(Jogalkotási aktusok) HATÁROZATOK

Átírás

1 L 135/1 I (Jogalkotási aktusok) HATÁROZATOK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 466/2014/EU HATÁROZATA (2014. április 16.) az Unión kívüli beruházási projekteket támogató finanszírozási műveletek veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott uniós garanciáról AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 209. és 212. cikkére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően, rendes jogalkotási eljárás keretében ( 1 ), mivel: (1) Az Európai Beruházási Bank (EBB) az Európai Unión belüli beruházások finanszírozására irányuló alapvető feladata mellett amely a továbbiakban is az EBB fő feladata és célkitűzése végrehajt az Unión kívüli, az Unió külső politikáit támogató finanszírozási műveleteket is. Ez az EBB pénzügyi ereje révén lehetővé teszi az Unión kívüli régiók számára rendelkezésre álló uniós költségvetési forrásoknak a megcélzott harmadik országok számára előnyös módon történő kiegészítését. Az ilyen finanszírozási műveletekkel az EBB közvetve hozzájárul az Unió általános elveinek és szakpolitikai céljainak a megvalósulásához, amelyek magukban foglalják a szegénységnek az inkluzív növekedés és fenntartható gazdaság révén történő csökkentését, a környezeti és társadalmi fejlődést, valamint az Unión belüli növekedést a változó globális gazdasági feltételek mellett. (2) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 209. cikke (3) bekezdésének a 208. cikkel együtt értelmezett rendelkezése szerint az EBB az alapokmányában megállapított feltételek szerint hozzájárul azoknak az intézkedéseknek a végrehajtásához, amelyek az Unió fejlesztési együttműködési politikája tekintetében meghatározott célkitűzések eléréséhez szükségesek. (3) Az Unió külső tevékenységének támogatása, illetve annak biztosítása érdekében, hogy az EBB úgy tudjon az Unión kívüli beruházásokat finanszírozni, hogy az ne befolyásolja a hitelbesorolását, az EBB Unión kívül végrehajtott műveleteinek többségét a Bizottság által kezelt európai uniós költségvetési garancia (a továbbiakban: az uniós garancia) fedezi. Ez továbbá javítja az EBB hitelképességét a pénzügyi piacokon, ami elsődleges fontosságú. (4) A február 1. és december 31. közötti időszakban aláírt EBB-finanszírozási műveletekre vonatkozó uniós garanciát legutóbb az 1080/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat ( 2 ) állapította meg. Az uniós szakpolitikákat támogató, az Unión kívüli EBB-finanszírozási műveletekhez a as többéves pénzügyi kerethez kapcsolódóan is biztosítani kell az uniós garanciát. ( 1 ) Az Európai Parlament március 11-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács április 14-i határozata. ( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács október 25-i 1080/2011/EU határozata az Unión kívüli projektekhez adott hitelek és hitelgaranciák veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott uniós garanciáról és a 633/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 280., , 1. o.).

2 L 135/ (5) A 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelettel ( 1 ) létrehozott, külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap (a továbbiakban: a garanciaalap) biztosítja az Unió költségvetése számára az EBB-finanszírozási műveletekhez, valamint az Unión kívüli makroszintű pénzügyi támogatásokhoz és az Euratom-kölcsönökhöz kapcsolódó veszteségek fedezéséhez szükséges likviditási tartalékot. (6) Meg kell állapítani az uniós garanciával fedezett EBB-finanszírozásra potenciálisan jogosult országok jegyzékét. Helyénvaló továbbá megállapítani az uniós garanciával fedezett EBB-finanszírozásra ténylegesen jogosult országok listáját is. (7) Fel kell venni Bhutánt az EBB-finanszírozásra ténylegesen jogosult országok listájára, Mianmart/Burmát pedig fel kell venni mindkét listára, mivel a közelmúlt fejleményei lehetővé tették az Unió és Bhután, illetve az Unió és Mianmar/Burma közötti kapcsolatok új fejezetének a megnyitását, miáltal támogathatóvá válnak a két országban zajló politikai és gazdasági reformok. (8) A jelentős szakpolitikai változásokhoz való alkalmazkodás érdekében az uniós garanciával fedezett EBB-finanszírozásra ténylegesen jogosult országok listáját megfelelően felül kell vizsgálni, és a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a III. melléklet módosítására vonatkozóan. A Bizottság III. mellékletre vonatkozó módosításainak a gazdasági, társadalmi, környezeti és politikai különösen a demokráciával, az emberi jogokkal és az alapvető szabadságokkal kapcsolatos szempontokra egyaránt kiterjedő átfogó értékelésen kell alapulniuk. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról. (9) Annak érdekében, hogy a 480/2009/EK, Euratom rendeletnek megfelelően figyelembe lehessen venni a garanciaalap tényleges feltöltési igényeinek a potenciális alakulását, az uniós garancia maximális felső összeghatárát egy 27 milliárd EUR maximális összegű rögzített felső összeghatárra, valamint egy további, 3 milliárd EUR összegű opcionális összegre kell bontani. Az Unió általános költségvetésében a garanciaalap ( költségvetési tétel) tartalékképzése utólag történik az n-2. év végén fennálló garantált külső hitelezési kintlevőségek eredményadatai alapján. Tekintettel az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezések meghatározásáról szóló 2006/1638/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra, az uniós költségvetési forrásokat felhasználó, 2007-nél korábbi műveletek keretében végrehajtott mediterrán kockázatitőke- és hitelbefektetésekből visszaáramló források az Euromediterrán Beruházási és Partnerségi Pénzügyi Eszköz számára létrehozott vagyonkezelői számlán kerülnek elhelyezésre. A visszaáramló források egy részét a garanciaalap keretében kell felhasználni, kivételes intézkedésként annak biztosítására, hogy az e határozat szerinti EBB-finanszírozási műveletek felső összeghatára megfelelő szinten maradjon a as időszakban. A fennmaradó forrásokat vissza kell forgatni az Unió általános költségvetésébe. (10) A kiegészítő opcionális összeg részben vagy egészben történő igénybevételéhez az alábbiakat kell mérlegelni: az e határozat EBB általi végrehajtása terén elért eredmények, különös tekintettel az EBB műveleteinek az eredményeire, többek között az eredményértékelési keretből származó információk alapján, beleértve a fejlesztésre gyakorolt hatásokat is; a garanciaalap feltöltési igényei, figyelembe véve a garanciaalapból támogatott összes tevékenységhez kapcsolódó múltbeli és jövőbeli kifizetendő összegeket; a támogatásra jogosult régiók és országok makrogazdasági, pénzügyi és politikai helyzete a félidős felülvizsgálat időpontjában. (11) Az uniós garancia által az egyes régiók vonatkozásában fedezett