imre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola jelen SZMSZ-e nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 26. (1) bekezdése szerint a nevelőtestület fogadja el és az intézmény vezetője hagyja jóvá és ezt követően az ezt megelőző Szervezeti és Működési Szabályzat érvénytelenné válik. 2.ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az intézmény elnevezése: Makovecz Imre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola székhelye, címe: 4765.Csenger, Ady u / főépület / címe: petofi-sandor@csengeriskola.sulinet.hu OM azonosító: Telefon / Fax: 44/ , 44/ Szervezeti egységkód: A fenntartó megnevezése: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Jogszabályban meghatározott alapfeladatai: - általános iskolai nevelés-oktatás - gyógypedagógiai oktatás - alapfokú művészetoktatás Az intézmény bélyegzőjének felirata, lenyomata: Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak beosztása: Igazgató, Igazgatóhelyettes, iskolatitkár. Fejbélyegző: MAKOVECZ IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 4765 Csenger, Ady út KLIK CSENGERI TANKERÜLETE 1. Lenyomata: 8

9 Körbélyegző: MAKOVECZ IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA KLIK CSENGERI TANKERÜLETE 1. Lenyomata: Feladatellátáshoz szükséges pénzeszközök biztosítása: Az intézmény szakmai alaptevékenysége ellátásához szükséges pénzeszközök biztosításáról a fenntartó gondoskodik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ belső szabályzatai szerint, míg az üzemeltetési költségeket Csenger Város Önkormányzata biztosítja. 2.1 Az intézményi működés alapdokumentumai A törvényes működést az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló - alapdokumentumok határozzák meg: a, Az alapító okirat b, A pedagógiai program tartalmazza és meghatározza: - az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. - a nevelés és oktatás célját, konkrét feladatait, az intézmény helyi óratervét és tantervét. - az egyes évfolyamokon a képzés anyagát, időtartamát és a követelményeket, a magasabb évfolyamra lépés feltételeit. - a számonkérések formáit, a növendékek értékelésének és minősítésének szempontjait és módját. - a képességek kibontakoztatásának és fejlesztésének módjait. - a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket. - az iskola nevelési programját 9

10 A pedagógiai program nyilvános azt bárki megtekintheti: - nyomtatott formában az iskola könyvtárában - az iskola honlapján -stb c, A tanév munkaterve - az intézmény hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve, a felelősök megjelölésével. - az intézményvezető készíti el, melynek a nevelőtestület által való elfogadási időpontja: augusztus 30. d, Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat e. Házirend 3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA Az iskola szervezete 3.1. Az iskola Igazgatói Tanácsa Az iskola Igazgatói Tanácsát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi beosztású dolgozók tartoznak: az igazgatóhelyettesek tagintézmény vezetők munkaközösség vezetők DÖK vezetője Közalkalmazotti Tanács vezetője Az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) rendszeresen negyedévente tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készülhet. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. 10

11 3.2. Az iskola szervezeti felépítésének vázlata 11

12 3.3. Igazgató Az iskola felelős vezetője a köznevelésért felelős államtitkár által kinevezett igazgató, aki munkáját a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Mandátumának lejárta után az Igazgató kinevezésének protokollját a KLIK Csengeri Tankerülete bonyolítja. A közoktatási intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja az átruházott munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti döntési jogkörét, valamint feladatait a köznevelési törvény állapítja meg. Az igazgató ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt - és át nem ruházott - feladatokat. Kizárólagos jogkörébe tartozik: - a pedagógusok és egyéb pedagógus munkát segítő közalkalmazottak feletti teljes munkáltatói jogkör, kivéve az új jogviszony létesítése és jogviszony megszűntetése feladatokat, valamint - a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása. - a kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorolása. Az intézményvezető további kiemelt feladatai: -a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése -a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése 12

13 - a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló források alapján - a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása - a közoktatási intézmény képviselete és az együttműködés biztosítása a szülők és a diákok képviselőjével - a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése Az igazgató munkáját igazgatóhelyettesek segítik: Az igazgatót akadályoztatása esetén, általános helyettese teljes jogkörrel és teljes felelősséggel helyettesíti. A helyettesítés - az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyeket beleértve - általános jellegű. Ha az általános igazgatóhelyettes is akadályoztatva van a vezetői feladatok ellátásában, a helyettesítési feladatokat a pedagógiai igazgatóhelyettes látja el. Ha a pedagógiai igazgatóhelyettes is akadályoztatva van a vezetői feladatok ellátásában, akkor a helyettesítési feladatokat a humán munkaközösség vezetője látja el. Az igazgató tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön intézkedés ad felhatalmazást. 3.4 Az igazgatóhelyettesek A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. az igazgató munkáját az alábbi igazgatóhelyettesek segítik: - általános igazgatóhelyettes - pedagógiai igazgatóhelyettes Az igazgatóhelyettes/ek/ megbízását pályázati úton az KLIK helyi tankerülete bonyolítja. 13

14 Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettesi megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettesek és a többi vezető beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik Általános igazgatóhelyettes szervezi, irányítja: - a Pedagógiai Programban meghatározottak érvényesülését a mindennapi nevelőoktató munkában - az alsó és felső tagozat éves munkaterv szerinti működését, - a tanórán kívüli nevelő-oktató és szabadidős munka működését - gyógypedagógiai ellátottak koordinálása - az intézményi tantárgyfelosztás elkészítését - a tanórán kívüli foglalkozások vitelét, - a felső tagozatos iskolai ügyeletek munkáját, - gyermek- és ifjúságvédelmi munkát iskolai szinten, - a felső tagozatban a helyettesítéseket, - a rendezvények szervezését, - pályázatok készítését, - az első osztályosok beiratkozásának előkészítését, - munkaközösségek felügyelete, - a 8. évfolyamosok továbbtanulásának koordinálása - kezeli a személyi anyagokat, Kapcsolatot tart: - a KLIK-kel - a MÁK-kal - a felső tagozat szülői munkaközösségével. - Polgármesteri Hivatallal, - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal és a Városi Gyámhivatallal, - a Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, 14

