Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 16. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Átírás

1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 16. (OR. en) 6390/17 AGRI 75 DELACT 29 AGRIFIN 12 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: február 15. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára C(2017) 735 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletnek a kendertermesztéshez kapcsolódó ellenőrzési intézkedések, a kizöldített kifizetésre, a jogi személy felett ellenőrzést gyakorló fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatásra, a termeléstől függő önkéntes támogatás keretében az egységnyi összeg kiszámítására és a támogatási jogosultságok törtrészeire vonatkozó egyes rendelkezések, valamint az egységes területalapú támogatási rendszerhez és a termeléstől függő önkéntes támogatáshoz kapcsolódó bizonyos értesítési követelmények tekintetében történő módosításáról, továbbá az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet X. mellékletének módosításáról Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a C(2017) 735 final számú dokumentumot. Melléklet: C(2017) 735 final 6390/17 DGB 1A HU

2 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, C(2017) 735 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletnek a kendertermesztéshez kapcsolódó ellenőrzési intézkedések, a kizöldített kifizetésre, a jogi személy felett ellenőrzést gyakorló fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatásra, a termeléstől függő önkéntes támogatás keretében az egységnyi összeg kiszámítására és a támogatási jogosultságok törtrészeire vonatkozó egyes rendelkezések, valamint az egységes területalapú támogatási rendszerhez és a termeléstől függő önkéntes támogatáshoz kapcsolódó bizonyos értesítési követelmények tekintetében történő módosításáról, továbbá az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet X. mellékletének módosításáról HU HU

3 INDOKOLÁS 1. A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE Az 1307/2013/EU rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) a közös agrárpolitika (KAP) keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályokat állapít meg. A rendelet felhatalmazza a Bizottságot a rendelet több, nem alapvető rendelkezését módosító vagy kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. Erre a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (a továbbiakban: felhatalmazáson alapuló rendelet) került sor. Ez a jogi aktus a felhatalmazáson alapuló rendelet vonatkozó rendelkezéseinek (a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás, a termeléstől függő önkéntes támogatás, az egységes területalapú támogatási rendszer, az alaptámogatási rendszer, az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra, más néven a kizöldítésre (a környezetbarátabbá válás ösztönzésére) nyújtott támogatás, a kendertermesztésre használt területek támogathatósága tekintetében történő) több különböző módosítását érinti. A felhatalmazáson alapuló rendelet kizöldítési elemeinek módosítása az alkalmazás első éve után a kizöldítés végrehajtásának célzott felülvizsgálatát követi. A fennmaradó módosítások inkább technikai jellegűek, hatályos szabályok egyszerűsítését vagy egyértelművé tételét célozzák Kizöldítés A kizöldített közvetlen kifizetések az uniós tagállamok közvetlen kifizetésekre vonatkozó éves felső összeghatárának 30 százalékát teszik ki. A közvetlen kifizetéseket támogatható hektáronkénti éves támogatás formájában nyújtják, amely annak függvénye, hogy a mezőgazdasági termelők tiszteletben tartanak-e három az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös egyszerű, általános, szerződésen kívüli, éves tevékenységet. Ezek a standard kizöldítési gyakorlatok a következők: a szántóterület 5 %-át kitevő ökológiai jelentőségű terület; a növénytermesztés diverzifikálása és az állandó gyepterületek fenntartása, ezen belül a környezeti szempontból érzékenynek számító állandó gyepterületek védelme. Bizonyos esetekben a mezőgazdasági termelők a standard gyakorlatok alternatíváiként az alaprendeletben is meghatározott egyenértékű gyakorlatokat alkalmazhatnak. A felhatalmazáson alapuló rendelet a kizöldítési gyakorlatokra vonatkozó bizonyos technikai paramétereket, fogalommeghatározásokat és módszereket pontosít és egészít ki. A Bizottság a felhatalmazáson alapuló rendelet elfogadásakor kötelezettséget vállalt arra, hogy a kizöldített közvetlen kifizetési rendszer egyik elemét az ökológiai jelentőségű területeket a rendelet alkalmazásának első éve után rendelkezésre álló tapasztalatok fényében felülvizsgálja, továbbá megvizsgálja az új szabályokból fakadó adminisztratív terheket, a tagállamok általi végrehajtásnak a mezőgazdasági termelők egyenlő versenyfeltételeire gyakorolt hatását, valamint a termelési potenciálra kifejtett hatást 1. A KAP egyszerűsítése keretében bonyolított 1 A Bizottság április 2-i nyilatkozata; HU 2 HU

4 felülvizsgálat a kizöldítés egyéb elemeire kiterjedő, átfogóbb képet alakított ki, két célkitűzéssel: a kizöldítés mezőgazdasági termelők és igazgatási szervek általi végrehajtásának elősegítése és elfogadottságának javítása a rendszer környezeti teljesítményének fokozása mellett. A június 22-i bizottsági szolgálati munkadokumentum 2 értékelte, hogy a rendszert hogyan alkalmazták az első évben, feltárt bizonyos olyan hiányosságokat, amelyek akadályozzák a benne rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázását, és mérlegelte a hiányosságok pótlásának előremutató lehetőségeit. Ezek többek között a következők voltak: a mezőgazdasági termelőkkel szembeni követelmények jobb meghatározása vagy egyértelművé tétele, bizonyos olyan technikai követelmények felszámolása, amelyek megterhelőnek bizonyultak, ugyanakkor nem biztosítottak környezeti hozzáadott értéket, nagyobb rugalmasság vagy alternatív megoldások biztosítása a mezőgazdasági termelők számára, amennyiben ez fokozza a kizöldítésnek a környezet és az éghajlat szempontjából jelentkező előnyeit, valamint a követelmények és a feltételek bizonyos mértékű harmonizálása Fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás A cél annak biztosítása, hogy egyértelmű legyen a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatást kérelmező jogi és természetes személyek egyenlő elbírálása Egységes területalapú támogatási rendszer A cél a tagállamok értesítési követelményeinek egyszerűsítése Termeléstől függő önkéntes támogatás A módosítás kettős célt szolgál: egyrészt a tagállamok értesítési követelményeinek egyszerűsítését, másrészt az egységnyi támogatási összeg kiszámítására alkalmazandó szabályok egyértelművé tételét Támogatási jogosultságok törtrésze A cél annak egyértelművé tétele, hogy az alaprendelet 31. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a teljes támogatási jogosultság és a támogatási jogosultság törtrésze egyenlő elbírálás alá esik a kapcsolódó támogatási jogosultságnál, illetve támogatási jogosultság törtrészénél kisebb méretű területen történő aktiválása tekintetében Kender A cél a 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 45. cikke és melléklete tartalmának a felhatalmazáson alapuló rendeletbe való áthelyezése, mivel inkább az alaprendelet 35. cikkének (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás hatálya alá tartozik. További cél az érintett rendelkezéseknek a köztes kultúraként termesztett kender különleges jellemzőinek figyelembevétele érdekében történő kiigazítása. 2 SWD(2016) 218 final HU 3 HU