összegeknek továbbra is az uniós garanciával fedezett EBB-finanszírozás felső határait kell jelenteniük, és nem olyan célösszegeket, amelyeket az EBB-nek teljesítenie kell. E felső határokat e határozat félidős felülvizsgálatakor értékelni kell, különösen az EBB-finanszírozásra ténylegesen jogosult régiók és országok listájában bekövetkező lehetséges változásokra tekintettel. (12) Az EBB finanszírozási-műveleteknek összhangban kell lenniük a kedvezményezett ország saját stratégiáival. Ennek fényében, a koherencia erősítése és az EBB külső finanszírozási tevékenységének fokozottabban az uniós szakpolitikák támogatására való összpontosítása, valamint a kedvezményezettek számára a lehető legtöbb előny biztosítása érdekében az 1080/2011/EU határozat az EBB-finanszírozási műveletekre vonatkozóan valamennyi jogosult régióra és országra kiterjedő általános célokat határozott meg azaz a helyi magánszektor fejlesztését, különösen a kkv-k támogatását, a társadalmi és gazdasági infrastruktúra fejlesztését, az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást, alapul véve az EBB komparatív előnyeit azokon a területeken, amelyeken eddig is jó eredményeket ért el. Ezeket a célokat ebben a határozatban is fenn kell tartani a fenntartható fejlődés és munkahelyteremtés további előmozdítása érdekében. ( 1 ) A Tanács május 25-i 480/2009/EK, Euratom rendelete a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról (HL L 145., , 10. o.).

3 L 135/3 (13) A kkv-k, köztük az e határozat hatálya alá tartozó régiókban befektető uniós kkv-k forráshoz jutásának elősegítése alapvető szerepet tölthet be a gazdasági fejlődés élénkítésében és a munkanélküliség elleni küzdelemben. A kkv-k hatékony elérése céljából az EBB-finanszírozási műveleteknek eredményközpontúnak kell lenniük. Az EBBnek, amennyiben lehetséges, a helyi fejlődés támogatása érdekében be kell ruháznia a kis- és középvállalkozások kutatási és innovációs tevékenységeibe. Az EBB-nek együtt kell működnie a támogatásra jogosult országokban működő, a helyi gazdaságba integrált helyi pénzügyi közvetítő intézményekkel, különösen annak biztosítása céljából, hogy a pénzügyi előnyök egy része továbbkerüljön ezek ügyfeleihez, és hogy hozzáadott értéket nyújtsanak az egyéb finanszírozási forrásokhoz képest. Az EBB-nek ezenfelül a lehető legnagyobb mértékben törekednie kell pénzügyi partnereinek diverzifikációjára azokban az országokban, amelyekben működik. Az átvilágítás keretében az EBB-nek meg kell vizsgálnia, hogy a kkv-kat pénzügyi közvetítőn keresztül támogató finanszírozási műveletek összhangban vannak-e a regionális technikai operatív iránymutatásokkal, az eredményértékelési kerettel és az EBB normáival. Az EBB-nek jelentési mechanizmust kell létrehoznia annak biztosítására, hogy a kkv-knak szánt pénzösszegeket azok javára használják fel. Az EBB-nek a félidős felülvizsgálathoz történő hozzájárulásként összevont beszámolót kell benyújtania a kkv-k e határozat alapján történő finanszírozásáról. (14) Az uniós garancia által biztosított fedezet, amely az állami és politikai kockázatokra korlátozódik, a mikrofinanszírozás terén önmagában nem elég ahhoz, hogy az EBB hathatós tevékenységet fejtsen ki. Az ilyen tevékenységet ezért adott esetben a más eszközök keretében rendelkezésre álló költségvetési erőforrásokhoz kapcsolódva, illetve a növekedés előmozdításának eszközeként és a szegénységnek a szegényebb országokban történő csökkentéséhez való közvetett hozzájárulás céljából többek között helyi szintű közvetítő intézményeken keresztül kell végrehajtani. (15) Az EBB-nek folytatnia kell a társadalmi, környezeti és gazdasági infrastruktúra többek között a közlekedés és az energia terén végrehajtott beruházási projektek finanszírozását, és mérlegelnie kell az egészségügyi és oktatási infrastruktúrát támogató tevékenységének a fokozását, amennyiben ez egyértelműen hozzáadott értéket jelent. (16) Az uniós garancia éghajlat-változási dimenziójának erősítése érdekében be kell vezetni a műveletek volumenére vonatkozó általános célszámot és egy olyan rendszert, amely lehetővé teszi az uniós garancia keretében támogatott projektekből eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátás előzetes felmérését. Az összes EBB-finanszírozási műveletből legalább 25 %-nak az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást támogató finanszírozási műveletnek kell lennie, hogy ezzel előmozdítsa az Unió globális éghajlat-politikai céljainak megvalósulását. Az EBB-nek a Bizottsággal együttműködve támogatnia kell technikai szakértelmével az EBB-finanszírozási műveletekből részesülő állami és magánpartnereket az éghajlatváltozásból eredő kihívások kezelése és a rendelkezésre álló finanszírozás lehető legoptimálisabb felhasználása érdekében. Az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó projektek számára rendelkezésre kell állnia a koncesszionális finanszírozás lehetőségének. Az EBB-finanszírozási műveleteket amennyiben lehetséges és célszerű az Unió általános költségvetéséből biztosított forrásokkal kell kiegészíteni, az uniós külső támogatás keretében az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához nyújtott vissza nem térítendő támogatások és kölcsönök megfelelő kombinálásával. E tekintetben a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz címzett éves jelentésében részletesen be kell számolnia az e projektek finanszírozására igénybevett pénzügyi eszközökről, feltüntetve az EBB-finanszírozási műveleteknek összegeit és a támogatások megfelelő összegeit. (17) Az általános célok hatókörébe tartozó területeken az országok közötti regionális integrációnak így különösen az előcsatlakozási folyamatban részt vevő országok, a szomszédságpolitikai partnerországok és az Unió közötti gazdasági integrációnak az EBB-finanszírozási műveletek egyik alapvető céljának kell lennie. Ezzel összefüggésben az EBB-nek képesnek kell lennie arra, hogy az általános célok körébe tartozó területeken az uniós vállalatok általi az Unióval való gazdasági integrációt előmozdító, valamint a technológia- és tudástranszfer elősegítéséhez hozzájáruló közvetlen külföldi befektetések révén is támogassa a partnerországokat, amennyiben a beruházási projektek átvilágítása során kellő figyelmet fordítanak azon kockázat minimálisra csökkentésére, hogy az EBB-finanszírozási műveletek negatív hatásokkal járjanak az Unióban a foglalkoztatásra nézve. Az EBB-t ösztönözni kell továbbá arra, hogy kockázattűrő képességének figyelembevétele mellett saját kockázatára is támogassa az uniós vállalatok partnerországokba irányuló közvetlen külföldi befektetéseit. (18) Az EBB-nek rendszeresen el kell végeznie az e határozat alapján támogatott tevékenységek utólagos vagy félidős értékelését e tevékenységek