Az Ön szociális biztonsági jogai. Észtországban

Átírás

1 Az Ön szociális biztonsági jogai Észtországban

2 A tájékoztatóban szereplő információkat az EU szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (MISSOC) nemzeti kapcsolattartóival szoros együttműködésben állítottuk össze és tettük naprakésszé. A MISSOC hálózatáról további tájékoztatás olvasható a következő címen: A tájékoztató általánosan ismerteti az egyes országokban alkalmazandó szociális biztonsági előírásokat..részletesebb információkat a MISSOC egyéb kiadványaiban talál,amelyek a fenti hivatkozásra kattintva érhetők el. Felveheti a kapcsolatot a tájékoztató I. mellékletében felsorolt illetékes hatóságokkal és intézményekkel is. Az Európai Bizottság, valamint a nevében eljáró személyek nem vállalnak felelősséget az ebben a kiadványban szereplő információk felhasználásáért. Európai Unió, 2012 Sokszorosítás a forrás megjelölésével megengedett július 2

3 TARTALOMJEGYZÉK I. fejezet: Általános tudnivalók, szervezet és finanszírozás... 5 Általános tudnivalók... 5 A szociális védelem szerkezete... 5 Finanszírozás... 6 II. fejezet: Egészségügyi ellátások... 7 Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra?... 7 Finanszírozott ellátások... 7 Az egészségügyi ellátások igénybevétele... 7 III. fejezet: Táppénz... 8 Mikor jogosult táppénzre?... 8 Finanszírozott ellátások... 8 A táppénz igénybevétele... 8 IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások... 9 Mikor jogosult anyasági vagy apasági ellátásokra?... 9 Finanszírozott ellátások... 9 Az anyasági és az apasági ellátások igénybevétele... 9 V. fejezet: Rokkantsági ellátások...10 Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra?...10 Finanszírozott ellátások...10 A rokkantsági ellátások igénybevétele...11 VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások...12 Mikor jogosult öregségi ellátásokra?...12 Finanszírozott ellátások...12 Az öregségi ellátások igénybevétele...13 VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások...14 Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra?...14 Finanszírozott ellátások...14 A hozzátartozói ellátások igénybevétele...15 VIII. fejezet: Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások...16 Mikor jogosult munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátásokra?...16 Finanszírozott ellátások...16 Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások igénybevétele...16 IX. fejezet: Családi ellátások...17 Mikor jogosult családi ellátásokra?...17 Finanszírozott ellátások...17 A családi ellátások igénybevétele...19 X. fejezet: Munkanélküliség...20 Mikor jogosult munkanélküli-ellátásokra?...20 Finanszírozott ellátások...20 A munkanélküli-ellátások igénybevétele...21 XI. fejezet: Minimumjövedelem...22 Mikor jogosult a minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátásokra?...22 Finanszírozott ellátások...22 A minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátások igénybevétele...23 XII. fejezet: Tartós ápolás-gondozás...24 Mikor jogosult tartós ápolás-gondozásra?...24 Finanszírozott ellátások július 3

4 Tartós ápolás-gondozás igénybevétele...24 Melléklet: Az intézmények kapcsolattartási adatai és hasznos honlapok július 4

5 I. fejezet: Általános tudnivalók, szervezet és finanszírozás Általános tudnivalók A szociális biztonsági és a szociális támogatásra való jogosultság elsősorban az állandó lakhelyhez kötődik. Az állampolgárság nem található a feltételek között, így a más államokból származó, nem elhanyagolható számú népesség is a biztosítottak körébe tartozik. Az észt szociális biztonsági rendszer három járulékalapú szociális biztonsági rendszert tartalmaz: nyugdíjbiztosítás, betegbiztosítás és munkanélküli-biztosítás. A nyugdíjbiztosítást és a betegségbiztosítást a szociális adóból, a munkanélkülibiztosítást a munkanélküli-biztosítási járulékokból finanszírozzák. A többi területen biztosított szociális ellátások a családi ellátások, az állami munkanélküli-járadék, a haláleseti juttatások és a fogyatékkal élők szociális ellátásai nem járulékalapúak, és ezeket az általános állami bevételekből finanszírozzák. A szociális védelem szerkezete A szociális biztonság és a szociális jólét a Szociális Minisztérium (Sotsiaalministeerium) hatáskörébe tartozik. A minisztérium irányítása alatt áll egy kormányhivatal a Társadalombiztosítási Tanács (Sotsiaalkindlustusamet) és két közjogi szervezet az Egészségbiztosítási Alap (Eesti Haigekassa) és a Munkanélküli-biztosítási Alap (Eesti Töötukassa), amelyek a különböző szociális biztonsági ágak igazgatását látják el. A Társadalombiztosítási Tanács feladata a nyugdíjbiztosítás, a családi támogatások, a fogyatékkal élőknek nyújtott szociális ellátások és a temetési juttatások igazgatása. A tanács kezeli a biztosítottak és kedvezményezettek nyilvántartását is. Biztosítja, hogy a nemzeti jogszabályokban és a nemzetközi megállapodásokban megállapított nyugdíjakat és ellátásokat az előírt határidőre folyósítsák. A tartós keresőképtelenség felmérését célzó orvosi vizsgálatot a tanács egyik bizottsága végzi. A Társadalombiztosítási Tanácsnak alárendelt regionális nyugdíjirodák bírálják el a fent említett ellátásokra irányuló igényléseket, és banki vagy postai úton teljesítik a kifizetéseket. A Munkanélküli-biztosítási Alap felel a munkanélküli-biztosítási rendszerért, amelynek célja a munkanélküli-biztosítási ellátások (töötuskindlustushüvitis), a munkaszerződések csoportos megszüntetése esetén járó ellátások és a munkáltató fizetésképtelensége esetén járó ellátások folyósítása május 1-jétől a munkanélküli-járadékok (töötutoetus) igazgatása is az alap hatáskörébe tartozik, míg az igénylések elbírálását és a járadékok folyósítását az alap irányítása alatt álló regionális foglalkoztatási irodák végzik. Az Egészségbiztosítási Alap működteti az egészségbiztosítási rendszert, amely az orvosi szolgáltatásokat, a gyógyszertérítéseket és a pénzbeli ellátásokat (táppénz, anyaság és ápolás) foglalja magában. Az alap éves szerződést köt az egészségügyi szolgáltatókkal, és megtéríti az e szerződés keretében biztosított személyek orvosi ellátása során felmerülő költségeiket. Az alap ezenkívül közvetlenül a biztosítottaknak is folyósít táppénzt, anyasági és ápolási ellátást július 5