15 3.6. Pedagógiai igazgatóhelyettes szervezi és irányítja: - az Alapfokú Művészeti Iskolával kapcsolatos feladatokat, - az iskolai ügyeletek munkáját, - a helyettesítéseket - vezeti és felügyeli a szabadság-nyilvántartást - a rendezvények szervezését, - pályázatok készítését, - a tanórán kívüli foglalkozások vitelét, - a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásával kapcsolatos tevékenységet. - az integrációs program végrehajtását, - rendezvények szervezését, - pályázatok készítésében való részvételt, - az intézményi leltározást, selejtezést, - a tankönyv és taneszközellátással kapcsolatos iskolai feladatok ellátását, Kapcsolatot tart: - a KLIK-kel - az iskola körzetében lévő óvodákkal, - az alsó tagozat szülői munkaközösségével. - a közművelődési intézményekkel és a sajtóval, - az iskola szponzoraival 3.7. Tagintézmény vezetők Közvetlenül az iskola általános igazgatóhelyettese irányítása alá tartozik. Ha a tagintézmények bármelyikének nincs vezetője, vagy az akadályoztatva van, akkor a vezetői feladatok ellátására megbízható egy, a helyszínen dolgozó pedagógus is. Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. 15

16 3.8. Az iskolatitkár Közvetlenül az iskola általános igazgatóhelyettesének irányítása alá tartozik. - koordinálja az iskola hivatalos levelezését - az iskolai élet szervezésével kapcsolatban információkat szerez be és továbbít, találkozókat, megbeszéléseket koordinál, telefonbeszélgetéseket folytat (hivatalokkal, fenntartóval, pedagógiai szolgáltatóval, szervezőirodákkal, a tantestület tagjaival) - fogadja az iskolába érkező vendégeket - az iskolai ügyviteli munka - ellátja a belépő és kilépő dolgozókkal kapcsolatos teendőket - nyilvántartást vezet a ki- és belépőkről, valamint a létszámról - gondoskodik az okmányok megőrzéséről a megadott határidők, valamint előírások betartásáról 3.9. A rendszergazda: Közvetlenül az iskola pedagógiai igazgatóhelyettesének irányítása alá tartozik. - az intézményi számítógépes hálózat működésének biztosítása, folyamatos karbantartása, - segítségnyújtás az IKT eszközökkel segített tanórák előkészítésében, - számítógépes eszközök (szoftver, hardver) fejlesztéséhez, beszerzéséhez javaslat összeállítása, szükség esetén azok beszerzése, - javaslat készítése a selejtezésre, - programok telepítése, adatmentés Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. A közalkalmazotti jogviszony létesítését és megszűntetését a jogszabályi előírásoknak megfelelően a KLIK elnöke végzi. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján hajtják végre. 16

17 4. AZ ISKOLA SZERVEZETI EGYSÉGEI A szervezeti egység élén az alábbi felelős beosztású vezető áll : Szervezeti egység: felső tagozat alsó tagozat és napközi tagiskola művészeti iskola Felelős vezetője: igazgató,általános igazgatóhelyettes igazgató, pedagógiai igazgatóhelyettes igazgató, pedagógiai igazgatóhelyettes igazgató, pedagógiai igazgatóhelyettes titkárság igazgató, általános igazgatóhelyettes 4.1. Tagiskola Ura és Csengerújfalu iskolája július 1-től az intézmény tagiskolájaként működik. A tagiskolákban 2-3 fő szakképzett tanító, összevont tanítás keretében oktatja a helyben lakó 1-2. illetve 3-4. osztályos tanulókat valamint látnak el napközi otthonos feladatokat Alapfokú művészeti oktatás Az 1998-tól iskolánkban folyó alapfokú zeneiskolai oktatás 2003/2004 tanévben alapfokú művészeti oktatássá bővült.2007-től minősített alapfokú Művészeti iskolaként működik. Jelenleg csak hangszeres oktatás (zongora) folyik, 2 fő művészeti tanár vezetésével. 5. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATA EGYMÁSSAL ÉS A VEZETÉSSEL 5.1. Az iskolaközösség - Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. - Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 17

18 5.2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége - Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, álló dolgozók alkotják. - Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt, Kjt, és ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint ha van - az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzítheti A nevelők közösségei - A nevelőtestület A nevelőtestület a köznevelési törvény vonatkozó rendelkezése alapján a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig egyetértési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Gyakorolja mindazon döntési és véleményezési jogosultságokat, amelyeket a köznevelési törvény és végrehajtási rendelete a nevelési-oktatási intézmények nevelőtestületeinek hatáskörébe utal, s amelyek nem tartoznak az iskola szakalkalmazotti értekezletének hatáskörébe. A nevelőtestületi értekezlet tárgyalja a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét meg kell hívni. Meg lehet hívni a véleményezési jogkört gyakorló diákönkormányzat tanuló képviselőjét is. 18

