1996. évi LVIII. törvény a tervezõ- és szakértõ mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról 1

Átírás

1 1996. évi LVIII. törvény a tervezõ- és szakértõ mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról 1 Az Országgyûlés a hazai hagyományokat és a fejlett demokráciák gyakorlatát követve a környezet alakítása, fejlesztése és védelme szempontjából meghatározó tervezõ- és szakértõ mérnökök és építészek tevékenységének jelentõségét elismerve, a szakmai és etikai elvek érvényesítéséhez szükséges szakmai önigazgatást támogatva, a következõ törvényt alkotja: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. (1) Törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet (a továbbiakban: jogszabály) által engedélyhez és névjegyzékbe vételhez (a továbbiakban együtt: jogosultság) kötött önálló mérnöki és építészeti tervezõi és mûszaki szakértõi tevékenység (a továbbiakban együtt: mérnöki, illetve építészeti tevékenység) csak az ezen törvényben szabályozott kamarai tagság alapján folytatható. (2) A kamarai tagsághoz kötött mérnöki és építészeti tevékenységet a kamara tagja az ország egész területén végezheti. (3) A Ptk ának c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet és más jogi személy az (1) bekezdésben megjelölt mérnöki, illetve építészeti tevékenységet csak az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelõ alkalmazottja vagy tagja ideértve az egyéni vállalkozót is útján végezhet. 2. (1) A megyékben (több megyére kiterjedõen vagy megyénként) és a fõvárosban az e törvényben szabályozott kamarai tagsági feltételeknek megfelelõ természetes személyek által létrehozott területi mérnöki, illetve építész kamarák (a továbbiakban együtt: területi kamara) nyilvántartott tagsággal, önkormányzattal, területi feladat- és hatáskörrel rendelkezõ köztestületek. (2) A területi kamarák az e törvényben szabályozott módon hozzák létre az országos mérnöki kamarát (Magyar Mérnöki Kamara ), illetve az országos építész kamarát (Magyar Építész Kamara ) (a továbbiakban együtt: országos kamarák). Az országos kamarák országos feladat- és hatáskörrel rendelkezõ köztestületek. Az országos kamaráknak az azonos tevékenységi körû területi kamarák a tagjai. A területi kamara a bírósági nyilvántartásba vétellel alapszabálya elfogadása napjára visszaható hatállyal válik az országos kamara tagjává. (3) A területi kamarák az alapszabályukban (a továbbiakban: területi alapszabály) meghatározott módon és feltételek szerint helyi csoportokat alakíthatnak, melyek ellátják a területi kamara által rájuk átruházott kamarai feladatokat. A területi kamara alapszabálya a helyi csoportokat jogi személyiséggel ruházhatja fel. (4) Az országos kamarákon belül a Magyar Mérnöki Kamara legalább építési, tartószerkezeti, épületgépészeti, közlekedési, hírközlési, vízgazdálkodási, vízépítési, környezetvédelmi, földmérõ és térképészeti, erdészeti és faipari, mezõgazdasági, gépészeti, hõ- és villamosenergetikai, gázipari szakterületeken, illetve a jogosultsághoz kötött egyéb szakértõi és tervezõi mérnöki szakterületeken, a Magyar Építész Kamara legalább terü- 1 A törvényt az Országgyûlés az június 25-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1996: július 10.

2 45/1997. (XII. 29.) KTM 2 let- és településrendezési, táj- és kertépítészeti, építészeti, belsõépítészeti és mûemlékvédelmi szakterületeken szakmai tagozatokat hoz létre. (5) Az országos és a területi kamara jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára. (6) A területi kamara tagja jogosult hivatalos irataiban kamarai tagságának tényét feltüntetni. II. Fejezet A területi kamara 3. (1) A területi kamara az 1. (1) bekezdésében meghatározott mérnöki, illetve építészeti tevékenység jogszerûségének biztosítása és szakmai színvonalának javítása érdekében az alábbi közfeladatokat látja el: a) 2 a hatályos jogszabályok alapján elsõ fokon az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint eljárva elbírálja a tervezõi, illetve szakértõi tevékenység, valamint a környezetvédelmi felülvizsgálat végzésében elõírt feltételek teljesülését, és határoz a Tervezõi, illetve Szakértõi, valamint Környezetvédelmi Felülvizsgálat végzésére jogosultak névjegyzékbe vételérõl, kizárásáról és törlésérõl. b) figyelemmel kíséri, hogy a mérnöki és építészeti tevékenységet csak az arra jogosultak végezzék, szükség esetén az intézkedésre jogosult hatóságnál eljárást kezdeményez, c) ellenõrzi, hogy tagjai, valamint az 1. (3) bekezdésében meghatározott gazdálkodó szervezetek, vállalkozók tevékenységének minõsége megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági elõírásoknak és a szakmai követelményeknek, szükség esetén saját hatáskörben eljár, vagy az intézkedésre jogosult hatóságnál eljárást kezdeményez, d) kivizsgálja a tagjait érintõ szakmai és etikai panaszokat, eljár ezen panaszok okának mielõbbi megszüntetésében, e) együttmûködik a mérnöki, illetve építészeti tevékenységet érintõ kérdésekben a helyi önkormányzati szervekkel, f) a megbízók és tagjai érdekeit figyelembe véve közremûködik a tervezõi és szakértõi tevékenység minõségellenõrzési rendszerének kialakításában és mûködtetésében, g) vezeti a Mûszaki Ellenõri Névjegyzéket. h) 3 vezeti a környezetvédelmi szakértõk, valamint a Környezetvédelmi Felülvizsgálat végzésére jogosultak Névjegyzékét. (2) A területi kamara képviseli tagjainak érdekeit a hatáskörébe tartozó mérnöki, illetve építészeti tevékenységgel összefüggõ ügyekben. Ennek keretében: a) támogatja a felsõoktatásban tanulók és a pályakezdõk szakmai gyakorlaton való részvételét, b) együttmûködik a mérnöki, illetve építészeti tevékenységet érintõ kérdésekben a területi érdekképviseleti és egyéb társadalmi szervezetekkel, ezen belül a mûszaki tudományos egyesületekkel, valamint más köztestületekkel, c) véleményezi az igazságügyi mérnök, illetve építész szakértõvé történõ kijelölést, 2 3 A 3. (1) bekezdésének a) pontja az 1997: LXIV. törvény 1. -a szerint módosított szöveg. A 3. (1) bekezdésének h) pontját az 1997: LXIV. törvény 2. -a iktatta a szövegbe.

