SZAKDOLGOZAT SZABÁLYZATA

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT SZABÁLYZATA A szabályzat hatálya Kiterjed az iskolában folyó akkreditált felsőfokú szakképzésben résztvevő 14. évfolyamos tanulókra a 2004/2005. tanévtől kezdődően. 1. FORMAI KÖVETELMÉNYEK 1.1. A szakdolgozat külső megjelenése A szakdolgozatot szövegszerkesztővel kell készíteni, A/4-es fehér papírra. A szakdolgozatot két példányban, az elsőt fekete színű kemény kötésben, a másodikat spirálfűzéssel kell beadni. A fekete kötésen, aranyszínű SZAKDOLGOZAT felirat középen, jobb oldalt alul a szerző neve, alatta benyújtás éve. A belső rész első oldala az 1. melléklet szerint készüljön. A szakdolgozat tartalmi része minimum 30 és maximum 70 oldal lehet. Ettől, a téma jellegétől függően csak kivételesen lehet eltérés A szakdolgozat szöveges részének formai követelményei Times New Roman betűtípus. A fejezet cím 15-ös betűnagyság, az alcím 14-es, a szöveg 13-as, a lábjegyzet 10-es. Másfeles sortávolság. Baloldalon 3 cm-es margó, a többi 2,5 cm. Oldalszám a jobb alsó sarokban. A fejezetek címe középre, a többi cím a baloldalra kerüljön. Minden egyes fejezet új oldalon kezdődjön. A fejezetek, alfejezetek stb. élesen különüljenek el a szövegrésztől (pl. a betűnagyság megváltoztatásán túl, félkövér, vagy dőlt szedés, stb.) előttük és utánuk egy-egy sornyi térköz maradjon üresen. Nyomtatás: 1 oldalas A dolgozat szerkezete A szakdolgozat felépítése a következő: Tartalomjegyzék Bevezetés Téma kidolgozása (problémafelvetés; a dolgozat elméleti háttere; a vizsgált témával kapcsolatos hazai és nemzetközi elméleti szakirodalom bemutatása, legfontosabb megállapításainak ismertetése; a vizsgálat eredményei és azok értékelése; következtetések, javaslatok) Összefoglalás (összegzés), <befejezés> 1/14