relevanciájának, eredményeinek és fejlesztési hatásainak értékelése és a jövőbeli tevékenységek javítását lehetővé tevő szempontok feltárása érdekében. Ezen értékeléseknek hozzá kell járulniuk az elszámoltathatósághoz és a fenntarthatósági elemzéshez. (19) Az uniós garancia általános céljait és azok végrehajtását összekapcsoló gyakorlati intézkedéseket regionális technikai operatív iránymutatásokban kell meghatározni. Ezen iránymutatásoknak összhangban kell lenniük a tágabb uniós regionális szakpolitikai kerettel, többek között az európai szomszédságpolitikában alkalmazott differenciálás elvével. Az uniós külső politikák és prioritások változásainak figyelembevétele érdekében e határozat elfogadása után sort kell keríteni a regionális technikai operatív iránymutatások felülvizsgálatára és a félidős felülvizsgálatot követő aktualizálására is. A regionális technikai operatív iránymutatások aktualizálásánál egyebek mellett a támogatható országokban történt releváns fejleményeket is figyelembe kell venni.

4 L 135/ (20) Az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló 5. sz. jegyzőkönyvvel összhangban az e határozat alapján végzendő EBB-finanszírozási műveletek céljából közvetlenül az EBB-hez benyújtott kérelmeket továbbítani kell a Bizottsághoz annak véleményezése céljából, hogy a kérelmek megfelelnek-e a vonatkozó uniós jogszabályoknak és szakpolitikáknak. Amennyiben az e határozat hatálya alá tartozó EBB-finanszírozási műveletek esetében a Bizottság bármely műveletről kedvezőtlen véleményt nyilvánít, a szóban forgó műveletet nem fedezheti az uniós garancia. (21) Jóllehet az EBB ereje továbbra is abban nyilvánul meg, hogy a köztulajdonban lévő beruházási bankok olyan különleges példája, amelynek feladata a részvényesek által meghatározott politikai célkitűzések teljesítése érdekében hosszú távú kölcsönök nyújtása, az EBB-finanszírozási műveleteknek hozzá kell járulniuk az EUSZ 21. cikkében megfogalmazott, az Unió külső tevékenységét vezérlő alapelvekhez, így a demokrácia és a jogállamiság, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok megszilárdításához és támogatásához, továbbá az olyan nemzetközi kötelezettségvállalások és megállapodások, többek között környezetvédelmi megállapodások végrehajtásához, amelyekben az Unió részes fél. Az EUMSZ 212. cikkével összhangban, az EBB-nek különösen a harmadik országokkal folytatott gazdasági, pénzügyi és technikai együttműködéshez kell hozzájárulnia. Ezenfelül az EBB-nek tevékenysége során tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot, egyebek mellett az ENSZ Alapokmánya elveit. Az EBB tevékenységének a projektciklus egyes szakaszaiban összhangban kell lennie továbbá az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezményével (Aarhusi Egyezmény). A fejlődő országok tekintetében az EBB-finanszírozásnak különösen ezen országok legfőképpen a legszegényebbek fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődését, a világgazdaságba való zökkenőmentes és fokozatos integrálását, valamint az Unió által az ENSZ és egyéb érintett nemzetközi szervezetek keretében jóváhagyott céloknak való megfelelést kell előmozdítania. Az EBB-nek, amikor az EUMSZ 209. cikkének (3) bekezdésével összhangban hozzájárul az uniós fejlesztési együttműködési politika célkitűzéseinek megvalósítását célzó intézkedések végrehajtásához, törekednie kell arra, hogy közvetetten az Egyesült Nemzetek Szervezetének 2015-ös millenniumi fejlesztési céljait is támogassa valamint 2015 után azon új fejlesztési célok elérését is, amelyek esetleg módosítják vagy felváltják a millenniumi fejlesztési célokat mindazon régiókban, ahol tevékenységét folytatja. (22) Az EBB e határozat szerinti tevékenységének támogatnia kell a fejlesztési politikáról kialakított európai konszenzus és a változtatási program végrehajtását, illetve a évi Párizsi Nyilatkozatban, a évi accrai cselekvési programban, és a évi puszani partnerségi megállapodásban kialakított segélyhatékonysági elvek alkalmazását. Az EBB tevékenységének összhangban kell lennie továbbá az emberi jogokra és demokráciára vonatkozó, a Tanács által június 25-én elfogadott uniós stratégiai kerettel és cselekvési tervvel, továbbá a nemzetközi környezetvédelmi megállapodásokkal, ideértve a biodiverzitási kötelezettségvállalásokat. Ezt konkrét intézkedések révén kell megvalósítani, köztük különösen a beruházási projektek környezeti, társadalmi, fejlesztési vonatkozásainak értékelésére, és ennek keretében az emberi jogi, az alapvető szabadságokkal és a konfliktusokkal kapcsolatos kockázatoknak a felmérésére szolgáló EBB-kapacitások megerősítésével, valamint a hatóságokkal és a civil társadalommal folytatott helyi konzultáció előmozdításával. Az EBB-nek ezzel összefüggésben alkalmaznia és folyamatosan fejlesztenie kell az eredményértékelési keretét, amellyel egy sor részletes teljesítménymutató révén a teljes EBB-projektciklusban értékeli a finanszírozási műveletek gazdasági, környezeti, társadalmi és fejlesztési hatását. Az eredményértékelési keret alkalmazását e határozat félidős felülvizsgálatakor értékelni kell. A beruházási projekt átvilágítása keretében az EBB-nek adott esetben az Unió szociális és környezetvédelmi alapelveivel, valamint a nemzetközi bevált gyakorlattal, az uniós joggal és a kedvezményezett ország nemzeti jogával összhangban helyi konzultációk megtartását és ezek eredményének közzétételét kell előírnia a projektgazda számára annak érdekében, hogy figyelembe vegye a projekteknek az érintett felekre gyakorolt hatását. Az EBB-nek a projektek kidolgozása során mindvégig kommunikálnia kell a projektgazdákkal és a projektek kedvezményezettjeivel. Az e határozat hatálya alá tartozó időszakban állami partnerekkel aláírt EBB finanszírozási szerződésekben kifejezetten elő kell írni, hogy a folyósítás felfüggeszthető, amennyiben a beruházási projekt végrehajtási helyszínéül szolgáló ország elveszti az e határozat szerinti jogosultságát. (23) A stratégiai tervezéstől a beruházási projekt kidolgozásáig minden szinten biztosítani kell, hogy az EBB-finanszírozási műveletek megfeleljenek az Unió külső politikáinak és az e határozatban megállapított általános célkitűzéseknek, és azokat támogassák. Az Unió külső tevékenységeinek fokozottabb összehangolása érdekében az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) bevonásával tovább kell erősíteni a Bizottság és az EBB közötti szakpolitikai és stratégiai párbeszédet, és arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot is megfelelően tájékoztatni kell. Az EBB Unión kívüli irodáinak lehetőség szerint az Unió képviseletein belül kellene elhelyezkedniük ezen együttműködés fokozása és a működési költségek megosztása érdekében. Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank között a külső megbízatás hatálya alá tartozó régiókban folytatott együttműködés és koordináció tekintetében kötött egyetértési megállapodás amelyet a Bizottság, az EKSZ és az EIB közötti operatív szintű együttműködés és korai