3 3 45/1997. (XII. 29.) KTM d) figyelemmel kíséri és nyilvántartja a tevékenységi körét érintõ versenytárgyalások, tervpályázatok kiírását és lebonyolítását. (3) A területi kamara önigazgatási feladatkörében: a) megalkotja e törvény keretei között a területi alapszabályt, b) tagjaival szemben elsõ fokon etikai-fegyelmi eljárást folytat le, c) nyilvántartást vezet tagjairól és tagjelöltjeirõl, ennek során a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek a személyes adatvédelemre vonatkozó szabályai szerint jár el, d) tagjai mérnöki, illetve építészeti tevékenységével kapcsolatban egyéb szolgáltatásokat nyújt. 4. (1) A területi kamara szervei: a) a taggyûlés, b) az elnökség, c) a felügyelõ bizottság, d) az etikai-fegyelmi bizottság, e) a területi alapszabályban meghatározott egyéb bizottságok. (2) A területi kamara legfelsõbb szerve a taggyûlés. Az (1) bekezdés b) e) pontjaiban szereplõ szervek a területi kamara ügyintézõ, illetve ellenõrzõ szervei (a továbbiakban együtt: területi ügyintézõ szervek). (3) A területi kamara tisztségviselõi: az elnök, az alelnök, az elnökség tagjai, a titkár, valamint a felügyelõ bizottság és az etikai-fegyelmi bizottság elnökei. (4) A területi ügyintézõ szervek mûködésének rendjét az e törvényben meghatározott és a közigazgatási ügyekre vonatkozó kivételekkel és a bizottságok tagjainak számát a területi alapszabály állapítja meg. (5) A területi alapszabály úgy rendelkezhet, hogy nagy létszám esetében a taggyûlést küldöttgyûlés helyettesítse. 5. (1) A taggyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) e törvény keretei között a területi alapszabály elfogadása, módosítása, b) a területi kamarák egyesülésérõl, szétválásáról szóló döntés, c) a területi kamara elnökének, ha a taglétszám indokolja: alelnökének, elnökségének és a bizottságok tagjainak megválasztása, d) az országos kamara küldöttgyûlésébe az országos alapszabályban meghatározott számú, tag után egy-egy küldött megválasztása, e) a területi kamara éves tevékenységének, költségvetési tervének és éves költségvetési beszámolójának, valamint a területi ügyintézõ szervek éves tevékenységérõl készített beszámolóknak elfogadása. (2) Törvény az (1) bekezdésben meghatározottakon túl más feladat ellátását is a taggyûlés hatáskörébe utalhatja. (3) A taggyûlés határozatképes, ha a bejegyzett tagok több mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt, azonos napirenddel összehívott taggyûlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes.

4 45/1997. (XII. 29.) KTM 4 (4) A taggyûlés határozatait egyszerû szótöbbséggel hozza. A taggyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben való döntéshez a jelenlévõk kétharmadának a szavazata szükséges. (5) A taggyûlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A területi alapszabály a taggyûlés kötelezõ összehívásának más eseteit is meghatározhatja. 6. (1) A területi kamara elnöksége az elnökbõl, az alelnökbõl és az elnökségi tagokból áll, akiket a taggyûlés választ meg. (2) Az elnökség feladata, hogy a taggyûlések közötti idõszakban a taggyûlés határozatainak megfelelõen a területi kamara mûködését irányítsa, és feladatait végrehajtsa. (3) A kamarát az elnök képviseli. Helyettesítésének rendjét a területi alapszabályban kell meghatározni. (4) Az elnökség nevében aláírásra az elnök jogosult, továbbá azok, akiket az elnökség aláírási joggal ruházott fel. (5) Az elnökség döntéseit szótöbbséggel hozza. A határozatképességhez az elnökségi tagok többségének jelenléte szükséges. (6) A területi kamara ügyviteli szervének vezetõje a kamara titkára, aki a kamarával munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban áll. Titkár csak az lehet, aki a) állam- és jogtudományi egyetemi, illetve államigazgatási fõiskolai végzettséggel, vagy b) a kamara szakterületébe tartozó felsõfokú szakirányú végzettséggel, közigazgatási alapvizsgával és legalább 5 év közigazgatási gyakorlattal rendelkezik. (7) A titkár felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat az elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. (8) A területi kamara hatáskörébe utalt közigazgatási ügyekben a titkár jár el. Közigazgatási ügyekben ügyintézõként csak az mûködhet közre, aki a köztisztviselõk jogállásáról szóló évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerint köztisztviselõnek nyilvántartás vezetése esetén ügykezelõnek kinevezhetõ lenne. (9) A titkár gyakorolja a területi kamara szervezetében dolgozó munkavállalók felett a munkáltatói jogokat. 7. (1) A felügyelõ bizottság elsõ ülésén tagjai közül elnököt választ, ügyrendjét maga állapítja meg. (2) A felügyelõ bizottság ellenõrzi a területi kamara mûködését, gazdálkodását, a pénzügyiszámviteli rendre vonatkozó jogszabályok, a területi alapszabály és az egyéb szabályzatok érvényesülését. (3) A felügyelõ bizottság a területi ügyintézõ és ügyviteli szervektõl, illetve a területi kamara tisztségviselõitõl minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, továbbá minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges. Az érintetteknek az adatokat rendelkezésre kell bocsátaniuk. (4) A taggyûlés a területi kamara éves költségvetési tervérõl és az éves költségvetési beszámolóról csak a felügyelõ bizottság véleményének ismeretében dönthet. (5) A felügyelõ bizottság tagjai tevékenységükért kizárólag a taggyûlésnek tartoznak felelõsséggel, és feladataik ellátása körében részükre csak a taggyûlés adhat utasítást. 8. (1) Az etikai-fegyelmi bizottság elsõ ülésén tagjai közül elnököt választ.

5 5 45/1997. (XII. 29.) KTM (2) Az etikai-fegyelmi bizottság az e törvényben és az országos kamara etikai-fegyelmi szabályzatában meghatározott módon a) közremûködik a szakmai és etikai normák kialakításában, b) kivizsgálja a szakmai és etikai panaszokat és lefolytatja az elsõ fokú szakmai és etikai-fegyelmi eljárást. A területi kamara alapszabálya 9. (1) A területi alapszabályban meg kell határozni: a) a területi kamara nevét, illetékességi területét és székhelyét, b) a területi kamara ügyintézõ szerveinek feladataira, hatáskörére és mûködésére vonatkozó fõbb szabályokat, c) mindent, aminek a területi alapszabályban történõ rendezését e törvény kötelezõen elõírja. (2) A területi kamara nevének ki kell fejeznie illetékességi területét. A területi kamarák egyesülése és szétválása 10. (1) A területi kamarák egyesülhetnek és szétválhatnak. (2) A területi kamarák egyesülése esetén az új területi kamara illetékességi területe az egyesülõ területi kamarákéhoz igazodik. (3) Az egyesüléssel létrejövõ területi kamara az egyesült területi kamarák általános jogutódja. (4) A területi kamara szétválásával megyénként, illetve a fõvárosban mûködõ területi kamarák hozhatók létre. (5) A szétválásról hozott döntésben rendelkezni kell a vagyon megosztásáról. A területi kamara joga és kötelezettségei a vagyonmegosztás arányában a szétválás során létrejött területi kamarákra, mint jogutódokra szállnak át. (6) A területi kamarák egyesülése, illetve szétválása nem érinti tagjaik jogait és kötelességeit. III. Fejezet Az országos kamara 11. (1) Az országos kamarák országos feladat- és hatáskörrel rendelkezõ köztestületek. (2) Az országos kamarák a mérnöki, illetve építészeti tevékenység jogszerûségének biztosítása és szakmai színvonalának emelése érdekében az alábbi közfeladatokat látják el: a) az érvényes jogszabályok alapján, az államigazgatási eljárás általános szabályait alkalmazva másodfokon döntenek a tervezõi, illetve szakértõi jogosultsági kérelmekrõl, és határoznak a Tervezõi, illetve Szakértõi Névjegyzékbe vételrõl, kizárásról és törlésrõl,

