MUNKAANYAG. Danás Miklós. Egyenáramú hálózatok. A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása

Átírás

1 Danás Miklós Egyenáramú hálózatok A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása A követelménymodul száma: A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT

2 EYENÁAMÚ HÁLÓZATOK ELEKTOTECHNIKAI ALAPISMEETEK -EYENÁAMÚ HÁLÓZATOK ESETFELVETÉS MNKAHELYZET Ön egy szervizben/üzemben dolgozik, ahol elektronikai berendezéseket javítanak. A szerviz/üzem szakképzésben tanulók gyakorlati foglalkoztatásának helyszíne is. Feladata: - a tanulók illetve belépő új pályakezdő munkatársak témához kötődő elméleti felkészültségének rendszerezése, gyakorlathoz igazítása, - ismereteinek alkalmazása a szervizmunka során. SZAKMAI INFOMÁCIÓTATALOM BEVEZETÉS A villamos hálózatok legalább egy energiaforrásból és legalább egy ellenállásból állnak. A legegyszerűbb hálózat az egyszerű áramkör (lásd korábban). Összetett villamos hálózatok nagyon bonyolultak is lehetnek, több ezer energiaforrással és fogyasztóval. Aktív az a hálózat, amely energiaforrást is tartalmaz, a passzív hálózatban csak fogyasztó található. Kettőnél több vezeték villamos kapcsolatát csomóponttal jelöljük. A csomópontok között vannak a hálózat ágai. A huroknak nevezzük az olyan körüljárást, mely egy pontból kiindulva ugyanabba a pontba vezet vissza úgy, hogy egy ágon sem haladunk kétszer. KICHOFF I. TÖVÉNYE, A CSOMÓPONTI TÖVÉNY: A csomópontba folyó áramerősségek összege megegyezik az onnan elfolyó áramerősségek összegével. 1

3 EYENÁAMÚ HÁLÓZATOK I = I 1 + I 2 + I 3 + I n átrendezve: I I 1 I 2 I 3 -I n = 0 másképpen: I = 0 1. ábra. Áramosztás k: kapocsfeszültség, I 1 : az 1 ellenállás árama, I 2 : az 2 ellenállás árama, I 3 : az 3 ellenállás árama Az ábrán (2. ábra.) az ellenállások párhuzamos kapcsolásban vannak. A párhuzamos kapcsolás arról ismerhető fel, hogy a kétkivezetéses alkatelemek (kétpólusok) egy-egy kivezetése ugyanazon két csomópontra csatlakozik. (ugyanaz a feszültség van rajtuk). Kirchoff I. törvénye értelmében: I = I 1 + I 2 + I 3 Bármilyen bonyolult ellenállás-hálózat egyszerűsíthető és helyettesíthető egyetlen (képzeletbeli) ellenállással, amit eredő ellenállásnak (e) nevezünk. Ohm törvénye értelmében: I e I 1 1 I 2 2 2

4 EYENÁAMÚ HÁLÓZATOK I 3 3 Behelyettesítve: e val egyszerűsítve: 1 1 e Általánosan: e Mivel: 1 e e n e n Párhuzamosan kapcsolt ellenállások vezetései adódnak össze. Azonos értékű ellenállásokon ugyanakkora áramok folynak, tehát n db. azonos értékű ellenállás () párhuzamos eredője: n (Két ellenállás esetén a fele, három esetén a harmada, stb. Két nem azonos értékű ellenállás párhuzamos eredője: e Egyszerűsített ábrázolásmóddal: e 1 X 2 3

5 EYENÁAMÚ HÁLÓZATOK A X jel nem a szorzás, hanem a reciprok összeadás jele, röviden: replusz! Párhuzamos kapcsolás esetében az eredő ellenállás mindig kisebb, mint a legkisebb ellenállás értéke. A legnagyobb áram mindig a legkisebb ellenálláson folyik. KICHOFF II. TÖVÉNYE, A HOKTÖVÉNY: Soros kapcsolásban a feszültségesések összege megegyezik a kapocsfeszültséggel. k = n átrendezve: k n =0 ; másképpen: = 0 2. ábra. Feszültségosztás k: kapocsfeszültség, 1: az 1 ellenállás feszültsége, 2: az 2 ellenállás feszültsége, 3: az 3 ellenállás feszültsége. (1 ; 2 ; 3 feszültségeket feszültségeséseknek vagy részfeszültségeknek is nevezzük.) Az ábrán (3. ábra) az ellenállások soros kapcsolásban vannak. Ohm és Kirchoff II. törvénye értelmében: I e I 1 I 2 I 3 I-vel egyszerűsítve: e Sorosan kapcsolt fogyasztók ellenállásértékei összeadódnak. 4