5 L 135/5 kölcsönös információcsere fokozása céljából 2013-ban felülvizsgáltak továbbra is alkalmazandó. Az egyetértési megállapodás keretében folytatott együttműködésnek magában kell foglalnia különösen a szomszédságpolitikában részt vevő országok közötti differenciálás elve alkalmazásának rendszeres felülvizsgálatát. Különösen fontos, hogy a Bizottság, az EBB és adott esetben az EKSZ között a releváns programozási dokumentumok előkészítésének minél korábbi szakaszában szisztematikus véleménycserére kerüljön sor annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen a szinergiákat tevékenységeik között. Meg kell erősíteni továbbá az együttműködést az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása és a konfliktusmegelőzés kérdésében is. Az EBB-t ösztönözni kell arra, hogy az EBB-projektciklus során működjön együtt az uniós delegációkkal. (24) Az Unió külkapcsolatait több intézkedéssel, különösen a 236/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) által kell támogatni. Az érintett régiókban nyújtott összes uniós támogatás összhangjának növelése érdekében meg kell ragadni az EBB-finanszírozás és az uniós költségvetési források kombinálásának a lehetőségeit, amikor és amennyiben mód van rá, a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) VIII. címében előírt pénzügyi eszközök, továbbá a projektek előkészítéséhez és végrehajtásához biztosított technikai segítségnyújtás formájában, a 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) által létrehozott Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, a 232/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) által létrehozott Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz, a 233/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 5 ) által létrehozott Fejlesztési Együttműködési Eszköz, a 234/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 6 ) által létrehozott, harmadik országokkal folytatott együttműködést szolgáló Partnerségi Eszköz, a 235/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) által létrehozott, a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdításának finanszírozási eszköze, 230/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 8 ) által létrehozott, a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz és a 237/2014/EU tanácsi rendelet által létrehozott ( 9 ) Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz révén. Az 1080/2011/EU határozatot követően a Bizottság az Unión kívüli vissza nem térítendő támogatások és hitelek kombinálását célzó mechanizmusok működésének mindenekelőtt az Unió általános költségvetésének, illetve az EBB-hiteleknek a végrehajtása tekintetében történő optimalizálása érdekében, valamint az irányítással és az értékelési kritériumokkal kapcsolatos legjobb gyakorlatoknak a projektek szintjén történő cseréje céljából létrehozta az uniós külső együttműködési támogatáskombinációs platformot. Az EBB-nek és egyéb pénzügyi intézményeknek a támogatáskombinációs mechanizmusokban való részvételét tejes mértékben össze kell hangolni az Unió külső célkitűzéseivel, valamint a segélyhatékonyság és az átláthatóság követelményével. (25) Az EBB-nek az e határozat hatálya alá tartozó, Unión kívüli finanszírozási műveletei során törekednie kell arra, hogy tovább erősítse a koordinációt és az együttműködést az európai és a nemzetközi pénzügyi intézményekkel, különösen az uniós külső együttműködési támogatáskombinációs platform résztvevőivel. Ez az együttműködés adott esetben magában foglalja az ágazati feltételrendszerrel kapcsolatos együttműködést és az eljárások kölcsönös igénybevételét, a társfinanszírozás felhasználását, valamint többek között a segélyek koordinációját és a hatékonyságot előmozdító globális kezdeményezésekben való részvételt. Az említett koordináció és együttműködés keretében törekedni kell arra, hogy minimálisra csökkenjen a költségek megkettőzésének és a szükségtelen átfedéseknek a lehetősége. Az együttműködésnek a kölcsönösség elvén kell alapulnia. Adott esetben elő kell mozdítani, hogy az EBB viszonossági alapon hozzáférjen a más európai és nemzetközi pénzügyi intézmények által létrehozott pénzügyi eszközökhöz. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) földrajzi hatókörének a földközitengeri térségre való kiterjesztése miatt 2012-ben aktualizálták a Bizottság, az EBB-csoport és az EBRD közötti, az Unión kívüli együttműködésre vonatkozó háromoldalú egyetértési megállapodást, amely lehetővé teszi, hogy az EBB-csoport és az EBRD egymás tevékenységeit kiegészítve és egyéni komparatív előnyeiket kihasználva működjön; e megállapodást továbbra is alkalmazni kell. Az e határozatban rögzített elveket azon esetekben is alkalmazni kell, amikor az EBB-finanszírozás végrehajtására más európai és nemzetközi pénzügyi intézményekkel kötött együttműködési megállapodások révén kerül sor. ( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács március 11-i 236/2014/EU rendelete a külső tevékenységek finanszírozására vonatkozó uniós eszközök végrehajtására vonatkozó közös szabályok és eljárások megállapításáról (HL L 77., , 95. o.). ( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., , 1. o.). ( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács március 11-i 231/2014/EU rendelete az IPA II Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L 77., , 11. o.). ( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács március 11-i 232/2014/EU rendelete az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L 77., , 27. o.). ( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács március 11-i 233/2014/EU rendelete a as időszakra szóló fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 77., , 44. o.). ( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács március 11-i 234/2014/EU rendelete a harmadik országokkal folytatott együttműködésre irányuló Partnerségi Eszköz létrehozásáról (HL L 77., , 77. o.). ( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács március 11-i 235/2014/EU rendelete a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítását szolgáló finanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 77., , 85. o.). ( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács március 11-i 230/2014/EU rendelete a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról (HL L 77., , 1. o.). ( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács december 13-i 237/2014/EU rendelete a Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz létrehozásáról (HL L 77., , 109. o.).