6 Szintén a Szociális Minisztérium irányítása alatt működik az Egészségügyi Szolgáltatások Tanácsa (Terviseamet), az Állami Gyógyszerhivatal (Ravimiamet) és a Munkaügyi Felügyelet (Tööinspektsioon). A szociális jellegű pénzbeli ellátásokat és szociális szolgáltatásokat a helyi önkormányzatok biztosítják. Finanszírozás A betegbiztosítást és a nyugdíjbiztosítást járulékokból, azaz a munkáltató által fizetendő szociális adóból (33%) finanszírozzák. A munkanélküli-biztosítást a munkáltató és a munkavállaló által fizetett 4,2%-os járulékból fizetik. A szociális járulékok (szociális adó és munkanélküli-biztosítási járulékok) beszedését az Adóhatóság (Maksuamet) végzi. A munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások rendszerét a szociális adóból (a munkáltatók és az önálló vállalkozók járulékai és az állam hozzájárulásai), az általános adókból és a munkáltatói magánjogi felelősség alapján finanszírozzák. A kötelező, tőkefedezeti kiegészítő nyugdíjrendszer igazgatását az önálló nyugdíjpénztárak látják el a Pénzügyminisztérium (Rahandusministeerium) felügyelete alatt. A tőkefedezeti nyugdíjak rendszerében való részvétel az 1983-ban vagy azután született személyek számára kötelező, az 1983 előtt születettek számára pedig önkéntes. A tőkefedezeti nyugdíj előzetes finanszírozáson alapul a munkavállaló bruttó fizetésének 2%-át fizeti a pénztárba. Az állam ehhez a jelenlegi szociális adó (a bértömeg 33%-a, lásd fent) 4%-ával járul hozzá, és 29%-ot visszatart. A kiegészítő tőkefedezeti nyugdíjrendszerbe (3. pillér) való járulékfizetés mindenki számára önkéntes. A járulékfizető akkor jogosult kifizetésre, ha 55. életévét betöltötte, illetve ha teljesen és tartósan rokkanttá és munkaképtelenné válik július 6

7 II. fejezet: Egészségügyi ellátások Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra? E rendszer biztosítottai közé tartoznak a munkavállalók és az önálló vállalkozók, valamint személyek egy bizonyos köre, akik nevében az állam fizeti meg a szociális adót. Azok a személyek, akik szociális adó fizetése nélkül azonos egészségügyi ellátásra jogosultak, a következők: 19 évesnél fiatalabb gyermekek; 24 év alatti diákok, akik nappali képzésben folytatják tanulmányaikat; állami nyugdíjban részesülők; terhes nők a terhesség orvosi megállapításának időpontjától; a biztosított által eltartott házastársak, akinek még kevesebb mint öt év van hátra a nyugdíjkorhatár eléréséig. Az ellátásra való jogosultság megszerzéséhez nincs előírt biztosítási időtartam, noha a munkavállalóknak legalább egy hónapos munkaszerződéssel kell rendelkezniük. Az önálló vállalkozók esetében ez az időtartam a Betegségbiztosítási Alapnál történő nyilvántartásba vétel időpontjától számított három hónap. Finanszírozott ellátások Az e rendszer keretében elérhető szolgáltatások köre a betegségbiztosítási költségvetés korlátaitól függ. Ide tartoznak a következők: a háziorvosi és a szakorvosi ellátások, beleértve az otthoni orvosi vizsgálatokat is; laboratóriumi vizsgálatok; megelőző egészségügyi szűrések; a járóbeteg-ellátás keretében és a kórházban elvégzett vizsgálatok és eljárások; kórházi ellátások (beleértve a nővéri ellátásokat és a szükséges gyógyszereket); szülést megelőző ellátások, szülés és szülést követő ellátások. A betegségbiztosítási rendszer fedezi továbbá a felírt gyógyszereket, amelyeket a biztosítottak csökkentett áron kapnak meg. A Betegségbiztosítási Alap a különbözetet megtéríti a gyógyszertáraknak. Az egészségügyi ellátások igénybevétele Észtország nemzeti egészségügyi rendszerében az olyan ellátásokat, mint például az orvosi ellátás, egy olyan keretben fedezi, amelyben a biztosított megválaszthatja háziorvosát. A betegek a költségviselésben a járóbeteg-ellátás költségeinek és a kórházi ellátás napi kórházi költségeinek megfizetésével vesznek részt. Az orvosi ellátást szolgáltatók az otthoni orvosi vizsgálatokért és a szakorvosi járóbeteg-ellátásokért legfeljebb 3,20 EUR vizitdíjat kérhetnek. A kórházak naponta legfeljebb 1,60 EUR napi kórházi költséget számíthatnak fel, legfeljebb tíz napon keresztül július 7