6 EYENÁAMÚ HÁLÓZATOK A soros kapcsolás arról ismerhető fel, hogy a kétkivezetéses alkatelemek (kétpólusok) között nincs elágazás. Minden ellenálláson ugyanakkora áram folyik. Azonos értékű ellenállásokon ugyanakkora feszültség esik, tehát n db. azonos értékű ellenállás () soros eredője: n Soros kapcsolás esetében az eredő ellenállás mindig nagyobb, mint a legnagyobb ellenállás értéke. A legnagyobb feszültség mindig a legnagyobb ellenálláson esik. Vegyes kapcsolás A gyakorlatban többnyire vegyes kapcsolásokkal találkozunk. A következő ábra egy erősáramú fogyasztói hálózat részletét mutatja. 3. ábra. Vegyes kapcsolás (példa) e: az energiaforrás elektromotoros ereje, b: az energiaforrás belső ellenállása, k: kapocsfeszültség, 1, 2, 3: a fogyasztók ellenállásai, V1 V9 : a fogyasztókat összekötő vezetékek ellenállásai. k a fogyasztásmérőn mérhető feszültség, ettől balra az áramszolgáltató energiaforrása (e) látható a veszteségekkel (b), jobbra a lakás három fogyasztója a vezetékekkel. A vezetékeken az átfolyó áram hatására esik a feszültség, ami teljesítményveszteséget jelent. 5

7 EYENÁAMÚ HÁLÓZATOK Tehát nem csak a fogyasztó hálózatból felvett teljesítményét fizetjük ki, hanem a vezetékek ellenállásából adódó veszteségeket is. A 3. ábra szerinti vegyes kapcsolás egyszerűsítésének lépései e1 V3 e2 V5 V ábra. Első lépés: e1, második lépés: e2 kiszámítása. V9 6

8 EYENÁAMÚ HÁLÓZATOK e3 e1 e2 e1 e1 e2 e2 5. ábra. e3 kiszámítása. 6. ábra. e4 kiszámítása. e4 V2 e3 V8 7

9 EYENÁAMÚ HÁLÓZATOK e5 V ábra. e5 kiszámítása. 8. ábra. e6 kiszámítása. 8 e6 e4 e5 e4 e4 e5 e5

10 EYENÁAMÚ HÁLÓZATOK e V1 e6 V7 9. ábra. e kiszámítása. 10. ábra. Az egyszerűsített kapcsolás. 9

11 EYENÁAMÚ HÁLÓZATOK 11. ábra. Az egyszerűsített kapcsolás másként felrajzolva. A 11. és 12. ábra ugyanaz a kapcsolás, csak a szemléletesség kedvéért van átrajzolva. Vegye észre a következőket: 1. A kapcsokra már b -vel kisebb feszültség jut (a belső veszteségek miatt). 2. Az áramerősséget a kör összes ellenállása határozza meg. A terhelt feszültségforrással kapcsolatos további tudnivalókat lásd később. A FESZÜLTSÉOSZTÓ A feszültségosztó négypólus, van bemenete és kimenete. Nagyobb feszültségből állít elő kisebbet úgy, hogy a terhelésváltozás a kimenőfeszültséget ne változtassa meg jelentősen. 10

12 EYENÁAMÚ HÁLÓZATOK 12. ábra. Terheletlen feszültségosztó. Ha a kimenetet nem terheljük, a kimenő feszültséget be, valamint 1 és 2 aránya határozza meg. ki 2 be ábra. Terhelt feszültségosztó. Ha a kimenetet terheljük, a kimenő feszültséget be, valamint 1 és 2Xt aránya határozza meg. ki be 2 Xt X 1 2 t I be I 0 I ki 11

