EURÓPAI BIZOTTSÁG EGÉSZSÉG- ÉS FOGYASZTÓÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG EGÉSZSÉG- ÉS FOGYASZTÓÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG F. Igazgatóság Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal DG(SANCO) MR VÉGLEGES VÉGLEGES JELENTÉS A MAGYARORSZÁGON JÚNIUS 24. ÉS JÚLIUS 4. KÖZÖTT AZ ÁLLATOK LEVÁGÁSA ÉS A KAPCSOLÓDÓ MŰVELETEK SORÁN ALKALMAZOTT ÁLLATJÓLÉTI ELLENŐRZÉSEK ÉRTÉKELÉSE CÉLJÁBÓL VÉGZETT ELLENŐRZÉSRŐL Az illetékes hatóság által adott tájékoztatás alapján a jelentéstervezetben szereplő ténybeli hibák kijavítása megtörtént, a tisztázásul szolgáló részletek lábjegyzetként jelennek meg. Csak az angol nyelvű szöveg hiteles.

2 Összefoglalás Ez a jelentés az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal (ÉÁH) által június 24. és július 4. között Magyarországon annak értékelése céljából végzett ellenőrzés eredményét ismerteti, hogy hatékonyak-e az annak biztosítását célzó ellenőrzések, hogy az 1099/2009/EK rendelet előírásai szerint az állatokat a leölés és a kapcsolódó műveletek során minden elkerülhető fájdalomtól, szorongástól vagy szenvedéstől megkíméljék. Konkrétabban: a hatósági ellenőrzések által arra vonatkozóan nyújtott biztosítékok, hogy a vállalkozók betartják-e az 1099/2009/EK rendelet alkalmazandó követelményeit; hogy a hatósági ellenőrzéseket a 882/2004/EK rendelet vonatkozó követelményeivel összhangban végzik-e, valamint hogy az ellenőrzések alkalmasak-e az 1099/2009/EK rendelet hatékony végrehajtásának és annak biztosítására, hogy a tagállamok és az illetékes hatóságok eleget tegyenek többek között a bevált gyakorlatokra vonatkozó útmutatókra, a tudományos támogatásra és a képesítési bizonyítványokra vonatkozó előírásoknak, illetve hogy ezeket az előírásokat eredményesen hajtsák végre. A fő célkitűzésen túl, és tekintettel arra, hogy a vágóhidakon végzett hatósági ellenőrzések hozzájárulnak az állatok jólétét a gazdaságokban és a szállítás során felmérő ellenőrzésekhez, az ellenőrzés kiterjedt annak vizsgálatára, hogy a hústermelés céljából tartott csirkék esetében a vágóhidakon tapasztalhatók-e hiányosságok az állatjóléti körülmények terén; hogy csak a szállításra alkalmas állatokat küldik-e a vágóhídra; valamint hogy mindezt megfelelően egészíti-e ki a gazdaság területén végzett sürgősségi leölés. Ezenfelül az ellenőrzés célja volt az 1099/2009/EK rendelethez kapcsolódóan az illetékes hatóság által elismert bevált gyakorlatok meghatározása is. A jelentés mindent összevetve megállapítja, hogy a vörös húst feldolgozó vágóhidakon és a baromfivágóhidakon általában szükségtelen fájdalom vagy szenvedés nélkül valósul meg az állatok levágása. A központi illetékes hatóság az 1099/2009/EK rendeletben előírtakkal összhangban szükség esetén hatósági ellenőrzési és végrehajtási intézkedési rendszert hoz létre. A hatályos ellenőrzési rendszer továbbra is elsősorban a 93/119/EK irányelv követelményein alapul, és nem terjed ki megfelelően az 1099/2009/EK rendelet valamennyi területére, valamint nem tudja biztosítani az e területen végzett hatósági ellenőrzések hatékonyságát és megfelelőségét. Valamennyi vállalkozó bevezetett szabványműveleti előírásokat az állatok levágására és a kapcsolódó műveletekre vonatkozóan, valamint kijelölt állatjóléti tisztviselőt. A képesítési bizonyítványok rendszere hiányos és nem alkalmas maradéktalanul a hozzáértő szereplők és állatjóléti tisztviselők azonosítására. A központi illetékes hatóság létrehozott egy rendszert a kábítás nélküli levágásra vonatkozó eltérés alkalmazására, amely további biztosítékokat ír elő az állatok jólétének hatékonyabb védelme érdekében. Az illetékes hatóságok nem gondoskodnak arról, hogy a vallási szertartások által előírt levágást végző vállalkozók e műveletek során az engedélyezési dokumentumokban feltüntetett engedélyezett módszereket alkalmazzák. Léteznek az arra alkalmatlan állatok szállításának megelőzését célzó eljárások, a rendszer azonban hiányos, és a nem megfelelő ellenőrzés, valamint az ilyen esetek nyomon követésének hiánya miatt nem igazolható annak hatékonysága. Mivel nincs kialakítva rendszer a brojlercsirkék vágóhídi jóléti körülményeire vonatkozó mutatók nyomon követésére, a származási gazdaságban felmerülő állatjóléti problémák mutatóit ezen a

3 szinten nem azonosítják rendszerszerűen, így követő intézkedésekre sem kerül sor. A jelentés több ajánlást is megfogalmaz a magyar hatóságok számára a megfigyelt hiányosságok orvosolása céljából.

4 Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS CÉLKITŰZÉSEK JOGALAP HÁTTÉR-INFORMÁCIÓK MEGÁLLAPÍTÁSOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK ELLENŐRZÉSI KERETRENDSZER AZ ÉRINTETT ILLETÉKES HATÓSÁGOK A BEVÁLT GYAKORLATOKRA VONATKOZÓ ÚTMUTATÓK ÉS TUDOMÁNYOS TÁMOGATÁS KÉPESÍTÉSI BIZONYÍTVÁNYOK KIÁLLÍTÁSA A HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK TERVEZÉSE A VÁLLALKOZÓK KÖTELEZETTSÉGEIRE VONATKOZÓ HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK ÁLLATOK VÁGÓHÍDI LEÖLÉSE AZ ÁLLATOK VÁGÓHÍDON KÍVÜLI LEÖLÉSE A BROJLERCSIRKÉK VÁGÓHÍDI JÓLÉTI KÖRÜLMÉNYEINEK NYOMON KÖVETÉSE ÉS KÖVETŐ INTÉZKEDÉSEK A SZABÁLYOK MEGSÉRTÉSE ESETÉN HOZOTT INTÉZKEDÉSEK A HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK ÉRTÉKELÉSE ÉS FELÜLVIZSGÁLATA ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉSEK ZÁRÓÉRTEKEZLET AJÁNLÁSOK...18 I. MELLÉKLET - JOGSZABÁLYI HIVATKOZÁSOK.. 21 II. MELLÉKLET - EGYEDI JOGSZABÁLYI KÖVETELMÉNYEK..23 IV

5 A JELENTÉSBEN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Rövidítés ÁT BO IH KIH DOA EU ÉÁH NÉBIH OÁIR HÁ SZME Magyarázat Állatjóléti tisztviselő Vállalkozó Illetékes hatóság Központi illetékes hatóság Érkezéskor elhullva talált madarak Európai Unió Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Országos Állategészségügyi Információs Rendszer Hatósági állatorvos Szabványműveleti előírás

