A Föld vizes élõhelyeinek természetvédelmi problémái Gálhidy László. Ramsar-i egyezmény (1971)

Átírás

1 A Föld vizes élõhelyeinek természetvédelmi problémái Gálhidy László Mit jelent a vizes élõhely, wetland? Olyan élõhely, ahol az év legalább egy részében a talajvíz szintje a felszín közelében van, vagy sekély (max. 6 m) víz borítja Jellegzetes (lebegõ, és legyökerezõ) vízi növényzet A víz lehet: folyó, álló édes, sós, brakk oldott gázokban, tápanyagokban gazdag v. szegény bog fen floating mat marsh mire moor muskeg peatland slough sump swamp tarn wetland Mi a vizes élõhelyek jelentõsége ökológiai szempontból? A legproduktívabb élõhelyek, amit a mezõgazdaság is régóta kihasznál Ramsar-i egyezmény (1971) Nagy biodiverzitás (az összes faj 40%-a az édesvizekben), a fajok sokszor igen nagy egyedszámban Sok faj számára bölcsõde (pl. mangrovemocsarak) Egyezmény a nemzetközi jelentõségû vizes területekrõl, különösen mint a vízimadarak élõhelyeirõl Magyarországon 19 Ramsar-i terület van Víztárolás, víztisztítás ( a táj veséje ) vízszabályozás 1

2 Pantanal Brazília, Paraguay és Bolívia határán, km 2 Pantanal, Brazília A Rio Paraguay öntésterülete, a világ legnagyobb vizes élõhelye. Hatalmas biodiverzitás, ugyanakkor kevés bennszülött faj Élõhelyek: Tavak, holtágak Campos Fás szavannák Szavannaerdõk Lombhullató és félig l. erdõk Galériaerdõk A tömeges vándorlások (madarak, halak) napjainkban is akadálytalanok. 2

3 A terület 3%-a védett, a többi magántulajdon Fõ veszélyforrások: Intenziv mezõgazdálkodás: növényvédõszerek bemosódása Nyersanyag kitermelés: (aranybányászat miatti higanyszennyezés) Élõhelypusztítás: marhalegelõk kialakítása Legális és illegális vadászat (pl kajmánok) Everglades, USA Everglades USA, km 2 3

4 Az esõk tartják fenn a vízszintet Jellegzetes, állandó bolygatások: szélviharok (hurrikánok), tûz Élõhelytípusok: Mocsarak Sásfélék dominálta élõhelyek Erdõk (mocsárciprussal, trópusi fafajokkal) Fõ veszélyforrások: Cukornád ültetvények (növényvédõk és mûtrágyák): degradáció, invazív fajok terjedése Csatornás vízelvezetés: sok területen kipusztult a sawgrass, nagyobb tûzérzékenység Urbanizáció: a lakosság száma 1940 és 1980 között megnyolcszorozódott: a terület 12%-a esett ennek áldozatául. 14 növényfaj és 9 gerinces veszélyeztetett, számos behurcolt hal és gyíkfaj terjed. Legális és illegális vadászat (õz, alligátor) 2%-a maradt érintetlen, és kb. 30% ami megfelelõ kezeléssel helyreállítható Védettség: Védett területek (pl. Everglades N.P km 2 ) többségük kevéssé fragmentált (jó összeköttetésû). Helyreállítás: A Kissimmee folyó ártere A nemzetközi védettség ellenére a jövõben is várható, hogy az urbanizációs terjeszkedés, a mezõgazdaság fejlesztése, az ökológiai szempontból helytelen vízgazdálkodás, a tûz és az invazív fajok veszélyeztetni fogják 4

5 A Niger belsõ deltája Mali, km 2 A Niger belsõ deltája 4 hónapon át elárasztott terület, ilyenkor km2-t borít víz, míg a száraz évszakban csak km2-t Állatvilág: A vizhez kötõdõ fajokon kivül a Szahel-övezet (száraz szavanna, félsivatag) fajai Három vegetációs öv: Lebegõ ill. rögzült hínárnövényzet, part menti növényzet (fõként fûfélék), homokpadok növényzete (itt már fafajok, köztük pálmák is). 5

6 Mali 65%- a sivatag v. félsivatag, az ország ellátásának nagy része a deltából származik. Az elmúlt 1000 évben bonyolult hasznosítási rendszer alakult ki. Dzsugelhús (bushmeat) kereskedelem Ma kormányrendeletek szabályozzák a területhasznosítást Intenziv mezõgazdaság (rizskultúrák): vízrendezés, mûtrágyák, rovarirtók Asszuáni gátak: 1898, 1960 Coto Doñana A Nilus völgye Egyiptom, km 2 Népsûrûség (városokon kivül):1000 fõ/km 2 6