5 2. AZ AKTUS ELFOGADÁSÁT MEGELŐZŐ KONZULTÁCIÓK A kizöldítési tárgyú jogszabályok célzott felülvizsgálatához kapcsolódóan az érdekelt felekkel folytatott konzultáció 2015 elején kezdődött és április közepéig tartott. A konzultáció során alkalmazott megközelítés egyrészt a KAP egyszerűsítésével összefüggésben rendelkezésre álló információk felhasználását és a megfelelő érdekelt felek részvételével működő meglévő vitafórumok igénybevételét, másrészt a kifejezetten a kizöldítési tárgyú másodlagos jogszabályok célzott felülvizsgálata céljából kialakított tevékenységeket foglalta magában. Fontos információforrást jelentettek a KAP egyszerűsítéséről tartott megbeszélések összefüggésében más uniós intézmények és a tagállami igazgatási szervek által biztosított hozzájárulások. A fent említett bizottsági szolgálati munkadokumentum 5. melléklete részletezi ezeket a konzultációs tevékenységeket és összefoglalja az érdekeltek széles körétől kapott információkat. A Bizottság által december 15. és március 8. között az interneten bonyolított nyilvános konzultáció eredményeinek áttekintése szintén elérhető az Europa honlapon 3. A kizöldítéssel foglalkozó tagállami szakértők a Bizottság szolgálatai által előterjesztett (a kizöldítési elemeket tartalmazó) felhatalmazáson alapuló rendelettervezet alapján szakértői csoport formájában folytatták tevékenységüket. Három ülést tartottak: július 6-án és 18- án, valamint augusztus 25-én. A Bizottság szolgálatai több kérdést tisztáztak, és válaszoltak a szakértők által feltett kérdésekre. A tervezetet ezt követően az üléseken tett vagy írásban benyújtott szakértői észrevételek fényében finomították. Ezzel párhuzamosan, ami a kizöldítési elemektől eltérő és a kenderhez kapcsolódó kérdésektől eltérő kérdéseket illeti, a tervezetet a közvetlen kifizetésekkel foglalkozó szakértői csoport június 29-én és augusztus 25-én tartott ülése keretében terjesztették a tagállamok elé. A tervezet kedvező fogadtatásra talált a tagállamok körében, amelyek vagy nem vetettek fel további érdemi észrevételt, vagy olyan észrevételeket vetettek fel, amelyekre a végleges változat ki tudott térni. A kendertermesztéshez kapcsolódó módosítások tekintetében a közvetlen kifizetésekkel foglalkozó szakértői csoport véleményének kikérésére szeptember 28-án került sor. A tervezet kedvező fogadtatásra talált a tagállamok körében, amelyek nem vetettek fel további érdemi észrevételt. Az összes módosítás egyesített változatát október 21-én terjesztették a közvetlen kifizetésekkel foglalkozó szakértői csoport elé. A szakértői csoport üléseinek összehívásakor e jogi aktus tervezetei (külön-külön a kizöldítéssel kapcsolatos és a nem azzal kapcsolatos részek) az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz is továbbításra kerültek. A Bizottság a felhatalmazáson alapuló rendelet tervezetét december 15-én közzétette a minőségi jogalkotás előmozdítására létrehozott portálján, négyhetes időszakot biztosítva az észrevételezésre. A 205 visszajelzés csaknem fele magánszemélytől érkezett, a többit mezőgazdasági termelők szervezetei, mezőgazdasági vállalatok, környezet- és fogyasztóvédelmi nem kormányzati szervezetek, valamint tudományos szakemberek küldték be. Majdnem valamennyi visszajelzés témája a kizöldítés volt. Érkezett néhány kizöldítésre 3 Az Ön hangja Európában honlap: HU 4 HU

6 vonatkozó észrevétel egy kapcsolódó felhatalmazáson alapuló rendelet tervezetével 4 összefüggésben is. A visszajelzések a növényvédő szerek használatának számos ökológiai jelentőségű terület többek között a nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területek tekintetében előírt tilalmára összpontosítottak. A válaszadók között számos olyan mezőgazdasági termelői szervezet és mezőgazdasági vállalkozás volt, amely megkérdőjelezte, hogy technikailag kivitelezhető vagy gazdaságilag kifizetődő lenne a nitrogénmegkötő növények növényvédő szerek alkalmazása nélküli termesztése. E szervezetek és vállalkozások azon aggodalmuknak adtak hangot, miszerint ez a megközelítés a gyakorlatban a pillangósvirágúak uniós termelésének visszaeséséhez fog vezetni, ami meghiúsítaná a termelés növelésére vonatkozó cél teljesülését, holott szerintük az ökológiai jelentőségű területeknek épp ezt a célt kellene szolgálniuk. A szóban forgó válaszadók felhívták a figyelmet arra, hogy a termelés visszaesése potenciálisan azzal a veszéllyel jár, hogy az EU nem lesz képes ellátni magát az érintett növényekkel. Más válaszok azon aggályokat tükrözik, melyek szerint a növényvédő szerek tilalmának bevezetése esetén problémák merülhetnek fel a parlagon hagyott földterületeken a károsítókkal szemben folytatott védekezés tekintetében, míg megint más válaszok témája a rendelettervezet alávetésre vonatkozó rendelkezéseinek szövegezése volt, amely mint e válaszok szerzői rámutattak nem szándékoltan azzal a hatással járhat, hogy a növényvédő szerek alkalmazásának tilalma a következő növénytermesztési évre is kiterjed. Az érintett válaszadók szerint ez amellett, hogy nem állna összhangban a bevett gazdálkodási gyakorlatokkal hosszabbá és bonyolultabbá tehetné az ellenőrzési eljárásokat, és ezáltal késleltethetné a kifizetéseknek a mezőgazdasági termelők számára történő folyósítását. A válaszok egy másik csoportja főként környezet- és fogyasztóvédelmi, valamint méhészeti szervezetektől érkezett, mely szervezetek egyértelműen a tilalom bevezetése mellett foglaltak állást, mivel létfontosságúnak ítélték meg a biológiai sokféleségnek a mezőgazdasági ágazaton belüli védelme, valamint a beporzás, a talaj termékenységének biztosítása és a károsítókkal szembeni védekezés szempontjából. Azzal érveltek, hogy egyedül a tilalom révén biztosítható a kizöldítés céljának teljesülése, és hogy a tilalom bevezetésének elmaradása alapjaiban rengetné meg a kizöldítési intézkedések hitelességét. Ezt számos további válasz is alátámasztotta, amelyek szerzői hangsúlyozták, hogy a tilalom a mezőgazdasági területnek csak egy korlátozott részét érintené, és hogy a kizöldítés célja egyébként sem a termelés támogatása volt. A mezőgazdasági termelői szervezetek körében nem alakult ki egységes álláspont azzal kapcsolatban, hogy a köztes növénykultúrák vetésére vonatkozó határidőt olyan időszakkal váltsák-e fel, amely alatt kötelező fenntartani az adott növénykultúrát. Noha sokan pozitívan ítélték meg ezt a változást, néhányan úgy gondolták, hogy az bonyolultabbá teszi a téli növénykultúrák vetését. A javaslat egyéb elemei kapcsán nagyon kevés visszajelzés érkezett, noha a válaszadók számos pozitív fejleményt kiemeltek, így például a nitrogénmegkötő növénykultúrák összetételének meghatározását érintő változásokat, illetve az ökológiai jelentőségű területnek minősíthető különböző földsávok észszerűbb azonosítását. Ugyancsak kedvező volt a 4 Visszajelzések a következő rendeletjavaslat tárgyában: A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer, a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében történő kiegészítéséről szóló 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról (2017. január 12-i állapot). HU 5 HU