19 A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a köznevelési törvény tartalmazza. - A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli munkaértekezletet tart. - A nevelőtestület rendes értekezletei: - az osztályozó (félévi, év végi), - a tanévnyitó, - a félévi értékelő, - a tanévzáró, - a nevelési értekezletek (tanítási évenként kettő). - A tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv összeállításáról, illetve elfogadásáról. - A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az iskola igazgatója hívja össze. - Az igazgató szükség esetén, a tanítási időn kívülre rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról is intézkedhet vagy a nevelőtestülettel rövid megbeszélést tarthat. - Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívását a nevelőtestület is kezdeményezheti tagjai egyharmadának aláírásával, valamint az ok és a cél megjelölésével. Az értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított 8 napon belül össze kell hívni. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: - nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van, - nevelőtestület döntéseit- ha erről magasabb jogszabály, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzat másként nem rendelkezik- nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. - A nevelőtestület személyi kérdésekben titkos szavazással dönt. - A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. - A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten (tagozati tantestületi értekezlet, egy osztályban tanító nevelők értekezlete). - A nevelőtestület értekezletein az iskola és tagintézményeinek valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottján kívül részt vehet valamennyi, az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő dolgozó. 19

20 A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlóját a nevelőtestület tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A nevelőtestület egy-egy kisebb gyermekközösség (osztály, csoport) neveltségi szintjének elemzését és tanulmányi munkájának értékelését az adott közösség problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusokra ruházza át. Jelen feladatkör ellátása kapcsán az adott közösségért felelős pedagógus (osztályfőnök) hívhat össze szükség esetén az igazgató tudtával úgynevezett nevelői mikro értekezletet. A nevelői mikro értekezleten csak az adott közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség a gyermekközösségért felelős pedagógusra hárul a nevelőtestületi értekezletek időpontjában. A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: a próbaidős pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottak munkájának véleményezése, a pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztása, az egyes munkaközösségeket irányító vezető beosztású közalkalmazottak munkájának véleményezése, a munkaközösségbe tartozó tagok továbbképzéséhez, átképzéséhez, tanulmányi szerződéskötéséhez javaslattétel, helyi szakmai, módszertani programok összeállítása 5.4. A nevelők szakmai munkaközösségei A köznevelési törvény 71. szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség az igazgató megbízására részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, lebonyolításában, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. 20

21 A szakmai munkaközösség tagjai - 5 évre - a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására munkaközösség vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. Munkaközösség akkor szervezhető, ha legalább öt fő alkotja. - A munkaközösség a munkaprogramjának meghatározásakor figyelembe veszi az iskola munkatervét, pedagógiai programját, a nevelőtestület által átruházott feladatok ellátását, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy tanévre szóló munkatervét. - A munkaközösség vezetője az azonos tantárgyat, tantárgy-csoportot oktató, illetőleg az azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok javaslatára az iskola igazgatója által megbízott pedagógus. - A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség-vezetők munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. - A munkaközösség-vezetői feladatok ellátásának időtartamáról a választással egyidejűleg a munkaközösség javaslata alapján az igazgató dönt. - A munkaközösséget a munkaközösség-vezető képviseli. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: a) Alsó tagozatos munkaközösség (1-2. évfolyam) b) Alsó tagozatos munkaközösség (3-4 osztály) c) Humán munkaközösség d) Reál munkaközösség e) Belső Ellenőrzési Csoport munkaközössége A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakterületen belül: a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység, az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, 21

22 a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása, a pályakezdő és a tantestületbe újonnan belépő pedagógusok munkájának segítése, kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, javaslattétel az iskola igazgatója felé a munkaközösség-vezető személyére, segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez, A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai: összeállítja - és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra - az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves munkaprogramját irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelmény-rendszernek való megfelelést szakmai és módszertani értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, eredményességét, intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéből javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra stb. tájékoztatni köteles a munkaközösség tagjait, a vezetői értekezletekről állásfoglalásai, javaslatai, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. 22

23 5.5. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására, állandó és egyszeri rendezvényeinek szervezésére a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg A szülők közösségei - Az iskolában a szülőknek a köznevelési törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, illetve kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezet működik. - Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. - Az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: elnök elnökhelyettes gazdasági vezető Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az igazgatói tanácshoz, vagy a tagozatért felelős igazgatóhelyetteshez. - Az osztályok szülői szervezeteinek elnökei és elnökhelyettesei a tagozati szülői szervezet vezetőségét alkotják, akik maguk közül megválasztják a szülői szervezet elnökét. A szülői szervezet vezetőségével az általános igazgatóhelyettes tartja a kapcsolatot. Az iskolai szülői szervezet választmánya tagjainak sorából választmányi elnököt választ. Az iskolai szülői szervezet elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai szülői szervezet választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői szervezet választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább két alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. - Az iskolai szülői szervezetet az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: 23

24 megválasztja saját tisztségviselőit, kialakítja saját működési rendjét, az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét munkatervét, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben A tanulók közösségei - Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén- mint pedagógus vezető- az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. - Diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. Javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét ki kell kérnie. - Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját Szervezeti és Működési Szabályzat szerint alakítja. - Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőket (alsó és felső tagozat 1-1 fő) a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján az igazgató bízza meg. 24

25 - Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. - A diákönkormányzatot az igazgatói tanácsban, diákönkormányzat munkáját segítő nevelő képviseli Az iskola közösségeinek kapcsolattartása Az Igazgatói Tanács és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: az Igazgatói Tanács ülései, munka értekezletek, megbeszélések, tájékoztatók Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, értesíti a nevelőket. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal A nevelők és a tanulók Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról tájékoztatást kapnak: a) az igazgatótól az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén a diákközgyűlésen rendszeresen (évente legalább egy alkalommal), a bejárati hirdetőtáblán 25