6 1 BEVEZETÉS Az ellenőrzésre az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal (ÉÁH) tervezett ellenőrzési programjának keretében június 24. és július 4. között került sor Magyarországon június 24-én nyitóértekezletre került sor az illetékes magyar hatóságokkal. Az értekezleten az ellenőrző munkacsoport megerősítette az ellenőrzés célkitűzéseit és menetrendjét. Az ellenőrző csoport az ÉÁH ellenőréből és egy nemzeti szakértőből állt, akiknek a munkáját az ellenőrzés során a központi illetékes hatóság (KIH), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) képviselője segítette. 2 CÉLKITŰZÉSEK Az ellenőrzés fő célja annak értékelése volt, hogy hatékonyak-e a vállalkozókra vonatkozó, annak biztosítását célzó hatósági ellenőrzések, hogy az állatokat a leölés és a kapcsolódó műveletek során minden elkerülhető fájdalomtól, szorongástól vagy szenvedéstől megkíméljék, különös tekintettel az alábbiakra: A hatósági ellenőrzésekből származó biztosítékok arra vonatkozóan, hogy a vállalkozók betartják-e az 1099/2009/EK rendelet alkalmazandó követelményeit, és ha igen, milyen mértékben; A 882/2004/EK rendelettel összhangban a leölés időpontjában végzett állatjóléti ellenőrzések alkalmasak-e az 1099/2009/EK rendelet hatékony végrehajtásának biztosítására; és A tagállamok és az illetékes hatóságok eleget tesznek-e az 1099/2009/EK rendeletben foglalt sajátos követelményeknek, például a bevált gyakorlatokra vonatkozó útmutatókra, a tudományos támogatásra és a képesítési bizonyítványokra vonatkozó előírásoknak, illetve hogy ezeket az előírásokat eredményesen hajtják-e végre. A fő célkitűzésen túl, és tekintettel arra, hogy a vágóhidakon végzett hatósági ellenőrzések hozzájárulnak az állatok jólétét a gazdaságokban és a szállítás során felmérő ellenőrzésekhez, a mostani ellenőrzés keretében a következőket vizsgálták: A hústermelés céljából tartott csirkék esetében a vágóhidakon tapasztalhatók-e hiányosságok az állatjóléti körülmények terén, és ezekről a 2007/43/EK irányelv 3. cikkében és III. mellékletében előírtak szerint jelentést tesznek-e, majd ezt követően születnek-e intézkedések; valamint Csak a szállításra alkalmas állatokat küldik-e a vágóhidakra a 2005/1/EK rendelet 3. cikkében, valamint I. mellékletének I. fejezetében előírtak szerint, illetve ezt kiegészíti-e a 853/2004/EK rendelet III. melléklete I. szakaszának VI. fejezetében szereplő eljárások végrehajtása, amely elősegíti a kényszervágásra ítélt állatoknak a gazdaságban történő leölését, majd a hasított testek vágóhídra küldését. Ezenfelül az ellenőrzés célja volt az 1099/2009/EK rendelethez kapcsolódóan az illetékes hatóság által elismert bevált gyakorlatok meghatározása is. 1

7 E célkitűzések megvalósítása érdekében az ellenőrző munkacsoport az alábbi helyeket látogatta meg: Értekezletek az illetékes hatóságokkal Megjegyzések Illetékes hatóság Központi 1 Nyitó- és záróértekezlet Egyéb 2 Értekezlet Bács-Kiskun és Heves megye illetékes hatóságaival Helyszíni látogatások Vágóhidak 7 Három, elektromos vízfürdős kábítót használó baromfivágóhídon és négy, vörös húst feldolgozó vágóhídon tett látogatás 3 JOGALAP Az ellenőrzésre az uniós jogszabályok általános rendelkezései és különösen a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 45. cikke szerint került sor. Az e jelentésben hivatkozott uniós jogi aktusok felsorolása az 1. mellékletben olvasható, és azok adott esetben az utolsó módosított változatot jelentik. A 2. melléklet a jelentés egyes szakaszainak elején hivatkozott konkrét jogszabályok adatait tartalmazza. 4 HÁTTÉR-INFORMÁCIÓK Az 1099/2009/EK rendelet (a továbbiakban: rendelet vagy uniós rendelet) január 1-jétől alkalmazandó az Európai Unió egész területén, és hatályon kívül helyezi az előző uniós jogszabályt, a 93/119/EK tanácsi irányelvet, amelyet 1995-től kellett alkalmazni valamennyi tagállamban. A rendelet szabályokat állapít meg az élelmiszer-, gyapjú-, bőr-, prém- vagy más termékek előállítása céljából tenyésztett vagy tartott állatok leölése, az állatok kiirtás céljából történő leölése, valamint a kapcsolódó műveletek tekintetében. A rendelet a vállalkozók ellenőrzésére szolgáló korábbi rendszer szigorítását írja elő, különösen a vágóhidak elrendezése, kialakítása és felszerelése, az állatok kezelése és féken tartása, valamint a kábítás és a levágás tekintetében. Állatjóléti tisztviselőt kell kinevezni, aki felügyeli a műveleteket, és közvetlenül a vállalkozónak tesz jelentést. A féken tartásra szolgáló és kábító berendezések gyártói és/vagy kiskereskedői kötelesek minden eladott berendezéshez használati és karbantartási utasítást mellékelni. Az illetékes hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a vágóhidak érintett személyzete képesítési bizonyítványt adó megfelelő tanfolyamokon vehessen részt, a vállalkozóknak pedig álljon rendelkezésére a bevált gyakorlatokra vonatkozó útmutató. 2

8 5 MEGÁLLAPÍTÁSOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK 5.1 ELLENŐRZÉSI KERETRENDSZER Az érintett illetékes hatóságok Jogi követelmények A 882/2004/EK rendelet 4. cikkének (1), (3) és (5) bekezdése. Az 1099/2009/EK rendelet 21. cikke. Megállapítások 1. Az illetékes hatóság szervezeti felépítésének leírása Magyarország országprofiljában szerepel, amely a következő címen érhető el: 2. A 140/2012. (XII.22.) VM rendelet a megyei illetékes hatóságokat jelöli ki az 1099/2009/EK rendelet előírásainak való megfelelés biztosításáért felelős szervként. 3. Az említett miniszteri rendelet egyúttal az uniós rendelet 21. cikke értelmében a NÉBIHet jelöli ki központi illetékes hatóságként, amely a következő feladatokat látja el: annak biztosítása, hogy a képzési tanfolyamok elérhetők legyenek a leölést és a kapcsolódó műveleteket végző személyzet számára; képesítési bizonyítványok kibocsátása, amely a független záróvizsga sikeres letételét igazolja; a tanfolyamok képzési programjának jóváhagyása. 4. A központi illetékes hatóság és a helyi illetékes hatóságok között az új eljárásokkal kapcsolatos kommunikáció és az ellenőrző listák továbbítása a megyei és járási illetékes hatóságok közreműködésével elektronikus úton történik. 5. A KIH rendszeresen szervez megbeszéléseket a megyei illetékes hatóságok képviselőivel, hogy egyeztessen velük a jogszabályi és eljárásbeli változásokról A bevált gyakorlatokra vonatkozó útmutatók és tudományos támogatás Jogi követelmények Az 1099/2009/EK rendelet 13. és 20. cikke. Megállapítások 6. A KIH 2012 szeptemberében felvette a kapcsolatot a vállalkozói szervezetekkel, és értesítette őket a rendelet hatálybalépéséről. Az általuk nyújtott tájékoztatásban arra is felhívták a figyelmet, hogy a vállalkozói szervezetek a rendelet végrehajtásának 3