8 III. fejezet: Táppénz Mikor jogosult táppénzre? Ideiglenes keresőképtelenség esetén a biztosított abban az esetben kap táppénzt (azaz itt a biztosítotti jogviszony megszerzése nincs időhöz kötve), ha a megbetegedés időpontjában nem részesül szociális adó alá tartozó jövedelemben. Finanszírozott ellátások A táppénz a kórházi rendszer vagy a mentők által nyújtott ellátások, illetve karantén esetén 70%-os, munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén 100%-os. A táppénz mértékét a biztosítottnak a szociális adó alapját képező napi átlagjövedelme alapján számítják ki. Az önálló vállalkozók esetében a kiszámítás alapja az a jövedelem, amely alapján a biztosított az előző naptári években szociális adót fizetett. Sem a táppénz, sem a kiszámításához figyelembe vett jövedelem összege tekintetében nincs felső határérték. A táppénzt a betegszabadság kezdetéről kiállított igazolást követő naptári naptól, tehát négynapos várakozási idő után folyósítják. A táppénzt a munkavállalói kötelességei teljesítése alóli felmentését követő negyedik naptól folyósítják a biztosított részére. A biztosított betegségének 4. és 8. napja között a táppénzt a munkáltató fizeti a munkavállaló átlagjövedelme 70%-ának megfelelő összegben. Ezt követően a táppénzt az Egészségbiztosítási Alap folyósítja. Általában a táppénzt a betegséget igazoló lapon megjelölt betegszabadság végéig, de legfeljebb 182 egymást követő naptári napon át folyósítják egy-egy betegség esetében. Gümőkór esetében a táppénz legfeljebb 240 egymást követő naptári napon át fizethető. Egészségi okokból más tevékenységbe történő ideiglenes áthelyezés esetén a táppénz az előző bér és az új bér közötti különbözetnek felel meg, amelyet legfeljebb 60 napon át folyósítanak. Azok a biztosítottak, akik beteg családtagjukat ápolják, legfeljebb 14 napon át fizetett ápolói juttatásban részesülhetnek. A táppénz és az ápolói juttatás jövedelemadó-köteles. A keresőképtelenséget orvosi bizottság állapítja meg, és 10-es skálabeosztással %- ban fejezik ki (10%, 20%, 30% stb. egészen 100%-ig). A megállapításra vonatkozó eljárás a fogyatékosság és a munkaképtelenség esetében megegyezik. A fogyatékosság és a munkaképtelenség mértékének meghatározása során alkalmazott szempontok azonban eltérőek. Rendkívüli pótlékok vehetők igénybe a beteg gyermekek gondozási költségeinek fedezéséhez (a részletekért lásd a MISSOC táblázatait). Haláleseti juttatás nincs. A táppénz igénybevétele Az igényléseket az Egészségbiztosítási Alaphoz kell benyújtani. Az igényléshez a kezelőorvos által kiállított orvosi igazolást kell mellékelni. Folyósítás betegség vagy sérülés, karantén, illetve a biztosított egészségi állapota miatt a biztosítottnak egy másik tevékenységbe történő ideiglenes áthelyezése esetén történik. Az ellátásokat a biztosított folyószámlájára utalják át július 8

9 IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások Mikor jogosult anyasági vagy apasági ellátásokra? A pénzbeli anyasági támogatást a biztosítottak a terhességből vagy szülésből adódó ideiglenes munkaképtelenség alatt kapják. Az ellátást a terhességi igazolás kiállításának napjától folyósítják, azaz ebben az esetben nincs várakozási idő. Finanszírozott ellátások Az anyasági támogatás mértéke a referencia-keresetek 100%-a, amelyet a szülést megelőző és az azt követő időszak alatt, legfeljebb 140 napon át fizetnek. Minden olyan terhes nő, aki az állapota miatt kénytelen ideiglenesen munkahelyet változtatni, a szülési szabadság kezdetéig megkapja az új és a korábbi bére közötti különbözetet. A pénzbeli anyasági támogatás jövedelemadó-köteles. Az anyasági és az egészségbiztosítás ingyenes. Az anyasági és az apasági ellátások igénybevétele Az igényléseket az Egészségbiztosítási Alaphoz kell benyújtani július 9

10 V. fejezet: Rokkantsági ellátások Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra? A rokkantsági kockázat fedezetére kétféle nyugdíj szolgál: a keresőképtelenségi nyugdíj és a keresőképtelenség alapján nyújtott állami nyugdíj. Észtországban keresőképtelenségi nyugdíjra 16 éves kortól az öregségi nyugdíjba vonulásig az észtországi lakóhellyel rendelkező, legalább 40%-os tartós keresőképtelenségben szenvedő személyek jogosultak, akik a nyugdíj biztosításának időpontjáig, amennyiben elérték a éves kort, nyugdíjjogosultságot biztosító, legalább egy év szolgálati időt szereztek. Az előírt szolgálati idő az életkortól függően, háromévente egy évvel nő, azaz 60 éves korban eléri a 14 évet. Azok a legalább 40%-os tartós keresőképtelenségben szenvedők, akik nem rendelkeznek a keresőképtelenségi nyugdíjra való jogosultsághoz előírt szolgálati idővel, keresőképtelenségen alapuló állami nyugdíjra jogosultak, feltéve, hogy jogosultságuk igénybevételét megelőzően legalább egy évig állandó lakóhellyel rendelkeztek Észtországban és nem kapnak más államtól nyugdíjat. A teljes (100%-os) keresőképtelenség az a helyzet, amikor valaki betegség vagy sérülés által okozott funkcionális fogyatékosság következtében nem képes megteremteni magának a saját fenntartásához szükséges forrásokat. A részleges (10 90%-os) keresőképtelenség az a helyzet, amikor valaki tud dolgozni és el tudja tartani magát, de betegség vagy sérülés által okozott funkcionális fogyatékosság következtében képtelen elvégezni a képességeinek megfelelő munkát a nemzeti szinten általánosan meghatározott munkaidő alatt, azaz heti 40 órában. Finanszírozott ellátások A keresőképtelenségi nyugdíj kiszámításához a következő két összeg közül a magasabbat alkalmazzák: az adott személy nyugdíjjogosultságot biztosító szolgálati ideje és nyugdíj-biztosítási együtthatói alapján számított öregségi nyugdíj összege (azaz a szokásos öregségi nyugdíj összege); egy olyan személy öregségi nyugdíjának összege, aki a nyugdíjjogosultságot 30 éves szolgálati idő alapján szerezte meg. A keresőképtelenségi nyugdíj összege a számítási alapra vonatkoztatott keresőképesség-csökkenésnek megfelelő százalékos érték, amely nem lehet alacsonyabb az állami nyugdíj mértékénél (rahvapensioni määr). Az állami nyugdíj mértéke havi 134,10 EUR. A keresőképtelenség alapján nyújtott állami nyugdíj a keresőképesség-csökkenésnek megfelelő állami nyugdíj százalékos mértékének felel meg. A keresőképtelenségi nyugdíjat és a keresőképtelenség alapján nyújtott állami nyugdíjat a keresőképtelenség időtartama alatt folyósítják. A keresőképtelenséget hat hónapra, egy évre, két évre, három évre, öt évre vagy a nyugdíjkorhatár eléréséig, de legfeljebb öt évre lehet meghatározni. Azok a keresőképtelenségi nyugdíjban részesülők, akik elérik az öregségi nyugdíjkorhatárt, átkerülnek az öregségi nyugdíjrendszerbe. A keresőképtelenség alapján nyújtott állami július 10

