Fogyasztóvédelem. Gyene Piroska az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos. tartja, hogy az új törvény egységessé teszi a civil szervezetekre

Átírás

1 A CIVIL TÁRSADALOM LAPJA AJÁN LÓ Tud ni va lók - hí rek - ese mé nyek IX. év fo lyam 2. szám május Interjúk a civil világban Sorskérdésünk az egészségügy A nemzet jövője az oktatás Ahogyan mi nők látjuk Fogyasztóvédelem A Társadalmi Unió tagszövetségei IRÁNYTŰ AZ ÚJ CIVIL VILÁGBAN Ezzel a címmel kezdtük el az interjúsorozatot a január 1-jén életbe lépett új civiltörvény apropóján. Megkérdeztük a kormányzati oldal képviselőjét, civilszférabeli szakértőket, valamint több, nonprofit területen jártas marketing és kommunikációs szakembert, akik elmondták véleményüket arról, hogy várhatóan milyen hatással lesz az új civiltörvény a szervezetek fejlődésére és a társadalmi ügyek alakulására. Az interjúkat Vajda Márta nonprofit kommunikációs tanácsadó, újságíró készítette. Az interjúk megjelennek az akont roll.hu internetes magazinban, továbbá a Civilkomp, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, és a Magyar Marketing Szövetség weboldalain Mivel a civil szervezetek számára kiemelten fontos témában jelentős civil szervezeti vezetőktől és szakértőktől számos választ, hozzászólást, véleményt kaptunk, azokat e számunkban tesszük közzé. Összegzés a márciusi számban megjelent interjúkból Dr. Latorcai Csaba civiltársadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár (KIM) az indító interjúban elmondta: a szervezetek működési mechanizmusa komoly fejlesztésre szorul, amihez jól bevált modellek átvehetők a gazdasági szektorból. Meggyőződése, hogy a professzionális menedzsmenti szisztéma alkalmazásával a befektetett erőforrások jóval magasabb szinten térülhetnek meg a társadalmi ügyek piacán Az államtitkár elmondta véleményét a civilekkel foglalkozó sajtótevékenység szükségességéről, beszélt a közbeszédet, közgondolkodást formáló média felelősségéről, az önkéntességről és a modern filantrópia szemléletről Dr. Simon András, a Magyar Marketing Szövetség alelnöke a civilek életében is nélkülözhetetlen minőségi marketing munkáról fejtette ki gondolatait. Elmondta mi kell a menedzsmenti gondolkodásmód elsajátításához és mi vehető át a gazdasági szektor profizmusából. Tóth Károly, a Magyar Újság írók Országos Szövetsége elnöke a civilszervezetek médiamegjelenését, a sajtó szerepét és lehetőségeit járta körül. Civilek a reklámokban Gyene Piroska az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Szövetsége (ÉFOÉSZ) elnöke elmondta: nagy előrelépésnek tartja, hogy az új törvény egységessé teszi a civil szervezetekre vonatkozó, korábbi meglehetősen ellentmondásos és hiányos szabályozást, és mindenképpen a jobbítási szándékot érzi abból, hogy a szabályozást a civilekkel való konzultációk sora előzte meg. Megállapította, hogy a kitűzött cél jó, de jelenleg bármilyen civil szerveződés nehéz helyzetben van, szűkösek az anyagi lehetőségek és ezen a szűkös piacon hatékony eszközökkel is nehéz építkezni. A kommunikáció - benne a reklám - a civilek életében is felértékelődött. A társadalmi célú versenyben is az juthat előnyhöz, aki képes jól megfogalmazni üzeneteit. Korunkban milyen csatornákon jutnak el a leghatékonyabban a társadalmi célú üzenetek? Vajon a civileket hirdetésekben kell keresni? Hogyan váljon egy szervezet profi ügymenedzserré? Létezik-e etikai norma az adományszervezésben? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk az Önszabályozó Reklámtestület (ÖRT) főtitkárával, dr. Fazekas Ildikóval. - Még néhány napig tart a civilek 1%-os kampánya, mi a véleménye az idei reklámokról? - Úgy látom, hogy az elmúlt években nagyon sok változás nem történt a civilszervezetek hirdetéseinek minőségében. Pedig az egyik jelentős forrásteremtő terület az 1%-os rendelkezések begyűjtése, és ez, az ún. 1%-os kampánnyal jelentősen növelhető. Van néhány szervezet, amelyik megjelenik a médiában - reklámszempontból is értékelhető - hatásos kampányfilmmel, de nem lett sokkal több ezeknek a szervezeteknek a száma. - Mi az oka, hogy ugyanazok talán az ötvenet sem éri el láthatók a társadalmi célú blokkokban? - Véleményem szerint nem is a legmegfelelőbb számukra a hagyományos értelemben vett reklámozás, inkább a helyi közösségi programokban kell többször részt venniük, vagy eredményes lehet, ha 1%-ot gyűjtő kampányrendezvényeket szerveznek. És azt is tudomásul kell venni, hogy aki tíz-tizenöt évvel ezelőtt alakult, azóta növekszik, mára már fajsúlyossá válhatott pénzügyileg is megerősödhetett ezért megteheti, hogy többet és rendszeresebben áldoz a reklámokra. De én mindig azt mondom, hogy nem kell mindenkinek a televíziók reklámjaiban ott lenni. - Hol a leghatékonyabb a megjelenés? - Az újonnan alakuló civilek számára kedvező, hogy nagyon átalakult a média, és a médiafogyasztás Ezért sokkal több lehetőségük van a nyilvánosságra. Megnövekedett a kisközösségekre épülő üzenetátadás lehetősége, persze azt is nagyon jól, csak jól kell csinálni. Mert az sem megy magától, nem elegendő, hogy már van lájkoló tábor. a virtuális közösségeket is irányítottan kell, szervezni, szerkeszteni, karban kell tartani az oldalakat, ápolni kell a kapcsolatokat. Lényeges a rendszeres tartalomszolgáltatás, hogy folyamatosan odafigyeljen rájuk a közösség. A web2 világában is komoly munkát tükröz, ha valakit megosztanak, ha beszélnek róla. Ugyan költségében kifizetődőbb, de csak látszólag tűnik könnyed kommunikációnak. - A csökkenő források idejét éljük. Milyen lehetőségek vannak az adományok növelésére? - Véleményem szerint növelni kell azokat az aktivitásokat, amelyek az érdeklődő tábor számára fontosak. A civilszervezetek ese tében kiemelt elvárás, hogy a környezetükkel célcsoportjukkal foglalkozzanak. Sze mélyes kötődéseket kell tudni kialakítani, sorsmegosztó, közösségépítő, emberközeli programokat kell szervezni, ahol azáltal, hogy jól érzik magukat, önként adakoznak. Szerintem az egyházaknál jól bevált perselyezés az alapítványok programjainál is működhet. Az én családom pedagógusdinasztia, jól emlékszem azokra a teadélutánokra, amelyeket az iskolában szerveztünk, ahová mindenki piknikalapon hozta a süteményeket, amiket eladtunk helyben, és abból indult el egy adománykassza, ami utána más programok alkalmával bővült. Az emberek magukénak érezték azt a programot, az ügyet, amire összejöttek. Ma már tudom, hogy az is marketing volt a javából. Nem szakmai alapon, hanem szívből működött minden, és mindenki az ideje, pénztárcája szerint tette hozzá magát, családját, kapcsolatait az eseményekhez. Foly ta tás a 4. ol da lon SORSKÉRDÉSÜNK AZ EGÉSZSÉGÜGY Kórtünetek és diagnózisok Kétségtelen, aggódik az egész ország. Az állampolgárok (betegek és még egészségesek) éppúgy, mint a Kormány. Az aggodalom okát a nyilvánvalóan nagybeteg egészségügy szolgáltatja. Az egészségügyünk súlyos állapotának, megoldásoknak és a lehetőségeknek a témaköre, teljes egészében társadalmi ügy, amelyről nyilvánosan, nyíltan szólni kell. Szólni. megkérdezni az illetékeseket, azaz mindazokat, akik ismerik a kórokokat, s mindazokat, akik birkóznak az elkerülhetetlenül megoldandó, de adott gazdasági helyzetünkben csak közös erőfeszítéssel megoldható feladattal. Terveztük és tervezzük megkérdezni Szócska Miklós államtitkárt, aki mellesleg az egészségügyi menedzselés szakembere is, de elfoglaltsága miatt, e számban erre még nem kerülhetett sor. Ugyanakkor mindnyájunkat érintő kérdésként vetődtek fel az ellátásban nélkülözhetetlen háziorvosok és szakorvosok panaszai, aligha megkerülhető, és halaszthatatlannak mondott problémái. Ezért most, elsőként e témakörön belül, ezzel foglalkozunk. Háziorvosok partvonalon kívül A lét a tét Hogy vannak?- a kérdés költői, ha a háziorvosok képviselőjének, érdekvédőjének teszi fel az újságíró, hiszen a válasz kimondva, és kimondatlanul is egyértelmű: rosszul, a lehető legrosszabbul. Beteg a magyar háziorvosi intézmény, súlyosan beteg, agonizál az egész rendszer. Dr. Selmeczi Kamillal, a Háziorvosok Szövetsége, - a FAKOOSZ - elnökével beszélgetünk erről az áldatlan állapotról. Ha valaki, ő kiváló ismerője a háziorvosok gondjainak, évek óta maga is gyakorló családorvos. - Jelenleg mintegy 6800 háziorvos, és házi gyermekorvos látja el az ország népességét, valamint közel 3000 fogorvos végzi a fogászati ellátást. Hogy ez mit jelent? Szakmai szempontból elmondhatjuk, hogy kevés a körzetek száma, mivel ideálisan beteg ellátása biztosítható megfelelő szakmai színvonalon. Az ellátottak aránya nagy szórást mutat, 1000 beteget ellátó praxisok mellett 3000-et meghaladó létszám is előfordul. - Végül is sok, vagy kevés a praxisszám? - A jelenlegi finanszírozás mellett sok, mert a népesség folyamatosan fogy, és az ilyen módon is csökkenő finanszírozási összeg nem biztosítja a praxisok rentábilis működését. Az úgynevezett eltartó képesség semmiképpen nem megfelelő, ez abból is kitűnik, hogy a fiatal, kezdő orvosok számára egyáltalán nem vonzó ez a munkakör, aminek következtében az elöregedés, a praxisok kiürülése elkerülhetetlen. - Egyre nyilvánvalóbb, hogy A NEMZET JÖVŐJE AZ OKTATÁS Ma, Magyarországon nem csupán a legégetőbb, de egyben a legtöbb vitára is okot adó kérdések egyike a felsőoktatás jövője, amely hitünk szerint egyben az ország jövője Kétségkívül a felsőoktatás mindanynyiunk életében jelen van: vagy találkoztunk vele vagy előbbutóbb, de találkozunk. Az átalakítások, átszervezések és ezzel együtt a viták jelenleg is zajlanak. Különféle, néha egészen szélsőséges vélemények ütköznek a kérdésben, ki pénzkivonásról, míg mások elvándorlásról, esélyegyenlőtlenségről, a szegényebb diákok jövőjének megöléséről beszélnek. Amikor felröppent a hír, hogy szétdarabolják a Corvinus Egyetemet úgy döntöttünk, megkérdezzük a legilletékesebbeket: lapunk előző számában jelent meg egy átfogó interjú a felsőoktatás átalakításáról Dr. Rostoványi Zsolttal a Corvinus Egyetem rektorával. Már akkor tervbe vettük, hogy megkérdezzük a két nagy hallgatói szervezetet is, mert fontosnak tartjuk, hogy a rendszerváltással egyidős Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a nemrégiben létrejött Hallgatói Hálózat is elmondhassa véleményét. Ahhoz, hogy Önök, olvasóink a kórházi egészségügyi dolgozók aktuális bérharca után az alapellátásban dolgozók is határozott követelésekkel állnak elő. - A problémáink nem újak, nem mai keletűek, az alapellátás valóban krízishelyzetbe jutott, tovább már nem görgethetők a működési akadályok. Bár a finanszírozás, a bérkérdés központi helyet foglal el követeléseink sorában, mégsem csak, és elsősorban béremelésről van szó. Mindezt annak ellenére állítom, hogy a jelenlegi finanszírozási helyzet tarthatatlan, hiszen egy évtizede változatlan teljesítményarányos díjazásról van szó, amit év végéig 30 százalékkal kellene emelni az egészségügyi döntéshozókhoz eljuttatott együttműködési megállapodásunk értelmében. Foly ta tás a 3. ol da lon A felsőoktatás átalakítása, avagy a jövő tétje a legpontosabb képet alakíthassák ki, mind Rostoványi rektor úrnak, mind a hallgatók képviselőinek pontosan ugyanazt a 18 kérdést tettük fel, s aligha érdektelenek a válaszaik: A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája Elődszervezete május 6-án alakult, nevében Kiss Dávid, társadalmi kapcsolatokért és kommunikációért felelős elnökségi tag válaszolt írásban feltett kérdéseinkre. Foly ta tás a 7. ol da lon Fo gyasz tó ként ért sé rel me it, pa na sza it il le tő en ke res se fel hon la pun kat:

2 2 A KONTROLL IX. évf. 2. szám A TÁRSADALMI UNIÓ TAGSZÖVETSÉGEI Egy, a jövőben reménykedő iskola Nemrég az 1996-ban létrejött Szegényeket és Rászorultakat Segítő Közhasznú Alapítvány, (SZERSA) által 2009-ben életre hívott, budapesti, Szak- és Szakközépiskola Soroksári úti suliban jártam, ahol Orsósné Varga Mária vezető fogadott. Őszintén megmondom: az intézményről eddig semmit sem tudtam, így a hallottak meglepetésnek bizonyultak számomra, majd megdöbbenésemnek is kénytelen voltam hangot adni. - Kezdjük talán egy örvendetesebb hírrel. - Március 31-ikén nemzetközi nőnapi, jótékonysági bált tartottunk a Versailles Rendezvényházban. Az eseményt Gloviczky Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg, aki, feleségével együtt, végig velünk maradt, valamint köszöntötte vendégeinket dr. Szentes Tamás főpolgármester-helyettes A bált minden évben, hagyományt teremtve, március 9-én rendezzük majd, mivel nagy szükségünk volna adományozókra és szponzorokra, hogy tanulóink étkeztetését tudjuk megoldani, segíteni. - Beszéljen arról, milyen tanulók étkeztetéséről van szó? - Elsődleges és fő feladatunk, hogy a célcsoport, közelebbről a roma, tizennégy éves fiatalok iskolarendszerben, tizennyolc, a mostani, szeptembertől életbe lépő tankötelezettségi rendelkezések szerint, tizenhat éves kor felett pedig iskolarendszeren kívüli oktatásban, képzésben részesüljenek, és megkapják a nyílt munkaerő-piacra történő belépéshez elengedhetetlenül szükséges végzettséget, továbbá szakmát. Ugyancsak fontos számunkra a hátrányos helyzetűek, a tanulási nehézségekkel küzdők felzárkóztatása A kilencvenes évtized utolsó harmadában az úgynevezett normál iskolákból elcsavargó gyermekeket gyűjtöttük össze a fővárosban és a környező településeken, akik haszontalanul élték mindennapjaikat, hiszen, általában felügyelet nélkül maradva, autókat törtek fel, mobiltelefonokat szereztek, különböző üzletekben loptak. Tudniillik, mint ismeretes, a rendszerváltozás után a fiatalok körében egyre nagyobb divat lett a márkás cuccok viselete, de ezeket ők szüleik jövedelméből nem tudták megvásárolni, miközben természetesen a többiektől sem akartak lemaradni. Ekkor döbbentünk rá, hogy nagy veszély fenyegeti őket. Először a sportolás került szóba, a Petőfi Csarnoktól kaptunk érmeket, mi több, főztünk nekik, mert szinte mindig éhesek voltak. Ezt követően drog prevenciós előadásokat tartottunk, mivel, sajnálatos módon, sokan füvezni kezdtek. Nos, ez a program jelentős sikert aratott az egész országban. - Később megkezdődött a felnőttképzés - Igen, ilyen szempontból szintén akkreditáltattuk az iskolát. Egyre többen kerestek meg bennünket azzal a kéréssel, hogy segítsünk. A munkaügyi központokban, egyes cégeknél tartottak ugyan tanfolyamokat, ahová, véleményünk szerint, tessék-lássék módon, néhány cigány származású embert befogadtak, a többieket viszont elküldték. Előfordult, miután jelezték, hogy van álláslehetőség, szóltunk az érintetteknek, hogy nézzenek utána a lehetőségeknek, amiből azonban semmi nem lett. Közölték velük, hogy a létszám betelt. A családok kezdtek széthullani, ami ismét a fiatalokat sodorta a szélekre, mert a szülők odadobtak nekik egy kis zsebpénzt, mondván, boldoguljatok, ahogy tudtok. Erre a döntéshozóktól az a válasz érkezett: nem kell ezen siránkozni, csináljátok, ahogy akarjátok Ezért az Állami Foglalkoztatási Hivatal Lépj egyet előre I., illetve II. projektéhez fordultunk, és elkezdtük az oktatást. A hivatal, valamint az akkori Szociális és Munkaügyi Minisztérium illetékesei azt üzenték, hogy a felnőttképzés terén húsz esztendő alatt nem sikerült megvalósítaniuk azt, amit mi egy év alatt elvégeztünk. Erre ma is nagyon büszkék vagyunk. - Ezek az emberek, sem régebben, sem most nem képesek fizetni, miként sikerült mégis bevonni őket? - Mivel jómagam roma vagyok, tudtam, hogyan közelítsem meg őket. A dolog azért működik jól, mert beszélek velük, értem az észjárásukat és valamennyi embert egyenlőnek tekintek, azonosulok problémáikkal. Ha ezt felületesen kezelném, semmit sem érnék el. Ez természetesen rettenetesen nehéz harc, mivel sokan fordulnak hozzánk, hogy nekik még a hat általános iskolai végzettségük sincs meg. A gond pusztán annyi, hogy az esti tagozatok többé-kevésbé mindenütt megszűntek, ahol nem, ott viszont fizetni kell. Kérdezem, miből? Abban az időben a szabályozás kimondta: a szakma megszerzésének feltétele a kilenc-tíz osztály elvégzése. Mi erre is kidolgoztunk egy programot, melyet el is fogadtak. A jelöltek ezt hétszázötven órában teljesítették, többen estin idén érettségiznek; a nappalisok első csoportja pedig majd 2013-ban. Sokuk gyermeke, akik tavaly végezték el a hetediket és a nyolcadikat, szakmai képzésre ide jár hozzánk, amit szintén örvendetesnek tartunk, hiszen lesznek végzős diákjaink Szeretném rögtön nyomatékosítani: nem alkalmazunk semmiféle katonás, poroszos fellépést, az ajtókon nincsenek rácsok, a közismereti tárgyakat kiscsoportokban oktatjuk, a tanmenet nálunk sem más. Gyakran zsíros kenyeret kenünk nekik, mert a szó legszorosabb értelmében sokan az éhhalál küszöbén állnak, sajnos a tanárok sokszor jelzik, hogy a gyermekek rosszul érzik magukat. Komoly nehézségek esetén természetesen a szülőket is behívjuk. - Milyen szakmákról van szó? - Jelenleg szociális gondozó, ápoló, szakács, pincér, kereskedő élelmiszer, vegyi árú bolti eladó, kőműves, zománcműves képzést folytatunk, de a következő évben szeretnénk beindítani a vasas szakmák oktatását A gyakorlati munkára van lehetőség, ám szomorúan vallom be, hogy különösen a vendéglátásban és a kereskedelemben óriási a diszkrimináció. Az egyik nagy áruházlánctól például azért küldték el őket, mert a vevők állítólag sérelmezték a tanulók cigány származását. Ennek kiküszöbölése érdekében az Egyenlő Bánásmód Hivatal sem tud fellépni, pedig az ország állampolgárainak közösek a problémái, legyenek azok magyarok, zsidók, romák, más itt élő nemzetiségiek. Sok év kell még ahhoz, hogy az ebbéli nézetek nálunk megváltozzanak. - Feltételezem, azért vannak más gondok - Hát, bizony azokból sincs hiány. Ez az épületet a Fővárosi Önkormányzat tulajdona, ben pályázati úton nyertük el, és súlyos bérleti díjat kell fizetnünk, amivel egyre nehezebben birkózunk meg, bár arra kaptunk ígéretet, hogy az összeget csökkentik, ami nem történt meg. Ezt jeleztük Demszky Gábor akkori, illetve Tarlós István jelenlegi főpolgármesternek, amire a mai napig sem kaptunk választ. Félő azonban, a Főpolgármesteri Hivatal egyszer bejelenti, hogy hagyjuk el ezt a