7 fogadtatása azoknak a javasolt módosításoknak, amelyek a következő célokat szolgálják: az ökológiai jelentőségű területek tájképi elemeire vonatkozó rendelkezések más határos területekre történő kiterjesztése, azon időszak meghatározása, amely során a földterületet parlagon kell hagyni, valamint a mezőgazdasági termelés jelentésének pontosítása. Néhányan csalódottságukat fejezték ki amiatt, hogy a változások nem voltak eléggé mélyrehatóak; egyesek kevésbé szigorú ellenőrzéseket és szankciókat kívántak, mások az állandó gyepterületre vonatkozó kötelezettség egyértelműbb szabályozását hiányolták. A visszajelzések nyomán a növényvédő szerek alkalmazására vonatkozó, az alávetéssel összefüggésben előírt tilalom időtartama pontosan meghatározásra került ((10c) bekezdés). Emellett a javasolt rendelet a bevett gazdálkodási gyakorlatokkal való összhang és a jogbiztonság biztosítása, valamint a mezőgazdasági termelők és a nemzeti közigazgatások adminisztratív nehézségeinek kiküszöbölése érdekében immár lehetőséget biztosít ezen időtartamnak a különböző növényfajok magkeverékének vetésével létrehozott köztes növénykultúrák és takarónövényzet esetében alkalmazandó időszakkal való összehangolására. 3. A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS JOGI ELEMEI 3.1. Kizöldítés A növénytermesztés diverzifikálása A felhatalmazáson alapuló rendelet 40. cikke meghatározza, hogy a növénytermesztés diverzifikálására vonatkozó követelmény teljesítéséhez hogyan kell kiszámítani a különböző növénykultúrák arányát, valamint azt, hogy hogyan kell figyelembe venni a különböző fajokból álló növénykultúrákat (a vegyes növénykultúrákat). A követelményt a mezőgazdasági termelőknek a tagállamok által megállapított, úgynevezett növénytermesztés-diverzifikálási időszakban kell teljesíteniük. Ezt javasolt kiegészíteni azzal a lehetőséggel, hogy a tagállamok a területükön belüli eltérő éghajlati feltételek figyelembevétele érdekében (szub)régiónként különböző növénytermesztés-diverzifikálási időszakokat határozhassanak meg. Ezenfelül annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők egyszerűbben jelenthessék be a növénykultúrákat, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a kis területen termesztett növénykultúrákat vegyes (egyetlen) növénykultúraként jelenthessék be Ökológiai jelentőségű terület A felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy a parlagon hagyott földterületeken ökológiai jelentőségű területként történő beszámításukhoz tilos mezőgazdasági termelést végezni. A javaslat szerint e korlátozás időtartamát konkrétan meg kell határozni, figyelembe véve ugyanakkor azt, hogy a mezőgazdasági termelők számára lehetővé kell tenni, hogy az év vége előtt visszaállhassanak a fő növénykultúrák termesztésére. Ez a módosítás a tagállamokkal már közölt értelmezést tükrözi. A felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikkének az ökológiai jelentőségű területek több típusára vonatkozó szabályairól rendelkező (4), (5) és (7) bekezdés vonatkozásában a Bizottság javaslatot tesz azok fogalommeghatározásának egyesítésére és/vagy a kapcsolódó feltételek összehangolására. Az alaprendeletben meghatározott lista keretein belül javasolt egyrészt a különböző földsávok, másrészt a fákat tartalmazó elemek csoportosítása. Egyértelművé lesz téve az is, hogy hogyan HU 6 HU