11 nyugdíj azon kedvezményezettjei, akik elérik az öregségi nyugdíjkorhatárt, átkerülnek az állami öregségi nyugdíjrendszerbe. A rokkantsági ellátások igénybevétele Az igényléseket a Társadalombiztosítási Tanács regionális nyugdíjirodáihoz kell benyújtani július 11

12 VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások Mikor jogosult öregségi ellátásokra? Az öregségi nyugdíjrendszer három pilléren nyugszik: állami nyugdíj-biztosítási rendszer (első pillér); kötelező tőkefedezeti nyugdíjrendszer (a 2002 júliusában bevezetett második pillér); önkéntes magánnyugdíj rendszerek (harmadik pillér). Első pillér Az állami nyugdíj-biztosítási rendszer két szintjét a következők alkotják: a szolgálati időhöz kapcsolódó öregségi nyugdíj és az állami átalánynyugdíj. Öregségi nyugdíjra jogosultak azok a biztosítottak, akik Észtországban legalább 15 év, öregségi nyugdíjjogosultságot nyújtó szolgálati idővel rendelkeznek. Az öregségi nyugdíjkorhatár 63 év a férfiak és 61,5 év a nők esetében. A nőkre vonatkozó nyugdíjkorhatár fokozatos emelésével 2016-ra mindkét nem esetében 63 évre emelkedik az öregségi nyugdíjkorhatár. Állami átalánynyugdíjat folyósítanak minden olyan, Észtországban lakóhellyel rendelkező személynek, aki elérte a 63 éves kort, a nyugdíjigénylést megelőzően legalább öt éven át Észtországban lakott, de Észtországban nem szerzett nyugdíjjogosultságot biztosító 15 éves szolgálati időt. Az igénylőnek a nyugdíjigénylést közvetlenül megelőzően legalább öt éven át Észtországban lakóhellyel kell rendelkeznie. Az alábbiakban csak az első pillérbe tartozó nyugdíjakat ismertetjük. Második pillér A második pillérben a járulékfizetés az 1983 után születettek számára kötelező. Minden más munkavállaló számára önkéntes a részvétel ebben a rendszerben. Harmadik pillér A harmadik pillér önkéntes kiegészítő rendszerében való részvétel kétféle formában jelenik meg: az elismert életbiztosítók által kínált nyugdíj-biztosítási kötvények és a magán-alapkezelők által kezelt nyugdíjalap-egyesületek. Finanszírozott ellátások Az öregségi nyugdíj három elemből tevődik össze: egy alap átalányösszeg, amely a rendszer szolidaritási eleme (jelenleg 114,65 EUR); a szolgálati időhöz kapcsolódó, az december 31-éig terjedő időszakra vonatkozó elem; az január 1-jét követő időszakra vonatkozó nyugdíj-biztosítási elem; július 12

13 Lényegében az öregségi nyugdíj vonatkozásában az január 1-je előtt szerzett jogosultságokat az időszakok alapján veszik figyelembe, míg az január 1-jét követően az új nyugdíjjogosultságok megszerzése a szociálisadó-befizetések alapján történik. Akik nem rendelkeznek kellő szolgálati idővel, de elérték a 63 éves kort, és a nyugdíjigénylést megelőzően legalább öt éven át Észtországban lakóhellyel rendelkeztek, állami nyugdíjra jogosultak, amelynek mértéke az államinyugdíj-ráta (2012-ben 134,10 EUR). A folyósítás alatt lévő nyugdíjakat és az azok összegét meghatározó három értéket a fogyasztói árindex emelkedésétől és a szociálisadó-bevétel emelkedésétől függően (20%, illetve 80% figyelembevételével) évente valorizálják. Az Észtországban hatályos adójog alapján a havi nyugdíj 192 EUR összeget meg nem haladó része adómentes. Az adóztatás során csak az adott hónapra vonatkozóan folyósított összegeket veszik figyelembe, a visszamenőleges kifizetéseket nem ben 144 EUR összegig terjedően mindenki részesülhet adómentes jövedelemben. A hivatalos nyugdíjkorhatárt megelőzően is igényelhető nyugdíj (vagy ellenkezőleg, a nyugdíj halasztható); ez biztosításmatematikai kiigazítással lehetséges. Az öregségi ellátások igénybevétele Az igényléseket a Társadalombiztosítási Tanács regionális nyugdíjirodáihoz kell benyújtani. Az ellátásokat a biztosított folyószámlájára utalják át július 13