6 45/1997. (XII. 29.) KTM 6 b) 4 országos összesítésben vezetik a Tervezõi, illetve Szakértõi, továbbá a Mûszaki Ellenõri és a Környezetvédelmi Szakértõi Névjegyzékeket, valamint a Környezetvédelmi Felülvizsgálat végzésére jogosultak Névjegyzékét és biztosítják azok nyilvánosságát, c) a nemzetközi szakmai elõírásokkal összhangban lévõ módszertani útmutatók, segédletek, irányelvek, kamarai szabályzatok (etikai kódex, versenyszabályzat) kidolgozásával és közreadásával elõsegítik a mérnöki és építészeti tevékenység fejlõdését, d) véleményezik a szakmai illetékességüket érintõ felsõoktatási képzési, illetve továbbképzési célokat és azok tartalmát, a képesítési követelményeket, továbbá az adott felsõoktatási intézménnyel való kölcsönös megállapodás alapján részt vesznek ezek végrehajtásában, e) közremûködnek a szakmai illetékességüket érintõ mûszaki szabályozási, szabványosítási, akkreditálási és minõségügyi tevékenységben, f) közremûködnek a mérnöki és építészeti tervezõi, illetve szakértõi tevékenység minõségellenõrzési rendszerének kialakításában, és elõsegítik annak alkalmazását, g) kidolgozzák tájékoztatásul a mérnöki és építészeti tevékenységek ajánlott díjszabását a hozzá tartozó szolgáltatások tartalmi követelményeivel együtt, h) szervezik a fiatal mérnökök és építészek szakmai gyakorlati képzését, elõsegítve az önálló tevékenységre, a szakmai jogosultság megszerzésére való felkészülésüket, i) együttmûködnek más szakmai kamarákkal. (3) Az országos kamarák képviselik a mérnöki, illetve építészeti tevékenység érdekeit. Ennek keretében: a) elõsegítik a mérnöki, illetve építészeti tevékenység társadalmi elismertségének javítását, b) figyelemmel kísérik és értékelik a különbözõ vállalkozási és szervezeti formák mûködését, c) képviselik tagjaiknak a szakmai felelõsségbiztosítással kapcsolatos érdekeit, d) tájékoztatják a mérnököket, illetve építészeket az aktuális szakmai kérdésekrõl, a pályázatokról, az ösztöndíjakról, a szabad állásokról, e) együttmûködnek a mérnöki, illetve az építészeti tevékenységet érintõ kérdésekben a parlamenti és kormányszervekkel, kapcsolatot tartanak más országok szakmai szervezeteivel, f) szakmai kérdésekben együttmûködnek a kapcsolódó tudományos egyesületekkel, illetve azok szövetségeivel, g) véleményezik a mérnökök, illetve az építészek szakmai tevékenységét és anyagi helyzetét közvetlenül befolyásoló jogszabályok tervezeteit, h) véleményezik a külföldi diplomák honosítását. (4) A kamarák szakterületeit érintõ jogszabály alkotására, program elfogadására, átfogó intézkedés meghozatalára irányuló elõterjesztések esetében az illetékes kamarának véleményezési joga van. (5) Az országos kamara önigazgatási feladatkörében: a) megalkotja e törvény keretei között az országos alapszabályt, 4 A 11. (2) bekezdésének b) pontja az 1997: LXIV. törvény 3. -a szerint módosított szöveg.

7 7 45/1997. (XII. 29.) KTM b) megalkotja az etikai-fegyelmi szabályzatot, c) másodfokon etikai-fegyelmi eljárást folytat le, d) a mérnöki és az építészeti tevékenységével kapcsolatban tagjainak ezen törvény felhatalmazása alapján egyéb, általános szakmai szolgáltatásokat nyújt. (6) Az országos kamarák a bírósági nyilvántartásba vételükkel jönnek létre, az alapszabály elfogadásának napjára visszaható hatállyal. (7) A területi kamarák az országos kamarák létrejöttével válnak azok tagjaivá. 12. (1) Az országos kamara szervei: a) a küldöttgyûlés, b) az országos elnökség, c) az országos felügyelõ bizottság, d) az országos etikai-fegyelmi bizottság, e) az országos alapszabály szerint létrehozott szakmai tagozatok, f) az országos alapszabály szerint létrehozott más állandó bizottságok. (2) Az országos kamara legfelsõbb szerve a küldöttgyûlés. Az (1) bekezdés b) e) pontjaiban meghatározott szervek az országos kamara ügyintézõ, illetve ellenõrzõ szervei (a továbbiakban együtt: országos ügyintézõ szervek). (3) Az országos kamara tisztségviselõi: az elnök, az alelnök(ök), az elnökség tagjai, a titkár, az országos felügyelõ bizottság, az országos etikai fegyelmi bizottság és a szakmai tagozatok elnökei. (4) Az országos ügyintézõ szervek mûködésének rendjét, a tisztségviselõk számát az országos alapszabály állapítja meg. 13. (1) A küldöttgyûlést a területi kamarák, valamint a szakmai tagozatok szavazati joggal rendelkezõ küldöttei alkotják az alapszabályban meghatározottak szerint. (2) Szavazati jogosultság nélkül vehetnek részt az országos kamara küldöttgyûlésének munkájában az országos kamara elnökségének tagjai, az országos kamara állandó bizottságainak elnökei és a szakmai tagozatok elnökei, ha nem küldöttek. 14. (1) A küldöttgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az országos alapszabály megállapítása, módosítása, b) az országos kamara tisztségviselõinek a titkár kivételével és a bizottságok tagjainak megválasztása, c) az éves költségvetési terv ennek részeként az éves tagdíjnak a jövedelmi viszonyok alapján sávosan történõ megállapítása és ebbõl az országos kamara részesedési arányának meghatározása, továbbá az éves költségvetési beszámoló elfogadása, d) az etikai-fegyelmi, valamint más országos önkormányzati szabályzat elfogadása, e) az országos ügyintézõ szervek beszámolóinak elfogadása. (2) Az országos alapszabály e törvény keretei között a küldöttgyûlés részére más kizárólagos hatáskört is megállapíthat. (3) A küldöttgyûlést az országos alapszabályban meghatározott eljárás szerint évente legalább egyszer össze kell hívni.