helyet. Érzésünk az, hogy az iskolát meg akarják szüntetni, pedig máshonnan eltanácsolt gyermekek befogadó intézménye vagyunk. Jóllehet a roma integrációt hangoztatjuk, aminek tagállamaira nézve az érvényes stratégiáját az Európai Bizottság a mi uniós elnökségünk ideje alatt fogadta el. Ebben az ügyben személyes beszélgetést folytattunk Balog Zoltán úrral, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium hátrányos helyzetűek felzárkóztatásáért felelős államtitkárával - Bízzunk a sikeres jövőben. Ennek kapcsán milyen közeli terveik vannak? - Szeretnénk rendszeresen meghívni országgyűlési képviselőket, akiket tájékoztatnánk munkánkról. Szeretnénk egy anyák, - apák klubot megalakítani, valamint a sportolás terén még előrébb lépni. Vágyunk még egy gyakorlati képzést adó, a megtanult iparban, kereskedelemben szükséges magatartást is oktató kabinet létrehozása, Nagy Attila Öntevékeny és eredményes civilek Pécsett Manapság, a különböző időszerűségek miatt, igen sok szó esik a civilek, és kiemelten a civil aktivisták szerepéről, eredményességéről, hitelességéről. Mégis, ritkán hallani olyan szervezetről, amely immár több mint egy évtizede töretlen sikerrel végzi a tevékenységét, mindig új célokat találva. Ezek közé tartozik a Pécs-Baranyai Origó-ház Egye sület, amely 2000 óta látja el sokszínű feladatait több területen. Az egyesület elnöke és motorja, a terveiért, álmaiért folyamatosan küzdő, azokért akár nemes küzdelmeket is megvívó Kis Varga István, aki munkatársaival együtt megalkotta az Öntevékeny Keleti Városrészt (ÖKV), amely a területen lakók mindennapi életét igyekszik jobbá tenni. Az elnevezés azonban nemcsak jól hangzó, dinamikus szlogen, komoly tettek és eredmények állnak mögötte. Az Öntevékeny Keleti Városrész tulajdonképpen egy mozgalom, amely Pécsett a Balokány, a Búza tér és a Havihegytől keletre eső településrész felvirágoztatását, fejlesztését tűzte ki célul. A program célja Pécs központjától keletre eső városrészeinek élhetőbbé tétele Mecsekszabolcs, Gyárváros, Somogy-Vasas-Hird, Meszes, Pécsbánya, Újhegy és a többi érintett terület identitásának újra megtalálása és felzárkóztatása. A megvalósítás kulcsa, hogy a lakosság, a civil szervezetek, a vállalkozók és az önkormányzatok összefogásával a településrészekre irányuló fejlesztések a lakosság teljes egyetértésével és támogatásával történjenek meg - fogalmaz Kis Varga István. Az ötletgazda Pécs-Baranyai Origó-ház Egyesület a kezdeményezéshez sok más civil szervezet bizalmát és együttműködését is megnyerte az évek során, hiszen az ÖKV csak így válhatott megkerülhetetlen tényezővé. Az ÖKV - pártpolitikától teljesen mentes - programja hosszú idő után véglegesedett, tevékenységet 7-8 szakmai szervezetre osztották. A környezettudatosság Az egyesület minden tevékenysége a környezettudatosság elvét követi. A teljesség igénye nélkül, csak néhány eredményt kiemelve, a mecseki karsztkutató csoport kutatási, feltárási munkálatokat végez eredményesen, a szakma teljes elismerésével. A környezetvédelmi tagcsoport ismeretterjesztő előadásokat tart, valamint évente Le gyünk tisztában magunkkal! címmel környezet-tisztasági akciót szerveznek. A Civilek a csatornáért együttműködési fórum keretében hat egyesület közreműködésével segítik az ISPA II, III ütemben megvalósuló munkálatokat. A környezettudatos munka vezetett a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természet védel mi és Vízügyi Felügyelőséggel való együttműködés kialakításához is: a Civil Zöld-Pont Tájékoztató Iroda elősegíti a lakosság számára a gyorsabb ügyintézést, nyomtatványokkal, hivatali felvilágosítással, valamint szóróanyag terjesztésével. Emellett több hulladékgyűjtési akció tanúskodik az ÖKV aktivitásáról. Hatni a kultúra erejével Az ÖKV komoly célokat tűzött ki a kultúra, a művelődés területén Mivel a keleti városrész múltja is igen érdekes, remek lehetőséget kínál helytörténeti kutatásokra, 2001-ben a millenniumi program zárásaként emlékparkot, majd erre építve Mecsekszabolcs Kincsei elnevezéssel Helytörténeti Múzeumot alapítottak, emellett Kossuth nyomában címmel kiállítást, Szent Mihály és Szabolcs-napi programot szerveztek. A Csák Oroszlánjai Hagyományőrző és Bajvívó Kör tagjai a néphagyományok felkutatását és megőrzését végzik, e è

3 A KONTROLL IX. évf. 2. szám 3 A TÁRSADALMI UNIÓ TAGSZÖVETSÉGEI mellett a mozgalom aktivistái rendhagyó történelemórákkal, nyári múltidéző táborokkal támogatják az oktatási intézményeket. Mindezt a helyben élők bevonásával tették, Mecsek szabolcs lakóközösségével közvetlen kapcsolatot kialakítva. A kulturális program a CINKE (Civilek Nevezetes Kulturális Eseményei) nevet viseli, melyben élő rádió és televíziós adással, irodalmi találkozók rendszeres megtartásával, állandó és időszaki kiállításokkal igyekeznek felpezsdíteni a keleti városrész kulturális életét. A CINKE Program elnyerte a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program támogatását is, a Szé chenyi téri InfoPont (mely akkor a Csészényi tér nevet viselte), valamint a Pécs2010 Menedzs mentközpont Nyitott- Ház programja is helyet adott önálló szerzői estjeinek és kiállításainak. Már négy önálló antológiát jelentettünk meg, a másodikat, harmadikat DVD melléklettel. - folytatja Kis Varga István. Művészeti programunkhoz többen csatlakoztak nemzetközi szinten is, többek között Izraelből, Kanadából, Romániából, Németországból. Hatalmas terveink vannak, melyeket az Origó-Házban hamarosan elkészülő 100 fős színházterem segítségével tudunk megvalósítani. A sok fáradozás nem volt eredménytelen, hiszen 2011 elején a CINKE Programot Baranyai Kultúráért Vándordíjjal ismerték el. Szintén tavaly valódi fesztiválhangulatot sikerült varázsolni a háromnapos CINKEfé szek Feszt rendezvénysorozatán. Jót szolgál a Jószolgálat program E tevékenységi kört a településrészen élőket érintő érdeksérelmek orvoslása, s a jellegzetes mindennapi problémák, megoldása hívta életre. Például, évek óta teljes napi nyitva tartással működő Fogyasztóvédelmi Klubot üzemeltetnek, ahol megoldást keresnek az állampolgárok által tapasztalt visszásságok kiküszöbölésére, illetve a károk mérséklésére. A Pécs-Baranyai Origó-ház Egyesület kiemelt szerepet játszik a szociális városrész rehabilitáció területén, amelyben a - sokak által csak nyomornegyednek titulált - Györgytelepre vonatkozó program megalapozását végzik, több civil és szakmai szervezettel együttműködve. A program meghirdetésének eredményeképpen a terület fizikai élhetőségének biztosítása érdekében úgynevezett nulla állapot megvalósítása, valamint azt követően annak folyamatos fenntartása a cél áprilisában nyílt meg az Önkormányzati Civil Iroda, mely számos megoldási javaslatot tett mát a helyiek életkörülményeinek javítása érdekében. Élet, erő, egészség - a keleti városrészben is! Az ÖKV szervezői és munkatársai kiemelkedően fontosnak tartják, hogy a sportolni szándékozóknak ne kelljen a lakóhelyüktől távolra utazniuk, ha ezt a hasznos szabadidős tevékenységet szeretnék űzni. Az volt a célunk, hogy a tömegsport terén több lehetőséget biztosítsunk, s emellett fokozatosan megteremtsük az élsport feltételrendszerét is, távlati elképzeléseink között a nemzetközi színtér meghódítása is szerepelt. Életre hívtunk egy saját sportegyletet, mely nagyban elősegíti törekvéseinket - teszi hozzá az egyesületi elnök. A nemes cél elérése érdekében rendeztek egészségnapokat, szűréseket, véradást. A jövőben preventív programok elindításával szeretnék szolgálni a helyi egészségügyet. Tárgyalásokat folytatnak a város sportért felelős személyével az oktatási intézmények bevonásával az egészségesebb életmód és az élsport fejlesztésére. Jobb közbiztonság, élhető városrész Az ÖKV mozgalom részvevői, már korán felismerték, hiába szolgálnak sok száz lehetőséget a kultúra, az egészségmegőrzés területén, ha a keleti városrész közbiztonsági mutatói nem éppen a legjobbak. A Pécsi Rend őrkapitánysággal együttműködve közbiztonsági akadémiákat, valamint civil kerekasztal megbeszéléseket szerveztek, valamint a közbiztonsági héten és a közbiztonsági road show-k alkalmával a helyi lakosságot tájékoztatták a legfontosabb tudnivalókról. Az eseményeken drog prevenciós programon, rajzversenyen, kutyás bemutatón, közlekedésbiztonsági előadáson vehettünk részt. A tervek között szerepel még a hegy- és faluőrség, a diákőrség és a legnagyobb előrelépést jelentő városőrség rendszerének kialakítása. A rendőrség, a vagyonvédelmi cégek, a CivilÉSZ és az ÖKV civil szervezet vezetőinek részvételével Közbiz tonsági MikroCentrumot alakítottak ki az Origó-Házban a közbiztonság terén fellépő anomáliák kiküszöbölésére. A CivilÉSZ Hálózat Az öt éve megalapított Civil Érték Szövetség hálózat munkájában számos civil szervezet vesz részt. A hálózat célja kezdetektől a non profit, a for profit, az önkormányzati szféra közötti intézményes párbeszéd kialakítása volt, s két éve létrehozták az Öntevékeny Keleti Városrészi Civil Kerekasztalát is, emellett szintén előtérbe helyezték környezeti- és természeti értékeink megóvását. Saját médiumok az éterben Persze, hiába valósulnak meg az előbb leírt eredmények, ha azok híre nem jut el az érintettekhez. Az ÖKV ebben is élen jár, saját médiumokat üzemeltet immár évek óta: az Origó-Ház Mecsekszabolcs Kisközösségi Rádiót (FM 87, 8 MHz), valamint a Párbeszéd című újságot. Emellett az érdeklődők az Origó-Ház. ( és a CINKE honlapján (www. origo-haz.hu/cinke) tájékozódhatnak az egyesületet és a mozgalmat érintő újdonságokról. Nagyon sikeresnek mondható a honlapon elindított internetes rádió és videóadások bevezetése, így Magyarországról és külföldről is bárki bekapcsolódhat az élő programba. Gerner András SORSKÉRDÉSÜNK AZ EGÉSZSÉGÜGY Háziorvosok- partvonalon kívül A lét a tét Folytatás az 1. oldalról De ezen kívül sok egyéb sérelemről szó van. Többek között a jogbiztonságról, a jogfolytonosságról, az államtól átvett közszolgálati feladatok tisztázásáról, a szolgáltatási csomag pontos meghatározásáról. Sze repel követeléseink között az eszköztámogatási díj folyamatos amortizációs díjjá történő átalakításának szükségessége, a praxis alap feltöltése, a szabályozott praxispiac megvalósítása. Kétségtelen, hogy legnagyobb gond a jelenlegi finanszírozás önfelfaló hatósági ár jellege, amely egyre nagyobb mértékben a gazdálkodóra hárítja a költségviselés terheit, és nem veszi figyelembe a valós ráfordításokat, a piaci árak változásait, nem ismeri el az általunk nyújtott szolgáltatás hozzáadott értékét. A munkakörülmények, az anyagin kívül az erkölcsi megbecsülés is sok kívánnivalót hagy maga után. Nem véletlen, hogy egyre több a kiégett, elfásult családorvos, van olyan megye, ahova még lasszóval sem lehet új háziorvost fogni. Itt van például a továbbképzés kérdése. Minden háziorvos európai normáknak megfelelő kötelező szakorvosi továbbképzésben vesz részt,- saját költségén. Ötévenként - a folyamatos képzés mellett - meg kell újítanunk szakképesítésünket, ez egyben feltétele a praxis további folytatásának. Európában egyedülálló, hogy a háziorvosok szakképesítéssel rendelkeznek. Éppen ezért ilyen nagy a kereslet irántunk az Unióban. De az adminisztrációs terhek gyarapodása, az indokolatlan ügyeleti hívások, az új receptfelírási rend mind rontja a háziorvosok munkahelyi közérzetét. Ha nem történik gyors, illetve haladéktalan pozitív fordulat, a rendszer magától összeomlik, úgy érezzük túl vagyunk a 24. órán - Mit várnak a közelmúltban felállított sztrájkbizottságtól, hiszen ezt sokan illuzórikusnak tartják, mások zsarolásként, komolytalan lépésként értékelik. - Nincs szó semmiféle zsarolásról, magunk is tisztában vagyunk azzal, hogy nem a sztrájk a megoldás kulcsa, és a szó valódi értelmében lehetőségünk sincs arra, hogy ehhez az eszközhöz folyamodjunk. A sztrájkbizottság felállítása ennek ellenére fontos jelzés, egyrészt az érdekvédők egységes fellépését, másrészt a helyzet súlyosságát demonstráljuk ezzel. Egyfajta figyelmeztetés, ha úgy tetszik segélykiáltás, ami ebben a szokatlan formában elhangzott. Mindez nem öncél, hanem az eltartó képesség biztosításának igénye, a generációváltás megvalósítása a praxisokban, a háziorvosi rendszer fenntartása, a biztonságos betegellátás érdekében. Nem vitatható, a kapuszerepben lévő háziorvosi rendszer, az egészségügyi ellátás első, igen fontos lépcsője nagy bajban van. Most valóban a lét a tét. És nem csupán, nem is elsősorban a háziorvosok léte forog kockán, hanem a betegeké. A háziorvos, családorvos hagyományosan nagy megbecsülésnek örvendett mindig ebben az országban, éppen az egészségügyi hierarchiában betöltött fontos, nélkülözhetetlen szerepe miatt. Bizalmi állásról van szó, a családok bizalmi embereiről, egy olyan szoros kapcsolatról, melyben mindkét félnek érezni kell a biztonságot, tiszteletet, hiszen az élhető egészségügy, az ország egészsége, az élet értéke forog kockán. (leopold) Krízishelyzetben Csak a bizonytalanság biztos Sztártéma lett az egészségügy. Mindenki beszél róla, mindenki ért hozzá, sokan szidják, még többen változásra várnak, egy pozitív irányú elmozdulásra. Dr. Éger Istvánt, a Magyar Orvosi Kamara elnökét, mint e témakörben autentikus személyt kérdezzük ezúttal az egészségügy helyzetéről. Mégpedig kettős minőségben, hiszen 38 éve dolgozik az egészségügyben, jelenleg is gyógyít - és 20 éve tevékenykedik az érdekvédelemben. - Sajnos ennek ellenére, vagy éppen ezért sem újat, sem jót nem tudok mondani e témával kapcsolatban. Az ismert, unalomig sorolt, és emlegetett gondok nem mai keletűek, hosszú évek óta hurcoljuk ezeket magunkkal, az idő nem könnyített rajtuk, ellenkezőleg, egyre súlyosabbak. - Mi a legsürgetőbb tennivaló Ön szerint, hol szorít az a bizonyos cipő legjobban? - Nyugodtan állíthatom, hogy mindenhol. Beteg a magyar egészségügy teljes egészében. Az orvos nehezen mondja ki a gyógyíthatatlan szót, ezért én is inkább azt mondom: krízishelyzetben van. - A krízis még tartogat esélyt, követheti javulás, és teljes felgyógyulás - Ahhoz viszont gyógyítani kellene, azonnal, a létező összes eszköz alkalmazásával, mert ez esetben versenyt futunk az idővel, és az idő múlása nem kedvez a győzelemnek. - A rövidesen sorra kerülő, már nagyon várt, és szükséges bérrendezés az egészségügyi szférában azért mégis jelent némi előrelépést. - Ha az egészségügy szóba kerül, érdekes módon, sokan előszeretettel azt hangsúlyozzák, hogy elsősorban nem pénzről van szó. Ne legyünk szemérmesek, illetve álszemérmesek, mert igenis pénzről van szó. Az orvosok, az egészségügyben dolgozó szakalkalmazottak anyagi elismeréséről, megbecsüléséről. A bejelentett és egyelőre csak várt béremelés első lépcsőnek csak akkor tekinthető, hogyha azt belátható időn belül, mondhatni sürgősen több fogja követni. Jelenleg erre nincs ígéret. Már folyik a taktikázás, hogy mennyi az annyi, hogy nem úgy értendő, nem mindenkinek jár, és így tovább. Játszadoznak például az ügyeleti díjakkal, és a bérpótlékot nem alapbéresítik, csak a szakdolgozóknál. De, hogy ne csak pénzről beszéljünk, ne a bérekre hegyezzük ki a helyzet fonákságát, és tarthatatlanságát, hogyan magyarázható az, hogy amíg a kereskedelemben és más munkahelyeken azon dolgoznak elszánt politikusok, és érdekvédők, hogy a vasárnap megszentelt szabadnap legyen,- aminek helyességét nem is vitatom - addig az orvosok, ápolók esetében egyetlen hétvégi szabadnapot sem akar garantálni a Parlament elé került törvénytervezet. A háziorvosokról sok szó esik, hiszen velük találkoznak a betegek legtöbbször, és ők azok, akik az egész alapellátást a hátukon viszik. Különféle ügyeleti vállalásokkal és egyéb legális trükkökkel toldozgatják a számlát, hogy legalább nullszaldós legyen és ne ráfizetéses. A veszteségesség sok év óta tetten érhető a háziorvosi tevékenységben. A háziorvosok szó szerint hiteleznek a rendszer fenntartása érdekében. - Ön háziorvos is, tehát saját bőrén érzi a különféle visszásságokat, nem az íróasztal mögött, a hivatali szobában találja ki az érdekvédelem aktuális feladatait. Milyen lehetőségeik vannak érdekérvényesítésre, jogaik megvédésére? - Gyakorlatilag, érdemben semmilyen. Igaz, javaslatainkat kérik, várják, mi meg is fogalmazzuk követeléseinkkel együtt ezeket, olykor tárgyalunk is róluk, de a megegyezésig nem jutunk el. Érdemi, egyenragú partneri viszonyt, közös nevezőre jutást még nem eredményeztek a tárgyalások. - Lehet, hogy éppen ezért került szóba legutóbb, végső eszközként a sztrájk? - Lehet, sőt biztos. Igaz,- és ez nem is titok - klasszikus értelemben nincs mód sztrájkra, munkabeszüntetésre ebben a szférában. Ennek ellenére megvan rá a mód, hogy milyen formában élesíthető be ez a módszer. Nem csak a háziorvosok helyzete nehéz. A kórházi dolgozók körében is nagy a bizonytalanság, az elégedetlenség, most különösen az egészségügyi intézmények egy részének államosítása, átalakítása miatt. Funkcióváltás megfogalmazással lényegében egyszerű tulajdonváltás történt, és történik, mikor az egészségügyi intézmények az önkormányzatoktól az államhoz kerülnek. A területi átalakítás is növeli a bizonytalanságot, mind az orvosok, mind pedig, a betegek körében. Megszűnik az aktív ellátás, még azt sem tudni mi lesz helyette, és azt sem, hogy a betegek mennyit fognak utazni a megfelelő orvosi ellátásért. Az ígéret szerint az átalakítások a betegellátás színvonalát növelik, és költségmegtakarítást eredményeznek. Hogy miként, majd meglátjuk. - Humánerőforrás hiány, bérkrízis, ingatag alapellátás, strukturális bizonytalanságok. Hova vezethet mindez? - Jósolni nem tudok, nem is szeretnék, de a kérdésben benne van a válasz. Ahol a GDP-ből csak jóval kevesebb, mint 5 százalékot fordítanak gyógyításra, ahol forrásnövelés helyett folyamatos forráselvonás történik, ott a legfontosabb közszolgáltatás nem működhet jól. Vagyis, alapigazságként megfogalmazható: az egészségügy helyzete determinálja az állampolgárok helyzetét, és minősíti az egész társadalmat. Beteg központú egészségügyi ellátórendszer nélkül nem lehet egészséges nemzedéket nevelni, és eredményes, boldog jövőt alakítani. L. Gy.