9 megkönnyítése érdekében kidolgozhatnak a bevált gyakorlatokra vonatkozó útmutatókat. A KIH közölte, hogy a vállalkozói szervezetek nem dolgoztak ki ilyen útmutatókat. 7. A KIH központi tudományos kapcsolattartó pontot jelölt ki a NÉBIH-en belül. Az ellenőrzés időpontjában a tudományos kapcsolattartót még nem kérték fel arra, hogy tudományos és műszaki szakértelmével segítse a vágóhidak engedélyezési eljárását és új kábítási módszerek kidolgozását, illetve hogy tudományos szakvéleményt adjon a féken tartásra szolgáló és a kábító berendezések használatára és karbantartására vonatkozó gyártói utasításokról, valamint a bevált gyakorlatokra vonatkozó útmutatókról Képesítési bizonyítványok kiállítása Jogi követelmények Az 1099/2009/EK rendelet 21. cikke és 29. cikkének (2) bekezdése. Megállapítások 8. A KIH a képesítési bizonyítvány megszerzését célzó képzés és vizsgáztatás feladatát egy képzési szervezetre ruházta át. 9. Az állatok levágásában és a kapcsolódó műveletekben érintett valamennyi szereplőnek korábbi szakmai tapasztalatától függetlenül képzési tanfolyamon kell részt vennie és feleletválasztós kérdésekből álló záróvizsgát kell tennie a képesítési bizonyítvány megszerzéséhez. 10. A KIH más képesítést nem ismer el a képesítési bizonyítvánnyal egyenértékűnek. 11. A KIH három képesítési bizonyítványt nyújtó képzési modult hagyott jóvá (az állatjóléti tisztviselők, a baromfivágóhidakon dolgozó szereplők és a vörös húst feldolgozó vágóhidakon dolgozó szereplők számára). Ezek a modulok nem foglalják magukban a kábítás nélküli levágáshoz kapcsolódó tananyagot (a rendelet 7. cikke (2) bekezdésének g) pontja). 12. A prémes állatok leölését végző létesítményekben dolgozó szereplők számára nincs képzési modul. 13. Az elméleti képzéshez gyakorlati rész nem tartozik. 14. Az ellenőrzés időpontjáig öt állatjóléti tisztviselőknek szóló, hat baromfivágóhídon dolgozó szereplőknek szóló, és két, vörös húst feldolgozó vágóhídon dolgozó szereplőknek szóló képzési tanfolyamra került sor. Az ellenőrző munkacsoport által megkérdezett állatjóléti tisztviselők fele, illetve a levágást végző szereplők egy kisebb csoportja vett részt az őket érintő képzésben és rendelkezett a rendelet 17. cikkének (4) bekezdése és 7. cikkének (2) bekezdése szerint a munkavégzéshez szükséges képesítési bizonyítvánnyal. 15. Az állatjóléti tisztviselők a többi szereplőnél több képzési órán vettek részt, és jobb vizsgaeredményeket értek el. A képzési szervezet képviselőjének elmondása szerint 4

10 ennek az az oka, hogy az állatjóléti tisztviselő fontos szerepet játszik abban, hogy a levágás és a kapcsolódó műveletek időpontjában biztosított legyen az állatok védelme. 16. A képesítési bizonyítványok érvényessége öt év, ezt követően a tanfolyamot és a záróvizsgát meg kell ismételni. 17. Az állatjóléti tisztviselők képesítési bizonyítványának mintájában nem szerepelnek azok az állatkategóriák, berendezéstípusok, valamint a rendelet 7. cikke (2) és (3) bekezdésében felsorolt műveletek közül azok, amelyekre a bizonyítvány érvényes. Ez nem áll összhangban a rendelet 21. cikke (3) bekezdésének követelményeivel. 18. A vörös húst feldolgozó vágóhidakon és a baromfivágóhidakon dolgozó szereplők képesítési bizonyítványának mintája minden olyan információra vonatkozó mezőt tartalmaz, amelyet a rendelet 21. cikkének (3) bekezdése előír. 19. Az ellenőrző munkacsoport által megkérdezett egyes szereplők képesítési bizonyítványán nem tüntettek fel minden olyan műveletet, amelyre vonatkozóan az érintett záróvizsgát tett, holott a rendelet 21. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint ez kötelező. Egyes esetekben a helytelen bizonyítványokon nem szerepelt az érintett szereplő által végzett valamennyi művelet, illetve az e műveletek tárgyát képező valamennyi faj. Az ellenőrzési keretrendszerre vonatkozó következtetések 20. Kijelöltek illetékes hatóságot, amely az állatoknak a levágás és a kapcsolódó műveletek során biztosított jólétéhez kapcsolódó területekért felel. Az illetékes hatóságok számára elérhető a független tudományos támogatás, ezt azonban csak ritkán veszik igénybe. 21. A KIH létrehozta a képesítési bizonyítványok megszerzését célzó képzési és vizsgáztatási rendszert, mivel azonban ez nem tartalmaz minden szükséges modult, nem tudja biztosítani, hogy az állatok levágásában és a kapcsolódó műveletekben érintett valamennyi szereplő megfelelő képzésben részesüljön. A hiányosan kiállított bizonyítványok alapján egyes műveletek tekintetében nem azonosíthatók a hozzáértő szereplők és állatjóléti tisztviselők. 5.2 A HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK TERVEZÉSE Jogi követelmények A 882/2004/EK rendelet 3., 41. és 42. cikke. A 854/2004/EK rendelet 4. cikkének (9) bekezdése. Megállapítások 22. A KIH úgy nyilatkozott, hogy a hatósági ellenőrzések teljes körű és részleges ellenőrzéseket foglalnak magukban. Teljes körű ellenőrzés keretében az állattartó gazdaságok, illetve az állati eredetű élelmiszert előállító létesítmények tevékenységének valamennyi területét 5