8 45/1997. (XII. 29.) KTM 8 (4) A küldöttgyûlés határozatképes, ha a küldöttek többsége jelen van. A küldöttgyûlést határozatképtelenség esetén 15 napon túli és 60 napon belüli idõpontra újra össze kell hívni. A megismételt küldöttgyûlés a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes. (5) A küldöttgyûlés határozatait egyszerû szótöbbséggel hozza. A küldöttgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekben a döntéshez a jelenlévõk kétharmadának a szavazata szükséges. (6) Az országos ügyintézõ szervek évente beszámolnak a küldöttgyûlésnek. 15. (1) Az országos elnökség elnökbõl, alelnök(ök)bõl és elnökségi tagokból áll, akiket a küldöttgyûlés választ meg. (2) Az országos elnökség feladata a küldöttgyûlések közötti idõszakban a küldöttgyûlés határozatainak megfelelõen az országos kamara mûködésének irányítása és feladatainak végrehajtása. (3) Az országos kamarát az elnök képviseli. Helyettesítésének rendjérõl az országos alapszabályban kell intézkedni. (4) Az országos kamara képviseletében aláírásra az elnök, továbbá az elnökség azon tagjai jogosultak, akiket az országos elnökség aláírási joggal ruházott fel. (5) Az országos elnökség döntéseit egyszerû szótöbbséggel hozza. Határozatképességéhez a tagok többségének jelenléte szükséges. (6) Az országos kamara ügyviteli szervének vezetõje a kamara titkára, aki a kamarával munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban áll. Titkár csak az lehet, aki a) állam- és jogtudományi egyetemi, illetve államigazgatási fõiskolai végzettséggel, vagy b) a kamara szakterületébe tartozó felsõfokú szakirányú végzettséggel, közigazgatási alapvizsgával, és legalább 5 év közigazgatási gyakorlattal rendelkezik. (7) A titkár felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat az elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. (8) Az országos kamara hatáskörébe utalt közigazgatási ügyekben a titkár jár el és gyakorolja a másodfokú hatáskört. Ezekben az ügyekben ügyintézõként csak az mûködhet közre, aki a Ktv. szerint köztisztviselõnek nyilvántartás vezetése esetén ügykezelõnek kinevezhetõ lenne. (9) A titkár gyakorolja az országos kamara szervezetében dolgozó munkavállalók felett a munkáltatói jogokat. 16. (1) Az országos felügyelõ bizottság elnökét a bizottság elsõ ülésén a tagok választják meg. A bizottság maga állapítja meg ügyrendjét. (2) Az országos felügyelõ bizottság ellenõrzi az országos kamara mûködését, gazdálkodását, a pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok, az országos alapszabály, illetve a szakmai szabályzatok érvényesülését. (3) Az országos felügyelõ bizottság az országos kamara ügyintézõ és ügyviteli szerveitõl, azok tisztségviselõitõl, valamint szakmai tagozataitól és a területi kamaráktól minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, illetve minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges. Az érintetteknek az adatokat rendelkezésre kell bocsátaniuk.

9 9 45/1997. (XII. 29.) KTM (4) A küldöttgyûlés az országos kamara éves költségvetésérõl és az éves költségvetési beszámolóról csak az országos felügyelõ bizottság véleményének ismeretében dönthet. (5) Az országos felügyelõ bizottság tagjai tevékenységükért kizárólag a küldöttgyûlésnek tartoznak felelõsséggel, és feladataik ellátása körében részükre csak a taggyûlés adhat utasítást. 17. (1) Az országos etikai-fegyelmi bizottság elsõ ülésén tagjai közül elnököt választ. (2) Az országos etikai-fegyelmi bizottság: a) a küldöttgyûlés elé terjeszti az etikai-fegyelmi szabályzatot, illetve annak módosítását, és b) lefolytatja a másodfokú szakmai és etikai-fegyelmi eljárást. 18. (1) A szakmai tagozatok létrehozásáról, mûködésérõl és feladatairól az országos alapszabályban kell intézkedni. A tagozat elsõ ülésén elnököt választ. (2) A kamara tagja egyidejûleg több szakmai tagozatnak is tagja lehet. (3) A szakmai tagozat mûködését és feladatait érintõ alapszabály-módosítás elõtt ki kell kérni a szakmai tagozat véleményét. (4) A szakmai tagozatok véleményezési és egyetértési joggal rendelkeznek, amely a kamarai állásfoglalások elõkészítése során az érintett szakmai tagozattól nem vonható el, véleményüket a kamara állásfoglalásában képviselni köteles. (5) Több érintett szakmai tagozat eltérõ véleménye esetén az országos kamara elnöke vagy az általa kijelölt tisztségviselõk a tagozatokkal történt egyeztetés és egyetértésük alapján alakítják ki a kamara állásfoglalását. (6) Az országos kamara szakmai állásfoglalásától a területi kamarák nem térhetnek el. Az országos kamara alapszabálya 19. Az országos alapszabályban meg kell határozni: a) az országos kamara székhelyét, b) az országos kamara ügyintézõ szerveinek feladataira, hatáskörére és mûködésére vonatkozó szabályokat, c) a szakmai tagozatok létesítésére, feladataira, mûködésére, továbbá a küldöttgyûlésen való részvételére és az egyes szakmai tagozatok arányos képviseletére vonatkozó fõbb szabályokat, d) a területi kamarák által a tagdíjakból fizetendõ hozzájárulás mértékét, e) mindazt, amiben e törvény az országos alapszabály rendelkezését írja elõ. IV. Fejezet A választás szabályai 20. (1) A területi és az országos kamara tisztségviselõi és a küldöttek jelölésének, választásának és visszahívásának rendjét, megbízatásuk idõtartamát és újraválaszthatóságuk mértékét az e törvényben meghatározott keretek között a területi és az országos alapszabály határozza meg.