8 kell kiszámítani az ugyanazon cikkben foglalt maximális méreteket meghaladó elemeket. E módosítások a várakozások szerint egyszerűbbé fogják tenni a mezőgazdasági termelők számára az ökológiai jelentőségű területek e típusainak megkülönböztetését, és lehetővé fogják tenni azt is, hogy ökológiai jelentőségű területként lehessen beszámítani azokat a környezeti szempontból értékes elemeket, amelyek eddig a túlzott méretük miatt estek kizárás alá. Javasolt, hogy a 45. cikk új (5a) bekezdéssel egészüljön ki az ökológiai jelentőségű területhez tartozó tájképi elemek határossága fogalmának egyértelművé tétele és pontosítása, valamint annak érdekében, hogy ökológiai jelentőségű területekként lehessen beszámítani a mezőgazdasági termelő területeihez kapcsolódó, környezeti szempontból értékes további elemeket. A 45. cikk (8) bekezdésében a rövid vágásfordulójú, fás szárú energetikai ültetvények tekintetében javasolt annak egyértelművé tétele, hogy a tagállamoknak követelményeket kell megállapítaniuk az inputanyagok (műtrágyák vagy növényvédő szerek) használatára vonatkozóan, amennyiben ezen inputanyagok bármelyike nem tiltott. A 45. cikk (9) bekezdésének javasolt módosításai nyomán a köztes kultúrák vagy a takarónövényzet vetésére vonatkozó legkésőbb október 1-jei határidő helyébe e köztes kultúrák vagy takarónövényzet fenntartásának kötelező minimális időtartama kerül. A nemzeti szinten vagy a nemzeti szint alatt alkalmazandó konkrét időhorizontot a tagállamoknak kell majd megállapítaniuk. Ennek oka kettős: jobb környezeti hatékonyság és nagyobb fokú rugalmasság a tagállamok számára az évszakonkénti időjárási feltételek figyelembevételéhez. A 45. cikk (10) bekezdésének módosításai az említett ökológiai jelentőségű terület céljaira lehetővé fogják tenni a nitrogénmegkötő növények keverékeinek más növénykultúrákkal együtt történő vetését, feltéve, hogy az előbbiek vannak túlnyomó többségben. Eddig csak a tiszta nitrogénmegkötő növények termesztése volt lehetséges, ez azonban nem tükrözi a más növénykultúrákkal való vegyítést igénylő nitrogénmegkötő növények bizonyos hagyományos művelési eljárásait. Ezenfelül el kell hagyni azt a tagállamokkal szembeni követelményt, hogy szabályokat kell megállapítaniuk arra vonatkozóan, hogy hol termeszthetők ezek a terület ökológiai jelentőségét adó nitrogénmegkötő növények. A nitrogénkilúgozódás potenciális kockázatának kezelését célzó követelményről azonban bebizonyosodott, hogy átfedést mutat a nitrátokkal kapcsolatos és a vízügyi szabályozásra vonatkozó uniós jogszabályokat végrehajtó tagállami szabályokkal. Ehelyett javasolt annak egyértelművé tétele, hogy a tagállamok a vonatkozó termelési módszerek megállapításával továbbra is kezelhetik a nitrogén potenciális kilúgozódásának problémáját. A 45. cikk köztes kultúrákra/takarónövényzetre vonatkozó (9) bekezdésének, illetve a nitrogénmegkötő növényekre vonatkozó (10) bekezdésének egyéb módosításai az egyenértékű gyakorlatok összefüggésében való elbírálásuk összehangolását célozzák a standard és az egyenértékű gyakorlatokat alkalmazó mezőgazdasági termelők egyenlő elbírálásának biztosítása érdekében. A 45. cikk új (10a) bekezdése egyértelművé teszi az ökológiai jelentőségű területek bizonyos típusaira alkalmazandó termelési tilalomra vonatkozó követelmény jelentését HU 7 HU

9 abban a tekintetben, hogy mi az elvárás a mezőgazdasági termelőkkel szemben, és hogy ez a korlátozás hogyan kapcsolódik a KAP más eszközei szerinti szabályokhoz. A 45. cikk új (10b) és (10c) bekezdéssel történő kiegészítésével a növényvédő szerek egyes ökológiai jelentőségű területeken történő használatának tilalmára történik javaslattétel. Ezt annak szükségessége indokolja, hogy javítani kell a kizöldítés környezeti hatékonyságát, és ezen belül maximalizálni kell az ökológiai jelentőségű területek biológiai sokféleségre gyakorolt hatását. Az alaprendeletnek az ökológiai jelentőségű területek típusait, valamint az alkalmazandó súlyozási és átváltási tényezőket felsoroló X. mellékletében található táblázatot módosítani kell, hogy tükrözze az ökológiai jelentőségű területek típusaira vonatkozó rendelkezések e jogi aktussal bevezetett módosításait. Ezenfelül az ökológiai jelentőségű területekkel egyenértékű gyakorlatokra vonatkozó súlyozási és átváltási tényezőket konkrétan ismertető új táblázatra történik javaslattétel. Ennek célja a jogbiztonság és az egyenlő elbírálás biztosítása a standard és az egyenértékű gyakorlatokat alkalmazó mezőgazdasági termelők számára A kizöldítéshez kapcsolódó értesítések A felhatalmazáson alapuló rendelet 65. cikke (1) bekezdésének c) pontja előírja, hogy a tagállamoknak az érintett igénylési év tekintetében minden év december 15-ig el kell juttatniuk a Bizottságnak a kizöldítési kötelezettségek mezőgazdasági termelők általi teljesítésére vonatkozó információkat. A kizöldítés végrehajtásának nyomon követése terén szerzett tapasztalatok szerint ahhoz, hogy pontosabb kép alakuljon ki a kizöldítésről és ennélfogva annak környezeti hatásáról, szükség van a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer keretében a kizöldítés alól mentesülő mezőgazdasági termelőkre, valamint a Natura 2000 hálózaton belüli állandó gyepterületekre vonatkozó információkra. A 65. cikk c) pontjának ii. és vi. alpontját ezért ennek megfelelően módosítani kell. Ezenfelül javasolt, hogy ez a rendelkezés egy újabb, e) ponttal egészüljön ki a tagállamok által megállapított növénytermesztés-diverzifikálási időszakokra vonatkozó információk gyűjtése érdekében Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések Javasolt, hogy a 3. cikk (1) bekezdése lehetővé tegye a kizöldítési rendelkezések módosításainak rugalmas hatálybalépését ahhoz, hogy a tagállamok meghozhassák a szükséges belső intézkedéseket. Ezenfelül a 3. cikk (2) bekezdése javaslatot tesz a tagállamok által e rendeletjavaslat alapján a nemzeti jogszabályaikban végrehajtott módosításokra vonatkozó információk összegyűjtésére Fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás A felhatalmazáson alapuló rendelet 49. cikke (3) bekezdésének b) pontja arról rendelkezik, hogy az 50. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett alaptámogatási rendszert vagy egységes területalapú támogatási rendszert érintő kérelem első benyújtását a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás iránt benyújtott első kérelemként kell értelmezni. Noha a felhatalmazáson alapuló rendelet 49. cikke (3) bekezdésének b) pontja nem hivatkozik az alaprendelet 50. cikke (2) HU 8 HU