11 vizsgálják (állatjóléti körülmények a levágás és a szállítás során, élelmiszer-higiénia és a vágóhidak esetében állati melléktermékek). Részleges ellenőrzéskor egyetlen tevékenységi területet értékelnek. 23. A KIH által létrehozott adatbázisban (Országos Állategészségügyi Információs Rendszer OÁIR) mindkét területre vonatkozóan található célzott ellenőrző lista, és az adatbázis egyben a teljes körű és a részleges jelentések gyűjteményeként is szolgál. 24. A KIH kockázatalapú rendszert hozott létre, hogy meghatározza az egyes létesítményekben szükséges teljes körű ellenőrzések számát. A kockázatértékelés során a létesítmény jellemzőit (típus, végzett tevékenységek, fajok, termékek), a korábbi (többek között állatjóléti) ellenőrzések eredményeit, a keresztmegfelelési ellenőrzések eredményeit, valamint a legutóbbi ellenőrzés óta eltelt időt veszik figyelembe. 25. A KIH a végzett tevékenységek összetett jellege miatt valamennyi vágóhidat magas kockázatú létesítménynek minősített, ezért ezeknél évente egyszer teljes körű ellenőrzést kell lefolytatni. Az éves ellenőrzési terv szerint mindegyik vágóhídon évi egy teljes körű és négy nyolc részleges ellenőrzést kell végezni. E részleges vizsgálatok legalább egyikének az állatjóléti körülményeket kell értékelnie. A terv hivatkozik az állatjóléti jogszabályokon alapuló, az OÁIR-ban megtalálható ellenőrző listára. 26. A KIH nem állapított meg olyan különleges kockázatot (ágazat, leölés módja vagy az év adott időszaka), amely a levágás és a kapcsolódó műveletek során befolyásolhatná az állatok jólétét. 27. A KIH azt is jelezte, hogy részleges ellenőrzés esetén az érintett ellenőrző lista valamennyi vonatkozó részét ki kell tölteni. 28. Az egyik felkeresett megyében a megyei illetékes hatóság módosította az éves ellenőrzési tervet. A járási illetékes hatóságoknak küldött utasításokban az szerepelt, hogy összesen négy tervezett részleges ellenőrzés erejéig félévente minden vágóhídon egy részleges ellenőrzést kell végezni. E tervezett részleges ellenőrzések egyike az állatjóléti előírások betartását vizsgálta. A négy tervezett részleges ellenőrzésen túl további négy részleges ellenőrzés végezhető. Az említett utasításokban az évi egy teljes körű ellenőrzésre vonatkozó követelmény nem szerepelt. 29. Ugyanez a megyei illetékes hatóság a fogyasztási szokások alapján három olyan fő időszakot választott ki, amelyek során véletlenszerű ellenőrzéseket kell szervezni az élelmiszer-higiéniával kapcsolatos meghatározott területeken. Ebben az összefüggésben előírták az állatok jólétének a vágóhídra érkezést követően történő ellenőrzését. A hatósági ellenőrzések szervezésével kapcsolatos következtetések 30. A vágóhídi hatósági ellenőrzések gyakoriságát a KIH az állatjóléti szempontokat is figyelembe vevő kockázatértékelés alapján határozta meg. A végrehajtás azonban nem minden megyében zajlik a terv szerint, így a rendszer kevésbé tudja szavatolni, hogy a vállalkozók betartsák az előírásokat. 6

12 5.3 A VÁLLALKOZÓK KÖTELEZETTSÉGEIRE VONATKOZÓ HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK Jogi követelmények A 882/2004/EK rendelet 8. cikke, 9. cikke és 10. cikke (2) bekezdésének a) pontja. A 854/2004/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének c) pontja, valamint I. mellékletének I. szakasza. Az 1099/2009/EK rendelet 6. és 17. cikke. Megállapítások 31. A vágóhídi állatok védelmére vonatkozó, az OÁIR-ban elérhető hatályos ellenőrző lista: a 93/119/EK irányelven alapul; nem tartalmaz az értelmezésére vonatkozó útmutatót; az ellenőrző munkacsoport által megkérdezett több hatósági állatorvos szerint félreérthető kérdéseket tartalmaz. 32. A KIH-nál folyamatban van egy új, a rendelet valamennyi követelményét magában foglaló ellenőrző lista kidolgozása. Az ellenőrző lista tervezetét: június 13-án elküldték véleményezésre a megyei és járási illetékes hatóságoknak (válaszadási határidő: július 27.); nem kíséri útmutató, de a listát kipróbáló hatósági állatorvosok véleménye szerint egyértelmű és könnyen érthető. 33. Az egyik felkeresett megyében a hatósági állatorvosok az ellenőrző lista tervezete alapján végeztek ellenőrzéseket. Az ellenőrző munkacsoport által tapasztalt néhány esetben az ellenőrző lista tervezetében szereplő egyes kérdésekre a kitöltők helytelen választ adtak, mert a megyei vagy járási hatósági állatorvos rosszul értelmezte a kérdéseket; egy ilyen esetben például a hatósági állatorvos megerősítő választ adott arra a kérdésre, hogy a vállalkozó rendelkezik-e az állatok érkezését is magában foglaló szabványműveleti előírással, noha az előírás ez utóbbi elemet nem tartalmazta. 34. A felkeresett, vörös húst feldolgozó vágóhidak közül kettőben a hatósági állatorvos a levágás időpontjában az állatok jólétére irányuló három részleges ellenőrzés ellenőrző listáját csak részben töltötte ki. Az ellenőrző lista állatjóléti vonatkozású kérdéseit minden más esetben maradéktalanul megválaszolták. 35. Valamennyi vállalkozó kijelölt állatjóléti tisztviselőt a rendelet 17. cikkében előírtak szerint. Az állatjóléti tisztviselők az alábbiakról vezettek nyilvántartást: a kábítás eredményességének ellenőrzése; a hatástalan kábítás esetén hozott intézkedések; 7

13 az állatok körülményeinek értékelése a vágóhídra érkezéskor, a baromfivágóhidak esetében ideértve az érkezéskor elhullva talált madarak számát; azok az esetek, amikor az érkezéskor tapasztalt jóléti körülményeik miatt az állatokat a vágóhídon sürgősségi leölésnek vetették alá (lásd még az szakaszt). 36. A hét felkeresett vágóhíd közül az állatjóléti tisztviselő csak egyben vezetett nyilvántartást a vágás és a kapcsolódó műveletek során biztosított állatjóléti feltételek javítását célzó intézkedésekről (az állatjóléti tisztviselő által nyújtott két belső képzés). 37. A felkeresett vágóhidak kidolgoztak olyan szabványműveleti előírásokat, amelyek magukban foglalták a rendelet 6. cikkében előírt információkat. Az ellenőrző munkacsoport azonban több olyan hiányosságot is feltárt, amelyek elkerülték az állatjóléti tisztviselők figyelmét, például: noha a vállalkozók tervezték az állatok érkezését, a szabványműveleti előírások többsége ennek leírását nem tartalmazta; az egyik vágóhídon az állatok létesítményen belüli sürgősségi leölése nem szerepelt a szabványműveleti előírásban; néhány esetben a szabványműveleti előírásban ismertetett nyomonkövetési terv és másodlagos kábítási módszerek nem feleltek meg a végzett tevékenységnek. 38. Egy vörös húst feldolgozó vágóhídon az állatok elkábítását nem a szabványműveleti előírásban ismertetett eljárás szerint végezték (lásd még az szakaszt). A vállalkozók kötelezettségeit vizsgáló hatósági ellenőrzésekre vonatkozó következtetések 39. Az állatoknak a levágás és a kapcsolódó műveletek során történő védelmét vizsgáló hatósági ellenőrzések végzésére szolgáló meglévő dokumentált eljárások továbbra is a 93/119/EK irányelvre hivatkoznak, és nem terjednek ki a rendelet valamennyi területére, valamint a következetesség és a megfelelésre irányuló szigorú ellenőrzések biztosítása tekintetében nem tudják megfelelően támogatni a hatósági ellenőrzések kockázatalapú rendszerét. Ennek ellenére a levágáskor biztosított állatjóléti feltételek szempontjából kedvező, hogy valamennyi vállalkozó kidolgozott szabványműveleti előírásokat és kijelölt állatjóléti tisztviselőt Állatok vágóhídi leölése A vágóhidak elrendezése, kialakítása, felszerelése és engedélyezése Jogi követelmények Az 1099/2009/EK rendelet 8. és 14. cikke, valamint 29. cikkének (1) bekezdése. A 882/2004/EK rendelet 31. cikkének (2) bekezdése. 8