4 4 A KONTROLL IX. évf. 2. szám IRÁNYTŰ AZ ÚJ CIVIL VILÁGBAN Civilek a reklámokban Folytatás az 1. oldalról Em berközeliek voltak, nem kampányszinten zajlottak az üzenetátadások és mégis eljutottak oda, ahová szánták a szervezők. Ezekre ma is egyre nagyobb igény lenne. - A márkaépítés az Ön szívügye. Hol tartanak ma a civilek e téren? - Van bőven fejlődnivaló, még elég kevés azon szervezetek száma, amelyek markáns arculattal, márkanévvel rendelkeznek. Pedig, a nonprofit szektorban éleződő verseny van, az erőforrások szűkülése is a megkülönböztethetőséget vetíti elő. Akinek van arculata, logója, szlogenje, - természetesen a szakmaiság mellett - nagyobb esélyei lesznek a céges tárgyalásoknál és az egyéni adakozóknál - Miért nincs így? - Ez nem megy egyik napról a másikra. És sokszor - a jó értelemben vett piaci kényszerítő tényező kell hozzá. Elmondom egy személyes élményemet: évekkel ezelőtt Angliában voltam tanulmányúton, egy egyetemen, ahol találkoztam az intézmény marketingvezetőjével. Magamban ámuldoztam, miközben arra gondoltam, hogy nálunk kinevetnének, ha arról beszélnék, hogy marketinges kell egy oktatási intézményben. És mit látunk ma? A legtöbb főiskolának, egyetemnek van profi kommunikátora. Egy másik példa: zsűriztem egészségügyi marketing területen. Bevallom a szívem szakadt meg néhányért, aki egymaga volt a versenyben, így esélytelen volt azokkal a nagy intézményekkel szemben, ahol van kommunikációs gépezet, és a területtel foglalkozó szakember érti a dolgát. Ebből is látszik, hogy a profizmussal szemben a civileknél megszokott lelkesedés, és amatőr tárgyalási stílus nagy százalékban sikertelenséggel párosul. - A menedzsmenti működés eredményesebbé tesz, és mégis sokan tartózkodnak tőle, civiltelennek tartják. Ez fogalomzavar? - Talán igen. Az előző orvosos példánál maradva, a szűkös erőforrást - a pénzt - az orvos is inkább a nővérkének akarja odaadni fizetésemelés formájában, és nem profi kommunikátorra költeni. A példában jól látható, hogy hiába végzi valaki szakmailag magas szinten a munkáját, de csak időszakosan, programcéllal zajlik a kommunikáció szervezése, akkor minden más fórumon esélytelen a megmérettetésben a profik között. Egyszer el kell dönteni ezt a dilemmát, és érdemes profi szervezetté átalakulni, szakképzett munkatársakkal dolgozni. Megéri, mert a sokkal egyenlőbbek lesznek az esélyek, akár a nagyobb volumenű pályázatoknál, akár nagycégek vezetőivel, akár a média partnerekkel való tárgyalások tekintetében. Nagyobb támogatásra csak profi kommunikációs anyaggal, profi tárgyalástechnikával lehet szert tenni. - A marketing lényege, hogy időközönként újrafogalmazzuk saját küldetésünket, hogy igazodjunk az újabb igényekhez. Most a civilek jelentős része túlél, stratégia-válsághelyzetben van. Piacképes célok hiányában a képzett munkatárs sem tud értéket hozzátenni. Mi erre a megoldás? - Biztos, hogy nem fogja a világ könnyedén megoldani ezt a problémát, mert azzal, hogy lehetőség van civilszervezeteket alapítani, azt is jelenti, hogy nem lehet egyet sem a gazdasági reménytelenség láttán csődtömeg címszóval megszüntetni. Az elmúlt 20 évben azt láttuk, ha valaki találkozott egy problémával, akkor annak megoldására a legjobb szándékkal, a legnagyobb lelkesedéssel civilszervezetet alapított. Így lett hetvenezer, ami nagyon sok! És kijelenthető, hogy ennyi szervezetet nem tud eltartani a gazdasági szféra, és az állam sem tud odaállni mellé. Együtt működések kialakítására van szükség, azzal megerősödik egy adott témára létrejött szervezet, és a támogatások, közpénzek egységre jutó hányada is növekszik, ezáltal az adott társadalmi probléma is nagyobb eséllyel megoldódhat. - Profivá válni nemcsak elhatározás kérdése. Milyen lépések kövessék? - Vannak már jó példák erre, pl. gyakorlati szemináriumok vagy olyan kommunikációs ügynökségek, ahová el lehet menni tanulni. Nyitva áll az ajtajuk azok előtt, akik a hatékony kommunikációs technikákat akarják elsajátítani. Nem pénzt, de komoly értéket adnak át azzal, hogy megmutatják a napi gyakorlatban saját munkájuk elemeit, az egymásra épülés lépéseit. Ráadásul a legtöbbet érheti sok civilszervezet számára, ha egy-egy rendezvény vagy médiakampány szervezésében eligazodik, megtanulja a médiaipar működését. Lényeges, hogy nem elegendő, ha van egy közérdeklődésre számot tartó ügy, szakmailag jó program, azt ma már - ekkora versenyben - jól kell megfogalmazni, a média és a támogatók számára eladhatóvá kell tenni. A nagyvállalatok, de akár még a közepesek is fontosnak tartják, hogy olyan társadalmilag hasznosuló ügyet támogassanak, olyan mellé álljanak, ami számukra is érték, kommunikálható, ami lojalitást eredményez irántuk. - Rengeteg jó ügyre szakosodott civilszervezet van, és mégis sokszor közvetlenül az ügy megoldását támogatják. - Ez egy valós probléma. Felmerül gyakran, és nemcsak a vállalatok társadalmi felelősségvállalása (CSR) terén, hanem a szponzorráció területén is nagy kérdés, hogy egy adott társadalmi probléma megoldására adjon közvetlenül támogatást, vagy egy sajnos, de ezt kell mondjam no name civilszervezeten keresztül finanszírozza az ügy megoldását. Érdekes, hogy a két terület a társadalmi felelősségvállalás és a civil szervezetek támogatása mintha értelmezésben és a gyakorlatban kissé eltérne egymástól. Míg a társadalmi felelősségvállalás komoly, a cégeknél ahol foglalkoznak vele stratégiai jellegű kérdés, addig a civil szervezetek támogatását esetleges feladatnak érzik. A cégek számára a társadalmi felelősségvállalás komoly dolog, és sokat fordítanak rá. Való igaz, hogy számukra ügyek vannak, és nem feltétlenül civilszervezeteken keresztül juttatják el a támogatásokat. - Milyen apró titkok vannak egy cég megkeresésénél? Hogyan nyílik ki egy vállalati pr-vezető ajtaja, majd a pénztárcája? - Aranyszabály, hogy nem a telefonkönyvet kell kinyitni és nem még több borítékcímzéssel (vonatkozik ez az ekre is) kell az időt tölteni. Sajnos ez majdnem mindig hatástalan, fölösleges időpocsékolás, ahogy a szakzsargon mondja: kuka. E helyett találja ki a civilszervezet miért, és melyik céghez megy? Valamiféle szűkítő elv mentén nézze meg a cégek honlapját, informálódjon milyen területek felé nyitottak, miket tartanak értéknek. Akkor nagyobb biztonsággal talál célba a megkeresés, nem beszélnek el egymás mellett a szándékok. Fontos lehet annak is utána érdeklődni, hogy milyen érdekeltsége van egy cégnek, vagy esetleg milyen személyes érintettsége van egy vezetőnek. Persze ez már sokkal mélyebb előkészületeket igényel, itt már valódi prtevékenységet tételezünk fel egy szervezet életében. - Száz szónak is egy a vége: a civil világban is a profik számíthatnak csak sikerre? - Valahogy így van. De könnyű belátni, nem lehet másként. A cégek számára fontos ügyeknek meg kell valósulni, ezért természetes, ha valakinek odaadja az erre szánt összeget, akkor megnézi a megbízhatóságot, a hatásfokot Az eredményesség ellenőrzése a vállalati működésben alapfeltétel. Egy cég, amikor egy együttműködési, támogatási célú házasságba belemegy, akkor a saját egyéniségét, a saját nevét is kockára teszi. Kevés ma már, ha a nagyvállalat vezetőjénél a jó lelkiismeretre akar apellálni egy civilszervezet. Nem a cégvezetőnek kell kitalálnia, hogy miért érdemes támogatnia a szervezetet. Tudni kell számára előnyöket felsorakoztatni, tudni kell olyan érveket mondani, amitől ő is úgy érzi, hogy felelősen adja oda a támogatásra szánt összeget. - Terjed a CSR a hazai kisközepes vállalkozások körében is? - Tanulnivaló van bőven. Azonban, ahogy látom a gazdasági válság idején a fő kérdés egy cégnél, hogy fenn tudja-e tartani magát, megmaradhat-e a piacon. Ezért ma a társadalmi felelősségvállalás területe, annak apró image-építő elemei ami a hosszú távú stratégiai célok között szerepel nem mondható, hogy olyan sok hazai kkv asztalán van jelen. - Az ÖRT foglalkozott az adományozás etikai oldalával. Megszületett a kódex? - A rendszerváltást követően megjelent az állam, a gazdasági szereplők és a civil szektor újfajta szerepvállalásának igénye. A különböző társadalmi jelenségek és problémák megoldásában egyre nagyobb teret nyert a vállalatok és magánszemélyek felelősségvállalása. Egyes esélyegyenlőségi, szociális, egészségügyi, kulturális probléma megoldásában mára meghatározó a mecénások részvétele. Ugyan akkor a jogi szabályozás és az eltérő szakmai értelmezések miatt újra és újra tisztázandó kérdések merültek fel egyegy konkrét adományozás megítélése és annak kommunikációja terén. Mindezek indokolják, hogy egységesen értelmezzük a mecenatúra lényegi jellemzőit, önmagunk és a társadalom számára rögzítsük az adományozás, a mecenatúra és a szponzorráció kapcsán gyakorolt társadalmi felelősségvállalás etikai normáit. Szerencsére a médiatörvény okosan megoldotta a kérdést. Amennyiben a kommunikáció tárgya és annak fókusza maga a társadalmi ügy, akkor annak jogilag elfogadott helye van a szerkesztett műsortartalomban. Természetesen továbbra is fontos, hogy a megfelelő arányt tartsák meg, a hír ne a támogatóról szóljon, de ettől még megjelenését nem zárja ki a jogszabály. Jónak tartom, hogy a szabályozás szellemisége és annak betartatása elősegítheti, hogy a társadalmi felelősségvállalás terén kiemelkedő mecénások és szerepvállalásuk, a széles közvélemény előtt követendő példává válhasson. Civilek a versenypiacon Nem elég jót tenni. Azt a helyes módon kell tenni. - vallja John Morley gondolatát közkinccsé téve Dr. Hoffmann Istvánné nemzetközi marketingszakértő, aki az egyetemi katedrán túl számos civilmarketing témában rendezett konferencián tartott előadást a társadalmi kommunikációról. A hazai civilszervezetek életében is elérkezett az idő, hogy a marketing ismert és bevált módszereit kövessék, és napi működésükbe építsék. Hatékonyabb működésről, ésszerű gazdálkodásról, civilszervezetek marketingtevékenységéről beszélgettünk a Corvinus egyetem emeritus professzorával. - A jót helyes módon kell tenni... Tudják-e, értik-e ezt az egyszerű, és biztosan működő módszert a civilszervetek? - Sajátos szerepet játszanak a civilek a társadalom életében mindenhol a világon. Önként szervezik és mozgatják azokat az embereket, akik valamilyen formában a társadalom egészséges fejlődéséhez fontos feladatok végzését és támogatását vállalják, és a jó célokért közös cselekvésre hajlandók. Azonban az ő életükben sem nélkülözhető a marketing, mert meg kell nyerniük a támogatók és a támogatottak együttműködését, tervezniük kell tevékenységüket, kommunikációjukhoz nyilvánosságot kell szerezniük. Tény, szolgáltatásaikat nonprofit alapon nyújtják, de tevékenységüket finanszírozniuk kell, amelyhez forrásokat kell szerezniük. - A felsorolás abszolút menedzsmenti tevékenység... Fejlő dő képes e téren a hazai szervezetek nagy többsége? - Mindenekelőtt abból kell kiindulnunk, hogy az intézmények kénytelenek az adott piaci feltételekhez alkalmazkodni, és a piacokat egyre jellemzőbben határozza meg a verseny. A nem profitért működő szervezetek vagy akár egyének - kénytelenek felvenni a harcot ugyanazokért a forrásokért. Vagyis a profit vezérelte piacokhoz hasonlóan a társadalmi ügyek piacán is lehetnek sikeresebbek, elfogadottabbak, fejlődőbbek és ennek megfelelően helyzeti előnnyel rendelkezők a nonprofit szervezetek A kulcskérdés a tudatos szervezetfejlesztés, aminek alapja a marketingmunka. A marketing, a civilszervezetek életében kapcsolat- és piacépítés terén azokban a gazdaságokban van jelen, amelyekben a profitszféra marketingfilozófiáját, magatartását a társadalmi felelősségvállalás jellemzi. Ezekre a társadalmakra jellemző, hogy a fogyasztó tudatos értékválasztó, vagyis a pénzéért értéket kíván kapni, és a vállalkozók a vevő hosszú távú megtartására törekednek, amely nélkül a versenyben nem tudnak életben maradni. E kettő összehangolásában szerepe van a civilszférának, aminek a fejlettsége és érdekérvényesítő képessége nagy. - Hogyan értékeli a hazai civilek lobbyerejét? - Gyengének tartom a nonprofit szervezetek érdekérvényesítő potenciálját, ami marketingtevékenységgel javítható lenne. A marketing ebben a szférában is arra tanít, hogy sikerre számíthatunk, ha azok igényeiből indulunk ki, akiket szolgálunk, ha arra törekszünk, hogy elégedettek legyenek azok, akikért vagyunk. Ez a magatartás teszi lehetővé, hogy a civilszektor partnerévé válhasson annak az állami, önkormányzati és vállalkozói szférának, amellyel a marketing birtokában egy nyelvet beszélnek. Ehhez hozzátartozik az is, hogy jártasnak kell lenniük a közélet dolgaiban, ébernek kell lenni és szóvá kell tenni, ha valamilyen intézkedés - közvetve bár, de - hátrányokat jelenthet számukra pl. a megdolgozott adományozói oldalon. Csak egy apró példa: régóta támogatok magam is havonta több kisebb civilszervezetet, évről-évre számíthatnak a tőlem érkező befizetésre. E célra köztudottan sárga csekkeket rendszeresítettek a civilek. Éppen ezért nagyon meglepődtem azon, hogy az érintettek közül senki sem kommentálta a sárgacsekkes befizetésekre kivetni tervezett adót, egyik civilszervezet sem sikított, nem tiltakozott azért, hogy a bejáratott, adományozási mód veszélyben lenne, bevezetése esetleg kiesést eredményezhet a költségvetésükben. Többek között ez a példa is mutatja, hogy az érdekérvényesítő képesség, a civil-lobbi fejlesztésére komoly szükség van. - Húsz év alatt több fórumon szó volt ezekről, de nem történt jelentős változás. Hogyan lehetne innen elmozdulni? - Véleményem szerint a civilszféra szervezetei nem is voltak igazán rákényszerítve, hogy a marketing alapvető iránymutatása szerint tervezett-szervezett módon éljenek, hiszen az állami támogatások rendre megérkeztek, így nem kellett - legalábbis nem volt létfontosságú - a marketingmunkát beépíteni a mindennapjaikba. A civilszférában is értelmezhető a piac, a csere, a stratégia és taktika, a verseny, a pozícionálás, a szegmentáció, a szolgál tatásmix, az erős és gyenge pontok elemzése, az időközönkénti magatartásmódosítás követelménye, az értékesítés vagy a marketingkommunikáció valamennyi formája. A marketingkoncepció és eszközrendszer kínálja magát a civil szférának is, csak bízni kell abban, hogy a jótettek piacán is sikeresen alkalmazható. Hiszen a társadalmi ügyek piacai legalább olyan alapszükségleteket elégítenek ki, mint a vállalkozások által kínált javak. - A civilszervezet katalizátora a jócselekedeteknek, vagy ő maga a jótevő? - A civilek szerepe csak látszólag passzív befogadó, elfogadó. Többnyire egészségügyi, szociális területeken kínálnak megoldásokat, olyan kényes társadalmi kérdésekre adnak válaszokat, ahol a nagyobb rendszerek ritkítják a hálót, és nem tartják meg a rászorulókat. A valóságban a civilek léte, folyamatos tevékenysége életbevágóan fontos lehet. Munkájuk eredményeként a hozzájuk forduló kliens személyes vagy családi válságának megoldására kap ösztönzést, gondolkodásában kedvező változások indulhatnak meg. Így, a van kire támaszkodnom érzés, de segítenem kell önmagamon is nézet válhat sajátjává. A civil társadalom szereplőinek, pedig éppen ennek az egyéni gondolkodásbeli változásnak az ébrentartása a célja. Ezt akkor tudják megfelelő színvonalon ellátni, ha a működésük biztosított, és nem a mindennapi megélhetésért kell kilátástalan küzdelmet folytatni. A civilek szerepe csak látszólag passzív befogadó, elfogadó. Többnyire egészségügyi, szociális területeken kínálnak megoldásokat, olyan kényes társadalmi kérdésekre adnak válaszokat, ahol a nagyobb rendszerek ritkítják a hálót, és nem tartják meg a rászorulókat. A valóságban a civilek léte, folyamatos tevékenysége életbevágóan fontos lehet. Munkájuk eredményeként a hozzájuk forduló kliens személyes vagy családi válságának megoldására kap ösztönzést, gondolkodásában kedvező változások indulhatnak meg. Ez által a van kire támaszkodnom érzés, de segítenem kell önmagamon is nézet válhat sajátjává. A civil társadalom szereplőinek, pedig éppen ennek az egyéni gondolkodásbeli változásnak az ébrentartása a célja. Ezt akkor tudják megfelelő színvonalon ellátni, ha a működésük biztosított, és nem a mindennapi megélhetésért kell kilátástalan küzdelmet folytatni. - Pont azért, hogy a jók még jobbá válhassanak az új törvény bizonyos feltételek szigorításával - pl. a szervezet professzio na lizálásával - a természetes kiválasztódást akarja előmozdítani. A kevesebb több elve itt is megáll? - Ehhez a szemléletbeli- és strukturális átalakuláshoz a törvény önmagában kevés, de a szervezetek fejlődésére tett ösztönzés jó irányba mutat. Ha csak a számszerűséget nézzük, akkor a kevesebb civilre jutó forrás értelemszerűen nagyobb lesz, következésképpen a társadalmilag hasznos tevékenység is eredményesebb lehet. Azonban véleményem szerint ez nem ennyire egyszerű. A marketingtevékenység tervezett cselekvések sorozatának szisztematikus meghatározását jelenti, amelyeket a civilszervezetek elméletben talán már tudnak, de a gyakorlatban nem mindegyik képes véghezvinni. A tervkészítéshez el kell végezniük a stratégia kialakítását segítő helyzetelemzést, amelynél a versenyre és a szervezet erős és gyenge pontjaira kell összpontosítaniuk. Ez komoly szemléletbeli átalakulást, valamint menedzsmenti és marketing szaktudást igényel. Az angolszász kultúrákban - ahol jól működik a társadalmi összefogás, nagy hagyománya van az alapítványok működésének - sem ment egyik napról a másikra a közösségszervezés tudománya, ebben több száz éves előnyük van az ottani civilszervezeteknek. Tanulmányutak, partnerségi kapcsolatok révén számos működő modell, és jó példa van, ami adaptálható lenne itthon - Mit tanácsol a magyar civileknek, mi a legfontosabb teendőjük? - Mindenekelőtt képessé kell válniuk együttműködésre, meg kell találniuk az összefogásban rejlő valódi értékeket, és lehetőségeket. Rá kell jönniük végre, hogy közös erővel többre mennek, mint egyénieskedve, külön utas megoldásokat keresgélve. Továbbá meg kell tanulniuk eladni küldetésüket mindkét érintett oldalnak, azt figyelembe véve, hogy a fennmaradás a segítő tevékenységre szakosodott környezetben is kemény, és ehhez professzionális marketingtevékenységre van szükség. A szektorban folyó verseny különböző szinteken jelenik meg, és nehezíti a helyzetet, hogy a potenciális adakozók, céges támogatók köre szinte minden szervezet számára jelentősen sokféle (diverzifikált), és ezért nemcsak azonosításuk, de közelítésük is sajátos technikákat igényel. - Alapvetően jót és jól kell cselekedniük, a bizalmat nem elég megszerezniük, fenn kell tudni tartani azt hosszú távon. Ehhez átláthatónak, megbízhatónak és együttműködőnek kell lenni. A civilszervezetek között elfogadottnak és sikeresnek elsőè