13 EYENÁAMÚ HÁLÓZATOK V-MÉŐ MÉÉSHATÁÁNAK A BŐVÍTÉSE A V-mérő függetlenül attól, hogy milyen elven működik, tartalmaz egy érzékeny mérőművet, ami csak néhány 100 mv-ig terjedő mérést tesz lehetővé. A nagyobb feszültségű mérésekhez precíziós előtét-ellenállásokra van szükség. 14. ábra. Feszültségmérő méréshatárának bővítése. be mérendő feszültség, e előtét ellenállás, m a műszer belső ellenállása Az alapműszer végkitéréséhez (méréshatárához) két adat tartozik: m és Im. Ebből meghatározható a műszer belső ellenállása m : m I m m Tudjuk, hogy az előtét ellenállásra mekkora feszültség esik a végkitéréskor: e = be - m Tudjuk, hogy az előtét ellenállásnak mekkora az árama végkitéréskor: Ie = Im Tehát az előtét ellenállás értéke kiszámítható: e I e m Az előtét ellenállás névleges teljesítményének nagyobbnak kell lennie a számított értéknél, nehogy túlmelegedjen: P e e I m 12

14 EYENÁAMÚ HÁLÓZATOK gyanezt az eredményt kapjuk a következő képlettel: e (n 1) b n megadja, hogy hányszorosára kívánjuk bővíteni a méréshatárt: n be m A-MÉŐ MÉÉSHATÁÁNAK A BŐVÍTÉSE gyanaz az alapműszer árammérésre is alkalmas, csak most nem feszültséget mérünk vele, hanem áramot. Ehhez söntellenállásra lesz szükség, amellyel áramosztást végzünk. Ibe mérendő áram, s söntellenállás 15. ábra. Árammérő méréshatárának bővítése. Tudjuk, hogy a söntellenállásra mekkora feszültség esik a végkitéréskor: s = m Tudjuk, hogy a söntellenállásnak mekkora az árama végkitéréskor: I I S I m Tehát a söntellenállás értéke kiszámítható: S I m S gyanezt az eredményt kapjuk a következő képlettel: 13

15 EYENÁAMÚ HÁLÓZATOK S b n 1 n megadja, hogy hányszorosára kívánjuk bővíteni a méréshatárt: n I I m A söntellenállás általában tized század nagyságrendű huzalellenállás, amit manganin vagy más anyagú huzalból készítünk. A HÍDKAPCSOLÁS Összetett áramkörökben (pl. mérőműszerekben) gyakran találkozunk olyan kapcsolásokkal, melyekben az elemek sem párhuzamosan, sem sorosan nem kapcsolódnak, tehát az eddig tanultak alapján nem megoldható feladattal állunk szemben. 16. ábra. Hídkapcsolás egy összetett áramkör részeként. Vegye észre: Tulajdonképpen két feszültségosztó van szembefordítva, és a kimenetük az 5 ellenállással összekötve. Ha a bal oldali feszültségosztó ( 1 2 ) kimenőfeszültsége nagyobb, 5 ellenálláson az áram balról jobbra folyik. Az 5 ellenálláson folyó áramot kiegyenlítő áramnak nevezzük. 14

16 EYENÁAMÚ HÁLÓZATOK Ha a két feszültségosztó osztásaránya megegyezik (kimenőfeszültségük ugyanakkora), 5 ellenálláson nincs feszültség, tehát áram sem folyik rajta. Ez esetben 5 ellenállás kivehető, rövidre zárható. Ez a híd kiegyenlített állapota. Ha a jobb oldali feszültségosztó ( 3 4 ) kimenőfeszültsége nagyobb, 5 ellenálláson az áram jobbról balra folyik. Bármelyik állapot előidézhető a feszültségosztók bármelyik ellenállásának megváltoztatásával. A kiegyenlített híd eredő ellenállásának számítása az eddig tanultakkal könnyen elvégezhető. Nem kiegyenlített híddal kapcsolatos számításokra különböző módszerek vannak. A feladat több módszerrel megoldható, ezek közül csak egyet veszünk. CSILLA DELTA ÁTALAKÍTÁS 17. ábra. Csillag Delta átalakítás. A 17. ábra 1, 2, 5 ellenállásai csillagkapcsolásban vannak, tehát eredő ellenállást egyszerűen nem tudunk számítani. Egyszerű lenne a helyzet, ha át tudnánk alakítani deltakapcsolássá (18. ábra jobb oldali kapcsolása). A cél tehát az, hogy olyan ellenállásértékeket keresünk a deltakapcsolás számára, amely bármely két ponton mérve ugyanazokat adja vissza, mint az eredeti csillagkapcsolás esetén. 15