14 A 853/2004/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése. Megállapítások 40. A KIH jelezte, hogy Magyarországon nem talált féken tartásra szolgáló és kábító berendezést előállító gyártókat. A vágóhidakon tett látogatások során az ellenőrző munkacsoport olyan használati utasításokat talált, amelyek három magyar vállalkozástól származtak. A KIH a következőket közölte: e vállalkozások közül kettő valójában kereskedő, aki az eredeti nyelvű gyártói utasítást lefordította magyar nyelvre; a harmadik vállalat egy másik uniós tagállamban letelepedett gyártó helyi fiókvállalata, noha más kereskedelmi név alatt működik. 41. Jóllehet az említett vállalkozások közül kettő által értékesített berendezéseket január 1. után helyezték üzembe, a gyártói utasításokban nem szerepelt a rendelet 8. cikkében előírt információk némelyike, különösen a kábító berendezés hatékonyságának megfigyelési módja, valamint azon állatok kategóriái és súlya, amelyek számára a berendezést szánják. 42. Az ellenőrző munkacsoport látogatást tett egy brojlercsirke-vágóhídon, amely január 1. után kezdte meg működését: A KIH nem dolgozott ki olyan útmutatót, amelynek alapján az engedélyt kérő új vágóhidak vizsgálatakor értékelni lehetne a rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében felsorolt információkat; A vállalkozónak nem írták elő, hogy a megyei illetékes hatósághoz benyújtott engedély iránti kérelmében adja meg a rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében előírt adatokat. Ezenfelül a megyei hatósági állatorvos nyilvántartásában nem tüntették fel azokat az állatkategóriákat és súlycsoportokat, amelyekre a rendelkezésre álló, féken tartásra szolgáló vagy kábító berendezés alkalmazható, és arra nézve sem volt feljegyzés, hogy az egyes elhelyezésre szánt területek maximális kapacitását értékelték-e a jóváhagyási eljárás során; A megyei hatósági állatorvos egy próbavágás során vizsgálatot végzett a vágóhíd engedélyezése céljából a 853/2004/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében előírtak szerint; Noha a megyei hatósági állatorvos a vizsgálat során a hatályos ellenőrző listából indult ki, a jelentésben szereplő észrevételek a rendelet tekintetében is komoly szabálytalanságokat tártak fel (pl. szabványműveleti előírások hiánya, állatjóléti tisztviselő hiánya, a lábbilinccsel való felfüggesztés és az elkábítás között a madarak mellkasával érintkező lemez hiánya, az elektromos vízfürdős kábító paramétereinek rögzítésére szolgáló eszköz hiánya). Három hónapra szóló ideiglenes engedélyt adtak ki, és korrekciós intézkedéseket rendeltek el. 43. A három felkeresett baromfivágóhídon az elhelyezésre szánt területek: szerkezetileg megfeleltek a rendelet követelményeinek, a kacsák vágására 9

15 szakosodott egyik létesítményben található, a lábbilincs felhelyezésére szolgáló terület kivételével, ahol a lábbilinccsel felfüggesztett madarak feje nekiütközött a ládáknak; a lábbilinccsel való felfüggesztéstől a vízfürdőbe bocsátásig fel voltak szerelve a madarak mellkasával érintkező nyugtató berendezéssel, amint azt a rendelet II. mellékletének 5.8. pontja a működésüket január 1. után megkezdő vágóhidakra, illetve december 8-tól valamennyi vágóhídra vonatkozóan előírja. A madarak a lábbilincs felhelyezésétől a vízfürdős kábítóba bocsátásig nyugodtak voltak; rendelkeztek olyan eszközzel, amely a rendelet I. melléklete II. fejezetének 6.2. pontjában előírtak szerint a madarak felfüggesztését megelőzően a lábbilincs megnedvesítésére szolgál. Az ellenőrző munkacsoport ugyanakkor megállapította, hogy e vágóhidak egyikében az eszköz nem működött, így a lábbilincsek szárazak voltak. 44. Négy, vörös húst feldolgozó vágóhídon az elhelyezésre szánt területek szerkezeti szempontból általában véve megfelelőek voltak. Ugyanakkor: noha az elhelyezésre szánt területeken a rendelet III. mellékletének 2.3. pontjában foglaltak szerint a karámokon feltüntettek bizonyos jeleket, minden esetben hiányzott egy vagy több szükséges adat (maximális karámkapacitás, egy vagy több faj helyezhető-e el, érkezés dátuma és időpontja). Az állatjóléti tisztviselők nem észlelték ezeket a hiányosságokat; egy az állatokat 12 óránál hosszabb ideig őrző vágóhídon nem biztosítottak almot, és erről a szabványműveleti előírás sem rendelkezett. Ugyanezen a vágóhídon az állatokat érkezéskor a szabványműveleti előírásnak megfelelően megetették, ám több mint 12 órás elhelyezésüket követően nem kaptak újabb takarmányt. Ez nem áll összhangban a rendelet III. mellékletének 1.2. pontjában foglalt követelményekkel; egy vágóhídon az ivóvíz rendkívül szennyezett volt Kezelési és féken tartási műveletek a vágóhidakon Jogi követelmények Az 1099/2009/EK rendelet 9. és 15. cikke. Megállapítások 45. A három felkeresett, elektromos vízfürdős kábítást alkalmazó baromfivágóhídon a ládák kirakodását, valamint a madarak kezelését és lábbilinccsel történő felfüggesztését megfelelően végezték, elkerülve az állatok szükségtelen terhelését. 46. A négy felkeresett, vörös húst feldolgozó vágóhídon összességében szintén megfelelően jártak el, és nem okoztak szükségtelen fájdalmat, szorongást vagy szenvedést az állatoknak. 10