2 Irodalomjegyzék Mellékletek A téma kidolgozása fejezetekből, alfejezetekből és szakaszokból áll. Számozásuk: fejezet 1., 2.,..., i, alfejezet 1.1., 2.1., i, j. szakasz 1.11., 2.11., i.j.k. stb Szemléltetés A dolgozat szöveges része képletekkel, grafikonokkal, ábrákkal, táblázatokkal, esetleg térképekkel, színes képekkel tehető szemléletessé és igényesebbé. Ezek nagysága lehetőleg ne haladja meg az A/4-es lap felét, háromnegyedét. Egész, vagy többoldalas szemléltetéseket, táblázatokat a mellékletben kell elhelyezni. A képleteket a margótól 3 cm-re célszerű elhelyezni, amelyeket (ha több van belőle) számozni kell a sor végén kerek zárójelek között. A képlet elemeit jelmagyarázattal kell ellátni. Az ábrákat arányosan a lap közepén kell elhelyezni. Alul sorszámmal, címmel és hivatkozással (forrás!) kell látni. A táblázatokat a jobb felső sarokban kell sorszámozni. A táblázat felett, középen cím, esetleg mértékegység. A táblázat alatt hivatkozás (forrás) Szakirodalmi hivatkozás, irodalomjegyzék Alapvetően kétféle hivatkozás lehetséges: 1. Amennyiben a dolgozat szövegrészében könyvből, folyóiratból, napilapból, kéziratból, vállalati dokumentumból stb. szó szerint idézünk, akkor a szövegben az idézetet idézőjel közé kell tenni. A felső idézőjel után az 1...folyamatos számozást alkalmazzuk, a lábjegyzetben pedig az 1 indexszám után hivatkozunk a szerzőre és zárójelben a kiadás évére, valamint az oldalszámra, ahonnan idéztünk. Például: [Kozma (1998) 18. oldal.] Ha ugyanazon szerző, ugyanazon évben megjelent több munkájára is hivatkozunk, akkor az évszámnál alkalmazunk megkülönböztetést (pl. 1998/a, 1998/b.). 2. A nem szó szerinti idézet esetén a szövegrészben alkalmazott szakirodalmi hivatkozás szokásos és célszerű formája: szögletes zárójelben a hivatkozott mű szerzőjének neve és a mű megjelenésének éve, amelynek teljes egészében meg kell jelennie az irodalomjegyzékben. Például: [Kozma (1998/a)] Irodalomjegyzék Felsorolásra kerülnek azok a könyvek, folyóiratok, kéziratok, vállalati dokumentumok, Interneten fellelt dokumentumok, stb., amelyeket a szakdolgozat készítése során részben vagy teljes egészében elolvastak, felhasználtak. Tartalmazzon minden olyan adatot, amelyek szükségesek a felhasznált forrásmunkák egyértelmű azonosításához. Az irodalomjegyzék a forrásokat szerzők szerinti alfabetikus sorrendben, vagy a megjelenés időrendjében tartalmazza. 1. Könyvek esetében: szerző, a mű címe, kiadó neve, kiadási hely, év, esetleg tól-ig oldalszám. Pl.: [1] Mabberley, J.: Pénzügyi intézmények controllingja Panem Könyvkiadó, Budapest, o. 2. Folyóirat cikk esetében: szerző, cikk címe, folyóirat megnevezése, folyóirat kiadási helye, kötet, évszám, megjelenési szám, tól-ig oldalszám. 2/14

3 Pl.: [15] Kerekes S.-Szlávik J.: Zöld úton az EU felé? Harvard Business Manager 4/ o. 3. Vállalati dokumentum esetében: szerző (ha van), de lehet a vállalat valamely szervezeti egysége által készített tanulmány is, a dokumentum címe, megjelenés időpontja. 4. Internetes dokumentum esetében: szerző, a dokumentum címe, pontos Internet címe Pl.: [8] Farkas I.- Erdei E.-Magyar D.: A környezet és az ember ökológiai integritásának zavara: az allergia és a parlagfű 2. TARTALMI KÖVETELMÉNYEK 2.1. A dolgozat címe: Célja: az olvasó tájékoztatatása a dolgozat tárgyáról A jó cím rövid, tömör, nem túl terjengős, utal a dolgozat témakörére, a vizsgált szervezetre. Pontosan és egyértelműen jelezze a kidolgozásra választott témát Bevezetés Célja: a dolgozat témakörének a címnél részletesebb meghatározása, a témaválasztás indoklása, a kidolgozás menetének és logikájának rövid ismertetése. A jó bevezetés maximum 2-3 oldal terjedelmű, körvonalazza a megoldásra váró elméleti és gyakorlati kérdéseket, feladatokat, problémákat. Utalhat arra, hogy valamilyen ok miatt a címben jelzett témához kapcsolódó területek közül mire nem tér ki. Egy bekezdés erejéig bemutatja a téma feldolgozásához felhasznált kutatási módszereket, empirikus vizsgálati eszközöket Téma kidolgozása Célja: elméleti fogalmak és modellek segítségével az elméleti vagy gyakorlati probléma leírása, értékelése és a dolgozat jellegétől függően javaslatok megfogalmazása. A szakdolgozat fő része - a tárgyalási rész - tartalmazza a bevezetésben megfogalmazott kérdésekre, problémákra adott válaszokat, megállapításokat. Terjedelmi és szerkesztési okokból célszerű ezt a részt fejezetekre ill. alfejezetekre osztani. Elméleti felvezetés: A szakdolgozat középpontjában álló téma tárgyalásához szükséges fogalmak, modellek, empirikus vizsgálatok bemutatása. Annak bizonyítása, hogy a szerző az egyéni irodalomkutatásban jártas és a képzés során megszerzett ismereteit, készségeit, képességeit a gyakorlatban hasznosítani tudja az elméleti és gyakorlati ismeretek szintetizálásával. Gyakorlati probléma bemutatása és megoldása: A gyakorlati probléma megfogalmazása. Tárgyilagos, tényadatokkal alátámasztott megállapítások. Nem vázlatszerű, de jól strukturált ábrákkal, táblázatokkal megtámogatott, okokozati kapcsolatokat feltáró bemutatás. A szakirodalom és a tanult ismeretek alapján javaslat, a megoldás koncepciójának és feltételrendszerének a megfogalmazása. A téma jellegétől függően a kidolgozott javaslat gazdasági hatásának értékelése. A jó kifejtés megfelelő terjedelmű. Az elméleti fogalmakat és modelleket konzekvensen használja. Megalapozott tényekkel és érvekkel alátámasztott megállapításokat tartalmaz. Leírásban objektív, értékelést tekintve kritikus. Helyzetértékelést követően javaslatokat fogalmaz meg. Alternatívákban gondolkodik, összeveti az eltérő álláspontokat, megoldási lehetőségeket. Személyes állásfoglalást is tartalmaz, mely elkülöníthető a feldolgozás során megismert véleményektől. 3/14