17 EYENÁAMÚ HÁLÓZATOK 16 Tekintsük a 18. ábrát: 1. A csillagkapcsolás A, B, C vezetései az A, B, C kapcsokhoz csatlakoznak. 2. A deltakapcsolás a, b, c vezetései az A, B, C kapcsokkal szemben vannak. A deltakapcsolás két pontja közötti vezetés értékét úgy kapjuk meg, hogy ugyanazon két pont közötti csillagvezetések szorzatát osztjuk a csillaghurok vezetésösszegével. Így három számítással meghatározzuk a csillagkapcsolás delta megfelelőjét: C B A C B a C B A C A b C B A B A c DELTA CSILLA ÁTALAKÍTÁS Ha deltakapcsolást alakítunk csillaggá, a módszer a következő: A csillagkapcsolás egy adott pontjához tartozó ellenállás értékét megkapjuk, ha a delta ugyanazon pontjába befutó ellenállások szorzatát osztjuk a deltahurok ellenállásösszegével. c b a c b A c b a c a B c b a c b C FESZÜLTSÉFOÁSOK TEHELÉSI ÁLLAPOTAI 1. Üresjárás Ha a kapcsokon nincs terhelés, a belső ellenálláson nem folyik áram, tehát feszültségesés sincs. I = 0 ; k = e

18 EYENÁAMÚ HÁLÓZATOK 2. Terhelés 18. ábra. Terheletlen feszültségforrás. Ha a kapcsokat terheljük, a belső ellenálláson áram folyik, tehát feszültség esik rajta. E miatt kapocsfeszültség mindig kisebb, mint az üresjárási feszültség. I k b e k e b Következésképpen feszültségforrás kapocsfeszültsége annál kisebb mértékben ingadozik a terheléstől függően, minél kisebb a belső ellenállása. 19. ábra. Terhelt feszültségforrás. Előfordul, hogy a fogyasztóra azért jut a névlegesnél jóval kisebb feszültség, mert a lakás vezetékein, kötéseken és érintkezéseken (pl. dugaszoló alj) leesik. 17

19 EYENÁAMÚ HÁLÓZATOK 3. övidzárás Ha a kapcsokat ellenállásmentesen kötjük össze, az áramot kizárólag a belső ellenállás határozza meg. 20. ábra. övidrezárt feszültségforrás. A nagy teljesítményű feszültségforrásoknak olyan kicsi a belső ellenállása, hogy a rövidzárási áram nagyon nagy lehet. Egy autóakkumulátor rövidre zárása például komoly balesetet okozhat. A balesetveszély mellett komoly anyagi károk is keletkezhetnek. Az energetikai (erősáramú) hálózatoknak fontos része a zárlatvédelem. Zárlat kialakulásakor a védelemnek szabványokban meghatározott rövid idő alatt le kell kapcsolnia a berendezést a hálózatról. A lakásokban a zárlatvédelmet kismegszakító (néhol még ma is, olvadóbiztosító) látja el. I I Z k 0 e b e b VILLAMOS ENEIAFOÁSOK ILLESZTÉSE 1. Feszültségillesztés b << t 50%<<100% 18