26 az iskolai diákgyűlésen b) az igazgatóhelyettesektől a diákgyűléseken c) az osztályfőnököktől az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatnia kell az alábbi rendszerességgel: Szóbeli tájékoztatás szülői értekezletek fogadóórák szükség esetén a szülőkkel egyéni elbeszélgetések az iskolában vagy családlátogatások alkalmával fogadóórákon kívül Írásbeli tájékoztatás a) első évfolyamon és második évfolyamon félévkor szöveges értékeléssel minősítjük a tanulmányi előmenetelt. A 2. évfolyamon a szöveges értékelés mellett az osztályokban tanító pedagógusok évközben tájékoztató jelleggel osztályzatokat is adhatnak a tanulóknak. b) érdemjeggyel - tanév közben - egy félév alatt tantárgyanként a heti óraszámtól eggyel több jegy c) félévkor és tanév végén osztályzatokkal, illetve szöveges értékeléssel A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján, illetve a bejáratnál elhelyezett szülő véleményláda igénybe vételével közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel, a Diákönkormányzattal, a Szülői Szervezettel A nevelők és a szülő - A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról tájékoztatják: a) az igazgató 26

27 a szülői munkaközösség választmányi ülésén, a bejárati ajtónál elhelyezett hirdető táblán, az alkalmanként, írásbeli tájékoztatón keresztül, b) igazgatóhelyettesek, tagintézmény vezetők a szülői munkaközösség elnökségi ülésén, a bejárati ajtónál elhelyezett hirdető táblán, az alkalmanként, írásbeli tájékoztatón keresztül, c) az osztályfőnökök: az osztályszülői értekezleten és tájékoztató füzeten keresztül. - A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: családlátogatások, szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok, írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, indokolt esetben a szülőkkel történő egyéni elbeszélgetések (fogadóórán kívül) A szülői értekezletek és fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. - A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői munkaközösség választmányával. - A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, Szervezeti és Működési Szabályzatról és házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint a tagiskola vezetőtől és az igazgatóhelyettesektől kérhetnek felvilágosítást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: 27

28 az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola tanári szobájában, az iskola igazgatójánál és az igazgatóhelyetteseknél, a tagintézmények tanári szobájában 6. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI 6.1. Intézményekkel Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: A) a fenntartóval: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Csengeri Tankerülete B) a működtetővel: Csenger Város Önkormányzata Csenger, Ady u. 11. C) a helyi önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal Csenger Város Polgármesteri Hivatal, Csenger, Ady u. 11. D) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei POK E) a tagintézmények önkormányzataival Csengerújfalu, Polgármesteri Hivatal, Kossuth utca 102. Ura, Polgármesteri Hivatal, Kossuth út 43. F) helyi intézmények vezetőivel 1. Középiskola Ady Endre Gimnázium és Szakképző Iskola, Csenger, Honvéd u Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Csenger, Ady u Népjóléti Intézmény Csenger, Ady u Csenger Város Óvodája Csenger, Rákóczi u PS KKIK Csenger, Kossuth u

29 6. Osváth Gyűjtemény Csenger, Honvéd u.1. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató és helyettesei a felelősök Szervezetekkel, gazdálkodókkal Az eredményes oktató és nevelő munka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: -A helyi termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal, egyénekkel - Az egészségügyi alapellátással A tanuló egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a Népjóléti Intézménnyel, melynek segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal ( intézményegysége a Népjóléti Intézménynek) A tanulók veszélyezettségének megelőzése, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a csengeri gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az általános igazgatóhelyettes a felelős. - A pártokkal: a köznevelési törvény 39. (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. - Az egyházakkal: A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyházak által kijelölt hitoktatók végzik. Több évfolyamon és több osztályba a hittanórák beépítésre kerültek az órarendbe. - Kisebbségi Önkormányzattal: Az iskolában a cigánytanulók aránya jelentős. Célunk a hátrányaik mérséklése. Ennek érdekében a szoros kapcsolatot tartunk fenn a helyi kisebbséggel, önkormányzatukkal. A kisebbséget érintő programokkal, azok indításával kapcsolatban kikérjük véleményüket, egyetértésüket. - Dolgozói érdekképviseleti szervezetekkel: Az intézmény vezetése együttműködik az intézményi dolgozók minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete és érdekvédelme. Az intézmény vezetése támogatja, segíti az 29

30 érdekképviseleti szervezetek működését. Az intézmény vezetője a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásának, illetve teljesítésének módjáról, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjéről, az érdekvédelmi szervezetek támogatásának mértékéről, a működési feltételek biztosításáról, jogszabályok idevonatkozó rendelkezései alapján megállapodást köt, ennek hiányában megállapodást köthet. Az intézmény működését segítő testületek, szervek és közösségek üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, megőrzéséről az intézmény vezetője gondoskodik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: - az ülés helyét, időpontját - a megjelentek nevét - a tárgyalt napirendi pontokat - a tanácskozás lényegét - a hozott döntéseket 7. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE 7.1. Nyitvatartás Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7.15 órától délután 18 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható Vezetői ügyelet Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7.30 óra és délután óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. 30

31 7.3 A közalkalmazottak munkarendje a, Az oktató-nevelő intézményben alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a köznevelési törvény és a KJT rögzíti. Valamennyi közalkalmazott személyre szóló munkaköri leírással rendelkezik, mely magába foglalja a kötött munkaideje oktatással lekötött és le nem kötött munkaidejének feladatellátását. b, Az intézményben a közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A közalkalmazott munkaköri leírásait az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével az egyes vezetők tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. 7.4 A pedagógusok munkarendje a, A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A törvény szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatnak megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. b, A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg az igazgató jóváhagyásával, az intézmény működési rendjének függvényében, tekintettel a kötött munkaidő nevelő-oktató munkával lekötött és le nem kötött részére. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézményvezetőség tagjai - a fenti alapelv betartása mellett - javaslatokat tehetnek egyéb szempontok figyelembe vételére. c, A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus köteles jelenteni a munkából való rendkívüli távolmaradását és annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 45 percig az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, - hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen és a tanmenet szerinti előrehaladást biztosíthassa. d, A pedagógus az igazgatótól engedélyt kérhet legalább 2 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgató-helyettes is engedélyezheti. A tantervi anyagban való 31