14 VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra? Az öregségi és a rokkantsági nyugdíjakhoz hasonlóan a túlélő hozzátartozói kockázatokat is kétféle nyugdíj fedezi: a túlélő hozzátartozói nyugdíj és a túlélő hozzátartozói alapon nyújtott állami nyugdíj. A túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosultak az elhunyt biztosított eltartott családtagjai, feltéve, hogy az elhunyt halála időpontjáig keresőképtelenségi vagy öregségi nyugdíjjogosultságot biztosító szolgálati időt szerzett. Amennyiben a családfenntartó nem felel meg ennek a feltételnek, a túlélő hozzátartozók túlélő hozzátartozói alapon nyújtott állami nyugdíjra jogosultak, feltéve, hogy az elhunyt halála előtt legalább egy évig lakóhellyel rendelkezett Észtországban. A 18 évesnél fiatalabb gyermekek és a 24 évesnél fiatalabb, nappali képzésben tanulmányokat folytató diákok kivételével a keresőtevékenységet folytatók nem részesülnek túlélő hozzátartozói nyugdíjban és állami nyugdíjban. Finanszírozott ellátások Ellátásra jogosult az elhunyt biztosított házastársa, gyermekei (és bizonyos körülmények között más hozzátartozói, például testvérei vagy szülei) a korábbi járulékfizetések függvényében. A túlélő hozzátartozói nyugdíj kiszámításának módszere a keresőképtelenségi nyugdíj számítási módszeréhez hasonló. Ehhez a következő két összeg közül a magasabbat használják: az adott személy nyugdíjjogosultságot biztosító szolgálati ideje és nyugdíj-biztosítási együtthatói alapján számított öregségi nyugdíj összege (azaz a szokásos öregségi nyugdíj összege); egy olyan személy öregségi nyugdíjának összege, aki a nyugdíjjogosultságot 30 éves szolgálati idő alapján szerezte meg. A túlélő hozzátartozói nyugdíj tényleges összege: az elvileg járó nyugdíj 100%-a három vagy ennél több eltartott esetében; az elvileg járó nyugdíj 80%-a két eltartott esetében; az elvileg járó nyugdíj 50%-a egy eltartott esetében. A túlélő hozzátartozói alapon nyújtott állami nyugdíjat ugyanezekkel a százalékos mértékekkel számolják, de azokat az állami nyugdíjra vonatkoztatják. Haláleseti juttatás A temetési juttatás célja, hogy hozzájáruljon a temetés szervezőjének költségeihez. Temetési juttatásban csak helyi önkormányzatok részesülhetnek, ha olyan személy temetését szervezik, akinek személyazonossága ismeretlen vagy nincs hozzátartozója. Az ellátás összegét minden pénzügyi évre külön az észt országgyűlés (Riigikogu) határozza meg. A temetési juttatás mértéke 2012-ben 191,74 EUR július 14

15 A hozzátartozói ellátások igénybevétele Az igényléseket a Társadalombiztosítási Tanács regionális nyugdíjirodáihoz kell benyújtani július 15

16 VIII. fejezet: Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások Mikor jogosult munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátásokra? Észtországban a munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén biztosított szociális védelem nem tartozik külön rendszerbe. Az egészségügyi ellátások és a táppénz költségeit a betegségbiztosítási rendszer viseli. A rövid ideig tartó ellátásokat betegségbiztosítás, a hosszú ideig tartó ellátásokat nyugdíjbiztosítás címén nyújtják. A biztosítással fedezett kockázatok a következők: munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések. A foglalkozási megbetegedések felsorolása a Szociális Minisztérium vonatkozó rendeletében található. Finanszírozott ellátások Munkahelyi baleset és foglalkozási megbetegedés esetén a táppénz a referenciakeresetek 100%-a, tehát magasabb az egyéb esetekben folyósított összegeknél (80% a kezelési módtól függően). Ugyanakkor a Betegségbiztosítási Alap követelheti a különbözet megtérítését a felelős munkáltatótól. Ettől a különbségtől eltekintve ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint a többi táppénz esetében. Munkahelyi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből eredő tartós keresőképtelenség esetén az állam nyugdíjbiztosítás címén keresőképtelenségi nyugdíjat biztosít és folyósít. A keresőképtelenségi nyugdíjakra vonatkozó általános szabályok esetében az egyetlen különbség az, hogy az ellátási jogosultság megszerzésére vonatkozóan nincs kikötve biztosítási idő. Halál esetén a temetés költségeit a munkáltató köteles viselni. A munkáltató feladata lehet a kiegészítő szolgáltatások, például gyógyszerek, segítségnyújtás és kapcsolódó utazási kiadások költségeinek fizetése is. Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások igénybevétele Elsőként a munkáltatóhoz kell igénylést benyújtani július 16

17 IX. fejezet: Családi ellátások Mikor jogosult családi ellátásokra? Gyermek utáni ellátások Az Észtországban lakóhellyel rendelkezők valamennyien jogosultak családi ellátásokra. Egyes ellátásokra különleges, például életkorhoz kötött feltételek vonatkoznak (lásd az alábbi Finanszírozott ellátások című részt). Szülői ellátások A szülői ellátást a szülői szabadságon lévő, állandó lakóhellyel rendelkező szülő vagy gyám részére folyósítják. Gyermeknevelési támogatásban havonta azok a szülők részesülnek, akik iskoláskor alatti korú gyermekeket nevelnek. Ez a támogatás jövedelemtől független. A következő személyek kapják: szülői szabadságon lévők, a gyermek hároméves koráig; három és nyolc év közötti gyermekeket nevelő szülők, ha hároméves kor alatti gyermek is van a családban; három vagy ennél több nyolcévesnél fiatalabb gyermekeket nevelő szülők. Ugyanazon gyermek után az anyasági támogatással vagy a szülői ellátással egyidejűleg nem folyósítanak gyermeknevelési támogatást. A hét vagy több gyermeket nevelő családok támogatása a szülőnek, gyámnak, vagy olyan személynek folyósított havi támogatás, aki legalább hét gyermeket nevel és családi támogatásra jogosult. A fogyatékkal élő gyermekek után havi támogatás biztosított. Finanszírozott ellátások Gyermek utáni ellátások A gyermek utáni ellátások rendszere a következő ellátásokat tartalmazza: családi támogatás; egyedülálló szülőnek járó támogatás; katonaszülő családi támogatása; nevelőszülői támogatás; anyasági támogatás; örökbefogadási támogatás; önálló életkezdési támogatás; legalább hét gyermeket nevelő szülőnek járó támogatás július 17