16 Kábítási módszerek és a kábításra vonatkozó ellenőrzések Jogi követelmények Az 1099/2009/EK rendelet 5., 9. és 16. cikke, valamint I. melléklete. Megállapítások 47. A három felkeresett, elektromos vízfürdős kábítást alkalmazó baromfivágóhíd esetében: A 2013 januárja után engedélyezett brojlercsirke-vágóhídon a közelmúltban digitális vezérlőegységet szereltek fel a vízfürdős kábítóra, amely tesztelés alatt állt. A fő elektromos paramétereket nem rögzítették, noha a rendelet II. mellékletének pontja ezt előírja. A madaranként alkalmazott áram erősségét nem lehetett megállapítani, mivel az új készülék által jelzett értékek nem feleltek meg a régi készülék értékeinek (a digitális eszközről madaranként ma-t, míg az analóg eszközről 60 62,5 ma-t olvastak le). A másik két vágóhídon az elektromos vízfürdő paraméterei megfeleltek a rendelet I. melléklete II. fejezetének 2. táblázatában feltüntetett minimális paramétereknek. A pulykavágóhídon használt vízfürdős kábító berendezést 2014 első felében új vezérlőegységgel szerelték fel. A rendelet II. mellékletének pontjában előírtaknak megfelelően az új eszköz rögzítette a fő elektromos paraméterek adatait, és a nyilvántartásokat vezették. A pulyka- és brojlercsirke-vágóhidakon a madarakat nem merítették bele a vízfürdőbe a szárnyak tetejéig, noha ez az ilyen kábítási módszer esetében a rendelet I. melléklete I. fejezetének 2. táblázatában jelzettek szerint a fő paraméterek egyike. A pulykavágóhídon a vízfürdő vize túlfolyt a bevezető rámpára. Ez ellentétes a 93/119/EK irányelv C. melléklete II. 3. B. 4. pontjában foglalt követelményekkel, és az illetékes hatóságok nem észlelték. Az elvéreztetést valamennyi vágóhídon manuálisan hajtották végre. Az érintett szereplők a rendelet III. mellékletének 3.2. pontjában előírtak szerint mindkét nyaki verőeret elvágták, és a madarak a forrázótartályba bocsátáskor nem mutattak életjeleket. Az érintett szereplők a rendelet 5. cikke (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően mindhárom vágóhíd esetében ellenőrizték a kábítás eredményességét a vízfürdőből való kiemeléskor. A rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban mindhárom vágóhídon azonnal, a helyszínen rendelkezésre állt tartalék kábító berendezés. A pulykavágóhídon azonban a választott másodlagos módszer (a fejre mért hirtelen ütés) a madarak mérete miatt nem volt megfelelő (a rendelet I. melléklete I. fejezetének 1. táblázata értelmében ez a módszer az 5 kg-nál alacsonyabb élősúlyú állatokon alkalmazható). 11

17 48. A négy felkeresett, vörös húst feldolgozó vágóhíd esetében: A rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban mind a négy vágóhídon azonnal, a helyszínen rendelkezésre állt tartalék kábító berendezés. Az egyik vágóhídon az érintett szereplők nem ellenőrizték a kábítás eredményességét, jóllehet a rendelet 5. cikkének (1) bekezdése ezt előírja. A felügyelő állatjóléti tisztviselő megállapította, hogy a kábítás (három állat közül kettő esetében) nem hatásos, és utasította az érintett szereplőket, hogy a szabványműveleti előírásnak megfelelően ismét végezzék el az állatok kábítását. A vágóhidak egyikében a szarvasmarhafélék pneumatikus rögzített závárzatú pisztollyal történő elkábítása öt állat közül kettő esetében hatástalan volt. Ez feltűnt az állatjóléti tisztviselőnek, aki utasította az érintett szereplőt az állatok újbóli elkábítására. Az állatok fejét annak ellenére nem rögzítették, hogy a szabványműveleti előírásban szerepelt ez a követelmény. A vállalkozó a hatástalan kábításokról nyilvántartással rendelkezett, köztük egy havi áttekintéssel is, amelyben jelezték, hogy a hatástalan kábítás oka minden esetben az volt, hogy az állat elmozdította a fejét. A sertéseken elektromos kábítást alkalmazó egyik vágóhídon a rendelet I. melléklete II. fejezetének 1. táblázatában jelzett minimális áramerősségnél nagyobb elektromos áramot alkalmaztak, a kábítás időtartama 10 másodperc volt. A kábítás eredményes volt, és a kábítás és a lábbilinccsel való felfüggesztés között az érintett szereplők, valamint az állatjóléti tisztviselő is végzett ellenőrzéseket. Az állatok azonban az elvéreztetés során visszanyerték eszméletüket (az állatok ziháltak, lélegeztek, körbenéztek, pislogtak és próbáltak újra természetes testhelyzetet felvenni), amit sem az érintett szereplők, sem az állatjóléti tisztviselő nem észlelt. Az állatok elvéreztetését a rendelet III. mellékletének 3.2. pontjában foglalt követelményekkel összhangban végezték. 49. A baromfivágóhidakon és a vörös húst feldolgozó vágóhidakon a rendelet 9. cikkében előírtak szerint naplót vezettek a kábító berendezések karbantartásáról Kábítás nélküli levágás Jogi követelmények Az 1099/2009/EK rendelet 4. cikkének (4) bekezdése. Megállapítások 50. A 140/2012. (XII.22.) VM rendelet előírja, hogy vallási célú vágás esetén kizárólag a megyei illetékes hatóság által engedélyezett vágási módszerek alkalmazhatók. Idetartoznak azok a vágási módszerek, amelyeknél nem szükséges az állatok előzetes elkábítása, illetve amelyek során az állatokat a rendelet I. mellékletében feltüntetettektől eltérő paraméterek szerint kábítják el. 51. Az ellenőrző munkacsoportot tájékoztatták arról, hogy a vallási célú vágások esetében a 12

18 valamely létesítményben alkalmazható, engedélyezett módszert abban a dokumentumban tüntetik fel, amely tartalmazza a létesítmény számára a 882/2004/EK rendelet 31. cikke alapján kiadott engedély hatálya alá tartozó takarmány- és élelmiszer-ipari tevékenységek felsorolását. 52. Az ellenőrző munkacsoport által felkeresett pulykavágóhíd számára engedélyezték a vallási szertartás által előírt, kábítás nélküli vágási módszerek alkalmazását: A vállalkozó és a hatósági állatorvos közölte, hogy a vallási szertartások által előírt vágás során az elektromos vízfürdőnél a rendelet I. mellékletében jelzettnél alacsonyabb paramétereket alkalmaznak (madaranként ma, V, Hz). A megyei illetékes hatóság jelezte, hogy az engedélyben megnevezett módszer téves, és a hibát javítani fogják. Az állatjóléti tisztviselő közölte, hogy a vallási szertartások által előírt módon levágott pulykák a vízfürdős kábítóból való kiemelést követően is az eszmélet (zihálás és légzés) jeleit mutatták. 53. A vallási célú vágásra engedéllyel rendelkező, szarvasmarhafélékre szakosodott vágóhídon az engedélyezett módszer nem szerepelt az engedélyezési dokumentumban. 54. Az ÉÁH két közelmúltbeli ellenőrzés során a baromfi-létesítményekre (DG (SANCO)/ jelentés), illetve a vörös húst feldolgozó és tejüzemi létesítményekre (DG (SANCO)/ jelentés) vonatkozó ellenőrzések tekintetében is hasonló eltéréseket állapított meg az engedélyezési dokumentumban jóváhagyott módszer és a gyakorlati eljárások között, amelyek nyomán ajánlásokat tett az engedélyezési iratok aktualizálására. Az állatok vágóhídi leölésére vonatkozó következtetések 55. Mivel a január 1. előtt már üzemelő baromfivágóhidakat működtető vállalkozók már megkezdték a madarak mellkasával érintkező nyugtató berendezések és a kábítás során alkalmazott elektromos paraméterek rögzítésére szolgáló készülékek üzembe helyezésének előkészítését, várhatóan be tudják tartani az átmeneti időszakra vonatkozó határidőt. 56. A vörös húst feldolgozó vágóhidakon általában biztosítják az állatok felesleges fájdalom vagy szenvedés nélküli levágását. Ez többnyire a baromfivágóhidak esetében is igaz, annak ellenére, hogy a megfelelő tartalék kábító berendezés és a vízfürdős kábító berendezés szerkezete tekintetében mutatkoztak megfelelési hiányosságok. 57. A KIH nem gondoskodik arról, hogy a kábító és a féken tartásra szolgáló berendezésekhez értékesítéskor a rendeletben foglalt követelményeknek megfelelő gyártói utasítást mellékeljenek. Így nem szavatolható, hogy a berendezéseket a rendelet előírásainak megfelelően használják, és ez megnehezítheti a vállalkozó számára, hogy a vágásra szánt állatok jólétének optimális feltételeit biztosító módon végezze munkáját. 58. A rendeletnek az új vágóhidak engedélyezésére vonatkozó követelményeivel kapcsolatos, a hatósági állatorvosoknak szóló iránymutatás hiánya miatt nem biztosítható, hogy az engedélyezést megelőzően valamennyi szükséges követelmény ellenőrzése megtörténik. 59. A KIH létrehozott rendszert a kábítás nélküli levágásra vonatkozó, a rendelet 4. cikkének (4) bekezdésében előirányzott eltérés alkalmazására, amely további biztosítékokat ír elő az 13