4 2.4. Összefoglalás (összegzés) A dolgozat eredményeinek összegzését, a feltett kérdésekre, problémákra adott válaszok rendszerezését, a téma további vizsgálatának lehetőségét tartalmazza Irodalomjegyzék Azon szakirodalmi publikációk és vállalati belső tanulmányok, dokumentumok részletes specifikálása, amelyekre a dolgozat szövegében hivatkozás történik. Ez vonatkozik a szövegközi ábrák, táblázatok, a közölt statisztikai adatok és mellékletek szakirodalomi forrásaira is Mellékletek Módszertani dokumentációk bemutatása (kérdőív, interjúvázlat, számítások közlése). Azon ábrák, táblázatok, vállalati dokumentumok, amelyek a dolgozat megértéséhez szükségesek, de formájuk és/vagy terjedelmük miatt a mellékletben való elhelyezése indokolt. A sorszámmal, címmel, forrással ellátott mellékletek a dolgozat terjedelmének 15 %-át csak indokolt esetben haladják meg. Az A/4-es mérettől nagyobb mellékletet kihajtható módon kell bekötni, és megfelelő lapszámozással kell ellátni. 3. A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSÉNEK MENETE A szakdolgozat témájának kiválasztására, kutatással való megalapozására, a szakirodalom tanulmányozására és a szakdolgozat megírására nyolc hónap áll a végzős tanuló rendelkezésére. Az időfelhasználás lépései: 3.1. A JELENTKEZÉSI LAP SZAKDOLGOZATI TÉMAVÁLASZTÁS (2. melléklet) benyújtásának határideje szeptember 30. A lapot nyomtatott formában az iskolatitkárnak kell leadni, aki egy ellenőrző lapon feljegyzi a benyújtás tényét Az iskola igazgatója dönt a választott téma elfogadását és a konzulensi megbízásokat illetően, majd továbbítja a JELENTKEZÉSI LAP-okat a konzulenseknek. A belső konzulens(ek) a JELENTKEZÉSI LAP-on kézírással véleményezik a dolgozat címét és a témavázlatot, majd október 8-ig az iskolatitkárnak átadják, majd a tanuló(k) megkeresésére neki átadja A tanuló a konzulensi javaslatok figyelembe vételével nyomtatott formában elkészíti a részletesen kidolgozott témavázlatot (3. melléklet), majd október 15-ig leadja az iskolatitkárnak, aki az ellenőrző lapon feljegyzi a benyújtás tényét. A részletes témavázlatot az iskola igazgatója átadja a konzulens(ek)nek. Szakdolgozati konzultációk - a konzulensekkel való megegyezés, időbeosztás alapján Adatgyűjtés, szakirodalom, forrásanyagok, információk beszerzése, feldolgozás. Az irodalomjegyzéket a tanuló október 31-ig köteles leadni az iskolatitkárnak, aki átvétel után továbbítja a konzulens(ek) részére A szakdolgozat írása, információk folyamatos gyűjtése, konzulenssel való folyamatos együttműködés és konzultáció. A tanuló a dolgozatnak 1 vagy 2 kidolgozott fejezetét (min. 15 oldalt) nyomtatott vagy elektronikus formában (a konzulens igényétől függően) december 3-ig leadja az iskolatitkárnak, aki átvétel után továbbítja a konzulens(ek) részére A leadott fejezetek konzulensi javaslatok alapján korrigált változatát a tanuló december 15-ig leadja az iskolatitkárnak, aki átvétel után továbbítja a konzulens(ek) részére A tanuló a dolgozatnak a saját következtetések és elemzések nélküli változatát - nyomtatott vagy elektronikus formában - február 25-ig leadja az iskolatitkárnak, aki átvétel után továbbítja a konzulens(ek) részére. 4/14