20 EYENÁAMÚ HÁLÓZATOK Terhelés változásával a kapocsfeszültség csak kis mértékben változik. A villamosenergiaellátó rendszereket feszültségillesztésre méretezik. 2. Áramillesztés t << b >0>50% A terhelés változása a kapocsfeszültséget nagyobb mértékben, míg az áramerősséget alig változtatja meg. Pl. akkumulátortöltő, ahol közel állandó árammal töltjük az akkumulátort, majd a kívánt feszültség elérésekor az automatika lekapcsolja a töltést. 3. Teljesítményillesztés t = b =50% A legnagyobb kimenő-teljesítményt ez esetben kapjuk. Híradástechnikában és az elektronikus áramkörökben ez fontosabb, mint a hatásfok (a kis áramok miatt). FESZÜLTSÉFOÁSOK SOOS KAPCSOLÁSA Feszültségforrásokat akkor kapcsolunk sorba, ha nagyobb feszültségre van szükségünk. A feszültségek összeadódásának feltétele a pólushelyes kapcsolás (22. ábra). Ha valamelyik elem szembe van kötve a többivel, feszültsége ellentétes polaritással adódik össze. A szárazelemekben 1,5 V-os cellák vannak sorba kötve. A 4,5 V-os zseblámpatelepben 3 db, a 9 V-osban 6 db. A legnagyobb kivehető áramot a legkisebb terhelhetőségű feszültségforrás határozza meg. Ezért csak azonos áramra készült feszültségforrásokat célszerű sorba kapcsolni. 19

21 EYENÁAMÚ HÁLÓZATOK 21. ábra. Feszültségforrások soros kapcsolása. A kapocsfeszültség meghatározásához írjuk fel a huroktörvényt az A pontra! (Elindulunk az A pontból az óramutató járásával megegyező 1 irányban (felfelé). Találkozunk egy feszültségnyíllal, és ha azzal szembe találjuk magunkat negatív, ha a haladásunkkal azonos irányba mutat, pozitív előjellel írjuk le. Egész addig folytatjuk, amíg vissza nem kerültünk az A pontba.) e2 +b2 e1 + b1 + k = 0 Ebből: k = e1 + e2 b2 b1 FESZÜLTSÉFOÁSOK PÁHZAMOS KAPCSOLÁSA Feszültségforrásokat akkor kapcsolunk párhuzamosan, ha nagyobb áramra van szükségünk. A feszültségek összeadódásának feltétele a pólushelyes kapcsolás (23. ábra). Ha valamelyik elemet ellentétesen kötjük be, zárlat alakul ki. Akkumulátorok párhuzamos kapcsolása gyakran előfordul a terhelhetőség növelése érdekében. 1 Tulajdonképpen teljesen mindegy milyen irányban, csak következetesen tegyük. 20

22 EYENÁAMÚ HÁLÓZATOK 22. ábra. Feszültségforrások párhuzamos kapcsolása 23. ábra. Azonos jellemzőkkel rendelkező feszültségforrások Ha mindkét feszültségforrás azonos paraméterekkel rendelkezik (e1 = e2 ; b1 = b2), képzeletben összeköthetjük az ideális feszültségforrások felső pontját, hiszen áram nem folyik. Így látható, hogy párhuzamos kapcsolásról van szó. e = e1 = e2 b = b1 X b2 Ha a két feszültségforrás nem azonos, kiegyenlítő áram folyik a kisebbik feszültségű felé. FESZÜLTSÉFOÁSOK VEYES KAPCSOLÁSA Feszültségforrásokat akkor kapcsolunk vegyesen, ha nagyobb feszültségre és nagyobb áramra van szükségünk. 21

23 EYENÁAMÚ HÁLÓZATOK Akkumulátorok vegyes kapcsolásával akkumulátortelepeket alakítanak ki fontos berendezések (pl. vasútbiztonsági berendezések) biztonsági tápellátásának kiszolgálására. 24. ábra. Feszültségforrások vegyes kapcsolása. Itt is érvényesek a korábban tanultak: Ha a kapcsolást azonos feszültségforrások alkotják, nem folyik belső kiegyenlítő áram (ez a kívánatos), és minden feszültségforrás ugyanakkora áramot szolgáltat. b1 = b2 = b3 = b4 e1 = e2 = e3 = e4 Ekkor a kapcsolás helyettesíthető egyetlen feszültségforrással. k = e1 + e2 = e3 + e4 b = b1 X b3 + b2 X b4 Ha a feszültségforrások nem azonos jellemzőkkel rendelkeznek, belső kiegyenlítő áramok folynak, ami nem kívánatos. 22