32 lemaradás elkerülése érdekében. Hiányzások esetén - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. e, A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti - feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szakmai felkészültség mértéke, a pedagógusok egyenletes terhelése. Az intézmény pedagógusai a június hónap kivételével heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával általában maguk határozzák meg. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órák megtartása b) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői feladatok) ellátása, c) osztályfőnöki feladatok ellátása, 32

33 d) iskolai sportköri foglalkozások, e) énekkar, szakkörök vezetése, f) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb. Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órákra történő felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) javító és osztályozó vizsgák lebonyolítása, egyéni tanrendű tanulók beszámoltatása, f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, j) felügyelet tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, megőrzéskor, r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, 33

34 w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: - a szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül végezhető feladatok: szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról figyelembe véve a köznevelési törvény 62. (5) bekezdésében szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit a pedagógus maga dönt. 7.5 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az intézményegység-vezető állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli a nevelő oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgató-helyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. 34

35 7.5.4 A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. 7.6 A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak napi munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető vagy helyettesei, illetve a tagintézmény vezetők szóbeli vagy írásos utasításával történik. beosztás: iskolatitkár, rendszergazda 7.30 órától 16 óráig Valamennyi munkarend magában foglal 30 perces (ebéd)szünetet. Tanítási szünetekben a munkarend rugalmasan változhat A tanítási (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama a, Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik, pedagógus vezetésével a kijelölt tantermekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási ) órák megtartása után szervezhetők. b, A tanítási órák időtartama: 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8:00 órakor kezdődik. Kötelező tanítási órák 8-tól kezdődnek és 14:25 ig tartanak. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A testnevelési órákat a kicsengetés előtt 5 perccel be kell fejezni. A művészeti képzésben részt vevők délután egyéni órarend szerint járnak foglalkozásra. 35

36 c, Az óraközi szünetek időtartama: perc a házirendben feltűntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek rendjét beosztott ügyeletes pedagógusok felügyelik. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint a folyosón és az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére! d, Az étkezést lehetőség szerint 11:40 és 14 óra között kell lebonyolítani. e, A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét - a munkaközösség- vezetők javaslata alapján - az éves munkaterv rögzíti. f, A tanórán kívüli foglalkozások megtartásának rendje: Az utolsó óráját befejező tanulónak legyen elegendő ideje arra( kb.30 perc), hogy ebédjét nyugodtan elfogyaszthassa, e miatt a tanórán kívüli délutáni - foglalkozások kezdési ideje 13:00 vagy 14:00 lehet A napközi, tanulószobai foglalkozás munkarendje A napközis és tanulószobai csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16:00-ig tart Tanári ügyelet Az iskolában reggel 7.30 órától és az óraközi szünetek idején ig, tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. - Az iskolában napi beosztással valamennyi gyakorló pedagógus reggeli és óraközi szünetekben ügyeletesi feladatot lát el. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe a tanév első-második félévére előre meghatározott beosztás szerint egyes épületrészekre terjed ki: - Az ügyeletes nevelő feladata és kötelessége a felügyeletük alatt álló területen a rend és a fegyelem biztosítása. Ebbe a munkába az iskolai gyakorlaton lévő főiskolai hallgatókat is bevonhatják. - Az ügyeletes nevelők beosztását a tanulók számára is látható helyen ki kell függeszteni. - Az ügyeletes nevelők a rendbontókkal szemben azonnal intézkednek. - Az iskola épületeiben a tanulók ha az időjárás megengedi kötelezően az udvaron tartózkodnak, rossz idő esetén az aulában illetve a folyosókon A tanulók iskolában tartózkodása Az iskola hivatalos nyitva tartása,-azaz 7:15 előtt -, csak írásban benyújtott szülői kérésre tartózkodhatnak a tanulók az iskola mindkét épületében. 36

37 A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el az iskola épületét illetve a sárga vonallal körülzárt iskola területet. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A kilépések jogszerűségét a biztonsági őrök ellenőrzik és annak időpontját az erre a célra rendszeresített naplóba bejegyzik Tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozásokat a pedagógiai programban elfogadottak szerint kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet Hivatalos ügyek intézése - Szorgalmi időben a hivatalos ügyek intézése a következők szerint történik: - a nevelők hivatalos ügyeinek intézése: naponta 8.00 óra és óra között az iskolatitkári irodában. - tanulói hivatalos ügyek intézése: minden nap az iskolatitkári irodában Az igazgató és helyettesei hétfő és szerda napokon időintervallumban fogadják a nevelőket és szülőket ügyeik intézésére. - Szorgalmi időn túl a hivatalos ügyek intézésének rendjét az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az iroda hetente egyszer (szerdai napon) tart ügyeletet. 8. AZ ISKOLA ÉPÜLETEINEK, HELYISÉGEINEK HASZNÁLATA Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. - Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a tanulói Házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. - A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. 37

38 - Az iskola épületében az iskolai dolgozókon, tanulmányi kötelezettségeiket teljesítő tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). A iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a rendész ellenőrzi.(ha van ilyen státusz) - Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyilvántartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskola foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. - Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 9. A TANÓRÁN KÍVÜLI EGYÉB FOGLALKOZÁSOK 9.1 A tanórán kívüli egyéb foglalkozások célja A köznevelési törvény előírja a tanulók 16 óráig történő kötelező intézményi benntartózkodását. E ténynek megfelelve iskolánk számukra napközis és tanulószobai foglalkozásokat szervez, valamint fölkínál további tanórán kívüli foglalkozásokat (ezek listája a 9.2. pontban). Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások szervezését a tanulók közössége, a nevelőtestület tagjai, a szülői közösség, az iskolaszék, továbbá iskolán kívüli szervezetek (pl.: egyházak, egyesületek) kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanulók az egyéb foglalkozásokra önkéntesen jelentkezhetnek, de ha felvételt nyernek a foglalkozásra, megjelenésük kötelező Tanórán kívüli foglalkozások Az intézményben a tanulók számára az alábbi- az iskola által szervezett foglakozások működnek: - tanórán kívüli rendszeres foglalkozások napközi otthon 38