5 A KONTROLL IX. évf. 2. szám 5 IRÁNYTŰ AZ ÚJ CIVIL VILÁGBAN sorban azok nevezhetők, amelyek mögött tartós, nagyvonalú támogatók találhatók és munkatársaik is jól képzettek és minden tevékenységük középpontjában az alapításkor megnevezett rászorulók, támogatottak állnak. Az eredményességet növeli, ha kapcsolati tőkéjük erős, jó médiakapcsolatokkal rendelkeznek, és nyitottak. - Az adományozási kultúránk kinőtte már a gyerekcipőt? - Nem mondhatom, bár éveit tekintve felnőttkorba lépett. A támogatásoknak új formái vannak jelen az adományozói piacokon, ami elég összetett és jelentős versenyben zajlik. Verseny van a civil szervezetek között a támogatások elnyeréséért, verseny van a támogatottak bizalmának megnyeréséért, és verseny van a civilszervezetek működését kritikusan figyelő közvélemény elismerésének megszerzéséért A civilek jelentős marketingfeladata a támogatók felkutatása mellett az egyes eseményeik eladása, amely kapcsolatfelvétellel, tárgyalással, profi marketingmenedzserek, vállalati pr-vezetők, és közszférabeli szereplők meggyőzésével jár. Minden olyan helyzet egyenlőtlen, amelyben a résztvevők súlya, szakértelme, érdeke és elkötelezettsége nem esik egybe. A civilszféra Magyarországon Dr. Hoffmann Istvánné figyelemre méltó gondolatai A globalizáció csapdája címmel a 90-es években megjelent izgalmas, provokatív könyvből: Itt van az a sok millió európai polgár, aki a munkahelyén, a lakóhelyén, a különféle szociális vagy környezetvédelmi szerveződések keretében, a társadalmi összefogás mellett foglal állást. Akár a Greenpeace mozgalomban, akár valamelyik kerületi öszszefogás keretében, a fejlődő országoknak segítséget nyújtó szolidaritási akciók során, mindenütt rengeteg ember bizonyítja civil elkötelezettségét, amikor nap, mint nap komoly áldozatokat hoz a közjó érdekében. A polgárok társadalma tehát már létezik és erősebb, mint ahogyan akár saját legaktívabb tagjai is gondolnák. támogatási és támogathatósági szempontból egyaránt nehéz helyzetben van. Az állami támogatások csökkenése miatt az igénylő szervezetek (alapítványok, egyesületek) egyes pályázatokon kívül, kapcsolatok hiányában nehezen jutnak pénzhez. Nehezíti pénzszerzésüket az is, hogy nálunk még nem természetes a támogatásszerzők, adományszervezők alkalmazása, amely annak tudható be, hogy nincsenek ennek a foglalkozásnak, munkakörnek hagyományai és a szakirányú képzés sem intézményesült. - Tíz évvel ezelőtti konferencián az Ön előadásában hangzott el Hannibál mondása: vagy találunk egy utat, vagy csinálunk egyet... Áll ez ma is? - A hazai civil szervezetek sikeresek lehetnek saját utakon járva is, de tervek és célok nélkül eltévedhetnek. Ennek elkerülése érdekében ma is csak a marketinggyakorlat ajánlható a stratégia és taktika megfogalmazására. A civilszféra küldetést teljesít a társadalomban. Szolgálatot tesz a vállalkozóknak, mert segíti a meg nem fogalmazott erkölcsi kötelességek artikulálását felmutatva a már felismert, segítségre váró csoportokat. Szol gálatot teljesít a támogatottak oldalán is, mert segíti a kialakult helyzet elemzését, a tényekkel való szembenézést, és felkínálja a megoldáshoz vezető utat. A küldetés sokféle lehet, de a motiváció minden esetben az adott helyzet megváltoztathatóságában való bizakodás. És ez a marketing lényege - Köszönöm a beszélgetést! Új magyar cég született Megalakult a Magyar Ízek Kereskedelmi Szövetség Zrt. Az új vállalkozás 85 millió Ft-os alaptőkével jött létre és félmilliárdos árbevétellel kalkulál Új élelmiszeripari vállalat alakult Magyarországon Magyar Ízek Kereskedelmi Szövetség Zrt. néven. A 85 millió forintos tőkével bejegyzett új társaság célja, hogy folytassa a Kézműves Magyar Ízek által elindított kezdeményezést és további eszközöket, forrásokat biztosítson a magyar termékek népszerűsítéséhez. A félmilliárdos árbevétellel kalkuláló cég egyik tulajdonosa a már három sikeres gasztro fesztivált maga mögött tudó Kézműves Magyar Ízek Kft., a másik pedig Varga Mihály, a 30 éves KÉSZ csoport tulajdonosa. Évente megközelítőleg 550 milliárd Ft-ot költünk Magyarországon alapélelmiszerre, amely nek csak töredéke magyar termék októberében a Kézműves Magyar Ízek Kft. a magyar termékek és termelők népszerűsítése céljából kezdte el szervezni a Kézműves Magyar Ízek Vásár sorozatot. Az eddigi három vásár alatt összesen 150 kiállító mutathatta meg termékeit a mintegy 45 ezer vendégnek, akik eddig közel 300 millió Ft értékben költöttek a vásárokon. Az összeg teljes egészében a kiállító magyar termelőket gazdagította ben pedig megnyílt a Kézműves Magyar Ízek Már kabolt és Nagykereskedelem is a budai szőlőkert utcában, ahol mintegy 12 tonnás állandó raktárkészlettel várják a magyar ízekre vágyókat. Az új vállalkozás a Kézműves Magyar Ízek Kft.-ből és a Kézműves Magyar Ízek Vásárokból nőtte ki magát. Ahhoz azonban, hogy a magyar termékekben rejlő potenciál kiteljesedhessen, nemcsak tőkére, hanem egy cégépítésben és cégmenedzselésben évtizedes tapasztalattal rendelkező hattérre is szükség volt. A Kézműves Magyar Ízek csapata és Varga Mihály, a 30 éves KÉSZ csoport tulajdonosa 2012 májusában megalapíották a Magyar Ízek Kereskedelmi Szövetség Zrt-t. Az új társaság célja, hogy tovább folytassa a Kézműves Magyar Ízek által elindított kezdeményezést és további eszközöket, forrásokat biztosítson a magyar élelmiszer népszerűsítéséhez. A Magyar Ízek Kereske delmi Szövetség már nemcsak kézműves termékekkel foglalkozik, hanem a minőségi magyar élelmiszerrel. Cél, hogy a kézműves termékek mellett a minőségi, nagy mennyiségben termelhető, ezáltal országosan és nemzetközileg is teríthető magyar élelmiszert is népszerűsítse. A MIKSZ hoszzútávú célja egy, a magyar termékekre támaszkodó élelmiszerlánc kialakítása, ahol csak minőségi magyar élelmiszer kapható. Hiszünk a magyar minőségi élelmiszerben, és hisszük azt, hogy ennek fogyasztása és nepszerűsítése, mind lelkünk, mind nemzeti értékeink és gazdaságunk jobbátételéhez hozzájárul. Jövőnk a magyar élelmiszer emelte ki Pap Krisztián a Magyar Ízek Kereskedelmi Szövetség Zrt. vezérigazgatója a sajtótájékoztatón. A nettó félmilliárd árbevétellel kalkuláló új élelmiszeripari vállalat intenzív piaci tevékenységet is tervez: kis- és nagykereskedelem üzemeltetése mellett, aktívan kíván foglalkozni a magyar élelmiszerek szomszédos országokba való exportjával, gasztronómiai fesztiválok szervezésével, catering szolgáltatással és saját referencia éttermek működtetésével. Pap Krisztián, a cég vezérigazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, hogy már most komoly és folyamatos az érdeklődés a teljes termékportófiló iránt Orosz országból, Ameriká ból, Ka nadából, Cseh országból, Du baiból, Ukrajnából valamint Romániából. Céljaik elérését nem csak külföldi, hanem fokozott belföldi jelenléttel is erősítik: ebben az évben összesen négy gasztro fesz tivál keretében népszerűsítik a magyar termelőket és termékeiket: június első hétvégéjén a várban rendezik meg a Budavári Libamájfesztivált, októberben a Hal- és Vad ünnepet, novemberben a negyedik Kézműves Magyar Ízek Vásárt, decemberben pedig az újdonságnak számító Pezsgő és Kaviár Fesztivált. A MIKSZ az eddigi legnagyobb és legprofesszionálisabb összefogás a magyar termelőkért és termékeikért, így pedig áttételesen a magyar gazdaságért. A vásárokon nemcsak a fogyasztókkal, hanem viszonteladókkal is találkozhatunk, amely hatalmas segítség nekünk mondta Józsa Béla tésztakészítő, a termelők képviselője a sajtótájékoztatón. A bejelentés alkalmával a MIKSZ vezetője együttműködési megállapodást írt alá Borbás Marcsival is, aki a több mint 70 magyar termelő és a MIKSZ vezetőségének társaságában elültette a Magyar Termelők Fáját. A tradícionális magyar jonatán almafa a magyar termelőkért és a magyar termékért született összefogást jelképezi. A MIKSZ ősszel nyitja meg az első vidéki Kézműves Magyar Ízek boltját Szegeden, amelyet további üzletek követnek még ebben az évben. A civil szféra jelentős visszafejlődése várható Az egyik legjelentősebb, egyik legnagyobb taglétszámú társadalmi csoportot képviselő Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (a Társadalmi Unió egyik alapító tagszervezete), a MEOSZ nevében dr. Hegedűs Lajos elnök mondta el meglátásait. - Mi a véleménye az új törvényről? Olyan, amilyennek ígérték: egyszerűbb, átláthatóbb működést tesz lehetővé? - Az új törvény, egy törvényben, egységes szerkezetben tartalmazza a korábban három különböző törvényben megtalálható szabályok jelentős részét, e tekintetben az érintettek számára egyszerűbb a kezelése, de ez önmagában nem elég a civilszféra jó működéséhez. - Véleménye szerint az elmúlt 20 év jó és rossz civil életbeli tapasztalata jobbítási szándékkal benne van a törvényben? - Az új törvényben egy igen erős állami kontrollra való törekvés jelenik meg, amely éppen a civil kezdeményezőkészséget, kreativitást, jó értelemben vett színességet akadályozhatja, illetve nehezítheti. Véleményem szerint, az új törvény nem teremt kedvezőbb létesítési és működési feltételeket a civilszervezetek számára, de jelentősen növeli a bürokratikus elemeket. Ez a tendencia különösen a kisebb, nehezebb működési feltételekkel, alacsony forrásokkal rendelkező, kevésbe profi, számviteli és ügyviteli apparátussal nem rendelkező, az önkéntesség elvén működő civil szervezetek számára komoly nehézséget fog jelenteni, adott esetben a megszűnésüket is eredményezheti. Ugyanakkor a civil társaság, mint új formáció szabályozása, teret ad a lazább szerveződések részleges formalizálásának is, ez a törvénynek pozitívuma. - Részt vettek az előkészítés során, a társadalmi egyeztetéseken? - Közvetetten igen, részt vettünk más civil szerveződések által kezdeményezett egyeztetéseken, ahol véleményt adtunk és véleményünk más civil szervezetek együttes véleményeként megküldésre került az előkészítő minisztériumnak. - Mit épített be a törvényalkotó a javaslataikból? - Javaslataink a közhasznúság feltételeinek, az eredeti tervezethez képest kevésbé merev szabályozására vonatkoztak, ezek közül bekerült az önkéntesség és a társadalmi támogatottság kategóriájának a pontosabb meghatározása. - Milyen irányú változásokat hoz az új szabályrendszer egy komoly társadalmi probléma megoldására szerveződött érdekképviseleti ernyőszervezet életében? - Tekintettel arra, hogy mi rendelkezünk a végrehajtáshoz szükséges infrastruktúrával és megfelelő szakemberekkel, így számunkra alapvetően nem jelent problémát az új szabályok betartása, bár némi adminisztratív többletfeladatokat mindenképpen jelent. Tagszervezeteink számára is igyekszünk megadni azt a szakmai segítséget, amelylyel ők is megfelelhetnek az elvárásoknak. - Mint ismeretes bizonyos társadalmi probléma megoldására szinten tartására - kevesebb forrás jut, pl. a pszichiátriai támogatást nyújtó szervezeteknek kevesebb összeg áll rendelkezésükre, hogy az ápolásra szoruló tagságukat az eddig megszokott színvonalon továbbra is ellássák. Van-e olyan forrásmegvonás (esetleg eddig nyújtott normatív támogatás), amitől a MEOSZ tagsága a jövőben elesik, és ez által a mozgáskorlátozottságban érintett csoport életfeltétele, életminősége rosszabbodik? - Alapvetően nem a civiltörvényből fakadóan érzékeljük ezeket a hátrányokat, ettől függetlenül a szolgáltató civilszervezetek forráscsökkenése folyamatos évek óta és ez már-már a megszűnés közvetlen közelébe sodorta az intézményfenntartó szervezeteket. A helyzet, a civil törvénytől függetlenül is tragikus, a fenntarthatósághoz az új civil törvény és az új pályázati rendszer semmiféle segítséget nem nyújt. - A pályázati feltételeket nézve a szövetségeknek mintha kisebb esélyei lennének. Ön hogy látja? - A pályázati feltételek az egész civilszférát rendkívül hátrányosan érintik. Egyrészt igen jelentős a pályázati források csökkenése, másrészt a törvény által előírt korlátozások pl. nem nyújthat be minden évben működési pályázatot az a civilszervezet, amely korábban támogatásban részesült tovább szűkítik a forrásokat. A civilszféra jelentős visszafejlődésére lehet számítani. Sajnos! - A törvény egyik törekvése, hogy a civilek között természetes kiválasztódási folyamat induljon el. A cél, hogy a szervezetek ne saját maguk konkurenciái legyenek, hogy a jók még jobbá váljanak, a kevésbé életképesek vezetődjenek ki a rendszerből. Mi a véleménye erről? - A kevesebb anyagi és szellemi potenciállal rendelkező civil szervezetek ebben a rendszerben életképtelenné fognak válni, amely szűkíti a civilszervezetek színességét és a társadalmi érdekérvényesítésben való részvételük lehetőségét. Ez nem természetes kiválasztódási folyamat, hanem szándékos csökkentési törekvés. Azok a civilek, akik működőképesek maradnak, már olyan profik lesznek, hogy alig lesznek civilek a szó igazi értelmében. - A másik törekvés a társadalmi támogatottság önkéntesek, tagság - növelése. Tudvalevő, hogy nem vagyunk híresek tagdíjfizetésről. Hogyan teljesíthető ez? - Sajnos a mai magyar viszonyok között, ahol az embereknek a létfenntartási költségek előteremtése is gyakran okoz problémát, nem lehet komolyan számítani a tagság hangsúlyos tehervállaló képességének növekedésére. Szövetségünkhöz tartozó tagegyesületek jelzései szerint, már az évi átlagos, ezer forint tagdíj befizetése is komoly gondot jelent a fogyatékos emberek számára, emiatt a tagdíjfizetési morál szövetségi szinten nem éri el a 70%-ot. Ennek további csökkenésére számítunk. - A szakmai célok között szerepel, hogy a civilek hatékonyabb menedzsmenti és marketing-kommunikációs munkát végezzenek. Hasonlót, mint a vállalkozások. Ön egyetért ezzel a szándékkal? Megvannak ennek az erőforrásbeli feltételei a szervezeteknél? - Megfelelő források hiányában erre csak a legnagyobb szervezetek lesznek képesek, a kisebb anyagi és szellemi kapacitással működő szervezeteknek erre a törekvésre nincs esélye és egyre kevesebb lesz. A civilszervezetek számára a profitorientált vállalkozásokhoz hasonló feltételeket teremteni már rövidtávon több ezer, vagy tízezer szervezet megszűnését fogja eredményezni. - A marketing szakmában minden új bevezetését követően gyűjteni szokták a hibareakciókat, hogy tökéletesíteni tudják a terméket. Tételezzük fel, hogy a civil-társadalmi ügyekért felelős államtitkárságot érdekli, hogy az új civiltörvény életbelépését követően milyen hatásokat vált ki, és mik a konstruktív javaslatok. Kérem, fogalmazza meg, Ön szerint mire lenne szükség ahhoz, hogy a hazai civilszektor megfelelően fejlődjön, és jóval hatékonyabb legyen célszerinti tevékenységében? - Alapvető probléma a pályázati rendszer és a források beszűkülése. Megfelelő, folyamatosan megpályázható támogatások nélkül a civil szektor azon elemei, amely a kicsi, de nagyon fontos helyi feladatokat látják el, elsorvadnak. Gondolok itt a szó hagyományos értelmében vett igazi - nem profi szolgáltatást végző emberi, közösségi igényeket kielégítő szervezetek ellehetetlenülésére. Ugyanakkor ma még alapvetően tisztázatlan az is, hogy mi lesz a szociális, közoktatási szolgáltatásokat nyújtó civilszervezetek sorsa, ki, hogyan, milyen formában végzi a szolgáltató szervezetek finanszírozását. Tehát nem csak a kicsi civilszervezetek sorsa teljesen bizonytalan, hanem a szolgáltató civilek sorsa Gyakorlatilag folyamatosan és radikálisan csökkennek a civilszervezetek helyi, önkormányzati támogatásai, és szinte alig lehet helyi, gazdasági területről származó támogatásokhoz jutni. A civilszervezetekhez tartozó emberek, pedig a szűkülő saját források mellett, képtelenek eltartani a saját szervezetüket. sajnos, úgy látom, hogy a kontroll szigorodását jelentő államosítás mellett, nagyon határozott az államnak a finanszírozásból való kivonulási szándéka. Ilyen körülmények mellett a civil szféra fejlődése biztosan nem várható, a visszafejlődése viszont igen. Minden jel arra mutat, hogy nincs igazi szándék egy erős civil társadalom működtetésére bár ez is szembe megy a fejlett EU irányzatokkal.

6 6 A KONTROLL IX. évf. 2. szám IRÁNYTŰ AZ ÚJ CIVIL VILÁGBAN Ébredések: elhivatottság és kurázsi Nagy múltú és jelentős társadalmi rétegek érdekeit képviselő szervezetek elnökeit kérdeztük az új civil törvény saját életükben várható hatásairól. Célunk, hogy egy témára több szemszögből érkező véleményeket, meglátásokat egy csokorba gyűjtsünk. Ez alkalommal dr. Harangozó Judit pszichiáter válaszolt kérdéseimre. - Mi a véleménye az új törvényről? Olyan, amilyennek ígérték: egyszerűbb, átláthatóbb működést tesz lehetővé? - A civil törvénynek vannak előnyei, amelyek átláthatóbbá és ösztönzőbbé tették a civil létet. Ilyenek például,. a civil társulás intézményének megalkotása, az, hogy a közhasznúságot közfeladat ellátásához kötik, szemben a korábbi gyakorlattal. A közhasznúsági beszámoló letétbe helyezése átláthatóbbá teszi a rendszert, és csökkenti az adminisztrációs terheket. Kiszűrődnek a csak névleg létező szervezetek. Ugyanakkor aggódunk az adminisztratív korlátozások (pl. a közhasznúság kérdésben), a pályázati források szűkülése (5 M Ft feletti bevétellel nem pályázható a működési támogatás), a nehézkes könyvelési, számviteli megoldások és a fokozottabbnak tűnő központi akarat-érvényesítés lehetősége miatt. Azzal egyet értünk, hogy a civil szféra ma sokszor nem civil értékek szerint működik. A mi szakmai környezetünkben is vannak ilyenek. Vannak, akik befolyás alatt állnak (ld., pl. pszichiáterek által alapított betegszervezeteket, amelyeknek érdekvédelmet kellene nyújtaniuk, vagy a gyógyszeriparral túlzott barátságot mutató szervezetek), másoknál birodalomépítés dominál a civil hálózati együttműködés helyett, itt profi marketing és lobbi-tevékenység van, de könnyen bukik a civilség, a személyesség, önkéntesség és a közért való elkötelezettség. Általában a civilekkel való együttműködésben gyakran vannak problémák, nem mondható el, hogy minden szervezet a kölcsönös empowerment-alapú együttműködésre készen áll. Ugyanúgy van saját zsebre dolgozás, rivalizálás, mint ahogyan a társadalmi élet más területein ezt megszoktuk. Korábban előfordult, hogy tapasztaltunk részrehajlást a pályázatok elbírálása során. - Elmondaná konkrétan miben? - A 90-es években könnyebben nyertünk külföldön pályázatokat, mint hazait, bár mindenki tudta, hogy egyedülálló szakmai tartalmat nyújtunk. Ennek jele volt, hogy pont az egyik pályázat - ahol persze nem nyertünk elbírálását vezető személy küldött hozzánk külföldi szakembert, akinek azt mondta, mi vagyunk a legjobbak. Én személy szerint nem ismerem azokat a politikai és törvénykezési eszközöket, amelyek jól tudják kezelni az ilyen problémákat, de remélem, a döntéshozók ismerik. Inkább arra koncentrálunk a munkatársaimmal, hogy alulról építsük a tisztesség és a civil értékek világát: lehet, hogy ezeket a dolgokat nekünk elsősorban magunktól és nem a döntéshozóktól kell várnunk. - Milyen irányú változásokat hoz az új szabályrendszer egy komoly társadalmi probléma megoldására szerveződött érdekképviseleti szervezet életében? - Az egyik nehézség a mi szakmai területünkön, hogy a mentális problémákkal élők érdekvédő csoportjai és országos ernyőszervezete (a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum) rendkívül szegények, nem részesülnek a fogyatékos csoportokhoz hasonló támogatásokban, noha Ma gyarország vállalt erre a pszichiátriai problémákkal élők esetében is nemzetközi kötelezettséget. Nemrégen az egyik, talán a legautentikusabb önsegítő-érdekvédő csoport egyik aktivistája öngyilkos lett. Azt írta búcsúlevelében, nem tud napi ötven 50 (!) Ft-ból étkezni. A csoport hasonló egzisztenciális helyzetben lévő tagjai nem tudnak támogatást adni egymásnak. Ez a helyzet tipikusnak mondható. Mégis vannak bíztató példák, ahol a templom egere állapot a civil kurázsi hihetetlen tartalékait mozgatja meg. Erre azonban nem építhető egy nyugodt fejlődés: a legtöbb törekvés könnyen elvérzik a forráshiány miatt. - Igaz, hogy a közösségi pszichiátriai ellátást nyújtó szervezeteknek kevesebb összeg áll rendelkezésükre, így az érintett csoportok alapvető életfeltételei, életminősége rosszabbodnak? - Idén, az előző év finanszírozásához képest 11,5 millió forinttól estünk el a közösségi pszichiátriai ellátás finanszírozásának csökkenése miatt. Sok más szolgáltató is így járt, legtöbben, hozzánk hasonlóan nem eresztette szélnek a klienseit, mert nem tudta ezt a döntést összeegyeztetni szakmai missziójával. Hozzáteszem, hogy a közösségi szolgáltatások pont a leginkább rászoruló, máshol ilyen komplex szolgáltatáshoz hozzájutni képtelen, súlyos mentális problémákkal élőket és családjaikat gondozzák. Kicsit olyan az ő segítésüket abbahagyni, mint kikapcsolni a lélegeztető-gépet valakinél, akinek még esélye volna a felépüléshez. Az Ébredések Alapítvány munkatársai igazán helytálltak és megmutatták civil elkötelezettségüket, amikor mindnyájan elfogadták a fizetésük csökkentését és a juttatások visszavonását. Ez a helyzet azonban tartósan nem működhet így, előbbutóbb a munka minőségének és a munkatársak egészségének is a rovására megy. Az alapítvány most mindennapi megélhetési gondokkal küzd. Még szerencse, hogy a civil élet két évtizede alatt megszoktuk a survival -stratégiákat. - Milyen lépéseket terveznek a forrásbővítésekre? - Nyártól a közösségi szolgáltatásokat magán-ellátásként is megjelenítenénk. Úgy tudjuk ugyanis, hogy erre a szociális területen is lesz lehetőség. Megpróbáljuk a leginkább rászorultaknak ingyen tovább nyújtani a szolgáltatást, a többieknél, pedig minimális térítéssel, ami várhatóan ezer forint lesz egy családgondozási esemény esetében. Ez még mindig nem lesz elég a megfelelő gazdasági stabilitáshoz, de a magam részéről inkább a kockázatos működést tudom elviselni, minthogy a ráérő úriasszonyok irányába mozduljon el a szolgáltatásunk. - A pályázati feltételeket néz ve mintha kisebb esélyek lennének. Ön hogy látja? - Valóban úgy látjuk, kevesebb lehetőségünk van pályázni. Hátrány, hogy a működési pályázatok nem visszatérítendő támogatási köréből kizárták az 5 millió Ft feletti bevételhez jutott szervezeteket. A legtöbb szakmai pályázat ugyanis nem használható működésre, sőt, inkább fogyasztja az erőforrásokat. A minap adtunk be, például egy pályázatot, ahol nem csak a működési költségekre, de még a menedzsment költségeire sem volt lehetőség pályázni, amelyeket így az alapítvány kell hozzátegyen a projekthez. Ezért néha azt a döntést kell meghoznunk, hogy jobb, ha nem is próbálkozunk egy pályázattal. - A törvény egyik törekvése, hogy a civil szektorban növekedési folyamat induljon el. A cél, hogy a jók még jobbá váljanak, a kevésbé életképesek vezetődjenek ki a rendszerből. Mi a véleménye erről? - Ahogyan a fenti példán bemutattam, nagyon sok autentikus és értékeiben nagyon is civil szervezet van nehéz helyzetben. Mi magunk Attól, hogy egy szervezet nem megfelelően életképes, még fontos része lehet a civil szféra egészének. Ha saját maga nem is képes nagy volumenű állami feladatok ellátására, attól még kell, hogy legyen lehetősége a tevékenysége kifejtéséhez. Alapítványunk abban, amit képvisel, és amit tesz, az egyik legjobb, ha nem a legjobb Magyarországon. Ha nem találjuk meg a továbbélés módját, akkor nem tudjuk tartani a színvonalat. Vannak olyan tevékenységek, amelyek működéséhez támogatás szükséges, ami az egész világon így működik. A gazdasági versenyképesség a trösztösödésre is ösztönöz: több lábon kell állni, marketinget alkalmazni, lobbizni. Beval lom, látok olyan szervezeteket, amelyek kezdenek jobban hasonlítani egy multi céghez, mint egy civil szervezethez, talán pont a gazdasági versenyképesség jegyében. Az Ébredések Alapítvány kezdettől fogva a kicsinek maradás mellett szavazott, kiszerveztünk más civilekhez projekteket, sok civil kezdeményezés bölcsői voltunk és igyekeztünk hálózati együttműködésben maradni velük. Ez a stratégia eddig sem volt gazdaságilag eléggé eredményes: ha az általunk elindított innovációkat mind a szervezeten belül tartottuk volna, ma nem kellene aggódnunk a tönkremenetel lehetősége miatt. Akkor azonban nekem már kevés esélyem volna a betegek közelében dolgoznom: irodában ülnék, és sok telefonom lenne. A közösségi pszichiátria terén, pl. a