6 L 135/ (26) Az EBB-t ösztönözni kell arra, hogy a jövőben is finanszírozzon saját kockázatra Unión kívüli műveleteket, többek között az uniós gazdasági érdekek támogatása céljából, olyan országokban és olyan beruházási projektek esetében, amelyek az EBB értékelése szerint megfelelően hitelképesek a saját kockázattűrő képességét is figyelembe véve, annak érdekében, hogy az uniós garancia igénybevételét olyan országokra és beruházási projektekre lehessen összpontosítani, amelyek esetében a garancia az EBB saját értékelése alapján többek között a fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődés szempontjából hozzáadott értéket képvisel. (27) Az EBB-nek ki kell bővítenie az általa kínált innovatív pénzügyi eszközök körét, többek között nagyobb figyelmet fordítva a garanciaeszközök kidolgozására. Az EBB-nek emellett aktívan törekednie kell a kockázatmegosztó eszközökben való részvételre, és a stabil és kiszámítható cash flow-val rendelkező projektek esetében a kötvénypiaci eszközökkel történő finanszírozásra. Különösképpen meg kell fontolnia a jogosult országokban végrehajtott beruházási projektek javára kibocsátott vagy nyújtott kötvénypiaci eszközök támogatását. Emellett az EBB-nek növelnie kell a helyi pénznemben végzett hitelnyújtást, valamint kötvényeket kell kibocsátania a helyi piacokon, feltéve, hogy a kedvezményezett országok végrehajtják a szükséges strukturális reformokat mindenekelőtt a pénzügyi ágazatban, valamint az EBB tevékenységeit megkönnyítő egyéb intézkedéseket. A tőkepiaci eszközök diverzifikálásánál és kibővítésénél különösen ügyelni kell arra, hogy azok ne vezessenek kockázatos pénzügyi gyakorlatok kialakulásához és eladósodáshoz, amelyek által veszélybe kerülhetne a pénzügyi stabilitás. (28) A Bizottságnak évente jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. E jelentésben értékelnie kell az EBB-finanszírozási műveleteket és azok e határozatnak való megfelelését, azok hozzáadott értékét és az Unió külső politikai és stratégiai célkitűzéseihez nyújtott hozzájárulását, minőségét, az EBB eredményértékelési keretét alapul véve azok fejlesztési hatásait, továbbá a kedvezményezettek számára e műveletek révén juttatott pénzügyi előnyöket. A jelentésnek tájékoztatással kell szolgálnia az uniós garancia lehívásáról, az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, e határozat alapján történő finanszírozásról, valamint az EBB és az európai ombudsman közötti egyetértési megállapodás működéséről is, és ismertetnie kell a Bizottsággal és más európai, illetve nemzetközi pénzügyi intézményekkel többek között társfinanszírozás céljából való együttműködést. A jelentést nyilvánosságra kell hozni annak érdekében, hogy az érdekelt felek így többek között a civil társadalom képviselői megtehessék észrevételeiket. (29) Az Unió külső politikáit támogató EBB-finanszírozási műveleteket továbbra is a rendezett banki működés elveivel összhangban kell végrehajtani. E műveletek irányításának továbbra is meg kell felelnie az EBB saját, ezen elvekkel összhangban kialakítandó szabályainak és eljárásainak köztük a megfelelő ellenőrzési intézkedéseknek és az EBB szociális és környezetvédelmi normákra vonatkozó nyilatkozatának, valamint a Számvevőszékkel és az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) kapcsolatos vonatkozó szabályoknak és eljárásoknak. Az EBB-nek a finanszírozási műveletei során megfelelően végre kell hajtania az Unió, az ENSZ, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet vagy a Pénzügyi Akció Munkacsoport által gyengén szabályozottnak vagy nem együttműködőnek minősített joghatóságokkal szembeni politikáit annak érdekében, hogy ezzel hozzájáruljon az adócsalás és a pénzmosás elleni nemzetközi küzdelemhez. Átláthatósági okokból az EBB a lehetséges mértékig a helyi pénzügyi közvetítőkkel együttműködve összeállítja a végső hitelfelvevők jegyzékét. (30) Az EBB-nek megfelelő intézkedéseket kell hoznia annak biztosítására, hogy az uniós garanciával fedezett finanszírozási műveletei során az Unió pénzügyi érdekei megelőző intézkedések révén védelemben részesüljenek a csalással, a korrupcióval, a pénzmosással és más jogellenes cselekményekkel szemben, és hogy az OLAF jogosult legyen helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok elvégzésére a kedvezményezettek telephelyein. Az EBB-nek az Európai Beruházási Bank tevékenységei során a tiltott magatartás megelőzésére és az attól való visszatartásra irányuló, 2008-ban elfogadott és 2013-ban felülvizsgált politikájának (a továbbiakban: az EBB csalás elleni politikája) megfelelően