10 45/1997. (XII. 29.) KTM 10 (2) A tisztségviselõk, a bizottsági tagok, küldöttek és a tagozatok elnökei megbízatásának leghosszabb idõtartama négy év, de egy alkalommal megbízatásuk ismételt megválasztásukkal meghosszabbítható. (3) A területi kamarába tisztségviselõnek az ott nyilvántartott kamarai tag választható meg. Az országos kamara tisztségviselõjének bármely azonos szakmai területi kamara tagja megválasztható. (4) A tisztségviselõket titkos szavazással kell megválasztani. 21. (1) A kamarai tag egyidejûleg nem lehet az elnökség és a felügyelõ bizottság tagja, továbbá az elnökség és a felügyelõ bizottságok tagjai nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói [Ptk b) pontja], illetve munkakörükben egymás alá- és fölérendeltjei. (2) Az összeférhetetlenség fennállásának kérdésében a tisztségviselõ választására jogosult testület foglal állást az illetékes etikai-fegyelmi bizottság véleménye alapján. (3) A kamarai tag egyidejûleg a területi kamara és az országos kamara ügyintézõ szerveiben összesen legfeljebb két tisztséget tölthet be. 22. (1) A tisztségviselõ megbízatása megszûnik a tisztségviselõ: a) halálával, b) emondásával, c) visszahívásával, d) megbízatása idõtartamának lejártával. e) a kamarai tagság megszûnésével. (2) A tisztségviselõ visszahívását az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az õt megválasztó testület tagjainak 10%-a, a területi kamara tisztségviselõje esetén a területi kamara felügyelõ bizottsága, valamint országos kamarai tisztségviselõ esetén az országos felügyelõ bizottság indokolt írásbeli javaslattal kezdeményezheti. (3) A visszahívásról titkos szavazással az a testület dönt, amelyik a tisztségviselõt megválasztotta. (4) Az (1) bekezdés e) pontja körébe tartozik a kamarai tagság végleges megszüntetése, valamint a területi kamara tisztségviselõjének másik azonos szakmai területi kamarába történõ átjegyzése. V. Fejezet A kamara gazdálkodása 23. (1) A kamara a mûködésével járó költségeket a következõ bevételekbõl fedezi: a) a tagdíjakból, b) az eljárási díjakból, c) a kamara szolgáltatásaiért fizetett díjakból, d) az egyéb bevételekbõl. (2) Az (1) bekezdés a) c) pontjaiban meghatározott díjak országosan egységes mértékûek.

11 11 45/1997. (XII. 29.) KTM Közhasznú társaság alapítása 24. (1) A kamara gazdasági tevékenységet (ellenérték fejében, nyereség vagy haszonszerzés céljából rendszeresen folytatott termelõ vagy szolgáltató tevékenység) nem végezhet. (2) A kamara gazdasági társaságnak nem lehet tagja, és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést. (3) A kamara feladatainak ellátása érdekében közhasznú társaságot alapíthat. (4) A kamara által alapított közhasznú társaság gazdasági társaságnak nem lehet tagja, és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést. (5) A kamara által alapított közhasznú társaság tagja lehet más közhasznú társaságnak, feltéve, hogy az nem tagja gazdasági társaságnak, és ilyenben nincs részesedése. VI. Fejezet A tagsági viszony és a tag jogai 25. (1) A kamarai felvételre jogosult, aki a) magyar állampolgár, vagy b) nem magyar állampolgár, ha Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, vagy c) nem magyar állampolgár nemzetközi egyezmény vagy viszonosság alapján, és d) nem áll büntetõeljárás vagy büntetõ ügyben hozott ítélet, illetõleg foglalkozástól való eltiltás hatálya alatt, e) a (3), illetve a (4) bekezdésben meghatározott szakmai feltételekkel rendelkezik. (2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti viszonosság fennállásáról a kamara nyilatkozik. (3) A kamarai felvételre jogosító szakmai feltételek a következõk: a) a szakterületnek megfelelõ szakirányú képzést nyújtó egyetemen szerzett oklevél és legalább 2 év mérnöki, illetve építészeti tevékenységben szerzett szakmai gyakorlat, b) a szakterületnek megfelelõ szakirányú képzést nyújtó fõiskolán szerzett oklevél és legalább 5 év mérnöki, illetve építészeti tevékenységben szerzett szakmai gyakorlat, c) a szakterületnek megfelelõ szakirányú képzést részlegesen nyújtó egyetemen szerzett oklevél és legalább 5 év szakirányú mérnöki, illetve építészeti tevékenységben szerzett szakmai gyakorlat. (4) Az egyetemen, fõiskolán szerzett szakirányú kiegészítõ képzés, továbbképzés idõtartamát a (3) bekezdésben elõírt szakmai gyakorlat idõtartamába be kell számítani. (5) Nem tagadható meg a kamarai felvétele annak, aki az (1) (4) bekezdésekben meghatározott feltételekkel rendelkezik, és nem esik a (6) bekezdésben foglalt tiltó rendelkezések hatálya alá. (6) Nem vehetõ fel a kamarába: a) akit a kamarából kizártak, a kizárástól számított 3 évig, b) aki cselekvõképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll. (7) A kamarai tag Magyarországon egyidejûleg a lakóhelye szerint illetékes területi mérnöki és területi építész kamara tagja is lehet.

12 45/1997. (XII. 29.) KTM 12 (8) A kamarai tagot a választása szerinti a szakképesítése, tevékenysége alapján meghatározott szakmai tagozatba vagy tagozatokba is fel kell venni. 26. (1) A tagfelvételi kérelmet írásban ahhoz a területi kamarához kell elõterjeszteni, amelynek területén a tevékenységet folytató természetes személy lakóhelye van. (2) A kamarába való felvételrõl a területi kamara elnöksége a törvényi feltételek igazolása után 30 napon belül határoz. (3) A felvételt megtagadó határozat ellen a kérelmezõ a kézbesítéstõl számított 15 napon belül az országos kamarához fellebbezhet. A fellebbezést 30 napon belül el kell bírálni. (4) Ha az országos kamara a felvételi kérelmet elutasította, e határozatot a kérelmezõ a határozat kézbesítésétõl számított 30 napon belül a területi kamara székhelye szerint illetékes megyei (fõvárosi) bíróság elõtt keresettel támadhatja meg. A bíróság az eljárás során a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit alkalmazza. 27. (1) A kamara tagját lakóhelye megváltozása esetén kérésére az illetékes területi kamarához kell átjegyezni. (2) Az átjegyzési kérelmet a lakóhelyváltozástól számított 30 napon belül annál a kamaránál kell elõterjeszteni, ahol a kérelmezõt a lakóhelyváltozást megelõzõen tagként nyilvántartották. Az átjegyzéssel a kérelmezõ elõzõ területi kamarai tagsága megszûnik. 28. A tag joga, hogy a) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a taggyûlésen, b) tisztséget viseljen a kamarában, c) igénybe vegye a kamara által nyújtott szolgáltatásokat, d) részt vegyen a szakmai tagozatok tevékenységében. 29. (1) A tag kötelezettsége, hogy a) a területi alapszabályban rögzített határidõig és az országos küldöttgyûlés által megállapított sáv szerinti mértékben megfizesse a tagdíjat, b) megtartsa az alapszabályban és a szabályzatokban foglaltakat, c) szakmai tevékenységét a jogszabályoknak, a hatósági elõírásoknak, szakmai követelményeknek és a kamara által megállapított etikai szabályoknak megfelelõen végezze. (2) A tag tagdíját a területi kamara elnöksége a tag nyilatkozata alapján állapítja meg. A tag jövedelmi viszonyai változása alapján módosítást köteles kérni. (3) Amennyiben a tagnak tagsági viszonya alatt egy évi tagdíjat meghaladó hátraléka halmozódott fel, a területi kamara elnöksége a tagsági viszonyt határozatával megszüntetheti. A határozat ellen a kézbesítéstõl számított 15 napon belül az országos elnökséghez lehet fellebbezni. Amennyiben a fellebbezéssel egyidejûleg a tag a hátralékos tagdíjat maradéktalanul megfizeti, az elsõ fokú határozatot hatályon kívül kell helyezni. A pótlólagos tagdíjfizetésnek ezzel a lehetõségével a tag tízévente csak egy alkalommal élhet. 30. (1) A területi kamara elnöksége felfüggeszti a tagsági viszonyt, ha a) a tag ezt kéri, b) a tagot a 35. (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetéssel sújtották.