39 tanulószoba - egyéb tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök, sportkörök énekkar 30 órás modulok diáksportkör felzárkóztató foglalkoztatások tehetségfejlesztő foglalkoztatások továbbtanulásra előkészítő foglalkozások zenei és hangszeres képzés táncoktatás, mazsorett 9.3. A tanórán kívüli egyéb rendszeres foglalkozások működésére vonatkozó általános szabályok: a.) A napközi otthoni, tanulószobai részvétel (16:00 óráig) valamennyi tanuló számára kötelező. Kiemelten kötelező azon tanulók számára akik esetében a tantestület - kritikus helyzetben a Családsegítő-és Gyermekjóléti Szolgálat - úgy ítéli meg, hogy a gyerek következő tanítási napra történő felkészülése otthoni környezetben nem biztosított. További kiemelt szempont azon tanulók minden napos részvétele akiknek tanulmányi eredménye rossz, vagy rohamosan romlik. Az 1-4. évfolyamon a tanulóknak tanulmányi előmenetelük alapján felmentés a részvétel alól nem adható. Az 5-8. évfolyamon azon tanulók akik félévkor, év végén a 4,5-es átlagot az összes tantárgy vonatkozásában (kivétel: magatartás, szorgalom) elérték, a szülő írásos kérésére mentesülhet a délutáni egyéb foglalkozáson történő részvétel alól. A délutáni egyéb foglalkozáson történő részvétel alól meghatározott időintervallumú felmentést kaphatnak a szülő írásos kérelme alapján azok akik: igazoltan magántanári segítséget vesznek igénybe tanulmányaikhoz, igazolt sportegyesületi tagság esetén, az edzések időpontjában helyi vagy külsős művészeti iskolai tanulmányai idejére A délutáni egyéb foglalkozáson történő részvétel alól meghatározott időintervallumú felmentést kaphatnak továbbá a pedagógusok igazolása alapján azok akik: az intézmény által szervezett egyéb szakkörön, sportkörön, tehetséggondozó, felzárkóztató valamint bármilyen más foglalkozásokon részt vesznek. 39

40 Az igazolások gyűjtése, megőrzése, aktualizálása az osztályfőnökök feladata. b.) A délutáni egyéb foglalkozáson történő részvétel alól eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet különösen indokolt esetben a nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat. c.) Az iskola az ezt igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget (menzát) biztosít Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok a) A tanórán kívüli foglalkozásokra történő tanulói jelentkezés - a felzárkóztató foglalkozások kivételével- önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. b) A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. c) A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. d) A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Külső helyszínen tartott tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendje a, A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést a belső fejlesztő munkát irányító és a sporttevékenységek szervezéséért felelős igazgatóhelyettes irányítja. b, A művelődési központtal közös könyvtárunk minden tanítási napon nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. 40

41 c, A 30 órás modulokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanár felkészültségének függvényében indíthat. A 30 órás modulokon az eszközigény kielégítéséért alkalmanként előre térítési díj szedhető. d, A tanulmányi kirándulások: Hazánk tájainak, kulturális örökségének megismerése, az osztályközösségek formálódására szolgálnak. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni, a diákképviselőkkel az osztály szülői közösségével kell egyeztetni a szervezést és a pontos célkitűzéseket. A kirándulás költségeit úgy kell megállapítani, hogy az a szülőket a legkisebb mértékben terhelje. A kirándulás várható költségeiről a szülőt az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségének vállalásáról. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább egy főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az általános igazgatóhelyettesnek, a kirándulás előtt legalább egy héttel. e. A külföldi utazásokra vonatkozó közös szabályok Tanítási idő alatt, szorgalmi időben egyéni és csoportos utazáshoz, - amelynek célja továbbképzésen, kulturális, sport és tudományos rendezvényen való részvétel - az igazgató engedélye szükséges. A tanulók csoportos utazása esetén az engedély megadásához szükséges kérelmet az utazó csoport vezetője az utazás előtt egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. f. Múzeum, színház, mozi, tárlat stb. látogatások, sportrendezvények tanítási időn kívül bármikor szervezhetők. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. g. Az iskola tanulóközösségei (osztályok, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőinek, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi felügyeletet. 9.5 Tanulmányi és sportversenyek Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. 41

42 9.6. Hitoktatás, erkölcstan Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és erkölcstan/erkölcstan oktatást szervezhetnek az érintett tanulók szülei írásbeli nyilatkozata alapján. A hit- és erkölcstan/erkölcstan oktatáson való részvétel a tanulók számára kötelező. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és erkölcstan oktatását az egyházak által kijelölt hitoktatók végzik. Azoknak a tanulóknak akiknek szülei erkölcstan tantárgyat választanak számukra az órákat az intézményi alkalmazásban álló végzettséggel rendelkező pedagógusok tartják. 9.7 IPR Integrációs Pedagógiai Rendszer Az iskola (az intézmény alapító okiratában rögzítetteknek megfelelően a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. Sajnálatos módon az utóbbi években IPR-el kapcsolatos központi pályázat nem került kiírásra, így a pedagógusok a hozzájuk rendelt diákokat a óra kötött munkaidő terhére követik fokozott figyelemmel. Különös tekintettel az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és az integrációs rendszerben részt vevő intézmények és az ezen intézményekben dolgozó pedagógusok évenkénti támogatásáról szóló EMMI rendeletre. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók: egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Osztályaink összetétele minden évfolyamon olyan, hogy a HHH-s tanulók osztályonkénti aránya az osztálylétszámhoz képest 25%-nál kisebb eltérést mutat. Az IPR-es fejlesztés keretein belül a tervszerű, következetes megvalósításához a vezérfonalat az egyéni fejlesztési terv adja, míg a megvalósulást az egyéni napló prezentálja. Az integrációs program keretében végzett egyéni fejlesztő munka a tanév elején helyzetfelméréssel (bemeneti mérésekkel) kezdődik. Ez az egyénre szabott fejlesztési terv összeállítását megelőző komplex vizsgálat, melyet az osztályfőnök, szaktanárok, gyógypedagógus végez tanulónként. A felmérések a sajátos nevelési igényű tanulók esetében többek között kiterjednek a következőkre: alapkészségek, általános műveltség, 42