19 állatok jólétének hatékonyabb védelme érdekében. Az illetékes hatóságok azonban nem gondoskodnak arról, hogy a vallási szertartások által előírt levágást végző vállalkozók az ilyen vágás során az engedélyezési dokumentumokban feltüntetett engedélyezett módszereket alkalmazzák Az állatok vágóhídon kívüli leölése Jogi követelmények Az 1099/2009/EK rendelet 6. és 7. cikke. Megállapítások 60. A magyar állatjóléti törvény előírja, hogy az emberi fogyasztásra alkalmatlan, haszonállatnak nem minősülő állatok sürgősségi leölését az állatorvos által beadott halálos injekcióval kell elvégezni. 61. A KIH jelezte, hogy a szállításra nem alkalmas állatokat a gazdaság területén ölik le ezzel a módszerrel Vágóhídon kívüli sürgősségi leölés Jogi követelmények A 2005/1/EK rendelet 3. cikke és I. mellékletének I. fejezete. A 853/2004/EK rendelet III. melléklete I. szakaszának VI. fejezete. Megállapítások 62. A vágóhídra érkező állatokhoz a származási gazdaság gondozója és magánállatorvosa által aláírt kísérő dokumentációt mellékelnek. Az ellenőrző munkacsoport olyan eseteket vizsgált, amelyekben az állatjóléti tisztviselő feljegyzései szerint több tehén és két sertés járásképtelen állapotban érkezett a vágóhídra: Az állatokat kísérő dokumentumokon egyik esetben sem tüntettek fel olyan egészségügyi vagy állatjóléti problémát, amelynek alapján az állatot szállításra alkalmatlannak minősíthették volna; A szarvasmarhafélék esetében a hatósági állatorvos jelezte, hogy kivizsgálásra nem került sor, mivel magától értetődőnek vették, hogy ezek a körülmények a szállítás során merültek fel, tekintettel arra, hogy a kísérő dokumentumokban semmi nem utalt a problémára; A két sertés esetében a hatósági állatorvos egészségesként és rendes vágásra alkalmasként tüntette fel az állatokat. Állapotukról (tehát hogy nem tudtak lejönni a teherautóról) ezekben a dokumentumokban nem tettek említést; 14

20 Az egyik vágóhídon, ahol az állatjóléti tisztviselő járásképtelen teheneket talált, előzetes vizsgálat nélkül sürgősségi leölést hajtottak végre Prémes állatok leölése Jogi követelmények Az 1099/2009/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdése. Megállapítások 63. Noha a KIH az ellenőrzés előtt kitöltött kérdőívben azt állította, hogy Magyarországon nem működik prémes állatok vágásával foglalkozó létesítmény, a nyitóértekezleten tájékoztatta az ellenőrző munkacsoportot, hogy egy megyei illetékes hatóság nem sokkal korábban bejelentett ilyen létesítményt. A KIH jelezte, hogy a létesítményt működtető vállalkozó tájékoztatja a megyei illetékes hatóságot a tervezett vágásról; az eljárást azonban nem tudta ismertetni. Az állatok vágóhídon kívüli leölésére vonatkozó következtetések 64. A KIH rendelkezik az arra alkalmatlan állatok szállítását megelőző eljárásokkal. Mivel azonban a levágás előtt készített dokumentáció nem tükrözi a vállalkozók rossz egészségügyi állapotú és elégtelen jóléti körülmények között lévő állatokkal kapcsolatos beszámolóit, és ezeket az eseteket nem vizsgálják ki, a KIH nem tudja igazolni a rendszer megfelelő működését. 65. Ronthatja az állatjóléti feltételeket, hogy nincs rendszer annak biztosítására, hogy a prémes állatok leölése képesítési bizonyítvánnyal rendelkező személy jelenlétében és közvetlen felügyelete alatt történjen (lásd még a 14. és a 23. pontot), valamint hogy az illetékes hatóságot előzetesen értesítsék az ilyen állatok tervezett leöléséről. 5.4 A BROJLERCSIRKÉK VÁGÓHÍDI JÓLÉTI KÖRÜLMÉNYEINEK NYOMON KÖVETÉSE ÉS KÖVETŐ INTÉZKEDÉSEK Jogi követelmények A 2007/43/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja, valamint III. mellékletének 3. pontja. Megállapítások 66. A KIH jelezte, hogy Magyarországon kevés 33 kg/m²-nél nagyobb állománysűrűséggel rendelkező brojlercsirke-tenyésztő gazdaság működik, és az állománysűrűség egyik esetben sem haladja meg a 39 kg/m²-t. A levágásra szánt madarak kísérő dokumentumaiban nem szerepel olyan mező, ahol az állománysűrűséget, illetve a 33 kg/m²-nél nagyobb állománysűrűségű gazdaságok esetében a 2007/43/EK tanácsi irányelv III. mellékletének 1.1 pontjában előírtak szerint az elhullási arányt jelölni lehetne. 15