cseh Jan Pfeiffer alapítványa, - amelyik velünk kb. egy időben indult -, ezt az utat választotta: ma Jan EU-biz tosként dolgozik. Mi meg akartunk maradni a terepen. Bízom benne, hogy úgy fejlődik a szabályozás, hogy ez a fajta igazán civil magatartás sokkal több ösztönzést kap a jövőben és a civilek prosperáló jövője nem az intézményesülés útján, valósulhat meg elsősorban. A jó gyakorlatokat megvalósító civileket fel kell karolniuk a döntéshozóknak, hiszen ezek a jó gyakorlatok az evidenciákon alapuló döntéshozás alapjai A kis, terepen dolgozó civilek nem kuncsorognak a döntéshozók előszobáiban, nincs is erre idejük. - A másik törekvés a társadalmi támogatottság önkéntesek, tagság - növelése. Tel jesíthető ez? - Szerencsére az alapítványunknál vannak kellő számban önkéntesek, akik segítik munkánkat. Ugyanakkor a minőségi szempontok miatt is fontos, hogy meg tudjunk fizetni felkészült szakembereket, akik az önkénteseket betanítják, irányítják, ellenőrzik. Sokat elmond a helyzetről az, hogy a betegeink által működtetett önkormányzat tárgyalta, hogyan segítheti az alapítványt, döntést hoztak, könyveket gyűjtenek, és eladják, majd ezzel segítenek. Sokan vállaltak nyilatkozatot a médiában Ez a gesztus nyilván nem fog jelentős anyagi konszolidációt eredményezni, de az összefogás és a kölcsönösség sok erőt ad. - A szakmai szervezetfejlesztési - célok között szerepel, hogy a civilek hatékonyabb menedzsmenti és marketing-kommunikációs munkát végezzenek. Hasonlót, mint a vállalkozások. Ön egyetért ezzel a szándékkal? Megvannak ennek az erőforrásbeli feltételei és az erre irányuló szándékok a szervezeteknél? - Nem vagyok biztos abban, hogy a profi üzleti kultúra nem megy néha a civil értékek rovására, ahogyan erről korábban is beszéltem. Az Ébredések Alapítványnál jók az emberi erőforrások, de kevés az anyagi forrás ezen a területen Tudatos, éves PR/marketing-terv nincs, de időről időre foglalkozunk ezzel, legtöbbször egy-egy projekt kapcsán. Például a mentális problémákkal élőket sújtó megbélyegzés és diszkrimináció ellen harcoló Antistigma programunkban önkéntesek bevonásával profi PR-, sajtómunkát végzünk. Az ottani tapasztalatok sokat segítettek a többi szakmai területen. A média nagy szövetségesünk, még abban is segít, hogy klienseink megtaláljanak bennünket. Köszönjük Önöknek is a lehetőséget gondolataink kifejtésére! - Az interjút én is köszönöm! Ideális civil világ... Tíz év, valamint az iránytű az új civil világban címmel készített interjúsorozat nyolc beszélgetése után kicsit elgondolkodtam. A civil ügyekért felelős helyettes államtitkártól, és marketingkommunikációs szakemberektől sok időszerű, hatékony és hasonló irányba mutató elképzelés hangzott el. A civilszektor képviselői pedig, a jogos aggályok megfogalmazásán túl nemigen mondtak javaslatokat az ideális működésre. Így most én ismertetek egy lehetséges szűk szakmai körben zöldlámpás - civilszférabeli modellt. Ez a jegyzet az interjúkban elhangzottakra rárímel, azok mentén haladva a közjó elérésének egyik, idealizált útját vázolja. Milyen civil világról álmodom? Olyanról, amelyik nem a politika alakulásától függően keresgéli időről-időre a kegyes forrásokat, nem kényszerül bele sem gazdaságilag, sem politikailag kínos ügyletekbe, és az alapító okiratában megfogalmazott társadalmi ügy megoldásáért cselekszik. Továbbá, amelyik elhivatott. Nem csupán prospektusból és rendezvényen tájékoztat arról, hogy mit kéne tennem abban, amiben ő a jártasabb, hanem fáradhatatlanul küzd is az érdekeimért szakmai, szakpolitikai szinten. A kitűzött közcél eléréséért partnerségre lép másik civilszervezettel, gazdasági vállalkozással, valamint a közszféra szereplőivel. A vágyott új civil világban, a közpénzekből működő szervezetek mindegyike hiteles és hatékony. Nemcsak kérnie kell, vissza is tud adni, mert nem a napi megélhetéséért dolgozik. Szervezetileg fejlődőképes és időről-időre szakmai megújulásra kész, a munkapiac komoly szereplője, foglalkoztatási tényezőként számításba vehető a 7-10 évenkénti váltáskényszerre épülő életpályamodellekben. Mindezt hogyan? Közpénzből! Két mondás jutott eszembe: a pénz beszél. És a kevesebb több. Nos, ezen az elven kellene, hogy működjenek a civilek. Azt kell elérni, hogy ez evidencia legyen, és ne minduntalan forráshiányról és álszemérmes pénzszerzésről szóljon az életük. Pénzből működni nem ördögtől való, hanem kifejezetten üdvös dolog a társadalmi ügyek piacán Az elképzelt modellben kevesebb lenne azon civilszervezetek száma, ahová a sokmilliárdnyi közpénzt rendszeresen átutalják, így ez az összeg nemcsak elköltésre kerülne, hanem meg is térülne. Természetesen megmaradnának a civilszerveződések, társaságok, klubok is, amelyek így eredményesebbé válnának. A kevesebb, de jól működő szervezettel szakmailag együttműködve, onnan forrásokhoz jutva sokkal hatékonyabban működnének és nem szélmalomharcot vívva, erőn felül küszködnének aprópénzekért. És mivel ez nem egy bebetonozott rendszer, hanem megújulást és ésszerű allokációt feltételező szisztéma, így a következő időszakban a megerősödött kisebbek közül kerülhet ki az ügymenedzselő szervezet. Ebben a modellben időrőlidőre megújulna a társadalmi ügyek listája. A nagyrendszerekből kiszervezett fontos területek, amik a civilszektor szintjén kell, hogy megoldódjanak, mindig a valós igényekből indulnának ki. Erre akár tényleges társadalmi párbeszédet lehetne kezdeményezni, aminek következtében kvázi társadalmi megrendelés érkezhet arra, hogy mit finanszírozzanak közpénzekből. Így a vállalkozások, adakozó egyének sem lennének tanácstalanok vagy bizalmatlanok, hogy mire adjanak támogatást, hiszen hozzászóltak. Sok egyéb mellett elmaradhat az erőn felüli, egyenlőtlen esélyekkel zajló kommunikációs harc az 1%-ért, és a vállalatok társadalmi felelősségvállalása is nagyobb részben civilszervezeteken keresztül nyilvánulhatna meg. Magánvagyonból létrehozott alapítványok Saját tőkéből, saját adományozói körrel működtetve nagyon jó, ha minél több magánalapítvány van. Tanulni lehet tőlük a hatékony gazdálkodást, hiszen ott a felelős kuratórium biztosan ellenőrzi, hogy az alapítói vagyonból a működésre és célszerinti tevékenységre helyes arányban fordítanak vagy nem. Viszont, amely szervezetek nagyjából-egészéből közpénzekből képzelik működésüket, azok valóban a társadalmi probléma megoldására helyezzék a hangsúlyt, és én az adózó, támogató, vagy érintettség esetén kliens - mindegy is milyen minőségben - érezzem, hogy ez nemcsak papíron van így. Ideális civil világ A vizionált modellben a szervezetek valóban a társadalmi ügyekért dolgoznak, szellemi, szakmai és anyagi biztonságban érezhetik magukat, bizalomra, átláthatóságra épülhet a tevékenységük. Az ideális civil világban működő szervezetek menedzsmenti működését nemcsak javasolni lehet, hanem el is lehet várni. Szerződéses kötelezettségként elő lehetne írni az időszakonkénti szervezetfejlesztést, értékelést, ellenőrzést, az akkreditált szakirányú továbbképzéseken való részvételt, mi több kredit pontok gyűjtését (jogi pálya, egészségügy, oktatás), a foglalkoztatóvá válást, a minőségi marketingmunkát. Mindez együtt civiloldalon partnerséget, hitelességet és a profizmust, a társadalomban, pedig jólétet eredményezhet. És amíg ez nem így lesz, illetve csak interjúk, konferenciák és óvatos tervezgetések alkalmával beszélnek róla az egy nyelvet beszélők, addig keretbe foglalt egységes törvény ide, civilek források utáni jajkiáltása oda, a megoldatlan társadalmi ügyek száma jó esetben ugyanezen a szinten marad, míg a küzdelem a szűkös erőforrá sokért növekszik. Ideális civil világ? Továbbra is vízió marad. Szerintem... VM

7 A KONTROLL IX. évf. 2. szám 7 A NEMZET JÖVŐJE AZ OKTATÁS A felsőoktatás átalakítása, avagy a jövő tétje Folytatás az 1. oldalról Kiss Dávid, bár az egybeesés véletlen, egyben a Corvinus HÖK-elnöke - Sok vagy kevés Magyar orszá gon az egyetem? - Nehéz válaszolni erre a kérdésre, talán attól függ mihez képest. az, mindenesetre biztos, hogy rengeteg a párhuzamosság, és sok intézmény szétaprózottan működik, ám a korábban megvalósult és most is tervezett, városokon átívelő integrációk szerintem csak erősítik ezt a helyzetet. Képtelenség egymástól több tíz, sőt, akár száz kilométerekre fekvő karokat egységesen irányítani, egységes színvonalú, összetartó közösségekből álló intézményként fenntartani. - Sok vagy kevés Magyarországon a diplomás? - Még mindig kevés a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az össztársadalmon belül, bár az új generációkat vizsgálva valamelyest kedvezőbb a kép. Félő viszont, hogy a kormány által bevezetett intézkedések jelentősen rontani fogják az épp csak javulni kezdett mutatóinkat, s így az EU 2020-as stratégiájában vállaltakat sem leszünk képesek tartani. - Mit gondol arról, hogy a mai felsőoktatásról szóló viták nagy része szervezési és strukturális kérdésekről szól. Egy valamiről alig esik szó, mégpedig a minőségről. - Valóban így van, s ha esik is szó róla, az is a politika szemüvegén keresztül történik. Jó példa erre a MAB átalakítása, ahol egészen megdöbbentő módon sikerült úgy alakítani a szabályozásokat, hogy nem került hallgatói delegált a plénumba. Ez hatalmas visszalépés, de emellett szembemegy az európai normákkal is, így félő, hogy veszélybe kerül a hazai diplomák külföldi elismerése. Persze, egy olyan korban, amikor a problémák tényleges orvoslása helyett demagóg intézkedésekkel, röghöz kötéssel kívánják itthon tartani a fiatalokat, még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy ez volt a cél. - A szülők többsége már gyermekük általános iskolás korában készül a felsőoktatásra. Most azonban a többség annyira megzavarodott, hogy súlyos előítéletek alakultak ki például a négyosztályos gimnáziumokkal szemben. Mit gondol, mi lehet az oka? - Nem csoda, ha a szülők és gyermekeik elbizonytalanodtak. Az oktatás kényes terület, a jövő függ tőle. Aki ezt nem ismeri fel, és föláldozza a napi politikai haszon vagy a sürgető gazdasági kiigazítás érdekében, nem csak velünk, de gyermekeink és unokáink sorsával is játszik. Az utóbbi évtizedek másról sem szóltak, mint folyamatosan változó tantervekről, ponthatárokról, érettségikről, de az, ami most történik minden eddigi bizonytalanságon, túlmutat. Az állami helyek megkurtítása (egyes területeken szinte teljes eltörlése), az ösztöndíjakkal kapcsolatos információhiány, a bújtatott tandíj mind-mind oka ennek. - Mi lehet ma a felsőoktatás körül a legnagyobb baj, már ha egyáltalán baj van? - A koncepciótlan kapkodás, az önellentmondásokkal tarkított szabályozás és a már említett bizonytalanság. - Tudhatunk-e versenyezni a bennünket jelenleg megelőző osztrák, cseh és lengyel intézményekkel? - A nemzetközi piacon eddig is hátrányban voltunk, s most már saját fiataljainkért is meg kell küzdenünk, elég, ha a határrégiókra gondolunk. Pozsonyban, Bécsben, de már Erdélyben is tárt karokkal várják a magyar jelentkezőket, utóbbi helyen magyar képzések is vannak. Olyannyira tévúton járunk, hogy (hallgatói szerződés ide vagy oda) már nem is csak a diploma után fognak elmenni a fiataljaink, de sokan a tanulmányaikat is kint fogják elvégezni. Ők viszont, akik kint szocializálódnak a tudományos-értelmiségi közegbe, kint szereznek barátokat, munkatársakat, már tényleg kevés az esély, hogy visszatérnek. - Mit gondol minek köszönhető, hogy a különféle nemzetközi felsőoktatási listákon nagyjából a helyek körül találhatók a magyar egyetemek, míg a csehek sikeresen álltak be a 200. körüli helyekre? - Mi dönti el igazán, hogy egy egyetem mitől kiváló? - A hallgatói eredmények, a tudományos sikerek együttesen. És persze kell egy összetartó közösség is, no meg hagyományok és innováció egyszerre - ezek nélkül az előbbiek sem érnek semmit. - Néhány állítják, hogy a magyar felsőoktatásnak az elszigeteltség, az oktatás nem tökéletes minősége és gazdasági erőtlenség a három alapvető problémája. Egyetért ezzel? - Nem minden intézményre igazak ezek a megállapítások, de összességében reálisak. Talán még az idegen nyelvű oktatás alacsony színvonalát említeném meg, és persze a folyton változó, önellentmondásba kavarodó politikai hatásokat. - Megfelelően működik a hallgatói mobilitás? - Nem! Még országon belül is alacsonynak mondható, pláne nemzetközi viszonylatban. Bár a fővárosi, nagy egyetemeken jónak mondható a mobilitás mértéke, még ezeken sem közelíti meg a nyugati értékeket. A többi nagyvárosban, pedig még rosszabb a helyzet. Hiába a sok lehetőség, ha alacsony az ösztöndíj - így kevesen tehetik meg, hogy akár csak egy fél évre is külföldre utazzanak. - Valóban csak jelszó az élethosszig tartó tanulás eszméje? - Nem szabadna, hogy csak az legyen! Persze érdemes ismét a politikára figyelnünk. Manapság már az is bűnnek számít, ha valaki vizsgát kénytelen ismételni, vagy ösztöndíj, munka miatt tolódnak a tanulmányai. A másoddiplomáról már ne is beszéljünk. A cél az, hogy a lehető leghamarabb, a lehető legolcsóbban diplomát kapjanak a fiatalok. Persze mi sem gondoljuk, hogy az egyetem a céltalan lézengés helye kellene, hogy legyen, de a megfelelő minőségbiztosítás mellett azoknak, akik több tudásra, mélyebb ismeretekre vágynak, minden lehetőséget meg kellene adnunk. - Akadnak, akik a bolognai rendszert egyszerűen úgy intézik el, hogy rossz. Igaz ez így? - Valóban sok szempontból hibásan, elkapkodottan vezettük be a Bologna-rendszert, s a felülvizsgálatra igenis szükség van. De az is tény, hogy a Bologna jelenti a belépőt az egységes európai felsőoktatásba, ezáltal juthatunk előbbre a nemzetközi színtéren, javíthatjuk mobilitási mutatóinkat. Ezek, pedig az ország javát szolgálják. - Vajon működik tehetséggondozás? - Unikálisnak számít a magyar szakkollégiumi rendszer, van egy nagyhagyományú TDK-nk is Ezek támogatása és a hallgatói ösztöndíjak ugyanakkor borzasztó alacsonyak, s ez mindenképp negatív hatással bír. A tehetséget, szorgalmat és teljesítményt honorálnunk kell, ösztönzés nélkül a sikerek, eredmények is elmaradnak. A felsőoktatásban három szereplőnek kellene valahogyan szót értenie: a gazdaságnak, az intézményeknek és az államnak. Kívülről azonban süketek párbeszédének tűnik a jelenlegi helyzet, mert ahelyett, hogy mindenki mindenkivel komm u n i k á l n a, mindenkivel csak az állam beszélget. Vagy még ez sem történik meg. A kommunikáció ugyanis szerintünk csakis akkor hatékony, ha kétirányú. A felülről megüzent dekrétumok, hónapokig lebegtetett döntések ugyanakkor nem csak arrogánsak, de alapvetően sértik az európai felsőoktatás több évszázados hagyományú autonómiáját. - Tudhatja-e egy felsőoktatási intézmény, hogy mit akar a piac, hogy milyen valódi igényei vannak? - Még mindig kevés idő telt el ahhoz, hogy a piac megfelelően tudja kezelni a Bologna-típusú diplomákat, így visszajelzéseket sem igazán képes küldeni. Gyerekcipőben járnak még az alumni-rendszerek is, pedig a karrierkövetés fontos visszacsatolás lehetne. A kormány is csak a levegőbe beszél, mikor a piac elvárásait említi, valójában semmilyen hatástanulmány, felmérés nem készült az új törvény és a hozzá csatlakozó kormányrendeletek megalkotása előtt. Legalábbis mi nem igazán találkoztunk ezekkel. - A hallgatók szerint az egész rendszer átalakítása átgondolatlanul, szakmai előkészítés és társadalmi vita nélkül történt. Mennyi lehet ebben az igazság? - Miután testközelből szemléltem az eseményeket, nyugodtan mondhatom, hogy igaz a kijelentés. Sokszor találkoztunk olyan tervezetekkel, aminek a pontja ellentmondott a b -nek, a c, pedig egy harmadik módon szabályozta ugyanezt. Az sem volt világos, milyen célok érdekében zajlik a munka: vajon a jövő értelmisége, s a nemzet felemelkedése, vagy napi politikai csatározások, ideológiai válaszlépések motiválják a kormányt. Ilyen ügy például a Corvinus tervezett megszüntetése Az egykét napos határidővel, hétvége előtt megküldött anyagok, pedig nem igazán tekinthetők érdemi párbeszédnek. - Mit gondolt a felsőoktatásról szóló viták idején valóban több szakmai hatástanulmányra és elemezésre lett volna szükség? - Határozottan így látom. De legalábbis kompromisszumkészségre és egy kis nyitottságra a felsőoktatás irányában. Tavaly februárban a Navracsics-féle tárgyalásokon 2 hét alatt sikerült megvalósítani azt, amire Hoffmann és Dux előtte fél évig képtelen volt: konszenzusos anyagot letenni az asztalra a valódi problémákról és a megoldási javaslatokról. Persze nem is Magyarország lenne, ha aztán ezt félredobva ne folytatódott volna minden tovább. - Hogyan minősítené a jelenlegi helyzetet, látható-e merre van a kiút, mi lesz a megoldás? - Jelentős károkat szenvedett el a felsőoktatás, és még csak nem is az intézményekre vagy a rendszerre gondolok elsősorban, hanem azokra a fiatalokra, akiknek az álmait és kilátásait egy tollvonással negligálta a kormány. Az elmulasztott pályaválasztási lehetőségeket, évek feleslegessé vált munkáját már nem lehet visszahozni. A törvény és a kiegészítő rendelkezések ugyanakkor módosításra szorulnak, véleményünk szerint nem csak az alaptörvényt, de az uniós normákat is több ponton sértik. Bízom benne, hogy a kormány felelősen jár el, és korrigálja saját hibáit - az oktatás ugyanis nem játék. Igen, az oktatás nem játék, s igaz, nagyon is igaz, hogy ifjúságunk és nemzetünk sorsa, jövője függ tőle. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy lemaradunk-e az európai népek fejlődésétől, ennek akár tragikus következményeivel együtt, vagy megmaradunk a fejlett és fejlődő nemzetek között. Nem kevesebb, ennyi a tét. A Hallgatói Hálózat (HaHa) Önszerveződő magyar diákmozgalomként nevezik magukat és több egyetemfoglalásról híresültek el, néhány kérdésre (7) nem válaszoltak. Úgy gondolták ugyanis, hogy ezek megválaszolása nem az ő területük, ők egyetemi hallgatók, akiknek bizonyos témákra nincs rálátásuk, tehát, mint írták, nem kívánnak úgy tenni, mintha értenének hozzá. Kérdéseinkre a válaszokat a szervezet nevében Horváth Bence, Hallgatói Hálózat (HaHa) tagja küldte el: - Sok vagy kevés-e Magyarországon az egyetem? - Első ránézésre valóban sok intézmény van Magyarországon, de elég csak körbenézni a környező országokban, hogy ez a kép máris árnyalódjon. Minden esetre, azzal sosem volt, és nem lenne gondunk, ha ésszerű, szakmai alapokon álló racionalizálás menne végbe a felsőoktatás világában, és ennek következtében vonnának össze intézményeket. Azonban ennek nem lehet rendezőelve a forráskivonás és nem szabad, hogy egyes régiókat hátrányos megkülönböztetés érjen a változtatások során. - Sok vagy kevés Magyarországon a diplomás? - Erre még könnyebb válaszolni, diplomások számát tekintve Magyarország mindenképpen alul teljesít mind a régió, mind Európa országaihoz képest. Ezért is volt számunkra értelmezhetetlen az államtitkárság kommunikációja, amikor a túlképzésről beszéltek, hiszen egyrészt a statisztikák alapján nálunk, arányaiban még mindig jóval kevesebb diplomás található, mint a környező országokban, másrészt Magyarország éppen nemrég csatlakozott az Európa2020 stratégiai programhoz, melynek célja éppen az, hogy 2020-ra jelentősen növekedjen az egyetemet és főiskolát végzettek aránya hazánkban. Emellett a munkaerőpiaci tapasztalatok is mind azt mutatják, hogy magas végzettséggel még mindig sokkal könynyebb elhelyezkedni ma, de amúgy sem tudnánk olyan szempontot felhozni, amely alapján azt mondhatnánk, hogy túl sok a diplomás ma Magyar or szá gon. - Mit gondolnak arról, hogy a mai felsőoktatásról szóló viták nagy része szervezési és strukturális kérdésekről szól. Egy valamiről alig esik szó, mégpedig a minőségről. - A Hallgatói Hálózat tagjaiként soha, egy pillanatra nem állítottuk, hogy minden rendben volt a felsőoktatással úgy, ahogy azt az Orbán-kormány hatalomra kerülése előtt történt. Gyakori vád velünk szemben, hogy mivel kritizáljuk a kormányzat intézkedéseit, biztos a korábbi viszonyok konzerválásában vagyunk érdekeltek. Holott éppen ellenkezőleg, mivel mindannyian aktívan egyetemre járó fiatalok vagyunk, közelről ismerjük az öszszes betegségét a felsőoktatás világának. Sok dolog kapcsán mondtuk azt, hogy az államtitkárság jól ismerte fel a problémákat, csak aztán borzasztó eszközökkel kívánta azokat megoldani. Ilyen probléma a minőség kérdése, valóban a magyar egyetemeken erre egyáltalán nem alakult ki egy ellenőrző mechanizmus, ilyesmire inkább csak az olyan külföldi minták szerint működő magánegyetemeken lehet példát látni, mint amilyen például a CEU. Világos, hogyha versenyképes magyar felsőoktatást szeretnénk, amely képes a magyar fiatalokat itthon tartani, akkor ennek a tényezőnek világosan meg kell jelennie az átalakítások vezérfonalaként. És az is világos, hogy jelenleg ez egyáltalán nem így történik. - A szülők többsége, már gyermekük általános iskolás korában készül a felsőoktatásra. Most azonban a többség annyira megzavarodott, hogy súlyos előítéletek alakultak ki például a négyosztályos gimnáziumokkal szemben. Mit gondolnak, mi lehet az oka a szülők elbizonytalanodásának, zavarának? - A felsőoktatás átalakítására kidolgozott stratégia tudatos elemének tűnik a számunkra az érintettek folyamatos elbizonytalanítása. Kezdetektől fogva kiszivárogtatott tervezetekkel tesztelte az államtitkárság a közvélemény reakcióját. Kezdve az egyetemek folyamatosan lebegtetett megszüntetésével, a nagyon hosszú időn keresztül nyitva tartott keretszámokon át a finanszírozási kérdésekig, folyamato- è