10 bekezdésének b) pontjára, az utóbbi rendelkezés az a) pontban említett kérelem benyújtására hivatkozik. Ez ahhoz az értelmezéshez vezethet, hogy a 49. cikk (3) bekezdésének b) pontjában foglalt eltérés az alaprendelet 50. cikkének teljes (2) bekezdésére alkalmazandó, azaz a jogi személybeli fiatal mezőgazdasági termelőnek a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás igénylésének évében is meg kell felelnie az életkorra vonatkozó kritériumnak. Ez az értelmezés a jogi és a természetes személyek eltérő elbírálásához vezetne, amely szerint az életkorra vonatkozó kritériumnak az alaptámogatási rendszer, illetve az egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazásának első évén belül meg kell felelni. Javasolt, hogy a 49. cikk (3) bekezdésének b) pontja új albekezdéssel egészüljön ki annak egyértelművé tétele érdekében, hogy az alaprendelet 50. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti jogosultsági korhatárnak abban az időpontban kell megfelelni, amikor a fiatal mezőgazdasági termelő ellenőrzése alatt álló jogi személy először igényel az alaptámogatási rendszer, illetve az egységes területalapú támogatási rendszer szerinti támogatást. Mivel a módosítás csak a meglévő szabályok egyértelművé tételére irányul, indokolt, hogy az a 2015-ös igénylési év kezdetétől alkalmazandó legyen Egységes területalapú támogatási rendszer A felhatalmazáson alapuló jogi aktus 64. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó tagállamoknak az érintett igénylési évre vonatkozóan minden év szeptember 1-jéig értesíteniük kell a Bizottságot a mezőgazdasági termelők által a rendszer keretében bejelentett hektárok teljes számáról. Ezek az információk a CATS 5 adatbázison keresztül is a Bizottság rendelkezésére állnak, és a későbbi értesítési határidő miatt a CATS adatai megbízhatóbbak, ezért a felhatalmazáson alapuló jogi aktus 64. cikkének (5) bekezdése hatályon kívül helyezhető. A hatályon kívül helyezés a 2016-os és az azt követő igénylési évekre alkalmazandó Termeléstől függő önkéntes támogatás Éves jelentés A felhatalmazáson alapuló rendelet 67. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy a termeléstől függő minden támogatási intézkedés esetében a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot a kedvezményezettek teljes számáról, az odaítélt támogatások összegéről, valamint azon teljes területről vagy azon állatok teljes számáról, amelyekre a támogatást ténylegesen kifizették. 5 Az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról szóló, július 17-i 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 227., , 69. o.) 9. cikke. HU 9 HU

11 Az alaprendelet 67. cikkének (1) bekezdése alapján, az előírt értesítésekre tekintettel, a Bizottság figyelembe veszi az adatszükségleteket, valamint a potenciális adatforrások közötti szinergiákat. A felhatalmazáson alapuló rendelet 67. cikkének (2) bekezdése szerinti adatszükséglet más adatforrásokból is kielégíthető: Egyrészt az éves jelentés mennyiségi elemeit (azaz a kedvezményezettek teljes számát, azt a teljes területet vagy azon állatok teljes számát, amelyre támogatást fizetnek) a Statel/eDamis portálon keresztül is gyűjtik ellenőrzési célra, és azok a CATS adatbázison keresztül is elérhetőek. Másrészt, noha csak a 2016-os igénylési évtől, az éves jelentés pénzügyi elemei (azaz az odaítélt kifizetések összege intézkedésenként) a tagállamok pénzügyi nyilatkozataiból is elérhetőek lesznek az AGREX 6 rendszeren keresztül. Ezért az értesítési követelmények egyszerűsítésére tekintettel a felhatalmazáson alapuló rendelet 67. cikkének (2) bekezdését a tagállamok általi végrehajtás nyomon követésével kapcsolatos kockázat nélkül a 2016-os igénylési évtől hatályon kívül lehet helyezni (az éves jelentés szeptember 15-ig nyújtandó be) Az egységnyi támogatási összeg kiszámítása A felhatalmazáson alapuló rendelet 53. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerint az egységnyi támogatási összeg az intézkedéshez rendelt pénzügyi keretösszeg és vagy az alkalmazandó mennyiségi határérték, vagy pedig a kérdéses évben támogatható hektárszám, illetve állatlétszám hányadosa. Ezek az alternatívák jelentős szabadságot hagynak a tagállamok számára az egységnyi támogatási összeg kiszámításához. Ebben a rendelkezésben azonban még egyértelműbbé kell tenni azt, hogy a szakpolitikai szándéknak megfelelően és a termeléstől függő önkéntes támogatási intézkedések hatékonyságának javítása érdekében a tagállamok úgy is dönthetnek, hogy a fenti két érték között meghatározott tartományba eső egységnyi összeget alkalmaznak, ha a támogatható hektárszám/állatlétszám alacsonyabb, mint az alkalmazandó mennyiségi határérték Támogatási jogosultságok törtrészei A felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkének (2) bekezdésében foglalt szabályt indokolt pontosítani azzal a rendelkezéssel, hogy az alaprendelet 31. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a kapcsolódó támogatási jogosultságnál, illetve támogatási jogosultság törtrészénél kisebb méretű területen aktivált támogatási jogosultság vagy támogatási jogosultság törtrésze teljes mértékben aktiváltnak tekintendő, és a 640/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 23. pontjában foglalt fogalommeghatározás szerint meghatározott terület méretével arányosan kiszámított támogatásra jogosít fel. 6 Az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, az ellenőrzési szabályok, a biztosítékok és az átláthatóság tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, augusztus 6-i 908/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 255., , 59. o.) 10. cikke. HU 10 HU

12 3.6. Kender A 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 45. cikkének és mellékletének tartalmát indokolt a felhatalmazáson alapuló rendeletbe áthelyezni, mivel inkább az alaprendelet 35. cikkének (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás hatálya alá tartozik. Ugyanakkor néhány kiigazításra van szükség a köztes kultúraként termesztett kender különleges tulajdonságainak figyelembevételéhez. 4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK 4.1. Kizöldítés Nincs Fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás Nincs Egységes területalapú támogatási rendszer Nincs Termeléstől függő önkéntes támogatás Nincs Támogatási jogosultságok törtrészei Nincs Kender Nincs. HU 11 HU