5 3.8. A beadott dolgozat korrigált változatát a tanuló március 12-ig leadja az iskolatitkárnak, aki átvétel után továbbítja a konzulens(ek) részére A tanuló a teljes dolgozatot - nyomtatott vagy elektronikus formában április 15-ig leadja az iskolatitkárnak, aki átvétel után továbbítja a konzulens(ek) részére A konzulens(ek) által elfogadott teljes dolgozat beadási határideje április 30. A dolgozat beadhatóságáról a belső és külső konzulens javaslatára az iskola igazgatója dönt. A nem beadhatónak ítélt dolgozat bírálatra nem adható ki, módosítás után benyújtására csak a következő vizsgaidőszakban van lehetőség A kész szakdolgozat benyújtása 2 példányban május 15-ig. 4. A SZAKDOLGOZAT BENYÚJTÁSÁNAK FORMAI KÖVETELMÉNYEI: A szakdolgozatot két nyomtatott példányban (ha van, CD-melléklettel együtt) kell benyújtani az iskola igazgatójának. Szakdolgozatban külön oldalon be kell köttetni és a szakdolgozó aláírásával kell hitelesíteni, hogy a szakdolgozatban foglaltak a saját munkájának az eredményei. (4. melléklet) A szakdolgozat benyújtásával egyidőben, az erre a célra kiadott szakdolgozati adatlapot bekötés nélkül mellékelni kell, amely tartalmazza a tanuló konzultációkon való megjelenését és a szakdolgozat készítésének folyamatában a konzulensek megjegyzéseit. (5. melléklet) 5. A SZAKDOLGOZAT BÍRÁLAT SZEMPONTJAI a. A témaválasztás időszerűsége és az alkalmazott módszer Lényeges, hogy a tanuló elméleti vagy gyakorlati szempontból jelentős téma feldolgozására vállalkozzon. Az értékelésnél figyelembevételre kerül, hogy a témaválasztás a mai közgazdasági helyzetben mennyire aktuális. A szakdolgozat - a szakirodalom feldolgozása mellett - önálló adatgyűjtésre épül. Fontos, hogy az adatgyűjtés célirányos legyen, az adatokat a tanuló ellenőrizze. Az adatgyűjtés során célszerű a vizsgált témára vonatkozó valamennyi adat feljegyzése, de fontos a feldolgozás során a megfelelő szelekció is. Lényeges, hogy a dolgozat tartalmazzon összehasonlító adatokat is. Lényeges szempont a feldolgozási módszer helyes megválasztása, s racionális alkalmazása. A bírálat során figyelembevételre kerül, hogy a tanuló a témának megfelelő módszereket alkalmazta-e, illetve nem öncélú-e az alkalmazott módszer, felhasználta-e a jelölt a számítástechnika lehetőségeit. Nem elegendő az eredmények számszaki kimutatása, azokat értelmezni, értékelni kell. b. A szakdolgozat elméleti megalapozottsága A szakirodalmi megalapozottság értékelése során az kerül minősítésre, hogy a felhasznált szakirodalom mennyiben szolgálja a téma alapos feldolgozását. Figyelembe vesszük, hogy a tanuló mennyire támaszkodott a hazai, és ha indokolt, illetve szükséges külföldi szakirodalom eredményeire. c. A megoldás gyakorlatiassága A megoldás gyakorlati értékének elbírálása során figyelembevételre kerül, hogy a tanuló a kimutatott eredményeknek milyen reális értékelést, értelmezést adott, következtetései mennyire önállóak, megalapozottak. Emelik a dolgozat értékét a mérlegelő típusú megfontolások, ahol a megállapítások nemcsak felvetésre kerülnek, hanem megtörténik az előnyök, hátrányok párhuzamos bemutatása is. Fokozza a dolgozat értékét, ha a dolgozat következtetései megszívlelendők, javaslatai megvalósíthatók. 5/14