13 13 45/1997. (XII. 29.) KTM (2) A felfüggesztés ideje alatt a tagsági viszonyból eredõ valamennyi jog és kötelezettség szünetel. (3) Az (1) bekezdés a) pontja szerint felfüggesztett tagsági viszonyt a tag kérelmére, az (1) bekezdés b) pontja szerint felfüggesztett tagsági viszonyt a határozott idõ elteltével a tag kérésére a területi elnökség helyreállítja. A tagnak mindkét esetben nyilatkoznia kell, hogy a 25. (1) bekezdésének a) d) pontjaiban szereplõ feltételekben történt-e a felfüggesztés ideje alatt változás. 31. A kamarai tagság megszûnik: a) lemondással, b) fegyelmi határozattal történõ kizárással, c) a 25. (1) bekezdésének a) c) pontjaiban meghatározott feltétel megszûntével, vagy a foglalkozástól való eltiltással, d) a tag halálával, e) ha a tagot cselekvõképességének korlátozottsága vagy hiánya miatt gondnokság alá helyezték, f) a 29. (3) bekezdés szerinti jogerõs megszüntetõ határozattal. 32. (1) A területi kamara kérelmére tagjelöltként veszi fel azt a mérnököt, illetve építészt, aki az egyéb feltételek fennállása mellett a 25. (2) bekezdésében meghatározott gyakorlati idõvel nem rendelkezik. (2) A tagjelölt a területi kamara és a szakmai tagozatok munkájában tanácskozási joggal vehet részt. 33. (1) A kamaráknak a tervezõi, illetve szakértõi névjegyzékbe vételrõl, kizárásról és törlésrõl hozott határozatai közigazgatási határozatnak minõsülnek. (2) A kamarák munkaviszonyban álló tisztségviselõinek és az ügyintézõ szervek alkalmazottainak a jogállására a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni. VII. Fejezet Etikai és fegyelmi szabályok 34. (1) E törvény alkalmazásában szakmai és etikai-fegyelmi vétség a) a mérnöki, illetve építészeti tevékenység szakmai szabályainak, b) a kamara etikai-fegyelmi szabályzatában foglaltaknak szándékos vagy gondatlan megszegése. (2) Szakmai és etikai-fegyelmi vétség esetén e törvény és az etikai-fegyelmi szabályzatban elõírtak szerint kell az eljárást lefolytatni. 35. (1) Szakmai és etikai-fegyelmi vétség esetén kiszabható büntetések: a) figyelmeztetés, b) pénzbírság, legfeljebb a kiszabás idõpontjában érvényes közalkalmazotti alapilletmény összegéig, c) a tagsági viszony legfeljebb egy évig terjedõ felfüggesztése,

14 45/1997. (XII. 29.) KTM 14 d) kizárás. (2) A jogerõsen kiszabott etikai-fegyelmi büntetést a kamarai nyilvántartásban fel kell tüntetni. (3) A bejegyzett büntetést a nyilvántartásból három év eltelte után törölni kell. 36. (1) Az etikai-fegyelmi bizottságok mûködését, a fegyelmi eljárás rendjét, az összeférhetetlenségi szabályokat a kamarák etikai-fegyelmi szabályzatában kell meghatározni. (2) Az eljárást elsõ fokon a területi kamara etikai-fegyelmi bizottsága, másodfokon az országos kamara etikai-fegyelmi bizottsága folytatja le. (3) A megválasztott etikai-fegyelmi bizottságok tagjaiból az elnök által kijelölt háromtagú bizottság jár el az etikai fegyelmi ügyben. (4) A bizottságok a döntéseiket bizonyítási eljárás lefolytatása után hozzák meg, ebben az eljárás alá vont kamarai tag részvételi és védekezési lehetõségét (jogi képviselõ igénybevételét) biztosítani kell. 37. (1) Az etikai-fegyelmi eljárást a szakmai vagy etikai fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén az a területi kamara indítja meg, amelynek a gyanúval érintett személy a tagja. Az eljárás lefolytatását az érintett személy maga is kérheti, ez esetben az eljárást le kell folytatni. (2) Nem lehet etikai-fegyelmi eljárást indítani, ha az elsõ fokú etikai-fegyelmi bizottság az eljárást a cselekmény tudomására jutásától számított három hónapon belül nem indítja meg, vagy ha az etikai, illetve fegyelmi vétséget megalapozó cselekmény elkövetése óta egy év eltelt, kivéve ha az eljárás lefolytatását az érintett személy kéri. (3) Az etikai-fegyelmi eljárást annak megindításától számított 60 napon belül be kell fejezni. (4) Az elsõ fokú határozat ellen az érintett kamarai tag a kézhezvételtõl számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet. (5) Az országos etikai-fegyelmi bizottság etikai, illetve fegyelmi felelõsséget megállapító másodfokon hozott határozata ellen az elmarasztalt tag a határozat kézbesítésétõl számított 30 napon belül a területi kamara székhelye szerint illetékes megyei (fõvárosi) bírósághoz fordulhat. A keresetnek a végrehajtás tekintetében halasztó hatálya van. VIII. Fejezet Törvényességi felügyelet 38. (1) A Magyar Mérnöki Kamara törvényességi felügyeletét az ipari és kereskedelmi miniszter (a továbbiakban: miniszter), a Magyar Építész Kamara törvényességi felügyeletét a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja. (2) A miniszter ellenõrzi, hogy az alapszabályok és a többi önkormányzati szabályzat megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá, hogy a kamara szerveinek határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy a többi önkormányzati szabályzatot. (3) Az e törvény alapján gyakorolt törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye. (4) Ha a kamara mûködésének törvényessége másképpen nem állítható helyre, a miniszter bírósághoz fordul. A bíróság a) megsemmisítheti a kamara testületi szervének jogsértõ határozatát, és új határozat hozatalát rendelheti el,