8 8 A KONTROLL IX. évf. 2. szám A NEMZET JÖVŐJE AZ OKTATÁS Folytatás a 7. oldalról san érték egymást az egymásnak ellentmondó híresztelések. Ezt egy nagyon veszélyes és kártékony taktikának gondolom, hiszen olyan fiatalok terveit vették ezzel semmibe, akik már akár évek óta készültek egy-egy szakra. Ugyanilyen történet volt a gimnáziumokkal kapcsolatban kommunikált kormányzati retorika is, azzal, hogy szűkítik a felsőoktatásba történő bekerülés lehetőségét, értelemszerűen felértékelődik a gimnáziumok szerepe, a gyermekeik jövőjét aggódva tervező szülők, pedig természetesen még jobban elkezdenek szelektálni az intézmények között. Ez egy káros folyamat, amely kettészeli a középiskolai oktatást egy szűk réteg számára hozzáférhető elitképzésre, és a tovább tanulási lehetőségeket ígérni egyre kevésbé tudó, fokozatosan leszakadó többi intézményre. Ezek a különbségek persze eddig is jellemezték a közoktatást, de mindezen változtatások következtében csak tovább fognak fokozódni. - Mi lehet ma a felsőoktatás körül a legnagyobb baj, már ha egyáltalán baj van? - A legnagyobb bajnak a közép és hosszú távú koncepciók hiányát és az autonómia folyamatos csorbulását gondoljuk. A felsőoktatásnak egy önálló, a mindenkori pártpolitikai érdekektől független szférának kéne lennie, ehelyett azonban sokszor látni, hogy hogyan szivárognak bele a mindennapi pártpolitikai érdekek, és hogyan írnak felül szakmai szempontokat. - Tudhatunk-e versenyezni a bennünket jelenleg megelőző osztrák, cseh és lengyel intézményekkel? - Mit gondol minek köszönhető, hogy a különféle nemzetközi felsőoktatási listákon nagyjából a helyek körül találhatók a magyar egyetemek, míg a csehek sikeresen álltak be a 200. körüli helyekre? - Mi dönti el igazán, hogy egy egyetem mitől kiváló? - A hallgatók szempontjából attól lehet jó vagy kiváló egy egyetem, hogy mit és hogy hogyan tanítanak nekik. Nagyon fontos lenne, hogy az egyetem vagy főiskola olyan inspiráló közeg legyen, ahol az emberek kiteljesedhetnek abban, amivel foglalkoznak. Ez ugyanúgy vonatkozik arra, hogy ne kizárólag frontális oktatás legyen, hogy valódi kapcsolat alakulhasson ki oktatók és hallgatók között, és arra, hogy legyen lehetőség az órákon kívül is közösségek alakulására, autonóm és kreatív diákéletre. Ehhez elengedhetetlen, hogy legyenek olyan egyetemi terek, amelyeket diákszervezetek, egyetemi kezdeményezések vagy csak pár összeverődött hallgató szabadon használhasson. Szerintünk olyan egyetem lehet jó vagy kiváló, ahol a hallgatók úgy érzik és úgy is gondolják, hogy az egyetem az övék. - Néhány állítják, hogy a magyar felsőoktatásnak az elszigeteltség, az oktatás nem tökéletes minősége és gazdasági erőtlenség a három alapvető problémája. Egyetért ezzel a megfogalmazással? - A felsoroltakon kívül mindenképpen problémája a magyar felsőoktatásnak az a bebetonozott hatalmi struktúra, amelyek minden felsőoktatási intézményt jellemez, valamint az a fajta hallgatói passzivitás, amellyel ezek mellett a struktúrák mellett elsiklik a tekintetük, vagy ami miatt csak legyintenek, hogy rossz ez így, de nem lehet vele mit kezdeni. Az, intézményről intézményre változó, hogy ott milyen aktív a diákélet, hány diákszervezet van, de, még ahol aktívak a diákszervezetek, ott sincs meg az a fajta hallgatói civil tudat, ami arra vezetné a hallgatókat, hogy foglalkozzanak az intézményüket vagy az egész felsőoktatást érintő problémákkal és megpróbáljanak tenni ellenük. Ezen mindenképpen változtatnunk kell, de nem lesz egyszerű. - Mit gondolnak, megfelelően működik a hallgatói mobilitás? - A nemzetközi mobilitás mellett kevés szó esik a társadalmi mobilitásról a felsőoktatásban. A magyar oktatási rendszer egésze, és így benne a felsőoktatás is meglehetősen igazságtalan, hátrányosabb társadalmi helyzetből sokkal nehezebb bekerülni, és ezt a kormány által bevezetett tandíj rendszer csak tovább nehezíti. Ezen kívül az egyetemen belül is nehézkes a mobilitás, például gyakorlatilag lehetetlen, hogy valaki fizetős státuszból államilag támogatott státuszba kerüljön, még ha az eredményei kiemelkedően jók, akkor sem. - Valóban csak jelszó az élethosszig tartó tanulás eszméje? - Akadnak, akik a bolognai rendszert egyszerűen úgy intézik el, hogy rossz. Igaz ez így? - Vajon működik tehetséggondozás? - A felsőoktatásban három szereplőnek kellene valahogyan szót értenie: a gazdaságnak, az intézményeknek és az államnak. Kívülről azonban süketek párbeszédének tűnik a jelenlegi helyzet, mert ahelyett, hogy mindenki mindenkivel kommunikálna, mindenkivel csak az állam beszélget. - Tudhatja-e egy felsőoktatási intézmény, hogy mit akar a piac, hogy milyen valódi igényei vannak? - A hallgatók szerint az egész rendszer átalakítása átgondolatlanul, szakmai előkészítés és társadalmi vita nélkül történt. Valóban így látják? - Kezdettől fogva ezt a kritikát fogalmazta meg a Hallgatói Hálózat Az államtitkárság bár ugyan nagyon szerette hangoztatni, hogy mennyit kommunikált az érintettekkel, ez valójában nem történt meg. Nincsenek illúzióink, a korábbi kormányok sem kérték ki a diákok véleményét ilyen esetekben, de akkor legalább az egyetemek vezetőségének volt érdemi beleszólása. Most a gazdasági miniszter hozott egy számot, hogy mekkora összeget kell kivinni a felsőoktatás területéről és az egész törvény ennek lett alárendelve. Hogy mennyire botrányos a helyzet, azt jól mutatja a Corvinus példája is, egy év elteltével még mindig pont ugyanott állunk, senki nem tudja, hogy mi lesz a sorsa Magyarország egyik vezető egyetemének, beleértve ebbe az érintett diákokat és oktatókat - Mit gondolnak, a felsőoktatásról szóló viták idején valóban több szakmai hatástanulmányra és elemezésre lett volna szükség? - Ártani biztos nem ártott volna, ha több az oktatás világát jól ismerő szakember véleményét próbálták volna becsatornázni a törvénykezési folyamatba. Sajnos amiatt, hogy csak gazdasági-politikai szempontok voltak az irányadóak, a szakmai vélemények teljesen marginalizálódtak. - Hogyan minősítenék a jelenlegi helyzetet, látható-e merre van a kiút, mi lesz a megoldás? - A kiutat nem látjuk jelenleg, de abban biztosak vagyunk, hogy a jelenlegi szabályozás fenntarthatatlan hosszabb távon. Miközben nagyon szűkre zárja a kapukat a fiatalok előtt, a legtehetségesebb diákokat űzik külföldre. Az unióban már igazán nem nagy kunszt külföldön tanulni tovább, a kormány mégis mintha ezt nem értené meg. Jönnie kell majd egy szemléletváltozásnak, hiszen egy ország minőségi felsőoktatás nélkül képtelen versenyezni Európa többi államával. De a változást nem várhatjuk a politika világától. Olyan egyetemistákra, főiskolásokra és oktatókra van szükség, akik ki mernek állni egy minőségi, független felsőoktatás igénye mellett, a változásnak alulról, a leginkább érintettek felől kell érkeznie. A téma gondozója, az interjúk készítője: Bóka B. László AHOGYAN MI NŐK LÁTJUK Nemek és bérszakadékok a szomszédban A nemek közötti bérszakadék miatt, több hónapig tulajdonképpen ingyen dolgoznak az osztrák lányok és asszonyok. Ugyanazért a munkáért kevesebbet kapnak, mint a férfi munkavállalók. De nálunk sem jobb a helyzet Az ausztriai Egyenlő Díjazás Napja az a nap, amikor szomszédunknál a legtöbb szó esik a nemek közötti bérkülönbségről. Ausztriában a női munkavállalók ugyanazért a munkáért ugyanis 24,3%-kal kevesebbet kapnak, mint férfi társaik. Valamivel jobb helyzetben vannak a bécsi hölgyek, ők csupán 21,2%-kal, vagyis átlag bruttó 738 Euróval keresnek kevesebbet a férfi kollégáiknál. A bérszakadék a Belvárosban a legnagyobb, ezt a 19. és a 13. kerület követi. A viszonyok a 20. kerületben a legkiegyenlítettebbek, itt a férfiak csak 14,9%-kal visznek haza többet női munkatársaiknál. A Bécsi Városháza szerint az országosnál valamivel kisebb bérolló a női munkavállalókat és vállalkozókat támogató programjaiknak köszönhető. A számok egyértelműen jelzik, hogy a helyes úton haladunk, elsősorban azonban a vállalatoknak kell nagyobb sebességre kapcsolniuk és gázt adniuk vélekedik Sandra Frauenberger Bécs nőügyi városi tanácsnoka. Eközben, még idén módosítást nyújtanak be a bécsi esélyegyenlőségi törvényhez, hogy biztosítsák a jövedelmek transzparen ciáját a városháza 65 ezer női munkavállalója számára. Martina Wurzer (Grünen), a bécsi zöldek nőügyi sajtószóvivője az eurós minimálbér és vezetői pozíciókban kötelező arányok bevezetésében látja a megoldást. Alacsony a hölgyek aránya az osztrák vállalatok élén is: a felügyelő-bizottságokban 10,3%, az elnökségekben 4,4% nő ül. Az osztrák fővárosban - az országostól eltérően - október 13- án ünneplik a Bécsi Egyenlő Dí jazás Napját. A Meidlinger Hauptstraßén felállított hatalmas süteményből minden nő ingyen ehetett egy darabot a Hasítson ki magának Ön is egy szeletet a tortából mottóval, amely mellé információkat kaphatnak nőket illető és a munkavállalás témakörben. Esélyegyenlőség a gyereknek és a mamának A nyelvtudás az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy valaki ne csak segédmunkát végezzen. Újabban, Fitten az iskolába névvel, szülői tanácsadás is segíti a nem német anyanyelvű gyermekek iskolai esélyegyenlőségének megteremtését Bécsben. Az Interface Wien, az osztrák főváros társadalmi integrációval foglalkozó szervezete 34 óvodában tart kurzusokat. A gyermekek iskolai és továbbtanulási sikerei szempontjából döntő fontosságú a szülői szerepvállalás hangsúlyozta újságírók előtt a város integrációért felelős tanácsosa. A Fitten az iskolába elnevezésű, kifejezetten a nem német anyanyelvű családok számára meghirdetett tanfolyamok célja, hogy megismertesse a szülőkkel az osztrák iskolarendszert, és megfelelő információval szolgáljon a különböző iskolai, szakoktatási és továbbtanulási lehetőségekről. Hogy az osztrák és bevándorló gyermekek között fennálló különbségek ne konzerválódjanak, a szülők konkrét pedagógiai tippeket is kaphatnak ahhoz, hogy miben segítsenek gyermekeiknek. A tavalyi tanévben 10 bécsi óvodában 233 szülő vett részt az Interface Wien szakemberei által vezetett tanácsadásokon. A sikerre való tekintettel idén már 33 városi fenntartású intézményben, valamint a Bécsi Gyermek barátok egy óvodájában is meghirdették a foglalkozásokat, melyek török, arab, albán és cseh nyelven zajlanak. Szintén bécsi óvodákban és általános iskolákban folynak az Interface Wien Anyu németül tanul elnevezésű nyelvtanfolyamai is, melyeken 2006 óta több mint ötezer nő vett részt. Ezek célja a nyelvismeret fejlesztésén túl a szülők és a pedagógusok intenzív együttműködésének elősegítése, valamint a bevándorló nők elhelyezkedési esélyeinek növelése. A XXI. században állandóan tanulni kell A nyelvtudásunkon is van javítani valónk, de a továbbképzések legalább ilyen fontosak. Ennek ellenére kevéssé becsüljük meg a céges továbbképzéseket, pedig mindenképpen többet érünk a munkaerőpiacon, ha va lódi többlettudásra teszünk szert. A Work Force személyzeti tanácsadó cég tapasztalatai szerint a megszerzett tudással nemcsak az elhelyezkedési esélyek nőnek, de magasabb fizetés is elérhető. Hazánkra is érvényes lenne Érdemes lenne odafigyelnünk: képzéssel emelkedhetne értékünk a munkaerőpiacon, ha a magyar felnőttképzés magasabb szintű lenne, és ha a munkavállalók értékelnék a szakképzettséget a változó piaci igényekhez a legjobban a megfelelő továbbképzéssel alkalmazkodhatunk. Az elmúlt években Magyar or szágon a lakosság kevesebb, mint 10 százaléka részesült felnőttképzésben, ami messze elmarad az Unió 30 százalék feletti szintjétől, de Lengyelországban is közel másfélszer annyian tanulnak az iskolapad elhagyása után, mint nálunk. Kedvező változás, hogy az utóbbi években a cégek több hangsúlyt fektetnek az oktatásra, és a fizikai dolgozók számára is egyre több képzést tartanak. Nemcsak üres frázis, hogy a munkaerőpiac igényeihez a legjobban folyamatos tanulással igazodhatunk. A gyakorlat azt mutatja, jobban el tud helyezkedni, illetve magasabb jövedelemre tehet szert az, aki felnőttként is képzi magát. - fogalmazott Csákvári Róbert, a Work Force ügyvezető igazgatója. A képzés megtérül Nálunk az iskolarendszeren kívüli felnőttképzést legjobban a szakképzési hozzájárulás segíti, de azt ma még leginkább a nagyvállalatok veszik igénybe, míg a hazai kis- és középvállalatok kevésbé élnek a lehetőségekkel. A szakképzési hozzájárulásból a cégek azt a külső képzést számolhatják el, amelyet az adott vállalat saját szervezetétől elkülönült, akkreditált felnőttképző intézménytől rendel meg munkavállalói számára Még a kisebb vállalatoknak sem érdemes lemondaniuk a szakképzési járulékról, hiszen akkreditált keretek között is megszervezhető egy-egy, az adott cég által fontosnak tartott oktatás. Így pedig élni lehet a járulékkal. állítja Majorosné Kiss Zsuzsanna, a Work Force képzési üzletágvezetője, aki szerint a képzés eredménye többnyire nagyon hamar megtérül: egy felmérés szerint az oktatás után a vállalatok túlnyomó többsége javulást vesz észre a munkatársak teljesítményében. A hatékonyság mellett jellemzően a bizonyítvány sem mindegy: a cégek 68%-a tartja fontosnak, hogy igazolás tanúsítsa a képzés sikeres elvégzését. A bécsi Városháza Harc a munkanélküliség ellen A képzés és a szakmai továbbképzés áll a bécsi foglalkoztatáspolitika 2012-es munkaprogramjának középpontjában A Bildungskonto plus nevű új támogatási forma kifejezetten az alacsony iskolázottságú, kis jövedelmű munkavállalókat célozza meg. Nagyon örülök, hogy a bécsi munkaügyi hivatal idén lényegesen több pénzt fordíthat a munkanélküliséggel szembeni harcra nyilatkozta Renate Brauner polgármester-helyettes és pénzügyekért, illetve gazdaságpolitikáért felelős városi tanácsos, amikor Michael Häupl bécsi polgármesterrel ismertették az osztrák főváros foglalkoztatás-politikájának súlypontjait. Ennek középpontjában idén a képzés és a továbbképzés áll. A bécsi foglalkoztatás-politika 2012-es munkaprogramja szerint a Bécsi Munkavállalókat Támogató Alap (Waff) 58 millió eurót fordíthat a jövőben a bécsi munkaerő szakképzésére és szak mai továbbképzésére. Febru ártól, ráadásul, az egy főre jutó támogatás összege is nő, hiszen a Waff a Bildungskonto plus nevű új szolgáltatásával kifejezetten az alacsony iskolázottságú, alacsony jövedelmű munkavállalókat szeretné ösztönözni arra, hogy képezzék magukat. A havi 1300 euró alatti jövedelemmel rendelkezők akár 1000 euró támogatásban is részesülhetnek. Ugyancsak 1000 eurót igényelhetnek azok, akiknek legmagasabb iskolai végzettsége 8 osztály, illetve érettségit, vagy szakközépiskolai végzettséget szeretnének pótolni. Tanulni sosem szégyen. A jó példát megtanulni még ésszerű is, és hasznos. Egyénnek és államnak Dr. Elek Lenke

9 A KONTROLL IX. évf. 2. szám 9 AHOGYAN MI NŐK LÁTJUK Új századhoz új férfi kell Arra, hogy milyenek a mai férfitípusok, elsősorban a marketing- és reklámguruk kíváncsiak, hiszen így tudják meg pontosan, mit is vásárolnának az erősebb nem tagjai. Bár hol van ma már az erősebb nem. Amint egy közelmúltban rendezett egész napos konferencián kiderült, a férfiak között egyre több a nyuszi, a lassú, aki a mamahotelt részesíti előnyben 30 éves koráig. Míg régen összefoglaló hangsúllyal emlegettük, férfiak, ma már ez a gyűjtőfogalom szinte megszűnt. Ahogy az egyik legnagyobb érdeklődéssel kísért előadásból kitűnt, számos férfitrend létezik ma már külföldön és itthon A férfiasság ideálja lelki és hatalmi krízisbe kerül fogalmazott dr. Törőcsik Mária, a Pécsi Tudomány egyetem oktatója, a téma avatott szakértője. Elbizony tala nodtak, kapaszkodót keresővé váltak a férfiak ebbe a nőknek is van szerepük - és közülük egyre több a munkanélküli. Ők is szeretnek vásárolni Hajdanán a férfiak nem szerettek vásárolni, ma pedig, sokan nemhogy kedvelik a shoppin golást, de tökéletesen tisztában vannak a márkákkal, és ez nemcsak a sokat piperézkedő, magukra nagyon sokat adó metro szexuálisokra vonatkozik. Egyre több férfi mutatja ki az érzelmeit, nem titkolva, hogy bizonyos problémák megoldása meghaladja az erejét. Mindezt még jobban összekuszálja, hogy míg a nők egy része macsó férfira vágyik, legalábbis titkon vagy éppen a filmvásznon, addig a valóságban a pelenkázó, gyereket óvodába vivő és érzelmekkel teli, superdaddyt keres, mert alapjában véve tudja, hogy egy ilyen társ sokkal praktikusabb. De nézzük a típusokat, amelyekre, mint hangsúlyoztuk, elsősorban a média és a reklámügynökségek munkatársai kíváncsiak, érthetően, hiszen így tudják meg, mit is vásárolna ez a több milliós célcsoport szívesen, mely terméküknek hol és hogyan lehet sikere. Új századhoz új férfi kell Persze kíváncsi minderre a kedvesük, a feleségük, az élettársuk is, bár lehet, hogy az elvakító szerelem idején ez még nem világos számukra és nem is érdekes, a házasságban, pedig már nem olyan fontos. A klaszszikus csoportosítás amely ma már szerteágazó és széttöredezett tradicionális, a modern, a pragmatikus és a határozatlan. Ezeken belül léteznek új irányzatok például az übervagy metroszexuális valamint ezek lassú és gyors változatai. Az überszexuális férfi valójában a régi férfi frissített változata ahogyan Dr. Törőcsik Mária szólt nagy sikerű előadásában szenvedélyes, érzéki, sokat ad a megjelenésére, okos, általában az okok, a szabályok érdeklik, no meg a jó autók, a műszaki kü tyük. Tiszteli a nőket, szereti a pénzt és a hatalmat se veti meg. Retro, metro, hetero, bi vagy homo? Tőle sokban különbözik a retro szexuális, aki elutasítja a nőies megjelenést, kedveli a hagyományokat, de nem szereti a cicomát. A lehető legkevesebbet fordítja kinézetére. Ellentéte is lehetne a metroszexuális típus, aki nagyon sokat ad a külsejére, legalább anynyira ismeri az arckrémek és a bőrradírok márkáit, mint a jó autókét. A metroszexuális férfi archetípusa egyedülálló, fiatal férfi, aki városban él vagy dolgozik, sokat keres és ő az évtized legígéretesebb fogyasztója. Narcisz tikus, márkamániás sőt, árucikk feti siszta, ahogyan a konferencia egyik kiadványában olvasható, Nagy Bianka és Papp- Váry Árpád tanulmányában. Míg sokan a metroszexuálisokat melegnek tartják, addig ez csak egy téves séma, ugyanúgy előfordulnak körükben hetero, mint bi- vagy homoszexuálisok. Az érzékeny férfi sokban rokon a superdaddy kategóriával: érzelemmel teli emberke, akik nemcsak hívei az egyenjogúságnak, de természetesnek veszik, hogy ugyanúgy el tudják látni a gyereket és helytállnak a konyhában Többnyire nem harcos természetűek, sőt, elutasítják az akciófilmeket, kemény küzdősportokat, inkább lágyak, képlékenyek, olykor határozatlannak tűnnek, pedig pontosan tudják, hogy mit akarnak. Ellentétben a nyuszikkal, akik gyöngék, határozatlanok és könnyen leesnek a lecsúszók, kiszorulók jókora nagyságú csoportjába, aminek a gazdasági válság se tett jót. A nők erősekké váltak Foci, sör, nők, autók, hifik, telefonok és más műszaki kütyük ezek voltak hajdan a klasszikus férfi időtöltések és kedvelt tárgyak. Ez ma sem változott alapvetően, hiszen a férfimagazinok éppen ezekről szólnak, olykor szinte kizárólag. Ma már hozzájuk tartoznak a kozmetikumok, az igényes kultúra, a jó szállodák, kiváló borászatok és a divatos, új sportok A férfiak helyzete azonban jelentősen megváltozott, elsősorban a nők erősebbé válásának hatására, akiknek a társadalomban elfoglalt szerepük, ha nem is éri el a skandináv országokét, javult. Ahogyan Erdélyi Zsolt (Mono consulting) fogalmazott, Tiszta mázli, hogy nem jöttek az ufók, mert azt hinnék, hogy ez egy nők által irányított bolygó Elek Lenke Tavaszi árkörkép Bizonyos árak mellett nem lehet szótlanul elmenni. Ezek az élelmiszerárak, amelyek - akárhogy nézzük - az utóbbi időben nagyon elszaladtak. Ma már alig találkozni olyan húskészítménynyel, amelynek az értékesítési ára január óta ne szaladt volna föl legalább százalékkal. De vannak olyan élelmiszerek is, amelyek ára a duplájára is megemelkedett. Először is volt az áfakulcs 27 százalékra növelése és ez a két százalék is befolyásolta az élelmiszerárakat. A chipsadó nem érte el a célját, igaz ugyan, hogy egy 10 dekagrammos krumpli-chips már 300 forint fölött van és egyre kevesebben veszik, de annál inkább odafigyelnek a vásárlók arra, amikor azt akciósan kénytelenek eladni a boltok. Amíg drága az egészségtelennek tartott chips, addig senki sem veszi. Lejárat előtt azonban kénytelenek negyed áron adni a boltosok, ekkor mindenki rohan oda, és vesz egy kötegben akár 30-at Egyfelől felhasználás, fogyás témakörében Fogyni vágyóknak alapvető támpontot jelenthet, ha tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy a súlycsökkentés kétharmad részt táplálkozás kérdése. Célunk, hogy egészséges, kiegyensúlyozott étrend, megfelelő szinten tartott egyenletes vércukorszint mellett hosszú távú eredményeket érjünk el. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a fittség, esztétikus megjelenés elsősorban életmódbeli kérdések. Egy átlagos, irodai munkát végző, stresszes környezetben élő embernek valószínűleg nincsen ideje heti két-három alkalomnál többször edzőtermeket látogatn, vagy egyéb szabadtéri sportokat űzni. Ilyen edzések során, alkalmanként, jó esetben kalóriát égethet el szervezetünk. Ebből is látszik, hogy a napi kalória bevitele mellett nem támaszkodhatunk kizárólag a testmozgásra. Fogyókúránk-életmódváltásunk akkor lehet hatékony, ha az egész sport témakört a megfelelő táplálkozási szokások alapjára építjük. A testmozgás segítségével ugyanakkor beindíthatjuk azokat a kedvező élettani hatásokat, amik végeredményében endorfin ( boldogság hormon ) felszabaduláshoz, gyors anyagcseréhez, feszesebb izomzathoz és karcsúbb sziluetthez segítenek minket. A két faktor tehát kéz a kézben jár, egymást erősítve tudják kifejteni jótékony hatásukat. Edzés az ideális zsírégető tartományban Az eddig elmondottakon túl, a mozgással kapcsolatban el kell jó, ha az emberekre rá akarják erőltetni az egészséges életmódot, de így meglehetősen eredménytelen, ráadásul viszont az egészséges élelmiszer is drága. A tojás ára szinte egyik hónapról a másikra lett 60 forint. Ahol manapság kiírják, hogy darabja 39 forint, szinte csodájára járnak a vásárlók. Nos, az Európai Unióban módosultak a tojótyúktartási szabályok, új ketreceket kellett üzembe állítani az állatjóléti előírások megváltozása miatt. Nem szabad nyomorgatni a ketrecben a tyúkokat, hanem tág helyet kell nekik biztosítani; egyfelől ez emberséges intézkedés, másfelől pedig, lehet, hogy jóval nagyobb lesz a tojás. A magyar gazdáknak több évük volt arra, hogy kicseréljék a tojóketreceket, azonban ők nehezen tudnak fejleszteni. A tyúkokat etetni kell és a takarmány ára is a duplájára emelkedett. Amikor vidéki ismerőseim meghallották, hogy forint között van a tojás darabonkénti mondani, hogy a szervezet a testmozgás során perc elteltével jut csak el a zsírégető fázisba, addig a szénhidrátraktárokból táplálkozik. Ugyanakkor. ez az első fázis is rendkívül hatékony Ezt követően indulhat be a zsírok elégetésének fázisa, amit még nagyjából egy-másfél óráig ajánlott végezni. 2-3 órát meghaladó edzések esetében ugyanis a szervezet kénytelen fehérjék elégetésével fedezni meg növekedett energiaigényét, ami praktikusan az izmok felélését jelenti, így olyanok számára, akiknek célja a megfelelő izomtömeg-testzsír arány kidolgozása egyáltalán nem ajánlott, sőt kerülendő. A mozgás intenzitásával kapcsolatban hasznos információ, hogy a leghatékonyabb zsírégetés a maximális terhelhetőség csupán körülbelül 60%-ánál érhető el. Nem attól ég tehát leginkább a zsír, ha a lehető legjobban meghajtjuk magunkat. Ennyi elméleti fejtegetés után, nézzük, hogyan is nézhet ki az ideális, szabadban végezhető zsírégető edzés! Másfél óra közepes tempójú séta: a legkézenfekvőbb mozgásformák közé tartozik, és akár jelentékenyebb túlsúly esetén is elvégezhető, még az ízületek túlterhelés nélkül. Közepes tempójú sétáról van szó,, tehát, nem kell erőltetett menetre gondolni, de azért próbáljunk meg haladni. Az intenzitás növeléséhez használhatunk csukló vagy bokasúlyt. Érdemes kipróbálni egy félkilós bokasúlyt, vagy fél-egy kilós karsúlyt, meglepően nagy különbséget fogunk érezni. Ilyen tempó mellett, még sérülés veszélye nélkül beiktathatjuk a karmunkát, ára a hipermarketekben, azt mondták, hogy inkább még vesznek 5 tyúkot, kapirgáljanak az udvarban és 10 nap alatt, tojnak 30 tojást. Tehát nem veszik meg a tojás darabját 60 forintért, hanem inkább otthon a tyúk alól kiveszik, amint az kotkodákolva jelzi, hogy megtojta a tojást. Falun így is történt évszázadokon át, ideje is visszatérni hozzá. Hasonló a helyzet a zöldségekkel A zöldségkereskedők is sajátosan értelmezik az árakat. Ha nagyon drágán adják a terméket, akkor a nyakukon marad. A hét elején még 500 forint a gomba kilója, hétvégére adják már 250 forintért vagy akár 200 forintért is, csak hogy elfogyjon. - Okos ember a piac végén megy ki, amikor már minden árutól szabadulni akarnak a kereskedők, ezért inkább fél áron adják a zöldségeket - nyilatkozta Szolnoki Józsefné budapesti lakos. Évek óta jár a XVIII. kerületi piacra, ahol lakik, illetve a Vámház körúti csarnokba. Azt mondja, hogy Nem csak nőknek, nem csak fiataloknak Hatékony zsírégetés a szabadban A táplálkozás és a testmozgás kapcsolata A tavasz és a jó idő beköszöntével e havi cikkemben szeretném felhívni a figyelmet azokra a hétköznapi, átlagosnak tűnő mozgásformákra, amelyek szabadban végezhetők, nem igényelnek különösebb előképzettséget, mégis fittebbnek, jókedvűbbnek és energikusabbnak érezhetjük magunkat tőlük. Ehhez kapcsolódóan szeretnék ugyanakkor egy-két téveszmét eloszlatni a zsírégetés-energia- A KONT ROLL, a civil társadalom lapja (Meg je le nik min den hó utol só hét főjén) Főszer kesz tő: Sza bó Mik lós Főszerkesztő-helyettes: Vajda Márta Tör de lőszer kesz tő: Jován Lász ló Fo tó ro vat-ve ze tő: Bud Lász ló Szer kesz tő sé gi tit kár: Var ga Sándorné Lap igaz ga tó: Szé che nyi Lász ló Ki ad ja: a Tár sa dal mi Unió Cím: 1055 Bu da pest, Falk Mik sa u. 13. I/4. Tel./fax: , akontroll@t-online.hu ISSN: mindkét helyen érdemes szétnézni, mert óriási árdifferenciák vannak. Emiatt vállalja, hogy inkább cipekedik. De ugyanazt a sárgarépát sem ugyanannyiért adják a Fény utcai piacon, vagy a Lehel téri piacon: az eltérés lehet akár forint Ter mé szetesen azért még mindig lehet találni olcsót is, drágábbat is, kinek mit enged meg a pénztárcája. A legjobban még mindig az jár, akinek kiskertje van. De az árak drágulását ezek a lakosok is érzékelik. Ha máskor nem, akkor, amikor olajat vagy kenyeret vesznek. Végül még egy gondolat, és erre Horváth Zoltánné három gyermekes anyuka hívta fel a figyelmet: a sorozatos üzemanyag-áremelés, továbbá az áfakulcs módosítása sem indokol ekkora árnövekedést. Azon mindenképpen el lehet gondolkozni, hogy a kereskedők egy része mekkora haszonkulccsal dolgozik? Ilonka Mária ezáltal a kar és hátizmokat is megdolgoztathatjuk. Pár alkalom után azzal is növelhetjük a terhelést, ha a parkban a séta közé megpróbálunk becsempészni egy-két lépcsősort Hétvégi kirándulás családdal, barátokkal: nagyszerű kikapcsolódás lehet egy hétvégi kirándulás a természetben. Ilyen alkalmakkor a séta közben a szintkülönbségek is adottak általában, ami fokozza az izommunkát. Dombra felfelé nagyon jól dolgozik combunk első része, még lejtmenetben a combhajlító izmok feszesednek. Többórás programoknál viszont figyeljünk oda a megfelelő folyadékpótlásra és az evésre Inkább vigyünk magunkkal egy-két szendvicset, mint hogy 3-4 óra megterhelő séta után kopogó szemmel essünk be egy kisvendéglőbe. Kocogás: ez a mozgásforma a séta nagy testvére, olyanoknak ajánlott, akiknek már jobb az állóképessége. A zsírégető tartományt leginkább úgy tudjuk eltalálni, ha még kényelmes, beszélgetős tempóban szedjük a lábunkat. Tévhit, hogy a minél gyorsabb tempójú futás lenne a fogyás szempontjából a legcélravezetőbb. Ilyenkor ugyanis az extrém terhelés következtében anaerob (oxigén nélküli) tartományban történik az energiafelhasználás, ami jóval kisebb hatékonyságú, mint az oxigén felhasználása mellett történő égés. Ugyancsak hátránya, hogy tejsavat képez, ami az izomláz fő okozója és csak napok elteltével ürül ki a szervezetből. Aerob (oxigén jelenlétében) végzett energiafelhasználás során arányosan jóval több kalóriát égethetünk el, és a képződő melléktermék csupán széndioxid, ami a kilégzés és a vérkeringés által azonnal távozik. Bármilyen tempójú kocogást vagy futást választunk is, elengedhetetlen hogy a megfelelő cipőben és talajviszonyok mellett végezzük azt. A betonon futást, ha van rá mód, próbáljuk elkerülni ízületeink védelmében. Kalóriaégetés mozgás után - pihenés közben Végezetül egy érdekes tanulmány meglepő eredményét szeretném megosztani az olvasókkal, ami ugyancsak megerősíthet minket abban, hogy érdemes sportos életmódot folytatnunk. Robert Gerszten és Gregory Lewis a kalóriaégetés jótékony hatásáról és eddig nem ismert működéséről megjelent tanulmány két szerzője szerint a rendszeres mozgást végzők nemcsak több kalóriától szabadulnak meg mozgás közben - ráadásul hatékonyabban - hanem utána, a pihenés alatt is több energiát használ fel szervezetük. A tanulmány ugyanis azt a folyamatot vizsgálta, mi történik a sejtekben az anyagcsere közben. A vizsgálat egyik fő, meglepőnek, sőt ellentmondásosnak hangzó következtetése tehát: a mozgás közben a kalória felét égeti el a szervezet, és közel a másik felét pedig már pihenés közben. Úgy tűnik el a kalória másik fele, mintha az emberek nem is hagyták volna abba a mozgást. Az atléták már bebizonyították más vizsgálatok alkalmával, hogy a futás után még órákig, sőt napokig megmarad bennük a jó érzés. A szív- és érrendszerben pedig hetekig, sőt hónapokig megmarad a jótékony utóhatás. A vizsgálat résztvevői futógépen és edzőtermi kerékpáron végeztek intenzív testmozgást, és már az első tízperces futás vagy kerekezés után levonták az első meglepő eredményt: már ennyi intenzív mozgás is elég volt, hogy több mint egy óráig tartson az anyagcsere-folyamatok hatása. Kiderült ugyanakkor, hogy azok a futók égetnek el több kalóriát és hatékonyabban, akik jobb formában vannak. Az aktív életmódot folytatók tehát előnyben vannak az ülő életmódot folytatókhoz képest, akik nagyobb erőfeszítésnek érzik ugyanazt a mozgást, mint edzettebb társaik. (Forrás: mno) Dr. Ágh Zsuzsanna

10 10 A KONTROLL IX. évf. 2. szám FOGYASZTÓKNAK Rendhagyó fogyasztóvédelmi óra A jó bornak nem kell cégér volt olvasható a kivetítőn az ismert szlogen egy márciusi, rendhagyó fogyasztóvédelmi órán Szigethalmon. A reklám és a plakátok történeti kialakulását és a fogyasztóvédelemmel való kapcsolatát mutatta be a Plakátok miniatűrben címmel rendezett vándorkiállítás keretében a Pest Megyei Fogyasztóvédelmi Közhasznú Egyesület a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával. A propagandatörténeti visszatekintőben azt is megtudta a látogató, ki teremtette meg nálunk, a reklámban nélkülözhetetlen blikkfangot. A Pest Megyei Fogyasztó védelmi lentős iparosodásra tehető. A ne- Közhasznú Egyesület hézipar mellett, akkoriban sorra Diák is Fogyasztó! címmel, 2007 óta megvalósuló oktatási sorozatát folytatta, kapcsolódva a NAT által megfogalmazott oktatási politikához. A gyűjteményt az egyesület felkért kollektívája állította össze, amelynek vezetője Széplaki Ferenc az egyesület elnöke volt. Tagjai Rédey Judit muzeológus, Vajda Márta, valamint Mikó F. László kommunikációs-, és Egyed Jolán közoktatási szakértők adtak hazai és nemzetközi kitekintést. A kiállítást Fáki László, Szigethalom polgármestere nyitotta meg. A gazdag plakátgyűjtemény és a hozzá kapcsolódó előadás méltán váltotta ki a helybéli vezetők, diákok, tanárok és fogyasztóvédelmi szakemberek érdeklődését. A Gróf Széchenyi István Általános Iskola igazgatója, Egyed Jolán köszöntő beszédében méltatta a program eredményes megvalósulását, és örömét fejezte ki, egyrészt, mert a kiállítás komoly érdeklődést váltott ki, másrészt, mert véleménye szerint ez azt jelzi, hogy a diákok és a felnőtt fogyasztók is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a tudatosságra vásárlásaikkor. Rédey Judit, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum szakmuzeológusa alakultak textilgyárak, gyógyszergyárak, valamint az egészséget, a szépséget és tisztaságot szolgáló drogériai termékeket és kozmetikumokat gyártó vállalkozások. A polgári életmódhoz hozzátartozott a jól ápoltság, ezért a reklámok elsősorban ezt a réteget célozták meg. Az iparág reklámigényes volt, és újságokban, folyóiratokban, patikákban, drogériákban, a fodrászatokban egyre több hirdetés jelent meg. A villamosokon elhelyezett plakátokról szót ejtve elmondta, hogy a húszas évek elején kezdődött térhódításuk. Először Német országban elsősorban Berlinben jelentek meg, és nagyon gyorsan Buda pestet is elérték. A szakmuzeológus azt is elmondta, hogy a reklámplakátok múlt századi alkotói között Magyarországon is neves festőművészek tálalhatók. Elsőként Benczúr Gyula, az évi Orszá gos Általános Kiállítás plakátjával indította el ezt a műfajt. Eleinte jelentős eseményekhez készültek művészi plakátok, rangos festőművészek voltak az alkotók: Fényes Adolf, Vaszary Janos, Iványi Grünwald Béla, Ferenczy Károly, Rippl-Rónai József. Később a kor neves grafi- reklámtörténeti kusművészei folytatták a plakát- előadásában röviden bemutatta a termék- és cég-reklámplakátok megjelenését, ami Magyarországon a századfordulón és a múlt század elején kezdődött jetervezést, köztük volt Márk Lajos, Bardócz Árpad. Kiemelte Faragó Gézát, aki Mucha-nál tanult, és ő teremtette meg a magyar reklámgrafikában a blikkfangot. A festőművészek kiruccanása a reklámgrafikába folytatódott, és napjainkig is tart. A képen a harmincas években felállított hirdetőoszlop látható a Madách téren, ami ma már védett ipari műemlék. Pestiesen csak Neonbagolynak hívták. A plakát kialakulása és térhódítása a fokozott árutermeléssel, valamint a nyomdatechnika fejlődésével is szoros kapcsolatban áll. A régi plakátokat jellemzően néhány száz és néhány ezer közötti példányszámban nyomták. Ezeknek a túlnyomó többsége megsemmisült, miután teljesítették feladatukat. A néhány fennmaradó darab közgyűjteményekben, magángyűjtőknél, és egyéb helyeken, pincékben és padlásokon maradt fenn, változó állapotban. Ezért a korabeli plakátok mindegyike ritka, és elmondható, hogy néhány közülük egyedi darab. A plakátok - régen is és ma is - jellemzően az utca kellékei közé tartoznak, létük meghatározza az utcabútorokat és az utcaképet. Bennünket pedig, először érdeklődéssel töltött el, aztán funkciója szerint tájékoztatott, majd szép lassan fogyasztásra ösztönzött a sok plakát. Mára elmondható, hogy plakátrengetegben élünk, mindennapjaink a csili-vili, színes-szagos reklámdömpingben zajlanak, ahol akkora a verseny a figyelem felkeltéséért, hogy sok esetben a tájékoztatás hitelessége szinte felesleges részletkérdésé vált. Széplaki Ferenc, a Pest Megyei Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke a Diák is Fogyasztó! oktatássorozathoz kapcsolódó reklámplakát kiállításról interjút adott lapunknak. - Kinek a feladata a tudatos fogyasztóvá nevelés? - Válaszomat Kassák Lajos gondolataival kezdem: A jó reklám esztétikailag szép, és a jó reklám társadalmi szempontból nélkülözhetetlen. A reklámot a kereskedelem szülte meg, a kereskedelem pedig, az emberiség egyre fokozódó életigényességének a következménye. Folytatva ezt az elgondolást hozzáteszem, a fogyasztóvá nevelés folyamata már kisgyermekkorban kezdődik, hiszen a reklámok körbevesznek bennünket, megkerülhetetlen részei életünknek. Ezért a szülőknek, majd a pedagógusoknak és a fogyasztóvédelmi szervezeteknek egyaránt részt kell venni a szocializációs folyamatban, aminek része kell, hogy legyen az oktatás, ez társadalmi elvárás. A gyerek is fogyasztóként jelenik meg a piacon, ezért az ő fogyasztási szokásait, igényeit nyomon követi a kereskedelmi marketing. Célzottan, az életkor sajátosságait figyelembe véve értékesítik az álmaikat megvalósító termékeket, szolgáltatásokat, kihasználva a gyermekkor biztonsági réseit presszionálják a szülőket vásárlási szokásaik megváltoztatására. Megdöbbentő, hogy egy négy éves gyerek már márkákat ismer, nyolc évesen már terméket választ! A szociológusok már a kilencvenes évek végén felismerték, hogy a fiatalok egyre nagyobb vásárlóerővel bírnak, ezért nagyon fontos az ő fogyasztási szokásaikat tudatosan alakítani, formálni. - Honnan jött a kiállítás ötlete? - A kiállítással időutazásra hívtuk az érdeklődőket, tisztelegve egy lassan letűnő mesterség kiváló művészei előtt, egyben ezzel is segítséget kívántunk nyújtani a média- és rekláminformációk tudatos fogyasztásában. Elsősorban a diákokra gondoltunk, akik szintén jelentős vásárlói réteget jelenítenek meg, és az ő tudatos fogyasztói magatartásra való felkészítésük, a rendszeres tájékoztatásuk az egyesület oktatási céljainak egyik alappillére. Nagy örömmel tapasztaltuk, hogy a kiállításnak, az érdekes plakáttörténeti előadással együtt sikeres volt a fogadtatása, így azt tervezzük, hogy érdeklődés esetén ősszel Budapestre és más városokba is elvisszük a vándorkiállítást. - Hogyan született a Diák is fogyasztó! programsorozat? - Azt tapasztaljuk, hogy igény van az információk szelektálására, és a fogyasztói ismeretek különböző célcsoportoknak érthető lefordítására. Alapvetően a fogyasztóvédelmi ismeretek minél szélesebb körben való megismertetése a célunk. Az évek óta szervezett program kiemelt része a pedagógusok fogyasztóvédelmi képzése, és a fogyasztói jogok megismertetése a közösségi rendezvényeken. Az ismeretek terjesztésével szerepet vállalunk a helyi közösségek életminőségének javításában, és a tudatformáló tevékenységünk végső célja a magabiztos, határozott fiatal vásárlók megjelenése összegezte a PMFE elnöke. - Az oktatás versenyezhet a reklámok csábító világával? - Érett fogyasztó akkor válik a gyermekből, ha megtanulja, hogyan fogadja be és dolgozza fel a rázúduló, szelektálás nélkül kapott ismereteket. A fogyasztói társadalomnak részei a gyerekek, akik a mai információban gazdag, mediatizált világban kicsi koruktól találkoznak a csillogóvillogó reklámok által sugallt életstílusokkal, így értelemszerűen kialakul bennük az igény a vágyott termékek megszerzésére. Nem tudják megkülönböztetni a valóságot az elképzelttől, minden azonnal kell nekik. Nem tudhatják, hogy amit látnak csak káprázat, főként a termékeladásokat növelő marketingfogások. A fogyasztóvédelmi oktatássorozat a reklám alapvető tulajdonságait, a csábítások mögötti esetleges csapdákat mutatja be az iskolásoknak. Igyekszünk elérni, hogy az elképzelt, netán vágyott világot tudja megkülönböztetni a valóságtól, és tudjon fokozottan éber lenni a kedvezőnek feltüntetett termékek, szolgáltatások megvásárlásakor. A gyermek, a szülők vásárlási döntését befolyásoló szereplő, és a jövő önálló fogyasztója, tehát csak a hasznukra válhat, ha időben megismerkednek a fogyasztóvédelem, mint az egyik legfontosabb állampolgári alapjog által biztosított lehetőségekkel. A gyermekek értékrendjének kialakításában legfontosabb szerep a szülőké, a családé, a pedagógusoké. Ezek ellensúlyozzák, illetve segítenek helyesen értelmezni a gyermekhez eljutó, sokszor meggondolatlan fogyasztásra csábító reklámüzeneteket. Dr. Mérő Éva Változó vendégkör, növekvő bevétel Hévíz, igazi sikeres Hungarikum Nagy meglepetés ért minap Hévízen, ugyanis a fokozatosan csökkenő német vendégek helyét egyre nagyobb tempóban foglalják el az oroszok. A legdrágább szállodáktól a legapróbb szálláshelyig, a vendéglátóegységektől az ingatlanpiacig egyaránt jelen vannak. A mintegy 240 tagot számláló Hévízi Szobakiadók Szövetsége házainál megszálló pihenni, szórakozni vágyó utazók egész évben kedvezmények sorát vehetik igénybe, negyven partnerünknek köszönhetően - mondta Lajkó Ferenc elnök a szövetségük bemutatása során. Az emblémájukkal ellátott kulcstartó felmutatásával, vendégeik többek között a partner éttermekben, borozókban, optikusnál, taxinál, kávézóban, vagy egyéb szolgáltatóknál 5-25% árengedményt kapnak, valamint a tófürdő belépője és a hotelek gyógyászati kúracsomagjai olcsóbban vehetők meg általuk. A kedvező árak mellett a szobakiadók erőssége a családias hangulat, az egyéni törődés és gondoskodás. A minőségi ellátás színvonalát javítja, hogy ma már egyszerűsített reggelit adhatnak a házigazdák, ami a kontinentális reggelinél bővebb, de a falusi vendéglátás lehetőségeinél szűkebb lehetőséget biztosít. Akad, aki reggeliző-kártyát ad a közelben lévő kávéházhoz, étteremhez. Tagjaik rendszeres tájékoztatást kapnak interneten az aktuális sport és kulturális rendezvényekről, s azokról többnyelvű információs anyagot is eljuttatnak hozzájuk. Különösen szoros a kapcsolatuk a Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft-vel, valamint a Hévízi TDM Egyesülettel s évente 4-5 hazai, illetve szomszédos országok beli turisztikai kiállításon és vásáron is képviseltetik magukat. Vendégkörük, a szállodákhoz hasonlóan változik, a korábbi német turistaáradat csökken, eme törzsvendégek köre elöregedőben van. Míg főként a középkorosztály tagjait képviselő ukrán és orosz utazók száma rohamosan nő. Nem véletlen, hogy úton-útfélen, a német és magyar nyelvű feliratok mellé egyre több cirill betűs plakát és tábla kerül. Nagy reményeket fűznek a szomszédos Sármelléken megnyílt repülőtérhez, amely a kilátások szerint tovább bővíti a vendégkörüket. Burgonyaleves kis piros fazékban A központi helyen álló, gazdag ételkínálatot biztosító Kocsi csárdában örömmel tapasztaltam az előrelépést, végre megjelentek az itallapon a balatonmelléki borok A Józsvai Sándor és fiai által üzemeltetett, 27 éve működő Magyar csárda hagyományőrző fabútorai, kármentője, a nemzetközileg ismert Nyári Elek vezette cigányzenekar, s a részünkre felszolgált könnyű, kellemesen tavaszias, szezonális ebéd minden igényt kielégítő. Remek ötlet a helyben megvásárolható- kis piros zománcos, födős lábasban felszolgált magyaros burgonyaleves. A negyedik generációs fogadós, a szállodás család pártolja a fiatal hazai művészeket, akiknek képeiből folyamatosan frissített tárlatot és vásárlási lehetőséget biztosítanak. A fővárosi Váci utca kínálatával is versenyre kel a két promenád egyik-másik üzlete. A piac, pedig önmagában idegenforgalmi látványosság a gazdag és igényes zsibójával, a házi készítésű sajt, kolbász, szalonna, valamint savanyúság kínálatával. A pultok mögött több népművész mester is szíves szóval kínálja portékáját. A sütemények csábítóak s az egyik különlegesség a mangalica zsírjával, illetve olíva olajjal készült kenyeréből még kézzel csípett kóstolót is adó kedélyes szalmakalapos, bő fehér parasztinges atyafi. Természetesen a környék gazdálkodói is helyet kapnak a standokon; most legnagyobb sláger a medvehagyma volt. Összehangolt vendégcsábítási program A város polgármestere Papp Gábor a komplex fejlesztési terveikről, Pusztai Erzsébet a Hévízi TDM elnöke a turisztikai elképzelésekről, míg Halász Gábor a gróf I. Festetics György Művelődési Központ, Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény valamint az azzal összevont mozi igazgatója adott tájékoztatást a gazdag és egész évre kiterjedő rendkívül igényes sokrétű, összehangolt vendégcsábító programjaikról. Hévíz, a főváros után második helyen áll a folyamatosan növekvő látogatottság tekintetében. Tavaly a vendégéjszakáik száma meghaladta az egymilliót, amihez hozzájárult a szállásadókkal való foglalkozás is, amely szövetség idén hárommillió forinttámogatást kap. Kulturális programokra 120 millió forintot költenek. Kiemelt cél, hogy a minőségi szálláshelyek mellé ingyenes, illetve megfizethető árú magas színvonalú rendezvényeket szerveznek. A tó gyógyító fogadóépületének továbbfejlesztésére mintegy 800 millió forintot kívánnak fordítani. További látnivalókkal bővítik az egregyi pincesoron található utat a romkerttől az Árpádkori templomig s a Keszthelyre vezető turistaút és kerékpárút mellé további kerékpárutakat, bicaj kölcsönző pontokat készítenek. Terveik között szerepel egy nagy szabadtári színpad létesítése és a Múzeum bővítése. Céljuk, hogy ne legyen Hévízen holtszezon és a fiataloktól a családosokon keresztül a gyógyulni vágyókig minden ideérkező meg találja az igényének és pénztárcájának megfelelő időtöltést. Hévíz fő attrakciója természetesen, az Európában egyedülálló tőzegmedrű tó Elsősorban reumás és mozgásszervi betegségekre kifejtett gyógyhatásairól s a különböző terápiákról dr. Horváth Bernadett tartott tájékoztatást. A tó adta lehetőségek csökkentik a gyulladást, a fájdalmat s a kúra kedvezően hat a szervezet ösztrogénszintjére és hatékony lehet krónikus nőgyógyászati problémák kezelésére. Az egregyi pincesoron ízelítőt kaptunk a helyi borokból és étkekből, s részesei lehettünk egy remek golf-oktatásnak a Lotus Therme Hotel & Spa golfbázisán. Méltó megkoronázása lehet egy hévízi programnak a Keszthelyről induló sétahajózás. A nyaralóknak gazdag kulturális és kulináris rendezvényeket, s még a tavon tartott esküvőt és lakodalmat is kínál a Balaton Hajózási Zrt. A klubtag vitorlásokat valamennyi kikötőben ingyenes kikötőhelyek és zuhanyozó, tisztálkodó helyek várják. Kőhalmi Dezső