6 d. A szakdolgozat kritikai hangvétele Elvárható, hogy a tanuló saját véleménye, állásfoglalása és annak indoklása jelenjen meg a szakdolgozatban. Pozitívum, ha a tanuló felvet alternatív megoldásokat, és értékeli azokat. Minősítésre kerül az elméletnek a gyakorlattal történő szembesítése. Helyes, ha a tanuló az önálló munkával elért eredményeket összehasonlítja a szakirodalmi adatokkal, illetve a szakirodalmi álláspontokat ütközteti, kritikusan elemzi. e. A szakdolgozat szerkezete, stílusa és külalakja A szerkezet minősítése során figyelembe vesszük, hogy a dolgozat megfelelően tagolt-e, az egyes fejezetek jól épülnek-e egymásra, a dolgozat egységes egészet alkot-e. A stílusértékelésnél a szakszerű, szabatos, tömör, magyaros fogalmazást tekintjük alapkövetelménynek. A külalak értékelésénél a dolgozat egészének képét, tisztaságát, rendezettségét vesszük figyelembe. Fontos a táblázatok, grafikonok, ábrák elhelyezése, szerkesztése. 6. A SZAKDOLGOZATI VÉDÉS ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS A szakdolgozatot a belső konzulens minősíti írásban, a megadott bírálati szempontok szerint. (6. melléklet) A szakdolgozat elégtelennel való minősítését vonhatja maga után, ha - A dolgozat nem felel meg az előbbiekben tárgyalt formai és tartalmi követelményeknek. - A dolgozat címében jelzett témakör csak minimális mértékben van kifejtve. - A dolgozat idegen műből építkezik szó szerinti formában az eredeti forrás megjelölése nélkül (plágium). - Jogszabályt sértő adatokat, információkat tartalmaz. - Alapvető tárgyi tévedéseket tartalmaz mind elméleti, mind gyakorlati vonatkozásban. - Terjedelme jelentősen eltér az elvárásokhoz képest. - Megértést veszélyeztető helyesírási, nyelvtani, stilisztikai és szerkesztési hibákat tartalmaz. A védés előtt minimum 7 munkanappal a tanulók megkapják a bíráló(k) véleményét. A szakdolgozat megvédése a szakmai vizsga része. A védés két részből áll. 1. A vizsgázó indokolja témaválasztását és felvázolja a dolgozat címében is megjelenő problémafelvetést, majd ismerteti kutatási eredményeit, a szakdolgozat rövid, tézisszerű megállapításait. A védésen előre elkészített szemléltető anyagokat fel lehet használni. Igény szerint lehetőség van írásvetítő, projektor, stb. alkalmazására is. 2. Válaszol a bíráló(k) által felvetett problémákra, valamint a vizsgabizottság kérdéseire. Ezt követően a vizsgabizottság dönt a szakdolgozat elfogadásáról, amelyet a védés után közvetlenül közöl a hallgatóval, aki ezután megkezdheti a szakmai tárgyakat átfogó (komplex) szóbeli vizsgát. 6/14