24 EYENÁAMÚ HÁLÓZATOK TANLÁSIÁNYÍTÓ Olvassa el a: - Kirchoff I. törvénye, a csomóponti törvény: - Kirchoff II. törvénye, a huroktörvény: - A feszültségosztó - V-mérő méréshatárának a bővítése - A-mérő méréshatárának a bővítése - A hídkapcsolás - Csillag Delta átalakítás - Feszültségforrások terhelési állapotai - Villamos energiaforrások illesztése - Feszültségforrások soros kapcsolása - Feszültségforrások párhuzamos kapcsolása - Feszültségforrások vegyes kapcsolása Tanári irányítással végezzen méréseket: - Kirchoff törvényeinek igazolására, - Feszültségforrás belső ellenállásának meghatározásához, - Hídkapcsolás állapotának ellenőrzésére! A méréseket számítással ellenőrizze! Ellenőrizze felkészültségét az Önellenőrző feladatok elvégzésével! Bővítse ismereteit szakkönyvek, szakfolyóiratok, az internet, segítségével! Oldjon meg sok feladatot elektrotechnikai példatárból 23

25 EYENÁAMÚ HÁLÓZATOK ÖNELLENŐZŐ FELADATOK 1. feladat Adja meg a megadott kifejezések eredményét normál alakban, alap-mértékegységben! 98mA 7S 2 ms 6kV 18mA 36V 25V 75mA 2. feladat Hogyan szól Kirchoff I. törvénye? 3. feladat Hogyan szól Kirchoff II. törvénye? 4. feladat 12 V-ról kell működtetni egy 2 V névleges feszültségű, 20 ma névleges áramú fénykibocsátó diódát (LED-et). Számítsa ki, hogy milyen előtét ellenállásra van szükség! 24

26 EYENÁAMÚ HÁLÓZATOK 5. feladat 25. ábra. Kapcsolási rajz a 4. feladathoz. Mekkora a kapocsfeszültség a kapcsoló nyitott állásában (k1), valamint a kapcsoló zárásakor (k2)? 26. ábra. Kapcsolási rajz az 5. feladathoz. 25

27 EYENÁAMÚ HÁLÓZATOK 6. feladat Mekkora a feszültségforrás belső ellenállása, ha a 10 V-os kapocsfeszültség a kapcsoló zárásakor 8 V-ra esik? 7. feladat 27. ábra. Kapcsolási rajz a 6. feladathoz. Három fogyasztót: 1 = 100, 2 = 200, 3 = 160, sorosan kapcsolunk 230 V hálózati feszültségre. a) Számítsa ki az eredő ellenállást! e= b ) Számítsa ki az áramerősséget! I= c) Számítsa ki a fogyasztók feszültségeit! 1= 2= 3= 26

28 EYENÁAMÚ HÁLÓZATOK d) Számítsa ki a fogyasztók teljesítményeit! P1= P2= P3= e) Számítsa ki az összteljesítményt! P= 8. feladat Három fogyasztót: 1 = 30, 2 = 60, 3 = 20, 100 V feszültségre kapcsolunk párhuzamosan. a) Számítsa ki a fogyasztók vezetéseit! 1= 2= 3= b) Számítsa ki az eredő vezetést! e= c) Számítsa ki az eredő ellenállást! e= d) Számítsa ki a fogyasztók áramait! 27

29 EYENÁAMÚ HÁLÓZATOK I1= I2= I3= e) Számítsa ki az összáramot! I= f) Számítsa ki a fogyasztók teljesítményeit! P1= P2= P3= g) Számítsa ki az összteljesítményt! P= h) Számítsa ki a napi (24 óra) összfogyasztást! W[kWh] 9. feladat Adott egy alapműszer, melynek végkitéréshez tartozó adatai: Im = 100 A, m = 50 mv. Mekkora söntellenállás szükséges ahhoz, hogy 1 A áramot mérjünk vele? s= 28

30 EYENÁAMÚ HÁLÓZATOK 10. feladat Adott egy alapműszer, melynek végkitéréshez tartozó adatai: Im = 100 A, m = 50 mv. Mekkora előtét-ellenállás szükséges ahhoz, hogy 100 V feszültséget mérhessünk vele? e= 29