7 A Guadalquivir folyó egykori deltája homokzátonyok zárják el a tengertõl, édesvízi wetland Coto Doñana, Spanyolország, 757 km 2 Fontos pihenõhely a vándormadarak számára (pl ragadozók) melyek a Gibraltári szoros felett repülnek át Afrikába. Igen sok vízi- és gázlómadár Ibériai hiúz A terület egykor hercegi vadászterület volt, a 60- as évekig semmilyen út nem vezetett ide, csak lóháton lehetett megközelíteni. 1969: Nemzeti Park Atomerõmû tervek Turizmus : dûnék eróziója üdülõhelyek nyári vízelvonása Veszélyforrás Élõhelypusztítás Vadászat Turizmus Veszélyforrások: összefoglalás Pantanal Everglades Niger Nílus Doñana Mezõgazdasággal korábban senki sem foglalkozott, mára a környezõ területeken mezõgazdasági fejlesztések ban madár pusztult el egy növényvédõszer bemosódás után. Intenzív mezõgazdaság Ipar Urbanizáció Infrastruktúra fejlesztés Invazívfajok Vízrendezések 7

8 Biomok és élõhelyek Az életközösségek a növénytakaró megjelenése alapján nagy zónákra tagolhatók, ezek a biomok. (Pl. trópusi esõerdõk, tundra, stb.) A biomok kialakulása az éghajlattal van szoros kapcsolatban. A biomok fajkészlete különbözõ kontinenseken más és más (földtörténet). A biomok (szintén a növényzet megjelenése alapján) finom térléptékben tovább bonthatók: ezek az élõhelyek. Biotóp vs. habitat Mi az, hogy ökoszisztéma? Ellenberg: Ökoszisztéma alatt értjük az élõlények és élettelen környezetük teljes kapcsolatrendszerét, mely nyílt rendszer, de bizonyos mértékû önszabályozásra képes. 1. Valós (térbeli) megfigyelési egység, különféle térléptékekben: a nádszál algabevonatától a biomokon át a bioszféráig. 2. Rendszermodell: a megfigyelési egység (pl. nádszál algabevonata) anyag- és energiaforgalmának modellje, térbeliség nélkül. 8

9 Ökoszisztéma funkciók Természetvédelem... Ökoszisztéma elemek és folyamatok Víztisztítás, vízvisszatartás, víztárolás Kõzetek oldása, szerves anyag felhalmozás Lebontó folyamatok Élõhely biztosítás A napenergia biomasszába építése Változatos tájak A természeti jelenségek változatossága Funkció Vízszabályozás Talajképzés Hulladékkezelés Mened ék funkció Nyersanyagok Rekreációs funkciók Kulturális és mûvészi értékek Szolgáltatás A vízfelhasználás biztosítása Mezõgazdaság Méregtelenítés, portalanítás Vad, hal, gyümölcs Ipari alapanyagok Öko-turizmus, szabadtéri sportolás Téma a népmûvészet, festészet, filmek stb. számára Az élet minél nagyobb sokféleségének átmentése a következõ nemzedékek számára. A természetet nem tudjuk megvédeni önmagunktól, (vagy legalábbis ebben nagyon rosszul állunk). A természetet nem foglalkoztatja, hogy védjük-e, hiszen nincs is tudomása rólunk (S.J. Gould), és valószínû, hogy így vagy úgy, de túlél bennünket. Rajtunk áll, hogy teszünk-e egyáltalán bármit a természet érdekében. Természetvédelem... Vagy utánunk az özönviz... (Jávor Benedek felvétele) Két alapvetõ, történetileg kialakult tájtipus: 1. Az adott életközösség értékei az emberi tevékenység ellenére maradtak fenn (pl. természetközeli erdõk) itt a természetes folyamatok minél jobb érvényesülését kell elõsegíteni 2. Az adott életközösség értékei a hosszantartó emberi használattal együtt alakultak ki (pl. a hazai fátlan élõhelyek: kaszálók, legelõk stb.) itt a hagyományos tájhasználat fennmaradását kell elõsegíteni. A vizes élõhelyek e két szélsõséges eset között: a természetes folyamatok és az emberi használat egyensúlyát lenne célszerû visszaállítani. 9