13 A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletnek a kendertermesztéshez kapcsolódó ellenőrzési intézkedések, a kizöldített kifizetésre, a jogi személy felett ellenőrzést gyakorló fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatásra, a termeléstől függő önkéntes támogatás keretében az egységnyi összeg kiszámítására és a támogatási jogosultságok törtrészeire vonatkozó egyes rendelkezések, valamint az egységes területalapú támogatási rendszerhez és a termeléstől függő önkéntes támogatáshoz kapcsolódó bizonyos értesítési követelmények tekintetében történő módosításáról, továbbá az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet X. mellékletének módosításáról AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre 7 és különösen annak 35. cikke (2) és (3) bekezdésére, 44. cikke (5) bekezdésének b) pontjára, 46. cikke (9) bekezdésének a) és c) pontjára, 50. cikke (11) bekezdésére, 52. cikke (9) bekezdésének a) pontjára, valamint 67. cikke (1) bekezdésére és (2) bekezdésének a) pontjára, mivel: (1) Az 1307/2013/EU rendelet 35. cikkének (3) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a támogatás odaítélését egyes kenderfajták minősített vetőmagjainak használatához kötő, valamint a kenderfajták megállapítására és a rendelet 32. cikkének (6) bekezdésében említett tetrahidrokannabinol-tartalmuk (a továbbiakban: THCtartalom) ellenőrzésére szolgáló eljárást megállapító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. Jelenleg a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 8 9. cikke csak arról a kötelezettségről rendelkezik, hogy a Mezőgazdasági Növényfajok Közös Fajtajegyzékében felsorolt fajták vetőmagja és a 2002/57/EK tanácsi irányelvnek 9 megfelelően minősített vetőmag használható fel. A kenderfajták meghatározására, valamint azok THC-tartalmának ellenőrzésére vonatkozó, jelenleg HL L 347., , 608. o. A Bizottság 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 11.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről és X. mellékletének módosításáról (HL L 181., , 1. o.). A Tanács 2002/57/EK irányelve (2002. június 13.) az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról (HL L 193., , 74. o.). HU 12 HU

14 a 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet cikkében és mellékletében megállapított szabályokat bele kell foglalni a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkébe. (2) A kenderfajták meghatározására és a THC-tartalom ellenőrzésére vonatkozó szabályok azon a feltevésen alapulnak, hogy a kendert fő növénykultúraként termesztik, a köztes kultúraként termesztett kender esetében azonban nem alkalmazhatóak teljes mértékben. Mivel ez utóbbi termesztési módszer megfelelőnek bizonyult az ipari kender esetében, emellett a környezetvédelmi követelményekkel is összeegyeztethetőnek bizonyult, a köztes kultúraként termesztett kender jellemzőinek figyelembevétele érdekében mindkét rendelkezés kiigazítása indokolt. Ebben az összefüggésben a köztes kultúraként termesztett kender fogalommeghatározását is indokolt megadni. (3) A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikke megállapítja a támogatási jogosultságok aktiválására vonatkozó követelményeket. Az eltérő értelmezések elkerülése érdekében indokolt egyértelművé tenni, hogy az 1307/2013/EU rendelet 31. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a támogatási jogosultság törtrésze is teljes mértékben aktiváltnak tekintendő. Konkrétan közölni kell azonban, hogy a támogatás kiszámítása a támogatható hektár megfelelő törtrésze alapján történik. (4) A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet cikke a kizöldítés tekintetében az 1307/2013/EU rendeletben megállapított standard gyakorlatokra vonatkozó rendelkezéseket kiegészítő szabályokat állapít meg. Az említett gyakorlatok alkalmazásának első éve során szerzett tapasztalatok alapján e szabályok bizonyos aspektusait módosítani kell annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők és a nemzeti igazgatási szervek számára egyszerűsödjön a kizöldítési gyakorlatok végrehajtása, ugyanakkor fennmaradjon vagy javuljon a környezet és az éghajlat szempontjából jelentkező hatás. A módosításoknak hozzá kell járulniuk különösen a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia félidős értékelésének 11 következtetéseiben meghatározott intézkedések kezeléséhez, továbbá lehetővé kell tenniük, hogy a közös agrárpolitika biológiai sokféleséggel kapcsolatos intézkedései a mezőgazdasági területek egyre nagyobb hányadát fedjék le. (5) A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletnek A különböző növénykultúrák arányának kiszámítása a növénytermesztés diverzifikálása céljából című 40. cikkében megállapított szabályokban a növénytermesztés-diverzifikálási időszak a tagállami hagyományos művelési eljárásokon alapul. Indokolt lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy a területükön belüli, esetlegesen eltérő éghajlati feltételek figyelembevétele érdekében regionális vagy szubregionális szinten más-más időszakokat állapíthassanak meg. Egyes konkrét esetekben, ha egy kis területen a növénykultúrák sok különböző fajtája megtalálható, a termesztett növénykultúrák bejelentésének egyszerűsítése érdekében lehetségesnek kell lennie, hogy azokat vegyes növénykultúraként be lehessen jelenteni A Bizottság 809/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. július 17.) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról (HL L 227., , 69. o.). COM(2015) 478 final, A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak A biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia félidős értékelése HU 13 HU