43 tanulási képességek, tanulás iránti attitűd, tanulási stílus, szocializáció, társas kapcsolatok, viselkedéskultúra, emocionális tényezők, stb. A mérési eredmények értékelésekor az egyes területeken nemcsak a fejlesztést igénylő elemeket emeljük ki, hanem a tanuló személyiségében meglévő erősségeket is, melyekre a fejlesztő munkát építhetjük. Fontos, a szülőket is megnyerni partnerként a fejlesztéshez. A közös beszélgetetések hozzájárulnak a tanuló megismeréséhez. A tapasztalatszerzést, a mérések elemzését követően kerülhet sor az iskolai pedagógiai folyamat speciális tervezési dokumentumának, az egyéni fejlesztési tervnek az elkészítésére, mely arra hivatott, hogy az egyéni sajátosságokhoz igazodva tudatosan, tervszerűen segítse az egyénre szabott fejlesztést. A fejlesztési tervben általánosan megjeleníthető tartalmi elemek lehetnek a következők: a tanuló adatai, bemeneti mérési és megfigyelési tapasztalatok, fejlesztési célok, fejlesztési területek, területenként a fejlesztési feladatok meghatározása. Ezt követi a fejlesztési terv ismertetése a tanulókkal, azok szüleivel, akik nyilatkoznak is annak elfogadásáról. A tervet célszerű rövid időszakra, 2-3 hónapra tervezni. Természetesen a terveket menet közben módosítani lehet, hisz egy-egy bekövetkező változás ezt gyakran indokolttá teszi.az elkészített tervhez kapcsolják a terv teljesüléséről vezetett egyéni fejlődési naplót, mely a megvalósulás folyamatát, tapasztalatait, eredményeit rögzíti. 10. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE, BECS munkacsoport A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai 43

44 programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését; segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését; az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről; feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: a) A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. b) A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni; az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével; hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: Az ellenőrzött dolgozó jogosult: az ellenőrzés megállapításait megismerni; az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban 44

45 észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. Az ellenőrzött dolgozó köteles: az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. o 10.5 A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: Igazgató: o ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; o ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját; o ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; o elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát; o összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet; o felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. Igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezetők: o folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét; 45

46 a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; a pedagógusok adminisztrációs munkáját; a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét; a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. Munkaközösség-vezetők: folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelőoktató munkáját, ennek során különösen: o a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket; o a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel) További belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladatai: - Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. - Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. - Az intézményben, mint közpénzek felhasználásában résztvevő költségvetési szervben, belső ellenőrzési rendszer működik abból a célból, hogy az iskola igazgatója számára bizonyosságot nyújtson a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelőségét illetően. Az igazgató - az általa szükségesnek tartott esetekben- jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni Kiemelt ellenőrzési szempontok Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: A pedagógusok munkafegyelme. Tanmenet és a napló adott órára vonatkozó tanítási anyagának szinkronja A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása. 46

47 A nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága. A tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja. A tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása. A nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon. Ezen belül különösen: Előzetes felkészülés, tervezés. A tanítási óra felépítése és szervezése. A tanítási órán alkalmazott módszerek. A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán. Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. (Tantárgyi eredménymérések). A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az igazgató határozza meg. A tanórán kívüli nevelő munka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösség formálás. - Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését a BECS 5 éves és éves munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az általános igazgatóhelyettes a felelős. Tanévenként a pedagógusok egyharmada kerül minősítésre a BECS munkatervben előírtaknak és a törvényben leszabályozottak szerint. 11. AZ ISKOLÁBA ÉS AZ ISKOLAI FOGLALKOZÁSOKRA TÖRTÉNŐ FELVÉTEL ELVEI Az általános iskola első évfolyamára vonatkozó felvétel elvei A köznevelési törvényben megfogalmazottak alapján és szükséges dokumentumok bemutatása. 12. FEGYELMI ELJÁRÁS 12.1 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. (1)/q szakaszában foglaltak alapján kell lefolytatni. 47

48 A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat mérlegelésük után a szükséges mértékben a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. -ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a 48

49 kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját az érdekeltekkel egyeztetve az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza 49

50 az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás lehetőség szerint 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni 13. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti 5 tanórai testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. Tervezzük az úszásoktatásban részt vevő tanulók számának emelését lehetőség szerint. 50

51 13.1. Tömegsport foglalkozások A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. - A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, őszi és tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem, sportcsarnok a téli időszakban: a tornaterem, sportcsarnok áll rendelkezésre A tömegsport- foglalkozások pontos idejét a tantárgyfelosztásban kell meghatározni. 14. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA - A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola működtetője, Csenger Város Önkormányzata megállapodást kötött a Népjóléti Intézmény vezetőjével. Az orvosi ellátásra szoruló tanulókat a védőnő kíséri át a rendelőbe. Minden tanítási napon védőnő tartózkodik 8 órától 16 óráig az iskola főépületében, akit közmunka program keretei között a működtető önkormányzat alkalmaz. - A megállapodásnak biztosítania kell: a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:, szemészet: évente 1 alkalommal, fogászat: évente 1 alkalommal, hallásvizsgálat: évente 1 alkalommal, a tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal, a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, a tanulóknak az iskolai védőnő által végzett higiéniai - tisztasági szűrővizsgálatát évente 2 alkalommal, A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosítanak. 51