7 7. SZAKDOLGOZAT ISKOLAI KEZELÉSE Védés után a szakdolgozat egy példányát az iskolai könyvtár őrzi. Szakdolgozatot tanuló nem kölcsönözhet. A külső konzulens írásbeli kérésére titkosított szakdolgozatokat az erre a célra kijelölt, zárt szekrényben kell őrizni. 8. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK a.) Amennyiben a tanuló a megadott határidőn belül nem tesz eleget jelentkezési kötelezettségének, de mulasztását igazolni tudja objektív okokkal, kérelmére az igazgató engedélyezheti a szakdolgozatkészítési eljárás folyamatába való bekapcsolódását legkésőbb január 31-ig. b.) A szakdolgozat beadási határidejének elmulasztása esetén, indokolt esetben az igazgató két hét határidő-halasztást engedélyezhet. Sátoraljaújhely, szeptember Brandhuber János sk. igazgató 7/14

8 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karával kötött megállapodás alapján folytatott AIFSZ képzés V. István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola, Informatikai statisztikus és gazdasági tervező szak 1. melléklet SZAKDOLGOZAT <A dolgozat címe> Készítette: <Név> Konzulens: <Név/nevek> Sátoraljaújhely, <évszám>. 8/14

9 JELENTKEZÉSI LAP SZAKDOLGOZATI TÉMAVÁLASZTÁS 2. melléklet Név:... Szak: Informatikai statisztikus és gazdasági tervező Osztály: 14.C Választott témához kapcsolódó tantárgy(ak): Szakdolgozat tervezett címe: Elképzelések a szakdolgozat kidolgozandó főbb kérdésköreiből, megoldandó feladatokról (témavázlat 1.): Választott bázisvállalat (intézmény, egyéb szervezet) neve, címe:... Választott belső konzulens:... Javasolt külső konzulens(neve, beosztása):... Sátoraljaújhely, 200,... tanuló aláírása 9/14

10 SZAKDOLGOZATI TÉMAVÁZLAT 3. melléklet Név:... Szak: Informatikai statisztikus és gazdasági tervező Osztály: 14.C Szakdolgozat címe: Részletes témavázlat (témavázlat 2.): Belső konzulens(ek):... Külső konzulens: Sátoraljaújhely, 200,... tanuló aláírása 10/14

11 4. melléklet V. ISTVÁN KÖZGAZDASÁGI ÉS INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA SÁTORALJAÚJHELY NYILATKOZAT Alulírott,. végzős Informatikai statisztikus és gazdasági tervező szakos tanuló nyilatkozom, hogy a 20 / tanévben az V. István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskolának benyújtott című szakdolgozat saját munkám eredménye. Sátoraljaújhely,.. tanuló 11/14

12 5. melléklet TANULÓI ADATLAP Tanuló neve:... Szakdolgozat címe:... Belső konzulens:... Külső konzulens:... A konzulensi bejegyzések: Konzultáció időpontja Konzulens megjegyzése, javaslata A témaválasztást és a konzulensi felkérést elfogadom. Konzulens(ek) aláírása A témavázlatot elfogadom. 12/14

13 A szakdolgozat beadható: belső konzulens külső konzulens 13/14

14 6. melléklet SZAKDOLGOZAT BÍRÁLATA Tanuló neve:. Szakdolgozat címe:.. Bíráló neve, végzettsége: Szöveges értékelés: A szakdolgozat javasolt érdemjegye: <betűvel és számmal> Kelt:..,.... bíráló aláírása 14/14