15 (6) Ami a parlagon hagyott földterületeket illeti, alapvető jelentőségű, hogy a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikkének (2) bekezdése rendelkezzen arról az időszakról, amelynek során tilos mezőgazdasági termelést végezni, mégpedig az ilyen földterületek környezeti hatékonyságának biztosítása, valamint a más területekkel, például a gyepterületekkel való összetévesztés elkerülése érdekében. Az Unión belüli különböző mezőgazdasági-éghajlati feltételek figyelembevétele érdekében lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tagállamok állapítsák meg ezt az időszakot, lehetővé téve a mezőgazdasági termelők számára, hogy az év vége előtt visszaállhassanak a fő növénykultúrák termesztésére. A környezeti hatékonyságra vonatkozó célkitűzések teljesítése és a más területekkel való összetévesztés elkerülése érdekében azonban ez az időszak nem lehet rövidebb hat hónapnál. (7) A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikkének (4) bekezdésében felsorolt különböző tájképi elemek megkülönböztetése bizonytalanság forrása a mezőgazdasági termelők számára az ökológiai jelentőségű területek bejelentésekor. E bizonytalanság csökkentése, a rendszer tagállami hatóságok általi igazgatásának egyszerűsítése, valamint a mezőgazdasági termelők ökológiai jelentőségű területek bejelentésekor felmerülő nehézségeinek kezelése érdekében az említett rendelkezés a) pontjában említett sövényeket és fás sávokat, valamint az említett rendelkezés c) pontjában említett, sorban álló fákat egy tájképi elemtípusba kell csoportosítani, hogy azokra egyetlen mérethatár legyen alkalmazandó. Ezenfelül ugyanezen okokból kifolyólag a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikke (4) bekezdésének d) pontjában említett területeket a bozótfoltok közé kell sorolni. (8) Ezen túlmenően annak ellenére, hogy a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet (51) preambulumbekezdésében foglaltak szerint szükség van a tájképi elemekre vonatkozó maximális méretek megállapítására annak biztosításához, hogy a terület túlnyomórészt mezőgazdasági jellegű legyen, a méret korlátozása nem vezethet olyan elemek kizárásához, amelyek meghaladnak bizonyos méretet, de a biológiai sokféleség szempontjából értékesek. Ezért a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikkének (4) bekezdése értelmében tájképi elemnek minősíthető területet az elem legnagyobb méretéig kell kiszámítani. (9) A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikke (4) bekezdésének ötödik albekezdésében és 45. cikkének (5) bekezdésében említett part menti vegetáció környezeti szempontból jelentkező kiemelkedő előnyére tekintettel indokolt úgy rendelkezni, hogy az ökológiai jelentőségű területek kiszámításához valamennyi part menti vegetációt figyelembe kell venni. (10) A (7) és (8) preambulumbekezdésben a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikkének (4) bekezdésével összefüggésben említettekkel megegyező okok miatt a jelenleg a rendelkezés e) pontjában említett táblaszegélyeket egyesíteni kell az említett rendelet 45. cikkének (5) bekezdésében foglalt védelmi sávokkal, és a védelmi sávok és a táblaszegélyek összefüggésében egyetlen mérethatárt kell megállapítani. A védelmi sávok és a táblaszegélyek e legnagyobb méretének a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikkének (5) bekezdése értelmében védelmi sávnak és táblaszegélynek minősíthető területre kell utalnia. Annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb rugalmasságot lehessen biztosítani a mezőgazdasági termelőknek, az 1306/2013/EU rendelet II. mellékletében említett GAEC 1, SMR 1 vagy SMR 10 szerinti védelmi sávok és a szóban forgó mellékletben említett GAEC 7, SMR 2 vagy HU 14 HU

16 SMR 3 szerint védelem alá eső táblaszegélyek fogalommeghatározását ki kell egészíteni más védelmi sávokkal és táblaszegélyekkel, ideértve bármely olyan sávot, amely a kölcsönös megfeleltetési szabályok szerint nem tartozik e két kategória hatálya alá. (11) Az 1307/2013/EU rendelet 46. cikke (2) bekezdésének második albekezdése értelmében a szántóterülettel határos tájképi elemek és védelmi sávok ökológiai jelentőségű területnek tekinthetők. A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikkének (4) és (5) bekezdésében említett tájképi elemek és védelmi sávok környezeti előnyének maximalizálása, valamint a kiegészítő elemek védelmére és fenntartására való ösztönzés érdekében ezt a rendelkezést ki kell egészíteni rugalmasságot biztosító szabályokkal, az ökológiai jelentőségű területek e típusainak fogalommeghatározását teljesítő és a mezőgazdasági üzem szántóterületével nem határos egyéb, környezeti szempontból értékes elemek figyelembevételével. Ezért amennyiben az említett védelmi sáv és táblaszegély vagy tájképi elem határos a mezőgazdasági üzem szántóterületével közvetlenül határos ökológiai jelentőségű területtel, azt is el kell ismerni ökológiai jelentőségű területként. (12) A (7) és (8) preambulumbekezdésben a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikkének (4) bekezdésével összefüggésben említettekkel megegyező okok miatt az adott rendelet 45. cikkének (7) bekezdésében említett, erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársávokkal összefüggésben megállapított legnagyobb méreteknek az adott rendelkezés értelmében ilyen sávnak minősíthető területre kell utalniuk. (13) Az 1307/2013/EU rendelet 46. cikke (2) bekezdése első albekezdésének g) pontjában foglalt rendelkezések fényében indokolt egyértelművé tenni, hogy az ásványi műtrágyák és/vagy növényvédő szerek használatára vonatkozó követelmények megállapítása kizárólag abban az esetben releváns, ha az ilyen inputanyagok engedélyezettek. (14) A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikkének (9) bekezdésében megállapított, a köztes kultúrák és a takarónövényzet vetésére vonatkozó hatályos határidő nem mindig igazodik az agronómiai és az éghajlati feltételekhez. Ezen ökológiai jelentőségű területtípus környezeti célkitűzéseinek jobb megvalósítása érdekében a köztes kultúrák és a takarónövényzet vetésére vonatkozó határidőt indokolt felváltani a köztes kultúrák és a takarónövényzet fenntartásának minimális időtartamával. Az évszakonkénti időjárási feltételek figyelembevételéhez szükséges rugalmasság biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy ezt az időszakot a legmegfelelőbb földrajzi szinten határozhassák meg. Mivel azonban a köztes kultúrák és a takarónövényzet terepi állandósága kulcsfontosságú tényező a visszamaradó nitrátok hatékony megkötésének és a talaj takarásának biztosításában azalatt, amíg a területet nem a fő növénykultúra borítja, a minimális időszakot uniós szinten kell meghatározni. A gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény tekintetében az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének i) pontjában megállapított fogalommeghatározás következetes értelmezése érdekében a fő növénykultúra pillangósvirágúakkal való alávetésének is lehetségesnek kell lennie. Ezen túlmenően az 1307/2013/EU rendelet 43. cikke (3) bekezdésének a), illetve b) pontjában említett kötelezettségvállalások és tanúsítási rendszerek hatálya alá tartozó egyenértékű gyakorlatok következetességének biztosítása érdekében a terület ökológiai jelentőségét adó köztes kultúrákra, illetve takarónövényzetre vonatkozó szabályokat össze kell hangolni. HU 15 HU