31 EYENÁAMÚ HÁLÓZATOK MEOLDÁSOK 1. feladat 98mA 4 1,4 10 V 7S 2mS 6kV 12A 1,2 10A 18mA S 36V 25V 3, mA 2. feladat 4 A csomópontba folyó áramerősségek összege megegyezik az onnan elfolyó áramerősségek összegével. 3. feladat Soros kapcsolásban a feszültségesések összege megegyezik a kapocsfeszültséggel. 4. feladat 28. ábra. Kapcsolási rajz a 4. feladathoz V 10V 500 I 20mA 30

32 EYENÁAMÚ HÁLÓZATOK 5. feladat k1=e=100v 29. ábra. Kapcsolási rajz az 5. feladathoz. e 100V k2 It t 18 64,29V b t feladat k2 8V I 0,5A t 16 b rb 2V 4 I 0,5A 7. feladat 30. ábra. Kapcsolási rajz a 6. feladathoz. a) Számítsa ki az eredő ellenállást! e b ) Számítsa ki az áramerősséget! I e 230V 460 0,5A c) Számítsa ki a fogyasztók feszültségeit! 1 I 1 0,5A V 31

33 EYENÁAMÚ HÁLÓZATOK 2 3 I 2 0,5A V I 3 0,5A V d) Számítsa ki a fogyasztók teljesítményeit! P1 1 I 50V 0,5A 25W P2 2 I 100V 0,5A 50W P3 3I 80V 0,5A 40W e) Számítsa ki az összteljesítményt! P P1 P2 P3 115W 8. feladat a) Számítsa ki a fogyasztók vezetéseit! S S S 3 20 b) Számítsa ki az eredő vezetést! e 0,4S c) Számítsa ki az eredő ellenállást! 1 10 e 2, 5 e 4 d) Számítsa ki a fogyasztók áramait! I ,5A 4 I2 I A ,5A 20

34 EYENÁAMÚ HÁLÓZATOK e) Számítsa ki az összáramot! I I1 I2 I3 92A f) Számítsa ki a fogyasztók teljesítményeit! P1 I , W P2 I W P3 I ,5 2645W g) Számítsa ki az összteljesítményt! P P1 P2 P W h) Számítsa ki a napi (24 óra) összfogyasztást! W P t 21,160kW 24h 507,84kWh 9. feladat n b m 510 Im I Im 10 S b 500 0, n feladat b m 510 Im n m 510 e (n 1) b 33

35 EYENÁAMÚ HÁLÓZATOK IODALOMJEYZÉK FELHASZNÁLT IODALOM Danás Miklós: Elektrotechnika (ÉÁK, Miskolc, 2006.) AJÁNLOTT IODALOM Magyari István: Elektrotechnika (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977.) Hübscher, Klaue, Pflüger, Appelt: Elektrotechnika (Westermann Európai Szakképzési és Továbbképzési Kft. Budapest, 1993.) Klaus Beuth és Eugen Huber szerkesztésében: Elektrotechnikai alapismeretek Alaptankönyv az ipar és a kisipar számára (B+V Világkiállítási Lap- és Könyvkiadó Kft., Műszaki Könyvkiadó Kft. Budapest, 1994.) Klaus Beuth és Eugen Huber szerkesztésében: Elektrotechnikai szakismeretek 1. (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1994.) Demeter Károlyné, Dén ábor, Dr. Nagy Lóránt, Szekér Károly: Elektrotechnika (MSZH Nyomda és Kiadó Kft. Budapest, 2000.) yetván Károly: A villamos mérések alapjai 7. kiadás (Nemzeti Tankönyvkiadó Tankönyvmester Kiadó, Budapest, 2006.) 34

36 A(z) modul 006-os szakmai tankönyvi tartalomeleme felhasználható az alábbi szakképesítésekhez: A szakképesítés OKJ azonosító száma: A szakképesítés megnevezése Elektronikai technikus A szakmai tankönyvi tartalomelem feldolgozásához ajánlott óraszám: 35 óra

37 A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP / A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése keretében készült. A projekt az Európai nió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 1085 Budapest, Baross u. 52. Telefon: (1) , Fax: (1) Felelős kiadó: Nagy László főigazgató