15 15 45/1997. (XII. 29.) KTM b) felfüggesztheti a kamara testületi szerveinek és tisztségviselõinek mûködését, és a kamara irányítására a felfüggesztés tartamára felügyelõ biztost rendelhet ki. (5) A felügyelõ biztos köteles a mûködés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a kamara küldöttgyûlését. Ha a küldöttgyûlés a mûködés törvényességét helyreállítja, a kamara más testületi szervének és tisztségviselõinek mûködése sem függeszthetõ fel tovább. (6) Nem rendelhetõ ki felügyelõ biztosként az, aki a szakmai kamarában tisztséget nem viselhet. (7) A felügyelõ biztos tevékenységérõl és annak eredményérõl tájékoztatja a bíróságot, valamint a törvényességi felügyelet gyakorlóját. (8) A felügyelõ biztos díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja meg. 39. A szakmai kamarák azokat a határozataikat, amelyekre a törvényességi felügyelet kiterjed, továbbá alapszabályukat és egyéb önkormányzati szabályzataikat meghozataluktól, illetve elfogadásuktól számított 15 napon belül kötelesek megküldeni a törvényességi felügyeletet ellátó miniszternek. Jogsértõ határozatok bírósági felülvizsgálata 40. (1) A területi kamara bármely tagja kérheti a bíróságtól a kamara valamely testületi szerve által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, a kamara alapszabályába vagy más önkormányzati szabályzatába ütközik. Az országos kamara testületi szerve által hozott jogsértõ határozattal kapcsolatban ez a jog a területi kamarákat illeti meg. (2) Perindítás elõtt a sérelmet szenvedett tag, illetve területi kamara köteles a jogsértést a jogsértõ határozatról történt tudomásszerzéstõl számított 30 napon belül, de legkésõbb a határozat meghozatalától számított hat hónapon belül a felügyelõ bizottságnak bejelenteni. Ez utóbbi határidõ elmulasztása jogvesztéssel jár. (3) A felügyelõ bizottság a bejelentést követõ 30 napon belül állást foglal. (4) A pert a tag a területi kamara ellen, illetve a területi kamara az országos kamara ellen a felügyelõ bizottság állásfoglalásától vagy a (3) bekezdésben említett határidõ eredménytelen elteltétõl számított 30 napon belül indíthatja meg. A perindításnak nincs halasztó hatálya, a bíróság azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti. (5) A (4) bekezdésben megállapított határidõ elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. (6) A bíróság eljárására egyebekben a Pp. általános szabályait kell alkalmazni. A bíróságok és a hatóságok feladatai a kamarai tagsággal kapcsolatban 41. (1) A bíróság a területi kamara nyilvántartásba vételérõl és törlésérõl értesíti az országos kamarát. (2) A cégbíróság az 1. -ban említett gazdálkodó szervezetek cégnyilvántartásba történt bejegyzésérõl, törlésérõl, székhelyének vagy tevékenységi körének megváltoztatásáról, valamint a gazdálkodó szervek bejegyzésére irányuló kérelem elutasításáról értesíti az illetékes területi kamarát. (3) A községi, a városi, a fõvárosi kerületi jegyzõ az 1. (3) bekezdésében meghatározott esetekben a vállalkozói igazolvány kiadásáról, illetve tevékenységi körének megváltozásáról, valamint az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlására való jog megszûnésérõl értesíti az illetékes területi kamarát.

16 45/1997. (XII. 29.) KTM 16 IX. Fejezet Átmeneti szabályok a területi és az országos kamarák létrehozására 42. (1) A területi kamara alapító taggyûlésének, illetve az országos kamara alakuló küldöttgyûlésének megszervezését és összehívását e törvény felhatalmazása alapján a Mérnöki, illetve Építész Tanács (a továbbiakban együtt: Tanács) felügyeletével a törvény hatálybalépése elõtt létrehozott és egyesületként mûködõ Mérnök Egylet, illetve Magyar Építészek Szövetsége, illetve területi szervezõ csoportjaik (a továbbiakban együtt: területi szervezõ csoport) végzik a mûszaki tudományos egyesületek területi szerveinek bevonásával. A szervezésrõl a szakmai sajtóban, valamint legalább egy országos és megyénként egy helyi napilapban felhívást kell közzétenni. (2) A Tanács elnökbõl és 10 tagból áll. A Tanács elnökét és tagjait a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a) az érintett szakminisztériumok, b) a Mérnök Egylet, a Magyar Építészek Szövetsége, valamint a Magyar Urbanisztikai Társaság, a Mûszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége és annak tagegyesületei, továbbá c) a szakirányú felsõfokú oktatási intézmények javaslatának figyelembevételével bízza meg. (3) A Tanács független szerv, határozatait egyszerû szótöbbséggel hozza. A Tanácsot elnöke képviseli. (4) A Tanács feladata a Magyar Mérnöki Kamara, illetve a Magyar Építész Kamara létrehozásában való közremûködés és a megalakulás demokratizmusának biztosítása. (5) A Tanács jogosult a Mérnök Egyletnek, a Magyar Építészek Szövetségének, illetve területi szervezõ csoportjaiknak a Magyar Mérnöki Kamara, illetve a Magyar Építész Kamara megalakulását célzó intézkedéseit ellenõrizni, továbbá az alapító taggyûlésen, illetve alakuló küldöttgyûlésen részt venni. (6) A Tanács a Magyar Mérnöki Kamara, illetve a Magyar Építész Kamara országos alapszabályának elfogadásával megszûnik. 43. (1) A Tanács a szervezõ csoportok létrehozásával egyidejûleg a szervezéssel megbízott szervezetek azon tagjaiból, akik a 25. -ban elõírt feltételeknek megfelelnek, tagú alapszabályt elõkészítõ bizottságot hoz létre az alapszabályok tervezetének elõkészítése céljából. (2) Az alapszabályt elõkészítõ bizottság elnököt választ, maga állapítja meg mûködésének rendjét, döntéseit egyszerû szótöbbséggel hozza. (3) A területi kamara alapító taggyûlésén a bizottságok elnökei elõterjesztik a területi alapszabály javasolt tervezetét, és ezzel a bizottságok felhatalmazása a területi kamara vonatkozásában megszûnik. (4) A Magyar Mérnöki Kamara, illetve a Magyar Építész Kamara alakuló küldöttgyûlésein a bizottságok elnökei elõterjesztik az országos alapszabály javasolt tervezetét. Az elõterjesztéssel egyidejûleg a bizottságok megszûnnek. 44. (1) Az a természetes személy, aki a kamarai tagság jelen törvényben szabályozott feltételeinek megfelel és a mérnöki vagy az építész kamara tagja kíván lenni, a Tanács felhívását követõ 30 napon belül jogosult jelentkezni a lakóhelye szerinti területi szervezõ csoportnál.