szorosan együtt kell működnie az illetékes uniós és tagállami hatóságokkal annak érdekében, hogy megerősítse a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen hozott hatályos intézkedéseket, és elősegítse hatékonyabb betartatásukat. Az EBB visszaélés-bejelentésekkel kapcsolatos politikájával összhangban különös figyelmet fordít a bejelentők által közölt, esetleges csalásra, korrupcióra vagy más jogellenes tevékenységre vonatkozó információkra, lehetővé téve az eset megfelelő kivizsgálását és a visszajelzést, valamint biztosítva a megtorlás elleni védelmet. (31) Az EBB irányító szerveit arra kell ösztönözni, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket az EBB tevékenységének oly módon való kiigazítása érdekében, hogy az hatékony módon támogassa az Unió külső politikáit, és megfelelően teljesítse az e határozatban foglalt követelményeket,

7 L 135/7 ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: 1. cikk Uniós garancia (1) Az Unió költségvetési garanciát (a továbbiakban: az uniós garancia) nyújt az Európai Beruházási Banknak (EBB) az Unión kívül végrehajtott finanszírozási műveletekre vonatkozóan. Az uniós garancia az EBB-nek nyújtott globális garancia az olyan esedékes, de az EBB-hez be nem folyt összegekre vonatkozóan, amelyek a (2) bekezdésnek megfelelően ilyen garanciával biztosítható EBB-beruházási projektek javára nyújtott vagy kibocsátott hitelekhez, hitelgaranciákhoz és kötvénypiaci eszközökhöz kapcsolódnak. (2) Az uniós garanciával a jogosult országokban végrehajtott beruházási projektek javára az EBB által nyújtott vagy kibocsátott olyan hitelek, hitelgaranciák és kötvénypiaci eszközök fedezhetők, amelyeket az EBB a saját szabályainak és eljárásainak köztük az EBB környezetvédelmi és szociális alapelvekre és normákra vonatkozó nyilatkozatának megfelelően és az Unió vonatkozó külső politikai célkitűzéseinek a támogatására nyújt, amennyiben az EBB-finanszírozásra még le nem járt vagy meg nem szüntetett, aláírt megállapodás alapján kerül sor (a továbbiakban: az EBB-finanszírozási műveletek). (3) Az Unió külső politikáit támogató EBB-finanszírozási műveleteket továbbra is a rendezett banki működés elveivel összhangban kell irányítani. (4) Az uniós garancia az EBB-finanszírozási műveletek keretében folyósított és garanciával biztosított teljes összeg 65 %-ára korlátozódik, az összes kapcsolódó összeg hozzáadásával és a visszafizetett összegek levonásával. (5) Az uniós garancia a január 1-jétől december 31-ig tartó időszak során aláírt EBB-finanszírozási műveletekre vonatkozik. (6) Amennyiben az (5) bekezdésben említett időtartam lejártáig az Európai Parlament és a Tanács nem fogad el az EBB Unión kívüli finanszírozási műveleteihez kapcsolódó veszteségeket fedező új uniós garancia nyújtásáról szóló határozatot, az említett időtartam egy alkalommal automatikusan meghosszabbodik hat hónappal. 2. cikk Az uniós garanciával fedezett EBB-finanszírozási műveletek felső összeghatárai (1) A 2014 és 2020 közötti teljes időszakra vonatkozóan az uniós garanciával fedezett EBB-finanszírozási műveletek felső összeghatára EUR. Az eredetileg finanszírozási műveletekre előirányzott, de később törölt összegeket nem kell levonni a felső összeghatárból. A felső összeghatár az alábbiak szerinti oszlik meg: a) egy maximum EUR összegű rögzített felső összeghatár; b) egy további, EUR-t kitevő opcionális összeg. A b) pontban említett összeg részben vagy egészben történő igénybevételéről és regionális elosztásáról az Európai Parlament és a Tanács határoz rendes jogalkotási eljárás keretében, a 19. cikkben előírt félidős felülvizsgálatot követően. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett rögzített felső összeghatár az I. mellékletben meghatározottaknak megfelelően további regionális felső összeghatárokra és részösszeghatárokra oszlik. A regionális felső összeghatárokon belül az uniós garancia hatályába tartozó régiók tekintetében az EBB fokozatosan biztosítja az országok közötti kiegyensúlyozott elosztást. 3. cikk Általános célok és alapelvek (1) Az uniós garancia csak az EBB saját értékelése alapján hozzáadott értékkel rendelkező és az alábbi általános célkitűzések valamelyikét támogató EBB-finanszírozási műveletekre vonatkozóan nyújtható: a) a helyi magánszektor fejlesztése, különösen a kkv-k támogatása; b) a társadalmi és gazdasági infrastruktúra többek között a közlekedési, az energia- és a környezeti infrastruktúra, valamint az információs és kommunikációs technológia fejlesztése; c) az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás.