18 Családi támogatás A családi támogatást havonta folyósítják, a jövedelemtől függetlenül. Kiszámítása a családi támogatási ráta (9,59 EUR) alapján, finanszírozása az állami költségvetésből történik. Erre a támogatásra születésétől kezdve 16 éves koráig minden gyermek jogosult. Az általános iskolába, középfokú iskolába vagy szakiskolába beiratkozott, nappali tanulmányokat folytató vagy egészségügyi okokból más jellegű tanulmányokat folytató gyermekek 19 éves korukig családi támogatásra jogosultak. A 19 éves kor elérésekor a támogatást az iskolaév végéig folyósítják. Katonaszülő családi támogatása A katonaszülői támogatás a katonai szolgálatot teljesítő katona gyermekei után jár. Összege gyermekenként a családi támogatási ráta ötszöröse. Nevelőszülői támogatás A nevelőszülői elhelyezés alapján járó havi támogatás a családi támogatási ráta tízszerese. Ezt ez ellátást 16 éves korig, illetve ha a gyermek nappali tanulmányokat folytat, akkor 19 éves korig folyósítják. Egyedülálló szülőnek járó támogatás Azok a gyermekek, akiknek a születési anyakönyvi kivonatában nem szerepel az apa neve, egyedülálló szülő gyermeke után járó támogatásban részesülnek, amelyet a családi támogatási ráta kétszeresének megfelelő összegben havonta folyósítanak. Anyasági és örökbefogadási támogatás 320 EUR összegű anyasági támogatást folyósítanak minden születés után, kivéve, ha a gyermek halva születik. Egyszeri alkalommal 320 EUR összegű örökbefogadási támogatást folyósítanak minden örökbefogadott gyermek után. Önálló életkezdési támogatás Azok, akiket nem a szüleik tartanak el, és szociális jóléti intézményben vagy különleges nevelést igénylő gyermekek számára kialakított intézményben nevelkedtek, önálló életkezdési támogatásra jogosultak, ha új lakóhelyükön önálló életet kezdenek. Ez a támogatás a családi támogatási ráta negyvenszerese. Szülői ellátás Ez az ellátás a jövedelemmel nem rendelkezők számára az ellátási rátával megegyező jövedelmet biztosít (a referenciakereset 100%-a). A szülői ellátást az anyasági támogatás folyósításának megszűnését követően, az anyasági támogatás nyújtása után 435 napon át fizetik. Gyermeknevelési támogatás A támogatás összege a gyermekek korától és a családban nevelt gyermekek számától függ. A háromévesnél fiatalabb gyermekek esetében a támogatás gyermekenként július 18

19 38,35 EUR. Az egyéves kor alatti gyermeket nevelő szülők havonta 6,40 EUR kiegészítő gyermeknevelési támogatásban is részesülnek. Amennyiben a háromévesnél fiatalabb gyermeken vagy gyermekeken kívül a családban három- és nyolcéves kor közötti (vagy az iskola első évét befejező) gyermek is van, a család az ilyen korú gyermekek után gyermekenként 19,18 EUR összeget kap. A gyermeknevelési támogatást a normál támogatáson felül fizetik, függetlenül attól, hogy a szülő keresőtevékenységet folytat-e vagy sem. Legalább hét gyermeket nevelő családoknak járó támogatás Ez a támogatás azt a veszteséget ellensúlyozza, amely abból adódik, hogy a szülő nem tud teljes munkaidőben dolgozni. Az érintett szülő számára ez a rendszer garantálja a betegségbiztosítást, valamint a nyugdíjbiztosítást és a magasabb öregségi nyugdíjat ben a támogatás összege a gyermeknevelési támogatási ráta 2,2- szerese, azaz 168,74 EUR. Fogyatékkal élő gyermek után járó támogatás E támogatás összege az enyhe fogyatékossággal élő gyermekek esetében a szociális ellátási ráta 270%-a, a súlyos fogyatékossággal élő vagy teljesen rokkant gyermekek esetében a szociális ellátási ráta 315%-a. A szociális ellátási rátát, amely 25,57 EUR, az állami költségvetésről történő szavazáskor a parlament határozza meg. A családi ellátások igénybevétele Az igényléseket a Társadalombiztosítási Tanácshoz kell benyújtani. A családi ellátások elektronikus úton is igényelhetők az állampolgári portálon keresztül július 19

20 X. fejezet: Munkanélküliség Mikor jogosult munkanélküli-ellátásokra? A munkanélküliség kockázatával szembeni szociális védelem kétszintű: a kötelező munkanélküli-biztosítás járulékaiból finanszírozott, bértől függő munkanélküli-biztosítási támogatások; az állami költségvetésből finanszírozott állami átalány-munkanélküli-járadékok. Munkanélküli-ellátásokra való jogosultsághoz a munkaügyi központban nyilvántartottnak kell lenni. Munkanélküli-biztosítási rendszer A munkanélküli-biztosítás minden munkavállaló számára biztosítási fedezetet nyújt. Ebből a rendszerből kizártak az önálló vállalkozók, a jogi személyek igazgatótanácsainak és felügyeleti szerveinek tagjai, valamint bizonyos alkotmányos intézmények köztisztviselői. A munkanélküli-biztosítási támogatásokra való jogosultsághoz az igénylőnek a megelőző 36 hónapban legalább 12 hónapig munkanélküli-biztosítási járulékot kellett fizetnie. Ezenfelül a munkanélküli-biztosítási ellátás (töötuskindlustushüvitis) igénybevételéhez az igénylőnek meg kell felelnie a következő feltételeknek: rajta kívül álló okok miatt vált munkanélkülivé; aktív keresőtevékenységet nem végez; munkavégzésre alkalmas és megfelelő munka végzésében másképp nem gátolt; teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra rendelkezésre áll; 16 évnél idősebb, de nem éri el a nyugdíjkorhatárt, a korengedményes nyugdíjban részesülők kivételével; munkanélküliként szerepel a munkaerő-piaci bizottság nyilvántartásában; aktív munkakereső. Állami munkanélküli-járadék Az állami munkanélküli-járadékot jövedelemtől függően folyósítják, és csak abban az esetben biztosítják, ha a munkanélküli jövedelme nem éri el a munkanélküli-járadék összegét. Munkanélküli-járadékra (töötutoetus) az igénylő önkéntes és kényszerű munkanélküliség esetén is jogosult, de meg kell felelnie a fenti feltételeknek. Ezenkívül Észtországban lakóhellyel kell rendelkeznie és eleget kell tennie az egyedi munkakeresési tervben meghatározott feltételeknek és tevékenységi előírásoknak. Finanszírozott ellátások Munkanélküli-biztosítási rendszer A munkanélküli-biztosítási támogatás a munkanélküliség első 100 napjára a biztosított korábbi javadalmazásának 50%-a de legfeljebb az átlagbér háromszorosa, majd a számítás alapját képező bér 40%-a július 20