17 17 45/1997. (XII. 29.) KTM (2) A területi szervezõ csoport a jelentkezõket ideiglenes névjegyzékbe veszi. (3) Az ideiglenes névjegyzékbe vételt elutasító határozatot a kérelmezõ annak kézbesítésétõl számított 30 napon belül a megyei (fõvárosi) bíróságnál keresettel megtámadhatja. 45. (1) A területi szervezõ csoport megyénként és a fõvárosban, az ideiglenes névjegyzék lezárásától számított 30 napon belül az alapító taggyûlést összehívja. (2) A területi mérnöki, illetve építész kamara alapító taggyûlése határozatképes, ha az ideiglenes névjegyzékbe felvettek többsége megjelent. A határozatképességhez egyszerû többség szükséges. (3) Határozatképtelenség esetén az alapító taggyûlést 15 napon belül ismét össze kell hívni. A határozatképtelenség miatt ismét összehívott taggyûlés a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes. (4) A taggyûlés helyét és idõpontját 8 nappal korábban, írásban kell közölni az ideiglenes névjegyzékben szereplõ mérnökökkel, illetve építészekkel, és meg kell hirdetni két napilapban is. 46. (1) Az alapító taggyûlés levezetõ elnökét a Tanács javaslatára egyszerû szótöbbséggel, nyílt szavazással választják meg. (2) Az alapító taggyûlés a levezetõ elnök javaslatára a jelenlévõ ideiglenes névjegyzékbe felvett tagok közül 3-3 tagú jelölõbizottságot és szavazatszedõ bizottságot választ. (3) Az ideiglenes névjegyzékbe felvett bármely tag jogosult választani, és megválasztható. (4) Az alapító taggyûlésen a választást jelölés elõzi meg. A (6) bekezdésben meghatározott tisztségekre az az ideiglenes névjegyzékbe vett tag lesz a jelölt, akit a megjelentek közül bárki ajánl. (5) Minden jelenlévõ ideiglenes névjegyzékbe vett tag csak annyi személyt jelölhet, amenynyit a (6) bekezdés alapján meg lehet választani. (6) Az alapító taggyûlés a) dönt a területi alapszabályról, b) megválasztja tisztségviselõit, az elnökséget és az állandó bizottságok tagjait, c) a Magyar Mérnöki Kamara, illetve a Magyar Építész Kamara alakuló küldöttgyûlésébe minden ideiglenes névjegyzékbe vett 20 tag után egy küldöttet, továbbá d) 5 személybõl álló területi tagfelvételi bizottságot, e)amennyiben az alapszabályt nem fogadja el, 3 tagú alapszabály-elõkészítõ bizottságot választ. (7) Ha az alapszabályt az alapító taggyûlés nem fogadja el, a taggyûlést 15 napon belül ismételten össze kell hívni. 47. (1) Megválasztott tisztségviselõ az a kamarai tag, aki a legtöbb, de legalább a jelenlévõk többségének érvényes szavazatát megkapta. (2) Ha a választható tagoknál kevesebb jelölt kapta meg az (1) bekezdésben megállapított szavazattöbbséget, a szavazás második fordulóját újabb jelölés nélkül azonnal meg kell tartani. A második szavazás során azt kell megválasztottnak tekinteni, aki a legtöbb, de legalább a jelenlévõk egynegyedének érvényes szavazatát kapta meg. (3) Szavazategyenlõség esetén a szavazást meg kell ismételni. 48. A szavazás titkos és azt úgy kell lebonyolítani, hogy eredménye ellenõrizhetõ legyen.

18 45/1997. (XII. 29.) KTM (1) A Mérnök Egylet, illetve a Magyar Építészek Szövetsége országos szerve szakmai kamaránként az elsõ területi kamara alapító taggyûlésétõl számított 60 napon belül megtartja a Magyar Mérnöki Kamara, illetve a Magyar Építész Kamara alakuló küldöttgyûlését. A kitûzött idõpontról és a küldöttgyûlés helyérõl a megválasztott küldötteket legalább 15 nappal elõbb írásban értesíteni kell. (2) Az alakuló küldöttgyûlés a Tanács javaslatára, egyszerû szótöbbséggel, nyílt szavazással, levezetõ elnököt választ. (3) Az alakuló küldöttgyûlésen az országos tisztségviselõk megválasztását jelölés elõzi meg. Jelöltnek azt kell tekinteni, akit a küldöttek legalább 5 százaléka írásban ajánl. (4) Az alakuló küldöttgyûlés megalkotja a Magyar Mérnöki Kamara, illetve a Magyar Építész Kamara alapszabályát, és ez alapján megválasztja a Magyar Mérnöki Kamara, illetve a Magyar Építész Kamara országos ügyintézõ szerveit. (5) Ha az alakuló küldöttgyûlés az alapszabályt nem fogadja el, 5 tagú elõkészítõ bizottságot választ, és a küldöttgyûlést 15 napon belül ismételten össze kell hívni. 50. (1) Az alakuló küldöttgyûlést követõen a 46. (6) bekezdésének d) pontja szerinti tagfelvételi bizottságok összeállítják a területi mérnöki és a területi építész kamara tagjainak végleges névjegyzékeit, és döntenek azoknak a mérnököknek, építészeknek a felvételérõl, akik a 44. (1) bekezdésében meghatározott határidõ után jelentkeztek. (2) A tagfelvételi bizottságok elutasító határozata esetén a kérelmezõ a 44. (3) bekezdésében foglaltak szerinti keresettel élhet. X. Fejezet Átmeneti rendelkezések 51. A 3. -ban és a 11. -ban meghatározott közigazgatási feladatok tekintetében az e törvény hatálybalépése elõtt kiadott jogszabályban nevesített eljáró hatóságon, feladatkörüknek megfelelõen az e törvényben szabályozott kamarákat kell érteni (1) Az engedélyhez és névjegyzékbe vételhez kötött önálló mérnöki és építészeti tervezõi és szakértõi tevékenységre az e törvény hatálybalépését megelõzõen kiadott engedélyek, a) amennyiben a kamarai tagságra e törvény szerint jogosult, tervezõi vagy szakértõi engedéllyel rendelkezõ személy a kamarai tagfelvételét nem kéri, az 53. (1) bekezdés szerinti hatálybalépést követõ 180 napig érvényesek, b) amennyiben az engedéllyel rendelkezõ személy a kamarai tagságra e törvény szerint nem jogosult, de a Tervezõi vagy Szakértõi Névjegyzékbe történõ bejegyzését díj ellenében az a) pont szerint kéri a szakterületileg illetékes kamarától, az 53. (1) bekezdés szerinti hatálybalépést követõ legalább 3 évig, de határozott idõhöz kötött engedélyek esetében annak határidejéig érvényesek, a környezetvédelmi szakértõi engedélyek kivételével. Ezen idõpontot követõen csak a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint folytatható tervezõi és szakértõi tevékenység. (2) A törvény 3. -ának (1) bekezdésében megjelölt névjegyzékekbe bejegyzett kamarai tagsággal nem rendelkezõ személyek vonatkozásában is az illetékes kamara gyakorolja a 3. -ban meghatározott jogköröket, és ellátja a kapcsolódó feladatokat. 5 Az 52. az 1997: LXIV. törvény 4. -a szerint módosított szöveg.

19 19 45/1997. (XII. 29.) KTM Hatálybalépés 53. (1) Ez a törvény a ok kivételével a kihirdetését követõ 180. napon lép hatályba. (2) A törvény ainak rendelkezései a kihirdetésüket követõ 15. napon lépnek hatályba. Hatályát vesztõ rendelkezés 54. E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a távközlésrõl szóló évi LXXII. törvény 19. -a (4) bekezdésének c) pontjából a,,tervezõi'',,,és szakértõi'' szövegrészek hatályukat vesztik.