8 L 135/ (2) Jóllehet az EBB beruházási bank jellegét meg kell őrizni, az e határozat alapján végzett EBB-finanszírozási műveleteknek hozzá kell járulniuk az általános uniós érdekekhez, és köztük különösen az EUSZ 21. cikkében meghatározott, az Unió külső fellépéseire vonatkozó alapelvekhez, valamint hozzá kell járulniuk az olyan nemzetközi környezetvédelmi egyezmények végrehajtásához, amelyekben az Unió részes fél. Az EBB irányító szerveinek ajánlott megtennie a szükséges lépéseket az EBB tevékenységének oly módon való kiigazítása érdekében, hogy az hatékony módon támogassa az Unió külső politikáit, és megfelelően teljesítse az e határozatban foglalt követelményeket. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott általános célok körébe tartozó területeken az országok közötti regionális integráció így mindenekelőtt az előcsatlakozási folyamatban részt vevő országok, a szomszédságpolitikai partnerországok és az Unió közötti gazdasági integráció az EBB-finanszírozási műveletek egyik alapvető célját képezi. Az EBB-nek az általános célok körébe tartozó területeken, az Unióval való gazdasági integrációt előmozdító közvetlen külföldi befektetések támogatása formájában kell végrehajtania a kedvezményezett országokat célzó finanszírozási műveleteit. (4) A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek a hivatalos fejlesztési támogatás kedvezményezettjeit tartalmazó jegyzéke szerinti fejlődő országokban az EBB-finanszírozási műveleteknek az EUMSZ 208. és 209. cikkével összhangban közvetetten hozzá kell járulniuk az Unió fejlesztési együttműködésre vonatkozó politikájának célkitűzéseihez, köztük a szegénységnek az inkluzív növekedésen és a fenntartható gazdasági, környezeti és társadalmi fejlődésen révén való csökkentéséhez. (5) Annak biztosítása érdekében, hogy a magánszektor beruházásai a lehető legnagyobb mértékű fejlesztési hatással járjanak, az EBB-nek az (1) bekezdés a) pontjának megfelelően a helyi beruházások támogatása révén a kedvezményezett országok helyi magánszektorának erősítésére kel törekednie. Az (1) bekezdésben meghatározott általános célkitűzéseket támogató EBB-finanszírozási műveleteknek törekedniük kell arra, hogy az uniós kkv-k beruházási projektjeinek támogatására is kiterjedjenek. Annak érdekében, hogy monitoring alá vonja a forrásoknak az érintett kkv-k támogatására való felhasználását, az EBB a pénzügyi közvetítőkkel együtt megfelelő szerződéses követelményeket állapít meg, többek között a kedvezményezettek által készítendő jelentésekre vonatkozóan. Az EBB olyan pénzügyi közvetítőkkel működik együtt, amelyek képesek támogatni a művelet helyéül szolgáló országok kkv-inek egyedi szükségleteit, és amelyek nem vesznek részt olyan EBB-finanszírozási műveletekben, amelyek végrehajtására jogosult országban, de valamely, a 13. cikkben említett nem együttműködő, külföldi joghatóság alá tartozó gazdasági egységen keresztül kerül sor. (6) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott általános célkitűzéseket szolgáló EBB-finanszírozási műveletekkel túlnyomórészt a következő területek beruházási projektjei támogathatók: közlekedés, energetika, környezeti infrastruktúra, információs és kommunikációs technológia, egészségügy és oktatás. Ez magában foglalja az energia megújuló forrásokból való előállítását és integrálását, az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású technológiákra és üzemanyagokra való átállást lehetővé tévő energiarendszer-átalakítást, a fenntartható energiabiztonságot és energetikai infrastruktúrát beleértve a gáz kitermelését és az uniós energiapiacra szállítását, valamint a vidéki területek villamosítását szolgáló infrastruktúrát is, továbbá a környezetvédelmi infrastruktúrát, így például a vízellátást és a szennyvíztisztítást, valamint a környezetbarát infrastruktúrát, továbbá a távközlést és a szélessávú hálózati infrastruktúrát. (7) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott általános célkitűzéseket támogató EBB-finanszírozási műveletek az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését és az azokhoz való alkalmazkodást célzó, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének általános céljához kapcsolódó mindenekelőtt a megújuló energiaforrások, az energiahatékonyság és a fenntartható közlekedés terén az üvegházhatású gázok kibocsátásának megszüntetéséhez vagy csökkentéséhez, vagy az éghajlatváltozás által az érzékeny országokra, ágazatokra és közösségekre gyakorolt hátrányos hatásokkal szembeni ellenálló képesség növeléséhez hozzájáruló beruházási projekteket támogathatják. Az éghajlat-politikai projektek támogathatósági kritériumait az EBB 2015 vége előtt aktualizálandó, éghajlatváltozással kapcsolatos stratégiája határozza meg. E célból kívánatos lenne, hogy a környezeti értékelési folyamat tartalmazzon egy elemzést a szénlábnyomról annak megállapítása érdekében, hogy a projektpályázatok energiahatékonyság-fejlesztési szempontból optimális megoldást kínálnak-e. E határozat időbeli hatálya alatt e műveletek volumenének az összes EBB-finanszírozási művelet legalább 25 %-át kell kitenniük. (8) Az éghajlatváltozással kapcsolatos uniós és nemzetközi célkitűzéseknek megfelelően az EBB-nek az EBB-finanszírozási műveletek tekintetében a Bizottsággal együttműködve 2015 végéig aktualizálnia kell az éghajlatváltozással kapcsolatos stratégiáját. Az aktualizálás során többek között be kell építeni bizonyos konkrét intézkedéseket annak biztosítására, hogy az e határozat alapján végrehajtott beruházási projektek összhangban legyenek az éghajlatváltozással kapcsolatos uniós célkitűzésekkel, valamint hogy intenzívebbé váljon a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság támogatása. (9) Az uniós garancia kizárólag azon EBB-finanszírozási műveleteket fedezi, amelyeket olyan jogosult országokban hajtanak végre, amelyek keretmegállapodást kötöttek az EBB-vel az ilyen műveletek végrehajtására vonatkozó jogi feltételekről.