11 A KONTROLL IX. évf. 2. szám 11 FOGYASZTÓKNAK Vegyük egy kézbe az irányítást! Az univerzális és a tanítható távvezérlőkről Távirányító a televízióhoz, műhold-vevőhöz, az audio-rendszerhez, a DVD-rekorderhez, a számítógéphez, a klímaberendezéshez. Amerre csak lépünk, lépten, nyomon infravörös távvezérlőkbe botlunk a lakásban. Sajnos használatuk nem mellőzhető, mert korunk berendezéseinél már az egykor oly divatos trendnek a fordítottja érvényesül, vagyis a ritkás, alapfunkciós kezelőszervek segítségével komolyabb feladatok elvégzése szinte lehetetlen. Ezért mindenhez szükségeltetik egy jókora távkapcsoló. Mintha csak hozzánk nőttek volna az irányítás centrális dobozkái Ugye ismerős a kép? Félreértés ne essék, semmiképp sem egy le az infravörös távvezérlőkkel típusú irányzatot kívánok felvezetni, vagy kezdeményezni! Miért is tenném, hiszen egy nagyon komoly, kényelmi szempontokat lehetővé tévő készülékről van szó tulajdonképpen, mely nagyon praktikus és teljesen megszokottá vált napjainkban. Már jó 20 évvel ezelőtt is az volt. Azonban a multimédiás és egyéb berendezéseink nagyfokú fejlődésével, a távvezérelhetőségüknek lehetősége által, már nemcsak a kényelem válaszható eszközei, hanem a teljes értékű kezelhetőség egyetlen lehetőségeivé is váltak. Hogy miért is? És mit tehetünk a káosz ellen? Hogyan tehetünk egy kis rendet a távirányítók világában? Azt most vizsgáljuk felül a következő néhány gondolat erejéig! Kis technikatörténeti eszmefuttatás a tények tisztánlátásának érdekében. Mielőtt a tények sűrűjébe vetődnénk, kezdjük a gondolatmenetet a dolgok legeslegelején! Az első távvezérlő berendezéseket főleg a televízióknál és más szórakoztatóelektronikai berendezéseknél alkalmazták. Azonban ezek még nem a klasszikus értelemben vett zsinór nélküli távirányító egységek, hanem vezetékes távirányítók voltak. Egy hosszú kábellel csatlakoztak a vezérelt készülékhez és tápellátásukat a vezérelt készüléktől kapták a vezetéken keresztül. Könnyen belátható, hogy hiába is a fotelből kapcsolgatható tévécsatornák lehetősége, vagy a magnó ki-be kapcsolgatása, ha egy jókora vezetékkígyó korlátozhatja a szabad mozgásunkat. A valódi szabadságot a vezeték nélküli távirányítás lehetősége adhatta és adta meg. Ma már, a távvezérlő egység és a készülék között semmilyen galvanikus kapcsolat nincs. Igaz, így már gondoskodni kell az irányítóegység tápellátásáról elemekkel, vagy akkumulátorokkal. Mi tehát a kézenfekvő megoldás? Sokan talán mondanák, hogy a rádiófrekvenciás távirányítás. Ez valóban jó megközelítés, hiszen kis kisugárzott teljesítménnyel is nagyon nagy távolságokat lehet áthidalni és ehhez nagyon csekély energiaigény szükségeltetik. A vezérlés szimplex, vagyis egyirányú, a távvezérlőtől a készülékig, s a vezérelt készülék nem küld vissza semmilyen információt a vezérlőegység felé. Ráadásul a rádióhullámok segítségével történő kommunikáció egy jelentős problémát vet fel: Gondoljunk csak bele, ha mindenki vásárolhat magának a modern berendezésekből és minden háztartásban van egy ilyen, akkor elég nagy esélye van a márka, ill. típus azonos készülékek egy vételi körzetbe esésének! Tehát előfordulhatna, hogy egy társasházon belül, esetleg közeli, vagy távolabbi szomszédok egymás készülékeit kapcsolgatnák össze-vissza, mely természetesen nem megengedhető. Ez ellen csak a készülékenkénti, egyedi változatú jelkódolási rendszer alkalmazása lenne megoldás, mely által már nagyon kis esélye lenne a két teljesen azonos típusú és kódolási rendszerű készülék egy vételi körzetben való előfordulásának. Azonban ez annak idején jelentős költségnövelő tényező lett volna, de manapság is felesleges bonyolítást jelentene. Természetesen a napjainkban alkalmazott rádiófrekvenciás, ugrókódos autó-távvezérlők is hasonló elven működnek, de már megvalósult és teljesen megszokottá vált az esetleges duplex, oda-vissza kommunikáció A házi berendezéseink távirányíthatóságát illetően, meg kell állapítani, hogy a legjárhatóbb út, egy olyan távirányítási rendszer kidolgozása volt, amely csak lokális és nem hatol át a falakon, nagy távolságokat nem hidal át. Semmi értelme sincs, hogy a nappaliban lévő televízióm csatornáit a veteményeskertből tudjam kapcsolgatni, hiszen úgysem látom azt. Megoldás: a fény általi kommunikáció Az említett kritériumok megvalósulásának az egyik módja az ember által hallható tartományon kívüli, 20Hz alatti, vagy 20kHz feletti tartományban működő akusztikus, hangfrekvenciás kommunikáció. A megfelelő hatásfok érdekében csakis a 20kHz feletti ultrahangok jelentenék a járható utat. Azonban a hangok visszaverődnek, torzulnak, így nem biztos, hogy stabil működést biztosítana egy ilyen megoldás. Ráadásul a háziállatokat is zavarnák a kibocsátott ultrahangos sípolások, hangkódok, mivel azok hallástartománya jóval szélesebb spektrumú a 20kHz feletti irányba. Így az egyetlen járható útnak a fény általi kommunikáció bizonyult. Azonban csak az emberi szem, ill. az állatok által nem látható fényhullámhossz tartományok alkalmazása az elfogadható. A választás a szemmel nem látható, 650nm-es, vörös alatti, fényhullámhossz-tartományra esett, vagyis az infravörösre. A foto-kommunikációs megoldás nagyon megbízható, stabil eljárásnak bizonyult. A falakon nem halad át, nem zavaró sem embernek, sem állatnak, az adott helyiségen belül, a készülék felhasználói körzetében tökéletesen használható. Nincs szükség készülékenkénti eltérő kódolásra egy típuson belül sem. Infravörös LED, adó, vevő egységek Nos, a működési elv igen egyszerű, az infravörös távvezérlők tulajdonképpen, fényimpulzusok segítségével, kódolt parancsokat sugároznak ki. A jelsugárzó egy, vagy több infravörös LED (Light Emitting Diode) fénykibocsájtó dióda. A vezérelt berendezésben, ami ugye a vevő oldalt képviseli, pedig egy infravörös vevőegység van beépítve. Az infravörös vevőegység optikailag már kissé bonyolultabb, ugyanis a vevőoptika tartalmaz egy a természetes fényt mellőző és csak az infravörös-fényt áteresztő szűrőt is, az infravörös tartományban érzékeny foto-dióda, vagy foto-tranzisztor előtt. A vevőegység által érzékelt fényjelekből egy feldolgozó elektronika leválasztja az impulzussorozatokat, melyet a készülék fő vezérlőegysége parancsszavakként képes értelmezni. A modern készülékekben az infravörös vevőegység, már egy nagyfokú integráltsággal bíró kis félvezető, mely csak tápfeszültséget kap és a fogadott fénykódokból leválasztja az impulzussorozatokat és kimenetén azokat tökéletesen kiadja, digitális, elektromos impulzusok formájában. Tehát egy már kiforrott technikáról van szó. Jól bevált, ezért a mai napig is alkalmazzuk. A hatalommá vált távirányító A technikai trendek változásával napjaink készülékei már mind igénylik a távirányítóról való kezelést, mert egyik-másik berendezésen a főkapcsolóján kívül, sokszor egy kezelőszerv sem található. Így teljesen megszokott dolog, hogy a korszerű csodaberendezésekhez mindig jár egy infravörös távirányító. Mind ez odáig vezetett, hogy a humor oldaláról nézve a dolgokat, a távirányító már-már a hatalom és az irányítás szimbólumává, az új évezred jogarává vált. Mondhatnánk kissé szatirikusan, hogy a családban, közös tévénézések közepette is, akinél a távirányító, annál a hatalom.. Gondolom, ez a komikus helyzetfelismerés sokakat mosolyra is fakaszt Azonban a kényelemnek is vannak határai! Most érkeztünk el tulajdonképpen a témánk lényegéhez. Nos, nagyszerű dolog a kényelem, de, amikor már azt kezdjük észrevenni, hogy a kisasztalt tucatnyi különböző típusú, márkájú, más-más berendezéshez tartozó, különböző dobozokból álló, távszabályzó szőnyeg borítja, és azok már kezdenek a fejünkre nőni, útban lenni, akkor megfogalmazódik agyunkban a kérdés: nem lehetne valahogy racionalizálni ezt a sokszerűséget és kavalkádot? A válasz természetesen az, hogy igen, de azért nem olyan egyszerű aa megoldás! Szerencsére egyes gyártó cégek leleményességének köszönhetően, megszületett a felismerés és a problémára számos lehetőséget kínáltak és kínálnak a felhasználók, vásárlók számára. Külön cégek, iparágak alakultak erre a problémakörre. Az idő múlásával, a technika fejlődésével egyre szebb, kecsesebb, formatervezettebb, korszerűbb infravörös távvezérlők kerülnek a piacra. A legkorszerűbb infravörös távirányító készülékek Mégis milyen rejtélyes infravörös készülékekről van szó voltaképp, amelyek segítenek bennünket a nagy káoszban eligazodni? A megoldás lényege az egyesítés, egyszerűsítés, vagyis több távvezérlő különböző funkciójának, egy egységben való megtestesítése. A megoldás kivitelezéséhez azonban több út is vezet, mivel, több lehetőség is kínálkozik. A talán, sokak által már ismert, egyik legelterjedtebb funkcióegyesítő lehetőség az, ún. univerzális távvezérlők alkalmazása. Az univerzális távvezérlőket kezdetben ugyan különböző készülékek gyári távvezérlőinek pótlására, helyettesítésére szánták, az eredeti egységek árai alatt kínálva. Azonban később már nemcsak egy-egy készülékfajtára specializáltak, hanem televízió, műholdvevő, videó készülék, egyéb szórakoztatóelektronikai berendezések vezérlésére is képessé váltak. A vezérlendő készülék fajtáját funkció gombbal lehet váltani. Hogyan illeszkednek különböző gyártók különböző készülékeihez? Nos, a dolog egyszerűbb, mint gondolnánk. Az univerzális távirányítóba előre beleprogramozzák a különböző cégek, különböző készülékfajtáinak, különböző modelljeihez illeszkedő távvezérlő-kódokat. Csak kiválasztjuk a megfelelő programozással az adott típust és máris è Vezetékes távirányítók Infravörös távvezérlők

12 12 A KONTROLL IX. évf. 2. szám FOGYASZTÓKNAK Folytatás a 11. oldalról úgy működik az univerzális egység, mintha az, az eredeti gyári darab lenne. Más készüléktípusra váltva, ugyancsak beprogramozhatjuk annak a típusát Így egy távkapcsoló, több különböző készülék irányítására is képes. Előfordulhat, hogy esetlegesen egy-egy készüléktípus nincs felsorolva a kezelendők között, de lehet, hogy annak kódrendszere mégis megegyezik más gyártó, valamely modelljének kódtáblájával. Erre az esetre alkalmazzák Általában, egy-egy vegyes termékpalettájú, szórakoztatóelektronikai berendezéseket gyártó cég hozza forgalomba saját többfunkciós távvezérlőit, mely több, a cég által gyártott készülékféléhez és típushoz, vagy típussorozathoz illeszkedik. Ezek tulajdonképpen gyártó, ill. sorozat specifikus univerzális távvezérlők. Nem ritka az sem, hogy egyegy ilyen távvezérlő, esetleg a konkurens cégek bizonyos készülékféléjével, különböző típusaival lesz kompatibiliss. Például A kép nagyon vegyes, az árak nagyon nagy kilengéseket mutathatnak, így csak egy irányadó átlagot lehet meghatározni, mely semmiképp nem tekinthető kőbe vésett szentírásnak. Az univerzális, többfunkciós távirányítók általában Ft közötti ársávban helyezkednek el, míg a tanítható változatok Ft-os tartományban. A maxi-mester készülékek árai mutatják a legnagyobb kilengéseket, mely teljesen az adott márka piaci helyzetétől, marketingstratégiájától nem pedig a készülék tényleges tudásától függ. Így a Univerzális és tanítható infravörös távvezérlők a kódkereső funkciót, mely lényege, hogy valamely nyomógombot, esetlegesen a ki-be kapcsoló gombot nyomkodva, a távvezérlő megy sorba a beprogramozott készülékkódokon és mindig más típusnak a gombhoz tartozó kódját adja ki. Ha valamely nyomásra reagál az irányítandó berendezés, akkor nem kell már továbblépni, csak tárolni a megfelelő beállítást. Ezek után általában a többi nyomógomb is a megfelelő parancsot fogja kiadni. Egy univerzális infravörös távvezérlő fejlettsége attól függ, hogy hány funkciós, vagyis mennyi készülékféle kezelésére van kiképezve, valamint, hogy mennyi készüléktípus kódjai vannak beleprogramozva. Minél sokrétűbb egy-egy kis készülék, annál magasabb árkategóriát képvisel természetesen. A funkciók egy vezérlőegységbe zárásának másik alternatívája, az ún., tanítható infravörös távvezérlők alkalmazása. Mára, már a tanítható távvezérlők is több funkciósak, több készülékféle vezérlésére vannak kiképezve. Ezen készülékek nemcsak infravörös adó, hanem vevőegységgel is rendelkeznek. Programozásakor, a tanító távvezérlő infravörös-adóját a tanítható adó-vevő egységével szembe kell fordítani közvetlen közelről. A kisugárzott jelalakot, impulzuskódokat rögzíti, megtanulja a tanítható készülék. Minden funkciógombot egyenként fel lehet programozni. Üzemkésszé tétele több időráfordítást igényel, de nagyon célratörő alkalmazást és felhasználást tesz lehetővé. A tanítható távvezérlőnek nemcsak minden kódsorozat értelmezésével, memorizálásával kell megbirkóznia, hanem az összes vivőfrekvenciát is ismernie kell. Totális kompatibilitással kell rendelkeznie az öszszes infravörös távvezérlővel. Az egyszerűsítés harmadik útja az ún. maxi-mester távvezérlők alkalmazása A maxi-mester távirányítók általában gyártó specifikusak. egy asztali DVD (Digital Video Disc = digitális videó lemez), vagy blue ray (kék lézersugaras nagyfelbontású videó lemez) felvevő távirányítója, alkalmas a különböző márkájú, típusú tévékészülék alapfunkcióinak vezérléséhez Ez rendkívüli kényelmet jelenthet és mellőzhető a televízió távvezérlő egysége a videó-berendezés kezelésekor. Mint a technika minden területén, itt sem képes teljesen széttartó módon létezni a három lehetőség, ezért azok néhol keresztezik egymást és ennek eredményéül számos hibrid-egységgel találkozhatunk. Így léteznek univerzális és egyben tanítható, sokfunkciós, esetleg maxi-mester távvezérlők Maxi-mester infravörös távvezérlők Az igények nagyon szerteágazóak és ezt a piac ki is szolgálja. Ezért a lehető legszínesebb palettával találkozhatunk itt Milyen vételárakkal találkozhatunk? néhány ezer forinttól a csillagos égig is kiterjedhet az árplafon. Úgy érzem, semmiképp nem lehet elhallgatni, hogy ma már fantasztikus megjelenésű távvezérlő csodákkal is lehet találkozni egyes szaküzletek polcain. A csúcsberendezések már háttér világítású, érintőképernyős, LCD kijelzővel rendelkeznek, ahol virtuális gombok jelennek meg és azok elhelyezkedése, mérete a felhasználói igény szerint programozható. Az ilyen távirányítók a prémium kategória zászlóshajói, s vételáruk is ennek megfelelően kirívó. Az érintőképernyős megoldások valójában nem is annyira a felesleges luxus megtestesítői. Ugyanis minden nyomógombos távirányító gyenge pontja, mint minden tasztatúrával rendelkező egységnek, a gombsor meghibásodása. Hosszú használat során, bizonyos gyakrabban használt gombok egyre érzéketlenebbé kezdenek válni. Egyre nagyobb erő szükséges a lenyomásukhoz, hogy azok kiváltsák a megfelelő funkciót. Egy Infravörös távvezérlők billentyűzetének tisztítása idő után már úgy érezzük, hogy esetleg a klumpa sarkával kellene ráállni egy-egy gombra, hogy az funkcionáljon. Persze, ez nem lenne célravezető, hiszen a vezérlő töréséhez, további károsodásához vezetne. Az ilyen jellegű hiba a gumi nyomógombok belső felületén lévő fémes, grafitos, villamos szempontból vezető anyag meg-vagy, éppen teljes lekopásából ered. Így hiába is nyomjuk le a kis gumigombot, az nem képes megfelelő vezetést produkálni az alatta lévő aranyozott, vagy más anyaggal bevont érintkezők között. Ilyenkor több megoldás is létezik. A teljes gumibillentyűzet cseréje, ha erre van lehetőség Fóliagombos infravörös távvezérlők és kapható, vagy annak érintkező-felületi felújítása, legrosszabb esetben a komplett távvezérlő cseréje. Vannak olyan esetek is, amikor csak zsíros szennyeződés, levegőből kirakódó, vagy kiömlő ételmaradékból származó ragacs kerül a gumibillentyűzet alá. Ilyenkor tökéletes megoldást jelenthet a távkapcsoló szakszerű szétszerelése és az érintkezőfelületek nem agresszív tisztítószerrel való áttörlése, tisztítása, valamint a gumibillentyűzetnek zsíroldó hatású mosogatószerrel történő, vízben való lemosása, majd kiszárítása. Amennyiben csak ártalmatlan elszennyeződés okozta az érintkezési hibát, úgy a szakszerű összeszerelés után a távkapcsoló ismét működni fog. A felhasználók rémálma az ún. kártya típusú, fóliagombos távvezérlő. Ezeknél a távirányítóknál nem gumibillentyűt, hanem egy fóliából kiképzett, buborék formájú kidomborodásokat használnak gombként. A dudorok nyomásra berogynak és a belső felületükön lévő fémgőz hozzáér az alatta lévő érintkezőfésűhöz és azt összezárja. Azonban idővel, ezek a kis buborékok, vagy púpok anyaga kifárad és, ezért szétrepedezik. Utána vagy folyamatosan berogyva maradnak így folyamatosan működtetik valamelyik funkciót, mely által a távirányító elemei rövid idő alatt lemerülnek, vagy egyáltalán nem is érintkeznek. Ezeknél a távvezérlőknél csak a teljes csere a megoldás, mert a típus-specifikus fóliabillentyűzetek beszerzése közel lehetetlen. Szorult helyzetben, persze marad: a házi barkácsolás. A Fo gyasz tó ként ért sé rel me it, pa na sza it il le tően ke res se fel hon la pun kat: fóliagombos távkapcsolók vásárlását, ha lehet, kerüljük, mert élettartamuk nagyon rövid! Azonban ne keverjük össze a rugalmas fólia alá rejtett mikrokapcsolós távvezérlőkkel, a fóliabillentyűzetűekkel! A rejtett mik rokapcsolós tasztatúra, általában teljesen sík és a nyomófelület megnyomva, alig süllyed be a rugalmas fólia, valamint határozott pattanó hangot ad. Kézzel is érezhető a stabil, határozott mikrokapcsoló működtetése. Természetesen más hibák is előállhatnak. Különböző forrasztási hibák, törések, melyek az esetek többségében a nem rendeltetésszerű használatból fakadnak. Például gyakori hiba, amikor az infravörös LED lábainak, forrasztása kireped a nyomtatott áramköri lap furata körül. A LED hol érintkezik, hol nem. Nyomogatásra, ütögetésre működik csak általában. Ilyenkor csak a szétszerelés és az újraforrasztás a megoldás. Másik nagyon gyakori felhasználói hiba, a hagyományos cink-szén elemek alkalmazása és azoknak a távirányító elemtartójában felejtése. Idővel az elemek kimerülnek és azokból maró hatású elektrolit folyik ki, mely megtámadja a kis berendezés burkolatát, nyomtatott áramköreit és lemarja azokat. Így tulajdonképpen vezetékszakadások jönnek létre. Ennek elkerülésének érdekében csakis alkáli elemeket használjunk! Néhány jó tanács a vásárláshoz Válasszunk bármilyen megoldást is, a hangsúly mindig a racionális távirányító használaton legyen! Ha kedvenc készülékeinket hosszú távon szeretnénk használni és eszünk ágában sincs azoktól megválni, akkor érdemes nemcsak a funkcionalitásra, hanem a kiemelkedőbb minőségre, tartósságra és persze a külső megjelenésre is figyelmet fordítani. Hiszen minden igazán jó befektetés megtérül előbbutóbb. Még ebben az esetben Méghozzá úgy, hogy a nyugalmat, a kényelmet, a rend érzését biztosíthatja számunkra, mely sokszor kihat lelki békénkre és, ezáltal egészségünkre. Így ez is egy megtérülő befektetés. Vásárlás előtt gyekezzünk a legszélesebb körben tájékozódni és mindent a legalaposabban átgondolni, majd a legmegfelelőbb infravörös távvezérlőt kiválasztani! Ha jól jártunk el, akkor az idegeinkre menő távvezérlőcsokrunkat elcsomagolhatjuk a fiókunkba örökre, biztonsági tartalékképpen. Balogh Dezső