21 A munkanélküli-ellátás hat hónaptól egy évig folyósítható az igénylő korábbi járulékfizetései függvényében. Az ellátásokat az igényléstől számított nyolcadik naptól, azaz hét nap várakozási időt követően folyósítják. A munkanélküli-biztosítási rendszerbe tartoznak továbbá azok a támogatások, amelyeket a munkavállalóknak a csoportos létszámcsökkentés vagy fizetésképtelenség esetén nyújtanak (ki nem fizetett bérek, fizetett szabadságok és végkielégítések). A támogatásokat kizárólag a munkáltatói járulékokból finanszírozzák. E támogatások adókötelesek. Állami munkanélküli-járadék Az állami munkanélküli-járadékot a napi munkanélküli-járadék mértéke alapján számítják ki, amely 2,11 EUR. A járadékot a munkanélküliként történő nyilvántartásba vételt követő hétnapos várakozási idő után, a nyolcadik naptól folyósítják. A munkanélküliek bizonyos kategóriái esetében, mint például a közelmúltban diplomát szerzett egyetemi, főiskolai hallgatók vagy azok a munkavállalók, akiket azért bocsátottak el, mert munkáltatójuk már nem bízik meg bennük, ez a várakozási idő legfeljebb 60 napra meghosszabbodik. A munkanélküli-járadékot legfeljebb 270 napra nyújtják. Ez az időszak abban az esetben hosszabbítható meg, ha az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig kevesebb mint 180 nap van hátra. Amennyiben a kedvezményezett átképzési tanfolyamon vesz részt, átképzési támogatásban részesül. A támogatás összege képzési naponként 3,84 EUR. Az állami munkanélküli-járadék és az átképzési támogatás adómentes. A munkanélküli-ellátások igénybevétele A Munkanélküli-biztosítási Alaphoz igénylést kell benyújtani. Az állami munkanélkülijáradékot és a munkanélküli-biztosítási ellátást egyaránt a biztosított folyószámlájára utalják át július 21

22 XI. fejezet: Minimumjövedelem Mikor jogosult a minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátásokra? Megélhetési támogatás Minden olyan észtországi lakos támogatható, akinek jövedelme vagy vagyona egy bizonyos szintnél alacsonyabb. Nincs előírt állampolgársági vagy életkori követelmény. A rendszer alapvető célja annak biztosítása, hogy a (meghatározott korlátokon belüli) lakhatási kiadások kifizetését követően a családok vagy egyedülálló személyek fennmaradó anyagi forrásai elérjék a létminimum összegét. A létminimum szintjét a parlament minden évben meghatározza. Fogyatékkal élőknek járó támogatások A fogyatékkal élőknek nyújtott szociális ellátások célja a fogyatékosság által okozott többletköltségek részleges ellentételezésével az ilyen személyek önálló életvitelének támogatása, valamint az esélyegyenlőség és a társadalmi integráció elősegítése. Ezeket a támogatásokat általában azok kapják, akiknél enyhe, súlyos vagy teljes fogyatékosságukból adódóan többletköltségek merülnek fel. Munkanélküli-járadék Lásd a munkanélküliségre vonatkozó részt. Finanszírozott ellátások Megélhetési támogatás A megélhetési támogatás szintjét az élelmiszer, a ruhák és lábbelik, valamint az alapvető szükségleteket kielégítő egyéb termékek és szolgáltatások fogyasztásához kapcsolódó minimumköltségek alapján határozzák meg. A megélheti támogatás havi összege a következő: Egyedülálló személy vagy a háztartás első tagja esetén: 76,70 EUR. A háztartás minden további tagja esetén (a gyermek(ek)et is beleértve): 61,36 EUR. Az a megélhetési támogatásban részesülő kedvezményezett, akinek valamennyi családtagja kiskorú (18 év alatti), a megélhetési támogatást kiegészítő, 15 EUR összegű szociális ellátásra (Täiendav sotsiaaltoetus) jogosult. Az ellátásokat korlátlan ideig folyósítják, de azokat havonta meg kell újítani. Fogyatékkal élőknek járó támogatások Hét különböző ellátás létezik (fogyatékkal élő gyermek után járó támogatás, fogyatékkal élő felnőtt után járó támogatás, gondozói juttatás, fogyatékkal élő szülő támogatása, nevelési támogatás, rehabilitációs támogatás és továbbképzési július 22