17 (15) Annak ellenére, hogy általános szabályként csak a vegyítetlen fajként termesztett nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területek minősíthetők ökológiai jelentőségű területnek, tekintettel arra, hogy a hagyományos művelési eljárások keretében ezeket a növénykultúrákat gyakran keverik más növénykultúrákkal, a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikkének (10) bekezdése értelmében indokolt lehetővé tenni, hogy a vegyes növénykultúrákkal beültetett területek is ökológiai jelentőségű területnek minősülhessenek, amennyiben ezekben a vegyes növénykultúrákban biztosított a nitrogénmegkötő növények túlnyomó többsége. Ezenfelül a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikke (10) bekezdése első albekezdésének alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján és a 91/676/EGK tanácsi irányelv 12 és a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13 végrehajtásának fényében felesleges külön szabályokat előírni e nitrogénmegkötő növények termesztési helyére vonatkozóan. Ehelyett és a nitrogén őszi kilúgozódása kockázatának kezelésére irányuló tagállami erőfeszítések fokozása érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy szükség esetén kiegészítő feltételeket állapítsanak meg a nitrogénmegkötő növényekre vonatkozóan. Ezen túlmenően az 1307/2013/EU rendelet 43. cikke (3) bekezdésének a), illetve b) pontjában említett kötelezettségvállalások és tanúsítási rendszerek hatálya alá tartozó egyenértékű gyakorlatok következetességének biztosítása érdekében a terület ökológiai jelentőségét adó nitrogénmegkötő növényekre vonatkozó szabályokat össze kell hangolni. (16) A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok bebizonyították, hogy az ökológiai jelentőségű területek típusaira vonatkozó bizonyos rendelkezéseknek részletesebbnek kell lenniük a termelési tilalomra vonatkozó követelmény többek között a kaszálásra és a legeltetésre vonatkozó szabályok tekintetében, hogy teljesüljön a biológiai sokféleséggel kapcsolatos követelmény és biztosított legyen a közös agrárpolitika más eszközeivel való következetesség. Ami különösen a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikkének (2) bekezdésében, (4) bekezdésének e) pontjában, (5) és (7) bekezdésében említett ökológiai jelentőségű területtípusokra alkalmazandó mezőgazdasági termelési tilalomra vonatkozó követelményt illeti, egyértelművé kell tenni, hogy a szóban forgó termelés az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. alpontja szerinti mezőgazdasági tevékenységként értendő, nem pedig az ugyanazon rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. és iii. alpontja szerinti tágabb értelemben, és nem érintheti az 1306/2013/EU rendelet II. mellékletében említett GAEC 4 szerinti minimális talajborításra vonatkozó szabályokat. Ezenfelül a mezőgazdasági termelők által a biológiai sokféleség megóvása és fokozása érdekében különösen a beporzás megkönnyítésével tett, a talajtakaró növényzet kialakítását célzó, és például agrár-környezeti-éghajlati kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó intézkedéseket a környezeti előnyök maximalizálása érdekében ösztönözni kell. (17) Tekintettel arra, hogy az 1307/2013/EU rendelet 46. cikke végrehajtásának első évében a mezőgazdasági termelők által ökológiai jelentőségű területként bejelentett három fő területtípus termelés alatt álló vagy termelés alá vonható mégpedig parlagon hagyott, köztes kultúrákkal vagy takarónövényzettel és nitrogénmegkötő A Tanács 91/676/EGK irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., , 1. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., , 1. o.). HU 16 HU

18 növényekkel beültetett terület, valószínű, hogy használnak növényvédő szereket az ökológiai jelentőségű területeken. Ezért a biológiai sokféleségnek a kizöldítési célkitűzésekkel összhangban történő megóvása és fokozása érdekében a következő, termelés alatt álló vagy termelés alá vonható ökológiai jelentőségű területeken indokolt betiltani a növényvédő szerek használatát: parlagon hagyott földterületek, erdőszélek mentén fekvő, termelés alatt álló, támogatható hektársávok, köztes kultúrákkal vagy takarónövényzettel és nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területek. Amennyiben a köztes kultúrákat vagy a takarónövényzetet a fő növénykultúra mellett fű vagy pillangósvirágúak alávetésével hozzák létre, arányossági okokból a fő növénykultúra termesztésére kiható következmények elkerülése érdekében ez a tilalom a fő növénykultúra betakarításának időpontjától alkalmazandó. Annak érdekében, hogy a tilalom összhangban álljon a bevett agronómiai gyakorlatokkal, biztosított legyen a jogbiztonság, és kiküszöbölhetők legyenek a mezőgazdasági termelők és a nemzeti közigazgatások adminisztratív nehézségei, indokolt egyértelműen előírni, hogy az alávetésre vonatkozó tilalmat legalább egy minimális időszak során vagy a következő fő növénykultúra vetéséig alkalmazni kell, továbbá hogy a szóban forgó minimális időszaknak meg kell egyeznie azon minimális időszakkal, amely során a különböző növényfajok magkeverékének vetésével létrehozott köztes növénykultúrával vagy takarónövényzettel borított területeket fenn kell tartani. (18) A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 49. cikke megállapítja a jogi személyek fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott, az 1307/2013/EU rendelet 50. cikkének (1) bekezdésében előírt támogatáshoz való hozzáférésének feltételeit. A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 49. cikke (3) bekezdésének alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján még egyértelműbbé kell tenni az 1307/2013/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének b) pontjában megállapított követelmény értelmezését a tekintetben, hogy a jogi személy felett tényleges és hosszú távú ellenőrzést gyakorló fiatal mezőgazdasági termelőnek mikor kell megfelelnie a korhatárnak. Indokolt egyértelművé tenni különösen azt, hogy a fiatal mezőgazdasági termelőnek az alaptámogatási rendszer vagy az egységes területalapú támogatási rendszer szerinti kérelem fiatal mezőgazdasági termelő ellenőrzése alatt álló jogi személy általi első benyújtásának évében kell megfelelnie a 40 éves korhatárnak. (19) A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 53. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerint a termeléstől függő önkéntes támogatás egységnyi összege az érintett intézkedés finanszírozására meghatározott pénzügyi keretösszeg és vagy az 53. cikk (2) bekezdésének első albekezdése szerint meghatározott mennyiségi határérték, vagy pedig a kérdéses évben támogatható hektárszám, illetve állatlétszám hányadosa. A rendelkezést indokolt oly módon átfogalmazni, hogy a tagállamok az egységnyi összeget a két érték közötti tartományba eső értékben határozhatják meg, amennyiben a támogatható egységek száma alacsonyabb a mennyiségi határértéknél. (20) A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 64. cikkének (5) bekezdése értelmében az egységes területalapú támogatási rendszert az 1307/2013/EU rendelet 36. cikkének megfelelően alkalmazó tagállamok minden év szeptember 1-jéig kötelesek értesíteni a Bizottságot a mezőgazdasági termelők által a rendszer keretében bejelentett hektárok teljes számáról. Ezekről az adatokról azonban a 809/2014/EU végrehajtási rendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében évente részletesebb értesítést küldenek a Bizottságnak. A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 64. cikkének (5) bekezdése ezért elhagyható. HU 17 HU