9 L 135/9 4. cikk Jogosult országok (1) Az uniós garanciával fedezett EBB-finanszírozásra potenciálisan jogosult országok listáját a II. melléklet tartalmazza. Az uniós garancia melletti EBB-finanszírozásra jogosult országok jegyzékét a III. melléklet tartalmazza; ez a lista kizárólag a II. mellékletben szereplő országokat foglalhatja magában. A II. mellékletben nem szereplő országok uniós garancia mellett nyújtott EBB-finanszírozásra való jogosultságáról eseti alapon, rendes jogalkotási eljárás keretében kell határozni. (2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. melléklet módosítására vonatkozóan. A Bizottság ilyen határozatai egy átfogó, többek között a gazdasági, a társadalmi, a környezeti és a politikai különösen a demokráciával, az emberi jogokkal és az alapvető szabadságokkal kapcsolatos szempontokra kiterjedő értékelésen, valamint a vonatkozó európai parlamenti állásfoglalásokon, tanácsi határozatokon és következtetéseken alapulnak. (3) A (4) bekezdésre figyelemmel, a III. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusok nem érintik azon EBB-finanszírozási műveleteknek az uniós garancia általi fedezetét, amelyeket az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hatálybalépése előtt írtak alá. (4) A 8. cikk (1) bekezdésében említett átfogó garanciát élvező EBB-finanszírozási műveletekhez tartozó kifizetésekre kizárólag a III. mellékletben szereplő országokban kerülhet sor. (5) Az uniós garancia nem nyújt fedezetet az EBB-finanszírozási műveletekre abban az országban, ahol az ilyen műveletekről szóló megállapodást az adott országnak az Unióhoz történő csatlakozása után írták alá. 5. cikk Az EBB-finanszírozási műveletek hozzájárulása az Unió szakpolitikáihoz (1) A Bizottság az e határozat hatálybalépését követő egy éven belül az EBB-vel együtt aktualizálja az EBB-finanszírozási műveletekre vonatkozó hatályos regionális technikai operatív iránymutatásokat. A regionális technikai operatív iránymutatásoknak összhangban kell lenniük a IV. mellékletben meghatározott tágabb uniós regionális politikai kerettel. A regionális technikai operatív iránymutatások biztosítják különösen, hogy az e határozat szerinti EBB-finanszírozás kiegészítse a különböző régiókra vonatkozó kapcsolódó uniós segítségnyújtási szakpolitikákat, programokat és eszközöket. A regionális technikai operatív iránymutatások aktualizálása során a Bizottság és az EBB figyelembe veszi az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásait, valamint a Tanács kapcsolódó határozatait és következtetéseit. A regionális technikai operatív iránymutatásoknak összhangban kell lenniük a nemzeti vagy regionális programok keretében esetleg rendelkezésre álló, a kedvezményezett országokban meghatározott prioritásokkal, és figyelembe kell venniük az adott esetben e programok kidolgozása során a helyi civil társadalommal folytatott konzultációt. Az aktualizált regionális technikai operatív iránymutatások elkészülte után a Bizottság azonnal továbbítja azokat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az EBB a regionális technikai operatív iránymutatásokban megállapított kereteken belül meghatározza a megfelelő finanszírozási stratégiákat, és biztosítja azok végrehajtását. Az EBB-finanszírozási műveleteknek összhangban kell lenniük a regionális technikai operatív iránymutatásokkal, valamint a kedvezményezett ország stratégiáival. A regionális technikai operatív iránymutatásokat a 19. cikkben említett félidős felülvizsgálatot követően felül kell vizsgálni. (2) A Bizottság az 5. sz. jegyzőkönyv 19. cikkében meghatározott eljárás keretei között véleményt nyilvánít az EBBfinanszírozási műveletekről. Amennyiben az e határozat hatálya alá tartozó EBB-finanszírozási műveletek esetében a Bizottság kedvezőtlen véleményt nyilvánít, a szóban forgó művelet nem fedezhető az uniós garancia által.

10 L 135/ cikk Együttműködés a Bizottsággal és az EKSZ-szel (1) Az EBB-finanszírozási műveletek és az Unió költségvetési forrásai közötti szinergiák maximalizálása érdekében tovább kell erősíteni az EBB külső tevékenységének az Unió külső politikai célkitűzéseivel való összhangját, különösen az 5. cikkben említett regionális technikai operatív iránymutatások aktualizálásán amely iránymutatásokkal kapcsolatban adott esetben konzultálni kell az EKSZ-szel a szakpolitikai kérdéseket illetően, valamint az alábbiakra vonatkozó rendszeres és szisztematikus párbeszéden és korai információcserén keresztül: a) adott esetben a Bizottság vagy az EKSZ által készített stratégiai dokumentumok, mint például országos és regionális stratégiai dokumentumok, indikatív programok, cselekvési tervek és előcsatlakozási dokumentumok; b) az EBB stratégiai tervezési dokumentumai, beruházási projektjeinek csatornái, valamint az EBB-nek a Bizottság számára készített éves jelentései; c) egyéb szakpolitikai és operatív szempontok. (2) Az együttműködést régiónként differenciált módon kell megvalósítani, többek között az uniós küldöttségek szintjén, figyelembe véve az EBB szerepét és az Uniónak az egyes régiókban folytatott szakpolitikáit. 7. cikk Együttműködés más európai és nemzetközi pénzügyi intézményekkel (1) Az EBB-finanszírozási műveleteket adott esetben az EBB és más európai multilaterális, illetve tagállami pénzügyi intézmények (a továbbiakban: az európai pénzügyi intézmények), valamint nemzetközi pénzügyi intézmények, köztük például regionális fejlesztési bankok (a továbbiakban: a nemzetközi pénzügyi intézmények) közötti együttműködés keretében kell végrehajtani a szinergiák, az együttműködés és a hatékonyság maximalizálása, innovatív pénzügyi eszközök közös kidolgozása, a kockázatok elővigyázatos és ésszerű megosztása, valamint a beruházási projekt és ágazat szerinti koherens feltételrendszer biztosítása érdekében, valamint abból a célból, hogy minimálisra csökkenjen a költségek megkettőzésének és az indokolatlan átfedéseknek a lehetősége. (2) Az (1) bekezdésben említett együttműködést elő kell segíteni a Bizottság, az EBB és a különböző régiókban működő érintett európai és nemzetközi pénzügyi intézmények közötti koordináció révén, amelyet adott esetben egyetértési megállapodások vagy más uniós regionális együttműködés keretében valósítanak meg. 8. cikk Az uniós garancia fedezete és feltételei (1) A valamely állammal megkötött vagy valamely állam által garantált EBB-finanszírozási műveletek a kötvénypiaci eszközökből állók kivételével, valamint egyéb, regionális vagy helyi hatósággal, állami tulajdonú vagy állami ellenőrzés alatt álló állami vállalattal vagy intézménnyel megkötött EBB-finanszírozási műveletek esetében, amennyiben az ezen egyéb EBB-finanszírozási műveletek megfelelő, az érintett ország hitelkockázati helyzetét figyelembe vevő EBB-hitelkockázati értékeléssel rendelkeznek, az uniós garancia fedez valamennyi esedékes, de az EBB-hez be nem folyt összeget (a továbbiakban: az átfogó garancia). (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában Palesztinát a Palesztin Hatóság képviseli, Koszovót ( 1 ) pedig a koszovói hatóságok képviselik. (3) Az (1) bekezdésben említetteken kívüli EBB-finanszírozási műveletek esetében az uniós garancia fedez valamennyi, a esedékes, de az EBB-hez be nem folyt összeget, amennyiben a fizetés elmaradásának oka valamely alábbi politikai kockázat bekövetkezése (a továbbiakban: a politikai kockázati garancia): a) elmaradt devizaátutalás; b) kisajátítás; ( 1 ) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1244/1999. határozatával és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.