21 67. A KIH nem készített utasításokat a vágóhídi brojlercsirkékhez kapcsolódó állatjóléti mutatók, ezen belül a levágás után megfigyelendő állatjóléti mutatók, például a talppárnadermatitisz nyomon követésére, a mutatók küszöbértékeire és a szükséges intézkedéseknek a gazdaságok szintjén történő összehangolását célzó rendszerre vonatkozóan. 68. Az ellenőrző munkacsoport által felkeresett brojlercsirke-vágóhídon az engedéllyel rendelkező állatorvos a 2007/43/EK tanácsi irányelv III. mellékletének 1.2. pontjában foglaltakkal összhangban nyilvántartást vezetett az érkezéskor elhullva talált madarak számáról. 69. Az engedéllyel rendelkező állatorvos naponta legfeljebb tíz, érkezéskor elhullva talált madáron boncolást végzett, és ennek eredményét dokumentálta. Az ellenőrző munkacsoport ezt bevált gyakorlatként értékelte. 70. Az ellenőrző munkacsoport által felkeresett brojlercsirke-vágóhídon nem vezettek nyilvántartást a levágást követő vizsgálat eredményeiről a 854/2004/EK rendelet I. melléklete II. szakasza I. fejezetének 1. pontjának előírásai szerint. Ezekre az eredményekre a 2007/43/EK tanácsi irányelv III. melléklete 2. pontjának alkalmazásában a származási gazdaságban érvényesülő nem kielégítő jóléti körülmények lehetséges jeleinek meghatározása érdekében van szükség. Következtetések 71. A brojlercsirkék vágóhídi jóléti körülményeire vonatkozó mutatók nyomon követésére szolgáló rendszer hiánya egyaránt hátráltatja a származási gazdaságban tapasztalható állatjóléti problémáknak a vágóhidakon történő azonosítását és az ezt követően a gazdaságok szintjén hozott korrekciós intézkedéseket. 5.5 A SZABÁLYOK MEGSÉRTÉSE ESETÉN HOZOTT INTÉZKEDÉSEK Jogi követelmények Az 1099/2009/EK rendelet 22. és 23. cikke. Megállapítások 72. A 140/2012. (XII.22.) VM rendelet felhatalmazza a megyei illetékes hatóságokat, hogy az uniós rendeletnek való megfelelés hiánya esetén alkalmazzák a rendelet 22. cikkében említett végrehajtási intézkedéseket. 73. Az állatjóléti előírások, többek között az uniós rendeletben foglalt követelmények megsértéséért kiszabott pénzbírságokról a 115/2012. (VI.11.) kormányrendelettel módosított 244/1998. (XII.31.) kormányrendelet rendelkezik. 74. Az ellenőrző munkacsoport talált olyan, a hatályos ellenőrző lista alapján készített jelentéseket, amelyekben megállapították a 93/119/EK irányelv követelményeinek való megfelelés hiányát (az elkábításra szolgáló terület nem megfelelő megvilágítása, azonnal rendelkezésre álló tartalék berendezés hiánya). A hatósági állatorvos azonnali korrekciós 16

22 intézkedéseket rendelt el, amelyeket végrehajtottak. 75. Az ellenőrző munkacsoport nem találkozott olyan esettel, ahol a rendelet 22. cikkében felsorolt végrehajtási intézkedéseket alkalmazták volna. 76. Az ellenőrzés során a KIH jelezte, hogy nem szabott ki a rendelet megsértése miatti pénzbírságot. Következtetések 77. A KIH a rendelet előírásaival összhangban létrehozta a végrehajtási intézkedések elvégzésére és pénzbírságok kiszabására szolgáló eszközöket. 5.6 A HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK ÉRTÉKELÉSE ÉS FELÜLVIZSGÁLATA Jogi követelmények A 882/2004/EK rendelet 4. cikke és 8. cikkének (3) bekezdése. Megállapítások 78. A KIH jelezte, hogy 2013-ban nem végzett az állatoknak a leölés és a kapcsolódó műveletek során biztosított védelmével kapcsolatos ellenőrzést a megyei illetékes hatóságoknál, valamint hogy 2014 második felére két ellenőrzést tervez. 79. A KIH azt is közölte, hogy a megyei illetékes hatóságoknak évente ellenőrizniük kell a hatósági állatorvosokat. Erre a megyei és járási illetékes hatóságok közös ellenőrzésének keretében kerül sor, amelynek során felmérik, hogy a hatósági állatorvosok által végzett hatósági ellenőrzések hatékonyak és megfelelőek-e. 80. A KIH nem biztosított olyan dokumentált eljárásokat a megyei illetékes hatóságok számára, amelyet a felügyeleti ellenőrzések során követhetnének. 81. A két felkeresett megyei illetékes hatóság egyaránt személyre szabott és teljes körű ellenőrző listát dolgozott ki a hatósági ellenőrzések felügyeletére vonatkozóan. 82. A felkeresett megyék egyike esetében a hatósági állatorvosok vágóhídi felügyelete során 2012 óta nem vizsgálják az állatjóléti követelményekre vonatkozó ellenőrzések hatékonyságát és megfelelőségét. Következtetések 83. A hatósági ellenőrzések felügyeletére vonatkozó harmonizált dokumentált eljárás hiánya nyomán olyan rendszer alakult ki, amely nem szavatolja, hogy az állatoknak a levágás és a kapcsolódó műveletek időpontjában biztosított védelmét értékelő ellenőrzéseket rendszeresen felülvizsgálják és tökéletesítsék. 17

23 6 ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉSEK A vörös húst feldolgozó és a baromfivágóhidakon általában biztosítják az állatok felesleges fájdalom vagy szenvedés nélküli levágását. A KIH az 1099/2009/EK rendeletben előírtakkal összhangban megkezdte a hatósági ellenőrzések rendszerének kialakítását, illetve szükség esetén végrehajtási intézkedések kidolgozását. A hatályos ellenőrzési rendszer továbbra is elsősorban a 93/119/EK irányelv követelményein alapul, ezért nem terjed ki megfelelően az 1099/2009/EK rendelet valamennyi területére. A hatályos ellenőrzési rendszer a hatósági ellenőrzések felügyeletét célzó harmonizált dokumentált eljárás hiányával együtt nem tudja biztosítani az e területen végzett hatósági ellenőrzések hatékonyságát és megfelelőségét. Valamennyi vállalkozó bevezetett szabványműveleti előírásokat az állatok levágására és a kapcsolódó műveletekre vonatkozóan, valamint kijelölt állatjóléti tisztviselőt. A képesítési bizonyítványok kiállítása céljából létrehozott rendszer nem biztosítja, hogy az állatok levágásában és a kapcsolódó műveletekben érintett valamennyi szereplő megfelelő képzésben részesüljön és vizsgát tegyen. A bizonyítvány mintájában szereplő pontatlanság tovább rontja a rendszer hatékonyságát. A KIH létrehozott rendszert a kábítás nélküli levágásra vonatkozó, a rendelet 4. cikkének (4) bekezdésében előirányzott eltérés alkalmazására, amely további biztosítékokat ír elő az állatok jólétének hatékonyabb védelme érdekében. Az illetékes hatóságok azonban nem gondoskodnak arról, hogy a vallási szertartások által előírt levágást végző vállalkozók az ilyen vágás során az engedélyezési dokumentumokban feltüntetett engedélyezett módszereket alkalmazzák. Noha a KIH-nál léteznek az arra alkalmatlan állatok szállításának megelőzését célzó eljárások, a felügyelet nem megfelelő, és az ilyen esetekben nem születnek követő intézkedések. A brojlercsirkék vágóhídi jóléti körülményeire vonatkozó mutatók nyomon követésére szolgáló rendszer hiánya miatt nem biztosított, hogy a származási gazdaságban felmerülő állatjóléti problémák mutatóit a vágóhidak szintjén azonosítsák, így követő intézkedésekre sem kerül sor. 7 ZÁRÓÉRTEKEZLET július 4-én az illetékes hatóságok képviselőivel együtt záróértekezletre került sor, amelyen az ellenőrző munkacsoport előterjesztette az ellenőrzés legfontosabb megállapításait és előzetes következtetéseit. 8 AJÁNLÁSOK Az illetékes hatóságokat felkérést kapnak, hogy a jelentés kézhezvételétől számított 25 munkanapon belül részletezzék azokat a megtett vagy tervezett intézkedéseket teljesítésük határidejét is megadva, amelyek célja az alább felsorolt ajánlások teljesítése: Szám Ajánlás 18