52 15. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz- baleset- és munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során-koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten- felhívja a figyelmet a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát az osztálynaplóban és a tanulók által aláírt jegyzőkönyvben dokumentálni kell. A tanuló-és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatokat a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet XVIII. fejezete tartalmazza, melyet minden pedagógusnak ismernie kell. Külön tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés). A tanulóbalesetek bejelentése kötelező. A balesetek jegyzőkönyvezését és nyilvántartását az igazgató-helyettes végzi. A pedagógusok és egyéb alkalmazottak számára minden tanév elején tűz-, baleset-és munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A tájékoztató megtartásának tényét minden tanév elején az érintettek aláírásukkal igazolják - Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: a) Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartani az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. b) Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. 52

53 c) A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. d) Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: -A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat), a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. - Tanulmányi kirándulások, túrák előtt. - Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt. - A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. e) A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. f) A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. g) Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. 53

54 - Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén: a) A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. b) A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. c) Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. d) A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskola igény esetén biztosítja a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az intézményi munkabiztonsági szabályzat (munkavédelmi) szabályozza. 54

55 16. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK - Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), a tűz, a robbantással történő fenyegetés. - Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: igazgató ügyeletes vezető - A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell a fenntartót, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. - A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket szaggatott csengőszóval, illetve a hangos bemondón keresztül értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó tervben található "Kivonulási terv" alapján kell elhagyniuk. - A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. 55

56 - A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! - Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésével- gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. - Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. - A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. 56

57 A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. - A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. - A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a "Tűzriadó terv" c. igazgatói utasítás tartalmazza. - A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. - Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A gyakorlat végrehajtásáról, annak tapasztalatairól és a meghozott intézkedésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. - A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. - A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: Tanári szoba Szakszertárak Titkárság Porta 17. A dohányzás intézményi szabályai Az intézmény egész területén a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4. (8) szakaszában meghatározott, az 57

58 intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse. 18. A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE - Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséről az igazgató által megbízott tankönyvfelelős köteles gondoskodni, akivel a Csengeri Tankerület vezetője köt megbízási szerződést. - Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell a felelős dolgozó nevét, aki az adott tanévben elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. A megállapodásnak tartalmaznia kell: a felelős dolgozó feladatait, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, a felelős dolgozó díjazásának módját és mértékét. - A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szülői szervezet véleményének figyelembevételével a szakmai munkaközösségek választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket a fenntartó által javasoltak közül. 19. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK - Az iskolai egyenruha Lányoknak: sötét alj, vagy nadrág, fehér blúz Fiúknak: sötét nadrág, fehér ing, Kötelező viseletének alkalmai: iskolai ünnepségek, versenyek, énekkari fellépések 58

59 - Az iskola volt névadója, emlékének ápolása Az iskolánk korábbi névadója, Petőfi Sándor tiszteletére minden tanévben az éves munkatervben meghatározott időben és tartalomban, melyhez kapcsolódóan tanulmányi, kulturális, művészeti, tudományos és sportrendezvényekre kerül sor az alábbiak közül a tantestület döntésének megfelelően Tanulmányi versenyek: - az évfolyam legjobb hangos olvasója. (csak alsó) - az évfolyam legjobb gyorsszámolója (csak alsó) - az évfolyam legjobb helyesírója (csak alsó) - ének verseny - mesemondó verseny - a munkaközösségek által évente egy-egy témában meghirdetett verseny Kulturális és művészeti rendezvények, versenyek: - az alapfokú művészeti iskola gálaműsora - kiállítások - rajzverseny Tudományos rendezvények: - aktuális témákban pedagógus továbbképzések - tantestület előtti bemutató órák, azok megbeszélése, értékelése Sportversenyek: - tagozatonként sor- és váltóversenyek - Foci Kupa - meghívásos tornák kosárlabda és labdarúgás sportágakban. Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, a rendezvények időpontját és szervezési felelősét a tanév helyi rendje tartalmazza. 59

60 A nemzeti ünnepet megelőző utolsó munkanapon méltó ünnepséget kell szervezni, melynek programját elsősorban az iskola tanulói és pedagógusai adják. Iskolai ünnepségek: - Tanévnyitó ünnepély, elsősök fogadása - Makovecz nap, elsősök avatása - Megemlékezés az aradi vértanúkról - Október 23. Nemzeti Ünnep - Március 15. Nemzeti Ünnep - Ballagás - Tanévzáró ünnepély -Évfordulókhoz kapcsolódó emlékünnepségek Iskolai hagyományok: - Őszi kirándulások az erdőben - Mikulás ünnepség - Karácsonyi koncert - Szeretet nap - Farsang - Petőfi hét - Diáknap - Föld napja - táborok, kirándulások - Az alapfokú művészeti iskola gáláj - Iskolatörténeti emlékek gyűjtése Az iskola történetének legjelentősebb eseményeiről folyamatosan készülő írásos, fényképes feljegyzés, melyet a nevelőtestület egy megbízott tagja az informatikus - folyamatosan vezet. 60

61 20. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK - Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a Szülői Szervezet és a Diákönkormányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. - A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását kezdeményezheti: az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége, a diákönkormányzat iskolai vezetősége, -Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az iskola igazgatója a Szervezeti és Működési Szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja. Kelt: június igazgató 61