23 támogatás), amelyek célja, hogy hozzájáruljanak az ilyen személyeknél felmerülő, a rehabilitációhoz, a különleges nevelési vagy gondozási igényekhez, a szakmai és munkahelyi képzéshez, a személyes segítségnyújtáshoz vagy különleges technikai segédeszközökhöz, valamint a közlekedési eszközök vagy más közszolgáltatások használatához kapcsolódó költségek viseléséhez. A fogyatékkal élő felnőttek után járó támogatásokat a fogyatékossággal és az egyéb állami forrásokból finanszírozott tevékenységek kivételével az egyedi rehabilitációs tervben előírt tevékenységekkel összefüggő költségek részleges ellentételezéseként, havonta folyósítják. A jogosultaktól ezért elvárják, hogy a támogatásokat rehabilitációs szolgáltatások igénybevételéhez és más, az állapotuk javulását segítő tevékenységekhez használják fel, ha azonban nem így történik, az nem jár szankcióval. Az új rehabilitációs terv kidolgozása és a fogyatékosság mértékének ismételt értékelése során (hathavonta, évente vagy háromévente) megvizsgálják, hogy az előző rehabilitációs tervben meghatározott célokat mennyire sikerült elérni és milyen fejlődés ment végbe. A minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátások igénybevétele Megélhetési támogatás Legkésőbb a hónap huszadik napjáig igénylést kell benyújtani az érintett állandó lakóhelye szerint közigazgatási hatáskörrel rendelkező helyi önkormányzathoz. Az igénylőnek meg kell adnia a megélhetési támogatás biztosításakor figyelembe veendő személyek nevét, valamint személyazonosító kódját vagy születési dátumát. Az igényléshez mellékelni kell az alábbiakat igazoló dokumentumokat: a lakáshasználat joga; az előző hónapban folyósított adózott jövedelem, amely tartalmazza az egyedül élő személy vagy a családtagok után támogatásként fizetett összeget; a lakhatáshoz kapcsolódó, az adott hónapban fizetendő állandó költségek. Amennyiben a jövedelemigazolási és a lakóhellyel kapcsolatos információkat tartalmazó dokumentumok helytállóságával kapcsolatban kétségek merülnek fel, a dokumentumokat és az információkat ellenőrzés céljából be kell nyújtani a Hozzájárulások és Vámok Főigazgatóságához (Maksu ja Tolliamet) vagy a népességnyilvántartó illetékes kezelőjéhez. Annak érdekében, hogy élhessenek a megélhetési támogatás iránti igénylés vagyonértékelés alapján történő elutasításához való jogukkal, az önkormányzati tisztviselők kiegészítő információkat kérhetnek az érintett személytől vagy más érdekelt felektől (pl. ha okuk van azt feltételezni, hogy az igénylő hamis adatokat szolgáltatott). Fogyatékkal élőknek járó támogatások A fogyatékosság mértékét és a többletköltségeket orvosszakértői bizottságok bírálják el, de a szempontok és az eljárás a keresőképtelenség meghatározásánál használt szempontoktól és eljárástól nagyban eltérnek. Az orvosszakértői bizottság azt is figyelembe veszi, hogy rehabilitációval milyen mértékben javítható az adott személy állapota július 23

24 XII. fejezet: Tartós ápolás-gondozás Mikor jogosult tartós ápolás-gondozásra? A tartós ápolás-gondozást természetbeni szociális szolgáltatásként és régiók szerint szervezett formában biztosítják. Minden olyan 18 év feletti lakos támogatható, akiről megállapítást nyert, hogy gondozásra szorul. A jogosultság megszerzéséhez nincs előírt biztosítási idő, de a jogosultság jövedelemfüggő, továbbá a funkcionális képességeket orvosok, ápolók vagy szociális munkások mérik fel. Ápolói juttatás Ápolói juttatásban azok részesülhetnek, akik meghatározott mértékű fogyatékossággal élő személynek nyújtanak segítséget szokásos feladatai elvégzéséhez (számlafizetés, szükség esetén orvoshoz vagy bankba történő szállítás szervezése), valamint otthoni gondozási szolgáltatásokat is biztosítanak (étkezéshez, öltözködéshez tisztálkodáshoz nyújtott személyes segítség; takarítás, főzés, bevásárlás). Finanszírozott ellátások A tartós ápolás-gondozás nyújtásáért az egészségügyi és a jóléti rendszerek közösen felelnek. Az egészségügyi rendszer biztosítja az ápolói ellátást, az időskori képességértékelést és az otthoni ápolási szolgáltatásokat. A jóléti rendszer biztosítja a jóléti intézményekben nyújtott tartós ápolás-gondozást, a napközi intézményi szolgáltatásokat (nappali gondozás), az otthoni ápolási és lakhatási szolgáltatásokat, valamint az egyéb szociális szolgáltatásokat. A csekély mértékben gondozásra szoruló személyek számára otthoni ápolási és nappali gondozási szolgáltatásokat nyújtanak. A tartós ápolás-gondozás költségei a családtagokat is terhelik, ha azonban anyagi forrásaik elégtelenek, a helyi önkormányzat vállalja a finanszírozást. Ápolói juttatás Egyes helyi önkormányzatok ezt a juttatást a fogyatékkal élő személy részére fizetik. Ennek feltételeit a helyi önkormányzatok szabályozzák, ezért azok különbözőek lehetnek. Az első számú feltétel az, hogy az ápolót vagy a gondozást végző családtagot a helyi önkormányzat jelöli ki. A támogatás összege önkormányzatonként változó. Tartós ápolás-gondozás igénybevétele A támogatást az érintett helyi önkormányzatnál kell igényelni. A gondozásra szorultságot egy szociális munkás méri fel, míg az ápolás szükségességét egy orvos értékeli. A helyi önkormányzatok szociális munkásai az állam által e célra kidolgozott eszköz segítségével végzik a gondozásra szorultság értékelését július 24

25 Melléklet: Az intézmények kapcsolattartási adatai és hasznos honlapok Az Észtországban érvényes jogosultsági feltételekről és egyedi szociális biztonsági ellátásokról részletesebb tájékoztatás kérhető a szociális védelmi rendszer irányításáért felelős állami intézményektől. Ha olyan szociális biztonsággal kapcsolatos kérdése van, amely egynél több uniós országot érint, a kapcsolattartó intézményt megkeresheti az Európai Bizottság által fenntartott és a következő címen elérhető intézményi címtárban: Ha meg szeretné tudni, milyen következményekkel jár az ellátásokra nézve, ha két vagy több tagállamban is biztosított, keresse fel a következő szervezeteket: Szociális Minisztérium: Sotsiaalministeerium Gonsiori Tallinn Tel.: Fax: info@sm.ee Társadalombiztosítási Tanács: Sotsiaalkindlustusamet Lembitu Tallinn Tájékoztató vonal: Külföldről indított hívás esetén: Fax: ska@ensib.ee Észt Betegségbiztosítási Alap: Eesti Haigekassa Lembitu Tallinn Tájékoztató vonal: Külföldről indított hívás esetén: Fax: info@haigekassa.ee július 25

26 Észt Munkanélküli-biztosítási Alap: Eesti Töötukassa Lasnamäe Tallinn Tájékoztató vonal: Külföldről indított hívás esetén: Skype: tootukassa Pénzügyminisztérium: Rahandusministeerium Suur-Ameerika Tallinn Telefonszám: Fax: info@fin.ee július 26